Kulin, E. (2012): Az egészségfejlesztés speciális színterei színházi előadásra épülő pedagógus-továbbképzés. In: Darvay, S. (szerk.): Tanulmányok a gyermekkori egészségfejlesztés témaköréből. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest. 82-91.p. ISBN:978963284268
AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS SPECIÁLIS SZÍNTEREI SZÍNHÁZI ELŐADÁSRA ÉPÜLŐ PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉS Kulin Eszter „Az emberek gyakran úgy érzik, hogy a tanulás és a szórakozás között óriási a különbség. Az első lehet ugyan hasznos, de kellemesnek csak a második mondható. (…) Nos, minderről csak annyit mondhatunk, hogy a tanulás és a szórakozás szembeállítása nem törvényszerű; nem is mindig volt így, és nem is kell így maradnia.” (Bertolt Brecht) Ez az írás az „Egészségfejlesztés az iskolában” című cikkhez kapcsolódik. A különcímet az indokolja, hogy a program döntő része az iskola falain kívül, a színházban valósul meg, és főleg a pedagógusképzés oldaláról vizsgálja a fejlesztés lehetőségeit. A tanfolyamon a pedagógus háttérbe vonulásával a színészek, drámapedagógusok kapják az irányító szerepet. Később az előadás üzenetének ébren tartásához, a továbbgondoláshoz az iskola szolgáltatja újra a színteret. A színházlátogatás élményéhez kapcsolódó egészségfejlesztés lehetőségeit saját tapasztalataink alapján mutatjuk be. A 30 órás akkreditált pedagógus-továbbképzés címe: Mindenről lehet beszélni – gyermekkori krízishelyzetek, életproblémák kezelésének pedagógiai lehetőségei a Kolibri Színház speciális (a gyermekek valós problémáival foglalkozó) előadásainak felhasználásával. A program alapgondolata Császár Bíró Éva1 nevéhez fűződik, aki számos tanórai tapasztalat után felvetette a „Mindenről lehet és kell beszélni” kérdést. A sokszor tabuként kezelt témáknak a válás, a betegség, az alkoholizmus, a halál, az agresszió, az erőszak, az áldozattá válás a feldolgozására, kezelésére a pedagógusok többsége nem készülhetett fel. Ennek pótlására ad lehetőséget a színház, a művészet és élménypedagógia, a színházi szakemberek, egészségfejlesztők és pedagógusok együttműködésével. Végvári Viktória 2 feltárta a pedagógiai gyakorlat és a drámapedagógia kapcsolódási lehetőségeit és a 10 órás képzés „kipróbálása” után akkreditáltattuk3 a képzést, több színházi előadás bevonásával, 30 órás továbbképzésként. Korunk társadalmában rengeteg olyan jelenséggel (szenvedélybetegség, hajléktalanság, kirekesztettség, szegénység stb.) szembesül a szülő, a pedagógus, melynek kezelésére sem elméleti, sem módszertani szempontból, sem mentálisan nem készült fel. A problémáival magára hagyott gyermek könnyen válik áldozattá vagy bűnelkövetővé. Ahhoz, hogy ezek a problémák idejében felismerhetők és kezelhetők legyenek, szükség van a felnőttek hatékony segítségére – a segítő készségeket azonban fejleszteni kell. Célunk a legkorszerűbb pedagógiai elvek és ismeretek közvetítése mellett a konfliktuskezelő képességek fejlesztése (elsősorban a drámapedagógia szemléletének közvetítésével). 1
Egészségfejlesztő, vezető főtanácsos. Budapest. I. II. III. ker. Népegészségügyi Intézet Színházi szakember, drámapedagógus, középiskolai magyartanár. Kolibri Színház 3 Egészségvirág Egyesület. Kulin Eszter 2
82
Meggyőződésünk, hogy a színház sokat segíthet a konfliktushelyzetek felismerésében, a megbeszélés és a hatékony kommunikáció lehetőségének biztosításában. Képzési programunk kulcsfigurája a pedagógus, illetve a fiatalokkal foglalkozó felnőtt szakember, aki több aktív időt tölt a gyermekkel, mint a szülő, így megkerülhetetlen referenciaszemély. Szeretnénk, hogy az oktatásban és a bűnmegelőzésben dolgozó szakemberek felismerjék a színházművészetben és a drámajáték módszerében rejlő lehetőségeket, és alkalmazzák azokat a napi iskolai egészségfejlesztési gyakorlatban, A pedagógusok többségének nincs drámatanári végzettsége, azonban naponta találkoznak azonnali kezelést igénylő problémahelyzetekkel. Ezek megoldásához, a konfliktusok kezeléséhez, a súlyosabb következmények elkerüléséhez szükséges módszertani eszköztárukat a továbbképzés bővíti élménypedagógiai eljárásokkal. A továbbképzés célja a résztvevők saját élményű színházi nevelési és drámapedagógiai tapasztalataira építve azoknak a képességeknek a fejlesztése, amelyek lehetővé teszik, hogy a pedagógusok felismerjék és hatékonyan kezeljék a tanulók életvezetési problémáit, krízishelyzeteit, az agressziót, megelőzve az áldozattá válást, a bűnelkövetést, valamint a deviáns viselkedés, a válsághelyzetek és az önpusztító magatartás kialakulását. A továbbképzés eredményeként a pedagógusok a színházi előadásokra épülő drámajátékok alkalmazásával a tanulók reális önismeretét; kommunikációs, életvezetési (helyzetfelismerő, önérvényesítő, problémamegoldási, konfliktuskezelési) és szociális képességeit fejleszthetik különböző színtereken. A képzés végére szeretnénk elérni, hogy a résztvevő lássa a személyiségfejlesztés színtereinek, módszereinek bővítési lehetőségeit; ismerje a színházi előadások előkészítésének, szervezésének, pedagógiai, feldolgozásának drámapedagógiai kritériumait; legyen képes a színházi előadások elemzésére; tudja érzékelni a gyermekeket veszélyeztető pszichés, szociális tényezőket, a bajban lévő, segítségre szoruló gyermekek verbális és nonverbális jelzéseit; rendelkezzen olyan képességekkel, módszertani eszköztárral, melyek birtokában képes differenciált segítségnyújtásra; legyen jártas az előadások feldolgozásához szükséges közvetlen, biztonságos, jó hangulatú légkör megteremtésében, a kritikus válsághelyzetek és az egyéni döntések több szempontból történő megvilágításában; legyen képes fejleszteni a tanulók felelősségét saját életükkel kapcsolatban is; legyen jártas a kooperatív és a konfliktusmegoldó technikák továbbá az egyszerűbb élménypedagógiai és drámajátékok specifikus alkalmazásában. A képzés végén a résztvevők írásbeli feladatként egy színházi előadás feldolgozását segítő tervezetet készítenek a választott csoport életkorának, körülményeinek és a megtekintett színházi előadás időpontjának a figyelembevételével. A tervezett foglalkozás, óravázlat értékelésének szempontjai: a megvalósíthatóság – kapcsolódás a helyi bűnmegelőzési, egészségfejlesztési stratégiához, az iskolai programokhoz, a pedagógiai program céljaihoz és a helyi jellemző viszonyokhoz; a darab üzenetének életkoradekvát megfogalmazása; a probléma megoldásának konkrét formáiból az általánosítható elemek kigyűjtése; a drámapedagógiai, élménypedagógiai elemek alkalmazása és annak minősége; az empátia, a tolerancia és a tudatos életvezetés szempontjainak érvényesítése.
83
A gyermekeket érintő, alapvető társadalmi, erkölcsi kérdésekkel foglalkozó, speciális színházi előadások: a Kövek a csellengő gyermekek bűnözővé válásával; a Semmiség – a magány, az elszegényedés és a hajléktalanság problémájával; a Kikatt az iskolai agresszióval kapcsolatos problémákkal foglalkozik. A képzési program felépítése: – Az előadás megtekintése – Elemző beszélgetés a látott előadásról – Saját élményű drámaóra – Módszertani továbbképzés – Az előadás megtekintése saját diákokkal – Az előadás iskolai feldolgozása A pedagógus-továbbképzés programja – A mindenről lehet beszélni című színházi előadásra szánt pedagógiai programot a Kövek c. előadás feldolgozásának bemutatásával illusztrálom az alábbiakban. 1. Színházlátogatás előkészítése, bemutatkozás 2. Színházlátogatás – pl. a KÖVEK Tom Lycos Stefo Nantsou: KÖVEK Szereplők: Yahoo Ruszina Szabolcs Shy Boy Szanitter Dávid/Mészáros Tamás Fordította: Békés Pál Dramaturg: Zalán Tibor A rendező munkatársa: Hajsz Andrea Rendező: Stefo Nantsou Az ausztrál krimi két fiúról szól, akik unaloműzésből elkezdett kődobálás során gyilkossá válnak… A megtörtént esetet feldolgozó darabot Európa-szerte telt házakkal játszották. A sikerben a téma izgalmassága mellett az is közrejátszhatott, hogy a színpadi játék páratlan lehetőséget biztosít két színész számára, akik nem csak a fiúk, de az elfogásukkal megbízott detektívek szerepét is eljátsszák. A darab szomorú aktualitása, hogy Magyarországon az utóbbi években több mint harmincan haltak meg a vonatokra, autókra hajigált kődaraboktól.4 3. A látott darabra épülő drámapedagógiai foglalkozás megtekintése A kb. 20 fős tanulói csoport drámapedagógiai foglalkozása drámapedagógus vezetésével és színészek részvételével történik az előadás helyszínén, a színpadon. Megdöbbentő tapasztalat, hogy a gyermekek mennyire érzékenyen kezelik például a „bűnös” „nem bűnös” kérdést. A foglalkozás végére a kezdeti arány megváltozik, és többségük felmentené a fiúkat – pedig csak elgondolkodtak, hogy milyen ezeknek a fiúknak az élete, az otthona, a kapcsolata például a szüleikkel. 4. A színházi előadásra épülő pedagógus-továbbképzés programjának főbb részletei: 4
http://www.kolibriszinhaz.hu/index.php?view=article&catid=44%3Arepertoar&id=84%3Atom-lycos-stefonantsou-koevek-&option=com_content&Itemid=53
84
a) A látott darab (Kövek) felelevenítése csoportmunkában – például az előadásról készített felvételek, fényképek sorba rendezésével vagy körmesével. (Gyakori tapasztalatunk, hogy az egyes csoportok ugyanazt az eseménysort más sorrendben idézik fel.) b) A darab üzenetének megfogalmazása csoportmunkában a pedagógiai gyakorlat szempontjának kiemelésével. c) A látott előadás pedagógiai aspektusainak felismerése, felhasználása erkölcsi kategóriák értelmezésére vagy újraértelmezésére d) Óravázlat elkészítése, mely minden résztvevő számára elfogadható és jól használható az iskolai feldolgozás során KÖVEK Gondolatok, szempontok pedagógusok részére az óravázlat I. készítéséhez Célok, feladatok: a Kövek című előadás üzenetének egyéni és csoportos megfogalmazásával a gyermekek értékrendjének, problémaérzékenységének, kommunikációs, konfliktusmegoldó és döntéshozatali képességének fejlesztése saját lelki egészségük és biztonságuk megóvása érdekében. Cél a darab alapján az út megmutatása az unaloműzéstől a bűnig, a bűntől a rettegésen át a bűnhődésig, büntetésig, a bűntől a társadalmi felmentés ellenére a lelkiismeret szigorúbb parancsáig. Feladat a bűntény elemzése az egyes szereplők és az áldozat szemszögéből, valamint annak megbeszélése, hogy személyiségünk függvényében eltérő mélységgel éljük át ugyanazt az eseményt. Tisztáznunk kell a bűn terhétől való megszabadulás lehetőségeit: törvényi felmentést, társadalmi felmentést, lelkiismereti felmentést, megbocsátást az áldozat részéről, feloldozást hit által, vezeklést, öngyilkosságot, jóvátételt. Tartalom, tevékenységek, didaktikai feladatok 1. Motiváció, az óra hangulati bevezetése: A Kövek című előadás hang- vagy videofelvételéből egy részlet bejátszása Az idézett rész helyszínének és szereplőinek megnevezése. 2. Az óra anyagának feldolgozása: A darab egészének felelevenítése csoportosan Az előadás tartalmának logikai egységekre osztása, majd az egyes részek eljátszása. A kihúzott kártya alapján a csoportok sorrendben egy-egy részt elevenítenek meg – tanári segítséggel. Pl. a garázsjelenet, kődobálás a folyóparton, az autópálya fölött, a tárgyalás után. A darab felidézése, feldolgozása a négy szereplő és az áldozat felesége szemszögéből. A csoportok a különböző szereplők életkörülményeit elképzelik, és „belebújnak az egyes szereplők bőrébe”, úgy viselkednek és szólalnak meg. A tapasztalatok megfogalmazása: hogyan élik meg az egyes szereplők ugyanazt az eseménysort.
Eszköz, munkaforma, módszer Egyéni, frontális CD, számítógép
3. Problémák, konfliktusok mai viszonyok közötti előfordulásának megfogalmazása, azok hatásainak különböző szemszögekből való lehetséges következményeinek számbavétele médiatermékek alapján (pl. vonatablakok dobálása) 4. Tapasztalatok összegzése. Mi vezetett a tragédiához? Hol kellett volna megállni? – megoldások keresése és eljátszása
Csoportosan, majd frontálisan irányított egyéni munka alapján Szituációs játék, beszélgetés
Csoportok alkotása, kártyák húzása, sorrendben a jelenetek eljátszása Csoportos, szituációs beszélgetés, vita
játék,
Ötletek gyűjtése, szituációs játék
85
5. Értékelés – szempontok: a választott drámapedagógiai Csoportos módszerek használata, az empatikus készség, az egyéni felelősség alakítása
KÖVEK Gondolatok egy más megközelítésű iskolai feldolgozó órához Célok, feladatok: Az előző órához kapcsolódva a darabban megfogalmazott erkölcsi kérdésekkel kapcsolatos mai élethelyzetek elemzése, megoldási módok, következmények számbavétele Az óra menete: 1. Fiatalkori bűncselekmények gyűjtése, okainak elemzése Hírek, újságcikkek vagy ismertetett esetek anyagából történő válogatás alapján csoportokban keresnek magyarázatot a tanulók a bűncselekmények okaira. Háttéranyag pedagógusoknak: Gyermekek, fiatalok bűncselekményei, ezek okai Külső okok: társadalmi, családi, iskolai, kortárscsoport hatások számbavétele Belső okok: kudarcokkal teli életvitel, „énhatékonyság” hiánya, értékrendbeli, önismereti, önértékelési zavarok, belső mérték hiánya stb. (Ezek közül azok részletezése, amelyek iskolai körülmények között fejleszthetők.) 2. Az érzelmek szerepének megbeszélése, saját és mások érzelmi állapotának jellemzése például érzelmi kártyasorozattal, szituációs játékkal Fontos szempont az egyes szituációs játékoknál: képes-e a szereplő mások érzelmeit felismerni, a segítségkérés különböző módjait értelmezni, és segítséget nyújtani? 3. Problémaérzékenység, döntéshozatal, konfliktuskezelés fejlesztése a drámapedagógiai elemek felhasználásával. Esetmegbeszélésekkel, történetbefejezéssel a konfliktuskezelés, a döntéshozatal gyakorlása csoportokban, egyéni vélemények bemutatásával. Pszichológiai háttérismeret: Támpontok a Kövek c. színdarab csoportos feldolgozásához5 (Gyermekpszichológiai szempontok) A darabban a deprivációt* tartom a színfalak mögötti főszereplőnek. Ez az oka a két magára hagyott kamasz kriminális viselkedésének a Kövekben. Annak ellenére érzem főszereplőnek a deprivációt, hogy a darabban mindössze két explicit utalás történik erre: Yahoot az anyja először javítóintézetbe, majd nagybátyjához adja, mert nem tud vele mit kezdeni; Shy Boy apja egyszer sem jelent meg a tárgyaláson.
5 *
Alpár Zsuzsa pszichológus írása a Kövek c. előadáshoz Szeretetmegvonás
86
Mielőtt a két kamasz drámáját elemeznénk, vizsgáljuk meg, hogy jön létre, és mit jelent a depriváció: Ha valakit nem kívántak, nem várták örömmel a megszületését, az már érkezése pillanatában sem örömöt hoz a szülei életébe, hanem nehézségeket és gondokat; Ha valakit nem kívántak, bár egyik vagy akár mindkét szülő részéről sem volt teljes az elutasítás, akkor átmenetileg vagy tartósan örültek ugyan az új jövevénynek, de a kapcsolatban ott bujkált az elutasítás, szélsőséges, bár nem ritka esetben még a halálkívánság is; Ha valakit nem kívántak, sőt, egyik vagy mindkét szülője elutasította, az egy életen át viseli „az elutasított” stigmáját; Ha valakit nem kívántak, azt nem úgy táplálták, nem úgy gondozták, mint szerencsésebb társát, aki már puszta létével, megszületésével örömöt hozott; Ha valakit nem kívántak, vagy megszületése, ilyen-olyan tulajdonsága csalódást keltett, arra nem ragyogtak rá büszke anyai-apai mosollyal csupán azért, mert ránéztek, és ezért a kölcsönös örömért nem kellett mást tenniük, pusztán létezniük; Ha valakit nem kívántak, az tehát nem élhette át, hogy létezése, kisebb-nagyobb súlyú cselekedete vagy a fejlődéssel együtt járó ügyesedése, okosodása, belevalósága magától értetődő örömöt vált ki szüleiből. Az ilyen ember nem okvetlenül és következetesen áll a „rossz” pártjára, hogy mások orra alá borsot törjön, hogy csintalanságával, majd később garázdasággal és rombolással hívja fel magára a figyelmet. Ennek azonban nagy a valószínűsége, mivel nincs és nem is volt tapasztalata arról, hogy önmagában már a létezése is elismerést és boldogságot kelt, hogy jósága, ügyessége osztatlan elismerést, örömöt okoz. Ilyenkor nagy az esélye annak, hogy a szülők hiányzó elismeréséből vagy az önmagáról szerzett tapasztalatokból nem áll össze pozitív énkép. Ezzel szemben sokkal inkább arról van tapasztalata, hogy milyen hihetetlen nagy hatalommal rendelkezik: meggyötört, anyagi gondoktól elcsigázott, vagy lelki nyavalyáktól szenvedő, gyakran alkoholista szüleinek nem kell sok ahhoz, hogy kijöjjenek a sodrukból. Átélheti, hogy elég csak egy nemet mondani a mindenhatónak tűnő szülőnek, aki élet-halál és a kekszes-doboz ura, és az ettől teljesen megváltozik: eltorzul az arca, üvöltözni, csapkodni kezd, sőt, még a régóta hiányzó testi kontaktust is kielégíti – a maga módján. Igaz, fájdalmasan, mert elfenekeli vagy felképeli. Mindez ugyan nem okoz a gyermek számára boldogságot, de valamennyi kárpótlást nyújt: így átélheti irreális hatalmát, túlméretezett nagyságát. Az ilyen fogadtatásban és bánásmódban részesülő gyermeket a későbbiekben nehéz kedves, szelíd szóval, simogatással megközelíteni, mert ezen a nyelven nem ért. Ezzel szemben ért a rombolás, a provokáció nyelvén, mert ez valamilyen örömhöz hasonló érzést kelt benne, mégpedig azért, mert régtől fogva ismerős a számára. Nem annak örül például, ha a telefonfülkéből annak rendje s módja szerint telefonálni lehet, hanem annak, hogy ő szedte szét a kagylót, miatta lóg üresen a zsinór. Ilyenkor a maga nagy hatalmát látja bizonyítottnak: azért nem lehet a bajban segítséget hívni, mert ezt ő nem engedi. Nemrég egy kisvárosban három, épelméjű tizenéves égő újságpapírt dugott egy ismeretlen lakás szellőzőnyílásába, és mire a tűzoltók megérkeztek, egy négytagú család élete
87
munkája vált korommá és füstté. Nem lett semmi következménye, hiszen még nem büntethető kiskorúak. Nagyobb szellemi kapacitás birtokában az ilyen fiatalember számítógépes vírust szerkeszt, és boldog, ha elképzeli, milyen pusztítást végez sok-sok ember munkájában, vagyonában, mialatt ő maga arc nélkül, a színfalak mögött marad, és még szembe se kellett nyíltan szállnia senkivel. Gyakran hallunk híreket arról – főleg Amerikából, de máshonnan is –, hogy tinédzserek fegyverhez jutva tanáraikat, iskolatársaikat lövik le. Szokás szerint ezt a jelenséget a tévéből áradó erőszak rossz hatásával szokták magyarázni. Véleményem szerint ennek kisebb a súlya, mint annak, ha valakit nem kívántak… A szeretetlenség következménye tehát szubdepresszív állapot, amit enyhe fokú depressziónak is nevezhetnünk. A depresszió a közhiedelemmel ellentétben nem azonos a szomorúsággal. Ez az állapot egyfajta belső ürességgel, ingerlékenységgel, rosszkedvvel jár, amelyet nehéz elviselni. Nagyon is érthető, ha az ilyen állapottól a benne érintett szabadulni akar. A belső üresség ellen a serdülő fokozott ingeréhséggel próbál védekezni. A passzív közöny ellen olyan aktivitásokat eszel ki, amelyek kockázatosak, izgalmasak. Ilyen szituációban találjuk Yahoo-t és Shy-boyt a darab elején. Betörnek egy raktárba, nem is tudják, mit szeretnének elvinni, láthatólag nem a tárgyak, a szajré anyagi értéke vonzza őket, hiszen „elfelejtik” kirabolni a furgont a BMW-embléma kedvéért. A veszély átéléséhez nem is elég a betörés, ráadásul benzinnel locsolkodnak, és egyikőjük öngyújtót húz elő. A főbűn, a kődobálás spontán ötlet, mint ahogy az előző zsiványságok is azok voltak. Egy pillanatig sem mérlegelik cselekedeteik lehetséges következményeit, csak az újabb és újabb izgalom lehetősége hajtja őket. Remek dramaturgiai fogás az, hogy a két nyomozót is ugyanazok a színészek játsszák, jelezve, hogy mind a srácok, mind pedig ők hétköznapi fiatalemberek. „Mindössze” az a különbség köztük, hogy a nyomozók célra tartottan viselkednek, szándéketika vezérli őket (lásd: kocsmajelenet az ítélethirdetés előtti este). A referenciacsoport fontossága. A két nyomozóról alig tudunk meg többet hivatásuknál. Testülethez tartozásukat cipzár- és sapkaigazítással jelzik. Emellett viselkedésük, beszédstílusuk, gondolkodásmódjuk egységesen tükrözi: ők rendőrök, határozott körvonalú identitással. Velük ellentétben a két rosszfiú hovatartozására semmi sem utal. Így a viselkedésszabályozást sem belső, sem külső szabályok, normák nem segítik. A bizonytalan azonosságtudatú fiatalok önmeghatározását kívülről némiképp támogatja, ha valamelyik csapat, együttes vagy stílusirányzat rajongói közé tartoznak. Ez a belső vezérlést helyettesíti, meghatározza öltözködési stílusukat, hajviseletüket, szokásaikat, szabadidős tevékenységüket, de még a cipőfűzőzsinór színét is. Két punk vagy metálrajongó már messziről felismeri egymást. Természetesen sokkal erősebb köteléket jelent valamilyen öntevékeny körhöz vagy vallási csoporthoz tartozni. Bár kevesebb külsődleges jeggyel jár, mégis mélyebben a személyiség – szerencsés esetben építő – részévé válik. Az önazonosság legszilárdabban azonban belső építőkövekből, az önismeretből alakul véglegessé, és mintegy észrevétlenül, mondhatnánk, hátulról irányítja az autonóm személyiséget. A mi két főhősünk azonban feltehetőleg az itt felsoroltak egyikéhez sem tartozik, és az iskola sem meghatározó számukra. Így tehát viselkedésükben a pillanatnyi ötletek minden gátlás nélkül érvényesülhetnek. És ezek az ötletek rendre-sorra destruktív, romboló jellegűek. Ez adja meg számukra az izgalom mellett az „én csináltam” pillanatnyi örömét és az egyébként átélhetetlen hatalom érzését. Ugyanezt képtelenek lennének valamilyen társadalmilag helyeselt tevékenységgel ilyen könnyen, gyorsan elérni. A továbbképzés eredménye 88
A továbbképzésről érkezett visszajelzések alapján az előadás feldolgozása során lehetőség nyílt arra, hogy a pedagógusok megfigyelhessék, hogyan nyilvánítanak a tanulók véleményt valamilyen eseményről, tettről vagy emberről. A színházi előadást követően döntő hányaduk „bűnös”-nek nyilvánította a fiúkat. A feldolgozás során megvizsgálták a körülményeket – családi háttér, környezet, emberi kapcsolatok –, és felmentették őket. Mennyire lehet a körülményekkel indokolni egy ártatlan ember életének kioltását? A pedagógusoknak köszönhetően a felelősség alakítása az egyéni döntések szerepének, jelentőségének megvilágításával központi szerepet kapott. Az alábbi óravázlat alapján dolgozta fel egyik résztvevőnk, Kiss Zsoltné, saját osztályában az előadást 2012 tavaszán: ÓRAVÁZLAT A KÖVEK c. előadás feldolgozása Tárgy: A Kövek c. előadás feldolgozása Téma: Shy boy (a 13 éves fiú) bűnös vagy nem? Évfolyam: 5. osztály Cél: kommunikációs és konfliktuskezelési készség fejlesztése, felelősség, önálló véleményalkotás, csoporthoz való tartozás fejlesztése, döntéshozatal fejlesztése. Módszerek: megbeszélés, szemléltetés, bemutatás, drámapedagógiai módszerek, vitafórum Munkaforma: A feldolgozáskor önálló munka, csoportos munka, frontális munkaforma Eszközök: kövek, csomagolópapír, papír, toll. Ráhangolódás: A Kövek c. előadás felidézése, benyomások elmondása – egyéni mf. Bevezető játék: (koncentráció fejlesztése) Körben állva, szemkontaktussal egyre gyorsabb ütemben mondják a következő négy mondatot egymásnak, mindig az folytatja, akire néz az éppen szóló: Te voltál? Nem én voltam. Akkor ki tette? Nem tudom. Miről mesél a kövem? A tanulók körben ülve egy kosárból – melyben különböző kövek vannak – kiválasztanak egy követ. (Csiszolt és terméskövek vannak a kosárban.) Mindenki elmondhatja, hogy miről mesélne az ő köve. Szerep a falon Shy boy külső és belső tulajdonságainak felírása egy csomagolópapírra, melyre egy kis figura van felrajzolva. Minden gyermek kimegy a táblához, és felírja az általa elmondott tulajdonságot. Közös megbeszélés Milyennek ismertük meg a fiút? Csoportok alakítása Két csoportot alakítunk. Akik terméskövet vettek ki a kosárból, azok egy csoportba fognak tartozni. A másik csoportot a csiszolt követ választók alkotják. Újságírók Az újságíró interjút készít a fiúval. Melyek lehetnek a legfontosabb kérdések? A gyermekek csoportban dolgoznak. A csoportból egy-egy gyermek felírja a táblára a kérdéseket. A halált okozó kődobálás
bírósági tárgyalás 89
Elérkezett Shy boy számára a tárgyalás ideje. A terméskövet választók lesznek az ügyész és csapata, akik a vádat képviselik. A csapat elkészíti a vádiratot. Egy gyermek lesz az ügyész, a többiek segítik. A csiszolt követ választók lesznek a védő és segítői, akik a fiú védelmét látják el. A csapat felkészül, hogy ellássa a védelmet. Egy gyermek lesz az ügyvéd, a többiek közben segíthetik, időt kérhetnek. Lezárás A bíróság úgy döntött, hogy a fiú nem bűnös. Az ítélet ellenére bűnös vagy nem? Mindenki elmondhatja a véleményét. Az osztály döntést hoz a kérdésben. Otthoni feladat Felírtuk azokat a kérdéseket, melyeket egy újságíró kérdezne. Kikkel lenne még érdemes interjút készíteni. Szerkesszetek otthon interjúkat. ÖSSZEGZÉS
Az előadások és képzések sikerei és gyakorisága az új pedagógiai, színházi szemlélet és műfaj életképességét igazolja. Ugyanakkor fontosnak tűnik a pedagógusok módszertani támogatása és segítése az előadások feldolgozásával kapcsolatban. A program sikerét bizonyítja, hogy 2006 őszén és 2012-ben is az oktatásért felelős miniszter aláírta a tanárképzési program 30 órás akkreditációját, melynek eredményeképpen a képzési tematika, a képzés folyamat fenntarthatóvá vált. A képzési anyag részét képezik az előadásokról készített profi operatőri munkával készült DVD-felvételek. A 30 órás akkreditált program a Kolibri Színház, és az Egészségvirág Egyesület együttműködésével valósul meg. A képzés kapcsán kialakult egy pedagógusokból és szakemberekből álló csapat, akik gyakorlatilag más jellegű munkaformában is tudnának együtt dolgozni. A visszaküldött óravázlatok, pedagógusi vélemények alapján a kiválasztott darabok aktuális kérdésekkel foglalkoznak, és jól kapcsolhatók a személyiségfejlesztés folyamatához, így a helyi tantervekhez. Az elkészült kalauzok (a Kövek, a Semmiség, a Kócsag, a Csatárok és a Mama kerestetik című előadásokhoz készültek már el a füzetek) lehetővé teszik, hogy azok a tanárok és diákok is segítséget kapjanak a feldolgozáshoz, akik nem vettek részt a színházi drámaórákon vagy tanártovábbképzésen. Fontos eredmény volt az ELTE TÓK hallgatóinak a bevonása, hiszen a mai magyar pedagógusképzésben az egészségfejlesztés, bűnmegelőzés színtereinek, módszereinek bemutatása még nem szerepel a kötelező stúdiumok között. A tudományos diákkör eredménye, hogy a projekt két szakdolgozat témájául is szolgált, illetve Jókó Attila hallgató az Országos Tudományos Diákköri Konferencián 2007-ben elismerő oklevélben részesült, szintén a projektről szóló dolgozatával és előadásával. A program fenntarthatósága szempontjából a legújabb esemény, hogy meghívást kaptunk 2012 tavaszára az Encsi Többcélú Kistérségi Társulástól a „Minőségi oktatás támogatása, valamint az egész életen át tartó tanulás elősegítése a kultúra eszközeivel az LHH kistérségek esélyegyenlőségének érdekében” program keretében a Semmiség, a Kikatt és a Kövek előadásához kapcsolódó képzések vezetésére. A program szervezője Bodnárné Király Erzsébet közoktatási szakreferens, akinek tájékoztatása szerint a hátrányos helyzetű kistérségben a pedagógusok munkája, szerepe és jelentősége kiemelt figyelmet érdemel a következő generáció egészségmagatartása és életminősége szempontjából. „A színház mindig is színház marad, még akkor is, ha nevelő szerepet vállal fel. És ha az a színház jó, akkor szórakoztató is lesz.” 90
(Bertolt Brecht) ... és szórakozva „Mindenről lehet beszélni”, és a játék élménye révén az élet különleges értéke és csodája élhető át. SZAKIRODALOM Alpár, Zs. 2009. Kövek – kalauz az előadás feldolgozásához Kolibri Gyermek és Ifjúsági Színház Budapest. 19. Gabnai, K. 2011. Drámajátékok Bevezetés a drámapedagógiába. Helikon Kiadó. Kaposi, L. (szerk.) 2002. Játékkönyv. Javított kiadás. Kerekasztal Színházi Nevelési Központ – Marczibányi Téri Művelődési Központ. Budapest Kaposi, L. (szerk.) 1995. Drámapedagógiai olvasókönyv. Marczibányi Téri Művelődési Központ. Budapest www.drama.hu
91
