ALAPSZABÁLY
MAGYAR MŰVÉSZETI AKADÉMIA
Budapest
A nemzet kötelessége, hogy az Alaptörvény szellemiségével és rendelkezéseivel összhangban, visszatérve az európai akadémiai eszméhez – a kulturális értékek védelme és gyarapítása, a művészeti és történeti hagyományok megőrzése, a magas színvonalú művészi alkotómunka közösségi feltételeinek megerősítése, az alkotómunka szabadságának védelme, a magyar művészeti élet kimagasló teljesítményt nyújtó képviselőinek személyes megbecsülése céljából – létrehozza a köztestületként működő Magyar Művészeti Akadémiát. A fentiekre figyelemmel a 2011. évi CIX. törvény megalkotása útján, az Országgyűlés döntése értelmében létrejött az önkormányzás elvén alapuló jogi személyként működő, országos közfeladatot ellátó köztestület, a Magyar Művészeti Akadémia. A Magyar Művészeti Akadémia a törvényben foglalt felhatalmazás alapján a következő alapszabályt alkotja: A Magyar Művészeti Akadémia Alapszabálya I. fejezet Alapelvek és közfeladatok 1. § (1) A Magyar Művészeti Akadémia (a továbbiakban: MMA) a művészettel – különösen az irodalommal, a zenével, a képzőművészettel, az iparművészettel, a tervezőművészettel, valamint az építészettel, a fotó-, a film-, az előadó-, a népművészettel – továbbá a művészet elemzésével, támogatásával, oktatásával, hazai és nemzetközi bemutatásával, közkinccsé tételével és a magyar művészek képviseletével összefüggő országos közfeladatokat lát el. (2) Az MMA a magyar kulturális közélet mértékadó közössége. Tagjai a magyar művészeti életben kimagasló szellemi vagy alkotói teljesítményt felmutató művészek, akik a Magyar Művészeti Akadémiáról szóló 2011. évi CIX. törvényben (a továbbiakban: MMAtv.) meghatározott köztestületi jogaikat közvetlen részvétel útján – a jelen alapszabályban meghatározott módon – gyakorolják. Az MMAtv. értelmében az MMA-nak köztestületként különösen feladata, hogy elősegítse a magyar és az egyetemes kultúra értékeinek érvényesülését, megóvását, a magyar művészeti élet hagyományainak tiszteletét, új, értékes alkotások születését a magyar művészeti életben. Az MMA jogállása az MMAtv. alapján a Fővárosi Törvényszék által nyilvántartott, közhasznú minősítésű köztestület. A Magyar Művészeti Akadémia jogállása 2. § (1) A szervezet neve: Magyar Művészeti Akadémia (rövidítve: MMA); angolul: Hungarian Academy of Arts (rövidítve: HAA). (2) Az MMA az MMAtv. alapján köztestület. (3) Az MMA székhelye: Budapest III. kerület, Kecske u. 25. (4) Az MMA törvényes képviseletét – az MMAtv. és jelen alapszabály alapján szabályozott módon – az MMA elnöke látja el. (5) Az MMA bélyegzője: az MMA logója, „Magyar Művészeti Akadémia” körirattal. (6) Az MMA logója:
2
(7) Az MMA logójának leírása: Az MMA logójának betűtípusa: nagybetűs Arno pro Light Display, kapitális szedéssel MMA betűk, logó színei Pantone Black fekete 60% és 100%, továbbá Pantone 208 U, UC színkódokkal. A logó alatti szöveg elrendezése három, kettő, illetve egy soros változatban szimmetrikusan MAGYAR MŰVÉSZETI AKADÉMIA felirattal megengedett. A logó és szövegelem a színek a Pantone Black és Pantone 208 U, UC háttérben negatív elemként fehér színben MMA betűk és alatta szöveg elrendezése három, kettő, illetve egy soros változatban szimmetrikusan MAGYAR MŰVÉSZETI AKADÉMIA feliratban történő együttes használatában is megvalósulhat. 3. § (1) Az MMA a központi költségvetésben önálló fejezetet alkot, amely tartalmazza a MMA által irányított költségvetési szervek költségvetését is. (2) Az MMA gazdálkodására az államháztartásról szóló törvény és végrehajtási rendeletei rendelkezéseit az MMAtv.-ben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. II. fejezet A Magyar Művészeti Akadémia feladatai 4. § (1) Az MMA a jelen fejezetben felsorolt, közfeladatként ellátott tevékenységével összefogja a magyar művészeti élet kimagasló teljesítményt nyújtó képviselőit. (2) Az MMA elősegíti a magyar és az egyetemes kultúra értékeinek érvényesülését. Ösztöndíjak, pályadíjak kiírásával és más módszerek segítségével támogatói szerepet vállal a magyar művészeti életben, különös tekintettel a fiatal művészekre és a művészet népszerűsítésére. Saját tagjai számára alkotói keretet tart fenn, amelyből a rendes és levelező tagok – az eseti kiírásnak megfelelően – pályázhatnak új alkotások készítésére. (3) Az MMA lehetővé teszi, hogy a művészeti élet hazai és külföldön élő elismert képviselői jelentős véleményformáló erőként részt vehessenek a művészeti kérdések megvitatásában, valamint az ezt meghatározó döntések előkészítésében és kialakításában, ekkor véleményét a széles nyilvánosság elé is tárja. A véleménynyilvánítás módjáról, a képviseleti és kiadmányozási jogok gyakorlásának rendjéről az elnökség külön szabályzatot készít. (4) Az MMA az Országgyűlés vagy a Kormány, illetve a Kormány tagja felkérésére, valamint a tagsága kezdeményezésére a művészet, valamint a közfeladatai ellátásához kapcsolódóan a társadalom és a gazdaság kérdéseiben kinyilvánítja szakmai véleményét. Az MMA elnöke a felkérés sajátosságait tekintetbe véve azt az arra illetékes tagozatnak továbbítja, vagy ha ez szükséges – a felkérésben foglaltak megvizsgálásának, a feladat teljesítésének céljából –, külön bizottság alakítását kezdeményezi, vagy határoz erről saját hatáskörben. Az elnök az adott munkafolyamatba bevont testület, testületek által elkészült szakvélemények alapján tárja a nyilvánosság elé – az MMA elnökségével közösen, továbbá a témában esetlegesen korábban elfogadott közgyűlési állásfoglalásokat iránymutatásként figyelembe véve – a köztestület véleményét. (5) Az MMA figyelemmel kíséri a magyar szellemi és művészeti élet meghatározó folyamatait, és ezek problémafeltáró kifejtéséhez szakmai találkozók, konferenciák rendezésével fórumot teremt. (6) Az MMA őrködik a magyar művészeti élet szabadsága és a művészeti közélet tisztasága felett. Ennek érdekében az MMA elnöksége etikai bizottságot hozhat létre; amennyiben létrehozza az etikai bizottságot, annyiban tagjait az elnökség úgy jelöli ki, hogy annak a művészeti ágnak, illetve tagozatnak egy fő képviselője részt vegyen a bizottságban, amelynek a tagja ellen merült fel az etikai vétség gyanúja. A bizottság ügyrendjét az elnökség hagyja jóvá. (7) Az MMA ellátja a művészeti élet képviseletét a közéletben, valamint mindazon testületekben, amelyekre jogszabály kötelezi, illetve amelyekben való részvételre kormányzati, vagy egyéb országos hatáskörű állami szerv felkéri. (8) Az MMA tevékenységével segíti a művészetoktatást és a művészképzést, valamint a művészeti tárgyú tudományos tevékenységet, és erre a célra tagjaiból oktatási, képzési, tudományos állandó bizottságot hoz létre.
3
(9) Az MMA együttműködik a Magyar Tudományos Akadémiával és a magyarországi országos művészeti intézményekkel és szervezetekkel, támogatja a különböző művészeti ágak országos civil szervezeteinek, szövetségeinek működését az éves programtervében, valamint költségvetésében meghatározott módon. (10) Az MMA együttműködik a határon túli magyar kulturális és művészeti szervezetekkel és külföldi hasonló rendeltetésű intézményekkel. A külföldi és nemzetközi művészeti szervezetekkel való kapcsolatok elvi kérdéseinek kidolgozását, a kapcsolattartás módját és gyakorlati megvalósítását előkészítő, valamint ezek gyakorlati megvalósításában részt vállaló határon túli, illetve nemzetközi önálló állandó bizottságokat hoz létre. (11) Az MMA kutatja, dokumentálja és népszerűsíti a magyar művészeti életet, amelynek érdekében folyóirat-, könyv- és digitális kiadói tevékenységet folytat és támogat. (12) Az MMA részt vesz a magyar kulturális értékek nemzeti nyilvántartásának – a nemzeti kulturális leltár – megvalósításában és a digitális nyilvánosság lehetőségének biztosításában. (13) Az MMA tagjairól dokumentációt készít, gondoskodik műveik eredeti és/vagy digitalizált változatának gyűjtéséről, kutatásáról, megőrzéséről. Működteti az MMA hivatalos honlapját a www.mma.hu-t (továbbiakban: MMA honlapja), amely a szervezet tevékenységének rögzítésén, közérdekű adatok közzétételén túl, a köztestület tagsága által rendelkezésre bocsátott szerzői jogilag rendezett státuszú művek, alkotások belső intranetes rendszeren keresztül a külső internetes felületen történő nyilvánosságra hozatalát biztosítja. (14) Az MMA a különböző művészeti ágak művelése érdekében tagozatokat hoz létre – az irodalom, a képzőművészet, az iparművészet, az építőművészet, a zeneművészet, a film- és fotóművészet, a néprajznépművészet, az előadó-művészet képviselőiből – amelyek működésük során köztestületi feladataik ellátásán túlmenően – az MMA elnökségével egyeztetett módon – saját programokat is szerveznek. (15) Az MMA költségvetési lehetőségeihez mérten segíti, támogatja a különböző művészeti ágak legjelentősebb hazai civil szervezeteit, azok központi dokumentációs folyóiratainak kiadását. (16) Az MMA gondoskodik a magyar művészeti élet szereplőinek személyes megbecsüléséről. Pályázatokkal, díjak, ösztöndíjak adományozásával segíti műalkotások megszületését, nyilvánosságra kerülését és fiatal alkotók pályakezdését, amelynek feltételeit és részletes rendjét az MMA elnöksége szabályzatban állapítja meg. (17) Az MMA közfeladatainak ellátása érdekében költségvetési szerveket tarthat fenn, gazdasági társaságokat működtethet az MMAtv. III. fejezetében rögzített módon. 5. § (1) Az MMA elnöke kétévente beszámol az Országgyűlésnek az MMA munkájáról, valamint tájékoztatást ad a magyar művészeti élet általános helyzetéről. (2) Az MMA elnöke évente tájékoztatja a Kormányt az MMA munkájáról. (3) Az MMA az MMAtv.-ben rögzített tájékoztatók elkészítéséhez – a közzétett adatok felhasználásán túl – az adatokat önkéntes adatszolgáltatáson alapuló saját adatgyűjtés és más szervektől való adatátvétel útján szerzi be, figyelemmel az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben foglaltakra. Az Országgyűlési beszámoló és a Kormány számára szóló tájékoztató elkészítésében az MMA főtitkára közreműködik, gondoskodva ezek tervezeteinek szakmai előkészítéséről. III. fejezet A Magyar Művészeti Akadémia tagsága, szervezete és működése, tisztségviselői A köztestületi tagok 6. § (1) Az MMA tagjai a rendes, a levelező, a tiszteletbeli és a pártoló tagok. Az MMA tagjait a közgyűlés választja közvetlen és titkos szavazás útján. (2) Az MMA a köztestületi tagot a köztestületi státusza – rendes tag, levelező tag, tiszteletbeli tag, pártoló tag, illetve posztumusz rendes tag, posztumusz levelező tag, posztumusz tiszteletbeli tag, posztumusz pártoló tag, továbbá posztumusz tiszteleti tag – szerint tartja nyilván. 4
Az MMA rendes tagjai 7. § (1) Az MMA köztestület rendes tagja a magyar művészeti életben kimagasló szellemi, alkotói vagy előadói teljesítményt felmutató művész. Kimagasló szellemi vagy alkotói teljesítménynek minősül az adott művészeti ágban való széles körű társadalmi ismertség, illetve elismertség, így különösen a) a művész vagy a mű igazolhatóan széles körű nyilvánosság előtt való megjelenése, vagy b) valamely állam vagy nemzetközi szervezet, valamely kulturális, művészeti intézmény vagy civil szervezet által alapított, művészek számára, vagy művészek számára is adományozható elismerésben való részesülés. (2) A rendes tag a közgyűlésen szavazati joggal rendelkezik, választható és választó, ezáltal, illetve az MMA különböző testületeiben való részvétellel gyakorolja köztestületi jogait. (3) Az MMA rendes tagjainak száma nem lehet több 200 főnél. (4) Az MMA köztestület első rendes tagjai az MMAtv. 30. § (4) bekezdés szerint regisztrált személyek. E szerint az MMA alakuló közgyűlésén az 1992. január 31-én alapított Magyar Művészeti Akadémia társadalmi szervezet (a továbbiakban: MMA társadalmi szervezet) azon tagjai vehetnek részt, akik 2011. január 1-jén rendes tagjai voltak az MMA civil szervezetnek és megfelelnek az MMAtv. 7. § (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek, valamint az erre irányuló szándékukat a szervező bizottság felhívására és részére írásban kinyilvánították. (5) Az MMA civil szervezetnek azon tagjai, akiknek a regisztrációja a (4) bekezdés szerint megtörtént, de az alakuló közgyűlésről távolmaradtak, az MMAtv. 7. §-ának (2) bekezdése alapján a köztestület rendes tagjai. A rendes tag jogai 8. § (1) A rendes tag jogai különösen: a) az MMA közgyűlésén tanácskozási és szavazati jogot gyakorol, b) az MMA közgyűlésén javaslatokat és indítványokat tehet, c) az általa megjelölt művészeti tagozatban szavazati jogot, az MMA bármely művészeti tagozatában tanácskozási jogot gyakorol, d) részt vesz az MMA tevékenységében. (2) A rendes tag írásban kérdést intézhet az MMA elnökségéhez, felügyelő testületéhez, és az MMA bármely tisztségviselőjéhez. A megkeresett tisztségviselő a tag számára 15 napon belül, a megkeresett testület a soron következő ülést követő 5 napon belül, írásban köteles válaszolni, és amennyiben a rendes tag ezt megelőzőleg kérte, a választ egyidejűleg a tagozat útján a tagokhoz is eljuttatni köteles. A rendes tag díjazása 9. § (1) Az MMA a rendes tag művészeti teljesítményét és köztestületi munkáját havi tiszteletdíj folyósításával ismeri el. (2) A tiszteletdíj a rendes tagot a tagsági jogviszony – annak szüneteltetése, illetve felfüggesztése kivételével – fennállása alatt illeti meg. (3) Az MMA rendes tagjának elhalálozása esetén az elhunyt tiszteletdíját az elnökség által – külön szabályzatban – meghatározott időtartamig az elhunyt özvegyének vagy árvájának kell juttatni. (4) A tiszteletdíj, illetve a jelen alapszabályban rögzített özvegyi és árvasági juttatások fedezetét az MMA éves költségvetése tartalmazza. (5) A havi tiszteletdíj folyósítása szünetel, ha a) a rendes tag tagsági jogviszonya a saját kérésére szünetel, b) a rendes tag tagsági jogviszonya a jelen alapszabály szerint felfüggesztésre került, vagy c) arról az MMA rendes tagja lemond, 5
a fent leírt esetek időtartamának egészére. (6) A tiszteletdíjról történő lemondás legalább hat hónapra, legfeljebb egy évre vonatkozhat, írásbeli nyilatkozat útján, amelyben az MMA rendes tagja vállalja, hogy köztestületi tagságából fakadó feladatait társadalmi munkaként látja el. A nyilatkozatot a vonatkozó évet megelőző év december 15-ig kell az MMA Titkárságához eljuttatni, megjelölve azt az egybefüggő időszakot, amelyre a tag a tiszteletdíjáról lemond. (7) Az (5) bekezdés szerint történt havi rendes tagi tiszteletdíj folyósításának szüneteltetéséből képződő összeg kiegészíti az özvegyi és árvasági juttatások, valamint a rendes és levelező tagoknak adható művészsegély fedezetét; a segélyezés rendjéről az MMA elnöksége önálló szabályzatot alkot. Az MMA levelező tagja 10. § (1) Az MMA közgyűlése az MMAtv. 7. § (3) bekezdése szerinti létszám felett a jelen alapszabályban meghatározott módon levelező tagokat választhat. A levelező tagnak meg kell felelnie az MMAtv. 7. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek. (2) A levelező tagnak szavazati joga – az MMAtv. 20. § (3) bekezdése szerint – csak a tagozati üléseken van, a közgyűlésen tanácskozási joggal vehet részt. (3) Az MMA levelező tagjainak száma nem lehet több 50 főnél. A levelező tag jogai 11. § (1) A levelező tag jogai különösen: a) részt vehet az MMA közgyűlésén, ahol tanácskozási jogot gyakorol, b) az MMA közgyűlésén javaslatokat és indítványokat tehet, c) az általa megjelölt művészeti tagozatban szavazati jogot, az MMA bármely művészeti tagozatában tanácskozási jogot gyakorol, d) részt vesz az MMA tevékenységében. (2) A levelező tag írásban kérdést intézhet az MMA elnökségéhez, felügyelő testületéhez, és az MMA bármely tisztségviselőjéhez. A megkeresett tisztségviselő a tag számára 15 napon belül, a megkeresett testület a soron következő ülést követő 5 napon belül, írásban köteles válaszolni, és amennyiben a rendes tag ezt megelőzőleg kérte, a választ egyidejűleg a tagozat útján a tagokhoz is eljuttatni köteles. A rendes és levelező tag kötelességei 12. § A rendes és levelező tag kötelességei különösen: a) közreműködik az MMA célkitűzéseinek megvalósításában, b) köteles megtartani az MMAtv., az alapszabály és a köztestület egyéb belső szabályzatainak rendelkezéseit, c) köteles végrehajtani a közgyűlésen elfogadott tagi kötelezettségeket, d) a lehető legrövidebb időn belül az MMA elnökségét tájékoztatni köteles a művészi, illetve a köztestületi tagi tevékenységéről. Az MMA tiszteletbeli tagja 13. § (1) Az MMA tiszteletbeli tagsága kimagasló hazai, vagy nemzetközi jelentőségű szellemi, közéleti tevékenység elismeréseként adományozható cím, amelyről az MMA elnökségének ajánlására a közgyűlés dönt. (2) A tiszteletbeli tag szavazati joggal nem rendelkezik, a közgyűlésen tanácskozási joggal vehet részt. 6
Az MMA pártoló tagja 14. § (1) Az MMA pártoló tagjává az elnökség ajánlására az MMA érdekében kimagasló szellemi vagy anyagi támogatást nyújtó személyt választhat a közgyűlés. (2) A pártoló tag szavazati joggal nem rendelkezik, a közgyűlésen tanácskozási joggal vehet részt. Az MMA egyes tiszteletbeli és pártoló tagjaira vonatkozó külön eljárás 15. § Azok a pártoló és tiszteletbeli tagok, akik az MMA társadalmi szervezetnek ezen a címen 2011. január 1-jén tagjai voltak, a 13. § (1) bekezdésében, illetve a 14. § (1) bekezdésben meghatározott eljárás nélkül pártoló és tiszteletbeli tagnak a köztestületbe felvehetők az MMA köztestület alakuló közgyűlésén. Az MMA posztumusz tagja 16. § (1) Az MMA néhai tagként tartja nyilván elhunyt tagjait. (2) Az MMA – alakuló közgyűlésének döntése alapján – posztumusz tiszteleti tagként tartja nyilván az MMA társadalmi szervezet azon néhai tagjait, akik az MMA köztestület alakuló közgyűlése előtt elhunytak. (3) Az MMA – a közgyűlés titkos szavazással hozott döntés alapján – „postumus honoris causa” címet adományozhat azon kimagasló művészi tevékenységet folytatott személyeknek, akik elhunytak az MMA köztestület megalakulása előtt, és az MMA társadalmi szervezet tagjai sem voltak. (4) A „postumus honoris causa” cím adományozásának előfeltétele egy, a javasolt személyt és annak munkásságát személyesen ismerő rendes vagy levelező tag ajánlása azon művészeti tagozat számára, amelyben szavazati joggal bír. Az egyes tagozatok a hozzájuk beérkező címadományozási javaslatokat megvizsgálva, azokból tagozatonként egyet terjeszthetnek az elnökség elé. Az elnökség, a címadományozással kapcsolatosan beérkező művészeti tagozati javaslatok együttes vizsgálatát követően, évente a cím adományozására vonatkozó javaslatot terjeszthet a közgyűlés elé. A köztestületi tagok választása 17. § (1) A köztestületi tagok választása kétévenként történik figyelemmel arra, hogy a rendes tagok száma 200, a levelező tagok száma az 50 főt nem haladhatja meg. Az MMA tiszteletbeli és pártoló tagjainak kétévenkénti választására az MMA elnöksége tesz javaslatot a közgyűlésnek az MMAtv.-ben – és jelen alapszabályban – meghatározottak szerint. (2) A megválasztható rendes, valamint levelező tagok létszámát – tagozatonkénti bontásban – az elnökség határozza meg a tagjelölési eljárás kezdetekor, figyelemmel a megelőző tagválasztás óta bekövetkezett köztestületi tagi létszámváltozásokra. (3) Az új tagok választására, azaz a rendes, vagy a levelező tagként való felvételére – amennyiben a művész megfelel a jelen alapszabályban támasztott feltételeknek és rendelkezik az MMA legalább négy rendes tagjának ajánlásával – az új tagot jelölő tagozat tesz javaslatot az MMA elnöksége útján a közgyűlés felé. Amennyiben valamely művész az MMAtv.-ben a tagsággal szemben támasztott feltételeknek megfelel, köztestületi rendes vagy levelező tagként az MMA legalább négy rendes tagja által ajánlható. Az ajánlást a művész által megnevezett tagozat részére írásban, részletes szakmai indokolással ellátva kell eljuttatni. Az ajánláshoz csatolni kell a művész saját kezűleg aláírt önéletrajzát, a legjelentősebb műveiről készített jegyzéket, továbbá lehetőség szerint a művek bemutatható másolatát, valamint a művész írásbeli nyilatkozatát arról, hogy megválasztása esetén magára nézve kötelezően elfogadja a köztestületi tagságból eredő és a tagozatban reá háruló feladatokat, valamint az irányadó szabályokat. A tagozat, amennyiben
7
döntéséhez további információkat tart szükségesnek, erre felhívja az ajánlókat, akik a dokumentációt a tagozatvezető kérésének megfelelően kiegészítik. (4) Az adott tagozathoz beérkezett ajánlásokkal kapcsolatosan a tagozatok véleménynyilvánító szavazást tartanak, amelynek eredményeképpen regisztrált levelező tagjelöltté, vagy – levelező tag rendes tagságra jelölése esetén – regisztrált tagjelöltté azok a jelöltek válnak, akik egyszerű többséget kaptak. Köztük – szakmai vitát követően és a jelölti státusz kategóriái szerinti külön szavazással – a tagozat sorrendet állít fel a közgyűlés részére, amelyet haladéktalanul megküld az MMA elnöksége részére. (5) A tagozatoktól megkapott javaslatokat (listákat) az elnökség egyesíti, és így terjeszti a közgyűlés elé döntéshozatalra. (6) A jelölt művész levelező taggá, illetve a levelező tagként rendes taggá választásáról – közvetlen és titkos szavazással – a jelölést követő első közgyűlés dönt és hoz határozatot. (7) Azt követően, hogy a közgyűlés az adott jelölt rendes, vagy levelező tagként történő megválasztásáról döntött, a művész munkásságáról – 6 hónapon belül – részletes dokumentáció készül. A dokumentáció tartalmazza a művész önéletrajzát, a műveinek vagy művészeti tevékenységének összefoglaló jegyzékét, a bemutatókról, a kiadványokról és a róla szóló publikációkról szóló jegyzéket, valamint tartalmaz legalább egy – a művészeti ág sajátossága szerinti – az akadémiai gyűjteményben elhelyezhető műalkotást, illetve annak hiteles másolatát, vagy művészi tevékenység művészeti célból archivált megjelenítését. A dokumentáció elkészítéséről, annak archiválásáról, tárolásáról, továbbá a székfoglaló előadások szervezéséről, valamint lebonyolításáról az MMA Titkárságnak dokumentációs és kutatási ügyekért felelős szervezeti egységének vezetője köteles gondoskodni. (8) Az MMA újonnan megválasztott rendes, vagy levelező tagja: a) jogait a megválasztását követően gyakorolhatja, és ettől az időponttól terhelik a köztestület tagjának kötelezettségei is; b) köteles a megválasztását követő egy éven belül székfoglaló előadást tartani; c) rendszeres kapcsolatot tart a tagozat titkárával; d) részt vesz az adott tagozat és a köztestület művészeti-szakmai életében, rendezvényein; e) művészi-művészeti megjelenéseikor köteles feltüntetni, jelezni köztestületi tagságát. A tagsági viszony felfüggesztése, megszűnése 18. § Az MMA tagjának tagsági viszonya megszűnik: a tag halála esetén; a tagságról való – írásban történő, az MMA elnökségének megküldött – lemondással; méltatlanság okán – az etikai bizottság javaslata alapján – a tagok sorából való kizárással; az MMA elnökségének javaslata alapján – hanyag kötelességmulasztás okán, ennek közgyűlés általi megállapítását követően – törléssel. (2) A közgyűlés – az etikai bizottság javaslatára – a tagok sorából kizárhatja a köztestület azon tagját, aki a tagságra méltatlanná vált. Méltatlanná válik a tagságra az a köztestületi tag, a) aki a hivatása körében uralkodó erkölcsi és magatartásbeli szabályokat súlyosan megsérti, vagy magatartása alapvető erkölcsi elvárásokat sért; b) akit a bíróság a közügyektől jogerősen eltiltott. (3) Az MMA elnöksége fél évre felfüggesztheti a köztestületi tagságát azon tagjának, aki tartósan – legalább egy éven keresztül – elmulasztja köztestületi feladatait. Az MMA elnökségét a tag kötelességmulasztásáról az illetékes tagozat köteles tájékoztatni. Az MMA elnöksége a felfüggesztés tárgyában meghozandó döntés előtt legalább egy hónappal, de a tag kötelességmulasztásáról történő tudomásulvételt követően legfeljebb 45 napon belül levelet intéz a tagnak, kérdezve a kötelezettségektől való távolmaradás indokait, kérve továbbá a tagsággal járó kötelezettségek lehetőség szerinti jövőbeni ellátását. Amennyiben a köztestületi tag nem, vagy nem érdemleges indokokat megjelölve válaszol, az MMA elnöksége határoz a tagsági jogviszony felfüggesztéséről. A felfüggesztés időtartama alatt a tag részt vehet a köztestületi, tagozati eseményeken, viszont szavazati jogát nem gyakorolhatja, továbbá tiszteletdíj nem illeti meg. (1) a) b) c) d)
8
(4) Az elnökség a felfüggesztés időtartamának lejártát követően – a kötelességmulasztás méltányolható indokának hiányában és fennállása esetén – az érintett tagozattól kapott vélemény alapján dönthet arról, hogy javasolja a közgyűlésnek a tag tagsági jogviszonyának megszüntetését. Az ilyen tartalmú javaslat esetén a felfüggesztés időtartama a soron következő közgyűlésig meghosszabbodik. A közgyűlés az MMA elnökségének javaslat alapján dönt a felfüggesztés megszüntetéséről, amennyiben a tag köztestületi feladatait időközben már rendben ellátja, illetve a kötelességmulasztásnak méltányolható körülményei váltak ismertté; vagy dönt – az (1) bekezdés d) pontja szerint a hanyag kötelességmulasztás okán – a köztestületi tagi jogviszony megszüntetéséről. (5) A köztestületi tag írásban és a megfelelő indokok megjelölésével az elnökségnél a tagságának legfeljebb 18 hónapon keresztüli szüneteltetését kérheti, majd ezen okok megszűnte esetén kérheti tagságának helyreállítását. A tagsági jogviszony a kérelem elnökség általi kézhezvételének napjától szünetel, illetve kezdődik újra. A közgyűlés 19. § (1) Az MMA legfőbb döntéshozó szerve a közgyűlés. (2) A közgyűlést a rendes tagok alkotják, akik köztestületi jogaikat a közgyűlésen szavazati joguk útján gyakorolják. A közgyűlés feladat- és hatásköre 20. § Az MMA közgyűlése: a) jóváhagyja az MMA alapszabályát és szükség szerint módosítja azt; b) megvitatja és jóváhagyja az Országgyűlés és a Kormány számára készülő beszámolókat; c) dönt a köztestületi tagok megválasztásáról, a köztestületi tagság megszüntetéséről; d) megválasztja az MMA elnökét, két alelnökét, a főtitkárt és az elnökségi tagját, a felügyelő testület MMA által delegált egy tagját, valamint dönt az esetleges visszahívásokról; e) dönt az elnökség ajánlására – az MMA rendes tagja számára – tiszteletbeli elnöki cím adományozásáról, ha van olyan személy, aki a rendes tagok között is kiemelkedő, az MMA céljainak szimbolizálására egyedül is alkalmas; f) az MMA elnökének előterjesztése alapján az államháztartásról szóló törvény és a költségvetési törvény keretei között – minden év május 31-ig – jóváhagyja az MMA költségvetési és a költségvetés végrehajtására vonatkozó javaslatát; g) a felügyelő testület véleményét kikérve – minden év május 31-ig – jóváhagyja az előző évről szóló éves költségvetési beszámolót; h) a tagozatok előterjesztése alapján véleményt nyilvánít a művészeti élet, a művészet alapvető fontosságú kérdéseiben; i) dönt költségvetési szerv alapításáról, átalakításáról, megszüntetéséről; j) egyes feladatok ellátása érdekében az MMA tagjaiból munkacsoportot hozhat létre; k) határoz az MMAtv. 12. § (3) bekezdés szerinti együttműködési megállapodás megkötéséről, valamint a határon túli magyar művészeti szervezetekkel, és külföldi, hasonló rendeltetésű intézményekkel való együttműködésről, az együttműködés módjáról; l) a vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően határoz az MMA vagyona elidegenítéséről, megterheléséről, amennyiben a vagyonelem forgalmi értéke meghaladja a 25 millió forintot, valamint – értékhatártól függetlenül – a vagyon elidegenítése és megterhelése elveiről, valamint a használatba adásának, egyéb módon történő hasznosításának elveiről; m) dönt zártkörűen működő részvénytársaság vagy korlátolt felelősségű társaság alapítása, ilyen gazdasági társaságokban részesedés szerzése elveiről; n) dönt – az l) pontban foglaltakat ide nem értve – az MMA általi kötelezettségvállalásról (a továbbiakban: egyéb kötelezettségvállalás), amennyiben annak értéke meghaladja a 100 millió forintot; 9
o) p) q) r) s) t) u)
elfogadja a vagyongazdálkodási és a közbeszerzési szabályzatot; meghatározza a vagyongazdálkodás irányelveit; jóváhagyja a felügyelő testület ügyrendjét; dönt az elnökség és a munkacsoportok munkájának meghatározásáról, beszámolójuk elfogadásáról; meghallgatja a felügyelő testület közgyűlési tájékoztatóját; jelzéssel élhet a felügyelő testületi tagot kinevező személy felé, amennyiben úgy véli, hogy valamely delegált felügyelő testületi tag nem az elvárható gondossággal végzi az ellenőrzési kötelezettségét; dönt mindarról, amit jogszabály vagy az alapszabály a hatáskörébe utal. A közgyűlés összehívása 21. §
(1) A közgyűlést – az alakuló üléstől eltekintve – a napirend megjelölésével az MMA elnöke – a (2) bekezdésben foglaltakra figyelemmel – hívja össze évente legalább két alkalommal. (2) A közgyűlés helyszínét és időpontját az elnökség határozza meg. (3) Az MMA rendes tagjainak több mint egyötöde az időpont és a napirend megjelölésével írásban bármikor kérheti a közgyűlés összehívását. Ha az MMA elnöke a kérelem előterjesztésétől számított 30 napon belül nem hívja össze a közgyűlést, a felügyelő testület elnöke jogosult ezt megtenni. Amennyiben további 10 nap telik el eredménytelenül, a kezdeményezők maguk hívhatják össze a közgyűlést. (4) A közgyűlési meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyét, időpontját és részletes napirendjét. A napirenden szereplő előterjesztések szövegszerű ismertetését a meghívó mellékleteként, vagy az MMA honlapjának a tagok számára hozzáférhető, jelszóval védett részén kell biztosítani. A meghívók kiküldése és a közgyűlés napja között legalább 15 napnak kell eltelnie. (5) Bármely tag jogosult az általa megjelölt napirendi pont megtárgyalását kérni. A meghívóban nem szereplő, új napirendi pont csak akkor vehető napirendre, ha ezt a jelenlévő rendes tagok egyszerű többsége megszavazta. (6) Szabályszerű a közgyűlés összehívása, ha a tagok részére a közgyűlési meghívókat ajánlott postai küldemény útján vagy elektronikus (visszaigazolt e-mail) úton, határidőben kiküldték, az előterjesztések szövegszerű ismertetései pedig a meghívóval együtt kiküldésre kerültek, vagy elérhetővé váltak az MMA honlapjának a tagok által hozzáférhető, jelszóval védett felületén. (7) Az elnököt a közgyűlés előkészítésében az alelnökök, a főtitkár és az elnökségi tagok segítik. (8) A közgyűlés szervezését és adminisztrációját az MMA Titkársága végzi. A közgyűlés határozatképessége 22. § (1) A közgyűlés határozatképes, ha a rendes tagok több mint fele jelen van. A határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni a tagságukat szüneteltető, valamint a felfüggesztett tagok személyét és szavazatát. (2) Amennyiben a közgyűlés nem határozatképes, vagy az utolsó napirendi pont lezárása előtt határozatképtelenné válik, akkor a közgyűlést 8 napon belül a megtárgyalásra nem került napirenddel össze kell hívni. Az így ismételten összehívott közgyűlés határozatképes, ha az összes rendes tag több mint negyede jelen van. Erről a körülményről a közgyűlésre szóló meghívóban a meghívottakat az elnök tájékoztatni köteles. A közgyűlés menete 23. § (1) A közgyűlés megnyitása előtt az MMA Titkársága – a felügyelő testület jelen lévő tagja, tagjai közreműködése mellett – köteles megvizsgálni a szavazati és tanácskozási joggal bíró tagok személyazonosságát.
10
(2) A közgyűlést az MMA elnöke vagy indokolt esetben alelnöke nyitja meg. Ezután a felügyelő testület elnöke, vagy erre a feladatra általa írásban meghatalmazott, közgyűlésen jelen lévő tag állapítja meg az ülés határozatképességét, majd a közgyűlés menete során szükség szerint vizsgálja azt. (3) A közgyűlés levezető elnöke az elnök, vagy az elnök döntése alapján az elnökség valamely tagja. (4) A napirendet a levezető elnök ismerteti, annak elfogadásáról a közgyűlés dönt. (5) A levezető elnök felelős az ülés rendjéért, ennek keretében gondoskodik arról, hogy a tagok és a meghívottak jogaikat zavartalanul gyakorolhassák. (6) A közgyűlést az MMA elnöke, vagy indokolt esetben alelnöke zárja be. A közgyűlési ülés határozathozatali rendje 24. § (1) A közgyűlés határozatait a jelen levő rendes tagok több mint felének a szavazatával hozza, kivéve, ha az MMAtv. vagy az alapszabály másként rendelkezik. (2) A közgyűlés határozatait nyílt szavazással hozza, azonban a közgyűlés döntése alapján név szerinti, illetve titkos szavazást kell elrendelni. Személyi kérdésben a közgyűlés – kizárólag – titkosan szavaz. (3) A felügyelő testület véleményének ismeretében – szükség szerint a tájékoztatóját követően – hozhat a közgyűlés az elnökségi beszámolóval érintett kérdésben határozatot. (4) Az alapszabály módosítása csak akkor lehetséges, ha az erre vonatkozó javaslat a közgyűlés összehívásakor szerepel a napirendi pontok között. (5) Az alapszabály elfogadásáról és módosításáról a közgyűlés minősített többséggel dönt. A közgyűlési ülés nyilvánossága 25. § (1) A közgyűlés ülései nyilvánosak, de indokolt esetben, minősített többséggel a közgyűlés az ülésről a nyilvánosságot teljesen, vagy részben kizárhatja. A zárt ülésen kizárólag a rendes tagok, a levelező tagok és a tiszteletbeli tagok, illetve a (2) bekezdésben említett tanácskozási joggal rendelkező meghívottak vehetnek részt. (2) A közgyűlés ülésein tanácskozási joggal részt vehet az elnökség tagjaként a szavazati joggal nem rendelkező főtitkár, a felügyelő testület tagja, az MMA levelező tagja, az MMA tiszteletbeli tagja, az MMA pártoló tagja, az MMA társult szervezetének képviselője, a közgyűlés, továbbá az MMA elnöke vagy főtitkára által létrehozott bizottságok tagja, valamint bárki, akit az elnök vagy az elnökség az ülésre meghív. A közgyűlési ülés dokumentálása 26. § (1) A közgyűlés üléséről jegyzőkönyvet kell vezetni, valamint hangfelvételt kell készíteni. (2) A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni az ülés helyét, időpontját, a határozatképesség vagy határozatképtelenség megállapítását, az elfogadott napirendet. (3) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a megvitatott kérdéseket, a hozzászólásokat, a határozatok pontos szövegét, kérelemre a kisebbségi vélemény feltüntetésével, és a szavazati arányokat. (4) A jegyzőkönyv részét képezi a jelenléti ív is, amelyet az ülésen részt vevő valamennyi személynek alá kell írnia. (5) A jegyzőkönyvvezetőt az MMA elnöke jelöli ki. (6) A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető írja alá, és a felügyelő testület egy tagja, valamint az elnök és a főtitkár hitelesíti. (7) A jegyzőkönyvet az ülést követő legkésőbb egy héten belül írásba kell foglalni, az eredeti forrást pedig meg kell őrizni. (8) A jegyzőkönyvbe valamennyi tag számára betekintést kell biztosítani. (9) A közgyűlés határozatait – kérelemre a kisebbségi vélemények feltüntetésével – külön kell dokumentálni (Határozatok Tára), és az ülésről emlékeztetőt kell közzé tenni az MMA honlapján a 11
közgyűlés ülését követő 15 munkanapon belül. Az emlékeztető a jegyzőkönyv alapján tartalmazza az ülés időpontját, a tárgyalt napirendet és a döntéseket. A művészeti tagozatok, és azok tagjai 27. § (1) Az MMA közfeladatai ellátását művészeti tagozatok segítik. A művészeti tagozat az MMA köztestületi struktúrájának az alapja. (2) A művészeti tagozat az MMA-nak egy művészeti ág, vagy egymáshoz közelálló több művészeti ág, illetve tudásterület képviselőit magába foglaló szerveződési formája. (3) A tagozat tagjai az adott művészeti ágban tevékenykedő és ide megválasztott rendes és levelező tagok, akik tagozati tagságukról felvételük idején nyilatkozatot tesznek. (4) A rendes és a levelező tag egyidejűleg több tagozat munkájában is részt vehet, de szavazati joggal két közgyűlés közötti időszakban egy tagozatban rendelkezik, egyéb tagozatban tanácskozásra jogosult. (5) A tagozati tagságot mindaddig változatlannak kell tekinteni, míg átlépési szándékáról a tagozat tagja írásban nem nyilatkozik az elnökségnek. Ezen nyilatkozatban az átlépő tagnak meg kell jelölni a jövőbeni tagozati tagsági hovatartozását. (6) Az MMA művészeti tagozatai az alábbiak: a) Építőművészeti Tagozat, b) Film- és Fotóművészeti Tagozat, c) Iparművészeti és Tervezőművészeti Tagozat, d) Irodalmi Tagozat, e) Képzőművészeti Tagozat, f) Népművészeti, Néprajzi Tagozat, g) Színházművészeti Tagozat, h) Zeneművészeti Tagozat. (7) A tagozat fő feladatai: a) a képviselt művészeti ág, tudásterület szakmai és szellemi értékeinek mértékadó képviselete; b) fórum biztosítása az aktuális művészeti és szakmai kérdések megvitatásához, elemzéséhez; c) állásfoglalások előkészítése és elfogadása a vitatott és közérdeklődésre számító szakmai, művészeti és közéleti kérdésekben; d) javaslattétel az MMA testületei számára az MMA tevékenységét illető kérdésekben; e) javaslattétel az elnökség részére a közgyűlés napirendi pontjaira; f) a rendes és levelező tagok, különösen a tagozati társak művészeti tevékenységének figyelemmel kísérése; g) javaslattétel a köztestület rendes és levelező tagjaira, illetve a tagok kitüntetéseire; h) kapcsolattartás az adott művészeti ághoz tartozó társult, - illetve határon túli szervezetekkel. (8) A művészeti tagozat feladatait és ügyrendjét saját maga állapítja meg. A tagozati ügyrendet – amely nem lehet ellentétes az MMAtv.-ben és a jelen alapszabályban foglaltakkal – a tagozat a tagozati ülésen egyszerű szótöbbséggel fogadja el, majd jóváhagyásra az MMA elnöksége elé terjeszti. (9) A tagozatok munkáját illetve a különböző tagozatok működésének összehangolását tagozati titkár segíti, aki az MMA Titkárságának munkatársa. A tagozati titkár több művészeti tagozat munkáját segítheti. A tagozati titkár a feladatait a közgyűlés határozatainak és az MMA elnöksége döntéseinek megfelelően, a tagozatvezető szakmai útmutatásával és a főtitkár irányításával látja el. A tagozati titkár munkaköri leírását a főtitkár határozza meg az illetékes tagozatvezető véleményére is figyelemmel. (10) A művészeti tagozat az ülésén alakítja ki véleményét, teszi meg személyi javaslatait a rendes tagságra, a levelező tagságra, különböző díjak alapítására, stb. (11) A tagozatok az elnökség felhívására közreműködnek a köztestület MMAtv.-ben felsorolt közfeladatainak ellátására megalkotott éves programterv összeállításában, és annak végrehajtásában.
12
A tagozat összehívása 28. § (1) A tagozatot a tagozat vezetője hívja össze, évente legalább öt alkalommal. (2) A tagozat tagjainak több mint egyötöde – legalább két fő – vagy a felügyelő testület az ok megjelölésével bármikor kérheti a tagozat összehívását, amelyet a tagozatvezető 15 napon belül köteles megtenni. Amennyiben a tagozatvezető ennek teljesítését elmulasztja, a kérelmezők maguk hívhatják össze a tagozatot. (3) A tagozat ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni az MMA elnökségének és a felügyelő testület tagjait. (4) A meghívók kiküldése és a tagozati ülés között legalább 5 napnak kell eltelnie. A meghívónak tartalmaznia kell az ülés időpontját, helyét és a tervezett napirendet, valamint határozatképtelenség esetére a megismételt ülés helyét és időpontját is. (5) A tagozat bármely tagja jogosult az általa megjelölt napirendi pont megtárgyalását kérni az ülés kezdetéig. A meghívóban nem szereplő, illetőleg a tagokkal időben nem ismertetett új napirendi pont csak akkor vehető napirendre, ha ezt a tagozat jelenlévő tagjainak egyszerű többsége megszavazta. (6) Az MMA elnöke az indok megjelölésével tagozati ülést hívhat össze. (7) A tagozat ülései nyilvánosak. A tagozat egyszerű többséggel zárt ülést rendelhet el. (8) Abban az esetben, ha a napirenden valamely bizottság szakterületét érintő határozat meghozatala is szerepel, a tagozat köteles az érintett bizottság véleményét előzetesen kikérni. A tagozati ülés határozatképessége, határozathozatala 29. § (1) A tagozat akkor határozatképes, ha a szavazati joggal rendelkező tagoknak több mint a fele jelen van. Határozatképtelenség esetén a tagozatot 10 napon belül ugyanazzal a napirenddel össze kell hívni. A megismételt tagozati ülés a szavazati joggal rendelkező tagok több mint egynegyedének jelenlétében határozatképes. (2) A tagozat határozatait nyílt szavazással, egyszerű többséggel hozza meg. Személyi kérdést illetően, valamint ha a tagozat tagjainak több mint egyötöde – legalább két fő – kéri, titkos szavazást kell elrendelni. (3) Szavazategyenlőség esetén a tagozatvezető szavazata dönt. A tagozati ülés menete 30. § (1) Az ülést a tagozatvezető vagy indokolt esetben a tagozat ügyrendjében meghatározott tagozati tag nyitja meg. (2) Az ülés elején meg kell állapítani a határozatképességet, majd az ülés menete során szükség szerint ellenőrizni kell azt. (3) Az ülés kezdetén tájékoztatni kell a tagozatot az előző ülés óta eltelt időszak eseményeiről és a tagozat munkájáról, különös tekintettel annak korábbi döntéseinek végrehajtására. (4) Ha a tagozat határozatképes, úgy az elfogadott napirenddel folytatja le tanácskozását. (5) A tagozat ülését a tagozatvezető vagy indokolt esetben a tagozat ügyrendjében meghatározott tagozati tag zárja be. A tagozati ülés dokumentálása 31. §
13
(1) Az ülésről hangfelvétel, készül a hangfelvétel alapján a tagozati titkárnak emlékeztetőt kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell az ülés időpontját, helyét, a megtárgyalt napirendet, a fontosabb hozzászólásokat, a határozatok szövegét és azok szavazati arányát, valamint a jelenléti ívet. (2) Az emlékeztetőt 15 munkanapon belül meg kell küldeni valamennyi tagozati tagnak és érintettnek, valamint az MMA titkárságának. Az elnökség 32. § (1) Az MMA elnökségének tagjai: az elnök, a két alelnök, a főtitkár és a négy elnökségi tag, illetve a tiszteletbeli elnök. (2) Két közgyűlés között az MMA elnöksége az MMA döntéshozó testülete, azzal, hogy az MMAtv.-ben a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utalt ügyekben dönteni kizárólag a közgyűlés jogosult. (3) Az elnökség két közgyűlés között a (2) bekezdés szerint hozott döntéseiről – a döntést követő első közgyűlésen – a közgyűlés számára beszámolni köteles. (4) Az MMA elnöksége a) irányítja az MMA működését; b) előkészíti az MMA éves programtervét és felügyeli annak végrehajtását; c) megtárgyalja az Országgyűlés és a Kormány számára készített beszámolókat; d) megtárgyalja az MMA éves költségvetését és költségvetési beszámolóját; e) tartalmi vonatkozásaiban előkészíti a közgyűlést, megvitatja a közgyűlés napirendi javaslatát, és a javaslatot elfogadásra a közgyűlés elé terjeszti; f) gondoskodik a közgyűlés döntéseinek végrehajtásáról; g) tájékoztatja a felügyelő testületet a közgyűlés és saját döntéseiről és azok végrehajtásáról; h) a közgyűlés által elfogadott elvek szerint dönt ha) az MMA vagyona elidegenítéséről, megterheléséről, amennyiben a vagyontárgy forgalmi értéke nem haladja meg a 25 millió forintot; hb) az MMA vagyona használatba adásáról, egyéb módon történő hasznosításáról; hc) zártkörűen működő részvénytársaság vagy korlátolt felelősségű társaság alapításáról, ilyen gazdasági társaságokban részesedés szerzéséről; i) dönt az MMA általi, az elidegenítésen és megterhelésen kívüli egyéb kötelezettségvállalásról, amennyiben annak értéke meghaladja az 50 millió forintot és a döntés nem tartozik a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe; j) közreműködik az egyes tagozatok között felmerülő viták rendezésében, így különösen abban, hogy egyes művészeti területek melyik tagozat illetékességi körébe tartozzanak, szükség esetén az elnökség határoz a vitás kérdésben; k) legalább 5 rendes tag közös kezdeményezésére – egyetértése esetén – javaslatot tesz a közgyűlésnek új tagozat, állandó vagy eseti bizottságok létesítésére, meglévő tagozatok átszervezésére, megszüntetésére. l) dönt az olyan tartalmú kérelemről, amelyben az MMA rendes, vagy levelező tagja az általa művelt művészeti ág módosulása vagy egyéb ok miatt másik tagozat munkájába kíván tagozati tagként bekapcsolódni, mint amelybe megválasztották; m) dönt – a tagozatok javaslata alapján – az MMA által adományozott díjak, kitüntetések odaítéléséről, egyéb díjakat illetően pedig a díjazásra javaslatot tesz; n) állást foglal az elnök kérésére, valamint bármelyik elnökségi tag saját kezdeményezésére nagy jelentőségű, több művészeti ágat érintő művészeti, művészetpolitikai, társadalmi kérdésekben; o) véleményt nyilvánít az erőforrások művészeti ágak közötti felosztásáról; p) jóváhagyja a tagozatok és a bizottságok ügyrendjét; q) az MMA rendes tagjainak választásakor a művészeti ágak arányos fejlődése és megfelelő súlyú képviselete érdekében határoz a megválasztható levelező és rendes tagok tagozatok közötti számszerű megosztásáról; r) a jelen alapszabály rendelkezései alapján elkészíti és kiadja az özvegyi és árvasági juttatások, valamint a rendes és levelező tagoknak adható művész-segély odaítélésével, folyósításával kapcsolatos rendelkezéseket tartalmazó szabályzatot; s) ellátja mindazon feladatokat, amelyeket a közgyűlés vagy az alapszabály a hatáskörébe utal. 14
Az elnökségi ülés 33. § (1) Az MMA elnöksége legalább havonta ülést tart. (2) Az elnökség működéséről saját ügyrendje rendelkezik, amelyet az elnökség – az elnök és a főtitkár együttes javaslatára – az elnök hivatalba lépését követő 30 napon belül fogad el. (3) Az elnökség üléseit az MMA elnöke – akadályoztatása esetén az egyik alelnök – hívja össze és vezeti. Az elnökség akkor határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van. Az elnökség a döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. (4) Az elnökség ülésére – tanácskozási joggal – meg kell hívni a felügyelő testület tagjait, a művészeti tagozatok vezetőit és a társult szervezetek képviselőit. A felügyelő testület 34. § (1) A köztestületi vagyonkezelés és a köztestület gazdálkodása törvényességét, a vagyonkezelés és gazdálkodás során az MMAtv.-ben foglalt célok érvényesülését öttagú felügyelő testület ellenőrzi. (2) A felügyelő testület köteles előzetesen megvizsgálni és véleményezni a közgyűlés és az elnökség ülésének napirendjén szereplő, fentiek szerinti ellenőrzési feladata szempontjából jelentős valamennyi előterjesztést. (3) A közgyűlés és az MMA elnöksége felkérheti a felügyelő testületet, hogy – az (1) bekezdéssel összhangban – az általa meghatározott kérdéskörben folytasson le vizsgálatot. Ezen felkérésnek a felügyelő testület köteles eleget tenni. (4) A felügyelő testület feladatkörében eljárva, azzal összefüggésben az MMA irataiba betekinthet, az MMA tagjától, tisztségviselőjétől felvilágosítást kérhet; a köztestület könyveit és iratait – ha szükséges, szakértők bevonásával – megvizsgálhatja. (5) Ha a felügyelő testület a feladatai ellátása során jogszabályt, az alapszabályt, az MMA valamely testülete döntését vagy egyébként az MMA érdekeit sértő körülményt észlel, tapasztal, az arra jogosult számára intézkedési javaslatot tesz, illetve jogosult – jogszabály vagy az alapszabály megsértése esetén köteles – a napirend megjelölésével a közgyűlés összehívására. (6) A felügyelő testület egy tagját a kultúráért felelős miniszter, egy tagját az államháztartásért felelős miniszter, egy tagját az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter, egy tagját az Országgyűlés kulturális ügyekért felelős bizottsága nevezi ki és hívja vissza, egy tagját az MMA magyar állampolgárságú tagjai közül a közgyűlés választja és hívja vissza. (7) A felügyelő testület tagjainak megbízatása öt évre szól. (8) Az MMA közgyűlése által választott felügyelő testületi tag megválasztásához és felmentéséhez a közgyűlésen megjelent rendes tagok egyszerű többségének a szavazata szükséges. (9) A felügyelő testület testületként jár el. A felügyelő testület az ügyrendjét maga állapítja meg, azt a közgyűlés hagyja jóvá. Az ügyrendben rendelkezni kell különösen a testület ülése összehívásának, levezetésének, a testület határozatképességének, a szavazás módjának szabályairól. (10) Ha a felügyelő testület tagjainak száma az (1) bekezdésben meghatározott létszám alá csökken, vagy nincs, aki ülését összehívja, akkor a felügyelő testület elnöke, a felügyelő testület bármely tagja, illetve az MMA elnöke – a felügyelő testület rendeltetésszerű működésének helyreállítása érdekében – köteles kezdeményezni az felügyelő testület összehívását; ezen ülésen a felügyelő testület megjelent tagjai és az MMA elnöke írásba foglalt értesítést készítenek az adott felügyelő testületi tag vagy tagok kinevezésére jogosultak felé, amelyet a titkárság útján juttatnak el a delegálóhoz. Az MMA állandó bizottságai, bizottságai, munkacsoportjai 35. § (1) A speciális szakértelmet igénylő vagy olyan rendkívüli feladatok ellátására, amelyek az MMA tagozatai mellett más jellegű testületi munkát indokolnak, a közgyűlés munkacsoportot, az elnök vagy a 15
főtitkár bizottságot hozhat létre; a munkacsoportba és a bizottságba – a létrehívó – az MMA tagjain kívül további személyeket is bevonhat. (2) A munkacsoport és a bizottság megbízása határozott vagy határozatlan időre szólhat. A munkacsoport és a bizottság tanácsadó, előkészítő jogkörrel rendelkezik, önálló döntési jogkörrel nem ruházható fel. (3) Feladatait tekintve munkacsoport csak művészeti ágakat meghaladó általános művészeti – elméleti és gyakorlati vonatkozású – kérdések megvitatására jöhet létre, olyan módon, hogy tagságában az MMA tagozatai teljes körűen képviseltetve legyenek. (4) A munkacsoport működésének szabályaira, a tagok jogaira és kötelezettségeire a jelen alapszabály bizottságokra vonatkozó rendelkezéseit kell értelemszerűen irányadónak tekinteni. (5) Az állandó bizottságok elnökeit az elnök nevezi ki, tagjai a tagozatok által delegált egy-egy tag. Az állandó bizottság működésének szabályaira, a tagok jogaira és kötelezettségeire a jelen alapszabály bizottságokra vonatkozó rendelkezéseit kell értelemszerűen irányadónak tekinteni. A bizottsági működés általános szabályai 36. § (1) A bizottságok feladatuk és működésük meghatározására ügyrendet dolgoznak ki, amelyet az a személy hagy jóvá, amely a bizottságot létrehozta. (2) Az ügyrendben rendelkezni kell különösen a következőkről: a) a bizottság feladatairól; b) a bizottság szervezeti struktúrájáról; c) a bizottsági döntéshozatal rendjéről; d) az összeférhetetlenségi szabályokról. (3) A bizottság elnöke az MMA elnöke vagy az MMA elnökségének tagja, illetőleg a bizottságot létrehozó által kijelölt személy. (4) A bizottság működéséről negyedévente – vagy rövidebb időtartamú működés esetén működésének végén – beszámol az MMA elnökségének, valamint a közgyűlésnek. (5) A bizottság a beszámolót a felügyelő testületnek is megküldi. A bizottság tagjainak jogai és kötelezettségei 37. § (1) A bizottsági tag a bizottsági ülésen köteles részt venni, és annak munkáját legjobb tudása szerint elősegíteni. (2) A bizottsági tag joga különösen: a) a bizottsági ülésen tanácskozási és szavazati jogot gyakorol; b) a bizottsági ülésen javaslatokat és indítványokat tesz; c) az MMA működése során keletkező iratokba betekinthet; d) amennyiben nem az MMA rendes tagja, tanácskozási joggal részt vehet az MMA közgyűlésén. A bizottság elnökének jogai és feladatai 38. § (1) A bizottság elnöke a bizottsági tagokkal azonos jogokat gyakorol. (2) A bizottság elnökének feladataira az MMA elnökére megállapított rendelkezések – a bizottsági működés szempontjából értelemszerűen – irányadóak. (3) Az elnök munkájának segítésére a bizottság a tagjai közül alelnököt nevezhet ki.
16
A bizottság megalakulása 39. § (1) A bizottságot létrehozó határozatban meg kell jelölni különösen: a) a bizottság feladatát; b) a bizottság elnökét; c) azt, hogy a bizottság határozott, vagy határozatlan időtartamra jön-e létre, határozott időtartam esetén a megszűnés időpontját vagy feltételét; d) a bizottság tagjait. (2) A bizottság megalakulásának okait, valamint működésének céljait a bizottság ügyrendje rögzíti. (3) A bizottsági tagokat az MMA Titkársága tartja nyilván, regisztrálva a bizottság összetételében bekövetkezett változásokat. A bizottság ülései 40. § A bizottsági ülés összehívására, a meghívó tartalmára, továbbá határozatképességére, illetve határozatképtelenségére, valamint az ülés menetére és nyilvánosságára a közgyűlésre vonatkozó szabályok megfelelően – a bizottság tagjaira is kiterjesztve – a bizottsági működés szempontjából értelemszerűen alkalmazandók. A bizottsági ülés dokumentálása 41. § (1) A bizottság üléseiről emlékeztetőt kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell az ülés időpontját, helyét, a megtárgyalt napirendet, a fontosabb hozzászólásokat, a határozatok szövegét és azok szavazati arányát, a döntést, valamint a jelenléti ívet. (2) Az emlékeztetőt 15 napon belül meg kell küldeni valamennyi bizottsági tagnak és az MMA elnökségének. A társult szervezet 42. § (1) A társult szervezet státusz – olyan, a magyar közéletben jelentős szerepet játszó – a művészeti életben résztvevő tagokból álló szervezetek számára ajánlható fel, amely tevékenységével, értékrendjével közel áll a köztestületként működő akadémiai testülethez és együttműködési megállapodást köt az MMA-val. (2) Az elnökség javaslatára a közgyűlés dönt az együttműködési megállapodás elfogadásáról, annak feltételeiről, illetve a társult tagság elismeréséről. A társult szervezet képviselőjét az elnökségi ülésre és a közgyűlésre tanácskozási joggal kell meghívni. A kapcsolatot mindkét részről egy-egy delegátus tartja, akit az MMA részéről az elnök jelöl ki. A társult szervezetek az együttműködési megállapodásban rögzítettek szerint természetbeni, vagy pénzbeli támogatásban is részesíthetők. (3) A közgyűlés jogosult a társult szervezettel kötött megállapodást felülvizsgálni, módosítani, megszüntetését kezdeményezni. A tisztségviselők 43. § (1)
Az MMA tisztségviselői az elnökség tagjai, valamint a tagozatok vezetői.
17
(2) A közgyűlés az elnököt, a tiszteletbeli elnököt, az alelnököket, a főtitkárt, az elnökségi tagokat titkos szavazással, az MMAtv.-ben meghatározott időtartamra választja; a tagozatvezetőt – a tagozaton belül szavazati joggal rendelkező tagozati tagok közül – az adott művészeti tagozat választja – titkos szavazás útján – az alapszabályban meghatározott módon és időtartamra. (3) A választást – az első tisztségviselők megválasztásáról határozó alakuló közgyűlés kivételével – jelölőbizottság készíti elő. A jelölőbizottságnak tagozatonként egy tagja van. (4) A jelölőbizottság kidolgozza saját ügyrendjét, a tisztségviselők jelölésének eljárási szabályzatát, amelyet az MMA elnöksége hagy jóvá. (5) A jelölőbizottság tevékenységével kapcsolatos adminisztratív munkát az MMA Titkársága látja el. (6) A jelölőbizottság mandátuma a tisztségviselők megválasztásáig szól. Az MMA elnöke 44. § (1) Az MMA elnökét a magyar állampolgárságú rendes tagok közül három évre a közgyűlés választja; őt tisztségében a köztársasági elnök megerősíti. (2) Az elnök legfeljebb egy alkalommal újraválasztható. (3) Az elnök a tevékenységéért a közgyűlésnek felel. (4) Az MMA tevékenységét a közgyűlés határozatainak megfelelően és az alapszabályban meghatározott módon az elnök irányítja. Az MMA-t az elnök képviseli. (5) Az elnök kizárólagos, át nem ruházható hatáskörébe tartozó feladatok: a) a közgyűlés döntése alapján aláírja a főtitkár kinevezési okmányát, és ellenjegyzi munkaköri leírását; b) az MMA Titkársága alapító okiratának kiadása, módosítása; c) a főtitkár kivételével az MMA Titkárság vezető munkatársainak kinevezésével, (megbízásával), felmentésével (megbízásának visszavonásával) kapcsolatos egyetértési jog gyakorlása; d) az MMA Titkárság kivételével az MMA által alapított költségvetési szervek vezetőinek kinevezése (megbízása) és felmentése (megbízásának visszavonása); e) az MMA mint központi költségvetési fejezet költségvetési tervezésére és végrehajtására vonatkozó alapelvek meghatározása; f) az alapszabályban meghatározott kivételekkel a közgyűlés összehívása; g) az MMA által alapított magyar és idegen nyelvű folyóiratok alapítói és felelős kiadói jogainak gyakorlása. (6) Az elnök az MMA elnökségének előzetes jóváhagyásával – a két alelnök közül – általános alelnököt jelölhet, amely megbízás visszavonásig érvényes. Az elnök az alelnök általános alelnöki feladatkörének megszüntetéséről bármikor dönthet az MMA elnökségének egyetértésével. (7) Az elnök gondoskodik – az elnökség vezetőjeként – a közgyűlés határozatainak végrehajtásáról. Feladatai egy részének ellátásával időlegesen a főtitkárt vagy az alelnököket is megbízhatja. (8) Az elnök irányítja az MMA mint központi költségvetési fejezet költségvetése tervezésének és végrehajtásának feladatait. E feladatai során a főtitkár közreműködésével gondoskodik a költségvetési tervezés előkészítéséről, figyelemmel kíséri a tervezés folyamatának alakulását, és tárgyal a Kormány, az Országgyűlés és a minisztériumok illetékeseivel. Az elnök gyakorolja a tulajdonos jogait az MMAtv. és egyéb jogszabályok alapján, valamint ellátja az MMA költségvetési fejezetét irányító szerv vezetőjének feladatait. (9) Az elnök – a főtitkárral egyetértésben, a közgyűlés, illetve az elnökség vonatkozó döntéseinek figyelembevétele mellett – dönt az MMA általi egyéb kötelezettségvállalásról, amennyiben annak értéke nem haladja meg az 50 millió forintot és a döntés nem tartozik az elnökség vagy a közgyűlés hatáskörébe. (10) Az MMA vagyona tekintetében az elnök gondoskodik az MMA elnökségének döntéseinek operatív végrehajtásáról. (11) Az elnököt – akadályoztatása esetén – a főtitkár helyettesíti. (12) Az elnök – az alelnökök és MMA elnökségének tagjai, valamint a főtitkár közreműködésével – gondoskodik az Országgyűlés és a Kormány számára készülő beszámolók, tájékoztatók összeállításáról, azoknak az elnökség, majd a közgyűlés elé terjesztéséről. Az elnök gondoskodik továbbá e dokumentumoknak – a közgyűlés jóváhagyása után – az Országgyűléshez, illetve a Kormányhoz történő benyújtásáról. 18
(13) Az elnök közvetlenül is felkérheti az MMA bármely testületét, intézményét, tagját, valamely intézményével közszolgálati tisztviselői, munka- vagy egyéb jogviszonyban álló munkatársat meghatározott feladat elvégzésére, és részt vehet az MMA bármely tagozatának, bizottságának, munkacsoportjának ülésén. (14) Az elnök a saját és az MMA elnökségének tevékenységéről minden évben beszámol a közgyűlésnek. A közgyűlés az elnöki és az elnökségi beszámoló elfogadásáról határozatban dönt. Az MMA alelnökei 45. § (1) Az elnököt feladatai ellátásában – a határon túli magyar ügyekben, illetőleg a nemzetközi ügyekben – két, a közgyűlés által három évre a rendes tagok közül választott alelnök segíti. (2) Az alelnökök legfeljebb egy alkalommal újraválaszthatók. (3) Az alelnökök az elnök által meghatározott munkamegosztás szerint látják el a feladataikat. Az elnök köztestületi képviseleti feladatainak helyettesként történő ellátására az alelnökök közvetlenül, szóban vagy írásban kapnak felkérést. (4) Az alelnökök az elnökségben képviselik egyrészt a határon túli magyar, másrészt a köztestület nemzetközi ügyeit. Az MMA elnökségi tagjai 46. § (1) Az MMA elnökségének a közgyűlés rendes tagjai közül választott négy elnökségi tagja – az elnökségen belüli feladatmegosztás alapján – segíti az elnök, az alelnökök, valamint a főtitkár munkáját, részt vesz az elnökség testületi munkájában. (2) Az elnökségi tagokat a rendes tagok közül a közgyűlés három évre választja. (3) Az elnökségi tagok legfeljebb egy alkalommal újraválaszthatók. Az MMA tiszteletbeli elnöke 47. § (1) A közgyűlés az elnökség ajánlására dönt tiszteletbeli elnöki cím adományozásáról. (2) Tiszteletbeli elnök olyan személyiség lehet, aki a rendes tagok között is kiemelkedő, az MMA céljainak szimbolizálására egyedül is alkalmas. (3) A tiszteletbeli elnöki cím visszavonásáról az elnökség javaslata alapján az MMA közgyűlése titkos szavazással dönt. A tiszteletbeli elnöki cím visszavonásához az MMA összes közgyűlési tagjának fele, valamint további egy tag egybehangzó szavazata szükséges. Az MMA főtitkára 48. § (1) (2) a) b) c)
d)
A főtitkárt – öt évre – a közgyűlés választja az alapszabályban meghatározott módon. A főtitkár tevékenységéért a közgyűlésnek felel; legfeljebb egy alkalommal újraválasztható; az MMA tv., a jelen alapszabály, az MMA Titkárságának Alapító Okirata és Szervezeti és Működési Szabályzata szerint, valamint a közgyűlés határozatainak figyelembe vétele mellett vezeti az MMA köztestületi feladatai szervezésére az MMA külön költségvetési fejezete és intézményei, igazgatási, gazdálkodási, pénzügyi, vagyonkezelési és ellenőrzési feladatai ellátására alapított költségvetési szervet, az MMA Titkárságát; jogállása szerint az MMA elnökségének a tagja, valamint az MMA Titkárságát vezető közszolgálati tisztviselő; 19
a köztestületi feladatok ellátásával kapcsolatos tevékenységre közvetlenül is felkérheti az MMA bármely testületét, intézményét, tagját, valamely intézményével közszolgálati tisztviselői , munkavagy egyéb jogviszonyban álló munkatársat; f) közreműködik az Országgyűlés részére készülő beszámoló, és a Kormány részére készülő tájékoztató kidolgozásában; g) részt vesz az MMA egész működését érintő művészetpolitikai elvek, programok kialakításában; h) részt vesz a közgyűlés határozatainak végrehajtásában; i) gondoskodik az MMA Titkárságán a külön jogszabály szerinti belső kontroll-rendszerek megszervezéséről, és évente – a költségvetési beszámoló keretében – számot ad a belső kontrollok működéséről; j) ellenjegyzi az MMA által alapított költségvetési szervek kötelezettségvállaló nyilatkozatait, szerződéseit; k) az MMA Titkárság kivételével az MMA által létrehozott költségvetési szerv vezető tisztségviselőinek kinevezése, megbízása, illetve azok visszavonása esetén egyetértési jogot gyakorol; l) az MMA Titkárságának közfeladatokat ellátó közszolgálati tisztviselői, ügykezelői, illetve munkavállalói esetén a munkáltatói jogokat gyakorolja; m) az MMA Titkársága közszolgálati tisztviselőjének vezetői megbízásával, illetve ezen megbízás visszavonásával kapcsolatos jogát az elnök egyetértése mellett gyakorolja; n) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyekkel az MMA közgyűlése és az elnöke megbízza; o) tevékenységéről minden évben beszámol a közgyűlésnek. A közgyűlés a beszámoló elfogadásáról határozatban dönt. (3) A főtitkárnak a közgyűlés és az MMA elnökségének döntése alapján úgy kell gondoskodnia az MMA vagyonának hasznosításáról, hogy annak értéke megőrzendő, növelhető legyen és biztosítsa az MMA feladatainak teljesítését. e)
A tagozati vezetők 49. § (1) Az MMA minden művészeti tagozatának működését jelen alapszabály és a tagozat ügyrendje által meghatározott jogkörrel egy-egy tagozatvezető irányítja. (2) A tagozatvezetőt a művészeti tagozat tagjai közül négy évre választja. (3) A tagozatvezető legfeljebb egy alkalommal újraválasztható. (4) Az MMA művészeti tagozatának vezetője a közgyűlésnek tájékoztatót ad az általa irányított tagozatnak az utolsó közgyűlés óta eltelt időszakban folytatott tevékenységéről, illetve ezzel kapcsolatos tagozatvezetői munkájáról. (5) A tagozatvezető ellátja az általa irányított tagozat képviseletét. Az MMA tisztségviselőinek díjazása, javadalmazása 50. § (1) Az MMA tisztségviselői az MMA tv.-ben és a jelen alapszabályban a tisztségviselők számára meghatározott feladatok ellátása esetén díjazásban részesülnek. Az elnök, az alelnök, az MMA elnökségének tagjai, illetve a tagozatvezető esetében ez alatt havi tisztségviselői tiszteletdíjat, a főtitkár esetében – közszolgálati tisztviselő jogállása okán – illetményt kell érteni. (2) Az MMA tisztségviselői a feladataik ellátása során felmerült költségekkel kapcsolatban költségtérítésben részesülnek. (3) A havi tisztségviselői tiszteletdíj – illetve költségtérítés – folyósítása szünetel, ha a tisztségviselő: a) tagsági jogviszonya szüneteltetett, vagy felfüggesztésre került, vagy b) arról önkéntesen lemond. (4) A havi tisztségviselői tiszteletdíjról történő lemondás legalább három, de legfeljebb hat hónapra vonatkozhat, amelyet a tisztségviselő írásbeli nyilatkozat útján köteles megtenni, amelyben az MMA tisztségviselője vállalja, hogy tisztségéből fakadó feladatait társadalmi munkaként látja el. A nyilatkozatot félévente, a vonatkozó félévet megelőzően június, illetve december 15-ig kell az MMA Titkárságához 20
eljuttatni, megjelölve azt az egybefüggő időszakot, amikor a tisztségviselő kéri havi rendes tisztségviselői tiszteletdíjának felfüggesztését. (5) Ha a tisztségviselő feladatait részben – vagy teljes körűen – nem megfelelően látja el, akkor az MMA elnöksége az adott tisztségviselő díjazásának és költségtérítésének részleges vagy teljes – legfeljebb a soron következő közgyűlésig tartó – felfüggesztéséről titkos szavazással, egyszerű többséggel dönthet. Az ilyen tartalmú döntés megvitatásán az érintett tisztségviselő jelen lehet, álláspontját kifejtheti, de – amennyiben az elnökség tagja – a titkos szavazással meghozott döntésben nem vehet részt. (6) A tisztségviselők díjazásának és költségtérítésének felfüggesztéséről szóló döntését az elnökség a közgyűlés elé terjeszti. A közgyűlés azt megvitatja, és jóváhagyja, részlegesen módosítja, vagy elutasítja. (7) Az (5) bekezdés szerinti elnökségi döntés közgyűlés általi elutasítása esetén az elnökség döntése semmisnek tekintendő, és a visszatartott díjazást, valamint a költségtérítést visszamenőleges hatállyal ki kell fizetni. (8) A jelen § szerint történt havi tisztségviselői tiszteletdíj szüneteltetésekből és – a közgyűlés által is megerősített – felfüggesztésekből képződő összeg kiegészíti az özvegyi és árvasági juttatások, valamint a rendes és levelező tagoknak adható művész-segély fedezetét. A tisztségviselői tiszteletdíj szüneteléséről történő nyilatkozat során a jelen § (3) bekezdése b) pontja alapján történő önkéntes lemondás esetén a nyilatozatot tevő a közgyűlés által alapításra kerülő díjak, vagy ösztöndíjak fedezetének kiegészítésére vonatkozóan is nyilatkozhat. (9) Az elnök havi tisztségviselői tiszteletdíja a mindenkori miniszteri illetménynek megfelelő összeg, a tiszteletbeli elnöki és az alelnöki havi tisztségviselői tiszteletdíj az elnök tiszteletdíjának 0,3-szoros, a közgyűlés rendes tagjai közül választott négy elnökségi tag havi tisztségviselői tiszteletdíj az elnöki tiszteletdíj 0,25-szörös, a tagozatvezetői havi tisztségviselői tiszteletdíj az elnöki tiszteletdíj 0,2-szeres összege; a főtitkárt a közigazgatási államtitkári illetménnyel azonos javadalmazás, valamint évente 40 munkanap szabadság illeti meg. (10) Az elnök és a főtitkár egyéb juttatásai tekintetében a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvényben, továbbá az állami vezetők és az államigazgatási szervek közszolgálati tisztviselői számára biztosított juttatásokról és azok feltételeiről szóló kormányrendeletben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni. (11) A tisztségviselők számára nyújtott személyi jellegű juttatás mértéke közérdekből nyilvános adat. A felügyelő testületi tagok díjazása 51. § (1) A felügyelő testületi tagok havi tiszteletdíja az elnöki tiszteletdíj 0,1-szeres összege. (2) Az MMA felügyelő testületének tagjai a feladataik ellátása során felmerült költségekkel kapcsolatban költségtérítésben részesülnek. (3) A felügyelő testületi tag havi tiszteletdíjának – költségtérítésének – folyósítása szünetel: a) az MMA közgyűlése által választott tag esetében, ha a felügyelő testületi tag tagsági jogviszonya felfüggesztésre került vagy szüneteltetett; b) ha arról az MMA felügyelő testületi tagja önkéntesen lemond. (4) A felügyelő testületi tag havi tiszteletdíjról történő lemondása legalább három, de legfeljebb hat hónapra vonatkozhat, írásbeli nyilatkozat útján, amelyben az MMA felügyelő testületi tagja vállalja, hogy tisztségéből fakadó feladatait társadalmi munkaként látja el. A nyilatkozatot félévente, a vonatkozó félévet megelőzően június, illetve december 15-ig kell az MMA Titkárságához eljuttatni, megjelölve azt az egybefüggő időszakot, amikor a felügyelőtestületi tag kéri a felügyelőtestületi tagi havi tiszteletdíjának felfüggesztését. (5) A jelen § szerint történt felügyelő testületi tagi havi tiszteletdíj szüneteltetésekből képződő összeg kiegészíti az özvegyi és árvasági juttatások, valamint a rendes és levelező tagoknak adható művész-segély fedezetét. (6) A felügyelő testületi tagok számára nyújtott személyi jellegű juttatás mértéke közérdekből nyilvános adat.
21
A tisztségviselők választása 52. § (1) Az MMA tisztségviselői az elnökség tagjai, továbbá a tagozatok vezetői. Az MMAtv. által meghatározott időtartamra az MMA elnökét három évre, főtitkárát öt évre, két alelnökét és négy elnökségi tagját három-három évre választja a közgyűlés. Az elnökség tagjaira a közgyűlés bármely tagja javaslatot tehet. (2) Az MMA elnöksége a tisztségviselőket választó közgyűlés időpontja előtt legalább 30 nappal köteles felhívni a tagokat a választással kapcsolatos személyi javaslataik megtételére. A rendes tagok személyi javaslataikat a választó közgyűlést megelőző mandátumvizsgálat befejezéséig, írásban tehetik meg. (3) A tisztségviselők választását az adott év október 15-ig meg kell tartani. Ez esetben a vezető tisztségviselők hivatalba lépésének dátuma a megválasztásukat követő november 5-e. (4) A választás sorrendje: a közgyűlés elsőként az elnök, majd – amennyiben a két tisztség megválasztása egy időben történik – a főtitkár megválasztásáról szavaz. Amennyiben az elnöki tisztség betöltetlen marad, a további tisztségekről – a tisztújítás eredménytelenségének megállapítása mellett – a szavazás elmarad, és a tisztújítást rendkívüli közgyűlésen 20 napon belül meg kell ismételni. (5) Az elnök választásakor az a jelölt tekinthető megválasztottnak, akit a leadott szavazatok egyszerű többsége egybehangzóan támogatott. Amennyiben ilyen jelölt nincs, újabb szavazást kell tartani oly módon, hogy a jelöltek közül az első szavazás alkalmával a legtöbb szavazatot kapott két jelölt valamelyikére lehet szavazni. Az újabb szavazásra egyébiránt az első szavazásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. (6) A főtitkár választásakor az a jelölt tekinthető megválasztottnak, aki a leadott szavazatok több mint a felét megszerezte. Amennyiben ilyen jelölt nincs, újabb szavazást kell tartani oly módon, hogy a jelöltek közül az első szavazás alkalmával a legtöbb szavazatot kapott két jelölt valamelyikére lehet szavazni. Az újabb szavazásra egyébiránt az első szavazásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Amennyiben a választás eredménytelen, legkésőbb 20 napon belül rendkívüli közgyűlést kell összehívni. (7) Az elnök és a főtitkár kivételével az MMA elnökségének tagjai (közöttük külön az alelnökök) választásakor a jelöltekről együtt kell szavazni. Elnökségi taggá, illetve alelnökké az a jelölt tekinthető megválasztottnak, aki a leadott szavazatok több mint felét megszerezte. Ha az így lefolytatott választás alapján nem kerül minden elnökségi tagsági hely betöltésre, újabb személyeket jelölhetnek a rendes tagok a betöltetlen helyekre, és a választást e jelöltek tekintetében a korábbi szavazás szabályai szerint kell megfelelően lefolytatni. Amennyiben az ismételt jelölési kör során sem kerül megválasztásra az összes alelnök, valamint elnökségi tag, akkor az elnökség megválasztott tagjai az eredetileg meghatározott időpontban lépnek hivatalba, a be nem töltött helyekre pedig hat hónapon belül új választást kell tartani. Az eredménytelen választást követő új választás során megválasztott alelnökök és elnökségi tagok mandátuma az elnöki mandátumhoz igazodik. (8) Amennyiben az MMA elnökének megbízatása az 54. § (1) bekezdés b) – e) pontjainak egyikében foglalt okok miatt megszűnik, az új elnök megválasztásáig az MMA elnökségének ügyvivő testületként működik. (9) Az elnök megbízatása megszűnésétől számított 8 napon belül a felügyelő testület elnökének kell a rendkívüli tisztújító közgyűlést összehívnia a 21. § (3) –(8) bekezdéseiben foglaltak figyelembe vételével. (10) Amennyiben az MMA elnökének megbízatása az 54. § (1) bekezdés b) – e) pontjainak egyikében foglalt okok miatt szűnik meg, az (5) bekezdésében szabályozott módon a felügyelő testület elnöke által összehívott közgyűlésen megválasztott új elnök megbízatásának időtartama az előző elnök eredeti megbízatásának végéig tart. (11) A tagozatvezető választásakor a (2) bekezdés szerint az MMA elnöksége felhívja a tagozat tagságának figyelmét, hogy a tagozat tagjai személyi javaslataikat a választó tagozati ülést megelőző mandátumvizsgálat befejezéséig, írásban tehetik meg. (12) A tagozatvezető megválasztásakor az (5) bekezdésben, a mandátumával kapcsolatosan a (8)-(11) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni.
22
A felügyelő testületi tag választása 53. § (1) A felügyelő testület egy tagját a közgyűlés választja meg az MMAtv. által meghatározott ötéves időtartamra. A felügyelő testület közgyűlés által megválasztandó tagjának személyére bármely rendes tag tehet javaslatot. (2) A felügyelő testületi tag választásakor a jelöltekről együtt, legfeljebb egy jelöltet támogatva kell szavazni. A felügyelő testületi taggá a kapott szavazatok alapján felállított rangsorban az első jelölt tekinthető megválasztottnak, amennyiben a leadott szavazatok több mint felét megszerezte. Ha az így lefolytatott választás alapján nem kerül a közgyűlés által választandó felügyelő testületi tagsági hely betöltésre, a testület delegált tagjai az eredetileg meghatározott időpontban lépnek hivatalba, a be nem töltött helyre pedig hat hónapon belül új választást kell tartani Az újabb szavazásra egyébiránt az első szavazásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. (3) Az MMA elnöksége a felügyelő testületi tagot választó közgyűlés időpontja előtt legalább 30 nappal köteles felhívni a tagokat a választással kapcsolatos személyi javaslataik megtételére. A rendes tagok személyi javaslataikat a választó közgyűlést megelőző mandátumvizsgálat befejezéséig, írásban tehetik meg. (4) A felügyelő testületi tag választását az adott év október 15-ig meg kell tartani. Ez esetben a felügyelő testületi tag hivatalba lépésének dátuma a megválasztását követő november 5-e. Az MMA tisztségviselőinek és a közgyűlés által választott felügyelő testületi tagjának megbízatásának megszűnte 54. § Az MMA bármely tisztségviselőjének és közgyűlés által választott felügyelő testületi tagjának megbízatása megszűnik: a) a megbízatás időtartamának lejártával; b) a közgyűléshez, illetve a felügyelő testülethez – tagozatvezető esetében az elnökséghez és a felügyelő testülethez – benyújtott írásbeli lemondással; c) a tisztségviselőnek és a felügyelő testületi tagnak a halálával; d) amennyiben a megválasztás előfeltétele, annyiban a köztestületi tagság megszűntével; e) a közgyűlés általi visszahívással, az 55. § (2) – (6) bekezdéseiben rögzített eljárásrend szerint; f) tagozatvezető esetén a tagozati tagság megszűnésével. Az MMA tisztségviselőinek és a közgyűlés által választott felügyelő testületi tagjának visszahívása 55. § (1) Az MMA bármelyik tisztségviselője – és a közgyűlés által választott felügyelő testületi tag – visszahívható: a) ha nyilvános pártpolitikai szerepet vállal; b) bűncselekmény elkövetése miatt, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesül; c) ha neki felróható okból nem, vagy nem megfelelően látja el feladatait; d) ha betegség folytán tartósan munkaképtelenné válik; e) ha tisztségéhez egyéb súlyosan méltatlan magatartást tanúsít. (2) A visszahívásra a tagok írásban tehetnek javaslatot. A visszahívási indítványt a felügyelő testülethez kell benyújtani. A tisztségviselők – és a közgyűlés által választott felügyelő testületi tag – visszahívására vonatkozó javaslathoz az összes szavazati jogú köztestületi tag legalább egyharmadának írásos támogatása szükséges. A visszahívásról a közgyűlés dönt. (3) A visszahívási indítványban pontosan meg kell jelölni, hogy azt ki ellen és milyen indokkal kérik.
23
(4) Érvényes visszahívási indítvány esetén 15 munkanapon belül – a visszahívás tárgyában történő határozathozatal céljából – rendkívüli közgyűlést kell összehívni, amelyre egyébként a közgyűlésre vonatkozó általános rendelkezések irányadók. (5) A (4) bekezdésben foglaltaktól el lehet tekinteni, ha a rendkívüli közgyűlés időpontjától számított 15 munkanapon belül rendes közgyűlés került összehívásra. (6) Amennyiben a tisztségviselők – és a közgyűlés által választott felügyelő testületi tag –visszahívására vonatkozó indítványt a közgyűlésen határozati javaslatként nyújtják be, és az összes szavazati jogú köztestületi tag legalább kétharmada aláírásával támogatja, arról az adott közgyűlésen kell dönteni. Az összeférhetetlenségi szabályok 56. § (1) Az MMA elnökségének tagjai, valamint a tagozatok vezetői és azok Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti közeli hozzátartozói nem lehetnek a felügyelő testület tagjai. (2) Az MMA tisztségviselői és a felügyelő testület tagjai nem lehetnek egymásnak (1) bekezdés szerinti közeli hozzátartozói. (3) Az összeférhetetlenségi ok fennállásáról, illetve kinevezése esetén a megszüntetés módjáról az érintett a kinevezése előtt köteles nyilatkozni. Amennyiben az összeférhetetlenség a kinevezést követően merül fel, az érintett az összeférhetetlenségi ok felmerülésétől számított 15 munkanapon belül köteles az összeférhetetlenséget megszüntetni. (4) Ha az érintett az összeférhetetlenségi okot a (3) bekezdésben foglalt határidőn belül nem szünteti meg, az összeférhetetlenség kimondásáról és ezzel együtt az érintett tisztségből való visszahívásáról a felügyelő testület kezdeményezésére, illetve hivatalból határoz az érintett kinevező, illetőleg megválasztó személy, testület. IV. Fejezet Az MMA Titkársága 57. § (1) Az MMA Titkársága az MMA köztestületi feladatait szervező, az MMA költségvetési fejezete és intézményei igazgatási, gazdálkodási, pénzügyi, vagyonkezelési és ellenőrzési feladatait ellátó költségvetési szerv. (2) A Titkárság közfeladatokat ellátó alkalmazottai közszolgálati tisztviselők. (3) Az MMA Titkársága önálló jogi személy, köztestületi költségvetési szerv, ellátja az MMAtv.-ben és az alapszabályában előírt feladatokat, valamint azokat, amelyekkel az MMA elnöke megbízza. (4) A Titkárság kiemelt feladatai: a) az MMA köztestületi feladatellátásának, ehhez kapcsolódóan a választott vezetők munkájának támogatása, biztosítva ezzel az MMAtv.-ben meghatározott feladatok megvalósítását; b) az MMA testületeinek működéséhez szükséges döntéseket előkészítő, szervező, egybehangoló, végrehajtó és ellenőrző tevékenységet lát el; c) megteremti a köztestület tagjainak a tagságukból eredő jogaik gyakorlásának feltételeit; d) végrehajtja a közgyűlés, az elnökség, a tagozatok, valamint a munkacsoportok és bizottságok működésével kapcsolatos feladatokat; e) ellátja az MMA költségvetésének ügyviteli, pénzügyi, gazdasági feladatait; f) ellátja az MMA vagyonának kezeléséből adódó feladatokat; g) irányítja és ellenőrzi az MMA intézményeinek pénzügyi és gazdasági munkáját; h) ellátja az MMA keretei között keletkező bejövő és kimenő hivatalos iratok iktatását, kezelését. (5) A Titkárság működésére vonatkozó részletes szabályokat az MMA Titkársága Szervezeti és Működési Szabályzata határozza meg, amelyet az MMA elnöksége hagy jóvá, illetve módosít.
24
V. Fejezet A Magyar Művészeti Akadémia gazdálkodása és vagyona 58. § Az MMA feladatai ellátása érdekében vagyonával önállóan gazdálkodik. Az MMA tulajdonát az alábbiak képezik: ingatlan, ingóság; tagsági jogviszonyt megtestesítő értékpapír, egyéb gazdasági társasági részesedés; immateriális javak, vagyoni értékű jogok. Az MMA vagyona lehet törvény alapján az MMA tulajdonába adott állami vagyon; az MMA számára ingyenesen juttatott (felajánlott) vagyon (ideértve a köztestületi tagok által juttatott vagyont is); c) az MMA közfeladatai ellátása érdekében az a) és a b) pontoktól eltérően tulajdonába került vagyon. (4) A vagyon elidegenítéséről, megterheléséről, hasznosításáról, használatba adásáról (a továbbiakban együtt: hasznosítás) az MMAtv. vonatkozó rendelkezéseit figyelembe véve a közgyűlés vagy – a közgyűlés által elfogadott vagyongazdálkodási irányelvek alapján – az elnökség dönt. (5) Az MMA vagyonának hasznosítására kizárólag érvényes értékbecslés alapján kerülhet sor. (6) A vagyon hasznosítására az MMA nyilvános pályázatot köteles kiírni, ha az érvényes értékbecsléssel megállapított forgalmi érték ingatlan esetében a 25 millió forintot, egyéb vagyonelem esetében az egy millió forintot meghaladja. (7) A vagyon hasznosítására irányuló nyilvános pályáztatás esetén a pályázati felhívást az MMA a saját honlapján, valamint legalább egy országos napilapban – a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelő tartalommal, a határidők figyelembevétele mellett – jelenteti meg. (8) Az MMA vagyonának folyamatos használata jellemzően centralizáltan, az MMA által valósul meg. (9) Az MMA által létrehozott intézmények a MMA közgyűlése által átadott vagyon tekintetében használati joggal rendelkeznek. (10) Az MMA által alapított és az irányítása alá tartozó költségvetési szervekkel, valamint a (15) bekezdésében meghatározott gazdasági társaságokkal (a továbbiakban: az MMA intézménye) a vagyon használatba adásáról vagyonhasználati szerződést köt. Az MMA és intézménye között megkötendő ingatlanhasználati megállapodásnak a következő elveket kell tükröznie: a) a használó intézmény köteles az általa használt vagyon hozadékának a használati megállapodás szerint nála maradó részét a vagyon szinten tartására (felújításra, eszközbeszerzésekre) felhasználni, köteles továbbá az általa használt ingatlan vagyon állagának megóvására, megőrzésére (fenntartására, karbantartására), és azok költségeinek viselésére. b) az MMA nem szed bérleti díjat az MMA intézményei használatába adott ingatlanok után, de az esetleges hasznosításból (bérbeadás, vállalkozási tevékenység stb.) eredő források egy részét elvonhatja; c) az MMA intézménye részére használatba adott ingatlanok üzemeltetési költségeit az elhelyezett intézmény viseli; d) az MMA az ingatlanban más akadémiai intézményt elhelyezhet, különösen a rendszeresen bérbe adott területek terhére, továbbá az MMA elnöke – egyetértésben az MMA főtitkárával, valamint az értékhatártól függően a felhatalmazott testület döntése alapján – a használati megállapodásban meghatározott esetekben a használati szerződést megszüntetheti, és az ingatlant az MMA saját kezelésébe vonhatja. e) több – az MMA által alapított – intézmény közös ingatlanon történő elhelyezése esetén a használatba adási szerződés kijelöli az ingatlant üzemeltető intézményt, mellyel az elhelyezett intézmények külön állapodnak meg az üzemeltetési költségek arányos térítésére vonatkozóan. A használó a használt ingatlan vagyon egyes elemeit – a használatba adási megállapodás korlátai között – saját hatáskörben hasznosíthatja. (1) (2) a) b) c) (3) a) b)
25
(11) Amennyiben az MMA – az adott vagyonelem használatba adásáról – intézményével vagyonhasználati szerződést nem tud kötni, de a hasznosítás a köztestületi célok megvalósulását szolgálja az (5) – (10) bekezdés figyelembevétele mellett további szervezetekkel is köthet vagyonhasználati szerződést; ezen szerződéseket – az elnökség előterjesztése alapján – minden esetben a közgyűlés hagyja jóvá. (12) A közgyűlés hagyja jóvá – az MMA elnökségének előterjesztése alapján – az értékesítésre, illetve az MMA általi hasznosításra kijelölt ingatlanok érvényes jegyzékét, továbbá annak módosításait. (13) A közgyűlés dönt – az elnökség előterjesztése alapján – az MMA tulajdonában lévő műkincsek, műalkotások, egyéb vagyoni értékű jogok, szellemi termékek értékesítéséről. (14) Az MMA a vagyona hasznosításával kapcsolatos pénzforgalom lebonyolítására a Magyar Államkincstárnál elkülönített pénzforgalmi számlát köteles nyitni. A MMA a vagyonhasznosítás átmenetileg szabad pénzeszközeit a Magyar Államkincstár hálózatában értékesített állampapírok vásárlásával hasznosíthatja. (15) Az MMA a vagyona terhére céljával és tevékenységével összhangban zártkörűen működő részvénytársaságot, korlátolt felelősségű társaságot alapíthat, vagy ilyen gazdasági társaságban részesedést szerezhet, feltéve, hogy ezekben a társaságokban legalább többségi befolyással rendelkezik, kivéve, ha törvény más feltételeket határoz meg. Az így létrejött gazdasági társaságok további gazdálkodó szervezetet nem alapíthatnak és abban részesedést sem szerezhetnek. (16) A (15) bekezdés szerinti gazdasági társaság által a vezető tisztségviselőknek és a felügyelő bizottsági tagoknak nyújtott személyi jellegű juttatás, javadalmazás (így különösen: díjazás, jutalom, munkabér, végkielégítés, osztalék, dolgozói üzletrész, egyéb juttatás) mértéke közérdekből nyilvános adat. (17) Az MMA az államháztartásból származó forrás felhasználásáról szóló lebonyolítói, végrehajtói feladat ellátása, továbbá közbeszerzés lefolytatása céljából gazdálkodási szervezet alapítását nem kezdeményezheti, abban alapítói (tulajdonosi) jogokat nem gyakorolhat, illetve tagsági (részvényesi) jogviszonyt nem létesíthet, részesedést nem szerezhet. (18) A (15) bekezdés szerinti gazdasági társaság köteles az MMA közgyűlését és elnökségét értesíteni, ha lejárt tartozásainak összértéke meghaladja mérlegfőösszegének 10 százalékát. (19) Az MMA működésének és fejlesztésének elősegítésére adományokat, támogatásokat fogadhat el, amelynek módjáról, feltételeiről az MMA elnöke határozatot hoz. (20) Az MMA tulajdonába, az állami vagyonról szóló törvény alapján ingyenesen átadott állami vagyon nem idegeníthető el és nem terhelhető meg, az az MMA megszűnése esetén a Magyar Államot illeti, az az MMA hitelezői kielégítésére nem szolgálhat. (21) Az MMA és az általa irányított költségvetési szervek gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi. VI. Fejezet Az MMA alapító elnöke, az MMA alapító főtitkára Az MMA alapító elnöke 59. § Az MMA alapító elnöke, örökös tiszteleti elnökként néhai Makovecz Imre. Az MMA alapító főtitkára 60 § Az MMA alapító főtitkára, örökös tiszteleti főtitkárként néhai dr. Kováts Flórián.
26
VII. Fejezet Értelmező, vegyes, átmeneti, hatályba léptető és záró rendelkezések Értelmező rendelkezések 61. § Jelen alapszabály alkalmazásában: a) tanácskozási jog keretében az arra jogosult észrevételeit, érveit és ellenérveit szabadon kifejtheti, vitát kezdeményezhet, abban részt vehet. b) javaslattételi jog keretében a jogosult bármely határozat tartalmára javaslatot tehet. c) indítványtételi jog keretében a határozathozatalra, valamint az ügyrendre (ülés menete, határozathozatal módja, folyamata) vonatkozó észrevételek tehetők. d) adott testület egyszerű többséggel hoz határozatot, ha a határozathozatalon jelenlévő szavazatok több mint fele egybehangzó. e) adott testület minősített többséggel hoz határozatot, ha a határozathozatalon jelenlévő szavazatok legalább kétharmada egybehangzó. f) az MMA honlapján a http://www.mma.hu címen elérhető honlapot kell érteni. Vegyes rendelkezések MMA folyóirata 62. § (1) Az MMA tagjait a köztestületi működéséről, az azzal összefüggő egyéb kiegészítő információkról, a magyarországi és határon túli magyar művészeti eseményekről, továbbá a hazai, valamint nemzetközi művészeti és tudományos közösségek által vitatott-befogadott művészetelméleti, illetve művészettörténeti teoretikus eredményeiről évente négy alkalommal saját alapítású folyóiratán keresztül tájékoztatja. (2) A folyóirat felelős kiadója az MMA elnöke. (3) A folyóirat főszerkesztőjét pályázat útján kell kiválasztani. A pályázatot az MMA elnöksége bírálja el. (4) A főszerkesztői megbízatás két naptári évre szól. (5) A folyóirat mindenkori társfőszerkesztője az MMA főtitkára. Hatályba léptető és átmeneti rendelkezések 63. § (1) Az MMA rendes tagjainak létszámát 200 főre, levelező tagjainak létszámát 50 főre emelő jelölési és választási folyamat esetében, továbbá a tiszteletbeli, illetve pártoló tag jelölésekor, valamint megválasztásakor az alakuló közgyűlés napjától 2013. december 31. napjáig figyelmen kívül hagyható a jelen alapszabály tagjelölési és tagválasztási eljárás lefolytatására vonatkozó kétévenkénti ciklusos rendelkezése. (2) A jelen alapszabály rendelkezése értelmében az MMA alapító rendes tagjai, valamint az alakuló és az első rendes közgyűlésen rendes tagként felvett tagjai mentesülnek a székfoglaló előadás megtartásának kötelezettsége alól. (3) A jelen alapszabály rendelkezése értelmében megalakuló művészeti tagozatoknak az alakuló üléseiket legkésőbb 2012. június 30-ig kell lebonyolítania; az adott művészeti tagozat akkor tekinthető megalakítottnak, ha alakuló ülésén megválasztja a tagozat vezetőjét, valamint elfogadja ügyrendjét. (4) A jelen alapszabály rendelkezései értelmében folyósításra kerülő díjazások és javadalmazások esetében az alábbi módon kell eljárni: a) az MMA elnökségének tagjai 2012. január 1-jétől, b) az MMA felügyelő testületének tagjai 2012. január 1-jétől, 27
c) d) e) f) (5)
az MMA művészeti tagozatainak vezetői 2012. július 1-jétől kaphatják tisztségükkel kapcsolatos tevékenységükért havi tiszteletdíjukat; az MMA rendes tagjai 2012. július 1-jétől kaphatják köztestületi tagságukhoz kapcsolódó havi tiszteletdíjukat; a rendes tag 2012. július 1-jét követő elhalálozása esetén állapítható meg özvegyi, illetve árvasági juttatás; 2012. július 1-jét követően adható a rendes és levelező tagnak művész-segély. A folyóirat megjelenésének kezdő időpontja 2013 szeptembere. Záró rendelkezések 64. §
Jelen alapszabályt az MMA közgyűlése módosítással egységes szerkezetben elfogadta. Az Alapszabály elfogadást követő napon lép hatályba. Budapest, 2012. december 15-én .
jegyzőkönyvvezető
elnök
főtitkár
a felügyelő testület tagja
28