Az EGSZB ECO/290 – CESE 993/2011. sz. véleménye Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 248., 2011.8.25., 75.o. www.eesc.europa.eu/?i=portal.fr.eco-opinions.15055
Európai Gazdasági és Szociális Bizottság
Az Európai Unió költségvetése
Európai Gazdasági és Szociális Bizottság
Az EU feladatköreinek megvalósítását lehetővé tevő költségvetés
Látogatásszervezés és Kiadványok Osztálya Tel. +32 25469604 • Fax +32 25469926 Rue Belliard/Belliardstraat 99 1040 Bruxelles /Brussel BELGIQUE /BELGIË
www.eesc.europa.eu EESC-2011-45-HU
QE-30-11-227-HU-C
© Európai Unió, 2011 A sokszorosítás a forrás megnevezésével engedélyezett. 2009-ben az EGSZB a Brüsszeli Régió Környezetvédelmi Ügynökségétől (IBGE) megkapta az elismert „ökodinamikus vállalkozás” védjegyet, a maximálisan adható háromcsillagos besorolást érdemelve ki. A védjegy környezeti teljesítményükért díjazza a vállalkozásokat.
doi:10.2864/38694
HU
Az EGSZB az adófizetők pénzének minél hatékonyabb felhasználását szorgalmazza Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) úgy véli, hogy az Európai Uniónak megfelelő költségvetéssel kell rendelkeznie ahhoz, hogy el tudja látni a Lisszaboni Szerződés révén rá bízott új feladatköröket, és hogy meg tudja valósítani növekedési és foglalkoztatási elképzeléseit. Az uniós költségvetés felülvizsgálatáról szóló EGSZB-vélemény, melyet a tagok nagy többségének szavazatával a 2011. júniusi plenáris ülésen fogadtak el, arra a következtetésre jut, hogy a közös választ igénylő új kihívások nagyságára való tekintettel nemcsak kívánatos, hanem szükséges is az uniós költségvetés növelése. Az EU jövőbeli költségvetésének méltányosnak és célirányosnak kell lennie: olyan politikákra és projektekre kell költeni, melyek valóban az uniós polgárok hasznára válnak, és többletértéket hoznak, ha tágabb európai szinten valósítják meg őket.
Staffan NILSSON, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) elnöke
Az Európai Unió jelenleg nem rendelkezik sem a politikai stratégiája, sem az új Lisszaboni Szerződésből eredő kötelezettségvállalásai végrehajtásához szükséges költségvetési eszközökkel. Latba kell tehát vetnünk a képzelőerőnket, hogy egy olyan „intelligens uniós költségvetést” határozzunk meg, amely úgy biztosítja az EU számára a törekvéseihez szükséges eszközöket, hogy nem növeli a polgárokat és a vállalkozásokat sújtó általános adóterhet. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy megfelelően biztosítani kell azt, hogy az uniós költségvetés összhangban legyen az Európa 2020 stratégia célkitűzéseivel és kötelezettségvállalásaival. Ehhez egyértelmű kapcsolatra van szükség az ebben a költségvetésben tervezett fellépések és az Európa 2020 stratégia különböző pillérei között. Az EGSZB számára nem fogadható el, hogy az európai integrációs folyamat – amely az ehhez biztosított költségvetési eszközöktől függ – a költségvetési hiányok csökkentésének essen áldozatul.
Hatékonyabb fellépést uniós szinten! Az uniós költségvetésnek emelő hatást kellene kifejtenie. Az európai és a tagállami költségvetéseknek ki kell egészíteniük egymást, és az átfedéseket kerülve közös prioritásokra kell irányulniuk. A köz–magán partnerségek (PPP-k) fejlesztése, EBB-hitelek felvétele és eurokötvények kibocsátása megkönnyíthetné a nagyobb beruházások finanszírozását és az Európa 2020-as stratégia céljainak támogatását. Ráadásul a jelenlegi pénzügyi válsághelyzetben egy „európai államkincstár” segítségével együttesen lehetne kezelni a nemzeti adósságállományokat, ezzel is kifejezve a tagállamok közötti szolidaritást, illetve az euró iránti elkötelezettséget. Ha a kiadásokat uniós szintre helyezzük át, kihasználva az ezzel járó méretgazdaságossági előnyöket, azzal garantálhatjuk, hogy az EU a lehető leghatékonyabban fogja kezelni a hozzá befolyt közpénzeket.
Henri MALOSSE, az uniós költségvetés felülvizsgálatáról szóló EGSZB-vélemény előadója, a Munkaadók Csoportjának elnöke
Az EGSZB támogatja az Európai Bizottság által a költségvetéssel kapcsolatban bejelentett négy fő prioritást: a fő szakpolitikai prioritások érvényesítését, a hozzáadott érték növelését, az eredményorientáltságot, valamint a szolidaritás kölcsönös előnyeinek optimalizálását. Az EGSZB ezt egy másik követelménnyel: az átláthatóság követelményével szeretné kiegészíteni.
Az EGSZB az adófizetők pénzének minél hatékonyabb felhasználását szorgalmazza Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) úgy véli, hogy az Európai Uniónak megfelelő költségvetéssel kell rendelkeznie ahhoz, hogy el tudja látni a Lisszaboni Szerződés révén rá bízott új feladatköröket, és hogy meg tudja valósítani növekedési és foglalkoztatási elképzeléseit. Az uniós költségvetés felülvizsgálatáról szóló EGSZB-vélemény, melyet a tagok nagy többségének szavazatával a 2011. júniusi plenáris ülésen fogadtak el, arra a következtetésre jut, hogy a közös választ igénylő új kihívások nagyságára való tekintettel nemcsak kívánatos, hanem szükséges is az uniós költségvetés növelése. Az EU jövőbeli költségvetésének méltányosnak és célirányosnak kell lennie: olyan politikákra és projektekre kell költeni, melyek valóban az uniós polgárok hasznára válnak, és többletértéket hoznak, ha tágabb európai szinten valósítják meg őket.
Staffan NILSSON, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) elnöke
Az Európai Unió jelenleg nem rendelkezik sem a politikai stratégiája, sem az új Lisszaboni Szerződésből eredő kötelezettségvállalásai végrehajtásához szükséges költségvetési eszközökkel. Latba kell tehát vetnünk a képzelőerőnket, hogy egy olyan „intelligens uniós költségvetést” határozzunk meg, amely úgy biztosítja az EU számára a törekvéseihez szükséges eszközöket, hogy nem növeli a polgárokat és a vállalkozásokat sújtó általános adóterhet. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy megfelelően biztosítani kell azt, hogy az uniós költségvetés összhangban legyen az Európa 2020 stratégia célkitűzéseivel és kötelezettségvállalásaival. Ehhez egyértelmű kapcsolatra van szükség az ebben a költségvetésben tervezett fellépések és az Európa 2020 stratégia különböző pillérei között. Az EGSZB számára nem fogadható el, hogy az európai integrációs folyamat – amely az ehhez biztosított költségvetési eszközöktől függ – a költségvetési hiányok csökkentésének essen áldozatul.
Hatékonyabb fellépést uniós szinten! Az uniós költségvetésnek emelő hatást kellene kifejtenie. Az európai és a tagállami költségvetéseknek ki kell egészíteniük egymást, és az átfedéseket kerülve közös prioritásokra kell irányulniuk. A köz–magán partnerségek (PPP-k) fejlesztése, EBB-hitelek felvétele és eurokötvények kibocsátása megkönnyíthetné a nagyobb beruházások finanszírozását és az Európa 2020-as stratégia céljainak támogatását. Ráadásul a jelenlegi pénzügyi válsághelyzetben egy „európai államkincstár” segítségével együttesen lehetne kezelni a nemzeti adósságállományokat, ezzel is kifejezve a tagállamok közötti szolidaritást, illetve az euró iránti elkötelezettséget. Ha a kiadásokat uniós szintre helyezzük át, kihasználva az ezzel járó méretgazdaságossági előnyöket, azzal garantálhatjuk, hogy az EU a lehető leghatékonyabban fogja kezelni a hozzá befolyt közpénzeket.
Henri MALOSSE, az uniós költségvetés felülvizsgálatáról szóló EGSZB-vélemény előadója, a Munkaadók Csoportjának elnöke
Az EGSZB támogatja az Európai Bizottság által a költségvetéssel kapcsolatban bejelentett négy fő prioritást: a fő szakpolitikai prioritások érvényesítését, a hozzáadott érték növelését, az eredményorientáltságot, valamint a szolidaritás kölcsönös előnyeinek optimalizálását. Az EGSZB ezt egy másik követelménnyel: az átláthatóság követelményével szeretné kiegészíteni.
Az uniós költségvetés nem pusztán számszaki kérdés, hanem elsősorban egy politikai projekt érdekeit szolgáló eszköz. Ezért tekintettel a közösségi választ igénylő új kihívások mértékére, a saját források állandó rendszere alapján növelni kell a költségvetést.
Gérard DANTIN, az uniós költségvetés felülvizsgálatáról szóló EGSZB-vélemény társelőadója, a Munkavállalók Csoportjának alelnöke
Az uniós költségvetés egyik nagy prioritását a bűvös háromszög, a globalizáció támasztotta kihívás középpontjában álló „kutatás, innováció, oktatás” szakpolitikáinak a megerősítése jelenti. A gazdasági, társadalmi és területi kohéziós politika szintén közvetlenül hozzájárul az európai szolidaritás kifejezéséhez. Az EGSZB ennek a „népek Unióját” jelképező politikának mindenfajta leépítését ellenzi. Ezzel szemben kéri, hogy a hatékonyság érdekében újítsák meg ezt a politikát, éspedig elsősorban irányítási módszereinek egyszerűsítésével, az inkább az európai prioritásokkal összefüggő mintaprojektekre történő összpontosítással, valamint a gazdasági és társadalmi szereplők szorosabb bevonásának biztosításával. A közös agrárpolitikával (KAP) kapcsolatban az EGSZB emlékeztet a KAP megújítására vonatkozó állásfoglalásaira. A KAP-ot az új kihívásokhoz kell igazítani, azonban anélkül, hogy azt nemzeti hatáskörbe helyeznénk vissza, vagy eltekintenénk a KAP érdemeit jelentő elvektől: a belső és külső szolidaritástól, az élelmiszeripari termékek minőségétől, a közösségi preferenciától, illetve a vidéki területeket, különösen a hegyvidéki és szigeti régiókat szolgáló területi kohéziótól. Az EGSZB másfelől úgy véli, hogy sürgős helyzetekben nagyobb rugalmasságra és – az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap mintájára – a helyzethez jobban illeszkedő mechanizmusokra lehet szükség.
Az átláthatatlan eljárások problémája A gond az, hogy az uniós polgárok jelenleg nem fogadják kedvezően az uniós költségvetés hatásait. Az eljárások túl körülményesek és nagyon átláthatatlanok az emberek számára. Az EGSZB véleménye szerint „a költségvetési eljárás […] túl gyakran bizalmas, kis léptékű projektekre szétforgácsolt vagy bonyolult társfinanszírozások keretébe burkolt”. Így nehéz megnyerni a közvélemény támogatását, és egyes tagállamok erre hivatkozva vágnák vissza a kiadásokat. Az EGSZB „igazi forradalmat” sürget az eljárások felgyorsítására és az átláthatóság fokozására, hogy „az uniós költségvetés példát mutathasson az irányítás, a hatékonyság, az átláthatóság és az adminisztratív kiadások kézben tartása terén”.
Az uniós költségvetés nem pusztán számszaki kérdés, hanem elsősorban egy politikai projekt érdekeit szolgáló eszköz. Ezért tekintettel a közösségi választ igénylő új kihívások mértékére, a saját források állandó rendszere alapján növelni kell a költségvetést.
Gérard DANTIN, az uniós költségvetés felülvizsgálatáról szóló EGSZB-vélemény társelőadója, a Munkavállalók Csoportjának alelnöke
Az uniós költségvetés egyik nagy prioritását a bűvös háromszög, a globalizáció támasztotta kihívás középpontjában álló „kutatás, innováció, oktatás” szakpolitikáinak a megerősítése jelenti. A gazdasági, társadalmi és területi kohéziós politika szintén közvetlenül hozzájárul az európai szolidaritás kifejezéséhez. Az EGSZB ennek a „népek Unióját” jelképező politikának mindenfajta leépítését ellenzi. Ezzel szemben kéri, hogy a hatékonyság érdekében újítsák meg ezt a politikát, éspedig elsősorban irányítási módszereinek egyszerűsítésével, az inkább az európai prioritásokkal összefüggő mintaprojektekre történő összpontosítással, valamint a gazdasági és társadalmi szereplők szorosabb bevonásának biztosításával. A közös agrárpolitikával (KAP) kapcsolatban az EGSZB emlékeztet a KAP megújítására vonatkozó állásfoglalásaira. A KAP-ot az új kihívásokhoz kell igazítani, azonban anélkül, hogy azt nemzeti hatáskörbe helyeznénk vissza, vagy eltekintenénk a KAP érdemeit jelentő elvektől: a belső és külső szolidaritástól, az élelmiszeripari termékek minőségétől, a közösségi preferenciától, illetve a vidéki területeket, különösen a hegyvidéki és szigeti régiókat szolgáló területi kohéziótól. Az EGSZB másfelől úgy véli, hogy sürgős helyzetekben nagyobb rugalmasságra és – az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap mintájára – a helyzethez jobban illeszkedő mechanizmusokra lehet szükség.
Az átláthatatlan eljárások problémája A gond az, hogy az uniós polgárok jelenleg nem fogadják kedvezően az uniós költségvetés hatásait. Az eljárások túl körülményesek és nagyon átláthatatlanok az emberek számára. Az EGSZB véleménye szerint „a költségvetési eljárás […] túl gyakran bizalmas, kis léptékű projektekre szétforgácsolt vagy bonyolult társfinanszírozások keretébe burkolt”. Így nehéz megnyerni a közvélemény támogatását, és egyes tagállamok erre hivatkozva vágnák vissza a kiadásokat. Az EGSZB „igazi forradalmat” sürget az eljárások felgyorsítására és az átláthatóság fokozására, hogy „az uniós költségvetés példát mutathasson az irányítás, a hatékonyság, az átláthatóság és az adminisztratív kiadások kézben tartása terén”.
Új saját források a „méltányos megtérülés” elve helyett
Az európai egység hiányának ára
Az EGSZB azt javasolja, hogy szakítsunk a „méltányos megtérülés” elvével, melynek értelmében minden egyes tagállam azért küzd, hogy minél nagyobb gazdasági haszonhoz jusson a közösségi költségvetésből. Ezt a megközelítést az 1980-as évektől alkalmazzák, azóta, hogy az Egyesült Királyság kiharcolta magának a brit visszatérítést. Ez az elképzelés azonban ellentétes az európai integráció alapjául szolgáló szolidaritás és kölcsönös előnyök elvével, és nagyrészt ez a koncepció okolható a működés hiányosságaiért, késedelmeiért és kudarcaiért, állapítja meg az EGSZB. A szubszidiaritás elve viszont azt kell, hogy jelentse, hogy európai szintre helyezik át azokat a politikákat, melyek már nem nemzeti szinten vezetnek a legjobb eredményekre.
Az EGSZB arra készül, hogy megvizsgálja, mennyibe kerül az európai egység hiánya (vagyis az, ha a politikákat elkülönítve, nemzeti szinten hajtják végre). Ebből kiderül majd, hogy mennyivel hatékonyabban és olcsóbban intézhetők az ügyek, ha a tagállamok együttműködnek egymással, és nemzeti költségvetéseikben elkerülik az átfedéseket; ezenkívül számszerűsíthető lesz, hogy milyen költségekkel járnak az európai polgárok számára az uniós integrációval kapcsolatos késések – például a közös szabadalomra vagy az egységes európai égboltra vonatkozó megegyezés tekintetében. A legutóbbi ilyen vizsgálatra 1988-ban került sor.
Egy gazdasági, monetáris és politikai unióban ugyanis az előnyöknek és a hozzáadott értéknek természetüknél fogva mindenki javát kell szolgálniuk. Az Európai Unió által elért eredmények mind a megosztás multiplikátorhatásán alapulnak, ami merőben ellentétes a méltányos megtérülés fogalmával.
Csak akkor tudjuk növelni az uniós költségvetést, ha ehhez megnyerjük a közvéleményt is. (Staffan NILSSON)
Az EGSZB ezenkívül támogatja azt az európai bizottsági felvetést, hogy vissza kell térni az EU saját forrásainak elvéhez, azaz a közvetlenül az uniós kasszába folyó pénzekhez. Ezek lehetnek például új alapok, amelyek szén-dioxid-kibocsátásokra vagy pénzügyi tranzakciókra kivetett illetékekből, vagy a nemzeti adók egy kisebb részének átcsoportosításából származhatnak. Több javaslatot is benyújtottak már, és az EGSZB szerint az Európai Bizottságnak hatásvizsgálatot kellene készítenie a lehetséges opciókról.
Az európai polgároknak és adófizetőknek ugyanis ismerniük kell annak a számlának az összegét, amelyet jelenleg kénytelenek kifizetni az adminisztratív és gazdasági téren egyaránt tartósan fennálló választóvonalakból fakadó, felesleges párhuzamos költségek miatt.
Új saját források a „méltányos megtérülés” elve helyett
Az európai egység hiányának ára
Az EGSZB azt javasolja, hogy szakítsunk a „méltányos megtérülés” elvével, melynek értelmében minden egyes tagállam azért küzd, hogy minél nagyobb gazdasági haszonhoz jusson a közösségi költségvetésből. Ezt a megközelítést az 1980-as évektől alkalmazzák, azóta, hogy az Egyesült Királyság kiharcolta magának a brit visszatérítést. Ez az elképzelés azonban ellentétes az európai integráció alapjául szolgáló szolidaritás és kölcsönös előnyök elvével, és nagyrészt ez a koncepció okolható a működés hiányosságaiért, késedelmeiért és kudarcaiért, állapítja meg az EGSZB. A szubszidiaritás elve viszont azt kell, hogy jelentse, hogy európai szintre helyezik át azokat a politikákat, melyek már nem nemzeti szinten vezetnek a legjobb eredményekre.
Az EGSZB arra készül, hogy megvizsgálja, mennyibe kerül az európai egység hiánya (vagyis az, ha a politikákat elkülönítve, nemzeti szinten hajtják végre). Ebből kiderül majd, hogy mennyivel hatékonyabban és olcsóbban intézhetők az ügyek, ha a tagállamok együttműködnek egymással, és nemzeti költségvetéseikben elkerülik az átfedéseket; ezenkívül számszerűsíthető lesz, hogy milyen költségekkel járnak az európai polgárok számára az uniós integrációval kapcsolatos késések – például a közös szabadalomra vagy az egységes európai égboltra vonatkozó megegyezés tekintetében. A legutóbbi ilyen vizsgálatra 1988-ban került sor.
Egy gazdasági, monetáris és politikai unióban ugyanis az előnyöknek és a hozzáadott értéknek természetüknél fogva mindenki javát kell szolgálniuk. Az Európai Unió által elért eredmények mind a megosztás multiplikátorhatásán alapulnak, ami merőben ellentétes a méltányos megtérülés fogalmával.
Csak akkor tudjuk növelni az uniós költségvetést, ha ehhez megnyerjük a közvéleményt is. (Staffan NILSSON)
Az EGSZB ezenkívül támogatja azt az európai bizottsági felvetést, hogy vissza kell térni az EU saját forrásainak elvéhez, azaz a közvetlenül az uniós kasszába folyó pénzekhez. Ezek lehetnek például új alapok, amelyek szén-dioxid-kibocsátásokra vagy pénzügyi tranzakciókra kivetett illetékekből, vagy a nemzeti adók egy kisebb részének átcsoportosításából származhatnak. Több javaslatot is benyújtottak már, és az EGSZB szerint az Európai Bizottságnak hatásvizsgálatot kellene készítenie a lehetséges opciókról.
Az európai polgároknak és adófizetőknek ugyanis ismerniük kell annak a számlának az összegét, amelyet jelenleg kénytelenek kifizetni az adminisztratív és gazdasági téren egyaránt tartósan fennálló választóvonalakból fakadó, felesleges párhuzamos költségek miatt.
Az EGSZB ECO/290 – CESE 993/2011. sz. véleménye Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 248., 2011.8.25., 75.o. www.eesc.europa.eu/?i=portal.fr.eco-opinions.15055
Európai Gazdasági és Szociális Bizottság
Az Európai Unió költségvetése
Európai Gazdasági és Szociális Bizottság
Az EU feladatköreinek megvalósítását lehetővé tevő költségvetés
Látogatásszervezés és Kiadványok Osztálya Tel. +32 25469604 • Fax +32 25469926 Rue Belliard/Belliardstraat 99 1040 Bruxelles /Brussel BELGIQUE /BELGIË
www.eesc.europa.eu EESC-2011-45-HU
QE-30-11-227-HU-C
© Európai Unió, 2011 A sokszorosítás a forrás megnevezésével engedélyezett. 2009-ben az EGSZB a Brüsszeli Régió Környezetvédelmi Ügynökségétől (IBGE) megkapta az elismert „ökodinamikus vállalkozás” védjegyet, a maximálisan adható háromcsillagos besorolást érdemelve ki. A védjegy környezeti teljesítményükért díjazza a vállalkozásokat.
doi:10.2864/38694
HU
