A XIX. EU integráció fejezet évi költségvetése

A XIX. EU integráció fejezet 2006. évi költségvetése

Budapest, 2005. október hó

A FEJEZET 2006. ÉVI TÁMOGATÁSI ELŐIRÁNYZATAINAK LEVEZETÉSE

A XIX. EU integráció fejezet felügyeletét az európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter látja el. A tárca nélküli miniszter javaslatot tesz az Európai Unióval kapcsolatos magyar kormányzati politikára; irányítja az európai uniós tagságból eredő kormányzati feladatok előkészítését, végrehajtását, ellenőrzését; ellátja az európai uniós fejlesztési támogatások terén jelentkező kormányzati teendőket; kialakítja az ország hosszú távú fejlesztéspolitikáját; irányítja az ország fejlesztési terveinek, különösen a nemzeti fejlesztési terveknek és az Európa Tervnek az elkészítését. A fejezet igazgatási szerve a Nemzeti Fejlesztési Hivatal. A fejezet 2006. évi támogatási előirányzatainak levezetése

Támogatás Megnevezés (millió Ft) 2005. évi eredeti előirányzat (Nemzeti Fejlesztési Hivatal)

63 162,8

Engedélyezett költségvetési létszámkeret (fő) 165

Szerkezeti változások jogcímenként - Az Operatív Programok és a Kohéziós Alap előirányzatainak átcsoportosítása a szakmailag felelős tárcákhoz, intézményekhez - Fejezetek közötti feladat kapcsolódó átrendezések

átadás-átvételhez

-51 998,2 +3,1

Szintrehozás (tört évi előirányzatok éves szintre való kiegészítése) - Fejezetek közötti feladat átadás-átvételhez kapcsolódó átrendezések szintrehozása Többletek felsorolása)

(feladatonkénti,

+4,9

jogcímenkénti

1

- A Központi Pénzügyi és Szerződéskötési Egységhez által elnyert romániai „Twinning” program bevétellel ellentételezett feladatai -Az Európai Unió 2007-2013-as költségvetési ciklusára, a II. Nemzeti Fejlesztési Terv végrehajtására való felkészülés többletfeladatai (projekt-előkészítés és intézményfejlesztés) 2006. évi javasolt előirányzat

1

+22 405,0 33 577,6

166

NEMZETI FEJLESZTÉSI HIVATAL A Nemzeti Fejlesztési Hivatal 2004. január 1-jétől a Miniszterelnökség fejezetbe (EU Integráció alfejezet), 2005. január 1-től az EU integráció fejezetbe tartozó, a Kormány irányítása alatt álló, az európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter felügyelete alá tartozó, önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező országos hatáskörű költségvetési szerv. A Kormány a Hivatalt a hosszú és középtávú fejlesztési tervezési feladatok ellátására, az Európai Unió pénzügyi támogatásainak igénybevételéhez szükséges tervek elkészítésére, e támogatások felhasználásához szükséges tevékenység végzésére és más kormányzati szervek ilyen tevékenységének koordinálására hozta létre. A Nemzeti Fejlesztési Hivatal intézményi költségvetése 2004. május 1-től tartalmazza a Központi Pénzügyi és Szerződéskötési Egység (KPSZE), mint részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv működési forrásait is. A KPSZE feladatait a Magyar Köztársaság Kormánya és az Európai Bizottság által 1998. december 17-én aláírt és 2002. április 19-én kihirdetett a “Központi Pénzügyi és Szerződéskötő Egység létrehozásáról szóló Együttműködési Megállapodás” határozza meg részletesen. Eszerint a KPSZE a Phare intézményfejlesztési programok, valamint az Európai Unióval egyeztetett egyéb programok közbeszerzési, szerződéskötési, nyilvántartási és pénzügyi adminisztrációs feladatait látja el.

3

19/1 A NEMZETI FEJLESZTÉSI HIVATAL INTÉZMÉNYI KÖLTSÉGVETÉSE

A Nemzeti Fejlesztési Hivatal 2006. évi támogatási előirányzatának levezetése: Megnevezés

Támogatás

2005. évi eredeti előirányzat

Engedélyezett költségvetési létszámkeret (fő)

1 960,3

165

+3,1

-

+4,9

-

Egyéb szerkezeti változások jogcímenként fejezetek közötti feladat átadás-átvételhez kapcsolódó átrendezések Szintrehozás (tört évi előirányzatok éves szintre való kiegészítése) fejezetek közötti feladat átadás-átvételhez kapcsolódó átrendezések szintrehozása Többletek felsorolása)

(feladatonkénti,

jogcímenkénti

1

- Központi Pénzügyi és Szerződéskötési Egység által elnyert romániai „Twinning” program bevétellel ellentételezett feladatai 2006. évi javasolt előirányzat

1 1 968,3

166

Létszám: 166 fő (ebből: 120 fő köztisztviselő, 35 fő közalkalmazott, 11 fő munkavállaló) A Hivatal 2006. évre jóváhagyott létszáma nem tartalmazza az európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter kabinetjét, akik a Miniszterelnöki Hivatal állományában maradnak. A közalkalmazottak a Központi Pénzügyi és Szerződéskötési Egység állományában vannak. Kiadás: 2 080,9 millió Ft;

Bevétel: 112,6 millió Ft;

Támogatás: 1 968,3 millió Ft

A 2006. évi költségvetési keretszámok a tervezési köriratban megadott irányelvek, valamint a többletfeladatokhoz kapcsolódó kapacitásbővítés eredőjeként kerültek kialakításra.

4

XIX. EU INTEGRÁCIÓ FEJEZETI KEZELÉSŰ ELŐIRÁNYZATAI 19/2/1 KOHÉZIÓS ALAP CÉLTARTALÉK A közösségi források (Kohéziós Alap) fogadásával kapcsolatos, előre nem látható kiadások fedezetére szolgáló előirányzat. Kiadás: 460,0 millió Ft;

Támogatás: 460,0 millió Ft

19/2/3 KTK TECHNIKAI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS Az előirányzat célja: • A Közösségi Támogatási Keret (KTK) sikeres végrehajtását támogató kommunikációs, képzési tevékenységek finanszírozása – a pályázói célcsoportok intenzív elérését biztosító intézkedések lebonyolítása – pl. pályázati információs kampányok, tájékoztató rendezvények, konferenciák, roadshow-k keretében; • A széleskörű nyilvánosságot és átláthatóságot biztosító tájékoztatási és képzési tevékenységek, továbbá a Strukturális Alapok nyilvánossági követelményeit tartalmazó 1159/2000-es Tanácsi Rendelet végrehajtásához kapcsolódó intézkedések finanszírozása; • A partnerség elvének megfelelően a nem kormányzati szereplőknek az EU támogatások teljes folyamatába történő bevonásának támogatása - pl. Állandó Partnerségi Konferencia létrehozása; • A KTK hatékony és eredményes működésének segítése: a KTK menedzsmentjén dolgozók továbbképzése, szerződéses munkatársak alkalmazása, hazai és tagállami szakértők megbízása, szakmai tapasztalatcsere tagállamok hasonló szervezeteivel; • A KTK Monitoring Bizottság illetve albizottságainak működtetése, ideértve az ülések szervezését, az ülésekkel kapcsolatos feladatok ellátását, a Monitoring Bizottság illetve az albizottságok elé kerülő dokumentumok, háttéranyagok elkészítését és sokszorosítását, az ülések dokumentálását, valamint a Monitoring Bizottság illetve az albizottságok tagjaival való folyamatos kapcsolattartást. Kiadás: 900,0 millió Ft;


5


19/2/4 OPERATÍV PROGRAMOK CÉLTARTALÉKAI A közösségi források (Strukturális Alapok Operatív Programjai) fogadásával kapcsolatos, előre nem látható kiadások fedezetére szolgáló előirányzat. Kiadás: 690,0 millió Ft;


19/2/5 NORVÉG ALAP TÁMOGATÁSBÓL MEGVALÓSULÓ PROJEKTEK A 2004. május 1-jén hatályba lépett EU - Európai Gazdasági Térség (továbbiakban: EGT) szerződés értelmében az EGT nem EU tag országai (Norvégia, Liechtenstein és Izland) díjat fizetnek a belső piaci részvételért. Ez a hozzájárulás képezi az EGT Finanszírozási Mechanizmus elnevezésű, új támogatási forma alapját. Az EGT Finanszírozási Mechanizmus mellett, a tíz újonnan csatlakozott ország részére Norvégia kétoldalú szerződésekkel létrehozta a Norvég Finanszírozási Mechanizmust (Norvég Alap), melynek teljes összege 5 éven keresztül évi 113 millió euró, amelyből Magyarország részesedése 13%, azaz évi 15 millió euró. A két alapból Magyarország 5 éven keresztül évi 27 millió euró (kb. 6 milliárd forint) támogatást kap. Bár két támogatási alapról van szó, eljárásrendjükben egységesnek tekinthetőek, egységes szabály-rendszer vonatkozik rájuk, és egységes intézményrendszer kezeli őket. Az EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmusok keretében a 2004. évi allokáció terhére már megtörtént a projektek kiválasztása a magyar fél részéről, ezek előkészítésének és végrehajtásának ütemezése szerint a 2006. évben már várhatóak kifizetések. Ezek a projektek az alábbiak: • Magyarország tüdőszűrő kapacitásának fejlesztése; • Mobilitási projektek pályázati alapja; • M3 autópálya budapesti szakaszának zajvédelme; • Pályázati alap a környezetvédelmi tevékenységet folytató civil szervezetek erősítése érdekében; • „Szegedi folyamat”. Továbbá a Mechanizmusok keretében lehetőség van Technikai Segítségnyújtás igénybevételére, amelyet programozási, menedzsment, monitoring, minőségbiztosítás, ellenőrzés, képzési, tanácsadás, és emberi erőforrás fejlesztési feladatokra, valamint a nyilvánosság biztosítása érdekében lehet felhasználni. A Finanszírozási Mechanizmusok az utófinanszírozás elvére épülnek. A projektekkel kapcsolatos kifizetéseket a központi költségvetésnek meg kell előlegeznie. Kiadás: 1 667,5 millió Ft;


6

19/2/6 SCHENGEN ALAP TECHNIKAI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS Jogszabályi háttér: • A Schengen Alap felhasználásához szükséges intézményi felkészülésről szóló 2303/2003. (XII. 9.) Korm. határozat; • A Schengen Alap felhasználásának pénzügyi tervezési, lebonyolítási és ellenőrzési rendjének kialakításáról szóló 179/2004. (V.26.) Korm. rendelet; A fenti szabályok alapján a fejlesztési feladatok tekintetében a Központi Pénzügyi és Szerződéskötő Egység látja el a közbeszerzéshez, pénzügyi lebonyolításhoz kapcsolódó tevékenységeket. Ezen túlmenően a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatban biztosítani szükséges a szakértői bázist a tendereljárások folyamatba épített minőségbiztosításához és a közbeszerzések szabályosságának ellenőrzéséhez. A költségek túlnyomó részét a Schengen Alap eljárásrendje, valamint a Schengeni támogatás igazgatásáról és felügyeletéről szóló 248/2004 Bizottsági Határozat, illetve a Csatlakozási Okmány 35. cikkében meghatározottak szerint az Európai Unió finanszírozza. A kiadásokra jutó ÁFA illetőleg személyi jellegű ráfordítások esetében a járulékterhek a költségvetést terhelik. Kiadás: 742,3 millió Ft;



19/2/7 EU TÁMOGATÁSOK FELHASZNÁLÁSÁHOZ SZÜKSÉGES TECHNIKAI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS Az előirányzat a közösségi támogatások koordinálásával összefüggő, az Európa Unió alapjaiból nem fedezett („non-eligible”), azonban a programok lebonyolításához elengedhetetlen feladatok kiadásainak fedezetére szolgál. A Phare és Átmeneti Támogatás programok vonatkozásában a Nemzeti Fejlesztési Hivatal látja el a Nemzeti Segélykoordinátor funkcióit. Ennek keretében 2006-ban a Hivatalnak biztosítania kell a közbeszerzésekhez kapcsolódó minőségbiztosítási, szabályosságellenőrzési, képzési, tanácsadási feladatokat; monitoring fórumok szervezését és lebonyolítását; az EDIS követelményeknek való folyamatos megfelelés feltételeit, a kézikönyvek karbantartását; az intézményrendszeri szereplők képzését; továbbá a Phare program zárásához kapcsolódóan tájékoztatási és nyilvánossági akciók szervezését, a programok értékelését és hatásvizsgálatát. Az EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmusok esetében az Együttműködési Megállapodások értelmében (kihirdette a 201/2005. (IX.27.) Korm. rend.) a Nemzeti Fejlesztési Hivatal látja el a Nemzeti Kapcsolattartó feladatát, amelynek keretében a Technikai Segítségnyújtásból nem fedezhető tevékenységek finanszírozására kerül sor, úgymint: az ellenőrzési nyomvonal és működési kézikönyvek létrehozása; kommunikációs kötelezettségek teljesítése; szakértők igénybevétele a projektek előkészítéséhez és a végrehajtás során felmerülő eljárásrendi kérdésekhez, továbbá monitoring fórumok szervezése és lebonyolítása. Az előirányzat forrásai biztosítják az Európai Bizottság 1159/2000 EK rendelete által előírt, a Strukturális Alapokkal kapcsolatos tájékoztató tevékenység végrehajtásának, a programozási dokumentumok széles körű társadalmi egyeztetése lefolytatásának, a kapcsolódó rendezvények megszervezésének, kiadványok elkészítésének és minden egyéb a közösségi 7

támogatások felhasználását, valamint az azt koordináló NFH tevékenységét támogató kommunikációs kiadások a fedezetét. A Kohéziós Alap terhére elszámolt költségek hitelesítésével és monitoringjával összefüggő, a 360/2004. (XII. 26.) és az 1/2004 (I. 5.) Korm. rendeletek szellemében végzett tevékenységek (szakértői vizsgálatok, helyszíni ellenőrzések) költségeit ugyancsak a központi költségvetésből kell finanszírozni. Az Európai Unió támogatási programjai vonatkozásában a közbeszerzési eljárásokkal, azok szabályszerűségével és szakmaiságával kapcsolatban az NFH a következő öt alapvető feladatkört látja el: minőségbiztosítás, szabályosság-ellenőrzés, képzés, tanácsadás, alkalmazási gyakorlat EU-konform átalakítása. Jelentős forrásokat igényel az egységes monitoring információs rendszer (EMIR) folyamatos továbbfejlesztése és működtetése, amely elengedhetetlen az Európai Unió által rendelkezésre bocsátott (Strukturális és Kohéziós Alap Phare, Átmeneti Támogatás, EGT, Schengen Alap) források szabályszerű és hatékony felhasználásához. Ennek keretében biztosítani kell a hardver és szoftver folyamatos működését, a jogszabályi és eljárásrendbeli változások gyors átvezetését, az új támogatási konstrukciók (pályázati kiírások) rendszerben való megjelenítését. Az előirányzat felhasználásának további célja, hogy forrást biztosítson az Európai Unió intézményfejlesztési programjához (Twinning Program) kapcsolódó hazai feladatok ellátásához, valamint a bilaterális képzési és együttműködési programok folytatásához. Kiadás: 646,0 millió Ft;


19/2/8 ÁTFOGÓ FEJLESZTÉSPOLTIKAI KOORDINÁCIÓ ÉS A II. NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV ELKÉSZÍTÉSE

Az előirányzat felhasználásának fő területei: I. NFT-hez kapcsolódó értékelések Az I. NFT-hez kapcsolódó értékelések célja az I. NFT intézményrendszerének, programjainak, prioritásainak, intézkedéseinek értékelése, amely hozzájárul a következő tervezés megalapozottságához, valamint növeli az átláthatóságot. Phare szektorértékelések A Phare és Transition Facility (átmeneti támogatások) programok értékelése projekt célja a futó programok értékelése, szektoronkénti bontásban. A feladat hozzájárul egyrészt az intézményrendszer javításához, másrészt a támogatások felhasználásának szerződéses kötelezettségben vállalt kötelező eleme. Operatív Programok (OP) ex-ante értékelés Az OP-k ex-ante értékelése az Európai Bizottság által elvárt tevékenység. Az OP-k elfogadásának egyik kritériuma az értékelések rendelkezésre állása. Az értékelések segítenek az OP-k stratégiához való illeszkedésének, valamint a regionális, nemzeti és közösségi politikákkal való koherenciájának megítélésében. 8

Kutatás-elemzés A kutatási, elemzési feladatok projekt a II. NFT sikeres előkészítése és megvalósítása érdekében szükséges. A projekt az alábbi részekre bontható: • Az EU-s forrásfelhasználás sikerességét biztosító intézményrendszer kialakítása • A fejlesztéspolitikai intézkedések hatékonyságának megteremtése • A hatékony kormányzás feltételrendszerének vizsgálata • A II. NFT-t megalapozó módszertanok kialakítása • A fejlesztéspolitika társadalmi hatásainak vizsgálata • A II. NFT nemzetközi környezetének vizsgálata Tervezés-programozás A hazai stratégiák koherens rendszerére építve kell 2006-ban véglegesíteni az Európai Unió elvárásainak megfelelő országstratégiát, a II. Nemzeti Fejlesztési Tervet. Az európai uniós forrásokat megalapozó Nemzeti Stratégiai Referenciakeret elkészítése a kapcsolódó ágazati és regionális programok (az uniós fejlesztések esetében az operatív programok) kialakításának koordinálása alapvető fontosságú a 2007-2015 között megvalósítandó fejlesztések szempontjából. Ennek keretében a tervezéshez kapcsolódóan konferenciák, szakmai fórumok szervezésére kerül sor. TIR A Tervezés-támogató Informatikai Rendszer (TIR) olyan informatikai megoldás, amely elektronikus eszközökkel segíti elő az uniós támogatással megvalósuló fejlesztések tervezési dokumentumainak közös elkészítését. A rendszer funkcionálisan elkészült, az elfogadott követelményspecifikáció szerint működik. A 2006. év során a rendszer folyamatos, biztonságos üzemeltetésének biztosítása mellett a rendszer bővítése, továbbfejlesztése is feladat. A fejlesztések elsősorban a tervezési folyamat változásait képezik le a rendszerbe és az újonnan felmerülő felhasználói igényeket valósítják meg. Emellett oktatások, képzések szervezése is szükséges lesz a 2006. év során.

9

Tudásbázis-fejlesztés A tudásbázis fejlesztés projekt célja a fejlesztéspolitika sikeres kialakításához és megvalósításához szükséges szakmai ismeretek terjesztése, bővítése. A projekt az alábbi részekre bontható: • Szakmai képzéssorozat szervezése a tervezésben résztvevőknek • Szakmai konferencia szervezése az értékelésről és a tervezési módszertanról • A II. NFT-hez szükséges adatbázis háttér kiépítése • A www.fejlesztespolitika.gov.hu honlap üzemeltetése Társadalmi partnerség, egyeztetés A Nemzeti Fejlesztési Hivatal kiemelt feladata az Európai Unió 2007 és 2013 közötti időszakára szóló tervezés, amelynek szerves része – és egyben a tagságból eredő kötelezettségünk is – a készülő fejlesztéspolitikai dokumentumok minél szélesebb körű társadalmi egyeztetése. Kormányzati szinten a Nemzeti Fejlesztési Hivatal koordinálja a fejlesztéspolitikai dokumentumok partnerségi egyeztetését, amely 2006-ban is lendületesen folytatódik. Az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció és a Nemzeti Lisszaboni Akcióprogram 2005. évi egyeztetését követően kell a lehető legszélesebb körű társadalmi vitára bocsátani a Nemzeti Stratégiai Referenciakeret tervezetét, a Fenntartható Fejlődés Stratégiáját és az egyes operatív programokat. A széleskörű egyeztetési folyamat indokolja a partnerségi rendezvények, egyéb konferenciák, képzések, nyomtatott és digitális kiadványok készítésére tervezett kiadásokat. Kiadás: 405,0 millió Ft;


19/2/9 EU TÁMOGATÁSOK INTÉZMÉNYRENDSZERÉNEK FEJLESZTÉSE Az előirányzat a II. Nemzeti Fejlesztési Terv végrehajtására való felkészülést, a Kohéziós Alap intézményrendszer megerősítését és a kistérségi tájékoztató hálózat működtetését foglalja magába. A II. Nemzeti Fejlesztési Terv végrehajtása az operatív programok benyújtásával 2006. év március-áprilisában megkezdődhet. A terv végrehajtására való felkészüléssel és megvalósítással kapcsolatos legfontosabb feladatok illetve kapcsolódó kiadások: • irányító hatóságok és közreműködő szervezetek munkatársainak alkalmazása • irányító hatóságok és közreműködő szervezetek munkatársainak felkészítése • OP eljárásrendek kidolgozása • akkreditáció – előzetes ellenőrzés • monitoring rendszer (EMIR II) kifejlesztése és oktatása A Kohéziós Alap forrásainak teljes körű felhasználása, a felkészülés a 2007-2013 közötti időszakra a Kohéziós Alap intézményrendszer jelentős megerősítését kívánja meg. Az intézményrendszer magában foglalja a tárcák érintett egységeit – az irányító hatóságokat, a közreműködő szervezeteket és a kedvezményezetteket.

10

Felhasználási területek: a projektek előkészítésével, megvalósításával, nyomon követésével és ellenőrzésével, illetve a végrehajtás feltételrendszerének folyamatos továbbfejlesztésével kapcsolatos feladatok. A felhasználási területekhez kapcsolódó elszámolható költségek: • emberi erőforrás kapacitás erősítése a projektek megvalósításával, nyomon követésével és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok céljából, • külső szakértők igénybe vétele a megvalósítás feltételeinek, eszközrendszerének továbbfejlesztésére • a munkatársak folyamatos továbbképzése, különös tekintettel a források szabályszerű felhasználására, a közösségi politikák alkalmazására, • projekt előkészítés támogatása. Az „NFT házhoz jön” projekt olyan a pályázókat és projekt gazdákat segítő országos tanácsadói hálózat létrehozására irányul, amely érdemben előmozdítja a támogatási források felhasználását, a fejlesztési célok megvalósítását – az intézményrendszer és ügyfélszolgálat regionális/helyi szintjének megerősítése révén. A projekt működtetésével kapcsolatos legfontosabb feladatok illetve kapcsolódó kiadások: • megalapozó tanulmány • tanácsadók és koordinátorok kiválasztása • tanácsadók és koordinátorok felkészítése, képzése • tanácsadók és koordinátorok foglalkoztatása • működtetési költségek Kiadás: 4 000,0 millió Ft;


19/2/10 PHARE PROGRAMOK CÉLTARTALÉKA A céltartalék a Phare programok végrehajtásával kapcsolatos, előre nem látható kiadások fedezetére szolgáló előirányzat. Kiadás: 425,0 millió Ft;


11

19/2/12 2007-TŐL INDULÓ EU NAGYBERUHÁZÁSOK ÉS KOMPLEX FEJLESZTÉSEK ELŐKÉSZÍTÉSE Komplex fejlesztések és menedzsment kiadások Annak érdekében, hogy a 2007-2013-as időszakban elérhető, minden korábbit meghaladó nagyságrendű uniós forrásokat a lehető legnagyobb hatékonysággal használja fel Magyarország, elengedhetetlen a hazai fejlesztéspolitikában a stratégiai szemléletet erősítése, a fejlesztési igények átfogó, komplex programok mentén történő meghatározása. Ennek érdekében, a tervezési folyamat részeként, kidolgozásra kerülnek a stratégiai célok és az operatív programok közötti logikai kapcsolatot megalapozó ún. komplex programok. A 2005. évben megtörténik az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció stratégiai céljai mentén a komplex programok azonosítása, kidolgozása, előzetes szűrése és rangsorolása. A 2006. év feladata lesz a programok kulcsprojektjeinek azonosítása, a projektek részletes megtervezése (hatástanulmányok, megvalósíthatósági tanulmányok, költség-haszon elemzés stb.), a projektek komplex szempontok szerinti értékelése, szinergiájuk vizsgálata, a fejlesztések, beavatkozások operatív programokhoz történő illesztése. A munka folytatásának alapfeltétele és része továbbá a szükséges módszertani fejlesztések, szakértői munkák elvégzése. Az előirányzat biztosítja – a 29/2005. (VIII. 22.) TNM rendeletben meghatározottak szerint a kapcsolódó menedzsment jellegű feladatok ellátásának fedezetét is. Egyedi nagyprojektek előkészítés és menedzsment kiadások Az EU források gyors és biztonságos abszorpciója érdekében – a támogatásra igényt tartó projektek tényleges előkészítettségét mérlegelve – a kiemelt fejlesztések és programok részét képező 2007 elején indítható ún. „abszorpciós nagyprojektek” körét a 1067/2005. (VI. 30.) Korm. határozat tartalmazza. A határozat szerint megjelölt projektek EU támogatása és 2007-től induló megvalósítása számos országos jelentőségű központi fejlesztést tartalmaz, a környezetvédelem és a közlekedés területén. A kiválasztott 38 nagyprojekt előkészítése 2005. évben megindult és az előkészítéssel kapcsolatos kifizetések jelentős része 2006-ra prognosztizálható. A 2006. évre tervezett előirányzatok felhasználása a 29/2005. (VIII. 22.) TNM rendelet szerint, a Támogatási Szerződésekben rögzített sávos ütemterveknek megfelelően, a felhasználások folyamatos figyelemmel kísérése révén biztosítható. Az előirányzat biztosítja a végrehajtáshoz kapcsolódó menedzsment költségek rendelet szerinti finanszírozását is. Kiadás: 18 115,0 millió Ft;


12

19/2/13 MODERNIZÁCIÓS ÉS EUROATLANTI INTEGRÁCIÓS PROJEKT IRODA TÁMOGATÁSA A Modernizációs és Euroatlanti Integrációs Projekt Iroda (PROMEI Kht.) 2006-ban mintaprogramjaival, mintaprojektjeivel, adatbázisaival egyrészt segíti a Nemzeti Fejlesztési Terv 2004-2006 közötti céljainak a megvalósulását, másrészt technikai közreműködéssel részt vesz a következő tervezési ciklusra készülő II. Nemzeti Fejlesztési Terv tervezési, egyeztetési munkáiban és az ún. Kiemelt, Komplex Projektek előkészítésében. A tervezett konkrét tevékenységek: • • • • • •

• • • • •

Az NFT I végrehajtásában való közreműködés: a Pályázati Előkészítő Alap menedzsmentjének ellátása 2006. június 30-ig; Az Európa Terv tervezési folyamatainak gyakorlati végrehajtásában való részvétel; A Strukturális és Kohéziós Alapokhoz kapcsolódó központi projektek előkészítésének segítése; A Strukturális és Kohéziós Alapok projektjeinek finanszírozására irányuló, a privát befektetői források igénybevételének lehetőségét megteremtő konstrukciók kidolgozása; Projekt-információk folyamatos gyűjtése, frissítése, strukturálása, adatszolgáltatás az Európa Terv tervezéséhez; Projekt-előkészítési, projektfejlesztési és a végrehajtáshoz kötődő projektmenedzsmenttel kapcsolatos képzés, tanácsadás és tartalomszolgáltatás az elmaradott kistérségek számára: -a 15 kistérség számára akkreditált képzési anyaggal -„pilot” projekt határon túli magyarok számára. Projekt előkészítés a 15 gazdaságilag legelmaradottabb kistérség számára: - folyamatos pályázás, aktualizálás a kidolgozott projektekkel A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program realizálásához kapcsolódó foglalkoztatási, képzési és a helyi civil társadalom fejlesztésére irányuló mintaprojektekben való részvétel. Norvég Alap pályázat előkészítés, pályáztatás, bírálat, döntés előkészítés 2000-ben kezdődött Phare dokumentációk archiválásának befejezése 2006. december 31-ig. Döntéselőkészítő szakértői munka az EU projektek, illetve programok előkészítésével kapcsolatosan a Miniszterelnöki Hivatal számára.

Kiadás: 200,0 millió Ft;


13

19/2/14 EURÓPAI UNIÓS SZAKMAI KIADVÁNYOK TÁMOGATÁSA Az előirányzat a Modernizációs és Európai Integrációs Program támogatásához kapcsolódik. A program célja: • a köztisztviselők integrációs szakmai továbbképzésének, a szakirányú felsőoktatási és posztgraduális képzésének a segítése, • szakmai vitafórum biztosítása Magyarország EU tagállami működéséhez kapcsolódóan, • az NFH keretében vagy megrendelésére készült elemzések publikálásával a Nemzeti Fejlesztési Terv kommunikációjának előmozdítása. A megvalósuló feladatok: az egyetlen országos integrációs szakmai kiadványcsalád - Európai Tükör (havi folyóirat), Európai Műhelytanulmányok (eseti kiadvány), Európai Füzetek (eseti kiadvány) - publikálása, tanulmányok, témadokumentációk készíttetése, esetenként szakmai könyvek közzététele. E kiadványok enyhítik a jelentős tananyaghiányt a közszférában és a szakirányú felsőoktatási integrációs képzésben. Fentiekkel összhangban az előirányzat a következőkre fordítható: • • •

„személyi juttatások és a munkáltatókat terhelő járulékok” része a szerzői, szerkesztői, olvasószerkesztői, fordítói, lektori, nyomdai szakértői honoráriumokra; a „dologi kiadások” a kiadói (beleértve a bérleti díjat is), nyomdai, terjesztési (csomagolási és postázási) költségekre, a „felhalmozási költségvetés” tanulmányok, cikkek honoráriumaira.

Fenti tevékenységek forrása az elmúlt 10 évben a Modernizációs és Európai Integrációs Program támogatása fejezeti kezelésű célelőirányzat volt. Az előirányzatot kezelő Európai Integrációs Iroda és a fejezeti előirányzat 2005. március 1-jétől az Nemzeti Fejlesztési Hivatalhoz tartozik. Kiadás: 60,0 millió Ft;


14

MÁS FEJEZETNÉL LÉVŐ, AZ EURÓPAI ÜGYEKÉRT FELELŐS MINISZTER FELÜGYELETE ALÁ TARTOZÓ ELŐIRÁNYZATOK XII. FÖLDMŰVELŐDÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM 11/2 Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) 11/2/1 Versenyképes alapanyag-termelés megalapozása a mezőgazdaságban A prioritás intézkedései a mezőgazdasági, és a halászati termék-előállítás versenyképességét kívánják növelni. Az igénybe vehető támogatások a termelési költségeket csökkentő beruházásokra, az állattartó telepek rekonstrukciójára, az új szervezeti struktúrához igazodó telepek kialakítására, de különösen a viszonylag rövid idő alatt eredményt hozó gépvásárlásokra, a termék-minőséget javító technológiák, termelési eljárások bevezetésére, magas teljesítőképességű biológiai alapok termelésbe vonására ösztönöznek. A termelés műszaki-technikai, technológiai megújítása egyúttal a termékek hozzáadott értékének növelését is segíti, továbbá messzemenően érvényesíti a környezet- és természetvédelem, az állatelhelyezés javításának szempontjait is. A prioritás a halászati tevékenységek feltételrendszerének, elsősorban a beruházások hatékonyságának a javítását is szolgálja, illetve hozzájárul a kedvezményezettek piaci-, vállalkozói ismereteinek bővítéséhez. A prioritás keretében a következő jogcímek/intézkedések kerülnek bevezetésre: • mezőgazdasági beruházások támogatása. • a halászati ágazat strukturális támogatása. • fiatal gazdálkodók induló támogatása. • szakmai továbbképzés és átképzés támogatása. A 2006. évi uniós kifizetés összege: 18 258,6 millió forint. A 2006. évi magyar társfinanszírozás kifizetési összege: 7 825,1 millió forint. 11/2/2 Élelmiszergazdaság modernizálása A prioritás célkitűzése a mezőgazdasági termékfeldolgozás és értékesítés infrastruktúrájának fejlesztése, a termékek minőségének emelése és konkrét piaci igényeket kielégítő, illetve új piaci lehetőségeket kihasználó termékek előállítása. További fejlesztési terület az élelmiszerbiztonság és a környezetvédelem színvonalának javítása is. A prioritás az alábbi jogcím/intézkedés keretében valósul meg: •

A mezőgazdasági termékek feldolgozásának és értékesítésének fejlesztése.

A 2006. évi uniós kifizetés összege: 3 488,8 millió forint. A 2006. évi magyar társfinanszírozás kifizetési összege: 1 495,2 millió forint.

15

11/2/3 Vidéki térségek fejlesztése A prioritás legfőbb célja a vidék felzárkózásának elősegítése. Ezen belül kiemelt cél csökkenteni a vidéki térségekben kialakult gazdasági és társadalmi hátrányokat, javítani a vidéki lakosság életminőségét, életfeltételeit, jövedelmi helyzetét, és ez által megelőzni, mérsékelni a kistelepülések elnéptelenedését, elöregedését, a humán-potenciál további romlását, a gazdaság jobb infrastrukturális ellátottságú (városi) térségekbe áramlását, a vidék tájelemeinek és arculatának további erózióját. A prioritás az alábbi jogcímek/intézkedések keretében valósul meg: • • • •

A vidék jövedelemszerzési lehetőségek bővítése. A mezőgazdasághoz kötődő infrastruktúra fejlesztése. A falufejlesztés és felújítás, a vidék tárgyi és szellemi örökségének megőrzése. LEADER+

A 2006. évi uniós kifizetés összege: 6 230,1 millió forint. A 2006. évi magyar társfinanszírozás kifizetési összege: 2 076,6 millió forint. 11/2/4 AVOP Technikai segítségnyújtás Az intézkedés célja az, hogy segítse a Program irányítását, végrehajtását, folyamatos nyomon követését és ellenőrzését, illetve esetlegesen a későbbi módosítását. Az intézkedés az alábbi fő célkitűzések megvalósításához járul hozzá: • a Program folyamatos nyomon-követésének támogatása; • információnyújtás, a nyilvánosság folyamatos tájékoztatása; • tanulmányok készítése, tanulmányutak és szemináriumok szervezése; • külső szakértő igénybevételének támogatása; • a program értékelésének támogatása; • projekt kiválasztási rendszer működtetése; • irányítási, monitoring és értékelési informatikai rendszer beszerzése és beüzemelése; • audit és ellenőrzési tevékenységek támogatása. A 2006. évi uniós kifizetés összege: 872,1 millió forint. A 2006. évi magyar társfinanszírozás kifizetési összege: 290,7 millió forint. XV. GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM 26/1 Kohéziós Alap támogatásával megvalósuló közlekedési projektek A vasúti projekteken belül három fő vasúti vonalszakasz kerül felújításra: •

a Budapest-Cegléd-Szolnok-(Lőkösháza) vonalszakasz első üteme a Vecsés-Szolnok vonalszakasz rehabilitációja, ahol a tervezett sebesség a vonalszakasz első felén 120 km/h, a második felén 140 km/h. A második ütem projektjavaslatát (a Szajol-Mezőtúr és a Békéscsaba-Lőkösháza vonalszakasz rehabilitációja és szakértői segítségnyújtás) a brüsszeli ISPA Menedzsment Bizottság elfogadta és 2003-ban magyar részről is aláírták. 16

•

A Budapest-Győr-Hegyeshalom vonalszakasz rehabilitációját követően a BudaörsBiatorbágy közötti vonalszakaszon 140 km/h sebesség bevezetésére fog sor kerülni, Komárom-Győrszentiván között a jelenlegi 160 km/h sebesség biztonságos alkalmazása válik lehetővé. A Budapest-Kelenföld-Kimle közti vonalon végzett munkákkal (ETCS), valamint a Komárom és Győr állomások biztosítóberendezési munkáinak elvégzésével a vonatközlekedés biztonsága a nyugat-európai követelményeknek fog megfelelni. • A Zalalövő-Zalaegerszeg-Boba vonalszakasz rehabilitációján belül sor kerül a távközlő és biztosítóberendezések átépítésére, a vonal villamosítására. Ezt követően a 100, ill. a 120 km/h és rövid szakaszon a 80 km/h sebesség válik lehetővé. A támogatáshoz kapcsolódó tervezett EU bevételek hazai társfinanszírozásához a MÁV Rt. saját forrása is hozzájárul. Az ISPA támogatásával megvalósuló közúti projektek célja a 7 hazai főútvonal burkolat megerősítése 11,5 tonna tengelyterhelésre az uniós követelményeknek megfelelően. A projekt első üteme a 3. és a 35 sz. főutakon tervezett burkolat megerősítési és felújítási munkák. A második ütem a 2., 6., 42., 47. és 56. sz. utak burkolatának megerősítése. Kohéziós Alap támogatás járul hozzá az „M0 Keleti szektor” projekt építéséhez, valamint a polgári légi közlekedéshez kapcsolódó radarfejlesztési projekthez. Ez utóbbi projekt hazai társfinanszírozását a támogatás kedvezményezettje biztosítja. A 2006. évi uniós kifizetés összege: 28 959,6 millió forint A 2006. évi magyar társfinanszírozás kifizetési összege: 22 553,0 millió forint

26/3 Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) 26/3/1 Beruházás-ösztönzés Az előirányzat célja: • a versenyképességet jelentősen javító, magas hozzáadott értékű termelést és szolgáltatásokat eredményező beruházások, valamint a megtelepedett külföldi vállalkozások beágyazódásának elősegítése; • a hazai nagy és közepes vállalati szektor innovációs, menedzsment és környezetvédelmi szempontú technológiai korszerűsítése; • a vállalkozói szektor üzleti infrastrukturális feltételeinek javítása; • korszerű technológiai színvonalat képviselő és piacképes, magas minőségű termékeket előállító termelő-kapacitások kiépítése; • üzleti és nem üzleti szervezetekből álló, a termelési lánc mentén szerveződő csoportosulások, beszállítói klaszterek létrejöttének támogatása; • logisztikai központok fejlesztése és a már létrejött ipari parkok továbbfejlesztésének támogatása oly módon, hogy növekedjen a meglévő infrastrukturális szolgáltatások minőségi színvonala, bővüljön a minőségi szolgáltatások struktúrája; • az új befektetők vonzásához kapcsolódó pro-aktív befektetés-ösztönzési szolgáltatások támogatása. Ezen célok elérése érdekében az intézkedések az ipari és szolgáltatói szektor versenyképességének fejlesztésére, az ipari infrastruktúra fejlesztésére, valamint a pro-aktív beruházás-ösztönzési tanácsadásra irányulnak. 17

A 2006. évi uniós kifizetés összege: 4 969,4 millió forint. A 2006. évi magyar társfinanszírozás kifizetési összege: 2 090,1 millió forint. 26/3/2 Kis- és középvállalkozások fejlesztése Az előirányzat célja: • a vállalkozások modernizációját és technikai, technológiai fejlesztését, nemzetközi versenyképességét szolgáló új műszaki gépek beszerzésének, új termékek kifejlesztésének, csúcstechnológia bevezetésének, innovatív eljárások elterjedésének és alkalmazásának támogatása; • a vállalkozások által igénybe vett emelt szintű, szakma-specifikus tanácsadás tanácsadói óradíjának közvetlen támogatása; • a KKV-k által alapított együttműködések/hálózatok kialakításának szervezése, a hálózati közös arculat kidolgozása és megjelenítése, adatbázis kialakítása és az ezekkel kapcsolatos tanácsadói segítségnyújtás. A 2006. évi uniós kifizetés összege: 11 490,3 millió forint. A 2006. évi magyar társfinanszírozás kifizetési összege: 4 840,0 millió forint.

26/3/5 Gazdasági Versenyképesség Operatív Program Technikai segítségnyújtás Az előirányzat célja: • a GVOP intézkedéseinek megvalósításához szükséges tervező, programozó, irányító, értékelő, monitorozó és ellenőrző tevékenységek magas szakmai színvonalú, hatékony és átlátható végzésének elősegítése; • intézményfejlesztéshez kapcsolódó tevékenységek, tapasztalatcserék elősegítése; • kiegészítő informatikai beszerzések támogatása; • megfelelő publicitás biztosítása az EU Strukturális Alapok támogatásainak és a megvalósult projekteknek; • tanulmányok készíttetése a program igényeknek megfelelő alakításához, valamint a következő programozási periódus intézkedéseinek előkészítéséhez. Kiemelten fontos a GVOP Monitoring Bizottság és albizottságainak működtetése, a GVOP IH és a közreműködő szervezetek irányítással kapcsolatos kiadásainak biztosítása. A 2006. évi uniós kifizetés összege: 1 233,6 millió forint. A 2006. évi magyar társfinanszírozás kifizetési összege: 411,2 millió forint. 26/4 Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) 26/4/2 Közlekedési infrastruktúra fejlesztése A Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program közlekedési prioritása hozzájárul a magyarországi infrastruktúra egyidejű minőségi és mennyiségi javulásához. Az Európai Unióba való szerves integrálódásunk elősegítésének érdekében olyan integrált közlekedési 18

rendszer kiépítése a cél, amely a személy- és áruszállítási igények magas színvonalú kielégítésével, és szolgáltatásaival gazdaságélénkítő hatást fejt ki. Az előirányzatból támogatott két intézkedés a környezetkímélő közlekedési infrastruktúra fejlesztése, valamint a közlekedési infrastruktúra elérhetőséget javító fejlesztése. A környezetkímélő közlekedési infrastruktúra fejlesztése tekintetében támogatjuk az országos közúthálózat települést elkerülő szakaszainak építését, a települések átmenő forgalma és a humán környezetet érő zaj és levegőszennyezés csökkentése érdekében, valamint a kombinált szállítás elősegítésével a környezetet legjobban terhelő közúti szállítások vasútra vagy vízi útra terelését. A 2006. évi uniós kifizetés összege: 15 723,5 millió forint. A 2006. évi magyar társfinanszírozás kifizetési összege: 5 241,2 millió forint. 24/4/3 Környezetvédelem-Energetika Az intézkedéshez tartozó tevékenység: - Az energiagazdálkodás környezetbarát fejlesztése. A 2006. évi uniós kifizetés összege: 2 674,7 millió forint. A 2006. évi magyar társfinanszírozás kifizetési összege: 891,5 millió forint. 26/4/4 Környezetvédelem segítségnyújtás

és

Infrastruktúra

Operatív

Program

Technikai

A technikai segítségnyújtás előirányzat célja a KIOP eredményes működésének biztosítása. Ennek érdekében a következő tevékenységeket szükséges támogatni: a KIOP intézkedéseinek megvalósításához szükséges monitorozó, előrejelző, menedzsment, koordinációs és ellenőrzési rendszerek fejlesztését; a tájékoztatási, valamint a nyilvánossággal kapcsolatos feladatokat; a programértékelést; a képzések szervezését; valamint a közösségi és nemzeti politikák és elvek érvényesülésének biztosítását. Kiemelten fontos a KIOP Monitoring Bizottság és albizottságainak működtetése, a KIOP IH és a közreműködő szervezetek irányítással kapcsolatos kiadásainak biztosítása. A 2006. évi uniós kifizetés összege: 922,3 millió forint. A 2006. évi magyar társfinanszírozás kifizetési összege: 307,5 millió forint.

XVI. KÖRNYEZETVÉDELEM ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM 11/1 Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) 11/1/1 Környezetvédelem A prioritáshoz tartozó tevékenységek: • •

A vízminőség javítása. Állati hulladék kezelése. 19

• • • •

Egészségügyi és építési-bontási hulladék kezelése. Környezeti kármentesítés, felszín alatti vizek és ivóvíz bázisok védelme. Természetvédelem és fenntartható árvízvédelem. A levegőszennyezés és a zajterhelés mérése.

A 2006. évi uniós kifizetés összege: 8 356,2 millió forint. A 2006. évi magyar társfinanszírozás kifizetési összege: 2 785,5 millió forint. 11/1/2 Kohéziós Alap támogatásával megvalósuló környezetvédelmi projektek A következő projektek valósulnak meg: A 2000/HU/16/P/PE/001 számú Győri szennyvíztisztító fejlesztése projekt Győr és 10 szomszédos település lakosságának szennyvíztisztítási problémáit oldja meg. A beruházás a telepet teljes biológiai fokozatúvá egészíti ki, harmadik tisztítási fokozattal, iszapkezeléssel, elhelyezéssel, kezeléssel és hasznosítással. 2000/HU/16/P/PE/002 Hajdú-Bihar megyei hulladékgazdálkodási rendszer célja egy, az egész megyére kiterjedő komplex települési szilárd hulladékgazdálkodási rendszer megvalósítása. 2000/HU/16/P/PE/003 A szegedi szennyvízkezelés és csatornázás beruházás célja a meglévő szennyvíztisztító telep továbbfejlesztése, és a tisztítás 2. és 3. fázisának megépítése. További cél a csatornahálózat fejlesztésével, valamint Dél-Újszeged városrész teljes csatornahálózatának kiépítésével a háztartások 100 %-ának szolgáltatatással történő ellátása. 2000/HU/16/P/PE/004 Miskolc és térsége hulladékgazdálkodási rendszer című beruházás Miskolc város és térségének 37 településére terjed ki. A projekt végeredményeként egy műszaki védelemmel és biogáz kivezetővel ellátott központi regionális hulladéklerakó épül ki, bevezetésre kerül a szelektív hulladékgyűjtés. A jelenleg működő központi lerakó és a települések hulladéklerakóinak a rekultivációja is a projekt részét képezik. 2000/HU/16/P/PE/005 Szeged regionális hulladékgazdálkodási rendszer projekt célja egy regionális hulladékgazdálkodási rendszer kialakítása, a jelenlegi regionális telep műszaki védelemmel való ellátása, korszerű biogáz hasznosító rendszer kiépítése. A régióban a szelektív gyűjtés is bevezetésre kerül, ehhez kapcsolódóan a projekt keretében komposztáló telepet és bontási hulladékot kezelő telepet létesítenek 2000/HU/16/P/PE/006 Tisza-tó hulladékgazdálkodási rendszer projekt célja, hogy a térségben komplex hulladékgazdálkodási rendszer épüljön ki, a szakszerű európai normáknak megfelelő hulladékgyűjtés, -szállítás és az ártalommentes hulladék-elhelyezés mielőbbi megvalósításával. 2000/HU/16/P/PE/007 Szolnok térsége hulladékgazdálkodási rendszer Szolnok-Törökszentmiklós térségben 28 település bevonásával hulladékgazdálkodási rendszer kiépítése. Ennek keretében egy modern, megfelelő hulladéklerakó létrehozása, átrakó állomás kialakítása hulladéklerakók rekultivációja valósul meg.

projekt célja a egy regionális EU előírásoknak és a meglévő

2001/HU/16/P/PE/008 Duna-Tisza közi nagytérség hulladékgazdálkodási rendszer beruházás keretében több nagy kapacitású, regionális hulladéklerakó telep illetve hulladékkezelő központ épül, bevezetik a szelektív hulladékgyűjtést, hulladékudvarok kerülnek kialakításra a térségben, valamint sor kerül régi, nem megfelelő és környezeti kockázatót jelentő lerakók rekultivációjára.

20

2001/HU/16/P/PE/009 Pécs ivóvíz bázis védelme, csatornázás című projekt közvetlen célja Pécs és környéke értékes ivóvízbázisainak magas színvonalú, hosszú távú védelme, valamint a felszín alatti vizek minőségének javítása. 2001/HU/16/P/PE/010 Sajó-Bódva völgyi hulladékgazdálkodási rendszer projekt keretében regionális hulladékkezelő és feldolgozó telep kerül kialakításra, hulladékválogató, hulladékkomposztáló és építési hulladék feldolgozó üzemrészekkel, valamint megvalósul a projekt területén megtűrt, a környezetet veszélyeztető 5 db hulladéklerakó rekultivációja is. 2001/HU/16/P/PE/011 Sopron szennyvízkezelés és csatornázás projekt céljaként további régiók kerülnek a soproni szennyvízelvezető-hálózatba bekapcsolása, illetve az ellátatlan területek csatornázása szorosan összefügg a meglévő hálózat fejlesztésével. 2002/HU/16/P/PE/014 Észak-kelet Pest megyei térség regionális települési szilárdhulladék kezelési rendszer projekt célja egy olyan hosszú távú (legalább 20 évre szóló) modern, költséghatékony regionális hulladékgazdálkodási rendszer kialakítása, amely megfelel az uniós és a hazai szabályozásnak, standardoknak. 2002/HU/16/P/PE/015 Homokhátsági települések regionális települési szilárdhulladék kezelési rendszerének kialakítása projekt célja a régió szilárd települési hulladékkezelésének a hazai és az EU szabályainak megfelelő megoldása, az ehhez szükséges műszaki, technikai, szervezeti és tudati feltételek megteremtése, a térségben található megtelt, megtűrt és illegális hulladéklerakó helyek felszámolása, rekultiválása. 2002/HU/16/P/PE/016 Regionális hulladékkezelő és hulladéklerakó rendszer megvalósítása Nyugat- Balaton és Zala-folyó medencében projekt célja 265 település bevonásával integrált hulladékgazdálkodási rendszer kialakítása. A programjavaslat magában foglalja a meglévő, engedély nélküli és megtűrt helyi lerakók bezárását. 2002/HU/16//P/PE/017 Észak-balatoni Regionális Települési Szilárd Hulladékkezelési Rendszer létrehozásának célja Közép-dunántúli régió, a Balaton tó északi partja és a KisAlföld közti térség integrált hulladékkezelési rendszerének megvalósítása. A projekt tartalmaz szelektív hulladékgyűjtőket, komposztáló és újra hasznosítási berendezések felszerelését, hulladék-áthelyező telephelyek építését, egy sor hulladéklerakó és hulladékgyűjtő sziget telepítését, egy hulladékkezelő üzem építését és egy korszerű, a nemzeti és EU rendelkezéseknek teljes mértékben megfelelő szemétlerakó építését. 2002/HU/16/P/PE/018 Dél-balatoni és sióvölgyi települési szilárd hulladékgazdálkodási rendszer projekt célja olyan hosszú távú, 25 éves regionális települési szilárdhulladék kezelési rendszer kialakítása a 202 település számára, amely megfelel az EU vonatkozó direktíváinak és a magyar szabályozásnak és hozzájárul a projekt által lefedett területen található flóra és fauna, illetve a felszín alatti vizek védelméhez. A 2003/HU/16/P/PE/019 Kecskemét agglomeráció szennyvízelvezetési és kezelési programjának célja a csatornahálózat-bővítés az érintett településeken, a szennyvíztisztító nagyobb mértékű kihasználtságának elérése, gázmotorok beépítése a biogáz felhasználására, iszapvíztelenítő ház építése, valamint egy komposztáló építése, amely az egész régió víztelenített iszapját dolgozza fel. A beruházás 54.334 fő részére nyújt ezzel magasabb szintű szennyvízkezelési szolgáltatást. A 2003/HU/16/P/PE/020 Debrecen és régiója szennyvízhálózatának fejlesztése című projekt 8 települést (Debrecen, Józsa, Pallag, Ebes, Hajdúsámson, Mikepércs, Sámsonkert, Sáránd), összesen 222.602 főt érint. A beruházás során sor kerül új csatornahálózat kiépítésére, valamint a régi szakaszok felújítására, a szennyvíztisztító technikai fejlesztésére, a 21

szennyvízgyűjtő hálózat 7 másik településre való kiterjesztésére, valamint új komposztáló üzem építésére. A 2003/HU/16/P/PE/021 Szombathely megyei jogú város szennyvízelvezetési és kezelési rendszerének fejlesztése projekt konkrét céljai a következők: Szombathely nyugati városrészében a szennyvíz és csapadékvíz elvezető hálózat bővítése, a meglévő városi szennyvíztisztító telep mechanikai előtisztító lépcsőjének korszerűsítése, valamint az iszapkezelés korszerűsítése. A 2003/HU/16/P/PA/011 Technikai segítségnyújtás a Zagyva-Tarna vízgyűjtőmedence kezeléséhez című projekt általános célja a 2000/60/EC Víz Keret Direktíva megvalósítása. 2002/HU/16/P/ PA012 számú szakértői segítségnyújtási projekt 15-20 projekt Kohéziós Alap pályázatának az EU követelményeknek megfelelő minőségben történő kidolgozásához járul hozzá. 2004/HU/C/PE/001 Budapesti központi szennyvíztisztító projekt fő célja, hogy Budapest központi részén felszámolja a kezeletlen szennyvíz Dunába vezetésének jelenlegi gyakorlatát. Ez egyrészt segíti a folyó vízminőségének és a folyópart ökológiai állapotának javulását, ugyanakkor Budapest lakosságának is előnyére szolgál a víz esztétikusabb optikai hatása, valamint a folyópart által biztosított jobb szabadidős lehetőségek. Összességében több mint 900 000 ember él a javaslatban szereplő Központi Szennyvíztisztító Telep által érintett területen. 2004/HU/C/PE/002 Zalaegerszeg szennyvízkezelési és csatornázási projekt elsődleges célja egyrészt, hogy Zalaegerszeg és a környező 41 településének megfelelő szennyvízelvezetést és -kezelést biztosítson, másrészt csökkentse a Zalába kerülő foszfor mennyiségét. Ugyancsak fontos szempont a meglévő szennyvíztisztító telep kapacitásbővítése, valamint új iszapkezelési vonal létesítése. 2004/HU/C/PE/003 Veszprémi szennyvíztisztító projekt a veszprémi, a zirci, és a hegyesdi agglomeráció 13 települését foglalja magába, melyeknek az együttes, projekt által érintett lakosságszáma 77 556 fő. Cél a karsztos terület szennyvízkezelési és környezetvédelmi szempontból való egységes kezelése. 2004/HU/C/PE/005 Észak-alföldi regionális ivóvízminőség javító program: Összesen 25 település ivóvízének arzén- és nitrát-mentesítéséről gondoskodik a beruházás, melynek értéke 28,5 millió €. Ennek 65 %-a fedezhető a Kohéziós Alapból. A beruházás 2006-ban indul. A 2006. évi uniós kifizetés összege: 21 907,1 millió forint A 2006. évi magyar társfinanszírozás kifizetési összege: 14 238,0 millió forint XVII. TERÜLETFEJLESZTÉS 6/1 Regionális Operatív Program (ROP) A Regionális Operatív Programban megfogalmazott átfogó cél a kiegyensúlyozott területi fejlődés elősegítése. Ez egy olyan fejlesztés-politikai irányt határoz meg, melyben a különböző társadalmi-gazdasági adottságú térségek eltérő, sajátos fejlődési pályáikon, de egymással összhangban fejlődnek, miközben mérséklődnek a területi különbségek és az ország szervesen bekapcsolódik az európai térszerkezetbe. Ez jelenti egyrészt a meghatározó centrumok, térségközpontok gazdasági fejlesztését, másrészt a társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térségek, illetve a többségében hátrányos helyzetűek által lakott településrészek fejlesztését egyaránt. 22

6/1/2 Térségi infrastruktúra és települési környezet fejlesztése Célok: • A társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott kistérségekben a településeket és azok kistérségi központi településeit összekötő közutak korszerűsítése, illetve a térséget feltáró, hiányzó egyéb útszakaszok kiépítése a nehezen elérhető települések, elsősorban a zsáktelepülések vonatkozásában. • A jelentős gazdasági központokban az ipari területekhez vezető közutak kiépítése, illetve felújítása. • A turisztikai vonzerők fejlesztése intézkedés által támogatott turisztikai célpontok bekötő útjainak minőségi fejlesztése, kiépítése. • A helyi és helyközi tömegközlekedés infrastrukturális feltételeinek és a szolgáltatások színvonalának javítása. • • • •

• • • • •

Romló állapotú településközpontok megújítása, munkahelyteremtő gazdasági (kereskedelmi és szolgáltató) tevékenységek és új funkciók megjelenésének ösztönzése. Többségében hátrányos helyzetű csoportok által lakott, romló állapotú és alacsony státuszú településrészek rehabilitációja. Barnamezős területek újrahasznosítása, a területek funkcióváltása. A megfelelő minőségű oktatáshoz való hozzáférés egyenlőtlenségeinek csökkentése a hátrányos helyzetű kistérségek - ezen belül elsősorban azok a térségek, ahol magas a halmozottan hátrányos helyzetűek és különösen a roma lakosok aránya - alapfokú oktatási-nevelési intézményeiben. a nevelés-oktatás minőségének javításához, a hatékonyságának növeléséhez szükséges infrastrukturális feltételek megteremtése az esélyegyenlőség infrastrukturális akadályainak felszámolása, az integrált oktatás infrastrukturális feltételeinek megteremtése az oktatáshoz és közösségi célú feladatokhoz kapcsolódó információs technológiák alkalmazásához szükséges tárgyi feltételek megteremtése az iskolák szabadidős programjaihoz és a közösségi funkciók ellátásához szükséges infrastrukturális feltételek kialakítása a nevelés-oktatás költséghatékonyságának javításához szükséges eszközök beszerzése

A 2006. évi uniós kifizetés összege: 16 899,1 millió forint. A 2006. évi magyar társfinanszírozás kifizetési összege: 3 274,1 millió forint. 6/1/5 A humánerőforrás-fejlesztés regionális dimenziójának erősítése Célok: • A helyi közigazgatás kapacitásfejlesztése, a Strukturális Alapok fogadásához szükséges ismeretek terjesztése. • A helyi közigazgatás és a civil szervezetek továbbképzési választékának bővítése, a helyi közigazgatás és a civil szervezetek kapacitásfejlesztéséhez hozzájáruló képzési tananyagok és programok kidolgozása, valamint oktatók képzése. • A helyi közigazgatás, a vállalkozások és a non-profit szféra közötti együttműködés ösztönzése.

23

• • • • • • •

Az aktív korú nem foglalkoztatottak foglalkoztatásának és munkaerőpiaci reintegrációjának elősegítése a szociális gazdaságban, különösen a társadalmi, gazdasági szempontból elmaradott kistérségekben. A szociális gazdaság bővülését szolgáló szakmai kapacitások megerősítése. Megfelelő szakmai képzettséggel és ismeretekkel rendelkező munkaerő biztosítása a régiók gazdasági fejlődése szempontjából fontos ágazatokban és hiányszakmákban, különös tekintettel a kis- és középvállalatok alkalmazottaira. A munkaerőpiaci igényekre rugalmasan reagálni képes - regionális vagy megyei szinten kialakított - kísérleti jellegű képzési modell kialakítása. Turisztikai vállalkozások sikerességének növelése a humán kapacitások fejlesztésén keresztül. A felsőoktatási intézmények és a vállalkozások közötti kapcsolat erősítése. A felsőoktatási intézmények közösségiszolgáltató szerepének növelése.

A 2006. évi uniós kifizetés összege: 4 264,6 millió forint. A 2006. évi magyar társfinanszírozás kifizetési összege: 1 179,7 millió forint.

6/1/8 A turisztikai potenciál erősítése a régiókban Célok: • A turizmus fejlesztése céljából az üdülőkörzetekben és nemzeti parkokban olyan, nemzetközi szinten is versenyképes turisztikai vonzerők fenntartható fejlesztése, amelyek az ország sajátos kulturális örökségeire és természeti értékeire építenek, és több turistát vonzanak. • A turisztikai kínálat bővítése az üdülőkörzetekben és nemzeti parkokban olyan, kiemelt vonzerőket kiegészítő termékekkel, amelyek a turisták számára új, kulturális és természet-közeli élményeket tálalnak. Ezek olyan viszonylag kisebb léptékű, de nemzetközileg is elismert és keresett értékek, melyek vonzerővé alakításának támogatása méretük ellenére szakmailag indokolt. • A prioritás keretében támogatott vonzerők ismertségének elősegítése. • A turisztikai vonzerők fejlesztése révén hozzájáruljon az országon belüli területi különbségek mérsékléséhez. • Az üdülőkörzetekben és a nemzeti parkok területén a turisztikai célú szálláshelyek és szolgáltatások fejlesztése. • A szálláshelyek színvonalának emelése és szolgáltatásaik bővítése. • Új szálláshelyek létesítése a „Turisztikai vonzerők fejlesztése” című intézkedésben meghatározott nemzetközi jelentőségű vonzerők környezetében (nemzeti parkok, világörökségi helyszínek, kastélyok, várak, múzeumok és egyedileg fejlesztendő műemlékek, az aktív turizmus kiemelt területei) • A turisztikai vonzerőkhöz kapcsolódó szolgáltatási háttér bővítése A 2006. évi uniós kifizetés összege: 6 857,4 millió forint. A 2006. évi magyar társfinanszírozás kifizetési összege: 2 285,8 millió forint.

24

6/1/11 Regionális Operatív Program technikai segítségnyújtás Célok: A) A ROP menedzsmentjének és monitoringjának támogatása: • • • • • •

A ROP hatékony és elszámolható megvalósításának segítése. A ROP hatékony monitoring és értékelési tevékenységének támogatása. A programvégrehajtás minőségének és hatásának maximalizálása. A partnerség elvének érvényesítése a ROP megvalósításának nyomon követésében. Az átláthatóság biztosítása a közösségi és a hazai költségvetési források felhasználása során. A ROP intézkedések sajátosságait figyelembe vevő informatikai rendszer kialakítása.

B) A ROP nyilvánosságának biztosítása, a program hatékonyságának növelése. • A ROP számára megfelelő kommunikációs csatornák biztosítása. • A potenciális kedvezményezettek átlátható és teljes körű tájékoztatása a fejlesztési forrásokról. • A Strukturális Alapok és a nemzeti regionális politika közötti koherencia erősítése. • A program megvalósításához szükséges emberi erőforrás fejlesztése, támogatása. • Jó minőségű projektek megvalósításához szükséges dokumentáció elkészítése (pl. hatástanulmányok, megvalósíthatósági tanulmányok). A 2006. évi uniós kifizetés összege: 1 394,6 millió forint. A 2006. évi magyar társfinanszírozás kifizetési összege: 464,9 millió forint.

25

XX. OKTATÁSI MINISZTÉRIUM 12/1 Humánerőforrás-fejlesztés Operatív Program (HEFOP) 12/1/1 Társadalmi kirekesztés elleni küzdelem a munkaerőpiacra történő belépés segítésével OM intézkedés A prioritás célja: • a hátrányos helyzetű, roma, és a sajátos nevelési igényű gyermekek és fiatalok integrált keretek között történő minőségi oktatását biztosító oktatási környezet kialakítása; • a szociális és a gyermekvédelmi területen dolgozók (önkormányzati és civil szolgáltatások szakemberei, valamint a szociális igazgatásban dolgozó köztisztviselők) képzése, átképzése, felkészítése, szakmai kompetenciák növelése; • azoknak a kezdeményezéseknek a támogatása, amelyek célja, hogy esélyt teremtsenek a leghátrányosabb helyzetű emberek - a romák, a tartósan munkanélküliek, a fogyatékkal élők, a szenvedélybetegek, a hátrányos helyzetű térségekben élők munkaerőpiaci és társadalmi beilleszkedésére. A 2006. évi uniós kifizetés összege: 1 622,8 millió forint. A 2006. évi magyar társfinanszírozás kifizetési összege: 695,5 millió forint.

12/1/3 Az oktatási, szociális és egészségügyi infrastruktúra fejlesztése OM intézkedés A prioritás célja: • a munkaerőpiaci igényekhez alkalmazkodni képes térségi integrált szakképző központok, szakképző intézmények (szakiskolák, szakközépiskolák), és a modul rendszerű szakképzésbe bekapcsolódó intézmények infrastruktúrájának javítása; • a felsőoktatási intézmények és hozzájuk kapcsolódó kollégiumok infrastrukturális fejlesztésének biztosítása; • bölcsődei ellátás infrastrukturális fejlesztése; • nappali szolgáltatások infrastrukturális fejlesztése a fogyatékossággal élők és a hajléktalan emberek számára; • egészségügyi infrastruktúra fejlesztés az elmaradott régiókban; • egészségügyi IT-fejlesztés az elmaradott régiókban. A 2006. évi uniós kifizetés összege: 5 681,3 millió forint A 2006. évi magyar társfinanszírozás kifizetési összege: 2 434,8 millió forint

12/1/5 Egész életen át tartó tanulás és alkalmazkodó-képesség támogatása OM intézkedés 26

A prioritás céljai: • a közoktatás rendszerének korszerűsítése az egész életen át tartó tanulás társadalmi méretű elterjesztése, illetve a tudásalapú gazdaság és társadalom létrehozásának feltételeként; • az ifjúsági szakképzést, a második szakképesítés megszerzését, a felnőttképzést és továbbképzést is biztosító, korszerű, hatékony, többcélú, a munkaerőpiaci változásokat követni tudó, azokhoz alkalmazkodni képes oktatási és képzési intézményrendszer kialakítása; • a felsőoktatásból kilépők számára megkönnyíteni és javítani a munkaerőpiacra való bejutást és beilleszkedést, elősegíteni a szakmai mobilitást és ösztönözni a végzett alkalmazkodó képességét; • az oktatás és képzés rendszere a munkaerő versenyképességének javítása érdekében megfelelő szinten biztosítsa az alapkészségek (köztük az idegennyelv-tudás és az informatikai ismeretek), valamint a gazdaság igényeinek megfelelő szakképzettség és tudás elsajátítását, a megszerzett képességek folyamatos pótlását és frissítését. A 2006. évi uniós kifizetés összege: 6 804,3 millió forint A 2006. évi magyar társfinanszírozás kifizetési összege: 4 531,1 millió forint

XXI. EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM 11/1 Humánerőforrás-fejlesztés Operatív Program (HEFOP) 11/1/1 Társadalmi kirekesztés elleni küzdelem a munkaerőpiacra történő belépés segítésével EüM intézkedés A prioritás célja: • a hátrányos helyzetű, roma, és a sajátos nevelési igényű gyermekek és fiatalok integrált keretek között történő minőségi oktatását biztosító oktatási környezet kialakítása; • a szociális és a gyermekvédelmi területen dolgozók (önkormányzati és civil szolgáltatások szakemberei, valamint a szociális igazgatásban dolgozó köztisztviselők) képzése, átképzése, felkészítése, szakmai kompetenciák növelése; • azoknak a kezdeményezéseknek a támogatása, amelyek célja, hogy esélyt teremtsenek a leghátrányosabb helyzetű emberek - a romák, a tartósan munkanélküliek, a fogyatékkal élők, a szenvedélybetegek, a hátrányos helyzetű térségekben élők munkaerőpiaci és társadalmi beilleszkedésére. A 2006. évi uniós kifizetés összege: 1 011,5 millió forint. A 2006. évi magyar társfinanszírozás kifizetési összege: 433,5 millió forint.

11/1/3 Az oktatási, szociális és egészségügyi infrastruktúra fejlesztése EüM intézkedés A prioritás célja:

27

• • • • • •

a munkaerőpiaci igényekhez alkalmazkodni képes térségi integrált szakképző központok, szakképző intézmények (szakiskolák, szakközépiskolák), és a modul rendszerű szakképzésbe bekapcsolódó intézmények infrastruktúrájának javítása; a felsőoktatási intézmények és hozzájuk kapcsolódó kollégiumok infrastrukturális fejlesztésének biztosítása; bölcsődei ellátás infrastrukturális fejlesztése; nappali szolgáltatások infrastrukturális fejlesztése a fogyatékossággal élők és a hajléktalan emberek számára; egészségügyi infrastruktúra fejlesztés az elmaradott régiókban; egészségügyi IT-fejlesztés az elmaradott régiókban.

A 2006. évi uniós kifizetés összege: 8 041,5 millió forint A 2006. évi magyar társfinanszírozás kifizetési összege: 3 446,4 millió forint

XXV. INFORMATIKAI ÉS HÍRKÖZLÉSI MINISZTÉRIUM 6/1 Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) 6/1/1 Információs társadalom és gazdaságfejlesztés A) E-gazdaság fejlesztése, e-kereskedelem ösztönzése Az intézkedés célja, hogy a kis- és középvállalkozások számára is megnyíljon a lehetőség a korszerű üzleti informatikai megoldások használatára, a termelés, a működés hatékonyságát javító, az információk feldolgozását és elérését támogató rendszerek alkalmazására. B) Információs (digitális tartalom) iparág fejlesztése Az intézkedés célja magyar és idegen-nyelvű adattartalmak hatékony előállítása, a hozzáférés lehetőségének megteremtése, megfelelő tartalom-előállítási infrastruktúra kialakítása. C) Az e-közigazgatás fejlesztése Az intézkedés célja a 10 ezres lakosságszámot meghaladó települések elektronikus közigazgatási rendszerének kifejlesztése és bevezetése, különös tekintettel az üzleti vonatkozású önkormányzati szolgáltatásokra. A pályázat olyan informatikai, infokommunikációs fejlesztések végrehajtását irányozza elő, amely lehetővé teszi, hogy a közigazgatási intézmények ügyfelei elektronikus úton kapjanak támogatást vagy teljes értékű kiszolgálást. D) A szélessávú távközlési infrastruktúra bővítése Elsődleges célkitűzés a piaci szereplők által szélessávú Internet hozzáféréssel nem ellátott területeken az infrastruktúra kiépítésének támogatása, ami lehetővé teszi KKV-k, illetve potenciális munkavállalók számára a fejlődést, bekapcsolódást az üzleti folyamatokba. A 2006. évi uniós kifizetés összege: 6 016,3 millió forint A 2006. évi magyar társfinanszírozás kifizetési összege: 2 255,1 millió forint.

28

XXVI. FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM 9/1 Humánerőforrás-fejlesztés Operatív Program (HEFOP) 9/1/3-9/1/4 Egész életen át tartó tanulás és alkalmazkodó-képesség támogatása (EU forrásrész és hazai társfinanszírozás) A prioritás céljai: • a közoktatás rendszerének korszerűsítése az egész életen át tartó tanulás társadalmi méretű elterjesztése, illetve a tudásalapú gazdaság és társadalom létrehozásának feltételeként; • az ifjúsági szakképzést, a második szakképesítés megszerzését, a felnőttképzést és továbbképzést is biztosító, korszerű, hatékony, többcélú, a munkaerőpiaci változásokat követni tudó, azokhoz alkalmazkodni képes oktatási és képzési intézményrendszer kialakítása; • a felsőoktatásból kilépők számára megkönnyíteni és javítani a munkaerőpiacra való bejutást és beilleszkedést, elősegíteni a szakmai mobilitást és ösztönözni a végzett alkalmazkodó képességét; • az oktatás és képzés rendszere a munkaerő versenyképességének javítása érdekében megfelelő szinten biztosítsa az alapkészségek (köztük az idegennyelv-tudás és az informatikai ismeretek), valamint a gazdaság igényeinek megfelelő szakképzettség és tudás elsajátítását, a megszerzett képességek folyamatos pótlását és frissítését. A 2006. évi uniós kifizetés összege: 4 274,2 millió forint A 2006. évi magyar társfinanszírozás kifizetési összege: 3 335,3 millió forint (ebből Munkaerőpiaci Alaptól átvett pénzeszköz: 2 660,0 millió forint) 9/1/10-9/1/11 Aktív munkaerőpiaci politikák támogatása (EU forrásrész és hazai társfinanszírozás) A prioritás egyrészt az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) aktív programjait támogatja, amelyek célja a munkanélküliek visszasegítése a munkaerőpiacra, a munkanélküliség tartóssá válásának megelőzése, a fiatalok munkaerőpiaci beilleszkedésének segítése. A jobb minőségű és hatékonyabb szolgáltatások biztosítása érdekében a szolgáltatások - köztük az állásközvetítés és a tanácsadás – rendszerének és informatikai hátterének fejlesztése is szükséges. Másrészt a prioritás támogatja a nők munkaerőpiaci részvételét segítő kezdeményezéseket, köztük a vállalkozóvá válás segítését, valamint a hozzátartozók napközbeni ellátását biztosító szolgáltatások fejlesztését. A 2006. évi uniós kifizetés összege: 6 938,3 millió forint A 2006. évi magyar társfinanszírozás kifizetési összege: 7 128,2 millió forint (ebből Munkaerőpiaci Alaptól átvett pénzeszköz: 5 904,0 millió forint)

29

9/1/15 Társadalmi kirekesztés elleni küzdelem a munkaerőpiacra történő belépés segítésével FMM intézkedés A prioritás célja: • a hátrányos helyzetű, roma, és a sajátos nevelési igényű gyermekek és fiatalok integrált keretek között történő minőségi oktatását biztosító oktatási környezet kialakítása; • a szociális és a gyermekvédelmi területen dolgozók (önkormányzati és civil szolgáltatások szakemberei, valamint a szociális igazgatásban dolgozó köztisztviselők) képzése, átképzése, felkészítése, szakmai kompetenciák növelése; • azoknak a kezdeményezéseknek a támogatása, amelyek célja, hogy esélyt teremtsenek a leghátrányosabb helyzetű emberek - a romák, a tartósan munkanélküliek, a fogyatékkal élők, a szenvedélybetegek, a hátrányos helyzetű térségekben élők munkaerőpiaci és társadalmi beilleszkedésére. A 2006. évi uniós kifizetés összege: 2 069,9 millió forint. A 2006. évi magyar társfinanszírozás kifizetési összege: 887,1 millió forint. 9/1/19 Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program: Technikai Segítségnyújtás A technikai segítségnyújtás az Operatív Program végrehajtását támogatja annak érdekében, hogy a program hatása hatékony végrehajtási rendszer létrehozásával maximalizálható legyen. A technikai segítségnyújtás által támogatható tevékenységek, amelyek biztosítják a program irányításának, működtetésének hatékonyságát a következők: kapacitásépítés, hálózatfejlesztés, a Monitoring Bizottság tevékenységének kiszolgálása, értékelés, tanácsadás, végrehajtással kapcsolatos útmutatás és tanácsadás biztosítása, monitoring, nyilvánosság, éves jelentések kidolgozása, kutatás, tanulmányok és a sikeres projekt példák terjesztése. A 2006. évi uniós kifizetés összege: 2 425,7 millió forint A 2006. évi magyar társfinanszírozás kifizetési összege: 1 312,5 millió forint

30

XXXIV. NEMZETI KUTATÁSI ÉS TECHNOLÓGIAI HIVATAL 4/1 Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) 4/1/1 Kutatás-fejlesztés, innováció A fenntartható növekedés és a hosszú távú gazdasági versenyképesség biztosításához jelentős szellemi hozzáadott értéket tartalmazó termékek, szolgáltatások és technológiák kifejlesztése szükséges, amelynek érdekében fokozni kell a kutatás-fejlesztési tevékenységet, és erősíteni kell a K+F célú együttműködéseket. Az Európai Kutatási Térséghez csak hatékony kutatásfejlesztési tevékenységgel és korszerű K+F kapacitásokkal lehet eredményesen csatlakozni, amely a közfinanszírozású és non-profit kutatóhelyek viszonylag elmaradott kutatási infrastruktúrájának korszerűsítését igényli. A nemzetgazdaság versenyképességének erősítéséhez javítani kell a vállalatok és a régiók innovációs képességét és kapacitásait, valamint a tudás- és technológiatranszfert. A 2006. évi uniós kifizetés összege: 9 382,9 millió forint. A 2006. évi magyar társfinanszírozás kifizetési összege: 3 385,1 millió forint.

Budapest, 2005. október

……………………………..

……………………………..

dr. Baráth Etele

dr. Veres János

európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter

31

pénzügyminiszter

A XIX. EU integráció fejezet évi költségvetése

Recommend Documents