ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK VÁCDUKA KÖZSÉG SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSÁHOZ

M’ÉRTÉK Építészeti Tervező Korlátolt Felelősségű Társaság Mindszenti-Varga Endre építész 2600 Vác, Tabán utca 27/a. Email: mindszenti@ya hoo.com Telefon: 27-501-110, Fax: 27-501-111

ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK VÁCDUKA KÖZSÉG SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSÁHOZ

Étv. 9.§ (6) szerinti KÖZZÉTÉTELI DOKUMENTÁCIÓ 2011. április hó

ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK * Vácduka község Szabály ozási tervének módosítása

32/1


KÖZREMŰKÖDŐK JEGYZÉKE: TELEPÜLÉSRENDEZÉS:

Mindszenti-Varga Endre okl. építészmérnök, vezető településtervező TT-2-13-0097-01 Tölgyesi Diána okl. településmérnök

ÉPÍTÉSZ:

Mindszenti-Varga Endre okl. építészmérnök, településtervező TT-2-13-0097-01

ÉPÍTÉSZ M UNKATÁRS:

Bőczén Árpád okl. építészmérnök Prekup Dávid okl. építészmérnök

ADAT- ÉS FORRÁS JEGYZÉK: 

Vácduka Község Helyi Építési Szabályzata és Szabályozási Terve /a 9/2005.(XII.13.) sz. Kt. rendelettel jóváhagyva –Készítette: ArchiSoft Kft./



Vácduka Község Helyi Építési Szabályzata és Szabályozási Terve /a 9/2005.(XII.13.) sz. Kt. rendelettel jóváhagyva –Készítette: ArchiSoft Kft./



Vácduka község M ódosított Településszerkezeti Terve /a 75/2010. (IX.15.) sz. Kt. határozattal jóváhagyva –Készítette: M ’Érték Kft./

A TERVET JEGYZI:

Mindszenti-Varga En dre okl. építészmérnök, településtervező TT-2-13-0097-01


32/2


TARTALOMJEGYZÉK: CÍM LAP KÖZREMŰKÖDŐK JEGYZÉKE, ADAT- ÉS FORRÁSJEGYZÉK

1 .

2

TARTALOMJEGYZÉK ................

3

1. TERVEZÉSI ELŐZM ÉNYEK .............................................................................................. 5 2. TERVI ELŐZM ÉNYEK ........................................................................................................ 5 3. ALAPADATOK..................................................................................................................... 5 4. SZABÁLYOZÁSI TERÜLETEK BEM UTATÁSA ............................................................. 5 (SzT-1 sz. tervlap):..................................................................................................................... 5 4.1. SZABÁLYOZÁSI M ÓDOSÍTÁSOK: ........................................................................... 6 4.2. SZABÁLYOZÁSI PONTOSÍTÁSOK: .......................................................................... 7 5. ÁLTALÁNOS TELEPÜLÉSI VIZSGÁLATOK, JAVASLATOK .................................... 11 5.1 A FEJLESZTÉS CÉLKITŰZÉSEI ................................................................................. 11 5.2 RÉGÉSZETI LELŐHELYEK ........................................................................................ 11 5.3 KÖZLEKEDÉS............................................................................................................... 11 5.4 KÖZMŰELLÁTÁS ........................................................................................................ 11 6. AZ EGYES FEJLESZTÉSI TERÜLETEKRE VONATKOZÓ VIZSGÁLATOK ÉS FEJLESZTÉSI JAVASLATOK .......................................................................................... 20 6.1 b) jelű Gksz terület (6. sz. terület):.................................................................................. 20 6.1.1 Tájrendezés ............................................................................................................... 20 6.1.2 Környezetalakítás ..................................................................................................... 21 6.1.3 Közlekedés................................................................................................................ 23 6.1.4 Közműellátás ............................................................................................................ 24 6.1.5 A levegőtisztaságának védelme ................................................................................ 26 7. KÖRNYEZETI ÁLLAPOT ÉRTÉKELÉSE........................................................................ 27 7.1 A felszíni, és felszín alatti vizek védelme....................................................................... 27 7.2 A levegő tisztaságának védelme ..................................................................................... 28 7.3 Hulladékkezelés .............................................................................................................. 29 7.4 Zaj-és rezgésvizsgálat (SzT-11. sz. tervlap) ................................................................... 29 8. ÖRÖKSÉGVÉDELM I HATÁSTANULM ÁNY ................................................................. 31 9. RAJZI MUNKARÉSZEK


32/3


8. RAJZI MUNKARÉS ZEK: ELHELYEZKED ÉS , A TERÜLET BEMUTATÁS A: E-1 TERVEZÉSI ALAPTÉRKÉP (Vácduka község földhivatali térképe) S ZABÁLYOZÁS I TERVI TERVLAPOK: Tervlap Terv megnevezése: száma: Sze HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV /CD-n pdf-formátumban/ SzT-1, HATÁLYOS SZABÁLYOZÁSI TERVLAPOK SzT-2 /CD-n pdf-formátumban/ SzT-1

SZABÁLYOZÁSI TERVI VÁLTOZTATÁSOK

M = 1: 4000

SzT-2

MÓDOS ÍTOTT S ZABÁLYOZÁS I TERV

M = 1: 4000

SzT-3

BEÉPÍTÉSI JAVASLAT

M = 1: 2500

SzT-4

ELEKTROM OS HÁLÓZAT FEJLESZTÉSI JAVASLATA

M = 1:12000

SzT-5

VÍZ HÁLÓZAT FEJLESZTÉSI JAVASLATA

M = 1:12000

SZENNYVÍZHÁLÓZAT FEJLESZTÉSI JAVASLAT

M = 1:12000

SzT-7

CSAPADÉKVÍZ ELVEZETÉSI JAVASLAT

M = 1:12000

SzT-8

GÁZ HÁLÓZAT FEJLESZTÉSI JAVASLAT

M = 1:12000

SzT-9

HÍRKÖZLÉSI JAVASLAT

M = 1:12000

SzT-10

KÖZÚTHÁLÓZAT FEJLESZTÉSI JAVASLAT

M = 1:12000

SzT-11

ZAJ-ÉS REZGÉSVIZSGÁLAT

M = 1: 5000

SzT-12

LÁTVÁNYTERV I. a tervezett gazdasági terület látványa Vác felől

méretarány nélkül

SzT-13

LÁTVÁNYTERV II. a tervezett gazdasági terület beépítési modellje

méretarány nélkül

F-5

ÁTLAGOSNÁL JOBB MINŐS ÉGŰ TERMŐFÖLD EK FÜGGELÉK

SzT-6


32/4


1. TERVEZÉS I ELŐZMÉN YEK Társaságunk 2008. december hóban kapott megbízást Vácduka község Településszerkezeti terv módosításának elkészítésére. Az Étv. véleményezési eljárása szerint véleményeztetett, módosított Településszerkezeti tervet a Képviselő-testület a 75/2010. (IX.15.) sz. Kt. határozatával hagyta jóvá. A határozat szerint a településszerkezeti tervben módosított területek közül az 1. ütemben azokra készül sz abályozás, melyekre az Önkormányzat és a Területtulajdonosok között a településrendezési szerződés megköttetett. Jelen dokumentáció az 1. ütem szabályozásának alátámasztó munkarészeit tartalmazza. 2. TERVI ELŐZMÉNYEK A hatályos településszerkezeti terv: - Vácduka községi Önkormányzat 75/2010.(IX. 15.) sz. határozata Vácduka község településszerkezeti tervének elfogadásáról A hatályos, módosítandó szabályozási terv és helyi építési szabályzat: - Vácduka Község Önkormányzatának 9/2005. (XII.13.) ÖK. rendelete Vácduka Község Építési Szabályzatáról 3. ALAPAD ATOK M unkánkhoz a Polgármesteri Hivatal a következő anyagokat bocsátotta rendelkezésünkre:  Digitális alaptérkép Földhivatali adatszolgáltatásból  Vácduka Településszerkezeti terve  Vácduka Község Önkormányzatának 9/2005. (XII.13.) ÖK. rendelet Vácduka Község Építési Szabályzatáról  Váci Körzeti Földhivatal adatszolgáltatása a földminőségről

4. S ZABÁLYOZÁS I TERÜLETEK BEMUTATÁS A (SzT-1 sz. tervlap): A szabályozási tervi változtatásokat 2 csoportra oszthatjuk: 1.) módosítások és 2.) pontosítások. A szabályozási tervi módosítások megalapozott, konkrét igények, melyek szabályozási terv és helyi építési szabályzat módosításának alapját adják. A pontosítások a szabályozási tervlapokon, és helyi építési szabályzatban lévő pontatlanságok, hiányosságok javítása, melyek azok pontos értelmezését biztosítják.


32/5


A VÁLTOZTATÁSSAL ÉRINTETT TERÜLETEK: 4.1. S ZABÁLYOZÁS I MÓDOS ÍTÁS OK: a) A 21113. sz. Vácra vezető út szélesítése – az országos mellékutakra előírt – 30 m szélességűre. b) A 6. sz. Gksz terület (11 ha) szabályozása, a középfeszültségű légvezetékek áthelyezésével. c) A fenti két területet összekötő út kiszabályozása. d) A temető jelenlegi védőtávolságának betartása nem teszi lehetővé néhány közeli lakótelek beépítését. Az ÁNTSZ-által előírt, telekhatártól számított 50 m-es védőtávolság kialakításának 20 m-re csökkentésével a kialakult hátrányos – a tulajdonosok számára értékcsökkentő – helyzet megszűnik. M ivel a temetőt és a lakótelkeket utca választja el, valamint a temetőre csak a kertvégekből lehet rálátni, a szabályozás módosítása kegyeleti sérelmet nem okoz. e) A temetővel szemközti lakótömbben feltáró zsákutca fordulóval való kiszabályozása. f) A Kossuth és Petőfi Sándor utca által határolt tömb tervezett feltáró utcájának módosítása, fordulóval való kialakítása. g) A Hársfa sor – Bacsahegyi út – Nyár utca – Kővágó utca által határolt tömbben lévő „Gksz-1” övezetben lévő terület egy részének (505/4 hrsz) „Lke-5K” övezetbe sorolása (oldalhatáron álló beépítési móddal, 30%-os beépíthetőséggel, 50%-os min. zöldfelülettel, 4,5 m max. építménymagassággal, és 650 m2 minimálisan kialakítandó telekterülettel). h) A Kővágó I.-ben a Hársfasor és Nyár utca által határolt tömb 1950/129 hrsz -ú út felőli végében a szabályozási vonal megváltoztatására, a beültetési kötelezettségű terület megszüntetése, a tömbben további beépíthető telkek kialakítása, az 1950/130-as hrsz-ú telek hasznosíthatósága érdekében. i) A jelenlegi szabályozásban kijelölt 503/53, és 079 hrsz-ú telekből kiszabályozott, de meg nem valósult útszélesítés megszüntetése, a fenti ingatlanok megoszthatóságának biztosítása érdekében. Ezáltal a tervezett szabályozásban a meglévő ~4,5 m széles út kerül meghagyásra. j) A Hegyalja utca Vác felőli végéről nyílóan kiszabályozott zsákutca megszüntetése. k) A templom melletti Z2 övezeti besorolású zöldterület Z3-ra módosítása közösségi épület elhelyezhetősége érdekében.


32/6


4.2. S ZABÁLYOZÁS I PONTOS ÍTÁS OK: l) A római katolikus templom telke a szabályozási terven nem volt övezetbe sorolva, ezért jelen pontosítás során „Vt-6” településközponti vegyes övezetbe tettük. m) Az óvoda bővítésére szánt, 206. hrsz-ú telek, valamint maga az óvoda külön övezetben fekszik. M ivel az óvoda „Vt-1” övezetében az óvodabővítéshez tartozó épületfunkciók is beletartoznak, ezért az óvodabővítés telkét is átsoroltuk a Vt -1 övezetbe. n) A Latinovits-Bottlik Kúria, és Serényi Kúria telkeinek a HÉSZ-ben nem szereplő Vt övezetből, új Vt-7 övezetbe való sorolása. o) A HÉSZ, egyéb, a Szabályozási Tervlapot nem érintő pontosításai: A módosítás során több, annak tartalmát nem változtató, de aktualizáló, vagy az értelmezést elősegítő pontosítást végeztünk. Javítottuk továbbá a HÉSZ -ben lévő hibákat. A főbb pontosítások összefoglalása:  M ezőgazdasági övezetben a főépületre és melléképület re előírt maximális építménymagasság felcserélése.  A szennyvízcsatornázás kiépülése előtti állapotról szóló előírások aktualizál ása.  Egyéb pontosítások. Az egyes területek munkarészekben való szereplése: 

Tájrendezés:

b)



Környezetalakítás:

b)



Közlekedés:

a) b) c)



Közműellátás:

b) e) f) g)



Levegőtisztaság-védelem:

b)



Zaj- és rezgésvédelem:

b)



Örökségvédelmi hatástanulmány:

b)


32/7


A tervezett fejlesztési területek elhelyezkedésének bemutatása:

A tervezett fejlesztési területek bemutatása 1.


32/8




32/9





32/10


5. ÁLTALÁNOS TELEPÜLÉS I VIZS GÁLATOK, JAVAS LATOK 5.1 A FEJLES ZTÉS CÉLKITŰZÉS EI A fejlesztés célja az, hogy a település lakosságának életkörülményein javítson, valamint lehetővé tegye a vállalkozói réteg megtelepedését, megtartását. Teremtsen megfelelő kereteket a nem szennyező ipar betelepedésére olyan módon, hogy az ne jelentsen többletterhelést a falu számára. Területkijelölés útján tegye lehetővé a helyben foglalkoztatás kiterjesztését, és ezzel gazdaságilag is segítse a közösséget az új funkciójú terület. 5.2 RÉGÉS ZETI LELŐHELYEK A jelenleg hatályban lévő, nyilvántartott régészeti lelőhelyeket a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Nyilvántartási Irodájának adatszolgáltatása alapján digitális formában megkaptuk, és jelöltük a Szabályozási tervlap on (SZT-2. sz. tervlap). Az újonnan szabályozott területeket régészeti lelőhelyek nem érintik. 5.3 KÖZLEKED ÉS Vácduka községet a 21113 sz. bekötőút kapcsolja az országos közúthálózathoz. Ez az út ad továbbra is kapcsolatot Vác és a 2 sz. főút felé. Déli irányban a 2104 sz. összekötőúthoz csatlakozik, mely Vácrátót – Gödöllő és az M 3 autópálya felé biztosít kapcsolatot. Az utat a tervekben az OTÉK előírása szerint 30,0 m szélességűre bővítettük a mellette kialakított gazdasági területek teherforgalom számára történő megközelíthetőség miatt. Az országos mellékutak külterületi szakaszain az úttengelytől számított 50 – 50 m védőtávolság biztosítandó. Ezen belül csak a közút kezelőjének hozzájárulásával lehet bármilyen építési engedélyt kiadni. A védőtávolságot a Szabályozási terven (SzT-2.sz.tervlap) jelöltük. A fejlesztési területeken az új kiszolgáló és lakóutak min imális szabályozási szélessége 12,0 m, de törekedni kell a 16,0 m-re, hogy az utakon fasort is lehessen telepíteni. A KÖZUTAK TERVEZÉS I OS ZTÁLYBA S OROLÁS A:  Országos bekötőút K.VI.B.  Külterületi egyéb közút K.VIII.B.  Gyűjtőút B.V.b.C.  Kiszolgálóút, lakóút B.VI.d.C. 5.4 KÖZMŰELLÁTÁS A. Gázellátás (SzT-8 sz. tervlap): Vácduka 1994 -ben kapcsolódott be a vezetékes gázellátásba. A község gázellátása a gödi gázátadóból középnyomáson történik. A földgáz a kiépült 3 bar -os Göd - Sződ - Sződliget – Csörög – Vácduka gázvezetéken érkezik Vácduka belterületére a Csokonai utca végénél. A kiépített középnyomású hálózat gerincvezetéke a Csokonai és a Kossuth L. utcában került kialakításra NÁ 110 mm-es átmérővel. A Csokonai utcában a gázvezeték Széchenyi és Kossuth L. utca közötti szakasza NÁ 110 KPE, a Kossuth L. utcában pedig a Csokonai és


32/11


az Ifjúság utca között NA 90 KPE gerincvezeték épült ki, a község többi utcájában NÁ 63 KPE elosztóhálózat üzemel. A középnyomású gázvezetékek védőtávolsága átmérőtől függően 3 - 5 m. Az önkormányzati tulajdonú gázellátó rendszert a TIGÁZ Zrt. üzemelteti. A fogyasztókhoz házi 3 / 0,03 bar-os gáznyomás-szabályozókon jut el a gáz. Az ellátott ingatlanok száma közel 300 db, majdnem eléri a vízellátás ellátottságát. Az éves 3 gázfogyasztás közel 500.000 m . B. Elektromos energia ellátás (SzT-4 sz. tervlap): Vácduka területén a villamos energiaszolgáltatás középfeszültségen, 20 kV-os feszültségszinten történik. A település a Budapesti Elektromos M űvek Rt Észak-Pesti Üzletigazgatóság ellátási területén helyezkedik el. Vácduka villamos energia ellátása a Sződ - Vácduka 20 kV-os villamos távvezetékre felfűzött 5 db oszloptranszformátorról biztosított, melyek közül a Rákóczi, a Csokonai és az Ady utcai állomás a kommunális fogyasztókat látja el. A másik két transzformátor a volt Tsz-major területét, és a Vízmű igényeit szolgálja ki. A településen mind a kisfeszültségű, mind a középfeszültségű hálózat légvezetékes formában üzemel. Vácdukán a villamos-energiát fogyasztó háztartások száma eléri az 500 db-ot. A háztartások részére szolgáltatott villamos-energia közel 1250 M Wh. C. Vízellátás (SzT-5 sz. tervlap): A településen nagyrészt körvezetékes vízellátó hálózat üzemel. A település vízellátását a DM RV Rt. Balparti Regionális Vízellátó Rendszere biztosítja. A rendszer a lakosság, az üdülők, az intézmények és az ipari fogyasztók vízigényét hivatott kielégíteni. A rendszer víztermelő kapacitása: 85 000 m3/d körüli. Vácduka napi átlagos vízigénye: 105,0 - 150,0 m3/d között változik. A csúcsfogyasztás az utóbbi időben csökkenő tendenciát mutatott, de a nyári csapadékmentes időben a locsolás miatt a csúcsfogyasztás a duplája – 200,0-300,0 m3/d - is lehet. A község vízellátása a Vác - Vácduka közötti NÁ 200 mm átmérőjű regionális vezetéken, a vácdukai nyomásfokozó gépházon keresztül történik. A távvezeték a nyári csúcsidőszakban jelenleg is rendkívül túlterhelt. A tervezett fejlesztések által képződő fogyasztásnövekedés esetén a vízellátás gerinchálózatát is fejleszteni kell. A regionális rendszer részeként a csúcs-vízigénnyel arányos tároló-térfogatok kerültek kialakításra Vácdukán. A déli domboldalon, a DM RV védőterületén 2 x 200 m3 + 1000 m3, 207,0 mBf túlfolyószintű víztároló medencék biztosítják Vácduka és egyben a tágabb térség tározási vízszükségletét. A településen jelenleg üzemelő vízellátó hálózat hossza kb. 15 km. A közüzemi vízellátásba bekapcsolt lakások száma több mint 330 db. Az említett regionális fővezeték Vác felől NÁ 200 mm-es átmérővel érkezik a Fő út mentén a nyomásfokozóig, majd a nyomásfokozó és a tározó között szintén NÁ 200 mm-es fővezeték épült ki. A fővezetékre csatlakozó elosztóhálózat nagy része körvezetékes formában NÁ 100 mm-es átmérőkkel üzemel. D. Szennyvízelvezetés (SzT-6 sz. tervlap): A településen a szennyvízcsatornázás kiépítése a közelmúltban befejeződött. Vácduka községben változatos domborzatú terepviszonyok következtében a szennyvízcsatornázás vegyes rendszerben gravitációs csatornahálózat három szennyvízátemelő és nyomott vezeték közbeiktatásával alakult ki.


32/12


A gravitációs szennyvízcsatorna-rendszer három átemelővel és a hozzátartozó nyomóvezetékekkel, amely egyben három rész-vízgyűjtőterületet is jelent. A gravitációs csatornák DN 200 mm-es KG-PVC csövekből lettek kiépítve. A házi bekötőcsatornák DN 160 mm-es KG-PVC csövekkel csatlakoznak a közcsatornára. E. Hírközlés (SzT-9 sz. tervlap): Vácdukán a vezeték nélküli, és vezetékes táv- és hírközlési szolgáltatók (T-Mobile, Telenor, Vodafone, Invitel) hálózata kiépült, minden igény kielégített, és a várható bővítés számára is elegendő szabad kapacitás van. F. Csapadékvíz-elvezetés (SzT-7 sz. tervlap): Vácduka a Gombás patak vízgyűjtő területén helyezkedik el, mely a Dunába torkollik. A patakba ömlik Vácduka közigazgatási területén a Basa-hegyi ág nevű mellékág. Az előbbi a KDV VIZIG 1. Szakaszmérnöksége, az utóbbi a Vác környéki Vízgazdálkodási Társulat kezelésében van. Az egész közigazgatási területet tekintve a legmélyebben fekszik a k ét patak völgye a területen. A Gombás patak 121,60 - 116,50 mBf szintű terepen halad. A Basa-hegyi ág már magasabban fekszik, Basa-hegy és Peres közötti völgyön 145,0 128,5 mBf, majd Anna-hegy és Bangor-hegy közötti völgyön átvezetve 128,5-117,4 mBf magasságú terepen végighaladva éri el a Gombás patakot. A Gombás patak rendezett (NQ,10%-osra kiépített), folyamatosan fenntartott. A Basahegyi patakon a 70-es években végrehajtották az alaprendezést a KDV VIZIG szakvéleménye szerint. A folyamatos rendezés azonban nem történt meg, így jelenleg nem képes kiöntésmentesen elvezetni az NQ 10% -os vízhozamot. A település É-ra és D-re eső közigaz gatási határa többségében a vízválasztó vonalon, vagy annak közelében található. A nevezett közigazgatási határoktól a felszín a patakok völgye felé lejt. A déli vízválasztó magassága 220-200 mBf szintű, az északi vízválasztó kb.190-180 mBf magasságon helyezkedik el. A belterület 185-120 mBf magasságú terepen alakult ki. A meglévő árokhálózat többségében részben karbantartott. A község tervezett felszíni vízelvezető hálózatát a 4 éves gyakoriságú csapadék kiöntésmentes elvezetésére kell méretezni. A főgyűjtő átereszek DN 800 mm-nél kisebbek nem lehetnek. A belterület hálózati terhelésének csökkentésére dél felől, a domboldalakról érkező vizek felfogására és késleltetésére övárokhálózat és hordalékfogók építése javasolt. A település beépítés-fejlesztéseinél a zárt a felszínközeli és a nyílt árokrendszer javasolható. A nyílt árkokat célszerű burkolattal ellátni az erózió megakadályozása miatt. Itt megemlítenénk, hogy a település központjában a városiasodás érdekében a zárt csapadékvízelvezetést javasoljuk szorgalmazni. Az utak leburkolását csak vízelvezetéssel együtt szabad engedélyezni. Az új beépítéseknél az ingatlanokon épült házak tetőfelületén összegyülekező csapadékvizeket csapadékvíz-tározókban javasoljuk felfogni, és annak vízét locsolásra felhasználni.


32/13


Az új beépítésre szánt területek összes szükséges infrastruktúra és közműigénye: Tervezett beépítésre s zánt területek VÍ ZIGÉNYE:

Összes en:

becsült lakosszám, vagy laksűrűség:

fajlagos napi vízigény (m3 /fő/d):

össz. vízigény

100 fő/ha

0,3

330,0

(m3 /d):

szüks éges szüks éges veterületnagyság vezetékhossz zeték átmérő(ha): (m): je: 1020

NÁ 100

11,0


32/14


Tervezett beépítésre s zánt területeken kel etkező S ZENNYVÍ Z mennyisége:

Összes en:


keletkező szennyvíz (m3/fő/d):

100 fő/ha

0,3

össz. keszükséges letkező szükséges vezevezetékhossz szennyvíz ték típusa: (m): (m3/d):

330,0

1020

DN 200 KGPVC

területnagyság (ha):

11,0


32/15


Tervezett beépítésre s zánt területek ELEKTROMOS ENERGIA-igénye: igénybe vevők fajlagos energiaszáma (fő): igény (kW/fő): Összes en:

1100

6

össz. energiaigény (kW):

szüks éges vezetékhoss z (m):


6600

830

11,0


32/16


Tervezett beépítésre s zánt területek GÁZ-igénye:

Összes en:

becsült ingatlanszám (db):

fajlagos gázigény (m3/h/ ingatlan):

össz. gázigény (m3 /h):



22

1,5

33

1020

11,0


32/17


Tervezett beépítésre s zánt területek CSAPADÉKVÍ Z elvezetése :

Összes en:

Árok hoss za (m):

Csapadékvíz-elvezető típusa:


1020

zárt csapadékcsatorna

11,0


32/18


Tervezett beépítésre s zánt területek HÍRKÖZLÉSI ellátása:

Összes en:




22

1020

11,0


32/19


6. AZ EGYES FEJLES ZTÉS I TERÜLETEKRE VONATKOZÓ VIZS GÁLATOK ÉS FEJLES ZTÉS I JAVAS LATOK Az új beépítendő terület a Szabályozási tervlapon jelölt, b) jelű gazdasági terület, melynek tájrendezési, környezetalakítási, közlekedési és közmű leírásait az alábbiakban területenként ismertetjük: 6.1 B) JELŰ GKS Z TERÜLET (6. S Z. TERÜLET): Terület jele:

A hatályos, 9/2005.(XII.13.) ÖK. rendelettel elfogadott SZT szerinti övezet és beépítési paraméterei:

Tervezett SZT-módos ítás szerinti övezet, és beépítési paraméterei:

b)

Mf

Gks z-2 2

3

legkisebb telekterület: 7500 m

legkisebb telekterület: 1000 m

legkisebb zöldfelület aránya: 85%

legkisebb zöldfelület aránya: 25%

max. beépíthetőség: 3%

max. beépíthetőség: 55%

max. építménymagasság: 5,0m

max. építménymagasság: 7,5m

A területet alkotó ingatlano k hrsz-ai:

Területnagyság (ha):

017/2 hrsz., 017/3 hrsz-ú út egy része, 017/4-5 hrszú mezőgazdas ági szántó, 017/6 hrsz mezőgazdasági szántó egy része

11,0

6.1.1 TÁJRENDEZÉS: A terület megjelenésére jelenleg a parlagon hagyott, füves mezőgazdasági tájjelleg a jellemző. Délről telepített fenyves határolja. Terepadottságban délről a főút felé való egyenletes lejtés a meghatározó. Jelenleg a terület maga nem rendelkezik kiemelkedő táji értékekkel. M éretéből és elhelyezkedéséből adódóan azonban meghatározó a település Vác-felőli feltáró képét illetően. A távlatban felépülő csarnoképületek és burkolt felületek mellett igyekeztünk minél intenzívebb zöldfelületeket biztosítani. Fentiek megvalósulásának érdekében a Helyi Építési Szabályzat 29.§ (3)-ában az alábbiakat írtuk elő: „Az építési telkek be nem épített részén (lehetőleg a telekhatárok mentén) összefüggő, többszintes védőzöld sávot kell kialakítani.”

Fotó a területről a főút irányába ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK * Vácduka község Szabály ozási tervének módosítása

32/20


6.1.2 KÖRNYEZETALAKÍTÁS:

T erület sorszáma:

Övezeti besorolása:

Irányadó telekszám (db):

T elekméretek (m 2 ):

6. sz.

Gksz-2

22

2400-12300

A gazdasági terület megközelítését biztosító utat a nagyfeszültségű légvezeték védősávjában vezettük. A területet elérve, az utat a telekhatárokkal párhuzamosan megtörtük, majd egy nagy sugarú ívvel befordulva a délnyugati részen fordulós kialakítással feltártuk a le gtávolabbi területrészeket is. A fordulókört úgy alakítottuk ki, hogy – területtakarékosság céljából – annak nagy része a megmaradó középfeszültségű vezetékszakasz védősávjába essen. A terület középső részének kiszolgálását a 017/3 hrsz-ú meglévő út 16m-esre szélesítésével biztosítottuk. A fő feltáró út szabályozási szélessége 22 m.


32/21


A tervezett gazdasági terület Vác felől

A tervezett beépítés látványa dél felől


32/22


6.1.3 KÖZLEKEDÉS: Közúti közlekedés: A terület jelenleg burkolt úton nem közelíthető meg. Kapcsolata a főúttal, valamint az 1.sz., és 7.sz. területekkel a nagyfeszültségű légvezeték nyomvonalában tervezett úttal biztosított. Az út a területünk határa előtt megtörik, majd középen folytatódik a 16 m széles út keresztezéséig, majd ívesen nyugat felé kanyarodva körforgalomban végződik. Ezzel az útvezetéssel a terület feltárható oly módon, hogy az út mellett viszonylag nagy változatossággal (~2500-12200 m2) alakíthatók ki a kívánt méretű telkek.

A gazdasági terület főúttal, és a faluval való tervezett kapcsolata


32/23


Parkolás: A teljes terület közforgalmú részén nem indokolt a parkolás. M inden tulajdonos a saját telken belül köteles biztosítani nemcsak a normatíva szerint számolt parkolóigényt, hanem a ténylegesen felmerülő, esetlegesen az azt meghaladó hányadot is. Gondoskodni kell a dolgozók és a vendégek gépkocsijainak parkolásáról is. A tevékenységhez szükséges belső közlekedő utakat ki kell építeni, és a teher gépjárművek számára is biztosítani kell a várakozó, rakodó és parkolóhelyet. Egyedi telkeken kívüli parkoló kiépítése nem megengedett. Gyalogos közlekedés: A gyalogos közlekedés számára az út mellett mindkét oldalon szükséges gyalogjárda építése. M inden egyes telek ily módon nem csak gépkocsival, hanem gyalogosan is megközelíthető. Forgalomvonzás becslése: A kereskedelmi-szolgáltató gazdasági területen 10710 m2 szintterület létesítése lehetséges, a kereskedelemhez, szolgáltatáshoz, raktározáshoz, és nem zavaró hatású ipari tevékenységhez kapcsolódó funkcióval, melyhez 536 db parkolóhely alakítandó ki. M ivel a funkciók pontos jellege és azok aránya egyelőre nem tervezhető, a gépjárműforgalom nagyságát a rendelkezésre álló parkolóhelyek száma alapján lehet meghatározni. A csúcsidejű foglaltságot 85%-ban, a parkolás átlagos idejét 1,5 órában megállapítva meghatározható a kétirányú gépjárműforgalom: MOF = 536 x 0,85/1,5 ≈ 304 jármű/óra/2 irány Forgalom (Ejm/h): Napközben

T erületről: 152

T erületre: 152

6.1.4 KÖZMŰELLÁTÁS: b.) terület szükséges ví zigénye: fajlagos becsült össz. vízszüks éges szüks éges területnagyság lakosszám, napi vízigény vezetékhossz vezeték vagy lak(ha): igény (m3 /d): (m): átmérője: sűrűség: (m3 /fő/d):

11,0

100 fő/ha

0,3

330,0

1020

NÁ 100

tervezett közmű javasolt elhelyezése (SzT-5 sz. tervlap): a Petőfi S. u. folytatásaként a 020 és 017/2 hrsz-ú ingatlanon, valamint a terület belsejében újonnan kiszabályozott utak nyomvonalán

A b.) terület vízigényének kielégítése korlátozott. A beruházás megkezdése előtt tisztázni kell a vízigényt a szolgáltatóval, mivel lehet, hogy annak biztosításához a DN 200-as regionális vezeték bővítése szükséges! A vízellátás másik, alternatív formájaként, kis vízigényű beruházásoknál lehetséges a fúrt kút használata.


32/24


b.) terület keletkező s zennyvízmennyisége: területnagyság (ha):

11,0


össz. keletkező szennyvíz (m3/d):

keletkező szennyvíz (m3/fő/d):

100 fő/ha

0,3

330,0

szükséges szükséges vezetékhossz vezeték típu(m): sa:

DN 200 KG-PVC

1020

tervezett közmű javasolt elhelyezése (SzT-6 sz. tervlap):

a Petőfi Sándor utcai DN 200/KG-PVC gerincvezeték folytatásával, és a terület belsejében újonnan kiszabályozott utak nyomvonalán

b.) terület elektromos energia-igénye: területnagyság (ha):

11,0

igénybe vevők száma (fő):

fajlagos energiaigény (kW/fő):

1100

6

össz. energiaigény (kW):

szüks éges vezetékhossz (m):


830

a 132 hrsz alatti közműterületen meglévő transzformátorról leágazt atva, a terület belsejében újonnan kiszabályozott utak nyomvonalán vezetett földkábelen

szüks éges vezetékhossz (m):


1020

a Petőfi Sándor utcán kiépített DN 90/KPE gázvezeték továbbv ezetésével, a terület belsejében újonnan kiszabályozott utak nyomvonalán

6600

b.) terület gázigénye: területnagyság (ha):

11,0


fajlagos gázigény (m3/h/ ingatlan):

22

1,5

össz. gá zigény (m3/h):

33

b.) terület keletkező csapadékvi ze: területnagyság (ha):

11,0

Árok hoss za (m):

1020

Csapadékvíz-elvezető típusa:

tervezett közmű javasolt elhelyezés e (SzT-7 sz. tervlap):

zárt csapadékcsatorna

a Petőfi S. u. folytatásaként a 020 és 017/2 hrsz-ú ingatlanon, valamint a terület belsejében újonnan kiszabályozott utak nyomvonalán

b.) terület hírközl ési ellátása:


32/25




11,0


tervezett közmű javasolt elhelyezés e (SzT-8 sz. tervlap):

1020

a Petőfi Sándor utcán kiépített DN 90/KPE gázvezeték továbbvezetésével, a terület belsejében újonnan kiszabályozott utak nyomvonalán

22

6.1.5 A LEVEGŐTISZTASÁGÁNAK VÉDELME: A Kormány 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelete a levegő védelméről 7. A légszennyezettségi agglomeráció és zóna 10. § (1) A M agyar Köztársaság területén a levegőterheltségi szint mértéke szerint, a vizsgálati küszöbértékek alapján, légszennyezettségi agglomerációk vagy zónák kerülnek kijelölésre.

1. számú melléklet a 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelethez Zónacsoport a szennyező anyagok szerint

Légszennyezettségi agglomeráció 1. Budapest és környéke

PM 10 SzénTalajköz PM10 PM10 PM10 PM10 Kén- NitrogénBenPM benz(a)eli Arzén Kadmium Nikkel Ólom 10 zol dioxid dioxid monpirén oxid ózon (As) (Cd) (Ni) (Pb) (BaP)

E

B

D

B

E

O-I

F

F

F

F

B

Vácduka ugyan a Budapest és környéke légszennyezettségi agglomerációba tartozik, de a tényleges légszennyezettség messze alatta marad a fővárosinak. Csak több igen kedvezőtlen meteorológiai körülmény együttes hatása esetén lehet komolyabb, de semmiképpen nem veszélyes légszennyezéssel számolni. A település területén nem üzemel a 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet alapján bejelentés illetve engedélyköteles pont vagy diffúz forrás. A településen áthaladó út forgalma csekély, így az ebből eredő légszennyezés is elhanyagolható. A levegőbe kerülő szennyezőanyagok a közlekedésből, a háztartási fűtésből, és a szél által felkavart porból, pollenekből erednek. A levegőben feltehetőleg az alábbi anyagok jelenlétével lehet számolni: Szennyezőanyag (CAS szám): - nitrogén-dioxid (10102-44-0) - nitrogén-oxidok, mint NO2 - szénmonoxid (630-08-0) - széndioxid - korom - kéndioxid (7446-09-05) - benzol (71-43-2) - ózon (10028-15-06) ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK * Vácduka község Szabály ozási tervének módosítása

32/26


- szálló por (nem toxikus) - pollenek. A szennyezés mértéke időtől függően változik. Természetszerűleg nyáron a por, pollen, és forgalomból eredő szennyezés, míg télen a tüzelésből eredő szennyezés magasabb. 7. KÖRNYEZETI ÁLLAPOT ÉRTÉKELÉS E A szabályozás alapelve a jelen természeti állapot megtartása, és a lehetőségek szerinti körny ezettudatos fejlesztése. A program szerinti fejlesztéseknél elvárás a fenntartható fejlődés bizt osítása. Vácduka domborzatilag tagolt gyep és erdős területekben gazdag, változatos környezetben terül el. A település külterületén ~50-50%-ban oszlik meg a mezőgazdasági hasznosítású, illetve gyepes és erdős rész. A külterületen elvétve található épület, építmény. A külterületen természetvédelmi szempontból értékes hely a volt diós (037 hrsz) területe, amely a védett tátorján lelőhelye. A településen ipari tevékenység nem folyik. Védőterületet igénylő létesítmény csak az energiaszolgáltatók kezelésében lévő elektromos és olaj távvezetékek. Ezek környezetvédelmi szempontból csak havária esetén jelentenek kockázatot. A település környezeti állapota kedvező. 7.1 A FELS ZÍN I, ÉS FELS ZÍN ALATTI VIZEK VÉD ELME A település a Gombás patak vízgyűjtő területén helyezkedik el. A patak vízének a Duna a befogadója. A Gombás patakba, illetve a Basa hegyi mellékágba folyik a földekről és a vízelv ezető árkokból a csapadékvíz. A Gombás patak a Közép -Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság, míg a Basa hegyi mellékága a Vác Környéki Víz gazdálkodási Társaság kezelésében van. A Gombás patak medre rendezett, folyamatosan karbantartott, alkalmas az NQ 10% vízhozam levezetésére. A Basa hegyi mellékág rendezése a rendelkezésre álló adatok alapján a 70-es években megtörtént. A folyamatos karbantartás hiányosságai miatt jelenleg nem képes az NQ 10%-os vízhozam levezetésére. A vízgyűjtő területen árhullámot a hóolvadás illetve ny ári záporok szoktak okozni. Ez komoly talajerózió okozója lehet. A településen 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet szerinti bejelentés-köteles tevékenység nem folyik. A korábbi feltárások és vizsgálatok alapján a talajban a víz rétegszivárgás eredménye. A vízzáró agyagos talaj szerkezetre tekintettel egybefüggő talajvízrétegről nem beszélhetünk. A kialakult lencsékbe beszivárgó víz egymással, illetve a talajjal nem kommunikál. A telep ülésen talajvíz vizsgálatot 1988-1989 évben 3 alkalommal végeztek. A vizsgálati eredmények magas, 928-3420 mg/l oldott-anyag tartalmat mutattak. Az oldott anyag zömét nátrium, kalc ium, magnézium kationok, hidrogén-karbonát és szulfát ionok alkotják. A szulfát koncentráció 191-1696 mg/l. Az előbbi magas értékekből adódóan magas az összes keménység is. A talajvíz nemesfém tartalma csekély a kimutathatósági határ közelében, illetve alatta. A vízfolyások minőségéről mérési adatokkal nem rendelkezünk, azonban jelentős ipari illetve mezőgazdasági kibocsátások híján a felszíni vizek minősége jó. M ezőgazdasági eredetű szennyezések a kis arányú szántóföldi művelés, illetve annak során alkalmazott vegyszerek alacsony mértéke miatt kevésbé jellemzőek. Nem jellemző a nagyüzemi állattartás sem a településre, mely még a felszín alatti vizeket veszélyeztethetné. A településen több helyen tartanak lovakat, itt a talajba szivárgó, nagy szervesanyag-tartalmú szennyvizek jelenthetnek kisebb mértékű szennyezést, mely a talajból


32/27


a vizekbe juthatnak. Az állattartás során ezért a trágyatárolást, elhelyezést kizárólag sziget eléssel ellátott trágyatárolóban szabad csak megoldani, illetve - ahol az állattartási technológia megengedi – mélyalmos tartást folytatni. A felszín alatti vizek általános szennyezési forrása lehet a kommunális szennyvizek elvezet ésének megoldatlansága, ez azonban Vácdukán nem jellemző, a csatornahálózat kiépült a községben. Vácduka a 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet alapján a felszín alatti víz szempontjából „érzékeny” települések közé tartozik. A vizek minőségének megőrzése kiemelt fontoss ágú, tehát ipari területek kijelölése és létesítése esetén, lakóterület bővítéseknél a szennyvíz elvezetés megoldására, az állattartás és mezőgazdálkodás során a szerves anyagok, vegyszerek a talajba jutásának ellenőrzésére stb. hangsúlyozott figyelmet kell fordítani. Törekedni kell emellett a közműves szennyvíz-elvezetés minél teljesebb körű használatára a településen, valamint meg kell oldani a közműpótlók szigorú ellenőrzését. 7.2 A LEVEGŐ TIS ZTAS ÁGÁN AK VÉDELME A 4/2002-es KvVM rendelet alapján Vácduka az 1. Budapest és környéke légszennyezettségi zónába tartozik. 1. sz. melléklet a 4/2002. (X.7.) KvVM rendelethez: Zónacsoportok a szennyező anyagok szerint: kénnitrogénszéndioxid dioxid monoxid 1. Budapest és környéke E B D légszennyezettségi agglomeráció 2. sz. melléklet a 4/2002. (X.7.) KvVM rendelethez: KSH M egye Település kód 05917

13

VÁCDUKA

Zóna 1

szilárd (PM 10)

benzol

B

E

Felügyelőség KDV

3. sz. melléklet a 14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelethez: A csoport: agglomeráció: a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 7. § (5) bekezdése szerint. B csoport: azon terület, ahol a légszennyezettség egy vagy több légszennyező anyag tekint etében a légszennyezettségi határértéket és a tűréshatárt meghaladja. Ha valamely légszenny ező anyagra tűréshatár nincs megállapítva, de a területen e légszennyező anyag tekintetében a légszennyezettség meghaladja a határértéket, a területet ebbe a csoportba kell sorolni. C csoport: azon terület, ahol a légszennyezettség egy vagy több légszennyező anyag tekint etében a légszennyezettségi határérték és a tűréshatár között van.


32/28


D csoport: azon terület, ahol a légszennyezettség egy vagy több légszennyező anyag tekint etében a felső vizsgálati küszöb és a légszennyezettségi határérték között van. E csoport: azon terület, ahol a légszennyezettség egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső és az alsó vizsgálati küszöb között van. F csoport: azon terület, ahol a légszennyezettség az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg. M egjegyzés: Alsó és felső vizsgálati küszöbérték meghatározása külön jogszabály szerint. A levegőszennyezés szempontjából jelentős kibocsátó nem található sem a településen, sem a térségben, így a levegőminőség szempontjából veszélyeztető tényező a közlekedés, a lakoss ági fűtés, a talaj eredetű levegőszennyezés. Ipari jellegű tevékenységből következő jelentős kibocsátásról nincs tudomásunk. A közlekedés során általában por, korom, szénhidrogének, kén- és széndioxidok, és ólom jut a levegőbe. A legfőbb közlekedésből eredő szennyezési forrás az átmenő forgalmat bonyolító 21113. sz. út forgalma lehet, ez azonban nem olyan jelentős, így a településen a közlekedésből adódó szennyezés nem számottevő. Vácdukán majdnem teljes mértékben kiépült a gázhálózat, a lakossági rácsatlakozások aránya egyelőre nem teljes körű. A vezetékes gáz használata mellett a lakosság nagy része használja a hagyományos tüzelési megoldásokat. A fa és széntüzelés fűtési idényben terheli leginkább a levegőt, főként por, korom, nitrogéndioxid, kéndioxid és szénmonoxid és kibocsátással jár. Ezeknek az anyagoknak a fűtési idényben való növekedésének aránya alacsony, az egészségügyi határértéknek töredéke. Vácdukán gazdasági jellegű tevékenységet egyedül az egykori TSz -major területén végeznek, tevékenységük során azonban jelentős, a levegő minőségét veszélyeztető tevékenységről nem beszélhetünk. Az állattartás esetenként potenciális bűzforrás lehet, ennek mértéke azonban a településen ma már nem számottevő, a lovak tartásával kapcsolatban, illetve egyéb állattartással kapcsolatban – lakóterülethez való elhelyezkedésüknek megfelelően - lakossági bejelentésről nincs tudomásunk. 7.3 HULLADÉKKEZELÉS A településen a keletkező kommunális hulladék begyűjtését és elszállítását heti rendszerességgel a Remondis Duna Kft. (2600 Vác, Deákvári fasor 2.) végzi, a hulladékot a kerepesi lerakóba szállítja. A gyűjtés egységes 120 literes műanyag gyűjtőedénybe történik. A temetőnél elhelyezett közterületi 3 m3-es konténert megtelésekor cserélik. Ugyancsak ők szállítják el a közterületről összegyűjtött hulladékot. Veszélyes hulladék: A településen jelentős gazdasági, illetve állattartási tevékenység nem folyik. A háztartásokban lévő kisállatokon túl a sertés és a ló állomány becsült létszáma 10-15 db. A másik potenciális veszélyes hulladéktermelő lehet a település külterületén működő Dukai lakatos üzem. A háztartásokban keletkező veszélyes hulladékok a kommunális hulladékba kerülnek. 7.4 ZAJ-ÉS REZGÉS VIZS GÁLAT (S ZT-11. S Z. TERVLAP)


32/29


Zajterhelés általában a közlekedésből, esetleg nagyobb gazdasági, mezőgazdasági feldolgozó üzemek működéséből származhat. Vácduka közúti terhelése leginkább a 21113. sz. út áthaladó közlekedéséből adódik. A forgalom ezen az útvonalon nem jelentős, számottevő terheléssel tehát nem kell számolni. A tervezett kereskedelmi-szolgáltató (Gksz) gazdasági terület nem csatlakozik semmilyen beépített területhez, kizárólag távlatban tervezett lakóterületek határolják, melyek jelenleg még mezőgazdasági területek. E területek azok, melyeket az ipari, közlekedési, és egyéb tevékenységekből származó zajtól leginkább védeni szükséges. A zajterhelés e területekre vonatkozó határértékeit a 27/2008. (XII. 3.) KvVM -EüM együttes rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. A határértékeket, és a gazdasági terület zajkibocsájtás szempontjából érzékeny területeit a SzT-11. sz., Zaj- és rezgésvizsgálat című tervlapon jelöltük. A közlekedésből származó zajterhelési határértékeket a területen szintén a 27/2008.(XII.3.) KvVM –EüM rendelet melléklete alapján az alábbi táblázat tartalmazza: Közlekedési zajtól származó határértékek: Az országos közúthálózatba tartozó mellékutaktól, a telep üKiszolgáló úttól, lakóúttól lési önkormányzat tulajdonászármazó zajra ban lévő gyűjtőutaktól és külteZajtól védendő terület rületi közutaktól származó zajra nappal 6-22 éjjel 22-6 óra nappal 6-22 éjjel 22-6 óra óra óra Lakóterület (falusias, kertvárosias), különleges területek közül az 55 dB 45 dB 60 dB 50 dB oktatási létesítmények, temetők területe, zöldterület Gazdasági terület 65 dB 55 dB 65 dB 55 dB A rendelet 1. számú melléklete üzemi létesítményektől származó zaj terhelési határértékeire vonatkozóan is tartalmaz adatokat. A tervezési területen az alábbi zajterhelési határértékek érvényesek: Üzemi létesítménytől származó zaj határértékek: Zajtól védendő terület nappal 6-22 óra éjjel 22-6 óra Lakóterület (falusias, kertvá50dB 40dB rosias), zöldterület


32/30


8. ÖRÖKS ÉGVÉD ELMI HATÁS TANULMÁN Y Településhálózati és tájhasználati változás Tájhasználati változást a 017/2-6 hrsz.-ú táblák használati módjának a módosított településszerkezeti terv szerinti tervezett megváltoztatása eredményez, mely szerint mezőgazdasági művelés helyett gazdasági jellegű felhasználás lenne a jellemző. Ez a módosulás védett régészeti-, vagy más művi értéket nem érint. Településszerkezeti, területhasználati és beépítettségi változás A készülő szabályozási terv módosítás az előzetesen módosított településszerkezeti tervvel összhangban tartalmaz területhasználati változást. Régészeti lelőhelyeket érintő változtatási szándékok a tervben nincsenek. M űemléki vagy helyi védettséget érintő változást a készülő terv nem irányoz elő. Infrastrukturális változás A tervezett gazdasági terület létesítésével a település közúthálózata bővítésre kerül. A 21113. sz. útról leágazóan déli irányban egy, a nagyfeszültségű légvezeték nyomvonalában vezetett, gazdasági terület elérhetőségét és feltárását biztosító út kerül kiszabályozásra. Az új út régészeti területet, műemléki, vagy helyi védettséggel rendelkező ingatlant, objekt umot nem érint. Településkép feltárulásának változásai A készülő terv a településkép feltárulását befolyásoló változást idéz elő. A gazdasági terület látványa a Vác felőli országos mellékútról tárul fel. M ivel az átmenő- és célforgalom jellemzően ebből ez irányból várható, így a település nyitóképének minőségét a terület kialakítása jelentősen meghatározza. A gazdasági terület dél felől a 21113. sz. út irányába lejt, így az útról nézve a területre való rálátás erősen érvényesül. A kedvezőbb látvány biztosítása érdekében a Helyi Építési Sz abályzatban a növénytakarást mind az utak – a 21113. sz. út, és a tervezett gazdasági területet feltáró út – mentén, mind pedig a telkekre részletesen szabályoztuk: „Az építési telkek be nem épített részén (lehetőleg a telekhatárok mentén) összefüggő, többszintes védőzöld sávot kell kialakítani.” (…)

„Az egyes építési telkeken az adott építési övezetre előírt legkisebb zöldfelületi arány alapján kiszámított legkisebb zöldfelület nagyság minden megkezdett 200 m 2-e után legalább egy környezettűrő, nagy lombkoronát növelő fát kell telepíteni és fenntartani. A telepítést megelőzően használatba vételi eljárás nem kezdeményezhető.” A meglévő települési főút, és a tervezett utak mentén kötelező fásítást szabályoztunk. Környezeti terhelések és az épített örökség műszaki állapotának összefüggései A településen fokozott gazdasági tevékenység, és ezzel összefüggésben növekvő környezeti terhelés várható. A településen élők életszínvonalának növekedése kedvező és kedvezőtlen hatásokkal egyaránt hat a környezetre. Vélhetően nő a gépkocsik száma, mely fokozottabb zaj- és légszennyezettséggel jár, ugyanakkor egyre kevesebb gazdálkodó jellegű állattartás, illetve korszerűbb fűtési módok alkalmazása várható, ami a levegőtisztaságra gyakorol kedv ező hatást. Az épített örökség műszaki állapotára ezek a folyamatok érdemi hatást nem fejtenek ki.


32/31


Összefoglaló Vácduka területén a határ nagyságához viszonyítva nagyszámú régészeti lelőhelyet tartunk nyilván, amelyek az emberiség és a magyarság történetének, települési viszonyainak, életmódjának fontos bizonyítékai. Bármilyen településszerkezeti, területhasználati változtatás, infrastrukturális vagy egyéb beruházás tervezése esetében kiemelt figyelmet kell fordítani a földben rejlő régészeti emlékanyagra. A kedvező településföldrajzi adottságok miatt régészeti leletek váratlan előkerülése a település nagy részén várható. Akárcsak a belterület esetében, a külterületi fejlesztések tervezésénél is érdemes figyelembe venni a nyilvántartott lelőhelyeket, az itt előkerülő régészeti emlékek léte, illetve szükségsz erű feltárása ugyanis lelassíthatja vagy megakadályozhatja a tervbe vett beruházások létrejöttét.


32/32

ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK VÁCDUKA KÖZSÉG SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSÁHOZ

Recommend Documents