Abaúj-Hegyközi Kistérség Fejlesztési Stratégia 2007-2008
2007 május
Tartalomjegyzék 1.
Helyzetelemzés ............................................................................................................................................... 4
1.1. A térség elhelyezése a földrajzi térben ............................................................................................................. 4 1.1.1. Összegző megállapítások............................................................................................................ 6 1.2. Környezeti állapot ............................................................................................................................................ 6 1.2.1. Domborzat .................................................................................................................................. 6 1.2.2. Természetvédelem ...................................................................................................................... 7 1.2.3. Hulladékgazdálkodás .................................................................................................................. 8 1.2.4. Összegző megállapítások............................................................................................................ 9 1.3. Humán erőforrás helyzet.................................................................................................................................10 1.3.1. Demográfia ................................................................................................................................10 1.3.2. Munkaerőpiac ............................................................................................................................12 1.3.3. A roma kisebbség helyzete a térségben .....................................................................................14 1.3.4. Összegző megállapítások...........................................................................................................15 1.4. Társadalmi infrastruktúra ...............................................................................................................................15 1.4.1. Intézményi ellátottság ................................................................................................................15 1.4.2. Oktatás, képzés ..........................................................................................................................16 1.4.3. Egészségügyi és szociális szolgáltatások ...................................................................................17 1.4.4. Lakásellátás, lakásviszonyok .....................................................................................................18 1.4.5. Összegző megállapítások...........................................................................................................18 1.5. Infrastruktúra ..................................................................................................................................................18 1.5.1. Úthálózat ...................................................................................................................................18 1.5.2. Ivóvíz, szennyvíz .......................................................................................................................19 1.5.3. Gázellátás ..................................................................................................................................20 1.5.4. Mezőgazdasági infrastruktúra....................................................................................................20 1.5.5. Összegző megállapítások: .........................................................................................................20 1.6. Gazdaság ........................................................................................................................................................20 1.6.1. A térség vállalkozási szerkezete ................................................................................................20 1.6.2. Agrárstruktúra és gazdasági szerkezet .......................................................................................22 1.6.3. Erdészet jellemzői .....................................................................................................................24 1.6.4. Feldolgozóipar ...........................................................................................................................25 1.6.5. Kereskedelem ............................................................................................................................25 1.6.6. Turizmus ....................................................................................................................................25 1.6.7. Üzleti szolgáltatások ..................................................................................................................26 1.6.8. Összegző megállapítások...........................................................................................................27 1.7. Problémafa .....................................................................................................................................................27 2.
Helyzetértékelés ............................................................................................................................................29
2.1. Összehasonlító adatok (ország – régió – kistérség) ........................................................................................29 2.2. Dinamikus adatok a kistérségre vonatkozóan (2003-2005) ............................................................................33 2.3. SWOT analízis.................................................................................................................................................35 2.4. A kistérség jövőképe ........................................................................................................................................36 2.5. Célrendszer .....................................................................................................................................................36 3.
Stratégia .........................................................................................................................................................38
3.1 Prioritások – beavatkozási területek ................................................................................................................38 3.1.1 Gazdaságfejlesztés ...........................................................................................................................38 3.1.1.1 A hagyományos mezőgazdasági termékekre alapozott gazdaságfejlesztés. .........................38 3.1.1.2 Turizmusfejlesztés ................................................................................................................39 3.1.1.3 Munkahelyteremtés...............................................................................................................39 3.1.2 Településfejlesztés ...........................................................................................................................40 3.1.2.1 Település rehabilitáció ..........................................................................................................40 3.1.2.2 Minőségbeli településfejlesztés ............................................................................................41 3.1.3 Térségi infrastruktúra fejlesztése ...............................................................................................41 3.1.3.1 Közúthálózat fejlesztése ...............................................................................................................41 3.1.3.2 Szennyvíz infrastruktúra fejlesztése .....................................................................................41
2
3.1.4 Humán infrastruktúra és közösségi alapszolgáltatások fejlesztése ..................................................42 3.1.4.1 Szociális és munkaügyi szolgáltatások fejlesztése ................................................................42 3.1.4.2 A közösségi, közigazgatási szolgáltatások elérhetőségének javítása ....................................43 3.1.4.3 Az egészségügyi ellátás fejlesztése .......................................................................................43 3.2 Speciális támogató eszközök ............................................................................................................................44 3.3 Összefoglalás ...................................................................................................................................................44 4.
Az intézkedések megvalósítását szolgáló projektek ...................................................................................44
Mellékletek 1.sz. melléklet…………………………………………………………………………………………………….45 2.sz. melléklet…………………………………………………………………………………………………….46
3
1. Helyzetelemzés 1.1. A térség elhelyezése a földrajzi térben
Borsod-Abaúj-Zemplén megye északi részén, Szlovákiával határos a kistérség, központja Gönc város. Az Abaúj – Hegyközi Kistérségi Társulás a Gergelyhegyi Településszövetség 13 településének és a korábban az Encsi Kistérségi Társuláshoz tartozó 11 településnek társulásával jött létre 3512 KSH szám alatt jegyzett kistérségként. A kistérség a 64/2004.(IV.15.) Korm.rendelet alapján a leghátrányosabb helyzetű kistérségek közé tartozik. A kistérséget alkotó 24 településből 20 társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott, 23 pedig az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott. A kistérség az alábbi táblázatban található településekből tevődik össze:
4
Település neve Abaújszántó Abaújvár Arka Baskó Boldogkőújfalu Boldogkőváralja Fony Gönc Göncruszka Hejce Hernádcéce Hernádszurdok Hidasnémeti Kéked Korlát Mogyoróska Pányok Regéc Sima Telkibánya Tornyosnémeti Vilmány Vizsoly Zsujta Kistérség összesen:
Területe (km2)
Népessége (fő) 3 317 330 93 200 563 1 171 387 2 170 669 289 219 207 1 175 215 295 76 77 110 27 659 575 1 427 924 195 15 370
47,36 7,32 9,49 29,64 10,98 21,99 40,55 37,26 16,69 9,52 9,91 4,48 16,08 13,01 7,91 19,17 8,46 27,21 4,88 46,82 14,04 12,57 18,41 6,73 440,48
Népsűrűsége (fő/km2) 70,04 45,08 9,80 6,75 51,28 53,25 9,54 58,24 40,08 30,36 22,10 46,21 73,07 16,53 37,29 3,96 9,10 4,04 5,53 14,08 40,95 113,52 50,19 28,97 34,89
A kistérség jellegzetesen aprófalvas terület, a települések közül csupán a térségközponti települések száma haladja meg az ezer főt (a térségközpont Gönc, valamint Abaújszántó, Boldogkőváralja, Hidasnémeti, Vilmány), a többi település lakónépessége 1000 főnél kevesebb, sőt három település esetében még a 100 főt sem éri el (Mogyoróska, Sima, Pányok). Nagy azon települések aránya is, amelyek lakónépességének létszáma 500 fő alatt marad. Mindezekből következik, hogy a települések átlag létszáma 652,8 fő (15 677 fő / 24 település), ami elég alacsonynak mondható. A kistérség népsűrűsége (35,59 fő/km2) ennek megfelelően jóval a megyei (102 fő/km2) és az országos (89/km2) átlag alatt van. A népsűrűség a térségen belül is jelentős eltéréseket mutat, összefüggés van a 3-as főúttól (valamint a nemzetközi vasútvonaltól) való távolság és a népsűrűség településenkénti alakulása között. A várostól, az intézményeitől, szolgáltatásaitól, a munkahelyektől való távolság növekedésével csökken a települések lakónépessége. 5
1.1.1. Összegző megállapítások dominánsan aprófalvas elaprózódott birtokszerkezetű magas a munkanélküliek aránya az országos átlagnál alacsonyabb a lakosság iskolázottsága magas az idősek aránya nő az élve születések száma (nő a roma népesség aránya), csökken az elhalálozások száma értelmiségi réteg eltűnt, elköltözött az aktív népesség elvándorlása miatt a lakosság korösszetétele radikálisan megváltozott, az öregedés irányába tolódott el a kistérség felszíni vízfolyásokban gazdag, a vízminőség javulásával potenciálisan idegenfogalmi céllal fejleszthető (elsősorban a Hernád folyó) a kistérség nem rendelkezik jelentős ásványi nyersanyag vagyonnal a Miskolc-Kassa fő közlekedési tengely mentén helyezkedik el a kistérség, mely potenciális erőforrást jelent
1.2. Környezeti állapot
1.2.1. Domborzat A kistérség minden szempontból rendkívül heterogén. Kis területi kiterjedése ellenére, 3 földrajzi kistáj: a Központi Zemplén, Abaúj-Hegyalja és Szerencs-köz területén helyezkedik el. A térségre földrajzi elhelyezkedéséből eredően a természeti erőforrások és adottságok rendkívüli sokfélesége jellemző. Külön említést érdemel a kistérség több települését érintő Szlovákiából eredő és a Sajóba torkolló Hernád-folyó, amely egyike Magyarország legszebb és legérdekesebb folyóinak. A Hernád völgyét jellemző ökológia viszonyokból következően a mezőgazdasági tér sajátos övezetekből épült fel. A folyó menti települések különböző tájtípusokat érintő fekvése, a sajátos éghajlati adottságok (a Hernád-völgy alsó és középső folyása mentén az alföldi karakterű éghajlat dominál, a határhoz közeledve azonban már a hegyvidéki jelleg a meghatározó) s az ezekből kiaknázható előnyök valószínűleg nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy e falvak népessége évszázadokon át eredményesen tudott megbirkózni a természeti és a társadalmi-gazdasági nehézségekkel. A magasabb területeket bükk- és tölgyerdők borítják, a déli és a keleti lankákon szőlőtermő terület (Tokaj-hegyaljai borvidék része) található. Ezek a változatos hegy- és vízrajzi képződmények és éghajlati viszonyok együttesen biztosítják azt a természeti feltételrendszert, mely sokszínű mezőgazdasági területhasznosításra, és erdőgazdálkodásra éppúgy jó lehetőséget biztosít, mint a turizmusra. A természet viszonylagos érintetlenségét biztosítja, hogy nagy része Természetvédelmi területen helyezkedik el, amely ritka turisztikai programoknak, aktív pihenést és a természet megfigyelését egyaránt kínáló tevékenységnek nyújt lehetőséget.
6
A kivételes táji-természeti értékek sokfélesége mellett a települések építészeti, történelmi, kultúrtörténeti és néprajzi kincsei is számottevőek. Magyarországnak ezen a vidékén „sűrű” volt a történelem és a térség etnikai sokféleségéből eredően, a kultúrák találkozásának köszönhetően egy nagyon vonzó kulturális közeg formálódott.
1.2.2. Természetvédelem A kistérség országos és helyi jelentőségű védett természeti területekben nagyrészt igen gazdag. A kistérség települései természetvédelmi szempontból az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, illetve a Zempléni Tájvédelmi Körzet illetékességi területén helyezkednek el. Országos jelentőségű védett természeti területek: Név Zempléni Tájvédelmi Körzet Abaújkér Sós-tó legelő Aranyos Völgyi bánya
Terület (ha) 26 500 70 1 400
Fokozottan védett (ha) 2 500 70 1 400
Természetvédelmi kezelő szerv Aggteleki Nemzeti Park Ig Aggteleki Nemzeti Park Ig Aggteleki Nemzeti Park Ig
Helyi jelentőségű védett természeti területek: Név Melczer-kastély Továbbképző Intézet-Üdülő Gyermekotthon
Érintett település Kéked Kéked Boldogkőváralja
Natura 2000 hálózat kiterjedése:
Kistérség Abaúj-Hegyközi
Natura 2000 természetmegőrzési területek (ha) 8 421,6
Aránya az összterülethez viszonyítva (%) 19,1
Natura 2000 madárvédelmi területek 36 849,1
Aránya az összterülethez viszonyítva (%) 83,6
Érzékeny Természeti Területek :
Kistérség
Igen fontos ÉTT (ha)
Abaúj-Hegyközi
0,0
Aránya az összterülethez viszonyítva (%) 0,0
7
Fontos ÉTT (ha) 43034,9
Aránya az összterülethez viszonyítva (%) 97,7
A felszíni vizek minősége Hernád: Oxigénháztartás alapján jó minőségű víz (II.) kategóriába sorolható. Tápanyagháztartás alapján szennyezett víz (IV.) kategóriába sorolható. Mikrobiológiai paraméterek alapján szennyezett víz (IV.) kategóriába sorolható. Mikroszennyezők alapján tűrhető vízminőségű víz (III.) kategóriába sorolható. Egyéb jellemzők alapján jó minőségű víz (II.) kategóriába sorolható. Védelemre tervezett terület: Zempléni Tájvédelmi Körzet bővítése Gönci bánya Telkibányai Kánya-hegy Baskói rétek – Disznóverem Hernád – zöldfolyosó Tájvédelmi Körzet Abaújvári Sátor-hegy Abaújszántó Krakkó-hegy TT Abaújalpár Domonkos-tető
1.2.3. Hulladékgazdálkodás A Kistérség hulladékgazdálkodás szempontjából enyhén terhelt térségnek tekinthető. Ez egyrészt betudható, az ipari tevékenység hiányának, és a viszonylagos alacsony népességnek. A lerakók többsége elhagyott bányagödrök helyén helyezkedik el, amelyek nem illeszkednek semmilyen rendszerbe, kialakulásuk a helyi lakosság spontán tevékenysége, vagy szervezett, de illegális deponálás révén jött létre. Ezeknek a megjelenése a kedvezőtlen esztétikai hatáson túlmenően környezeti veszélyeztetést is jelent. A hulladékmennyiség növekedésének legjelentősebb részét a kommunális-és a mezőgazdasági hulladék adják. A mezőgazdaság területén változatos és egymásnak ellentmondó irányokat figyelhetünk meg. Nem halt el a hulladékok kezelésének hagyományos környezetfenntartó gyakorlata, a talajerő megőrzés a bomlékony szerves anyagoknak a talajba való visszapótlása révén. A növénytermesztés hulladékait silózva, szárítva vagy eredeti állapotban állattakarmányozásra, nem megfelelő minőség esetén trágyázásra igyekeznek felhasználni. A gázfűtés terjedésével egyre kevesebb éghető (könnyű) hulladékot használnak fel helyi fűtésre. A Kistérségben jelenleg két lerakó működik, a többi már nem felel meg az uniós követelményeknek, így a legközelebbi hulladéklerakó 40 km-re található Bodrogkeresztúrban. Apró előrelépést jelent a már néhány településen kihelyezett szelektív hulladékgyűjtő edények megjelenése, amelyek megpróbálják a lakosságot a környezettudatos gondolkodásmód felé orientálni. A legnagyobb problémát a szervezett begyűjtés, illetve elszállítás, valamint a hulladékgazdálkodási rendszerben mutatkozó hiányosságok jelentik. Gondot jelent a hulladék lerakók kiépítésének támogatási rendszere, felépítése. Az aprófalvas térségekben, mint az Abaúj-Hegyközi is, nem éri meg hulladéklerakókat telepíteni, mert nincs meg a támogatáshoz szükséges népességszám. Szükségesek a komplex hulladékgazdálkodási rendszerek, melyek a begyűjtéstől a szállítás, válogatás, hasznosítás feladatait, teljes vertikumban, térségi szinten ellátják.
8
A TÉRSÉGBEN TALÁLHATÓ HULLADÉKLERAKÓK TELEPÜLÉS SZERINTI MEGOSZLÁSA Település Lerakószám [db] Település Lerakószám [db] Abaújszántó nincs Hidasnémeti megszűnt Abaújvár nincs Kéked nincs Arka nincs Korlát 1 Baskó nincs Mogyoróska nincs Boldogkőújfalu nincs Pányok nincs Boldogkőváralja nincs Regéc nincs Fony nincs Sima nincs Gönc 1 Telkibánya nincs Göncruszka nincs Tornyosnémeti nincs Hejce nincs Vilmány nincs Hernádcéce nincs Vizsoly nincs Hernádszurdok nincs Zsujta nincs Az érintett 24 településen összesen 2 db lerakó található. A térségben jelenleg 2 nagyobb hulladékgazdálkodó cég tevékenykedik: Gönci Kht Zempléni Hulladékkezelési és Közszolgáltató Kft.
1.2.4. Összegző megállapítások A kistérség nagy része nemzeti park és természetvédelmi terület, ugyanakkor nincs szigorú építési szabályozás, mivel nem magterületekről van szó. Az érzékeny védett területek szükségessé teszik a környezettudatos gazdálkodást. A mezőgazdasághoz kötődően az agrár-környezetvédelmi program széles körű elterjesztése indokolt a térségben. Jelentős az elhagyott illegális hulladéklerakók száma A térségben működő lerakók egyike sem felel meg az EU-s műszaki normáknak, műszaki védelem alig van. A térség hulladékgazdálkodása nem kielégítő. A terület levegőminőségi állapota alapvetően megfelelő, a közlekedés negatív hatásai kevésbé érintik ezeket a területeket.
9
1.3. Humán erőforrás helyzet 1.3.1. Demográfia Az elmúlt évtizedeket figyelembe véve megállapítható, hogy a térségben a népesség szám csökkenése folyamatos és erőteljes. 1960-hoz képest a kistérség népesség közel felét, 41%-át elveszítette. Az elzárt, tipikusan peremfekvésű zsáktelepülések lakónépessége ma 5070%-kal kevesebb mint, 1960-ban. A népességcsökkenés elsősorban az elvándorlások, és az ezzel összefüggésben a romló korstruktúra következménye. A legmagasabb vándorlási különbözet 1 000 lakost figyelembe véve az Abaúj - hegyközi kistérségben van, -11,3.
A térség valamennyi jóléti mutató alapján elmarad az országos, de a megyei átlagtól is. A természetes szaporodás csak azokon a településeken pótolja a természetes fogyást, ahol a népességen belül igen magas a roma népesség aránya (Vilmány, Vizsoly, Boldogkőújfalu). A legkevesebb elhalálozás az Abaúj-hegyközi kistérségben van (226), illetve nagyon magas az eltartott népesség aránya (64,3 és 64).
10
A népesség megoszlása Abaúj-Hegyköz kistérségben
Telkibánya 4,37%
Vizsoly 5,80%
Vilmány 8,95%
Tornyosnémeti 3,81%
Zsujta 1,23%
Abaújszántó 21,47%
Sima 0,14%
Arka 0,71%
Regéc 0,69% Pányok 0,63%
Abaújvár 2,08%
Mogyoróska 0,46%
Baskó 1,46%
Korlát 1,98%
Boldogkőújfalu 3,55%
Kéked 1,52% Hidasnémeti 7,56% Hernádszurdok 1,41% Hernádcéce 1,52%
Boldogkőváralja 7,37%
Fony 2,65% Hejce 1,91%
Göncruszka 4,42%
Gönc 14,29%
A népesség száma a teljes térségre vonatkozóan az utóbbi 3 évben kis mértékben, de csökkent. A legnagyobb lélekszámú Abaújszántó 3 388, a legkisebb Sima 24 fővel. A népesedési viszonyok várható alakulása 2005 és 2015 között Lakónépesség száma 2005. évben
Becsült lakónépesség száma 2010. évben
Becsült lakónépesség száma 2015. évben
3500
3000
2000
1500
1000
500
Település megnevezése
11
Si m a lk ib án rn ya yo sn ém et i Vi lm án y Vi zs ol y Zs uj ta Te
To
ej ce ná d er cé ná ce ds zu r H do id k as né m et i Ké ke d Ko M r lá og t yo ró sk a Pá ny ok R eg éc er
H
H
sz ka
H
ön cr u
ny
ön c G
Fo
G
új sz án tó Ab aú jv ár Ar ka Ba Bo sk ld og ó kő Bo ú ld jfa og lu kő vá ra lja
0
Ab a
Lélekszám (fő)
2500
-14 21,8
A népesség megoszlása korcsoportok szerint 15-18 19-39 40-59 4,8 27,6 24,1
6021,6
1.3.2. Munkaerőpiac Munkalehetőségek terén a kistérség kifejezetten hátrányos helyzetben van. A regisztrált munkanélküliek aránya (18,6%), csaknem kétszerese a megyei átlagnak (10,7%). Jellemzően magas a munkanélküliek aránya azokon a településeken, ahol a cigánylakosság aránya is magas. A regisztrált munkanélküliek ¾ -e tartós (180 napon túli) munkanélküli, közel 60%-uk rendszeres szociális segélyre jogosult, a munkanélküliségi ráta pedig meghaladja a 26 %-ot. Arányában itt található a legtöbb eltartott is, egy emberre három nem dolgozó jut. A jövedelmi viszonyok a térségi átlagnál némiképpen jobbak a Hegyaljához tartozó bortermelő községekben, valamint a Gönc vonzáskörzetéhez tarozó kajszi ültetvényekkel rendelkező települések esetében, de messze elmaradnak ettől az AbaújHegyalja észak-dél irányában hosszan elnyúló, de keskeny sávot elfoglaló aprófalvas zsáktelepülések. Az adóköteles jövedelem kistérségi átlaga a megyei átlagtól 12%-kal, az országostól 35%-kal marad el. Az átlagkereset a kistérségben a 35 – 40 ezer forintot sem haladja meg (még a minimál bért sem éri el). Magas az öregségi, illetve rokkantsági nyugdíjban részesülők aránya. Munkaerő-piaci szempontból igen kedvezőtlen az a tény, hogy a fizikai munkások mintegy ¾ része szakképzetlen és / vagy alacsony szinten iskolázott. Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya
15%
1% 1%
9%
74%
Nyilvántartott össz fő
Járadék típusú ellátás
Rendsz szoc segély
Munkav. korú népes fő
Segély típusú ellátás
Ez alapján is látható, hogy mennyire beszűkült az elhelyezkedés lehetősége, mivel a távolabb található nagyobb foglalkoztatók, ahová ezek az emberek dolgozni járhatnának a kvalifikáltabb munkaerőt keresik. Az emberek sajnos hozzászoktak a helyzethez, akik tudtak (pl. képzett szakemberek, a fiatalok különösen) már korábban elvándoroltak, akik meg nem 12
(pl. a képzetlenek, az idősebbek, a hátrányos szoció-kulturális helyzetű, szegény, cigány csoportok), azok munkaereje iránti kereslet teljesen megszűnt. A kistérségben a valamikori termelő szövetkezetek és melléküzemágai voltak a legnagyobb és szinte az „egyetlen” foglalkoztatók, amelyek megszűnésével több ezer ember munkahelye szűnt meg. Foglalkoztatási szempontból meghatározóvá vált az önkormányzatok által szervezett közhasznú illetve közcélú foglalkoztatás, amely szinte egyetlen lehetőség a szegénység visszaszorítására, sok családnál gyakorlatilag ez az egyedüli jövedelemforrás áll rendelkezésre. Legrosszabb helyzetben mégis a sokgyermekes, alacsony iskolázottságú roma családok vannak, akik megélhetési stratégiája elsősorban az illegális gazdaságban történő munkavégzésre és a különböző segélyek megszerzésére irányul. Ezeknek az embereknek egy része még visszakerül a munka világába, de többségük társadalmi integrációját megnehezíti az irántuk erősödő előítélet illetve munkaadói oldalról a negatív diszkrimináció. A magas munkanélküliség kialakulásában nyílván igen erőteljesen szerepet játszik a szélsőségesen egyoldalú foglalkoztatási szerkezet (szinte kizárólag mező- illetve erdőgazdálkodásban foglalkoztatottak aránya pedig 3,2 szerese (12,6 %) a megyei értéknek) és a fentebb már említett egyéb tényezők miatt jelentkező elvándorlás is. Munkaerő-piaci szempontból meghatározó tevékenységet folytató nagyüzem, illetve vállalkozás minimális, amely enyhíthetne a térség foglalkoztatási helyzetén.
13
1.3.3. A roma kisebbség helyzete a térségben A másik igen sok gondot okozó, megkerülhetetlen kérdés a cigányság problémaköre, amire egyelőre úgy látszik nem sikerül hatékony megoldást találni. Közismert, hogy mind a megye illetve az északi részén található Cserehát és a Hernád másik oldalán elhelyezkedő Abaúj-Hegyaljai részek becsült adatok alapján a romák létszámát tekintve az első helyet foglalják el a megyék közti országos rangsorban. 2004-es adatok alapján a kistérségben 4005 körül volt a magukat roma identitásúnak vállalók száma, ami a mostani számítások szerint nem kevesebb, mint 5000 fő lehet, tehát a térség lakosságának csaknem 1/3-a. A kistérség 24 településéből csak öt településen nincsen roma lakosság, itt is elsősorban a 300 fő alatti zsáktelepüléseken. A cigányság nagy része él nyomor közeli, kaotikus állapotokban, szinten elképesztő egészségügyi és lakáskörülmények között. Meg kell említeni a gombamód szaporodó „szocpol” lakásokat, amelyek általában egy-két szobásak, komfort nélküliek és nagyban hozzájárulnak a települési arculat rombolásához. A roma háztartások jövedelme elsősorban a különböző alkalmi munkákból, (mint például a mezőgazdasági szezonális munkák, de meg lehet említeni a gyűjtögetést, illetve a guberálást is) származik. Legtöbbjük egyetlen legális bevételi forrása a különböző segélyek, családi pótlékok. Nem lehet elmenni amellett a tény mellett sem, hogy a fent említett okok miatt egyre dominánsabb a megélhetési bűnözés is. Gyakorlatilag mindegyik családot sújtja a munkanélküliség, amelyet egyelőre csak az önkormányzatok által szervezett foglalkoztatási formák (a közhasznú munka, a közmunka, illetve a közcélú munka) tudnak valamennyire mérsékelni. Ennek a legfőbb oka mindenekelőtt az, hogy szinte a teljes létszámra jellemző a nagyfokú alulképzettség, ami néha nagyfokú analfabétizmussal jár. A 19–34 éves korú roma népesség közel negyede nem végezte el az általános iskolát. Ráadásul a problémák a jövőben sem fognak csökkenni, mivel a természetes szaporodás mellett eléggé jelentős cigány betelepülés figyelhető meg a térség néhány településén (Vilmány, Vizsoly), ahol a legnagyobb számú roma kolónia található. Ezeken a településeken vannak olyan általános iskolai osztályok, amelyek 60-70 %-a roma. A roma kérdés megoldásában aktív szerepet játszhatnak a különböző kisebbségi szervezetek, önkormányzatok, melyeknek sajnos gyenge érdekérvényesítő illetve befolyásolási szerepük gyakran közre játszik a kialakult helyzetben. Már a mai viszonyok mellett is óriási problémákat okoz a nagy létszámú állástalan cigánynépesség, és a cigányság jelenlegi népesedési folyamatait figyelembe véve a jövőben sem lehet arra számítani, hogy a kérdés valamikor is megoldódna.
Összlakosság száma /Fő/
Roma lakosság becsült száma /Fő/
21%
79%
14
1.3.4. Összegző megállapítások A népesség kismértékben csökken, de nagy eltérések mutatkoznak az egyes települések között. Viszonylag idős korstruktúra. Az egyik legrosszabb helyzetű térség az országban a foglalkoztatottság szintjét illetően. A társadalmi mobilitás, különösen az alacsony lélekszámú településeken, igen alacsony. A humán erőforrások képzettségi szintje kirívóan alacsony. Feltűnően alacsony a felsőfokú végzettségűek aránya. A lakosság jövedelme elmarad a megyei átlagtól. Magas a roma lakosság aránya, élethelyzetük, életvitelük negatívan hat a térség fejlődésére. A romák lakhatási körülményei kritikán aluliak. Az átképzési programok szinte érintetlenül hagyták a roma lakosságot.
1.4. Társadalmi infrastruktúra 1.4.1. Intézményi ellátottság A kistérség intézményi infrastruktúrájának nagy része, mivel két pólusú térségről van szó, elsősorban a két városra Göncre, illetve Abaújszántóra koncentrálódik. Ennek legfőbb oka elsősorban az, hogy a kistérség korábban az Encsi kistérséggel közösen alkotott egy térséget, amelyből való kiválás után minden fontosabb nagyobb intézmény, ide sorolhatjuk a Bíróságot, Ügyészséget, Rendőrkapitányságot, Tűzoltóságot, a szomszédos Encsi Kistérségben maradt. A térség területét három Munkaügyi Központ kirendeltsége is érinti, de csak egy található a kistérségben, amely Göncön működik. Továbbá a kistérségi központ Gönc biztosít helyet az okmányirodának, illetve a kistérségi irodának. A kistérségben nem minden település tart fenn önállóan iskolát, orvosi rendelőt, összesen 5 gyógyszertár működik, tehát a települések nagy részén nem működik önálló gyógyszertár. Pénzintézet három településen van, egy OTP Bank Abaújszántón és két Takarékszövetkezet. A bankfiók ellátottságban nagyon szegényes a térség, bankautomata (ATM) hálózat is csak három településen van. Ezeket a legalapvetőbb pénzügyi szolgáltatásokat a lakosság egyre inkább a könnyebben elérhetőbb postahivatalokon keresztül intézi. A kistérség településein 6 körjegyzőség működik, 12 településen található vasútállomás (50%), helyközi autóbuszmegálló minden településen van. Postahivatal 17 településen található (70,83%), továbbá a biztonság fenntartása érdekében egy Rendőrőrs, illetve két Körzeti megbízotti iroda működik. Mindezekből tisztán látszik, hogy a térség ellátottsága gyenge, továbbá az intézmények nagy része a kistérség két végpontján Göncön, illetve Abaújszántón találhatók, amely nagyon meg tudja nehezíteni a gyors ügyintézés lehetőségét, elsősorban közlekedési viszonyok miatt.
15
1.4.2. Oktatás, képzés 14 településen (58,33%) nincs iskola, egy településen 5-8 évfolyamon az önkormányzat önállóan tartja fenn az intézményt a többi településen intézményfenntartó társulásban működik. Összevont osztályokkal működik az abaújvári , göncruszkai, fonyi , és telkibányai általános iskola. Néhány kisebb településen is működik iskola, de sok esetben csak alsó évfolyamok, ezek fenntartása nem minden esetben gazdaságos. A térségben a 2007es adatok szerint 1 714 általános iskolai tanulót tartottak nyilván, ebből 674 roma származású. A kistérség 12 településén (50%) nincs óvoda, a gyermekek ellátásáról az önkormányzatok intézményfenntartó társulás keretében gondoskodnak. Az óvodások száma jelenleg 630, a csoportok számát azonban nem tervezik csökkenteni az intézmények, így az átlaglétszámok csökkennek ugyan, de a közoktatási törvény átlaglétszáma fölött marad a legtöbb intézmény átlaga. A kistérségben települési önkormányzati fenntartású középiskola nem működik. Megyei fenntartásban egyetlen intézmény az Abaújszántói Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium végez ilyen tevékenységet, amely több mint 60 éves múltra tekint vissza. A térségben felsőfokú oktatási intézmény nem található, kihelyezett karok nem működnek. Önkormányzati fenntartású alapfokú művészetoktatási intézmények száma 1, az abaújszántói általános iskola lát el ilyen tevékenységet. A többi intézményben más alapfokú művészetoktatási intézmények végeznek ilyen jellegű feladatot. A kistérség egyetlen általános iskolája sem indít felnőttképzést. Az oktatás fejlesztése során kiemelt figyelmet kell fordítani a nagyszámú cigány lakosság taníttatására. Jellemzően magyar nyelven folyó cigány kisebbségi nevelés-oktatás folyik, az óvodákban cigány kulturális nevelés magyar nyelven, az általános iskolákban pedig cigány kisebbségi oktatás. CIGÁNY KISEBBSÉGI ÓVODAI NEVELÉSBEN RÉSZTVEVŐ INTÉZMÉNYEK ÉS GYERMEKEK SZÁMA: Település Abaújszántó Abaújvár Boldogkőváralja Boldogkőújfalu Fony Gönc Göncruszka Hidasnémeti Telkibánya Tornyosnémeti Vilmány Vizsoly Kistérségi összesen:
2007/2008 30 25 21 43 33 32 12 59 255
CIGÁNY KISEBBSÉGI ISKOLAI NEVELÉSBEN-OKTATÁSBAN RÉSZTVEVŐ INTÉZMÉNYEK ÉS GYERMEKEK SZÁMA: Település Abaújszántó Abaújvár Boldogkőváralja Fony Gönc Göncruszka Hidasnémeti Telkibánya Vilmány Vizsoly
Kistérségi összesen:
2007/2008 109 24 32 94 240 175
674
A megoldandó problémák közül a képzési, szakképzési lehetőségek bővítését, színvonalának növelését lehet elsődleges célként kitűzni. A humán erőforrás megfelelő szintű
16
kialakításában a szakképzési rendszer megteremtésére nagy szükség mutatkozik, de ezen kívül még a szociális feszültségek enyhítésében is pozitív hatása lehetne. Pedagógusok
450
14,0
Általános iskolai tanulók száma Egy pedagógusra jutó tanulók száma
400 350
12,0 10,0
300 250
8,0
200
6,0
150 4,0 100 2,0
50 Vizsoly
Vilmány
Telkibánya
Hidasnémeti
Göncruszka
Gönc
Fony
Boldogkőváralja
Abaújvár
0,0 Abaújszántó
0
1.4.3. Egészségügyi és szociális szolgáltatások A Kistérség egészségügyi és egyéb szociális szolgáltatási ellátottsága, elérhetősége elmaradott. A térség lakóinak helyzete többszörösen hátrányos a megyei átlaghoz képest is. A népesség egészségügyi helyzetét alapvetően meghatározza és befolyásolja a munkanélküliek magas száma, a szegények nagy száma és a cigány lakosság hátrányos helyzetű csoportjainak léte. A kistérségben nincsen szakrendelés, a legközelebbi járóbeteg szakellátás Encsen működik. Mentőszolgálat jelenleg csak Göncön van. Házi szakápolási szolgálat nem működik a kistérségben és összesen 11 háziorvosi körzet található, melyek egy része betöltetlen, az orvosi, gyermekorvosi és fogorvosi rendelők humán- és eszközállományában jelentős minőségbeli különbségek vannak. A kistérség által fenntartott intézmények közül a gyermekjóléti szolgálat, a családsegítés, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás és a szenvedélybeteg ellátás működik. Továbbá a nappali ellátást nyújtó intézmények között szerepel a szociális étkeztetés és gondozás, amelyet az önkormányzatok tartanak fenn. Idősek klubja 11 településen, a kistérség településeinek 46,8 %-án működik. A szociális ellátásban részesülők kistérségi átlaga 9,42 %, kiemelkedően magas Korlát (19,09%), Vilmány (16,86%) és Boldogkőújfalu (15,37%) településeken. Jelenleg a legnagyobb probléma a Szikszói kórház megszűnése, amely hatására a térség lakosságát óriási veszteség érte, elsősorban megközelíthetőség szempontjából. A legközelebbi kórház ugyanis Miskolcon, illetve Sátoraljaújhelyen található, ami gépjárművel is legalább 50 percet vesz igénybe, tömegközlekedési eszközzel pedig egy fél napot, ha figyelembe vesszük a helyi közlekedési viszonyokat. 17
1.4.4. Lakásellátás, lakásviszonyok A legrosszabb lakásállományú térségek egyike kiugróan rossz komfortossági mutatókkal. A kistérségben a lakásállomány növekedést mutat, a 2004. évi 6 317 lakás 2005ben 78-al nőtt. A változás százalékban kifejezve: 1,23 %. 2004-ben 127, míg 2005-ben 32 új lakást építettek. A térség lakóépületeire jellemző, hogy többségük a 80-as évek előtt épült és ezek felújítására általában nem került sor. A legtöbb lakás még a mai napig is fatüzelésű.
1.4.5. Összegző megállapítások A térség lakásállománya leromlott, elavult, az infrastrukturális kiépítettség alacsony, ahol kiépültek a hálózatok ott sem tud mindenki rákötni. Az oktatás kevés, hiányoznak a piacképes szakmák és a középfokú oktatás Az etnikumi problémák iskolai kezeléséhez a pedagógusok szakmai felkészítésre szorulnak. Az egészségügyi ellátás gyenge, a térségre az orvoshiány jellemző Megoldandó az ellátórendszerekhez való hozzáférés javítása társadalmilag leszakadt csoportok számára
1.5. Infrastruktúra 1.5.1. Úthálózat A kistérség közlekedési adottságait nagymértékben meghatározza természetföldrajzi adottsága és településszerkezete. A terület döntő részét kitevő hegyvidéki és dombsági környezet és az aprófalvas településszerkezet együttesen megnehezíti az optimális közlekedési feltételek és lehetőségek biztosítását. A térség közúti hálózata a megyeszékhely, a helyi, illetve a környező városok, települések közötti közlekedést gyakorlatilag biztosítja. A fő-és mellékútvonalak az elmúlt évszázad során kialakultak, ezeknek az utaknak (a belső mellékutak burkolatállapota, szélessége) alapvetően a minőségi javítása lenne indokolt. A térség településeinek többsége Miskolctól kevesebb, mint 60 km-re van, ezek megközelíthetősége a 3-as és a 37-es számú főút közötti illetve belső mellékútvonalakon, valamint Szerencs-Hidasnémeti, Miskolc-Hidasnémeti között közlekedő vasúti szárnyvonalakon lehetséges, továbbá működik még az Abaújszántó-Hidasnémeti között közlekedő vasúti mellékvonal, amely csekély személyforgalmat bonyolít le. Nemzetközi forgalmat bonyolít le a Sátoraljaújhely - Slovenske Nove Mesto és a Hidasnémeti - Kassa vasúti kapcsolat. Tornyosnémeti és Hidasnémeti határmenti elhelyezkedése lehetővé teszi nemzetközi vasúthálózaton elérhetőségét Miskolc és Kassa irányába. Fejlesztési szempontból a 3-as sz. főút négysávossá bővítése lenne szükséges, valamint a zsáktelepülések összekötése. A jellemzően elzárt települések (Arka, Fony, Hejce, Mogyoróska, Regéc, Baskó, Hernádszurdok, Hernádcéce, Pányok, Sima, Zsujta) számára a kapcsolatteremtési lehetőségek kifejezetten rosszak, ezen települések úthálózatának fejlesztésével, települések összekötésével(Sima-Boldogkőváralja, Fony-Hejce, Vizsoly-Hernádcéce) sokat lehetne segíteni különösen a téli időszakban az esetleges beteg, illetve élelmiszer ellátás megoldásában. Sajátos szerepet tölt be a kistelepülések közlekedési hozzáférési problémáinak 18
orvoslásában a falu- és tanyagondnoki szolgálat. Közlekedés biztonsági és turisztikai szempontból fontos a kerékpárút hálózat összefüggő kiépítése. Összeségében megállapítható, hogy a települések legnagyobb problémáját a nehéz megközelíthetőség, a rossz minőségi utak, a ritka busz- és vonatjáratok jelentik.
1.5.2. Ivóvíz, szennyvíz A közművel való ellátottság tekintetében szintén rossz helyzetben van a kistérség. Ami a közműszolgáltatások óriási fehér foltja, az a szennyvízelvezetés megoldatlansága. Ez a hiány nemcsak közvetlenül az egyének életminőségét rontja, hanem a térség környezeti állapotát is. A kistérségben összesen hat településen van szennyvízhálózat, a lakások 0,8 %-a van bekötve a közcsatorna hálózatba. Göncön csak egy része a településnek, ahol a közcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások száma mindössze 49. A csatornázottságot, illetve a szennyvízkezelést különösen nehezítik a változatos domborzati viszonyok és az aprófalvas településszerkezet. A közüzemi vízvezeték-hálózat építése változást nem mutat, de a hálózatba kapcsolt lakások száma 10,2 %-al növekedett, a hálózatba bekapcsolt lakások száma 4.218. Nagyon sok az olyan lakás (főleg a magasabb romalétszámú településeken), amely a településen közkutakból kapja a létszükséglethez nélkülözhetetlen ivóvízellátást.
19
1.5.3. Gázellátás Az elmúlt évek egyik legnagyobb fejlesztése a gázprogram volt. Ennek keretében több településre eljutott a vezetékes gáz is. A vezetékes gázt fogyasztó lakások száma egy év alatt 8,4 %-al növekedett, a gázzal fűtött lakások száma kistérségi szinten mintegy 1.673-ra tehető.
1.5.4. Mezőgazdasági infrastruktúra A térség adottságaira tekintettel a mezőgazdasági utak száma elég jelentős. A mezőgazdasági infrastruktúra sajnos nem követi a megváltozott földtulajdoni és földhasználati viszonyokat. Némelyik földterületen egymás mellett több kitaposott út is található, ezek valamikor más földterületén keresztül haladnak, ezzel károkat okozva. Egyes mezőgazdasági területek elérhetősége nem megfelelő vagy nem biztosított, némelyiket szinte csak traktorral lehet megközelíteni. Az utakat néha alig lehet látni a benőtt bokroktól, illetve gaznövényektől. A mezőgazdasági úthálózat és a hozzájuk kapcsolódó infrastruktúra nagy része hiányos, elhanyagolt, rossz állapotban van. A melioráció és a vízrendezés sem követte a tulajdon- és birtokviszonyok változását, amelynek hatására egy csapadékos időszak után több száz hektár terület kerül hosszú ideig víz alá, főleg a Hernád mentén.
1.5.5. Összegző megállapítások: A terület mellékútjainak kiépítettsége, minősége nem kielégítő. A fő közlekedési folyosó a 3. sz. főút (Miskolc-Kassa). A Hernád völgyében fut a Miskolc-Kassa nemzetközi vasútvonal. A szennyvízhálózat kiépítettsége nagyon alacsony, mely komoly környezetszennyezési rizikófaktor. A gázellátás fejlődik, de jelenleg nagyon alacsony szinten áll. Komoly problémát jelentenek az időszaki árvizek és belvizek pusztításai.
1.6. Gazdaság 1.6.1. A térség vállalkozási szerkezete A kistérségben a működő vállalkozások száma 536, ennek 26,87%-a Abaújszántón, 16,79%-a Göncön, 9,51%-a Boldogkőváralján, 6,53%-6,53%-a Hidasnémetiben illetve Telkibányán működik. A további 19 településen 181 vállalkozás, a kistérség vállalkozásainak 33,77%-a működik. A vállalkozások jogi formájának megoszlását az alábbi ábra szemlélteti:
20
A 2002. év bázisán a kistérségben a Kft.-k száma növekedett 20,63%-kal, a szövetkezet száma változatlan maradt, a betéti társaságok száma 9,10%-kal nőtt, az egyéni vállalkozások száma 2,35%-kal csökkentek. A térségben átlagosan 1,8 gazdasági vállalkozás jut egy főre, ami az országos 2,7-es értékhez képest igen alacsony. A felzárkózáshoz szükséges tőke helyben nem termelhető meg, mert alig vannak vállalkozások. A helyi vállalkozások zömének teljesítőképessége alig haladja meg a háztartások kapacitását, így a helyi piacon is alig versenyképesek. Másrészről a szűk helyi piac sem teszi lehetővé a stabil üzleti működést. Külső piacokra betörni nem tudnak, ahhoz sem a termékszerkezetük, sem a minőség, sem a kapacitásuk nem megfelelő. Jellemzően magas a kényszervállalkozások száma, akik elsősorban a mezőgazdaság, illetve kisebb számban a kereskedelem és a szolgáltatás területén tevékenykednek. A mezőgazdasági vállalkozások helyzete ingatag, az egyéni gazdálkodók, őstermelők a napi megélhetéshez elegendő bevételt képesek csak megtermelni, fejlesztési források az önerő hiánya miatt nincsenek.
21
1.6.2. Agrárstruktúra és gazdasági szerkezet 1.6.2.1. A térség mezőgazdaságának szerkezete és feltételei A térség növénytermelési szerkezetében meghatározók a gabonafelék, ezen belül is a búza, és a tavaszi árpa területi aránya a legmagasabb. Számottevő az ipari növények területe is, ahol a napraforgó az uralkodó. Jelentős területeken termesztenek kukoricát, burgonyát és repcét is, emellett jelentős a gyümölcstermesztés (kajszi). A kistérség összes földterülete 44.048 km2, a művelési ágak szerinti megoszlása lényegesen eltér az országos, és a megyei átlagtól: kistérségi átlagban igen alacsony a szántó aránya (30,5%) kimagasló az erdősültség (az összes földterület 47,2%-a erdő) az intenzív művelési ágak (szőlő, gyümölcsös, kert) aránya csekély (együttesen 1%) az átlagos földminőség a szántó esetében 18,8 Ak/ha, a mezőgazdasági terület 14,6 Ak/ha.
1.6.2.2. A művelési ágak szerkezete Településenként meglehetősen változó A hegy-, illetve dombvidék településein a magas erdősültség, és a szántók elenyésző aránya jellemző A szántó aránya négy település közigazgatási területén (Baskó, Fony, Mogyoróska, Regéc) nem éri el a 15%-ot, két településen (Arka, Boldogkőújfalu) a 30%-ot Nagyobb (60% feletti) arányú a szántó terület Vilmány, Vizsoly, Korlát településeken Minimális a szántóterület: Mogyoróskán 61,6 ha, Regécen 94,3 ha, Baskón 166,7 ha, Simán 228 ha, Arkán 280,6 ha. Ezeken a településeken még intenzív használat mellet is legfeljebb két-három családnak nyújthat hosszabb távon megélhetési lehetőséget.
22
Néhány településen figyelemre méltó a gyep művelési ágak aránya (Baskó 18,2%, Mogyoróska 21,2%, Hejce 33,8%), magas a kérődző állatok tartása. A zártkertek területe - a község területéhez képest - viszonylag jelentős Arkán (54,9 ha), Boldogkőváralján (86,6 ha), Fonyban (104,2 ha) és Hejcén (130,2 ha) A földhasználati zónarendszer kategóriáinak területi aránya a szántók esetében: Kistérség Abaúj-Hegyközi
Védelmi (ha)
Védelmi (%)
Extenzív (ha)
Extenzív (%)
Intenzív (ha)
Intenzív (%)
1074,4
7,4
12261,6
85,0
1096,4
7,6
1.6.2.3. A földterület minősége Településenként meglehetősen változó A dombvidéken található csekély a szántó mennyisége, igen rossz a földminőség is. A szántó átlagos aranykorona értéke: Mogyoróskán 10,1, Regécen 6,1, Baskón 5,5, Simán 8,4, Arkán 10,4. a településeken a földműveléshez kedvezőtlenek a domborzati viszonyok is. Jó adottságú szántók a Hernádhoz közeli, enyhébb lejtésű részeken találhatók: Vilmányban 25,4, Hernádcécén 23,1, Vizsolyban 21,8, Boldogkőújfaluban 21,5 aranykorona értékű.
1.6.2.4. A mezőgazdasági termelők, gazdálkodó szervezetek és foglalkoztatás jellemzése Baskó és Sima községekben nincsenek árutermeléssel foglalkozó egyéni gazdálkodók, Az egyéni gazdálkodók száma a kistérségben összesen 531 fő, a használatukban lévő földterület alig 3900 ha (2913 ha szántó), egy gazdálkodóra jutó földterület csupán 7,3 ha, ebből a szántóterület 5,5 ha/gazdálkodó. A számok - a gazdaságok állatállományának figyelembevételével - arra utalnak, hogy kevés a hosszú távon életképes méretűnek tekinthető családi gazdaság. A gazdálkodó szervezeteknél foglalkoztatottak száma 164 fő, az általuk használt földterület 8092 ha, szántóterület 6786 ha. A gazdálkodó szervezeteknél az egy foglalkoztatottra jutó földterület 49 ha, szántóterület 41 ha. Az árutermelő mezőgazdaságban érintettek száma 715 fő, az általuk hasznosított mezőgazdasági terület 10 835 ha (az összes mezőgazdasági terület 54%-a), a szántóterült 8 549 ha (az összes szántó 42%-a). A földterület közel felét olyan kisgazdaságok hasznosítják, akik nem képviselnek számottevő árutermelést, elsődleges céljuk az önellátás. A gazdálkodó szervezeteknél gyakorlatilag az összes földterület bérelt föld, az egyéni gazdaságoknál a bérlet földek aránya nem haladja meg a 35%-ot. A gazdálkodó szervezetek, és a nagyobb méretű családi gazdaságok is foglalkoztatnak idénymunkásokat. Az idénymunkások száma elenyésző, foglalkoztatás időtartama rövid.
23
1.6.2.5. Termelési szerkezet jellemzői A gazdálkodó szervezeteknél a termelési szerkezete rendkívül leegyszerűsödött, a betéti társaságok , egyéni vállalkozók és családi őstermelők (1-2 kivétellel) csak növénytermeléssel foglalkoznak. Állattartással a működő szövetkezetben foglalkoznak, egy sertés, illetve egy szarvasmarhatelep található a térségben. Az egyéni gazdaságok termelési szerkezete - a jellemzően előforduló állattartás ellenére - ugyancsak leegyszerűsödött. A szántóföldi növénytermelésben jellemzően igen magas (65-80%) a gabonafélék, ezen belül az őszi búza aránya. Az árunövény-termelésben leginkább a napraforgó jellemző. A termelési szerkezetben az extenzív, kis élőmunka-igényű ágazatok jellemzőek A gazdaságok eszközállományára a romló műszaki állapot jellemző, számottevő műszaki fejlesztésre az alacsony jövedelmezőségi viszonyok között nem vállalkozhat
1.6.2.6. Állattartás: Szinte eltűnt a kistérségből. A lecsökkent állatállomány nem elegendő ahhoz, hogy megfelelő mennyiségben trágyázni (szerves) lehessen a földet Az alacsony állatsűrűség következtében kevés (5% alatti) takarmánynövény termelés. A kisgazdaságok ma még idegenkednek az integrációtól, a szövetkezésektől. Méhészettel szinte minden településen foglalkoznak gazdálkodók.
1.6.3. Erdészet jellemzői A faállományok több mint 80%-a őshonos fafajokból áll. Az erdőket évszázadok óta művelik. Kitermelés utáni felújításukat nagyrészt természetes úton, sarjról, illetve az idős fákról lehullott makkal, vagy helyben gyűjtött szaporítóanyagból, az abból nevelt csemetével végezik. Az erdők fáinak genetikai tulajdonságai a helyi viszonyoknak megfelelő kiválasztódásból származnak. A helyi erdőtulajdon nagysága összességében igen jelentős. Az egyes tulajdonosokra eső terület azonban kicsi. A létező erdőbirtokosságok, társulások egyenként – kevés kivétellel – kétszáz hektár alattiak, tartamos hozamú erdőgazdálkodásra önállóan nem alkalmasak. A legnagyobb arányt a fatermelési rendeltetésű erdők képezik, melyek elsődleges célja a jó minőségű faanyag gazdaságos megtermelése. Fafeldolgozás – meglévő piaci szükséglet ellenére – nincs a térségben.
24
1.6.4. Feldolgozóipar Abaújszántó és Gönc kivételével a kistérségben semmiféle olyan üzem nem található, amely mezőgazdasági-, erdőgazdasági- vagy élelmiszeripari termékek, feldolgozásával foglalkozna. A térség mezőgazdasági jellege, ültetvény szerkezete, a gönci barack és az abaújszántói bor (Tokaji borvidék része) országos hírneve feltétlenül indokolja a gyümölcsfeldolgozó létesítését. A gyümölcsfeldolgozás elősegítheti a meglévő ültetvények korszerűsítését, növelését és egyúttal hozzájárulhat a foglalkoztatási feszültségek enyhítéséhez.
1.6.5. Kereskedelem A kistérségben a kiskereskedelmi üzletek száma 174-ről 169-re csökkent, ebből élelmiszerüzlet 79-ről 76-ra csökkent, a vendéglátóhelyek száma 78-ról 79-re emelkedett. Ezek többsége élelmiszer bolt, illetve vendéglátóhely. Nagyrészük kis tőkeszegény vállalkozások, amelyek a helyi igények kiszolgálására jöttek létre, vagy olyan termékeket árulnak, amelyekért távolabbra kellene utazni. A kistérség településein, a lakossági vásárlóerő korlátozott volta szab határt a kiskereskedelem fejlődésének. Nagyobb bevásárlóközpontok nem találhatók a térségben, ezért vagy Miskolcra , vagy a szomszédos kistérségbe Encsre kell beutazni. A kulturális életre vágyók pedig elsősorban a helyi művelődési házakban elégíthetik ki igényeiket.
1.6.6. Turizmus A térség országos szinten is kimagasló turisztikai potenciállal rendelkezik, mind a természeti környezetből, mind az épített örökségből, mind a kulturális kínálatból kifolyólag. A védett területek egyedülálló táji-természeti értékei, a Zempléni hegység kirándulóhelyei, a Hernád vízi turizmus lehetősége a jövőben meghatározó tényezővé tehetik az idegenforgalmat. A kistérség zempléni hegység részei az Aggteleki Nemzeti Park, illetve a Zempléni Tájvédelmi Körzet oltalma alatt állnak, amely a bakancsosok, természetjárók és a kerékpáros turisták számára kínálnak egyedi lehetőséget a kikapcsolódásra. Országos és nemzetközi viszonylatban is legmeghatározóbb turisztikai látványosságai közé sorolhatjuk a napjainkban is fontos zarándokhelynek tekintendő a bibliáról híres vizsolyi református templomot, mint a magyar művelődéstörténet megszentelt helyét, melyet évente több tízezren látogatnak meg. Törpe és aprófalvak (Baskó, Sima, Arka, Mogyoróska, Fony, Regéc, Hejce) elsősorban a domborzatilag erősen tagolt hegyvidéki területek északi részén helyezkednek el, ezeknek a falvaknak az életében jelentős szerepet játszik az idegenforgalom, a környezet gyógyhatású klímája, a csend és a nyugalom egyre több látogatót vonz. Szálláshelyek tekintetében a kistérség repertoárja igen változatos. A szálláshely típusok közül a kereskedelmi szálláshelyek (panziók, vendégházak, turistaszállók), valamint a falusi szálláshelyek (falusi vendéglátás), egyaránt megtalálhatók. A szállásférőhelyek száma 5001500 db között, illetve az eltöltött vendégéjszakák száma 30-100 ezer között mozog éves szinten. Gergely-hegy mikro-térség, akárcsak a Gönc-i vagy az Abaújszántó-i, számos 25
kultúrtörténeti és építészeti emlékkel, egyházi örökséggel büszkélkedhet, mint pl: Gönci huszita ház, Abaújszántó pincesor, Patay-kastély, Kékedi Melczer-kastély, Boldogkőváraljai vár, Regéci vár stb. A természetjárók, a kerékpáros turisták számára egyedi lehetőséget kínál a turista útvonalak kapcsolódása, mely kapcsolódás földrajzi és közlekedési csomópontja Fony. A térségen átmenő Kéktúra útvonalhoz csatlakoztatható a tervezett tanút-hálózat és kerékpárút fejlesztés, a tervezett EUROVELO úthoz kapcsolódás (Göncruszka, Zsujta). A Hernád folyó völgye ökofolyosóként funkcionál és lehetőséget ad a vízi, a természet közeli és az agrárturisztikai idegenforgalmi programok kapcsolt szolgáltatásainak kiépítésére, továbbá népszerű célpont a víziturizmust kedvelők körében, a nyári időszakban számos kajakkenu túrázó érkezik ide. A legnagyobb gondot a térség turisztikai feltáratlansága a megfelelő turisztikai marketing hiánya a belső információs és tájékoztatási rendszer kiépületlensége jelenti. A szálláshelyek tekintetében változatos a kép, egyaránt megtalálható panzió, vendégház, turistaszálló; de ezek nem biztosítanak elegendő férőhelyet s vannak olyan települések is ahol szállás lehetőségek egyáltalán nincsenek. A kiskereskedelmi ellátás szinte minden településen élelmiszer –és italboltokra korlátozódik ami az igényes turizmust nem elégíti ki, ezért fontos lenne a vendéglátóipar fejlesztése. Összességében megállapítható, hogy a térség adottságai az idegenforgalom és a turizmus tematikus szolgáltatásainak teljes körű, komplex jövedelmező fejlesztési lehetőségét kínálja. Abaúj – Hegyköz önazonosságát az alábbiak adják: Gönci barack (Hungarikum) Tokaj – Hegyaljai borvidék részeként Abaújszántó Vizsolyi Biblia – nemzetközi ismertsége Tornyosnémeti – Hidasnémeti nemzetközileg ismert határátkelőhely Abaújszántó fürdő múltja Regéci vár országos híre Boldokőváralján a vár látogatottsága Telkibánya – bányász múltjának ismertsége Hernád folyótermészeti adottsága
1.6.7. Üzleti szolgáltatások Az üzleti szolgáltatások köre a kistérségben nagyrészt kiépült, vannak azonban jelentős hiányosságok is. A banki szféra szintén alul fejlett a térségben, közel húsz olyan települést találunk, ahol semmilyen pénzintézet nincs jelen, a postai szolgáltatások szűkítésével (mobil posta megjelenése) a pénzkezelés, és pénzügyi tranzakciók lehetősége tovább szűkül. A biztosító társaságok kihelyezett irodákkal, illetve ügynök hálózattal vannak jelen a térségben. Az egyéb ügyvitelhez szükséges szolgáltatások (pl.: ügyvédi, közjegyzői, végrehajtói, stb.) biztosítottak.
26
1.6.8. Összegző megállapítások A térség vállalkozásintenzitása rendívül alacsony, a vállalkozások száma az országosnál lényegesen alacsonyabb, de a megyeinél is gyengébb aktivitást mutat, A klasszikus kisvállalkozás elsősorban a lakossági szolgáltatás területén tevékenykednek, alacsony a termelővállalatok aránya A termőföldek minősége gyenge Az egyéni gazdaságokra az elaprózott birtokszerkezet a jellemző Kedvezőtlen mezőgazdasági termelési feltételek a térség nagy részében Az erdőgazdálkodás feltételei kedvezőek A vadgazdálkodásban kifejezetten jó lehetőségei vannak a térségnek A kistérség agrárgazdaságát a mezőgazdasági termékek értékesítésének bizonytalansága, az alacsony jövedelmezőség, a termelési integrációk hiánya jellemzi. A túlzottan leegyszerűsödött termelésszerkezet önmagában is sérülékennyé teszi a gazdaságok pénzügyi helyzetét, az állattenyésztés gazdasági súlya nagymértékben csökkent. A gazdálkodók nem szívesen vállalkoznak hosszú távú befektetésekre. A térségben élők sokrétű termelési rutinnal rendelkeznek, a háztáji gazdaságokban, a magántulajdonú szőlőkben, gyümölcsösökben. Tapasztalatuk és az agráradottságok erőforrást jelentenek az agrárvállalkozói kultúra viszonylag gyors kifejlődéséhez, jövedelmezőségéhez. A kistérségben a mezőgazdasági feldolgozóipari létesítmények hiányoznak.
1.7. Problémafa
27
Társadalmi, Gazdasági leszakadás
Szegénység
Jövedelemtermelés szintje alacsony
Mezőgazdasági termelés fejletlen
Rossz mezőgazdasági adottságok
Magas az elvándorlás, csökken a népesség
Munkanélküliség
Turisztikai ágazat fejletlen
Hiányzik az ipar és feldolgozóipar
Tőkehiány
Rendkívül rossz humánerőforrás helyzet
Újratermelődő és bővülő leszakadó társadalmi csoportok
Kirívóan magas a képzetlenek aránya
Fejletlen oktatási infrastruktúra
28
Infrastrukturális elmaradottság: - Utak - Szennyvíz -Hulladékgazdálkodás Közszolgáltatás elérése nehéz
Rendszeres természeti károk
Aprófalvas települések
Fejletlen szociális infrastruktúra
Fejletlen egészségügyi infrastruktúra
Helyzetértékelés Az adatokat két KSH kiadványból vettük: A kistérségek társadalmi gazdasági helyzete – Észak-Magyarország (2006), Borsod-Abaúj-Zemplén Megye statisztikai évkönyv (2005, 2004, 2003) Módszertani megjegyzések: A kistérségek összefoglaló adatait tartalmazó kiadvány egyszeri, így dinamikus adatok képzésére nem használható. A statikus adatokat ezen kiadványból vettük, mivel a kistérségi adatállománya átfogóbb, mint a megyei évkönyvé. Országos összehasonlító adatok nem mindenütt használhatóak a más mértékegységek, ill. adathiány miatt. Országos adat csak a megyei évkönyvekben szerepel. Dinamikus adatok a megyei évkönyvekből képezhetők, azonban ebben a kistérségi adatállomány szűkebb, és sok helyen más, mint a kistérségekről szóló külön kiadványban. A dinamikus adatok ezért sok helyütt eltérnek a statikus adatokból. Célszerű volna egységesen használható kiadványt készíteni fenti problémák kiküszöbölésére, azonban - a KSH tájékoztatása szerint - nem terveznek további kistérségi relevanciájú kiadványok folyamatos kiadását.
1.8. Összehasonlító adatok (ország – régió – kistérség) AbaújHegyköz Települések száma népességnagyság szerint, 2005 (db) –499 500–999 1000–1999 2000–4999 5000–9999 10000–49999 50000–99999 100000– Település, terület, népesség, 2005. Település összesen (db) Város összesen (db) Terület (km2) Lakónépesség összesen (fő) Lakónépesség a 2000 évi %-ban Népsűrűség (fő/km2) Lakónépesség korcsoportok szerint megoszlása, 2005. (%) –14 15–18 19–39 40–59 60– Munkavállalási korúak (15–59 éves nők és 15–61 éves férfiak) (fő)
29
14 5 3 2 0 0 0 0
Régió
Ország
176 157 150 92 13 15 1 1
1 046 674 651 491 140 122 12 9
24 605 2 37 440 13 430 15 370 1 271 111 95 97,4 35 95
3 145 274 93 028 10 076 581 100,3 108
21,8 4,8 27,6 24,1 21,6 57,3
16,8 5,3 29,1 27,2 21,6 62,6
15,4 4,9 30,9 27,3 21,4 63,6
AbaújHegyköz Eltartottsági ráta, öregedési index, 2005. (%) 0-14 éves korcsoport 15-64 éves korcsoport 65 év feletti korcsoport Gyermek népesség eltartottsági rátája Idős népesség eltartottsági rátája Eltartott népesség rátája Öregedési index Legmagasabb iskolai végzettség, 2001. (%) 0 osztályt végzettek aránya a 10–X évesek között Az általános iskola 8. osztályát végzettek aránya a 15–X évesek között A legalább érettségivel rendelkezők aránya a 18–X évesek között Egyetemi, főiskolai oklevéllel rendelkezők aránya a 25–X évesek között Népmozgalom, 2004 (1000 lakosra) Élveszületés Halálozás Természetes szaporodás, ill. fogyás Belföldi vándorlási különbözet Belföldi vándorlási különbözet évi átlaga, 2000–2004 Gazdasági aktivitás, 2001. Foglalkoztatott (fő) Foglakoztatottak aránya a lakónépességben (%) Munkanélküli (fő) Inaktív kereső (fő) Eltartott (fő) A mezőgazdaságban és erdőgazdálkodásban foglalkozatottak aránya (az összes foglalkoztatottak %-ában) Az iparban és az építőiparban foglalkozatottak aránya (az összes foglalkoztatottak %-ában) A szolgáltatási ágakban foglalkozatottak aránya (az összes foglalkoztatottak %-ában) Regisztrált munkanélküliek (%) A munkanélküliek aránya 2000-ben A munkanélküliek aránya 2004-ben Nők aránya a munkanélküliek körében 2004 Pályakezdők a munkanélküliek körében 2004 Diplomás munkanélküliek a munkanélküliek körében 2004 180 napon túli munkanélküliek a munkanélküliek körében 2004 Regisztrált vállalkozások, 2005 (db) Társas vállalkozás Egyéni vállalkozás Vállalkozások összesen 1000 lakosra jutó vállalkozás Regisztrált vállalkozások gazdasági ág szerint, 2005 (db) Mezőgazdaság, vad-, erdő-, halgazdálkodás Ipar, építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás Szállítás, raktározás, posta, távközlés A többi gazdasági ág
30
Régió
Ország
21,8 61,3 16,9 35,6 27,5 63,2 77,2
16,8 67,3 15,9 25,1 23,6 48,7 94,3
15,4 68,8 15,8 22,4 22,9 45,4 102,4
1,8 79,6 19,5 4,7
0,8 86,2 33,2 9,3
NA NA NA NA
11,8 16,8 -5,0 -3,0 -7,4
9,7 14,1 -4,5 -3,1 -2,2
9,7 13,5 -3,8 -
3 215 20,7 1 462 6 302 5 014
392 020 30,8 77 852 455 111 365 409
2 733 780 27,1 474 707 NA NA
12,6
4,2
3,6
23,6
37,3
32,2
63,8
58,5
64,3
22,8 24,1 38,5 10,9 0,7 58,9
10,3 10,5 44,0 9,4 2,6 54,4
6,4 7,2 NA 9,4 NA NA
236 478 714 46
34 865 67 310 102 175 80
497 942 710 838 1 208 780 120
146 108 124 110 26 200
5 237 16 826 19 588 6 612 3 960 49 952
14 062 100 587 123 402 20 704 17 272 932 753
AbaújHegyköz Regisztrált vállalkozások létszám-kategória szerint, 2005 (db) 0 és ismeretlen fős létszámú szervezet 1–9 fős létszámú szervezet 10–19 fős létszámú szervezet 20–49 fős létszámú szervezet 50–249 fős létszámú szervezet 250 és több fős létszámú szervezet Külföldi érdekeltségű vállalkozások, 2004 Összesen (db) Saját tőke (millió Ft) Egy vállalkozásra jutó saját tőke (ezer Ft) Kereskedelem, vendéglátás, 2004 (db) Kiskereskedelmi üzlet összesen Kiskereskedelmi üzlet 1000 lakosra Vendéglátóhely összesen Kereskedelmi szálláshelyek, 2004 Szállásférőhely összesen (db) Szállásférőhely szállodában (db) Eltöltött vendégéjszaka (éjszaka) Külföldi vendégéjszakák aránya (%) Átlagos tartózkodási idő (éjszaka) Szobakihasználtság (%) 1000 lakosra jutó férőhely (db) Települési önkormányzatok költségvetése, 2004 Tárgyévi bevétel összesen (millió Ft) Tárgyévi bevétel összesen egy állandó lakosra (ezer Ft) Hitelműveletek nélküli (GFS rendszerű) bevétel (millió Ft) GFS rendszerű bevétel egy állandó lakosra (ezer Ft) Tárgyévi kiadás összesen (millió Ft) Tárgyévi kiadás összesen egy állandó lakosra (ezer Ft) Hitelműveletek nélküli (GFS rendszerű) kiadás (millió Ft) GFS rendszerű kiadás egy állandó lakosra (ezer Ft) Személyi jövedelemadó, 2004 Személyi jövedelemadót fizetők 1000 lakosra (fő) Személyi jövedelemadó-alapot képező jövedelem egy állandó lakosra (Ft) Személyi jövedelemadó egy állandó lakosra (Ft) Egy adófizetőre jutó személyi jövedelemadó (Ft) Oktatás, 2004 (Fő) 100 óvodai férőhelyre jutó beírt gyermek Általános iskolai tanuló 1000 lakosra Középiskolai tanuló 1000 lakosra Felsőoktatási intézmények hallgatói 1000 lakosra Egészségügy, szociális ellátás, 2004 Egy háziorvosra és házi gyermekorvosra jutó lakos (fő) Járóbeteg-szakellátás rendelési órái (1000 óra) Működő kórházi ágy (db) 100 bölcsődei férőhelyre jutó beírt gyermek (fő) Öregségi nyugdíjban részesült (fő) Önkormányzat által rendszeres szociális segélyben részesítettek évi átlagos száma (fő)
31
214 479 9 7 5 0
Régió
Ország
26 061 72 885 1 758 982 401 88
NA NA NA NA NA NA
8 741 94 792 428 11 798 1 069 403
26 475 13 053 000 493 031
169 11 83
18 300 14 6 619
166 738 17 NA
697 35 838 83 6 923 26 523 1 460 190 0,3 17,3 2,3 2,3 16,1 24,7 44,6 28,1
329 290 115 895 NA NA NA NA 32,7
4 482 280 4 147 259 4 380 274 3 956 247
302 722 234 294 458 228 298 005 230 293 051 227
NA NA NA NA NA NA NA NA
288 278 093 32 229 136 273
379 454 453 81 084 214 116
NA NA NA NA
95 121 8 0
95 96 43 11
93 85 44 38
1 945 3 0 0 2 217
1 607 1 719 9 515 133 200 163
1 529 NA 79 605 127 NA
1 448
44 847
158 646
Önkormányzat által nyújtott átmeneti segélyezés esetei (fő) Lakáshelyzet, 2004 Lakásállomány (db) 100 lakásra jutó lakos (fő) Az épített lakások száma (db) Az épített lakások átlagos alapterülete (m2) 10 000 lakosra jutó épített lakás (db) 2000–2004 között épült lakások a 2004. évi lakásállomány %-ában (%) 100 épített lakásra jutó megszűnt lakás (db) Lakások és lakott üdülők komfortosság szerinti megoszlása, 2001. (%) összkomfortos komfortos félkomfortos komfort nélküli szükség és egyéb lakás
AbaújHegyköz 3 977
Régió
Ország
152 140
NA
6 420 242 25 86 16 2,0 0
503 094 253 2 408 101 19 2 20
4 209 000 239 41 084 NA 41 NA 11
23,3 27,2 7,0 37,2 5,2
44 30 5 17 4
NA NA NA NA NA
30,0 73,8 33,2
70 88 54
NA 94,0 65,0
Közműellátás, 2004 Vezetékes gázt fogyasztó háztartások a lakásállomány arányában (%) Közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya (%) Közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások aránya (%) Egy km közüzemi vízhálózatra jutó közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat (m) Egy háztartási fogyasztóra jutó évi vezetékes gáz fogyasztás (m3) Egy háztartási fogyasztóra jutó évi villamos energia fogyasztás (kWh) Egy lakosra jutó évi vízfogyasztás (m3)
98
542
NA
1 647 1 820 19
1 461 2 105 26
NA NA NA
Személygépkocsi, telefon, kábeltelevízió, 2004 Személygépkocsi (db) Távbeszélő fővonal (db) 1000 lakosra jutó személygépkocsi (db) 1000 lakosra jutó távbeszélő fővonal (db) Kábeltelevíziós hálózatba bekapcsolt lakások aránya (%)
2 618 3 722 168 239 33
287 099 387 993 226 305 46
2 888 735 3 456 267 287 343 NA
Összehasonlító adatok elemzésének főbb megállapításai: A népsűrűség messze a régiós és országos átlag alatt van. Magas a gyermekek aránya, viszont a munkavállaló korú népesség aránya jóval alacsonyabb, mint az országban és a régióban, ebből fakadóan nagyon magas az eltartottsági ráta. A lakosság képzettségi szintje jelentősen elmarad a régiós átlagtól. Az élveszületés és halálozás meghaladja a régiós és országos szintet, a természetes fogyás országos átlag fölött van. A foglalkoztatottak aránya rendkívül alacsony. A foglalkoztatásban még mindig meghatározó a mezőgazdaság szerepe (a régiós adat háromszorosa), az ipar fontossága lényegesen elmarad az országos és a régiós szinttől. A szolgáltatási ágakban foglalkoztatottak aránya megfelel az országos és a régiós adatoknak. A munkanélküliség több mint triplája az országos átlagnak, de jelentősen meghaladja a régiós adatot is. A munkanélkülieknek több mint a fele tartós munkanélküli. 32
A vállalkozási aktivitás rendkívül alacsony. Az 1000 lakosra jutó vállalkozások aránya az országos adat harmada, a régiós adat fele. Minimális a jelentős alkalmazotti létszámmal dolgozó vállalkozás. A külföldi vállalatok száma minimális, tőkésítettségük rendkívül alacsony. A turisztikai ágazat: az 100 lakosra jutó férőhely meghaladja a régiós és országos átlagot is, viszont minőségi szálláshely (szálloda) kevés van, mindössze 83 db férőhely. A szoba kihasználtság is csak 2/3-a régiós átlagnak. A külföldi vendégéjszakák aránya rendkívül alacsony. Az átlagos tartózkodási idő megfelel a régiós átlagnak, de ezt szintén emelni kellene. A települési önkormányzatok bevételei és kiadásai a régiós átlagot meghaladóak. Az SZJA-t fizetők aránya alacsony, és kritikusan alacsony az egy főre jutó SZJA. Az általános iskolások aránya lényegesen meghaladja az országos átlagot. A középfokú oktatás gyengén fejlett, és nincs felsőfokú oktatás. Egy házorvosra és gyerekorvosra átlagosan lényegesen több lakos jut, mint az országban és a régióban. A lakásellátottság az országos szintnek megfelelő, és az épített lakások száma és mérete jelentősen elmarad az országos átlagtól, viszont megszűnt lakást nem regisztráltak. A komfort nélküli lakások aránya rendkívül magas (a régiós szint duplája). A kistérség infrastrukturális ellátottsága kimagaslóan rossz. Különösen kritikus a helyzet a szennyvízcsatorna ellátottsággal (az országos szint fele) A lakosság vagyonosodási helyzetét szemléltető adatok jelentősen elmaradnak mind a régiós, mind az országos átlagtól.
1.9. Dinamikus adatok a kistérségre vonatkozóan (2003-2005) 2003 Népesség, népmozgalom Lakónépesség összesen (fő) Települések Átlagos népessége Népsűrűség (fő/km2) Élveszületés Halálozás Belföldi vándorlási különbözet 60 éves és idősebb népesség aránya az állandó népességből Regisztrált munkanélküliek, személyi jövedelemadó Munkanélküliek aránya (%) A tartósan (180 napon túl) munkanélküliek aránya (%) A szellemi foglalkozásúak aránya a munkanélküliek körében (%) A pályakezdők aránya a munkanélküliek körében (%) Személyi jövedelemadót fizetők 1000 lakosra Személyi jövedelemadó-alapot képező jövedelem egy állandó lakosra, (Ft) Személyi jövedelemadó egy állandó lakosra, Ft Lakáshelyzet, közműellátás Lakásállomány az év végén Az épített lakások száma Az épített lakások átlagos alapterülete Háztartási vezetékesgáz fogyasztó a lakásállomány %-ában Egy háztartási fogyasztóra jutó évi fogyasztás vezetékes gáz, (m3) Egy háztartási fogyasztóra jutó évi fogyasztás villamosenergia, (kWh)
33
2004
2005
24 294 694 35 13,0 15,6 4,5 17,9
24 251 693 35 12,9 14,5 0,1 17,9
24 228 692 35 14,2 12,9 -3,1 17,6
19,3 11,4 6,5 10,1 307 289 270 43 391
20,1 11,6 7,3 12,9 297 295 243 42 479
19,7 10,8 7,2 12,8 295 333 971 48 722
8 374 43 74,5 41,4 2 017,1 2 238,5
8 436 97 71,2 42,7 1 537,3 2 238,5
8 544 111 71,3 43,9 1 772,4 2 177,8
Közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakás, (%) Közüzemi szennyvízcsatorna hálózatba bekapcsolt lakás, (%) Egy km közüzemi vízhálózatra jutó közüzemi szennyvízcsatorna hálózat, (m) Egy lakosra jutó évi vízfogyasztás, (m3)
68,0 29,9
69,1 33,2
70,1 34,2
404
404
404
17,0
17,0
17,0
2003 Szociális Ellátás, Egészségügy, Oktatás 100 bölcsődei férőhelyre jutó beírt gyermek (fő) Egy háziorvosra és házi gyermekorvosra jutó lakos (fő) Járóbeteg szakellátás rendelési órái (1000 óra) Működő kórházi ágy 10000 lakosra (db) 100 óvodai férőhelyre jutó beírt gyermek Általános iskolai tanuló 1000 lakosra Középiskolai tanuló 1000 lakosra Felsőoktatási intézmények hallgatói 1000 lakosra Kereskedelem, Vendéglátás Kiskereskedelmi üzlet Vendéglátóhely Idegenforgalom Kereskedelmi szálláshelyek férőhely (db) Eltöltött vendégéjszaka 1000 lakosra (éjszaka) Regisztrált vállalkozások, személygépkocsi, telefon, kábeltelevízió Társas vállalkozás Egyéni vállalkozás Vállalkozások összesen Személygépkocsi 1000 lakosra Távbeszélő fővonal 1000 lakosra Kábeltelevíziós hálózatba bekapcsolt lakások 1000 lakosra
2004
2005
125 1 735 13 0 111 135 18 0
167 1 865 14 0 112 133 19 0
140 1 864 NA 0 NA 135 19 0
292 117
282 108
283 113
192 147
256 237
240 NA
266 569 835 172 NA 197
316 756 1 072 173 240 200
326 775 1 101 181 228 285
Dinamikus adatok elemzésének főbb megállapításai: A népesség kis mértékben, de folyamatosan csökken. Az élveszületések száma ingadozó tendenciát mutat, a mortalitási adatok viszont javulnak. A belföldi vándorlási különbözet tragikusan romlik. A munkanélküliség jelentősen nem változik, viszont belső struktúrája romló képet mutat, mivel emelkedik a pályakezdő munkanélküliek aránya. Tovább rontja a képet, hogy folyamatosan csökken az 1000 lakosra jutó SZJA-t fizetők száma. Pozitívumként értékelhető viszont, hogy az SZJA alapot képező jövedelem dinamikusan emelkedik. A lakásállomány lassan emelkedő trendet mutat. Az infrastrukturális ellátottságban némi javulás tapasztalható. A bölcsődei és háziorvosi ellátottsági adatok romlanak. A turisztikai ágazat teljesítménye folyamatosan javul. A vállalkozások száma gyarapszik. A vagyonosodási helyzetet mutató gépkocsiállomány gyarapszik. Legdinamikusabban a kábeltelevízós ellátottság fejlődik.
34
1.10. SWOT analízis Erősségek
Gyengeségek
A kistérség kedvező elhelyezkedése A Hernád-folyó, mint természeti erőforrás Építészeti emlékek sokszínűsége Természeti értékek a kistérség területén Szabad munkaerő rendelkezésre áll Agrár- és erdőterületek aránya kedvező Térségi civil együttműködés fejlődése Pénzügyi szolgáltatási központ Ipari szennyezéstől mentes környezet Határmenti térség Vállalkozások indítását, fejlődését segítő hálózat Erdősíthető területek
Az infrastrukturális alapellátottság hiányai Illegális hulladéklerakók magas száma Magán és vállalkozói szféra tőkeszegénysége Külső és belső befektetők hiánya Térség gazdasági tényezői között egyensúlyhiány van A turisztikai kapacitások kiépületlensége (szálloda), kihasználatlansága Térségi összefogás hiánya A humán erőforrás minősége és mennyisége, képzettsége és etnikai összetétele kedvezőtlen Növekvő szociális problémák Gazdasági szereplők partnersége nem megfelelő Hűtőházi kapacitás nem megfelelő
Lehetőségek
Veszélyek
KKV-k megerősödése A munkaerő-piaci igényeknek megfelelő szakképzés által a humán tőke minőségének javulása Határmenti kapcsolatok, együttműködés erősödése Kistérség tranzithelyzetéből adódó előnyök kihasználása Ipari területek növelése Kenyheci Ipari Park közelsége Biogazdálkodás Horgászturizmus Alternatív jövedelemforrások feltételeinek javítása Hagyományos kézműves termékek előállítása Feldolgozóipari kapacitásbővítés kistérségi összefogással, TÉSZ Népi hagyományok ápolása, nemzetközi kapcsolatok erősítése Energianövények termesztése
Munkanélküliség magas aránya Aprófalvak elnéptelenedése Népesség elöregedése A roma népesség gyenge társadalmi integrációja Gyorsforgalmi út megépülésének elmaradása A finanszírozási nehézségek lehetetlenné teszik a megvalósítani kívánt fejlesztéseket A periféria hatás erősödésével a centrumtól való leszakadás fokozódik (országos, regionális és kistérségi szinten is) Szlovák-magyar határ zártsága
35
1.11. A kistérség jövőképe Az Abaúj-Hegyközi kistérségben a tervezési ciklus végére, 2013-ra egy olyan kistérség megalapozása történik, amely kistérség biztosítani képes a benne élők megélhetését, és ennek kiszolgálására rendeli a kistérség mező-, erdőgazdálkodását, valamint iparát. A gazdasági és társadalmi szereplők, hatékony belső és külső kommunikációra alapozva, jól szervezett partnerségben, kimunkált területfejlesztési programok alapján, a meglévő erőforrásokra építve végzik a kistérség és azon belül a mikro-térségek komplex fejlesztését annak érdekében, hogy az életminőség elérje az Észak-magyarországi régió fejlettségi szintjének átlagát. Ezek alapján az alábbi célokat és programokat fogalmaztuk meg.
1.12. Célrendszer Stratégiai cél a kistérség lakossága életminőségének emelése az Abaúj-Hegyköz természeti, táji, agrár erőforrásaira alapozott gazdaságfejlesztés, valamint a termelő- és humán infrastrukturális és közösségi szolgáltatás fejlesztés indukálta élhetőbb környezet kialakulása által. A stratégiaalkotás célja a kistérségben élők, végső soron a lakosság életminőségének javítása. A kistérség esetében azonban ezen stratégiai cél megvalósulása közvetlen módon kapcsolódik a térség alapvető problémáját jelentő gazdasági és társadalmi leszakadás megállításához, és felzárkóztató folyamatok beindításához. A felzárkózás beindítása tehát közvetlen előfeltétele és egyben garanciája az életminőség fokozatos, de érzékelhető javulásának. Átfogó célként fogalmazhatjuk meg tehát: a gazdasági-társadalmi felzárkózás elindítását, az élhető kistérség kialakítását.
Átfogó cél:
Specifikus célok:
Ágazati célok:
A gazdasági felzárkózás elindítása és az élhetőbb kistérség kialakítása * jövedelemtermelő képesség növelése * a térség erőforrásainak jobb kihasználása * a települések komfort fokozatának növelése * a társadalmi leszakadás megállítása a felzárkózás megindítása * gazdaságfejlesztés * településfejlesztés * térségi infrastruktúra fejlesztése * humán infrastruktúra és közösségi szolgáltatások fejlesztése
36
Fenti táblázat egyfajta célhierarchiát is megtestesít oly módon, hogy az átfogó célok eléréséhez a specifikus célok teljesítésén keresztül vezet az út, mely specifikus célok az ágazati célok teljesítésével érhetők el. A kistérségi stratégia prioritásainak (ágazati célok) meghatározásánál alapvetően a térség fentiekben definiált fejlesztési szükségleteiből és a felzárkózáshoz szükséges feltételrendszert támogató célokból indultunk ki. A prioritások ezek további, egymáshoz zárt logikai rendszerben kapcsolódó célkitűzéseit jelentik. A prioritások a dokumentumban nem rangsort jelentenek, az intézkedések prioritásonkénti csoportosítása elsősorban az intézkedések rendszerezését és a források átlátható felhasználását, valamint a forrásokat biztosító központi (vagy EU) szervekkel való egyeztetéseket segíti elő. A célok összefüggését és egymásra hatását az alábbi célmátrix szemlélteti: Átfogó célok
A gazdasági felzárkózás elindítása
Specifikus célok
Jövedelem A térség termelő képesség erőforrásainak növelése jobb kihasználása
Gazdaságfejlesztés
Prioritások
Településfejlesztés Térségi infrastruktúra fejlesztése Humán infrastruktúra és közösségi szolgáltatások fejlesztése
37
Élhetőbb kistérség kialakítása A települések komfortfokozatának növelés
A társadalmi leszakadás megállítása, a felzárkózás megindítása
Stratégia A kistérségi stratégia prioritásainak meghatározásánál alapvetően a térség fentiekben definiált fejlesztési szükségleteiből és a felzárkózáshoz szükséges feltételrendszert támogató célokból indultunk ki. A fejlesztési stratégia meghatározásához meg kall adnunk a kistérség fejlesztési prioritásait. Ezek a prioritások megfelelnek az ágazati céloknak, hiszen így a fejlesztés prioritásai illeszkednek a korábban meghatározott célrendszerbe, és a prioritások megvalósítására tett lépések egyben a kitűzött célok elérése felé is hatnak. A kistréség fejlesztési prioritásai tehát a következők: Gazdaságfejlesztés Településfejlesztés Térségi infrastruktúra fejlesztése Humán infrastruktúra és közösségi szolgáltatások fejlesztése
3.1 Prioritások – beavatkozási területek 3.1.1 Gazdaságfejlesztés A kistérségben nem honosodtak meg jellemző iparágak, mezőgazdasági adottságai kedvezőtlenebbek az országos átlagnál, a szolgáltató ágazat, és ezen belül is a turizmus teljesítménye gyenge. A térség adottságaiból kiindulva, a gazdaságfejlesztés irányait a következőképpen jelölhetjük meg: A hagyományos mezőgazdasági termékekre alapozott gazdaságfejlesztés. Turizmusfejlesztés Munkahelyteremtés
3.1.1.1 A hagyományos gazdaságfejlesztés.
mezőgazdasági
termékekre
alapozott
A kistérség bejáratott márkanévvel rendelkezik, hiszen a gönci barack pálinka országos hírnévnek örvend. Sajnos komoly problémát jelent, hogy a rendszerváltást követően: a birtokszerkezet elaprózódott, ezáltal a kialakult birtok méretek alacsony jövedelemtermelő képességűek és önállóan nem teszik lehetővé a termelés technológiai fejlesztését.
38
a nagy alapanyag beszállító állami gazdaságok és TSZ-ek megszűntek és helyettük az új tulajdonosok nem alakítottak ki értékesítési szövetkezetet, illetve a felvásárlók sem szerveztek beszállítói hálózatot. A beavatkozási terület kertében javasolt intézkedés: LEADER program keretében a mezőgazdasági termékek piacra jutásának segítése.
3.1.1.2 Turizmusfejlesztés A térség turisztikai kapacitása és forgalmi adatai messze elmaradnak a lehetőségektől. Jelentős épített örökség, és védett természeti táj található a kistérségben, azonban ezeknek az ismertsége és elismertsége még a régióban sem kielégítő. A potenciál kihasználáshoz mindenképpen szükséges a vonzerő fejlesztése, hisz több turista vonzásával a szálláshelyek és más turisztikai szolgáltatások is szívesebben telepednének meg a térségben. A szolgáltatók megjelenése pedig értelemszerűen újabb munkahelyek kialakulását is generálja. A falusi vendégváró helyek mennyisége már jelenleg is megfelelő, de a minőségi szálláshelyek száma jelentősen elmarad az elvárható szinttől, melynek következménye hogy, rendkívül kevés a külföldiek által a térségben eltöltött vendégéjszaka. A vonzerők fejlesztése területén elsősorban a régi abaúji várak rekonstrukciója, valamint a Hernád folyó turisztikai hasznosítása jelenthet kitörési pontot. A látnivalók fejlesztésével párhuzamosan elengedhetetlen a minőségi szállodai kapacitás növelése. Az ideérkező turistáknak nem csak látnivalót és szállást, hanem minőségi szolgáltatásokat és színes programokat is biztosítani kell. A fenti elemeket komplex turisztikai kínálati csomagokba kell rendezni, amelyek lehetővé teszik a többnapos programok szervezését, ezáltal az átlagos tartózkodási idő növelését. Az előzőekben kibontott ágazati stratégia végrehajtásához professzionális menedzsment szervezetre van szükség, melynek feladatai közé tartozik még a térség marketingje és a potenciális befektetők felkutatása is. A beavatkozási terület kertében javasolt intézkedések: 1. Turisztikai fogadóképesség javítása 2. Turisztikai vonzerő növelése 3. Turisztikai szervező, információs és tanácsadó hálózat létrehozása 4. Erdei taniskola és képző központ építése
3.1.1.3 Munkahelyteremtés A kistérség múltjából is adódóan nem rendelkezik jelentősebb ipari múlttal. Kevés az olyan vállalkozás, amelyik 50 főnél több embert foglalkoztat. Ezek az. ún. húzócégek nagyon fontos szerepet tölthetnek be egy-egy térség vállalkozási és foglalkoztatási szerkezetében, mivel a kisebb vállalkozások felé stabil megrendelőként jelentkezhetnek, ill. környezetükben többnyire megélénkül a szolgáltatási szektor is. A munkahelyteremtés természetesen csak közvetetten önkormányzati feladat, maga a beruházás és működtetés magántőkéből kell hogy valósuljon meg. A kistérség önkormányzatainak szerepe ott jelenik, meg, hogy a potenciális befektetők számára minél 39
kedvezőbb betelepülési konstrukciókat kínáljanak, ill. felkutassák ezen cégek körét. Fontos továbbá, hogy olyan iparágak megtelepülését támogassák, preferálják, melyek tevékenysége nem sérti a kistérség más fontos céljainak teljesülését. Jelenleg nincs olyan fázisban a potenciális befektetőkkel való tárgyalás, hogy konkrét projekt nevesítésre kerülhessen. A beavatkozási terület kertében javasolt intézkedés: Hidasnémeti Agrár Logisztikai Centrum létrehozása
3.1.2 Településfejlesztés A településfejlesztés komplex fogalom, tartalmilag lefedi a minőségi lakókörnyezet kialakítására tett törekvéseket ugyanúgy, mint a lakosság és a gazdaság érdekeit egyaránt kiszolgáló termelő infrastrukturális fejlesztéseket. A kistérség településeinek elmaradása mindkettő vonatkozásban jelentős. Az infrastrukturális fejlesztések jelentős része az aprófalvas településszerkezet következtében a gazdasági racionalitásokat figyelembe véve településcsoportosan, esetleg kistérségi szintre összevontan kezelendő. Ebben a prioritásban ezért kifejezetten a települések épített örökségének megőrzésére és a kulturális, sport és - szabadidős közösségi szolgáltatások (tehát nem közösségi alapszolgáltatások) összehangolt fejlesztésére került a hangsúly. Így az alábbiakban fogalmazhatjuk meg a településfejlesztés elkövetkező két évre vonatkozó fő irányait: Település rehabilitáció Minőségbeli településfejlesztés.
3.1.2.1 Település rehabilitáció Az életminőség egyik legfontosabb aspektusa maga a települési környezet, az utak, közterek, közintézmények állapota, ill. a települések által nyújtott közösségi szolgáltatások színvonala. A kistérség - aprófalvas településszerkezete miatt – különösen sok hátrányt halmozott fel e tekintetben az elmúlt évtizedekben, így a sürgős és jelentős intézkedések elengedhetetlenek. A kistelepüléseken a közösségi és kulturális szolgáltatások folyamatosan halnak el, az infrastrukturális háttérország végletesen lepusztult. A kistelepülések népességmegtartó ereje többek között emiatt is egyre romlik, jellemzővé kezdenek válni az elöregedő kihaló falvak, és a gettósodó „világvége” települések. A folyamat megállításához ill. visszafordításához elengedhetetlen a lakossági közösségi és kulturális szolgáltatások fejlesztése. A kistelepülések élhetőségének egy másik aspektusa maga az épített környezet. Ahhoz, hogy a munkaképes korú és a fiatal korosztály ne vándoroljon el a térségből, szükséges az élhető települési környezet kialakítása is. A fejlesztések egy másik potenciális hozadéka, hogy az egyébként szép természeti környezetben fekvő falvak, ne riasszák, hanem inkább vonzzák a Zemplénbe érkező turistákat. Ezen probléma megoldására nyújt lehetőséget a térségben található védett kastélyok, kúriák felújítása és új funkcióval történő ellátása.
40
A beavatkozási terület kertében javasolt intézkedés: A térségben található védett kastélyok, kúriák felújítása és új funkcióval történő ellátása.
3.1.2.2 Minőségbeli településfejlesztés Alapvető problémát jelent- mint ahogy az már a helyzetelemzésben is kifejtésre került – a fiatalok elvándorlása a térségből. A munkahelyteremtés mellett elengedhetetlen a közösségi szolgáltatások minőségi fejlesztése, mely által növelhető a helyben lakók komfortérzete és nehezebbé válik a szülőföldtől való elszakadás. Az alapszolgáltatásokon kívül, tehát olyan fejlesztéseket kell végrehajtani, amelyek lehetővé teszik a szabadidő megfelelő körülmények közötti eltöltését. Erre nyújt megoldást a különböző szabadidő- és sport létesítmények kialakítása a településeken. A beavatkozási terület kertében javasolt intézkedés: szabadidőközpont és sportcentrum építése és kialakítása.
Abaújszántón
3.1.3 Térségi infrastruktúra fejlesztése Ahogy az már korábban kifejtésre került, a kistérséget aprófalvas településszerkezet jellemzi, ezért a gazdasági racionalitás azt diktálja, hogy az infrastrukturális fejlesztéseket ésszerűen kialakított településcsoportokra vonatkoztatva kell végrehajtani. A legsürgősebb tennivaló egyrészt a közutak állapotából, másrészt az elégtelen szennyvíz elvezetésből és kezelésből adódik.
3.1.3.1 Közúthálózat fejlesztése A régión belüli társadalmi-gazdasági fejlettségi egyenlőtlenségek kialakulásának egyik oka a kistérségek elérhetőségében megmutatkozó különbség. Bár a Gönci kistérség közlekedési gerincét képző 3-as főút fejlesztése folyamatban van, a főútról lefűződő mellékutak állapota siralmas. A közúti elérhetőség az egyik legfontosabb tényezője a gazdasági versenyképességnek, amely a piaci kapcsolatokon túlmenően az életminőség, életvitel szempontjából is meghatározó. A beavatkozási terület kertében javasolt intézkedés: A térség közúthálózatának felújítása.
3.1.3.2 Szennyvíz infrastruktúra fejlesztése A kistérség közműhálózatának évek- évtizedek óta legneuralgikusabb pontja a szennyvízcsatorna ellátottság. Ez elmúlt években történtek előrelépések a hálózat fejlesztésében, de a települések jelentős hányada még ma sem rendelkezi ezzel a közművel. Nehezíti a csatornarendszer fejlesztését, hogy a lakosság nagy számú településen van szétszóródva, melyek összekötése a nagy távolságok, és a terepviszonyok miatt igen költséges. A hiányos hálózat eredményeként jelentős környezeti kárterhelés is sejthető, ill.
41
a vízbázis veszélyben van. A szennyvízellátottság javítása elengedhetetlen, a fejlesztés iránya - a gazdasági racionalitás figyelembevételével - kettős lehet. Egyrészt egy nagyobb szennyvízhálózatot kell kialakítani a még ésszerű költséggel rácsatlakoztatható települések bevonásával, másrészt a szétaprózott településhálózaton egyedi szennyvízkezelési – akár egy települést ellátó – megoldásokat kell alkalmazni. A beavatkozási terület kertében javasolt intézkedések: 1. Szennyvízhálózat és tisztító kiépítése 2. Egyedi környezetkímélő szennyvízkezelési megoldások alkalmazása
3.1.4 Humán infrastruktúra és közösségi alapszolgáltatások fejlesztése A közszolgáltatások azon köre tartozik ide, melyek az emberek életminőségét a legközvetlenebbül befolyásolják. Rendkívül nagy aránytalanságok alakultak ki az elmúlt évtizedekben az országon belül ezen szolgáltatások elérhetőségét és minőségét illetően. Gönc kistérsége a vesztesek közé tartozik, ami jelentősen hozzájárult a térség leszakadásához. Az életminőségre gyakorolt közvetlen hatás mellett, a humán erőforrás rossz állapota a versenyképességre is erős negatív hatást gyakorol. A terület fejlesztése kulcsfontosságú a kistérség fejlődése szempontjából. A fejlesztés fő irányait az alábbiakban fogalmazhatjuk meg: Szociális szolgáltatások fejlesztése A közösségi, közigazgatási szolgáltatások elérhetőségének javítása Az egészségügyi ellátás fejlesztése
3.1.4.1 Szociális és munkaügyi szolgáltatások fejlesztése A gazdasági aktivitás növelése és a foglalkoztatás bővítése érdekében a munkavállalás, az aktív álláskeresés, az egész életen át tartó tanulás ösztönzése és segítése. Olyan munkaerő-piaci szolgáltatás kerül kialakításra, amely az álláskeresést és a munkavállalást segíti, továbbá a szakképzés munkaerő-piaci elvárásokhoz való rugalmas alkalmazkodásához és a személyre szabott szolgáltatásokhoz való hozzáférés segítéséhez járul hozzá. Az álláskeresést ösztönző és segítő szolgáltatásokat a regisztrált munkanélkülieken túl mindenkire ki kell terjeszteni, aki munkavállalási korú, munkaképes, de munkajövedelem hiányában – és rászorultsága okán – valamilyen szociális ellátásban részesül, vagy éppen az ellátásból kiszorul. Ez a szociális szolgáltató-rendszerrel való szoros együttműködés és egy integrált foglalkoztatási és szociális szolgáltató-rendszer kialakításával, valamint az ezt támogató szabályrendszerek átalakításával érhető el. Az integrált rendszer kiépítése biztosítja, hogy az aktív korúaknak állástalanság – és az ezzel összefüggő jövedelemhiány – okán nyújtott ellátások és szolgáltatások rendszere összehangoltan működjön, és amelyben az első lépés az álláskeresés, a munkavállalási lehetőségek mérlegelése legyen. A rendszer fontos részét képezi a foglalkozási rehabilitációs szolgáltatások megerősítése. Olyan rehabilitációs rendszert kell kialakítani, amely az egyént és a meglévő képességeket állítja a középpontba, és lehetővé teszi, hogy a megváltozott munkaképességűek hozzájussanak a képességeik és készségeik szinten tartásához és fejlesztéséhez szükséges szolgáltatásokhoz.
42
A fejlesztés két fő eleme: a fizikai infrastruktúra és az informatikai infrastruktúra fejlesztése. A beavatkozási terület kertében javasolt intézkedések: Integrált térségi szolgáltató központok létesítése Göncön és Abaújszántón
3.1.4.2 A közösségi, közigazgatási szolgáltatások elérhetőségének javítása Cél a közigazgatás különböző hatósági szakrendszereire (pl. okmányiroda) épülő komplex, a szakrendszerhez kötődő szolgáltatások igénybevételét lehetővé tevő, valós vagy virtuális szolgáltatási, ügyfélszolgálati központ létrehozása, kialakítása. Ahhoz hogy az állam egységesen tudjon megjelenni a szolgáltatásaival az ügyfelek előtt, olyan integrált informatikai hozzáférési felületet kell kialakítani a hatósági szakrendszerek felé, amelyen keresztül időtől és tértől függetlenül a kérelmek előterjeszthetők, az adatszolgáltatások megtehetők. Ezen ügyfélszolgálati rendszernek − legyen az egy ügyfélszolgálati iroda vagy valamely virtuális központ (internetes vagy telefonos) − olyan egységes tudásbázissal és tudásmenedzsment háttérrel kell rendelkeznie, amely az elektronikus kormányzati megoldásokra épül, és megfelelően interoperábilis működés mellett az ügyfelek számára minőségi szolgáltatásokat tud nyújtani. A szervezeti keretet a kistérség központjában egy, az okmányiroda bázisán létrejövő térségi közös közigazgatási szolgáltató központ jelenti. E központ elsősorban a kistérségi székhely település jegyzőjének, a körzeti illetékességgel működő államigazgatási szerveknek és – önkéntes alapon – a közüzemi és egyéb lakossági szolgáltatóknak egy helyre telepített ügyfélszolgálatát jelenti. Ezáltal kulturált módon, egy helyen, egy időben történhet az ügyfélfogadás, az állampolgárok tájékoztatása és az egyszerű ügyek helyben történő intézése. A térségi közös szolgáltató központhoz kapcsolódóan bizonyos településeken szükség szerint e-ügyintézési információs pontok is működtethetők, ahol az állampolgárok helyben indíthatják ügyeiket, és közérdekű információkhoz férhetnek hozzá. A beavatkozási terület kertében javasolt intézkedések: Térségi közös szolgáltató központ létrehozása Göncön
3.1.4.3 Az egészségügyi ellátás fejlesztése A humán erőforrás állapot neuralgikus pontja az egészség. Az egészségügy átalakítása éppen az irányban halad, hogy a többletkapacitásokkal rendelkező fekvőbeteg ellátás rovására a járóbeteg szakellátás kerüljön fejlesztésre. Az egészségügyi ellátás átstrukturálását segítendő, célszerű a lakosság közeli ellátását előtérbe helyező járó beteg szakellátás és diagnosztika színvonalát javítani. A betegségek korai felismerésében is fontos ezen struktúrák fejlesztése. Jelentős aránytalanságok mutatkoznak a kistelepüléseken, és a nagyvárosokban élők lehetőségei között az egészségügyi szolgáltatások elérhetőségét illetően. Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy a háziorvosi és gyermekorvosi kapacitások sem mérhetőek a nagyobb városokéhoz. Az aránytalanságok felszámolása érdekében szükséges a járóbeteg szakellátás komplex kialakítása a térségben. A beavatkozási terület kertében javasolt intézkedés: Kistérségi járóbeteg szakellátó központ kialakítása.
43
3.2 Speciális támogató eszközök A fentiekben kifejtett stratégia hatékony és eredményes megvalósításának feltétele, hogy a kistérség rendelkezzen egységes szakmaspecifikus programokkal. Ezen programok nem csak az aktuális két éves cselekvési tervhez köthetőek, hanem az adott ágazat hosszútávú koncepcióját kell, hogy tartalmazzák. Az egész kistérségre kiterjedő, egységes programok megalkotásával lehetőség nyílik a települések közötti partnerség több dimenzióra történő kiterjesztésére. Ezekben a koncepciókban egyértelműen meghatározható a kistérség ágazati jövőképe és a kistérségi szint, valamint a települési önkormányzatok jövőbeli szerepe és feladatai. Természetesen ezen programok kötelezettségeket kizárólag az önkormányzatokra, illetve társulásaikra és intézményeikre háríthatnak, azonban figyelemmel kell lenni a vállalkozások és civil szervezetek igényeire is. Ezen szervezeteket már a koncepció készítés folyamatába is érdemes bevonni és hosszútávú partnerséget célszerű kialakítani velük, hogy érdekeltek legyenek a program sikeres végrehajtásában. Megítélésünk szerint már a két éves kistérségi cselekvési terv sikeres lebonyolításához is szükséges az alábbi dokumentumok elkészítése: Helyi Vidékfejlesztési program Egységes szociális szolgáltatástervezési koncepció Egységes egészségügyi szolgáltatástervezési koncepció A kistérségben nem található jelentős közszolgáltató és közigazgatási kapacitásokkal rendelkező város, amely esetleg saját apparátusával motorja tudna lenni a programok kidolgozásának. Ezért ezen feladatok koordinálását mindenképpen a kormányzati finanszírozás segítségével létrehozott és működő Helyi Vidékfejlesztési Irodához célszerű telepíteni.
3.3 Összefoglalás A jelen fejezetben leírtakat a következő oldalon található táblázatban (1. sz. melléklet) foglaltuk össze.
2. Az intézkedések megvalósítását szolgáló projektek A kistérség által megvalósítandó projektek listáját az 2. sz. melléklet tartalmazza.
44
1. sz. melléklet
Beavatkozási Programok
Prioritások Gazdaságfejlesztés
Településfejlesztés
Térségi infrastruktúra fejlesztése
Humán infrastruktúra és közösségi alapszolgáltatások fejlesztése
A hagyományos mezőgazdasági termékekre alapozott gazdaságfejlesztés. Ehhez rendelt projekt: • A mezőgazdasági termékek piacra jutásának segítése
Település rehabilitáció. Ehhez rendelt projekt: • 11) Épített örökség védelme
Közúthálózat fejlesztése. Ehhez rendelt projekt: • 6) A térség közúthálózatának felújítása
Szociális és munkaügyi szolgáltatások fejlesztése. Ehhez rendelt projekt: • 7) Integrált térségi szolgáltató központok létesítése
Minőségbeli településfejlesztés. Ehhez rendelt projekt: • 3) Abaújszántói szabadidőközpont és sportcentrum építése
Szennyvíz infrastruktúra fejlesztése. Ehhez rendelt projektek: • 2) Szennyvízhálózat és tisztító építése I. ütem • 2) Szennyvízhálózat és tisztító építése II. ütem • 2) Egyedi, környezetkímélő szennyvízkezelési megoldások a kistérségben
A közösségi, közigazgatási szolgáltatások elérhetőségének javítása: Ehhez rendelt projekt: • 8) Térségi közös szolgáltató központ létrehozása
Turizmusfejlesztés. Ehhez rendelt projektek: • 4) Turisztikai fogadóképesség javítása • 5) Turisztikai vonzerő növelése • 9) Turisztikai szervező, információs és tanácsadó hálózat létrehozása • 10) Erdei taniskola és képző központ építése
Az egészségügyi ellátás fejlesztése. Ehhez rendelt projekt: • Az egészségügyi kormányzat által kijelölt, Járóbeteg szakellátó központ kiépítése a térségben
Munkahelyteremtés. Ehhez jelenleg nincs projekt rendelve, de befektető keresése folyik a Hidasnémeti Agrár Logisztikai Centrum létrehozására Speciális támogató elemek, eszközök
HVI kialakítása Helyi Vidékfejlesztési program készítése Egységes szociális szolgáltatástervezési koncepció készítése Egységes egészségügyi szolgáltatástervezési koncepció készítése
45
2. sz. melléklet
Prioritási sorrend
1
2
Projektgazda (Szervezet) neve
Abaúj – Hegyköz LEADER+ Akciócsoport
4
A kistérség valamennyi települése
Gönc Város Gönc, Göncruszka, Vilmány, Önkormányzata Vizsoly Hidasnémeti Község Hidasnémeti, Tornyosnémeti, Önkormányzata Hernádszurdok Az érintett települések önkormányzatai
3
Település
Abaújszántó város Önkormányzata
Kistérségi projekt javaslatok 2007-2008 évekre
Projekt megnevezése
A mezőgazdasági termékek piacra jutásának segítése.
Szennyvízhálózat és tisztító kiépítése Szennyvízhálózat és tisztító kiépítése
Melyik OP Becsült teljes Támogatási melyik költségvetés igény prioritásához ezer Ft-ban ezer Ft-ban illeszkedik
300 000
225 000
2 100 000
1 890 000
1 690 000
1 521 000
A kistérségre jellemző mezőgazdasági termékek új UMVP 4.1.1, hozzáadott értékkel való ellátása, oly 4.1.2, 4.1.3 módon, hogy az ebből származó (LEADER jövedelem a helyi termelőknél program) maradjon. Mindezek mellett a termékek piacra jutási lehetőségének támogatása. A térségi szennyvízberuházás első KEOP 1.2 üteme A térségi szennyvízberuházás KEOP 1.2 második üteme
Baskó, Fony, Mogyoróska, Regéc
Egyedi környezetkímélő szennyvízkezelési megoldások a kistérségben
750 000
675 000
ÉMOP 3.2.1
Abaújszántó
Abaújszántón szabadidőközpont és sportcentrum építése és kialakítása
100 000
90 000
UMVP 3.2.1
320 000
144 000
UMVP 3.1.3.
A fejlesztendő Fony, Regéc, Hejce, szálláshelyek és Mogyoróska, Korlát, Sima, borospincék tulajBaskó, Arka, Kéked, Zsujta, Turisztikai fogadóképesség donosai (természetes Pányok, Abaújkér, javítása személyek és Boldogkőváralja, gazdasági Boldogkőújfalu, Abaújszántó, társaságok) Vizsoly
46
Megjegyzés (egyéb információ)
Egyedi környezetkímélő megoldásokkal, a településenkénti konkrét megvalósítás a tervezés fázisában véglegesítendő.
A természeti és borturizmusra alapozott idegenforgalomi fejlesztések
Prioritási sorrend
Projektgazda (Szervezet) neve
Település
Boldogkőváralja Község Önkormányzata
Boldogkőváralja
7
Regéc Község Önkormányzata
Regéc
UKIG
Felsődobsza, Abaújszántó, Vilmány, Fony, Regéc
Az érintett települések önkormányzatai
Gönc, Abaújszántó
Térség közúthálózatának felújítása
Integrált térségi szolgáltató központok létesítése
47
Megjegyzés (egyéb információ)
150 000
135 000
ÉMOP 2.1
A KVI kezelésében lévő vár rekonstrukciójának 2. üteme
440 000
400 000
ÉMOP 2.1
A KVI kezelésében lévő vár rekonstrukciója
666 000
599 400
ÉMOP 5.1
11,2 és 11 km útfelújítás.
TIOP 3.1
A munkavállalás segítése és ösztönzése érdekében egy olyan rendszer kialakítása, amelyben a munkával nem rendelkező emberek először az elérhető álláslehetőségekkel, álláskeresést segítő szolgáltatásokkal találkoznak, és csak abban az esetben válnak jogosulttá az ellátásokra, ha nincs lehetőségük azonnal munkába állni. Egy a munkaügyi és a szociális szolgáltatásokat integráló rendszer kialakítása, együttműködve az ÁSZF intézményeivel.
Turisztikai vonzerő növelése
5
6
Projekt megnevezése
Melyik OP Becsült teljes Támogatási melyik költségvetés igény prioritásához ezer Ft-ban ezer Ft-ban illeszkedik
200 000
180 000
Prioritási sorrend
Projektgazda (Szervezet) neve
8
Gönc Város Önkormányzata
9
Abaúj-Hegyközi Többcélú Kistréségi Társulás
Település
Projekt megnevezése
Gönc
Térségi közös szolgáltató központ létrehozása
Telkibánya, Gönc, Abaújszántó, Fony, Hidasnémeti
Turisztikai Szervező, Információs és Tanácsadó Központ Telkibányán és információs hálózat kiépítése Gönc – Abaújszántó-Fony Hidasnémeti mikrotérségi információs pontokkal
Melyik OP Becsült teljes Támogatási melyik költségvetés igény prioritásához ezer Ft-ban ezer Ft-ban illeszkedik
80 000
111 111
72 000
100 000
10
Gergely – hegyi Tájvédelmi és Vidékfejlesztési Közalapítvány
Baskó, Fony, Hejce, Mogyoróska, Regéc
Erdei Taniskola és képző központ építése, és tanösvények fejlesztése
260 000
234 000
11
Az érintett települések önkormányzatai
Abaújszántó, Göncruszka, Kéked, Vilmány, Vizsoly, Zsujta
Épített örökség védelme
180 000
162 000
A Hernád folyó turisztikai célú hasznosítása
150 000
135 000
12
Abaúj-Hegyközi Zsujta, Hidasnémeti, Vilmány, Többcélú Kistréségi Vizsoly, Hernádcéce Társulás
48
Megjegyzés (egyéb információ)
EKOP 2.1
A kistérségben kiépített széllessávú internethálózatra alapozott, eközigazgatási szolgáltatások egységesítése
ÉMOP 2.3.1
Zempléni desztinációmenedzsment létrehozása, a munka összehangolása a Tokaj-Hegyaljai és Zemléni térség más hasonló szervezeteivel.
26 km hosszú természetismereti tanösvény és 53 db őshonos vad és madárfajtát megismertető állatbemutató létrehozása a cél. KEOP 3.3.4 A tanösvény és az állatbemutató központi eleme az egész évben nyitva tartó vadaspark 200 m2-es fogadóépülettel. A térségben található védett UMVP 3.2.3 kastélyok, kúriák felújítása és új funkcióval történő ellátása. A kikötői és hozzá kapcsolódó infrastruktúra (pl: csónaktárolók, ÉMOP 2.1 biciklitárolók, kempingek, stb.) kiépítése
