Az egyiptomi átmenet sosem tűnt egyszerűnek Az utóbbi időszak eseményei miatt határozott amerikai politikára van szükség Az USA-nak óriási kihívást jelent, hogy megtalálja az egyensúlyt a politikai átmenet támogatása és a térség biztonságpolitikai érdekei között. Az utóbbi időszak káoszhoz hasonló eseményei, a parlament feloszlatása, a jelenleg kormányzó Katonai Tanács által véghezvitt alkotmánykiegészítés és az elnökválasztás második fordulója, magasfokú bizonytalanságot idéznek elő egy olyan időszakban, amikor a gazdasági és biztonságpolitikai helyzet biztos vezetést kívánna meg. Enélkül az ország nem lesz képes az előtte álló kihívások leküzdésére. Ehhez pedig az USA-nak alapvetően kell újragondolnia az országgal kapcsolatos politikáját. A Centre for American Progress ajánlásait lásd alább. Az USA-nak és partnereinek minden befolyásukat be kell vetniük, hogy tudatosítsák az ország vezetésében, hogy legitimációjuk és a térségben elfoglalt szerepük a politikai átmenet folyamatosságának függvényében alakul. Egy gyenge, megosztott és nem demokratikus Egyiptom csak növeli a térség amúgy sem éppen biztos lábakon álló stabilitását, amely sem az országnak, sem az USA-nak nem áll érdekében. Az egyik nezőpont szerint az utóbbi események csak az átmenet egy fázisai, amelyek 2011 februárjában kezdődtek el. Az akkori változást, kicsit túlértékelően, szokás lett forradalomként tekinteni, miközben ismerjük, hogy a hadseregnek mekkora szerepe volt, és van ma is, az ország gazdasági és politikai életében. A fenti események is csak ezt az üzenetet közvetítik : a hadsereg az úr és ezt nem akarja feladni. Miközben a hadsereg beavatkozása a politikai átmenet folyamataiba szemmel látható, addig szerepe magának a folyamatnak az elindításában, Mubarak eltávolításával, egyértelmű, de nyilnávaló azon szándéka is, hogy pozicióját megőrizze amellett, hogy az egyiptomi társadalom, általa feltételezett, érdekeit is előremozdítsa. A tény az, hogy a hadsereg és a biztonsági erők a legerősebb és a legbefolyásosabb tényező azon hatalmi csoportok között, akik a politikai átmenet irányvonalát akarják meghatározni. Annyiban más a poszt-Mubaraki Egyiptom, hogy most a hadseregnek fel kell vennie a versenyt a hatalomért küzdő többi érdekcsoporttal, akik szabadon terjeszthetik nézeteiket, mint például a Muszlim Testvériség és más iszlamista csoportok, világi aktivista körök, liberálisok, civilek, a megerősödött bírói réteg és a régi rendszer tisztviselői, akik a pillanatnyi érdekeiknek megfelelően szövetkeznek egymással. Erre ékes bizonyíték, hogy maga az Alkotmánybíróság játszott vezető szerepet egy alkotmányellenes választási törvény legitimációjában és a parlament feloszlatásában, így játszva át törvényhozói hatalmat a hadseregnek. Ezen taktikai szövetségek természetesen számos esetben hátráltatják a politikai átmenetet, azonban nem szabad, hogy az USA válasza erre a támogatások megvonása legyen, hiszen ezzel elveszítené a legerősebb befolyásoló eszközét. A helyes megközelítés kiválasztása kritikus, első eleme kell, hogy legyen az új amerikai politikának. A katonai támogatásoknál szem előtt kell tartani az USA regionális biztonságpolitikai céljait, mint az egyiptomi-izraeli békeszerződés betartatása, a Sinaifélsziget békéjének megőrzése és Izrael határainak védelme. Azonban nem szabad elfelejteni, hogy a biztonsági erőkre fordított támogatások kihatással vannak a politikai átmenet küllemére is. Idővel a hangsúlynak át kell helyeződnie a gazdasági és a politikai rendszer újáépítésének irányába.
A politikai reform, a civil-katonai kapcsolatok átalakítása és a civil társadalom támogatására új módszereket kell bevezetni. Az USA üzenete egyértelmű: a hadseregnek mindent meg kell tennie a választások eredményeinek betartása érdekében. Azonban az üzenet mellé egy működő stratégiát is szükséges kidolgozni, hiszen Egyiptomnak égetően szüksége van egy nemzetközileg is összehangolt tervre, hogy talpra állítsa gazdaságát. Az USA-nak el kell fogadnia, hogy az egyiptomi politikai átmenet egy hosszú és bonyolult folyamat és el kell kerülnie, hogy a múlthoz hasonlóan hirtelen és dühből reagáljon a neki nem tetsző fejleményekre. Forrás: http://www.americanprogress.org/issues/2012/06/egypt_elections.html Az összefoglalót készítette: Hajas Tamás
Az egyiptomi átmenet kezelése Ajánlások egy olyan új amerikai politikához, amely elősegíti a térség stabilitását és az egyiptomi politikai és gazdasági reformokat Egyiptomban alapvető politikai és gazdasági átalakulás van folyamatban, amely komoly kihatással van a térség biztonságpolitikai helyzetére. A 2012-ben, ehónapban, zajló elnökválasztás ezen átmenet egy szakaszát fogja lezárni. Azonban az ország még hosszú út előtt áll : új alkotmány, a politikai fékek es egyensúlyok rendszerének kidolgozása és a régi rendszer vezetőinek felelősségre vonása. Az arab világ legnépesebb országa előtt két lehetőség áll. Az első, egy Törökországhoz hasonló berendezkedés, erősebb iszlamista hangsúllyal és a biztonsági erők kevesebb befolyásával. A második közelebb áll Pakisztánhoz, ahol a hadsereg tartja kezében a politikai hatalmat és birtokolja a gazdaság meghatározó szegmenseit. Egyiptom valószínűleg egy olyan sajátságos utat fog bejárni, ahol a hatalmat egy olyan többszereplős rendszer fogja irányitani, melyben helyet kapnak a tavalyi “forradalom” óta született erők a már több évtizede jelenlevő csoportok mellett. Az hogy mi fog Egyiptomban történni, kihatással lesz a térség minden országára. Kijelenthetjük, hogy az országban lezajló politikai, gazdasági és strukturális változások kiemelt stratégiai értékkel bírnak, hasonlóan az iráni nukleáris veszélyhez, Törökország megerosődő regionális befolyásához és a mai napig megoldatlan arab-izraeli konfliktushoz. Az országban az 1970-es években zajlott le ekkora méretű átrendeződés, amikor elfordult a Szovjetuniótól, nyitott az USA felé és aláirta a békemegállapodást Izraellel. Az hogy milyen irányba indul el az ország és hova jut el az elkövetkezendő években alapvetően befolyásolja az USA közel-Kelet politikáját. Ezért Amerika számára számos tekintetben kiemelt fontosággal bír ez a változás: -
A térség biztonságpolitikai stabilitása és az arab-izraeli konfliktus Terrorizmus elleni harc A politikai reformok es az iszlamista pártok megerősödése
-
A szélesebb értelemben vett közel-keleti térséggel folytatott gazdasági kapcsolatok
Az USA-nak két célt kell szem előtt tartania: szoros kapcsolatokat kell ápolnia az új egyiptomi vezetéssel es támogatnia kell a politikai és gazdasági átmenetet, fenntartva a térség stabilitását. Azonban többet már nem lehet prioritás az utóbbi, hiszen a folyamatban levő politikai átmenet alatt megroppant az ország gazdasága, amely miatt növekszik a munkanélküliség, az államadósság és a korrupció, melyeket a vezetés képtelen kezelni. Ez komoly biztonsági kockázatokkal járhat, a bűnözés komoly méreteket öltött, a civil lakosság törvénytisztelete is csökkenőben van, kiemelten az ingatag, Izraellel határos, Sinai-félszigeten. Ezen tényezők miatt at USA-nak alapjaiban kell újragondolnia az Egyiptommal folytatott bilaterális kapcsolatait és annak hatásait a térségre. Eddig ez a kapcsolat a katonai együttműködésről szólt, amely az 1979-es egyiptomi-izraeli békeszerződésen alapult. Ezt az együttműködést kell most kiszélesiteni. Az USA-nak folytatnia kell, amit az elmúlt év folyamán már elkezdett: az egyiptomi politikai élet minél több szereplőjével kell felvennie a kapcsolatot és ki kell dolgoznia egy olyan stratégiát, amely érvényes az összes amerikai kormányzati szereplőre, így a Pentagonra is. Olyan politikai és gazdasági párbeszédet kell kezdeményeznie az új egyiptomi vezetéssel, amely a bilaterális kapcsolatok minden aspektusát lefedi, mint tette azt Kínával es Indiával is. Össze kell kötni a megfelelő kormányzati szereplőket egymással, be kell vonni az NGO-kat és a civil szereplőket is, hogy kiküszöböljék a félreértéseket. Hiszen még egyik ország sem tisztázta, hogy mit is vár el a másiktól. Ehhez újra kell értelmezni az amerikai támogatások céljait. A jelenlegi, évi 1,3 milliárd $os, katonai támogatásokból többet kell forditani a politikai és gazdasági felhasználásra, amely most 250 millio $. Az új egyiptomi vezetésnek be kell ruháznia társadalmába és munkahelyeket kell teremtenie, hogy talpra állitsa gazdaságát. Ehhez pedig szükségre van Amerikára. Az USA-nak a politikai reformok érdekében támogatni kell a demokratikus kormányzati átalakulást, az antikorrupciós törekvéseket és a civil kezdeményezéseket. Ez problematikus lehet most, amikor több egyiptomi es amerikai NGO ellen birósági eljárás folyik. Az USA-nak éppen emiatt kell bevonnia más országokat is, hogy egy multilaterális fellépéssel segítse az átalakulast. Azonban a gazdasági reformok támogatása nem mehet a politikai reformok rovására. Az USA-nak figyelembe kell vennie, hogy a katonai támogatások által erős hadsereg és biztonsági erők milyen ráhatassal vannak a politikai átmenetre. A biztonsági erők igyekezete, hogy kivonják magukat a civil rálátás alól komoly következményekkel járhat. Egy összetettebb és kiegyensúlyzotabb Egyiptom-USA kapcsolat nélkül ez nem fog menni. Az elkövetkező évtizedben az USA-nak el kell fogadnia, hogy befolyása limitált lehet a tőle független politikai csoportok, az erős USA ellenesség és Amerika saját belső megosztottsága miatt. Az USA nem fogja tudni kézivezérelni az új egyiptomi vezetést, de egy széleskörű nemzetközi összefogáson keresztül befolyásolhatja a politikai trendeket. Ez a tanulmany segitséget kiván nyújtani a döntéshozóknak az elöttünk álló változások megfelelő kezelésében.
Az USA biztonságpolitikai érdekei Egyiptomban
Ahhoz, hogy megértsük, hogy milyen módon tud az USA és Egyiptom kapcsolata mindkét ország számára kielégítően alakulni, tisztában kell lennünk azzal, hogy hogyan jutottunk el napjaink helyzetéhez. Egyiptom évtizedek óta az USA közel-keleti politikájának egyik központi szereplője, Amerika Egyiptom-politikáját mindig is a teljes térséghez fűződő érdekei határoztak meg. A 2011-es “Arab Tavasz” kitörése után az USA 4 alapvető érdekét James N. Mattis tábornok, a US. Central Command vezetője, a következőképpen határozta meg: -
Az amerikai állampolgárok és az USA biztonsága A térség stabilitása és a terrorizmus elleni harc A hatékony és legitim kormányzás, az emberi jogok , a törvények uralmának és a gazdasági fellendülésnek a támogatasa - A térségen keresztülhaladó tengeri és szárazföldi kereskedelmi útvonalak biztonsága Ezek napjainkban is érvényesek, hiszen a belpolikai feszültségek ellenére, Egyiptom még mindig a térség meghatározó ereje, a legnépesebb arab állam, a legnagyobb hadsereggel es legerősebb politikai, gazdasági és kulturális befolyással. A térség stabilitása és a terrorizmus elleni harc Egyiptom geostratégiai helyzete- keletről Izraellel és a Gázai-övezettel, nyugatról Líbiával, délről Szudánnal határos és ellenőrzi a Szuezi-csatornát, miatt az USA-nak kiemelt érdeke a szoros kapcsolat fenntartása. A katonai együttműködés elsőrangú marad: Egyiptom továbbra is engedélyezi az amerikai repülőgépek átrepülését és utántöltését légterében és a két ország hadserege közös hadgyakorlatokon vesz részt. Az 1979-es egyiptomi-izraeli békeszerződés új alapokra helyezte a térség biztonságpolitikáját, amelybe az USA az elmúlt 3 évtizedben több milliárd $-t fektett be. Mind a 3 ország érdeke azt kivánja, hogy ez az egyensúly továbbra is fennmaradjon. Egyiptom, az USA támogatásával, komoly közvetőszerepet töltött be Izrael és a Palesztinok között, amely a békeszerződés felbomlásával megszűnne és alá ásná a térség törékeny stabilitását. A Szuezi-csatorna kiemelt fontosságú a nemzetközi kereskedelem és az amerikai haditengerészet szempontjából is. Egyiptom komoly amerikai partner a terrorizmus elleni harcan is már több mint 3 évtizede. A 2001-es terrortámadasok óta ez a kapcsolat drámai mértékben elmélyült, melyen Barack Obama elnök ugyan lazított, de kiemelt fontosságúnak tulajdonított. Ez a biztonsági együttműködés Hosni Mubarak elnök tavalyi bukása óta is töretlen. A hatékony és legitim kormányzás, az emberi jogok , a törvények uralmának és a gazdasági fellendülésnek a támogatása Egyiptom gazdaságának talpraállítása és politikai rendszerének demokratizálása, illetve átláthatóvá tétele nélkül összeomolhat, amely veszélyeztetné a térség stabilitását. Az USA-nak mind pragmatikus, mind morális oka is van az ország támogatására. Évtizedekig az USA olyan egyiptomi kormányzatokkal dolgozott együtt, amelyek nélkülözték a széleskörű legitimációt lakosságuk körében. Eközben az ország gazdasága egyre inkább eladósodott és külső támogatásokra szorult rá. Az USA támogatása előtérbe helyezte a térség stabilitását a belső demokratikus folyamatok elősegítésének
rovására. A hidegháború alatt a Szovjetunió feltartóztatása volt a cél, az 1990-es években az arab-izraeli konfliktus rendezése, 2001 után pedig a terrorizmus elleni harc.
Az egyiptomi politikai, gazdasági és biztonságpolitikai átmenet A következőekben röviden összefoglaljuk a következő meghatározó pontokat: -
Új, intézményi keretek között működő hatalmi tömörülések Súlyosbodó gazdasági válság Új belföldi biztonsági kihívások, melyek akár a határokon átcsapva alááshatják a térség stabilitását
Új, intézményi keretek között működő hatalmi tömörülések A 2011-es fordulat óta számos új hatalmi tömörülés bukkant fel az egyiptomi politikai palettán. Az átmenet hosszú folyamat és jelenleg is tart. A kérdés, hogy milyen irányba fog változni az ország politikai berendezkedése : centralizáció vagy decentralizáció? Vajon erősebb hatalom fog-e a régiókhoz kerülni? A parlamentbe frissen bekerült iszlamista Muszlim Testvériség, liberális pártok és mozgalmak, a hadsereg és biztonsági erők, az erős bírói és ítélethozó testület csak egyike a számos, hatalomért küzdő erőnek. A régi rendszer képviselőivel szembeni eljárások megítélése is egy, a több törésvonal közül, amely gerjeszti az orszaáon beluli feszültségeket. A Mubarak 2011 februári bukása óta kezdődött átmenetet 4 fázisra lehet osztani. Az első a Tahir téri forradalom 2011 januárjában és februárjában, a második a márciusi Ideiglenes Alkotmány és a 2012-es parlamenti választások közötti időszak, a harmadik jelenleg is folyamatban van és a márciusra tervezett új alkotmánnyal és a nyári elnökválasztással fog lezárulni. A negyedik szakasz akkor jöhet el, ha a hadsereg és az átmeneti kormányzat átadja majd a hatalmat az új, demokratikusan megválasztott parlamentnek. A választásokon legjobban szereplő Muszlim Testériség Szabadság es Igazság Pártja a parlamenti helyek majd felét szerezte meg, míg a konzervatívabb Iszlám Szalafista AnNour párt a helyek negyedét. Az alapvető változások és utcai demonstrációk ellenére azonban a hatalmat a mai napig a hadsereg es a biztonsagi erők gyakorolják. A jelenlegi politikai erőket a következő 5 kategóriába lehet sorolni: -
A hadsereg és a biztonsági erők A Mubarak-rezsim legfőbb támaszai voltak, az USA legfőbb partnerei, akik a jelentős amerikai támogatásnak köszönhetően a mai napig döntő pozicióban vannak.
-
Iszlamista politikai tömörülések A parlamentbe bejutott két párt csak a kettő legerősebb a számos iszlamista szervezet kozul. Az elmúlt havi elnökválasztás első fordulójában a Testvériség által támogatott Mohammad Morsi 25%-ot ért el, míg egy másik iszlamista jelölt, Abdel Moneim Abul-Fatouh 17%-al a harmadik lett. A vezeto Muszlim Testvériségen belul is szamos toresvonal figyelheto meg, legszembetunobben a
generacios ellentetek. Szintén nehézséget okoz a pártnak az ellenzéki, parlamenten kivüli, szerepből való kormányzati tényezővé válás is. Mindenesetre úgy tűnik, hogy a jövőben az iszlamista csoportosulásoknak jelentős támogatottsága lesz az országban. -
A Mubarak rezsim tisztviselői Két prominens szereplőt kell itt megemlitenünk : Ahmad Shafiq, a légierő korábbi tábornoka, aki az elnökválasztáson fej-fej mellett áll a második helyen. Az utolsó Mubarak kormány miniszterelnöke az iszlamista veszélyt hangsúlyozza, az egyiptomi elit és a keresztény kisebbség védelmezőjeként lép fel. A másik Fayza Abdul Naga, korábbi Tervezésügyi es Nemzetközi Koordinácios miniszer, aki a forradalom után is hivatalában maradt.
-
Aktivista, liberális és civil csoportok eltérő célokkal Az iszlamistákhoz hasonlóan ezen csoportosulások sem egységesek. Említést érdemel az Április 6 Ifjúsági Szervezet és a Nemzeti Összefogás a Változasért, az utcai demonstrációk mögött álló fiatalok szervezetei. Több más csoporttal együtt az ún. Egyesült Front néven igyekeznek hangjukat hallatni. Erős bírói testület Az előzőektől eltérően ez a csoport pontosan körülhatárolható. Szerepe kiemelkedő, hiszen ők adják a törvényi keretet az átmenethez, a választásokhoz és a régi rezsim kiszolgálói és az amerikai NGO-k ellenei büntetőperek során.
-
Legégetőbb kérdés most, hogy az új alkotmány a fékek es egyensúlyok milyen rendszerét fogja kidolgozni, mekkora befolyása lesz a biztonsági erőknek és a hadseregnek, illetve a civil kormányzat milyen módon lesz képes majd őket befolyásolni. A demokratikus intézmények és az ellenzék gyengesége továbbra is problémákat fog szülni. Súlyosbodó gazdasági válság A politikai bizonytalanság során az átmeneti kormány képtelen megfeleően kezelni a gazdasági válságot: a munkanélküliség, az államadósság, a korrupció és a bűnözés folyamatosan növekszik és egyre nagyobb a gyomás az ország külső tartakékain. Az IMF prognózisa szerint 2012-13-ra kétszámjegyű lehet a munkanélküliségi ráta, a gyorsuló infláció és a növekvő élelmiszer, alaptermék es üzemanyag árak mellett. Az ország gabonaforgalmának felét importból fedezi és elavult az energiahálózata is. A gazdasági növekedés 2011 óta drasztikusan lelassult, az IMF szerint az elkövetkező 5 év folyamán várható csak a változás, feltéve, ha a belpolitikai helyzet rendeződik. Az ország külső tartaléka 2012 áprilisára a felére csökkent (36 milliárd $-ról 15 milliárdra), tavaly a hadsereg adott kölcsön 1 milliárd $-t a Központi Banknak, amely jól mutatja az erőviszonyokat. Az Egyiptomi Font leértékelése folyamatos lehetőség, mert a mai napig nem érkeztek meg a beígért segélyek, igaz Egyiptom visszautasitotta az IMF 3 milliárd $os csomagját, melynek ójratárgyalása jelenleg is folyamatban van. A fenti problémak kezelése elsőrangú fontosságú lesz az új vezetés számára, azonban egyik párt és egyik jelölt sem tudott kézzelfogható megoldásokkal kampányolni.
Új belföldi biztonsági kihívások, melyek akár a határokon átcsapva alááshatják a térség stabilitását A belpolitikai kihívások mellett komoly biztonsági kockázatokat is rejt az országban kialakult instabil helyzet: növekvő társadalmi elégedetlenség és bűnözés, a Sinaifélszigeten erősödő militáns csoportok, a líbiai és szudáni helyzet. A 2011-es izraeli határvillongások alatt megölt egyiptomi rendőr halála is már óriási társadalmi felzúdulást váltott ki. A Sinai-félszigeten rendszeres támadások érték az országot Jordániával összekötő gázvezetékeket, melyek, az üzleti megállapodaáok összeomlásáig, Izraelnek is szállitottak. Hogyan tud az USA segítséget nyújtani, hogy ezen ezen veszélyeket megakadályozzák?
Egy új amerikai politika: az egyiptomi átmenet kezelése Az Obama kormányzat igyekezett olyan politikát folytatni, amely egyensúlyoz a sokrétű amerikai érdekek és értékek között. Mubarak 2011-es eltávolítása után májusban Obama a Külügyminisztériumban tartott beszédében egy új tervet jelentett be azon arab országok számára, köztük Egyiptom is, amelyek politikai változásokon mennek keresztül. Ennek keretében 165 millió $-os gazdasági segélyt foganatosított és felvázolt egy 1 milliárd $ értékű bilaterális adósságkezelő csomagot, illetve 2 milliárd $-t különített el a Tengerentúli Magánbefektetési Vállalatnál (Overseas Private Investments Coorporation). Emellett újabb 1 milliárd $ értékben vállalt adósságkezességet munkahelyteremtés és infrastruktúrális fejlesztések céljából. Ezentúl egy multilaterális összefogás keretében benyújtotta az Európai Unió felé az ún. Kereskedelmi es Befektetési Kezdeményezést, mellyel Egyiptomot és más országokat is bekapcsolna a globális kereskedelembe. A 2011 májusi G8 csúcson bejelentették a Beauville Partnerséget, amely 40 millió $-os közvetlen segélyt és kölcsönt bizosít a Világbanktól és az Afrikai Fejlesztési Banktól. Az ehavi G8 csúcson döntés született a Partnerség folytatásáról, melynek kihasznalásáról a jövőbeni egyiptomi kormányzatnak kell döntenie. Ezek ugyan jelentős lépések, de az egyiptomi események előrehaladtával az USA-nak is felül kell vizsgálnia intézkedéseit és azok hatásait. Ebbe be kell vonnia az összes kormányzati szervét, Külügy, Pénzügy, Kereskedelmi minisztériumok, a Pentagon és a titkosszolgálatok, hogy átfogó stratégiával álljanak elő az új egyiptomi kormányzattal való együttműködés kereteiről. 2013 elejére tisztázódni fog az egyiptomi belpolitikai helyzet. Ekkor a két országnak újra kell tárgyalnia a kapcsolatukat. Az egyiptomi politikai csoportosulások sokszínűsége miatt az USA-nak törekednie kell a minél szélesebbkörű kapcsolatfelvételre, mind a hivatalos kormányzati intézmények, mind a vállalati és befektetési körökben. Meghataározott kereteken belül, előre kijelölt célok irányában kell haladni, nem szabad megengedni, hogy a pillanatnyi eseményekre adott hirtelen reakciók befolyásolják a kapcsolatokat, mind az történt az amerikai NGO-k vád alá vonásakor. Ehhez újra kell értelmezni az amerikai támogatások céljait. A jelenlegi évi 1,3 milliárd $os katonai támogatásokból többet kell fordítani a politikai és gazdasági felhasználásra,
amely most 250 millió $. Az új egyiptomi vezetésnek be kell ruháznia társadalomba és munkahelyeket kell teremtenie, hogy talpra állitsa gazdaságát. Az USA-nak 3 alapvető célkitűzése kell, hogy legyen, függetlenül az új egyiptomi politikai vezetéstől: -
A két ország biztonságpolitikai együttműködésének átalakítása Egyiptom támogatása a fenntartható gazdasági fejlődés irányába, a külföldi segélyektől való függés ellenében Hosszútávú befektetés az egyiptomi politikai reformokba és a hatékony kormányzás támogatása
A következőkben ezen pontok alkalmazásának lehetőségeit mutatjuk be.
A két ország biztonságpolitikai együttműködésének átalakítasa Egyiptom kritikus geostratégiai helyzete miatt az együttműködés elengedhetetlen, de nem maradhat a régi keretek között. Egyiptom 900.000 fős hadsereggel (430.000 fő aktív a többi tartalékos), 2.400 harckocsival es több mint 400 harci repülőgéppel és 200 harci helikopterrel rendelkezik. Bármi is fog történni, a hadsereg meghatározó tényező lesz a jövőben is. 1978 óta az USA majd 40,5 milliárd $-t juttatott különböző formában (kiképzés, asszisztencia es fegyvervásárlások) Egyiptomnak, amely éves szinten 1,3 milliárd $-t jelent 1979 óta folyamatosan. A legutolsó szerződés értelmében 24 darab F-16C/D vadászrepülőgépet vásárolt az ország 3,2 milliárd $ értékben. Egy újabb szerződés, 125 darab M1A1 Abrams harckocsi eladása 1,329 milliárd $ értékben, a Kongresszus elé lesz terjesztve a közeljövőben. A két ország hadserege évente tart közös hadgyakorlatokat, melyet ugyan 2011-ben töröltek, de idén júniusra már betervezésre került. A katonai együttműködés összehangolását az ún. Office of Military Cooperation-Egypt végzi. Az egyiptomi légtér nyitva áll az USA légiereje előtt, a Cairo West repülőtér a térség kiemelt amerikai utántöltő és szállítóbázisa, míg a Szuezi-csatorna fontos áthajózási útvonal a US. Navy számára, amely rendszeres vendég az egyiptomi kikötőkben. Az USA-nak továbbra is fenn kell tartania a szoros kapcsolatot, de alkalmazkodnia kell a megváltozott politikai viszonyokhoz : - Az egyiptomi civil és katonai kapcsolatok gyakorlati fejlődése Az USA-nak támogatnia kell a viszonyok fejlődését és átláthatóbbá tételét, de ki kell maradnia a belpolitikai csatározásokból - A belbiztonsági erők és a rendőrség reformjainak támogatása A 2011-es utcai tüntetések egyik kiváltó oka a belbiztonsági erők durva fellépése volt. Az új vezetésnek meg kell reformálnia a szervezetek működését és ehhez az USA kiváló segitséget tud neki nyújtani. - A regionális biztonsági egyensúly fenntartása, az Izraellel kötött békeszerződés betartatása Az USA-nak egyértelművé kell tennie, hogy az 1979-es Camp David egyezmény, az egyiptomi-izraeli békeszerződés, felrúgasa drámaian befolyásolná a térség törékeny biztonsági stabilitását.
Egyiptom támogatása a fenntartható gazdasági fejlődés irányába, a külföldi segélyektoől való függés ellenében Egyiptom gazdasági összeomlása be nem látható következményekkel járhat a térségre és az USA-ra nézve. Ezt az USA-nak mindenféleképpen el kell kerülnie, összefogva a G8 partnerekkel és az IMF-el. Azonban egy klasszikus értelemben vett gazdasági segély (egy új Marshall-terv) napjainkban nem kivitelezhető az USA-t és az Európai Uniót is érintő gazdasági válság miatt. Az Obama kormányzat által 2011-ben elindított kezdeményezéseket érdemes folytatni, azonban a támogatások céljait folyamatosan felül kell vizsgálni. A U.S. Agency for International Development 1978 óta több mint 28 milliárd $-t forditott gazdasági és fejlesztési célokra. 1986 es 2008 között, az amerikai aruk importját segitő, USAID program keretében több százmillió $ értékű árucikk kerult Egyiptomba. Az Obama kormányzat új, 770 millió $-os, Közel-Keleti és Észak-Afrikai Gazdaságélénkitő Programja is beleillik ebbe a folyamatba. Egyiptom előző vezetései alatt az ország egyre inkább függővé vált a külföldről érkező segélyektől, azonban ez a helyzet többet már nem tartható fenn. Mind a két országnak érdekében áll, hogy Egyiptom saját, független gazdaságot tudjon kiépiteni. Ebben a magánszféra megerősödése kiemelt fontosságú, melyben az egyiptomi származású amerikai üzletembereknek kiemelt szerep juthat. Egy ilyen kezdeményezés, a Partners for a New Beginning, már elindult, melynek országai között Egyiptom is szerepel. Emellett hosszútávon a szabadkereskedelmi egyezmény aláirása is kedvező feltételeket tudna teremtenim azonban ennek aw USA-ban az egyre szigorúbb belföldi szabályozás miatt is vannak akadályai. Hosszútávú befektetés az egyiptomi politikai reformokba és a hatékony kormányzás támogatása A hosszú múltra visszatekintő autoritárius rendszerből egy többpárti demokratikus berendezkedésre való áttérés nehéz folyamat. A választások lezajlásával az új alkotmány kidolgozása a következő lépés az egyiptomi politikai elit előtt. Ennek keretében meg kell határozni a vallás és a biztonsági erők helyét az új rendszerben. Ebben a folyamatban az USA-nak ki kell hangsúlyoznia az emberi jogok, a nők jogainak, a vallási szabadságnak és a politikai pluralizmusnak a fontosságát: -
-
Célzott magán és kormányközi diplomácián keresztül hatni a folyamatban levő politikai átmenetre Számos esetben a “csendes diplomácia” hatékonyabb, mint a kormányzati kinyilatkozások, Egyiptom polarizált politikai élete miatt. Új csatornákon keresztül is támogatni a civil társadalmat A nacionalista fennhangokat is tartalmazo, NGO-kat érintő bírósági tárgyalasok sora még nem zárult le. Az USA-nak multilaterális kapcsolatokon keresztül kell támogatnia a civil társadalom megerősödését.
Konklúzió
Az amerikai döntéshozóknak nehéz lesz megtalálni a középutat a különböző prioritások között. A biztonságpolitikai együttműködés nem mehet a hadsereg hatalmának átláthatóbbá tételének rovására. A politikai átmenet támogatása sem állhat meg a választások tisztaságának propagálásánál. Az USA-nak együtt kell dolgoznia a szövetségeseivel, jelen esetben az Európai Unióval, hogy láthato eredményeket tudjon elérni. Az USA-nak es Egyiptomnak el kell kezdenie újratárgyalni a két ország kapcsolatainak alaptételeit. Számos kérdésben, mint a katonai és biztonságpolitikai együttműködés, nem várhatő alapvető változás, de a gazdasági és politikai szituáció változása komoly kihatásokkal lesz a kapcsolatok többi aspektusára. Az USA-nak el kell fogadnia, hogy befolyása ezentúl limitált lesz különböző okokból is, mint például a polarizált politikai élet, erősödő anti-amerikanizmus és az USA-t érintő belföldi politikai es pénzügyi megszoritások. Az USA hasonló helyzettel néz szembe többek között Törökországban, Indiában és Brazíliában is. Egyiptom stratégiai érdekei nem fognak változni és a kezdeti befeléfordulás után újra meg fogja találni a régi helyét a térségben. Az USA számára a legnagyobb kihívás most az, hogy megtalálja a középutat az egyiptomi politikai és gazdasági átmenet támogatása és a saját biztonságpolitikai érdekeinek védelme között, miközben meg kell őriznie szoros kapcsolatát az országgal. Az USA-nak szüksége van egy összetett és sokrétű stratégiára, amely az előtte álló kihívásokban segítséget nyújt neki. Forrás: http://www.americanprogress.org/issues/2012/06/egypt_change.html Az összefoglalót készítette: Hajas Tamás
