Az idők nagy tanúi A SEFAG ERDÉSZETI ÉS FAIPARI ZRT. TÁRSASÁGI ÉS KÖZÉLETI LAPJA
XXXIX. ÉVFOLYAM, 4. SZÁM l 2012. DECEMBER
Kedves Munkatársaim! Ezúton szeretném megköszönni valamennyi dolgozónknak az év során kifejtett áldozatos munkáját. Nem volt egyszerű évünk! Az időjárás sem kedvezett tevékenységünknek. Jelentős aszálykáraink voltak, a tenyészidei csapadékhiány miatt. A rendkívüli szárazság miatt sajnos erdei tűzkárok is nagyobb mértékben sújtottak bennünket, mint egy átlagos esztendőben. A csapadékszegény időjárás a pajorkárok mértékét is fokozta. Összességében több mint 263 millió forintos összegű kár felszámolásáról kellett, kell gondoskodnunk. A károsított területek egy részén az idén sikerült az erdőállományok regenerálása, de jelentős feladatok hárulnak még ránk e tekintetben az előttünk álló esztendőben. Sajnos a már érzékelhető klímaváltozás nem kedvez ezen tevékenységünknek. Ha eredményeket akarunk elérni, akkor az eddig is fegyelmezett erdősítési munkát még precízebben, nagy odafigyeléssel kell végezzük. Csak így tudjuk erdeink állapotát a szakmailag elvárt szinten tartani, csak így tudunk szigorú költséggazdálko-
dásunknak megfelelni. Idén újra teljes egészben az anyacégébe olvadt a CS-Fa Kft. A régi-új helyzetben a csurgói gyár finanszírozása egyszerűbbé válik, a munkahelyek nagyobb biztonsággal megtarthatók. Csurgó versenyképességét az ott megvalósult beruházásokkal jelentősen növelni tudtuk. Európai színvonalú fafeldolgozást valósítottunk meg, mely azért is fontos, mivel ily módon nagyobb hozzáadott értékkel tudjuk a kezelésünkben lévő erdők kiváló faanyagát hasznosítani a piacon. A fejlesztések természetesen nem állnak meg, a jövő esztendőben is folytatódnak, például egy fedett csarnok megépítésével. Úgy gondolom, hogy eddig is a folyamatos fejlesztés, fejlődés volt egyik erőssége cégünknek. Ha sikeresek akarunk maradni, és miért ne ez lenne a célunk, akkor jövőben is ezt az utat kell járnunk. Ugyan ez az út nehéz, kihívásokkal teli, de ha nem így cselekszünk, akkor most nem büszkélkedhetnénk a 2012-es év folyamán elért eredményeinkkel. Csak egy rövid szemle az elmúló esztendő fontosabb beruházásaiból: Az év folyamán jelentős közjóléti fejlesztéseket
valósítottunk meg. Elkészült a mesztegnyői kisvasút pályajavítása, illetve a gördülő állomány részleges felújítása, IPA pályázat keretén belül megvalósult a Studinka-ház felújítása, elkészült a tanösvény és a vadaspark, felújítottuk a kardosfai kiszolgáló épületet. Az elkövetkezendő esztendőben tovább folytatjuk ezt a munkát, sőt a kívülállók szempontjából talán ez még látványosabb lesz. Már az idén elkezdődtek a kiemelt kormányzati pályázati keretében megvalósuló Csillagoségbolt-projekt előmunkálatai. Folytatni fogjuk a mesztegynyői kisvasút gördülőállományának a felújítását, valamint a vasút környéki infrastruktúra fejlesztését. Az épület bontásával megindult a nagysalléri vadászház felújítása, és reméljük, hogy szeptember elsején egy új, korszerű épületet avathatunk, mely minden szempontból megfelel a mai igényeknek. Szakmai ágazataink, az erdőművelés, a fahasználat és a vadgazdálkodás egyaránt kiemelkedően teljesítettek az elmúlt évben. E kiváló teljesítményükkel megteremtették az említett fejlesztések stabil pénzügyi alapjait. A három ágazat jól összehangolt munkájának eredményeként erdőgazdálkodásunk egyensúlya
immáron éveken keresztül stabil, és ezt a stabilitást mutatják előremetszéseink is. Úgy érzem, cégünk a válságot törésmentesen élte meg, amely nem kényszerített bennünket a tartalékaink felélésére. Ugyanazt a kiegyensúlyozott gazdálkodást tudjuk folytatni, mint ami az elmúlt tíz évben is jellemezte gazdálkodásunkat. Biztosnak látszik, hogy – a bennünket sújtó természeti károk ellenére is – a tervekben megfogalmazott tulajdonosi elvárásoknak megfelelünk. Mindezek alapján elmondhatjuk, hogy a somogyi erdők valóban jó kezekben vannak. Ismételten megköszönöm valamennyi munkatársamnak az év során tanúsított lelkiismeretes, odaadó munkáját. Kívánok kollektívánk minden tagjának, leányvállalataink dolgozóinak, nyugdíjas kollégáinknak, továbbá a velünk együttműködő vállalkozóknak és kereskedelmi partnereinknek Boldog és Békés Karácsonyi Ünnepeket, valamint Eredményekben Gazdag Sikeres Újesztendőt!
Barkóczi István vezérigazgató
Agancsmustra a SEFAG Zrt.-nél A szélsőségesen csapadékmentes nyári időszak után a SEFAG Zrt. munkatársai visszafogott reményekkel indultak neki a szeptemberi szarvasbőgésnek. Az eredmények értékelésére, illetve a behozott bikák nagy részének mustrájára az erdőgazdaság október 19-én megtartott trófeaszemléjén került sor a Lábodi Vadászerdészeténél. Az érdeklődő szakmai közönséget az Alexandra vadászház parkjában Barkóczi István vezérigazgató, Dr. Varga Gyula vadgazdálkodási osztályvezető, valamint a házigazda erdészet igazgatója, Horváth Mihály köszöntötte.
A több mint százezer hektárt kitevő vadászterületeken 181 gímbikát ejtettek el a bőgés alatt, amelyből 142 agancsot mustrálhattak végig a meghívottak. A tavalyival szinte azonos minőségi eredményeket hozó időszakban 14 bika agancsa múlta felül a tíz kilogrammos határt, három trófea pedig meghaladta a tizenegy kilót. A statisztikát tekintve szeptemberi átlagsúly megközelítette
a 7,1 kilogrammot az érmesek aránya pedig a 63%-ot tett ki. A legnagyobb tömegű trófeát viselő – 11,82 kg-os agancsú – bikát a szántódi vadászterület aliréti tömbjében hozták terítékre, amely a megyei bírálaton 225,23 C.I.C. pontot érdemelt ki. Megemlítendő, hogy az ezen területről behozott 57 bika átlagsúlya elérte a 7,72 kg-ot, az érmesek aránya pedig elkerülte a 72%-ot. A
lábodi és zselici vadászterületek is kiváló – több 10 és 11 kg feletti – bikákat adtak, illetve említésre méltó a lábodi terület
déli körzetében terítékre került mintegy húsz bika tíz éves becsült átlagkora! (folytatás a 6. oldalon)
A képen látható szép öreg cser Cserénfa határában, a 29D erdőrészletben található. Mellmagassági kerülete 459 centiméter, magassága 26-28 méter. Ahogy Kaponya József kerületvezető erdész elmondta, a területen egykor fás legelő volt, amely a legeltetés felhagyása után spontán beerdősült. Az öreg fa környékén, rajta kívül még sok öreg cser, gyertyán, bükk és tölgy található. A hangulatos erdőrész korábban magántulajdonban volt, de jelenleg a SEFAG Zrt. kezelésében van. A terület gyalogosan látogatható, hiszen néhány száz méterre van tőle a Cserénfa és Zselicszentpál között vezető zöld turistajelzés. *** Közel húsz éve kaptam hírt egy Kelevizen élő szép öreg kocsányos tölgyről, amelyet e rovatban, az 1994. évi első számunkban be is mutattam. Gazdája kárpótlás útján jutott az egykori családi birtokhoz. Akkor, a tulajdonosváltások kapcsán írtam a fáról: „Ő” már magán. Gazdája büszke rá, és reális helyzetismerettel, reális tervekkel kezdte meg erdőtulajdonosi kötelezettségeinek teljesítését. Így az öreg tölgy és környékének jövője biztosítottnak látszik. Vajon hány öreg tölgy és más ma-
gántulajdonú kisebb-nagyobb erdő van az országban, melynek új gazdái úgy kezdték meg erdőgazdálkodói pályafutásukat, hogy az erdészkedés szakmai, jogszabályi, etikai írott és íratlan törvényeiről fogalmuk sincs? Akik a gyors és könnyű meggazdagodás reményében vásároltak erdőt? Akik sok esetben a vásárlásra fordított kárpótlási jegynél több anyagival, a gazdálkodás feltételeivel nem rendelkeznek? Csak reménykedni tudunk, hogy az erdők jövője megnyugtatóan rendeződik. Öreg „fáimat” – ha csak alkalom adódik – ismételten felfel szoktam keresni. A kelevizi tölgyet, mivel távolabb esik szokásos útjaimtól, azóta sem láttam, akárcsak a gazdáját sem. Néhány hete/hónapja közös ismerősünk révén üzent a tulajdonos, hogy az öreg fa betegeskedik, van-e esetleg olyan ismerősöm, aki kissé meg tudná hosszabbítani az életét. Mivel hirtelenjében ilyen nem jutott eszembe, gondoltam majd érdeklődök utána. Nem kapkodtam el a dolgot, úgy véltem, egy 250-300 éves fánál néhány hét már se nem oszt, se nem szoroz. Aztán a napokban szomorúan olvastam egy gyászjelentést: Lechner Antal Vilmos 68 éves korában elhunyt. Ő volt a gazda, kedves fájáról már nem jutott ideje gondoskodni!
Megemlékezés az 56-os forradalom 56. évfordulóján A Hotel Kardosfa konferenciatermében rendezte a SEFAG Zrt. a hagyományos október 23-i megemlékezését. A látványelemekkel is színesített ünnepi beszédet Kocsis László, a mesztegnyői
erdei vasút üzemvezetője tartotta. A megemlékezést követően a hagyományos kitüntetések átadására került sor. A legrangosabb sefagos elismerést, a Somogyi Erdőkért aranygyűrűt Takács Józsefnek, a Nagybajomi Erdészet igazgatójának adta át Barkóczi István vezérigazgató. Az Elismerő Oklevél kitüntetésben a cég tíz munkatársa
részesült. (Hideg Tamásné, Barcsi Erdészet, Málovics Józsefné, Marcali Erdészet, Dr. Vidóczi Henriett, Iharosi Erdészet, Lasán Tiborné, Nagybajomi Erdészet, Kurdi Róbert, Zselici Erdészet, Takács Tiborné, Kaposvári Erdészet, Rátky Tamás, Lábodi Vadászerdészet, Simonics
Ervin, Szántódi Erdészet, Szolnokiné B. Katalin, Hotel Kardosfa, Berényi Ildikó, SEFAG Központ.) Tárgyjutalmat kapott Detrich Miklós, lapunk szerkesztőbizottságának a vezetője.
2
Innovációs eredmények és kudarcok 2004 -2011 „Az innováció egy kreatív ötletből születő folyamatot jelöl, amely megvalósítja az ötletet. Az innováció elméleti alapjai legelőször 1934-ben Schumpeter tanulmányában jelentek meg. Ennek nyomán ma a következő típusait különböztetjük meg: új termék bevezetése, új gyártási mód bevezetése, új piac megnyitása, új nyersanyag- vagy félkész termék-forrás megszerzése, iparági átszervezés. A második modernizáció elméletének (Garai László) nyomán az innovációt ma már a gép helyett az ember-gép-rendszerre értelmezzük. A kreativitástól annyiban különbözik, hogy olyan folyamatot jelöl, amelynek egyik első állomása maga a kreativitás, vagyis az alkotóerő, új ötlet, elképzelés, koncepció, amely alapja lehet minden fejlesztésnek. A kreativitás (például feltalálói ötlet) akkor válik innovációvá, ha meg is valósul (a feltalált dolog, eszköz gyártása megindul), vagyis ha az ötletet, elképzelést végül a napi gyakorlatban is alkalmazzák, ha tehát a kreativitás innovatív produktummá válik. Az innováció nem azonos a reformmal, ez utóbbi átfogó, makroszintű modernizációs eljárást jelent, míg innováción a mikroszinten zajló fejlesztések értendők” – foglalja össze az innováció lényegét Százdi Antal. Az innováció, mint idegen szakkifejezés magyarosítására tett javaslat az újdonságművelés.” (Forrás: Wikipédia).
Elnézést kell kérnem az olvasótól a fentebbi terjedelmes fogalom-meghatározásért, de sajnos jobbat, érthetőbbet, az innovációt, mint folyamatot bemutatót, szorgos keresés után sem találtam. Az „Idegen szavak és kifejezések szótára” (Bakos 1986.) egyértelműen csak „újítás” szóval írja le. Még érthetőbbé tenni a fogalmat, a folyamatot talán az alábbi módon lehetne: A probléma felismerése.
ç A probléma tudományos igényességű megoldása.
ç
Az új eredmény, eljárás oktatása az alkalmazóknak.
ç
Az eljárás bevezetése a napi gyakorlatba.
ç Az eljárás hatékonyságának mérése.
ç A szükséges korrekciók elvégzése. 2003-ban mikor társaságunk már látta, hogy a törvényi szabályozás lehetővé teszi bizonyos pénzeszközök ilyen célokra történő felhasználását, meghatározta azokat a fő célokat, melyeket el kellene érnünk, hogy termelésünk, mindennapi gyakorlati munkánk az előttünk álló – helyzetünkből következően alapvetően biológiai, vagy a faállományok állékonyságára ható – kihívásokkal szemben felvértezett legyen. A kihívások, mint látni fogjuk, nem csak biológiai okokra vezethetőek vissza, hanem annak gyökerei több esetben abiotikus tényezők hatásai, esetenként összhatásai a két tényezőnek. Az alábbi fő célok kerültek meghatározásra, azzal a kitétellel, hogy a kutatási eredmények ismeretében ezeken finomítások történhetnek. 1. A cserebogár pajor által okozott károk mérséklése, védekezési technológiák kidolgozása a természetvédelmi korlátozások függvényében; 2. Faállományaink erdőnevelésének racionalizálása (kiemelt fafajok: kocsányostölgy, cser), gyakorlati gyérítési útmutató kidolgozása kerületvezetők részére; 3. Faállományaink természetes felújíthatóságának vizsgálata a termőhely és a faállományviszonyok figyelembevételével;
4. A klímaváltozás várható, és már érezhető hatásainak mérséklése a gazdálkodás menetére, prognózis a várható változásokról; 5. A fafajmegválasztás racionalizálása, a klímaváltozás várható következményei miatt; 6. Vadfajok élőhely-használata, különös tekintettel a dámvadra. 7. A működési területünkön található erdőrezervátumok (Ropoly, Boronka, Vaskereszt) védőzónáinak kezelési terv irányelveinek, kezelési paramétereinek meghatározása. A megfogalmazott célok eléréséhez meg kellett keresi azokat a tudományos partnereket, melyek ezekben segítségünkre lehettek, jogosultak innovációs járulék befogadására, képesek a feladat elvégzésére. Ennek érdekében a 2004. év elején „Innovációs keretszerződét” kötöttünk a Nyugat-magyarországi Egyetemmel, valamint az Erdészeti Tudományos Intézettel. A két kutatóhellyel elvégeztük a szükséges egyeztetéseket (témafelosztás, kutatási ütemterv kidolgozása). A keretszerződés tartalmazta, hogy az éves feladatokat tárgyévre vonatkozó szerződésekben rögzítjük. Ez lehetővé tette azt is, hogy az eredmények ismeretében a szükséges korrekciók könnyen keresztülvihetőek voltak. Mint a címben is jeleztem, sikerek és kudarcok egyaránt értek bennünket. De több volt a siker! Nézzük tételesen az egyes megfogalmazott célok megvalósulását. A bemutatást – hivatkozva ugyan a megfogalmazott cél sorszámára – nem a megfogalmazás sorrendjében tárgyalom. A 7. cél: Mindhárom erdőrezervátumunk védőzónájának független szakértők által készített kezelési terve rendelkezésünkre áll. A független szó azért lényeges, mivel a természetvédelem – mulasztásos törvénysértést elkövetve – nem készítette el ezt a dokumentációt, de a törvény lehetőséget adott, hogy ezeket az irányelveket a Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Karának Erdőművelési és Erdővédelmi Intézetének Erdőművelés Tanszéke Dr. habil. Koloszár József vezetésével
megtegye. A terv azóta is folyamatosan épül bele az üzemterveinkbe, s a napi gyakorlatunkba. Joggal kérdezheti azt bárki, hogy mi ebben az innováció. Az irányelvek olyan, korukat megelőző (készült 2006), eljárásokat írnak elő, melyek majd csak a 2009-es erdőtörvényben jelennek meg. Ráadásul a törvénnyel ellentétben, figyelembe veszik a faanyag nemzetgazdasági használhatóságának megőrzését is. A megfogalmazott célt teljes mértékben sikerült teljesíteni. A 6. cél: 2008-ban kezdődött a munka. A legkorszerűbb GPS telemetriás nyomkövetés segítségével a Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Karának Vadgazdálkodási és Gerinces Állattani Intézetének közreműködésével fontos adatok birtokába jutottunk – elsősorban a dámvad – élőhely-használatáról. A napi gyakorlatban ezt a vadföldek racionális vetéstervének (kedvelt takarmányforrás) elkészítésénél, ily módon a csatlakozó mezőgazdasági területek vad általi használatának (vadkár okozásának) csökkentéséhez jól tudjuk használni. A mérések és a tapasztalatgyűjtés, értékelés 2011-ig folyamatos volt. Az eredmények nem csak helyben, hanem több tudományos konferencián is bemutatásra került. Sajnálatosnak tartom azt a tényt, hogy a jelentős eredmények után – mikor elérhető közelségbe került a dám esetében megvalósítható racionális vadföld-gazdálkodás kontrollja – a kísérlet az anyagi források más elosztási rendszerbe terelése miatt megszakadt. Az eddigi eredmények viszont már a gyakorlat számára hasznosíthatóak. A 4. és 5. cél: A két témában a munka a teljes vizsgált időszakban folyamatos volt. A felvetett két probléma egymással szorosan összefügg, a térség jövendőbeli erdőgazdálkodására meghatározó problémákat vet fel. A helyzetet nem dramatizálva, hanem jogos kérdéseket felvetve: úgy gondolom, hogy stratégiai döntést kíván, hogy mi lesz akkor, ha a térség (Somogy) klímája az erdőssztyepp irányba mozdul, mi lesz ekkor az eddig zárt erdőt képző kocsányos-tölgyesekkel? Mi lesz az erdő jövedelemtermelő-képességével, mi lesz az ebből élő emberekkel? Mi lesz az ehhez kapcsolódó faiparral?
MÉRLEGEN
Ezek a súlyos kérdések fogalmazódtak meg, ami miatt az Erdészeti Tudományos Intézetet megbíztuk, hogy járja, járjuk körül ezt a problémakört, azaz ennek az elejét. Nevezetesen azt, hogy milyen változásokra számíthatunk, mit tudunk ellene tenni. Az elvégzett vizsgálatok körvonalazzák a jelenség várható hatásait. A megoldás lehetőségét teljeskörűen ugyan nem adják meg, mivel az csak nagyobb léptékekben gondolkodva kezelhető, de regionális problémakezelésre már irányt mutatnak (pl: vízgazdálkodási eljárások javítása). Ugyan a gondokra általános érvényű megoldását nem találtunk, de megtudtuk, hogy mi a legfontosabb teendőnk. Alapvetően a vízügyi szervekkel kell összefognunk, mivel csak erre a természeti (termőhelyi) tényezőre tudunk rövidtávon eredményes hatással lenni. A szerző sajnálatos módon megjegyzi, hogy ehhez további kutatások, és pénz kell. Ezek hiányában az erdőkárok megyénkben még Európa legszigorúbb erdőtörvénye mellett is nőni fognak. A témát országos szinten kiemelten kellene kezelni, ugyanis ez nemzetgazdasági stratégiai kérdés.
Az 1. cél: A cserebogár pajorjának a károsítását az erdészeti tudomány, és gyakorlat már régóta ismeri. A probléma súlyosságával kapcsolatban már számos írás megjelent. Egyik-másik a sötét jövőt is előrevetítette. A nagykanizsai homokvidéken a vízrendezések után (1932 – 34) már előkerült a probléma, a cserebogár pajorjának tömeges fellépése, mely az ott végzett erdősítéseket rendre tönkretette. Ez a folyamat megyénkben is lejátszódott. A melioráció a talajvíz éves mozgását erősen korlátozza, főleg az április, májusi magas talajvízszintet közelíti az éves átlagszinthez. Ez a pajorok, valamint a bebábozódott, kikelő nemzők életfeltételeit mintegy feljavítja, hiszen nem fognak a magas talajvíz miatt megfulladni. Ezért szaporodásuk töretlen, egyre nagyobb mennyiségben lesznek jelen a területen. A helyzetet súlyosbítja, hogy immáron nem csak a májusi cserebogár, hanem az erdei is jelentős populációval rendelkezik térségünkben. A múlt század 80-as éveiben a nemzők légi úton történő gyérítésével (irtásával) a probléma kezelhetőnek látszott. Jogszabályi változások miatt ez viszont egyre nehezebb volt. Ezt követően a talajba történő vegyszer-injektálás mutatkozott megoldásnak. Sajnos nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A valamikori hatásos vegyszer-hatóanyagokat kivonták a forgalomból. Ez nem is baj! A baj ott kezdődik, hogy semmi hatásos védekezési módszer nincs a kezünkben a pajorok károsítása, elnézést a szóért, erdőirtása ellen. Homokvidékünk mellett a cserebogár egyre jobban terjed me-
leg löszvidékeinken is. A probléma kezd katasztrofális méreteket ölteni. Nem csak nálunk, sok társ-erőgazdaságnál is. A cikk írójának ismételten az olvasó elnézését kell kérni, hogy ilyen hosszasan vezette be ezt a fejezetet. Tette ezt azért, mivel erdőgazdálkodásunk jelen pillanat szerinti legégetőbb problémájával állunk szemben. Hát a fentebb leírtak miatt lett a cserebogár-pajor az 1. számú megoldandó gond. A feladat nehézségére tekintettel úgy döntöttünk, hogy az erőket koncentrálni szükséges, ezért megbíztuk a Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Karának Erdőművelési és Erdővédelmi Intézetének Erdővédelmi Tanszékét (Dr. habil. Varga Szabolcs), és az Erdészeti Tudományos Intézet Erdővédelmi Osztályát (Dr. habil. Csóka György), hogy próbáljunk megoldást keresni. A vizsgálatok szerteágazóak voltak (fajok, törzsek, táplálkozásbiológia, védekezési technológiák, környezetkímélő eljárások légi védekezés során), ráadásul az Erdészeti és Faipari Regionális Tudásközpont (ERFARET) integrálásában több erdőgazdaság is finanszírozta a kutatást, a megoldás keresését. Sajnos csak részsikereink voltak. A helyzetet teljesen tisztán látjuk a kutatások segítségével. Láttuk a megoldás lehetőségét is! Ennek érdekében – bővítettük az érintett, és a kutatásban finanszírozó erdőgazdálkodói kört – a finanszírozásra nem került sor, mivel az akkori FVM-től ígért 50 millió forintot erre a célra nem adták át. A megelőző időből pedig tudták az erdőgazdaságok, hogy e nélkül a kívánt eredmény elérhetetlen. A SEFAG Zrt. szervezésében folyt ez a megbeszélés, és egyeztetés, ahol négy erdőgazdaság (ZALAERDŐ Zrt., KASZÓ Zrt., KEFAG Zrt., SEFAG Zrt.) vett részt, valamint a Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Karának Erdőművelési és Erdővédelmi Intézetétnek Erdővédelmi Tanszékét Dr. habil. Varga Szabolcs képviselte. További érdekelt erdőgazdaságok jelezték részvételi szándékukat, ha sikerül az együttműködés anyagi feltételeit megteremteni (minisztériumi segítség) KAEG Zrt., NYÍRERDŐ Zrt., MEFA Zrt. Az ott felvetett elképzelhető megoldásról nem kívánok írni, hiszen a résztvevők, és érintettek reményei szerint – a kérdés fontosságára való tekintettel – még vissza fogunk térni. Szerzői megjegyzés: Mivel a vázolt probléma megoldásában egyelőre vereséget szenvedtünk, abban reménykedek, hogy ez csak csatavesztés a háborút meg fogjuk nyerni. Ez alapvető érdeke a jövő magyar erdeinek. Erre a pénzt nem szabad sajnálni – nyilván nem nyakló, és eredmények elvárása nélkül – de ebben igazán európait lehetne alkotni.
A 2. és 3. cél: Egy híradást akkor tartanak jónak – az erdészeket nem, vagy felületesen ismerő emberek – ha abban a végén van valami jó a hír. A jó hír az, hogy ezt a kitűzésünket majdnem maradéktalanul sikerült teljesíteni. Ezek voltak azok a feladatok, melyek a mostani gyakorlatunknak a megváltoztatásával gyors eredményeket képesek produkálni. Köszönhetően kerületvezető kollégáinknak. Nehéz feladat az alsószintű gyérítésről átállni a felsőszintű faegyed-válogatásra. Köszönhetően Koloszár professzor egyszerű szavainak, terepi tapasztalatának, talán itt értük el a legnagyobb előrelépést. De még nem lehetünk elégedettek! A megalkotott segédlet használatához további oktatásra, valamint a folyamatosan végzett ellenőrzésekre van szükség. Az ilyen irányú ellenőrzés nem hibakeresés! A hibakereséssel ellentétben, javító szándékú segítség, a helyes erdőnevelési munka végzéséhez! A természetes felújítások előkészítése, azok végrehajtása szintén javult, mind hozzáállásban, mind pedig annak megítélésében, hogy hol, és milyen módszerrel alkalmazzuk. Itt a siker megvan, az innovációs eredmények napi hasznosítása jó úton halad. Néhány gondolat: A bevezetőben a Wikipédiából idézett innováció nem egyezik meg az erdészeti innovációval. Ugyan rövidtávú erdészeti tevékenységeink körébe be tudjuk illeszteni a majd azonnal termelést szolgáló innovatív tevékenységeinket, de tudomásul kell venni, hogy a mi munkánk tárgyát képző erdő nem azonnali „termék”. Az éppen létesített erdő igazából 30 – 100 év múlva lesz késztermék, melyet a nemzetgazdaság hasznosítani tud. Nem mindegy, hogy az átadott portéka milyen. Ezért az erdészeti innováció egy folyamat. Egy olyan folyamat, melynek elemei egymásra épülnek. Amennyiben ez a folyamat logikusan épül fel, akkor a termék – az idők próbáját kiállva – hasznos lesz, szolgálva a társadalom érdekeit. Erdészeti téren a legfontosabb dolog az innováció területén megteremteni az erdőgazdálkodással szembeni társadalmi elvárások összevetését, a valós elvárásokkal. Ezek nem esnek egybe. Azt a hosszútávú gazdálkodási ciklusunkból adódó ellentmondást nem fogjuk tudni feloldani, sőt feloldhatatlan, hogy az ál- és valós érdekeket is szolgáljuk. A fa az egyetlen igazán újratermelhető nyersanyag. Az erdő természetesen még sok dolgot juttat. Ezt a létével teremti meg. A kutatásokra, az erdőgazdálkodás környezeti feltételeinek javítására azért van szükség, hogy ez az erőforrásunk ki tudjon teljesedni. Dr. Takács László
Aranygyűrű a Somogyi Erdőkért A kitüntetett vallomása pályájáról, hivatásáról A Kardosfán megrendezett Október 23-i ünnepségen Somogyi Erdőkért aranygyűrűs kitüntetést kapott Takács József erdőmérnök, a Nagybajomi Erdészet igazgatója, aki harminc éve kezdte erdőmérnöki pályafutását.
Az ember életét, életének alakulását, alapvetően a gyermekkori élmények határozzák meg. Szerencsésnek érzem magam, hogy falun születtem. Andocson töltöttem a gyermekkoromat, amely azon kívül, hogy közismert egyházi zarándokhely, természeti környezete is csodálatos. A falu környéke alapozta meg a természethez való kötődésemet, de innét ered az erdészember másik kötődése, a vadászat is. Édesapámtól – még gyerekkoromban – kaptam egy légpuskát és korán megtanított a biztonságos fegyverkezelésre is. Akkoriban még nem kellett semmiféle engedély a légpuska használatához. Kezdetben még fel sem tudtam húzni, így az első vadászataim úgy zajlottak, hogy töltött puskával kimentem a közeli rétre, rálőttem egy verébre, vagy más célpontra, és mentem haza az újabb töltésre. Aztán a későbbi légpuskás kirándulások, az ottani erdők és a halastó környékének megismerése, megalapozta a természet iránti érdeklődésemet. Az erdő, a víz, a „vadászatok” és a természetjárás együttesen határozta meg a pályaválasztásomat. Az, hogy végül Sopronba pályáztam, volt gimnáziumi osztálytársamnak, az erdőmérnöknek készülő Dobribán Gézának köszönhető. A vele való barátkozásom, és beszélgetéseink egyértelmű indíttatást adtak erre a pályára. Én nagyon szívesen jártam Sopronba, életem egy különösen kellemes időszaka volt. Kiváló évfolyamba kerültem, melyből később több évfolyamtársam került szakmánk élvonalába. Számomra a szakmai tárgyak mellett, itt is a hobbim, a vadászat, a halászat, a vadgazdálkodás, a halgazdálkodás voltak a kedvencek. Már egyetemista koromban vadásztársasági tagként hódolhattam a szenvedélyemnek. A diplomamunkámat is a Vadgazdálkodási Tanszéken
készítettem: a somogyi vizes élőhelyek, halastavak hasznosítását tekintettem át. Ez – bár nem kimondottan erdészeti téma –, jelenleg egyre inkább aktuális, fokozott figyelmet érdemel. A víz szerepe napjaink erdőgazdálkodásában kiemelt fontosságúvá vált, különösen a mostani munkahelyemen található erdőállományok vízgazdálkodási helyzete, a vizes élőhelyek gondjai mutatnak rá erre a problémára.
Az élet sűrűjében 1982-ben, friss diplomámmal – a tanulmányi szerződésemnek megfelelően – jelentkeztem a Sefagnál. Úgy gondoltam, hogy néhány hetes lazítással pihenem ki a vizsgák fáradalmait, ám a sors másképp rendelkezett. A Barcsi Erdészet igazgatójának kinevezett Kökény István munkáját kellett átvennem, és másfél nap „pihenés” után bekerültem a mélyvízbe. A helynek különösen örültem, hiszen a lakóhelyemmel szomszédos faluba, az Igali Erdészethez kerültem. Örömömnek érzelmi és praktikus okai egyaránt voltak. Gyermekkori kóborlásaim helyszíne a munkahelyemmé vált, és közel lehettem korábbi lakóhelyemhez, így az időközben született ikergyermekeink ellátásában szüleim segítségét élvezhettük. Tizenöt évet töltöttem az Igali Erdészetnél. Pályám kezdetétől sok segítséget kaptam az igali kollégáktól, amit most utólag is megköszönök nekik. Szükség is volt rá, hiszen az ideálisnak tekinthető egyéves gyakornoki idő helyett én szinte azonnal a fahasználati műszaki vezetői teendőket láttam el. A főmérnöki rendszer bevezetésével az erdészet főmérnöki munkakörének ellátására kaptam megbízást. Igali éveimben alapvetően mindig a fahasználat volt a szakterületem, csak a főmérnöki idősza-
komban foglalkoztam részben az erdőműveléssel is. Fontos tanulság, hogy szükséges a gyakornoki idő, és ez alatt lehetőleg mindkét ágazatnak a folyamatával, adminisztrációjával célszerű és hasznos megismerkedni. Amikor 1997-ben a cégvezetés több vezetői állásra is pályázatot írt ki, megpályáztam a Nagybajomi Erdészet igazgatói beosztását. Ezt megelőzően gondolkoztam, hogy kimozduljak-e Igalból részben a szüleimhez való ragaszkodás, részben a munkahelyhez és az ottani kollégákhoz fűződő kötődésem miatt. Úgy gondoltam azonban, hogy az embernek szakmailag is fejlődnie kell és egyfajta kihívásnak tekintettem az új lehetőséget. Volt kollégáimra a mai napig is barátsággal gondolok vissza. Az új és régi erdészetem kollektívái éveken keresztül baráti, szakmai kapcsolatot ápoltak egymással. Tartalmas és kellemes szakmai találkozók voltak ezek a két erdészet között.
Szakmánk nagy gondjai Elszomorító az a helyzet, amit az elmúlt néhány évtized időjárás-változása okozott a Nagybajom és a Mesztegnyő környéki vizes élőhelyeken. Meggyőződésem, hogy a vízzel és a vízgazdálkodással, az erdészeteknek komolyan kell foglalkozniuk. Sajtóhírek alapján már felmerült a mezőgazdaságban egyfajta öntözési minisztérium létrehozása, ugyanakkor az erdőgazdálkodás még ma sem kezeli kellő súllyal ezt az igen súlyos problémát. Hazánk számára a klímaváltozás miatt alapvető fontosságú feladat a vízzel történő ésszerű és okos gazdálkodás. Erdőállományainkat leginkább a lehulló csapadék mennyisége, eloszlása és hektikussága befolyásolja. Ezen belül Nagybajom környéke abban a speciális helyzetben van, hogy a városon átvezető 61-es út a földrajzi vízválasztó, így a területen átfolyó víz csak a lehulló csapadékból képződő patakokban található. A lehulló csapadék innét vagy a Dráva, vagy a Ba-
laton vízgyűjtőjébe folyik. Ez a vidék, illetve az itteni erdőállományok kizárólag arra a vízre számíthatnak, ami a csapadékból leesik. A környéken több csapadékmérő állomás van, és a tavalyi, illetve az idei méréseik alapján évente mintegy négyszáz milliméter hiány mutatkozik. Ez hatalmas mennyiség, a régebbi hét-, nyolcszáz milliméteres csapadékmen�nyiséghez képest. A korábbi vizes élőhelyek, „lábas” égeresek gyakorlatilag eltűnnek – kivéve a még üzemelő halastavak környezetét. És ez jelenleg nem időszakos helyzetnek, hanem véglegesnek tűnik. Most már a halastavak is vízhiánnyal küszködnek. Idén már a nyár közepén le kellett halászni a tavakat, hogy a halpusztulást megelőzzék. Jelenleg a legtöbb halastó szárazon áll. Ez a helyzet azt jelzi, hogy a rétegvizek mozgása miatt az erdőállományok alól is eltűnt a víz. A nagybajomi homoktalajokban a korábbi gyökérzóna – amely igazodott a magasabb talajvízszinthez és a periodikus talajvízmozgáshoz – szárazzá vált. A lehulló csapadékot a jövőben mindenképpen meg kellene tartani a területen! Sajnos a korábbi tendencia az volt, hogy az extenzív mezőgazdasági művelés érdekében a területeket lecsapolták, az Aranyos és a Boronka patakok medreit közel három méter mélységben lemélyítették. Amit ez a két patak jelenleg tudna még pótolni, az erdőállományok számára már hasznosíthatatlan.
Új megoldásokat Mindig igyekeztem összhangot teremteni nem csak a szakmai munkámban, hanem a külső környezettel is. A külső kör-
3 „Ha az élet harmóniáját akarjuk, ne a természetet alakítsuk a magunk képére, hanem magunk alakuljunk a természet képére.”
nyezet alatt értem azokat a hatósági, szervezeti egységeket is, amelyek gyakorlatilag keretekbe foglalják a tevékenységünket. Munkámat ezeket a szempontokat mérlegelve, felvállalható kompromisszumokkal összhangba hozva végeztem. Keresni kell az új megoldásokat, módszereket. Nehézségek hosszú sorával kell szembenéznünk: a korábban említett problémák – a klímaváltozás, a vízhiány, a pajorkár – valamint a korlátozó intézkedések, az erdőtörvény jelentős szigorításai, a különféle hatóságok szigorodó elvárásai, a vadászat helyzete, a vadkárosítás, stb… Aki az erdővel kapcsolatba kerül, csaknem mindenkinek nehezebb lett a helyzete, és ezek a gondok szinte mind az erdőgazdálkodásnál szintetizálódnak. A munkánkat e hatásoknak az összevetésével, a lehető legoptimálisabb megoldást keresve kell a jövőben végeznünk. A fafaj politikánk sajnos nem követi a természetben bekövetkezett és várhatóan bekövetkező gyors változásokat. A termőhelyi tényezők drasztikus változásai: a hőségnapok, a talajvízszint csökkenés, a rovarkárosítások, a vadkárosítások kapcsán a szakma által korábban felállított, ezelőtt még igaz megállapításokat az erdőrendezés, erdőtervezés a mai napig is alkalmazza. Azonban ezek a tervezési metódusok nem minden esetben igazak és követendőek. Fontos szempont, hogy a szakmánk döntései nem egy, vagy két évre vonatkoznak. Az, hogy egy területre milyen fafajt ültetünk és milyen felújítással indítjuk az adott munkát, az a döntés hosszútávra vonatkozik. A mezőgazdaságban viszonylag
könnyen tudják évente korrigálni a hibákat. Ha nem jött be egy vetőmag, jövőre más fajtával próbálkoznak, vagy genetikailag kísérleteznek egy újabb fajtával. Úgy látom, hogy a mezőgazdaság hamarabb felismerte a klímaváltozáshoz való igazodás szükségességét. Fontosnak tartom, hogy szakmánk is minél előbb készüljön fel a várható környezeti változások hatásaira.
Elismerés a csapatmunkáért A természet szeretetét családon belül is igyekeztem továbbadni. Fiammal gyakran jártuk az erdőt, velem együtt vadászik, mindketten szenvedélyes horgászok vagyunk. Gimnáziumban a kedvenc tantárgya a biológia volt, és továbbtanulási célként az erdészeti, illetve az állatorvosi egyetem merült fel. Végül az utóbbi valósult meg, jelenleg az ötödik évfolyamot végzi. Lányomat már kevésbé tudtam ez irányba befolyásolni, ő a gyógyszerészetet választotta. Az aranygyűrűt – amely nagy örömet jelentett számomra – ugyan én kaptam, de ebben a sikerben benne van annak a csapatnak is a munkája, akikkel együtt dolgoztam, dolgozom. Ebbe a csapatba beleértem, az erdészet valamennyi dolgozóját, de még azokat a vállalkozókat is, akiket foglalkoztatunk. Tudom, hogy egy erdészet jó működéséhez és eredményességéhez a lehetséges legjobb összhang megteremtése szükséges. Az egyéni sikereket is csak ezen az úton lehet elérni. Úgy érzem, hogy ezt itt Nagybajomban, és korábban Igalban is megtaláltam, és büszke vagyok az itteni és az ottani csapatra egyaránt. Lejegyezte: Detrich Miklós
Pálos kegyhely Szemesen Az erdő mélyén, Balatonszemes községhatárában az egykori, 1323-ban épített pálos kolostor helyén új kegyhely avatására került sor a közelmúltban. A valaha Telekihez tartozó hely a Szántódi Erdészet területén, annak kezelésében van, és ők gondoskodnak a környék kaszálásáról, rendbentartásáról. A kegyhely kialakítását a teleki Ordoszi Napsugár Alapítvány kezdeményezte, Sebestyén Erzsébet vezetésével.
ELISMERÉSEK / AKTUÁLIS
4
Nyertünk?! – Egy erdőgazdaság a pályázatok erdejében Egy erdőgazdaság feladata a kezelésére bízott erdőterület, mint élőközösség gondozása, védelme. Érdekes párhuzamban áll ezzel a pályázatírók munkája: mindkét terület képviselői egy „rengeteg”-ben dolgoznak, csak míg az egyiket fák alkotják, a másikat pályázati felhívások és útmutatók. Míg az erdész soha nem téved el (vagy legalábbis ügyesen titkolja azt – én legalábbis még nem hallottam olyan esetről, hogy egy kolléga valaha nem talált volna ki az erdőből!), addig a pályázati referens csak megpróbál tájékozódni és nem elveszni (esetleg morzsákat szór az útra, hogy vis�szataláljon).
A SEFAG Zrt. az elsők között ismerte fel, hogy a vállalkozások számára a versenyképesség megtartása, illetve fokozása érdekében – beruházásaik, fejlesztéseik megvalósításához – a vissza nem térítendő támogatások sora áll rendelkezésre, melyek azonban kizárólag pályázatok útján szerezhetők meg. Egy cég csakis technológiája fejlesztésével, már meglévő kapacitásának bővítésével, illetve a „több lábon állás” ideáljának megvalósításával tud versenyképes maradni a mai üzleti világban. Ezekhez a fejlesztésekhez azonban általában olyan mértékű tőke szükséges, melyet a vállalkozás gyakran nem képes önmaga erejéből kitermelni. Mondhatjuk azt is, aki nem készül fel arra, hogy egy-egy pályázati kiíráson „pénzt hozzon el”, az előbb vagy utóbb (verseny)hátrányba kerül azokkal szemben, akik rendszeres résztvevői a pályázatoknak. Ma már a fejlődés, a versenytársaktól való lemaradás elkerülése érdekében a pályázati támogatási rendszer egy megkerülhetetlen eszköz. Hol is tartunk most e téren? Jelenleg igazán mozgalmas időszakát éljük a pályázatoknak. Az elmúlt pár hónapban több igazán nagy volumenű fejlesztési elképzelést nyújtottunk be európai uniós források elnyerésére a Közreműködő Szervezeteknek.
A cél a csillagos ég Ezek közül az egyik legfontosabb és legnagyobb érdeklődésre számot tartó a „Csillagoségbolt-projekt”. Méltán büszkék lehetünk erre a pályá-
zatra, melyet a Regionális Operatív Programok keretében új, kiemelt turisztikai projektek akciótervi nevesítéséről, valamint támogatásuk jóváhagyásáról szóló 1347/2012. (IX. 7.) Korm. határozatában nevesítettek a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság javaslata alapján. „A határ a csillagos ég’’ – A Zselici Csillagoségboltpark komplex turisztikai fejlesztése” (DDOP-2.1.1/E,F12-k2-2012-0004.) című projekt a Zselici Tájvédelmi Körzet részeként funkcionáló, világszerte egyedi értéket képviselő Csillagoségbolt-park komplex turisztikai fejlesztése valósítja meg több mint 710 millió forint értékben, közel 100%-os támogatás mellett. Igen, nem véletlen a jelen idő és a kijelentő mód, ugyanis a napokban aláírásra került a fejlesztésre vonatkozó támogatási szerződés, így a támogatók részéről zöld utat kapott a projekt. Az elkövetkező másfél évben e beruházás során a kapcsolódó kiegészítő infrastruktúrával együtt kialakításra kerül a „Csillagvár” multifunkcionális csillagvizsgáló (kiállítóhel�lyel, 54 fős planetáriummal, médiateremmel, távcsőkupolával, kutatóhellyel, -teremmel és ajándékbolttal), megvalósul a „Csillagpark” játszótér, a 25 méter magas „Csillagles” kilátó, a csillagvizsgálóhoz vezető „Csillagösvény” úton pedig interaktív információs/bemutató pontokat helyezünk el. A tényleges 2013 márciusi kezdéshez azonban még szükséges a hatósági engedélyek beszerezése, mely az elkövetkező hetek, hónapok legfontosabb teendője lesz.
E pályázat „kistestvéreként” projekttervet nyújtottunk be „Kalanderdő” – Természetközeli élmények a Deseda környékén (DDOP2.1.1/A.B-12-2012-0037) címmel a Deseda-tó, a Desedai arborétum és a Gombás-Desedai parkerdő természeti és környezeti értékeinek megőrzése és ökoturisztikai fejlesztése céljából. Elképzeléseink szerint e projekthelyszíneken kimondottan az iskolás korosztály részére egy ún. „Lombfedeles tanösvénypark”-ot, kalandpályát, illetve a kisebbeknek játszóteret hozunk létre, a mozgáskorlátozottak, a kisgyermekes családok „Guruló tanösvény”-en barangolhatnak, de lehetőséget kapnak a lovas turisták is a „Pa-tanösvény” bejárására. Kuriózum lesz az ún. „Lebegő sétány”, ahol a látogatók a terepviszonyokat kihasználva több méteres magasból csodálhatják a környéket, vagy a mélybe ásott „Elmerengő” a különböző talajrétegek szemléletes bemutatására, illetve a tóparti madármegfigyelő. A 138,6 millió Ft végösszegű pályázat jelenleg a Közreműködő Szervezet elbírálására vár.
Turisztika, közjólét Ugyanebben a konstrukcióban konzorciumi tagként pályáztunk „Az Országos Kékkör (OK) Dél-Dunántúli Régiót érintő nyomvonalának és attrakcióinak multifunkciós fejlesztése, a túraútvonalak téradat alapú nyilvántartási és fenntartási rendszerének kialakítása a kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése” (DDOP2.1.1/A.B-12-2012-0065.) cím-
mel. A konzorcium vezetője a Magyar Természetjáró Szövetség, tagjai a SEFAG Zrt., a Mecsekerdő Zrt, a GEMENC Zrt. és a Mecsek Egyesület. Az 50 millió Ft bekerülési értékű projekt a Nagybajomi, a Zselici, illetve a Kaposvári Erdészetet érinti. Legfontosabb beruházáselemei a SEFAG Zrt. vonatkozásában: • 5 km gyalogos útvonal felújítása, • kerékpáros útvonal kijelölése a Mesztegnyői Erdei Vasút nyomvonala mellett, • fedett, illetve fedetlen pihenőhelyek kialakítása, felújítása (pl. Mesztegnyői Erdei Vasút induló állomásánál, valamint Felsőkakon), • hidak létesítése a Csipánypataknál és a Pölöskei réten, • forrás felújítás Dugás-kúton, • illetve madármegfigyelő létesítése Mesztegnyőn a Busvári tónál. A projekt hiánypótlása a napokban megtörtént, jelenleg szintén az értékelésre várunk. Szintén turisztikai, közjóléti célzattal külsős támogató partnerként részt veszünk a Kaposvár és a Zselic Vidéke Turisztikai Desztináció Menedzsment Egyesület „TDM szervezet fejlesztése Kaposváron és környékén” (DDOP2.1.3/B-11-0006.) című, jelenleg is megvalósítás alatt álló pályázatában, amelyben a tervezettek szerint 2013 június végéig a következő tevékenységek valósulnak meg 14,5 millió Ft értékben a kezelésünkben lévő megyeszékhely környéki parkerdőkben, illetve turisztikailag kiemelt egyéb területeken: • a Deseda-Gombás parkerdőben tornapálya felújítás, „Nordic walking” pálya létesítése; • a Gyertyánosi Parkerdőben gyalogos ösvény kialakítása, a kemence, a fi-
Somogyi siker a soproni TDK Konferencián A Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kara 2012. december 5-én rendezte meg Tudományos Diákköri Konferenciáját. Az „Erdészeti szekció” legkiválóbbja Fülöp Tamás lett. Tamás a dolgozatát az „Ezüsthársas-bükkösök fatömeg-tarifa tábláinak megszerkesztése és erdőnevelési szempontú vizsgálata” címmel írta, melyhez vizsgálatait a Zselici Erdészet területén végezte. A hallgató hatalmas adatmennyiséget dolgozott fel (37 750 faegyed átmérője, valamint ehhez kapcsolódóan 6 984 fa magasságának meghatározása), mely a dolgozat bírálóinak őszinte elismerését vívta ki. A munka egy nyári gyakorlat során kezdődött. Társaságunk számára is fontos volt, hogy a „Ropolyi erdőrezervátum” védőzónájá-
nak kezeléséhez megteremtsük azokat a feltételeket, amelyek segítségével az ellenőrzési növedéket egyszerűen, de pontosan meg tudjuk határozni. Tamás ezzel a munkájával meg-
teremtette ennek lehetőségét. A munka kiállta a tudományos megmérettetés nem kis próbatételét. A cikk írója ezúton tolmácsolja a hallgató köszönetét
PÁLYÁZATOK / AKTUÁLIS
mindazon kollégánknak, se gítőinek, akik biztosították azt a feltételt, hogy a kitűzött célt eredményesen meg tudta ol dani. Gratulálunk Tamás!
•
• • •
lagória, valamint a „Négy testvér” forráshoz vezető híd és a parkoló felújítása; a Tókaji Parkerdőben forrás foglalás, „Nordic walking” pálya létesítése, a szigetre vezető híd, a filagória, a futó-és tornapálya felújítása; a Világos-Hárserdő túraútvonal, az esőbeálló és a parkoló felújítása; a Róma-hegy – Nádasdi Parkerdő túraútvonal és a forrás felújítása; a Katica tanya – Kardosfa túraútvonal felújítása, illetve kialakítása.
Szakértői rendszer, a jövő erdőgazdálkodásáért A közjóléti tevékenység ellátása mellett kiemelten fontosnak tartjuk a tudományos életben való szerepvállalást is. Több kísérleti-fejlesztési projektötletünk közül „A klímaváltozás előrevetített kedvezőtlen hatásainak mérséklése céljából erdőgazdálkodási döntéstámogatási rendszer kidolgozása, gyakorlatba történő bevezetése és piaci termékké alakítása” (GOP-1.1.1-11-2012-0298) címmel konzorciumi pályázatot nyújtottuk be szeptember végén a MAG Zrt.-hez. A konzorcium vezetője a SEFAG Zrt., tagjai a KEFAG Zrt.. és az ERTI. Az ERDTÁR projekt egy olyan erdőgazdálkodást segítő döntéstámogatási szakértői rendszer kialakítása, mely alkalmas a klímaváltozás hatásainak földrajzi koordinátához, vagy helyrajzi számhoz köthető finomléptékű értékelésére, és a hatásokból fakadó gazdálkodói döntések megalapozására, egy olyan ágazatban, amely akár évszázados termesztési ciklussal is jellemezhető, és amelyet a klímaváltozás hatásai ezért különösen nagy súl�lyal érintenek. A cél egy olyan, interneten elérhető, előzetes regisztrációhoz kötött, piaci termékként megjelenő szolgáltatás kialakítása, amelynek alkalmazása hozzájárul a természeti erőforrások fenntartható hasznosításához az erdészeti ágazat gazdasági szereplői, erdőt telepíteni szándékozók és szakigazgatás szervezetei számára. A mintegy másfél éves időtartamú, 105 millió Ft összértékű projekt során a kollégák aktív közreműködésére is szükség lesz a terepi mérések, mintavételezési, rögzítési tevékenységek ellátásában. „A SEFAG Zrt. komplex humánerőforrás-fejlesztési programja” (TÁMOP2.1.3.C-12/1-2012-0411) című
projektünk biztos alapokat nyújt kutatási-fejlesztési programjaink megvalósításához, illetve a mindennapi munkához szükséges tudás továbbfejlesztéséhez. A projektben a szakmai, angol nyelvi és térinformatikai alap, illetve haladó szintű képzések mellett sor kerül vezetői továbbképzésre is. A képzések egy éves időtartam alatt valósulnának meg többnyire saját helyszíneinken, amennyiben a Közreműködő Szervezet is támogatásra érdemesnek ítéli a projektötletet. Fontos infrastrukturális beruházásunk a 111/2011. (XI. 24.) VM rendelet alapján megvalósuló Kercseliget-Szalacska mezőgazdasági út (erdészeti feltáró út) felújítása is. A beruházás a terveink szerint jövő év tavaszára készül el, bekerülési értéke 108,6 millió Ft, melyből az Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal támogatása közel 68 millió Ft.
…és amelyek már megvalósultak Természetesen a pályázatoknak is van egy „életciklusa”, így azokról is szót kell ejtenünk, amelyek már befejeződtek. Az elmúlt hetekben érkezett meg a három évig működő „Energiaerdő” projekt (GOP-1.1.108/1-2008-0064) hivatalos lezárásáról szóló tájékoztató a Közreműködő Szervezettől. Ez azt jelenti, hogy a projekt megvalósította a pályázatban megfogalmazott célkitűzéseit, sikerült létrehozni azt a komplex technológiai prototípust, amely megfelelő eredményt produkált mind pénzügyi, mind szakmai-tudományos téren. Ezt követően már csak az ötéves fenntartási és monitoring teendőket kell ellátnunk vele kapcsolatban. A napokban lezárult a munkavédelmi jellegű bírság felhasználására benyújtott (OMMF-II-10-P-0365) pályázatunk is, melynek keretein belül rendeztük meg ez év tavaszán a kétfordulós STIHLkupát, a fahasználati termelésirányítók, erdészeti vállalkozók, alkalmazottak és egyéb érdeklődők számára a modern, munkabiztonságot segítő eszközök és módszerek megismertetése céljából. Egy régi mondás szerint: „Kétféle módon lehet feljutni egy tölgyfa csúcsára. Az egyik, hogy felmászol rá, a másik, hogy ráülsz egy makkra és vársz”. Mi a mászást választottuk és csodaszép innen a kilátás... Szakáné Burányi Mária
Személycsere Közös megegyezéssel megszűnt Jankó Gábor erdészetpolitikai osztályvezető munkaviszonya, aki egyben lapunk szerkesztőbizottságának elnöki tisztét is betöltötte. Utódja Ihárosi Péter erdőmérnök lett, aki eddig a Lábodi Vadászerdészet területgazdasági ágazatvezetője volt.
5
Természeti károk a SEFAG Zrt-nél 2012-ben 2012. évben a hosszan elhúzódó téli időjárás és a kései fagyok mellett rendkívüli aszály is sújtotta a magyar agrárgazdaságot. Somogy megyében – így a SEFAG Zrt. működési területén is – az országos átlagnál is súlyosabbak a szélsőséges időjárás következményei.
A rendes gazdálkodás körét meghaladó mértékű 2012. évi természeti károsítások jelentős többlet feladatot és költséget jelentenek a társaság számára. Míg a korábbi években a heves viharok és annak velejárójaként a levonuló rendkívüli víztömeg okozott jelentős károkat erdeinkben és az erdészeti infrastruktúrában, addig 2012ben a súlyos csapadékhiánnyal és annak következményeivel kellett megküzdenünk. A szárazság következtében több tűzeset is előfordult erdeinkben. Kollégáink, vállalkozóink és közfoglalkoztatott dolgozóink közreműködésével, egyes esetekben illetékes katasztrófavédelemi szakemberek segítségével legtöbb esetben súlyosabb károk keletkezése nélkül kezelni tudtuk az egyes eseteket. Kárfelszámolási tevékenységet is keletkeztető jelentősebb tűzeset a Kaposvári Erdészetnél és Lábodi Vadászerdészetnél történt. A tűzesetek kialakulásában a külső körülmények (szárazság, szél) és sajnos ismeretlen személy(ek) felelőtlen tevékenysége játszott szerepet. A legsúlyosabb tűzeset Lábodon volt, ahol 16 hektáron a szomszédos magánerdőből átterjedő tűz pusztított.
A fiatal erdősítésekben ennek következtében 4,2 millió forint kár keletkezett. A tűz idősebb, szálas állományokat is érintett, ahol a lábon álló faanyag értékvesztesége meghaladta 2,5 millió forintot. Míg megyénkben a csapadék évi átlagos mennyisége 700 mm körül alakul, az idei évben az augusztus végéig lehullott csapadék mennyisége nem érte el még a 250 mm-t sem, s november közepén is csak 360 mm körül alakult. A kedvezőtlen időjárási körülmények súlyos következményekkel járnak az erdei életközösségek, erdőállományok számára. A megfelelő mennyiségű és eloszlású (időbeli és térbeli) csapadék megjelenése elengedhetetlen az erdősítések megfelelő fejlődéséhez. A március közepéig elhúzódó téli időjárás után jelentkező csapadékhiány, majd a májusban két alkalommal is jelentkező erős kései fagyok (-4 C° és -8 C°) miatt legyengült erdőfelújítások a nyári hónapokban számottevő csapadék nélkül vegetáltak. Hasznosítható csapadékmennyiséghez – területenként változó mértékben – csupán május végén jutottak erdőállományaink. Mindezek miatt –
augusztusig – drasztikus mértékű, 667,3 hektár mennyiségi aszálykár jelentkezett a folyamatos erdősítésekben. Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a csapadékhiány, a légköri aszály, a lecsökkent talajvízszint és a későbbiekben részletezésre kerülő egyéb természeti károk (fagy, rovarkárosítások) hatásai a klímaváltozáshoz kapcsolódnak. Az évről-évre egyre súlyosabb következményekkel járó károsítások hatásai egymást erősítik, amelynek megoldására nemzeti intézkedési terv kidolgozására lenne szükség, mert olyan nagyságrendű – hosszútávra kiható – problémát jelentenek, amelyeket az egyes gazdálkodók külön-külön nem képesek kezelni. Az aszálykárok felszámolása jelentős mennyiségű talaj-előkészítési és ültetési (újraerdősítési és pótlási) többletmunkát és ehhez kapcsolódóan várhatóan 213 millió forint költséget jelent a társaságunknak. Fel kell hívni a figyelmet arra is, hogy már nem csupán a fiatal erdősítések, hanem az idősebb erdőállományok is jelzik a kedvezőtlen körülményeket. Jelentős mértékű a homoki termőhelyeken álló fenyőállományok lombvesztése, s egyre aggasztóbb a tölgy állományok száradása is. A mezőgazdasági termelésbe vont területeken a termés-kiesés miatt 20 millió forint eredmény-kieséssel kell kalkulálni.
A korábban már említett jelentős fagykárosítás miatt a friss hajtások pusztulása az első jelentések szerint több mint 700 hektáron okozott megtorpanást a fiatal erdőállományok fejlődésében. A növények természetes visszaszerző képességének köszönhetően – és a különböző károsítások együttes jelentkezése miatt – a jellemzően fagykárosításból adódó mennyiségi kár 6,3 hektáron volt számszerűsíthető Évről-évre fokozódó problémát jelent a cserebogár károsítása. Az idei évben a jellemzően pajor által károsított men�nyiségi kár 69,6 hektár volt. A rovar elleni hatékony kémiai védekezés nem engedélyezett, károsítása ma már nem csak a fiatal erdősítéseket, hanem az idősebb állományokat is veszélyezteti. Részvénytársaságunk szorgalmazza az országos összefogás megteremtését, hiszen ez a több erdőgazdálkodót is érintő probléma megoldása, kutatása meghaladja az egyes társaságok lehetőségeit. A fagy és rovarkárosítások esetében jelentkező – korábbi éveknél kisebb – mennyiség csupán azt jelzi, hogy a károsítások komplexitása miatt az idei évben inkább az aszály hatását találták erőteljesebbnek (jellemzőbbnek) a társaság és a hatóság szakemberei a műszaki átvételek során. Az erdősítésekben keletkezett 244,9 millió forint nagysá-
gú kár visszatükrözi felszámoláshoz kapcsolódó munkaműveletek költségeit. Ki kell hangsúlyozni, hogy a fenti összeg csupán a kárfelszámoláshoz kapcsolódó elengedhetetlenül szükséges költségeket mutatja, s nem tartalmaz több, nehezebben számszerűsíthető következményt (pl.: növedékveszteség, átfutási határidő megnövekedése miatt szükséges többlet-munkák Kárfelszámolás ütemezése 2012. 2013. Összesen
Tűzkár 12,1 12,1
re igénybe vesszük a kínálkozó pályázati lehetőségeket, s bízunk abban, hogy a tulajdonosi jogokat gyakorló MFB – a tavalyi évhez hasonlóan – ismét támogatást tud nyújtani a rendkívüli károk felszámolásához. A kárfelszámolási munkák mennyiségét, megoszlását és helyreállítási munkák megvalósításának tervezett ütemét az alábbi táblázat mutatja.
Érintett terület (ha) Aszálykár Pajorkár 425,8 43,9 241,5 25,7 667,3 69,6
Fagykár 5,3 1,0 6,3
SEFAG Zrt. összesen 487,1 268,2 755,3
költségei), amelyek a társaság eredménytermelő képességére a jövőben kihathatnak. A kárfelszámolási tevékenység kivitelezését már megkezdtük és az őszi tavaszi ültetési időszakban azt maradéktalanul el szeretnénk végezni. A szükséges költségek fedezésé-
A szokásosnál lényegesen nagyobb pótlási feladatok megvalósítása jelentős többletfeladatot ró a részvénytársaság szakembereire és a kárfelszámolási munkákat ténylegesen elvégző vállalkozókra, közfoglalkoztatottakra egyaránt. Spingár Péter
Feltáróút felújítás a Kaposvári Erdészetnél
rán kialakítva. Ezután történik a leágazók kis frakciójú zúzott mészkővel történő megterítése 10-15 méter hosszan, az ún. sárrázó kialakítása céljából.
terített zúzottkővel és cementtel, teljes úttest szélességében két menetben, a cement kötéséhez szükséges víz folyamatos biztosítása mellett. d. A pályaszerkezet profiljának kialakítása útgyalu segítségével, majd az így elkészült útalap letömörítése úthenge-
2. Az út pályaszerkezetének felújítása remix technológiával Az előzetes vizsgálatokból kiderült, hogy a felújítandó pályaszerkezet vastagsága átlagosan 15-17 cm, ami még stabilizálva is kevés ahhoz, hogy az út teherbírása az elvárt értékre (20 t/m2) emelkedjen, ezért a pályaszerkezetet meg kell „vastagítani”. a. 15cm vastagságban zúzott mészkőréteg felhordása az úttestre, a vastagság egyenletességének beállítása teherautó után vontatott kőterítő segítségével. b. A stabilizáláshoz szükséges, esetünkben cement kötőanyag elterítése a zúzottkő felületre. c. A régi úttest felmarása és összekeverése az előzetesen ki-
rek segítségével. A továbbiakban 3-4 napig a víz folyamatos biztosítása a cement végleges kötéséig. e. Az így elkészült útalapra záró és kopórétegként az út egy szakaszán kétrétegű felületi bevonat felhordása 1,5 cm vastagságban. Ez a bevonat tulajdonképpen nagyon finom frakciójú bazaltzúzalék és bitumen keveréke, amely minőségben majdnem megközelíti az aszfaltét. A korábban legrosszabbnak ítélt simonfai útszakaszon további 4 cm vastag aszfaltréteg került kopó és záró rétegként felhordásra. f. Az útpadka kialakítása zúzott mészkőből 1-1 méter szélességben. Bacsi András, Merczel István
Az erdőhasználat kiemelten fontos művelete a fakitermelés által előállított termékek szállítása az értékesítési pontokra, melyhez megfelelő feltáróúthálózatra van szükség. A SEFAG Zrt. Kaposvári Erdészetének területe az egyik legmagasabb feltártsággal rendelkezik, a feltártsági mutató 3,2 fm/ha. Köves és aszfaltozott útjaink építése a ’70-es évek elején kezdődött, az utolsó kő alapú utat 1998-99-ben építették. Ettől függetlenül még mindig vannak olyan erdőtömbök, ahol stabilizált utakra lenne szükség a faanyag biztonságos szállítása érdekében.
A meglevő feltáró hálózat karbantartása jelentős erőforrásokat igényel. Fokozza a gondokat az a tény, hogy az utak pályaszerkezete maximum 10 tonna teherbírásra lett méretezve, miközben a napjainkban rendelkezésre álló szállítójárművek átlagos tömege eléri a 20 tonnát. A tömeg mellett a forgalom intenzitás is hatványozottan növekedett. Ebből következően a karbantartások és felújítások során a vízelvezetés, a műtárgy és a felületi zárás javítása mellett megoldást kell találni a pályaszerkezet komplex megerősítésére. A túlzó terhelés miatt a pályaszerkezet lemez hullámos lett, oldal
irányba szétnyomódott, mély egybefüggő kátyúk és nyomvályúk keletkeztek. Az utak feltöredezésének következménye a baleset veszélyen kívül a pályaszerkezet teljes megsemmisülése lehet. A sántosi, a cserénfai és a simonfai útszakaszokon 2012-ben lehetőségünk nyílott beruházás keretében komplex útfelújításra, amellyel ezeket a problémákat kellett megoldani. A pályaszerkezet felújításához a hideg remix technológiát választottuk, amelynek alkalmazása a mai erdészeti útfelújítások esetében egyedül álló. A hideg remix a meglévő útpálya-szerkezeti rétegek homogenizálásával készülő útpálya alapréteg típus, melynél a pályaszerkezet anyagát és a szükséges rétegvastagság, illetve a megfelelő összetétel elérését biztosító javítóanyagot egy speciális célgép segítségével kötőanyaggal és vízzel keverik át és építik be. A régi pályaszerkezet anyagából maradéktalanul felhasználhatók a kü-
lönböző típusú hengerelt aszfaltok, a cementstabilizációs-, vagy soványbeton alaprétegek, illetve a makadám rendszerű alaprétegek maximum 55-60 mm-es szemnagyságig. A kiegészítő, javító anyagként szóba kerülhető ásványi anyagok közül legjelentősebbek a különböző zúzott kőanyagok, homokos kavicsok, mart aszfaltok, de felhasználható minden olyan anyag, mely az ÚT 2-3.207 sz. Útügyi Műszaki Előírásban szerepel. Kötőanyagként elsősorban a különböző típusú cementek, meleg-, vagy higított bitumenek, bitumen emulziók alkalmazhatók, de kiegészítő kötőanyagként előfordulhat mész-, vagy salaktermék, esetleg pernye használata is. A meglévő pályaszerkezet felmarása, átkeverése, elterítése a helyszínen történik egy speciális önjáró célberendezés segítségével. Ez a gép esetünkben egy gumikerekes maró-keverő gép volt. A szükséges javítóanyagot előzetesen a felújítandó felületre ki kell teríteni. A por alakú cement kötőanyag adagolása előszórással történik. A cement kötéséhez szükséges vizet szállító tartálykocsikat a vezérgép elé kell kötni, melyekből az adagolás a célberendezés által számítógéppel vezérelve történik. Az eljárás ott alkalmazható eredményesen hosszútávon is,
ahol meglévő útszakasz földmű teherbírása, vízelvezetése megfelelő, csupán a régi pályaszerkezet teherbírása nem felel meg a mai, illetve jövőbeni megnövekedett nehézforgalom igényeinek. Ezekben az esetekben egy kellően teherbíró alapréteg megépítésével és egy, vagy több réteg aszfaltburkolattal, esetleg kétrétegű felületi bevonattal egy tartós, környezetkímélő, gazdaságos új pályaszerkezet alakítható ki. Az összesen 5380 folyóméternyi útfelújítást a Magyar Közút Zrt. végezte el.
A technológiai sor 1. Az út vízelvezetésének teljes körű biztosítása a. A meglévő útpadka, vízelvezető árok, árokrézsű megtisztítása a felverődött lágy-, és fás szárú növényzettől. b. Az évek során eliszapolódott vízelvezető árkok újrametszése az erre a célra kifejlesztett árokmetsző célgép segítségével, valamint a régi vízelvező létesítmények kitisztítása nagynyomású csőtisztító berendezés segítségével. c. A meglévő földútcsatlakozásoknál a vízelvezetés kiépítése vasbeton csőfejjel ellátott csőátereszek beépítésével. Ezek csatlakozásonként átlagosan 6 méter szélességben készültek és összesen mintegy 33 db lett belőlük a felújítás so-
FÓKUSZBAN
6
Agancsmustra a SEFAG Zrt.-nél (folytatás az 1. oldalról) A mustra külön érdekessége volt a gímtrófeák mellett kiállított mintegy ötven dámagancs is, amelyek szintén az idei – de még javában tartó – barcogási időszakban kerültek birtokba. A szemle kiemelkedő látnivalója volt a 2012. október 9-én terítékre került 5,08 kg trófeasúlyú, 200,27 C.I.C. pontos dámbika agancsa amit – egy hajnali cserkelés alkalmával – szlovák vadász hozott terítékre, Ács Kornél fővadász kíséretében. Az első öt kilogramm feletti dámbika 1992-ben esett Lábodon. Az 5,05 kg, 197,71
C.I.C. pontos dámtrófea egy német vadász gyűjteményét gazdagította, az elejtőt Heffter Tibor fővadász vezette sikerre. A lábodi súlyrekorder dámot, amelynek 5,15 kg tömegű trófeája 184,65 nemzetközi pontot ért el 2002. október 14-én ifjabb Galamb Gábor kíséretében ejthette el a szerencsés vadász. A szemle igényes kivitelezéséért gratulálunk a Lábodi Vadászerdészet szakszemélyzetének! Az idei bőgésben esett bikák egy részéről, illetve a szemléről készült képek a www.
sefaghunting.com weboldal galériájában megtekinthetők! Szerző: Balog Tamás
Erdők Hete - tizenhatodszor Az országosan megszervezett XVI. Erdők Hete programsorozat részeként Somogyban is jelentős események zajlottak. A SEFAG Zrt. központi nyitórendezvénye a „Fedezd fel a somogyi állami erdőket az erdészekkel” címet viselte. Három kaposvári helyszínen, közel kétszázötven alsó tago-
zatos gyermek ismerkedett Európa természeti örökségével, az erdei munkahelyekkel és a fa energetikában betöltött szerepével. A Megyei és Városi Könyvtárban a somogyi erdők sokszínűségéről, jellemző növényfajairól dr. Takács László vetítettképes előadását nézhették a gyerekek, majd az elhangzottakról számot is adhattak. A Nyugdíjasok Egyesületének helyiségében „A fa, mint megújítható energiaforrás” című előadásában Dobos Ildikó közjóléti referens beszélt a fák növekedéséről, a táplálékláncban betöltött „szerepükről”, hasznosításukról (gyermekjátékok, bútorok, épületfa, illetve pelletről, aprítékról, tű-
zifáról, stb.), valamint megújíthatóságukról. Interaktív feladatként a gyermekek tölgymakkot vetettek cserépbe, amit aztán gondozásra haza is vihettek. Az Együd Árpád Művelődési Ház (AGÓRA), oktató termében Győrke Gábor és Isó Lajos „Munkahelyek az erdőben” című előadásukban az erdőművelési, erdőgazdálkodási tevékenységekről adtak tájékoztatót. A program második felében aktivizálták a hallgatókat: vetítettképes interaktív játékon mérték fel a gyermekek felkészültségét. A Sefag mind a nyolc erdészeténél, több helyszínen is megszervezték a „Fedezd fel az erdőt az erdészekkel!” ve-
Elkezdtük a szervezést A Magyar Tudományos Akadémiának (MTA) több regionális alapon szerveződő Bizottsága van. Baranya, Somogy és Tolna megyék tudományos életét a Pécsi Akadémiai Bizottság (PAB) fogja össze. A Bizottság képviseli a három megye tudományos téren jelentkező érdekeit, szolgálja az egyes tudományterületek fejlődését a régióban. A területi akadémiai bizottságok számos szakbizottsággal rendelkeznek.
Ezek egy – egy tudományterület fejlődésének régiós letéteményesei, az ott lévő – a tudomány által még meg nem oldott kérdések – megoldásának bázisai. 2012. november nyolcadikán az MTA Erdészeti Bizottságának Erdőgazdálkodási Albizottsága Bujákon kihelyezett űlést tartott. Az ülésen részt vett Dr. Solymos Rezső erdész akadémikusunk is. Az egyik
szünetben felvetette azt a sajnálatos tényt, hogy vannak olyan területi elven működő akadémiai bizottságok, ahol nincs működő erdészeti szakbizottság. Sajnos a mi régiónk is ezek közé tartozott. Örömmel számolhatok be, hogy akadémikusunk hathatós közreműködésével a szervezőmunka elindult! Úgy gondoljuk, hogy az erdészeti szakbizottság megalakítása mellett, an-
Természet és az EMBER A Sefag Zrt., a Somogy Megyei Erdész és Természetvédő Egyesület, valamint az Országos Erdészeti Egyesület Kaposvári Helyi Csoportja ismét lehetőséget biztosított tagtársai számára a természet szépségeinek a bemutatására. A Természet és az EMBER című fotókiállításon húsz alkotó mutatkozott be: Albert Péter, Bálint László, Bálint Tamás, Balog Tamás, Bíró Dániel, Borbás Ádám, Detrich Miklós, Farkas Péter, Füsi Balázs, Hegyi Norbert, Horváth Ildikó, Keszericze Jenő, Major László, Papp Árpád, Puskás Eszter,
Ruzsics Balázs, Simon Tamás, Skáfár Jószef, Valent Sándor, Zsobrák Roland. A kiállítást 2012. október 18-án Kaposváron, az Együd Árpád Kulturális Központ Agóra kiállító termében Kovács Tibor fotóművész nyitotta meg. Itt az anyag első bemutatkozójaként – az 1956-os forradalom 56. évfordulójának tiszteletére – 56 fotóból álló válogatást mutattunk be. Jelenleg a tárlat teljes anyaga a kaposvári Táncsics Mihály Gimnázium aulájában látható. A későbbiekben – vándorkiállítás jelleggel – több helyszínen
télkedőt, és az erdészek tanösvény túrára is vezették a tanulókat. Természetesen részt kért a programokból a sziágyi Madárlátta Suli, valamint a Mesztegnyői Erdei Vasút is. A legnagyobb létszámot – példás társadalmi összefogással – a záró eseményt tartó Barcsi Erdészet és a Dráva Völgye Középiskola tudta mozgósítani. A kétnapos rendezvényen – együttműködve a Duna Dráva Nemzeti Parkkal és a Vízügyi Igazgatósággal – a helyi és a környékbeli iskolák több mint kilencszáz tanulója számára szervezték meg programjaikat. Összességében – az időjárás által nem mindig „támogatott” sefagos rendezvényeken – több mint kétezer gyermek ismerkedett az erdő életével, az erdészek munkájával. – DM –
Tíz, húsz, harminc éve írtuk…
nak vadgazdálkodási albizottságát is szükséges létrehozni, mivel a három megye mindkét téren meghatározó országunkban. A régióban megvan az az erdőgazdálkodási és vadgazdálkodási tudásbázis mely képes e téren tudományosan előremutatóan, a jövőt szolgálni. A bizottság és az albizottság előreláthatóan 2013. január végén alakul meg a Pécsi Akadémiai Bizottság székházában. Tisztségviselőiről, tagjairól, és programjáról, valamint rendezvényeiről folyamatos tájékoztatást fogunk adni.
Erdők a közjóért Közel kétéves fejlesztési folyamat zárult le a napokban a Lábodi Vadászerdészet területén, melynek keretében turisztikai célú beruházások valósultak meg. A horvátországi, Našicei Erdőgazdaság és a SEFAG Zrt. – együttműködve a Somogy Megyei Erdész és Természetvédő Egyesülettel – közös pályázat keretében álmodta meg a lábodi térség természeti értékeinek bemutatását segítő projektet. A pályázat a horvát oldalon a lisičinei arborétum növénykultúrájának és infrastruktúrájának helyreállítását és fejlesztését, valamint az arborétum bemutatását és promóciójának kiépítését, a magyar oldalon a petesmalmi „Studinka”
erdész-vadászház felújítását, természetismereti központtá alakítását és Nagysallérban egy vadaspark létesítését, valamint egy Petesmalomtól Sziágyig vezető, közel tíz kilométer hosszú tanösvény kiépítését tűzte ki célul. A napjainkra megvalósult létesítmények ünnepélyes avatására október végén került sor. Mára a Természetismereti Központ a tradicionális formákat megőrizve új köntösben emlékeztet a régi időkre, a kis vadászlak híres lakóira, vendégeire. A híres lábodi vadgazdálkodás alapító „urára”, Dr. Studinka Lászlóra, a nemzet nagy vadászírójára gróf Széchényi Zsigmondra, és a jó barátra, báró Schell József grafikus-festő művészre, kinek
is megtekinthető lesz. Olyan menetrendet állítottunk össze, hogy az erdészetek működési körzeteiben, akár a legkisebb iskolában, illetve faluban is alkalmuk legyen az érdeklődőknek megtekinteni a díjazottak páratlan szépségű alkotásait.
Az 1982. decemberi számban Göndöcz Gyula osztályvezető Újabb lépés a Barcsi Erdészet létrehozása című cikkében a több éve zajló erdészeti átszervezés egyik állomásáról tudósít. „A Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság igazgatója 1982 szeptember 1-i hatállyal megszüntette a Ladi- és a Középrigóci Erdészeteket és átszervezés, szervezeti továbbfejlesztés révén létrehozta a két erdészet összevonásával a Barcsi Erdészetet. Az erdészet létrehozása is egy lépés annak a gazdasági elképzelésnek a megvalósítása terén, amely az üzemi erdészeteink komplex átszervezését, az optimális üzemnagyságú erdészetek kialakítását tartalmazza. A fejlesztés tanulmányterve már 1977-ben elkészült. Ennek alapján alakítottuk ki 1978-ban Zamárdi és – 1980-ban – a Zselici (kaposvári) Erdészetet. A nagyságrend eltérő volta miatt a Zselici Erdészetnél az irányításban az ágazati jelleg (műszaki vezetők fölött ágazatvezető) érvényesül. A Zamárdi-, illetve a most kialakított Barcsi Erdészetnél egy lépcsővel az irányítás kevesebb: ágazatvezető nincs, a főmérnök, az erdészetvezető közvetlenül a műszaki vezetőkön keresztül irányít.”
A Fagazdasági Híradó1992-ben a SEFAG új kitüntetéséről tudósított. „Gazdaságunk vezetése a szakszervezeti bizottsággal közösen az erdőgazdálkodásért végzett kimagasló tevékenység elismerésére „SOMOGYI ERDŐKÉRT” kitüntetést alapított. A kitüntetettek – évente legfeljebb három fő – arany pecsétgyűrűt kapnak, amelybe tölgyfalomb és az adományozás éve van bevésve. A gyűrű átadására minden év október 23-án kerül sor... Az első évben tizenegy főre nyújtottak be javaslatot, közülük Gubányi Imre ágazatvezető főmérnök Szántódról, Pálinkás József iharosi ágazatvezető, és Tóth Lajos a Nagybajomi Erdészet kerületvezető erdésze nyerte el a kitüntetést.” Ugyancsak az 1992 decemberi számban Tájékoztatás a SEFAG átalakulásáról címen jelent meg Bóna József vállalati biztosnak a dolgozókhoz írott levele. „Tájékozatjuk Önöket, hogy vállalatunk 1993. január 1-vel részvénytársasággá kíván átalakulni. Az átalakulás előkészítése folyamatban van, megkezdését az 1992. évi LIII. törvény írta elő vállalatunk számára. A jogszabály szerint a vállalatnak 1993. február 28-ig az átalakulási tervét be kell nyújtania az Állami Vagyonkezelő Rt. részére. Az átalakulási terv előkészítésében megbíztuk a budapesti székhelyű – az ÁVÜ hivatalos tanácsadói körébe tartozó – Takarék Vagyonkezelő, Csődmenedzselő és Felszámoló Rt.-t… … A munkavállalói érdekképviseleti szervek a tájékoztatásban foglaltakra vonatkozó véleményüket, illetve a jóléti és szociális célokat szolgáló vagyontárgyak esetében egyetértésüket – annak kézhezvételétől számított 15 napon belül – írásban közölhetik a vállalati biztossal.”
keze nyomát megőrizték az ősi falak és a gondos utódok. A vadasparkban megcsodálhatjuk a térség kérődző állatait: gím- és dámszarvasok, őzek, valamint muflonok figyelhetők meg. Az Erdei Iskolát és a Természetismereti Központot összekötő tanösvény ismeretterjesztő táblái a változatos belső-somogyi táj természeti értékeit, érdekességeit mutatják be a turistáknak. Az ismeretterjesztő anyagokat az erdé-
szeti társaság munkatársainak természetfotói illusztrálják, a szerkesztők pedig „Tudod-e?” rovattal kedveskedtek a legkisebbeknek. Az avatásokat követően az Alexandra Vadászházban rendezett projektzárón, Barkóczi István, a SEFAG Zrt., vezérigazgatója és Vlatko Podnar, a Našice Erdőgazdaság igazgatója vonta meg a beruházások mérlegét. Detrich Miklós
2002-ben Maczinkó László rövid hírben számolt be egy sziágyi fejlesztésről Út az erdei iskolához címen. Az iskola megközelítése „… a jelenlegi, négy és fél kilométeres földúton meglehetősen bizonytalan, időjárásfüggő – volt eddig. A SEFAG RT. 22 millió forintot nyert pályázaton az Agrárgazdasági célok 2002. évi költségvetési támogatásából, a közjóléti alapba történt átcsoportosítása révén…A 2003-as erdei iskolai idénytől kezdődően ezáltal egyrészt az iskolát igénybe vevők, másrészt az esetleges mentésben részt vevők (tűzoltók, mentők, orvos…) biztonságosabban és gyorsabban érhetnek céljukhoz.” Válogatta (szemezgette): Detrich Miklós
A S E FA G E R D É S Z E T I É S FA I PA R I Z R T. T Á R S A S Á G I É S K Ö Z É L E T I L A P J A
Kiadja a SEFAG Erdészeti és Faipari Zrt. 7400 Kaposvár, Bajcsy-Zs. u. 21. Telefon: 82/505-170, Fax: 82/505-133 E-mail:
[email protected] • www.sefag.hu A szerkesztőbizottság vezetője: DETRICH MIKLÓS A szerkesztőbizottság tagjai: Bálint László (Központ), Ihárosi Péter (Központ), Kovács László (Központ), Merczel István (Központ), dr. Takács László (Központ), Pintér Ottó (Zselic) Felelős kiadó: Barkóczi István vezérigazgató Készítette a Somogy Design Kft. Felelős vezető: Csere Tamás ügyvezető
RÖVID HÍREK Lapunkat rendszeresen szemlézi Magyarország legnagyobb médiafigyelője az »OBSERVER« OBSERVER BUDAPEST MÉDIAFIGYELŐ KFT. 1084 Budapest VIII. ker., Auróra u. 11. Tel.: 303-4738 • Fax: 303-4744 • http://www.observer.hu
