TTIISSZZAACCSSEEG MÁÁNNYYZZAATTAA ORRM ÖNNKKO OSS Ö GEE VVÁÁRRO KKÉÉPPVVIISSEELLŐ Ő--TTEESSTTÜÜLLEETTÉÉNNEEKK
AAZZ ÖÖNNKKOORRMMÁÁNNYYZZAATT VVAAGGYYOONNÁÁRRÓÓLL ÉÉSS AA VVAAGGYYOONNGGAAZZDDÁÁLLKKOODDÁÁSS SSZZAABBÁÁLLYYAAIIRRÓÓLL SSZZÓÓLLÓÓ 2211//22000044.. ((VV.. 33..)) RREENNDDEELLEETTÉÉNNEEKK aa 1166//22000099..((XX.. 0011..)) KKTT.. SSZZ.. RREENNDDEELLEETTTTEELL M OTTTT OSSÍÍTTO ÓDDO MÓ EEG GEE ÖVVEEG GLLAALLTT SSZZÖ OG GEESS SSZZEERRKKEEZZEETTBBEE FFO GYYSSÉÉG
2 Tiszacsege Város Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16. § (1) bekezdése alapján - figyelembevéve a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LVX. tv. 7880. §-ait és az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (továbbiakban: Ahtv.) 108-109. §-ait is Tiszacsege Város Önkormányzata vagyonának meghatározásáról, kezeléséről és vállalkozási szabályairól az alábbi rendeletet alkotja: Általános rendelkezések 1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed az önkormányzat tulajdonára így az ingatlan és ingó dolgokra, vagyoni értékű jogokra, továbbá az e rendeletben meghatározott vagyonkezelőkre, az önkormányzat vállalkozásaiban közreműködő szervekre és személyekre. A rendelet nem terjed ki az önkormányzati lakások és helyiségek bérletének megállapítására. (2) Az önkormányzat vagyonának alapvető rendeltetése, hogy az önkormányzati célok megvalósítását, a közszolgáltatások ellátásához szükséges anyagi, tárgyi feltételek biztosítását szolgálják. (3) Az önkormányzat vállalkozási tevékenységének célja, hogy az önkormányzati vagyon felhasználásával, annak növelését, a források bővítését, ezáltal a kötelező és önként vállalt közszolgáltatások hatékonyabb ellátását biztosítva, a lakossági szolgáltatások javítására. A vagyonra vonatkozó rendelkezések 2. § (1) A közszolgáltatást nyújtó önkormányzati intézmények, gazdasági társaságok részére biztosítani kell a feladataik ellátásához szükséges vagyont. (2) Az önkormányzati alapfeladatok, közszolgáltatások ellátásához nem szükséges, nélkülözhető vagyonnal vállalkozás folytatható a rendeletben meghatározott szabályok betartásával. (3) A vagyont az érvényes számviteli előírások szerint kell nyilvántartani. A nyilvántartást az e rendelet szerinti vagyonkezelők kötelesek elkészíteni és naprakészen vezetni. (4) Az önkormányzati vagyon külön része a törzsvagyon, amely vagy forgalomképtelen, vagy korlátozottan forgalomképes. A törzsvagyont a többi vagyontól elkülönítve kell nyilvántartani. a) Forgalomképtelen vagyontárgyak: A helyi közutak és műtárgyak, a terek, a parkok és minden olyan ingatlan és ingó dolog, amelyet törvény vagy helyi önkormányzat forgalomképtelennek nyilvánít. b) Korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak: A közművek az intézmények és középületek, továbbá a helyi önkormányzat által meghatározott ingatlan és ingó vagyontárgyak. (5) A vagyonállapotot – melyben szerepeltetni kell az önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségeket is – az éves zárszámadáshoz csatolt leltárban kell kimutatni. (6) A törzsvagyon körébe tartozó vagyontárgyakat általános szabályként nem lehet elidegeníteni, jelzáloggal terhelni.
3 (7) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak közül a közművagyon a települési önkormányzatok többségi részesedésével közszolgálati célra alapított gazdasági társaságba apportálható. (8) A (7) bekezdésben meghatározott vagyon csak közszolgálati célra hasznosítható. Vagyonnyilvántartás 3. § (1) A vagyonnyilvántartás az önkormányzat tulajdonában meglévő vagyon kimutatása, melynek célja az önkormányzati vagyontárgyak számbavétele értékben és mennyiségben. (2) A költségvetési év zárónapi állapotának megfelelő vagyonnyilvántartást az éves zárszámadáshoz csatolva a Képviselő-testületnek be kell mutatni. (3) A vagyonnyilvántartásban szerepeltetni kell az önkormányzati vagyont, törzsvagyon ezen belül forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyont, valamint forgalomképes vagyon bontásban, az egyes vagyoncsoportokon belül: a) Az ingatlanokat és az egyes vagyoni értékű jogokat tételesen. b) Az ingó vagyontárgyakat vagyonkezelőnként összesített nyilvántartási értéken. c) Az értékpapírokat, társasági részesedéseket (továbbiakban: portfolió vagyon) tételesen és névértéken veszi számba. (4) A vagyonnyilvántartás felfektetéséről és folyamatos vezetéséről a jegyző gondoskodik. A változásokat a bekövetkezéstől számított 60 napon belül a nyilvántartáson át kell vezetni. Vagyonkezelő szervek 4. § (1) Az önkormányzat vagyonkezelő szervei az önkormányzat: a) intézményei, b) a polgármesteri hivatala. (2) A vagyonkezelők a részükre átadott vagyonnal a jogszabályokban és e rendeletben meghatározott feltétel szerint gazdálkodhatnak. A vagyonkezelő szervezet vezetője felelős a vagyonkezelő szervezetet terhelő kötelezettségek teljesítéséért. (3) A vagyonkezelő szervezet vezetője jogosult: a) A használatban lévő vagyontárgyak: - birtoklására, - ingyenes használatára, - hasznainak szedésére, - birtokvédelmére. b.) A használatban lévő alap- és közszolgáltatásokban nélkülözhető vagyontárgyak határozott időtartamú bérbeadás útján történő hasznosítására. c.) A használatban lévő 100.000.- FT értéket meg nem haladó ingó vagyontárgyak alap- és közszolgáltatás sérelmét okozó, jogszabályban meghatározott elidegenítésére.
4 (4) A vagyonkezelő szervezet köteles a használatában lévő vagyontárgyak fenntartásával, állagmegóvásával, karbantartásával, üzemeltetésével kapcsolatos feladatok ellátására. (5) A vagyonkezelő szervezet a használatban lévő vagyontárgyak felújításával kapcsolatos feladatait a Képviselő-testület által meghatározott program és az éves költségvetésben e célra jóváhagyott keretek alapján végzi el. (6) Az önkormányzat vagyonának (ingatlan és ingóvagyon) biztosítása – a gazdasági társaság tulajdonába adott vagyon kivételével – a Polgármesteri Hivatal feladata, a Képviselő-testület által az éves költségvetésben e célra jóváhagyott keretek alapján. (7) A vagyonkezeléssel megbízott szervek vezetői a vagyonkezeléssel kapcsolatos feladataik végrehajtásáról az éves zárszámadás keretében kötelesek számot adni. A tulajdonosi jogok gyakorlása 5. § (1) A tulajdonosi jogokat a Képviselő-testület gyakorolja, egyes részjogosítványok gyakorlásával szerveit és az önkormányzati vagyonkezelőket e rendelet szerint bízza meg. (2) A Képviselő-testület hatáskörébe tartoznak az alábbi, vagyonhasznosításra vonatkozó döntések, értékhatártól függetlenül: a) az önkormányzat tulajdonát képező vagyontárgyaknak az önkormányzati vagyon részeibe való besorolása, b) ingatlan vásárlása, cseréje, értékesítésre történő kijelölése, c) gazdasági és közhasznú társaságokban fennálló részesedéseinek értékesítésre történő kijelölése, valamint pénzbeli és apport befektetése társaságokba, d) hitel felvétele, illetve annak felvételéhez vagyoni fedezet biztosítékul nyújtása, e) kötvény, váltó kibocsátása és elfogadása, f) kezesség vállalása, egy évet meghaladó lejáratú értékpapír vásárlása, g) gazdasági és közhasznú társaság alapítása, h) társadalmi szervezet, alapítvány támogatása. (3) A Képviselő-testület esetenként dönt az ingatlan elidegenítés feltételeiről. Az ingatlan elidegenítéséről hozott döntésével egyidejűleg meghatározza: a) a vételár legalacsonyabb összegét, b) az elidegenítés módját, c) a fizetési feltételeket. (4) A törzsvagyon körébe tartozó korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak elidegenítéséhez, gazdasági társaságba való beviteléhez – értékhatárra tekintet nélkül – a Képviselő-testület minősített szavazata szükséges. (5) A polgármester jogosult a vagyonhasznosítással kapcsolatos megállapodások megkötésére. (6) A jegyző ellenjegyzésre szükséges: a) az önkormányzati intézmények használatában lévő, az alap- és közszolgáltatásban nélkülözhető vagyontárgyak bérbeadásához, egyéb hasznosításához.
5 b) az önkormányzati intézmények használatában lévő 50.000.- Ft, feletti ingó vagyontárgyak elidegenítéséhez. (7) Amennyiben a jegyző megállapítja, hogy a megállapodás ellentétes az e rendeletben foglaltakkal az ellenjegyzést megtagadja. Ha az intézmény vezetője továbbra is ragaszkodik a rendelettel ellentétes megállapodás végrehajtásához, a jegyző erről értesíti a Képviselő-testületet. 6. § Az 1 millió forintot meghaladó értékű vagyont értékesíteni, 500.000.- Ft/év ellenérték felett önkormányzati vagyon használatát, illetve a hasznosítás jogát átengedni csak nyilvános külön rendeltben versenytárgyalás útján, a legjobb ajánlatot tevő részére lehet. 7. § (1) Az önkormányzati vagyon tulajdonjogát, illetve használatát ingyenesen átruházni, az önkormányzatot megillető követelésről lemondani kizárólag közcélra lehet. (2) A 7. § (1) bekezdésben meghatározott döntések meghozatalára kizárólag a Képviselő-testület jogosult. A vagyonhasznosításból származó bevételek elszámolása 8. § (1) Az ingatlan értékesítéséből származó bevétel az önkormányzatot illeti meg. A bevétel felhasználásáról a Képviselő-testület dönt. (2) A vagyonkezelő szervezetek használatában lévő vagyontárgyak hasznosításából származó bevételek a vagyonkezelő saját bevételét képezik. Önkormányzati vállalkozások 9. § (1) Az önkormányzat vállalkozási tevékenységének formái lehetnek: a) saját vállalkozás, b) más önkormányzati társadalmi szervek és gazdasági társaságok vállalkozásaiban való részvétel, c) önkormányzati érdekű vállalkozások támogatása. (2) A Képviselő-testület minden vállalkozásban való részvételről a Pénzügyi Bizottság véleményének kikérésével dönt. (3) Az önkormányzati vállalkozások főbb területei lehetnek: a) vagyontárgyak bérbeadása, apportként vállalkozásba vitele, b) vagyontárgyak értékesítése, c) közterületek hasznosítása, d) terület-előkészítés, e) vállalkozói lakásépítés, lakásértékesítés f) non-profit szervezetek (intézmények, alapítványok) létrehozása, támogatása,
6 g) h) i) j) k)
munkahelyteremtő beruházások végzése, illetve abban való részvétel, idegenforgalmi adottságok hasznosítása, kiadvány készítés, értékesítés, lakossági szolgáltatás nyújtása (pl. fénymásolás, gépelés stb.) önkormányzati gazdasági társaság létrehozása, vagy abban való részvétel.
(4) Önkormányzati érdekű – és ezért támogatandónak – azokat a vállalkozásokat kell tekinteni, amelyek – az önkormányzattal együtt, vagy anélkül – az önkormányzati feladatok megoldását elősegítik. Így különösen: a) javítják a lakossági alapellátást, b) munkahelyteremtőek, c) környezetvédelmi célok, d) növelik a település jó hírnevét. (5) A Képviselő-testület az önkormányzati érdekű vállalkozásokat az alábbiak szerint támogathatja: a) ingatlan kedvezményes biztosítása - szabad értékesítésű telek biztosítása, - részletfizetési, fizetéshalasztási kedvezmény, - kedvezőbb bérleti feltételek, - lehetőség biztosítása az önkormányzattal közös vállalkozásra, b) önkormányzati tőke bevitele. A vállalkozási feladatok ellátása 10. § (1) Az önkormányzati vállalkozásokkal kapcsolatos feladatok: a) a Képviselő-testület, b) a Képviselő-testület bizottságai, c) a polgármester, d) a Polgármesteri Hivatal, valamint e) az önkormányzat által alapított gazdasági társságok látják el. (2) A Képviselő-testület: a) e rendelet alapján dönt vagyontárgyainak vállalkozásba viteléről, a vállalkozás formájáról, módjáról, támogatásáról. b) elfogadja a vagyonkezelői szervezet érdekeltségi rendszerét, és a Polgármesteri Hivatal vagyonkezelői szervezetét, c) elbírálja e rendelet alapján hozzá benyújtott pályázatot. (3) Pénzügyi Bizottság: a) véleményezi a Képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseket a vállalkozásban történő részvételről annak formájáról, módjáról és támogatásáról, b) javaslatot tesz a vagyonkezelői szervezet érdekeltségi rendszerére, c) véleményezi a Képviselő-testület elé kerülő pályázatokat. (4) Településfejlesztési-, Környezetvédelmi és Idegenforgalmi Bizottság meghatározza a települési közszolgáltatások pályázati feltételeit.
7 (5) A polgármester: a) a tevékenységi kör szerinti illetékes önkormányzati bizottság elé terjeszti – javaslatával ellátva – a vállalkozásokra beérkező javaslatokat, pályázatokat, az előzetes célszerűségi, gazdasági vizsgálatok elvégzése érdekében, b) Irányítja a Polgármesteri Hivatal Vagyonkezelői Szervezetét. Záró rendelkezések 11. § (1) E rendelet 2004. május 3-án lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Tiszacsege Város Önkormányzati Képviselőtestületének az önkormányzat vagyonának meghatározásáról, kezeléséről és vállalkozási szabályairól szóló 4/1994. (II. 02.) KT. sz. rendelete és az azt módosító 3/1997. (III. 27.) KT. sz. rendelet, a 9/1997. (VI. 02.) KT. sz. rendelet és a 17/1999. (XI. 25.) KT. sz. rendelet hatályát veszti. (3) 1 E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK. Irányelvbe ütköző rendelkezést nem tartalmaz.
Tiszacsege, 2004. április 28. Németh József sk. polgármester
Füzesiné Nagy Zita sk. jegyző
Kihirdetési záradék: A rendelet 2004. május 3. napján kihirdetésre került. Tiszacsege, 2004. május 3. Füzesiné Nagy Zita sk. jegyző
1
A 16/2009.(X. 01.) KT. számú rendelettel módosított szövegrész hatálybalépésének időpontja: 2009. október 01.
