A települések és a városodás folyamata
Állandó település
magányos, szórvány
szórt
tanya
farm
sor
bokor
csoportos
halmaz
falu
város
egyutcás
szabályos sakktábla
A falu az emberiség legősibb és legelterjedtebb településformája
A falvak a mezőgazdasági termelés kezdetén – a neolit korban – jöttek létre, és az ipari forradalomig a világnépesség nagyobbik része falvakban élt.
Elsősorban mezőgazdasági funkciójuk volt, de mára ez megváltozott ipari ipari--, szolgáltató--, üdülőfalvak stb. szolgáltató
Tanyák Tan yák típusai: 1. Szórt tanya szabálytalan pl. Alpok, LengyelLengyel-alföld szabályos pl. Dánia, Németország 2. Sortanya (utak,tengerpartok mentén) pl. Norvégia, Békés megye 3. Bokortanya=tanyabokor pl. Nyírség
Tanyatípusok alaprajz szerint:
Zárt, csoportos falusi települések: települések: 1. Törpefalvak: Törpefalvak: 100100-500 fő. KözépKözép- és Ny Ny-Európa, Baranya megye 2. Kisfalvak Kisfalvak:: 500500-2 000 fő. KözépKözép- és Ny Ny-Európa, Heves megye 3. Nagyfalvak Nagyfalvak:: 2 000000-10 000 fő. KeletKelet- és Dél--Európa, Afrika, LatinDél Latin-Amerika 4. Óriásfalvak Óriásfalvak:: 10 000000-40 000 fő. KeletKeletÁzsia,budapesti agglomeráció
Falutípusok alaprajz szerint:
A város időben és térben Az első városok Kr.e. 4000 körül jöttek létre az ókori Mezopotámia területén. Kezdetben a városok is döntően a mezőgazdasági termelésből éltek, később alakult ki a városok igazgatási, vallási, kereskedelmi szerepköre. A városfejlődés az ipari forradalom nyomán vett nagy lendületet, nagymértékben fejlődtek a régi városok és újak is kialakultak. A városok fejlődésével párhuzamosan a városi népesség száma is nőtt. Elsősorban a XX. század eleje óta. Ma a világnépesség 46%46%-a városokban él.
Urbanizáció Városodás: a városok számának és méretének, Városodás: valamint a városi népesség számának és arányának növekedése. (mennyiségi változás) Az ipari forradalom óta jelentős mértékű folyamat, máig tart. A fejlődő országok népességének csak 66-7%7%-a, a fejlett országok népességének 7070-80%80%-a városlakó. (Belgium, Kuvait 97%) Városiasodás: a falusi települések átalakulása, Városiasodás: melynek során hasonlítani kezdenek a városokhoz mind külsőleg (építkezés, gazdasági tevékenység, szolgáltatások),, mind az életmód (fogyasztás, szolgáltatások) kulturális szokások) tekintetében. (minőségi változás)
A városalapításban szerepet játszó természeti és társadalmi tényezők
Óriásvárosok 1. Megacity (10 millió feletti lakosság) Pl: Sanghaj, Mexikóváros, Tokió 2. Megalopolisz: városhalmaz összenövés Pl: BostonBoston-New YorkYork-Washington Ruhr--vidék (Németország) Ruhr Randstad (Hollandia) 3. Technopolisz: csúcstechnika,szellemi erők koncentrálása Pl: USA, Japán
Megapoliszok
USA keleti partján a Boston – Washington Megapolisz. (700 km hosszú és 80 millió lakos)
Az urbanizáció szakaszai: 1. Városrobbanás Többmilliós városok kialakulása. 2. Szuburbanizáció: Szuburbanizáció: A túlnépesedett városokból megkezdődik a lakosság kiáramlása. Elővárosodás folyamata (agglomeráció). 3. Dezurbanizáció: városok fellazulása, kisvárosok gyarapodása, falusi népesség növekedése. 4. Reurbanizáció Reurbanizáció:: a városok megújulása
Városszerkezet Városok belső szerkezete a társadalmi munkamegosztás térbeli rendjét tükrözi és általában övezetes elrendeződést mutat: városközpont / city, belső munkahelyöv belső lakóhelyöv külső munkahelyöv külső lakóhelyöv agglomeráció
Városszerkezet: •
belső munkahelyöv (városcentrum=city): állami és közigazgatási szervek, pénzintézetek, üzletek, oktatási, kulturális intézmények, irodák
belső lakóöv: lakóöv: sűrű beépítésű terület, sokemeletes bérházakkal
• külső munkahelyöv: munkahelyöv: nagy helyigényű pályaudvarok, ipari üzemek, raktárak, sporttelepek, laktanyák, kikötők, hűtőházak
• külső lakóöv: lakóöv: város peremi nagy lakótelepek, kertvárosi részek, családi házak
Agglomeráció: A nagyvárosok előterében kialakuló településtelepülés- és népességkoncentráció,, amely területi népességkoncentráció gazdasági egységet alkot, a települések egymással szoros kapcsolatban állnak. Az agglomeráció központja a centrumcentrum- vagy magtelepülés, amelynek környezetében kialakulnak a) bolygóvárosok bolygóvárosok:: munkahely funkciójú kisebb városok,, amelyek ipari tevékenységükkel városok tehermentesítik a nagyvárost, főleg ipari üzemek, raktárak, kereskedelmi vállalatok találhatók itt. b) alvóvárosok alvóvárosok:: lakóhely funkciójú városok, városok, amelyek népessége a központban vagy a közeli bolygóvárosban dolgozik.
