Árvízi veszély- kockázatkezelés: ágazati irányok és jogszabályi keretek

Árvízi veszély- kockázatkezelés: ágazati irányok és jogszabályi keretek - Budapest, 2015. szeptember 16. -

GOMBÁS KÁROLY ELNÖK, NEMZETI KÉPVISELŐ ÁRVÍZVÉDELMI SZAKÉRTŐI CSOPORT (FP-EG)

INTERNATONAL COMISSION OF THE DANUBE RIVER NEMZETI KÉPVISELŐ ÁRVÍZI MIUNKACSOPORT (WG-F)

EUROPEAN COMISSION OSZTÁLYVEZETŐ-HELYETTES ÉSZAK-DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG

BELÜGYMINISZTÉRIUM

Implementation of Flood Directive in Hungary

Inflows and outflows, domestic sources of Hungary Highest observed discharges at border sections 1200

AUSZTRIA

UKRAJNA

SZLOVÁKIA

11100 2000

120

75 225 240 66 0 620

ROMÁNIA

SZLOV. 2750 1950 Major rivers’ flood conditions

HORVÁTORSZÁG 2700

SZERBIA 7350

3790

DANUBE : TISZA : DRÁVA :

11.100-7.350 m3/s 5.290-3.790 m3/s 2750-2700 m3/s


Could we let the rivers flow as they want, giving up the blue areas? Obviously not. 25 % of the whole national territory is endangered by fluvial floods. EU Flood Directive APSFR areas.

FLUVIAL

FLOOD HAZARD AND PRIMARY DIKE SYSTEM



FLUVIAL




FLUVIAL


Árvízi kockázatok Magyarországon

Árvízi kockázatkezelés

Veszélyeztetett értékek (kockázatok) Árvizek: • Gyakori • Jelentős • Rendkívüli

2-3 évente 5-6 évente 10-12 évente

Belvíz:

2-3 évente

Aszály:

3-5 évente

Érintett területek • A mezőgazdasági területek 40 % -a • Vasutak 32% -a • Közutak 32% -a Települések száma:

646 település

Veszélyeztetett lakosság: 2,3 millió fő Becsült kockázat: HUF 10 000 milliárd = EUR 33.3 billion = USD 39 billio


Előadás tematika • • • •

Jogszabályi keretekről Árvízi veszély- és kockázati térképekről Kockázatkezelési tevékenységről Nemzetközi kitekintés

Szabályozási környezet fejlődése

Releváns jogszabályok: ↓ 2000/60/EK Víz Keretirányelv  2000-es évek eleji nagy árvizek

↓ 2007/60/EK Árvízi Irányelv ↓178/2010 kormányrendelet (Árvízi kockázatkezelés)  ÁKK projekt és végrehajtása, I-II-III országjelentés  2013 évi LNV a Dunán - 1979/2013 kormányhatározat

↓ 83/2014 kormányrendelet (NMKT) ↓ 74/2014 BM rendelet (új MÁSZ, 2015.01.01.) ↓ 10/1997 KHVM rendelet aktualizálása (2015.01.01.)


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2007/60/EK IRÁNYELVE (2007. október 23.) az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről • Alapvetően elmondható, hogy a népesség gyarapodással egyre több olyan terület került használatra, mely vízkárokkal természetes módon terheltek • Az Irányelv célja, hogy az EU lakosai tisztában legyenek a rájuk ható elöntési veszélyekkel, a vízkárokból - mint árvíz, belvíz, kisvízfolyások, tengerpartok, belterületi közművek kiöntései - eredő hatások érintettségével • Az EU Árvízi Irányelve nincs alárendeltségi viszonyban a Víz Keretirányelvvel, de végrehajtása során figyelembe kell venni előírásait • Az irányelv feladatai közül a veszélytérképek megmutatják, hogy hol fordulhatnak elő a vízkárok, a kockázati térképek pedig megadják, milyen kár keletkezik az események bekövetkezésekor • EU és Tagállami érdek a döntéshozók és a lakosság tájékoztatása, stratégiai kockázatkezelési tervek készítése • Üzleti vonatkozása a gazdasági célú területfejlesztések támogatása, biztosítási körülmények tisztázása, területhasználat optimailizálása stb.


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2007/60/EK IRÁNYELVE (2007. október 23.) az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről • Irányelv hosszútávú célja az EU tagországokon belül az árvízkárok mérséklése, a nemzetközi árvízvédelmi együttműködés erősítése, valamint a 2000/60 EU Víz Keretirányelv kiegészítése az árvízi vonatkozásokkal • Előírja a határt metsző vagy határmenti vízfolyásoknál a tagországok együttműködési kötelezettségét és megerősíti a szubszidiaritás elvét Country

Medium probability

Low probability

DE

HQ100

HQ1000 / 1,5 x HQ100

AT

HQ100

HQ300

CZ

HQ100

HQ500

SK

HQ100

HQ1000/extreme

HU

HQ100

HQ1000

SI

HQ100

HQ500

RS

HQ100

HQ1000

BA

HQ100

HQ500

BG

HQ100

HQ1000

RO

HQ100

HQ1000

UA

HQ10-20

HQ100-200

MD

HQ10-20

HQ100


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2007/60/EK IRÁNYELVE (2007. október 23.) az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről Előírások • ELŐZETES ÁRVÍZKOCKÁZATI ÉRTÉKELÉS (Art. 5(2)) - 2011.DEC • ÁRVÍZVESZÉLYTÉRKÉPEK ÉS ÁRVÍZKOCKÁZATI TÉRKÉPEK (Art. 6(2)) – 2013.DEC • ÁRVÍZKOCKÁZAT-KEZELÉSI TERVEK (Art. 8(2)) – 2015.DEC


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2007/60/EK IRÁNYELVE (2007. október 23.) az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről • Magyar jogrendben az 1995. évi LVII. Törvény a vízgazdálkodásról VI. fejezete 16.§ (2) a Kormány által kijelölt vízügyi igazgatási szerv (VIZIG) feladatkörébe sorolja az Irányelv előírásainak teljesítését • Az Irányelv magyar jogrendbe illesztése a 178/2010 (V.13.) Korm. rendelettel történt meg • Megjelenés más jogszabályokban: – 147/2010 Korm.rend.: 2.§ (3) A vízkárelhárítás és a vízhasznosítás célját szolgáló vízilétesítmények kialakítása méretezése, valamint a mederszabályozási munkák irányadó méretezése – 30/2008 KvVM rendelet: 31. § (1) Az árvízvédelmi mű létesítése


178/2010. (V. 13.) Korm. Rendelet a vizek többletéből eredő kockázattal érintett területek meghatározásáról, a veszély- és kockázati térképek, valamint a kockázatkezelési tervek készítéséről, tartalmáról • Térképezés alapegysége a részvízgyűjtő, Víz Keretirányelv lehatárolásával összhangban • Veszély- és kockázati térképek elkészítése a területileg illetékes VIZIG feladata az OVF koordinálásával • A kockázatkezelési tervjavaslatokat a VIZIG készíti el a Területi Vízgazdálkodási Tanács bevonásával • A nemzeti kockázatkezelési célkitűzéseket a Kormány terjeszti fel az országgyűlés elé, aki határozattal fogadja el • Területfejlesztési tervekbe beépítésre kerül Fogalom-meghatározás • Veszély: elöntés valószínűsége • Kockázat: az elöntésből eredő károk összessége • Kockázatkezelés: elöntési kitettség csökkentése vagy hatások mérséklése


178/2010. (V. 13.) Korm. Rendelet a vizek többletéből eredő kockázattal érintett területek meghatározásáról, a veszély- és kockázati térképek, valamint a kockázatkezelési tervek készítéséről, tartalmáról • Az árvízi veszély- és kockázati térképeket az irányelv szerint ki, közepes és nagy valószínűségű árvízi eseményekre kell elkészíteni • Veszélytérkép tartalma (vízügyi-műszaki információ) – Árvízi elöntés kiterjedése – Kialakuló vízmélységek vagy vízszintek – Áramlási sebesség vagy vízhozam • Kockázati térkép tartalma (szociális-gazdasági információ) – Veszélytérkép alapján az elöntésből eredő káros hatások bemutatása, azaz szociális, gazdasági, kulturális, egészségügyi, környezeti stb. károk – Minimum tartalom: » Potenciálisan érintett lakosok száma » Érintett terület gazdasági tevékenységének típusa (területhasználat) » Érintett területen környezetszennyező források, védett területek


178/2010. (V. 13.) Korm. Rendelet a vizek többletéből eredő kockázattal érintett területek meghatározásáról, a veszély- és kockázati térképek, valamint a kockázatkezelési tervek készítéséről, tartalmáról • Az országelentésről általános információk – Alapegység: VKI részvízgyűjtő – Részei: térkép, adat, szöveg – Tagország határozza meg a szükséges léptékeket – WISE megjelenítés EU szinten 1:250.000 – Elérhetővé kell tenni a nyilvánosság számára • Tagországok releváns pluszinformációval bővíthetik a jelentésüket • Biztosítani kell a határok mentén a konzultációt és erről jelenteni is kell • VKI végrehajtásával biztosítani kell az összhangot





„Árvízi kockázati térképezés és stratégiai kockázati terv készítése” (KEOP2.5.0.B – ÁKK projekt)


Árvízi kockázati térképezés és stratégiai kockázati terv készítése (KEOP-2.5.0.B.) 2008 I. phase, methodology Project time-table

2009

2010

2011

2012

2013

2014

done

II. phase, preliminary risk assesment, data preparation

done

III. phase, mapping, planning preliminary risk assesment EU deadlines

Risk and hazard mapping Strategic planning

2015

In preparation done done Probably in time

178/2010. (V. 13.) Korm. Rendelet a vizek többletéből eredő kockázattal érintett területek meghatározásáról, a veszély- és kockázati térképek, valamint a kockázatkezelési tervek készítéséről, tartalmáról AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2007/60/EK IRÁNYELVE (2007. október 23.) az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről


„ÁKK” - Árvízi kockázati térképezés és stratégiai kockázati terv készítése Alapadatok forrása: • VIZIG, Önkormányzatok, Hatóságok stb. • Közcélú adatbázisok, felmérések • Országos rendszerbe szervezés - ÁKIR Döntés értelmében beavatkozások műszaki – védképesség növelés/ veszélycsökkentés nem műszaki – tájhasználat módosítás/ kockázatcsökkentés

Területhasználat

Hatás számítása

Kockázat

Tervezés

4,0

Döntés

3,0

Lakosság, valós tájhasználat 2,0

Árvízveszély

1,0

0,0 0

Elöntési mélységek, kitettség

5 000

10 000

Kárfüggvények

Károk

Metodika: • ÁKK metodika alapján • Nemzetileg egységes

Kockázatszámítás: • ÁKK metodika alapján • OVF és VIZIG készíti

Vizsgálatok: • ÁKK metodika alapján VIZIG • Numerikus modellezés és számítások • Térinformatikai elemzés • Országos rendszerbe szervezés

Kockázatkezelési megoldások kidolgozása

Országgyűlési határozat

Javaslatok: • Regionális kockázatkezelési terv • Illetékes VIZIG készít • Területi Vízgazdálkodási Tanács véleményezi • Országos Kockázatkezelési Stratégia • OVF készíti • Országos Vízgazdálkodási Tanács véleményezi • Kormány javaslatot tesz • Országgyűlés határozatban fogadja el


„ÁKK” projekt – veszély értelmezése

Veszély: terhelés valószínűsége ≠ elöntés valószínűségével (!!!) Hatás: egy konkrét esemény kárfüggvénye Kockázat: összes hatás együttes értékeléséből értékcsökkenés


„ÁKK” projekt – veszély értelmezése (terhelés és ellenállás)

Veszély: terhelés valószínűsége ≠ elöntés valószínűségével (!!!) Hatás: egy konkrét esemény kárfüggvénye Kockázat: összes hatás együttes értékeléséből értékcsökkenés


„ÁKK” projekt – kockázat értelmezése (0-10.000 év visszatérésre) Inundation events

T = 0-5 d

T = 5-15 d

T > 15 d

T>0d

hmax = 0-5 dm hmax = 5-15 dm hmax = 15-30 dm

E11 E12 E13

E21 E22 E23

E31 E32 E33

  

hmax > 30 dm hmax > 0 dm

E14 

E24 

E34 

 

P(E11) = 0 (MIN) P(E12) = 0,005 P(E11) = 0,015 P(E11) = 0,001 (MAX) Damage function: HF(Ei) = f(Ei)

Risk: K = Ʃi P(Ei)*HF(Ei) Veszély összege: teljes valószínűségi mátrix Kockázat: a cella várható értéke teljes valószínűségi térre

2013-2014

I. Ütem - Metodikai alapok

AZ ÁRVÍZI VESZÉLYTÉRKÉPEZÉS ADATAINAK ELŐÁLLÍTÁSA           

Folyók, kisvízfolyások felmérése Árvízvédelmi fővédvonalak állapotrögzítése Árvízvédelmi fővédvonalak geotechnikai felmérése Terepi vízterelő objektumok felmérése Belvízi csatornahálózat felmérése Belvízveszélyes területek talajfizikai adatainak felmérése Elöntési referencia adatok beszerzése Belvízvédekezési referencia adatok beszerzése, rendszerezése Vízrajzi adatok ellenőrzése, javítása, árhullámkép áthelyezés Hidrometeorológiai adatok ellenőrzése, javítása Országos digitális domborzati alapadatok beszerzése

ADATOK ADATTÁRI ELHELYEZÉSE, INFORMATIKAI FELADATOK  Adattári elhelyezés  Szoftver beszerzés, fejlesztés  ÁKIR üzemelési felügyelet

A III. ÜTEM FELADATAINAK SZAKMAI ELŐKÉSZÍTÉSE  Alapozó vizsgálatok  Nem számszerűsíthető értékek figyelembe vétele a kockázatszámításnál.  Országos és regionális fajlagos vagyonérték számítás kidolgozása.  A lehetséges intézkedések vizsgálata, intézkedés típusok definiálása és paraméterezése  Kockázatkezelési tervezés támogató rendszer kifejlesztése.  Vizsgálandó stratégiai változatok és szélsőséges szcenáriók meghatározása.  Érintettek tájékoztatása és bevonása az árvízkockázat-kezelésbe, SKV készítése.  Nemzetközi tapasztalatcsere szervezése.  Az 1990 – 2010. közötti időszak ár- és belvizeinek kockázati szempontú értékelése

 Országos veszély-és kockázati térképek elkészítése (felkészülés)  Országos Árvízkockázat-kezelési Irányelv és program kidolgozása  Komplex árvíz-kockázatkezelési mintatervezés a Zagyva – Tarna vízgyűjtőjére

III. Ütem - Veszély- és kockázati térképek előállítása, kockázatkezelési intézkedések

II. Ütem - Adatgyűjtés, alapozó vizsgálatok


ÁKIR – alapozó vizsgálatok és adatbeszerzés Adatfeltöltés, topológia javítás


ÁKIR – alapozó vizsgálatok és adatbeszerzés

Továbbá: - Belvízi referencia adatok beszerzése - Altalaj mintázás és kiértékelés - HydroDEM készítés - Hidrometeorológiai adatok ellenőrzése


ÁKIR – adatok és háttérrendszer éles felhasználása


ÁKIR – adatok és háttérrendszer éles felhasználása


ÁKIR – az ÁKK projekt adatbázis és programrendszer hátterének működése


ÁKK – Zagyva-Tarna mintaterv (VIZITERV Environ Kft.) - költség-haszon elemzések (110% min. küszöb) - veszély- és kockázati térképek készítése mentesített öblözetre - 30 éves fejlődési trendek azonosítása

Lásd:

http://akk.beruhazas.eu/ http://akk.beruhazas.eu/index.php?page=inf_140605 Előadások: - 04. Jelen állapot veszély és kockázati helyzete - Bálint Márton

- 05. Tervezési változatok - Vaszócsik Vilja - 06. Eredmények értékelése - Kisgyörgy Bence

Tervezési változatok

Vaszócsik Vilja Budapest 2014. június. 4.

Területi döntéstámogató modellező rendszer alkalmazása az árvízi kockázat kezelési tervekben

Területhasználat-változás modellezése 2000-2030 között a tervezett OTrT törvény módosított szabályozása alapján

Jövő idejű területhasználat – területi változások modellezése

• • • • • •

•

Változás meghatározója Demográfiai folyamatok: népességváltozás, migráció Területfejlesztési koncepciók: iparterületek, települések, turizmus fejlesztése Közlekedés fejlesztési koncepciók Erdészeti koncepciók Mezőgazdasági koncepciók Korlátozó szabályok: természetvédelmi területek, környezetvédelmi övezetek, árvízi kockázatkezelési övezetek Éghajlatváltozás

? Területhasználat 2040

Jövő idejű területhasználat – területi változások modellezése

Kiegyenlített térségfejlesztési forgatókönyv-2040

Intenzív gazdaságfejlesztési forgatókönyv -2040

Krízis forgatókönyv2040

Árvízkockázat-kezelési tervezés II. ütem Mintaterületi tervezés eredményeinek értékelése

Előadja: Kisgyörgy Bence Budapest, 2014. Június 4. ÁKK II. ütem záró konferencia

Értékelés módszertana Több szempontú értékelés nehezen összehasonlítható tényezők értékelése egy rendszerben - normalizálás Nem eredményezhet az elöntési esemény emberi élet elvesztését,

hogy jelentős, pótolhatatlan, rekonstruálhatatlan kulturális értékek károsodjanak, illetve pusztuljanak el, visszafordíthatatlan károkat pótolhatatlan, újra felépülni nem képes ökológiai rendszerekben Gazdasági szempontok (legalább 50% - max 80% súllyal) •

Kockázat csökkenés mértéke

Nem-vagyon szempontok

•

Intézkedés bekerülési költsége

•

Emberi élet

•

Intézkedés üzemeltetési költsége

•

Ökológia

•

Haszon / Költség arány

•

Kultúra

•

Számszerűsíthető ökológiai károk

•

VGT-szempontok

•

Műemléki károk

•

Egyéb szempontok

•

Egészségügyi károk

Töltések kiépítése hatásának bemutatása Haszon-költség elemzés figyelembe veszi: Beruházási, üzemeltetési és karbantartási költségeket, hasznokat (kockázat csökkenés), extern hatásokat Pénzügyi nettó jelenértéket

Minimum követelmény: 110%

JELEN ÁLLAPOT VESZÉLY ÉS KOCKÁZATI HELYZETE Bálint Márton VIZITERV ENVIRON Kft.

HONNAN INDULTUNK A metodikában leírt forgatókönyv szerint a teljes Zagyva-Tarna tervezési területre elkészíteni a veszély és kockázati térképeket, mind a töltésezett szakaszokra (ártéri öblözetek), mind pedig a töltésezetlen vízfolyásokra (kisvízfolyások).

ÖBLÖZETI ELÖNTÉS TÉRKÉPEZÉS 140.00 120.00 100.00

80.00 60.00 40.00 20.00

1 34 67 100 133 166 199 232 265 298 331 364 397 430 463 496 529 562 595 628 661 694

0.00

ÖBLÖZETEK HATÁRAI

ZAGYVA-TARNA JELEN ÁLLAPOT •

Töltések jelenlegi kiépítési szintre

•

Magassági hiányok és geotechnikai gyengeségek

•

Vízmércék az előre meghatározott valószínűségekkel

•

Referencia eredménynek tekinthető Zagyva-Tarna szakadási helyek

Öblözet Bene-TarnaGyöngyös Bene-TarnaGyöngyös

Töltés száma

Töltés neve

Gátőrjárás neve

Szakadás szelvénye

Közelebbi vízmérce

EOVx (y)

EOVy (x)

08.13.04

Tarna jobbpart

Tarnaörs

15+000

Tarnaméra

253830

726583

08.13.07

Tarna jobbpart

Erk

17+592

Tarnaméra

256266

726866

Hatvani

18+925

Hatvan alsó

260087

697634

Hatvani

20+350

Hatvan alsó

260250

697726

Boldogi

02.11.04

Boldogi

02.11.04

Zagyva jobbpart Zagyva jobbpart

INTÉZKEDÉSI LEHETŐSÉG

INTÉZKEDÉSI VÁLTOZATOK


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2007/60/EK IRÁNYELVE (2007. október 23.) az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről Országjelentések • Irányító felelős hatóság kijelölése 2009 • Előzetes kockázatbecslés 2011



AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2007/60/EK IRÁNYELVE (2007. október 23.) az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről Országjelentések • Előzetes kockázatbecslés 2011

• Veszély- és kockázati térképek 2013



Hasznos honlap elérhetőségek PFRA (Előzetes kockázatbecslés) http://www.vizugy.hu/index.php?module=content&programelemid=1&id=826 FHRM (Veszély- és kockázati térképek első változata) http://www.vizugy.hu/index.php?module=content&programelemid=62 ÁKK projekt honlapok http://akk.vizugy.hu/ http://akk.beruhazas.eu/ EU Árvízi Irányelv http://ec.europa.eu/environment/water/flood_risk/ http://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=CELEX:32007L0060




Árvízi kockázat-kezelés nemzetközi szinten

• EU szinten nem készül egységes kockázatkezelési terv, a Közösség a nemzeti adatokat összegzi megjelenítési és adat szinten a nemzetközi kommunikáció érdekében • Duna Vízgyűjtő esetében az ICPDR (Nemzetközi Duna Védelmi Bizottság) FP-EG árvízi munkacsoportja készít vízgyűjtő szintű aggregált kockázatkezelési tervet, mely főként demonstrációs célokat szolgál és az EU felé jelenti – Célja az országok metodikájának összefoglalása, a beavatkozási típusok bemutatása jó gyakorlat példákkal együtt, a határmenti együttműködések és a szolidarítás elvének érvényre juttatásának demonstrálása, a Víz Keretirányelv értelmében elvégzett tevékenységek egyeztetési módját (VGT) – Mellékletként tartalmaz egy projekt téma listát, mely prioritás nélkül mutatja a csoport tagjai által közös egyetértésben megjelölt azon tevékenységeket, melyekre nemzetközi projekteket célszerű indítani

Flood Risk Management Plan for the Danube River Basin District

•Availability (public consultation version June,2015): • http://www.icpdr.org/main/draftplans-2015

•National background information: • http://www.icpdr.org/main/public-participation-2015-national-management-plans

Árvízi kockázat-kezelési lehetőségek hazánkban

• Szerkezeti, műszaki intézkedések: – Védműfejlesztés (drága, altalaj problémák) – Tározók építése (Duna mentén nem alkalmas)

• Nem szerkezeti, jogi-szabályozási intézkedések – – – – – – – –

Lakosság felkészítése (Települési vízkár. Tervek) Jó külföldi és belföldi kapcsolatok (ICPDR, EU WG-F) Pontos előrejelzés (OVISZ fejlesztések, pl. Lajta) Mértékadó árvízszintek aktuális ismerete Nagyvízi meder levezető képességének megőrzése Területhasználat szabályozása (partél, zónák) Lokalizációs tervek aktualizálása (2015) ÁKK felülvizsgálat (tervezett KEHOP 2016-2020)


Települési vízkár-elhárítási Tervek  A vízkár-elhárítási terv a 234/2011 (XI.10.) Korm. rendelet 27.§ (2) pontja alapján a település veszély-elhárítási terv mellékletét képzi  1979/2013. (XII. 23.) Korm. határozat alapján árvíz által veszélyeztetett nyílt ártéri települések tekintetében a tervek elkészítése/felülvizsgálata az állami védekezésért felelős vízügyi igazgatási szerv feladata  kb. 160 település, 2013-2014 évben elkészült az MMK Vízgazdálkodási és Vízépítési Tagozata által kidolgozott „Módszertani segédlet önkormányzati vízkárelhárítási védekezési tervek elkészítéséhez (2011)” című kiadvány alapján


Nemzetközi együttműködési lehetőségek Hivatalos platformok:  Európai Unió:  Duna vízgyűjtő:  Határon átnyúló vízgyűjtők:  Nemzetközi jó gyakorlatok:

Working Group „F” on floods ICPDR FP-EG Flood Protection Expert Group Duna Régió Stratégia (DRS PA4, PA5) Határvízi Bizottságok EU támogatott projektek


Előrejelzés - OVSZ 6 napos előrejelzés  Duna : 22 állomás  Tisza : 50 állomás  Dráva: 10 állomás Hófelhalmozódás  33 részvízgyűjtőre Folyamatos fejlesztés  Pl. Lajta 2014  Időlépés sűrítés

A 2013. júniusi árvíz jelentősen meghaladta a MÁSZ-t Budapest fölött 1.50 zmax 2013-MÁSZ 2010

1.00

+70…120 cm

Budapest

0.00 -0.50

-1.00

Duna fkm

1850

1830

1810

1790

1770

1750

1730

1710

1690

1670

1650

1630

1610

1590

1570

1550

1530

1510

1490

1470

1450

-1.50 1430

dz, [m]

0.50

Meglévő MÁSZ • MÁSZ = 1%-os valószínűségű jégmentes árvízszint • Árvédelmi művek tervezése • Éves maximális vízállás statisztikáján alapul: hosszú adatsorok, de nem egyöntetűek • A kb. 20 dunai mérceszelvény között interpoláció

Sztochasztikus módszer MÁSZ = az évi 1%-os valószínűségű vízhozamhoz tartozó vízszint Monte-Carlo eljárással, sok árhullám alapján 1) NQ1% hossz-szelvénye: történelmi idősorok hidrológiai statisztikai elemzésével 2) 14 ezer évnyi napi Q(t) idősor generálása a befolyási peremekbe Markov-folyamatként 3) A nagy árhullámok transzformálása a Duna mentén 1D HD modellezéssel (HEC-RAS)

Talajvízszint mozgása a Csallóközben a 2013. árvíz során

(SHMÚ)

Árhullámok generálása a belépő peremekhez Q Gabc(t) Q Rajka(t)

Q Vág(t)

Q Garam(t) Q Ipoly(t)

Q MD Q Rába(t)

• Nagy vízgyűjtő • Q(t): Idősormodellezéssel generált idősorok

Q Dráva(t) zDuna 67

Kalibráció és igazolás 14

Közelmúlt árhullámai 13

Q2002

Q2006

1000

Q2013

500

11 10

200

Vi s szatérési idő, *év+

100 50

1000 500

9

100

8

10

50 20

7

10

Duna fkm

1850

1830

1810

1790

1770

1750

1730

1710

1690

1670

1650

1630

1610

1590

1570

1550

1530

1510

1490

1470

6

1450

Igazolás: 2006. márc. <20 cm hiba

20

200

1430

NQ, [1000 m 3 /s]

12

Kalibrálás: 2013. jún. < 10 cm hiba

2002. aug. <50 cm hiba

MÁSZ meghatározása

119

Szimulált árhullámok Qmax és zmax értékpárjai

zmax, mBf

118.5

118

117.5

117

116.5 9000

9500

10000

10500 Qmax, m3/s

11000

11500

12000

119

p > 1%

p < 1%

zmax, mBf

118.5

118

117.5

117

116.5 9000

NQ1%=10 390 m3/s 9500

10000

10500 Qmax, m3/s

11000

11500

12000

119

p > 1%

p < 1%

zmax, mBf

118.5

118

MÁSZ

117.5

117

NQ1%=10 390 m3/s 116.5 9000

9500

10000

10500 Qmax, m3/s

11000

11500

12000

Az új MÁSZ Bp. fölött 100-150 cm-rel meghaladja a jelenlegit 2.00 Új MÁSZ-zmax 2013 1.50

Új MÁSZ-MÁSZ 2010

dz, [m]

1.00 0.50 0.00

-0.50

1850

1830

1810

1790

1770

1750

1730

1710

1690

1670

1650

1630

1610

1590

1570

1550

1530

1510

1490

1470

1450

1430

-1.00

Duna fkm

Az új mértékadó árvízszintek (MÁSZ) a Duna esetében 2014.08.08. dátummal léptek hatályba a 11/2010 (IV.28.) KvVM rendelet módosításával. További vízfolyások MÁSZ értékének jogi bevezetése folyamatban van.

MÁSZ jogszabály változása

Korábban: 15/1997 KHVM, 11/2010 KvVM 74/2014. (XII. 23.) BM rendelet a folyók mértékadó árvízszintjeiről • Mértékadó árvízszint a jégmentes árvíznek az 1%os valószínűségű vízhozamából származtatott vízszint, amelyet hatévenként felül kell vizsgálni. – A felülvizsgálatnak minden esetben meg kell előznie a nagyvízi mederkezelési tervek felülvizsgálatát. – Soron kívül felül kell vizsgálni az érintett folyószakaszokon, ha a mértékadó árvízszintet vagy a korábbi legmagasabb vízszintet az árvizek meghaladják


• A magassági biztonság valamennyi folyóra egységesen 1,0 méter, kivéve – Nagyobb biztonság egyes kiemelt területeknél – Csökkentett előírás egyes mezőgazdasági területeknél – Árvízvédelmi falaknál min. 0,5 m

• 2014 évi aktualizálás – I. melléklet: MÁSZ értékek (EOV X-Y, FKM, TKM) – II. melléklet: magassági biztonság (TKM) – III. melléklet: visszatöltésezett vízfolyások (TKM)

• GIS szemléletű letárolás



Nagyvízi mederkezelési tervek

1979/2013. (XII. 23.) Korm. határozat a vízkárelhárítás és az öntözés hatékonyságának növelését biztosító intézkedésekről

• 2. az árvízszintek további emelkedésének megakadályozása érdekében felhívja a belügyminisztert és a vidékfejlesztési minisztert a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.), valamint a nagyvízi medrek és a parti sávok hasznosításával és kezelésének rendjével kapcsolatos szabályozás felülvizsgálatára, továbbá a belügyminisztert a nagyvízi mederkezelési tervek elkészítésére; • 4. az állami védművek védképességének megőrzése érdekében felhívja a belügyminisztert, hogy gondoskodjon a magyarországi árvízvédelmi töltések átfogó talajmechanikai vizsgálatáról és az erről szóló értékelés elkészíttetéséről; • 5. felhívja a belügyminisztert és a vidékfejlesztési minisztert a Vgtv. olyan irányú módosításának előkészítésére, hogy az árvíz által veszélyeztetett nyílt ártéri települések tekintetében a települési vízkárelhárítási tervek elkészítése, illetve felülvizsgálata az állami védekezésért felelős vízügyi igazgatási szerv feladata legyen;


83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet a nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról

• A jogszabály célja a MÁSZ-al rendelkező folyók hullámterének levezető képességének visszaállítása, fenntartható kezeléséhez szükséges szabályozási alapok megteremtése • A rendelet mellékleteket tartalmaz: – 1.m. A nagyvízi mederkezelési tervet (NMKT) megalapozó tervdokumentáció tartalma (5 fejezet, részletes előírás) – 2.m. Nyilatkozat kártalanítási igényről való lemondásról – 3.m. Levezető sávok építési követelményei (4 típus) – 4.m. A nagyvízi mederkezelési terv elkészítésével érintett vízfolyások, folyószakaszok (67 db tervezési egység)


Jogszabály kiemelt tartalmi elemei: • A rendelet több fogalom meghatározást is tartalmaz, közülük jelentős a „parti sáv” és használatának részletes definíciója, előírásai • A nagyvízi mederben történő művelési ág váltást vagy építést az NMKT figyelembe vételével lehet végezni, illetve Fenntartó állásfoglalása szerint • Rendezi a hullámtéri nyári gátak közérdekből történő elbontásának kérdését és ehhez kapcsolódó kártérítést • Rögzíti a hullámtéri erdőgazdálkodás főbb előírásait • Rendezi a fakadóvizes területek definiálást és területhasználati lehetőségeit


Zonációk és előírásaik


Jogszabály kiemelt tartalmi elemei: • A nagyvízi mederben való elhelyezkedést a VIZIG kezdeményezésére a Hatóság állapítja meg • Meghatározza az NMKT véleményezési metodikáját • Megadja, hogy az NMKT dokumentációkat az illetékes területi vízügyi Hatóságnál és VIZIGnél kell elhelyezni • Deklarálja, hogy a terveket 6 évente vagy mértékadó esemény esetén felül kell vizsgálni

Nagyvízi mederkezelési tervek felépítése: 1. 2. 3. 4. 5.

A MEGLÉVŐ ÁLLAPOT ISMERTETÉSE AZ ELŐÍRÁSOKAT MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATOK ELŐÍRÁSOK, TERVEZETT INTÉZKEDÉSEK IRATMELLÉKLETEK RAJZ- ÉS TÉRKÉPMELLÉKLETEK


Országosan 67 db tervezési egység


Főbb eredmények a jogszabály értelmében: • A folyókhoz kapcsolódó tervdokumentációk lehető legteljeskörűbb összegyűjtése, katalogizálása és kiértékelése történt meg


Főbb eredmények a jogszabály értelmében: • A vízfolyások hullámtereire a meglévő legfrissebb adatok alapján digitális terepmodelleket készítettek, melyből a modellezési rácsháló és különböző geometriai elemzések történtek (pl. VO szelvények összehasonlítása, feltöltődések nyomonkövetése, vertikális és horizontális vándorlások, stb) 113 VO, 1810,116 fkm – Bősi alvízcsatorna torkolata

Nagyvízi mederkezelési tervek Szigetköz, 2013. június


Főbb eredmények a jogszabály értelmében: • A terepmodell alapján lehatárolásra került a vízfolyások partéle, mely alapján a parti sáv hatóságilag megállapítható • Minden töltésezett, MÁSZ értékkel jellemezhető vízfolyás szakaszokra numerikus modellek épültek, többségében 2D leképzéssel • A modellezés célja a Q1% vízhozam levezetéshez tartozó levezetési sávok lehatárolása, melyek paraméter-jellegzónák alapján különülnek el (pl. fajlagos vízhozam tartományok) • A zonációs térkép alapján az ingatlanokra jogi kötelezések kerülnek • Fejlesztési tervek készültek koncepcionális szinten


Modellezési és szerkesztési végeredmény


Beavatkozási típusok: • Érdesség javítását célzó beavatkozások • Medergeometria optimalizálása • Egyéb fejlesztési jellegű beavatkozások Megvalósítás jellege szerint: • Üzemelési és karbantartási feladatok (Nem engedélyköteles) • Először fejlesztési, majd üzemelési és karbantartási jellegű feladatok (Engedélyköteles)



Kockázatkezelési kategóriák: • • • • • • • • • •

101 102 103 104 105 106 107 108 109 110

Árt, hullt terh mód Növényzet átalakítás Mederkotrás, zátonyrendezés Víztározás mederben Oldaltározók építése Töltés áthelyezés Töltés erősítés Új töltés építés Árapasztó csatorna Folyószabályozási művek visszab

• • • • • • • • •

111 112 113 114 115 116 117 118 119

Lefolyási akadályok átalakítása Hullámtéri mellékágak rehab Nyárigát, depónák bontás Övzátony rendezés Kanyarulat rendezés Áramlási holtterek elárasztása Üdülőterületek rendezése Mederstabilizáció Egyéb más int, szerk, nem szerk

Kockázatkezelési intézkedések kivitelezési lehetőségei: • • •

2014-2020 KEHOP projektek EU finanszírozott CBC projektek 2014-2042 Kvassay Jenő Vízstratégia


• Szerkezeti, műszaki intézkedések: – Védműfejlesztés (drága, altalaj problémák) – Tározók építése (Duna mentén nem alkalmas)

• Nem szerkezeti, jogi-szabályozási intézkedések – – – – – – – –

Lakosság felkészítése (Települési vízkár. Tervek) Jó külföldi és belföldi kapcsolatok (ICPDR, EU WG-F) Pontos előrejelzés (OVISZ fejlesztések, pl. Lajta) Mértékadó árvízszintek aktuális ismerete Nagyvízi meder levezető képességének megőrzése Területhasználat szabályozása (partél, zónák) Lokalizációs tervek aktualizálása (2015) ÁKK felülvizsgálat (tervezett KEHOP 2016-2020)

Stratégiai célok (Láng István főigazgató-helyettes nyomán)

Az árvízveszély folyamatos és pontos definiálása az eljárásokban, fogalmak tisztázása. Elmozdulás a drága eseti beruházások irányából a folyamatos, tervezhető üzemelés felé Hosszú távra kiszámítható környezet biztosítása Tervezhető fejlesztések – tervezhető finanszírozás = hatékonyság

Köszönöm a figyelmet!

[email protected]

Árvízi veszély- kockázatkezelés: ágazati irányok és jogszabályi keretek

Recommend Documents