AUTOMOTIVE HUNGARY KIÁLLÍTÁS A RÁBA RÉSZVÉTELÉVEL 4 5. oldal

Cyan Magenta Yellow Black

1 oldal

A Rába Jármûipari Holding lapja

LXVIII. évfolyam 5. szám 2016. október www.raba.hu

AUTOMOTIVE HUNGARY KIÁLLÍTÁS A RÁBA RÉSZVÉTELÉVEL 4–5. oldal

ÉRDEKLÔDÔK VOLTAK A KATONAI ATTASÉK 6. oldal

CÉG-

ÉS TERMÉKPREZENTÁCIÓT TARTOTT A RÁBA JÁRMÛ KFT. A KÖZELMÚLTBAN SZERVEZETT VÉDELEMIIPARI KONFERENCIÁN. A MAGYAR VÉDELMIIPARI SZÖVETSÉG (MVSZ) HAGYOMÁNYOS RENDEZVÉNYÉN AZ ÜZLETÁG FEJLESZTÉSÉRÔL BESZÉLT A JELEN LÉVÔ CÉGEKNEK ÉS KATONAI ATTASÉKNAK REGÉCI CSABA ZOLTÁN KATONAI PROJEKTKOORDINÁTOR.

SIKERESEN SZEREPELT A JÁRMÛ AZ AUDITON 7. oldal

SIKERESEN ZÁRULT A JÁRMÛ KFT. ÚJRATANÚSÍTÓ MEBIR-AUDITJA SZEPTEMBERBEN – TUDTUK MEG TAKÁCS LÁSZLÓ GYÁRTÁSTECHNOLÓGIAI ÉS GYÁRTÁSVEZETÔTÔL. A MEBIR MOZAIKSZÓ A MUNKAHELYI EGÉSZSÉGVÉDELEM ÉS BIZTONSÁG IRÁNYÍTÁSI RENDSZERE RÖVIDÍTÉSE.

Új megmunkáló központ érkezett 10. oldal JELENTÔS FEJLESZTÉST HAJTOTT VÉGRE SZEPTEMBEROKTÓBERBEN A JÁRMÛ KFT., AMELY ÚJ CNC HORIZONTÁLIS MEGMUNKÁLÓ KÖZPONTOT VÁSÁROLT GYÔRI ÜZEMÉBE.


2 oldal

2 Infrastruktúra

Folytatódik az épületek korszerûsítése azt is szolgálja, hogy télen a hideget ne engedje be, nyáron pedig a melegtôl védje az épületet. A lépcsôház a felújítást követôen világosabb lett, a régi, ma már retrónak mondott lambériát levették róla. A világítótestek is energiatakarékosak, az ajtók melletti táblák a mostani betûkaraktereknek és dizájnelemeknek megfelelôek. A kapcsolók mozgás- és jelenlét-érzékelôk, ezek szintén az energiatakarékosságot szolgálják, ahogy az „alkonyatkapcsoló” is. A járólapok csúszásmentesek, a felújításkor használt színek pedig már a Rába új arculatába illenek. A vörösesbordó Rába-szín természetesen több helyen visszaköszön. A beruházás mintegy hatmillió forintba került, a munkákkal ôszre végeztek a kivitelezôk.

jármû- és szerszámüzem közös lépcsôházának felújítása idôszerû és tervezett feladata volt a Rábának. A teljes beruházás két ütemben valósult meg. Elôször az irodaépület északi oldalán lévô lépcsôházat modernizálta a vállalat, most jött el a második lépcsôház renoválásának ideje is.

A

Major Emil fôépítész emlékeztetett arra, hogy maga az épület 1970-ben épült, az idôszerûség tehát már nem lehetett kérdéses. A második ütemben az elfogadott formai elôírásoknak megfelelôen álltak neki a kivitelezésnek. A frontoldalon a nyílászárókat cserélték ki, a zsilipajtók esetében pedig dupla üveges megoldást választottak. A modern berendezés

2016-ban is MagyarBrands díjas a Rába MagyarBrands Szakértôi Bizottsága immár hetedik éve díjazza az olyan magyar vonatkozású márkákat, amelyek a hazai szellemi munka méltó képviselôi lehetnek hazánkban és a határokon kívül is.

A

A kiválasztás pályázati rendszerben, illetve a MagyarBrands Szakértôi Bizottságának jelö-

lése alapján történik. 2016-ban a kiválasztás alapelve nem változott a korábbi évekhez képest, azonban egy-egy márkáról sokkal több információ állt rendelkezésre a döntés meghozatalához. A bizottsági tagok az idén a jelölteket – az eddigi kettô helyett – három szempont alapján értékelték. A GfK Hungária Piackutató Intézet által mért ismertség, kedveltség ku-

tatása pedig az elmúlt évhez képest kétszer akkora mintán történt. Az üzleti márkáknál ezenkívül bevezették a pénzügyi értékelést, amelyet az elmúlt 3 év mérleg- és eredményadatai alapján számítottak ki. A Rába márka 2016-ban mindezen értékelési szempontok alapján ismét elnyerte a MagyarBrands címet, „Kiváló Üzleti Márka” kategóriában.


3 oldal

Ösztönzô rendszerek 3

LENZSÉR JÁNOS ÉS SZÉLES GÁBOR

Ôk lettek a hónap ötletládásai enzsér János és Széles Gábor közösen, Tóth Sándor egyedül nyújtott be olyan Ötletláda-pályázatot, amely hatását tekintve olyan mértékû, hogy kiemelkedô elbírálásban és díjazásban részesülhetett. Gratulálunk nekik!

L

Lenzsér János és Széles Gábor pályázata abból indult ki, hogy a Weld-Mold felrakó hegesztô berendezésen állandó problémát jelentett az elektródafogó kábelének túlmelegedése. Az kábelnek az élettartama az utóbbi idôszakban jelentôsen csökkent, mivel a gyártótól beszerezhetô termék keresztmetszete kisebb lett – az okozta a rendszeres túlmelegedést. Sôt: kritikus esetben ki is gyulladt. Ha reklamáció is történt, ugyanilyen kábelt tudtak csak biztosítani, tehát megoldást kellett találni. Az ötlet egy régi, leselejtezett kábel feljavításán alapszik, amely most már megközelítôleg másfél éve hibátlanul, megbízhatóan üzemel. Nem lépi túl az üzemi hôfokot, nem jelent termeléskiesést. Bevált tehát az ötlet. Tóth Sándor az ELFO festôberendezéssel kapcsolatban nyújtott

LENZSÉR JÁNOS ÉS SZÉLES GÁBOR PÁLYÁZATA ABBÓL INDULT KI, HOGY A WELD-MOLD FELRAKÓ HEGESZTÔ BERENDEZÉSEN ÁLLANDÓ PROBLÉMÁT JELENTETT AZ ELEKTRÓDAFOGÓ KÁBELÉNEK TÚLMELEGEDÉSE.

be pályázatot. Rendszeres „ötletládásként” ismét pontos és kidolgozott pályázatot nyújtott be: A festôberendezés speciális festéket használ az eljárás során, ami megkövetel bizonyos dolgokat. Például azt, hogy megfelelô hôfokon (23 Celsius-fokon) tartsák, elengedhetetlen feltétel továbbá a festék áramoltatása a rendszerben.

Ha ezek a folyamatok bármely okból leállnak, akkor a festék tönkremegy. Tudni kell továbbá, hogy a rendszerben 13 köbméternyi, speciális festék van, ha ez tönkremegy, több millió forintos kár keletkezik. Tóth Sándor ötlete így szól: építsünk egy GSM pageren alapuló (SIM-kártyás) hibafigyelô rendszert, ami a hiba jellegétôl függôen kiválasztja, hogy mechanikus vagy elektromos hiba lépett-e fel. Ezt követôen a megbízott személyt értesíti. A kiérkezô szakember⁄ szakemberek a helyszínen elhárítják a hibát és nyugtázzák annak elvégzését. A rendszer ezután újból figyelô állapotba kerül. A rendszer kiépítési költsége nem magas, 300 ezer forint körül mozog. A megtakarítás ezzel szemben milliókban mérhetô.

TÓTH SÁNDOR ÖTLETE ÍGY SZÓL: ÉPÍTSÜNK EGY GSM PAGEREN ALAPULÓ (SIM-KÁRTYÁS) HIBAFIGYELÔ RENDSZERT, AMI A HIBA JELLEGÉTÔL FÜGGÔEN KIVÁLASZTJA, HOGY MECHANIKUS VAGY ELEKTROMOS HIBA LÉPETT-E FEL.

RÁBA MAGAZIN – A RÁBA JÁRMÛIPARI HOLDING LAPJA A MUNKATÁRSAK ÉS A PARTNEREK SZÁMÁRA. FELELÔS KIADÓ: POLGÁRNÉ ALASZTICS MELINDA

A RÁBA NYRT. MEGBÍZÁSÁBÓL KIADJA A LAPCOM ZRT. (9021 GYÔR, ÚJLAK U. 4⁄A) FELELÔS SZERKESZTÔ: POMARANSKI LUCA TERVEZÔSZERKESZTÔ: SUDÁR ÉVA MUNKATÁRSAK: HANCZ GÁBOR, LACZÓ BALÁZS, SUDÁR ÁGNES FOTÓ: H. BARANYAI EDINA SZERKESZTÔSÉG: 9021 GYÔR, ÚJLAK U. 4⁄A TELEFON: 96⁄504-444, FAX: 96⁄504-414. E-MAIL: [email protected] NYOMÁS: PALATIA NYOMDA ÉS KIADÓ KFT., GYÔR A RÁBA NYRT. KOMMUNIKÁCIÓS SZERVEZETE: 9027 GYÔR, MARTIN U. 1. TELEFON: 96⁄624-521 A LAPBAN MEGJELENÔ SZEMÉLYES ADATOK (ÍGY KÜLÖNÖSEN NÉV ÉS FÉNYKÉP) KEZELÉSÉNEK JOGALAPJA A 2011. ÉVI CXII. TÖRVÉNY 5. § (1) A) SZERINTI ÉRINTETTI HOZZÁJÁRULÁS.


4 oldal

4 Beszámoló

Automotive Hungary kiállítás a Rába részvételével dén október 19. és 21. között rendezték meg a 4. Automotive Hungary kiállítást a Hungexpo Budapesti Vásárközpontban. A jármûipar legnagyobb regionális fórumán minden jármûipari ágazat képviseltette magát: multinacionális cégek, világmárkák, kis- és középvállalkozások egyaránt jelen voltak, lefedve a jármûgyártás teljes folyamatát.

I

Az eseményen 10 ország összesen 250 kiállítója mutatkozott be. A kiállítás három napja az üzlet, tudomány és karrier témakörökre épült. A kiállítást Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium gazdaságdiplomáciáért felelôs államtitkára nyitotta meg. A megnyitót kerekasztal-beszélgetés követte a magyar autóipar meghatározó képviselôivel, melyen a jelenlegi és jövôbeni jármûipari trendeket taglalták. A rendezvény idején zajló szakmai konferenciák olyan aktuális kérdésekkel foglalkoztak, mint az autonóm vezetéssel kapcsolatos


5 oldal

Beszámoló 5

Kedves Pénztártagjaink!

megoldások, az alternatív hajtások és az Ipar 4.0. A kiállítók idén is színvonalas standokkal jelentek meg. A Rába a skandináv országokban már bizonyított S91 midibuszával, és háromtengelyes katonai terepjáró önrakodó darus tehergépkocsijával képviseltette magát a rendezvényen. Az Euro VI-os motorral felszerelt S91 midibusz Rába B115.50 önjáró alvázra épült, felépítményét a Molitus Kft. tervezte és a Webasto Hungária Kft.-vel közösen kivitelezte. A látogatóknak lehetôségük volt arra, hogy kívülrôl és belülrôl is megtekintsék az autóbuszt. A legnagyobb érdeklôdés a vállalat katonai jármûve iránt mutatkozott. Sokan próbálták ki vezetôfülkéjét és csodálták meg ro-

busztus küllemét. A Rába a Honvédelmi Minisztérium által 2003ban indított Gépjármû Beszerzési Program (GBP) keretében a Magyar Honvédség kizárólagos beszállítója terepjáró logisztikai tehergépjármûvek tekintetében. A jármûtípus komponens alapú gyártással készült, magas hazai hozzáadott értékkel. A rendezvényen a futómûüzletág is képviseltette magát, tájékoztatást nyújtva az aktualitásokról az érdeklôdôknek. Összességében pozitívan értékeljük megjelenésünket a rendezvényen, ahol tevékenységünk egy részét kiállításon részt vevô termékeink segítségével is sikerült demonstrálnunk. Ezenkívül kapcsolatépítésre is kiváló alkalmat kínált az esemény.

A korábbi évekhez hasonlóan szeretnénk hasznos és fontos információkat megosztani önökkel és tájékoztatást nyújtani az aktualitásokról. Pénztártagjainknak továbbra is lehetôségük van eseti befizetések teljesítésére, melyek után az eddigi gyakorlatnak megfelelôen 20% adókedvezmény vehetô igénybe a kiadott igazolásunk alapján. Fontos feltétel, hogy az adott összegnek 2016. december 31-ig be kell érkeznie az önkéntes nyugdíjpénztár folyószámlájára. A befizetéshez csekk december 20-ig kérhetô ügyfélszolgálati irodánkban. Utalással, illetve csekken történô befizetés esetén kérjük, hogy feltétlenül vegyék figyelembe az év végi banki munkanapokat és szünnapokat! Bankszámlaszámunk: 10201006–50195352–00000000 (A „Közlemény” rovatban kérjük feltüntetni az adószámot, vagy a pénztári azonosítót vagy a bárcaszámot, és az „eseti befizetés” megjegyzést.) Ügyfélfogadási idôben továbbra is a szokásos gyors és pontos kiszolgálással állunk rendelkezésükre: Hétfô: 7.00–10.00; szerda: 7.00–15.30; csütörtök: 12.30–15.00 Telefon: 96⁄624-138 (41-38), 624-435 (44-35) E-mail: [email protected]; [email protected] Továbbra is várjuk még tagsági jogviszonnyal nem rendelkezôk belépését, ez irányú szándékukat munkáltatójuknál jelezhetik. A munkáltató a bruttó munkabér 8%-ával járul hozzá a tagdíjhoz az ön egyéni 2%-os önkéntes nyugdíjpénztári befizetése mellett, melyre 20%-os adókedvezmény vehetô igénybe. Fontos hangsúlyozni a nyugdíjasévekre való felkészülés, takarékoskodás fontosságát, melyhez a fenti hozzájárulás komoly segítséget nyújt. RÁBA NYUGDÍJPÉNZTÁR

In memoriam Életének 56. évében elhunyt Rettesi István labor-teamvezetô. István az a fajta ember volt, aki kellô megfontoltsággal és emberségesen vezette a csapatunkat. Rendszeresek voltak a külsôs csapatbulik, ahol soha nem unatkoztunk, vártuk ezeket az összejöveteleket. Úgy fogta össze a csapatunkat, hogy azt észre sem vettük, csak most, amikor már nincs, aki rákérdezzen, minden rendben van-e... Bármi gondunk volt, akár személyes, akár szakmai, gondolkodás nélkül fordulhattunk hozzá, amit ô nagyon empatikusan fogadott és kellô tisztelettel bánt velünk. Mint ember, „Retti” egy örök vidám, lelkes férfi volt, aki az utcán ugyanolyan közvetlenséggel fordult felénk, mint egy jóbarátjához. Egy nagy család voltunk, akik most elvesztették „atyjukat”...


6 oldal

6 Beszámoló

REGÉCI CSABA ZOLTÁN

Érdeklôdôek voltak a katonai attasék ég- és termékprezentációt tartott a Rába Jármû Kft. a közelmúltban szervezett védelemiipari konferencián. A Magyar Védelmiipari Szövetség (MVSZ) hagyományos rendezvényén az üzletág fejlesztésérôl beszélt a jelen lévô cégeknek és katonai attaséknak Regéci Csaba Zoltán katonai projektkoordinátor.

C

Regéci Csaba Zoltán az elôzményekkel kapcsolatban elmondta: a Magyarországon mûködô védele-

miipari szövetségen belül jó együttmûködés alakult ki az évek során, ennek keretében tartanak konferenciákat, megbeszéléseket is. A partnercégek természetesen élénken érdeklôdnek az iránt, hogy melyik magyar cég milyen terméket, szolgáltatást tud prezentálni a különbözô védelemiipari – esetünkben a jármûgyártási – témakörökben. A Rába Jármû Kft. a szövetség tagjaként rendszeres résztvevôje ezeknek a megbeszéléseknek, így ott volt legutóbb a HM Nemzet-

közi Együttmûködési Fôosztálya által szervezett konferencián is, amelynek házigazdája a Gamma Mûszaki Zrt volt. A partnerek mellett a hallgatóság soraiban ültek a Magyarországra akkreditált véderô-, katonai és légügyi attasék, akik érdeklôdéssel fogadták a magyar védelemiiparral érintett cégek bemutatkozását. Sok érdekes szakmai elôadást hallhattak az érdeklôdôk, így például a Hiúz néven ismert fegyverrôl, új drónokról, tehát összességében kizá-

rólag magyar fejlesztésû termékekrôl esett szó. Hiszen épp a hazai ipar megismerése céljából szervezi a szövetség ezeket a seregszemléket, nem utolsósorban azért, hogy a Magyarországra akkreditált attasék is tisztában legyenek védelmiiparunk képességeivel. Regéci Csaba Zoltán a Jármû Kft. által 2012-re kifejlesztett, 12 fôsre tervezett felépítményrôl beszélt, amelyben az utasok jellemzôen katonák, NATO szabvány szerinti 2-es védettségi szintet élveznek, különbözô fenyegetettség – így például ballisztikai, akna és rögtönzött robbanószer – esetén. A többéves fejlesztés során a cég használati mintaoltalommal büszkélkedhet, a prototípus legyártása után több darabot értékesítettek a Magyar Honvédségnek. Regéci Csaba Zoltán elmondta: az attasék és a partnerek érdeklôdôek voltak a kialakult párbeszéd során, a Jármû és a Futómû Kft. továbbá üzemlátogatást is szervezett a közeljövôre nézve.

Újabb futsalsikerek Hatalmas csatában az elsôségért és az elitkörbe jutásért az ETO egy roppant nehéz mérkôzésen is nyerni tudott az Sk Energia ellen. 100%-os teljesítménnyel, csoportelsôként az elitkörbe jutott. Az elsô félidôben egy-egy találat született, a szünet után a kimaradt ukrán lehetôségre vá-

laszul duplázott Seidler, amire még volt ukrán válasz, majd Jaison gólja a hajrában meghozta az ETO nagy BL-sikerét Ukrajnában. Így a Rába ETO Gyôr a Bajnokok Ligája küzdelmeinek csoportkörét százszázalékos mutatóval zárta, és csoportelsôként lépett tovább az elitkörbe, ahol a házigazda, a portu-

gál Sporting CP mellett az orosz Dinamo Moszkva és a marosvásárhelyi City’us Targu Mures lesz az ellenfele. A mérkôzéseket – melyeknek Portugália ad majd otthont – november 22. és 27. között játsszák a csapatok, a csoportgyôztesek jutnak tovább az áprilisi Final Fourba.


7 oldal

Beszámoló 7

Sikeresen szerepelt a Jármû a MEBIR auditon ikeresen zárult a Jármû Kft. újratanúsító MEBIR-auditja szeptemberben – tudtuk meg Takács László gyártástechnológiai és gyártásvezetôtôl. A MEBIR mozaikszó a Munkahelyi Egészségvédelem és Biztonság Irányítási Rendszere rövidítése.

S

A háromnapos szemlét a Vincotte két munkatársa, dr. Váró György és Szilágyi Bence András végezte. A szakemberek végignézték a Jármû Kft. teljes dokumentációs rendszerét, az általa alkalmazott eljárásokat és szabá-

lyokat. Takács László kérdésünkre elmondta: a rendkívül részletes vizsgálat végén az auditorok mindössze néhány jobbítást célzó észrevételt tettek, eltérést azonban nem tapasztaltak az OHSAS 18001 szabványtól. „A jövôben változás várható. MSZ EN 45001 néven új szabvány jelenik meg, és a cégeknek el kell dönteniük, hogy a következô években mikor állnak át erre. Ehhez azonban teljesen át kell dolgoznunk a jelenlegi rendszerünket” – mondta Takács László. TAKÁCS LÁSZLÓ

A hazai bajnokságban jelenleg a 2. helyen áll a Rába ETO, miután a hatodik fordulóban a Berettyóújfalu otthonában váratlanul vereséget szenvedtek az addig hibátlan gyôri futsalosok. Már a következô fordulóban javíthatnak Harnischék a Veszprém ellen, mivel az ETO csak egy ponttal van lemaradva a Madarász-társulattól. A két csapat közötti rangadót november 7-én, hétfôn este 18.30-kor a gyôri Magvassy-sportcsarnokban rendezik, gyôzelme esetén a Gyôr gyorsan visszaveheti a tabellaelsôséget.


8 oldal

8 Beszámoló

SVÁRDA NORBERT

A SZEMLÉLETVÁLTÁSNAK IS SZEREPE VAN A PROBLÉMÁK CSÖKKENÉSÉBEN

EBK-bejárásokkal a nagyobb biztonságért eérett az évekkel ezelôtt bevezetett EBKbejárások gyümölcse a móri üzemben: jelentôsen csökkent a felmerülô problémák száma, és üzemi baleset is jóval kevesebb történik. A rendszeres ellenôrzések mellett ebben szerepe van a vezetôk és a munkavállalók szemléletváltásának is.

B

Egészség, biztonság, környezetvédelem: e három követelmény alkotja a 2008-ban bevezetett EBK-bejárások alapját, amelyet a Munkahelyi Egészségvédelem és Biztonság Irányítási Rendszerrel (MEBIR) egy idôben vezetett be a Rába. Lényege, hogy az adott üzem veszélyességi besorolásának megfelelôen meghatározott idôközönként átfogó bejárásra kerül sor, melynek során az összes tevékenységet górcsô alá véve egy erre kijelölt csapat méri fel és oldja meg a felmerülô problémákat. A Rába móri üzeme, figyelembe véve a gyár tevékenységi körét, az alkalmazott technológiákat és a létszámot, a 2⁄D kategóriába került, ami a „középmezônyt” jelenti a rendszerben. Ennek megfelelôen félévente zajlanak az EBK-bejárások a teljes vezetôség, az EBK-csoportvezetô, a munkavédelmi elôadó, a foglalkozás-egészségügyi szakorvos és a munkavédelmi bizottság elnökének részvételével. Ilyenkor az üzem teljes tevékenységét – a gyártást és a raktározást egyaránt – szemlézi a bejárást végzô csapat. „Vannak vállalatok, üzemek, ahol ez elôre

meghatározott szempontok alapján zajlik, mi azonban ezeket nem fektettük le elôre. Elsôsorban azért nem, hogy minél inkább megfeleljünk az utóbbi idôben megszaporodott hatósági ellenôrzések szempontjainak. Így ugyanis a hatóság szemével, valóban mindenre kiterjedôen vizsgáljuk az aktuális helyzetet, s biztosan nem siklunk el semmilyen probléma vagy problémaforrás felett. Az is lényeges, hogy a vezetôség ilyenkor a helyszínen szembesülhet az esetleges problémákkal” – mondja Svárda Norbert EBKcsoportvezetô, a móri üzem környezet- és munkavédelmi tevékenységének vezetôje. A féléves bejárások után a résztvevôk azonnal együtt értékelik a felmerült problémákat, majd – a felelôsök és határidôk kijelölését követôen – rögtön megoldási szakaszba lép a folyamat. Örömteli, hogy néhány évvel a bevezetése után az EBK-rendszer elérte a célját, s hatékonyan segíti a biztonságos, felelôs munkavégzést. Svárda Norbert beszédes adatokkal szolgál: az utóbbi években a felmerülô problémák száma és súlyossága is jelentôsen, a 4–5 évvel ezelôtti helyzethez képest mintegy 25%-kal csökkent. Ehhez az eredményhez hozzájárulnak a négy éve bevezetett heti bejárások is, amelyek kisebb volumenûek, és nem érintik az összes részterületet. Céljuk a kisebb problémák idôben, minél korábbi fázisban történô felfedezése és azonna-

li orvoslása, így az illetékesek folyamatos visszajelzést kapnak a helyzetrôl, s nem félévente csapódik le az összes probléma. Ennél is nagyobb része van azonban a sikerben annak a pozitív szemléletváltásnak, amely a vezetôk és a munkavállalók körében egyaránt érzékelhetô. „Mára sikerült sokkal hatékonyabb együttmûködést kialakítani a területi vezetôkkel, mint korábban, amikor gyakran kritikának vették a megfogalmazott észrevételeket. Most már ezeket pozitívabban értékelik, elôremutató segítségként kezelik. Ugyanez érzékelhetô a dolgozók között is, akik tudatosabban állnak hozzá a minden szempontból biztonságos munkavégzéshez, egyre szabálykövetôbbek. Mára eljutottunk oda, hogy a heti bejárások alkalmával gyakran a munkavállalók jelzik az észrevételeket, problémaforrásokat, így azok még gyorsabban, még hatékonyabban küszöbölhetôk ki. Mindezek együttesen járultak hozzá a jelenlegi kedvezô helyzethez” – mondja Svárda Norbert. Hozzáteszi: ennek köszönhetô az üzemi balesetek számának csökkenése is: 2014-hez képest a munkaidô-kieséssel járó balesetek száma 30, a kisebbeké 50%-kal csökkent. Ebben szerepe van az évenkénti technológiai felülvizsgálatnak is, amely a lehetséges baleseti veszélyforrások felmérésével járul hozzá a biztonság fokozásához, a tudatos megelôzésre helyezve a hangsúlyt.


9 oldal

Beszámoló, HR

Logisztikai rendszerfejlesztési projekt a Rába Jármû Kft.-nél 2016 szeptemberében kezdôdött az ECOLOG-ING Bt. logisztikai tanácsadó vállalat bevonásával az a logisztikai rendszerfejlesztési projekt, amelynek alapvetô célja a meglévô folyamatok optimalizálása, valamint teljesen új logisztikai koncepciók bevezetése a hatékonyabb mûködés, a folyamatok javítása, valamint a veszteségek kiküszöbölése érdekében. Minden folyamatfejlesztés elsô lépése a részletes folyamatfeltérképezés. Ennek keretében szeptember második hetétôl heti egy alkalommal egy hónapon keresztül rendszerállapot-felmérési megbeszélést tartottunk az ECO-LOG-ING tanácsadó céggel, Bencsics Dávid üzletfejlesztési és ellátásilánc-vezetô irányításával. A találkozók arra fókuszáltak, hogy minél részletesebb és minél átfogóbb képet fessünk az aktuális rendszer, valamint az egyes folyamatok mûködésérôl. A vizsgálat tárgyát képezték a termékstruktúra, a ve-

vôkiszolgálás, a kiszállítások, a termelés, a raktározás, az anyagmozgatás, valamint a beszerzés jellemzôi. Az adatokat a Rába Jármû Kft. keresztfunkcionális területeinek közremûködésével szolgáltattuk a tanácsadó cég felé, végigkísérve a teljes folyamatot. A megbeszéléseken részt vettek az üzletfejlesztési és ellátási lánc, a termeléstervezés és gyártástechnológia, illetve a konstrukció és minôségbiztosítás érintettjei. A célok közös megfogalmazása megtörtént, mindenki számára nyilvánvaló, hogy lehetôleg kevesebb befektetett idôvel és energiával sikerüljön a vevôk számára a késztermékeinket kiszállítani és azokat házon belül mozgatni, tárolni. A rendszerfelmérést követôen az optimalizálási és fejlesztési javaslatok megfogalmazása, ismertetése következett az ECO-LOGING Bt. által. Az elsô eredmények bemutatására október 24-én került sor. Elsô lépés-

ként egy szimulációt mutattak be, mely a Rába Jármû Kft. októberi hónapban legyártandó összes késztermékét képes volt kezelni. A szimuláció még pontosításra szorul, de már látható, hogy melyek lesznek azok a szûk keresztmetszetek, amelyekre eddig nem is gondoltunk, nem kezeltük fô problémaként. A logisztikai projekt célja a mindennapi anyagmozgatások átláthatóvá tétele, azok jobb kontrollja és optimalizálása. Ez az összehangoltság a jövôre nézve elengedhetetlen fontosságú a Rába Jármû Kft. számára, mely hozzásegíti versenyképességének javításához, új vevôk szerzéséhez és a jelenlegiek jobb és hatékonyabb kiszolgálásához. A projekt várhatóan rengeteg ötletet fog hozni, az elsô fázis 2016 év végéig lezárul. A lényegi munka – a megvalósítás – csupán ezek után következik, az egyes ötletek közös elbírálás után kivitelezésre kerülnek, saját munkánkat segítve ezzel.

Jubiláló dolgozóink 45 ÉVE A RÁBÁNÁL Lángi Tamás, Jármû Kft., gépjármûszerelô 40 ÉVE A RÁBÁNÁL Balogh János, Alkatrészgyártó Kft., forgácsoló Gaál László, Alkatrészgyártó Kft., csoportvezetô Heller József, Alkatrészgyártó Kft., kazánfûtô, kazángépkezelô Horváth József, Alkatrészgyártó Kft., NC-esztergályos, Kálmán Gyula, Alkatrészgyártó Kft., NC-esztergályos Szijártó Ákos, Alkatrészgyártó Kft., köszörûs Tombor Lajos, Alkatrészgyártó Kft., gépbeállító Viha Józsefné, Alkatrészgyártó Kft., betanított varrómunkás 35 ÉVE A RÁBÁNÁL Bilekov Sándor, Jármû Kft., tervezési és programozási szakértô Csík Kálmán, Alkatrészgyártó Kft., karbantartó villanyszerelô 30 ÉVE A RÁBÁNÁL Fehér Károly, Alkatrészgyártó Kft., marós Holczingerné Steixner Erzsébet, HR-munkatárs Horváth Róbert, Futómû Kft., üzemmenedzser

Huszár Tibor, Futómû Kft., NCesztergályos Kocsis Zsolt, Futómû Kft., minôségellenôr Mészáros Tamás, Jármû Kft., gazdasági menedzser Nagy Zoltán, Alkatrészgyártó Kft., lakatos Sántik Zoltán, Futómû Kft., kovács Stróbl János, Alkatrészgyártó Kft., betanított lakatos KÉPÜNK ILLUSZTRÁCIÓ Tóth Gyula, Alkatrészgyártó Kft., köszörûs 10 ÉVE A RÁBÁNÁL 20 ÉVE A RÁBÁNÁL Tóth József, Futómû Kft., hidegMód Hajnalka, Futómû Kft., Bernát János, Alkatrészgyártó sajtoló-egyengetô IT biztonsági menedzser Kft., betanított lakatos Vass István, Futómû Kft., terPeidl Csilla, Alkatrészgyártó Berta Tímea, Alkatrészgyártó melési menedzser Kft., kereskedelmi és marketing- Kft., gyártómérnök Vekszli Gyôzô, Alkatrészgyártó munkatárs Faluvégi András, AlkatrészgyárKft., esztergályos Reichenbach Jánosné, Al- tó Kft., lakatos katrészgyártó Kft., munkaadaHamzók János, Alkatrészgyártó 25 ÉVE A RÁBÁNÁL goló Kft., gépkezelô Gerencsér Ernô, Futómû Kft., Szabó Katalin, Futómû Kft., Hinterhüttner Erika, AlkatrészNC-megmunkálóközpont-ke- Treasury-elemzô gyártó Kft., varrómunkás zelô Kalmár Ferenc, AlkatrészgyárHajdú Károly, Alkatrészgyártó tó Kft., lakatos Kft., termelésirányító Maron Mónika, AlkatrészgyárKalauz József, Alkatrészgyártó tó Kft., varrómunkás 15 ÉVE A RÁBÁNÁL Kft., minôségellenôr Molnár Istvánné, AlkatrészKocsis Sándor, Futómû Kft., Lipóth Tivadar, Futómû Kft., operációs és minôségügyi igaz- gyártó Kft., takarító technológus Puter Imre, Futómû Kft., darus gató Major Zsolt, Futómû Kft., szerRádi Ferenc, Futómû Kft., beKovács István, Alkatrészgyárszámbeállító tanított lakatos tó Kft., NC-esztergályos Tóth József, Futómû Kft., szerZsolnai Ferenc, AlkatrészgyárSomogyi Ildikó, Futómû Kft., számkészítô tó Kft., betanított lakatos szállítmányozási elôadó

9

10 Beszámoló

Új megmunkáló központ érkezett elentôs fejlesztést hajtott végre szeptember-októberben a Jármû Kft., amely új CNC horizontális megmunkáló központot vásárolt gyôri üzemébe.

J

Takács László gyártástechnológiai és gyártásvezetô lapunkat arról tájékoztatta, hogy a WFT 11 CNC típusú berendezést a cseh Fermat szállította, amelyet alapos versenyeztetés után, négy cég közül választottak ki. „A kedvezô ár-érték arány miatt döntöttünk mellettük” – jegyezte meg a szakember.

A beruházást elsôsorban az indokolta, hogy a vállalat eddig meglévô két hasonló típusú forgácsológépe már idôs, így karbantartási költségeik magasak, folyamatos rendelkezésre állásuk biztosítása nagy gondot jelent, emellett kis geometriai méreteik miatt a kft. üzletektôl esett el. Az új berendezés telepítése, beállítása és a mérési jegyzôkönyvek felvétele az elmúlt hetekben megtörtént. A dolgozók oktatása is megkezdôdött, majd a próbaforgá-

csolások következnek. A gép Heidenhein vezérlésû, ami ugyan új a munkatársaknak, de a mûhelyi programozás szempontjából kedvezô, hogy felhasználóbarát a kezelôfelülete. „Sokat várunk ettôl a fejlesztéstôl – hangsúlyozta Takács László. – Arra számítunk, hogy egyrészt csökkennek a cég költségei, ezáltal javul hatékonysága, másrészt javul a pontosság, harmadrészt új üzleteket tudunk megszerezni.”

120 éves jubileum 11

5. RÉSZ Az 1987-es év még elôremutató, optimizmusra okot adó adatokkal szolgált: a vállalat 16.245 fôs dolgozói létszám mellett 26,2 milliárd forint árbevételt produkált, és 10 évre szóló hosszú lejáratú szerzôdés született az USA-val 20 millió USD⁄év nagyságrendre. Ez utóbbihoz a futómûgyár fejlesztései adtak alapot, például az állítható nyomtávú futómûvek kifejlesztésével. A keleti, KGST-piacokra is szerzôdések biztosították a folyamatos szállításokat, a Szovjetunióból éves szinten 30 ezer futómûre érkezett megrendelés, de a térség többi országába is kerültek futómûvek, motorok és tehergépkocsik, elsôsorban éves keretszerzôdések alapján. A Motorgyár termelése napi 103 motor volt, 1987-ben összesen 26.400 motor készült a Rába üzemeiben. A vállalat Rába Steiger és Rába 15 traktorokat és hozzájuk tartozó munkaeszközöket is gyártott: míg elôbbibôl 232 db, utóbbiból 448 db készült. Akkoriban született döntés a 100 ezer m2-es csarnok építésérôl az új motorgyár részére. Emellett Szentgotthárdon 30 ezer m2-es, Mosonban 14 ezer m2-es új csarnok épült, és elkészült az écsi próbapálya is. A tehergépkocsik és pótkocsik a hazai, jugoszláv, kínai és arab országok piacaira kerültek. Készültek járóképes buszalvázak is, az elsô években DAF SB2300 licenc alapján, a felépítményezést az Ikarus végezte. Az elsô elkészült buszt az ETO kapta. A késôbbiek során az alvázak már Rába-tervezésûek voltak. Az 1988-as év még hasonlóan jó adatokat mutatott a Rába esetében, de az ország már emelkedô fizetésimérleg-hiánnyal és devizaszegénységgel kezdett szembesülni – ennek a késôbbiekben a gyár szempontjából nagy a jelentôsége. Az év februárjától bevezették a fizetések bruttósítását, a KGST-partnerekkel a barterüzletekben való egyezkedések domináltak. Az év végén szóba került új motor gyártásának szükségessége: a List motor ebbôl kiesett, a MAN, Nissan és Cummins motorok jöttek szóba. A ’88-as év még 25,2 milliárd Ft árbevétellel 2,3 milliárd nyereséget biztosított és a ’89-re szóló tervezet még ennél is optimistább volt. Fu-

Az átalakulás évei, a piacgazdaság kihívásai tómûbôl összesen 126.510 db készült a pótkocsi-, mellsô és egyéb futómûveket is beleértve. 1989 májusától érzôdött a KGST-piacok fizetôképességének csökkenése, júliusra a dolgozói létszám már mintegy 400 fôvel csökkent. Az új motorgyár létrejöttének esélye egyre távolodott, köszönhetôen a növekvô építési költségeknek és banki kamatoknak, valamint a fokozódó állami költségvetési terheknek. A gyárnak fejlesztésre mindössze egymilliárd forintja maradt, ami keresztülhúzta a korábbi tervek megvalósulásának esélyeit. Motorokból napi 75 darabot gyártottak, tehergépkocsik kínai, jugoszláv és arab országokbeli rendelésekre készültek. Az év utolsó hónapjaiban már gyülekeztek a viharfelhôk a gyár felett, Szentgotthárd és a mosoni gyár kiválása került szóba. Történelmi hasonlattal élve mondhatjuk, hogy 1989 volt az utolsó „békeév”, bár már ezt a minôsítést is lehetne vitatni. Az 1990-es év még negatívabb körülményeket teremtett, a politikai és a vele járó gazdasági változások alapjaiban rengették meg a KGST-piacok mûködését. Állami elôírásokkal korlátozták a rubel elszámolású piacokon


12 oldal

12 120 éves a Rába

mûködést, az elvonások és az infláció fokozódtak, nagyvállalatok – mint például Ikarus, Csepel Autó – roppantak meg. Ez természetesen a Rábát sem hagyta következmények nélkül. Áprilisban vezérigazgató-váltás történt, de ez sem javított a helyzeten. Az év januárjában GM–Rába közös vállalat alakult motorok és személykocsik gyártására. A dolgozói létszám júliusra már csak mintegy 12 ezer fô volt. 1991-ben bevezették a négynapos munkahetet, a gyár némely piacokon 70%-os piacvesztést volt kénytelen elszenvedni. Itt már az állam mint tulajdonos is közbelépett: októbertôl vállalati biztost neveztek ki a gyár élére, aki egyben vezérigazgató is volt. A nehéz idôszakra jellemzô módon Rába Steiger traktorból 10 db, R 15 kistraktorból 30 db, buszalvázból pedig egyetlenegy darab sem készült ez évben... A futómû- és a teherkocsi-, valamint pótkocsigyártás – ha akadozva is – folytatódott a megmaradt piacokra. Elôremutató lépésként a D10 motorok kifejlesztését említhetjük, ami májustól indult. Elsô ízben történt, hogy a gyárban figyelmeztetô sztrájkot is szerveztek. 1992. január 1-jével a gyár Rába Rt. néven részvénytársasággá alakult, tulajdonosa 51%-ban a Magyar Befektetési és Fejlesztési Rt., 40,88%-ban az Állami Vagyonkezelô Rt., 8,12%-ban egyéb befektetôi kör lett. A termelés döntô (71,6%) részét a futómûvek – a darabszám már meghaladta a 100 ezret –, a többit motorok (18,3%) – 3000 db motor, fôleg belföldre – és tehergépkocsik⁄pótkocsik (5,6%) – 260 db –, valamint egyéb vagyonértékesítésbôl származó bevétel adta. A foglalkoztatottak száma 1992 végére 9545 fô volt. A nyugati export jelentôsen, mintegy 10%-kal nôtt, a keleti piacoknál kis elmozdulás és stagnálás volt jellemzô. Az évi nettó árbevétel 17,2 milliárd forint volt, 0,1% adózás elôtti eredménnyel. Futómûveknél új típusok (portál mellsô⁄hátsó, egyfokozatú hátsó, traktor- és állítható nyomtávú futómûvek) gyártása indult, a

jármûveknél a buszalvázak fejlesztése említésre méltó. 1993-ban az elôzô évi tendencia folytatódott, a nettó árbevétel közel 12%-kal nôtt, 7861 fô alkalmazottal. Ugyanez mondható el a ’94-es évrôl, kissé mérsékeltebb emelkedéssel, 6816 fô létszámmal. Említésre méltó a saját fejlesztésû buszalvázak megjelenése, melyeket fôleg az Ikarus EAG felépítményezett. A Rábának – néhány korábbi gyáregység leválását és értékesítését követôen – még 100%os tulajdonában volt Sárvár és Kispest, résztulajdoni hányadai voltak az Opel Hungaryben, a BPWRába, Rába-Detroit Diesel, RábaKSZE vegyesvállalatokban és kisebb részben más kft.-kben. A saját és mások részére történô fuvarozást a 100%-os Rába-tulajdonú Rábatrans Kft. végezte, Rába-gyártású jármûszerelvényekkel. Az 1995. év 16%-kal magasabb árbevételt mutatott fel, a fejlesztések „csendes” hajtott, földmunkagép és portál mellsô⁄hátsó futómûvek, valamint Euro–2 szintû D10 motorok és egyéb speciális célt szolgáló (útkarbantartó, kommunális, tûzoltó, honvédségi) jármûvek kifejlesztésére irányultak. Ebben az évben 10 Rába Steiger traktort is gyártottak. A futómûeladásoknál az USA-ba irányuló export megközelítette a 100 millió USD-t, fô partnerek a DANA, Eaton, Case, Rockwell és Marmon cégek voltak. ’96 hasonló ütemû mûködést produkált. 1997. december 17-én a cég részvényei megjelentek a tôzsdén. A tulajdonosi kör egyenként 4–10%

közti részvényt birtokolt, ebben 10%-os részszel a DRB Hicom Group, EBRD, Elsô Magyar Alap, Graboplast Rt., Gyôr Város Önkormányzata és 9,93%-kal a Rába-menedzsment szerepeltek. A fent említett fejlesztések folytatása mellett jelentôs, 30,7%-os árbevétel-emelkedés volt kimutatható, 37,98 milliárd Ft (nem konszolidált) bevétel, 2,92 milliárd forint adózás elôtti eredménnyel. A vállalat új piacokra lépett be a már meglévôk mellett, így például Latin-Amerikába, valamint ázsiai és afrikai országokba. Az 1998-as év újdonsága: a Rába a belga Jonckheere cégtôl vásárolt licence alapján városi és elôvárosi, illetve szóló 12 m-es és 18 m-es csuklós buszok gyártásába kezdett. Megjelentek a Contact és Premiere márkanevû buszok, melyekbôl összesen 227 db készült. Jóllehet a projekt mûszakilag sikeres volt, a – döntôen még ma is közlekedô – buszok minôsége elismerést váltott ki az üzemeltetô cégeknél, azonban a gazdaságosság nem jutott a menedzsment és a részvénytulajdonosok által elvárt szintre, ezért a gyártást beszüntették. (Ennek okai összetettek, elemzése bôvebb terjedelmet igényelne.) Pozitívum, hogy a termékek öregbítették a Rába márka jó hírnevét. Az 1999. évben a cég bevétele csökkent, de az adózás elôtti eredmény nagyjából azonos volt az elôzô évivel, tehát jövedelmezôség-javulásról beszélhetünk, a korábbiakhoz hasonló termékszerkezet mellett. A 2000-tôl 2002-ig tartó idôszak az elôzô évekhez hasonló termékszerkezetet és némileg változó pénzügyi adatokat mutatott, a 2000. évi 64,8 milliárd forintos ár-

bevétel 2002-re 39,3 milliárdra csökkent. Idôközben többszöri hitelfelvétel is történt. A létszám 2002-re 5064 fôre apadt. Új üzletágként létrejött az Alkatrészgyártó Kft., mely Móron, Sárváron és Gyôr területén Profiljába mûködött. jármûülések, fém jármûalkatrészek gyártása tartozott. Ebben az idôszakban a Kispest, a Rábatrans és a Rába Bástya cégek leváltak, eladásra kerültek a profiltisztításra törekvés jegyében. A Motor Kft. kifejlesztette Euro–3 minôsítésû motorját, azonban ez sem tudta megmenteni, 2002-ben eladásra került. 2003ban a régi központi telephely megszûnt, és az ott folytatott tevékenység a továbbiakban a mostani reptéri telephelyen folytatódott. 2001ben készült el az utolsó 6 db Rába Steiger traktor, melybôl az évek során összesen 4640 db jelent meg, a kistraktorokból (R15 és utódai) pedig 3095 db. A mezôgazdaságban még ma is sok üzemel belôlük, és sokan nosztalgiával emlegetik a traktorokat. A 2000-es évek elején még folyt a buszalvázgyártás emelt szintû és emeletes buszokhoz, valamint 8 méteres MIDI alvázak is készültek, melyeket döntô részben az Ikarus EAG felépítményezett. Buszalvázból összesen 1076 darabot gyártott a vállalat 2004-ig. A 2003. év jelentôs mozzanata volt a Jármû Kft. 15 évre szóló keretszerzôdése a Magyar Honvédséggel, különbözô kategóriájú összkerékhajtású jármûvek gyártására és leszállítására. Eddigre a vállalat már kifejlesztette és tesztelte a „H”-s jármûcsaládot. A 2004. év bizonyos fokig fordulópont volt az elôzôekhez képest, az adózás elôtti eredmény – az elôzô évi veszteség után – csaknem 2 milliárd forint nyereséget mutatott, az árbevétel (40,2 Mrd Ft) pedig 27,1%-kal volt magasabb az elôzô évinél. A létszám 2004 végére 3265 fô volt. A pénzügyi helyzetet a hitelállomány csökkenése jellemezte. Az értékesítéseket az európai projektek beérése, az USA haszonjármûiparának fellendülése és új ázsiai piacok megjelenése fokozta. Az 1987–2004-es idôszak összefoglalásaként megállapíthatjuk, hogy a Rába legviharosabb idôszakát élte át, mely az 1929–1933. évi válsághoz hasonlítható. A rendszerváltással együtt járó piacvesztés letaglózta az akkorra már túl nagyra növekedett vállalatot, kezdetben akkori vezetôi sem tudtak választ adni a megváltozott körülményekbôl adódó kihívásokra. A gyár azonban túlélte a kritikus idôszakot és kilábalt a krízishelyzetbôl. Sorozatunk következô, befejezô cikke már a 2004-tôl napjainkig tartó idôszakot ismerteti. NÉMETH ATTILA

AUTOMOTIVE HUNGARY KIÁLLÍTÁS A RÁBA RÉSZVÉTELÉVEL 4 5. oldal

Recommend Documents