HU
HU
HU
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA
Brüsszel, 26.6.2009 COM(2009) 303 végleges
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK a „.eu” felső szintű domain bevezetéséről, működéséről és eredményességéről
HU
HU
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK a „.eu” felső szintű domain bevezetéséről, működéséről és eredményességéről (EGT-vonatkozású szöveg)
1.
HÁTTÉR
A „.eu” felső szintű domain (Top Level Domain, TLD) bevezetésének célja egyedi internetes páneurópai identitás biztosítása az európai közösségbeli lakosoknak, szervezeteknek és vállalkozásoknak. E jelentés célja az Európai Parlament és a Tanács tájékoztatása a „.eu” TLD bevezetéséről, működéséről és eredményességéről a 733/2002/EK rendelet1 8. cikkének rendelkezéseivel összhangban. A jelentés a „.eu” TLD-vel kapcsolatos legújabb – az előző jelentés2 2007. július 6-i elfogadásától 2009. március 31-ig bekövetkezett – fejleményekre összpontosít. 2.
A „.EU” KERETRENDSZER
2.1.
Jogi keret
A „.eu” jogi keretét a fent említett, a „.eu” felső szintű domain bevezetéséről szóló 733/2002/EK rendelet, valamint az általános szabályok megállapításáról szóló, 2004. április 28-i 874/2004/EK bizottsági rendelet képezi. E két jogszabályt számos, a nyilvántartó kiválasztására és kijelölésére vonatkozó bizottsági határozat egészíti ki. Emellett a nyilvántartó a domainnevek bejegyzésével kapcsolatos napi működésének szabályozására számos adminisztratív szabályt fogadott el. Az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás bevezetésének kellő figyelembevétele érdekében a 733/2002/EK rendeletet a 2008. október 22-i 1137/2008/EK európai parlamenti és bizottsági rendelettel módosították. 2007. január 1-jén Románia és Bulgária is csatlakozott az Európai Unióhoz, ezáltal nekik is lehetőséget kellett biztosítani az előzetesen számukra fenntartott domainnevek bejegyzésére. Egyértelmű jogi helyzet biztosítása érdekében a 874/2004/EK bizottsági rendeletnek a
1
2
HU
A Szerződés 251. cikkében meghatározott eljárás alá tartozó egyes jogi aktusoknak az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás tekintetében történő, az 1999/468/EK tanácsi határozat szerinti kiigazításáról (Az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljáráshoz történő hozzáigazítás – Első rész) szóló 2008. október 22-i 1137/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 311., 2008.11.21., 1. o.) módosított, 2002. április 22-i 733/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet a „.eu” felső szintű domain bevezetéséről (HL L 113., 2002.4.30., 1. o.). COM(2007) 385 végleges (HL C 191, 2007.8.17., 17. o.). http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2007:0385:FIN:HU:PDF.
2
HU
domainnevek országonkénti bontását és az azokat bejegyző országok listáját tartalmazó mellékletét az 1255/2007/EK bizottsági rendelettel módosították. A Bizottság ezenkívül felismerte, hogy a 874/2004/EK rendelet további módosítására is szükség van annak az IDN „.eu” alatti bevezetésével kapcsolatos követelményekhez történő igazítása érdekében. 2.2.
Alapelvek
A „.eu” jogi kerete rendelkezik a Bizottság és a „.eu” nyilvántartója közötti munkamegosztásról. A „.eu” nyilvántartója olyan nonprofit szervezet, amely független módon, a be nem avatkozás, az önigazgatás és az önszabályozás elve alapján igazgatja és kezeli a „.eu” TLD-t3. A Bizottságot általános felügyeleti szerepkörrel ruházták fel. Így a Bizottság nem illetékes az egyes domainnevekkel kapcsolatos döntéshozatalban, valamint nem működik jogorvoslati szervként a nyilvántartó döntéseit illetően. Ezen túlmenően a „.eu” TLD nyilvántartói-regisztrátori modellen alapul, ahol a nyilvántartó feladata a „.eu” TLD kezelése, beleértve a megfelelő adatbázisok karbantartását is, míg az akkreditált regisztrátorok a bejegyzést igénylők számára bejegyzési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatóként működnek. Maga a nyilvántartó nem működhet regisztrátorként4. Ez a módszer erősíti a versenyt a domainnevek piacán, ahol a regisztrátorok a bejegyzést igénylők igényeinek kielégítése érdekében igyekeznek szélesíteni kínálatukat, miközben versenyképes árakat biztosítanak. 2.3.
A nyilvántartó
A 2003. május 21-i érdeklődésnyilvánítási felhívást követően a Bizottság a diegemi (Belgium) székhelyű European Registry for Internet Domains (EURid) nonprofit szervezetet jelölte ki a „.eu” TLD nyilvántartójának5. Az EURid szervezetet 2003 áprilisában alapították. Tagjai Belgium, Olaszország, Svédország, a Cseh Köztársaság és Szlovénia nemzeti TLD-it üzemeltető szervezetek, valamint az ISOCECC (Internet Society European Chapters Coordinating Council) és a Businesseurope (iparhoz kapcsolódó európai szövetségek nemzetközi szövetsége). A 733/2002/EK rendelet előírásai6 szerint a Bizottság 2004. október 12-én először öt évre szóló, majd később megújítható szolgáltatási koncessziós szerződést (a továbbiakban: „szerződés”) kötött az EURiddel7. 2008. december 12-én az Európai Közösség részéről a Bizottság, valamint az EURid kiegészítő szerződést írt alá a jelenlegi szerződés további öt évre, azaz 2014. október 12-ig
3 4 5 6 7
HU
Lásd a 733/2002/EK rendelet (9) preambulumbekezdését. A 733/2002/EK rendelet 3. cikkének (4) bekezdése. A Bizottság 2003. május 21-i 2003/375/EK határozata a „.eu” felső szintű domain nyilvántartójának kijelöléséről (HL L 128., 2003.5.24., 29. o.) A 3. cikk (1) bekezdése kimondja, hogy „a Bizottság és a nyilvántartó közötti szerződés határozott időre szól és megújítható.” Az EURiddel kapcsolatos további információkat lásd a http://www.eurid.eu/content/view/12/26/lang,en/ internetes címen.
3
HU
történő megújításáról. A kiegészítő szerződés a jelenlegi szerződés lejártakor, azaz 2009. október 12-én lép hatályba. 3.
A „.EU” DOMAIN BEJEGYZÉSE ÉS HASZNÁLATA
A „.eu” TLD-rendszer eredményessége két kritérium – a bejegyzett domainnevek száma és a nyilvántartó működése – alapján értékelhető. 3.1.
A bejegyzett domainnevek száma
A „.eu” világviszonylatban A „.eu” TLD-t nyilvános bejegyzés céljára 2006. április 7-én bocsátották rendelkezésre. Három év alatt több mint hárommillió „.eu” domaint jegyeztek be, ezáltal a „.eu” a negyedik legnépszerűbb országkód szerinti TLD (ccTLD), világszinten pedig a kilencedik legnépszerűbb TLD lett. Ezek a számadatok azt mutatják, hogy a „.eu” jelentős népszerűségre tett szert a nagyközönség körében. Az európai ccTLD-k között a „.eu”-t csak Németország („.de”), az Egyesült Királyság („.uk”) és Hollandia („.nl”) országkód szerinti felső szintű domainje (ccTLD-je) szárnyalja túl. Világszinten csak a „.com”, „.net”, „.org” és „.info” általános TLD-k, valamint Kína ccTLDje („.cn”) és a fent említett három európai ccTLD rendelkezik több bejegyzéssel (lásd az 1. mellékletet). A bejegyzést igénylők országa szerinti bontás A legtöbb „.eu” domainnevet a legnépesebb országokban, valamint a domainnevek bejegyzése és használata terén jelentős hagyományokkal bíró országokban jegyezték be. A „.eu” domainnevek iránt Németországban (a „.eu” domainnevek 30%-a), Hollandiában (14 %), az Egyesült Királyságban (12 %), Franciaországban (8 %) és Lengyelországban (6 %)8 volt a legnagyobb a kereslet (lásd a 2. mellékletet). Növekedés A 2006. évi induló szakaszban a domainnév-bejegyzések terén tapasztalt lenyűgöző növekedést követően a „.eu” TLD megállapodott, és ma növekedésének mértéke a többi európai ccTLD-éhez hasonló (+11% 2007-ben és +11% 2008-ban). E növekedés két okkal magyarázható: (i) egyrészt az új domainek bejegyzésének üteme az induló szakasz végét követően fokozatosan a rendes szintre lassul, (ii) másrészt a kezdetben kiugróan magas, 80%os meghosszabbítási arány közelebb került az iparági átlaghoz (jelenleg 72%). Míg a 2006 és 2008 közötti időszakban a bejegyzések összesen 22%-os növekedése kielégítőnek ítélhető, különösen lenyűgöző értékek születtek Lengyelországban (+149%), Litvániában (+142%), Luxemburgban (+95%) és Írországban (+94%) (lásd a 3. mellékletet).
8
HU
A legfrissebb számadatok országonkénti bontásban a következő internetcímen érhetők el: http://www.eurid.eu/hu/press-room/facts-figures.
4
HU
A „.eu” a többi európai TLD-vel párhuzamosan növekedett Érdemes megjegyezni, hogy a „.eu” növekedése egybeesett a legtöbb tagállam nemzeti domainneveinek növekedésével. 2008-ban például a német felső szintű domain („.de”) bejegyzése 7%-kal, az egyesült királyságbeli („.uk”) mintegy 11%-kal, a holland („.nl”) pedig 18%-kal növekedett. Ez összhangban áll azzal, hogy a „.eu” célja egy olyan, valóban európai internetes identitás biztosítása az EU lakosai számára, amely kiegészíti, nem pedig felváltja az EU meglévő országkód szerinti TLD-it. 3.2.
A „.eu” domain használata
Bejegyzés és használat Erősödő tendencia, hogy a „.eu” domaint azonnal a bejegyzés után használni kezdik, nem csupán elővigyázatossági intézkedésként jegyzik be. A „.eu” domainnevek egyre inkább az európai virtuális tér és elektronikus piactér mindennapos elemeinek számítanak. A „.eu” különösen népszerű a kis- és középvállalkozások körében, de emellett nagy és ismert szervezetek, valamint nem kormányzati szervezetek és európai lakosok is egyre nagyobb mértékben használják az általuk bejegyzett „.eu” domainneveket9 2006. május 9-én az EU intézményeinek teljes honlapját és minden e-mail címét átállították a „.eu”-ra. Ettől a naptól fogva az EU intézményei egyetlen összevont, „.eu” TLD-jű portálon, a http://europa.eu címen fogadják az összes európai lakost, szervezetet és vállalkozást. Az európai testületeken, intézményeken és ügynökségeken túlmenően az Európai Unió által finanszírozott programok és projektek is egyre nagyobb mértékben használnak „.eu” domainnevet. A svéd uniós elnökség hivatalos honlapja is „.eu” domainnéven, a www.se2009.eu címen található meg. Továbbá a nyilvántartó által végzett felmérés eredményei szerint az összes „.eu” domainnév mintegy 80%-a vezet működő weboldalhoz vagy e-mail-szerverhez10. A működő honlapoknak csak mintegy egyötöde irányította át automatikusan a látogatót egy másik honlapra vagy URL-re. Ezek a számadatok azt tanúsítják, hogy a „.eu” domainnevet az esetek túlnyomó többségében aktívan használják. Ismertség és arculat Az 1990-es években létrehozott legtöbb más európai ccTLD-hez képest a „.eu” új jövevénynek tekinthető. Ezért nem meglepő, hogy ismertség tekintetében a „.eu” lemarad a többi TLD mögött. A nyilvántartó által végzett felmérés11 kimutatta, hogy az európai internethasználók 79%-a ismeri a domainnév-rendszerek és a domainnevek fogalmát, és 63%uk hallott a „.eu” létezéséről. Az internethasználók 45%-a tudja, hogy az EU lakosai bejegyezhetnek „.eu” domainnevet, és 11%-uk fontolgatja annak lehetőségét, hogy e domainnév-rendszer keretében domainnevet jegyeztet be. 9 10 11
HU
A „.eu” domainnevek aktív használatával kapcsolatos példák a http://www.eurid.eu/en/press-room/whyeu címen találhatók. http://www.eurid.eu/files/2007_q1_report.pdf. http://www.eurid.eu/hu/content/two-thirds-online-europeans-are-aware-eu.
5
HU
Meg kell jegyezni, hogy a „.eu” domain igen jó hírnévnek örvend: egy másik, az EURid megbízásából végzett felmérés12 szerint a felhasználók a „.eu”-t tekintik az igazi európai internetes identitásnak, ráadásul úgy vélik, hogy a „.eu” domainek innovatívak és korszerűek. 4.
A NYILVÁNTARTÓ MŰKÖDÉSE
4.1.
Szolgáltatás és díjak
Az elmúlt két év során a nyilvántartó igyekezett tovább javítani a regisztrátoroknak nyújtott szolgáltatásait. A nyilvántartó az Európai Unió minden hivatalos nyelvén nyújtja szolgáltatásait a regisztrátoroknak. Az EURid belgiumi, diegemi központi irodája mellett Stockholmban, Prágában és Pisában is nyitott fióktelepeket, hogy közelebb kerüljön a regisztrátorokhoz. Mivel a „.eu” domainneveket mintegy ezer akkreditált „.eu” regisztrátor forgalmazza, kulcsfontosságú a nyilvántartó és a regisztrátorok közötti rendszeres információcsere, hogy a nyilvántartó bepillantást nyerjen a piaci szükségletekbe és folyamatokba. Ezért megalapítottak két, a regisztrátorok képviselőiből álló konzultációs testületet, a Regisztrátorok Tanácsadói Testületét (Registrar Advisory Board, RAB) és a Regisztrátorok Fejlesztési Bizottságát (Registrar Requirements Panel, RRP). A RAB üzleti tanácsadással áll az EURid igazgatótanácsa rendelkezésére, az RRP pedig technikai kérdésekkel foglalkozik. Ezenfelül a nyilvántartó 2008 szeptemberében éjjel-nappal működő támogató szolgáltatást vezetett be regisztrátori közössége számára, hogy szükség esetén a nap minden órájában segítséget kaphassanak. A nyilvántartó által a regisztrátoroknak nyújtott szolgáltatás a jelek szerint kielégítő: a nyilvántartó megbízásából végzett felmérés eredményei szerint a válaszadó regisztrátorok több mint 90%-a elégedett vagy nagyon elégedett volt az EURidtól kapott támogatással, és 86%-uk nem érezte szükségét a bejegyzési rendszer továbbfejlesztésének13. A regisztrátorok mindamellett egyes területeken – így a domainnevek forgalmazásával és átruházásával kapcsolatos eljárások, valamint a rendszer változataiban végrehajtott változtatások nyomon követése terén – üdvözölnék a rendszer fejlesztését. Az EURid 2007 áprilisában etikai kódexet fogadott el, amelyhez a regisztrátorok önkéntes alapon csatlakozhatnak. Akik aláírják a kódexet, azok vállalják, hogy betartják a kódex chartájában meghatározott feltételeket, cserébe jogosulttá válnak „az etikai kódex részes fele” hivatalos logó használatára, amely igazolja, hogy kategóriájukon belül emelt szintű szolgáltatást nyújtanak. Díjak és árak A Bizottság ellenőrzi a „.eu” bejegyzésének nagykereskedelmi díjait, figyelembe véve úgy a nyilvántartó pénzügyi helyzetét, mint az átfogó TLD hátteret. A „.eu” iránti hatalmas érdeklődésnek és a nagyszámú bejegyzésnek köszönhetően a nyilvántartó csökkenteni tudta a
12 13
HU
https://www.centr.org/main/4607-CTR/version/default/part/AttachmentData/data/Admin14%20%20Linden-%20.eu%20branding%20study.pdf. http://www.eurid.eu/hu/content/eu-registrars-are-generally-satisfied-eurid-give-some-suggestionsimprovements.
6
HU
nagykereskedelmi bejegyzési díjakat: 2007. január 1-jén a bejegyzési díjat és az éves meghosszabbítási díjat 10 euróról 5 euróra csökkentették, majd 2008. február 1-jén 4 euróra szállították le. A Bizottság továbbra is figyelemmel kíséri a helyzetet, és amennyiben az megvalósíthatóvá válik, további csökkentést javasol a nyilvántartónak14. Meg kell jegyezni, hogy a nagykereskedelmi árat a nyilvántartó az akkreditált „.eu” regisztrátoroknak számlázza, akik ezután meghatározzák a bejegyzést igénylőknek kínált saját kiskereskedelmi áraikat. Számos regisztrátor szolgáltatáscsomagot nyújt, amelyben például webtárhely (web hosting) és e-mail csomagok is szerepelnek. Jelenleg a „.eu”-s domainnév versenyképes kiskereskedelmi ára 5 euró körül kezdődik, amely semmi esetre sem magasabb a „.com”, „.net”, „.uk”, „.de” és más jelentősebb felső szintű domainek tekintetében elérhető legalacsonyabb piaci áraknál. 4.2.
Pénzügyi fenntarthatóság
A Bizottság folyamatosan ellenőrzi a nyilvántartó pénzügyi helyzetét, amely a „.eu” fenntarthatóságának kulcsfontosságú összetevője. Ezidáig a bejegyzések terén a vártnál nagyobb siker a költségeket meghaladó bevételeket eredményezett. A Bizottság a jogi keret és a szerződés vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően reagált erre a fejleményre. A Bizottság egyrészt felszólította az EURidet, hogy évente, folyamatosan előre határozza és tervezze meg beruházásait és a tartalékok megfelelő szintjét. Ezután a nyilvántartó a többletből minden évben visszatartja az ezekhez szükséges hozzájárulást, a fennmaradó részt pedig áthelyezi a közösségi költségvetésbe. Ugyanakkor a Bizottság arra is felszólította a nyilvántartást, hogy vizsgálja meg a nagykereskedelmi bejegyzési ár csökkentésének lehetőségét (lásd fent). Erre a csökkentésre azért van szükség, hogy tükrözze a domainnevenkénti felmerülő költségeknek a bejegyzések számának növekedése miatti csökkenését. Ezen túlmenően a díj csökkentése lehetővé teszi az átvihető többlet korlátozását, hiszen a cél az, hogy a pénz lehetőleg a domainnévbirtokosoknál maradjon. Meg kell jegyezni, hogy a nyilvántartó pénzügyi fenntarthatóságának biztosítása érdekében az éves bevételeknek mindig fedezniük kell az éves költségeket, valamint a beruházásokhoz és tartalékképzéshez szükséges forrásokat még abban az esetben is, ha a bejegyzések száma – vagy azok számának növekedése – csökkenni kezdene. Ezért az óvatosság elve azt diktálja, hogy a díjak csökkentésének követnie, nem pedig megelőznie kell a költségek csökkenését. E megközelítés eredményeképpen a nyilvántartó fokozatosan, a bejegyzésszám növekedésének megfelelően, ám némi időeltéréssel csökkentette a nagykereskedelmi díjat. Ennélfogva többlete is a pénzügyi fenntarthatóság veszélyeztetése nélkül csökkent. A többlet 2006-ban 11,3 millió euró volt, ebből 8,9 millió eurót átvezettek a közösségi költségvetésbe. 2007-ben a többlet 10,9 millió euró volt, ebből 6,9 millió eurót vezettek át. A 2008. év előzetes számadatai szerint a többlet mintegy 5 millió euró lesz, ebből a nyilvántartó 14
HU
A 733/2002/EK rendelet 4. cikke (2) bekezdésének c) pontja előírja, hogy a nyilvántartó „a felmerült költségekhez közvetlenül kapcsolódó díjakat szed/állapít meg”. Ezen túlmenően a szolgáltatási koncessziós szerződés kijelenti, hogy „ha olyan többletet állapítanak meg, amelyet nem fordítanak a szolgáltatás minőségének javítására, az ilyen többletet a közösségi költségvetésbe kell áthelyezni minden olyan évben, amelyben ilyen többlet megállapítására sor kerül. Mérlegelni kell a megfelelő működési tartalék biztosításának szükségletét.”
7
HU
megközelítőleg 4 millió eurót fog átvezetni a közösségi költségvetésbe. A közösségi költségvetésbe át nem vezetett összegeket a szolgáltatás minőségének javítása érdekében befektetik, vagy megfelelő tartalékok kialakítására használják fel. Ezek alapján a nyilvántartó működése a jelentési időszakban stabil alapokon nyugodott. A működési bevételek meghaladták a működési költségeket, és a többlet elegendő volt a beruházási szükségletek és a kötelezettségek fedezésére. 4.3.
A rendszerműködés folyamatossága és rugalmassága
Az elmúlt két év során a nyilvántartó tovább javította technikai rendszereit. Az egyik legfontosabb feladat a rugalmasság növelése volt oly módon, hogy biztosítják minden kulcsfontosságú művelet redundanciáját. Ebben a tekintetben a nyilvántartó továbbfejleszti prágai központú tükrözött webhelyét, lehetővé téve a fő webhely funkcióinak teljes megkettőzését. Ezenkívül a nyilvántartó bevezette az anycast technológiát, amelynek köszönhetően a duplikált „.eu” névkiszolgálók a világ bármelyik pontján elhelyezhetők. A nyilvántartó infrastruktúrájában az egyedi hibapont (SPOF) elkerülése a tervek szerint növeli a stabilitást abban az esetben, ha e szerverek egyike meghibásodna, vagy elérhetetlenné válna. Az EURid által használt két anycast hálózatot két különböző anycast szolgáltató működteti. Ez a heterogeneitás még tovább növeli a „.eu” domain stabilitását és megbízhatóságát. A szerződésben előírt követelményeknek megfelelően a nyilvántartó üzletmenetfolytonossági tervet (Business Continuity Plan, BCP) készített, amely tartalmazza a nyilvántartó központi funkcióinak, valamint a kapcsolódó kockázatoknak és az azok elhárítását célzó intézkedéseknek az elemzését. A terv magában foglal még egy válságkezelési tervet, a rendszerműködés folyamatosságával összefüggő forgatókönyveket és egyes sajátos kockázatokhoz kapcsolódó eljárásokat is. A BCP-t független auditor vizsgálta meg. Az értékelés célja az EURid üzleti folytonossági tervének az üzletágban bevált gyakorlatok szerinti érvényesítése volt. A jelentés megerősíti, hogy az EURid dolgozik a folytonossági intézkedések megvalósításán, de jelzi, hogy a folyamatot még nem véglegesítették. Ezenfelül az EURid tájékoztatta a Bizottságot a műveleti rendszerei megbízhatóságának fokozása érdekében az adatbázis- és bejegyzési szolgáltatások rugalmasságának és eredményességének növelését célzó intézkedéseiről. 4.4.
Domainnevekkel kapcsolatos jogviták
Mivel egyes domainnevek jelentős kereskedelmi értéket képviselhetnek, ezen a területen nem ritkák a jogviták. Alternatív vitarendezési eljárás A „.eu” jogi kerete a „.eu” TLD alatti domainnevekkel kapcsolatos viták rendezésére alternatív vitarendezési eljárásról (ADR) is rendelkezik. Ez a rendszer eljárási garanciákat biztosít az érintett felek számára, és az érdekelt felek által a domainnév birtokosával vagy a nyilvántartó döntésével szemben kezdeményezett esetleges bírósági eljárások sérelme nélkül alkalmazandó.
HU
8
HU
Az EURid a Cseh Köztársaság Gazdasági Kamarája és a Cseh Köztársaság Mezőgazdasági Kamarája mellett működő, prágai székhelyű választottbíróságot (Cseh Választottbíróság, CAC) jelölte ki a „.eu” domainnevekkel kapcsolatos ADR-jogviták rendezésére. A „.eu” jogi kerete értelmében az ADR-rendszer keretében (i) harmadik fél rosszhiszemű vagy visszaélésszerű bejegyzési kérelmével vagy (ii) a nyilvántartó döntéseivel szemben kezdeményezhető jogvita. A kereseteket az EU bármely hivatalos nyelvén be lehet nyújtani. Az ADR-eljárás illetékének összege a költségmegtérülés elvén alapul. Az ADR-illetékeket 2006 óta többször csökkentették: legalacsonyabb összegük 1300 euró15, azaz a hasonló választottbíróságoknak fizetendő illetékekhez képest viszonylag alacsonyak16 A CAC-nál kezdeményezett ADR-ügyek száma jelentősen csökkent: ez a számadat 2006-ban negyedévenként mintegy 200 volt, míg jelenleg negyedévenként mintegy 25 ügyet tárgyalnak. Az induló szakaszban a legtöbb jogvitát (körülbelül 73%) a nyilvántartóval szemben, a fennmaradó ügyeket pedig „.eu” domainnév-birtokosokkal szemben kezdeményezték. Időközben ez a helyzet megfordult: most a legtöbb keresetet „.eu” domainnév-birtokosokkal szemben nyújtják be. Ez megerősíti, hogy az induló szakaszban a domainnevekkel kapcsolatos jogviták nagy száma a kezdeti időszakban („sunrise period”) tett bejegyzésekkel függött össze: a panaszosok a nyilvántartónak a „.eu” domainnév-birtokosok korábbi jogainak érvényesítésével kapcsolatos döntéseit támadták meg17. Domainnevek állítólagos visszaélésszerű bejegyzésével kapcsolatos bírósági ügyek Az EURid jelenleg a belga és görög nemzeti bíróságoknál folytatott perekben érdekelt. Ezen ügyek tárgya állítólagos domainnév-raktározás18. Egy esetben egy belga bíróság előzetes intézkedés útján mintegy 74 000 domainnév felszabadítására kötelezte az EURidet, és minden órai késedelemért domainnevenként 25 000 euró bírságot szabott ki. Az EURid eleget tett az intézkedésnek, kivéve 20 domainnevet, amelyek – indokolása szerint – folyamatban lévő ADR-ügyekben voltak érintettek. Emiatt 4 190 000 euró összeget (a követelt bírság összegének 1%-a) zároltak az EURid bankszámláján. Az ügy még folyamatban van, és ezidáig az ügy fő részében nem került sor bírósági meghallgatásra. 4.5.
Az Európai Bíróság elé vitt ügyek
Ami az Európai Bíróságnál folytatott, a „.eu”-val kapcsolatos olyan ügyeket illeti, amelyekben a Bizottság félként érintett, a Galileo-ügyben – ahol a „galileo.eu” név közösségi intézmények és testületek használatára történő lefoglalásának jogszerűségét vitatták – a 15 16 17
18
HU
Forrás: Cseh Választottbíróság: http://adr.eu/arbitration_platform/fees.php. A WIPO (Szellemi Tulajdon Világszervezete, World Intellectual Property Organisation) által kiszabott illeték legalacsonyabb összege 1500 USD (http://www.wipo.int/amc/en/domains/fees/index.html). A 874/2004/EK bizottsági rendelet értelmében a nemzeti és/vagy közösségi jog által elismert, illetve a nemzeti és/vagy közösségi jog alapján keletkezett korábbi jogok jogosultjai és az állami szervek számára olyan meghatározott időtartam („sunrise period”) állt rendelkezésre, amelynek során domainnevük bejegyzését kizárólag a nemzeti és/vagy közösségi jog által elismert, illetve a nemzeti és/vagy közösségi jog alapján keletkezett korábbi jogok ilyen jogosultjainak és az állami szervezeteknek tartották fenn. A domainnév-raktározás olyan gyakorlat, amely során egyes regisztrátorok azzal a céllal foglalnak le domainneveket, hogy azokat saját használatukra és/vagy hasznukra fenntartsák, azaz „raktározzák”. A raktározó rendszerint magasabb áron próbálja meg továbbértékesíteni a domainnevet.
9
HU
keresetet az Elsőfokú Bíróság 2007-ben elutasította mint elfogadhatatlant (T-46/06). Az Elsőfokú Bíróság ezen ügyben hozott ítélete elleni fellebbezés során az Európai Bíróság fenntartotta az Elsőfokú Bíróság döntését (C-483/07). A második – az Inet Hellas – ügyben, amely még folyamatban van az Elsőfokú Bíróságnál, az alperes a 874/2004/EK bizottsági határozatnak az unión kívüli országokat jelölő, két betűből álló domainnevekkel kapcsolatos tilalom tekintetében történő értelmezését támadja (T107/06). Ezenfelül az ausztriai Oberster Gerichtshof előzetes döntéshozatali eljárásra az Európai Bírósághoz utalt egyes, a 874/2004/EK rendelet értelmezésével kapcsolatos kérdéseket (C569/08). Az ügy jelenleg folyamatban van. 4.6.
Nemzetköziesített domainnevek (IDN)
A „.eu” TLD alatt jelenleg csak a standard latin karakterekből (a–z, 0–9 és „-”) álló domainnevek jegyezhetők be19. A „.eu” jogi kerete azonban úgy rendelkezik, hogy amint technikailag lehetséges, be kell vezetni a nemzetköziesített domainneveket (Internationalised Domain Names, IDN)20. Mivel most már lehetséges a TLD alatt ilyen domainnevek bejegyzése, az EURid dolgozik az IDN bevezetésén a „.eu” TLD alatt, amely később majd lehetővé teszi a diakritikus jellel ellátott karakterek (például „é”, „ö”, „ç” vagy „č”) és a nem latin karakterek használatát. A jogi keretnek az IDN-nel kapcsolatos követelmények figyelembevétele érdekében történő kiigazítását21 követően az IDN-t várhatóan 2009 folyamán indítják el a „.eu” TLD alatt. 5.
KÖVETKEZTETÉSEK
Három évvel elindítása után a „.eu” felső szintű domainnek sikerült értékes választási lehetőséggé válnia az internetes identitást választó európaiak számára. A több mint hárommillió domainnel a „.eu” túlszárnyalta a várakozásokat, és biztosította helyét a világ tíz legnagyobb TLD-je között. A kezdeti bejegyzéshullámot követően erősödő tendencia, hogy a „.eu” domaint azonnal a bejegyzés után használni kezdik, nem csupán elővigyázatossági intézkedésként jegyzik be, a használatával kapcsolatos döntést későbbre halasztva. Jelenleg a „.eu” domainneveket egyre több vállalkozás, szervezet és magánszemély veszi igénybe az általa kínált egyedülálló előnyre való tekintettel. A jogvita tárgyát képező domainnevek száma folyamatosan csökken, és az ADR rendszer eredményesnek bizonyult a bejegyzést igénylők jogainak védelmére. Ezenfelül a nyilvántartó is zökkenőmentesen és az üzletágban bevált gyakorlatoknak megfelelően működik. Mindamellett a nyilvántartónak számos kihívással kell szembenéznie az elkövetkezendő években. A legközelebbi mérföldkő az IDN bevezetése lesz.
19 20
21
HU
Lásd még az EURid szerződési feltételeinek 2.2. szakaszát: http://www.eurid.eu/files/trm_con_HU.pdf. A 874/2004/EK bizottsági rendelet 6. cikkének rendelkezése szerint „amint a megfelelő nemzetközi szabványok rendelkezésre állnak, a nyilvántartó a hivatalos nyelvek ábécéiben szereplő bármely karaktert tartalmazó domainnevet köteles bejegyezni.” HL L xxx., 2009.xx.xx. (még nem tették közzé).
10
HU
A későbbiekben az új általános TLD-k bevezetése és a bizonytalan gazdasági környezet korlátozhatja a „.eu” növekedését. Ezért proaktív stratégiai megközelítésre van szükség. A nyilvántartónak különösen törekednie kell a „.eu” TLD ismertségének fokozására és az arról kialakult kép javítására. Ezáltal hozzájárulhat a bejegyzések számának növekedéséhez és elősegítheti, hogy az elismert vállalkozások és szervezetek közül lehetőleg minél többen válasszák a „.eu” TLD-t. Tekintettel a TLD környezet dinamikus jellegére, a nyilvántartónak fenn kell tartania és ki kell terjesztenie az internetes közösséggel folytatott párbeszédét és tapasztalatcseréit. Ennek köszönhetően a nyilvántartó meg tudja határozni a jelentősebb piaci fejleményeket és folyamatosan magáévá teheti a bevált gyakorlatokat. A Bizottság továbbra is szorosan nyomon követi a „.eu” TLD fejlődését és biztosítja, hogy az kielégítse az uniós lakosság, szervezetek és vállalkozások igényeit.
HU
11
HU
MELLÉKLETEK
HU
12
HU
1. MELLÉKLET: A TÍZ LEGNAGYOBB FELSŐ SZINTŰ DOMAIN A BEJEGYZETT DOMAINNEVEK SZÁMA ALAPJÁN (2009. MÁRCIUSI ADAT) TLD .com .cn .de .net .org .uk .info .nl .eu (*) .biz
Bejegyzett domainek száma 79 439 607 13 854 687 12 652 025 12 099 536 7 472 142 7 382 123 5 137 681 3 285 095 3 049 034 2 025 576
Forrás: http://domainsinfo.fr/. (*) A „.eu” bejegyzések számát naponta frissítik a http://www.eurid.eu/hu/about/factsfigures/statistics internetes oldalon.
HU
13
HU
2. MELLÉKLET: A „.EU” DOMAINEK SZÁMA A BEJEGYZÉST IGÉNYLŐK LAKÓHELYE SZERINTI ORSZÁGOK SZERINT (2009. MÁRCIUSI ADAT) Ország
„.eu” domainek száma (2009. március)
Ausztria Belgium Bulgária Ciprus Cseh Köztársaság Dánia Egyesült Királyság Észtország Finnország Franciaország Görögország Hollandia Írország Lengyelország Lettország Litvánia Luxembourg Magyarország Málta Németország Olaszország Portugália Románia Spanyolország Svédország Szlovákia Szlovénia
74 767 92 404 9 578 53 051 82 020 45 167 377 820 8 179 14 876 251 744 25 169 415 474 59 612 176 328 7 166 9 416 27 256 29 148 2 916 930 467 166 454 11 789 20 204 70 390 81 979 18 609 6 385
Forrás: EURid.
HU
14
HU
3. MELLÉKLET: A „.EU” DOMAINEK SZÁMÁNAK NÖVEKEDÉSE A BEJEGYZÉST IGÉNYLŐK LAKÓHELYE SZERINTI ORSZÁGOK SZERINT (2006–2008) Ország
A „.eu” domainek számának növekedése (2006–2008*)
Ausztria
+27 %
Belgium
+23 %
Bulgária**
+58 %
Ciprus
-41 %
Cseh Köztársaság
+65 %
Dánia
+18 %
Egyesült Királyság
-14 %
Észtország
+43 %
EU
+22 %
Finnország
+57 %
Franciaország
+56 %
Görögország
+44 %
Hollandia
+36 %
Írország
+94 %
Lengyelország
+149 %
Lettország Litvánia
0% +142 %
Luxembourg
+95 %
Magyarország
+32 %
Málta
-85 %
Németország
+19 %
Olaszország
+14 %
Portugália
-2 %
Románia**
+40 %
Spanyolország
+33 %
Svédország
-10 %
Szlovákia
+74 %
Szlovénia
+71 %
*2006. december 31-től 2008. december 31-ig **A Bulgáriával és Romániával kapcsolatos számadatok a 2007 és 2008 közötti időszakra vonatkoznak, mivel esetükben csak a 2007. január 1-jei EU-csatlakozás után kezdődött meg a „.eu” domainek bejegyzése. Forrás: EURid.
HU
15
HU
