Alkalmazkodási és megelőző intézkedéseket kell kidolgozni a városlakókat

Hírlevél

2013. október 2.

Szerkesztőség

Joachim Fallmann és Stefan Emeis

UHI projekt résztvevők, Karlsruhei Technológiai Intézet „A népesség mindig növekedésre törekszik.” Thomas Robert Malthus 1798. An Essay on the Principle of Population.

2007 óta az emberiség több mint 50%-a városlakó. A városlakók több mint 70%-a a fejletlenebb országokban él (Molina et al., 2008). Várható, hogy 2015-re a városok több mint 16%-a metropolisszá növi ki magát (Fernando et al., 2001). 2005-ben az emberiség 9,3%-a metropoliszokban élt (ENSZ 2006). A természetes területek burkolt városi felületté alakítása a legerősebb olyan emberi beavatkozás, amely a földhasználat megváltoztatásával jár. Jelenleg a földfelszín 1,2%-a városi terület (Shephard, 2005). A városi területeken a népsűrűség növekszik, és egyre több magasépítésű épületet emelnek. Yang et al. (2010) szerint Shanghai belvárosában 2003-ban a lakóépületek számára kijelölt földterületek 44%-n magasépítésű épületek álltak. Az átlaghőmérséklet a városban és különösképpen a nagyvárosokban magasabb, mint az ezeket körülvevő természetes, vidéki területeken. Ezeket a magasabb hőmérsékletű szigetszerűen elhelyezkedő részeket „városi hőszigetnek”-nek nevezzük („Urban Heat Island”, UHI). A magasabb hőmérséklet direkt hatása, hogy hőstresszt okozhat a városi lakosság körében. A városi hőszigetnek további indirekt káros hatásai is lehetnek, mint pl. a rosszabb levegőminőség, víz- és energiaellátási problémák. Tanácsos korlátozni a hőmérsékletnövekedést, hogy ezzel a lakosság egészségét és életszínvonalát ért kockázatokat minimali-

záljuk. Alkalmazkodási és megelőző intézkedéseket kell kidolgozni a városlakókat érő veszélyek csökkentése érdekében. A városi hőszigetek szennyező szigetek is egyben (Crutzen, 2004). Ezért a légszennyezés és a hőszigetek egymásra gyakorolt hatását is figyelembe kell venni a városi hőszigetre vonatkozó alkalmazkodási és megelőzési intézkedések kidolgozásakor. A városi hőszigetek ugyanakkor a globális éghajlatra is hatnak, így ezek a hatások sem elhanyagolandók. Speciális várostervezési stratégiák, mint a zöldtetők, vagy zöld homlokzatok, jó fényvisszaverő anyagok alkalmazása képesek mérsékelni az UHI hatását, például, hogy csökken a nyári csúcshőmérséklet (Taha, 1997), így jelentősen csökkenhet a légkondicionálás energiafelhasználása is (Solecki, 2005). Hasonló eredmények számos, a világ minden tájáról származó publikációban fellelhetőek, és a különböző témájú, városklimatológiával foglakozó, változatos éghajlatú területeken végzett UHI kutatások száma folyamatosan növekszik. Erről további részletek megtalálhatóak a „Knowledge Report”-ban (Emeis, 2013), amely elérhető: http:// www.eu-uhi.eu/. Angevine et al. (2003) szerint igaz, hogy a város-vidék közötti eltéréseket és a városi hőszigetet mélyrehatóan tanulmányozták már, de a társadalom a jelenséget csak kvalitatív

1

és leíró szinten ismeri. Az általános érvényű, kvantitatív megértéshez jól megtervezett jövőbeni hatástanulmányok szükségesek. Ez az állítás valószínűleg ma is igaz, de azóta sok változás is történt. Ilyen kvalitatív ismeretek elsajátítása alapvető a városi hősziget megelőzéséhez és kezeléséhez szükséges intézkedések kidolgozásához. A városi hőszigetet elemző esettanulmányok elvégzése, a várostervezési scenariók hőszigetet okozó hatásainak modellezése a számszerűsítésben legalább olyan fontos, mint a városklíma kapcsán felmerülő hőstressz vagy a romló levegőminőség vizsgálata. Az UHI projekt – Megelőző és kezelő stratégiák fejlesztése, alkalmazása és mérések az UHI hatás ellensúlyozására.” (3CE292P3) – Central Europe Programme által támogatott pályázat (2011-2014) keretében a fenti szcenariókat Stuttgartra vonatkozóan vizsgálták. Mivel a város völgyben helyezkedik el, gyenge hegy-völgyi cirkuláció esetén a város potenciális hőcsapdaként viselkedik. A stuttgarti Környezetvédelmi Ügynökség számításai szerint az évente átlagosan előforduló 30 hőstresszes napot meghaladó területek részaránya 6%-ról (1971-2000) 57%-ra nőhet (2071-2100). Ezek az eredmények összhangban vannak az IPCC globális éghajlatváltozásra végzett számításaival. A Karlsruhe Institute of Technology

Hírlevél, 2013. október 2.

Szerkesztőség

1. Különbség a WRF 2 m potenciális hőmérsékletmezőjében a „valós eset” és a különböző intézkedések során kapott értékek között. Az intézkedésekkel maximálisan 2 ºC-os hőmérséklet csökkenés érhető el (világos színek). Kivágat 2003. augusztus 13. – 18 UTC-re vonatkozik

(KIT) a numerikus, mezoskálájú modellszámításokat a WRF (Weather Research and Forecasting Model) (Skamarock, 2005) regionális skálán történő futtatásával végzi, amely városi parametrizációs formulákat is alkalmaz (Kusaka, 2001; Martilli, 2002). Az eredmények a különböző várostervezési stratégiák felszíni hőmérsékletre és a városi hősziget intenzitásra gyakorolt hatását mutatják be. Négy esettanulmányon szemléltetik a különböző intézkedések hatékonyságát (1. ábra). 1.) A tető és a falfelületek reflektivitásának növelése városi területen („Albedo”) 2.) Az épületek sűrűségének 20%kal csökkentése az égbolt láthatósági tényező (Sky View Factor) növelésével („Density”) 3.) A városi felszín természetes nö-

vényzettel helyettesítése a városközpontban (Central Park). 4.) Egyes városi területek olyan parkokká alakítása, amelyek elszórtan helyezkednek el a város területén (Many Parks). Az eredmények erre az időszakra akár 2 °C-os különbséget is mutatnak az intézkedés fajtájától függően. A táblázat alapján a reflektivitás megváltoztatása van a legnagyobb hatással a városi hősziget csökkentésére. Az éghajlatváltozás nem elhanyagolható, ezért a városklíma kutatásokban ennak jövőbeli hatásait is figyelembe kell venni. Ezért a WRF európai területre történő futtatásához a peremfeltételeket az ECHAM5 globális klímamodellből származtatják (Wagner, 2013). A WRF által vizsgált régió Németországot és a környező területeket

foglalta magában, ily módon lehetségessé vált a modelleredmények bemutatása olyan városi területekre (7x7 km-es rácson), amelyek ebben közép-európai projektben is részt vesznek. A 3. ábrán az éghajlatváltozás városi hőmérsékletekre gyakorolt hatását mutatjuk be a WRF modell alkalmazásával. Minden egyes modell-eredmény a vizsgált tartományban 0.8 és 1.1 K közötti jelentős melegedést mutat. Minden regionális klímamodell, amit az ECHAM5-tel hajtottak meg az éves csapadékösszegre 2-9% közötti emelkedést ad (átlag 3% növekedés Németországra), a legmagasabb értékek a téli és az őszi hónapokban fordulnak elő. A WRF regionális éghajlat szimulációiból meg lehet határozni a múlt (1971-2000) és a jövőbeli (20212050) hőmérsékletértékek közötti különbségre előállított sűrűségfüggvényt. 2. Városi hősziget intenzitás, amely a 2 m magasan mért városi és a vidéki területek léghőmérsékletének különbsége (WRF eredmények és GIS analízis felhasználásával). 2003. augusztus 13. – 18 UTC-kor.

2


Szerkesztőség

3. Évszakokra vetített hőmérsékletváltozás hat nagyváros esetében 30 éves periódusok: 1971-2000 és 2021-2050 alapján; globális (ECHAM5) és regionális (WRF) klímamodellek számításai alapján.

A függvény megmutatja, hogy egy változó (léghőmérséklet 2 m-en) mekkora valószínűséggel esik bele egy bizonyos tartományba. A 4. ábrán Bécs és Stuttgart esetében tisztán láthatjuk, hogy a sűrűségfüggvény a magasabb értékek felé tolódik el, ami azt jelenti, hogy az extrémebb helyzetek gyakrabban fordulnak majd elő, ami tovább erősíti az éghajlatváltozás miatti hőmérsékletemelkedést. A fenti eredmények a jövőbeni városi hősziget és annak hatásainak csökkentését célzó megelőző és kezelő intézkedések klimatológiai és a meteorológiai hátterét írják le. A modellezési eredmények mellett kiemelt fontosságú a legjobb várostervezési stratégia és a különböző megelőző intézkedések kialakítása az adott városi területre. Az UHI projekt vég-

ső produktuma egy olyan, a helyi hatóságok számára készülő döntéstámogató modellrendszer, ami a városi hősziget jelenségkör komplex vizsgálatát és leküzdését teszi lehetővé. Az így nyert eredmények értékelését a globális éghajlatváltozás és a közép-európai városok jövőbeni fejlődésének folyamatos figyelembevételével szükséges elvégezni. Irodalom Angevine, W.M., A.B. White, C.J. Senff, M. Trainer, R.M. Banta, M.A. Ayoub, 2003: Urban-rural contrasts in mixing height and cloudiness over Nashville in 1999. J. Geophys. Res., 108, D3, 4092. DOI: 10.1029/2001JD001061. Crutzen, P.J., 2004: New Directions: The growing urban heat and pollution “island” effect – impact on chemistry and climate. Atmos. Environ., 38, 35393540. Fernando, H.J.S., S.M. Lee, J. Anderson, M. Princevac, E. Pardyjak, S. Grossman-Clarke, 2001: Ur-

ban Fluid mechanics: Air Circulation and Contaminant Dispersion in Cities. Environ. Fluid Mech., 1, 107-164. Kusaka, H., Kondo, H., Kikegawa, Y., and Kimura, F., 2001: A Simple Single-Layer Urban Canopy Model For Atmospheric Models: Comparison With Multi-Layer And Slab Models. - Kluwer Academic Publishers; Boundary-Layer Meteorology 101 (3): 329-358 Martilli, A., Clappier, A., and Rotach, M., 2002: An Urban Surface Exchange Parameterisation for Mesoscale Models. - Kluwer Academic Publishers; Boundary-Layer Meteorology 104 (2): 261-304 Molina, L.T., S. Madronich, J.S. Gaffney, H.B. Singh, 2008: Overview of MILAGRO/INTEX-B Campaign. IGACtivities, 38, 2-15. Solecki WD, Rosenzweig C, Parshall L, Pope G, Clark M, Cox J, Wiencke M (2005) Mitigation of the heat island effect in urban New Jersey. Global Environmental Change Part B: Environmental Hazards 6(1):39–49 Shepherd, J.M., 2005: A review of current investigations of urban-induced rainfall and recommendations for the future. Earth Interactions, 9, Paper 12, 1-27. Skamarock, W. C., Klemp, J. B., Dudhia, J., Gill, D. O., Barker, D. M., Wang, W., and Powers, J. G., 2005: A Description of the Advanced Research WRF Version 2. - ; http://oai.dtic.mil/oai/oai?ver b=getRecord&metadataPrefix=html&identifier=A DA487419 , 16/04/2013. Taha, H., 1997b: Urban climates and heat islands: albedo, evaporation, and anthropogenic heat. Energ. Buildings 25, 99–103. Available online at: http://www.javeriana.edu.co/arquidis/educacion_continua/documents/Urbanclimates.pdf. United Nations, Department of Economic and Social Affairs, Population Division, 2006: World Urbanization Prospects: The 2005 Revision. Working Paper No. ESA/P/WP/200. http://www. un.org/esa/population/publications/WUP2005/

4. Sűrűségfüggvény két kiválasztott városi területre Közép-Európában – balra januári, jobbra júliusi napi középhőmérsékletek láthatóak 30 éves időszakokra. Kék vonal: 19712000, piros vonal: 2021-2050. Mindkét évszakban a görbe a magasabb értékek felé tolódik el.

3


Minta területek

A jelen helyzet és a forgatókönyvekben leírt esetek közötti 2 m-en mért hőmérséklet különbség jellemzi a különböző intézkedések hatékonyságát. Extrém helyzet bemutatására a 2003. augusztus 11-18. közötti hőhullám időszakát választották. A Central Europe Programme UHI projektjéhez Veneto Régió abból a céllal csatlakozott, hogy megtalálja a kapcsolatot a helyi éghajlat, a település szerkezet és a városi hősziget között, ily módon kívánja fejleszteni

a rendelkezésére álló várostervezési és területrendezési eljárásait. Pádova a természetes „laboratórium” szerepét játszhatja, hiszen az itteni eredményeket alkalmazzák majd a régió más területeire szélesebb összefüggésekben. Az első lépésben a velencei síkság speciális területi sajátosságaira vonatkozóan a következő megállapításokat tehetjük: itt alapvetően kisebb városok találhatóak, a településszerkezet kiterjedt, és sokat fejlődött az elmúlt években.

Minta területek Pádova, Olaszország

Ez egy olyan ember alkotta terület, amit különböző típusú települések jellemeznek, így a beavatkozások közül a közeljövőben elsősorban a meglévő épületek átalakítása jöhet szóba. A vizsgálat kezdetén Pádova városában öt területet választottak ki a várostervezési lehetőségek és a városi hősziget vizsgálatára. A területeket elhelyezkedésük alapján északnyugat-délkeleti irányban jelölték ki, és ezek összehasonlításához az alábbi a város típusokat határozták meg: történelmi városközpont, vegyes városi környezet, nagysűrűségű lakóövezet, alacsony sűrűségű lakóövezet és ipari terület. A mintaterületek kiválasztásánál fontos szempont volt, hogy az eredményeket és a tanulmányozott megelőző intézkedéseket más területekre is lehessen alkalmazni, ezért esett a választás központi velencei régió ezen öt különbözőfajta területére. A kiválasztott területekre modell szimulációk segítségével különböző megelőzési intézkedési technikák hatékonyságát tesztelhetik. Ebből választják ki azon legjobb irányelveket, eszközöket, irányítási

1. Talaj analízis távérzékeléssel

2. Városi zöldterület analízis távérzékeléssel

4


és tervezési módszereket, amelyek a hősziget hatás enyhítését szolgálják. Mint korábban említettük, az öt területet úgy választották ki, hogy a Veneto Régió egész területén a leggyakrabban előforduló településszerkezeti fajták megtalálhatóak legyenek köztük. Az elemző felméréskor figyelembe vették a Bécsi Műszaki Egyetem útmutatásait (projekt partner, WP5 vezetője prof. A. Mahdavi), amelynek megfelelően az adatgyűjtés kétféleképp történt. Az első a hagyományos módszer. Itt részletesen osztályozták a különböző talajborítottságokat, épületek magasságát, tipológiai osztályát határozták meg és fényképek is készültek. A másik módszernél a LiDAR távérzékelős rendszer háromdimenziós adatait használták fel (1.-4. ábra). LiDAR adatok feldolgozása során lehetséges DSM (Digitális Felszíni Modell) és DTM (Digitális Domborzati Modell) készítése, így a horizontális felszínek nagy pontossággal azonosíthatóak és rögzíthetőek. A LiDAR adatai alapján készített DEM (Digitális Magassági Modell) és a multispektrális ortofotók (közeli IR sávú tartomány) együttes alkalmazásával a horizontális felszínek automatikusan elkülöníthetők típus és magasság alapján, így elkészíthető egy atlasz a zöldterültekről, fákról (magasság és szélesség), átnem-eresztő felületekről. Nyílt forráskódú szoftverek (Saga Gis,Lastools and Grass) segítségével végzett további elemzések során a megelőző és beavatkozó intézkedések hatásait kiértékelni segítő térképek készültek, mint például az égbolt láthatósági tényező és a napsugárzás területi eloszlása (5. ábra).

3. Épületek hőenergiája távérzékelési módszerrel

4. Utcák hőenergiája távérzékelési módszerrel

5. Égbolt-láthatósági tényező távérzékelési módszerrel

5

Minta területek


Minta területek

Modena, Olaszország

Az éghajlat megváltoztatja a városokat Az éghajlatkutatók és a várostervezők közötti új együttműködéssel vajon sikerülhet a városainkat élhetőbbé tenni? Az UHI projekt kihívásai és Modena példája

A városok és a metropoliszok a gazdasági növekedés és foglalkoztatottság motorjai, ezek játsszák a kulcs szerepet az újításokban, ugyanakkor a közösségi élet központjai és a fenntartható környezetet is biztosítaniuk kell.

a globális városi hősziget ellensúlyozására) nevű projekt támogatása bizonyítja, hogy az Európai Únió mennyire fontosnak tartja ezeket az ügyeket.

A felmerülő problémák közül a várostervezők figyelmének középpontjában az UHI (városi hősziget) témaköre áll. Sajnos az éghajlatváltozás valószínűleg fel fogja erősíteni a városi hősziget hatását. Ezért a projekt célja, hogy minden éghajlatváltozási alkalmazkodási módszert megvizsgáljon, amivel ez a mikro-klimatikus jelenség – amikor is a városközpontokban melegebb van, mint vidéki területeken – megállítható és csökkenthető, továbbá, hogy bemutassa, hogy ezeket a megoldásokat a városlakók és a döntéshozók hogyan tudják alkalmazni. A “Development and application of mitigation and adaptation strategies and measures for counteracting the global Urban Heat Islands phenomenon” (Alkalmazkodási és megelőzési eljárások kifejlesztése

Modena ovest, ortophoto.

6

Ez a projekt 36 hónapig tart, 17 partnerrel 7 országból és 8 minta területtel Közép-Európában. Melyek a városi hősziget okai?

A városi hőszigetet (UHI) a ’80-as évek óta ismerik és tanulmányozzák, és alapvetően a felszínek fizikai tulajdonságai okozzák. Egyik ilyen tipikus városi felszín az aszfalt, amely jobban elnyeli a napsugárzást; továbbá jellemző a városokban a természetes párologtató felszínek (növényzet) hiánya, amely vidéki területeken stabilizálják az energiaegyensúlyt; jelentős vertikális kiemelkedések találhatók a városi felszínen, mely esetekben a sugárzást jól elnyelő és visszaverő felszín nagysága megnő, emellett akadályt képeznek a légáramlás útjában, amely csökkenthetné a hőmérsékletet; az alapvetően fűtésből és hűtésből álló emberi tevékenységekből származó hőtermelés növekszik; az ipari tevékenység, a gépjármű forgalom magas légszennyezettségi


Minta területek

szintet okoz. Az UHI intenzitása a városi terület méretével és népességével arányosan emelkedik, így biztosan fokozódni fog az elkövetkezendő években, mivel a városokban élő emberek száma folyamatosan növekszik.

terület jellegzetes szerkezetének figyelembevételével.” Az elmúlt években új vállalkozások települtek a Kézművesek Falujába, amelyek közül néhányan az eredeti hagyományokat kívánják folytatni: a kézműves termékeiken érződik a helyi jelleg, amely a Falura oly jellemző.” A területet újító szándékkal kell felmérni, amelyben az UHI projekt alapvetően sokat segíthet! A városi hősziget csökkentésének előnyei egyértelműek: javul az életszínvonal, a levegőminőség, megtakarítjuk az energia és az egészségügyi kiadások egy részét.

Az egyik jelentős példa a 8 minta terület közül Modena (EmiliaRomagna Régió) része, Artisan Village (Kézműves Falu), amely az ’50-es évek végén épült. Ezzel kapcsolatban Mr. Marcello Capucci, Modena főépítésze, a következőket mondja: „ezt a területet inkább újra kéne strukturálni, mint átépíteni, oly módon, hogy az átalakításkor a meglévő viszonyokból induljunk ki, ugyanakkor a felmerülő igényeket kielégíthessük, a

Modena ovest, Artisan Village.

7

A városközpontok tervezése során a zöldebb és fenntartható fejlődést figyelembevevő gondolkodás kulcsfontosságú, amelyet az UHI projekt fel kíván karolni!


Találkozók

Találkozók Az UHI PROJECT Tudományos Testületének 3. – Irányító Testületének 4. ülése Varsó, 2012. október 3-4. 2012. október 3-4. között a varsói Földrajzi Intézet adott otthont a harmadik munkaértekezletnek. Ez volt az első olyan találkozó, amikor már minden egyes munkacsoport (WP) megkezdte munkáját, így lehetőség nyílt a munkacsoportok közötti hatékonyabb információ cserére; szóesett arról, hogy hogyan osszák meg a munkacsoportok – így a WP3 tudományosabb és a WP6 gyakorlatiasabb tevékenysége - között az eredményeiket, továbbá az egyes városok jellemezték minta területeiket, amelyeken az eredményes hősziget enyhítési intézkedéseiket mutatják majd be. Az UHI indexek meghatározásának módszertani problémáinak elemzésekor bemutatták azokat a különböző megközelítéseket és eljárásokat, amelyek közül a legjobb megoldás kiválasztására lesz szükség. A Bécsi Műszaki Egyetem (VUT)

útmutatása szerint minden partner jellemezte a mintaterületét és kiválasztotta azt az elemző módszert, amellyel a

legjobban tudja szimulálni a különböző hősziget enyhítési beavatkozások hatékonyságát.

Az UHI PROJECT Tudományos Testületének 4. – Irányító Testületének 5. ülése Prága, 2013.április 17-18. Ezzel a találkozóval –, amelynek házigazdája a prágai Városfejlesztési Hatóság volt - kezdetét vette a projekt utolsó teljes éve. A megbeszélés középpontjában olyan fontos feladatok álltak, amelyek minden munkacsoport tevékenységét érintették, nevezetesen a „minta területek” kiválasztása, a területeken elvégzendő beavatkozások, az UHI jelenség modellezése, valamint ajánlások a megfelelő várostervezési irányelvek kidolgozására. A közös eszköz, mely összeköti a különböző munkacsoportok látásmódját és eredményeit, nem más, mint a kidolgozandó Döntéstámogató Rendszer. Ezen a találkozón első ízben elemezték a Döntéstámogató Rendszer szerkezetét, áttekintették azokat a technológiákat és szoftverkörnyezetet, amelyeknek segítségével egy felhasz-

nálóbarát felület hozható létre, olyan új funkciókkal, amelyek megkönnyítik a kapcsolattartást és az együttműködést

8

a különböző területeken dolgozó, eltérő képzettséggel rendelkező szakemberek között.


Nemzetközi Fókusz Csoportok (NFCs)

Nemzetközi Fókusz Csoportok (NFCs) Az UHI hálózat logisztikája keresi a választ a különböző szereplők és eltérő álláspontok képviselői közötti együttműködés felgyorsítására, elmélyítésére (döntéshozók és végrehajtók, várostervezők, klimatológusok, építészek) transznacionális szinten a Transznacionális Fókusz Csoportok segítségével. Hogy serkentse a párbeszédet az elméletben vitatott problémák és a „helyi” realitások között, az UHI pro-

jekt életre hívta a Transznacionális Fókusz Csoport nemzeti ágazatait a Helyi Munkacsoportok (HM) formájában. Legalább hét munkacsoport jön létre, vagyis országonként egy. Ezeket az országok saját partnerei és a projekt résztvevők alkotják, így szakértelmükkel könnyítik a minta tevékenységek végrehajtását a különböző nagyvárosi területeken. A Helyi Munkacsoportokat, akik a

projekt hálózat helyi pontjai, azért hozták létre, hogy az információt és a tudást továbbítsák a partnerek és az érintettek számára. A legutolsó, prágai találkozón a munkacsoportokat úgy szervezték meg, hogy találjanak egy „valós pont”-ot, ahol a NFCs és HM közötti kapcsolat kimutatható: a NFCs munkaszekcióit teljes egészében a helyi és a transznacionális „valóságok” tapasztalatcseréjére használták fel.

A következő dolgokat vetették fel: • Az UHI jelenségkör elültetése a köztudatba két síkon: politikai és várostervezői szinten történ• • • • • •

het A városi terek élhetőségében nem fordítanak kellő figyelmet a városi hőszigetre Hiányzik egy pénzügyi, gazdasági modell, ami segítené a városi vezetőket a döntések és a jelenséggel szembeni intézkedések meghozatalában A szükséges pénzügyi és szabályozási eljárásokkal ösztönözni kívánják a beavatkozások egy komplex városi környezetben történő bevezetését Hogyan lehetne számszerűsíteni és mérni az intézkedéseket és az ezekhez kapcsolódó hatásokat? A tervezési hatások hosszú távú nyomon követése A lakosok (vállalkozók) aktivitásának fokozása a beavatkozási stratégiák kidolgozásakor

A következő lépések: • Városlakók bevonása, tudatra ébresztése • A politika és a döntéshozók bevonása a megelőző és kezelő intézkedések terjesztésére Amennyiben érdekli Önt ezen csoportok munkája, vagy álláspontját, véleményét, benyomását szeretné kifejezni a tárgyalt témákkal kapcsolatban, írjon az UHI TFG vezetőinek (Vezető partner ARPA) Davide Fava – [email protected]

9


Partners

Partners Regional Agency for Environment Protection in Emilia-Romagna www.arpa.emr.it

Vienna University of Technology - Department of Building Physics and Building Ecology www.bpi.tuwien.ac.at

Emilia Romagna Region. General Directorate Territorial and negotiated planning, agreements www.regione.emilia-romagna.it

Municipal Department 22 - Environmental Protection Departement in Vienna (MA 22)

Veneto Region - Territorial and Strategic Planning Department www.ptrc.it

www.wien.gv.at/english/ environment/protection

Hungarian Meteorological Service www.met.hu

CORILA. Consortium for Coordination of Research Activities Concerning the Venice Lagoon System www.corila.it Karlsruhe Institute of Technology www.kit.edu

Charles University in Prague, Faculty of Mathematics and Physics www.mff.cuni.cz City Development Authority of Prague www.urm.cz

Municipality of Stuttgart www.stuttgart.de

Czech Hydrometeorological Institute www.chml.cz

Meteorological Institute University of Freiburg www.meteo.uni-freiburg.de

Scientific Research Centre of the Slovenian Academy of Sciences and Arts www.zrc-sazu.si

Institute of Geography and Spatial Organization, Polish Academy Of Sciences www.igipz.pan.pl Nofer Institute of Occupational Health www.imp.lodz.pl

Municipality of Ljubljana www.ljubljana.si

UHI Project Newsletter n. 2 October 2013 Editorial board: Matteo Morgantin, Enrico Rinaldi, CORILA - NL Responsible Partner. Valentina Manzato, Emilia Romagna Region. For the Lead Partner Chiara Pederzini, Democenter Sipe and Chiara Licata, Euris S.r.l. For more information, visit the UHI website: www.eu-uhi.eu This project is implemented through the CENTRAL EUROPE Programme co-financed by the ERDF (www.central2013.eu)

10

Alkalmazkodási és megelőző intézkedéseket kell kidolgozni a városlakókat

Recommend Documents