PRAZNOVSZKY MIIIÁLY
Adalékok Krúdy dunántúliságához
Kovács Sándor Iván írja nagy tájirodalmi tanulmánykötetének Litószavában, hogy ő maga is azt a felfogást képviseli írásaival, „hogy az író a szülőföldjéé. Nemcsak szintéziselem, h a n e m helyi hagyomány és tLidati erő is. Minden kötelék fontos tehát, ami a szülőhelyhez fűzi." 1 E sorok szerzője is évtizedek óta ebben a szellemben gyűjti össze a táj és irodalom kapcsolatának jelenségeit, különös tekintettel választott kedvenceire. így például Krúdy Gyulára vonatkozóan is, aki u g y a n nem a Dunántúlon született, de majdnem. Hisz benne, hogy az általa m o s t közölt új életrajzi adatok bizonyos vonatkozásokban értelmezhetik az é l e t m ű egyes darabjait. H a a küzdelem n e m olyan régi is, s nem olyan heves is, m i n t egykoron volt, Krúdyért m a is legalább n é g y táj emelhet szót, mint annak idején Homérért hat város. Természetesen n e m a szülőföld rangjáért vetélkednek, hiszen az egyértelműen Nyíregyháza kiváltsága, h a n e m azért a tájélményért, amely Krúdy műveiben meghatározó. A Nyírség az egyik, a valóságos szülőföld. Az író sokszor és ismételten leírta, hogy innen indul, alapélményeit itt kapja meg, regényeinek motivációi, hangulati elemeinek rendje innen származtatik, a dzsentrik, a furcsa, különc emberek és olykor tragikus sorsok földjéről, közel a gránichoz, a határhoz, közel a lengyel vidékhez, közel Podolinhoz, a felvidékhez, a szepességi városokhoz. 2 N ó g r á d azért emel szót, m e r t a család valóban innen származik, az író nagyapja itt születik, tanul, szerzi meg a jogi doktorátust, innen megy el részt venni 1848-49 lázas eseményeiben. Itt él a rablóvezér romantikus köpönyegét magára kanyarító nagyapa-testvér, Krúdy Kálmán, sok m ű v é n e k visszatérő, s a művek által megtisztult h a r a m i a figurája. És persze a felnőtt Krúdy gyakorta felkeresi az itt maradt rokonokat, akik a m a g u k m ó d j á n a múlt század elején még afféle nógrádi megkésett különcökként élnek s viselkednek, borzolva a kisvárosi n y u g o d t kedélyeket. 3 Pest lenne a h a r m a d i k , azaz m a g a a teljes főváros, hiszen 1896-tól ez az író élettere. Itt képződik, alakul és gazdagodik n e m c s a k az életmű, hanem a legendárium is. És itt van a klasszikus helyszín, részben a Tabán, illetve az ugyancsak eltűnt ObLida. Az utolsó nagy legenda képzője, az utolsó évtized élettere, az életmű kiteljesedésének meghatározója. 4 645
PRAZNOVSZKY MIHÁLY
A n e g y e d i k lenne a Dunától. Ez is a r á n y l a g jól körbejárható, h i s z e n Várpalota, a k k o r m é g csak Palota, a m e g h a t á r o z ó . Itt él a n a g y m a m a , Radies Mária és testvére, a fura, szelektíven süket (azaz azt hall m e g , amit akar) Radies János. Â s z o m o r ú sorsú h á z a s s á g ú n a g y m a m á t , mind az ifjú, mind a felnőtt író sokszor meglátogatja, s ha mást n e m , egy-egy álomfejtés titkát m i n d i g ellesi Radies Máriától, aki o l y a n szép volt, m i n t Spanyolország. 5 A másik e l e m e ennek a tájkarakternek Balatonfüred, a h o v á Krúdy r e n d s z e r e s e n visszatér, több kötetnyi írása f o g a l m a z ó d i k meg a tó és a táj ihletésére. 6 A h a r m a d i k pedig Veszprém városa, m e l y talán kevésbé v a n jelen az é l e t m ű b e n , a k ö r n y e z ő Bakony viszont annál többször. Ez utóbbi irodaimi tájról és K r ú d y kapcsolatáról a Veszprém megyeiek ma a k u l t i k u s rajongás h a n g j á n beszélnek, s egészen egyedülálló, ismétlődő, m e g ú j u l ó kultusz-eseménysort szerveznek az író személye köré, n e m feledkezve m e g arról sem, h o g y a legfontosabb a mű, s így a K r ú d y - k i a d á s b a n is lehetőségeik szerint önálló szerepet vállalnak. 7 K r ú d y d u n á n t ú l i s á g á n a k m e g h a t á r o z ó helyszíne m i n d e n k é p p e n Palota. Az a k k o r m é g kis település, amely v a l ó b a n a Bakony lábánál h ú z ó d i k meg, a n a g y m a m a révén lesz f o n t o s az író s z á m á r a . Hiszen i n n e n indul m a j d tovább a Balatonhoz vagy é p p e n Veszprémbe. Olykor k i r á n d u l n i a Bakony s ű r ű rengetegébe is, fel egészen Győrig. A n a g y m a m a , Radies Mária Krúdy-regények, -novellák, -tárcák kedvelt hőse lesz. Maga a szerelem, ami a n a g y a p j á h o z köti, teremti m e g a családi mitológia kiindulópontját, amelyet az író számtalan alkalommal e g y r e színesebben b o n t ki. A l e g e n d a szerint 1848-ban ismerkedtek meg egy g y ő r i honv é d b á l b a n . Azt u g y a n n e m tudni, h o g y Radies Mária ott volt-e e z e n a bálon, de h o g y az ifjú K r ú d y G y u l a igen, az tény: Nagy Iván naplója t a n ú s k o d i k erről. A m á s i k legenda szerint a legidősebb Krúdy m é g igen fiatal e m b e r korában az ostromlott K o m á r o m várában k é r t e meg Radies Mária kezét, s az esküvőt b e n t a várban, a z a z a várfalon tartották, h o g y ezzel is b o s s z a n t s á k az ostromló osztrákokat. Ez az alapszöveg, ez variálódik, főleg bővül és k a p egyre regényesebb szerepet. A valóság a z o n b a n sokkal h é t k ö z n a p i b b , de a m a g a m ó d j á n a z é r t nem h a g y o m á n y o s , miként a Krúdyak és a n ő k viszonya sohasem volt h a g y o m á n y o s n a k nevezhető. Radies Mária és K r ú d y Gyula 1850. május 25-én kötöttek házasságot Isztiméren, a Palotához közel fekvő, de m á r a szomszéd megyei községben. 8 Az u g y a n nincs kizárva, h o g y m i n d k e t t e n ott lettek v o l n a a várban, d e az esküvő e b b e n a kis f a l u b a n volt. A miértre egy másik d o k u m e n tum ad választ, első g y e r m e k ü k , az író apjának születési a n y a k ö n y v i kivonata, a m e l y szerint az e n é v e n második K r ú d y Várpalotán született, 1850. szeptember 2-án. 9 A két d á t u m közötti, a z a z az esküvő és a gyermek megszületése közötti bő két h ó n a p m e g m a g y a r á z z a a családi l e g e n d á r i u m mögöttesét. A m á r terhesen h a z a é r k e z ő ifjú feleségről el kellett híresztelni, h o g y a z eskü-
646
ADALÉKOK KRÚDY DUNÁNTÚLISÁGÁHOZ
vő bent volt K o m á r o m b a n , attól az időtől kell számolni a h ó n a p o k a t a gyermek megszületéséig. Hazatérni áldott állapotban, netán házassági igazolás nélkül, lehetetlen. M e g k e z d ő d i k hát a családi m í t o s z felépítése, amelyet egymástól örökölnek m a j d a családtagok. Radies Mária m a g a is tartója a családi mitológia épületének. Személyisége is rendkívüli. K m d y gyakran ú g y emlegette, h o g y száz évig élt, de valamivel kevesebb idő, 91 év rendeltetett neki, 1831. a u g u s z t u s 28-án született Várpalotán és 1922. január 27-én halt m e g Nyíregyházán. 1 0 Egy várpalotai f u v a r o s leánya (valószínűleg délszláv, d a l m á t eredettel), öntörvényű nő. Házassága inkább botrányos, m i n t s e m szolid. Van ereje t ö b b mint két é v t i z e d n y i együttélés u t á n otthagyni a folytonosan hűtlenkedő, vérbő férjét, s visszajönni Palotára, ahol akkoriban ugyancsak kinézték az elvált asszonyokat. De Radies Mária ekkor m é g n e m vált el. H o s s z ú évekig h o r d o z t a m a g á b a n a sérelmét, férjének soha n e m bocsátott meg, m e r t élete végéig szerette a „grófot", a h o gyan a 48-as tisztet nevezték. (A forradalombeli szerepe is része a családi m i tológiának, a valóság azonban itt is egészen m á s , d e erről m a j d máskor, m o s t elég h i v a t k o z n u n k N a g y Iván, a történész 48-as naplójára, a m e l y b ő l egy m á s fajta k é p bontakozik ki.) 11 Radies Mária sajátságos alakja lett a palotai életnek. M a g á n y o s asszony, n e héz k ö r ü l m é n y e k között él, félig-meddig írástudatlan, s v a l a m i elemi erejű természetismerettel rendelkezik, amelyből az író az á l m o s k ö n y v é h e z sok fontos adalékot merít majd. K r ú d y be is emeli őt az életművébe, felsorolni is lehetetlen, de a Palotai álmok, az Al-Petőfi, Egy krónikás könyvéből, N. N. m i n d őriznek v a l a m e n n y i t a n a g y m a m a alakjából, olykor az író b ő s é g e s névfantáziájában szerepeltetve. Ide hozza egyszer Szindbád is tanulni a fiát a nő bolondításban, m á s k o r p e d i g elbeszélések tucatjaiban tűnik fel ő, és furcsa testvéröccse, Radies János alakja. A helybeliek is g y a n a k o d v a figyelték. A m i k o r 1957-ben Szíj Rezső keresi a nyomát, emlékezetét Várpalotán, n é h á n y n a g y o n idős e m b e r m i n t h a m é g emlékezett volna rá. D e csak ilyeneket tudtak m o n dani: „igazi nagystílű asszony volt. [...] M i n d i g s u h o g ó s e l y e m b e n járt. H é t k ö z n a p is pártával a fején, kidomborítva magát, olyan rokokósan, dróthálóval... kitűnően zongorázott és szerette az ékszereket, de n a g y k u r u z s l ó is volt, m é g ólmot is öntött." 1 2 Balatonfüred a másik m e g h a t á r o z ó d u n á n t ú l i tájélménye Krúdynak. Beszélhetnénk a siófoki látogatásairól is, de azok sem az élettörténetében, s e m az életműben n e m alkotnak olyan fontos, m e g h a t á r o z ó szerepet, mint Füred. Ráadásul úgy, h o g y a füredi vendégkönyvek átlapozása során kiderül, h o g y K r ú d y m á r kisgyermekként, 1885-ben járt először Füreden. A u g u s z t u s 24-től írták fel őket: „ifj. K r ú d y Gyula köz ás váltó-ügyvéd és családja és csel. (8 fő), Nyíregyháza." Tehát alighanem az egész Krúdy család itt volt, m i n d e n gyerek, a szülők, talán a nagyszülők is, és egy cselédlány. A Nagyvendéglőben szálltak meg, ez ma az A n n a Grand Hotel. 1 3 Mindez azért is érdekes, mert az e d d i g 647
PRAZNOVSZKY MIHÁLY
ismert, bibliográfiákban feltárt publikációkkal ellentétben Krúdy nyomtatásban m e g j e l e n t második elbeszélése m á r itt játszódik F ü r e d e n . A szabolcsi Szabadsajtóban jelent m e g 1893. ji'ilius 23-án. A z író ekkor tizenöt éves. 14 Ettől k e z d v e K r ú d y r e n d s z e r e s F ü r e d látogató lesz. 1 5 Itt kapja m e g a helybeli Jókai élményét is, n o h a ekkor m á r a villa Mikhelini János v e s z p r é m i kereskedőé, d e az író Jókai írásai szintén kitesznek e g y kisebb k ö t e t r e valót, köztük o l y a n remeklésekkel, mint a titokzatos Otília-szerelem, a m e l y a maga sejtelmességében i z g a l m a s téma volt K r ú d y számára. De ott van m a g a a tó mint igazi élmény. A nyáresték varázslata, az a u g u s z t u s i csillaghullás, bár meg kell állapítanunk, K r ú d y kedvenc balatoni i d ő s z a k a a nyárvég, az őszelő volt, a m i k o r a turisták elhagyják F ü r e d e t és felépül az ősz, a m a g a sejtelmes, k ö d ö s , árnyakkal teli hangulatával. De K r ú d y n á l m i n d e n jelen van: az Anna-bálok, a füredi n y á r i színházi előadások, Blaháné, a füredi szerenádok, reménytelen szerelmek. Akár F ü r e d e n , akár Palotán járt-kelt Krúdy, m i n d v é g i g körülvette őt a Bakony, a m e l y már ekkor o l y a n s z i m b ó l u m m á vált m ű v e i b e n , a m i l y e n n é majd lassan válik a XX. század m a g y a r i r o d a l m á b a n . E s z i m b ó l u m k é p z é s központi figurája a betyár, r e n d s z e r i n t Sobri Jóska, aki ha létezett is, csaknem száz éve halott m á r akkor. De a legendák, a m e s é k , a bakonyi e r d ő k sejtelmes susogása, a szélviharok m i n d félelmet keltenek azokban, akik akár kocsin i n d u l n a k neki Palotától Veszprémig, vagy Veszprémtől fel Győrig, vagy é p p e n csak m e g h ú z ó d n a k a palotai kis házak b i z t o n s á g o t adó m e n e d é k é b e n . Ez a világ kellett K r ú d y n a k , ezzel n e m tud betelni, mindenkit a betyárokról faggat, izgatják a b ű n t é n y e k , a m e s é k . Meg is f o g a l m a z z a az Öreg idő című elbeszélésében, h o g y s z á m á r a ez a táj minden h a n g u l a t á v a l a legfontosabb, a z a z a mese forrása. „ A Bakony k ö z e p é n , a kis Várpalotán lakik két öregember, akikhez hébe-hóba eljárogatok, h a m á r nagyon k i f o g y t a m a m e s é i m b ő l és az álmatlan éjjeleken c s u p á n a régi, ismert alakok r a j z a n a k elő az e m l é k e z e t e m b e n . N e m is egyéb a z egész m e s e m o n d á s , mint e l m o n d á s a a z o k n a k a d o l g o k n a k , amelyeket régi emberektől hallottunk." 1 6 K r ú d y V e s z p r é m b e a z t á n alighanem két testvéröccse miatt került el. János és Ö d ö n n e v ű testvérei e g y ideig a helyi, igen n a g y m ú l t ú és m é g n a g y o b b tekintélyű piarista g i m n á z i u m , a h o g y a n akkor írták hivatalosan, a kegyes-tanítórendek vezetése alatt álló veszprémi Római Katholikus F ő g i m n á z i u m növendékei voltak. Egy ideig, azaz n a g y o n rövid ideig. Nyilvánvaló, h o g y ennek az a családi meghatározottság volt az eredője, a m i t az író m a g á n is megtapasztalhatott: a nyughatatlanság, a k o r d á b a szoríthatatlanság, az átlagos életvitelre való képtelenség. Veszprémbe alighanem p e d i g a Palotán lakó n a g y m a m a miatt kerültek, miután N y í r e g y h á z á n m á r n e m bírtak velük. Az 1901-1902-es t a n é v b e n tűnik fel először a két fiú neve. A n e g y e d i k osztályban t a n u l t ekkor K r ú d y János. Osztályfőnöke Keller János, aki a magyar és a latin n y e l v előadója is volt egyrittal. A z ötvenöt fős osztályban, amelyben 648
ADALÉKOK KRÚDY DUNÁNTÚLISÁGÁHOZ
egyaránt találunk katolikus, evangélikus és izraelita vallású diákokat, Krúdy János a közepes tanulók közé tartozott. Magaviselete jeles volt, s hasonló jegygyei büszkélkedett tornából és vallástanból is, d e a többi év végi érdemjegye inkább elégséges, és német nyelvből meg is bukott. 1 7 Testvére, Ö d ö n egy évvel felette jár, ötödikes ebben az évben. Ok ötvenen tanultak egy osztályban. Osztályfőnökük, Szegess Mihály a latin és görög nyelv előadója volt, rendkívüli tárgyként a gyorsírást is tanította. Krúdy Ö d ö n m á r nehezebb eset volt, egyedül tornából kapott jelest (természetszerűleg, tehetjük hozzá), magatartásból már közepes és a többi érdemjegye is katasztrofális, németből, latinból és történelemből meg is bukik. így ebben az évben el is távozik az iskolától, többet az ő neve m á r nem t ű n i k fel az iskolai értesítőkben. Egyébként az értesítőben a neve m á r ott állt: ismétlő, azaz már másodszor járta, ezúttal Veszprémben, az ötödik osztályt. 18 K r ú d y János viszont sikerrel tette le a pótvizsgát német nyelvből, hiszen az 1902-1903-as iskolai értesítőben ott a neve az ötödik osztály névsorában, a hatvanegy tanuló között. Osztályfőnöke Zsigmond János, aki a latin nyelvre oktatta őket. Érdemjegyei ekkor m á r jobbak, d e m é g mindig csak az átlagot értik el. Négy jeles eredménye van: irodalom, rajz, torna és vallástan, a többi hármas, kettes, d e most nincs elégtelen osztályzata. 1 9 Még a következő évben is Veszprémben t a n u l a piaristáknál, ugyancsak Zsigmond János osztályfőnöksége alatt, de m o s t csak 55 osztálytársa van. Eredményei sem jobbak a korábbi évek átlagánál, most h á r o m tárgyból van jeles osztályzata (vallástan, m a g y a r irodalom, torna), a többi a szokott közepes átlagú. Év végén viszont eltávozik Veszprémből, a g i m n á z i u m évkönyvei többet n e m tartalmazzák a nevét. 2 0 A két fiútestvér sorsa érdekesen alakult. Az édesanyjuk családi bibliában őrzött feljegyzése szerint Ödön 1886. november 16-án született. (János 1888. december 9-én.) Ilona, a lánytestvére úgy tudta, ú g y emlékezett, hogy Ö d ö n 1905-ben ment volna ki Amerikába. Mindenki ú g y emlékezett, hogy örökösen konfliktusban állt a világgal. Elsősorban az édesanyjával veszekedett, aki rá akarta kényszeríteni a tanulásra, a rendszeres életre, de Ö d ö n nem engedett, olykor indLilatosságában n a g y o n is komoly jeleneteket rendezett otthon. Ilona ú g y emlékezik, hogy a veszprémi gimnáziumot az 5. évfolyam után hagyta abba, m o n d v á n , hogy n e m akar többet tanulni. Nagy nehezen ráállt, hogy Győrben azért elvégezzen egy felsőipari szakiskolát, de végzés után inkább Amerikát választotta. Ott m e g is nősült, t ö b b gyermeke született. 2 1 A család 1927-ben kapott tőle utoljára életjelent, egészen p o n t o s a n egy érdekes és furcsa levelet írt az írónak. Kétségbeesett p a n a s z k o d á s egyfelől: vérbaja van, nem t u d j á k kezelni, sokba kerül a gyógyítás, rossz üzleteket kötött, hiányzik neki az apai örökség, s z á m o n kéri a többiektől, Másfelől kétségbeesett ötletei vannak Gyula számára. Mondván, hogy ő Los Angelesben él, s „itt van a mozivilág" központja. Látja és hallja, h o g y a magyarok milyen sike649
PRAZNOVSZKY MIHÁLY
resek m i n t filmforgatókönyv-írók, színészek. Kéri a testvérét, jöjjön ki, itt sok pénzt kereshet. írhat v a l a m i jó filmet, a lánya, Ilona lehet A m e r i k á b a n színésznő, d e elég, ha felolvasókörútra i n d u l azzal is sok dollárt kereshet. S bevallja a testvére kérdésére, hogy m é g egyetlenegy k ö n y v é t sem olvasta el, „de hallottam másoktól dicsérni". 2 2 János, a másik v e s z p r é m i diák végül leérettségizett és jogi tanulmányokba kezdett Budapesten. P o n t o s a n olyan volt, mint a legendabeli bátyja. Legalábbis a családi legendárium szerint pesti tanulmányait is ú g y kezdte, h o g y az apja által adott tartózkodási díjat rögtön elköltötte, s K r ú d y Gyula segítette ki, egy cikke honoráriumával, h o g y hazautazhasson, de természetesen ez is a cigányok vonójába vándorolt. (A legenda szépséghibája, h o g y amikor ő Pestre jön tanulni, az apja már r é g e n halott.) De a legendakör folytatódik: úgy t u d j a a család, hogy a Royalban, a m í g Krúdy Gyula Váradynénak udvarolt, Jancsi a Zsuzsinak tette volna a szépet. Közben 1914-ben behívták katonának, és a kis Zsuzsi beleszeretett a bátyjába, azaz az íróba. A tények közel járhatnak az igazsághoz. K r ú d y János valóban katona lett és hadifogságba került. Több levelet vagy lapot küldött testvérének, s ezekben m i n d i g emleget e g y Zsuzsi n e v ű leányt. Egy keltezetlen pár soros levelében említi, s hogy Péter öccsétől hallotta, Zsuzsi férjhez ment. „Több is veszett Versailles-ban", írja tehát a lap 1919 u t á n keltezett, s K r ú d y valóban ekkor veszi feleségül Várady Zsuzsit. De nincs egy indulatos, szemrehányó szó sem testvérének címezve, lehet hogy ekkor m é g nem tudta, hogy ki ütötte őt ki a nyeregből. Majd a d r á m a i levél 1921. december 27-ről keltezve, és K r ú d y Gyulának címezve a Magyarország szerkesztőségébe: „Fivére K r n d y János Oroszországból hazatért. Csóti katonai k ó r h á z b a n elmebetegséggel fekszik." (Halálozási évét is erre az évre teszik egyes források.) 2 3 A v e s z p r é m i é l m é n y e k földrajzi benyomásait, a z a z a városképet Krúdy m i n d v é g i g megőrizte. A z Utazások a Vörös postakocsin című r e g é n y é n e k egy belső történetében, a m e l y a karnagy, bizonyos Z. A l a j o s úr r e m é n y t e l e n szerelmét idézi meg, ez a Veszprém tűnik fel, amelyet K r ú d y maga is látott. A dolomitszikla m e r e d é l y é r e épült vár, a tűztorony, a h a t a l m a s sziklák, a székesegyház a zenés miséivel. K r ú d y veszprémi látogatásai a s z ó r v á n y e m l é k e k e n kívül, a m e l y e k majd visszatérnek írásaiban, a két Cholnoky felfedezését jelentik, vagy legalábbis a helyszín és a személy azonosítását. C h o l n o k y Lászlót is nagyra becsülte, majd 1929-ben a tragikus v é g alkalmából irt emlékezésben így nevezte: „olyan tehetséges, rendkívüli író volt, amilyenek alig m a r a d n a k utána e b b e n a kimarjult kezű, lábú országban", 2 4 de az igazi kedvence a testvér, Viktor volt. Cholnoky Viktor, aki K r ú d y szerint úgy élt Pesten, „ m i n t egy szent v a g y egy bolond", és aki azért h a g y t a el Veszprémet, ahol újságíró volt, mert e b b e n a városban „kevesen t u d j á k , hol van korrekt helyén a pontosvessző". 2 5 E vonatkozásból legfontosabb írása a Nyugatban jelent meg 1911-ben. Szám u n k r a azért is fontos, m e r t ebben e g y pillanatra f e l t ű n i k az itt tanLiló öccse, 650
ADALÉKOK KRÚDY DUNÁNTÚLISÁGÁHOZ
akit meglátogatni érkezett az író, s aki valahol kosztosdiák volt. A házat kereső író s z á m á r a m o s t nyilvánul meg, hogy C h o l n o k y és Veszprém, a veszprémi táj kölcsönösen m e g h a t á r o z t á k egymást. Mindaz, amit Cholnoky gyerm e k k o r á b a n átélt, látott, nemcsak emlékként, d e h a n g u l a t á b a n is örökre vele m a r a d t véli Krúdy. Jobban érti m o s t már C h o l n o k y jellemét, m i n t ezernyi beszélgetésből. „Ez a furcsa, ó d o n és r o m a n t i k u s szagú városka kellett a h h o z , hogy C h o l n o k y b ó l az a sajátságos, egyedülvaló író legyen, a k i n e k a h a n g j á b a n régi t e m p l o m o k régi h a r a n g j á n a k a szava cseng, és furcsa köntösű hőseib e n ott rejtőznek a veszprémi emberek, akiket g y e r m e k k o r á b a n látott. A lila színű síkság, amelyet enyhe d u n á n t ú l i hegyek a Kisfaludy r e n d e z é s é b e n h a tárolnak, a Bakony, amelynek z ú g á s a , szele, esője a Cholnoky írásaiban visszh a n g z i k és a lépcsők, amelyek itt utcát jelentenek, mind h o z z á j á r u l n a k a h h o z , hogy C h o l n o k y b ó l olyan író váljon, mint amilyen lett." 26
1 KOVÁCS Sándor Iván, Vágy és emlékezet, Széphalom Könyvműhely, Felsőmagyarországi Kiadó, N a p Kiadó, Bp., Miskolc, Dunaszerdahely, 1999, 377. 2 Nyírségi írásai közül lásd a Magyar tájak című gyűjteményt. Bp., 1959,7-60. és Krúdy emlékkönyv, Nyíregyháza, 1968, 121-182. 3 Az álmok hőse (1903), Pókhálós palackok, Bp., 1977, 111-151. Ez a kisregény s megannyi elbeszélés szól a közönséges gyilkossá züllött nagyapa-testvérről, K r ú d y Kálmánról. Rá vonatkozóan lásd: PRAZNOVSZKY Mihály, Krúdy Kálmán 1832-1861. Adalékok a Krúdy család nógrádi ágának történetéhez, Nógrád megyei m ú z e u m o k évkönyve, 1978,157-200. 4 Legutóbb lásd a FRÁTER Zoltán szerkesztésében megjelent óbudai vonatkozású elbeszélésválogatást: Odonságok városában, Bp., 2003. 5 A n a g y m a m á r ó l megjelent válogatás: Nagyanyám, a markotányosné, szerk. PRAZNOVSZKY Mihály, Veszprém, 2001, A Prospektus n y o m d a kiskönyvtára. 6 Holdas este Füreden. Elbeszélések, cikkek, szerk. PRAZNOVSZKY Mihály, Balatonfüred, 2006, Balatonfüred városért közalapítvány kiadása. Lásd még: ÁCS Anna, A Bakony és a Balaton Krúdy Gyula írásaiban, Iris, 1966, 3-4, 8 5 90. 7 A v e s z p r é m i P r o s p e k t u s nyomda immár 15 kötetét jelentette meg az által előállí-
tott, u g y a n könyvesbolti forgalomba nem került Krúdy kiskönyvtár sorozatnak, amelynek köteteiben mind egy-egy téma köré csoportosítva szerepelnek az írások, többnyire a táji ihletések. Néhány cím: Balatoni szívhalászat (1991), A betyárok országútján (1995), Pogányok a Bakonyban (1996), Ha ma élne Jókai (2000),'Helikoni gyülde (2002), Régi szüretek (2005) stb. 8 Az isztiméri esküvőről, azaz házassági anyakönyvi kivonatról készített másolat a várpalotai Krúdy Gyula k ö n y v t á r Krúdy-különgyűjteményében található. A tanúk: Solain Antal és Schweider Domokos. A tanúságlevelet már m á j u s 29-én kiadta az esketést végző plébános, Adamovich Izidor. Krúdy G y u la egyébként 1823. december 28-án született a Nógrád megyei Szécsénykovácsiban. 9 K r ú d y Gyula a n y a k ö n y v i kivonata. Szülei K r ú d y Gyula és Radies Mária, keresztszülei N a g y Zsigmond és K r ú d y Mária. 10 Radies Mária születési anyakönyvi kivonata. Apja neve Radies József, anyja Wollein Mária. Keresztszülei M o l n á r István és Stamusz Barbara. Másolat a várpalotai könyvtár említett gyűjteményében. Halálozási bejegyzése Nyíregyházán található, a megyei levéltártól kapott tájékoztatás alapján. 11 NAGY Iván naplója, Balassagyarmat, 1998, 62-63., 76-78. 12 SZÍJ Rezső, Krúdy Gyula és Várpalota, Eletünk, 1964, 1, 3-16. A családi emlékezet m é g
651
PRAZNOVSZKY MIHÁLY
színesebb k é p e t őrzött meg Radies Máriáról: 16 KRÚDY Gyula, Öreg idő (1904), A fehérÖzv. dr. Votisky Gézáné K r ú d y Ilona, A leg- lábú Gaálné, 1. k„ Bp., 1959, 501-506. fiatalabb testvér emlékeiből, K r ú d y emlékkönyv, 17 A kegyes-tanítórendiek vezetése alatt álló szerk. KATONA Béla, N y í r e g y h á z a , 1968, 46- veszprémi róm. kath. főgimnázium, értesítője az 48. 1901-1902. tanévről. Közzé teszi Takács József főgimn. Igazgató, Veszprém, 1902, 180. 13 A B a l a t o n - f ü r e d i v e n d é g e k névsora 1885. Lelőhelye a balatonfüredi városi könyv18 Uo., 182. tár helyismereti g y ű j t e m é n y é b e n található, 19 Uo., 1902-1903-as tanév, Vp„ 1903, 130. Németh A k o s n é könyvtáros találta meg eze20 Uo., 1903-1904, Vp„ 1904,121. ket az adatokat, ezúton k ö s z ö n ö m önzetlen se21 Tóbiás Á r o n beszélgetése dr. Votisky gítségét. Gézánéval, Krúdy Ilonával: Krúdy világa, gyűjtötte és írta TÓBIÁS Áron, Bp. 1964. Fővárosi 14 KRÚDY Gyula, Temetőben. Elbeszélések 1., sajtó alá rendezte BEZECZKY Gábor és GA- Szabó Ervin Könyvtár, 466-468. JAN Éva, Pozsony, 2005. K a l l i g r a m könyvki22 Krúdy Ö d ö n levele testvéréhez, Krúdy adó (Krúdy Gyula összegyűjtött művei). Gyulához = uo., 396-398. 15 Egy másik bejegyzés szerint Krúdy 191323 Krúdy János levelei = uo., 391-392., TÓban a f ü r e d i Erzsébet szállóban lakott, ez ma BIÁS Áron beszélgetése Krúdy Pállal = uo., az Állami Szívkórház épülete (Magyar tenger, 480-481. 15. okt. 4. 98.). Majd egy másik bejegyzés 191724 KRÚDY Gyula, Jegyzet Cholnoky Lászlóből, amelyet szintén az az évi vendégnévsor ról (1929) = írói arcképek, Bp., 1957, 501-503. őrzött meg, s amely szerint K r ú d y a leányá25 KRÚDY Gyula, Őszi délutánok Cholnoky val február 17-től ugyancsak a z Erzsébet szál- Viktorral (1919) = uo., 26-30., A kakasos ház venló vendége. Még csak gondolni sem merünk dégei (1925) = uo., 184. arra, hogy ez a leánya valójában Várady Zsu' 26 KRÚDY Gyula, Cholnoky Viktorról (1911) zsika lehetett esetleg = uo., 17-25.
652
