12
Az állandó zsoldossereg létrejötte Mohács elõtti magyar királyok között nem alaptalanul tartjuk Mátyást a legkiválóbb hadszervezõnek és hadvezérnek. Tisztelettel adózunk a Morvaországot, Sziléziát, Lausitzot és Bécset elfoglaló király emlékének, s halála kapcsán szívesebben hiszünk a király megmérgezését elhitetni kívánó mendemondákban, mint az életét jórészt hadjáratokban töltõ király fizikumának egyáltalán nem váratlan összeomlásában. Mátyás saját korában is eredményesen hitette el országgal-világgal, hogy nemcsak a tudományok, illetve a mûvészetek pártfogója, hanem a világ egyik legkiválóbb hadvezére is.
A
Állandó zsoldossereg Mátyás trónra kerülésekor a királyi hatalom bázisa és tekintélye lehanyatlott, az országot a széttagolódás réme fenyegette. Az új király csak hosszú évek küzdelmei után szilárdította meg uralmát, szerezte vissza a Szent Koronát, s A fekete sereg páncélos vitéze számszeríjjal, pajzzsal. A Bodfalvi Bod család címere, 1460
MOL
ismeretlen nevû jánosréti mester Garamszentbenedeken és Jánosréten (Bars m.) oltárképeket készít. 1474 február 8. Ali szendrõi bég (miután végigdúlta a Temesközt) kirabolja és felgyújtja Váradot. (Utána bántatlanul kivonul az országból.) március 11. Ulászló cseh király szövetséget köt III. Frigyes németrómai császárral Mátyás ellen. A szövetséghez Kázmér lengyel király is csatlakozik. A Habsburg–Jagelló koalíció létszámfölényben lévõ serege elõl Mátyás a sziléziai Boroszló várába szorul (október), de egyedi taktikát alkalmazva (magyar portyázó csapatokat küldve az ellenség hátába, hogy megakadályozza annak élelmiszer-utánpótlását) fegyverszünetre kényszeríti az ostromlókat. július Török portyázó csapatok dúlnak a Dráva–Száva közében. december Mátyás Szapolyai István szepesi grófot a „fejedelmi gyûlés”-nek nevezett rendi gyûlés hozzájárulásával kinevezi Szilézia és a két Lausitz fõkapitányává. (E minõségében egyszersmind a király helyettese. A fõkapitány mellett a királyt ún. ügyvivõk is képviselik.) az év folyamán Elkészül a Birk-kódex. (A kézirattöredék Váci Pál domonkos szerzetes magyar fordításában Szent Ágoston reguláit és Szent Domonkosnak az általa alapított apácarend számára írt szabályait tartalmazza.) – Megkezdõdik a kassai Szent Erzsébet-templom kétszárnyú fõoltárának festése. 1474–1481 Franciscus de Castello Ithalico de Mediolano olasz miniatúrafestõ Magyarországon illusztrálja Kálmáncsehi Domokos székesfehérvári prépost breviáriumát. 1475 elõtt Beckensloer János egri püspök (késõbbi esztergomi érsek) gótikus püspöki palotát építtet Egerben. 1475 január 10. III. (Nagy) István moldvai vajda és Magyar Balázs erdélyi vajda Vasluinál gyõzelmet arat a Moldvába benyomult Szulejmán pasa, ruméliai beglerbég serege felett. január Sziléziában egyes fõurak lázadást szerveznek Mátyás ellen. A király a lázadást leveri. április 24. Mátyás országgyûlést hív össze Budára. (Az országgyûlésre 1464 után elõször kapnak meghívást a szabad királyi városok.) – Thurzó János szerzõdést köt a hét Garam menti bányavárossal, és kötelezi magát, hogy a bányákban vízelvezetõ berendezést épít. június 9. Mátyás engedélyezi a szász székeknek, Beszterce és Brassó városá-
verte le, ill. egyezett ki a Felvidéken berendezkedett cseh zsoldosvezérekkel. Az ország biztonságosabbá vált, és vezéreikkel együtt e zsoldosseregek a huszita harcmodor legjavát is magukkal hozták, s a fokozatosan kialakuló, kizárólag a király parancsainak engedelmeskedõ zsoldossereg alapját vetették meg. A vezérek, akik kiemelkedõ katonai tudásuk mellett sokszor cégéres gazemberek és gátlástalan harácsolók voltak, nem egyszerûen csak átpártoltak hozzá, hanem a mátyási politikai rendszer meghatározó támaszát is jelentették. Mátyás idejében 65–70 ezer fõ lehetett az ország tényleges katonai ereje. Ebbe beszámították a végvárak õrségét és az egyébként nem túl nagy létszámú s korlátozott értékû nemesi felkelést is, amit Mátyás az 1470-es évektõl nem vett igénybe. Vélhetõen legnagyobb hadjárataira sem vonult 20-30 ezer fõnél nagyobb sereggel. Nehéz azonban meghatározni az állandó zsoldossereg magjának létszámát, s megbecsülni azokat, akiket csak néhány hónapra vagy éppen néhány hétre hívott táborba a király. A zsoldosokkal egy olyan széles katonaréteg jelent meg, amely fõ megélhetési forrásának a katonáskodást tekintette. A fennmaradt zsoldosfogadási listák szerint cseh, lengyel, osztrák származású hadakozó réteg volt jelen, akikhez szép számmal csatlakoztak magyarországiak is. Néhány esetben jól láthatjuk, hogy polgárok, nemesek számára milyen anyagi haszonnal járt a katonáskodás. Pl. Miskolci Kovács István, miközben hivatásos katona, egy kisebb csapatot irányító rótamester volt, a szolgálat szüneteiben tisztes polgári életet élt. Vagyona több forrásból származott, amit miskolci háza, mészárszéke, szõlõi, kétkerekû malma
bizonyít. A meggazdagodó polgár rossz lelkiismeretét kegyes célú alapítványokkal nyugtatta meg. Végrendeletében olvashatunk ezüstserlegérõl, nyolc ezüstkanálról, egy aranyozott ezüstkupáról, hat ónból készült füles pohárról, hat óntányérról s egyéb ezüstnemûekrõl. Más szûrhetõ le Mátyás egyik kapitánya, Haraszti Ferenc vagyonosodásából. 1486 és 1490 között összesen 14 500 forintot fordított birtokvásárlásra és 7260 forintot birtokok zálogbavételére. A köznemes Haraszti ilyen hatalmas összeghez feltehetõen elsõsorban a királyi zsold „megtakarítása” révén juthatott. Különleges, de igen gyakran alkalmazott kategóriát jelentettek a kényszerzsoldos-fogadási megbízások. Ilyenkor a mozgósítási parancsok mágnásoknak, tekintélyes birtokos nemeseknek és városoknak szóltak, de a király a katonáknak járó zsold megfizetésére kötelezettséget vállalt.
Zsoldfizetés Az állandó zsoldoshadsereg a király kezében félelmetes fegyvernek bizonyult. A rendeknek komoly félelmeik voltak a kizárólag a királynak engedelmeskedõ sereggel szemben. Az élet pedig mindenben igazolta ezeket, hiszen Mátyás könnyen felülkerekedett az ellene szõtt összeesküvéseken, katonai erõ és politikai számítás ügyes vegyítésével, s hatalma megdönthetetlennek bizonyult. A király a sereg fizetésére felhasználta az uralkodása kezdetétõl gyakran évente kétszer is kivetett rendkívüli adót. Ezt az országgyûlések (olykor csupán a tágabb királyi tanács) a törökök elleni harcra szavazták meg, Mátyás azonban néhány év kivételével nyugati hadjárataira költötte. Az adó beszedése hadakozásra kényszerítette a királyt, hiszen csak így kapott jogcímet a pénz behajtására, ami a költ-
Számszeríj, 15. század MNM Fegyvertár
ségvetés egyik legnagyobb bevétele volt. A zsold elmaradásának következményeit már a király halála utáni elsõ évben, 1491 végén az egész ország megtapasztalhatta: a „fekete sereg” ekkorra már Magyarország területén pusztított, s hiába helyezték át õket a végvidékre 1492-ben, a fizetetlenségre ott is hasonló módon reagáltak. Kubinyi András számításai szerint 9 ezer zsoldos esetében a királynak egy évre 288 ezer, 15 ezer esetében 480 ezer forintot kellett volna kifizetnie. Ezzel szemben Mátyás évi bevételét átlagban 628 ezer forintra becsülhetjük, mégpedig úgy, hogy évi egyszeri adókivetés esetén 493 ezer, kétszeri adókivetéskor 743 ezer forint folyt be a kincstárba. Az összegben nem volt benne a végvári õrségek fizetése, valamint az ellátási és építkezési költségek sem. A tûzfegyverek számának tudatos növelése is hatalmas többletkiadásokkal járt. Az ekkorra már súlyosan elpusztított déli hadszíntér nem volt képes eltartani egy állandó sereget. A hazai rendek megegyeztek, hogy a korábbi áron nem tartanak igényt egy politikai jogaikat és lehetõségeiket a királyi hatalommal szemben korlátozó zsoldosseregre. Az 1491-es pozsonyi béke az állandó zsoldossereg végét is jelentette: ha nincs háború, nem kell zsoldoskatonaság, s értelemszerûen rendkívüli hadiadóra sincs szükség.
A kiváló stratéga A hadakozás korábban is drága mulatság volt, de a 15. században még inkább az lett. Jellemzõ, hogy a korabeli európai országok sem nagyon bírnak 10 ezres seregnél többet állandóan fegyverben tarGótikus félvért, 15. század második fele MNM Fegyvertár
nak és a Barcaság lakóinak, hogy adójukat 10 ezer aranyforinttal megválthassák. az év folyamán Taddeo Ugoleto olasz humanista Mátyás megbízásából megvásárolja a bolognai Manfrediniek könyvtárát. 1475–1490 Elkészül a lõcsei Szent Jakab-templom Vir dolorum faoltára. (A lõcsei faszobrásziskola és egy ismeretlen festõ alkotása.) 1475–1500 Elkészül a legrégibb magyar csízió, versbe szedett naptár. 1476 január–február Mátyás megostromolja és február 15-én visszafoglalja a töröktõl a Száva déli partján álló Szabács várát. február 13. Beckensloer János esztergomi érsek, fõ- és titkos kancellár III. Frigyes német-római császárhoz szökik. (Jelentõs pénzösszeget és az esztergomi könyvtár több könyvét viszi magával.) március 2–3. Ernuszt János szlavón bán és kincstartó végrendeletében meghagyja, hogy a budavári Nagyboldogasszony (Mátyás)-templom mellé kápolnát építsenek, fiát, Ernuszt Zsigmond pécsi püspököt pedig a pécsi székesegyház restaurálására kéri. május II. Mehmed szultán Moldva elfoglalására indul. (Mátyás Báthori István országbírót küldi III. [Nagy] István vajda megsegítésére.) szeptember 8. Mátyás felszólítja a városokat, hogy küldjék el megbízottaikat Handó György kincstartóhoz, hogy a fizetendõ adó összegében megállapodjanak. õsze Mátyás Egervári Lászlót kinevezi szlavón–dalmát–horvát bánná. A báni tisztséget ettõl kezdve ugyanaz a személy viseli, ami lehetõvé teszi a délnyugati végek védelmének egységes irányítását. december 10. Aragóniai Beatrix, Mátyás jegyese megérkezik Székesfehérvárra. december 22. Mátyás és Beatrix házasságot köt Budán. december A törökök elfoglalják a magyarok által az al-dunai Szendrõ környékén emelt kisebb erõdítményeket és betörnek Erdélybe. az év folyamán Elsõ ízben említik a királyi ítélõtáblát (tabula regia iudiciaria), a fõpapokból, bárókból, ítélõmesterekbõl és választott nemesi ülnökökbõl álló egységes – bár nem állandó – bírói tanácsot, melynek élén az ország nagybírái: a nádor, az országbíró vagy a személynök ítélkezik. – Kassai István kõfaragó a diósgyõri vár építkezésein dolgozik. – Gótikus stílusban megkezdõdik a pozsonyi káptalani templom átépítése. – Olasz mester elkészíti Mátyás elsõ ismert éremarcképét. 1476 körül Francesco Bandini olasz humanista körül újplatonista kör alakul a budai kirá-
13
14
tani, s mint Magyarországon, azok is sok helyen garnizonokban szolgáltak, Normandiától Lengyelországig. A fizetséget készpénzben fedezni sehol sem tudták, abba a reménybeli zsákmányt mindenhol, még Angliában is beleszámították, s a seregeknek alkalmat kellett kínálni arra, hogy raboljanak. Mátyás kora egyik legkiválóbb stratégájaként a rendelkezésére álló eszközökkel és erõkkel a maximumot tudta elérni. Felismerte, hogy a politika és a tényleges harci cselekmények között nem feltétlen és szoros a kapcsolat, s szövetségekkel, védelmi vonalak kiépítésével legalább annyit el lehet érni, mint véres ütközetekkel. Mátyás tudta,
hogy egy hadsereg stratégiai fenyegetõ eszköz lehet, miközben csak a lehetõ legkevesebbszer szabad véres közelharcba vezetni. Apja, Hunyadi János hadjáratai és csatái rendkívüli kockázatokkal és veszteségekkel jártak, nemcsak azért, mert szinte mind elveszítette azokat. A gyalogság fokozott alkalmazásával, a tüzérség megjelenésével és térnyerésével a gyors és csatadöntõ középkori lovasrohamok kora lejárt. Jellemzõ, hogy még gyõztes csaták is komoly veszteségeket tudtak okozni a magyar félnek. A veszteségek pótlására pedig a törököknek sokkal nagyobb lehetõségeik voltak. A török hadszíntér nem volt megfelelõ felvonulási terület sem, mert a
„A harmadik fegyvernembe a gyalogok tartoznak, és különbözõ rendekre oszlanak; egyesek közgyalogok, mások vértesek és vannak pajzsosok. A közkatonák vagy gyalogok egy negyedévre személyenként 8 aranyat kérnek. Viszont a vértesek vagy pajzsosok – minthogy apródok és szolgák nélkül vértjüket s pajzsukat nem hordozhatják, s mivel eme apródokat szükségképpen biztosítani kell számukra, ezért mindegyikük vértenként és pajzsonként egy-egy apródot kíván, valamint dupla zsoldot. Vannak ezenkívül puskások, akik értenek a puskával vagy más effajta kisebb lõfegyverrel való lövéshez, de azért nem oly vitézek s használhatók a puska kezelésében, mint a gyalo- Kályhacsempe szablyás-pajzsos ifjú alakjával. Visegrádi királyi palota, 1480 körül gosok. Mivel azonban a csata kezdetén, mielõtt tudniillik kézitusára kerülne a sor, a pajzsosok mögé állva, valamint [várostromnál és] védelemben igen használhatók, ezért õk is annyit kérnek, amennyit a közgyalogok. Az a szokás minálunk, hogy a gyalogosok számához képest egyötödnyi puskást állítunk. […] Hogy pedig tájékoztassuk õfelségét e hadnépek alkalmazásáról és felhasználásáról: a vérteseket mi falnak tekintjük, kik soha a helyüket föl nem adják, még ha egy szálig lemészárolják is õket azon a helyen, amelyen állnak. A könnyûfegyverzetûek az alkalomtól függõen kitöréseket intéznek, s ha már elfáradtak vagy súlyosabb veszélyt észlelnek, a vértesek mögé vonulnak vissza, és soraikat rendezvén s erõt gyûjtvén mindaddig ott maradnak, míg adandó alkalommal ismét elõtörhetnek. Végül a gyalogság egészét meg a puskásokat vértesek és pajzsosok veszik körül, éppen úgy, mintha azok bástya mögött állnának. Mert az egymásnak vetett nagyobb pajzsok kör alakban erõdítmény képét mutatják és falhoz hasonlítanak, melyek védelmében a gyalogosok s az összes középütt állók szinte bástyafalak vagy sáncok mögül harcolnak és adott alkalommal törnek elõ onnét.”
Mátyás Király Múzeum, Visegrád
lyi udvarban. (Nevesebb tagjai: Váradi Péter kancelláriai titkár, Báthori Miklós váci püspök és Garázda Péter nyitrai fõesperes.) 1476–1480 körül A lõcsei Vir dolorum-oltár mestere elkészíti a lõcsei Szent Jakab-templom szárnyas oltárát. 1476–1489 között Felépül a királyi alapítású okolicsnói ferences templom. A csarnokszerû épület gazdag boltozatstruktúrája a bajor és cseh késõ gótikus építészet hatását mutatja. 1476 után Egyre több olasz, fõleg firenzei kereskedõ fordul meg Budán, akiknek a király engedélyezi a posztó kicsiben való árusítását. 1477 február 4. A kásatörõ-malom elsõ ismert magyar nyelvû okleveles említése. június 12. Mátyás hadat üzen III. Frigyesnek. (Indokai: a császár ígérete ellenére sem iktatta be õt Csehország hûbérbirtokába; osztrák szövetségeseit a fegyverszünet ellenére megtámadta; a török ellen nem ad segítséget.) Július végén a magyar sereg – Zeleni János vezetésével – benyomul Alsó-Ausztriába. (Elfoglalja Hainburgot, Klosterneuburgot, körülzárja Bécsújhelyet, Kremset és Steint.) augusztus közepe A béketárgyalások meghiúsulása után a hadjáratot személyesen irányító Mátyás körülzárja Bécs városát. A magyar csapatok elfoglalják a Bécs körüli városokat, köztük Korneuburgot, Tullnt és Sankt Pöltent. A magyar lovasság Linzig portyázik. december 1. III. Frigyes császár Gmundenben, Mátyás Korneuburgban aláírja a békét. december 10. IV. Sixtus pápa bíborossá nevezi ki Rangoni Gábor egri püspököt, fõ- és titkos kancellárt és Aragóniai Jánost, Ferdinánd nápolyi király fiát, Mátyás sógorát. december 13. Mátyás mint cseh király leteszi az esküt III. Frigyes császár elõtt Korneuburgban. 1477 körül Felépül a brassói Feketetemplom. (A csarnoktemplom legszebb magyarországi példája.) 1477–1480 Megszûnik Hess András budai nyomdája. 1478 elõtt Hentel székesfehérvári polgár a PéterPál-templom mellé kápolnát építtet. 1478 július 3. Mátyás követségbe küldi Dóczi Pétert II. Mehmed szultánhoz béketárgyalások megkezdésére. szeptember 2. A gátas malom elsõ ismert magyar nyelvû okleveles említése. szeptember 30. Mátyás elfogadja az Ulászló cseh királlyal kötendõ és az 1468 óta tartó cseh háborút lezáró béke
* Mátyás levele apósához, Ferdinánd nápolyi királyhoz (1481). Boronkai Iván fordítása, Nógrády Árpád javításával.
Skorpió-hadrend „A király pedig személyesen kívánta felállítani az összes hadoszlopot, és a harci feladatokat maga osztotta ki érdemesség szerint. Minden hadoszlopnak megvolt a maga zászlaja, a melyek leginkább a keresztény vallás, aztán a Corvinus-ház, továbbá a gyõzhetetlen magyar nemzet… jelképeit ábrázolták… Aztán a szakaszok felsorakoztak a zászló elõtt, ezek mindegyike 25 lovasból állt, úgyhogy a lovasok száma a sza-
kölcsönös pusztítások és felégetések után az elvihetõ javak köre és mennyisége radikálisan lecsökkent. Egyre kevésbé volt képes eltartani a seregeket, sõt az utánpótlás biztosítása is csak kisebb hadjáratok révén volt lehetséges. A déli hadszíntér nem kínált megfelelõ terepet a nyugat-európai típusú zsoldosseregek mozgatásához, amelyek az erõsségek ostromára nem is igen voltak alkalmasak. (Még az ausztriai hadjáratban sem jeleskedtek az ostromokban, amivel többször kivívták Mátyás neheztelését.) Nem véletlen, hogy Zsigmond nyomdokain haladva Mátyás tovább építette és erõsítette a déli végvári vonalat. Politikájának legnagyobb újdonsága a „nagy stratégia” sikeres alkalmazása volt. Ennek lényege, hogy az állandó zsoldossereg fegyverben tartása olyan elrettentõ erõvel bírjon a török hatalomra, hogy az komoly támadásra gondolni se merjen. A törökök tudatában voltak, hogy a magyar király rendelkezik Európa egyik legkomolyabb állandó seregével, amit akár ellenük is be tud vetni, s a katonák a Dunán gyorsan leszállíthatók a Délvidékre. Ennek a jelentõségét a korabeli Magyarországon nem értették, és még kevésbé értékelték. A kortársak mereven szembe-
kaszokéval egyezzen meg… A sort ki-ki úgy megtartotta, hogy ha csak egy ujjnyival is megelõzte a másikat, már tartania kellett a roppant éles szemû vezér haragjától. Ezután, ahogy az egyes hadoszlopok kissé elõre haladtak, adott jelre a fejedelem elõtt hadgyakorlatot mutattak be, és a sorok felváltva fejlõdtek hol ék alakba, hol körbe, hol három- vagy négyszögbe, fûrész meg olló formájára.” Bonfini (4.8.83.). Ford. Kulcsár Péter. (Bp. 1995. 886–887.) Rázsó Gyula ábrája.
állították egymással a cseh–osztrák–lengyel, ill. a török háborúkat, pedig a kapcsolat és kölcsönhatás nagyon is felismerhetõ volt közöttük. Az összeesküvések és lázadások hátterében részben a török hadjáratok hiánya állt.
Királyi propaganda A legrészletesebb leírást a fekete seregrõl a hadiszemlék szolgáltatják, amikor a külföldi követek is megcsodálhatták elrettentõ erejét. A kor ideális serege jelent itt meg. Ilyenkor mutatták be pl. a híres „skorpió” csatarendet, váltogatva az „ék”, „négyszög”, „villa” alakzatokkal, támadó, védõ és átkaroló hadmozdulatokkal, amire elõre gyakorlatozhattak, a modern katonai parádékhoz hasonlóan. Az eredmény nem maradt el: a korabeli követjelentések, majd Bonfini krónikája nyomán az egész világ ámulhatott a sereg hadmûvészeti felkészültségén. Ez hihetõvé tette a mátyási propaganda törökök elleni harcaira vonatkozó híradásait. A szabácsi ostrom érdekében pl. maga Mátyás keltett nagy európai visszhangot. Ennek közvetlen pénzügyi vonatkozásai voltak: a magyar udvar a török elleni harc címén tetemes, itáliai,
feltételeit. (A cseh királyi címet mindkét uralkodó kölcsönösen megadja egymásnak, Ulászló a Mátyás birtokában levõ tartományokat – Szilézia, Morvaország, Lausitz – csak Mátyás halála után válthatja vissza.) az év folyamán Chimenti Camicia firenzei építõmester irányítja a budai várpalota építkezéseit, ahol utóbb 20 firenzei és dalmát mester, ornamentátor dolgozik. – Megkezdõdik a szepeshelyi prépostsági templom gótikus stílusban való átépítése. 1479 február 14. Mátyás Farkas László deákot Firenzébe küldi, hogy az udvar számára vásároljon. február 27. Mátyás megtiltja, hogy idegen kereskedõk az országból állatot vigyenek ki, és elrendeli, hogy áruikat Sopronban kötelesek lerakni. április 2. Mátyás békét köt IV. Kázmér lengyel királlyal. október 9. Haszán-oglu Isza bég vezetésével Havasalföld felõl kb. 35-40 ezer fõnyi török had tör be Erdélybe. (Az elkövetkezõ napokban feldúlja a Szászföldet és felgyújtja Szászvárost.) október 13. Báthori István országbíró és Kinizsi Pál temesi ispán hadai a kenyérmezei csatában (Alvinc és Szászváros közt, a Maros bal partján) megsemmisítik az Erdélybe betört török sereget. október 21. Mátyás természetes fiának, a hatéves Corvin János liptói hercegnek és hunyadi grófnak három magvaszakadt erdélyi nemes jószágát adományozza. november Rangoni Gábor bíboros egri püspök, fõ- és titkos kancellár Magyarországról végleg Rómába távozik, ahol a magyar király diplomáciai ügyeiben jár el. az év folyamán Albánia török fennhatóság alá kerül. – Laki Thuz János, Mátyás tárnokmestere egységbe foglalja a tárnoki városok fellebbviteli fóruma, a tárnoki szék bíráskodásra vonatkozó jogelveit. – Felépül a budavári királyi palota keleti szárnya. – Elkészül a Dubnici Krónika. (Ismeretlen szerzõje a Képes Krónika és a Budai Krónika felhasználásával dolgozza fel a magyarok történetét a kezdetektõl saját koráig.) 1479–1481 Pest városa nyolcadikként csatlakozik a budai jogot használó hét szabad királyi (tárnokszéki) város (Buda, Kassa, Bártfa, Nagyszombat, Pozsony, Eperjes és Sopron) szövetségéhez. 1479–1490 Mátyás számára mintegy 20 firenzei és dalmát építész, ornamentátor dolgozik. – Mátyás Temesvár központtal megszervezi a déli határ középsõ szakaszának védelmét. A temesi ispán, Kinizsi Pál –
15
akit az Alsó részek fõkapitányának is kinevez – felügyelete alá tartozik a horvát–szlavón báni terület és Erdély közötti végvidék (11 megye). 1470-es évek Felépül a csütörtökhelyi (Szepességi) plébániatemplom mellett a Szapolyai család kettõs, klasszikus gótikus palotakápolnája. 1480 eleje Váradi Péter kancelláriai titkár titkos kancellári címmel átveszi a kancellária irányítását. február Mátyás megüresedettnek nyilvánítja a Beckensloer János érsek 1476. évi szökése óta betöltetlen esztergomi érsekséget, és azt Aragóniai János bíborosnak, Beatrix királyné testvérének adományozza. május–június III. (Nagy) István moldvai vajda magyar segítséggel hadjáratot vezet a törökbarát havasalföldi vajda, Basarab ellen. (A vajda vereséget szenved, de trónját nem veszti el.) június 3. Mátyás Bártfa város kérésére Eperjes városát eltiltja a vászonfehérítéstõl. szeptember 23. Mátyás Pest polgárait (a Frangepánok modrusi vámja kivételével) minden vám fizetése alól fölmenti a Zengg és Zágráb közötti útvonalon. november 21. Mátyás megrendelésére Velencében kinyomtatják az esztergomi egyházmegye breviáriumát (Breviarium Strigoniense). november–december Mátyás Boszniában, Kinizsi Pál temesi ispán Szerbiában üt rajta a törökön. (A király seregei végigpusztítják Boszniát, Kinizsi Pál Krusevácig tör elõre, több csatában megveri Ali szendrõi béget, és szerb telepeseket hoz át a kipusztított délvidéki magyar területek benépesítésére.) õsze Bakócz Tamás titeli prépost, volt kancelláriai jegyzõ, a király bizalmas híve lesz a kancelláriai titkár. az év folyamán Elkészül a bártfai Szent Egyed-templom Krisztus születése oltára. – Francesco Roselli firenzei festõ, miniátor a királyi udvarban dolgozik. 1480 körül Budán majolikagyártó mûhely létesül. (Itália után elsõként készít Európában ónmázas díszedényeket és kályhacsempéket.) – Rómában nyomtatásban megjelenik Magyarországi György domonkos szerzetes munkája, A törökök szokásairól, állapotáról és gonoszságáról, amely személyes élményeken alapul. – Elsõ ízben jelennek meg Janus Pannonius-versek. (Az epigrammák kiadója Arnold Ter Hoernen kölni nyomdász.) – Elkészül a magyarországi késõ gótikus szobrászat legszebb emlé-
folytatás a 18. oldalon
16
pápai és velencei segélypénzhez jutott az 1470-es évek végéig. A hadsereg reprezentatív megjelenését növelte a haditechnikai újítások tudatos alkalmazása, így a tüzérség és a dunai flotta Zsigmond által megkezdett fejlesztésének a folytatása. Jajca és Szabács ostroma is hasonlóan nagyszabású táborba szállással történt. A magyar ostromlók azonban hiába voltak nagy számbeli túlerõben, s vonultatták fel a korszak színvonalán álló ostromágyúkat szárazon és vízen egyaránt, az erõsségek bevétele változatlanul idõigényes maradt, s szembesülniük kellett a török felmentõ seregek rémével is. Ráadásul legalább ekkora gondot jelentett a saját sereg utánpótlásának a megszervezése, ill. az ellenfél körülzárása. Míg Jajcát 1464-ben sikerült a töröktõl egy komoly ostrom alatt megvédeni, addig Zvornik sziklavárának ostromát sikerrel zavarta meg egy török felmentõ sereg, ami egy hónapi ostrom után elûzte Mátyást, seregével együtt, a vár alól. A propaganda egészen sajátos területére vezetnek bennünket azok az ese-
tek, amikor a király egyértelmû katonai vereségeit gyõzelemként hozta a világ tudomására, mint azt tette pl. 1459-ben a körmendi, vagy késõbb a Nagy István moldvai vajdától elszenvedett vereség esetében. Mátyás csatavesztéseinek a kozmetikázásához maga Janus Pannonius is hozzájárult. * A zsoldoshadsereg katonái átformálták a sereget, amelynek mérete és felszerelése valódi kihívást jelentett a korabeli közép-európai hadseregek számára. A kortársak is az udvari reprezentáció fontos eszközének tekintették. Bár Mátyás hadszervezõi erõfeszítései – pl. a várak állapotának, a kincstári pénzek hatékony felhasználásának ellenõrzése – csak részleges és idõben korlátozott eredményeket hoztak, a nyugati, itáliai és francia modellt követni próbáló „reneszánsz uralkodó” tevékenységének talán legmeggyõzõbb aspektusát jelentik. VESZPRÉMY LÁSZLÓ
Ókori katonai szerzõk, térképek int általában a középkori hadvezérekre, Mátyásra is igaz, hogy nem könyvvel a kezében vezette seregét. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy az ókori klasszikus katonai irodalom, Frontinus és Vegetius témái jelen voltak az udvari beszélgetések során, amirõl Galeotto Marzio is tudósít. A csatákat kerülõ, a sereg épségének megõrzését hangsúlyozó római jó tanácsokat a király szívesen hallgatta, hiszen ezek messzemenõen összhangban álltak az általa kialakított alapelvekkel. Tanulságos, hogy az egyik legkorábbi magyarországi és balkáni katonai térkép egy Mátyás-kori kéziratban maradt ránk. A térkép mintapéldányának datálásáról sokféle feltevés kialakult, ám a mûvészettörténeti kormeghatározás alapján az 1470-es évekre tett kézirattal egyidõs a térkép mai másolata. Ha a kézirat valaha is megfordult Mátyás könyvtárában, vagy a királyi könyvtárba bekerült – amint ezt a magyar kutatás vélelmezi –, akkor jól mutatja be azt, hogy a kézirat értékének, A térkép részlete illetve hasznosságának az emelése érdekében helyezhették el benne a magyar király déli hadjárataival kapcsolatban álló, északolasz nyelvjárási jellemzõket mutató térképet. Mindez a korszak általános jellegzetességének számított: VIII. Károly francia király például többek között itáliai hadjáratához is – úttörõ módon – térképeket készíttetett.
M
