AZ ÉRTÉKESÍTÉS MESTEREI: A KERESKEDELMI KÖZVETÍTŐK

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK nappali tagozat export-import menedzsment szakirány

AZ ÉRTÉKESÍTÉS MESTEREI: A KERESKEDELMI KÖZVETÍTŐK

Készítette: Sziklai Kinga Budapest, 2008

1

Tartalomjegyzék Bevezetés ............................................................................................................................9 1. A disztribúció.................................................................................................................10 1. 1. A fizikai elosztás...............................................................................................10 1. 2. Az értékesítési csatorna ...................................................................................11 1. 2. 1. Az értékesítési csatorna feladatai......................................................12 1. 2. 2. Az értékesítési csatorna típusok........................................................13 1. 2. 3. Az értékesítési csatorna szélessége....................................................14 1. 2. 4. Az értékesítési csatorna hossza .........................................................15 1. 2. 5. Az értékesítési csatorna költségei......................................................16 1. 2. 6. Az értékesítési csatorna hosszának és költségének összefüggése ...17 2. A közvetítő kereskedők.................................................................................................19 2. 1. A közvetítő kereskedő hatékonysága .............................................................19 2. 2. A közvetítő kereskedők funkciói ....................................................................21 3. Közvetítő kereskedők jellemzése..................................................................................22 3. 1. A bizományos ...................................................................................................22 3. 1. 1. A bizományos bemutatása .................................................................22 3. 1. 2. A bizományi szerződés .......................................................................23 3. 2. Az ügynök .........................................................................................................26 3. 2. 1. Az ügynök bemutatása.......................................................................26 3. 2. 2. Az ügynöki szerződés .........................................................................26 3. 3. A képviselő........................................................................................................29 3. 3. 1. A képviselő bemutatása......................................................................29 3. 3. 2. A képviseleti szerződés .......................................................................30 3. 4. Összehasonlítás.................................................................................................32 4. A megbízó: Ferro Corporation ....................................................................................34 5. A képviselő: Rainbow Kft.............................................................................................36 5. 1. A Rainbow Kft bemutatása.............................................................................36 5. 2. Termékek, vevők .......................................................................................................36

2

6. A képviseleti szerződés..................................................................................................38 6. 1. Általános információk .....................................................................................38 6. 2. Megbízás ...........................................................................................................39 6. 3. A képviselő kötelezettségei ..............................................................................41 6. 3. 1. A disztribúciós eladások.................................................................47 6. 3. 2. Az ügynöki eladások.......................................................................54 6. 4. A megbízó kötelezettségei................................................................................56 6. 5. A képviselet.......................................................................................................58 6. 6. Titkosság ...........................................................................................................58 6. 7. Egyéb üzleti kapcsolatok .................................................................................60 6. 8. Jogok .................................................................................................................60 6. 9. A szerződés felmondása...................................................................................61 6. 10. Kiegészítés.......................................................................................................62 Összegzés ............................................................................................................................63

3

Ábrák jegyzéke

Termelő

Nagykereskedő

az áru fizikai útja pénzügyi áramlás

Kiskereskedő

Vevő

információáramlás

1. ábra: Az értékesítési csatornában található áramlások (Veres Zoltán – Szilágyi Zoltán Marketing alapjai, Perfekt, 180 oldal, 8.1 ábra alapján)

Gyártó

Fogyasztó

Gyártó

Gyártó

Gyártó

Ügynök

Kiskereskedő

Fogyasztó

Nagykereskedő

Kiskereskedő

Fogyasztó

Nagykereskedő

Kiskereskedő

Fogyasztó

2. ábra: A fogyasztási cikkek lehetséges értékesítési csatornái (David Jobber: Európai marketing, Műszaki Kiadó, Budapest, 1998, 392 oldal, 12.2 ábra alapján)

Gyártó

Gyártó

Ipari vevő

Ügynök

Gyártó

Gyártó

Ügynök

Ipari vevő

Képviselő

Ipari vevő

Képviselő

Ipari vevő

3. ábra: Az ipari termékek lehetséges értékesítési csatornái (David Jobber: Európai marketing, Műszaki Kiadó, Budapest, 1998, 395 oldal, 12.4 ábra alapján)

4

A kiskereskedő árrése A nagykereskedő árrése A termék fogyasztói ára

Az importőr árrése Az importvám Az exportkereskedő árrése A termelő árbevétele

4. ábra: A kereskedelmi árrés összetevői (Bognár Éva-Németh Márta - Olach Zoltán – Streit Mária - Dr. Törzsök Éva - Veres Zoltán: Nemzetközi marketing, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1995, 416 oldal, 99. ábra alapján)

Gyártó

Vevő

Gyártó

Vevő

Gyártó

Vevő

Gyártó

Vevő

5. ábra: Kereskedelmi kapcsolatok száma közvetítő nélkül (David Jobber: Európai marketing, Műszaki Kiadó, Budapest, 1998, 389 oldal, 12. 1. ábra alapján)

5

Gyártó

Vevő

Gyártó

Vevő Közvetítő kereskedő

Gyártó

Vevő

Gyártó

Vevő

6. ábra: Kereskedelmi kapcsolatok száma közvetítővel (David Jobber: Európai marketing, Műszaki Kiadó, Budapest, 1998, 389 oldal, 12. 1. ábra alapján) Mennyiség (kg) 4000 3500

2008 Németország

január február

3000

március

2500

április

2000

május június

1500

július

1000

augusztus szeptember

500

október

0 kerámia festék

kerámia lazító Anyag

7. ábra: Németországból rendelt mennyiségek, 2008 (A Rainbow Kft belső anyagai alapján)

6

Mennyiség (kg) 600 500

2008 Franciaország

400

január február március április

300

május június

200

július augusztus

100

szeptember október

0 kerámia festék

kerámia lazító Anyag

8.ábra: Franciaországból rendelt mennyiségek 2008 (A Rainbow Kft belső anyagai alapján)

A colditzi és frankfurti Ferro gyár

A limogesi Ferro gyár

Irányadó joga: német jogrendszer

Az ohiói Ferro anyavállat Irányadó joga: USA jogrendszere

Irányadó joga: francia jogrendszer

A képviselő: a magyar Rainbow Kft. és annak vevői

9. ábra: Az ügylet irányadó jogai (Rainbow Kft belső anyagai alapján)

7

USA, Ohió, Cleveland

E U R Ó P A

A frankfurti Ferro gyár

A Ferro anyavállalat

A colditzi Ferro gyár

A limogesi Ferro gyár Magyarország

A magyar Rainbow Kft.

Vevő

Vevő

Vevő

Vevő

Vevő

10. ábra: Az ügylet menete (A Rainbow Kft belső anyagai alapján)

8

Bevezetés A szakmai gyakorlatomat a Rainbow Kft-nél töltöttem, amely egy nagy amerikai festékgyártó vállalat magyarországi képviselője. Örülök, hogy a gyakorlatomat egy kisvállalkozásnál A tölthettem, hiszen számos előnye van egy nagyvállalattal szemben. Az ott töltött idő alatt sokkal részletesebb képet kaptam a képviseleti tevékenységről, magáról az ügyletről és annak összefüggéseiről. Hiszen egy kisvállalkozásnál az ügyletet az elejétől a végéig ugyanaz a pár dolgozó kezeli, családiasabb a légkör és a vevőkkel is sokkal közvetlenebb kapcsolatot lehet kialakítani. A Rainbow Kft és annak megbízója, több mint 10 éves sikeres együttműködést tudhat maga mögött, így kiváló ellenpéldája a kisvállalkozások gondjairól szóló híreknek. Ez a sikeresség keltette fel az érdeklődésem a képviseleti tevékenység iránt, ami a hipotézisemben is megjelenik. Az egyik feltevésem az, hogy a képviselő az egyik legjobb formája a közvetítő kereskedőknek. A feltevésem bizonyításához első sorban a kereskedelmi közvetítőkre vonatkozó megállapításokat használtam fel, amelyeket különböző szerzők könyvei és a világhálón fellelhető folyóiratok alapján vizsgáltam meg. Az esettanulmány kifejtéséhez a Rainbow Kft-nél töltött személyes tapasztalataimra, a cég belső anyagaira és statisztikáira támaszkodtam. A kutatásom során egy újabb feltevéssel is találkoztam, amely a Rainbow Kft belső anyagainak áthatóbb tanulmányozása során fogalmazódott meg bennem. Már a vállalatnál töltött szakmai gyakorlatom során is sokszor megtapasztaltam, hogyan valósulnak meg a gyakorlatban azok az elméletek, amelyeket a főiskolán sajátítottam el. Az esetek többségében az elmélet és a gyakorlat fedte egymást, ám a lényeges különbségre csak a képviseleti szerződés mélyebb vizsgálata során bukkantam rá. Ez a felfedezés lényegében átértelmezte azt a képet, ami előtte élt bennem a képviseleti tevékenységről. Így a másik feltevésem az, hogy bár az elméletek segítségével kiválóan kategorizálhatóak a kereskedelemi közvetítők, mégis az élet valósítja meg a legérdekesebb konstrukciókat e téren.

9

1. A disztribúció A gyártók szempontjából az a legfontosabb, hogy a termékük eljusson a fogyasztókhoz, ahol kellő időben, mennyiségben, minőségben és megfelelő áron legyenek jelen. Ezt a feladatot a disztribúció teljesíti, amely létrehozza a gyártás és a fogyasztás közötti kapcsolatot, ezzel a termelés folyamatosságát is biztosítva. A disztribúcióba az áru továbbításában közreműködő szereplők, azok tevékenységei és döntései tartoznak bele, hiszen nélkülük nem jöhetne létre az értékesítés. Ezen résztvevők összessége, tevékenysége alkotja a disztribúciós rendszert. A disztribúciós rendszer két alrendszerre osztható fel az elvégezendő feladatok alapján: az értékesítési csatornára, amely a tulajdonjog áramlását foglalja magába és a fizikai elosztásra, amely az áruk fizikai értelemben vett áramlását, mozgatását biztosítja. A Rainbow Kft-nél töltött gyakorlatom során is tapasztaltam, hogy egy ügylet során hogyan válik ketté az előbb említett két folyamat. A megrendelt árut a vevők legtöbb esetben átutalással fizetik. A fizetési feltétel értelmében így a megrendelt áru előbb kerül fizikai értelemben a tulajdonukba, mint jogilag. Ugyanis jogilag csak abban az esetben lesznek az áru tulajdonosai, ha a fizetést teljesítették. Amíg a fizetés nem következik be, addig a Rainbow Kft tulajdonában maradnak az áruk, amelyet a számlán feltüntetett kikötés is igazol: „Az áru az ellenérték teljes kiegyenlítéséig az eladó tulajdonában marad.” Ilyen módon egyetértek a fenti megállapítással, hogy az áruk fizikai és „eszmei” útját külön kell választani a vizsgálat során. 1. 1. A fizikai elosztás A fizikai elosztás az áru fizikai mozgatásáért felelős. Nem csak a termék útja a termelőtől a fogyasztóig tartozik hozzá, hanem az üzemen belüli anyagmozgatás, illetve a nyersanyagok és félkész termékek eljuttatása a termelőhöz. A külkereskedelemben nagy jelentőséggel bírnak a fizikai elosztásra vonatkozó döntések, hiszen az árunak sokszor több országot, illetve földrészt át kell szelnie, amíg megérkezik a végső fogyasztóhoz. Így a fizikai elosztás fontos költségelemet képez, ugyanis minél hosszabb a termék fizikai útja, annál nagyobb a mozgatására jutó költség. Ezt a költséget tovább növeli - ha nem csak egyfajta fuvarozási módozatot vesznek igénybe - az átrakodások száma, a speciális csomagolások és biztosítások költségei. 10

A külkereskedő ezeket a költséget mind beleépíti a termék árába, amit végül a fogyasztó kénytelen megfizetni. Ezért érdemes körültekintőnek lenni a fizikai elosztásra vonatkozó döntések során, nehogy az árumozgatás költsége úgy megemelje a termék árát, hogy az eladhatatlan legyen. 1 Véleményem szerint a fizikai elosztás tanulmányozása során nem csak a költségtényezőket kell megemlíteni, hanem a logisztikai folyamatok idejét is. A Rainbow Kft által megrendelt termékek gyártási és szállítási idejét vizsgálva arra a következtetésre jutottam: a gyártás sokkal kisebb hányadát teszi ki ennek az összidőnek, mint az elkészült termék mozgatása. Becslésem szerint 1:3 a gyártási és a mozgatási idő aránya, tehát ha egy hét alatt gyártják le a terméket, utána újabb 3 hét alatt jut el a vevőhöz. Ezért fontos figyelembe venni a fizikai elosztásra vonatkozó döntés során a költségek mellett annak idejét is, hiszen az aránytalanul megnövekedett szállítási idő is eladhatatlanná teheti a terméket. 1. 2. Az értékesítési csatorna Az értékesítési csatornát nevezhetjük még marketing csatornának is, amelynek fő céljai közé a kereslet teremtés és a termék eladása tartozik. Szereplői: a gyártó cégek, az áruközvetítők, a viszonteladók és a végső fogyasztók illetve a felhasználó vállalatok. Az értékesítési csatorna működését segíthetik még közreműködő szervezetek (bankok, reklámszervezetek) is. Az értékesítési csatorna az áru „eszmei” útja. Az értékesítési csatornában egyik irányba a termék tulajdonjoga és az ezzel együtt járó kockázatvállalás átruházása áramlik, amíg a másik irányban a pénzügyi áramlás, avagy az ellenérték továbbítása jelenik meg. Még egy elemet érdemes megemlítenünk a csatornában, amelynek áramlása kétirányú, ez pedig az információ. Ugyanis a gyártó céget a vásárlásokra vonatkozó információk érdeklik, míg a fogyasztót illetve a felhasználót a termékre vonatkozóak. 2

1

Bendigné Dr. Csánky Hayna - Dr. Szalay Ibolya – Dr. Mikolay Lászlóné - Dr. Simon Lenke - Dr. Törzsök Éva: A külkereskedelmi ügylet, Tankönyvkiadó, Budapest, 1990, 63 oldal 2 Veres Zoltán – Szilágyi Zoltán: Marketing alapjai, Perfekt, 178 oldal

11

Termelő

Nagykereskedő

az áru fizikai útja pénzügyi áramlás

Kiskereskedő

Vevő

információáramlás

5. ábra: Az értékesítési csatornában található áramlások (Veres Zoltán – Szilágyi Zoltán Marketing alapjai, Perfekt, 180 oldal, 8. 1 ábra alapján)

1. 2. 1. Az értékesítési csatorna feladatai Az értékesítési csatorna sok jelentős feladatot lát el. Mivel a nemzetközi kereskedelem egyre nagyobb méreteket ölt, sok esetben a termelés és a fogyasztás nem egy földrajzi területen zajlik. Ezért az egyik fő feladat e távolság áthidalása. Nem csak földrajzi, de időbeli eltolódás is létrejön a termelés és a fogyasztás időpontja között, így az időbeli távolság áthidalása is fontossá válik. Emellett az ellátás folytonosságának biztosítása is feltétlen szükséges, ehhez készletezési és a raktározási feladatok társulnak. Mivel egy értékesítési csatornában homogén termékek találkozhatnak, elkerülhetetlenné válik a csatorna szortiment képzési feladata. Ezen kívül a tulajdonjog átruházása során bizonyos finanszírozási feladatok is felmerülhetnek. Továbbá, hogy a csatorna résztvevőinek hatékony kommunikációja megvalósuljon, az értékesítési csatornának a kommunikációs csatorna szerepét is be kell töltenie.3 Bár a képviselő és megbízója kapcsolata csak egy igen kicsi szakasza az értékesítési csatornának, mégis ezt a részét fejteném ki bővebben, hiszen a szakmai gyakorlatom során erről a csatorna részről szereztem bővebb tudást. A Rainbow Kft esetében az értékesítési csatorna teljesíti a fenti követelményeket. Hiszen a termékek Németországból és Franciaországból eljutnak a magyar vevőhöz, tehát a földrajzi távolság áthidalási követelményét ez által teljesíti. A gyártás és a felhasználás időbeli különbségét a termékek folyamatos megrendelése biztosítja, így nem fordulhat elő, hogy a vevők termék nélkül maradjanak. Ezáltal a folyamatosság feladatát is ellátja a csatorna,

3

Bendigné Dr. Csánky Hayna - Dr. Szalay Ibolya – Dr. Mikolay Lászlóné - Dr. Simon Lenke - Dr. Törzsök Éva: A külkereskedelmi ügylet, Tankönyvkiadó, Budapest, 1990, 61 oldal

12

továbbá mind a Rainbow Kft, mind annak megbízója is rendelkezik raktárral, tehát a tárolás feladata is megvalósul. Emellett a Rainbow Kft, illetve annak megbízója is szállít nyitva, így a csatorna finanszírozási feladata is megvalósul. Szortiment képzési feladata nem hárul a csatornára, mert homogén termékekkel foglalkoznak. A képviselő és megbízója munkájához elengedetlen az állandó kommunikáció, így e funkciót is betölti a csatorna. 1. 2. 2. Az értékesítési csatorna típusok4 Az értékesítési csatorna típusokat két fő csoportra tudjuk osztani: hagyományos csatornára és vertikális marketing rendszerre. Ezeket a típusokat főleg a résztvevők együttműködési készsége illetve a csatorna ellenőrizhetősége alapján vizsgáljuk. A hagyományos csatorna A hagyományos csatornák esetében független cégek a szereplők, nincs közöttük szervezeti együttműködés, ezáltal minden résztvevő saját magát, illetve a hasznát helyezi előtérbe. Ezek alapján elmondható, hogy a kapcsolatuk nehezen ellenőrizhető. A vertikális marketingrendszer A vertikális marketingrendszer esete eltérő, ahol az együttműködés lehet adminisztratív, szerződéses illetve korporatív. Az adminisztratív valamely résztvevő erőfölényének hatására alakulhat ki, így az együttműködés és az ellenőrizhetőség is csak részlegesen valósulhat meg. A szerződéses, ahogy a neve is utal rá, szerződéses alapon jön létre, így ebben az esetben az együttműködés és az ellenőrizhetőség jogilag szabályozott, tehát sokkal előnyösebb forma, az előzőhöz képest. A legszorosabb együttműködési formát, ahol az ellenőrizhetőség a legerősebb, a korporatív rendszer nyújtja. Ebben az esetben a teljes csatorna, az egyik résztvevőjének a tulajdonában van. Az esettanulmányban vizsgált Rainbow Kft a vertikális marketingrendszer szerződéses altípusába tartozik. A képviseleti szerződésben jogilag meghatározottak a jogok és a kötelezettségek. Jó választásnak tartom a szerződéses formát, hiszen mindkét felet védi, és

4

Olach Zoltán: A marketing szemlélete és gyakorlata, LSI Oktató Központ, 255 oldal

13

egyben kötelezi is. Továbbá a kellő fokú ellenőrizhetőség valósulhat meg a gyártó, illetve a megbízó részéről. 1. 2. 3. Az értékesítési csatorna szélessége A csatorna szélessége, azt jelenti, hogy azonos szinten, hány közvetítő kereskedőt alkalmazunk. Ezt általában az határozza meg, milyen terméket kívánunk eladni. Hiszen választhatjuk az összes szóba jövő közvetítőt, de szelektálhatjuk is őket. Ha azt szeretnénk, hogy termékünk, sok fogyasztóhoz eljusson, tehát nagy piaci szegmenst kívánunk lefedni, ahhoz jelentős számú közvetítőre lesz szükségünk. Ezt a módszert, amit intenzív forgalmazásnak nevezünk, általában a napi fogyasztási cikkeknél célszerű alkalmazni. Ezzel ellentétben, ha válogatni kívánunk a közvetítők között, azt szelektív forgalmazásnak nevezzük. Ebben az esetben, csak bizonyos számú közvetítővel alakítunk ki kereskedelmi kapcsolatot. Döntésünket indokolhatja, az eladni kívánt termék jellege, amelyhez speciális üzlet és/vagy szakeladó szükséges. Ez a kapcsolat, azon termelőknek előnyös, akiknél az intenzívebb elosztás a cél. A kevesebb számú közvetítővel, a megrendelések sem aprózódnak el, könnyebb lesz a közvetítők ellenőrizhetősége, és könnyebb velük szorosabb kapcsolatot kialakítani. A szelektív forgalmazásnak létezik egy szélsőséges változata is, amelyet exkluzív forgalmazásnak hívunk. Ebben az esetben csak korlátozott számú közvetítő kap jogosultságot. Előfordulhat, hogy egy bizonyos területen vagy egy országban lévő piacon mindössze egy ilyen közvetítőt alkalmazunk. Ezek a termékek különlegesek, egyedi bánásmódot igényelnek, márkásak, tehát a közvetítőnek ehhez mérten kell szolgáltatásokat nyújtania. 5 A Rainbow Kft esetében exkluzív forgalmazás valósul meg. Esetükben igaz az állítás, miszerint egy országban mindössze egy közvetítőt alkalmaz a gyártó, mivel Magyarországon kizárólagos képviselőként tevékenykednek. Továbbá az is igaz, hogy különleges, egyedi bánásmódot igénylő termékekkel foglalkoznak, hiszen a porcelán- és az autóüveg festékek valóban különlegesnek minősülnek. Mivel veszélyes vegyi anyagok is, így valóban egyedi bánásmód szükséges kezelésükhöz. Helytálló az az állítás is, amely szerint ezekhez a termékekhez speciális szolgáltatásokat kell nyújtania a közvetítőnek. A Rainbow Kft a képviseleti tevékenységének kifejtése során valóban nyújt ilyen szolgáltatásokat az említett termékekkel kapcsolatban.

5

Veres Zoltán – Szilágyi Zoltán: Marketing alapjai, Perfekt, 182-183 oldalak

14

1. 2. 4. Az értékesítési csatorna hossza A csatorna hosszán az értékesítési út lépcsőinek számát értjük.6 Az értékesítés során ezek a lépcsők a bekapcsolódó közvetítők, akik a fogyasztási cikkeknél: ügynökök, nagykereskedők, kiskereskedők, míg az ipari cikkeknél: ügynökök, képviselők, disztribútorok.7 Ezen közvetítők számának megválasztásától függ a csatorna hossza.

Gyártó

Fogyasztó

Gyártó

Gyártó

Gyártó

Ügynök

Kiskereskedő

Fogyasztó

Nagykereskedő

Kiskereskedő

Fogyasztó

Nagykereskedő

Kiskereskedő

Fogyasztó

6. ábra: A fogyasztási cikkek lehetséges értékesítési csatornái (David Jobber: Európai marketing, Műszaki Kiadó, Budapest, 1998, 392 oldal, 12.2 ábra alapján)

Gyártó

Gyártó

Ipari vevő

Ügynök

Gyártó

Gyártó

Ügynök

Ipari vevő

Képviselő

Ipari vevő

Képviselő

Ipari vevő

7. ábra: Az ipari termékek lehetséges értékesítési csatornái (David Jobber: Európai marketing, Műszaki Kiadó, Budapest, 1998, 395 oldal, 12.4 ábra alapján)

6 7

Veres Zoltán – Szilágyi Zoltán: Marketing alapjai, Perfekt, 180 oldal Olach Zoltán: A marketing szemlélete és gyakorlata, LSI Oktató Központ, 256 oldal

15

Megfigyelhető, hogy a fogyasztási cikkek értékesítési csatornája hosszabb, mint az ipari termékeké. Az ipari termékek sokkal specifikusabbak, mint a fogyasztási cikkek, így sok esetben közvetlenebb vevő – termelő kapcsolat kívánatos. Ezek a termékek sokkal nagyobb szakértelmet és háttértudást igényelnek a terméket illetőleg, így a bekapcsolt közvetítőnek ezt is el kell látnia. Megfigyelhető az is, hogy a fejlődő országokban sokkal hosszabbak az értékesítési csatornák, mint a fejlett országokban. A fejlődő országokban elnyújtott értékesítési csatornákat találunk, ahol a külkereskedelem elképzelhetetlen nagykereskedők nélkül, sokszor 5-10 közvetítőn keresztül jut el a termék a végső fogyasztóhoz. A nagyszámú közvetítő bekapcsolása ezeken a területeken azért működik, mert alacsony haszonkulccsal dolgoznak. Szemben a fejlett országokkal, ahol a külkereskedők mind kevésbé használják a hagyományos csatornákat, inkább közvetlenül importálnak / exportálnak, kihagyva ezzel a nagykereskedőket. Általánosságban elmondható, hogy az értékesítési utak lerövidülnek. 8 Valóban igaz, hogy a fejlett országok körében egyre kevésbé használatosak a hagyományos értékesítési csatornák. A Rainbow Kft-vel kapcsolatban álló francia és német gyárak esetét alapul véve megállapítható, hogy ők is a vertikális marketingrendszer szerződéses típusát alkalmazzák az ügylet során. 1. 2. 5. Az értékesítési csatorna költségei 9 A disztribúció költségei világszerte magasak és folyamatosan emelkednek, különösen igaz ez a nemzetközi kereskedelemre. A disztribúciós költségek kétféle tényezőből tevődnek össze: fizikai elosztás költségeiből és marketingköltségekből. Ezen költségek egyik része még a termelőnél, másik része már a viszonteladónál merül fel. A viszonteladó költségeit a kereskedői árrés fedezi, ami a viszonteladó vételi és eladási árának a különbsége. Ezen árrések összessége alkotja a kereskedelmi árrést, ami a termelő eladási árának és a végső fogyasztó vételi árának a különbsége.

8

Dr. Tóth Tamás: Nemzetközi marketing (Euromarketing), BKÁE, Budapest, 2001, 250 oldal Bognár Éva-Németh Márta - Olach Zoltán - Streit Mária - Dr. Törzsök Éva - Veres Zoltán: Nemzetközi marketing, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1995, 415-420 oldalak 9

16

A kereskedelmi árrés összetevőit és eloszlását a következő ábra mutatja be:

A kiskereskedő árrése A nagykereskedő árrése A termék fogyasztói ára

Az importőr árrése Az importvám Az exportkereskedő árrése A termelő árbevétele

8. ábra: A kereskedelmi árrés összetevői (Bognár Éva-Németh Márta - Olach Zoltán - Streit Mária - Dr. Törzsök Éva - Veres Zoltán: Nemzetközi marketing, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1995, 416 oldal, 99. ábra alapján)

Természetesen az Európai Unión belül nincsen importvám, hiszen a terület egységes piacként funkcionál. A fenti ábra például egy európai és egy amerikai vállalkozás közötti ügyletre lenne érvényes. A kereskedői árrés vetítési alapját kétféleképpen választhatjuk meg. Az egyik módszer szerint a kalkulációhoz a beszerzési árat vesszük alapul, és ehhez számoljuk hozzá a közvetítők árréseit, míg a másik módszernél visszafelé számolunk, az eladási árat alapul véve. Mindkét módszerről elmondható, hogy körültekintően kell eljárnunk, a helyes export ármunka megvalósításához. 1. 2. 6. Az értékesítési csatorna hosszának és költségének összefüggése Az értékesítési csatorna hossza és költsége közvetlen kapcsolatban áll egymással. Általánosságban elmondható, hogy minél rövidebb az értékesítési csatorna, annál költségesebb. A kikapcsolt közvetítők költségei (az árrések) megtakaríthatóak, de a funkcióit a termelőnek / exportőrnek kell ellátnia, így a kikapcsolásuk jelentős költségnövekedéssel járhat. Abban az esetben előnyös tehát, ha a kikapcsolásuk során megtakarított összeg nagyobb, mint a funkcióik ellátására fordítandó összeg.10 10

Dr. Tóth Tamás: Nemzetközi marketing (Euromarketing), BKÁE, Budapest, 2001, 251-252 oldalak

17

Véleményem szerint is közvetlen kapcsolatban áll a csatorna hossza és költsége. Egyetértek az elmélettel, hogy minél rövidebb az értékesítési csatorna, annál költségesebb a gyártó számára. Hiszen ha nem kapcsol be közvetítőt a terméke értékesítésébe, azokat a feladatokat is a gyártónak kell ellátnia, amelyeket a közvetítő látott volna el. Emellett a feladatok költségei is a gyártót terhelik, akinek sokkal több időt és erőforrást kell szánnia az ügyletre, mint közvetítő bekapcsolásával. Valóban mérlegelnie kell a gyártónak, melyik értékesítési mód az előnyösebb számára. Ha a közvetítő kikapcsolása révén keletkező költségei magasabbak, mint a közvetítő alkalmazása során keletkezettek, nem éri meg közvetítő nélkül értékesítenie. Ezzel az elmélettel látszólag ellentétben áll az értékesítési csatorna hosszára vonatkozó fejezetben található elmélet, amely szerint általános tendencia, hogy az értékesítési csatornák lerövidülnek. Hogy lehet igaz a csatorna rövidülésére vonatkozó állítás, ha így a csatorna sokkal költségesebbé válik? A két elmélet között fennálló ellentét a csatorna rövidülésének mértékével oldható fel. Amennyiben a csatornák csak egy bizonyos költség optimum pontig rövidülnek, abban az esetben rövidségük nem válik költségessé.

18

2. A közvetítő kereskedők A közvetítő kereskedők az ügyletbe kapcsolódnak be a gyártó és a vevő közé. Általában az alapján lehet őket osztályozni, hogy kinek a nevében és kinek a számlájára fejtik ki tevékenységüket. Ezek alapján a következő közvetítő kereskedőket lehet megkülönböztetni: - saját nevében, saját számlájára dolgozik (viszonteladó) illetve bekapcsolódhatnak még külkereskedelmi vállalatok és kereskedőházak is az ügyletbe, amelyek szintén saját nevükben, saját számlára dolgoznak. - saját nevében, a megbízó számlájára dolgozik (bizományos) vagy más nevében, más számlájára dolgozik (ügynök, képviselő). 2. 1. A közvetítő kereskedő hatékonysága A gyártók és a vevők igényei alapvetően különböznek. A gyártók minél nagyobb mennyiségben kívánják eladni termékeiket. A vevők nagy választékot szeretnének, ahol megtalálják az igényüket legjobban kielégítő terméket, tehát csak korlátozott számú termékre van szükségük. A közvetítők fő funkciója közé ezen igények összehangolása tartozik, ami a nagy tételek megbontásával valósul meg. A nagykereskedő is ellátja ezt a funkciót, hiszen nagy tételben vásárol a gyártótól, és kisebb mennyiségekben adja tovább a kiskereskedőknek. Ezáltal megvalósul a gyártók igénye, a nagy mennyiség eladása. A kiskereskedőknél pedig a széles választék igénye valósul meg, mert több nagykereskedőtől is vásárolhat.

19

Az alábbi ábrán látható, mennyire növeli meg a hatékonyságot a közvetítők bekapcsolása. Alapul véve 4 gyártót és 4 vevőt, közvetítő bekapcsolása nélkül a köztük lévő kapcsolatok száma, 4 * 4 vagyis 16.

Gyártó

Vevő

Gyártó

Vevő

Gyártó

Vevő

Gyártó

Vevő

5. ábra: Kereskedelmi kapcsolatok száma közvetítő nélkül (David Jobber: Európai marketing, Műszaki Kiadó, Budapest, 1998, 389 oldal, 12. 1. ábra alapján)

A kapcsolatok száma közvetítő bekapcsolásával a következőképpen alakul:

Gyártó

Vevő

Gyártó

Vevő

Gyártó

Közvetítő kereskedő

Gyártó

Vevő

Vevő

6. ábra: Kereskedelmi kapcsolatok száma közvetítővel (David Jobber: Európai marketing, Műszaki Kiadó, Budapest, 1998, 389 oldal, 12. 1. ábra alapján)

Már csak 4 + 4 azaz 8 kapcsolat tartozik az ügylethez, az előzőhöz képest a kapcsolatok száma a felére csökkent, tehát a közvetítők hatékonysága nyilvánvaló.

20

2. 2. A közvetítő kereskedők funkciói A közvetítők előkészítik a nagy tételek szállítását, általuk csökken az adásvételek száma és az áruelosztással járó költségek. A gyártók és a vevők közötti hely- és időkülönbségeket is áthidalják. Hiszen az értékesítési csatorna feladatainál már említett gyártás és fogyasztás nem feltétlen zajlik ugyanazon földrajzi helyen, illetve a gyártás sem zajlik azonos időben a fogyasztással. A közvetítők sokszor speciális szakértői szolgáltatásokat is elláthatnak, amelyet a gyártó nem tudna az előbb említett földrajzi és időbeli különbségek miatt. Sokszor a közvetítő nagyobb szakértelemmel rendelkezik az értékesítés és szolgáltatás területén, mint a gyártó. Mivel a közvetítő ezeket a funkciókat ellátja, a gyártó specializálódhat egyéb területekre. Láthatjuk tehát, hogy a közvetítő bekapcsolása milyen előnyökkel jár, bekapcsolásuk minden piaci résztvevőnek kedvező lehet. Alkalmazásukat ajánlanám azoknak a gyártóknak, amelyek nem olyan termékekkel foglalkoznak, amelyekhez közvetlen gyártó-vevő kapcsolat szükségeltetik. Természetesen a disztribúció költségét a fogyasztó fizeti meg, de ő is jól jár. Bár megfizeti az árrést, de az ügylet szereplőinek kapcsolattartási költségei csökkennek, így a forgalmazás is olcsóbbá válik, ami csak jó lehet a fogyasztónak. 11

11

Olach Zoltán: A marketing szemlélete és gyakorlata, LSI Oktató Központ, 253 oldal

21

3. Közvetítő kereskedők jellemzése 3. 1. A bizományos 3. 1. 1. A bizományos bemutatása 12 A bizományos díjazás ellenében szerződéseket köt, kereskedelmi ügyleteket bonyolít le. Tevékenységét saját nevében, megbízója javára, számlájára, kockázatára és utasítására végzi. Kettejük közötti viszonyt a bizományi szerződés hivatott rendezni. Konszignációs raktár A bizományos rendelkezhet úgynevezett konszignációs raktárral is, amelynek lényege, hogy megbízója tulajdonában lévő termékeket eladásig ott tárolja. Amennyiben az ott található terméket eladja vevőjének, elszámolja ellenértékét a megbízója felé. Ha ez nem sikerül, visszaszállíthatja a megbízójához a termékeket. Kivéve, ha a szerződés nem kötelezte arra, hogy saját számlájára vegye meg az árut. Ilyen esetekben hasznos, ha a bizományos valamilyen garanciát kér megbízójától, hogy ne kerüljön birtokon kívül. Ez a garancia általában bankgarancia. Fontos figyelembe venni, hogy a külföldi konszignációs raktárak termékei mind kivitel, mind bevitel során vámellenőrzés alatt állnak. Del credere felelősség Az adásvételi szerződés (amit a bizományi szerződés alapján kötöttek) a szerződő féllel szemben a bizományost kötelezi és jogosítja. A megbízó és a szerződő fél között csak közvetett kapcsolat van, amelynek alapján nem perelhetik egymást, nem érvényesíthetik jogaikat. Ezt a problémát hidalja át a bizományos del credere felelőssége. A bizományos külön jutalék ellenében vállalhatja a megbízó kártalanítását, ha a vevő elmulasztja kiegyenlíteni a termék árát. Ez a felelősség a vevő fizetésképtelenségére vonatkozik, tehát a bizományos fizet a vevő helyett. Amint a vevő fizetőképessége helyreáll, tartozását kiegyenlíti a bizományos felé. A szerződéstől való jogtalan elállásra nem vonatkozik a del credere felelősség.

12

Bendigné Dr. Csánky Hayna - Dr. Szalay Ibolya – Dr. Mikolay Lászlóné - Dr. Simon Lenke - Dr. Törzsök Éva: A külkereskedelmi ügylet, Tankönyvkiadó, Budapest, 1990, 67-68 oldalak

22

3. 1. 2. A bizományi szerződés A szerződés mögöttes jogterülete a megbízási szerződés. A szerződés a gondossági kötelmek alá tartozik.

13

Mégsem a gondosság a bizományos elsődleges feladata, hanem a szerződés

megkötése, amely inkább egy eredmény létrehozása. 14 A szerződés létrejöhet szóban, írásban. Nincs kötött írásbeli alakja, kivéve, ha külön jogszabály nem rendelkezik róla. Mind a megbízó, mind a bizományos kezdeményezheti létrejöttét, lényeg az egybehangzó akaratnyilvánítás. 15 A bizományi szerződés alanyai közé a bizományos és a megbízója tartozik. Alapvetően két alanya van, de ez a szerződés mégis hárompólusú jogviszonyt hoz létre. Ugyanis a bizományos szerződéses viszonyba kerül egy harmadik féllel is, akivel a megbízó csak közvetetten áll kapcsolatban. Bár a szerződést az ő javára, de a saját nevében köti, így mindkét szerződés alanya a bizományos lesz. 16 A szerződés közvetlen tárgya az előbb említett szerződéskötés, de lényeges megállapodni a tartalmi elemekben is, nem csak abban, milyen típusú szerződéseket köthet a bizományos. Ilyen tartalmi követelmény a limitár kikötése. A limitár, eladási bizomány során az a legalacsonyabb eladási ár, amelyen a bizományos még eladhatja a rábízott árut, illetve vételi bizomány során az a legmagasabb vételár, amelyért még megveheti az árut. 17 A bizományi szerződés visszterhes, tehát ingyenesen nem, csak díjazás ellenében köthető. Nem szükséges a díjazás összegszerű meghatározása, hiszen a bizományos díja lehet az eladási és a limitár különbözete.18 A szerződés különböző jogokkal ruházza fel az alanyait, illetve különböző kötelezettségek vállalását határozza meg.

13

https://www.opten.hu/opten/pages/letoltesek/jogseged/a_bizom-ae-nyi_szerz-oe2-d-ee-s.doc (2008.09.22. 15:05) 14 A bizomány http://cegvezetes.cegnet.hu/2002/4/a-bizomany (Forrás: Cégvezetés, X. évfolyam 4. szám) (2008.09.22. 13:28) 15 https://www.opten.hu/opten/pages/letoltesek/jogseged/a_bizom-ae-nyi_szerz-oe2-d-ee-s.doc (2008.09.22. 15:05) 16 A bizomány http://cegvezetes.cegnet.hu/2002/4/a-bizomany (Forrás: Cégvezetés, X. évfolyam 4. szám) (2008.09.22. 13:28) 17 https://www.opten.hu/opten/pages/letoltesek/jogseged/a_bizom-ae-nyi_szerz-oe2-d-ee-s.doc (2008.09.22. 15:05) 18 A bizomány http://cegvezetes.cegnet.hu/2002/4/a-bizomany (Forrás: Cégvezetés, X. évfolyam 4. szám) (2008.09.22. 13:28)

23

A bizományos kötelezettségei A bizományos fő kötelezettsége, a bizományi szerződésben meghatározott szerződés megkötése, saját nevében és megbízója javára. Köteles a megbízója utasításait követni, köteles együttműködni, szerződésszerűen teljesíteni. A bizományos köteles az elszámolásra a megvásárolt vagy az eladott termékek után.19 Ha a bizományos a limitár alatt ad el, úgy, hogy arról megbízója nem tud, akkor köteles a különbözetet megtéríteni. Amennyiben nem tud kedvezőbb szerződést kötni, erről köteles megbízóját tájékoztatni. Ha ezzel kártól óvta meg megbízóját, nem köteles megtéríteni a különbözetet. Külön megállapodhatnak a felek, ha a bizományos kedvezőbb szerződést köt, tehát a limitárnál kedvezőbb áron, akkor a bizományost illesse a haszon. Ha erről külön megállapodás nincs, az ügyletből származó előny a megbízót illeti. A bizományos nem térhet el a szerződésben megkötött feltételektől. Abban az esetben szegi meg kötelezettségét, ha ez az eltérés lényeges, ugyanis kisebb eltéréseket nem vesznek figyelembe. Ilyen esetben a megbízó elállhat az adásvételi szerződés megkötésétől, ami a szerződés közvetett tárgya. A bizományost megilleti még az önszerződés joga is. 20 A megbízó kötelezettségei A megbízó köteles a bizományossal együttműködni, utasításokat adhat neki, meghatározhatja a harmadik féllel kötött ügylet feltételeit - az ügylet tárgyát, a limitárat, a szerződés feltételeit. A teljesítést követően a vételi ügyletnél meghatározhatja a termék kiadását, az eladási ügyletnél az ellenérték kiszolgáltatását. Visszautasíthatja az előre meghatározott feltételektől eltérő szerződést. A megbízó köteles a díjfizetésre, a szükséges és hasznos költségek kifizetésére, amelyek előre nem kalkuláltak.

19

https://www.opten.hu/opten/pages/letoltesek/jogseged/a_bizom-ae-nyi_szerz-oe2-d-ee-s.doc (2008.09.22. 15:05) 20 https://www.opten.hu/opten/pages/letoltesek/jogseged/a_bizom-ae-nyi_szerz-oe2-d-ee-s.doc (2008.09.22. 15:05)

24

Díjazás 21 22 A bizományost tevékenységéért díjazás illeti meg, amelyet akkor kaphat meg, ha a teljesítés bekövetkezett. A díj magába foglalja a bizományi díjat, az ügylet lebonyolításához szükséges költségek megtérítését. Követelheti a díjban nem szereplő hasznos és szükséges költségeinek megtérítését, kivéve a fuvarozási költségekét. A szerződés megszűntetése 23 A bizományi szerződés megszűntetése kétféle módon történhet. Szabályszerű teljesítéssel, amelynek során teljesítik az adásvételi szerződést és a megbízó felé a bizományos elszámolt. Felmondással, amelyet az adásvételi szerződés megkötése előtt kell tudomásra hozni. A felmondási jogokat korlátozni és kizárni nem lehet. A megbízót megilleti az azonnali felmondás joga, a bizományost 15 napos határidő köti. A külkereskedelmi bizomány eltérései A külkereskedelmi bizomány során, a fenti jellemzést pontosítani kell. A bizományos a külkereskedelmi szerződést a saját nevében és a megbízója javára köti egy harmadik féllel. Ez esetben nem vételi és eladási bizományról beszélünk, hanem exportbizományról vagy importbizományról. „A külkereskedelmi vonatkozású bizományi szerződés megkötésénél figyelemmel kell lenni a Bécsi Vételi Konvenció előírásaira; az alkalmazandó jog tekintetében pedig az Nmjt. 24. §-ának, 25. §-a g) pontjának, valamint a 29-30. §-ainak a szabályaira is. Ennek értelmében a bizományi szerződésre azt a jogot kell alkalmazni, amelyet a felek a szerződés megkötésekor vagy később választottak. Jogválasztás hiányában a szerződésre vonatkozó jog annak az államnak a joga, amelyben a szerződés megkötésének időpontjában a bizományosnak a lakóhelye, szokásos tartózkodási helye, illetve a székhelye vagy a telephelye van.„24 Lényeges különbség, hogy az ügylet során keletkező költségeket nem a megbízónak, hanem a bizományosnak kell állnia. Szerződésszegésnek minősül, ha a bizományos nem a megbízás alapján köti meg a külkereskedelmi szerződést. Ebben az esetben köteles a megbízót kártalanítani. 21

https://www.opten.hu/opten/pages/letoltesek/jogseged/a_bizom-ae-nyi_szerz-oe2-d-ee-s.doc (2008.09.22. 15:05) 22 http://cegvezetes.cegnet.hu/2002/4/a-bizomany 23 A bizomány http://cegvezetes.cegnet.hu/2002/4/a-bizomany (Forrás: Cégvezetés, X. évfolyam 4. szám) (2008.09.22. 13:28) 24 Kiss Daisy: Külkereskedelmi szerződések II. http://cegvezetes.cegnet.hu/2000/5/kulkereskedelmiszerzodesek-ii (Forrás: Cégvezetés, VIII. évfolyam 5. szám) (2008.09.22. 13:24)

25

A kár a megbízó által kifizetett előleg és a bejelentett kár összegének a különbözete, amely a szerződésszegés miatt nem igényelhető vissza. A bizományos, amennyiben vállalja a szerződésben, felel a termékek vámkezeltetéséért, ennek elmulasztása kártérítést von maga után. A vámkezeltetéssel kapcsolatos költségigények elévülése 1 év. 25 3. 2. Az ügynök 3. 2. 1. Az ügynök bemutatása A kereskedelmi ügynök, az a személy, aki eseti jellegű megbízással rendelkezik, kereskedelmi ügynöki szerződés alapján, díjazás ellenében, áruhoz kapcsolódó szerződést közvetít (vonatkozhat áruk adásvételére, de másra is: szolgáltatásra, vagyoni értékű jogra). Önállónak az a kereskedelmi ügynök minősül, aki munkaviszonyon kívül fejti ki tevékenységét. Az előbb felsorolt tények együttes fennállása esetén minősül a jogviszony, kereskedelmi ügynöki jogviszonynak. 26 Az ügynök, lehet természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság is. 27 Ügynöknek nem minősül, akinek a joga a más nevében történő szerződéskötéshez illetve a képviselethez valamely külön jogszabályon alapul.

28

(Pl.: gyám, gondnok, vagyonkezelő,

végelszámoló) 29 3. 2. 2. Az ügynöki szerződés 30 Az önálló kereskedelmi ügynöki szerződés a megbízó és az ügynök megállapodása, meghatározza jogaikat, kötelezettségeiket, az ügynök tevékenységét és díjazását. A szerződés lényeges elemeit írásban kell rögzíteni, ha ez nem történik meg, érvénytelen a szerződés. Azokat a pontokat, amelyeket külön jogszabály rendez, nem kell külön kifejteni. Ha ettől el kívánnak térni, csak akkor tehetik meg, ha az eltérést valamely másik jogszabály nem tiltja. 25

Kiss Daisy: Külkereskedelmi szerződések II. http://cegvezetes.cegnet.hu/2000/5/kulkereskedelmiszerzodesek-ii (Forrás: Cégvezetés, VIII. évfolyam 5. szám) (2008.09.22. 13:24) 26 Az önálló kereskedelmi ügynök http://cegvezetes.cegnet.hu/2007/3/az-onallo-kereskedelmi-ugynok (Forrás: Cégvezetés, XV. évfolyam 3. szám) (2008.09.22. 13:13) 27 Tamási Péter: Önálló kereskedelmi ügynöki szerződés http://cegvezetes.cegnet.hu/2001/4/onallokereskedelmi-ugynoki-szerzodes (Forrás: Cégvezetés, IX. évfolyam 4. szám) (2008.09.22. 13:19) 28 Az önálló kereskedelmi ügynök http://cegvezetes.cegnet.hu/2007/3/az-onallo-kereskedelmi-ugynok (Forrás: Cégvezetés, XV. évfolyam 3. szám) (2008.09.22. 13:13) 29 Tamási Péter: Önálló kereskedelmi ügynöki szerződés http://cegvezetes.cegnet.hu/2001/4/onallokereskedelmi-ugynoki-szerzodes (Forrás: Cégvezetés, IX. évfolyam 4. szám) (2008.09.22. 13:19) 30 Az önálló kereskedelmi ügynök http://cegvezetes.cegnet.hu/2007/3/az-onallo-kereskedelmi-ugynok (Forrás: Cégvezetés, XV. évfolyam 3. szám) (2008.09.22. 13:13)

26

A szerződés időtartama A szerződés időtartama lehet határozott vagy határozatlan időre szóló, illetve lehet valamely feltétel teljesüléséhez kötött. A határozott időre szóló szerződés lejártát követően, ha tovább folytatják a tevékenységet, átalakul határozatlan időre szólóvá. Tevékenységi terület A szerződésben az ügynök tevékenységi területét is tisztázni kell, amelynek során kitérnek az áruk vagy szolgáltatások körére, amivel foglalkozhat. Továbbá a földrajzi területre vagy a földrajzi és személyi körre, akivel a tevékenysége során együtt fog működni. Kizárólagosság, képviselet Az ügynök rendelkezhet kizárólagos közvetítői joggal, amelyet a megbízója ruházhat rá. Ebben az esetben azt jelenti, hogy az adott földrajzi területen csak az adott ügynök tevékenykedhet. Továbbá lehet képviseletre jogosult is, amelynek során a harmadik féllel kötött szerződést a megbízója nevében és javára köti, illetve jogosult lehet a vételár átvételére is. Ebben az esetben, a harmadik féllel kötött szerződések a megbízóval szemben is hatályossá válnak, tehát olyan mintha a megbízóval kötötték volna. Az ügynök kötelezettségei Az ügynök kötelezettségei közé tartozik, hogy a megbízó érdekében és utasításai szerint járjon el a szerződések közvetítése során, a tőle elvárható gondossággal. Az ügynököt tájékoztatási kötelezettség terheli mind a harmadik fél, mind a megbízó felé. A megbízó felé köteles még az ügynöki szerződés megkötése előtt tájékoztatást adni, hogy áll-e más megbízóval is ügynöki kapcsolatban. Ha ezt elmulasztja, kártérítést követelhet a megbízó, és azonnali hatállyal felmondhatja a szerződését. Újabb megbízóval csak akkor köthet szerződést, ha már a meglévő megbízója írásban beleegyezik. Tájékoztatnia kell megbízóját a piaci helyzetről, minden olyan körülményről, amelynek hatása lehet a szerződések megkötésére, illetve a harmadik féllel megkötött szerződésről. A harmadik felet köteles a képviseleti jogáról tájékoztatni, annak terjedelméről, illetve kinek a nevében jogosult szerződést kötni.

27

A megbízó kötelezettségei A megbízó legfőbb kötelessége a díjfizetés. Továbbá köteles az ügynököt tájékoztatással illetve a szerződéshez szükséges iratok rendelkezésre bocsátásával segíteni. Ha a megbízó kevesebb mennyiségű szerződéskötést vár el, mint ami feltételezhető lenne, erről köteles tájékoztatni az ügynököt. Díjazás, jutalék Az önálló kereskedelmi ügynöki szerződés visszterhes, tehát a díjazás meghatározását is tartalmaznia kell. Amennyiben nem tartalmazza, akkor is érvényes a szerződés. Ebben az esetben az ügynök úgynevezett szokásos díjra jogosult, amelyet az összes körülmény összesítésével határoznak meg. Ha ez sincs kifejtve, akkor méltányos díjra jogosult, amelyet a bíróság állapít meg, ezért célszerű idejében rendezni a díjazás mértékét. Díjazását általában fix összegben vagy jutalék formájában határozzák meg. A jutalék az ügynök által kötött szerződések számától, milyenségétől függ. A díjazáson felüli kiadások megtérítését csak akkor követelheti az ügynök, ha ezt előre meghatározták a szerződésben. Az ügynök csak akkor fogadhat el harmadik féltől díjazást, ha ebbe megbízója beleegyezik. Jutalékra jogosult mindazon szerződések után, amelyet a szerződés hatálya alá eső időben kötöttek és azt a szerződés eredményeként kötötték ki, illetve avval a féllel kötötték, akivel már a szerződés megkötése előtt üzleti kapcsolatban állt az ügynök. Amennyiben kizárólagos joggal rendelkezik, azon szerződések után is jogosult jutalékra, amelyet a közvetítése nélkül az adott földrajzi területen vagy adott földrajzi és személyi körrel kötöttek vagy az adott földrajzi területen kell teljesíteni. A szerződés megszűnését követően is jogosult lehet jutalékra, ha egyértelműen az ügynöki tevékenységének köszönhető a szerződés létrejötte és belátható időn belül szerződés születik belőle. Továbbá ha a szerződés megkötésére vonatkozó ajánlat még a szerződés megszűnése előtt beérkezett. Amennyiben több ügynök tevékenysége során jön létre a szerződés, a jutalékot közöttük arányosan kell megosztani. Az ügynök részesülhet inkasszójutalékban, az általa begyűjtött összegek után. A megbízó a jutalékot, annak esedékességétől, negyed éven belül köteles teljesíteni az ügynök felé. Az ügynököt tájékoztatnia kell, mi alapján számolta ki jutalékát.

28

A kiegyenlítés A szerződés megszűnését követően az ügynök kiegyenlítést követelhet az alábbi esetekben: -

új ügyfeleket szerzett,

-

a meglévőkkel bővítette kapcsolatát, illetve az ügynök által szerzett ügyfelek révén jelentős előny illette meg a megbízót.

A kiegyenlítés összegének arányosnak kell lennie, az ügynök által a szerződés megszűnése következtében elvesztett jutalék összegével. A kiegyenlítés nem lehet több az éves átlagdíjazásánál, amely az ügynök halála után is jár. A szerződés megszűnését követő egy éven belül kell igényét benyújtania. Jogtalan, ha az ügynök szerződést szegett, ha az ügynök mondta fel a szerződést, ha az ügynök a jogait és kötelezettségeit egy harmadik személyre ruházta át a megbízó beleegyezésével. A szerződés megszűntetése A szerződés megszűntethető: közös megegyezéssel, valamelyik fél halálával illetve jogutód nélkül maradásával, a teljesítés bekövetkezésével, a határidő lejártával, illetve felmondással. Felmondani csak a határozatlan időre szóló szerződést lehet, amelyet bármely fél kezdeményezhet. Két formája van, a rendes felmondás vagy az azonnali hatályú, súlyos szerződésszegés esetén. A felmondási idő, az ügynöki tevékenység évével arányos, 1 év, 1 hónap, 2 év, 2 hónap és így tovább. 3. 3. A képviselő 3. 3. 1. A képviselő bemutatása „A képviselet meghatározott cél érdekében végzett ügynöki tevékenység.” 31 A képviselő a kereskedelmi ügynök egy fajtája, aki a megbízó javára kereskedelmi szerződések közvetítését vállalja tartós jogviszonyban, díjazás ellenében. 32 A képviselet sokkal szorosabb és hosszabb távú kapcsolatot hoz létre a megbízóval. Sokkal szélesebb körű érdekképviseleti tevékenységet lát el az ügylet során, mint az ügynök. 33

31

Bendigné Dr. Csánky Hayna - Dr. Szalay Ibolya – Dr. Mikolay Lászlóné - Dr. Simon Lenke - Dr. Törzsök Éva: A külkereskedelmi ügylet, Tankönyvkiadó, Budapest, 1990, 68 oldal 32 Kiss Daisy: Külkereskedelmi szerződések II. http://cegvezetes.cegnet.hu/2000/5/kulkereskedelmiszerzodesek-ii (Forrás: Cégvezetés, VIII. évfolyam 5. szám) (2008.09.22. 13:24) 33 Bendigné Dr. Csánky Hayna - Dr. Szalay Ibolya – Dr. Mikolay Lászlóné - Dr. Simon Lenke - Dr. Törzsök Éva: A külkereskedelmi ügylet, Tankönyvkiadó, Budapest, 1990, 68 oldal

29

3. 3. 2. A képviseleti szerződés 34 A képviseleti szerződés a megbízó és a képviselő megállapodása, melyben jogaik, kötelezettségeik, a képviselő tevékenysége és díjazása kerül meghatározásra. A szerződés lényeges elemeit írásban kell rögzíteni, ha ez nem történik meg, érvénytelen a szerződés. A szerződés időtartama A szerződés időtartama lehet határozott vagy határozatlan időre szóló. 35 A határozott időre szóló szerződés lejártát követően, ha tovább folytatják a tevékenységet, átalakul határozatlan időre szólóvá. Tevékenységi terület A képviseleti szerződésben meg kell határozni a tevékenységi területet, tehát azt a földrajzi területet vagy vevőkört, ahol a képviselő a tevékenységét ellátja. Továbbá meghatározzák mire is vonatkozzék a szerződéskötés (áruk, szolgáltatás vagy valamely jog), amelyek közvetítése és megkötése a képviselő feladata. Kizárólagosság A képviseleti szerződés lehet kizárólagos, ami azt jelenti, hogy egy adott területen csak az adott képviselő jogosult szerződések közvetítésére és / vagy megkötésére. Ha megkapja ezen kizárólagosságot, amelyet minimális forgalom eléréséhez szokás kötni, a képviselő az adott területen nem foglalkozhat verseny- vagy helyettesítő termékkel. A képviselő kötelezettségei A képviselő kötelezettségei a következők: aktuális piaci helyzet figyelése, forgalmat elősegítő tevékenységek végzése és kellő gondossággal járjon el az adott területen létrejövő szerződések érdekében. A megbízó segítésére piackutatást, marketing tevékenységet, reklám - és propaganda tevékenységet végez. A piaci helyzet alakulásáról, illetve minden olyan változásról, új helyzetről köteles megbízóját tájékoztatni, amely hatással lehet annak üzletpolitikájára.

34

Kiss Daisy: Külkereskedelmi szerződések II. http://cegvezetes.cegnet.hu/2000/5/kulkereskedelmiszerzodesek-ii (Forrás: Cégvezetés, VIII. évfolyam 5. szám) (2008.09.22. 13:24) 35 Bendigné Dr. Csánky Hayna - Dr. Szalay Ibolya – Dr. Mikolay Lászlóné - Dr. Simon Lenke - Dr. Törzsök Éva: A külkereskedelmi ügylet, Tankönyvkiadó, Budapest, 1990, 69 oldal

30

A képviselő tevékenységével összefüggő minden fontos iratot, okmányt hozzáférhetőnek kell tennie a megbízója számára. A vevők és eladók kiválasztásánál a megbízója érdekeit kell szem előtt tartania. A képviselő jogosult lehet alképviselőket alkalmazni, ekkor ő lesz a vezérképviselő. Köteles azon ajánlatok megtételére, amelyre a megbízó által utasítást kapott. Továbbá a megrendelésekről a megbízóját tájékoztatni és a megkötött szerződéseket továbbítani a részére. A képviselő köteles szerződéseket közvetíteni, lebonyolítani, illetve vitás kérdés esetén a vitarendezésben közreműködni. A szerződés közvetítése során megbízó utasításai szerint eljárni, annak érdekeit vitás helyzetben megvédeni. A képviselő információt illetéktelen személynek nem adhat ki, az őt meg nem illető jogokat nem használhatja fel a maga vagy más hasznára. Ha jogsértésről tudomást szerez, haladéktalanul értesítenie kell megbízóját és annak elhárítása során közre kell működnie. Megbízója tudomása nélkül nem végezhet versenyhelyzetet teremtő tevékenységet, illetve nem képviselhet versenytársat. A velük való együttműködés, tevékenységük elősegítése tilos a képviselő számára. A megbízó kötelezettségei A megbízó köteles a képviselőt megfelelően tájékoztatni, utasítani, a képviselői tevékenység kifejtéséhez szükséges anyagokkal ellátni (pl.: üzleti feltételek, árjegyzékek, műszaki leírások, minták, reklám- és propagandaanyagok) és ezek kifejtése során támogatni őt. A megbízó kötelezettségei közé tartozik még a díjfizetés is. Díjazás, jutalék A képviselő díjazását a szerződés rögzíti, hiszen a képviseleti szerződés is visszterhes, tehát csak díjazás ellenében köthető. Ezen felüli térítést nem követelhet a megbízójától, kivéve ha ezt a szerződés rögzíti. A díjazást több formában lehet megállapítani. Lehet jutalékos, ami a közvetített és megkötött szerződések értékéhez igazodik, lehet a képviselői tevékenység kifejtése során felmerült költségek megtérítése, lehet más formában is. Ha a képviselő kizárólagos képviseleti joggal bír, jogosult az ő területén kötött összes szerződés után jutalékot követelni, függetlenül attól, hogy ő közreműködött-e ezen szerződések létrejöttében vagy sem. 31

A kiegyenlítés Ha bizonyítottan a megbízó miatt nem jött létre egy szerződés, akkor a képviselő jogosult az elmaradt jutalékot követelni. A követelés időpontja a külkereskedelmi szerződés fizetési határidejétől érvényes. A képviseleti szerződés megszűnését követően is jár a jutalék, ha az adott szerződést ő közvetítette, de teljesítése már csak a szerződés megszűnése után következik be. A szerződés megszűntetése A képviseleti szerződés, ha határozott időre szól, a határidő lejártával, ha teljesítményhez kötött, akkor ennek megvalósulásakor lehet megszűntetni. A határozatlan időre szóló szerződést felmondással lehet megszűntetni. 3. 4. Összehasonlítás A fentiek alapján a jutalékos közvetítőknek két nagy csoportját különíteném el. Az egyik a bizományos, a másik az ügynök, akinek egy speciális formája a képviselő. A szerződés Mindhárom szerződésről elmondható, hogy a megbízási szerződésen alapulnak, hiszen a megbízási szerződés önállóan nevesített alanyai közé tartoznak. A megbízási szerződés során a jogosított és a kötelezett a megbízó és nem a közvetítő, a tárgya bármely tevékenység lehet, illetve lehet visszterhes vagy ingyenesen köthető is. 36 Ezzel ellentétben a fenti szerződések mindegyike a gondossági kötelmek csoportjába tartozik, továbbá mindegyike visszterhes, tehát ingyenesen nem, csak díjazás ellenében köthetők. A bizományos saját nevében a megbízója javára köti a szerződéseket, míg az ügynök és a képviselő megbízója nevében és javára közvetít szerződéseket. Különbség, hogy a bizományos szerződések megkötését, míg az ügynök / képviselő szerződések közvetítését vállalja. Ha a szerződés külön kitér rá, akkor vállalkozhat a képviselő is szerződések megkötésére, bár ekkor is csak a megbízója nevében kötheti meg azt. 37

36

A bizomány: http://cegvezetes.cegnet.hu/2002/4/a-bizomany (Forrás: Cégvezetés, X. évfolyam 4. szám) (2008.09.22. 13:28) 37 https://www.opten.hu/opten/pages/letoltesek/jogseged/a_bizom-ae-nyi_szerz-oe2-d-ee-s.doc (2008.09.22. 15:05)

32

Ezáltal a bizományosnál egy hárompólusú jogviszony alakul ki, míg az ügynöknél és a képviselőnél mivel csak közvetítésről van szó, a megbízó a jogosított és a kötelezett. Az ügynöki és a képviseleti szerződést kötelező írásban rögzíteni, míg a bizományosi szerződésnek nincs kötött formai követelménye, akár szóban is létrejöhet, a lényeg az egybehangzó akaratnyilvánítás. A közvetítő kötelezettségei Mindhárom közvetítő köteles a megbízója utasításait követni, köteles együttműködni, szerződésszerűen teljesíteni, megfelelő módon tájékoztatni megbízóját. A bizományos különbözik az ügynöktől és a képviselőtől, hiszen vállalkozhat konszignációs raktár üzemeltetésére, illetve del credere felelősség vállalására, amely után jutalék illeti meg. Kizárólagosság További különbség, hogy az ügynök / képviselő rendelkezhet kizárólagos joggal, tehát egy adott területen csak ő közvetíthet szerződéseket, míg a bizományosnak nem szokás ezt a jogot megadni. A megbízó kötelezettségei Mindhárom esetben a megbízó fő kötelessége a díjfizetés. A bizományost bizományi díj illeti meg, ezen felül bizonyos költségeket is elszámolhat. Az ügynököt / képviselőt jutalék vagy fix összeg illeti meg, a költségei megtérítését csak akkor követelheti, ha erre a szerződés külön kitér. A szerződés felmondása A bizományi szerződést szerződésszerű teljesítéssel illetve felmondással lehet megszűntetni, míg az ügynöki / képviseleti szerződés ezeken felül a határidő lejártával is megszűnhet, ugyanis ezek a szerződések lehetnek határozott vagy határozatlan időre szólóak is. A képviseleti tevékenység mélyebb vizsgálatát a Rainbow Kft esettanulmányán keresztül kívánom bemutatni.

33

4. A megbízó: Ferro Corporation 38 A Ferro termékei mindenhol megtalálhatóak, ahová csak néz az ember – a számítógép áramkörében, a laptop akkumlátorában, a mobil telefontól az autón át egészen a kávés csészéig. Az általuk gyártott anyagok e termékek megjelenését fokozzák, erősítik, szépítik és védik, hogy minden nap ugyanolyan minőségben élvezhessük. A Ferro a világ vezető beszállítója közé tartozik, a kifejezetten gyártók számára készült, technológián alapuló, minőségi anyagok körében. Milyen anyagokat értsünk ez alatt? Elektronikai anyagok, speciális üveg- és porcelán festékek, kerámia és porcelán mázak, amelyeket különböző iparágak használnak fel, mint az elektronika, a telekommunikáció vagy a

gyógyszerészet.

Továbbá

alkalmazzák

még

szerelvényeknél,

gépjárműveknél,

építkezéseknél, renoválásoknál, háztartási berendezéseknél és ipari termékeknél is. Az Egyesült Államokban a Ferro erős piaci pozícióval bír, különösen a speciális műanyag keverékek, adalékok és egyéb festékek körében. A vállalat globalizálódása 1927-ben kezdődött. Először Kanadában jelent meg, majd két évre rá Európában is - Franciaországban 1934 óta, Németországban 1951 óta van jelen. Ma már 20 országban gyártanak, több mint 100 ország vevői számára, mindezt 6.300 alkalmazottal viszik véghez. Franciaországban 2 gyár található (Limogesban és SaintDisierben), míg Németországban további 8 található (Colditzban, Franfurtban, Selbben, Bielefelden, Kaiserslauternben, Bad Honefben, Hanauban, Hanua-Wolfgangban). Számunkra a francia limogesi és a német frankfurti és colditzi gyár játszik kiemelt szerepet, hiszen ezekkel a gyárakkal áll kapcsolatban a Rainbow Kft. A Ferro egy globális vállalat, mivel sok országban jelen van, hatékonyan tudja kiszolgálni vevőit. Emellett a technológiái is könnyebben jutnak el különböző gyárakhoz. A közös technológia használata összeköti a gyárakat, kapcsolatot teremt közöttük, így a fejlesztések is felgyorsulnak a szorosabb együttműködés révén. Ezt a folyamatot támogatják a Ferro magasan képzett képviselői, akik az eladás technikai részébe kapcsolódnak be. Különböző szolgáltatásokat nyújtanak, és mivel a vevőkkel szoros kapcsolatban állnak a problémáikra az optimális megoldást tudják nyújtani.

38

www.ferro.com (2008.12.07. 16:45)

34

A Ferro jelentős kapacitással bír a kutatás és fejlesztés területén, így képes innovatív termékeket és magas színvonalú gyártási technológiákat alkotni. Ezek a gyártási technológiák igazán értékesek a vevők számára, hiszen azok is termelő vállalatok, így közvetetten hozzájárulnak azok növekedéséhez. A vállalat központja Clevelandben, Ohióban található. A Ferro éves forgalma 2007-ben 7 és 8 milliárd dollár között alakult. A vállalat 2007-ben elnyerte a Finishing Today magazin innovációs díját. A Ferro a stratégiáját négy különböző szinten kívánja megvalósítani. Az első, a szervezeti szint, amelynek során az anyavállalat központi kapacitását kívánja növelni, a piaci pozícióját erősíteni és a vevőkapcsolatait fejleszteni. Ily módon növekedés elérése valósulhatna meg. Ezen növekedés által válna lehetségessé az újabb termékek bevezetése és a meglévő termékek felhasználásának bővítése. A második, a regionális szint, amelyben olyan növekvő keresletű régiókat nevez meg, mint Kelet-Európa, Kína és Dél- Kelet-Ázsia, ahol további piacbővítést irányoz meg. Ez a Rainbow Kft számára jó kilátásokat helyez előtérbe. Ha Magyarországon is ez a célja, akkor jó esélye van annak, hogy egy jól bevált kereskedelmi partnert fog alkalmazni ahelyett, hogy újat keresne. Ezáltal lehetséges lenne a képviselt termékek körének bővítése, ami újabb vevőket és bevételeket eredményezne a Rainbow Kft számára. A harmadik, az operációs szint, amely a növekedés megfelelő finanszírozási lehetőségét a költségszerkezet javításán keresztül képzeli el. A negyedik szint a stratégia megvalósításához szükséges vagyongyűjtést tárgyalja. A Ferro felépítését a gyártott anyagféleségek határozzák meg, ezek alapján különböző részlegekre lehet felosztani a vállalatot: -

elektronikai anyagok

-

üvegfestékek, bevonók

-

gyógyszerészeti anyagok

-

polimer adalékok

-

porcelán mázak

-

speciális műanyagok

-

kerámiafestékek, mázak 35

5. A képviselő: Rainbow Kft. 5. 1. A Rainbow Kft bemutatása A Rainbow Kft vezetője, a cég alapítása előtt egy neves magyarországi kerámiagyárban dolgozott. Ez a kerámiagyár állt kapcsolatban a Ferro gyárak németországi elődeivel, amelyektől a kerámiagyártáshoz szükséges festékeket, mázakat szerezték be. A kilencvenes évek közepén keresték meg a (később létrejövő) Rainbow Kft vezetőjét a felkéréssel, hogy legyen ezeknek a festékgyáraknak a magyarországi képviselője. A felkérést örömmel vállalta el, és a tevékenység végzéséhez ekkor alapította meg a Rainbow Kft-t. A német festékgyárakkal való több éves közös munka után, a festékgyárakat felvásárolta és egyesítette a Ferro Corporation. A Rainbow Kft-vel is megtartotta a kapcsolatot, így 2002-ben egy új képviseleti szerződés jött létre a felek között, ami a mai napig meghatározza a közöttük lévő kapcsolatot. 5. 2. Termékek, vevők A következő termékek jutnak el a Rainbow Kft képviseletén keresztül a magyar vevőkhöz: A metál festékek, amelyeket a gyártók porcelán és üveg tárgyak díszítéséhez használnak. Ezeket a festékeket arany, ezüst és platina színben, matt és fényes árnyalatban gyártják. A festékek eleget tesznek a különböző felhasználási technikáknak – égethetők, nyomhatók, szórhatók, kézzel festhetők. Természetesen nem csak a gyártók követelményeit elégíti ki, hanem a fogyasztóét is, ugyanis semmilyen egészségre káros anyagot nem tartalmaznak és a mosogatógépben való mosások után is megőrzik színüket. A magyarországi vevők körében számos nagy múltú porcelángyár található, mint a Zsolnay, a Hollóházi vagy a Herendi.

36

A metál festékek mellett a dekorációs festékek játszanak még szerepet a porcelángyártók körében. Ezek a festékek, akár a metál festékek, felhasználó barátok, környezet kímélők és különböző gyártási technikákhoz alkalmazhatóak– máz alá festhetők, a mázba festhetők illetve a mázra festhetők. Ólomés kadmiummentesek, alacsony fémtartalmúak. Két formában szállítja őket a Ferro, paszta és por formájában. A paszta előnye, hogy azt a gyártó keveri be előre a hígítóval, tehát rögtön felhasználható és a keverés minőségét a gyártó biztosítja. Mégis a por formát részesítik előnyben a porcelángyártók, hiszen különböző felhasználási technikához, különböző keverésarány tartozik, így mindig a számukra megfelelőt tudják kikeverni. A Ferro minden egyes festékcsaládjához külön hígítót gyárt, biztosítva evvel a tökéletes végeredményt. Az áramvezető ezüst paszták, amelyeket az Ferro széles választékban gyárt. Ezek olyan speciális termékek, amelyeket a gépjárművek ablaküvegéhez, ezen belül fűtőszálakhoz vagy antennákhoz használnak. A gépjármű üveg bevonatok, amelyek szintén ólommentesek, környezetbarátok, gazdaságosak, így használatukkal a gyártók csökkenthetik kiadásukat. A bevonatból kétféle létezik, az egyik az edzett üvegekhez, míg a másik a ragasztott biztonsági üvegekhez használható fel. Magyarországon ezeket a pasztákat a nagyobb járműipari üveggyártók használják fel. Többek között a Suzuki, Opel, BMW, Volkswagen bizonyos modelljeinek üvegei, szélvédői is ezekben a gyárakban készülnek. A termékskálában szerepelnek még a gyógyszeriparban felhasznált ampulla jelölő festékek is, amelyet Magyarország egyik nagy gyógyszeripari gyára vásárolja.

37

6. A képviseleti szerződés 39 A szerződés legelején a szerződés módjának megnevezése, dátuma és a szerződő felek megnevezése található. Eladási és értékesítési megállapodás 2002-ben jött létre a magyar képviselő (Rainbow Kft) és az amerikai megbízó (Ferro Corporation) között. A szerződés a megbízó fogalmát a Ferro Corporation anyavállalaton belül leányvállalat, alvállalat ezen belül még pontos részleg szintjéig is definiálja. A szerződő felek definiálása után 12 pontban rendezi a megállapodás a közöttük lévő jogi viszonyt. 6. 1. Általános információk Az 1. pont a általános információkat tartalmazza, amelyben az üzleti kapcsolatot (A), a megállapodás határidejét (B) és a melléklet szerepét (C) tárgyalja. (A) Az üzleti kapcsolat definiálása során a megbízó és a képviselő tevékenységeit, feladatait határozza meg. A megbízó gyártja és árulja a termékeket, míg a képviselő eladja, képviselőként közreműködik az ügylet során, illetve a rendelkezésére álló erőforrások segítségével promótál és értékesít. A jelen megállapodás révén a szerződő felek üzleti kapcsolatba kívánnak lépni, melynek során a fent említett tevékenységeket fejtik ki. A felek egybehangzó akaratnyilvánítása kötelező elemként szerepel a képviseleti szerződés általános jellemzésében, e nélkül nem jöhetnének létre hasonló megállapodások. Továbbá a szerződés fent említett pontja azt is bizonyítja, hogy érdemes kereskedelmi közvetítőként képviselőt alkalmazni, hiszen a promóció és az értékesítés feladatait illetve költségeit leveszi a gyártó válláról. Természeten ezeket a tevékenységeket térítés ellenében fejti ki. Az 1. ponthoz tartozó melléklet fejti ki a képviselő tevékenységi területét, az értékesítendő termékeket (1-2). A fenti pont nagyon fontos eleme a képviseleti megállapodásnak. Jelen esetben az értékesítési terület, egyértelműen Magyarország, az értékesítendő termékek a Ferro üveg- és kerámia festékei, amelyeket a melléklet tételesen fejt ki. 39

A Rainbow Kft belső anyagai alapján

38

Ez a terméklista természetesen 2002 óta több változáson is átesett. Hiszen 6 év alatt a fogyasztói szokások is változnak a piacon, ehhez igazítják a gyártók a termékeiket, így elengedhetetlen a terméklista folyamatos frissítése. A melléklet azokat a termékeket is meghatározza, amelyekre nincs képviseleti joga a Rainbow Kft-nek, hiszen ezeket a termékeket Magyarországon más képviselő értékesíti. A megállapodás sem a mázakra, sem a szaniter árukkal kapcsolatos üzletekre nem vonatkozik. Továbbá a színpigmentekre sem vonatkozik, amelyeket más képviselő értékesít az meghatározott területen (3).

(B) A megállapodás időtartamát is meghatározza a szerződés, amelyet szintén a melléklet tárgyal bővebben. A megállapodás eredetileg fél évre szólt, tehát ez egy határozott időre szóló képviseleti szerződés. Az előző fejezetekben tárgyaltak szerint, ha a képviseleti tevékenység tovább folytatódik a szerződés határidejének lejárata utána, automatikusan átalakul határozatlan időre szólóvá. Így történt ez a magyar képviselő esetében is. (C) A szerződő felek elismerik, hogy a melléklet a szerződéshez hozzátartozik, annak szerves részét képezi. A szerződés tanulmányozása során, arra a következtetésre jutottam, hogy ez egy általános érvényű szerződés, amelyet, úgy állítottak össze az ohiói jogászok, hogy bármely országban megköthető legyen az adott képviselővel. A melléklet hivatott tárgyalni az adott megállapodás speciális kitételeit. Ha változás történik a megállapodásban, véleményem szerint elengedő a melléklet bizonyos pontjait megváltoztatni, így sokkal egyszerűbb a változtatás életre hívása, a szerződő felek időt és fáradtságot takarítanak meg. 6. 2. Megbízás A szerződés 2. pontja a kinevezést és annak elfogadását tárgyalja, bővebben a képviselő kinevezését (A), a képviselő jogvédelmét (B) és a kinevezés elfogadását (C) fejti ki.

39

(A) A Ferro Corporation megbízza a szerződő felet képviselőjének, továbbá: - a Ferro egyedárusítójának a termékek eladása során (az adott területen és az adott határidőn belül) illetve - a Ferro ügynökének a termékek promóciója során (az adott területen és az adott határidőn belül) Nagyon érdekes része ez a megállapodásnak, hiszen egyáltalán nem szokványos a képviselőt, disztribútornak és ügynöknek is kinevezni. Tanulmányaim során nem találkoztam ilyen esettel, amely bizonyítja, hogy a gyakorlatban teljesen máshogy is megvalósulnak az elméletben rögzítet tények. Az üzleti élet sokkal bonyolultabb annál, minthogy sémákat lehessen rákényszeríteni, ezért egyes esetekben az elméletben megfogalmazott definíciókat ki kell bővíteni, hogy meghatározzák a tevékenységet. Ehhez kellő rugalmasság szükséges, hogy enyhíthetőek legyenek ezek a merev meghatározások. Valahogy így születhetett meg a fenti konstrukció is, amely a képviselőt további két közvetítői funkcióra osztja. Elvileg ezek a közvetítők külön-külön, egymás mellett tevékenykednek az értékesítési csatornában, a gyártó és a vevő között. Jelen esetben ennek az ellentéte valósul meg, hiszen egyetlen közvetítő ötvözi a három funkciót. A szerződés e pontja lényegesen különbözik a képviseleti szerződés általános jellemzésétől. (B) A képviselő megbízása kizárólagos. Ezáltal biztosítja a Ferro Corporation a képviselő részére, hogy az adott területen az adott termékekre más ügynököt vagy egyedárusítót nem nevez ki. A kizárólagos képviseleti jog megadása nagyfokú bizalom jele, hiszen a megbízó olyan értékes szakembernek tartja a képviselőt, aki egyedül is képes lesz az adott területen érvényesülni, az adott termékeket megfelelő mennyiségben értékesíteni. Ez egyben biztosíték a képviselő számára, hogy az adott termék értékesítésében nem lesz vetélytársa, így egyfajta monopolhelyzetbe kerül, amellyel ellensúlyozni tudja az első pontban vállalt promóciós és értékesítési költségeket. Emellett korlátozással is jár, mert ebben az esetben a képviselő nem foglalkozhat helyettesítő- és versenytermékekkel. A kizárólagos jogot, általában minimális forgalom eléréséhez kötik, nincs ez másként a Rainbow Kft-nél sem.

40

(B) A Ferro Corporation nem korlátozza a képviselőt a termékek vevők felé kiajánlásában és eladásában (az adott területen, az adott határidőn belül). A szerződés e pontja tehát a maximális forgalmat nem korlátozza, ennek csak a termelési kapacitás felső korlátja szab határt. (C) A képviselő ezennel elfogadja a Ferro Corporation megbízását. 6. 3. A képviselő kötelezettségei A 3. pont a képviselő általános kötelezettségeit tárgyalja – általánosságban (A), eladási promóció területén (B), szerviz tevékenységben (C), joghoz való alkalmazkodás során (D), engedélyeknél (E), egészséghez és biztonsághoz való alkalmazkodás során (F), nyilvántartás vezetésében (G), jogsértés közlésében (H), biztosításnál (I) és képviselő tevékenységében (J).

(A) A képviselő köteles a 3. pont szerint ellátni kötelezettségeit - a megállapodásban felsorolt összes tevékenység figyelembevételével. Továbbá a 4. pontban felsorolt eladásokért és az 5. pontban említett promócióért is felelősséggel tartozik. (B) A megbízó kötelezi a képviselőt, hogy minden erőfeszítést megtegyen az adott termékek eladásáért

és

reklámozásáért

az

adott

területen.

Ügynökként

a

reklámozás,

egyedárusítóként az eladás feladata hárul rá. A melléklet határozza meg az eladás minimális mennyiségét, amely a termékek eladási értéke alapján kerül meghatározásra. A megbízó fenntartja magának a minimum mennyiség megváltoztatásának jogát, amelyet a változás előtt 30 nappal köteles bejelenteni a képviselőnek. A fenti pont bizonyítja, hogy a kizárólagossági jogot valóban minimum mennyiség eléréséhez kötik a megbízók. Érdekesség, hogy a mellékletben éves forgalom rögzítése mellett havi forgalom elérését is kiköti a megállapodás. Véleményem szerint ez egy jó kitétel, ugyanis ha csak éves forgalom kikötése lenne, az az év során egyenetlenül oszlana el. A megbízó nem tudna előre kalkulálni a bevétellel, nehezebb lenne a jövő tervezése. Mivel havi forgalom is teljesítendő, így biztosabb lehet a megbízó, hogy az adott hónapban, az a kikötött bevétel eljut hozzá, tehát azt fixnek tekintheti, tervezhet előre. A havi forgalom rögzítését a képviselő egy hatásos ösztönzési eszközének tartom, amelynek teljesítése nagy kihívást jelenthet számára. 41

A 30 napos értesítési határidőt pedig nem minden esetben tartom elegendőnek a változásra való felkészüléshez. A minimális mennyiség nagyobb mértékű növelése, egyúttal a vevőkör azonos mértékű növelését vagy a meglévő vevőkörön belüli forgalom növelését követeli meg. Ezt a követelményt pedig azok a képviselők, akik épphogy a minimális mennyiség felett teljesítenek, nehezen vagy egyáltalán nem teljesítik az adott időintervallumon belül. Mennyiség (kg) 4000 3500

2008 Németország

január február

3000

március

2500

április

2000

május június

1500

július

1000

augusztus szeptember

500

október

0 kerámia festék

kerámia lazító Anyag

7. ábra: Németországból rendelt mennyiségek, 2008 (A Rainbow Kft belső anyagai alapján)

A két ábra szemlélteti az idei év megrendeléseit. Szembetűnő, hogy Németországból sokkal nagyobb mennyiségű festék és hígító érkezett, mint Franciaországból. A különbséget a vevők száma indokolja, hiszen Franciaországból csupán csak egy vevőnek rendeli a Rainbow Kft a termékeket, míg az összes többi vevőnek Németországból érkezik. Mennyiség (kg) 600 500

2008 Franciaország

400

január február március április

300

május június

200

július augusztus

100

szeptember október

0 kerámia festék

kerámia lazító Anyag

8.ábra: Franciaországból rendelt mennyiségek 2008 (A Rainbow Kft belső anyagai alapján)

42

(C) A képviselő magas fokú szerviztevékenységgel köteles ellátni a vevőket – ennek teljesítéséhez köteles olyan fokú szakmai tudást és gyakorlatot kisajátítani, amellyel a vevők kéréseit és szükségleteit hatékonyan ki tudja elégíteni. A fenti pontban tárgyalt kötelesség szintén elengedhetetlen része a képviseleti szerződésnek, hiszen pontosan ez a kötelesség különbözteti meg és pontosan ezzel nyújt többet a megbízó számára a képviselő, mint más kereskedelmi közvetítő. A vevők számtalan esetben fordulnak a Rainbow Kft-hez segítségért. A legtöbbször előforduló esetek közé tartozik a termékekről nyújtott információ, arról hogy milyen technikákkal használható fel az adott festék, hogyan javítható ez a felhasználás, milyen egyéb termékkel (más festékekkel) érhető el a kívánt hatás, melyik festék mellé melyik az ideális hígító szer, termékminta rendelése. Előfordul, hogy a termék pontos nevét nem ismeri a vevő, vagy csak a felhasználás módját ismeri, ebben az esetben a Rainbow Kft lép kapcsolatba a külföldi műszakis kollegákkal vagy a széleskörű szaktudására (amely éppen a fenti pont kötelessége) támaszkodva oldja meg a felmerülő problémákat. (D) A képviselő köteles az Amerikai Egyesült Államok jogszabályaihoz és előírásaihoz alkalmazkodni, és az adott területen kifejtett tevékenységét jelen megállapodás szerint véghezvinni. A képviseleti tevékenységet tehát az Amerikai Egyesült Államok joga szabályozza. Emellett megjelenik két másik nemzet joga is az ügylet során. A Rainbow Kft a két német és a francia gyárral adásvételi szerződést köt, így az adott ország joga lesz irányadó. Német ügyletnél tehát a német jog, francia ügyletnél a francia jog. Ezáltal az egyes országokkal kötött üzletekhez különböző irányadó jogok tartoznak, de magát a képviseleti tevékenységet a szerződés alapján az amerikai jog szabályozza. Nagyon érdekes konstrukciónak találom a fenti megoldást, hiszen ugyanazon típusú ügylethez különböző irányadó jogok alkalmazandóak.

43

Az alábbi ábra foglalja össze az irányadó jogokat:

A colditzi és frankfurti Ferro gyár

A limogesi Ferro gyár

Irányadó joga: német jogrendszer

Az ohiói Ferro anyavállat Irányadó joga: USA jogrendszere

Irányadó joga: francia jogrendszer

A képviselő: a magyar Rainbow Kft. és annak vevői

9. ábra: Az ügylet irányadó jogai (Rainbow Kft belső anyagai alapján)

(E) A képviselő köteles az összes állami engedélyt beszerezni saját költségére, amely az adott termékek promóciójával, kereskedelmével, kezelésével és árusításával kapcsolatos. Teljesen egyértelmű, hogy a fenti kötelességet nem vállalja a megbízó, ugyanis a képviselő az, aki az adott területet, jelen esetben Magyarországot, kettejük közül jobban ismeri. Túlzottan nagy erőfeszítésbe kerülne a megbízónak ezen kötelesség teljesítése, holott a képviselő érdeke elsősorban (természetesen a megbízónak is), hogy a saját országában az összes hivatalos okirat rendezve legyen a megfelelő szerveknél. Az előző fejezetben tárgyaltak szerint, hogy a megbízó a díjfizetésen kívül semmilyen költséget nem vállal át a képviselőtől, ezért is hárul a képviselőre eme költségek finanszírozása.

44

(F) A képviselő köteles - az összes olyan egészségre és biztonságra vonatkozó információnak tudatában lenni, amely a Ferro Corporation veszélyes termékeire vonatkozik (1) - tájékoztatni és kitanítani a saját és a vevők alkalmazottjait a veszélyes termékekről (2) - az összes törvényt és szabályozást betartani, ami a veszélyes termékre vonatkozik (kezelés, csomagolás, címkézés) és ezen törvények és szabályozások ellen semmilyen ellentmondásos tettet nem követ el (3-4). Fontosnak tartom, hogy a veszélyes termékekre vonatkozó kötelezettségeket külön pontban tárgyalja a szerződés, hiszen e termékek biztonságos kezelése mind emberi, mind környezeti szempontból is kulcsfontosságú. (G) A képviselő köteles - az eladással és a promócióval kapcsolatos összes ügyletről nyilvántartást vezetni, továbbá számlavezetésre és könyvvezetésre is (1) - bizonyos időnként a fenti nyilvántartások alapján összeállított eladási jelentéseket a Ferro Corporation számára eljuttatni (2) - a fenti nyilvántartásokat a megállapodás ideje alatt és annak lejárta után 3 évig a Ferro Corporation számára elérhetővé tenni (3). A Rainbow Kft vezet számlát, könyvet és nyilvántartást is. Az ügylettel kapcsolatos nyilvántartást a kötéskönyv tartalmazza, amelynek tartalmára az egyedárusító eladásaira vonatkozó fejezetrészben kívánok bővebben kitérni. A fenti kötelesség szintén általános eleme a képviseleti szerződésnek. Mindkét fél számára hasznosnak tartom e nyilvántartások vezetését, nélkülük elképzelhetetlen lenne az ügylet korrekt lebonyolítása, és az ügylethez kapcsolódó egyéb kötelességek teljesítése – adózás, elszámolások. Ezek az elemek elsősorban a megbízó érdekeit védik, hogy bármikor ellenőrizhesse a képviselőt, ezáltal megbizonyosodjon a felől, hogy valóban a megállapodás szerint végzi munkáját. A kötelező eladással kapcsolatos jelentések is ezt a célt szolgálják. Továbbá az optimalizálás folyamatát is segíti, ha a Ferro nyomon tudja követni a Rainbow Kft promóciós és értékesítési tevékenységeit. Ezáltal könnyebben veszi észre az ügylet hiányosságait, és amennyiben szükségesnek találja, elláthatja tanácsokkal képviselőjét.

45

Az elméleti részben tárgyalt képviseleti szerződés jellemzésében nem találtam olyan kitételt, ami a megállapodás lejárta után is biztosítaná a megbízónak a nyilvántartásokhoz való hozzáférést. Ebben a pontban tehát eltérő a vizsgált szerződés, amely kibővíti a megbízó ezen jogát. Véleményem szerint ez egy hasznos kikötés, ugyanis bizonyos esetekben szükségessé válhat a nyilvántartások visszakeresése, így a megbízó biztos lehet abban, hogy a megállapodás lejárta után sem fogja tőle megtagadni e jogát a képviselő. Ilyen esetnek számít, ha a megbízó képviselőt kényszerül váltani. (H) Ha a képviselő tudomására jut, hogy valamely személy a Ferro Corporation ellen jogsértést, szabálysértést követ el, köteles a Ferro Corporationt erről a tényről azonnal értesíteni. Sajnos a mindennapi életben a fenti pontra is találhatunk példát, emiatt válik szükségessé, hogy a szerződés ennek a pontnak a szabályozását is tartalmazza. A fentiekben felsorolt esetekben meghatározó a képviselő fellépése a megbízó goodwilljének megőrzésének érdekében. Magyarországon a Ferro Corporation ellen való jogsértésről illetve szabálysértésről nincsen tudomásom, ez a Rainbow Kft kiváló teljesítményének köszönthetően valósul meg. A Rainbow Kft fennállása során viszont előfordult már, hogy a képviselő megkerülésével próbáltak termékekhez hozzájutni vagy olyan reklamációt kívántak érvényesíteni, ami nem is a képviselő által közvetített termékekre vonatkozott. A fenti pont megegyezik a jellemzés hasonló pontjával. (I) A Ferro Corporation kötelezi a képviselőt termékfelelősség biztosítás kötésére, amely a reklamációból, a termékek használatából illetve eladásából adódó reklamációk költségét mindkét fél számára fedezi. A biztosítás meglétét bizonyító okmányt kérésre be kell tudni mutatnia a képviselőnek. Az előző fejezetben vizsgált képviseleti szerződés jellemzésében azonban nem található a termékfelelősség biztosítás kikötése. De a felek festékek és azok hígítóival foglalkoznak, amelyek veszélyes vegyi anyagoknak számítanak, elengedhetetlen a termékfelelősség biztosítás megkötése.

46

(J) A képviselő - felel az összes Ferro Corporationt érintő hátrányért vagy kárért, amelyet ő vagy alkalmazottjai tevékenysége illetve mulasztása okozott, - átvállalja a Ferro Corporationtől a reklamációkból adódó felelősségeket és kötelezettségeket, továbbá kárpótolja a reklamációkból adódó kiadásokért és költségekért. Az engedélyeztetésről szóló pontban leírtak szerint, a megbízó semmilyen költséget nem vállal át a képviselőtől, tehát sem az általa vagy alkalmazottjai által okozott károkét, sem a reklamációkból adódókat. Emellett kárpótlásra is kötelezi a képviselőt, ami újabb eltérés az általános jellemzéshez képest. A szerződés érdekessége, amellett, hogy a képviselőt, az eladás területén egyedárusítóként, míg a promóció területén ügynökként kezeli, hogy az egyedárusító és az ügynök jogait és kötelezettségeit két külön részben tárgyalja. 6. 3. 1. A disztribúciós eladások A disztribúciós eladásokat tárgyaló 4. pont az eladásokat (A), az árakat (B), a rendeléseket (C), a fizetést (D), a termék elvesztését (E), a felügyeletet (F), a visszárukat (G) és a folyamatos ellátást (H) érintő témaköröket fejti ki. (A) A Ferro Corporation a képviselőnek a mellékletben található általános kereskedelmi feltételek alapján adja el áruit. A feltételek megváltoztatásának jogát fenntartja magának, amelyet a képviselő 14 napon belül véleményezhet. Ha a feltételek megváltozása miatt konfliktusba kerülnének, ez a megállapodás válik irányadóvá és nem az általános kereskedelmi feltételek. Az általános kereskedelmi feltételeket az ügylet feltételeit általánosságban szabályozza, az alábbi pontokban: árak, fizetés, adók, szállítás, jótállás, nem visszaigazolt termékek, változások, szabályok teljesítése, irányadó jog, a megállapodás teljesítése. A vizsgált képviseleti szerződés sokkal bővebb és pontosabb, mint az általános feltételekben megállapítottak, így nem tartom szükségesnek annak további vizsgálatát. (B) A képviselő által vásárolt termékek árai a Ferro Corporation által kiadott egyedárusítói árlistán lesznek meghatározva. A Ferro Corporation fenntartja magának a jogot, az árlista megváltoztatására, amelyről a képviselőt legalább 30 nappal a változás előtt tájékoztatja. 47

A megállapodás szerint a Rainbow Kft. a termékeket egy előre rögzített árlista alapján vásárolja meg. Általában minden termékcsaládhoz külön árlista tartozik. Mind a festékeknél, mind a hígítóknál általános tendencia, hogy minél nagyobb mennyiségben vásárolja, annál olcsóbb. Így az árakat bizonyos mennyiségi sávok is befolyásolják. A Rainbow Kft vevői számára az árak képzése a következőképpen valósul meg: a Ferro Corporation által megadott egyedárusítói árat mindig az aktuális euró árfolyammal beszorozva kapja meg az aktuális forint árat, amelyet tovább szoroz a kereskedői árréssel. Fontos figyelembe venni azt is, hogy a festékek tartalmaznak-e olyan anyagot, amelynek az árfolyama a tőzsdén rögzített, ilyen anyagok lehetnek, az ezüst és az arany. Amennyiben a festék ezeket az anyagokat tartalmazza, akkor az ezüst és az arany tőzsdei árához igazítva alakítja ki a vevők számára az árat. A kerámia- és üvegfestékeknél is követelmény, hogy ólommentesek legyenek. Az ólmot bizmutra cserélte a gyártó, hogy megfeleljen e követelményeknek. A bizmutot tartalmazó festékek árképzése a következőképpen alakul: a régi ólomtartalmú festékek ára változatlan maradt, de a gyártó bizmut felárat számol rá, tehát azt is bele kell kalkulálni az árba, ami szintén annak árfolyamától függ. A felárat általában a gyártó külön feltünteti a rendelés visszaigazolásokon, illetve havonta küld értesítőt a bizmut felár változásáról. Láthatjuk, hogy az árképzés egyáltalán nem egyszerű feladat, hiszen számos feltételnek teljesülnie kell. (C) A képviselő megrendeléseit postán, faxon vagy elektronikus úton juttatja el a Ferro Corporationnek. A megrendelésnek tartalmaznia kell a megrendelés nyilvántartási számát, a megrendelendő termék típusát, mennyiségét és a kért szállítási határidőt. A megrendelés a Ferro Corporation visszaigazolásával válik érvényessé, amelyet írott vagy elektronikus formában kap meg a képviselő. A fenti kikötés alapján az ügylet menete: az ügylet a vevőktől érkező megrendeléssel indul, amelyet egy központi e-mail címre vagy faxon továbbítanak a Rainbow Kft részére. Fontos kikötés, hogy írásos formában kapja meg a megrendelést, hiszen csak úgy érvényes. A megrendelésben a következő adatok szerepelnek: a megrendelő cég neve, a lebonyolító neve, a megrendelt anyag neve, kódszáma, mennyisége, illetve a kért szállítási határidő. 48

A szállítási határidő sok esetben külön szerepet játszik, főleg ha sürgősen kell a megrendelt anyag, ugyanis addigra fogyna ki a vevő készlete. Minden egyes megrendelés külön nyilvántartási számot kap. Ez a nyilvántartási szám a következőképpen néz ki: 306/08, amelynek jelentése: 2008 júniusában ez a 3. megrendelés. A megrendeléseket a kötéskönyvben vezetik. Mivel a Rainbow Kft nem nagyvállalat, a havi megrendelések száma 10-15 között alakul, így véleményem szerint nem szükséges külön megrendelés kezelő program használata. A kötéskönyvben a megrendelés összes adatát vezetik. Sorrendben: a megrendelés száma, a megrendelés dátuma, a szállító neve, a felhasználó (megrendelő), az anyag megnevezése, a rendelés száma (visszaigazolt), az igazolás dátuma, a szállítási határidő, a beérkezés és a megjegyzés. Miután bevezették az adatokat a kötéskönyvbe, utána továbbítják a külföldi partnereiknek, amennyiben nincs a megrendelt anyag raktáron. A megrendelt anyagtól függően, továbbítható a megrendelés Németországba vagy Franciaországba. Ahogy az előző fejezetben már említettem, Németországban két gyárral állnak kapcsolatban, amelyek Frankfurtban és Colditzban találhatóak, ezektől a gyáraktól rendelik az üveg bevonatokat, pasztákat és a porcelán festékeket (metál és dekor festékeket). A colditzi gyár kisebb, mint a frankfurti, így hozzájuk általában a kisebb mennyiséget tartalmazó megrendeléseket továbbítják, hiszen a kisebb gyárméret nagyobb rugalmasságot tesz lehetővé. A nagyobb mennyiségeket egyértelműen Frankfurtba továbbítják. Mindkét gyárnál létezik egy minimális rendelési mennyiség. Németországban a porcelánfestékből minimum 5 kg, üvegfestékből pedig minimum 25 kg az előírt mennyiség. Franciaországban egy gyárral állnak kapcsolatban, amely Limogesban található. Tőlük a gyógyszeriparban felhasználandó jelző festékeket rendelik. Az általuk előírt minimális rendelés festékeknél 7 kg, hígítóból pedig 25 kg. Ha valamely megrendelés mégis rossz gyárba érkezne be, a gyárak közötti SAP-rendszer segítségével továbbítják a megfelelő gyárnak, így nyomon követhetőek, ellenőrizhetőek a megrendelések, megvalósítható a gyárak közötti zökkenőmentes kapcsolattartás. A megrendelés minden esetben e-mailen keresztül történik - ebben az esetben is fontos az írásos forma - amelyben leírják az anyag nevét, kódszámát, mennyiségét, az e-mail tárgyába pedig minden esetben a megrendelés általuk adott nyilvántartási száma kerül a megrendelő cég nevével. 49

A megrendelés visszaigazolása kb. 5 munkanapon belül érkezik, szintén e-mailen keresztül. A visszaigazolásban szerepel: -

a visszaigazolás száma és dátuma, a megrendelés száma és dátuma

-

a megrendelt anyag neve, kódszáma, mennyisége, szállítási dátuma, egység ára, összesített ára

-

gyártó adatai, kapcsolattartó adatai, a vásárlói szerviz kapcsolattartójának adatai

-

megrendelő adatai – külön szállítási és fizetési cím

-

közösségi forgalmi adószám

-

fizetési és szállítási feltétel.

Az alábbi ábra szemlélteti az ügylet menetét:

USA, Ohió, Cleveland

E U R Ó P A

A frankfurti Ferro gyár

A Ferro anyavállalat

A colditzi Ferro gyár

A limogesi Ferro gyár Magyarország

A magyar Rainbow Kft.

Vevő

Vevő

Vevő

Vevő

Vevő

10. ábra: Az ügylet menete (A Rainbow Kft belső anyagai alapján)

(D) A képviselő a vásárolt termékekért a számla dátumától számított 45 napon belül köteles fizetni. A vizsgált szerződés szerint a számla dátumától számított 45 nap a fizetési határidő, ám az egyes országok gyáraival kötött adásvételi szerződések fizetési határidőit is vizsgálni kell. A limogesi és colditzi gyár 30 napos fizetési határidőt szab meg, míg a frankfurti gyár 60 naposat. A három gyár közül a frankfurti a legnagyobb, így a méretéből adódóan van lehetősége hosszabb fizetési határidőt engednie. Ez a kisebb gyárak esetében nehézségekbe ütközne. 50

Érdekes, hogy a német gyárak adnak skontót, míg a franciák nem. A colditzi gyár 14 napon belüli fizetés esetén, míg a frankfurti 30 napon belüli fizetés esetén ad engedményt a termékek árából. Véleményem szerint, ez azért alakult így, mert Németországba sokkal több megrendelés érkezik, mint Franciaországba. A mielőbbi fizetés érdekében jó ösztönző eszköznek tartom a skontót és ezt a gyakorlat igazolja, hiszen Rainbow Kft él ezzel a lehetőséggel, hogy engedmény fejében a határidő lejárta előtt fizessen. Természetesen nem csak a gyártó szab fizetési határidőket, hanem a Rainbow Kft is a vevőivel szemben. Ezek a határidők igen sokféleképpen alakulnak. Megfigyelésem szerint, az üzleti kapcsolat meglétének hosszától függően szabják meg a fizetési feltételeket. Annak az ügyfélnek, akivel még nem álltak üzleti kapcsolatban, szigorúbb fizetési feltételeket szabnak. Ami teljesen érthető, hiszen nem ismerik az ügyfelet, így jobb elővigyázatosnak lenni. Ebben az esetben általában előre- vagy készpénzes fizetés lesz az ügylet feltétele. Azoknak az ügyfeleknek, akikkel már egy bizonyos ideje üzleti kapcsolatban állnak és nem adódott probléma a fizetést illetően, 8 napos fizetési határidőt szabnak. A legtöbb vevő ezen feltétel szerint fizet. A vevőkör tartalmaz olyan ügyfeleket is, akikkel az üzleti kapcsolat hosszú időre nyúlik vissza, megbízhatóak, pontosan fizetnek, így a bizalom jeléül 30 vagy 45 napos fizetési határidőt kapnak. A fenti feltételek mellett, a Rainbow Kft egyik vevője számára egy teljesen különböző és nagyon kedvező feltételt adott. Ez a konszignációs raktár fenntartása. A vevő egy autóüveg gyártásával foglalkozó vállalat, aminek a telephelyén található a raktár, ahová az ügylet végén a Rainbow Kft-től megrendelt termékek kerülnek. Az ügylet különlegessége a fizetési feltételben rejlik, ugyanis a vállalat csak a felhasznált mennyiség után fizet. Minden hónapban tájékoztatót küld a felhasznált mennyiségekről, amelyről a Rainbow Kft kiállítja a számlát 40 napos fizetési határidővel. Ezen fizetési feltétel finanszírozása nem kis kihívás egy hasonló kisvállalkozás számára, hiszen nem csak a felhasználásig, hanem utána még 40 napig köti le vagyonát ez az ügylet. A fizetési feltételek is bizonyítják, hogy a Rainbow Kft nem a hagyományos értelemben vett képviselő, hanem egyedárusító is. Hiszen egy képviselőnek nem kerülnek tulajdonába a termékek. További eltérés, hogy nem a megbízó, hanem a képviselő számláz a vevőknek.

51

(D) A képviselőt terheli az összes szállítással kapcsolatos költség. (E) A képviselőt terheli a felelősség az elveszett árukért, amennyiben a Ferro Corporation már kiadta e terméket raktárából. A festékek és azok hígítói közúton, kamionnal jutnak el Magyarországra. Limogesból és Colditzból “EXW” vagy “CPT” Budapest paritással, Frankfurtból “CIP” Budapest paritással. A fenti (E) kitétel hasonlít az Incoterms 2000 “EXW” klauzulájához, amelyben a kockázat a gyártó telephelyén, az áru átadását követően száll át. Ha bármi probléma merülne fel a szállítás során, azért a gyártó a képviselőt tenné felelőssé. Felmerül a kérdés, ha nem “EXW” a paritás, hanem “CIP”, akkor is a képviselőt terheli-e az elvesztés felelőssége? Hiszen a paritás értelmében a gyártó egy meghatározott földrajzi helyig, egészen pontosan az első fuvarozóig vállalja a termékkel kapcsolatban felmerülő kockázatot, tehát a szállítási feltétel ellentmondásba kerül a képviseleti szerződés e pontjával. Ezért fontos megemlíteni, hogy az Incoterms klauzula szerinti jogok és kötelezettségek csak akkor érvényesek, amennyiben a vevő és a gyártó külön kiköti alkalmazásukat a szerződésben. A képviselő, aki jelen esetben egyedárusítóként szerepel, mindhárom gyárral külön adásvételi szerződést köt, e három szerződésben is meg kell vizsgálni a szállításra vonatkozó kitételeket. A frankfurti és a colditzi gyárral ugyanaz a szerződés érvényes. A szerződés tartalmazza a fenti kikötést, hogy az Incoterms 2000 klauzula érvényes a szállításra. Tehát azokban az esetekben, nem a fenti kitétel, hanem a konkrét szerződés válik érvényessé, azaz az Incoterms 2000-ben foglalt kötelezettségek és jogok érvényesek. Ám a limogesi gyárral kötött szerződés pont az ellenkezőjét köti ki, hogy nem veszik figyelembe a klauzula szabályait. Így az E és D pontok válnak érvényessé a szállítást illetően. (F) A képviselő engedélyezi a Ferro Corporationnek, hogy a termékek leltárába (munkaidőn belül) betekintsen. A leltárba való betekintés engedélyeztetése újabb ellenőrző kitételként jelen meg a szerződésben. A gyártó fenntartja magának a jogot, hogy a tulajdonából kikerült termékek utóéletéről is tájékozódjon. Véleményem szerint hasznos e jog kikötése, hiszen a gyártó a leltárból láthatja az áru mozgását, amelyből a képviselő munkavégzésének minőségéről vonhat le következtetéseket.

52

(E) A képviselő visszaszállíthatja az árut a Ferro Corporationnek az alábbi esetekben: nem a jó áru, nem a jó minőségű áru illetve nem a standardnak megfelelő minőségű áru került szállításra. Ha a visszaszállítás jogos, a Ferro Corporation pótolja az árut vagy jóváírást bocsát ki rá. Amennyiben a termék vámkezeltetése az adott területen valamely állami intézkedés vagy szabályozás miatt nem valósul meg, abban az esetben a képviselő saját költségére küldeti vissza az árut a Ferro Corporation részére. A kárpótlás módja az ügylet résztvevői szempontjából különbözik: Ügylet

résztvevője

Kárpótlás módja Árupótlás

/

Képviselő

Gyártó

előnyösebb

Jóváírás

előnyösebb

1. táblázat: A kárpótlás módjai (A Rainbow Kft belső anyagai alapján)

A képviselő a nem megfelelő áru szállítása miatt kellemetlen helyzetbe kerül a vevőinél, ezért véleményem szerint az árupótlás az előnyösebb megoldás számára, hiszen biztosíthatja a vevőt a felől, hogy belátható időn belül megkapja a megrendelt árut. Ha a képviselő számára jóváírás történik, abban az esetben a képviselő kénytelen újra megrendelni a terméket, amelynek lebonyolítása sokkal több időt vesz igénybe. Ezáltal a vevővel kialakult kellemetlen helyzet tovább rosszabbodhat, így a képviselő számára mindenképpen az árupótlás a jobb megoldás. A gyártó szempontjából viszont a jóváírás a megfelelőbb megoldás, hiszen számára sokkal egyszerűbb az adott összeget egy számlán elkülöníteni, mint az áru szállításával esetleg az azt megelőző gyártásával „bajlódni”. Továbbá az elkülönített összeget a képviselő valószínűleg később fogja felhasználni, tehát a gyártónak semmi teendője nincs, a pénzmozgás megvalósításán kívül. Az árupótlással azonban azonnali teendői akadnának. Az import állami korlátozására vonatkozó pont Magyarország 2004-es Európai Unióhoz való csatlakozása óta elvesztette jelentőségét. Azóta egy vámterület alá esik az Unió többi országaival és az Unió országai között nem valósul meg import, a kifejezés klasszikus értelmében. A szerződés 2002-ben jött létre a felek között, akkor még Magyarország nem volt EU tag, nyílván ezért volt szükséges a fenti kitétel kikötése. 53

Az a feltevésem, hogy a Rainbow Kft-vel kötött képviseleti szerződés egy általános érvényű képviseleti mintaszerződés (amelynek mellékletében tárgyalják az egyes országokra vonatkozó speciális kritériumokat). A Ferro Corporation pedig nem csak európai, hanem ázsiai illetve dél-amerikai országokban is ezt a szerződést használhatja, ahol nagyobb valószínűséggel fordulhat elő ez a kitétel. (H) Ha a képviselő a megállapodásban megszabott feltételeknek nem tesz eleget, a Ferro Corporation megtagadhatja tőle az áru szállítását. Az áru szállításának megtagadása nem mentesíti a képviselőt kötelezettségeinek teljesítése alól. Ha a képviselő nem teljesíti a kötelezettségeit, az valamilyen szankciót von maga után. Jelen esetben az áru szállításának elmaradását. A gyártó védelmének érdekében fontos, hogy ezek a kitételek is rögzítve legyenek a képviseleti szerződésben. A Rainbow Kft képviseleti tevékenysége során sosem fordult elő, hogy a gyártó, a képviselő kötelezettsége elmulasztása miatt, nem szállította volna áruit. A Rainbow Kft mindig teljesítette a rá osztott kötelezettséget, így nem adott okot e szankció életbe lépéséhez. 6. 3. 2. Az ügynöki eladások Az ügynöki eladásokat szabályzó 5. pont, kitér az általános feltételekre (A), az ügynöki eladás feltételeire (B), a jutalékra (C), a költségekre (D), az illetékekre (E), a fizetésre (F) és a beszedésekre (G).

(A) A képviselő átveszi és továbbítja a vevők rendeléseit a Ferro Corporation felé. A képviselő nem igazolhatja vissza a Ferro Corporation nevében a rendeléseket. A 4. pont C alpontjában már kitér a szerződés arra, hogy csak a Ferro Corporation visszaigazolásával válik érvényessé a megrendelés. A fenti pontban pedig ezt a kitételt bővíti ki arra, hogy a képviselő egyedül nem jogosult a rendelések visszaigazolására. A képviseleti tevékenység során a szerződés fenti pontja megfelelően valósul meg, hiszen sosem igazolnak vissza a vevőnek úgy megrendelést, hogy a gyártó visszaigazolása nem érkezett volna meg.

54

(C) A Ferro Corporation jutalékot fizet a képviselőnek az adott területen eladott termékek értéke után. A jutalék alapja a termék nettó ára (amely semmilyen költséget nem tartalmaz, mentes a fuvarozási, kezelési, csomagolási, és egyéb költségektől). A jutalék mértékének kiszámítási módját a melléklet tartalmazza. A képviseleti szerződés visszterhes, tehát ingyenesen nem, csak díjfizetés ellenében köthető. A vizsgált szerződés két pontjában is tartalmazza a díjfizetésre vonatkozó kikötést. A korábban vizsgált képviseleti szerződés jellemzése szerint a képviselő díjazását többféle módon szabhatja meg a gyártó, lehet jutalékos, lehet más rendszerben is. Jelen esetben a jutalékos rendszert választotta a gyártó. Amelyet megfelelő fizetési módnak tartok, mert hatásosan lehet vele ösztönözni a képviselőt, hiszen minél több az eladása, annál nagyobb a jutaléka. A jutalék kiszámításának alapját szintén tartalmaznia kell a szerződésnek, ami a fenti pont alapján megállapítható, hogy valóban szerepel ilyen kitétel a szerződésben. A kiszámítási módot is a képviselő tudomására kell hozni. Látható tehát, hogy az összes díjfizetésre és jutalékra vonatkozó elemet tartalmazza a vizsgált szerződés. (D) A képviselőt terheli az összes költség, amely a megállapodás létrejöttéből adódik. A Ferro Corporation nem köteles semmilyen költség ki- vagy visszafizetésére, amely a megállapodás létrejöttéből adódik, amennyiben erről előre nem állapodtak meg a képviselővel. (E) A képviselőt terheli az összes illeték, hivatalos költség, kifizetés, munkabér. A képviselő általános kötelezettségeit és a disztribúciós eladásokat tárgyaló részben már említette a szerződés, hogy semmilyen költséget nem fizet ki- vagy vissza a képviselőnek. Ez a kitétel, mint az előzőek tükörképe, az ügynöki eladások részben is visszatér. Az általános jellemzés is tartalmazza ezt a kitételt, tehát ennek a feltételnek is megfelel a vizsgált szerződés. Emellett olyan feltétel is megjelenik benne, hogy a megbízó csak abban az esetben nem köteles a képviselő költségeit megtéríteni, amennyiben nem állapodtak meg máshogy. Jelen esetben a Rainbow Kft-vel nem történt más megállapodás, tehát az ügylet során felmerülő vagy avval kapcsolatos költségeket magának kell állnia.

55

(F) A képviselőnek akkor jár a jutalék, amennyiben kifizette a termékek árát a Ferro Corporationnek. A Ferro Corporation 45 napon belül fizet a képviselőnek. A jutalékot olyan valutában fizetik, amely vagy kapcsolatban áll a termék eladásával, vagy amellyel a vevő fizet, vagy amely az adott terület valutája. A Ferro Corporationnek joga van a képviselő jutalékából levonni annak fennálló tartozását. A disztribúciós eladások D alpontja is 45 napos fizetési határidőt szab meg. Akárcsak annál a pontnál, az alábbiakban is változott ez a fizetési feltétel. A Ferro Corporation negyedévente, egy összegben, euróban utalja a Rainbow Kft részére a jutalékot. A mintaszerződés is negyed évet köt ki a maximális időintervallumnak, amin belül a megbízó jutalékot fizetni köteles. Ebben a kitételben is egyezik a vizsgált szerződés a jellemzéssel. (G) A képviselő köteles az adott területen lévő beszedéseket illetően segítséget nyújtani a Ferro Corporationnek. A képviselőt érdemes a beszedések segítésével megbízni, hiszen szorosabb, sokszor napi kapcsolatban áll a vevőkkel. Jobban ismeri őket, jobban kiismeri magát az adott ország szokásai és jogrendszere között, így eredményesebben kommunikál a vevőkkel, mint a gyártó. A Rainbow Kft-nél eltöltött idő során is tapasztaltam, hogy bizonyos vevők figyelmét fel kellett hívni a közelgő fizetési határidőre, hogy időben teljesítsenek. Beszedést illető problémák nem merültek fel, mert a Rainbow Kft különösen ügyel arra, melyik vevőjének, milyen hosszú fizetési határidőt adjon. Ha kellő figyelemmel szabják meg ezen fizetési határidőket, sok beszedési probléma kiküszöbölhető. Természetesen az előre nem kalkulálhatóak, kockázati tényezőt jelentenek. 6. 4. A megbízó kötelezettségei A Ferro Corporation kötelezettségeit 3 pontban tárgyalja a szerződés: promóciós anyagok (A) anyagi biztonsági intézkedések (B) és más információk (C) pontokban. „A megbízó köteles a képviselőt megfelelően tájékoztatni, utasítani, a képviselői tevékenység kifejtéséhez szükséges anyagokkal ellátni (pl.: üzleti feltételek, árjegyzékek, műszaki leírások, minták, reklám- és propagandaanyagok) és ezek kifejtése során támogatni őt.” – áll a képviseleti szerződést tárgyaló részben. A megbízó kötelezettségeire vonatkozó pont ezeket a kötelezettségek tárgyalja. 56

A Ferro Corporation ellátja a képviselőt - promóciós anyagokkal, szakirodalommal, brosúrával illetve minden eladást segítő anyaggal (A) - biztonságtechnikai adatlapokkal (B) - az anyag fizikai, kémiai, toxikus és analitikus tulajdonságaira vonatkozó anyagokkal illetve műszaki információt ad a vevők kiszolgálásának érdekében (C). A biztonságtechnikai adatlap tájékoztatja a képviselőt a veszélyes termék tulajdonságairól, hatásairól, amelyek munkavédelmi és környezetvédelmi szempontból fontosak. Ezeket az információkat mindazokkal meg kell osztania a képviselőnek, akik a terméket használják. A Rainbow Kft részére rendszeresen érkeznek ilyen biztonságtechnikai adatlapok e-mailen keresztül a gyártótól, amelyet a vevők részére továbbít. Az adatlapoknak mindig a legfrissebb változatát kapja kézhez a képviselő, így a régebbiek, amelyek birtokában voltak, érvényüket vesztik. Fontos ezen adatlapok folyamatos frissítése, hogy mindig naprakész információk birtokában legyen a képviselő a veszélyes anyagokat illetően. Az adatlapok régen angol nyelven érkeztek, de amióta Magyarország is EU tag, magyarul érkeznek. Az Európai Unió kötelezi a gyártókat, hogy ezeket az adatlapokat az adott ország nyelvén állítsák ki, ahová küldik őket. Az adatlapok tartalmára az Európai Unió 1907/2006 számú szabályozása vonatkozik. Minden egyes termékhez különböző adatlap tartozik, amelynek a kötelező tartalmi jegyei a következők: az adott termékre vonatkozó adatlapok fejlécében a termék megnevezése, száma illetve az adatlap kiállításának dátuma található. Ezt követően 16 pontban tárgyalja az adott anyagra vonatkozó információkat. Az 1. pontban az anyag és a vállalat azonosítása található, 2. pontban felsorolja, mire veszélyes az anyag. A 3. pontban az összetevők pontos megnevezése következik, a 4. pont az elsősegély nyújtási intézkedéseket tárgyalja (belégzés, lenyelés, bőrrel vagy szemmel való érintkezés esetén). Az 5. pont a tűzvédelmi intézkedéseket, a 6. pont a véletlenszerű környezetbe engedés esetében való intézkedéseket sorolja fel (személyi és környezetvédelmi óvintézkedések, szennyezés mentesítés módszerei). A 7. pont a kezelésről és tárolásról nyújt információkat, a 8. pont az egyéni védelemről szól (védőfelszerelés), 9.-12. pontok a fizikai és kémiai tulajdonságokat illetve toxikológiai, ökológiai információkat tartalmaznak. A 13. pont az ártalmatlanítási szempontokat sorolja fel, míg a 14. pont a szállításra vonatkozó előírásokat fejti ki. A 15.-16. pontokban a szabályozási és egyéb információkra tér ki. 57

A biztonsági adatlap ismerete, elengedhetetlen feltétele a veszélyes termékek előírásszerű alkalmazásának és az esetleges balesetek megelőzésének. 6. 5. A képviselet A 7. pontban a képviselet tevékenységet mutatja be a megállapodás: (A) A képviselőnek jogában áll a szerződést megkötni és a megállapodásnak megfelelően képviseleti tevékenységét végezni. (B) A képviselő rendelkezik megfelelő lehetőségekkel, személyzettel, üzleti kapcsolatokkal, erőforrásokkal, szakmai és műszaki tudással és gyakorlattal, hogy az említett kötelezettségeinek eleget tegyen. (C) A képviseleti tevékenység betöltése nem okoz összeférhetetlenséget más szerződésekkel, megállapodásokkal, rendelésekkel illetve olyan hivatalos kötelezettségek teljesítésével, amelyekben a képviselő érintett. A 7. pont mutatja be, milyen feltételeknek kell teljesülnie ahhoz, hogy a kiválasztott személy a képviseleti tevékenységet el tudja látni. Ez a kitétel szintén szerepel a képviseleti szerződés általános jellemzésében. Jelen esetünkben a Rainbow Kft munkatársai valóban rendelkeznek a megfelelő szakmai és műszaki tudással és gyakorlattal. A cég vezetője a Rainbow Kft előtt több porcelángyárban is dolgozott, így sikerült a megfelelő üzleti kapcsolatokra szert tennie. A fenti feltételek tehát adottak a Rainbow Kft-nél. Nagyon fontos, hogy a szerződés az összeférhetetlenséget is tárgyalja. A képviselő, amennyiben a kizárólagos jog tulajdonosa, nem állhat kapcsolatban versenytársakkal, illetve semmilyen olyan kötelezettsége nem lehet, amivel a megbízó eladási esélyeit rontaná. 6. 6. Titkosság A szerződés 8. pontja a titkosságot tárgyalja – általánosságban (A) a titkos információk szándékos elhallgatásáról (B) és megengedett alkalmazásukról (C) a találmányokról (D) és a további kötelezettségeiről (E). Nagyon fontosnak tartom a fenti kitételek kikötését, hiszen az üzleti titkok a mai információorientált világban nagyon értékesek. Az általános jellemzés ennek megfelelően szintén tartalmazza a titoktartásra vonatkozó kikötéseket. 58

(A) A képviselő tudomásul veszi, hogy a Ferro Corporation titkos, kereskedelmi információkkal látja el a megállapodás időtartama alatt. (B) A képviselő köteles az összes titkos információt titokban tartani. A képviselő senkinek sem adhat ki titkos információt, kivéve, ha a Ferro felhatalmazta erre. A képviselő nem használhat fel semmi olyan titkos információt, amivel a Ferro versenyképességében hátrányt okozhatna. (C) A képviselő közölhet olyan titkos információkat (az A ponttal ellentétben) - amelyek a kötelezettségei megszegése nélkül kerülnek nyilvánosságra vagy nyilvánosan ismertek, - egy titoktartási kötelezettség alá nem eső személy már nyilvánosságra hozta vagy nyilvánosságra fogja hozni, - a képviselő találta ki vagy fedezte fel, - amelyeket bírói végzésre vagy hivatalos rendelet alapján kell nyilvánosságra hozni. (D) A képviselő köteles minden olyan felfedezést vagy találmányt (akár szabadalmazható, akár nem) a Ferronak jelenteni, amelyet a képviselő fedezett fel vagy talált fel, akár a Ferroval, akár egy termékével kapcsolatban. Ezeket a felfedezéseket a Ferro kérésére átadja mindenféle kompenzáció nélkül. Továbbá minden segítséget és erőfeszítést megtesz ezen találmányok és felfedezések létrehozásához. (E) A fenti pontban leírtak a szerződés határidejének lejárta után is érvényesek. A Ferro Corporation különösen nagy hangsúlyt fektet az innovációra, amire nagymértékű anyagi forrást áldoz. Ahhoz, hogy ez az áldozat visszatérüljön, elengedhetetlen, hogy az információk ne kerüljenek illetéktelenek kezébe. Ha ez mégis megvalósulna, nagy veszteséget okoznának a vállalatnak, ezért fontos már a szerződés megkötésekor a megelőző intézkedéseket megtenni. A D pontban található kikötés szerint a képviselő kompenzáció nélkül köteles átadni felfedezéseit. Véleményem szerint ez a kikötés a Rainbow Kft számára egyértelműen hátrányos, míg a Ferro Corporationnek sem minden esetben előnyös. Ha kompenzáció járna ezekért a felfedezésekért, az jobban ösztönözné a képviselőt az innovációra. Így költségkímélőbb módon juthatna a Ferro az újításokhoz.

59

6. 7. Egyéb üzleti kapcsolatok A szerződés 9. pontja a 2. pont a képviselő egyéb üzleti kapcsolatait tárgyalja: (A) A képviselő nem létesíthet, illetve nem vehet részt olyan üzleti kapcsolatban, amely versenyezni kíván, vagy már versenyzik a Ferroval, az alábbi területeken: fejlesztés, tervezés, gyártás, eladás, szerviz. A fenti kitétel az adott területen és adott határidőn belül érvényes illetve a határidő lejárta után 1 évig. (B) A képviselő csak a mellékletben felsorolt vállalatokkal állhat képviseleti és ügynöki kapcsolatba. Nem állhat kapcsolatban olyan harmadik vállalkozással, amely a Ferro versenytárs termékeivel foglalkozik. A fenti kitétel az adott területen és határidőn belül érvényes illetve a határidő lejárta után 1 évig. Amennyiben hasonló kapcsolatot létre kíván hozni, ahhoz a Ferro írásbeli engedélye szükséges. Ezáltal biztosítja a megbízó, hogy a magyar képviselő csak azoktól a vállalatoktól vásároljon termékeket, amelyek a megbízó vállalat tulajdonában vannak, tehát a német és a francia gyártól. Ezáltal nem vehet termékeket a megbízó versenytársaitól, hiszen a szerződésbe ütközne, visszaélésnek minősülne, és mindenképp jogi következményeket vonna maga után. 6. 8. Jogok A szerződés 10. pontja a gyártó nem átruházható jogait tárgyalja: szabadalom (A) kapcsolat (B) harmadik fél jogai (C) hatóság (D) és közös felelősség (E) pontokban. (A) A Ferro nem garantál semmilyen szabadalmat vagy hasonló jogot a képviselőnek a Ferro szellemi termékeire, beleértve a Ferro kereskedelmi nevét és jelzését. Továbbá a képviselő nem használhatja a Ferro nevet a kereskedelmi vagy üzleti nevében. (C) A Ferron és a képviselőn kívül, a felek nem biztosítanak jogokat a harmadik félnek. (E) Minden olyan Ferro alvállalkozó és leányvállalat, amely a képviselővel üzleti kapcsolatban áll, az eladásért vagy a szolgáltatásokért jutalékot vagy másban megegyezettet fizet. A közöttük lévő kapcsolat külön és nem közösen kezelendő. A Ferro nem vállal felelősséget sem részben és sem egészben az alvállalkozók és a leányvállalatok cselekedeteiért. A kereskedelmi jelzés és név használatának tiltása véleményem szerint egyfelől előnyös, másfelől hátrányos a megbízónak. Előnyös, ha a képviselő hibázik, vagy mulaszt, azáltal nem sérül a megbízó jóhíre. De hátrányos is, mert a kereskedelmi jelzés és név használata által könnyebben eladható és népszerűsíthető lenne a megbízó terméke. 60

A képviseleti szerződés kiköti, hogy a Ferro alvállalataival és leányvállalataival létesített kapcsolatai külön és nem közösen kezelendők, ezért kötött a Rainbow Kft külön adásvételi szerződéseket a német és a francia gyárakkal. Ezeket a kapcsolatokat, tehát a külön megkötött szerződések szabályozzák, így a felelősségre vonatkozó kitételeket is. Ezáltal az is megvalósul, hogy az alvállalkozók és leányvállalkozók cselekedeteiért a Ferro Corporation nem vállal felelősséget. 6. 9. A szerződés felmondása A képviseleti szerződés általános jellemzésében a szerződés határideje, annak felmondási módjai kötelező elemként jelennek meg, amelyet a képviseleti szerződés 11. pontja fejti ki bővebben: A 11. pont a szerződés megújítását (A) felmondását (B) minimum értékét (C) törlését (D) és további jogait (E) fejti ki. (A) A megállapodás automatikusan megújul az adott határidő lejárta után, a felek bármilyen tevékenysége nélkül. Amennyiben valamelyik fél ezt nem kívánja, írásba foglalva a határidő lejárta előtt 30 nappal a másik fél tudomására kell hoznia. (B) A megállapodás bármikor felmondható a felek közös megegyezésével, amelyet írásba foglalnak. (1) A megállapodás következmény nélkül, bármikor felmondható valamely fél részéről, amennyiben a másik felet a határidő lejárta előtt 90 nappal tájékoztatta. (2) (C) A Ferro abban az esetben törölheti a megállapodást, amennyiben a képviselő nem teljesíti - a minimum értéket minden hónapban vagy folyamatosan 3 hónapon keresztül, - az éves minimum értéket. (D) A fenti ponton felül a felek felmondhatják a megállapodást, amennyiben valamelyik fél megszegi azt. (E) Amennyiben a megállapodást felmondják vagy lejár vagy nem hosszabbítják meg a felek: - a képviselő minden információs anyagot visszaküld a Ferronak, - a Ferronak joga van a képviselő leltárában található árukat újra eladnia, azon az áron, amelyen a képviselő megvette, - a képviselő minden függő rendelése sztornírozásra kerül, - a jutalék nem kerül kifizetésre. 61

6. 10. Kiegészítés A szerződés 12. pontja az egyéb információkat tartalmazza (A-G). (E) A megállapodásra az ohiói állami jog vonatkozik. (F) Vitarendezés - A vitákat elsősorban békés tárgyalás útján kell megpróbálni rendezni. - Amennyiben a vitát a fenti úton nem sikerül megoldani, az érintett fél írásos feljegyzést ad a másik félnek. A vitát egy harmadik semleges fél fogja rendezni, akit közösen választottak. A felek közösen határozzák meg azt az eljárást, amelyet a semleges harmadik félnek a vita megoldása során követnie kell. A semleges fél döntése végső és kötelező mindkét fél számára. A kiegészítés 7 pontjából kettőt érdemes megemlíteni. Az E pontban megjelenik a 3. pont D alpontjában tárgyalt jogállás. A 3. pont D alpontja az Amerikai Egyesült Államok törvényeit és jogát említi meg irányadónak, ám a szerződés végén a kiegészítés ezt tovább pontosítja az ohiói állambeli jogra. Fontosnak tartom a jogállás pontosítását, hiszen az Amerikai Egyesült Államok hatalmas ország és az államok jogai sokszor különböznek. Ezzel a kikötéssel biztosítja a szerződés a szerződésben megjelenő jog alkalmazását. A vitarendezés módját, bár nem tartozik a képviseleti szerződés kötelező elemei közé, mégis tartalmazza a szerződés. Véleményem szerint hasznos ennek kikötése, hiszen ha vitás eset merülne fel, a vita rendezés módja eleve rögzített, így a feleknek e szerint kell eljárniuk.

62

Összegzés A külpiacra lépés során egy számunkra ismeretlen piaccal kerülünk szembe. Ebben a helyzetben célszerű a képviselő alkalmazása, hiszen ismeri az aktuális piaci helyzetet, az adott ország piaci viszonyait és szereplőit, jobb esetben kialakult ügyfélkörrel, üzleti kapcsolatrendszerrel bír. Tudásával csökkenti a külpiacra lépés kockázatát, segítségével könnyebben jutunk az új piachoz, könnyebbé válik egy ismeretlen országban az értékesítés. Tehát azon cégeknek ajánlanám, amelyek most kívánnak külpiacra lépni, azaz nincsenek ilyen irányú tapasztalatai, illetve kevesebb ráfordítással szeretnének külföldön érvényesülni. Hiszen gondoljunk csak bele, mennyire költséges egy külön exportrészleg kialakítása, vagy egy külföldi leányvállalat létrehozása. Ezzel szemben a képviselő alkalmazása sokkal kevesebb költséggel jár, és egy jól képzett szakember lesz segítségünkre az értékesítés során. Mivel a képviselőnek állandó tájékoztatási kötelezettsége van, időben értesülünk az összes ügyletünket érintő információról. A piaci változások folyamatos figyelésével könnyebbé teszi az alkalmazkodást, így gyorsabban tudunk reagálni az idegen országban végbemenő változásokra. Nem veszítjük el a kapcsolatot a termékünkkel, annak útját pontosan nyomon tudjuk követni. Mivel a szerződést közvetíti, a megbízó a jogosított és a kötelezett, tehát a vevővel a megbízó áll jogi kapcsolatban és nem a képviselő. Így nagyobb biztonságban érezheti magát a megbízó, hiszen az irányítás az ő kezében marad. Bármilyen vitás eset során a képviselő a megbízó mellett köteles kiállni, és annak érdekeit megvédeni, a vitás ügy rendezésében közreműködni. Véleményem szerint, még inkább „védve” érezheti magát a megbízó. Mivel a képviselővel szoros kapcsolatban van, annak munkáját megfelelő mértékben tudja ellenőrizni. A képviseleti szerződés kötelező írásbelisége további biztonságot nyújt a felek számára. Mindkét fél részére egyértelművé teszi jogait, kötelezettségeit, vitás esetben könnyebbé téve a vitarendezést. Semmiképpen sem ajánlom a szóbeli szerződéskötést. A képviselő díjazását általában jutalék formájában kapja, így jobban érdekeltté válik a szerződések közvetítésében. Nyugodtabbak lehetünk afelől, hogy a tőle elvárható legnagyobb gondossággal jár majd el. A képviselő átveszi a megbízótól az értékesítés és különböző marketingtevékenységek feladatát, a megbízó jobban tud összpontosítani az egyéb üzleti feladataira.

63

A fentiek értelmében bizonyítást nyert az a feltevésem, hogy a külföldi képviselő az egyik legjobb kereskedelmi közvetítő forma. Véleményem szerint a vizsgált szerződés egyértelműen a megbízónak kedvez, hiszen semmilyen költség megtérítését nem vállalja, a felfedezéseket kompenzáció nélkül veszi tulajdonába. Emellett sok ellenőrző kitétel jelenik meg a szerződésben, mint a nyilvántartásokba, leltárba való betekintés. A képviseleti szerződés vizsgálata során arra fektettem a hangsúlyt, hogy a képviseleti szerződés általános jellemzésével vessem össze a vizsgált szerződést. Az összehasonlítás során sok egyezőséget találtam. -

Megegyezett, hogy a szerződés létrejöttéhez a felek egybehangzó akaratnyilvánítása és a szerződés írásbeli megfogalmazása szükséges .

-

A szerződés tartalmazta az értékesítési terület és az értékesítendő termékek meghatározását.

-

Akárcsak az általános képviseleti szerződés, a vizsgált szerződés is tartalmazta a szerződés határidejének meghatározását. Amely először határozott időre szóló volt, de a határidő lejárta után átalakult határozatlan időre szólóvá.

-

A képviselőt a szerződés felruházza a kizárólagos képviseleti joggal, amelyet minimális forgalom eléréséhez kötöttek, akárcsak az általános jellemzésben.

-

A vizsgált szerződésben is megjelent a képviselő kötelezettségei között a szerviztevékenység, a beszedéshez való segítségnyújtás a tevékenységi területen.

-

Mint minden külkereskedelmi szerződésnél, az irányadó jog is meghatározásra került, amely az Amerikai Egyesült Államok joga. A szerződés későbbi pontja pontosítja ezt a kitételt az ohiói állami jogra.

-

Megegyezik az is, hogy a szerződésben a költségeket illetően máshogy nem állapodtak meg a felek, így a megbízó semmilyen költséget nem vállal át a képviselőtől. Sem a promócióval, a kereskedelemmel, a kezeléssel, a szállítással, az árusítással kapcsolatosakat, sem a reklamációból vagy kárból adódókat. Továbbá az összes illeték, hivatalos költség, kifizetés, munkabér is a képviselőt terheli.

-

A képviselő köteles számlát, könyvet és nyilvántartást vezetni, ezeket a dokumentumokat a megbízó rendelkezésére bocsátani, akárcsak az általános képviseleti szerződésben leírtak szerint.

64

-

A képviselő tájékoztatási kötelezettsége is megjelenik a vizsgált szerződésben, hiszen ha a megbízóját érintő jogsértésről tudomást szerez, köteles megbízóját erről értesíteni.

-

A képviseleti szerződés visszterhes, tehát csak díjazás ellenében köthető. A képviselő díjazását általában jutalékos rendszerben határozzák meg. A vizsgált szerződésben is a jutalékos forma jelenik meg, amelynek kiszámítási alapja is meghatározásra kerül. A jutalék utalása negyedévente egy összegben történik, akárcsak az általános jellemzésben leírtak szerint.

-

A megbízó kötelezettségei is megegyeznek: a díjfizetés, a tájékoztatás, a tevékenység kifejtéséhez szükséges támogatás és az ehhez szükséges anyagok rendelkezésre bocsátása.

-

További egyezőség, hogy a képviselő nem rendelkezhet olyan megállapodásokkal, amelyek

összeférhetetlenek

a

képviseleti

szerződéssel

vagy

a

megbízó

versenyhelyzetét rontanák. -

Akárcsak az általános jellemzésben leírtak szerint, a képviselő itt is titoktartásra kötelezett, nem adhat ki illetékteleneknek információkat.

-

A vizsgált szerződés végén a szerződés lehetséges felmondási módjai is megjelennek.

Természetesen az egyezőségek mellett jelentős számú különbséget is találtam a vizsgálat során. A legnagyobb különbség a szerződésben, hogy a képviselő tevékenységét két külön részre bontja, és ezek a részek két másik kereskedelmi közvetítő funkciójával egyeznek meg. A képviselő az értékesítés területén egyedárusítóként funkcionál, míg a promóció területén ügynökként jelenik meg. Azonban a szerződés minden más területén a képviseleti tevékenység az általános jellemzésben tárgyaltaknak felel meg. A tevékenység szétbontása két külön részként ágyazódik bele a képviseleti szerződésbe. A fizetési feltételek is bizonyítják, hogy a Rainbow Kft nem egy hagyományos képviselő, hiszen általában a megbízó számláz a vevőnek. Jelen esetben – egyedárusító helyzete miatt - épp a fordítottja érvényes az ügyletre. További eltérést találtam a minimális forgalom kikötésénél, hiszen az éves forgalom kikötése mellett havi forgalom kikötését is meghatározta a vizsgált szerződés. A nyilvántartások betekintésénél is felmerült egy különbség, hiszen a megbízó a szerződés lejárta után is fenntartja magának a jogot a betekintésre. A képviselő kötelezettségeit is kibővíti a szerződés, a termékfelelősség biztosítás kötésével illetve a vitarendezés módjával, ami szintén nem szerepel az általános jellemzésben.

65

Mindezek alapján, bizonyítást nyert az a feltevésem, miszerint az elméletek segítségével kiválóan kategorizálhatóak a kereskedelmi közvetítők, ám az élet valósítja meg a legérdekesebb konstrukciókat e téren.

66

Irodalomjegyzék Bendigné Dr. Csánky Hayna - Dr. Szalay Ibolya – Dr. Mikolay Lászlóné - Dr. Simon Lenke Dr. Törzsök Éva: A külkereskedelmi ügylet, Tankönyvkiadó, Budapest, 1990 Bognár Éva-Németh Márta - Olach Zoltán - Streit Mária - Dr. Törzsök Éva - Veres Zoltán: Nemzetközi marketing, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1995 Eszes – Szabóné – Szántó - Veres: Globális marketing, Műszaki Könyvkiadó, 1999, 2001 David Jobber: Európai marketing, Műszaki Kiadó, Budapest, 1998 Dr. Tóth Tamás: Nemzetközi marketing (Euromarketing), BKÁE, Budapest, 2001 Olach Zoltán: A marketing szemlélete és gyakorlata, LSI Oktató Központ (kiadás helye és éve nincs feltüntetve) Pajor - Bytomski Magdalena: A kereskedelmi ügynöki szerződés, KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, 2003 Rekettye Gábor – Fojtik János: Nemzetközi marketing, Dialóg Campus Kiadó, Budapest – Pécs, 2003 Veres Zoltán – Szilágyi Zoltán: Marketing alapjai, Perfekt (kiadás helye és éve nincs feltüntetve) Internetes források A bizomány http://cegvezetes.cegnet.hu/2002/4/a-bizomany (Forrás: Cégvezetés, X. évfolyam 4. szám) (2008.09.22. 13:28) Az önálló kereskedelmi ügynök http://cegvezetes.cegnet.hu/2007/3/az-onallo-kereskedelmi-ugynok (Forrás: Cégvezetés, XV. évfolyam 3. szám) (2008.09.22. 13:13) Kiss Daisy: Külkereskedelmi szerződések II. http://cegvezetes.cegnet.hu/2000/5/kulkereskedelmi-szerzodesek-ii (Forrás: Cégvezetés, VIII. évfolyam 5. szám) (2008.09.22. 13:24) Tamási Péter: Önálló kereskedelmi ügynöki szerződés http://cegvezetes.cegnet.hu/2001/4/onallo-kereskedelmi-ugynoki-szerzodes (Forrás: Cégvezetés, IX. évfolyam 4. szám) (2008.09.22. 13:19) http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:31986L0653:HU:HTML (2008.09.22. 13:05)

67

http://www.ferro.com (2008.12.07. 16:45) http://www.handelsagenten.at/uploads/HAFolder_ungV_714_DE.pdf (2008.09.22. 13:16) http://www.handelsagenten.at/uploads/Kurzvertrag_ungarisch_739_DE.pdf (2008.09.22. 14:27) http://www.okbi.hu/reach (2008.09.22. 12:40) https://www.opten.hu/opten/pages/letoltesek/jogseged/a_bizom-ae-nyi_szerz-oe2-d-ee-s.doc (2008.09.22. 15:05) A Rainbow Kft belső anyagai bizalmasak, így nem szerepelhetnek sem az irodalomjegyzékben, sem a mellékletben.

68

Melléklet Bizományi szerződés

amely létrejött egyrészről cégnév: …………………………….……..….… képviselő neve, tisztsége: ………………..... …………………………………………………… székhely: …………………………….……….. cégjegyzékszám: ……..………………….….. nyilvántartó cégbíróság neve: ……………. …………………………………………………… adószám: …………………….…………..…….

mint bizományos (a továbbiakban: Bizományos), másrészről név: ………………………………..…………… születési hely és idő: ……………..………… anyja neve: ……………………………………. lakcím: …………………………………………. sz. ig. sz.: …………………….………………… mint megbízó (a továbbiakban: Megbízó) között alulírott helyen és időben az alábbi feltételekkel: 1. A bizományi szerződés tárgya a Megbízó kizárólagos tulajdonát képező, tehermentes ………..………………..

típusú,

………………….gyártási

számú

………………………………………………………………………..…….. készülék. 2. A felek megállapodnak abban, hogy a Bizományos az 1. pontban megjelölt készüléket díjazás ellenében adásvétel útján a Megbízó javára elidegeníti.

69

3. A Megbízó köteles az 1. pontban körülírt készüléket a Bizományos üzlethelyiségében (pontos címe: ……………………………………………….) az adásvétel lebonyolításához szükséges iratokkal együtt a Bizományosnak átadni.

4. A

Megbízó

a

készülék

minimális

eladási

árát

……………

Ft-ban,

azaz

…………………………… forintban állapítja meg. A Bizományos a limitár alatti értékesítésére nem jogosult. Amennyiben ezt mégis megteszi, kártérítéssel tartozik, amelynek összege a limitárra való kiegészítéssel azonos.

5. Ha a Bizományos a megbízóra kedvezőbb feltételek mellett köti meg az adásvételi szerződést, az ebből eredő előny 80%-a megbízót illeti meg. 6. A Bizományosi díj a készülék eladási árának ………….. %-a, de legalább ………………….... forint, amely a Bizományost csak abban az esetben illeti meg, ha az adásvételi szerződést teljesítették. A teljesítésről köteles a Megbízót haladéktalanul, legfeljebb 48 óra késedelemmel értesíteni. 7. A Bizományos a készülék értékesítését követően a befolyt vételárnak a bizományosi díjjal csökkentett részét nyolc napon belül köteles a Megbízó által megjelölt számlaszámra átutalni. 8. A Bizományos az adásvételi szerződést vevőként maga is megkötheti a Megbízóval. A bizományi díjra ezen esetben is jogosult. 9. A szerződés a jelen szerződés aláírásától ……… (év) ………….… (hónap) …… napjáig szól. Amennyiben a megadott időpontig a Bizományos a készüléket nem tudja értékesíteni, úgy a Megbízó köteles a készüléket visszavenni, vagy alacsonyabb eladási árat megjelölni. 10. A bizományi szerződést az adásvételi szerződés megkötése előtt a Megbízó azonnali hatályú felmondással, a Bizományos pedig tizenöt napos felmondással megszüntetheti.

70

11. Az e szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv bizományra (Ptk. 507–513. §), valamint a Ptk. 513. § (2) bekezdése értelmében a megbízásra vonatkozó 474–483. §-ai szabályai az irányadók. Jelen szerződés egymással mindenben megegyező kettő példányban készült, melyet a Szerződő Felek mint akaratukkal mindenben megegyezőt aláírásukkal megerősítenek. Kelt: ……………… (város/község neve), ……… év ……………… hó …… napján.

……………………………………… Megbízó

…………………………..……… Bizományos (cégszerű aláírás)

71

MEGBÍZÁSI SZERZŐDÉS mely létrejött egyrészt név: ................................................................................................................................................... székhely: ............................................................................................................................................ adószám: ............................................................................................................................................ bankszámlaszám: ................................................................................................................................ vállalkozási ig. sz.: ................................................... mint megbízó (továbbiakban: Megbízó), másrészt név: .................................................................................................................................................... székhely: ............................................................................................................................................. adószám: ............................................................................................................................................ bankszámlaszám: ................................................................................................................................ vállalkozási ig. sz.: ......................... mint megbízott (továbbiakban: Megbízott) között az alulírott helyen és időben, az alábbi feltételek mellett: A szerződés tárgya 1. A Megbízó megbízza a Megbízottat ………………………………………………………………………………….. tevékenység elvégzésével. A feladat teljesítettnek minősül, ha …………………………………………………………….. 2. A Megbízott feladatát képezi különösen: ……………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………….. 3. A Megbízott a fenti pontokban körülírt tevékenység során a tőle általában elvárható gondossággal köteles eljárni. Az ellenérték 4. A Megbízó a Megbízottnak ................ Ft + áfa (azaz ................................. .................. forint) összegű megbízási díjat köteles fizetni. A megbízási díj a szerződés teljesítését követő 8 napon belül esedékes. A díjat a Megbízó számla ellenében átutalással köteles teljesíteni a Megbízott ...........................-nél vezetett ................... számú számlájára. A Megbízott kötelezettséget vállal arra, hogy a megbízási díj megfizetésén felül megtéríti a Megbízottnak a megbízás ellátásával kapcsolatban felmerülő szükséges és igazolt készkiadásait. Amennyiben az érdemi tevékenységre nem kerül sor, a Megbízott ................................... Ft + áfa rendelkezésre állási díjra tarthat igényt, amely legkésőbb ....................-án esedékessé válik. Egyéb rendelkezések 72

5. A Megbízó az ügy ellátásához szükséges minden lényeges kérdésről a Megbízottat tájékoztatni köteles. A Megbízott köteles feladatát a Megbízó további utasításainak megfelelően ellátni, az utasítás szakszerűtlenségéről vagy célszerűtlenségéről köteles a Megbízót felvilágosítani. A felvilágosítás elmaradásából eredő kárért a Megbízott felelős. 6. A Megbízott más személy közreműködését csak a Megbízó előzetes hozzájárulásával veheti igénybe. Az igénybe vett közreműködőért ebben az esetben is úgy felel, mintha az ügyet maga látta volna el. 7. Jelen szerződés megkötése napján lép hatályba. A Megbízott 1. és 2. pontokban körülírt kötelezettsége …………………………………………………………………. megszűnik. 8. A szerződésben nem szabályozott kérdésekben a felek a mindenkor hatályos Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit tekintik irányadónak. A szerződő felek jelen szerződést – áttanulmányozása, értelmezése és megértése után –, mint akaratukkal mindenben megegyezőt írják alá. Kelt: ......................................... ............................................. Megbízó

....................................... Megbízott (cégszerű aláírások)

73

Kereskedelmi ügynöki mintaszerződés az EU területén

Kereskedelmi ügynök ________________________________________________________________ (cím) ______________________________________________________________________________ és vállalkozó ________________________________________________________________________ (cím) ______________________________________________________________________________ az alábbi képviseleti szerződés kötötte. 1. A kereskedelmi ügynök kijelölése A kereskedelmi ügynök az egyedüli képviselője az alábbi szerződéses területnek. A szerződő felek megállapodnak, hogy a vállalkozó termékeit csak a kereskedelmi ügynök forgalmazhatja az alább nevezett területen. 2. Szerződéses terület: ___________________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________________ 3. Termékek A szerződő felek között létrejött megállapodás egyaránt vonatkozik minden legyártott és a jövőben legyártandó termékre. 4. Jutalék A szerződéses területen a vevők részére leszállított áru után fizetendő jutalék a bármiféle árengedmény levonása előtti nettó áruérték ____ %-a, plusz a mindenkor érvényben lévő ÁFA. 5. A szerződés megszüntetése Ezen szerződés határozatlan időre jött létre. A szerződés felmondása a kereskedelmi ügynök vagy a vállalkozó részéről írásban történhet, a felmondási idő hat hónap. ______________________ Datum

_________________________________ Aláírás: kereskedelmi ügynök

_________________________________ Aláírás: vállalkozó

A kereskedelmi ügynök fogalma – rövid szerződés az EU területén Fontos tudnivaló: Ez a dokumentum egy szóban kötött kereskedelmi ügynöki szerződés azonnali rögzítésére szolgál. A dokumentum nem helyettesíthet egy egyedileg megfogalmazott írásbeli szerződést és egy jogi tanácsadást, amely minden esetben ajánlatos. Ennek megfelelően a dokumentumot rendelkezésre bocsátó személy vagy szervezet semmiféle felelősséget nem vállal. A kereskedelmi ügynök az a személy, aki egy másik személy (továbbiakban: „vállalkozó”) megbízásából üzletek – az ingatlanügyletek kivételével – közvetítését vagy megkötését a megbízó evében és számlájára tartósan végzi és ezt a tevékenységet önállóan és üzletszerűen gyakorolja. A kereskedelmi ügynök Nevezze meg a kereskedelmi ügynököt szabályszerűen, teljes nevével. Sok esetben nem volt tisztázott például, hogy a kereskedelmi ügynök, mint természetes személy, vagy mint társaság kapott megbízást. A vállalkozó Nevezze meg pontosan és szabályszerűen azt a társaságot, vagy személyt, akivel a kereskedelmi ügynök megállapodást köt. Lehet ez pl. egy leányvállalat? A kereskedelmi ügynök nemcsak egy vállalkozó szolgálatában áll? Kizárólagos, egyedüli képviseleti vagy nem kizárólagos szerződés Kizárólagos megállapodás esetén a vállalkozó garantálja a kereskedelmi ügynöknek, hogy másik kereskedelmi ügynököt ugyanazon a szerződéses terülten nem bíz meg, és saját maga sem végez közvetlen értékesítést a szerződéses területen. • Amennyiben kizárólagos megállapodás jön létre, az alábbi klauzulát kell a rövid szerződés 1. pontjában szerepeltetni: „A szerződő felek megállapodnak, hogy a szerződéses területen kizárólag a kereskedelmi ügynök végezhet termék értékesítést.” Egyedüli képviseleti megállapodás esetén a vállalkozó csak azt garantálja a kereskedelmi ügynöknek, hogy a szerződéses területen más kereskedelmi ügynöknek nem ad megbízást. Megtartja azonban magának a jogot, hogy saját maga közvetlen értékesítést végezzen a szerződéses területen, vagy közvetlenül a vevők részére, vagy a kereskedelmi ügynökkel versenyezve. • Amennyiben egyedüli képviseleti megbízási megállapodás jön létre, az alábbi klauzulát kell a rövid szerződés 1. pontjában szerepeltetni: „A szerződő felek megállapodnak, hogy a vállalkozó a kereskedelmi ügynökön kívül senki mást nem bíz meg a termékek értékesítésével a szerződéses területen. Ha sem kizárólagos, sem egyedüli képviseleti megállapodás nem jön létre, („nem kizárólagos megállapodás”), a vállalkozó fenntartja magának a jogot, hogy a szerződéses területen további kereskedelmi ügynököket bízzon meg termékeinek értékesítésével, vagy saját maga közvetlen értékesítést végezzen közvetlenül a vevők részére, vagy a kereskedelmi ügynökkel versenyezve. Szerződéses terület Szerepeltesse a szerződéses terület leírását! Jutalék Tüntetesse fel a jutalék mértékét!