Általános irányelvek és a kerékpárlabda szabályai Első fejezet – Technikai feltételek Első rész: A játék jellege 1.001 A kerékpárlabdát tornatermekben vagy sportcsarnokokban játsszák. Az alábbi felszínek felelnek meg a játékhoz: fa-, parketta-, forgácslap- triplex és műanyagpadlók. A játékot két-két főből álló csapat játssza. Második rész: A játékvezetők 1.002 A kerékpárlabda-versenyek lebonyolításához szükséges egy versenybíróság, mely legalább egy főbíróból, egy időmérőből és egy titkárból / jegyzőkönyvvezetőből áll. Több bíró és vonalbíró is lehet. A vonalbíróknak rendelkezniük kell bírói engedéllyel. 1.003 Ha a verseny előtt nem neveztek ki főbírót, a bírók közül ki kell nevezni egyet. A főbíró felelős a játékok vagy versenyek szabályszerű levezetéséért. 1.005 A vonalbíróknak figyelemmel kell kísérniük az egész meccset. A meghosszabbított gólvonalnál ülnek. Megfigyeléseket tesznek, melyeket a bírónak kézfeltartással jeleznek. A vonalbíró szöglet esetén mindig mutatja az irányt. A bíró konzultálhat a vonalbíróval. 1.006 Az időmérő feladata a játékidő mérése, ő felel mindkét félidőért és mindkét félidő végét egy tisztán hallható sípszóval jelzi. A bíró utasítására meg kell állítania az időt. Az időmérő által mért idő a meghatározó. A két félidő között figyelnie kell az időt és figyelmeztetni a bírót 1’45’’ után. 1.007 A jegyzőkönyvvezető jegyzi fel az elért gólokat és vezeti a jegyzőkönyvet. A jegyzőkönyvvezető vagy egy bemondó közli az eredményeket és további releváns információkat.
Harmadik rész: A játéktér méret 1.008 A játéktér mérete nemzetközi versenyeken 14 x 11 méter. 1.009 Országos versenyeken elfogadható a 11 x 9 méteres pályaméret. 1.010 A játéktéren kívül a kapu mindkét oldalán legyen egy legalább 60 cm-es szabad terület. Ez a terület a gólvonalon kívül és a határolók között mérendő. 1.011 A játéktér minden szélén legyen egy legalább 60 cm-es szabad terület. Ez a terület a határolókon kívül és a nézők vagy fal között mérendő. Negyedik rész: A játéktér határa 1.012 Az egész játékteret fa vagy műanyag palánkkal kell körbevonni. 1.013 A palánknak az alábbi méretekkel kell rendelkeznie: Magasság: 0.30 m Külső szél felé való szöge: 60°-70° Felső részének lekerekítettnek és sorjától, forgácstól mentesnek kell lennie. 1.014 A palánkot nem szabad a talajhoz rögzíteni. 1.015 A palánk ellátható reklámmal.
Ötödik rész: A játéktér jelzései 1.016 A játékteret a szabályok szerint jól kivehető vonalakkal és pontokkal kell jelölni a mellékelt ábra szerint. 1.017 A vonalak szélessége 3 és 5 cm között legyen. A pontok átmérője 10 és 15 cm között legyen. 1.0.18 Minden más terület külső területnek minősül.
1.019 A 8 és 0,5 m-es körök csak művészkerékpár versenyek megrendezésekor szükségesek. A satírozott területen megengedett a reklám, amennyiben nem gyakorol hatást a játéktér fennmaradó területének egyenletes állapotára. Hatodik rész: Kapuk 1.020 A kapuk méreteit és felépítését az alábbi ábra szemlélteti. 1.021 A kapukat hálóval kell ellátni (nem dróttal). A háló szembőségének akkorának kell lennie, hogy ne mehessen át rajta és megállítsa a labdát. 1.022 A kapukat nem szabad a talajhoz rögzíteni.
Hetedik rész: Labda 1.023 A kerékpárlabda felszíne szövetből, textilből kell, hogy legyen, és 17-18 cm-es átmérővel kell rendelkeznie. Gömbölyűnek kell lennie. Súlyának 500 és 600 g között kell lennie. A bíró feladata hogy eldöntse, megfelelő-e a labda állapota. Nyolcadik rész: Ruházat 1.024 A megfelelő ruházat egy pólóingből, gallérős ingből vagy hosszú ujjú ingből, nadrágszártoldattal felszerelt rövidnadrágból áll. A felső ruházatott nem szabad a nadrág fölött szabadon hordani, be kell tűrni (a balesetek elkerülése végett). Az egyberészes ruha megengedett. 1.025 A boka védelme érdekében magas szárú sportcipőt, vagy bokavédőt kell hordani. 1.026 Térdzoknit vagy térdig érő harisnyát kell hordani. Sípcsontvédő használata ajánlott. 1.027 Kesztyű, csuklószorító, valamint sisak viselése megengedett. 1.028 Tilos bármilyen olyan tárgy viselése (pl.: ékszer, óra, piercing) melyek balesetveszélyesek lehetnek. A piercingeket le kell venni. 1.029 Abban az esetben, ha mindkét csapat azonos színű ruházatot visel, mezcsere szükséges. Amennyiben erre egyik csapat sem jelentkezik önként, a bírónak pénzfeldobással kell eldöntenie, melyik csapat cserél viseletet. Ha az érintett csapat ezt megtagadja, 0:5 gólarányra veszíti az adott mérkőzést. 1.030 Megengedett a reklám feltűntetése a ruházaton, amennyiben megfelel az UCI szabályzatoknak.
Kilencedik rész: Kerékpárok
1.031 A kerékpárokat az alábbi irányelvek / irányvonalak és méretek alapján kell megépíten: A= 150 - 180 mm C= 560 - 610 mm E= 400 - 500 mm G= 360 - 410mm J= 530 - 580 mm
B= 395 - 455 mm D= 500 - 550 mm F= 370 - 410 mm H= 815 - 960 mm K= 920 - 970 mm
Kisebb kerékpárok építéséhez ezen paramétereket lehet használni a kerekek méretéhez viszonyítva. A váz lehet kerek, ovális és a hajlított megengedett. Legnagyobb átmérője nem haladhatja meg az 50 mm-t. A vázszerelvények nem rendelkezhetnek olyan megerősítésekkel, melyek nagyobbak a labda átmérőjénél. Az újabb, ezen normáktól eltérően épített kerékpárok csak az UCI jóváhagyásával használhatók.
1.032 Középcsapágy: az első fogaskerék legalacsonyabb pontja és a talaj közötti távolságnak legalább 220 (+/- 2) mm-nek kell lennie. 1.033 Tengelyek: Az agy hossza a középtengely közepétől a pedáltengely közepéig 135 és 170 mm között kell hogy legyen. 1.034 Kormány: A kormány szélessége nem haladhatja meg a 380 mm-t. A kormány mindkét végén a csövet le kell kerekíteni és ily módon kell gyártani a sérülések elkerülése érdekében. 1.035 Nyereg: A nyerget bőrből vagy műanyagból kell készíteni. Hossza nem haladhatja meg a 300 mm-t, szélessége pedig a 200 mm-t. A nyerget az ülőcső felé kell helyezni, mint a váz felső csövének egyenes meghosszabbítása. Nyereg nélkül tilos játszani. 1.036 Pedálok: a pedálokat gumival vagy műanyaggal kell beborítani, melyek eltakarják a fémfelületeket. 1.037 Kerekek: Az első és hátsó kerék átmérőjének azonosnak kell lennie, semmiféleképpen nem lehet nagyobb 26 hüvelyknél és kisebb 20 hüvelyknél. Csak küllős kerekek engedélyezettek, telekerekek nem. 1.038 Áttétel: A tengelyek teljes körbefordulásához 2.0 m-től 3.20 m-ig kelljen a kerékpárokat előremozgatni. 1.039 Általános információk: Veszélyes tartozékok és egyéb segédletek, mint pl.: kiegészítő vázelemek, lábtartók, záró berendezések, fékek stb. nem megengedettek. Az első- és hátsótengelyt, valamint a láncfeszítőt anyával kell felszerelni. Tízedik rész: Defektek / Kerékpárcsere 1.040 Hibás, más játékosokat veszélyeztethető kerékpárral nem szabad továbbjátszani. Ha a bíró megállapítása szerint a kerékpárt ki kell cserélni, mert más játékosok számára sérülést okozhat, elrendelheti a kerékpár cseréjét. Az időt a csere idejéig megállítják. Az érintett játékosnak a kerékpárcsere után rögtön folytatnia kell a játékot. Nem szabad várni, míg megjavítják a sérült kerékpárt. 1.041 A kerékpár cseréjét a pályán kívül kell végrehajtani a játékos térfelének gólvonala mögött és nem szabad hátráltatnia ellenfelét. Amennyiben a játékos mégis így járna el, figyelmeztetést, de akár sárga lapot is kaphat. Edző vagy szerelő nem léphet a játéktérre. Amennyiben ez mégis megtörténne, a csapatot egy négyméteres rúgással büntetik.
Tízen egyedik rész: A mérkőzések megtervezése 1.042 A verseny előtt minden résztvevő csapatot tájékoztatni kell a verseny lebonyolításáról, vagyis a csoportfelosztásról és időbeosztásról. Tízen kettedik: Korosztályok / Játékidő / Utójátékidő 1.043 A kerékpárlabdát az alábbi korosztályok szerint játsszák: Diákosztály Ifjúsági osztály Junior osztály Ifjúági elitosztály Elitosztály
14 éves korig 16 éves korig 18 éves korig 22 éves korig 19 éves kortól
= U 15 = U 17 = U 19 = U 23 = 19-
Az korosztály a születési évtől függ, vagyis abban az évben, amikor pl. egy játékos 18 éves lesz, egész évben játszhat az U 19-es juniorosztályban. Az osztályok, ha szükséges, a nemzeti szövetségek jóváhagyásával továbboszthatók, hogy szigorítsák a versenyzők számát, vagy, hogy összevonják őket, ha túl kevesen vannak. 1.044 A játékidő a különböző korosztályoktól függ: Elit és ifjúsági elit Junior Minden más
2 x 7 perc 2 x 6 perc 2 x 5 perc
A játékidő bizonyos versenyeknél és selejtezőknél lecsökkenthető 2 x 5 percre. A játékidő két félidőre oszlik a két félidő közötti 2 perces szünet nélkül. 1.045 A döntő mérkőzések játékideje csak egy félidő (térfélcsere nélkül), 1 x 7, 1 x 6, 1 x 5 percesek, akár a normál játékidő. 1.046 Térfélcsere során a felhasznált idő nem lehet több 2 percnél. A csapatot (vagyis mindkét játékost) a szabály megszegése esetében két szóbeli figyelmeztetés után hivatalos figyelmeztetéssel büntetik. Ha a csapat nem veszi figyelembe a figyelmeztetést, második figyelmeztetésben részesül s következésképpen a játékot meg kell szakítani. A szándékos időhúzás, szünetek vagy megszakítások a játékban, melyek egy játékosnak vagy csapatnak tulajdoníthatók, a bíró általi játék megállításához vezethetnek. Ilyen esetekben a bíró az időmérővel egyeztetve bejelenti a kiegészítő időt (mely legalább 20 másodperc). A fennmaradó időt érthetően közölni kell. Ahol elektromos kijelzővel mutatják az időt, ott nem szükséges szóbeli bejelentés. A bíró sípszóval indítja újra a játékot. Kieső labda esetén is sípszóval kell jelezni, hogy az időmérő pontos információkat kapjon.
1.048 Ha az első félidőt túl korán vagy túl későn fújják le, a második félidőt ahhoz igazítva kell megrövidíteni vagy meghosszabbítani. Abban az esetben, ha a játékidőt illetően véleménykülönbség adódik, mindig az időmérő által mért idő a meghatározó. Félidőkor és a mérkőzés végén is mindig az időmérő jelzésének kezdete határozza meg a játék végét. A játék véletlen meghosszabbítása során szerzett gólokat nem szabad érvényteleníteni. Ha a játék végét túl korán jelzik, a mérkőzés hátralévő részét a fennmaradó idő bejelentése után le kell játszani. Ha az időt illetően nézeteltérés adódik, a bíró dönt az időmérővel egyeztetve.
Második fejezet - Játékszabályok Első rész: Általános szabályok 2.001 A játéktér jelzései, vonalai semlegesek. 2.002 A játékosok a labdát kezük vagy lábuk használata nélkül, kerékpárjukkal való megrúgásával juttathatják el az ellenfél kapujába. Mindkét kéznek a kormányon és mindkét lábnak a pedálon kell lennie; máskülönben érvénytelen a gól. Ilyen esetekben az akciók nem vezethetnek szabadrúgáshoz vagy szöglethez. Kerékpárról vagy játékosról visszapattanó labda érvényes rúgásnak tekintendő. A fejelések engedélyezettek. 2.003 Az ellenfél akadályozása (szándékos belehajtás a kerékpárjába, lökés vagy kapaszkodás), kapufára való rátámaszkodás, egy játékosra kézzel vagy testtel való rátámaszkodás, hangos kiabálás (csapaton belül, az edzővel, az ellenféllel vagy akárki mással) szabálysértésnek tekintendő és így büntetendő. Amint megadják a játék újrakezdését jelző sípszót, a kapus nem támaszkodhat a kapufára. 2.004 Csak a labdát lehet támadni, semmi esetben sem az ellenfelet vagy annak kerékpárját. Azt a játékost, akinél a labda van, csak arról az oldalról lehet támadni, melyen a labda van. 2.005 A labdát nem szabad a játéktéren vagy a palánknál hátráltatni / blokkolni vagy előre hátra adogatni / játszani, hacsak nem akadályoz az ellenfél. Ha egy játékost nem akadályoz egy ellenfél s nem képes folytatni a játékot a bíró figyelmeztetése után, szabálysértésnek kell tekinteni. 2.006 Ha a labda elakad egy játékos kerékpárjába vagy egy játékosba, a játékos köteles elengedni a labdát. Ha szükséges, a játékos kezével is kiszabadíthatja a labdát. A labda kiszabadításából nem származhat előny, pl.: (kézzel való) passz. Ha egy játékos előnyt szerez a labda kiszabadításával, szabálysértésnek kell tekinteni.
2.007 Tilos leugrani a kerékpárról egy el nem érhető labda megszerzésének érdekében. Ha ez ismételten megtörténik, hivatalos figyelmeztetéssel büntetendő. 2.008 Edzői terület A csapatból csak két illetékes tag foglalhat helyet a kapu mellett balra a határolók mögött a jelzővonal és az oldalsó határ között. Ha belépnek a pályára, az azonnal büntetőrúgást von maga után (4 méteres). Ha ismétlik e szabálysértést, a csapatot (vagyis mindkét játékost) hivatalos figyelmeztetésben részesítik. 2.009 Időhúzás Ha a bíró meg van győződve arról, hogy az egyik csapat tartogatja a labdát, s ezzel időt próbál nyerni, kézjelzéssel figyelmeztetnie kell a csapatot. (4-es ábra) A csapatnak 20 másodperce van megkísérelni egy támadást. Amennyiben a csapat figyelmen kívül hagyja a figyelmeztetést és nem fejezi be a támadást, a bírónak le kell állítania a játékot. Ez az időhúzás a pálya / játéktér közepén végrehajtandó szabadrúgással büntetendő az ellenfél javára. Második rész: Kezdés 2.010 A mérkőzés előtt a bíró a két csapat jelenlétében pénzfeldobással dönti el, hogy melyik csapat adogathat elsőként / melyik csapat kezdheti a játékot. Az első félidőt a nyertes csapat indítja. Az első félidőben a nyertes csapaté az adogatási jog. A második félidőt a másik csapat indítja. A második félidőben a másik csapaté az adogatási jog. Gólszerzést követően az a csapat adogathat elsőként, melynek gólt rúgtak. Harmadik rész: A mérkőzés kezdete 2.011 A labdát a játéktér / pálya közepére kell helyezni minden mérkőzés kezdetekor, térfélcsere és minden gól után. 2.012 Az első és második félidő kezdetekor, és minden gól után a játékosok ott állhatnak, ahol akarnak a játéktéren, de nem lehetnek a középső körön és az ellenfél büntető területén belül. A kezdő sípszó után a támadó csapat a középső körhöz tekerhet és elkezdhetik a labda adogatását. Az első játékos egynél többször is hozzáérhet a labdához. A védekező csapat akkor mehet a középső körbe, amint valamelyik adogató megérintette a labdát. 2.013 Ha a védekező csapat valamelyik tagja azelőtt lépne be a központi körbe, mielőtt az adogató csapat megérintette volna a labdát, a védekezőt szabadrúgással büntetik arról a pontról, ahol belépett a központi körbe.A bíró opcionálisan előnyt adhat az adogató csapatnak, ha az adogatást / támadást késedelem nélkül lehet folytatni.
Negyedik rész: Megszakítás / Sípszó / Bírói labda 2.014 Minden félidő kezdetét, valamint minden más megszakítást sípszóval jelzi a bíró. Minden gólszerzés után a bírónak hosszú sípszót kell adnia. A félidőt és a mérkőzés végét az időmérő jelzi. A bírónak is két hosszú sípszót kell adnia az első félidő és a mérkőzés végén, hogy megerősítse az időmérőt, de az időmérő jelzése a meghatározó. 2.015 A bírónak meg kell szakítania a játékot: − Bármilyen szabálysértés esetén. − Ha a labda elhagyja a pályát. − Gólszerzés esetén. − Ha a labda megérinti a mennyezetet. A bírónak meg kell szakítania a játékot és meg kell állítani az időt, mely kézfeltartással (6-os kép) és három rövid sípszóval történik: − Ha egy játékost, versenybírót vagy más személyt szóban értesíteni kell. − Ha a mérkőzés állása vagy ideje nem világos. − Ha megsérül egy játékos, vagy előfordulhat egy sérülés. − Hivatalos figyelmeztetésekkor. − Diszkvalifikáció esetén. − Ha a játékteret nem állították fel rendesen, vagy nem a szabályoknak megfelelően. 2.016 Az időt nem szabad megállítani meghibásodott kerékpár vagy helytelen ruházat esetén. Kivételt kell tenni, ha bármilyen elszóródott tárgy kerül a pályára / játéktérre, vagy ha illetlenné válik a ruházat. 2.017 Ha a mérkőzést úgy szakítják meg bármilyen ok miatt, hogy a labdát nem gurítják ki a játéktérből, vagy ha nem észlelnek semmilyen szabálysértést, a mérkőzést bírói labdával kell folytatni. Bírói labdát kell adni, ha a labda megérinti a mennyezetet vagy bármilyen más idegen tárgyat. A bírói labdát minden esetben a játéktér középpontján adják. A játékosok a központi körön kívül kell hogy várjanak, s csak a bíró sípszója után léphetnek be a központi körbe és érinthetik meg a labdát. A labdát egy játékos többször is megérintheti. Ötödik rész: Előnyszabály 2.018 Mivel egy olyan játékos, aki szabálysértést követ el, soha nem juthat előnyhöz ebből a helyzetből, a bírónak nem kell megszakítania a mérkőzést, ha az ellenfél a megtörtént szabálysértés ellenére előnyös pozícióban marad, vagy abba kerül. Ha egy csapatot előnyben részesítenek, a bírónak ezt kézfeltartással kell jeleznie (lásd 2-es kép, előny). Ha egy csapatot előnyben részesítenek, azt nem lehet visszavonni.
Hatodik rész: A gólvonal mögé kerékpározás / Játékban való részvétel engedélyezése 2.019 Ha mérkőzésen (kivéve megszakításokkor vagy félidőkor) egy játékos elesik, megérinti a talajt, másik játékosra, a falnak, a játéktér határolójára, a labdára vagy a kapufára támaszkodik, az a játékos nem jogosult továbbjátszani. 2.020 Hogy visszanyerje játékjogosultságát, az érintett játékosnak azonnal (az adott területen lévő) gólvonal mögé kell tekernie és újra belépnie a játékterületre ugyanazon az oldalon. A gólvonalat úgy kell átlépnie, hogy az egyik kereke a büntető területen kívül legyen. 2.021 Ha egy játékban nem jogosult játékos megzavarja a mérkőzést azáltal, hogy túl sokáig fekszik vagy álldogál, vagy ellenfelét takarja vagy megérinti a labdát azzal a szándékkal, hogy ellenfelét hátráltassa, a játékost szabadrúgással kell büntetni. 2.022 Ha egy játékos a saját büntető területén megérinti a talajt vagy a kapufának támaszkodik, rögtön el kell hagynia büntető területét és át kell haladnia a gólvonalon, hogy a játékhoz való jogosultságát megszerezze. Az érintett játékosnak úgy kell áthaladnia a gólvonalon, hogy mindkét kerék elhagyja a büntető területet, és legalább egy kerék a gólvonal mögött van a büntető területen kívül. 2.023 Ha egy jogosulatlan védő a büntető területen marad, (4 méteres) szabadrúgást kell adni, ha megérinti a labdát vagy akadályozza az ellenfelet. 2.024 A játéktéren a gólvonal mögé hajtást büntető rúgással kell büntetni. Hetedik rész: Gólszerzés 2.025 Egy gól akkor érvényes, ha a labda áthalad a kapufák közötti gólvonalon. Ha a labda a földön gurul, a labda középpontjának át kell haladnia a gólvonal hátsó felén. Ugyanez az elv érvényes, ha a labda levegőből érkezik. A gól akkor is érvényes, ha a játékos rúgás után leesik kerékpárjáról. 2.026 Ha játék során a kaput elmozdították szabályos helyzetéből és gólszerzés történik, a kapufák lesznek a meghatározók a talajon lévő jelölésekkel szemben. Ha a labda áthalad a kapufák között az elképzelt gólvonalon, a gól érvényes. 2.027 Saját kapuba rúgott vagy letérő labda a másik csapat számára jelent pontot.
2.028 Ha a gólszerzést a szabályok akármilyen megsértése megakadályozza az ellenfél vagy akármilyen egyéb más tényezők, a gólt nem szabad érvényesnek tekinteni. Ha a szabályok akármilyen megsértése megakadályozza a gólszerzést, szabadrúgást vagy bűntető rúgást (ha a szabálysértés a büntető területen történt) kell adni. 2.029 Érvénytelen gól után a labdát a jobb szögletsarokba kell helyezni a védekező csapat számára. Nyolcadik rész: Kirúgott labda 2.030 Ha a labda elhagyja a játéktér oldalvonalát a földön vagy a levegőben, a mérkőzést meg kell szakítani. A bírónak 1 méterre kell elhelyezni a labdát attól a ponttól, ahol az áthaladt az oldalvonalon. Az a csapat végzi el a rúgást mely nem rúgta ki a labdát. Az ellenfélnek legalább 2 méteres távolságot kell tartani a labdától s a játék bárminemű jelzés nélkül elkezdődhet. Ha az ellenfél kevesebb mint 2 méteres távolságban van a labdától, szabadrúgást kell adni. 2.031 Ha a támadó csapat a kapun kívül a gólvonalon kívülre rúgja a labdát, a labdát a szögletpontra kell helyezni azon az oldalon, ahol a labda kiment. Amikor a labda elhagyja a gólvonalat, a bírónak sípszót kell adnia. A védekező csapat újrakezdheti a játékot a bíró bárminemű jelzése nélkül. 2.032 Egy kirúgott labdát többször is megérinthet a kezdő játékos. 2.033 Ha letelik a félidő vagy a mérkőzés, (mindegy, hogy az oldalvonalon vagy a gólvonalon rúgták ki a labdát), nem kell kirúgást végezni. Kilencedik rész: Szögletlabda 2.034 Ha a labdát egy védekező játékos rúgja, vagy lepattan a védekező játékos testéről vagy kerékpárjáról és áthalad a saját gólvonalán, a bírónak sípszóval meg kell állítania a játékot és szögletet kell adnia az ellenfélnek. A szögletrúgást a szögletpontról kell elvégezni, miután a bíró sípszóval jelzést adott. Minden játékosnak a megfelelő helyén kell lennie. 2.035 Szögletrúgás végrehajtásakor a védekező játékos (a kapus) mindkét kerekének a büntető területén belül kell lennie, míg csapattársának a középvonal mögött kell állnia a szögletponttal ellentétes oldalon. A pontozott védővonaltól legalább 4 méterre kell lennie. Miután megérintették a labdát, a védekezők elhagyhatják pozíciójukat. A labdát elrúgottnak kell tekinteni, amint azt az adogató játékos megérintette a bíró sípszava után. Az adogató csapat második játékosa nem tartózkodhat sem ellenfele büntetőterületén, sem pedig az ellentétes oldalon a büntető terület és a pontozott védekező vonal között. A bűntető pont és a büntető terület közepe közötti középvonalat egy „falnak” kell tekinteni a még a büntetőterületen belül is. Ez azt jelenti, hogy ezt a „falat” nem lépheti át sem a támadó, sem a védekező csapat a
szögletrúgás elvégzését megelőzően. Ez nem csak a kerék és a talaj érintkezési területét illeti, hanem a kerék, a kormány és a test legelülső pontját is. 2.036 A szögletlabdát csak egyszer lehet megérinteni. Az elrúgott szögletlabdát, mely lepattan a kapufákról vagy a játéktér palánkjáról, nem érintheti meg az adogató játékos másodjára, míg egy másik játékos nem érintette meg a labdát. 2.037 A szögletet akkor is el kell végezni, ha játékidő (félidő vagy teljes játékidő) lejárt. Ha gólt szereznek a szögletrúgással, miután a játékidő lejárt, csak akkor lehet érvényes, ha a labda az adogatásból vagy védekezési hiba folytán megy be a kapuba. A többi játékos semmilyen módon nem avatkozhat bele a szöglet elvégzésébe. 2.038 Ha szögletrúgást hajtanak végre a rendes játékidőn túl, és azt a védő a szabályoknak megfelelően védi ki, s ennek következtében a labda kimegy a gólvonalon kívül, nem kell újabb szögletrúgást végrehajtani. Ha a szögletet nem a szabályoknak megfelelően védik, szabadrúgást kell ítélni. Tízedik rész: Kapu / Gól védése 2.039 A védő játékos / kapus minden, a büntető területen belül elkövetett szabályértését büntető rúgással kell büntetni. 2.040 A gól védését a csapat mindkét játékosa elvégezheti. A védő játékos egy vagy két kézzel is kivédheti a labdát, amíg kerékpárjának első és hátsó kereke is a büntetőterületen belül van és mindkét lába a pedálokon van. 2.041 A védekező játékos által a büntetőterületen belül elkapott labdát nem lehet a pontozott védekezési vonalon kijjebb dobni, s a labdának 3 másodpercen belül meg kell érintenie a talajt. A labdát nem szabad a csapattárs (feje, teste, kerékpárja) felé dobni, amíg a védővonalon kívül tartózkodik. Ha egy kiütött labda lepattan a védekezési vonal előtt és átgurul ezen a vonalon, nem történt szabálysértés. 2.042 A labda elüthető kézzel (akár kétszer is egymás után), akkor is, ha áthalad a védekező vonalon, amennyiben előtte nem fogták meg egy vagy két kézzel. 2.043 Kézzel kidobott labda mely továbbgurul, akár a védekező vonalon belül vagy kívül, csak akkor vezethet gólhoz, ha azt rendesen védték és egy másik játékos is megérintette. Következésképpen direkt gólszerzés nem történhet kézből, kivéve öngól esetében, melyet a védekező játékos helytelen védekezése okoz.
2.044 Ha a védekező játékos elkapta a labdát, egyszer lepattinthatja, és újra megfoghatja a labdát. Ezután a labdát ki kell dobni vagy rúgni. Tízen egyedik rész: Büntetőterület 2.045 A mérkőzés során csak egy játékos tartózkodhat a büntetőterületen belül kapusként. Egy játékost akkor tekintik a büntetőterületen belül tartózkodónak, amint kerékpárjának vagy testének egy része megérinti a talajt a büntetőterületen belül. 2.046 A támadó csapatból mindig csak egy tartózkodhat az ellenfél büntetőterületén, amennyiben a labda az ellenfél büntetőterületén van. Egy játékost akkor tekintik a büntetőterületen belül tartózkodónak, amint kerékpárjának vagy testének egy része megérinti a talajt a büntetőterületen belül. Ha egy játékos labdához jut hozzá a büntető területen belülről, úgy, hogy a büntetőterületen kívül tartózkodik, a büntetőterületen belül tartózkodónak kell tekinteni. A büntetőterület meghosszabbított vonala nem része a büntetőterületnek. 2.047 Ha a labdát a büntetőterületről rúgják ki, s így a támadó játékos labda nélkül marad a büntetőterületen belül, ezt nem kell szabálysértésnek tekinteni, feltéve, hogy a labda elgurul a kaputól és a kapust semmilyen módon nem akadályozza a támadó. Ha a támadó csapat szerzi meg a labdát, nem kell előnyt ítélni, hanem „lesnek” kell tekinteni. Az ellenfél büntetőterületén lévő támadó csapat akkor kapja vissza jogosultságát, ha elhagyja a büntetőterületet. 2.048 Ha a bíró szabálysértés állapít meg, ezt szabadrúgással kell büntetni, melyet a büntetőterület közepéről, a középvonal kezdeténél kell elvégezni. 2.049 Ha a támadó csapat mindkét játékosa az ellenfél büntetőterületén belül van, akkor is, ha a labda belül van, szabálysértésnek kell tekinteni és szabadrúgással büntetni, melyet a büntetőterület közepéről, a középvonal kezdeténél kell elvégezni. A labdát a bíró sípszava után kell elrúgnia az egyik védekező játékosnak. Csak egyszer érintheti meg a labdát. 2.050 A gólterület / kaputerület a büntetőterület része. Tízen kettedik rész: Szabadrúgás 2.051 Szabadrúgást a büntető területen kívül elkövetett szabálysértésekért kell ítélni. A labdát arra a pontra kell helyezni, ahol a szabálytalanság történt, de legalább 1 méterre a határolótól. A szabálytalanságot elkövető csapatnak legalább 4 méteres távolságot kell tartania a labdától, míg azt az ellenfél el nem rúgta / nem szerválta a bíró sípszava után. Amennyiben ezt a távolságot nem tartják be, amíg a labdát nem rúgták el, újabb szabálysértést kell kiróni (3-as ábra – Távolság).
Ha a szabadrúgás kevesebb mint 4 méterre van a védett kaputól, a szabadrúgást direkt kell elvégezni (blöff nélkül), a kapu vagy a csapattárs felé. A védekező kapusnak párhuzamosan kell állnia a gólvonallal a kapufákon belül, 15 cm-nél nem távolabb saját gólvonalától. Ezt a helyzetet akkor hagyhatja el, ha az ellenfél elrúgta a labdát. A szabadrúgást csak egyszer lehet elvégezni a második rúgás előtt a labdát egy másik játékosnak vagy annak kerékpárjának is meg kell érintenie. A játékos nem jogosult második rúgásra, ha a labda megérinti a kapufát vagy a határolót. 2.052 A szabadrúgást akkor is el kell végezni, ha a normál játékidő (félidő, vagy teljes játékidő) a szabadrúgás végrehajtása előtt lejárt. Lesz egy „időn túli rúgás”. Ha az „időn túli rúgás” gólt eredményez, csak akkor számítható be az eredménybe, ha a labda közvetlen rúgás vagy védekezési hiba következtében kerül a kapuba. Ha egy szabadrúgást, melyet a játékidő lejárta után végeztek el, szabályosan kivédenek és a labda áthalad a kapu alapvonalán, nem eredményez további szögletet. A többi játékos még csak triviálisan sem avatkozhat közbe. A védekezési szabályok megszegéséért büntetőrúgást kell ítélni. Tízen harmadik rész: Büntetőrúgás / Büntető labda 2,053 A büntető lövés, elkövetett szabálysértésekért ítélt büntetés. Egy játékost akkor kell a saját büntetőterületén tartózkodónak tekinteni, amint kerékpárjának vagy testének egy része megérinti a büntetőterület talaját, még akkor is, ha a szabálysértést a büntetőterületen kívül követ el. 2.054 A játékos saját büntetőterületén kívül elkövetett szabálysértések: A: Ha egy játékos „súlyos” hibával állítja le ellenfelét, pl.: megragadja vagy lehúzza kerékpárjáról. B: Ha egy játékos, aki nem jogosult a játékban való részvételre (kerékpárral vagy anélkül) megállít egy ellenfelet sétálással, futással, vagy ugrással és megakadályozza őt egy gólszerzésben. Ha szándékosan kézzel ér a labdába a büntetőterületen kívül. Ha a kapufát szándékosan eltolja vagy elhúzza a védekező játékos, az edző, vagy más csapattársak elől. 2.055 Büntetőrúgásnál minden játékosnak, kivéve a kapusnak és a labdát rúgó játékosnak a büntetőterületen kívül kell tartózkodnia. A sípszó után a labdát közvetlen a kapu irányába kell rúgni (blöff nélkül). A másik két játékos semmilyen körülmények között nem avatkozhat be. A védekező játékosnak (aki nem a kapus) a labdától legalább 4 méteres távolságot kell tartania, és a labda felé tartó támadó játékos ellentétes oldalán kell lennie. Mindkét passzív játékos újra becsatlakozhat a játékba, amint a labdát megérintették. Ha védekező játékos szegi meg a szabályokat, új büntetőrúgást kell ítélni. Ha a másik támadó játékos követ el szabálysértést, szabadrúgást kell ítélni.
2.056 A büntetőrúgást csak egyszer lehet elvégezni és közvetlen (blöff nélkül) a kapu felé kell rúgni. A labda mögé hajtás, illetve a „fékezés” tilos / nem megengedett. Ezenfelül minden más szabálysértést szabadrúgással kell büntetni. Ha a labda lepattan a kapufáról, az nem jogosítja fel a büntést végrehajtó támadót újboli labdaérintésre mindaddig amíg egy másik játékos nem ért a labdához. 2.057 A büntetőrúgás védésekor a kezdést jelző sípszó előtt a kapus úgy helyezkedik el, hogy első és hátsó kereke párhuzamos a gólvonallal, maximum 15cm-el van előtte és mindkét kereke a két kapufa között van. A kapus akkor hagyhatja el ezt a helyzetet, ha a labdát elrúgták. Ha az érintett szabályokat megszegik, új büntetőrúgást kell ítélni. 2.058 A büntetőrúgást akkor is el kell végezni, ha a normál játékidő (félidő, vagy teljes játékidő) a büntetőrúgás végrehajtása előtt lejárt. Ha elhangzik a mérkőzést végét jelző sípszó, mielőtt elvégezték volna a büntetőrúgást, a bíró sípszóval jelzi, ha a kapus elfoglalta helyét. Abban az esetben, ha a mérkőzés végét jelző sípszó akkor hangzik el, amikor a labda a levegőben van, de nem haladt át a gólvonalon, a gól nem számít érvényesnek és a büntetőrúgás nem kerül megismétlésre. A játékidő vége után elvégzett büntetőrúgást csak akkor számít érvényesnek, ha a rúgás a bűntető a végrehajtásban részt nem vevő játékosok segítsége nélkül jut kapuba. A büntetőrúgásban közvetlen érintett játékosok a rúgást végző játékos és az azt védő játékos. A rúgást elvégző játékos nem rúghat másodjára, ha a labda kipattan a kapufáról vagy a kapusról. A normál játékidő után sikeresen elvégzett büntetőrúgás, mely áthalad a kapu oldalán lévő gólvonalon, nem eredményez szögletet. Ha a büntetőrúgást szabálytalanul védték és nem történik gólszerzés, új büntetőrúgást kell ítélni. Amennyiben a büntetőrúgást nem végzik el szabályosan a normál játékidőn felül, vagyis ha pl.: megállnak, fékeznek a rúgás elvégzése során, nem kerül sor további büntetésre. A büntetőrúgást nem kell megismételni, és a mérkőzés véget ér. Tízen negyedik rész: Sípjelek 2.059 Félidő elején, szöglet, bűntető rúgás, szabadrúgás és bírói labda esetén sípszó jelzése indítja a játékot. Szögletlabda, büntetőrúgás és szabadrúgás csak egyszer végezhető el, s utána a labdát egy másik játékosnak vagy kerékpárjának meg kell érintenie. A rúgás után minden játékos folytathatja a játékot. 2.060 Ha azokat a rúgásokat, melyeket csak sípszó jelzése után lehet elvégezni, a jelzés előtt végzik el, meg kell ismételni őket. 2.061 Ha a labda kimegy a mérkőzés során, sípszó jelzi a játék megszakítását. A labdát a bíró helyezi arra a pontra, ahol a labda elhagyta a játékteret. Ha a labda a meghosszabbított gólvonalon ment ki, a labdát azon oldal szögletpontjára kell rakni, ahol a labda kiment. Semmilyen körülmények között nem kell sípszót adni a játék újrakezdéséhez. A kirúgás nem függ a kapu védésétől, rögtön elvégezhető.
2.062 Bármilyen szabálysértés esetén a bírónak egyértelműen kell jeleznie, hogy melyik csapat ellen ítél szabadrúgást vagy büntetőrúgást. Ugyanezt a folyamatot kell alkalmazni szöglet és kirúgás esetében is. 2.063 A szabadrúgásokra, büntetőrúgásokra, szögletlabdákra és bírói labdákra akkor kell adni a jelzéseket, amint minden játékos elfoglalta helyét és felvette a labdától a megfelelő távolságot. Tízen ötödik rész: Panaszok / Helytelen viselkedés/ Sportszerűtlen viselkedés 2.064 Egy játékos vagy csapat helytelen viselkedése esetén a bíró sárga lap használatával figyelmezteti az érintetteket. A helytelen viselkedés magába foglalja azokat az eseteket, amikor: − Egy vagy több játékos kritizálja a bíró döntését. − Egy játékos vitát kezdeményez ellenfelével, csapattársával, a versenybírósággal és/vagy a nézőkkel. − Ismételten megalapozatlan reklamációkat kezdeményez kézfenntartással. − Megalapozott ok nélkül távozik a mérkőzésről vagy a játéktérről. − Megismétli a korábbi szabálysértést. 2.065 Abban az esetben, ha egy csapat edzője vagy szurkolói ismételten megzavarják a mérkőzés folyamatát, vagy ismételten kritizálják a bírót, annak érdekében, hogy saját csapatuknak előnyös, az ellenfél csapatának pedig hátrányos helyzetet teremtsenek, a bírónak jogában áll megszakítani a játékot, megállítani az időt és rendre utasítani az érintett személy(eke)t. A bírónak szintén jogában áll a mérkőzés helyszínéről elküldeni a mérkőzést zavaró edzőt vagy személy(eke)t a játék fennmaradó idejére. 2.066 Ha figyelmeztetéseket adnak ki, a mérkőzést meg kell szakítani, az órát le kell állítani (6-os ábra) és az érintett személy(ek)nek fel kell mutatni a sárga lapot. A bírónak tájékoztatni kell a bíróságot a sárga lap okáról. A bíróságnak közzé be kell jelentenie a figyelmeztetést és a mérkőzés fennmaradó idejét. Ezután a bíró újraindíthatja a játékot. 2.067 Ha egy játékos viselkedése megindokol egy második sárga lapot ugyanazon mérkőzés során, a bírónak a 8.2.066. cikkely szerint kell eljárnia. Ezután a felmutatja a piros lapot, s az érintett játékosnak el kell hagynia a játékteret. A játék végeredménye 5:0 lesz az érintett csapat ellen, hacsak nem volt már eleve nagyobb eredménye az ellenfélnek.
2.068 Szélsőséges sportszerűtlenség esetén az érintett játékost akár előzetes figyelmeztetés nélkül is el lehet bocsátani és számára rögtön piros lapot ítélni. Sportszerűtlen viselkedésről beszélünk, ha: Egy játékos erőszakkal gátolja vagy visszatartja ellenfelét, pl.: lefutja vagy lerántja kerékpárjáról. Játékosok, bíró, vagy közönséggel szemben erőszakos viselkedést tanúsít. Bántalmazza/Sérti a bírót. A bírónak rúgja vagy dobja a labdát. Szándékosan a bíró felé hajtja vagy nyomja a kerékpárt. A fent említett esetekbe a játékot megállítják és a mérkőzést 0:5-re veszítik, hacsak nem volt már eddig a pontig az ellenfélnek ennél több gólja 2.069 Figyelmeztetést mindig sárga lap követ. Tízen hatodik rész: Sérülések és játékosok, csapatok felfüggesztése 2.070 2.071 Nem megjelenés, késedelmes érkezés, vagy egy csapat felfüggesztése esetén az alábbi szabályok érvényesek. Mikor egy csapat egyik játékosa sem jelenik meg a játéktéren a kezdést jelző sípszó elhangzásáig, a mérkőzést 0:5 gólarányban veszíti az érintett csapat. 2.072 A versenybíróságnak jogában áll megváltoztatni a mérkőzések sorrendjét, amennyiben egy csapat önhibájukon kívül, előre nem látott akadályok miatt későn érkezik. 2.073 A versenycsarnokba későn érkező csapatok lejátszhatják az adott körben fennmaradó mérkőzéseket, hacsak nem játszották már le addigra az adott kör összes mérkőzését. Mindenesetre az elmulasztott mérkőzéseket 0:5 gólarányban elveszítettnek kell tekinteni. 2.074 Ha egy csapat a versenyről vagy sorozatról meg nem jelenéssel visszalép, minden mérkőzést 0:5 gólarányban elveszítettnek kell ítélni. 2.075 Ha egy játékost vagy csapatot a 2.067-es cikkely szerint felfüggesztenek, a játékos vagy a csapat elkezdheti a következő mérkőzést. 2.076 Ha egy játékost a 2.068-as cikkely szerint függesztenek fel, nem játszhat az elkövetkezendő két mérkőzésen. A következő mérkőzésen cserejátékossal le lehet váltani. Nagyon komoly szabálymegszegések esetén fegyelmi eljárások indíthatók az érintett személlyel szemben az UCI Szabályzat 12., „Fegyelem és eljárások” c. fejezetének megfelelően.
2.077 Ha mindkét játékost felfüggesztik a 8.2.068-as cikkely nyomán, az adott csapat minden mérkőzését törlik. A csapat nem jogosult semmilyen helyezésre, illetve díjazásra. 2.078 Ha mindkét játékost felfüggesztik egy bajnoksági vagy selejtező sorozaton a 8.2.068-as cikkely nyomán, a megszerzett pontokat megtarthatják. A fennmaradó mérkőzéseket 0:5 gólarányban elveszítik. 2.079 Ha egy csapat sérülések, lebetegedések, vagy cserejátékos hiánya miatt kiesik egy versenyről, a csapat addig elért pontjait figyelembe veszik. A fennmaradó mérkőzéseket 0:5 gólarányban elveszítik. Tízen hatodik rész: Eljárás sérülések esetén 2.080 Ha egy játékos kézfeltartással sérülést jelez, a bírónak meg kell állítania a játékot. Ha a bíró nem tud egyértelműen sérülést megállapítani, kézfeltartással jeleznie kell, hogy megértette a játékost jelzését, de nem köteles megállítani a játékot. A bírónak biztosra kell menni, hogy a játékos nem csak tetteti sérülését eltérő okok miatt, mint például egy meghibásodott kerékpár. Az utóbbi esetben a játék nem kerül megszakításra. Ha a bíró arra a következtetésre jut, hogy komoly sérülésről van szó, meg kell szakítania a játékot. Kézfeltartással jelzést ad az illetékes személynek vagy az orvosnak, hogy beléphet a pályára. Csakis egy személy, az orvos, vagy az egészségügyi szolgálathoz tartozó másik személy jogosult belépni a játéktérbe. Ha a felelős személy vagy orvos az előtt lép be a játéktérbe, hogy a bíró kézfeltartással jelet adott volna, az érintett csapatot (4 méteres) büntetőrúgással kell büntetni. A sérülések miatta játékmegszakítás ideje alatt a kerékpároknak a verseny területén belül kell maradniuk. Tilos ezen időszakok alatt a kerékpárokat javítani. Kerékpárcserét csak a mérkőzés folytatása után lehet elvégezni. Ha egy csapat megszegi ezt a szabályt, a csapat mindkét játékosa figyelmeztetésben (sárga lap) részesül. A vonalbíróknak nagyon pontosan kell figyelniük ezekre az eseményekre, annak érdekében, hogy észrevegyenek bármilyen szabálysértés, illetve hogy tisztázni tudják a helyzetet. 2.081 Ha egy játékos súlyosan megsérül és el kell hagynia a játékteret, a cserejátékos azonnal helyettesítheti. A mérkőzésnek az elkövetkezendő 5 percben folytatódnia kell (ez a megszakítási idő). Kivételes esetekben a bíró maximum 10 percre növelheti a játék megszakításának idejét. A sérült játékos, miután helyettesítette egy cserejátékos, folytathatja a versenyt, miután értesítette a bírót és a főbírót. Ha ugyanaz a játékos másodjára is lesérül, tovább már nem vehet részt a versenyen. A csapatnak mindig legyen olyan tagja, aki része a kezdőcsapatnak. A többi játékos közül senki nem hagyhatja el a játékteret. A sérülés okozta megszakítás során az ellenfél csapatának gondozó / ápoló tagjai nem léphetnek be a játéktérbe. A határoló mögött kell maradniuk.
Harmadik fejezet: Eredmények / Pontrangsor / Óvás Első rész: Eredmény 3.001 A kapuba érkező minden érvényes rúgást megszerzettnek kell tekinteni. Minden érvényes gól után és minden félidő után az állást világosan ki kell hirdetni. 3.002 A szerzett gólokat a versenybíróság jegyzőkönyvvezető bírójának jegyeznie kell, amint azt megszerezték. 3.003 Az eredményjelzőn láthatóvá kell tenni a mérkőzés aktuális állását a játékosok és a nézők számára. 3.004 Az a mérkőzés győztes csapata, amely a legtöbb gólt szerezte. Pontegyenlőség esetén a mérkőzés döntetlen. Második rész: Pontrangsor 3.005 Minden megnyert mérkőzésért 3 pontot kap a győztes csapat. Döntetlen mérkőzés esetén mindkét csapat 1 pontot kap. A vesztes csapat nem részesül pontban. 3.006 A verseny vagy bajnokság eredményét minden csapatnak a megszerzett pontjai összesítésével számítják ki. 3.007 Ha kvalifikációs mérkőzéseket játszanak, a megszerzett pontok csak az adott fordulóra érvényesek. Viszont megengedett az elődöntő és a középdöntő együttes pontjainak hozzáadása, ha a résztvevőket erről előre értesítik. 3.008 A győztes a legmagasabb pontszámmal rendelkező csapat. Harmadik rész: Pontegyenlőség / Döntő mérkőzések 3.009 Pontegyenlőség esetében az adott kör gólkülönbsége határozza meg a rangsorolást. A gólkülönbséget a kapott góloknak a szerzett gólokból való kivonásával határozzák meg. A gólkülönbség lehet pozitív, negatív és nulla is. Ha a két csapat gólkülönbsége is azonos, a több gólt szerző csapat részesül magasabb rangsorolásban. Abban az esetben, ha az eredmények ugyancsak pontegyenlőséghez vezetnek, a 8.1.046 cikkely szerint döntő mérkőzést kell lebonyolítani, amennyiben az eredmény meghatároz egy következő körbe való bekerülést, csoportbeli előrejutást vagy kiesést.
3.010 Bajnokságok, nemzeti és nemzetközi versenyek döntő fordulója. Abban az esetben, ha az első helyért két csapat között pontegyenlőség alakul ki, a 8.1.046 cikkely értelmében döntő mérkőzést kell lebonyolítani. Ha ezen mérkőzés eredménye is pontegyenlőséghez vezet, az eredményt a 4. paragrafusban leírt büntetőrúgások szerint döntik el. Ha több mint két csapat között alakul ki pontegyenlőség az első helyezésért, az ezen csapatok közötti mérkőzések eredményeket kell figyelembe venni. Az ebben az értelemben vett két legmagasabban rangsorolt csapatnak a 8.1.046 cikkely szerint döntő mérkőzést kell játszania. Ha a mérkőzés döntetlen lesz, az eredményt a 4. paragrafusban leírt büntetőrúgások szerint döntik el. Ha a fentebb említett számítási eljárások esetén több mint két csapat között alakul ki pontegyenlőség, a két legjobb gólkülönbséggel rendelkező csapatnak jár az első és második helyezés. Ha gólkülönbség esetén adódik pontegyenlőség, a legtöbb szerzett góllal rendelkező csapat lesz a nyertes. A két legjobb csapatnak a 8.1.046 cikkely értelmében döntő mérkőzést kell játszania, hogy meghatározzák, melyik csapat a győztes. Ha ez a mérkőzés döntetlenhez vezetne, az eredményt a 4. paragrafusban leírt büntetőrúgások szerint döntik el. Ha több mint két csapat között alakul ki pontegyenlőség a gólkülönbségek meghatározása során, a végső záró forduló eredménye határozza meg a vezető csapatot. A két legmagasabb gólkülönbséggel rendelkező csapat, és ha ez az egyenlőség több mint két csapat között alakul ki, a legmagasabb szerzett gólokkal rendelkező csapatok 8.1.046 cikkely szerint döntő mérkőzést játszanak. Ha ez a mérkőzés is döntetlen, az eredményt ismét 4. paragrafusban leírt büntetőrúgások szerint döntik el. Csak és kizárólag abban az esetben, ha több mint két csapat között alakul ki pontegyenlőség a záró fordulóban és nem lehet meghatározni a két legjobb csapatot a fentebb leírtak szerint, akkor mindegyik csapatnak döntő mérkőzést kell, hogy játsszon egymással a 8.1.046 cikkely szerint stb. Ezen mérkőzések sorrendjét és az adogatási jogot sorshúzással döntik el. A döntő mérkőzések során legtöbb pontot elérő csapat a győztes. Ha kettő vagy több csapat között pontegyenlőség alakul ki a döntő mérkőzések után, 4. paragrafusban leírt büntetőrúgások döntik el, melyik a győztes csapat. Minden büntetőrúgás sorozatban a győztes csapat 3 pontot kap, a döntetlen eredményt elérő csapatotok egy-egy pontot kapnak, a vesztes nem kap pontot. A legmagasabb, összesített pontszámot elérő csapat a győztes. Abban az esetben, ha a csapatok között még mindig pontegyenlőség alakul ki, a legjobb gólkülönbséggel rendelkező csapat a győztes, és ha ez alapján még mindig nem lehet dönteni, abban az esetben a legtöbb gólt szerző csapat a győztes. További döntetlen helyzet esetén további büntetőrúgásokkal döntik el, melyik csapat lesz a győztes. A döntő mérkőzésekben részt vevő csapatokat a döntő mérkőzések lezajlása után kell rangsorolni. A többi csapatot a megszerzett pontok, a gólkülönbség és a szerzett gólok szerint kell rangsorolni. Ha ez az eljárás pontegyenlőséget eredményez, a pontegyenlőséggel rendelkező csapatok közötti mérkőzéseket kell figyelembe venni. Ha ez nem szünteti meg a pontkülönbséget, döntő mérkőzést játszanak, amennyiben az eredmény meghatároz egy következő körbe való bekerülést, csoportbeli előrejutást vagy kiesést.
3.0.11Világ- és kontinentális bajnokságok/ligák / világ és kontinentális kupák Ezen versenyeken a 8.3.010 cikkely eljárásmódját kell követni minden dobogós helyezés tekintetében. A nem dobogós helyezést elérő csapatokat pontok, gólkülönbség és szerzett gólok alapján kell rangsorolni. Amennyiben két csapat között pontegyenlőség áll fenn, az őket közvetlen érintő mérkőzés eredményét kell figyelembe venni. Ha az a mérkőzés döntetlen volt, akkor döntő mérkőzést kell játszaniuk. Negyedik rész: Büntetőrúgások 3.012 Abban az esetben, ha több mint két csapat között alakul ki pontegyenlőség döntő mérkőzések után, büntetőrúgásokat kell végezni. Az első rúgássorozatban minden érdekelt csapat mindkét játékosa kétszer kísérelhet meg büntetőrúgást az ellenfél kapujára. 3.013 A bíró sorshúzással dönti el, hogy melyik csapat lesz az első. Ezután minden csapat bejelenti, hogy melyik játékosuk lő először, s utána lőnek váltakozva. A játékosoknak ugyanabban a sorrendben kell kapura adogatniuk a rúgásokat, mint az ellenfélnek. A kapust le lehet cserélni a csapatban. 3.014 A győztes csapat 3 pontot kap. Ha az első rúgássorozat nem hoz eredményt, a csapatoknak addig kell váltakozva rúgásokat végezniük, míg eredmény nem születik. Ötödik rész: Óvások 3.015 A bíró ténymegállapításaival és döntéseivel kapcsolatban nincs mód fellebbezésre, óvást nem lehet benyújtani. Nem érheti ellenvetés a bírók mérkőzésekre való kirendelését / elosztását. 3.016 A sorozatok és csoportok csoportbeosztásával, a mérkőzések sorrendjének elrendezésével kapcsolatos ellenevetéseket rögtön a kézhezvétel / átvétel után kell benyújtani. 3.017 A játéktérrel, a labdával, kapukkal stb. kapcsolatos ellenvetéseket a mérkőzések előtt kell benyújtani.
Bírói kézjelek
1. ábra - Gól
2. ábra - Előny
3. ábra - Távolság
4. ábra - Időhúzás
5. ábra - Érvénytelen gól
6. ábra - Idő vége
Negyedik fejezet: A versenyek osztályozása / UCI rangsor Első rész: A versenyek osztályozása 4.001 A kategóriás események − Minimum 4 részt vevő nemzet; − Minimum 8 részt vevő csapat; − Egy elnök, nemzetközi UCI bíró; − Két UCI vagy nemzeti bíró két különböző országból; A bírói bizottság elnökének aláírásával ellátott eredménylista, melyet 48 órán belül továbbításra kerül az UCI számára a szervezők költségére (melyet lepecsételt borítékban nyújtanak át az elnöknek, illetve fax vagy email formában is továbbíthatják). Megjegyzés: Minden olyan szervező, aki bejegyzi eseményét, s kérésére A kategóriába jegyezteti be magát, s nem képes a követelményeket teljesíteni, az nem regisztrálhat A kategóriás eseményre az elkövetkezendő két évben. Mindenesetre, hogy a versenyzőket ne érje büntetés, A kategóriás pontok kerülnek kiosztásra.
4.002 B kategóriás események Minimum 2 részt vevő nemzet; Minimum 5 részt vevő csapat; Egy elnök, UCI nemzetközi vagy nemzeti bíró; Egy nemzetközi vagy nemzeti UCI bíró; A bírói bizottság elnökének aláírásával ellátott eredménylista, melyet 4 napon belül továbbításra kerül az UCI számára a szervezők költségére (melyet lepecsételt borítékban nyújtanak át az elnöknek, illetve fax vagy email formában is továbbíthatják) Megjegyzés: Ha a szervező nem képes két nemzet részvételét biztosítani, nem osztanak ki UCI rangsorolási pontokat. Második rész: UCI Rangsorolások 4.003 A legmagasabb nemzetközi ligákban részt vevő kerékpárlabda csapatoknak fel kell állítani egy rangsorolást. Ennek az rangsorolásnak az UCI az egyedüli tulajdonosa. 4.004 Az osztályozásokat június 30-án, szeptember 30-án, november 30-án és december 31-én kell közzétenni. 4.005 Országos szövetségeknek és szervezőknek azonnal el kell küldeniük a teljes eredményeket faxszal az UCI számára. Minden nemzeti szövetségnek azonnal értesítenie kell az UCI-t bármilyen tényről vagy döntésről, mely a megszerzett pontok megváltoztatásához vezethet. Amennyiben ezt nem teljesítik, az UCI Vezetési Bizottsága leminősítheti vagy kirekesztheti a naptárból a szóban forgó eseményt a szabályzat szerinti egyéb alkalmazható büntetés kötelezettsége nélkül.
Pontozási skála Place World C’ships 1 60 2 55 3 50 4 45 5 40 6 35 7 32 8 29 9 26 10 23 11 20 12 18 13 16 14 14 15 12 16 10 17 9 18 8 19 7 20 6 21 5 22 4 23 3 24 2 25 1
Continental A Events C’ships 50 45 40 35 30 25 20 18 16 14 12 10 8 6 4
Continental B Events C’ships 40 35 30 25 20 18 16 14 12 10 8 6 4 2 1
World cups National C’ship 30 25 20 18 16 14 12 10 8 6
