A XII. Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet évi költségvetésének végrehajtása

A XII. Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet 2010. évi költségvetésének végrehajtása

Budapest, 2011. június

I. Agrárgazdasági, környezetvédelmi helyzetértékelés A 2010-es esztendő fontos, agrárpolitikai szempontból is számottevő eseménye az áprilisi választások eredményeként megvalósult Kormányváltás. Az agrár- és vidékfejlesztési feladatok kibővültek a környezetvédelemmel, így az új néven létrejött Vidékfejlesztési Minisztérium ma már az agrárgazdaság, az élelmiszer-feldolgozás és élelmiszerbiztonság, a vidékfejlesztés és a környezetvédelem, valamint a vízgazdálkodás területeiért is felelős kormányzati szerv. Ha a 2010-es agrárgazdasági folyamatokban még nem is érződik teljes valóságában az agrár-, illetve vidékpolitika, valamint a környezetgazdálkodás terén várható szemléletváltás, a 2011-es évben már komolyabb hangsúlyváltásokra lehet számítani. Prioritássá válik a vidéki munkahelyteremtés és a hazai piac. Az élhetőbb vidék megteremtésének érdekében elsőbbséget élvez a hozzáadott érték növelést eredményező állattenyésztés fejlesztése és az elsődleges élelmiszer feldolgozás. Előtérbe kerül a termelésdiverzifikáció, a vidék foglalkoztatási erejének növelését szolgáló termelési szerkezetváltás, a mezőgazdasághoz kötődő szolgáltatások fejlesztése, a helyi piacok nyújtotta alternatív piacra jutási lehetőségek kiaknázása. Az öntözött területek növelésével lehetőséget kívánunk teremteni a kertészeti termelés fejlesztésére, a termálvíz mezőgazdasági hasznosítására, a biogazdálkodás fejlesztésére. A környezetileg érzékeny területeken előtérbe kerül az ökológiai gazdálkodás, a hagyományos, legeltetéses állattartás. A megújuló energiatermelés növelését célzó európai uniós és kormányzati törekvéseket a mezőgazdasági melléktermékekre alapozott biomassza hasznosítás fejlesztésével kívánjuk szolgálni. Az exportpiacokon a minőségi termékeink külpiaci keresettségének fokozásával a magasabb hozzáadott értéket képviselő termékek részarányának növelését eredményező új közösségi marketing stratégia kialakítására törekszünk. 1) Az agrárgazdaság helyzete A 2008 végén kirobbant, majd 2009-ben kiteljesedő és jórészt a 2010-es gazdasági folyamatokat is drasztikusan befolyásoló világgazdasági válság, az év első felében mind a belpiaci, mind a külpiaci kereslet alakulását negatívan befolyásolta. Az agrárpolitika alakításában is szerepet játszott a 2009-ben Magyarországon egyértelműen zsugorodó gazdaság, a csökkenő GDP. A 2010-es esztendő ugyanakkor a kilábalás kezdeti jegyeit mutatta nemzetgazdasági szinten is. A 2010. IV. negyedévi bruttó hazai termék (GDP) a KSH tájékoztatója alapján mintegy 1,7%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest. 2010-es év egészében az ország gazdasági teljesítménye 1,2%-kal volt magasabb az előző évinél. A gazdasági növekedés beindulására a nemzeti szinten 21%-kal bővülő export, kiváltképp az ipari termékexport jelentős húzóerőt gyakorolt, melyhez az élelmiszergazdasági termékkivitel 2010. második felétől számítható felívelése is pozitívan járult hozzá.

2

A magyar agrárgazdaság 2010. évi helyzetének alakulását azonban nem pusztán a gazdasági környezet, hanem az időjárás szélsőséges alakulása is befolyásolta. Nem is beszélve a mezőgazdasági alapanyagok világpiaci árának éven belüli szélsőséges alakulásáról, a terményárak - G-20 számára is megoldandó feladatot adó -, a szegénység eszkalációját maga után vonó volatilitásáról. A terményárak mostani drasztikus növekedése mögött egyébként kísértetiesen hasonló, a 2007-2008-as élelmiszerár robbanást előidéző összetevőket, faktorokat találjuk. Úgymint az olajárak emelkedését, a gabonakészletek csökkenését, a feltörekvő piacok élelmiszerszükségletének gyors emelkedését, a klimatikus viszonyok szélsőséges alakulása miatti regionális terméskiesést és a spekuláció tőzsdei árakat felverő jelenlétét. Magyarországon a 2010-es esztendő, túlzás nélkül állítható, hogy a természeti katasztrófák éve volt. Súlyos ár- és belvizek, pusztító széllökések, sorozatos viharok és a lábon álló növényi kultúrákat letaroló jégesők pusztították természeti környezetünket éppúgy, mint az épített kultúrát. A tavasszal és ősszel, illetve télen is jelentkező, több százezer hektár mezőgazdasági területet elborító belvizek nem csak a terményt pusztították, de akadályozták az időszerű talajművelési munkák elvégzését, a vetőmag időben történő talajba juttatását is. Az év végén jött enyhülés nyomán keletkezett belvíz rontva a 2011-es termelési kilátásokat több mint 400 ezer hektáron pusztított. A mostoha természeti körülményeket ipari katasztrófa is súlyosbította (lásd. vörösiszap pusztítása), így a 2010-es esztendő a kárenyhítési rendszert kemény próbatétel elé állította. Főbb eredmények, 2010 Termelési háttér Kalászos gabonából 2010-ben, 1,5 millió hektáron (a 2009. évinél 11%-kal kisebb területen), 5,3 millió tonna gabona termett. Az átlagtermés mind búzából, mind árpából 12%-kal gyengébb volt 2009-hez képest, sőt az elmúlt 5 év átlagához képest 19%-os az átlagtermés csökkenés mértéke A hazai gyümölcstermesztés eredményeiben is 15-20%-os csökkenés mutatkozott. A leszüretelt szőlő (500 ezer tonna) az esős időjárás következtében terjedő gombabetegségek miatt 35%-kal volt kevesebb, mint az előző évben. A korábbi évekre jellemző állatállomány csökkenési tendencia 2010-ben is folytatódott. A szarvasmarha-állomány 681 ezerre csökkent. Az ország sertésállománya 2010 decemberében 3 millió 168 ezer volt. Gazdasági jellemzők 2010-ben a magyar mezőgazdaság folyóáron mért teljes kibocsátása, a termelői árak jelentős emelkedése következtében, előzetes adatok szerint, 10%-kal haladta meg, a 2009. évit.

3

Az ágazat egésze a bruttó hazai termék (GDP) előállításához 2,9%-kal, az élelmiszeripar pedig 1,9%-kal járult hozzá. A mezőgazdasági termelői árak átlagosan 17%-kal haladták meg a 2009. évi szintet. A növényi termékek termelői ár színvonala 31%-kal, az élő állatok és állati termékek termelőár színvonala pedig 1%-kal nőtt. Az agrárolló javult, a termelés jövedelmezősége emelkedett, a növénytermesztés ismét jobb helyzetbe került. A fogyasztás szerkezetében némiképp erősödött az élelmiszerekre fordított kiadások szerepe, a 2009-es 26%-hoz képest 2010-ben a teljes fogyasztásból a mezőgazdasági és az élelmiszeripari termékek 26,3%-kal részesedtek. A termelés financiális háttere kedvezőtlenül alakult. A pénzügyi, gazdasági válság okozta bajok egyike, a hitelhez jutás megnehezülése. A mezőgazdasági termelés és részben az élelmiszeripari feldolgozás is, a termelési folyamat jellegénél fogva erősen hitel igényes folyamat, hiszen a bevétel többnyire szakaszos, a ráfordítás pedig folyamatos. A korábbi évek hitelállományához képest az élelmiszergazdasági hitelek állománya 2010-ben a töredékére esett vissza. Piaci változások A gabona világpiacán bekövetkezett változások más irányt szabtak a 2010. elején érzékelhető folyamatoknak. Oroszországban az év közepén elrendelt gabona kiviteli tilalom is a hiánypszichózis érzetét erősítette, így áremelkedést gerjesztett a gabonatőzsdéken. A világ más gabonatermő vidékei is szenvedtek az aszályos időjárástól, így a gabona világpiaci ára drasztikus emelkedésnek indult. A magyar belpiacon is drágult a gabona. A külpiaci kereslet élénkült, így a búza értékesítési ára augusztusban már 40%-kal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. A dráguló gabona, emelkedő élelmiszerárakat eredményezett. Az agrártermékek termelői árszintje 2010 decemberében 29%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Ezen belül a növényi termékek árszínvonala 41,7%-kal, az élő állatok és állati termékeké pedig 9,9%-kal emelkedett. 2010-ben az agrártermékek termelői árszintje összességében 16,8%-kal haladta meg az előző évit. Az élelmiszerek fogyasztói árai 2010-ben az átlagosnál nagyobb mértékben, mintegy 6,7%-kal nőttek. Magyar agrár-külkereskedelem Az élelmiszergazdaság 2010. évi kivitele 5.790 millió euró, behozatala 3.698 millió euró volt. A kivitel 13,8%-kal, a behozatal közel 9,7%-kal volt magasabb, mint a 2009-es. Az agrár-külkereskedelemből származó aktívum 21,9%-os növekedés mellett 2.091 millió euró fölé emelkedett. 4

Az Európai Unió az időarányos exportértékből 82%-kal, az import értékéből 92,8%kal részesedett. Agrár-külkereskedelmi forgalmunk az EU tagállamok viszonylatában 10,9%-kal bővült, az egyenleg 1,3 milliárd eurós értéke 13%-kal nagyobb, mint 2009. azonos időszakában volt. A három legfontosabb agrárkülpiacunk, az export mintegy 40%-át reprezentálva Románia, Németország és Olaszország volt. Agrár-károk A korábban említett súlyos ár- és belvízkárok, jég- és viharkárok alaposan próbára tették a kölcsönösségi alapon működő nemzeti kárenyhítési rendszert. A magyar kárenyhítési rendszer arra épül, hogy a gazdálkodó által önkéntes alapon, a Kárenyhítési Alapba befizetett összeget a Kormány ugyanakkora összeggel kiegészíti. A természeti katasztrófák által okozott közvetlen és közvetett károk értéke a mezőgazdaságban 150-180 milliárd forintra becsülhető. A 2010-es elemi károk nagyságrendje és a kárenyhítési rendszer nyújtotta szolgáltatások elégtelen volta a kockázatkezelési és kárenyhítési rendszer újragondolására készteti a kormányzatot. Az agrár- és vidékfejlesztési támogatások jogcímeit és előirányzatait, a 2009. és 2010. évi teljesítések összehasonlítását az 1. számú táblázat tartalmazza. (A táblázatban tájékoztatásul a fejezeti költségvetés részét nem képező közvetlen uniós támogatások és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséghez (továbbiakban: NFÜ) tartozó Agrár Vidékfejlesztési Operatív Programok (továbbiakban: AVOP) is feltüntetésre kerültek.) 2010. évi agrár- és vidékfejlesztési támogatások

millió forint

2009. évi tényleges Az előirányzat neve Nemzeti támogatások Erdészeti feladatok támogatása Termőföldvéde lem támogatása Állattenyésztési támogatás Vadgazdálkodá s támogatás Fejlesztési típusú támogatások Folyó kiadások és jövedelem támogatások Erdőtelepítés, átalakítás, fásítás támogatása

2009. évi terv

2010. évi tényleges 2010. évi terv

Központi költségve tés

EU alapjaiból

Összesen

Központi költségvetés

EU alapjaiból

92 081,2

120 280,4

0,0

120 280,4

51 703,8

61 113,2

0,0

61 113,2

1 091,8

32,1

-

32,1

450,0

541,4

-

541,4

251,0

231,0

-

231,0

-

0,1

-

0,1

780,0

791,4

-

791,4

750,0

723,0

-

723,0

180,0

148,9

-

148,9

10,0

0,4

-

0,4

870,0

481,0

-

481,0

350,0

147,9

-

147,9

83 786,6

112 556,4

-

112 556,4

42 793,8

41 228,4

-

41 228,4

270,0

18,1

-

18,1

450,0

715,5

-

715,5

Összesen

5

2009. évi tényleges Az előirányzat neve

2009. évi terv

Fenntartható erdőgazdálkod ás támogatása Nemzeti agrárkár enyhítés Állat- és növénykártalan ítás Árfolyamkock. és EU által nem térített kiad. EU társfinanszíroz ással működő Méhészeti Nemzeti Program Igyál tejet program Iskolagyümölcs program Egyes speciális szövetkezések támogatása Egyes állatbetegségek megelőzése Uniós programok ÁFA fedezete Nemzeti Vidékfejlesztési Terv SAPARD intézkedések Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program Nemzeti Diverzifikációs Program Halászati Operatív Program Az EU által közvetlenül folyósított támogatások Piaci intézkedések Ter.alapú támhoz kapcs. elkülönített cukortám.

Központi költségvetés

EU alapjaiból

-

-

-

351,8

20,4

-

500,0

1 633,5

4 000,0

2010. évi terv

Összesen

2010. évi tényleges Központi EU költségve Összesen alapjaiból tés

400,0

970,7

-

970,7

20,4

4 000,0

5 869,7

-

5 869,7

-

1 633,5

500,0

1 219,5

-

1 219,5

4 367,6

-

4 367,6

2 000,0

9 696,5

-

9 696,5

156 157,2

53 820,1

137 197,7

191 017,8

134 548,4

38 218,8

128 615,3

173 553,0

480,0

485,1

-

485,1

480,0

501,8

-

501,8

900,0

853,4

-

853,4

400,0

689,8

-

689,8

-

-

-

-

260,0

524,7

-

524,7

450,0

1 059,2

-

1 059,2

910,0

685,6

-

685,6

1 100,0

920,1

-

920,1

500,0

700,5

-

700,5

0,0

708,4

-

708,4

800,0

627,3

-

627,3

0,0

810,7

-

810,7

0,0

483,5

-

483,5

0,0

183,8

-

183,8

0,0

43,5

-

43,5

148 439,3

47 338,4

137 158,2

184 496,6

129 158,4

31 121,6

127 516,9

167 019,1

3 587,9

1 447,8

-

1 447,8

0,0

2 410,9

-

2 410,9

-

-

-

-

0,0

49,2

-

49,2

1 200,0

13,2

39,5

52,7

2 040,0

380,3

1 098,4

1 467,0

228 106,4

0,0

320 133,1

320 133,1

283 564,5

0,0

297 199,7

297 199,7

61 931,4

-

91 421,0

91 421,0

41 764,5

0,0

49 787,7

49 787,7

-

-

-

-

0,0

0,0

11 064,4

11 064,4

6

2009. évi tényleges Az előirányzat neve

2009. évi terv

2010. évi tényleges 2010. évi terv

Központi költségve tés

EU alapjaiból

Összesen

0,0

0,0

12 047,9

12 047,9

241 800,0

0,0

247 412,0

247 412,0

476 344,8 174 100,5 457 330,8 631 431,3 469 816,7 99 331,8 Mindösszesen ÚMVP-nél, HOP-nál a teljesítésben a bevétel, támogatás nem egyenlő a kiadással a maradvány miatt.

425 815,0

533 515,7

Egyedi és különleges tejtámogatás Egységes területalapú támogatások (SAPS)

Központi költségvetés

EU alapjaiból

Összesen

-

-

-

-

166 175,0

-

228 712,1

228 712,1

A kizárólag nemzeti támogatások aránya az összes (hazai és uniós) agrár- és vidékfejlesztési támogatáson belül, az uniós csatlakozást követően jelentősen csökkent, de szerepe egyáltalán nem elhanyagolható, hanem továbbra is fontos eszköze a nemzeti célok érvényesítésének. Nemzeti támogatásokra 2010. évben 61.113,2 millió forint kifizetés teljesült. (A támogatási jogcímek közül az erdészeti feladatok, a fejlesztési típusú támogatások, valamint az erdőtelepítési támogatások jórészt a csatlakozás előtti nemzeti támogatások determinációi, új kötelezettségek e jogcímekre már nem vállalhatók. Szerepüket az uniós társfinanszírozással működő Nemzeti Vidékfejlesztési Terv, illetve 2007. évtől az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (a továbbiakban: ÚMVP) vette át.) A nemzeti támogatások között legnagyobb súllyal a „Folyó kiadások és jövedelemtámogatások” előirányzat szerepel, 41.228,4 millió forint teljesített kiadással. Az előző évinél alacsonyabb teljesítés oka, hogy még a 2010. évi tervezés menetében az előző Kormányzat által jelentős összegű költségvetési támogatás elvonásra került az előirányzaton és a 2009-es évtől a feladatok finanszírozásába bevonható árfolyamnyereség sem keletkezett. Az állat- és növénykártalanítás - felülről nyitott - előirányzata terhére, a zárlati státuszú állatbetegségek és növényi károsítók felszámolására és járványos elterjedésének megelőzése céljából hozott hatósági intézkedések kapcsán 1.219,5 millió forint kifizetés történt. Az Egyéb uniós támogatásokat kiegészítő nemzeti támogatások jogcímcsoportban a kifizetés 3.729,6 millió forint, az egyes intézkedésekhez 4.401,0 millió forint közvetlen uniós piaci támogatás társul. A vidékfejlesztési és halászati programok nemzeti társfinanszírozással működő uniós támogatások, melyekre 2010. évben együttesen kifizetett támogatás 175.202,8 millió forint.

7

A VM fejezet költségvetésébe tartozó nemzeti és uniós agrár-vidékfejlesztési támogatások - melyek törvényi soronkénti értékelésére a későbbiekben kerül sor 2010. évi együttes összege 236.316,0 millió forint. A 2010. évben az agrár- és vidékfejlesztésre - az AVOP-al és közvetlen uniós támogatásokkal együtt - kifizetett összes támogatás 533.515,7 millió forint. Az uniós kifizetéseken belül a területalapú támogatások kifizetéseinek jelentős növekedésében lényeges szerepe van annak, hogy az Európai Bizottság a 2010 tavaszán tapasztalt extrém időjárásra való tekintettel intézkedett a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról, az 1290/2005/EK, a 247/2006/EK és a 378/2007/EK rendelet módosításáról, valamint az 1782/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 73/2009/EK rendelet (a továbbiakban: 73/2009/EK rendelet) 29. cikk (4) bekezdése a) pontjában biztosított SAPS támogatás 50%-nak előrehozott kifizetéséről. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) több mint 170 ezer termelőnek utalt SAPS előleget a C(2010) 6988. számú EU Bizottság Határozata alapján, 105 milliárd forint összegben. Még 2010 decemberében további mintegy 116.573,5 millió forint kifizetése vált lehetségessé. A 2010. évben SAPS jogcímen kifizetett 247.412,0 millió forint összegű támogatás a 2009. évi teljesített kifizetést 18.699,9 millió forinttal haladta meg. A bel- és külpiaci, valamint az intervenciós támogatások 2010. évben kifizetett együttes összege 49.748,7 millió forint, ami 41.672,3 millió forinttal kevesebb az előző évinél. Az eltérést az okozza, hogy 2009. évben a cukoripari szerkezetátalakítási támogatás 61.223,8 millió forint kifizetés egyszeri tétel volt. Az egyéb agrárpiaci támogatások 26.913,9 millió forint összege tartalmazza a területalapú támogatásokhoz kapcsolódó elkülönített támogatásokat 12.521,9 millió forint összegben és a különleges tejtámogatást 12.047,9 millió forint összegben. A belpiaci támogatásokon belül a Magyar Méhészeti Program 501,8 millió forint, az Iskolatej Program 248,4 millió forint, az Iskolagyümölcs Program 602,0 millió forint, a Nemzeti Diverzifikációs Program 2.764,9 millió forint közvetlen uniós támogatásban részesült. A zöldség-gyümölcs termelői csoportok működési és felhalmozási célú támogatása 2.168,4 millió forint, az állatbetegségek és zoonózisok megelőzése, felszámolása támogatása 880,3 millió forint volt. A szőlő és bor ágazat közvetlen piaci támogatása 2010. évben 10.883,8 millió forint. Az 480,9 millió forint 2010. évi külpiaci támogatásból a baromfi és tojás exportjához 79,8 millió forint, a sertéshús és feldolgozott termékeihez 26,3 millió forint, az élő szarvasmarha és marhahús exportjához 171,3 millió forint, a tej és tejtermék exporthoz 161,0 millió forint tartozik. Egyéb feldolgozóipari termékek exporttámogatása 42,4 millió forint volt. Az intervenciós felvásárlás kiadásai (intervenciós vételár) soron a 2010. évben összességében pénzforgalmi szemléletben 15.381,2 millió forint került teljesítésre. Az

8

intervenciós gabona kukorica (7.809,05 tonna), étkezési búza (2.985,47 tonna) és árpa (4.437,72 tonna) értékesítés bevételei (értékesítés vételára) soron a 2010. évben összességében pénzügyileg -566,3 millió forint teljesült. Az intervencióhoz kapcsolódó raktározási, szállítási, bevizsgálási soron 2010. évben összességében 4.142,7 millió forint került teljesítésre. Ebből a magyar költségvetést 1.192,6 millió forint terhelte, mivel az e-FAUDIT rendszer számításai alapján a technikai költségek soron a 2009. évben összességében a Bizottságtól 2.950,1 millió forint került megtérítésre Magyarország részére. Az Uniótól intervencióhoz kapcsolódó finanszírozási költségtérítésre 297,6 millió forint érkezett, mely a magyar állam pénzügyi kereteiből történt készletfelvásárlások miatt keletkezett kamatköltségek EU általi kompenzálására szolgál. 2) A környezetvédelem helyzete A 3. Nemzeti Környezetvédelmi Programban foglaltakkal összhangban a tárca 2010ben egyrészt folytatta a korábbi években megkezdett programok megvalósítását, biztosította a hazai, EU-s és nemzetközi környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi jogszabályokból adódó kötelezettségek teljesítését, másrészt számos területen sikerült előrelépnie a Program céljai megvalósításának elősegítése érdekében. A lakosság életminőségének és a települési környezetminőség javítása Folytatódott az Ivóvízminőség-javító Program és a Nemzeti Szennyvízelvezetési- és tisztítási Megvalósítási Program ütemezett megvalósítása, EU-s és hazai támogatással. Elkészült a hulladékgazdálkodási törvény tervezete, melynek fő célja a hulladékképződés megelőzése, a képződő hulladék minél nagyobb arányú begyűjtése és hasznosítása. A törvény szemléletváltásra ösztönöz, rendelkezik az elkülönített gyűjtési rendszer felállításáról, a hasznosítási arányok növeléséről, a gyártó kiterjesztett felelősségéről. Folyamatos feladatot jelentett az országos és a területi hulladékgazdálkodási tervek kidolgozása és egyeztetése. A tárca 2010-ben is meghirdette a települési illegális hulladéklerakók felszámolását és az ismétlődő lerakások megakadályozását célzó pályázatát (48 nyertes pályázat keretében 200 helyszínen több mint 17 ezer köbméter illegálisan lerakott hulladék összegyűjtése és ártalmatlanítása történt meg). Folytatódott a Zöld Kommandó akciósorozat, amely 2010-ben az építési és bontási hulladék engedély nélküli kezelésének, lerakásának visszaszorítását tűzte ki célul. Folytatódott, illetve számos helyszínen befejeződött a korszerű hulladékkezelési létesítmények kialakítása (pl. átadták a Dél-Balaton és Sió-völgye Hulladékgazdálkodási Projekt utolsó beruházását, a Somi Nagytérségi Hulladékkezelő Központot (204 települést lát el), a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei hulladékgazdálkodási program keretében elkészült a nagyecsedi és a kisvárdai depo, Kerepesen átadták az új hulladékkezelő központot (61 települést lát el)).

9

Az új EU levegőminőségi irányelvvel való összhang biztosítása érdekében megjelent a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Kormányrendelet. Folyamatos feladatot jelentett a levegőminőségi információs és monitoring rendszerek működtetése, fejlesztése. 2010-ben negyedik alkalommal került meghirdetésre a „Kerékpárosbarát Település 2010” és a „Kerékpárosbarát Munkahely 2010” pályázat, melyek célja a megfelelő kerékpáros környezet és infrastruktúra kialakítása, valamint a környezettudatos közlekedési kultúra megteremtése. Az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló nemzetközi egyezmény (Espooi egyezmény) szerinti eljárásokban (pl. Heiligenkreuzi hulladékégető) a tárca gondoskodott a nyilvánosság tájékoztatásáról, szakhatóságok bevonásával a környezeti hatástanulmányra vonatkozó hivatalos magyar álláspont összeállításáról, lakossági fórum szervezéséről. Az Egyezmény alkalmazása lehetőséget ad arra, hogy a határon túl tervezett, de Magyarország területét környezetvédelmi szempontból esetleg károsan érintő beruházások engedélyezési eljárásában érvényesítsük érdekeinket. A környezetvédelmi engedélyezési eljárás egyszerűsítése és gyorsítása érdekében az Országgyűlés elfogadta a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: 1995. évi LIII. törvény) módosításáról szóló 2010. évi XIII. törvényt (a továbbiakban 2010. évi XIII. törvény). A módosítás többek között meghatározta az egybefoglalt környezethasználati engedélyre vonatkozó rendelkezéseket, megteremtette annak lehetőségét, hogy bizonyos környezethasználattal járó tevékenységeket a hatóságnak történő bejelentést követően gyakorolhassanak (a felügyelőség engedélyezési eljárásának lefolytatása nélkül), valamint kibővítette a környezetvédelmi felülvizsgálat és a környezetvédelmi teljesítményértékelés esetköreit. A természeti értékek és területek védelme Az országos jelentőségű védett természeti területek összkiterjedése az előző évhez képest 3,2 hektárral növekedett. Öt természetvédelmi kezelési terv jogszabályi kihirdetése történt meg 6.787 hektárt érintően. A nemzeti park igazgatóságok a vagyonkezelésükben lévő területeknek 54,5%-án (157.166 hektáron) gazdálkodók bevonásával végezték a természetvédelmi kezelést (ami 3.000 hektárral több az előző évinél). Szántóföldi művelésnél a haszonbérleti szerződés keretében kezelést végző gazdálkodók aránya megközelíti a 64%-ot, gyepterületek kezelése kapcsán pedig a 71%-ot. Az Igazgatóságok vagyonkezelésében lévő állatállomány létszáma 2010. december 31-ére közel 3%-kal emelkedett az előző évhez képest (összesen 9.844 db). A nemzeti parki közmunka programban 2010-ben 300 közmunkás vett részt, hozzájárulva a védett természeti területek és értékek fenntartásához és bemutatásához. Kiemelendő, hogy a program elsősorban kistelepüléseken élő, tartósan munkanélküli embereknek biztosít munka-, és kereseti lehetőséget. Folytatódott az átfogó élőhely-rekonstrukciós tevékenységek, fajvédelmi programok megvalósítása, részben a L'Instrument Financier pour l'Environnement (a

10

továbbiakban: LIFE/LIFE+) és Környezet és Energia Operativ Program (a továbbiakban: KEOP) támogatásával (pl. élőhely-helyreállítás és gyepkezelés a Tapolcai-medencében, Nagykőrösi pusztai tölgyesek rekonstrukciója, kerecsensólyom védelme). A genetikai erőforrások megőrzése érdekében az EU LIFE+ programja által is finanszírozott egyedülálló magbank létrehozása kezdődött. A Pannon Magbank a világ tizenharmadik legnagyobb nemzeti mezőgazdasági génbankjaként számon tartott Tápiószelei Génbank kibővítésével valósul meg és a hazai, vadon élő növények génbanki megőrzését szolgálja. Elkészült a természetvédelmi őrzés szervezeti átalakítását tartalmazó koncepció. Megvalósult a Természetvédelmi Őrszolgálat Egységes Digitális Rádiótávközlő Rendszerhez történő csatlakozása. A kizárólag készenléti szervek által használt technológia lehetővé teszi a folyamatos csoportkommunikációt valamennyi használó között. A Természetvédelmi Őrszolgálat létszáma nem változott az előző évihez képest (255 fő). Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004 (X.8.) Kormányrendelet módosításáról szóló 23/2010. (II. 11.) Korm. rendelet és az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V.11.) KvVM rendelet megjelenésével Magyarország az Európai Bizottság követelményeinek megfelelően kibővítette és teljessé tette mind az élőhelyvédelmi, mind a madárvédelmi irányelv alapján kijelölt területek hálózatát. A Natura 2000 gyepterületekre vonatkozó földhasználati szabályok betartásának ellentételezésére az ÚMVP keretében a 2007/2008. gazdálkodási évtől működik a Natura 2000 kompenzációs jogcím, a támogatott területek kiterjedése 2010-ben elérte a 172 ezer hektárt. A 2010-ben is folytatódó, 2009-ben elindított agrárkörnyezetgazdálkodási intézkedés Magas Természeti Értékű Területek programjában közel 2500 gazdálkodó teljesítette az önkéntesen vállalt természetvédelmi célú előírásokat, összesen több mint 210 ezer hektáron. Az agrár-környezetgazdálkodási kifizetésekben részesülő területekből 330 ezer hektár Natura 2000 terület, amelyből 155 ezer hektáron kifejezetten természetvédelmi célú önkéntes vállalások ellentételezését kapják meg a gazdálkodók. Az „ex lege” védelem alatt álló barlangok, források és víznyelők közhiteles nyilvántartásainak aktualizálása folyamatos volt, a 2010. végi állapot szerint összesen 4.107 barlangot, 768 víznyelőt és 2.846 forrást tartalmaznak. Folytatódott a védelemre érdemes élettelen természeti értékek (földtani alapszelvények, mesterséges üregek, ásvány és ősmaradvány-lelőhelyek stb.) számbavétele az érintett szakmai szervezetekkel (Magyar Állami Földtani Intézet (MÁFI), Magyar Tudományos Akadémia Rétegtani Bizottság, múzeumok és nemzeti park igazgatóságok stb.) együttműködve. Folytatódott a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer és a Természetvédelmi Információs Rendszer működtetése, továbbfejlesztése. A közösségi jelentőségű fajok és élőhelyek monitorozása (Natura 2000) projekthez kapcsolódóan tovább bővült az érintett fajok köre és a mintavételi helyek száma. Újabb fajokkal bővült az ismeretterjesztő és szemléletformáló céllal indított, internet alapú „Vadonleső”

11

program, melynek keretében jelenleg 16 védett fajról lehet adatot rögzíteni. Elkészült a természetes növény- és állatvilágra legnagyobb veszélyt jelentő, aktív kezelést igénylő özönfajokat bemutató honlap. Az Európai Táj Egyezmény hazai végrehajtása keretében megkezdte működését az Európai Táj Egyezmény Nemzeti Koordinációs Bizottság. Az EGT/Norvég Finanszírozási Mechanizmus támogatásával megvalósuló, hazánk tájainak, épített és természeti kincseinek feltárását, adatbázisba rendezését célzó TÉKA-program (Tájérték Kataszter) keretében konzorciumi partnerként 610 település egyedi tájérték kataszterének felülvizsgálatára került sor. Negyedik alkalommal került megrendezésre a Magyar Nemzeti Parkok Hete, melynek keretében kihirdették az év ökoturisztikai létesítményeit (látogatóközpont kategóriában a Bechtold István Természetvédelmi Látogatóközpont, tanösvény kategóriában a Katalinpusztai tanösvény nyerte el az első címet). A nemzeti park igazgatóságok regisztrált látogatóinak száma 2010-ben 1,3 millió fő volt. Folytatódott az ökoturisztikai beruházások megvalósítása (pl. Hortobágyon, Őrségben). A Magyar Szabadalmi Hivatal bejegyezte a Nemzeti Parki Termék Védjegyet és megtörtént a védjegyhasználat egységes alapelveinek lefektetése. Létrejött Magyarország legújabb natúrparkja, a Szatmár-Beregi Natúrpark (67 község területét foglalja magában, kiterjedése mintegy 104 ezer hektár). Vízkészletek védelme és fenntartható hasznosítása, a környezetbiztonság javítása A Magyarország vízgyűjtő-gazdálkodási tervéről szóló 1127/2010 (V. 21.) számú Kormányhatározattal kihirdetésre került az ország vízgyűjtő-gazdálkodási terve. A felszín alatti vizek védelme stratégiai szintű feladat, hiszen a lakosság ivóvízellátása döntően e forrásból történik. Az ivóvízbázis-védelmi program folytatását EU-s és hazai források biztosították. 2010. év végére 7 üzemelő vízbázis beruházás fejeződött be, így a programban 307 üzemelő vízbázis beruházás és 56 távlati vízbázis beruházás zárult le. Az Országos Környezeti Kármentesítési Program (OKKP) keretében egyrészt megtörtént a Program irányításához szükséges feladatok ellátása (pl. információs rendszer működtetése), másrészt folytatódott a tárca felelősségi körébe tartozó beruházások tényfeltárása, monitoringja, műszaki beavatkozások előkészítése és megvalósítása. A szennyezett területek környezeti kármentesítése EU-s támogatással folytatódott. Folytatódtak a térségi vízrendezési, vízminőség-javítási, belvízrendszer-rekonstrukciós és rehabilitációs fejlesztések (EU-s és hazai támogatással). A Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése program keretében átadták a Tiszaroffi árapasztó tározó hullámtéri véderdeit és a Beregben tiszai árvízvédelmi töltésfejlesztés kezdődött. Lezárult a Dráva-menti árvízvédelmi beruházás első szakasza, melynek eredményeként jelentősen nőtt a Siklósi kistérség 7 településén élő több mint 5 ezer lakos árvízi biztonsága.

12

2010. május közepén a Kárpát-medencében rendkívüli meteorológiai helyzet alakult ki, több, jelentős csapadékot hozó ciklon vonult át Magyarországon. A főleg Dunántúlon és az Északi-középhegységben hullott nagy mennyiségű csapadék, amely a gyors lefolyás következtében hirtelen nagymértékű vízszint és vízhozam növekedést eredményezett a vízfolyásokon. Június elején a hazai folyók határon túli vízgyűjtőin ismét nagy mennyiségű csapadék hullott, mely a Tisza és a Duna vízrendszerében minden addigi értékeket meghaladó árhullámok kialakulását eredményezte. A hazánkat sújtó rendkívüli természeti események miatt a Kormány az ország több területére, veszélyhelyzetet állapított meg és hirdetett ki rendeleti úton. A veszélyhelyzet első ízben 2010. május 15-én került kihirdetésre, míg az utolsó veszélyhelyzet feloldására 2010. június 17-én került sor. A veszélyhelyzetet megalapozó szélsőséges árvízi és belvízi helyzetben rendkívüli védekezés elrendelése történt meg több környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság területén. A kedvezőtlen időjárás miatt keletkezett ár- és belvizek elleni védekezés mellett az általuk okozott károkat felmérve a tárca számos intézkedést tett, illetve kezdeményezett (pl. a kárenyhítési törvény módosítása, segélyakció szervezése az árvízkárosultak megsegítése érdekében). Megjelent a folyók mértékadó árvízszintjeiről szóló 11/2010. (IV. 28.) KvVM rendelet, amely – a szükséges árvízvédelmi biztonság érdekében, a korábbi szabályozást módosítva – meghatározza azokat a mértékadó árvízszinteket, amelyeket figyelembe kell venni a folyók menti árvízvédelmi létesítmények és az azokat keresztező építmények tervezésénél. A kormány és az irányítása alatt álló állami szervek a vörösiszap-katasztrófa után haladéktalanul megkezdték és folyamatosan kézben tartották a védekezési és helyreállítási munkálatokat (pl. a töltésszakadás lokalizálása, a tározók megerősítése, a szennyezett felületek semlegesítése és az élővíz szennyezéseinek csökkentése). Folytatódott a vizek állapotának rendszeres megfigyelése és a monitoring rendszerek működtetése. A szigetközi monitoring rendszer keretében hidrológiai, vízminőségi és biológiai megfigyelések folytak. A Balaton, a Velencei-tó és a Tisza-tó területén folytatódott a vizek monitoringja, az információs- és tájékoztató rendszerek üzemeltetése. A vízgazdálkodás területén az alábbi főbb jogszabályok jelentek meg 2010-ben: • 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról; • 178/2010. (V. 13.) Korm. rendelet a vizek többletéből eredő kockázattal érintett területek meghatározásáról, a veszély- és kockázati térképek, valamint a kockázatkezelési tervek készítéséről, tartalmáról; • 230/2010. (VIII. 18.) Korm. rendelet a vizek védelmével kapcsolatos egyes kormányrendeletek módosításáról;

13

• 10/2010. (VIII. 18.) VM rendelet a felszíni víz vízszennyezettségi határértékeiről és azok alkalmazásának szabályairól. Környezeti oktatás, nevelés, szemléletformálás, a fenntartható termelés és fogyasztás elősegítése 2010-ben 150 óvoda kapta meg a Zöld Óvoda címet (velük együtt az országban összesen 425 óvoda büszkélkedhet ezzel a címmel). A Zöld Óvodákban központi szerepet kap a környezettudatos nevelés. Az Ökoiskola hálózat szintén bővült, mintegy 520 iskola tagja a hálózatnak. Ezekben az iskolákban nem csak a tanításban érvényesülnek a környezeti nevelés és a fenntarthatóság elvei, hanem az iskolai élet minden területén. Folytatódott a környezetvédelmi versenyek szervezése (pl. a Kaán Károly országos természet- és környezetismereti verseny tizennyolcadik, a Környezetvédelmi és Vízügyi Országos Szakmai Tanulmányi Verseny tizenharmadik, a Duna Ismerettár Verseny harmadik alkalommal került megrendezésre). Elkészült a tárca „Zöldköznapok” című internetes oldala, amely három fő témakörben - otthon, ember, közösség - ad energiatakarékos, környezetbarát ötleteket fiataloknak. Sikerrel zárult a „Szólj rá apádra, ha nem vigyáz a világra!” című országos szemléletformáló kampány, amely a mindennapi élet területeit érintve (háztartás, munkahely, közlekedés és szabadidő) a felelős fogyasztói magatartás, valamint a fenntartható életmód értékeinek és eszközeinek terjesztését célozta (a roadshowra 26 ezren látogattak el az ország 7 nagyvárosában). A Biológiai Sokféleség Világéve kapcsán számos eseményre került sor: • „Ilyen volt – ilyen legyen!” címmel pályázat meghirdetése a felsőoktatási hallgatók számára (a jelentkezőknek egy poszteren kellett bemutatniuk közvetlen környezetükből egy olyan területet, amelyet szebbé, zöldebbé, természetesebbé lehet tenni); • A „Biodiverzitás Európai Fővárosa” című verseny meghirdetése - több más európai országgal egyidőben (a verseny célja azon települések megtalálása volt, amelyek a legjobb teljesítményt nyújtják a biológiai sokféleség megőrzése érdekében 2010ben); • Budai-díjat nyert a tárca „Nálatok nőnek-e még égig érő paszulyok?” című kétkötetes mesegyűjteménye a 2010. évi könyvfesztiválon, amely a biológiai sokféleség védelme témakörben meghirdetett meseíró pályázat nyertes alkotásait tartalmazza. A Zöld Forrás pályázat keretében a zöld civil szervezetek 164 pályázata (pl. természetvédelmi feladatok megvalósítása, környezeti nevelés és szemléletformálás) kapott támogatást. Elkészült a „Hazánk környezeti állapota 2010” című kiadvány, mely az előző évek elemzéseihez képest bővebb, illetve részletesebb magyarázatokat tartalmaz a környezetállapot értékeléséről. Folytatódott a közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszer (EMAS) és az öko-címke minősítő rendszer működtetése. A tárca 2010-ben elindította és a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tette a magyar ipari és mezőgazdasági üzemek kibocsátási és hulladékelszállítási adatait tartalmazó Szennyezőanyag-kibocsátási és – 14

szállítási Nyilvántartás (PRTR) honlapját. A tárca ösztönözte a környezettechnológiák hazai elterjesztését. EU és nemzetközi együttműködés Folyamatos feladatot jelentett az EU környezetpolitikával, fenntartható fejlődéssel összefüggő programjaival kapcsolatos feladatok ellátása, a környezetvédelmi EU-s döntéshozatali folyamatban való részvétel, kiemelt figyelemmel az EU-elnökségre történő felkészülésre. Folyamatos együttműködés valósult meg a nemzetközi kormányközi és nem-kormányzati szervezetekkel (pl. Európai Környezetvédelmi Ügynökség). II. A XII. Vidékfejlesztési Minisztérium 2010. évi költségvetésének végrehajtása A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló 2009. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: költségvetési törvény) alapján a XII. Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet 2010. évi költségvetési előirányzatai fő összegeinek teljesítését a 2. számú táblázatban foglaljuk össze. 2. számú táblázat

A VM fejezet költségvetési főösszegeinek teljesítése 2010-ben Megnevezés Támogatás Bevétel Kiadás Keletkezett maradvány

Eredeti előirányzat 160 469,2 186 471,8 308 517,0

Módosított előirányzat 176 165,5 319 664,7 534 073,4

177 096,2 294 664,6 445 548,0

-

-

65 266,3

Teljesítés

A fejezeti szinten teljesített költségvetési támogatás 16.627,0 millió forinttal, 10,4%kal magasabb az eredeti előirányzatnál, ez elsősorban az ár- és belvízi védekezésre a központi költségvetés általános tartalékából átvett forrásokkal van összefüggésben. A módosított támogatási előirányzatot 930,7 millió forinttal meghaladó teljesítés az előirányzat-módosítás nélkül túlteljesíthető Állat- és növénykártalanítás előirányzat többlet kiadásainak eredménye. A bevételi teljesítés 58%-kal haladja meg az eredeti előirányzatot. A 108.192,8 millió forint többletbevételhez az alábbiak járultak hozzá: • a 2009. évi kötelezettségvállalással terhelt maradvány igénybevétele;

15

•

az uniós támogatások nemzeti maradványrészéhez kapcsolódó uniós többletbevétel; • az Agrár-kárenyhítési alapba 2.118,6 millió forint gazdálkodói befizetés; (A bor forgalomba hozatali járulék bevétele nem szerepel a tényleges fejezeti bevételek között.) • az intézmények többletbevétele 61.157,7 millió forint, amely főként az uniós pályázatokból átvett költségvetési pénzeszközökből származik. A kiadások eredeti előirányzathoz viszonyított 144,4%-os teljesítését a fentiekben említett többletbevételek tették lehetővé. A 2010. évi előirányzat-maradvány szektorok szerinti megoszlása az alábbi: • intézményi előirányzatok 13.387,5 millió forint; • fejezeti előirányzatok 51.878,8 millió forint; Összesen: 65.266,3 millió forint. A Kormány, a vidékfejlesztési miniszter, valamint az intézmények vezetői részére adott jogszabályi felhatalmazás alapján, a költségvetési előirányzatok a 3. számú táblázat szerint alakultak 2010. év során.

3. számú táblázat Az eredeti előirányzatok évközi módosításai 2010-ben millió forint Kiadás

Kiadásból személyi jellegű

Kiadásból központi beruházás

Megnevezés

Támogatás

Saját bevétel

Törvény szerinti eredeti előirányzat

160 469,2

148 047,8

308 517,0

63 028,2

974,9

Módosítások:

-

-

-

-

-

15 005,5

-

15 005,5

5 040,0

-57,9

62,5

-

62,5

-

-

564,2

-

564,2

158,0

-

2 105,6

-

2 105,6

1 657,5

-

800,0

-

800,0

110,0

-

933,4

-

933,4

269,6

-

1 785,0

-

1 785,0

241,8

-

1) Kormányzati hatáskörben 1032/2010 (II.9) Kh. körny.véd.kárment. 1034/2010.(II.12) Kh. 1041/2010.(II.23) Kh. Keresetkiegészítés 1057/2010. (III.5.) Kh. Vízügyi feladatok 1091/2010.(IV.13) Kh. 1116/2010. (V.11.) Kh. Vízügyi feladatok

16

1128/2010.(V.25.) Kh 1132/2010.(VI.18.) Kh. 1153/2010. (VII.16.) Kh. Vízügyi feladatok

545,0

-

545,0

287,5

-

-4 284,2

-

-4 284,2

-101,5

-57,9

5 858,9

-

5 858,9

1 919,5

-

Megnevezés

Támogatás

Saját bevétel

Kiadás

Kiadásból személyi jellegű

Kiadásból központi beruházás

1258/2010. (XI.25.) Korm. határozat

4 574,4

-

4 574,4

-

-

1273/2010.(XII.8.) Kh.

-1 641,0

-

-1 641,0

-

-

2 434,1

-

2 434,1

93,0

-

600,0

-

600,0

-

-

49,1

-

49,1

29,2

-

48,1

-

48,1

48,1

-

570,4

-

570,4

327,3

-

Összesen:

15 005,5

0,0

15 005,5

5 040,0

-57,9

2) Fejezeti hatáskörben

-

-

-

-

-

Más fejezettől átvett

690,8

-

690,8

-

-

Maradvány

-

67 730,6

67 730,6

856,7

1 303,9

Előző évi maradvány átvétel

-

137,8

137,8

-

-

Többletbevétel

-

82 384,2

82 384,2

-

-

Kiemelt előrányz.közötti átcsop.

-

-

-

-

-

Feladatfinanszírozás

-

-

-

-

-

Összesen:

690,8

150 252,6

150 943,4

856,7

1 303,9

-

-

-

-

-

-

41 526,9

41 526,9

4 281,6

-

-

9 144,0

9 144,0

-

-

-

-

-

-

-

1307/2010. (XII.23.) Korm. határozat 1317/2010.(XII.27.) Kh. 146/2005. (VII.27.) Korm.rend. EU foglalkoztatottak 20/2005. (II.11.) Korm.rend. Ösztöndíjas foglakoztatottak 8/2005. (II.8.) PM.rendelet Prémiumévek Program

3) Intézményi hatáskörben Többletbevétel Előző évi maradvány átvétel Kiemelt ei.-ok közötti átcsop.

17

Maradvány igénybevétel Összesen: Módosított előirányzat

-

8 937,1

8 937,1

920,8

-

0,0

59 608,0

59 608,0

5 202,4

0,0

176 165,5

357 908,4

534 073,9

74 127,3

2 220,9

III. Intézményi előirányzatok teljesítése 1. Intézmények által ellátott kiemelt feladatok, főbb előirányzatok teljesítése A Vidékfejlesztési Minisztérium intézményei a rendelkezésre álló források felhasználásával végezték hatósági és szakigazgatási, valamint a kifizető ügynökségi feladatokat, a vidékfejlesztés, a növényvédelem, az agrár-környezetgazdálkodás, az állategészségügy, az élelmiszerellenőrzés, a termőföld minőségi védelme, az erdészet, a térképészet és földügy, a mezőgazdasági minősítés és génmegőrzés területén. Egyúttal ellátták az ágazathoz kapcsolódó kutatás és fejlesztés állami feladatait, az agrármarketing, valamint a szakirány szerinti középfokú szakoktatási, szakképzési és közművelődési tevékenységeket. 2010. második félévétől a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) összeolvadásával ezen túlmenően már a minisztérium felügyelete alá tartozó intézmények látták el a környezetvédelemmel, a természetvédelemmel és a vízgazdálkodással kapcsolatos feladatokat is. 2010-ben bővültek a tárca feladatai a Nemzeti Földalaphoz kapcsolódó feladatok ellátásával is. A minisztérium szakmai felügyelete alá 2010. december 31-én összesen 78 önálló költségvetéssel rendelkező költségvetési intézmény tartozott. Az egyik legfontosabb szerkezeti változás 2010. évben, hogy 2010. szeptember 1-jével a földbirtok politikai feladatok ésszerűbb és hatékonyabb ellátása érdekében a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-ből való kiválással, újból megalapításra került a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA). Ezen túlmenően az új Kormány programjával összhangban, a génmegőrzési ágazati feladatok hosszú távú eredményes ellátása és a hazai génbank hálózat rendszerének helyreállítása érdekében 2010. november 1-jével a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalból (MgSzH) való kiválással létrejött a Növényi Diverzitás Központ, illetve az Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézetből (ÁTK) a Kisállattenyésztési Kutatóintézet és Génmegőrzési Koordinációs Központ. További szerkezeti változásokra az év folyamán nem került sor, tovább folytatódott ugyanakkor az intézmények belső struktúrájának összehangolása. A fejezet felügyelete alá tartozó költségvetési intézmények engedélyezett létszám előirányzata 2010-ben 20.004 fő volt. Az éves szintű átlagos statisztikai állományi létszám 2010-ben 21.395 fő, melyből a teljes munkaidőben foglalkoztatottak létszáma 20.990 fő volt. A foglalkoztatottak létszámából a kormánytisztviselői, köztisztviselői állomány aránya 60,3%, a közalkalmazottaké 28,8%, a munka törvénykönyvesek

18

aránya pedig 10,5% volt. A munka törvénykönyvesek viszonylag magas aránya a teljes létszámon belül, elsősorban a közmunka keretében foglalkoztatottak számából adódik Az intézmények 2010. évi kiemelt előirányzatainak főbb teljesítési adatait a 4. számú táblázatban mutatjuk be. 4. számú táblázat A 2010. évi intézményi főbb teljesítési adatok (címek, alcímek szerinti) megoszlása millió forintban cím/ alcím

Megnevezés

1

2

1.

2.1. 2.2. 3.

4. 5.

6.

7. 8. 9.

Vidékfejlesztési Minisztérium igazgatása Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Magyar Élelmiszerbiztonsági Hivatal Földhivatalok, Földmérési és Távérzékelési Intézet Állami Ménesgazdaság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Mezőgazdasági középfokú szakoktatás és szaktanácsadás intézményei Közművelődési intézmények Agrárkutató intézetek Agrármarketing Centrum

10. Génmegőrzés intézményei 12. Országos Meteorológiai Szolgálat

Bevétel (+előző évi Költségvetési maradvány támogatás igénybevételé vel) 3 4

Kiadás

Kiadásból: Személyi juttatás

5

6

7.935,9

2.496,0

16.468,2

23.929,0

153,3

107,6

181,3

87,5

799,2

27.636,6

28.237,2

11.770,6

199,9

176,2

365,0

95,6

12.101,5

9.535,2

21.619,7

6.704,0

4.535,1

5.606,6

9.229,7

3.673,3

550,9

155,8

644,4

308,2

2.346,4

3.367,5

5.238,4

1.925,0

938,2

1.580,1

1.245,9

128,7

52,4

55,9

835,6

19

1.289,2

9.732,1 39.366,7

47,6

1.975,6

4.847,7 19.143,5

17,2

833,4

13. Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság

cím/al cím

Költségvetési támogatás

Megnevezés

14. Nemzeti igazgatóságok

1.000,9

park

15. Környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági szervek 16. Környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok 17. Nemzeti Földalapkezelő Szervezet 1-17 cím összesen

3.192,3

5.631,8

30.772,2

84,1 87.597,9

10.496,8

Bevétel (+előző évi maradvány igénybevételé vel) 9.900,7

5.685,4

15.601,1

10.715,9

552,9

Kiadásból: Kiadás Személyi juttatás 11.463,9

10.379,7

41.543,1

2.963,5

5.900,6

12.941,1

0,0

46,4

35,5

117.619,7

192.032,6

71.928,3

A minisztériumnak hasonlóan az előző évekhez a 2010. évben a gazdasági válság okozta megszorítások miatt alacsonyabb költségvetési támogatásból kellett gazdálkodnia, ezért az intézmények költségvetését az előző évinél jóval kisebb mértékben volt módja kiegészíteni, illetve maguk az intézmények is újabb takarékossági intézkedések meghozatalára voltak kényszerülve. A VM intézményeinél a 2010. évi költségvetéssel összefüggő egyes feladatokról szóló 1132/2010. (VI. 18.) Kormányhatározat (a továbbiakban: 1132/2010. (VI. 18.) Korm. határozat) alapján összesen 795,0 millió forint zárolására és elvonására került sor. Az intézmények a 2010-es esztendőben összességében 13.387,5 millió forint maradványt képeztek összhangban azzal, hogy az év végi, decemberi kiadások az államháztartási hiány betartása érdekében a 2010. évi költségvetési egyenleg teljesítéséhez szükséges intézkedésekről szóló 1268/2010. (XII. 3.) Kormányhatározat (a továbbiakban: 1268/2010. Korm. határozat) alapján nem haladhatták meg a novemberben teljesített kiadások szintjét. A 2010. évben képződött intézményi maradványból 13.323,0 millió forint a kötelezettségvállalással terhelt, míg 64,5 millió forint a terheletlen maradvány összege. 2. Intézmények vagyoni helyzete A fejezet intézményeinek vagyoni helyzetében bekövetkezett változásokat az összesített mérleg alapján a befektetett eszközök állományának 0,9%-os (előző évi 400.200 millió forintról 403.900 millió forintra) enyhe mértékű növekedése jellemzi.

20

Az immateriális javak állománya 21,9%-kal csökkent (14.400 millió forintról 11.200 millió forintra), ez elsősorban a vagyoni értékű jogok jelentős csökkenéséből adódik. Az intézmények vagyonkezelésében lévő ingatlanok állománya (250.700 millió forint) 9,8%-kal haladja meg a 2009. évi szintet. A gépek, berendezések állománya jelentősen (15,6%-kal) csökkent, a járműveké ezt is meghaladóan (27,4%-kal). A tenyészállatok állománya kis mértékben (2,0%) csökkent az előző évihez képest. Csekélyebb szinten teljesültek 2010. évben a beruházások, felújítások is, amelyek 4,4%-kal alacsonyabbak a 2009. évinél. Ezek a tényezők mind jól mutatják azt a tényt, hogy az elmúlt esztendőben az intézményeknek csak kisebb mértékben álltak rendelkezésre forrásaik újabb fejlesztések, beruházások megvalósítására. Az állami vagyonról szóló 2007. CVI. törvény korábbi hatályba lépésével a tárca tulajdonosi jogkörébe tartozó társaságok tulajdonosi joga a törvény által meghatározottan 2008. január 1-jétől a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-hez (továbbiakban: MNV Zrt.) került, a jegyzett tőkék a korábbi FVM és KvVM könyveiből történő kivezetésével egyidejűleg. Az FVM és az MNV Zrt. között 10156/08. számon megkötött Vagyonkezelési Szerződés alapján ugyanakkor a Tartalékgazdálkodási Nonprofit Kft. 2008. február 8ától 2008. június 30-ig, valamint az SZT-28936 számon megkötött Vagyonkezelési Szerződés alapján 2008. július 1-jétől határozatlan ideig a minisztérium vagyonkezelésében áll. Az FVM és az MNV Zrt. között 10156/08. számon megkötött Vagyonkezelési Szerződés alapján a Concordia Közraktár Zrt. 2008. december 31-ig a minisztérium vagyonkezelésében állt. Mivel az FVM és az MNV Zrt. között létrejött, a társaság átadás-átvételére irányuló megállapodás az érintett felek által csupán 2010 januárjában került aláírásra, ennek alapján a Concordia Közraktár Zrt. 2010. évi jegyzett tőkéjét a minisztérium a még a 2009 és a 2010. évi könyveiben is szerepeltetette. A társaság jegyzett tőkéje így a VM központi igazgatása számviteli nyilvántartásaiból - számviteli bizonylat alapján – a 2010. évben került kivezetésre. 2010. december 31-én a VM Kelet-Magyarországi Agrár-szakképző Központ, a VM Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium, Jánoshalma az Alföldi Tej Értékesítő és Beszerző Kft.-ben 0,01%-os mértékű, 0,1 millió forint összegű; a VM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet a GAK Kht.-ban 1,17%-os mértékű, 0,5 millió forint összegű; a Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont a Soforint Flow Biotechnology Kft.-ben 34%-os mértékű, 8,5 millió forint összegű, a Biomi Kft.-ben 49%-os mértékű, 1,5 millió forint összegű és a Saniplant Kft.-ben 20%-os mértékű, 0,75 millió forint összegű részesedéssel rendelkezett. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., mint vagyonkezelésbe adó, 2009. szeptember 24-én kelt vagyonkezelési szerződéssel a 719/2009 (XI.16.) NVT. sz. határozat végrehajtása érdekében, az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény alapján, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, mint vagyonkezelő, vagyonkezelésébe

21

adta a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zártkörűen működő Részvénytársaság (8600 Siófok, Horgony u. 1., Cg-14-10-300265) 1 (egy) darab 100.000.000,- forint (Egyszázmillió forint) névértékű törzsrészvényét. E részvény a fentieken túlmenően 100%-os állami részesedést testesít meg a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zártkörűen működő Részvénytársaságban. Az egykori KvVM és jogutódja a VM az állami alapfeladatai ellátásának biztosításához a közhasznú célok érvényesülésével egyes közhasznú tevékenységek végzésére nonprofit gazdasági társaságokkal támogatási szerződéseket kötött a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény és az államháztartásról szóló 1992. év XXXVIII. törvény előírásainak betartásával. Támogatási szerződések 2010. év a szerződésekben részletezett közhasznú tevékenységek ellátására Gazdálkodó szervezet megnevezése ÁBKSZ Nonprofit közhasznú Kft. (Megállapodás 2010.06.25.) VITUKI Nonprofit Kft. Környezetbarát Termék Nonprofit Kft.

Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt.

BAUREC Nonprofit Közhasznú Kft.

Szerződés/Megállapodás összege (millió forint) 30,0 76,8 19,8

15,9 *20,0 35,9

0

Közhasznú cél Ár- és belvízvédelem ellátásához kapcsolódó tevékenység (vízkárelhárítás) OKKP (környezetvédelem; természetvédelem) Környezetvédelem Állományszabályozó halászat Természetes halelhullás begyűjtése összesen (környezetvédelem; természetvédelem) Környezetvédelem (ingyenesen végzi a közhasznú tevékenységet)

*2010. évben a támogatási szerződésből kifizetett összeg: 5,0 millió forint

A Kormány a Kormány által alapított közalapítványokkal és alapítványokkal kapcsolatos időszerű intézkedésekről szóló 1159/2010. (VII. 30.) Kormányhatározatában előírta az alapítványok átfogó felülvizsgálatát, majd ezt a Kormányhatározatot a 1206/2010. (X. 6.) Kormányhatározattal módosította. A szükséges intézkedések végrehajtását a Kormány által alapított közalapítványokkal és alapítványokkal kapcsolatos időszerű intézkedésekről szóló 1159/2010. (VII. 30.) Kormányhatározat által előírt felülvizsgálati eljárás megállapításai alapján szükséges intézkedésekről szóló 1316/2010. (XII. 27.) Kormányhatározat rendelte el. Ez alapján tárcánk egyedül az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány tekintetében érintett, mert az alapítói jogok gyakorlásával a Kormány a vidékfejlesztési minisztert bízta meg.

22

3. Intézmények 2010. évi gazdálkodásának bemutatása A továbbiakban a VM által felügyelt központi költségvetési szervek 2010. évi gazdálkodását a fejezeti címrend szerint mutatjuk be. 1. Cím: Vidékfejlesztési Minisztérium igazgatása A Vidékfejlesztési Minisztérium igazgatása (törzskönyvi azonosító száma: 305679, honlapjának címe: http://www.vm.gov.hu/) a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium központi igazgatása és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium igazgatásának jogutódjaként jött létre. A VM igazgatása ellátja a minisztérium igazgatási tevékenységét, ezen belül a működéshez szükséges létszám, személyi juttatások, munkaadói járulékok pénzügyi költségvetés gazdálkodási tervezését, előirányzat módosítási feladatait, valamint a könyvvezetési kötelezettségeit. A VM igazgatása éves gazdálkodását 9.732,1 millió forint kiadás, 2.496,1 millió forint bevétel és maradvány, valamint 7.935,9 millió forint költségvetési támogatás felhasználásával valósította meg. Ezek az adatok már, az FVM és a KvVM igazgatása költségvetésének összeolvadását követő számait tartalmazzák. A 2010. évi tényleges kiadás teljesítését a 2009. évi teljesítéshez viszonyítva az alábbi táblázatban szemléltetjük:

Megnevezés

Kiadás: Ebből személyi juttatás Megnevezés Bevétel (Előző évi maradvánnyal): Költségvetési támogatás: Engedélyezett eredeti létszám előirányzat

FVM központi igazgatása 4.486,5 2.665,1

2009. KvVM igazgatása 6.589,6 2.369,8

adatok millió forintban, egy tizedessel 2010. 2010/2009. Összesen VM %

11.076,1 5.034,9

9.732,1 4.847,7

87,8 96,3

667,9

2009. 2.531,6

3.199,5

2010. 2.496,1

2010/2009. 78,0

3.945,4

4.972,4

8.917,8

7.935,9

88,9

373

404

777

23

772*

99,3

(fő): *FVM és KvVM igazgatása 2010. évi elemi költségvetése alapján

Az igazgatási cím kiadási előirányzatának teljesítésén belül a módosított előirányzathoz viszonyítva a személyi juttatások teljesítése 97,9%, a dologi kiadások előirányzatának teljesítése pedig 82,6%. A VM központi igazgatásnál 2010. évben a 1132/2010. (VI. 18.) Kormányhatározat alapján 52,4 millió forint támogatás zárolására került sor. Az igazgatás kiegyensúlyozott gazdálkodása egész év során biztosított volt, amihez hozzájárult az is, hogy 2010-ben tovább folytatódott a korábbi években megkezdett szigorú és takarékos gazdálkodás (külföldi kiküldetések engedélyezésének szigorítása, reprezentációs kiadások, fordítás, tolmácsolás, továbbképzések csökkentése). Az igazgatási cím részére, az eredetileg a fejezeti sorokon tervezett többletfeladatokra (többek között a FAO intézmények finanszírozása, külföldi kiutazások, nemzetközi tagdíjak, 2010. évi továbbképzési terv, konferenciákon való részvétel, országmozgósítási, védelmi feladatok, EU gyakornok program finanszírozása), év közben közel 1.000,0 millió forint pótelőirányzat került átadásra többek között az „EU tagságból eredő feladatok”, a „Nemzetközi Szervezetek tagsági díjai” és a „FAO intézmények finanszírozása” fejezeti kezelésű előirányzatok terhére. Az intézmény költségvetésének meghatározó részét a személyi juttatások előirányzata adja, mely 4.847,7 millió forint felhasználásával biztosította az illetménnyel és a béren kívüli juttatásokkal kapcsolatos kifizetéseket. 2010. évben jutalmazásra az igazgatásnál nem került sor összhangban a Kormány döntésével. A munkaadókat terhelő járulékok teljesítése a személyi juttatásokkal összhangban alakult. A dologi kiadások 2.575,6 millió forintban teljesültek, amely összeg fedezetet nyújtott többek között a minisztérium külföldi kiutazásaira, nemzetközi tagdíjaira, a FAO Európai Regionális Hivatal üzemeltetésére, a dolgozók 2010. évi továbbképzésére, konferenciákon való részvételekre, reprezentációs kiadásokra, fordításra, tolmácsolásra, valamint a dolgozók részére foglalkoztatás egészségügyi alapszolgáltatás biztosítására is. A dologi kiadáson belül jelentős tételt képviselnek továbbá a kommunikációs szolgáltatások, amelyek a vagyonkezelt ingatlanok Internettel és telefonszolgáltatással kapcsolatos költségeit, valamint az ágazati informatikai feladatok kiadásait tartalmazzák. A dologi kiadásokon belül jelentős tételt képviselnek a szolgáltatási kiadások is, amelyek 295,3 millió forint összeget tesznek ki, ez szintén a 18 vagyonkezelt ingatlan közüzemi díjainak kifizetéséből adódik. Intézményi beruházás címen 63,4 millió forint eredeti előirányzat állt rendelkezésre, a teljesítés 810,0 millió forint. Az intézményi beruházások döntő többsége az ágazati informatikai beruházásokhoz kapcsolódik. A felújítás jogcím 10,1 millió forintban teljesült, amely összeg a FAO Benczúr utcai ingatlan felújításával kapcsolatos kiadásokat tartalmazza.

24

A központi beruházási kiadások teljesítése 2010. évben 18,4 millió forint, ami a minisztérium elektronikus iktatórendszerének kialakítására került felhasználásra. A VM igazgatása 2010. évi eredeti bevételi előirányzata 38,9 millió forint volt, amelyet az intézmény jelentősen túlteljesített, összesen 1.454,5 millió forint összegben. A bevételek döntő többségét alkották: • az igazgatási szolgáltatási díjbevételek; • fejezeti kezelésű előirányzatból átvett támogatásértékű bevételek, ami közül is kiemelkedik az ÚMVP és a Halászati Operatív Program Technikai Segítségnyújtás (a továbbiakban: HOP TS) előirányzatból a kiegészítő munkaerő foglalkoztatásának finanszírozására átvett 382,8 millió forint; • előző évi előirányzat-maradvány átvétele és igénybevétele; • külföldi kiküldetésekkel összefüggő visszatérülések, melynek összege 277,5 millió forint; • a lakásvásárlási kölcsön folyósításából származó megtérülések. A VM igazgatása - a korábbi jogelőd FVM és KvVM - 2009. évi előirányzatmaradványa 1.158,8 millió forint volt, amelyből 117,2 millió forint nem került felhasználásra 2010. évben. A 2010. évi előirányzat maradvány összege 817,1 millió forint, amiből 799,3 a kötelezettségvállalással terhelt maradvány összege, ennek főbb tételei az alábbiak: • személyi juttatások, valamint a munkaadókat terhelő járulékok előirányzata meghatározó része céljuttatás, étkezési utalványok, megbízási díjak 2011. év eleji kifizetéséből áll (279,7 millió forint); • dologi kiadások, mely főleg szerződésen és egyéb szállítói kötelezettségvállalásokon alapuló kifizetéseket tartalmaz (321,4 millió forint); • felhalmozási kiadások jogcímen (71,6 millió forint). A VM központi igazgatása cím 2010. évi eredeti létszám-előirányzata 772 fő volt (FVM 373 fő, KvVM 399 fő), amely az év során a minisztériumok összevonásból eredő egyes feladatok (klímapolitika, vagyongazdálkodás) társminisztériumok részére történő átadása következtében 34 fővel csökkent és 738 főre módosult. Az ÚMVP és HOP TS státuszon (megbízásos jogviszonyban) foglalkoztatottak létszáma 58 fő volt 2010. december 31-én. Ezen túlmenően az igazgatás 33 főt foglalkoztatott az EU elnökségi programmal, 9 főt a FAO intézmények működtetésével összhangban és 3 főt a Roma program keretében. Az igazgatási cím munkajogi zárólétszáma 2010-ben 858 fő. A tárca közvetlen tulajdonosi felügyelete alá tartozó tartós részesedések értékét az igazgatási cím mérlege tartalmazza, melynek értéke 2010. december 31-én 16.471,0 millió forint. Megjegyezzük, hogy az igazgatás a 1116/2010. (V. 11.) Kormányhatározat alapján a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. feladatainak 25

támogatására 20,0 millió forint póttámogatást kapott a központi költségvetés általános tartaléka terhére. A VM igazgatása 2010-ben alapítványt nem támogatott, gazdasági társaságban új részesedést nem szerzett és vállalkozói tevékenységet sem folytatott, letéti számlával nem rendelkezett. Az év folyamán 13 fő részesült munkáltatói kölcsönben, összesen 24,2 millió forint összegben. 2. Cím: Szakigazgatási intézmények 2/1. Alcím: Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH, törzskönyvi azonosító száma: 598349, honlapjának címe: http://www.mgszh.gov.hu/) a 274/2006. (XII. 23.) Kormányrendelet alapján 2007. január 1-jével alakult meg. Az MgSzH feladatait a Központja és 19 területi szerve (megyei hivatalok) útján látta el. A központ és területi szervei egyaránt önálló jogi személyiséggel rendelkeznek és önállóan működő és gazdálkodó szervként működnek. A hazai génbank hálózat rendszerének helyreállítása érdekében 2010. november 1-jével kivált az MgSzH-ból a tápiószelei génbank, amely a Növényi Diverzitás Központ néven új költségvetési szervként került megalapításra.

Az MgSzH központ és területi szervei alaptevékenységük keretében ellátták: • • • • • • • • • • • • • • •

a növénytermesztéssel, az állattenyésztéssel, a genetikai anyagok megőrzésével; a növényfajták állami elismerésével, a növényi szaporítóanyagok minősítésével; a vegetatív szaporítóanyagok és vetőmagok növény-egészségügyi ellenőrzésével; a borgazdálkodással, a borellenőrzéssel, borminősítéssel; a vadgazdálkodással és halászattal; az erdőgazdálkodással és az erdővagyon védelmével, az elsődleges faipari termeléssel, valamint az ezekhez kapcsolódó szolgáltatásokkal; a mezőgazdasági termékforgalommal; az agrár-környezetvédelemmel, a növényvédelemmel, a talajvédelemmel; a zöldség–gyümölcs minőségellenőrzéssel, a növényvédő szerek és termésnövelő anyagok engedélyezésével; az állategészségüggyel, az állatvédelemmel; a takarmánybiztonsággal, takarmányhigiéniával, takarmányminőséggel; az élelmiszer-higiéniával, -biztonsággal, -minőséggel; az állatgyógyászati termékekkel; a vágóállatok vágás utáni minősítésével; a mezőgazdasági célú vízgazdálkodással;

26

•

az agrárpiaci rendtartás működésének szervezésével és ellenőrzésével kapcsolatban külön jogszabályban hatáskörébe utalt hatósági és mezőgazdasági szakigazgatási feladatokat, valamint a külön jogszabály szerinti földügyi igazgatási és hatósági feladatokat.

Az MgSzH által ellátott feladatok sokszínűségét és mértékét a következő feladatmutatók jól tükrözik. Az élelmiszerlánc-felügyeleti ellenőrzés keretében több mint 65 ezer élelmiszer ellenőrzést teljesítettek és az így kiszabott bírság összege 491,1 millió forint. A hivatal laboratóriumi hálózata közel 43 ezer mintán 162 ezer vizsgálatot végzett el. A területalapú támogatásokból 115 ezer darab a falugazdász hálózat segítségével került benyújtásra, további feladatot jelentett az agrárkörnyezetgazdálkodás (AKG) terület azonosítási kérelmek kitöltése (13.700 ügyfélkapun beadott kérelem), valamint a Gazdálkodási Naplók elektronikus benyújtásában való tájékoztatás és segítségnyújtás is (20.294 db). Megjegyezzük, hogy az MgSzH szakemberei a 2010. május-június hónapok árvízi védekezésében is részt vettek, aminek költségeire a Kormány a 1153/2010. (VII. 16.) Kormányhatározat alapján 17,5 millió forintot, míg a 1258/2010. (XI. 25.) Kormány határozat alapján további 11,7 millió, vagyis összesen 29,2 millió forintot biztosított a központi költségvetés általános tartaléka terhére. Az MgSzH látja el a költségvetési gazdálkodással kapcsolatos feladatokat, beleértve a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal (MéBiH) pénzügyi-gazdasági tevékenységét is. Az MgSzH 2010. évi gazdálkodását 15.324,5 millió forint eredeti költségvetési támogatással és 13.558,0 millió forint tervezett bevétellel kezdte meg. Az eredeti 2010. évi kiadási előirányzat 28.882,5 millió forint volt, ez a 2009. évihez képest mintegy 3,6%-kal alacsonyabb. Ez az év során 41.250,5 millió forintra módosult, a teljesítés 39.366,7 millió forint. A 2010. évi kiadás teljesítés a 2009. évi kiadás teljesítésének (39.990,8 millió forint) a 98,4%-a. Az MgSzH-nál a 1132/2010. (VI. 18.) Kormányhatározat alapján 107,9 millió forint támogatás került zárolásra, amely az év során fejezeti hatáskörben más előirányzat terhére feloldásra került. Az MgSzH módosított személyi juttatási előirányzata 19.429,0 millió forint, a teljesítés pedig 19.143,5 millió forint, amely 7,8%-kal alacsonyabb a 2009. évi teljesítésnél. Ezt egyrészt központi, másfelől intézményi döntések is magyarázzák. Az 1132/2010. (VI. 18.) Kormányhatározat megtiltotta a jutalom és jutalmazás jellegű kifizetéseket, illetve hiába lett a korábban elrendelt létszámzárlat feloldva a Kormány vagy miniszter irányítása, illetve felügyelete alá tartozó egyes költségvetési szervek létszámgazdálkodását érintő átmeneti intézkedésekről szóló 1127/2009. (VII. 29.) Kormányhatározat hatályon kívül helyezéséről és az ezzel kapcsolatos feladatokról szóló 1130/2010. (VI. 10.) Kormányhatározattal, a források szűkössége miatt a képződött üres álláshelyek betöltésére – vezetői döntés alapján – nem kerülhetett sor.

27

Mindezek együttesen azt eredményezték, hogy a 2010. évi személyi juttatás teljesítés 1.638 millió forinttal alulmúlja a megelőző évit. Ez az összeg nagyjából 1 havi átlagos kifizetésnek felel meg. A dologi kiadásokra fordítható előirányzat összességében biztosította a szakterületek feladatai ellátásának fedezetét. A 2010. évi eredeti előirányzat 5.371,7 millió forint, a módosított dologi kiadási előirányzat pedig 12.975,0 millió forint. Az év folyamán a dologi kiadások 11.677,7 millió forintra, az előző évinél 2,9%-kal magasabban, a módosított előirányzathoz képest viszont csak 90,0%-ra teljesültek. Ennek oka a 1268/2010. Kormányhatározattal központilag elrendelt decemberi kiadás-korlátozás. Az MgSzH intézményi beruházásra 1.500,3 millió forintot, míg felújításra 44,0 millió forintot költött 2010-ben, melynek túlnyomó részét az informatikai fejlesztések (pl. agrártámogatások kölcsönös megfelelési rendszere) és az akadálymentesítéssel, szerverközponttal kapcsolatos építési kiadások tették ki. Az MgSzH-nak a 2010. évi költségvetési törvény szerint a kiadásait mintegy 46,9%ban kellett - működési-, hatósági-, illetve szolgáltatási - bevételekből finanszírozni. Az intézmény bevételeinek alakításában döntő szerepet játszó szakterületek (állategészségügyi és növényvédelmi) főleg az év második felében realizálják tevékenységük eredményét, így az év első felében a bevételek az időarányos teljesítéstől általában elmaradnak. A működési bevételek a 2010. évben 15.070,8 millió forintra teljesültek, ami 13%-kal haladja meg az előző évi teljesítést., Ez túlnyomó részt a hatósági tevékenység bevételeinek (ezen belül főként az igazgatási szolgáltatási díjak) emelkedésével (pl. őstermelői igazolványok megújításának díja, korábban a központi költségvetés központosított bevételét képező tételek: pl. állami halászjegy), kisebb részt pediga szolgáltatási tevékenységből származó bevételek növekedésével magyarázható, illetve 2010-ben ismét működési bevétel jogcímen folytak be a 2009. évi tejpiaci intézkedések miatt díjmentessé váló hatósági szolgáltatás díjai. Az egyéb jogcímen befolyt bevételek közül kiemelkedik az MVH-tól az ÚMVP Technikai Segítségnyújtás (TS) keretéből és a delegált feladatok elkülönített keretéből érkezett forrás (összesen 2.638,0 millió forint), illetve az egyes állatbetegségek és zoonózisok felszámolásával kapcsolatos 45/2010. (IV. 8.) FVM rendelet által megjelölt pénzforrások terhére igénybevett 1.541,6 millió forint forrás. Az MgSzH 2009. évi előirányzat-maradványa 193,5 millió forint volt. Ennek felhasználása 2010. június 30-ig maradéktalanul megtörtént. A 2010. évi előirányzat-maradvány összege 1.132,0 millió forint, amely teljes egészében kötelezettségvállalással terhelt. Nagyságát a decemberi kiadások korlátozására vonatkozó központi döntés alapvetően befolyásolta, és főként dologi kiadások (pl. készletbeszerzés, kommunikációs és egyéb szolgáltatások igénybevétele) fedezetét biztosítja.

28

A hivatal 2010. évi engedélyezett létszáma 4.895 fő, amely az év közben 14 fővel 4.909 főre módosult. A munkajogi zárólétszám 4.928 fő volt. A hivatalhoz tartozó szakigazgatási intézmények vállalkozási tevékenységet nem folytattak, alapítványokat nem támogattak, gazdasági társaságokban nem vettek részt. A hivatal 2010-évben két társadalmi szervezet részére összesen 8,5 millió forint forrás odaítéléséről hozott döntést. Az év folyamán 28 fő részesült munkáltatói kölcsönben, összesen 22,2 millió forint összegben. 2/2. Alcím: Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal A 2010. év a Magyar Élelmiszerbiztinsági Hivatal (MéBiH, törzskönyvi azonosító száma: 597638, honlapjának címe: http://www.mebih.gov.hu/) életében hasonlóan a korábbi évekhez a hatékony és intenzív működés időszaka volt. A MÉBiH az elvégzett külső és belső ellenőrzések jelentései szerint 2010-ben jól szabályozott keretek közt, szabályosan és kifogástalanul működött, a hatályos SZMSZ és más előírt, kapcsolódó rendelkezések, utasítások és együttműködési szerződéseknek megfelelően folyamatos belső kontroll alatt, gördülékenyen végezte feladatait. A MÉBiH, önálló költségvetéssel rendelkező, ugyanakkor önállóan működő költségvetési szerv, így meghatározott pénzügyi-gazdasági feladatait az MgSzH látja el. A MÉBIH elsődleges feladata a nemzetközi és hazai kapcsolattartás, koordinálás, kommunikáció és az egészségi kockázatbecslés az élelmiszer- és takarmánybiztonság vonatkozásában. Nemzetközi kapcsolattartó szerepéből következően rendszeresen együttműködik az Európai Unió központi- és tagállami szervezeteivel. A MÉBiH a magyarországi kapcsolattartó pont az Európai Unió élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó gyors vészjelző rendszerében (RASFF). A Hivatal 2010-ben 3.358 új RASFF bejelentést fogadott és értékelt, valamint 5.224 utánkövető jelentést kezelt és 96 magyar vonatkozású ügyben intézkedett. A Hivatal továbbá az Egészségügyi Világszervezet (WHO) élelmiszerbiztonsági, valamint sürgősségi veszélyjelző rendszerének (INFOSAN Emergency) nemzeti kontakt pontja. Hazai vonatkozásban az élelmiszerbiztonsági tevékenységben érintett minisztériumok, hatóságok, intézmények tevékenységét koordinálja, valamint tudományos szakbizottságok keretében összefogja az élelmiszerbiztonsággal foglalkozó szakértők tevékenységét. A MÉBiH 2010-ben összesen 307 publikációt helyezett el a honlapján, míg összességében 2.950 alakalommal jelent meg és adott tájékoztatást a médiában. A MÉBiH 2010. évi eredeti kiadási előirányzata 139,7 millió forint, amely az előző évi szintnél 2,4%-kal alacsonyabb. Az eredeti kiadási előirányzat évközben 66,1 millió forinttal megemelésre került (2009. évi maradvány felhasználása, Nemzetközi Élelmiszerkönyv feladataira átvett fejezeti forrás, hazai és nemzetközi pályázatokon elnyert forrás átvett összege).

29

A módosított kiadási előirányzat teljesítése 88,1% (224,2 millió forint), amely az előző évi teljesítésnél 19,1%-kal alacsonyabb. Ez a központilag (1268/2010. Kormány határozat) előírt kiadási kifizetési korláttal van összefüggésben. Az 1132/2010. (VI.18) Korm. határozatban foglaltak alapján a Hivatal előirányzataiból 9,4 millió forint zárolása történt meg, amelyből a Hivatal felmentési kérelmére 3,5 millió forintot a Nemzetgazdasági Minisztérium jóváhagyott. A személyi juttatás előirányzat eredeti előirányzata 64,4 millió forint, amely 87,5 millió forintra teljesült. A teljesített személyi kiadás fedezetet nyújtott a rendszeres és nem rendszeres személyi kifizetésekre, a sajátos juttatások, illetve a személyhez kapcsolódó költségtérítésekre, valamint a hazai és nemzetközi projektek során igénybe vett és kifizetett külső személyi juttatásokra. Az intézmény módosított dologi kiadások előirányzata (78,2 millió forint) 69,8 millió forintra (88,1%-ra) teljesült. A MÉBiH 9,8 millió forint eredeti intézményi beruházási előirányzattal rendelkezett, amelynek tényleges felhasználása 2,0 millió forint volt. A MÉBiH 2009. évi előirányzat maradványa 37,4 millió forint, mely teljes mértékben felhasználásra került. A 2010. évi előirányzat-maradvány 86,2 millió forint, a teljes mértékben kötelezettségvállalással terhelt maradvány felhasználása, elsősorban szolgáltatási szerződésekhez, valamint a PANEU program projekthez kapcsolódik. Az intézmény létszáma mindössze 18 fő. Ezzel a létszámmal a feladatokat színvonalasan, zökkenőmentesen látták el, ami a rendkívül takarékos, ésszerű gazdálkodással, és a feladatok újraelosztásával volt elérhető. Az intézmény költségvetéséből nem került finanszírozásra munkáltatói kölcsön támogatása. A MÉBiH vállalkozási tevékenységet nem folytat, közhasznú társaságokat, alapítványokat nem támogat, gazdasági társaságokban nem vett részt. 3. Cím: Földhivatalok, Földmérési és Távérzékelési Intézet A 3. cím a 19 megyei, és a fővárosi földhivatal, továbbá az általuk irányított körzeti földhivatalok és földhivatali kirendeltségek (121 db), valamint a Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI, törzskönyvi azonosító száma: 304726, honlapjának címe: http://www.fomi.hu/) előirányzatait és annak teljesítését tartalmazza. A körzeti földhivatalok a megyei hivatalok jogi személyiségű szervezeti egységei, amelyek az elsőfokú hatósági feladatokat látják el. A földügyi szakigazgatás közhatalmi intézményei 2010-ben is a jogszabályokban meghatározott ingatlan-nyilvántartással, földhasználattal, földvédelemmel, földértékesítéssel, földértékeléssel, földminősítéssel, földméréssel és térképészettel kapcsolatos hatósági feladatokat látták el és közreműködtek a Nemzeti Kataszteri program végrehajtásában.

30

A földhivatalokhoz 2010. évben főszámon 2.753.516 db ügyirat érkezett, ebből a legnagyobb rész, 1.957.678 db volt az ingatlan nyilvántartási ügyiratok száma. Ez a 2009-es évhez képest 12,1%-os, illetve 6,1%-os csökkenést jelent. Az előző évből áthúzódó ügyiratokkal együtt összesen 2.801.529 db ügy került elintézésre, ami a 2009. évhez képest szintén 12,1%-os csökkenést jelent összhangban a beérkezett ügyiratok számának a csökkenésével. 2010. évben a földhivatalok által kiadott tulajdoni lapok száma összesen 593.518 db volt. 2009. évhez képest jelentős csökkenés tapasztalható a földhivatalok által kiadott tulajdoni lapok számában, amely a díjstruktúra változásával magyarázható, aminek következtében a tulajdoni lap forgalmazás nagy része a TakarNet rendszeren keresztül történik. A földhivatalok és a FÖMI 2007. óta kizárólag saját bevételükből gazdálkodnak, ezért a gazdasági válság és a visszaeső ingatlanforgalom hatása 2010-ben is érződött. A bevételek ugyan növekedtek 2009-hez képest, azonban ez a növekedés az egyszeri jellegűnek tekinthető „vezetékjogi bejegyzésekből” befolyó bevételeknek köszönhető, melynek összege mintegy 3.000,0 millió forint volt. Ezt támasztja alá, hogy míg a bevételek növekedtek, addig az elintézendő ügyiratok számában jelentős csökkenés volt tapasztalható. A 2010. évi ügyiratforgalom csökkenése szabad kapacitást nem eredményezett, mindössze annyi történt, hogy a dolgozók feladataikat általában a megállapított munkaidőn belül el tudták látni ügyirathátralék keletkezése nélkül. Míg 2009. évben a határidőn túl elintézett ügyek száma 67.812 db volt, addig 2010. évben mindössze 10.614 db. A költségvetési törvény a XII. fejezet fejezeti kezelésű előirányzatok 20/02/13 jogcímcsoportján 200,0 millió forintot irányzott elő az osztatlan földtulajdon kimérésének költségeire, amely összegből 83,2 millió forint a földhivataloknál került felhasználásra. A földhivatalok az állami költségvetési támogatási keret terhére 2010. január 1-től december 31-ig • 577 db földrészlet előkészítését hajtották végre, ezek összterülete 10.546 hektár; • meghoztak 2011 ingatlan-nyilvántartási bejegyzési határozatot; • kitűztek és bemutattak 4.552 új földrészletet. A címhez tartozó intézmények feladataikat 2010. évben 28.237,2 millió forint kiadás teljesítésével, 26.502,1 millió forint bevétel beszedésével és 799,2 millió forint költségvetési támogatás felhasználásával látták el. A kiadások teljesítése 7,7%-kal magasabb az előző évi teljesítésnél. A kiadásokon belül a személyi juttatások teljesítése 11.770,6 millió forint, ami közel 3,2%-kal magasabb a 2009. évinél. A földügyi intézmények 2010-ben - hasonlóan a 2009, 2008 és a 2007. évekhez eredeti költségvetési támogatási előirányzattal nem rendelkeztek.

31

A központi költségvetés részére a költségvetési törvény előírása alapján az intézményeknek 3.745,6 millió forint befizetési kötelezettséget kellett teljesíteniük, amely az 1132/2010. (VI. 18.) Korm. határozat további 186,6 millió forinttal emelkedett meg. A földhivatalok az előírt befizetési kötelezettségüket teljesítették. Az intézményi működési bevételek tényleges teljesítése a 2010. évben 24.114,3 millió forint, amely nagymértékben, 18,5%-kal, magasabb a 2009. évinél, a korábban említett vezetékjog bejegyzések miatt A földügyi szakigazgatáson belüli bevételek kiegyenlítésére (hivatalok közötti átcsoportosítására) a vidékfejlesztési miniszter 2006 óta – az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben - utasítást, eljárási rendet működtet. Az eredeti költségvetésben az intézmények nem rendelkeztek felhalmozási előirányzattal 2010-ben. Az intézményi beruházási és felújítási előirányzat teljesítése 2010. évben 1.282,7 millió forint volt, amelyet azonban a hivatalok túlnyomó részt a 2009. évi előirányzat maradványuk terhére valósítottak meg. A beruházások, felújítások túlnyomó részét az akadálymentesítéssel kapcsolatos épület átalakítások, illetve informatikai beszerzések, szoftverek tették ki. A 2009. évi kötelezettségvállalással terhelt előirányzat-maradvány 1.134,5 millió forint, mely teljes mértékben felhasználásra került. A cím intézményeinél 2010. évben 291,1 millió forint előirányzat-maradvány keletkezett, amely teljes mértékben kötelezettségvállalással terhelt. Ez az összeg lényegében megegyezik a FÖMI előirányzat maradványával, mivel a földhivatalok év végi keretszámla egyenlege, összesen 1.281,4 millió forint, beutalásra került a fejezet részére, amiből a kötelezettségvállalással terhelt maradvány továbbadása megtörtént a Kormányhivatalok részére. A földhivatalok és a FÖMI 2010. évi eredeti engedélyezett létszáma 4.056 fő volt, amely év közben 4.112 főre módosult. 2010. évben a munkajogi zárólétszám 4.197 fő, melyből a teljes munkaidős létszám 4.167 fő volt. A földhivatalok és a FÖMI az év folyamán alapítványt nem támogattak, gazdasági társaságokban nem vettek részt és vállalkozói tevékenységet sem folytattak. A földhivatalok és a FÖMI dolgozóik részére összesen 7,5 millió forint összegben nyújtottak munkáltatói kölcsönt. 4. Cím: Állami Ménesgazdaság A szilvásváradi Állami Ménesgazdaság (törzskönyvi azonosító száma: 328885, honlapjának címe: http://www.menesgazdasag.hu/) kiemelt feladata a lipicai és gidrán lófajta tenyésztése, génmegőrzése. 2010. évben mindkét fajta esetében az állományt megfelelő minőségben és létszámban (249+88 összesen 337 egyed) fenntartották, valamennyi kancacsalád és törzs megújítását biztosították. Az intézmény tevékenységi körében a korábbi évekhez képest változás nem történt, és valamennyi gazdálkodási nehézség ellenére az intézmény a számára előírt szakmai feladatokat teljesítette.

32

A ménesgazdaság 2010. évi feladatait 365,0 millió forint kiadással, 175,1 millió forint saját bevétellel, 1,1 millió forint maradvány felhasználással és 199,9 millió forint költségvetési támogatással látta el. Az összkiadás teljesítése 4,4%-kal haladja meg a 2009. évi kiadás teljesítését. 2010-ben a ménesgazdaság sem felújítási, sem pedig beruházási eredeti előirányzattal nem rendelkezett. A beruházási előirányzat teljesítése saját hatáskörű módosítások alapján 6,9 millió forint, a felújításé pedig 2,1 millió forint, amelyet mezőgazdasági gépek, tenyészállatok, illetve lovas akadály vásárlására fordítottak. Az intézmény bevételeinek jelentős részét továbbra is a tenyészállatok értékesítése, az állattenyésztési szolgáltatások és az idegenforgalmi bevételek adták. Ugyanakkor a 2010. évi extrém időjárás a mezőgazdaság és az idegenforgalom területén is jelentős bevételi kiesést okozott. Az intézmény az év folyamán alapítványt nem támogatott, gazdasági társaságban új részesedést nem szerzett. Vállalkozói tevékenységet nem folytatott. A gazdaság a Szilvásváradi Lovas Sport Klub sport tevékenységét azonban 1,0 millió forint működési célú pénzeszköz átadással támogatta, amely összeget az egyesület a sportló kipróbálásra, működési célú kiadásaink fedezetére fordította. A ménesgazdaság 2009. évi előirányzat-maradványa összesen 1,1 millió forint volt, amely teljes mértékben felhasználásra került. A 2010. évi előirányzat maradvány összege 11,1 millió forint, amely kötelezettségvállalással terhelt. A címen engedélyezett eredeti létszámkeret 53 fő, a munkajogi zárólétszám 53 fő volt. Munkáltatói kölcsön támogatására a ménesgazdaság pénzeszközt nem fordított. 5. Cím: Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH), törzskönyvi azonosító száma: 329541, honlapjának címe: http://www.mvh.gov.hu/) a vidékfejlesztési miniszter irányítása alatt álló, önálló jogi személyiséggel rendelkező országos hatáskörű, önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv, mely feladatait a hivatal központi szerve (amely hat szakmai igazgatóságra tagolódik) és területi igazgatóságai (melyhez hét regionális és tizenkettő nem regionális területi illetékességgel rendelkező kirendeltség tartozik) révén látja el. Az MVH elvégzi a közösségi és a nemzeti forrásból folyósított mezőgazdasági, agrárvidékfejlesztési, valamint halászati támogatások igénybevételével és a közös agrárpolitika egyéb támogatásai kifizetésével, a piacszabályozási intézkedésekkel kapcsolatos feladatokat. A fentiek keretében az MVH teljesíti az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (a továbbiakban: EMVA) és az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból (a továbbiakban: EMGA) finanszírozott támogatások és egyéb intézkedések tekintetében a kifizető ügynökségi, valamint az Európai Halászati Alap (EHA) jogcímeinek végrehajtásával, és finanszírozásával összefüggő feladatokat.

33

Az MVH ellátja továbbá a jogszabályban meghatározott körben és módon az egyes nemzeti támogatások igénybevételével és végrehajtásával összefüggő feladatokat is. Az MVH működésével kapcsolatos nemzeti és közösségi forrásból folyósított támogatások kifizetésével összefüggő szakmai és számszaki adatokat a 20/4. alcím Egyéb uniós támopgatást kiegészítő támogatások, a 20/5. alcím Nemzeti támogatások és a 20/11. alcím Vidékfejlesztési és halászati programok fejezeti kezelésű előirányzatok beszámolásánál mutatjuk be. Az MVH 2010. évi gazdálkodását 21.619,7 millió forint kiadás, 9.534,1 millió forint bevétel és 12.101,5 millió forint költségvetési támogatás felhasználásával teljesítette. A 2010. évi tényleges kiadás teljesítés a 2009. évi teljesítés 121,0%-a és a tárgyévi módosított kiadási előirányzat (21.642,9 millió forint) 99,9%-a. A kiadásokon belül a személyi juttatások teljesítése 6.704,0 millió forint, amely az előző évi teljesítésétől 10,6%-kal marad el, ennek fő oka, hogy a 1132/2010. Kormányhatározat alapján a hivatalnál jutalom kifizetésére nem volt lehetőség 2010. évben. A dologi kiadások teljesítése 6.117,0 millió forint, amely az előző évi teljesítést 13,2%-kal haladja meg. Ez azzal magyarázható egyrészt, hogy az IIER szoftver karbantartási és jogszabály-követési kiadásai (mintegy 2.900 millió forint) az előző évhez képest 26%-kal emelkedtek, másrészt pedig az ÁFA fizetési, a rehabilitációs járulék fizetési kötelezettségek is jelentősen emelkedtek, illetve a cafeteria után 25%os SZJA-t kellett fizetni a tavalyi évben. Ezzel szemben a hivatal egyes dologi kiadások területén, - mint pl. a készletkiadások és az üzemeltetési szolgáltatások megtakarításokat tudott realizálni. A dologi kiadásokból az 1132/2010. Kormány határozat alapján 80,0 millió forint zárolására került sor. Szintén jelentős kiadási tétel az MVH költségvetésében az egyéb működési célú támogatások, kiadások előirányzat, melynek 2010. évi eredeti kiadási előirányzata 2.468,7 millió forint, a teljesítése pedig, ami lényegében megegyezik a módosított előirányzattal, 5.970,3 millió forint. Megjegyezzük, hogy az eredeti előirányzat az MVH delegált kiadásainak finanszírozását hivatott biztosítani. A teljesítés fő részét, amely lényegében a hivatal 2010. évi kiadásainak előző évhez képest való jelentős növekedését is okozza, az előző évi működési célú előirányzatmaradvány átadás összege adja, ami 4.704,5 millió forint. Ez az összeg az EU élelmiszersegély programban külföldre ingyenesen átadott intervenciós készletek után keletkezett Áfa befizetési kötelezettség teljesítése érdekében, a fejezettől a központi költségvetési fejezetek 2009. évi kötelezettségvállalással nem terhelt előirányzatmaradványainak átcsoportosításáról szóló 1124/2010. (V. 13.) Kormányhatározat alapján kapott forrás, mely átutalásra került az EMGA megelőlegezési számlára. További jelentős tétel még a támogatásértékű működési kiadások és az államháztartáson kívüli működési célú pénzeszközátadások összege, 1.260,5 millió forint, mely a korábbiakban már említett átruházott és közreműködői feladatok (pl. Földmérési és Távérzékelési Intézet Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerének működtetése, MgSzH által a területalapú támogatásokkal kapcsolatban végzett helyszíni ellenőrzések) finanszírozását szolgálta.

34

Az MVH intézményi beruházási eredeti előirányzata 177,9 millió forint volt, a módosított előirányzat 1.227,5 millió forint, amellyel megegyezik a teljesítés. Ez az összeg elsősorban az IIER rendszer fejlesztésére, illetve az agrártámogatások kölcsönös megfeleltetési rendszere elnevezésű EKOP projektből finanszírozott törzsadat-menedzsment, szankciószámítási és integrált kockázatelemzési rendszerek bevezetésére került felhasználásra. A felújítási előirányzat teljesítése 0,8 millió forint. Az MVH 2010. évi eredeti bevételi előirányzata 31,0 millió forint, a teljesítés 9.534,1 millió forint, ez a 2009. évi teljesítés 127,9%-a. A bevételi előirányzaton belül az intézményi működési bevételek teljesítése 37,7 millió forint. A bevételek jelentős növekedését elsősorban az ÚMVP és a HOP Technikai Segítségnyújtás (TS) forrásokból átvett támogatásértékű bevétel (2.718,8 millió forint), illetve az Élelmiszersegély ÁFÁ-ra (4.704,9 millió forint) és az EKOP projekt fejlesztésére (1.250,0 millió foirnt) átvett összesen 5.954,9 millió forint előző évi maradvány okozta. Az ÚMVP és HOP technikai segítségnyújtásból átvett forrás finanszírozta a Hivatal 585 fő ÚMVP TS és 4 fő HOP TS terhére foglalkoztatott köztisztviselőjének az illetményét, cafetéria juttatását, utazási költségtérítését, szakvizsga díját, az ezek után fizetendő közterheket, illetve a kapcsolódó üzemeltetési kiadásokat (bérleti díj, rezsi, vezetékes telefon költség, irodaszer stb.). Az eredeti költségvetési támogatás 9.947,5 millió forint összege, a korábban említettek alapján 12.101,5 millió forintban teljesült. A növekedést lényegében a fejezettől az IIER működtetésére átvett 2.000,0 millió forint póttámogatás okozta. Az MVH 2009. évi intézményi előirányzat-maradványa 1,1 millió forint volt, ez teljes mértékben felhasználásra került. A 2010. évi előirányzat maradvány összege 17,0 millió forint, amely kötelezettségvállalással terhelt. Az MVH 2010. évi eredeti létszám-előirányzata 1.152 fő volt, mely az év során nem módosult. A beszámolás időszaki munkajogi zárólétszáma 1.925 fő. Év végére az ÚMVP és HOP TS keret terhére foglalkoztatottak létszáma elérte az 589 főt, amelyre az Irányító Hatóság adott engedélyt. Az MVH gazdasági társaságban nem vesz részt, alapítványt nem támogat, vállalkozási tevékenységet nem folytat. Lakásépítési munkáltatói kölcsönt 2010. évben nem folyósított. 6. Cím: Mezőgazdasági középfokú szakoktatás és szaktanácsadás intézményei Mezőgazdasági középfokú szakoktatás és szaktanácsadás intézményei címhez az alábbi intézmények tartoznak:

35

• VM Közép-magyarországi Agrár-szakképző Központ, Bercsényi Miklós Élelmiszeripari Szakképző Iskola, Kollégium és VM Gyakorlóiskola, Budapest Törzskönyvi azonosító száma: 319746 Honlapjának címe: www.bercsenyi-bp.sulinet.hu ; • VM Dunántúli Agrár-szakképző Központ, Csapó Dániel Középiskola, Mezőgazdasági Szakképzó Iskola és Kollégium, Szekszárd Törzskönyvi azonosító száma: 329914 Honlapjának címe: www.csapod-szeksz.sulinet.hu ; • VM Kelet-magyarországi Agrár-szakképző Központ, Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium, Jánoshalma Törzskönyvi azonosító száma: 305019 Honlapjának címe: www.fvmaszk.hu ; • VM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet Törzskönyvi azonosító száma: 329002 Honlapjának címe: www.vkszi.hu A VM fenntartásában lévő tizennyolc mezőgazdasági szakképző iskola még 2008. évben három önállóan működő és gazdálkodó Térségi Integrált Szakképző Központba (TISzK) került átszervezésre, a munkaerő-piaci igényekhez igazodó, korszerűbb és színvonalasabb oktatás, a pályázati források eredményesebb lehívása, a szakképzési hozzájárulások fogadása, valamint az ésszerűbb gazdálkodás érdekében. Az összevonással kapcsolatban elmondható, hogy 2010-ben és 2009-ben ez már előnnyel járt, főként az uniós pályázati forrásokhoz való hozzájutás és a szakképzési hozzájárulások fogadása terén. Az integráció és a munkamegosztás elmélyítése a tagintézmények között, valamint a tevékenységek összehangolása a TÁMOP projekt keretében mintegy 800,0 millió forint összeggel támogatott szervezetfejlesztési programok segítségével valósul meg, azonban a kitűzött célok elérése hosszabb időszakot igényel. A VM közvetlen felügyelete alá tartozó mezőgazdasági szakoktatási intézményekben 2010. évben 6.048 diák tanult, és a felnőttképzésben résztvevők közül 1.141 fő tett vizsgát. Az iskolák munkája túlmutat a közvetlen képzési kötelezettségen, hiszen a felnőtt- és továbbképzés mellett rendkívül jelentős nemzetközi szakmai kapcsolatokkal is rendelkeznek. Több tagintézmény részt vesz a Leonardó pályázathoz kapcsolódó nemzetközi tananyag-fejlesztési és képzésszervezési programokban, olasz, francia és lengyel partneriskolákkal együttműködésben. Mindhárom TISzK továbbá ÚMVP képző szervezetként a gazdálkodók kötelező képzéseinek lebonyolításában 2010-ben rendkívül jelentős és nagyszámú résztvevőre kiterjedő képzési tevékenységet folytatott. Fontos feladatuk a szaktanácsadás, a tanüzemi mintagazdaság, a bemutató-gazdaság, a logisztikai központ működtetése. Az intézmények az adott régió fontos képzési, továbbképzési, szaktanácsadási és információs bázisai. Az iskolák szoros kapcsolatot tartanak kutató intézetekkel, vállalkozásokkal, részt vesznek pl.: gépbemutatók

36

szervezésében, fajtakísérletek megvalósításában, kiállítások, rendezvények (pl. gazdanapok) szervezésében. A címhez tartozó további intézmény a VM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet (VKSzI), amely mint a tárca háttérintézménye, segít ellátni a miniszter statútumából eredő, a közoktatási és szakképzési törvényben megfogalmazott, a szakképzésért felelős miniszter feladatkörébe tartozó (szakmai tankönyvek, képzési dokumentumok, központi tantervek kiadása, központi vizsgakövetelmények és központi tételek elkészítése, kiadása, szakmai tanulmányi versenyek, szaktanári továbbképzések szervezése stb.) feladatokat. A VKSzI - korábbi átszervezését követően - a vidékfejlesztés hazai fejlesztő-szolgáltató háttérintézménye, és közreműködő szervezetként működik közre az EMVA, illetve az ÚMVP végrehajtásában, elvégezve a 173 Helyi Vidékfejlesztési Iroda munkájának, működésének a szakmai felügyeletét, irányítását is. A VKSzI tevékenysége időközben kibővült, a vidékfejlesztésben érintett szereplők információs hálózatba való foglalását célul kitűző Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) munkaszervezetét alkotó Állandó Titkárság feladataival is. 2010-ben elindult az MNVH szervezésében és lebonyolításában a VM Foglalkoztatási Programiroda Cselekvési Tervének végrehajtása és annak koordinációja is. A VKSzI 2010-ben az ÚMVP TS keretből összességében 2.009,8 millió forintot vett át az MVH-tól megbízási szerződések, engedményezés és utófinanszírozás formájában a vidékfejlesztési feladatok, többek között a 173 Helyi Vidékfejlesztési Iroda működtetéséhez, valamint az ÚMVP program társadalmi kommunikációjának végrehajtására. A 6. címhez tartozó intézmények összességében 2010. évi költségvetési gazdálkodásukat 9.229,7 millió forint kiadással, 5.214,3 millió forint bevétel realizálásával és 4.535,1 millió forint költségvetési támogatás felhasználásával oldották meg. A kiadások teljesítése 20,1%-kal, a költségvetési támogatás teljesítése pedig 1,5%-kal alacsonyabb a 2009. évinél. A kiadások csökkenése a VKSzI előzőekben már említett vidékfejlesztési feladataira átvett ÚMVP TS pénzeszközökkel, illetve az egyéb bevételeivel van összefüggésben, amelyek jelentősen alatta maradnak a 2009. évi 4.352,0 millió forintnak. A támogatáscsökkenés főként a szakiskolák részére a fejezet által nyújtott alacsonyabb költségvetési támogatás átadásával és felhasználásával magyarázható. A címhez tartozó intézmények a kiadási előirányzataikat 94,6%-ra, míg a bevételi előirányzataikat 107,9%-ra teljesítették, a módosított előirányzathoz képest. A kiadási előirányzatokon belül a személyi előirányzat teljesítése (3.673,3 millió forint) 99,5%, míg a dologi előirányzaté (3.941,3 millió forint) 64,6% a 2009. évihez képest. Ez elsősorban szintén a VKSzI által átvett és továbbadott TS bevételek csökkenésével magyarázható.

37

A cím költségvetési támogatási eredeti előirányzata 4.009,0 millió forint volt, amely nem fedezte teljes körűen a szakiskolák működését. Az évközben a tárca által átadott központi és fejezeti források, valamint az elnyert uniós pályázatok tették lehetővé a dologi kiadások finanszírozását, valamint a legszükségesebb fejlesztési igények teljesítését. A szakiskolák finanszírozási feszültségei miatt az 1132/2010. Kormányhatározat alapján a zárolás 11,4 millió forint összegben kizárólag a VKSzI költségvetését érintette. A felhalmozási kiadáson - az előző évekhez hasonlóan - eredeti előirányzat nem került megtervezésre a címen. A felhalmozás finanszírozását elsősorban az uniós pályázatokon (TÁMOP, KMOP) elnyert forrás, a szakképzési hozzájárulás bevétele, a használaton kívüli eszközök értékesítése tette lehetővé. Így a szakiskolák és a VKSzI felújításra 228,5 millió forintot, intézményi beruházásra 248,2 millió forintot használhattak fel. A felhalmozási előirányzat jelentős részét a gyakorlati oktatást szolgáló gépek, berendezések, épületek elkerülhetetlen felújítására, illetve informatikai korszerűsítésre fordították. A Munkaerő-piaci Alap képzési alaprésze decentralizált keretéből tanüzemi fejlesztésre két TISzK nyert el, összesen mintegy 20 millió forint összegű támogatást. A 2009. évi maradvány összege 392,3 millió forint, amely teljes mértékben felhasználásra került. 2010-ben a címhez tartozó intézményeknél összesen 912,0 millió forint maradvány képződött, amely teljes mértékben kötelezettségvállalással terhelt. Az előző évihez magasabb maradványt elsősorban a Kormány által az 1268/2010. Kormányhatározatban elrendelt decemberi kiadási korlát okozta A szakképző intézmények az év folyamán alapítványt nem támogattak, és vállalkozói tevékenységet sem folytattak. Gazdasági társaságban (Alföldi Tej Értékesítő és Beszerző Kft.) részesedéssel az FVM Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium, Jánoshalma rendelkezett, mindössze 0,1 millió forint összértékben, 0,01%-os tulajdoni hányaddal. Az intézmények alapítói/vagyonkezelői felügyelete alá tartozó alapítványok a Vadas Jenő Alapítvány, és az Ifjúság az Erdőért Alapítvány. A mezőgazdasági szakoktatási intézménycsoport és a VKSzI részére a költségvetési törvényben engedélyezett létszámkeret (álláshely) 1.526 fő volt, amely évközben nem változott. 2010. évben a munkajogi zárólétszám 1.474 fő, melyből a teljes munkaidős létszám 1.405 fő volt, melyből a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak létszáma 691 fő. A szakiskolák és a VKSzI dolgozóik részére összesen 0,9 millió forint összegben nyújtottak munkáltatói kölcsönt. 7. Cím: Közművelődési intézmények

38

A VM fenntartásában két országos közművelődési intézmény működik: • Magyar Mezőgazdasági Múzeum Törzskönyvi azonosító száma: 305668 Honlapjának címe: www.mezogazdasagimuzeum.hu; • Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ Törzskönyvi azonosító száma: 327383 Honlapjának címe: www.omgk.hu; Az intézmények mezőgazdasági muzeális értékű tárgyak, dokumentumok gyűjtését, őrzését, tudományos feldolgozását, bemutatását, szakmai könyvek és folyóiratok beszerzését, kölcsönzését végzik. A Múzeum rendezvényeit látogatók száma 2007 óta folyamatosan csökken. 2010-ben a látogatok száma 92.848 fő volt (ebből 24.302 ingyenes), a 2009. évi 96.144 fővel szemben. A látogatók számának csökkenése a múzeumi látogatás belépőkötelessé tételével van összefüggésben. A jegy-árbevételek a 2009. évihez képest 7,5%-kal csökkentek. A Múzeum tevékenysége a bevételeinek növelése érdekében kibővült az időszaki kiállítások, rendezvények (tudományos konferenciák, kiállítások) szervezésével. Számos pályázatot nyújtottak be kiállítás megszervezésére, könyv- és kiadvány elkészítésére. 2010. évben EU-s és hazai forrásból összesen 25 millió Ft támogatásban részesültek. Az Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ a FAO letéti könyvtára, gyűjti, feldolgozza, tárolja és szolgálja az ENSZ élelmezésügyi és mezőgazdasági szervezetének kiadványait. Részt vesz továbbá a FAO Agris magyarországi adatbázisának építésében, mint dokumentációs központ pedig szerkeszti a Magyar Mezőgazdasági Bibliográfiát. A Könyvtár a magyar agrárágazat legjelentősebb szakkönyvtári gyűjteménye, egyben Közép- és Kelet-Európa agrárkultúrális központja. A Könyvtár 2010-ben mintegy 7.700 beiratkozott olvasót tartott nyilván. 2010. évben 5258 fő látogatója és 1479 fő kölcsönzője volt. Az olvasók 10800 dokumentumot kölcsönöztek ki és 17340 dokumentumot használtak helyben. A közművelődési intézmények 2010. évi költségvetési gazdálkodásukat 644,4 millió forint kiadással, 125,5 millió forint bevétel realizálásával és 550,9 millió forint költségvetési támogatás felhasználásával teljesítették. A 2010. évi tényleges kiadás teljesítése a tárgyévi módosított előirányzat (707,7 millió forint) 91,1%-a. Az előző évi tényleges teljesítéshez (738,7 millió forint) mérten az intézményi kiadások összege 12,8%-kal csökkent. A kiadáson belül a személyi juttatások előirányzata 308,2 millió forint, amely az előző évhez viszonyítva 7,9%-kal csökkent, a jutalom kifizetések központi leállítása következtében. A dologi előirányzatok teljesítése 227,2 millió forint, ami az előző évi teljesítés 91,9%-a, és a tárgyévi módosított előirányzat 80,5%-a. A felhalmozási kiadásokra fordított összeg 31,6 millió forint. A két intézmény 2010. évben eredeti beruházási és felújítási előirányzattal nem rendelkezett. Az év közben felhasznált felhalmozási előirányzat, részben fejezeti forrásból, részben pedig saját

39

bevételből és pályázatok elnyeréséből származott. A beruházások közül kiemelkedik a Magyar Mezőgazdasági Múzeumnak fűtési rendszere rekonstrukciójának második üteme, aminek a fedezetét 17,0 millió forint központi beruházási előirányzat biztosította. Az intézmények által teljesített 2010. évi bevétel összege 125,5 millió forint, ami a 2009. évi bevételnél 6,5%-kal magasabb. Az intézményeknél a 2010-es esztendőben 5,0 millió forint zárolására került sor az 1132/2010. (VI. 18.) Kormányhatározat alapján. 2009. évben a címen 30,3 millió forint maradvány keletkezett, amely teljes egészében felhasználásra került. A 2010. évi előirányzat maradvány összege 62,3 millió forint, ami kötelezettségvállalással terhelt. A közművelődési intézmények vállalkozási tevékenységet nem alapítványokat nem támogattak, gazdasági társaságban nem vettek részt.

folytattak,

Az engedélyezett 2010. évi létszám-előirányzat 138 fő (ebből Múzeum 105 fő, Könyvtár 33 fő), a munkajogi zárólétszám pedig szintén 138 fő. Az intézmények dolgozóik részére összesen 1,3 millió forint összeben nyújtottak munkáltatói kölcsönt. 8. Cím Agrárkutató intézetek A címhez 2010. évben hét önállóan működő és gazdálkodó agrárkutató intézet tartozott: • Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet Törzskönyvi azonosító száma: 307035 Honlapjának címe: www.aki.gov.hu; • Állattenyésztési és Takarmányozási Kutató Intézet Törzskönyvi azonosító száma: 306951 Honlapjának címe: http://www.atk.hu; • Erdészeti Tudományos Intézet Törzskönyvi azonosító száma: 307112 Honlapjának címe: http://www.erti.hu/; • FVM Gépesítési Intézet Törzskönyvi azonosító száma: 307123 Honlapjának címe: www.fvmmi.hu; • Halászati és Öntözési Kutató Intézet Törzskönyvi azonosító száma: 306995 Honlapjának címe: www.haki.hu; • Központi Élelmiszer-tudományi Kutató Intézet Törzskönyvi azonosító száma: 323143 Honlapjának címe: www.keki.hu; 40

• Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont Törzskönyvi azonosító száma: 323813 Honlapjának címe: www.abc.hu A tárca felügyelete alá tartozó kutatóintézetek mezőgazdasági, élelmiszeripari, erdészeti, faipari, agrárgazdasági és biotechnológiai, műszaki kutatásokat és kísérleti fejlesztéseket végeznek. Tevékenységükben mind jelentősebb hangsúlyt kap az ország adottságainak és igényeinek megfelelő alkalmazott kutatás-fejlesztés. 2010. november 1-i hatállyal a minisztérium létrehozta önálló költségvetési szervként az Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézetből (ÁTK) kiválással a Kisállattenyésztési Kutatóintézet és Génmegőrzési Koordinációs Központot (KÁTKI). A kutatóintézetek az előző évekhez hasonlóan 2010. évben is számos pályázaton, (hazai K+F alapok, nemzetközi pályázatok) és az EU keretprogramjaiban való részvétellel biztosították működési forrásaik és fejlesztéseik jelentős részét. A kutatóintézetek által 2010. évben megjelent tudományos publikációk száma megközelítette a 670 db-ot. Az Agrárgazdasági Kutatóintézet ezen túlmenően számos agrárgazdasági tanulmányt, hazai és nemzetközi statisztikát készít és jelentet meg. A kutatóintézetek mindegyike szoros szakmai kapcsolatot tart a felsőoktatási intézményekkel. Az intézeti kutatók résztvesznek az egyetemi graduális és posztgraduális képzésben, doktori iskolák oktatási programjában. A nemzetközi kapcsolatok tovább erősödtek a fejlett és III. világbeli országok kutatóintézeteivel, a tudományos élet szereplőivel. Az intézetek egyre nagyobb figyelmet fordítanak arra, hogy a kutatás eredményei elsősorban kis- és középvállalkozásokkal együtt végrehajtott K+F programok keretében hasznosuljanak. A kutatóintézetek 2010. évi gazdálkodásukat 5.238,4 millió forint kiadás teljesítésével, 2.788,6 millió forint bevétel elérésével és 2.346,4 millió forint költségvetési támogatás felhasználásával látták el. Az intézmények összességében a kiadási előirányzataikat 85,9%-ra, míg a bevételi előirányzataikat 88,0%-ra teljesítették a módosított előirányzathoz képest. Az előző évi tényleges teljesítéshez mérten az intézményi kiadások összege 4,9%-kal csökkent, míg a bevételek 6,5%-kal maradnak el a 2009. évitől. A kiadási előirányzatokon belül a személyi előirányzat teljesítése 83,2% volt, a módosított előirányzathoz képest. A kiemelt előirányzatok közül a személyi juttatásra fordított összeg 1.925,0 millió forint volt, amely 8,7%-kal alacsonyabb az előző évinél. Ez elsősorban a kutatóintézetek takarékossági intézkedéseinek bevezetésével, illetve a jutalom kifizetések központi befagyasztásával magyarázható. A dologi kiadások teljesítése 2.274,3 millió forint, amely 7,0%-kal alacsonyabb a 2009. évi teljesítésnél. Ez elsősorban a dologi kiadások 2011. évre való átütemezésével van összefüggésben a 2010. decemberi központi kifizetési korlátozás miatt

41

A felhalmozási kiadások teljesítése 521,9 millió forint, amely 62,5%-kal magasabb az előző évinél. Ez a növekedés a kutatóintézetek által a tavalyi évben elnyert elsősorban energiatakarékossági és rekonstrukciós pályázatokból adódik. A megfelelő szintű felhalmozás, a színvonalas infrastrukturális háttér nélkülözhetetlen a különböző hazai és nemzetközi pályázatokon való sikeres részvételhez is. A kutatóintézeteknél 2010. évben 5,0 millió forint zárolására került sor az 1132/2010. (VI. 18.) Kormányhatározat alapján. A kutatóintézeteknél 2009. évben 578,9 millió forint maradvány keletkezett, amely teljes mértékben felhasználásra került. A 2010. évi maradvány összege 475,5 millió forint, amely teljes egészében kötelezettségvállalással terhelt. A gazdasági társaságokban való részesedések állománya megegyezik a 2009. évi 11,3 millió forintos részesedés mértékével. A kutatóintézetek alapítványokat 2010. évben nem támogattak, vállalkozási tevékenységet nem végeztek. A kutatóintézetek részére 2010. évre engedélyezett eredeti létszám 716 fő, amely évközben 727 főre módosult. Az Erdészeti Tudományos Intézet ugyanakkor 2010-ben további 18 fő saját hatáskörű létszámcsökkentést hajtott végre. 2010-ben a munkajogi zárólétszám 659 fő volt, ebből a teljes munkaidőben foglalkoztatottak létszáma 609 fő. A kutatóintézetek dolgozóik részére összesen 4,4 millió forint összeben nyújtottak munkáltatói kölcsönt. 9. Cím: Agrármarketing Centrum Az Agrármarketing Cenrum (AMC, törzskönyvi azonosító száma: 762362, honlapjának címe: http://www.amc.hu/) a marketing eszközeivel segíti a magyar agrártermékek belés külpiaci értékesítését, ösztönzi a magyar mező- és élelmiszergazdaság termékeinek hatékonyabb és gazdaságosabb előállítását, értékesítését és forgalmazását. Elősegíti a magyar élelmiszergazdaságban a korszerű kereskedelmi módszerek terjedését, a marketingszemlélet erősödését. Közreműködik az ország agrárkínálatának formálásában, a magyar áruk exportképességének növelésében. Még az FVM által jóváhagyott intézményi marketing program költségvetése 1.000,0 millió forint volt, melyben benne foglaltatott a 2011. évi determináció forrásigénye is. A programok költségvetése az augusztusban elrendelt központi zárolás következtében 923,5 millió forintra csökkent. A teljes marketing keretösszegből a belföldi marketing programok 80 %-ot, a külföldi programok 20 %-ot tettek ki. Az AMC költségvetésében a legnagyobb összeget, a teljes agrármarketing büdzsé 35%-át a termékprogramok támogatása teszi ki, elsősorban a hús, baromfi, zöldséggyümölcs, tej, pálinka ágazatok közösségi marketingakcióinak támogatására került sor.

42

A hazai és külföldi kiállítási megjelenések (14 db) az agrármarketing költségvetéséből 2010-ben 25%-ot tettek ki. A termékprogramok után a legnagyobb hangsúlyt a Kiváló Magyar Élelmiszer (KMÉ) védjegy promóciója kapta, ennek célja: látványos eredményt elérni a lakosság tudatformálásában, hogy vásárlásaiknál részesítsék előnyben a KMÉ védjegyes magyar termékeket. Erre a célra az agrármarketing keretből, több mint 119,8 millió forintot fordított az intézmény. Bormarketing programokra 2010. évben 673,7 millió forint állt rendelkezésre. A keret felhasználása - a vonatkozó jogszabály alapján - a Bormarketing Bizottság közreműködésével történt. Az év során ebből - az előző évi maradvánnyal együtt összesen 536,8 millió forint került felhasználásra, 279,3 millió forint pályázatos támogatás formájában, a fennmaradó 257,5 millió forint a magyar bor népszerűsítését szolgáló reklámkampányokra, hazai és külföldi borbemutatókra. Az AMC költségvetéséből 2010. évben 80,0 millió forint költségvetési támogatás került zárolásra az 1132/2010. Kormányhatározat alapján, amit az intézmény az agrármarketing programok költségvetéséből hajtott végre. Az intézmény 2010 évi eredeti működési kiadási előirányzata 182,7 millió forint volt, mely év közben 1.970,1 millió forintra módosult. A tényleges teljesítés 1.245,9 millió forint volt. A jelentős előirányzat-növekedés oka, hogy a költségvetésben csak az intézmény működéséhez szükséges előirányzatok kerültek biztosításra, az agrár-, illetve bormarketing programok forrásait a felügyeleti szerv év közben pótelőirányzatként, átadott pénzeszközként, valamint továbbadási célú pénzeszközként biztosította. Az AMC 2010. évi eredeti költségvetése 11,0 millió forint bevételi előirányzatot tartalmazott, a ténylegesen realizált intézményi bevétel összege 786,9 millió forint, mely azonban főként a bor forgalomba-hozatali járulék átvételének előirányzatosítása okán keletkezett. Az intézmény költségvetésben engedélyezett létszáma 25 fő volt, melyhez 117,6 millió forint eredeti személyi juttatási előirányzat kapcsolódott, a tényleges teljesítés 128,7 millió forint ugyanakkor, ez a 2009. évhez képest 9,7%-os csökkenést jelent. A munkajogi zárólétszám 23 fő volt. A saját kivitelezésben lebonyolított agrármarketing programok (túlnyomórészt hazai és külföldi kiállítások) forrásait a felügyeleti szerv év közben pótelőirányzatként biztosította. Ezért a dologi kiadások eredeti előirányzatához (33,4 millió forint) viszonyítva igen jelentős mértékű a módosított előirányzat (1.285,9 millió forint) változása. A tényleges teljesítés 960,1 millió forint, ami a 2009. évhez viszonyítva 27,1%-os csökkenést jelent. Ez nagymértékben az 1268/2010. Kormányhatározattal elrendelt 2010. decemberi kiadási korláttal van összefüggésben, ami által az agrármarketing programok jelentős kiadásai áttolódtak a 2011-es esztendőre.

43

A felhalmozási előirányzaton eredeti előirányzat nem került jóváhagyásra, és év közben sem történt teljesítés ezen az előirányzaton Az Agrármarketing Centrum 2009. évi előirányzat-maradványának összege 793,2 millió forint, amely teljes mértékben felhasználásra került. A 2010. évi maradvány összege - összefüggésben a kiadási korláttal - 1.272,5 millió forint, ebből 1.254,3 millió forint kötelezettségvállalással terhelt, ami részben a bor forgalomba-hozatali járulékból keletkezett, részben pedig az áthúzódó agrármarketing programok maradványa, míg 18,2 millió forint a kötelezettségvállalással nem terhelt maradvány összege. Az AMC gazdasági társaságban nem vesz részt, munkáltatói kölcsönt nem fizetett dolgozói részére, valamint vállalkozási tevékenységet nem folytatott. 10. Cím: Génmegőrzés intézményei A Génmegőrzés intézményei cím alá az alábbi két intézmény tartozik: • Kisállattenyésztési Kutatóintézet és Génmegőrzési Koordinációs Központ Törzskönyvi azonosító száma: 779946 Honlapjának címe: www.katki.hu; • Növényi Diverzitás Központ Törzskönyvi azonosító száma: 779935 Honlapjának címe: www.rcat.hu A mezőgazdaság sokszínűségének megőrzése érdekében a Vidékfejlesztési Minisztérium az új Kormány programjával összhangban nagy hangsúlyt fektet régi növény- és állatfajtáink, mint nemzeti örökségünk megőrzésére, a hazai génbank hálózat rendszerének helyreállítására. Ennek egyik első lépéseként 2010. november 1vel két új intézményt hozott létre. A tápiószelei génbankot Növényi Diverzitás Központ (NÖDIK) néven kiemelte az MgSzH kötelékéből, illetve a gödöllői Kisállattenyésztési Kutatóintézet és Génmegőrzési Koordinációs Központot (KÁTKI) a herceghalmi Állattenyésztési Kutató Intézetből. A két nagy múltú intézmény korábbi feladatai mellett ellátja a hazai növényi, illetve állati genetikai erőforrások védelmével kapcsolatos koordinációs, valamint egy új magyar génmegőrzési hálózat kialakításával kapcsolatos feladatokat. Magyarország legnagyobb mezőgazdasági génbanki gyűjteménye található a NÖDIKben, melyet ötven éve alapítottak. A nemzetközi szinten is elismert szakmai munkát végző intézmény mintegy 88.000 tétel szántóföldi és zöldségnövény genetikai erőforrás megőrzését biztosítja és ezzel a világ tizenharmadik legjelentősebb génbankjaként tartják számon. A KÁTKI kutatási és tenyésztési feladatai mellett a régi magyar fajták megőrzésének központi intézménye a kezdetektől, mind a mai napig. Ennek szerves részeként, az 1990-es évek elejétől, egy nemzetközi szinten is egyedülálló, valamennyi őshonosként védett, magyar baromfifaj (5 faj) és fajta (14 fajta) fenntartását végző génbankot hozott létre

44

Az intézmények - mivel év közben 2010. november 1-jével kerültek kiválással megalapításra - eredeti költségvetési előirányzatokkal nem rendelkeznek. A módosított kiadási előirányzatuk 107,7 millió, a teljesítés pedig 47,6 millió forint. A költségvetési támogatás teljesítése 52,4 millió, míg a bevételek teljesítése 55,9 millió forint. A kiadásokon belül a személyi juttatások teljesítése 17,2 millió forint, ami a módosított előirányzat 97,2%-a. A dologi kiadások teljesítése 20,0 millió forint, ennek a módosított előirányzathoz viszonyított aránya 58,6%. A felhalmozási kiadások teljesítése 6,1 millió forint, amit főként műszaki eszközök beszerzésére fordítottak. Az intézmények által teljesített bevétel összegéből az intézményi működési bevétel teljesítése 4,6 millió forint. Az intézmények 2010. évi előirányzat-maradványának összege 60,7 millió forint, ami teljes egészében kötelezettségvállalással terhelt és túlnyomó része LIFE pályázaton elnyert fejlesztéseket szolgálja. Az intézmények módosított létszám előirányzata 89 fő, a munkajogi zárólétszám 91 fő. Az intézmények gazdasági társaságban nem vesznek részt, és munkáltatói kölcsönt dolgozóik részére nem fizettek, valamint vállalkozási tevékenységet nem folytattak. 12. Cím: Országos Meteorológiai Szolgálat Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ, törzskönyvi azonosító száma: 311762, honlapjának címe: http://www.met.hu/ ) tevékenységi körét az Országos Meteorológiai Szolgáltaról szóló többszörösen módosított 277/2005. (XII. 20.) Kormányrendelet szabályozza. Fő feladata a légkör állapotának, meteorológiai paramétereinek minél részletesebb és folyamatos mérése, megfigyelése. Ennek érdekében földfelszíni méréseket és megfigyeléseket, valamint légkörfizikai méréseket végez, magas légköri (rádiószondás) mérést folytat, üzemelteti a különböző távérzékelési – időjárási radar, windprofiler (szélradar), SODAR (hangradar), villámlokalizációs hálózat és földi műholdvevő – eszközöket. Biztosítja a mérési adatok gyűjtését, feldolgozását és a központi adatbázisba való továbbítását. Gondoskodik a különböző mérőeszközök és automata berendezések rendszeres ellenőrzéséről, karbantartásáról, javításáról és az érzékelők kalibrálásáról. Részt vett továbbá a nemzetközi és hazai polgári repülés meteorológiai kiszolgálásában (ide értve a sportrepülést is), illetve a hatósági (meteorológiai) ellenőrzésének munkáiban. A főállomásaik közül Miskolc, Pécs, Szeged és Debrecen regionális információszolgáltató központként is működnek. Az észlelővel biztosított állomásokról az Elektronikus Kormányzati Gerinchálózat segítségével lehetőség van az 1 perces automata adatok továbbítására is. E tevékenység az év végén bővült a

45

Békés Airport Kft. által üzemeltetett békéscsabai repülőtérrel. A HungaroControl Zrt. számára folyamatos volt az adat- és információszolgáltatás. A BM szabad vízen való tartózkodás alapvető szabályairól szóló 46/2001. (XII. 27.) rendeletét módosító 40/2005. (IX. 29.) BM rendelet alapján április 1-jétől október 31éig a balatoni- és a Velencei-tavi viharjelzések meteorológiai kiszolgálására az OMSZ vihar-előrejelző szolgálatot üzemeltetett. A Tisza-tavi Fejlesztési Tanács kezdeményezésére és koordinációja mellett augusztusban a Tisza-tavi vihar előrejelzés próbaüzemére került sor. Az OMSZ feladata továbbá az operatív előrejelzési tevékenység ellátása, valamint az éghajlati adatszolgáltatásra, elemzésekre vonatkozó igények kielégítése, élet- és vagyonvédelmi előrejelzések kiadása. Különféle kéréseknek eleget téve kiszolgálják az állami, a gazdasági szféra és a média legkülönbözőbb területén tevékenykedő felhasználókat. Az előrejelzési produktumok, éghajlati tanulmányok, hatástanulmányok készítése mellett piacépítési, partnergondozási, az operatív munkát elősegítő értékelési, módszertani fejlesztési és adatbázis feltöltési feladatokat is végeznek. Az OMSZ ellátja a Levegőtisztaság-védelmi Referencia Központ működtetőjeként az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat minőségirányítási, mérőkészülék típus alkalmassági felülvizsgálati, valamint adatközponti feladatait. A költségvetési törvényben a cím feladatainak ellátásához kiadásként 1.745,6 millió forint, támogatásként 744,6 millió forint, bevételként 1.001,0 millió forint került jóváhagyásra. Az előirányzatok az év folyamán 2.127,0 millió forintra módosultak, míg a teljesítés 1.975,6 millió forint, ami a módosított előirányzat 92,9%-a. A 2009-es esztendőhöz képest a kiadások 7%-kal teljesültek alacsonyabb szinten, ez elsősorban azzal van összefüggésben, hogy az intézmény 2010. évi költségvetési támogatása a 2009. évi 959,2 millió forinthoz képest jelentősen, 19,7%-kal csökkent és ezt a befolyó bevételek csak kismértékben tudták ellensúlyozni. A kiadásokon belül a személyi juttatások teljesítése 833,4 millió forint, ami a módosított előirányzat 99,9%-a és a 2009. évi teljesítéssel (835,6 millió forint) lényegében megegyezik. A szolgálat 2010. május hónapban 28,6 millió forint TÉR jutalom előleget fizetett, további jutalomfizetésre azonban már nem volt lehetőség, mivel az 1132/2010. Kormányhatározat többek között ezt is tiltotta. 2010-ben került a Szolgálatnál bevezetésre a cafetéria rendszer, ami 200.000 forint/fő/év keretet biztosított. A dologi kiadások teljesítése 2010. évben 800,6 millió forint, ami a 2009. évi teljesítést (764,2 millió forint) 4,8%-kal haladja meg. Ez a növekedés lényegében az ÁFA kulcs növekedésből ered, ami 34 millió forinttal haladja meg az előző évit. Számos kiadás területén ugyanakkor jelentős megtakarításokat ért el az OMSZ, mint pl. a távközlési díjak (18,9%) és a folyóirat készletbeszerzések (50%), reprezentációs kiadások. Sikerült szinten tartani az áremelkedés hatása ellenére a közüzemi

46

kiadásokat is. Az OMSZ dologi kiadásaiból 2010. évben 13,8 millió forint került zárolásra az 1132/2010. Kormányhatározat alapján. Az intézményi beruházások 2010. évi eredeti előirányzata 40,0 millió forint volt, a teljesítés 88,7 millió forint, ez az előző évi teljesítéshez (258,2 millió forint) képest jelentős csökkenést mutat. A teljesítés főként a KEOP pályázatból megvalósuló kistérségi riasztási rendszer beszerzéséhez kapcsolódó általános forgalmi adó befizetéséből (40,4 millió forint), számítástechikai eszközök beszerzéséből (25,5 millió forint), valamint különféle meteorológiai szakmai eszközök és egy kis tehergépjármű beszerzéséből tevődik össze. A felújítások eredeti előirányzata 20,0 millió forint volt, amivel a teljesítés összege megegyezik és főként épület felújítások elvégzését szolgálta. Az intézmény bevételeit 1.190,3 millió forintban teljesítette, ami a tárgyévi eredeti előirányzatot 18,9%-kal, míg a 2009. évi teljesítést 15,2%-kal haladja meg. A többletbevétel túlnyomó részét a korábbi KvVM-től és Magyar Honvédségtől szakmai feladatok ellátására átvett előző évi működési célú előirányzat maradványok okozták, illetve az intézménynek új szolgáltatási szerződések megkötésével sikerült a működési bevételeit is jelentősen növelni a 2009. évhez képest. Az OMSZ 2009.évi előirányzat maradványa 98,9 millió forint, ami teljes mértékben felhasználásra került. A 2010. évi előirányzat maradvány összege 149,2 millió forint, ami főként dologi kiadások és intézményi beruházások teljesítését szolgálja, a magasabb maradvány a korábbiakban már többször említett decemberi kiadási korlát miatt keletkezett. Az OMSZ 2010. évi engedélyezett létszám előirányzata 224 fő volt, amely 228 főre módosult, a munkajogi zárólétszám ezzel megegyezően szintén 228 fő. Az OMSZ gazdasági társaságban nem vett részt, munkáltatói kölcsönt 4 főnek 2,5 millió forint összegben nyújtott, vállalkozási tevékenységet nem folytatott. Az OMSZ 2010. évben a Meteorológus Dolgozók Szakszervezetét támogatta 0,4 millió forinttal. 13. Cím: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság A Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság (VKKI, törzskönyvi azonosító száma: 597308, honlapjának címe: http://www.vkki.hu/) a vidékfejlesztési miniszter irányítása alatt álló, országos működési körrel rendelkező, önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv. A VKKI jogutódja a Vízügyi Központ és Közgyűjteményeknek, valamint átvette az Árvízvédelmi és Belvízvédelmi Központi Szervezet Kht. egyes feladatait is a létrejöttekor. A VKKI állami alapfeladatként a miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó, a vizek kártételei elleni védelemmel, a vízgyűjtő-gazdálkodással, vízrajzi tevékenységgel, a közműves vízellátással és szennyvízkezeléssel, egyes Európai Uniós források

47

felhasználásával megvalósuló központi, valamint a kiemelt kormányzati fejlesztések megvalósításával, a központi környezetvédelmi és vízügyi nyilvántartások, illetve az informatikai rendszerek fejlesztésével és üzemeltetésével, a vízgazdálkodással és a környezetvédelemmel összefüggő múzeumi, levéltári, könyvtári (összefoglalóan: közgyűjteményi) tevékenységgel kapcsolatos feladatokat lát el. A VKKI a Kormány által kijelölt vízügyi igazgatási szervként eljár a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése megvalósításában. Végzi az egyes Európai Uniós és hazai források felhasználásával megvalósuló nagy és kiemelt beruházásokkal kapcsolatos beruházói és koordinációs, illetve a vízgazdálkodásban megvalósuló Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Programmal (KIOP) kapcsolatos feladatokat. Ellátja az Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) központi és pályázati programjainak szakmai előkészítését, illetve a központi programok megvalósítását. A szervezet korszerűsítése érdekében végrehajtott intézkedések 2010. évben is elősegítették, célorientáltabbá tették a VKKI működését, szakmai tevékenységét. A Projektigazgatóság alapfeladatainak racionalizálásával, egyes részfeladatoknak a Szakági-, valamint a Gazdasági Igazgatóságra történő átcsoportosításával, a szakterületek közötti koordináció megerősítésével növekedett az intézmény működésének átláthatósága, a működés hatékonysága pedig az elvárásoknak megfelelően folyamatos javulást mutatott. A költségvetési törvényben 2010. évben a VKKI feladatainak ellátásához 887,4 millió forint kiadás, 848,0 millió forint támogatás és 39,4 millió forint bevétel került jóváhagyásra. Az előirányzatok az év folyamán igen jelentősen, 11.016,4 millió forintra módosultak, míg a teljesítés 10.715,9 millió forint, ami a módosított előirányzat 97,2%-a. Az előző évhez viszonyítva a kiadások 1,9%-kal teljesültek alacsonyabb szinten. A kiadások eredeti előirányzathoz viszonyított nagymértékű növekedését főként a központi és a pályázati forrásból megvalósuló beruházások teszik ki, amelyeknek összege több mint 8.000,0 millió forint. A kiadásokon belül a személyi juttatások teljesítése 552,9 millió forint, ami a módosított előirányzat 89,9%-a és a 2009. évi teljesítésnél 4,9%-kal alacsonyabb. A VKKI 2010. évben a szükséges feladatok - gyakran munkaidő túli - ellátása érdekében a vezetők és a projektek terhére finanszírozott állomány részére 2010. márciusában célprémiumot írt ki, azonban ennek kifizetésére 2010. évben nem került sor. A cafetéria rendszert 2010. évben is sikerült működtetnie, a dolgozói részére 250.000.forint/fő/év keretet tudott biztosítani. A dologi kiadások teljesítése 2010. évben 1.845,7 millió forint, ami a 2009. évi teljesítésnél (1.922,1 millió forint) 4,0%-kal alacsonyabb, az eredeti kiadási előirányzat 434,9 millió forint. A dologi kiadások jelentős részét és az eredeti kiadásokhoz mérten való nagyfokú növekedését az okozza, hogy a volt KvVM Fejlesztési Igazgatósággal kötött Támogatási Szerződések alapján, a szolgáltatási szerződések kiadásai a dologi soron jelennek meg. Ezért az egyéb üzemeltetési és

48

fenntartási szolgáltatásra kifizetett összeg (1.269,6 millió forint) tartalmazza valamennyi projekthez tartozó kiadást is. A VKKI dologi kiadásaiból 2010. évben 37,8 millió forint került zárolásra az 1132/2010. Kormányhatározat alapján. Az intézményi beruházási 2010. évi eredeti előirányzattal az intézmény nem rendelkezett, a teljesítés 7.034,6 millió forint, ez az előző évi teljesítéshez (5.094,3 millió forint) képest jelentős növekedést mutat. Ebből az intézményi saját beruházások összege mindössze 46,7 millió forint. Az intézmény által megvalósított kiemelt beruházások az alábbiak voltak, amelyek pályázati pénzek felhasználásával valósultak meg: Nagykunsági tározó építése 1.594,8 millió forint (100% KEOP finanszírozással), Hanyi-Tiszasülyi tározó építése 3.963,7 millió forint. 2010. évben elkezdődött a Szamos-Kraszna tározó építéséhez szükséges területszerzés is, ennek összege 505,1 millió forint volt, elkészült a Műszer kalibrációs laboratórium, szintén KEOP forrásból 228,6 millió forint értékben. A központi, kormányzati beruházások az év közben az árvízi beruházások elvégzésével összefüggésben 1.010,7 millió forint összegben teljesültek, amelyek összege ugyanakkor jelentősen elmarad a 2009. évi 2.830,1 millió forinttól. A felújítások eredeti előirányzattal a VKKI nem rendelkezett, a teljesítés 20,0 millió forint, ami a levéltár épületének felújítását szolgálta. Az intézmény bevételeit 9.681,5 millió forintban teljesítette, ami a 2009. évi teljesítést 2,8%-kal haladja meg. A bevételeken belül az intézményi működési bevételek mindössze 111,0 millió forintban teljesültek, amelyek elsősorban az alaptevékenységből (pl. múzeumi belépőjegyek) és kiegészítő tevékenységből (pl. könyvértékesítés, iratőrzés, továbbszámlázott szolgáltatás, bérleti díj) állnak össze. A további támogatásértékű működési és felhalmozási bevételeket lényegében az árvízvédelmi, vízgazdálkodási, vízvédelmi nagy projektekből (elsősorban KEOP) befolyt pályázati pénzek teszik ki. A VKKI 2009. évi előirányzat maradványa 815,3 millió forint, ami teljes mértékben felhasználásra került. A 2010. évi előirányzat maradvány összege 781,8 millió forint, ami főként dologi kiadások és KEOP finanszírozáshoz tartozó beruházási maradvány teljesítését szolgálja. A VKKI 2010. évi engedélyezett létszám előirányzata 95 fő volt, amely évközben nem módosult, a munkajogi zárólétszám 98 fő. Az intézmény gazdasági társaságban nem vett részt, munkáltatói kölcsönt nem nyújtott. 14. Cím: Nemzeti park igazgatóságok A Nemzeti park igazgatóságok cím alá az alábbi intézmények tartoznak: • Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság

49

• • • • • • • • •

Törzskönyvi azonosító száma: 323857 Honlapjának címe: http://anp.nemzetipark.gov.hu; Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Törzskönyvi azonosító száma: 325763 Honlapjának címe: http://www.dinpi.hu; Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Törzskönyvi azonosító száma: 323868 Honlapjának címe: http://bnpi.hu; Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság Törzskönyvi azonosító száma: 325785 Honlapjának címe: http://ddnp.nemzetipark.gov.hu; Fertó-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság Törzskönyvi azonosító száma: 325752 Honlapjának címe: http://www.ferto-hansag.hu; Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Törzskönyvi azonosító száma: 323879 Honlapjának címe: http://www.hnp.hu; Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Törzskönyvi azonosító száma: 323880 Honlapjának címe: http://knp.nemzetipark.gov.hu; Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság Törzskönyvi azonosító száma: 325774 Honlapjának címe: http://www.bfnp.hu; Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Törzskönyvi azonosító száma: 328995 Honlapjának címe: http://kmnp.nemzetipark.gov.hu; Őrség Nemzeti Park Igazgatóság Törzskönyvi azonosító száma: 763062 Honlapjának címe: http://onp.nemzetipark.gov.hu

A tíz nemzeti park igazgatóság a miniszter irányítása alatt működő önálló jogi személy, önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervként látta el 2010. évi feladatait. A 2010. évben a nemzeti park igazgatóságok állami alaptevékenysége körében ellátták a védett és fokozottan védett természeti értékek, védett és fokozottan védett természeti területek, a Natura 2000 területek, valamint a nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó területek és értékek természetvédelmi kezelésével kapcsolatos feladatokat (kivéve azokat a feladatokat, amelyeket más szerv vagy természetes személy köteles ellátni). Szervezték és irányították az igazgatóságok szervezetében működő természetvédelmi őrszolgálatot. Végezték a vagyonkezelői feladatokat a vagyonkezelésükben lévő kincstári vagyontárgyak tekintetében, illetve ellátták a miniszter körzeti erdő- és vadgazdálkodási tervvel kapcsolatos jogkörét érintő előkészítő feladatokat. Az igazgatóságok vagyonkezelésében lévő védett és védelemre tervezett természeti területek kiterjedése a 2009. december 31-i állapothoz (279.403 ha) viszonyítva 2010. december 31-ig (288.419 ha) több mint 9.000 hektárral növekedett, amely mintegy 3%-os változást jelent. 50

Ellátták továbbá a természetvédelmi kutatással, az élőhelyek kialakításával és fenntartásával, valamint a sérült, károsodott élőhelyek helyreállításával, rehabilitációjával kapcsolatos feladatokat, vezették a működési területén lévő védett természeti területek és természeti értékek nyilvántartását, gondoskodtak a természetvédelmi célú nyilvántartások vezetéséhez szükséges elsődleges és másodlagos adatgyűjtésről, illetve működtették a feladatkörükkel összefüggő területi monitoring és információs rendszert, együttműködtek más információs és ellenőrző rendszerekkel. Természetvédelmi oktatási, nevelési és ismeretterjesztési tevékenységeket láttak el, valamint természetvédelmi bemutató és oktatási létesítményeket működtettek. Közreműködtek az erdővagyon-védelmi tevékenységben, a természetvédelmi szempontból védetté nem nyilvánított vadonélő természetes növény- és állatvilág (vadászható, halászható vad- és halfajok) védelmében, az ősi magyar házi állatfajok és fajták megőrzésében. Az igazgatóságok vagyonkezelésében lévő állatállományok létszáma a 2009. év végi állapothoz (összesen 9.579 db) viszonyítva 2010. december 31-ére (összesen 9.844 db) közel 3%-os emelkedést mutat. Fentieken túl fontos feladat volt a nemzeti parki közmunka program, amely mind a a tíz Igazgatóságnál zajlott. Összesen 300 közmunkás foglalkoztatása történt meg 280 milló forint ráfordítással. Kiemelendő, hogy a program elsősorban kistelepüléseken élő, tartósan munkanélküli embereknek biztosított munka-, és kereseti lehetőséget. A költségvetési törvényben 2010. évben a nemzeti parkok feladatainak ellátásához 4.480,5 millió forint kiadás, 2.449,6 millió forint támogatás és 2.030,9 millió forint bevétel került jóváhagyásra. Az előirányzatok az év folyamán nagymértékben, 13.303,4 millió forintra módosultak, míg a teljesítés 11.463,9 millió forint, ami a módosított előirányzat 86,2%-a. A 2009-es évhez viszonyítva a kiadások 15,6%-kal teljesültek magasabb szinten. A kiadások eredeti előirányzathoz viszonyított növekedését a pályázati forrásból (KEOP) megvalósuló beruházások adják, amelyeknek összege meghaladta a 3.000,0 millió forintot 2010. évben. A kiadásokon belül a személyi juttatások teljesítése 2.963,5 millió forint, ami a módosított előirányzat 97,7%-a, és a 2009. évi teljesítést mindössze 1,5%-kal haladja meg. A nem rendszeres személyi juttatások területén ugyanakkor 26,6%-os csökkenés tapasztalható a 2009. évhez viszonyítva, amit a jutalom kifizetések korlátozása magyaráz. A dologi kiadások teljesítése 2010. évben 4.057,8 millió forint, ami a 2009. évi teljesítésnél (4.008,8 millió forint) mindössze 1,2%-kal több, az eredeti kiadási előirányzat 1.400,4 millió forint. A dologi kiadásokon belül az előző évhez képest jelentős megtakarításokat sikerült elérni, ilyen pl. a készletbeszerzés és a szolgáltatások területe, ugyanakkor az ÁFA befizetések (831,0 millió forint) jelentősen

51

meghaladták a 2009. évit. Az igazgatóságok dologi kiadásaiból 2010. évben 29,6 millió forint került zárolásra az 1132/2010. Kormányhatározat alapján. Az intézmények 9,1 millió forint intézményi beruházási eredeti előirányzattal rendelkeztek, a teljesítés 3.364,7 millió forint, ez az előző évi teljesítéshez (1.870,6 millió forint) képest jelentős növekedést mutat. Az intézmények a beruházásokat pályázaton (főként LIFE, LIFE+, KEOP) elnyert forrásokból tudták megvalósítani, elsősorban élőhely-helyreállítási, földvásárlási és bemutatóhelyi, látogatóközponti fejlesztések keretében. A központi, kormányzati beruházások az év közben 1.5 millió forint összegben teljesültek, hasonlóan az előző évi teljesítés (2,2 millió forint) nagyságrendjéhez. A felújítások 65,6 millió forint összegű eredeti előirányzata 99,0 millió forintban teljesült, főként épületek felújítását, fűtéskorszerűsítési feladatok elvégzését szolgálta. Az intézmények bevételeiket 8.906,7 millió forintban teljesítették, ez a 2009. évi teljesítést 54,8%-kal haladja meg. A bevételeken belül az intézményi működési bevételek 3.295,9 millió forintban teljesültek, melyek elsősorban az alaptevékenységből, a bemutatóhelyi, látogatóközponti bevételekből, szolgáltatások nyújtásából, területek haszonbérbe adásából származnak. Igen jelentős bevételi forrás az intézmények költségvetésében az MVH-tól átvett területalapú támogatások (SAPS és AKG) összege. A felhalmozási bevételeiknemzetközi és uniós pályázatokon elnyert forrásokból tevődnek össze. A nemzeti parkok 1068,8 millió forint 2009. évi előirányzat maradványt használtak fel 2010. évben az 1.100,0 millió forint maradványukból. A 2010. évi előirányzat maradvány összege 1.734,2 millió forint, amiből 1.732,5 millió forint a kötelezettségvállalással terhelt maradvány összege. Ez főként dologi kiadások és a 2010. évről áthúzódó pályázatok kiadásainak teljesítését szolgálja. Az igazgatóságok 2010. évi engedélyezett létszám előirányzata 693 fő volt, amely évközben nem módosult, a munkajogi zárólétszám 947 fő volt, amely a közmunka keretében foglalkoztatottak száma miatt haladta meg az engedélyezett létszám előirányzatot. Az intézmények vállalkozási tevékenységet nem folytattak, munkáltatói kölcsönt összesen 3,9 millió forint összegben nyújtottak a dolgozóik részére. A Balatonfelvidék nemzeti park 100%-os 100,0 millió forint értékű állami részesedéssel rendelkezett a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt.-ben. 15. Cím: Környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági szervek A Környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági szervek cím alá az alábbi intézmények tartoznak:

52

• Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Törzskönyvi azonosító száma: 325730 Honlapjának címe: http://atiktvf.zoldhatosag.hu; • Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Törzskönyvi azonosító száma: 325675 Honlapjának címe: http://ddktvf.zoldhatosag.hu; • Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Törzskönyvi azonosító száma: 325631 Honlapjának címe: http://edktvf.zoldhatosag.hu; • Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Törzskönyvi azonosító száma: 325707 Honlapjának címe: http://emiktvf.zoldhatosag.hu; • Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Törzskönyvi azonosító száma: 325697 Honlapjának címe: http://ftvktvf.zoldhatosag.hu; • Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Törzskönyvi azonosító száma: 325642 Honlapjának címe: http://kdvktvf.zoldhatosag.hu; • Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Törzskönyvi azonosító száma: 325664 Honlapjának címe: http://kdtktvf.zoldhatosag.hu; • Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Törzskönyvi azonosító száma:325729 Honlapjának címe: http://ktvktvf.zoldhatosag.hu; • Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Törzskönyvi azonosító száma: 325686 Honlapjának címe: http://nydtktvf.zoldhatosag.hu; • Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Törzskönyvi azonosító száma: 325718 Honlapjának címe: http://www.tikofe.hu; • Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség Törzskönyvi azonosító száma: 597771 Honlapjának címe: http://www.orszagoszoldhatosag.gov.hu A cím intézményei közül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség (OKTVF) alaptevékenysége – a külön jogszabályokban meghatározott környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatáskörökben – az 53

elsőfokú, valamint a területi szervek, a felügyelőségek elsőfokú eljárása esetében a másodfokú hatósági jogkör gyakorlása. Az OKTVF a hatósági tevékenysége mellett ellátja az ezzel összefüggő alábbi szakmai, jogi, háttérintézményi és nemzetközi feladatokat. - Környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági, szakhatósági jogkörében engedélyeket ad ki, kötelez, bírságol és nyilvántartásokat vezet. - Koordinálja a határokon átterjedő környezeti hatásokkal kapcsolatos hatósági feladatokat. Közreműködik az IMPEL környezetvédelmi felügyelői információs hálózatának munkájában és megkeresés alapján a hazai környezetpolitika és stratégia kialakításában. Ellátja a környezetvédelmi, vezetési és hitelesítési rendszer (EMAS) nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat. - Működteti a közvélemény tájékoztatását szolgáló Zöld Pont Irodáját. - Ellátja a szén-dioxid kibocsátási egységek engedélyezésével és az ezekkel való kereskedéssel összefüggő hatósági feladatokat, és vezeti az előírt nyilvántartásokat.Az OKTVF folyamatban lévő peres ügyeinek száma 205 db (2010. december 31-i állapot). A 2010. évben növelve szakmai érdekérvényesítését, tovább erősödött az a gyakorlata, amely szerint több olyan esetben avatkozik be a peres eljárásokba, ahol a korábbiakban szakhatóságként működött közre. Az OKTVF kiemelt feladatai voltak 2010. évben a gyorsforgalmi ügyek engedélyezési ügyei, a vörös-iszap katasztrófával kapcsolatos feladatok koordinációja, az új hulladékgazdálkodási törvény elkészítésében való közreműködés is. A tíz területi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség alaptevékenysége vonatkozásában a hatósági és szakhatósági feladatait I. fokon három - környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi – szakterületen látja el, míg II. fokon a kistérségi székhely település jegyzőjének hatáskörébe tartozó környezeti zaj- és rezgésvédelmi ügyekben is eljár. A területi felügyelőségek a környezetvédelem, természetvédelem és a vízügyi igazgatás területén 92-97%-ban államigazgatási hatósági engedélyezési, szakhatósági, illetve ezekkel összefüggő ellenőrzési, felügyeleti és végrehajtási tevékenységet végeznek. A fennmaradó részt az ügyfelek tájékoztatása, a lakosság környezettudatos viselkedésének növelése céljából folytatott ismeretterjesztési, tudatformálási tevékenység, továbbá a három szakterület szakmai szakértői tevékenységek ellátása adja a helyi, területi, térségi, regionális és országos programokban való közreműködéssel. Az alaptevékenységet akörnyezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.), a természetvédelemről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: 1996. évi törvény) és a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, továbbá ezek végrehajtására kiadott Kormány- és Miniszteri rendeletek

54

határozzák meg, de ezen túlmenően több mint száz db a feladat- és hatáskörhöz kapcsolódó jogszabályok száma. A felügyelőségek által kiadott határozatok száma meghaladja az ötvenezret, a szakhatósági állásfoglalások száma ennek harmada. Hatósági ellenőrzést tízezres nagyságrendben folytattak le, míg kötelező határozatból több ezret adtak ki. A kiszabott bírságtételek változó arányban folynak be. A legkedvezőtlenebb arány esetében ez az egyharmad körül van, és az intézmények kintlévőségeinek döntő részét (követelések) is a be nem fizetett bírságbevételek alkotják. A cím intézményei feladatainak ellátásához a költségvetési törvényben 2010. évben 9.103,4 millió forint kiadás, 5.269,9 millió forint támogatás és 3.833,5 millió forint bevétel került jóváhagyásra. Az előirányzatok az év folyamán 11.109,3 millió forintra módosultak, míg a teljesítés 10.379,7 millió forint, ami a módosított előirányzat 93,4%-a. A kiadásokon belül a személyi juttatások teljesítése 5.900,6 millió forint, ami a módosított előirányzat 98,7%-a és a 2009. évi teljesítésnél 6,2%-kal alacsonyabb. A csökkenés a nem rendszeres személyi juttatások területén tapasztalható, a 2009. évhez viszonyítva, ami a jutalomkifizetések 2010. évi korlátozásával van összefüggésben. A dologi kiadások teljesítése 2010. évben 2.627,6 millió forint, ami a 2009. évi teljesítésnél (2.413,8 millió forint) mindössze 8,9%-kal több. A felügyelőségek dologi kiadásaiból 2010. évben 64,2 millió forint került zárolásra a 1132/2010. Kormányhatározat alapján. A dologi kiadások legnagyobb részét a szolgáltatási (pl. közműdíjak, üzemeltetés, postai költségek) kiadások teszik ki, amelyek az előző évhez képest növekedést mutatnak a piaci árak emelkedése miatt. Az intézmények 238,6 millió forint intézményi beruházási eredeti előirányzattal rendelkeztek, a teljesítés 219,8 millió forint, ez az előző évi teljesítéshez (311,3 millió forint) képest jelentős csökkenést mutat. Az intézményi beruházások során főként számítógépek, laborműszerek, gépjárművek beszerzése valósult meg, illetve kisebb épület beruházások. Az intézmények által teljesített felújítások összege 26,4 millió forint volt. Az intézmények bevételeiket 5.008,5 millió forintban teljesítették, ez a 2009. évi teljesítést 8,7%-kal haladja meg. A bevételeken belül az intézményi működési bevételek 4.810,0 millió forintban teljesültek, ennek legnagyobb részét a felügyelőségek hatósági jogköréhez kapcsolódó igazgatási szolgáltatási díjak, a felügyeleti tevékenység díjai és a bírság bevételek adják. A felügyelőségek és az OKTVF 2009. évi előirányzat maradványa 676,9 millió forint volt, amely teljes mértékben felhasználásra került. A 2010. évi előirányzat maradvány összege 937,5 millió forint, amiből 928,8 millió forint a kötelezettségvállalással terhelt maradvány összege. Ez főként a dologi kiadások teljesítését szolgálja és a magas

55

összege az 1268/2010. Kormányhatározat által előírt év végi kifizetési korláttal van összefüggésben. Az intézmények 2010. évi engedélyezett létszám előirányzata 1.573 fő volt, amely évközben nem módosult, a munkajogi zárólétszám 1.647 fő. Az intézmények gazdasági társaságokban részesedéssel nem rendelkeztek, vállalkozási tevékenységet nem folytattak, munkáltatói kölcsönt összesen 72,4 millió forint összegben nyújtottak a dolgozóik részére. 16. Cím: Környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok A Környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok cím alá az alábbi intézmények tartoznak: • Alsó-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Törzskönyvi azonosító száma: 308395 Honlapjának címe: http://www.adukovizig.hu; • Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Törzskönyvi azonosító száma: 308472 Honlapjának címe: http://www.atikovizig.hu; • Dél-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Törzskönyvi azonosító száma: 308416 Honlapjának címe: http://www.ddkovizig.hu; • Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Törzskönyvi azonosító száma: 308373 Honlapjának címe: http://www.edukovizig.hu; • Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Törzskönyvi azonosító száma: 308449 Honlapjának címe: http://www.ekovizig.hu; • Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Törzskönyvi azonosító száma: 308438 Honlapjának címe: http://www.fetivizig.hu; • Kőrös-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Törzskönyvi azonosító száma: 308483 Honlapjának címe: http://www.korkovizig.hu; • Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Törzskönyvi azonosító száma: 308384 Honlapjának címe: http://www.kdvkovizig.hu; • Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Törzskönyvi azonosító száma: 308405 Honlapjának címe: http://www.kdtvizig.hu; • Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Törzskönyvi azonosító száma: 308461 Honlapjának címe: http://www.kotikovizig.hu; • Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 56

Törzskönyvi azonosító száma: 308427 Honlapjának címe: http://www.nyuduvizig.hu; • Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Törzskönyvi azonosító száma: 308450 Honlapjának címe: http://www.tikovizig.hu A tizenkét környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság (KÖVIZIG) a miniszter irányítása alatt működő önálló jogi személy, önállóan gazdálkodó, közalkalmazottakat foglalkoztató központi költségvetési szerv, mely a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XIII. 23.) Kormányrendeletben, az alapító okiratokban és a felügyeleti szervi utasításban rögzített feladatokat látja el. Alaptevékenységként véleményezik a kiemelt térségekre vonatkozó, regionális, megyei és kistérségi területfejlesztési koncepciót és programot, a kiemelt térségek és a megyei területrendezési tervet, koordinálják, illetőleg közreműködnek a működési területük vízgazdálkodását érintő koncepciók és tervek elkészítésében, gondoskodnak a közcélú, állami és önkormányzati, továbbá saját célú vízi létesítmények fejlesztési, fenntartói, üzemeltetési összhangjának megteremtéséről. Közreműködnek a nemzetközi, különösen a határvízi egyezményekből adódó feladatok ellátásában, a települési ivóvízminőség-javítással, valamint a települési szennyvizek tisztításával és ártalommentes elhelyezésével kapcsolatos nemzeti és regionális programok elkészítésében. Együttműködnek a helyi önkormányzatokkal, a vízgazdálkodási társulatokkal a vízgazdálkodási feladatok megoldásában, valamint ellátják a vagyonkezelői feladatokat a vagyonkezelésükben lévő kincstári vagyontárgyak tekintetében. Működtetik külön jogszabály alapján az e feladat ellátására át nem adott kizárólagos állami tulajdonban lévő vízi létesítményeket, és az állami tulajdonú felszíni vizek, vízi létesítmények kezelésének ellátásához szükséges laboratóriumokat, végzik a vagyonkezelésükben lévő állami tulajdonú vizek szabályozását, mederfenntartását, partvédelmét. Feladataik ellátását az alábbi főbb szakmai tevékenységek és mennyiségi mutatók jellemzik: • Vízminőségi- és helyi vízkárelhárítás operatív ellátása; • Árvízmentesítés, árvízvédelem, jégvédelem; • Az összes árvízvédelmi védvonal hossza 5.531 km, melyből a kizárólag állami tulajdonban maradó védvonalak hossza 4.180 km; • Erdészeti tevékenység végzése a védvonalak mentén lévő véderdőkben; • A kezelésben lévő véderdők területe összesen 15.562 ha.; • Folyógazdálkodási feladatok; • (Duna, Szentendrei és Margitszigeti ágak összesen 451 km hosszban, Tisza, Dráva 724 km hosszban, az egyéb folyók hossza összesen 1.566 km. Holtágakkal kapcsolatos vízgazdálkodási feladatok ellátása.); 57

• Hajóút kitűzési feladatok; • Duna hajózható hossza 412 km, a Tisza, Dráva hajózható hossza 652 km, az egyéb folyók hajózható hossza 342 km; • Tószabályozás; • A tavak vízfelülete összesen 818 km2, a kiemelt tavak (Balaton, Velencei-tó, Kis-Balaton, Fertő-tó, Kiskörei tározó és a Ráckevei (Soroksári) Duna partvonal hossza a szigetekkel együtt 632 km, ebből belterületi parthossz 262 km; • Vízrendezés, sík- és dombvidéki vízgazdálkodás, belvízvédelem; • A síkvidéki csatornák teljes hossza (állami és önkormányzati tulajdonú együtt) 34.184 km, melyen a vízgazdálkodási szakmai segítségnyújtási, egyeztetési feladatokat látnak el. A dombvidéki vízfolyások teljes hossza (állami és önkormányzati tulajdonú) 38.818 km; • Vízhasznosítás; • Engedélyezett mezőgazdasági vízhasználatok száma 7.630 db. Öntözésre berendezett terület 250.853 ha.; • Víziközmű létesítésével és működésével kapcsolatos szakmai feladatok ellátása • Vízkészlet-gazdálkodás; • Vízrajzi feladatok ellátása; • A többcélú vízgazdálkodási feladatok ellátása; • Működtetik és fenntartják a kezelésükben lévő vízgazdálkodási célú nagyműtárgyakat és nevesített főcsatornákat; • Területi felügyelet, vagyonvédelem gát-, csatornaőr és felügyelők, szivattyúgép kezelők alkalmazásával. A vízügyi igazgatóságok feladatainak ellátásához a költségvetési törvényben 2010. évben 14.018,4 millió forint kiadás, 11.595,4 millió forint költségvetési támogatás és 2.423,0 millió forint bevétel került jóváhagyásra. Az előirányzatok az év folyamán 47.137,4 millió forintra módosultak, míg a teljesítés 41.543,1 millió forint, ami a módosított előirányzat 88,1%-a. A 2009. évi kiadásokat (28.926,1 millió forint) a 2010. évi kiadások 43,6%-kal haladják meg. Ez lényegében az igazgatóságok 2010. évi rendkívüli időjárás okozat ár- és belvízi védekezési, helyreállítási kiadásaival van összefüggésben, amelynek túlnyomó része a központi költségvetés által rendelkezésre bocsátott támogatásból került finanszírozásra. A kiadásokon belül a személyi juttatások teljesítése 12.941,1 millió forint (az eredeti előirányzat 8.786,9 millió forint), ami a módosított előirányzat 97,0%-a és a 2009. évi teljesítésnél 21,8%-kal magasabb. A növekedés oka, hogy a biztonságos árvízi és belvízi védekezés csak jelentős túlmunkával volt biztosítható az árvízi szakembergárda által, illetve a vízügyi igazgatóságok jelentős létszámú munkaerőt foglalkoztattak a közmunkaprogramban és közcélú munka keretében. A dologi kiadások teljesítése 2010. évben 16.378,6 millió forint (az eredeti előirányzat 2.756,5 millió forint), ami a 2009. évi teljesítésnél 91,6%-kal több. A dologi kiadások rendkívüli mértékét az előzőekben már említett árvízi és belvízi védekezési kiadások

58

teszik ki, mint pl.: hajtó és kenőanyag beszerzés, villamos energia díjak, helyreállítási költségek. Az igazgatóságok dologi kiadásaiból 2010. évben 170,0 millió forint került zárolásra az 1132/2010. Kormányhatározat alapján. A vízügyi igazgatóságok 123,2 millió forint intézményi beruházási eredeti kiadási előirányzattal rendelkeztek, a teljesítés 8.063,8 millió forint, ez az előző évi teljesítéshez (4.837,3 millió forint) képest jelentős növekedést mutat. Az intézményi beruházások pályázati forrásokból valósultak meg, főként az árvíz-, ivóvízbázis védelemmel, folyó- és tószabályozásokkal, ingatlan és földvásárlásokkal, védművek helyreállításával, gépvásárlásokkal kapcsolatban. A kormányzati beruházások - összhangban az intézményi beruházásoknál említett célokkal - 776,8 millió forint összegben valósultak meg. Az intézmények által teljesített felújítások összeg 133,8 millió forint volt. Az intézmények bevételeiket 13.590,4 millió forintban teljesítették, ez a 2009. évi teljesítést 14,3%-kal haladja meg. A bevételeken belül az intézményi működési bevételek 3.632,6 millió forintban teljesültek, ennek legnagyobb része, a szolgáltatásokból származó bevételekből (vízerőkészlet, öntözővíz szolgáltatási díjak), a bérleti díjakból, vállalkozási tevékenységből, tárgyi eszközök értékesítéséből, műszaki biztonsági szolgálat munkaerő és eszköz kapacitásának hasznosításából adódik. Jelentős összegű a felhalmozási bevételek teljesítése, 8.210,6 millió forint, ami a pályázatokon elnyert bevételekkel van összefüggésben. A felügyelőségek 2009. évi előirányzat maradványa 2.079,8 millió forint volt, amelyből a kötelezettségvállalással terhelt összeg szinte teljes mértékben felhasználásra került. A 2010. évi előirányzat maradvány összege 4.609,7 millió forint, amiből 4.599,6 millió forint a kötelezettségvállalással terhelt maradvány. Az intézmények 2010. évi engedélyezett létszám előirányzata 3.831 fő volt, amely évközben 3.822 főre módosult, a munkajogi zárólétszám 3.903 fő, az átlagos statisztikai állományi létszám 4.789 fő, ami a közmunka keretében foglalkoztatottakkal van összefüggésben. Az intézmények munkáltatói kölcsönt összesen 11,4 millió forint összegben nyújtottak a dolgozóik részére. A költségvetési cím egyes intézményei az alapító okiratban meghatározott vállalkozási tevékenységet folytattak, melyek jellegük szerint ipari szolgáltatás, tervezés, szakértői tevékenység, műszaki ellenőrzés, társszervi megrendelésre végzett szivattyútelep felújítás, szivattyúzási szolgáltatás, ipari víz biztosítása stb. Az így befolyt bevételek az alaptevékenység ellátására kerültek felhasználásra.

59

Gazdasági társaságban részesedéssel a Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság rendelkezett. Az igazgatóság kisebbségi alapító tagja a Hidrológusok Baranyáért Alapítványnak és a Visszatérés Alapítványnak. Társadalmi szervezetet, alapítványt négy igazgatóság támogatott összesen 3,3 millió forint összegben. 17. Cím: Nemzeti Földalapkezelő Szervezet Az Országgyűlés a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvénnyel (a továbbiakban: Nfatv.), az állami tulajdonban lévő termőföldvagyonnal való ésszerű, és a földbirtok-politikai céloknak megfelelő gazdálkodás, továbbá a termőföldnek a mezőgazdasági termelés ökológiai feltételeire, valamint a gazdaságosság és a jövedelmezőség szempontjaira figyelemmel történő hasznosításának elősegítése, a családi gazdaságokon alapuló korszerű birtokszerkezet kialakításának előmozdítása érdekében 2010. szeptember 1-jével létrehozta a Nemzeti Földalapot. A Nemzeti Földalap felett a Magyar Állam nevében a tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket az agrárpolitikáért felelős miniszter a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA, törzskönyvi azonosító száma: 775706, honlapjának címe: http://www.nfa.hu/) útján gyakorolja. Az Nfatv.-ben meghatározott intézményi és a Nemzeti Földalaphoz kapcsolódó feladatok teljes mértékben végrehajtásra kerültek. Felépítésre került az NFA központi szervezete. Elkezdődött a szervezet elhelyezésére szolgáló székhely és területi képviseletek kialakítása és a tevékenységhez szükséges eszközök beszerzése. Az intézmény 2010. évi működési költségvetését a szervezet teljes körű felépítésére fordította. Meghatározásra került a szervezet struktúrája. Kialakításra kerültek a vagyon kezelését ellátó és a „back office” igazgatóságok, elkezdődött a területi irodák megszervezése. Megkezdődött a szervezet működését meghatározó szabályozók, szabályzatok kialakítása. A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet évközi megalakulása miatt eredeti előirányzattal nem rendelkezett. A szükséges forrásokat a fejezet bocsátotta az intézmény rendelkezésére. Fentiek alapján az intézmény módosított kiadási és támogatási előirányzata 84,1 millió forint volt, a teljesítés pedig 46,4 millió forint. A kiadásokon belül a személyi juttatások teljesítése 35,5 millió forint, a munkaadókat terhelő járulékok teljesítése ezzel összhangban 8,9 millió forint, míg a dologi kiadások teljesítése 2,0 millió forint volt. Az NFA 2010. évi előirányzat maradványának összege 37,7 millió forint, amiből 29,7 millió forint kötelezettségvállalással terhelt, ez főként felhalmozási és dologi kiadásokra került lekötésre, míg a nem terhelt maradvány összege 8,0 millió forint.

60

Az intézmény 2010. évi engedélyezett létszám előirányzata 145 fő, az év végével betöltött munkajogi zárólétszám 37 fő. Az intézmény gazdasági társaságban nem vesz részt, munkáltatói kölcsönt dolgozói részére nem nyújtott, vállalkozási tevékenységet nem folytatott.

IV. Fejezeti kezelésű előirányzatok költségvetésének teljesítése A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2010. évi XLII. törvény 2010. május 29-én lépett hatályba, amely alapján a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) fejezet, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) fejezet és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) fejezet jogutódjaként a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet névmódosításával, annak bázisán jött létre. Az összevonás végrehajtásával a két fejezet fejezeti kezelésű előirányzatai összevezetésre kerültek 2010. július 1-jével, amelyet követően a Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet eredeti kiadási, bevételi és támogatási előirányzatai a fejezeti kezelésű előirányzatok vonatkozásában az alábbiak szerint alakult ki: Kiadás

Cím, alcím 20/01 Beruházások összesen 20/02 Ágazati célelőirányzatok összesen 20/03 Egyéb fejezeti kezelésű előirányzatok össz. 20/04 Egyéb uniós támog. kiegészítő támog. 20/05 Nemzeti támogatások 20/06 Állat- és növénykártalanítás 20/07 Árfolyamkockázat és egyéb EU által nem térített kiadások 20/11 Vidékfejlesztési és halászati programok 20/13 EU tagságból eredő feladatok 20/14 Fejezeti általános tartalék Fejezeti kezelésű előirányzatok összesen:

Bevétel millió forint

Támogatás

974,9 4 515,4

1 500,0

974,9 3 015,4

8 272,8

-

8 272,8

3 350,0 49 203,8 500,0

2 000,0 -

3 350,0 47 203,8 500,0

2 000,0

-

2 000,0

131 198,4 400,0 340,0 200 755,3

96 873,5 100 373,5

34 324,9 400,0 340,0 100 381,8

A két fejezet összevonása alapján kialakult új 2010. évi címrend nem változott jelentősen a 2009. évi volt FVM és KvVM fejezeti kezelésű előirányzataihoz képest.

61

A 2010. évi kiadási előirányzatot a végrehajtás során 67.685,2 millió forint előző évi előirányzat maradvány - ebből a vidékfejlesztési és halászati programok maradványa 14.780,5 millió forint - és 170.768,8 millió forint bevétel növelte. Itt kell megjegyeznünk, hogy a fejezeti kezelésű előirányzatok (VM Irányító Szervezet) beszámolójával kapcsolatosan, a követelésállományokra vonatkozóan – az Állami Számvevőszékkel egyeztetve – önrevízió végrehajtására került sor. A bevételek növekedése mellett, az államháztartási egyensúly és hiánycél tartása miatt, a tárca fejezeti kezelésű előirányzatainak támogatási előirányzatából a Kormány 1132/2010. (VI.18.) számú határozata alapján összesen 3.489,2 millió forint került zárolásra, majd elvonásra, továbbá a központi költségvetési fejezetek és a társadalombiztosítási költségvetési szervek 2009. évi előirányzat-maradványainak kezeléséről szóló 1273/2010. (XII.8.) Kormányhatározat (a továbbiakban: 1273/2010. (XII.8.) Kormányhatározat) alapján további 1.641,0 millió forint került zárolásra. A fejezeti kezelésű előirányzatok módosított kiadási előirányzata és teljesítése az alábbiak szerint alakult: Cím, alcím 20/01 Beruházások összesen 20/02 Ágazati célelőirányzatok összesen 20/03 Egyéb fejezeti kezelésű előirányzatok össz. 20/04 Egyéb uniós támog. kiegészítő támog. 20/05 Nemzeti támogatások 20/06 Állat- és növénykártalanítás 20/07 Árfolyamkockázat és egyéb EU által nem térített kiadások 20/08 PHARE programok és átmeneti támogatás programjai összesen 20/09 Nemzeti diverzifikációs program 20/10 alcím összesen 20/11 Vidékfejlesztési és halászati programok 20/12 VM árvízkárosultak megsegítése 20/13 EU tagságból eredő feladatok 20/14 Fejezeti általános tartalék 20/15 Nemzeti vidékfejlesztési terv 20/16 SAPARD támogatás összesen Fejezeti kezelésű előirányzatok összesen:

62

Előirányzat Teljesítés millió forint 1 481,8 769,5 44 028,5 13 840,8

% 51,9 31,4

7 948,9

4 639,3

58,4

5 009,3 54 742,9 530,9

3 729,7 48 993,8 1 219,5

74,5 89,5 229,7

10 336,8

9 696,5

93,8

292,8 902,3 1 219,8

295,7 49,2 1 203,3

101,0 5,5 98,6

199 803,5 4,9 241,5 470,3 106,3 327 120,5

168 486,0 4,9 59,9 483,4 43,6 253 515,1

84,3 24,8 102,8 41,0 77,5

A fejezeti kezelésű előirányzatok 2010. évi összes maradványa 51.878,8 millió forint, ebből kötelezettségvállalással terhelt maradvány 50.624,6 millió forint. Az egyes előirányzat csoportok törvény szerinti jogcímeinek végrehajtásáról az alábbiakban számolunk be:

20/1. alcím Beruházások 20/1/4. Természetvédelem beruházásai Ezen fejezeti kezelésű előirányzat nem rendelkezett 2010. évben eredeti előirányzattal, azaz az előirányzat a 2009. évről áthúzódó 9,8 millió forint maradvány felhasználását szolgálta. Az előirányzatból a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság beruházása valósult meg központi beruházás keretében. A feladat megnevezése "Szőlőültetvények kisajátítása". Az előirányzaton 0,1 millió forint kötelezettségvállalással terhelt maradvány képződött. 20/1/5/00 Regionális víziközmű rendszerek állami kötelezettségei és pályázati fejlesztéshez szükséges önerő Az előirányzat a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. és a Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt. (TRV ZRt.) KEOP pályázatainak önerő biztosításához nyújtott támogatást. Az önerő támogatás 2010. évi címzettje a Tiszamenti Regionális Vízmű Zrt. „Kiskörei Szennyvíztisztító Telep tisztítási hatásfok javítása és bővítése” megnevezésű KEOP projektje volt. A 2010. évi eredeti előirányzat 50,0 millió forint volt, amelyet kiegészített a 2009. évről áthúzódó 100,0 millió forint maradvány. A 2010. évi eredeti támogatás a 2009. évi összeg 25%-át teszi ki. Az előirányzatból 100,0 millió forint kifizetés teljesült, a keletkezett 50,0 millió forint maradvány kötelezettségvállalással terhelt. A 2010. évben kifizetésre került összeg a 2009. évi maradványból került teljesítésre, a 2009. évi „Dunakeszi szennyvíztisztító telep fejlesztése” megnevezésű feladatterv intézkedésének megfelelően, azaz a szükséges önerő támogatás biztosításával a beruházás befejeződött. A Kiskörei Szennyvíztisztító Telep fejlesztéséhez kapcsolódóan az elmúlt évben elkészült a Magyar Államkincstár által befogadott finanszírozási alapokmány létesítményjegyzéke, valamint megkötésre került - a hivatkozott KEOP pályázat önrészének állami támogatására - a VKKI és TRV Zrt. közötti 2010. évi Megállapodás, amely alapján 2011-ben megtörténik a TRV Zrt. által továbbszámlázásra kerülő (megelőlegezett) önrész számlák kiegyenlítése.

63

20/1/7/00 Vízkárelhárítási művek fejlesztési és állagmegóvási feladatai A 2010. évi eredeti előirányzat 500,0 millió forint volt, amelyet kiegészített a 2009. évről áthúzódó 274,4 millió forint maradvány. A 2009. évi támogatási előirányzat 40%-át teszi ki a 2010. évi eredeti támogatás. Az előirányzatból 664,1 millió forint került felhasználásra, a keletkezett 110,3 millió forint maradvány kötelezettségvállalással terhelt. Ezen előirányzatból feladatterv alapján a Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságok részére kerültek központi beruházási keretek jóváhagyásra. A támogatási összeg felhasználásával az alábbi fontosabb feladatok valósultak meg: • megtörtént a Tiszalöki vízlépcső I. sz. gáttáblájának rekonstrukciója; • a Kiskörei duzzasztómű részleges revíziója, egy nyílás hidraulikus munkahengerének cseréje; • a Kamarási Duna (Bajai téli kikötő) kotrása; • a Szavai és az Ásványi szivattyútelepek részleges rekonstrukciója; • a Kunpeszéri zsilip felújítása; • a Zámolyi tározó rézsűburkolatának helyreállítása; • a Barcsi medencés kikötő kotrása; • a Balatoni kitűző jelek uniós előírás szerinti átalakítása; • a Kis-Balaton 21T, 4T és 2T jelű műtárgyak felújítása; • a védelmi infrastruktúra magasépítési létesítményeinek részleges rekonstrukciója; • a Kettős-Körös árvízvédelmi töltése egy szakaszának rekonstrukciója, belvízvédelmi főcsatornák szakaszos kotrása, szivattyútelepek részleges rekonstrukciója. 20/1/9/00 Balatoni Regionális víziközmű-hálózat fejlesztése Az egyes beruházások megvalósítására az előirányzaton a 2010. évben összesen 116,1 millió forint állt rendelkezésre, amelyből a 2010. évi eredeti előirányzat 50,0 millió forint, a 2009. évi kötelezettségvállalással terhelt előirányzat-maradvány 66,1 millió forint volt. A 2009. évi eredeti támogatás összegének mindössze 23,7%-a a 2010. évi eredeti támogatási előirányzat. Az előirányzatból 64,0 millió forint kifizetés teljesült, így 52,1 millió forint maradvány keletkezett, amelyből 5,5 millió forint kötelezettségvállalással nem terhelt. A 2010. évben megvalósított feladat a Balatonfűzfő szennyvízelvezető rendszer szaghatás csökkentése volt. A források szűkössége miatt az előkészítő Tanulmánytervre alapozott tenderterv szerinti feladatok szükségesnél kevesebb átemelőt érintő, csökkentett műszaki tartalmú megvalósítása a 2009. április 25-én megkötött, módosított Vállalkozási szerződés szerinti határidőre megtörtént, az üzembe helyezési eljárásra 2010. november 4-én került sor. A 2010. évben biztosított forrásokra tekintettel - az I. ütem kiegészítéséhez, illetve a II. ütem előkészítéséhez kapcsolódó közbeszerzési eljárások keretében - kiegészítő kivitelezői munkákra, továbbá a folytatást megalapozó közbeszerzési eljáráshoz 64

szükséges tenderterv elkészítésére vonatkozó Vállalkozási szerződések kerültek az elmúlt év végén megkötésre. 20/1/13. Intézmények központi beruházása Ezen jogcímcsoport 2010. évi eredeti előirányzata 74,9 millió forint volt, amelyet 31,3 millió forint maradvány egészített ki. A 2009. évi maradványból 30,7 millió forint felhasználására került sor, 0,6 millió forint pénzügyi teljesítése pedig a 2011. évre húzódik át. A 2009. évhez képest nem változott az előirányzat támogatási összege. Az előirányzaton a Kormány 1132/2010. (VI.18.) számú határozata alapján 57,9 millió forint került zárolásra, így a 2010. évben sem volt módja a minisztériumnak nagyobb intézményi beruházás megindítására. Az eredeti előirányzatból 17,0 millió forint került jóváhagyásra a Magyar Mezőgazdasági Múzeum részére a korábbi években megkezdődött intézményi fűtési rendszer korszerűsítésének folytatáshoz, amely támogatási összeg felhasználásra is került 2010. évben. Az előirányzaton 2010. évben 0,6 millió forint kötelezettségvállalással terhelt maradvány keletkezett, amelynek felhasználására 2011. évben kerül sor. 20/1/19/00 EU Víz Keretirányelv végrehajtásának feladatai Az előirányzat keretében végrehajtandó feladatok az elmúlt években több önálló költségvetési előirányzatot alkottak. A fejezeti sorok összevonásával a 2010. évi támogatási összeg is jelentősen lecsökkent, az eredeti előirányzat mindössze 48,4%-a az előző évinek. Az előirányzaton 2010. évben összesen 154,7 millió forint állt rendelkezésre, amelyből a 2010. évi eredeti előirányzat 100,0 millió forint, a 2009. évi kötelezettségvállalással terhelt előirányzat-maradvány 54,7 millió forint volt. Az előirányzatból 137,4 millió forint felhasználása valósult meg, így 17,2 millió forint maradvány keletkezett, amely összeg kötelezettségvállalással nem terhelt. Az előirányzat felhasználását az 1996-ban megkezdett vízbázisvédelmi célprogram végrehajtásáról szóló hazai jogszabályok és az EU Víz Keretirányelve határozzák meg. A hazai ivóvízellátás több mint 90 %-a felszín alatti vízkészletekből történik. Ennek mintegy kétharmadát adják a sérülékeny üzemelő vízbázisok, melyeknél a felszíni eredetű szennyezés kockázata igen nagy. Az előirányzatból finanszírozott beruházások célja a sérülékeny vízbázisok állapotfelmérése, a szükséges megfigyelőhálózat kiépítése, a védőterületek kijelölése és javaslat kidolgozása a szennyezéseket csökkentő, vagy megelőző intézkedésekre. A 2010. évben rendelkezésre álló forrásokból 14 db üzemelő és 1 db távlati vízbázis beruházásának finanszírozása valósult meg, azonban 4, illetve 1 megnyitott okiratú üzemelő és távlati vízbázis folytatására nem volt lehetőség. Összefoglalva elmondható, hogy 2010. év végére 7 üzemelő vízbázis beruházás fejeződött be, így a programban 307 üzemelő vízbázis beruházás (318 elindultból) és 56 távlati vízbázis (58 elindultból) beruházás zárult le. 20/1/20/00 Ivóvíz-minőség javító program

65

Az egyes beruházások megvalósítására összesen 755,2 millió forint állt rendelkezésre, amelyből a 2009. évi kötelezettségvállalással terhelt előirányzat-maradvány 555,2 millió forint, a 2010. évi eredeti előirányzat 200,0 millió forint volt. 2009. évhez képest 2010-ben az előirányzat támogatásának eredeti összege 77,1%-kal csökkent. Az előirányzatból 261,3 millió forint felhasználása valósult meg, így 493,9 millió forint maradvány keletkezett, amely összeg kötelezettségvállalással terhelt. Az előirányzatból került finanszírozásra a Nyugat-balatoni Regionális Vízmű V/B ütem, amely beruházás célja a Nyugat-balatoni és Északkelet-balatoni Regionális Vízművek összekötése. Az eredeti beruházási program kiegészítésre került a sümegi alrendszer vízminőség javítására a Nyirád – Darvastói összekötés megvalósításával. Ezzel összefüggésben elkészült a 300 m³-es hidroglóbusz telepítése, valamint az udvartéri vezetékek és műtárgyak kiépítése a Darvastói Vízműtelepen, továbbá villamos munkákra és a Nyirádi rendszer északi ágán is gépészeti beavatkozásra került sor. Az előirányzat biztosítja továbbá Almásfüzitő, Kocs, Nagyigmánd területén az egészséges ivóvízellátás-hálózat kiépítését is. A Mocsa-Almásfüzitő közötti vezeték megvalósításának beruházása kapcsán az elmúlt év végéig megépült a távvezeték Mocsa - Naszály víztorony közötti szakasza. A vízjogi létesítési engedély - a 2010. november 30-i határozat értelmében - a Naszály víztoronytól Almásfüzitőig terjedő részfeladatra vonatkozóan is rendelkezésre áll. 20/2 alcím Ágazati célelőirányzatok 20/2/1/00 Vízkárelhárítási művek fenntartása Ezen jogcímcsoport 2010. évi eredeti előirányzata 1.000,0 millió forint volt, amely összeg az állami tulajdonú vízkár-elhárítási létesítmények és a kapcsolódó infrastruktúra fenntartási feladatainak forrását biztosítja. A 2010. évi eredeti támogatás összege megegyezik a 2009. évi eredeti támogatás összegével. Az előirányzaton évközben a Kormány 1132/2010. (VI. 18.) számú határozatában elrendelt zárolás 78,0 millió forint összeggel csökkentett. A fennmaradó összeg - feladat arányosan átadásra került az év során a vízügyi igazgatóságok részére, maradvány nem keletkezett. A támogatási kereteken felül több igazgatóság a saját bevételéből is jelentős összegeket fordított a vízkárelhárítási létesítmények fenntartottsági állapotának javítására. A vízügyi igazgatóságoka rendelkezésükre álló forrásokat maximálisan kihasználták, a feladatokat a szakmai prioritás szerint végezték. 20/2/2/00 Szigetköz térség kárainak mérséklése, környezeti monitoring működtetése

66

Ezen fejezeti kezelésű előirányzat 2010. évi eredeti előirányzata 20,0 millió forint volt, amely összeg felhasználásra került az év során, maradvány nem keletkezett. A 2010. évi eredeti támogatási előirányzat 26,7%-a az előző évinek. A Kormány a 2009/1993. (HT. 7.) Kormányhatározat mellékletének 1. pontja alapján bízta meg a mindenkori környezetvédelemért felelős minisztert a Duna-Monitoring környezeti adatgyűjtő és információs rendszerek működtetésével, fejlesztésével, illetve koordinációjával. A korábbi Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, felhasználva a térségben az 1980-as évek végétől működő területi megfigyelő rendszert, azt folyamatosan bővítve kiépítette a jelenleg működő monitoring hálózatot. A monitoring rendszer keretében hidrológiai, vízminőségi, hidrogeológiai és biológiai megfigyelések folynak. A monitoring működésében résztvevő intézmények: • Felszíni vizek szintjének és vízhozamának mérése: Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (ÉDU KÖVIZIG), Győr; • Felszíni vizek minősége: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (ÉDU KTVF), Győr; • Felszín alatti vizek megfigyelő kútjai: ÉDU KÖVIZIG, Győr; • Felszín alatti vizek minősége: ÉDU KTVF, Győr; • Talajnedvesség monitoring: Nyugat-magyarországi Egyetem, Mosonmagyaróvár; • Erdészeti monitoring: Erdészeti Tudományos Intézet; • Biológiai monitoring: ELTE, MTM Állattár, MTA ÖBKI, koordinál: MTA Szigetközi Munkacsoport A szlovák fél 1992. október 23-án megkezdte a Duna elterelését szlovák területen az 1851,7 fkm-nél, majd üzembe helyezte az „ideiglenes megoldást”. A magyar és a szlovák kormány között 1995. április 19-én Megállapodás született az ideiglenes vízmegosztás mértékére és a fenékküszöb hatásainak értékelésére. A megállapodás értelmében a felek a Szigetközben, ill. a Csallóközben 1995. óta monitoring rendszereket működtetnek. A hidrológiai, vízminőségi és biológiai megfigyelések éves értékelésére - a két fél által elfogadott és kölcsönösen átadásra kerülő Nemzeti Jelentések alapján - a magyar és a szlovák fél Közös Éves Jelentést készít a fenékküszöbös vízpótlás hatásairól. A tárca a jelentéseket az érintett tárcák, valamint az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottsága részére minden évben megküldi. A 2010. évi eredeti előirányzat felhasználása az alábbiak szerint vezethető le: Fejezeten belüli átcsoportosítás: 8,0 millió forint, volt KvVM igazgatás 0,2 millió forint, Fejezetek közötti átcsoportosítás 11,8 millió forint, Összesen: 20,0 millió forint. A korábbi évekhez mérten jelentősen lecsökkent a megfigyelésekre fordítható keret összege, ezért a megfigyelések köre, illetve gyakorisága szűkítésre került. 67

20/2/3/00 Nemzetközi fizetési kötelezettségek A fejezeti kezelésű előirányzat 2010. évi eredeti előirányzata 108,0 millió forint volt, amelyet 60,0 millió forint 2009. évről áthúzódó maradvány egészített ki. 2009. évhez képest 2010-ben az előirányzat eredeti támogatási összege 40%-kal csökkent. Az előirányzat a 2010. év során teljes mértékben felhasználásra került, maradvány nem keletkezett. Ezen előirányzatból kerültek biztosításra Magyarország, illetve a volt KvVM környezetvédelmi, természetvédelmi, illetve vízügyi nemzetközi egyezményekben/jegyzőkönyvekben (a továbbiakban: szerződések) és szervezetekben létesített tagságából adódó hozzájárulási/tagdíjfizetési kötelezettségei, illetve bizonyos esetekben önkéntes hozzájárulások fedezete. Az önkéntesen felajánlott hozzájárulások politikai és nemzetközi együttműködési szempontból fontosak, az ország megítélését illetően a viszonylag szerény összegek is komoly presztízsnyereséggel jártak, ill. járnak. Az adott szerződésekben és szervezetekben a tagság országgyűlési ratifikációval, Kormányzati jóváhagyással, vagy a volt KvVM és jogelődei vezető testületei, ill. vezetői döntéseinek alapján létesült. A szerződéseket törvények vagy Kormányrendeletek hirdették ki, bizonyos szervezetek esetében pedig Magyarország ENSZ, EU, ill. OECD tagsága szolgáltatja az alapot. A tagdíjak/hozzájárulások a nemzetközi szerződések és a nemzetközi szervezetek operativitását, a részes feleknek/tagoknak nyújtott titkársági és szakmai/tudományos szolgáltatások biztosítását, továbbá a részes felek/tagok által elhatározott stratégiák, programok, projektek végrehajtását szolgálják. Az előirányzat a minisztérium igazgatása részére került átcsoportosításra. Megjegyezzük, hogy hasonló célok finanszírozására a volt FVM költségvetésében is rendelkezésre állt fejezeti kezelésű előirányzat, amely előirányzatok a 2011. évi tervezés menetében összevonásra kerültek. 20/2/4/00 Szigetközi vízpótlással kapcsolatos működési kiadások Ezen fejezeti kezelésű előirányzaton a 2010. évben 90,0 millió forint állt rendelkezésre, amely összeg felhasználásra került az év során, maradvány nem keletkezett. A 2010. évi eredeti támogatás összege a 2009. évi előirányzat 90%-át teszi ki. A 2010. évi előirányzat ÉDU-KÖVIZIG részére került jóváhagyásra a következő feladatok finanszírozásához: „A hullámtéri vízpótló rendszer nagyműtárgyainak (Dunakiliti duzzasztó, Fenékküszöb, Szivárgó csatorna 6 műtárgya) és a hullámtéri ágrendszer létesítményeinek (hullámtéri ágak, vízszintszabályzó műtárgyak, ágvég-

68

lezárások, partvédőművek, Denkpáli megcsapoló műtárgy és hallépcső) üzemelési és karbantartási feladatainak elvégzése”. További feladatként jelentkezett a mentett oldali vízpótló rendszer üzemeltetése keretében a Zátonyi-Duna, Nováki csatorna, Pontyos-Örvényi csatorna, HédervárDarnózseli csatorna, Gombócos-Bár-Duna, Zsejkei csatorna, Lipóti-Holt-Duna és a Parlagnyilasi csatorna medreinek és műtárgyainak kezelése, karbantartása. Az előirányzat célja a vízpótló rendszer monitoring és vízrajzi észlelő hálózatának üzemeltetése és karbantartása is. A feladatok elvégzése és a pénzügyi teljesítés teljes körűen megtörtént. 20/2/5/00 Balaton intézkedési terv és nagy tavaink védelme program A 2000/60/EK Víz Keretirányelv (EU VKI) végrehajtása, az 1075/2003. (VII.30.) Korm. határozatban foglaltak időarányos felülvizsgálatáról és a Balatonnal kapcsolatos további intézkedésekről szóló 1033/2004. (IV.19.) Korm. határozat, valamint a Velencei-tó-Vértes Kiemelt Üdülőkörzet Területfejlesztési Koncepciójáról szóló 1117/2003. (XI.28.) Korm. határozat, a 2158/1998. (V.27.) Korm. határozattal módosított 1031/1995. (IV.19.) Korm. határozat a Velencei-tó turisztikai és természeti értékeinek megőrzését, a vízminőség javítását elősegítő intézkedési tervről 2010-re is számos olyan feladatot határozott meg, amelyek végrehajtásáért elsőhelyi felelősséggel a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium jogutódjaként a Vidékfejlesztési Minisztérium tartozik. Az előirányzat a Balaton és nagy tavaink (Velencei-tó, Tisza-tó) védelmével kapcsolatos fenti Korm. határozatokból származó VM feladatok ellátására szolgál. Ezen belül: a Balaton ökológiai védelme és a vízminőség javítása, a Velencei-tó turisztikai és természeti értékeinek megőrzése, a Tisza-tó ökológiai állapotvizsgálata. Ezen fejezeti kezelésű előirányzaton a 2010. évben 40,0 millió forint állt rendelkezésre, amely összeg felhasználásra került az év során, maradvány nem keletkezett. A 2009. évhez képest 2010-ben 12,0 millió forinttal (23,1%-kal) csökkent az eredeti támogatási előirányzat. A forrás elosztása feladatarányosan történt, a résztvevő intézmények kimagasló szakmai munkát végeztek. A forrás megoszlása az intézmények között az alábbiak szerint alakult: Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (KTVF): 22,5 millió forint, Nyugat-dunántúli KTVF: 5,0 millió forint, Dél-dunántúli KTVF: 4,0 millió forint, Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság: 3,5 millió forint, Közép-Tisza-vidéki KTVF: 1,0 millió forint, Országos Meteorológiai Szolgálat: 2,0 millió forint,

69

Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság:

2,0 millió forint.

A Programban megfogalmazott jelentősebb feladatok: A Balaton ökológiai védelme és a vízminőség javítása: Balaton nyíltvíz és vízfolyások monitoringja, Balatoni Információs és Tájékoztató Rendszer üzemeltetése, fejlesztése, klorofill-a előrejelzés, az EU VKI szerinti vízminősítési rendszer biológiai elemeinek módszertani fejlesztése (fitobenton, halak) a Balatonon, a Kis-Balaton élővilágának monitorozása, speciális monitorhoz OMSZ feladatok: nedves kiülepedés mérése, csapadék-előrejelzés, csapadék adatszolgáltatás a Balaton vízszintjének szabályozása érdekében. A Közép-dunántúli KTVF koordinációjával működő Balatoni Tájékoztató és Információs Rendszer, az adatokat biztosító monitoring rendszer üzemeltetése, korszerűsítése, a közvélemény rendszeres tájékoztatásához szükséges további mérések elvégzése, klorofill-a előrejelzés, a Balaton mindenkori (elsősorban az üdülési szezonban) állapotáról szóló vizsgálatokról gyorsjelentések, tájékoztatók, sajtóanyagok készítése, az információk megjelentetése az Interneten, a VM honlapján. A Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer működésének ellenőrzése, vízminőségi vizsgálatok, a Kis-Balaton Információs Rendszer Működtetése. A Velencei-tó turisztikai és természeti értékei megőrzése: Velencei-tavi nyílt víz és vízfolyások monitoringja keretében: Velencei-tó és vízgyűjtője és felszíni vizeinek monitoringja, az EU VKI szerinti vízminősítési rendszer biológiai elemeinek módszertani fejlesztése (fitobenton, halak) - ezeket a feladatokat a Közép-dunántúli KTVF végezte el. Tisza-tó ökológiai állapotvizsgálata: Vízminőségi monitorozás, kapcsolódás a VKI feladatokhoz, mérőhelyek létesítése a Poroszlói-, Sarudi - öblökben és az Abádszalóki medencében, a vegetáció terjedésének vizsgálata az Abádszalóki-öbölben és a Sarudi-medencében. A Tisza-tavi információs és tájékoztató rendszer fejlesztése, üzemeltetése, az EU VKI szerinti vízminősítés és monitorozás feladatainak előkészítése és végrehajtása a Tisza-tavon, a természetvédelmi értékességét jelző mutatók (pl. biodiverzitás indexek), és a VKI ökológiai állapotértékelési rendszerének összevetése a Tisza-tó természetvédelmi szempontból kiemelten értékes víztereiben. A feladatokat a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség és KÖVIZIG – együttműködve a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósággal – végezte. 2010-ben a rendelkezésre álló 40,0 millió forintból a korábbi évektől eltérően a rendszeres monitoring-tevékenység minimum-programra csökkentésén kívül nem volt lehetőség megbízást adni: a VKI szerinti vízminősítési rendszer kidolgozására a Tiszatavon, a VKI szerinti vízminősítési rendszer biológiai elemeinek teljes körű módszertani fejlesztésére a Balatonon és Velencei-tavon, a Nagy tavak programhoz kötődő természetvédelmi célú monitoringra a Velencei-tavon és a Kis-Balatonon Duna-Ipoly és a Balaton-felvidéki Nemzeti Park számára. 20/2/6/00 Vörösiszap katasztrófa elhárítása

70

A Vörösiszap katasztrófa elhárítása előirányzatból a 2010. október 4-én a Magyar Alumínium Zrt. területén lévő iszaptároló gátjának átszakadása következtében történt vörösiszap-kiömléssel kapcsolatban felmerülő, védekezésben, valamint a helyreállításban részt vevő központi költségvetési szervek, védekezéssel összefüggő többletkiadásai kerülnek biztosításra a katasztrófa elhárítási célelőirányzatok felhasználásáról szóló 5/2010. (XII. 3.) BM rendelettel összefüggésben. Az előirányzat eredeti előirányzattal nem rendelkezik, a kiadások teljesítéséhez szükséges források a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló 2010. CLXIX. törvény 1. számú melléklet XIV. Belügyminisztérium fejezet 20. cím 1. alcím 34. Katasztrófa elhárítási célelőirányzatok terhére keret-megállapodás alapján kerülnek biztosításra a minisztérium részére. A 2010. évben pénzügyi teljesítésre nem került sor. A Vörösiszap katasztrófa elhárítása előirányzat a 20/2/6. jogcímen a Nemzeti éghajlatváltozási stratégia végrehajtása megnevezésű előirányzat helyébe lépett2010. év végén. A Nemzeti éghajlatváltozási stratégia előirányzat eredeti támogatási és kiadási előirányzata 30,7 millió forint volt. Az előirányzat évközben átadásra került a Nemzetgazdasági Minisztérium részére. Az előirányzaton az 1132/2010. (VI. 18.) számú Kormányhatározat alapján 15,8 millió forint zárolás került végrehajtásra. Kifizetésre a fejezetnél nem került sor. 20/2/7/00 Kincstári számlavezetési díjak és kamatfizetések A fejezeti kezelésű előirányzat 2010. évi eredeti előirányzata 10,8 millió forint volt, amelyet 4,4 millió forint 2009. évről áthúzódó maradvány egészített ki. A 2010. évi eredeti támogatási előirányzat az előző évinek a 18%-ára csökkent. Az eredeti előirányzatból 2,0 millió forint került zárolásra a Kormány 1132/2010. (VI. 18.) számú határozata alapján. A 2010. évi kifizetéseket figyelembe véve az előirányzaton 4,3 millió forint kötelezettségvállalással terhelt maradvány keletkezett. A Kincstár a kincstári számlavezetés és finanszírozás, a feladatfinanszírozási körbe tartozó előirányzatok felhasználása, valamint egyes államháztartási adatszolgáltatások rendjéről szóló 46/2009. (XII. 30.) PM rendelet 15. §-a értelmében a pénzforgalmi számlatulajdonosok forintszámláival összefüggő szolgáltatások után a hivatkozott rendelet 5. sz. mellékletében meghatározott díjakat számol fel. Az előirányzat a fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos számlák kezelésével összefüggő szolgáltatási díjak kifizetésére szolgált. Megjegyezzük, hogy hasonló célok finanszírozására a volt FVM költségvetésében is rendelkezésre állt fejezeti kezelésű előirányzat, amely előirányzatok a 2011. évi tervezés menetében összevonásra kerültek. 20/2/8 Víz- és környezeti kárelhárítás A fejezeti kezelésű előirányzat 2010. évi eredeti előirányzata 260,0 millió forint volt. Az előző évhez képest a 2010. évi eredeti támogatási előirányzat 35%-kal csökkent. Az előirányzat teljes körűen felhasználásra került, maradvány nem keletkezett.

71

A 2010. évi árvízi és belvízi események igazolták, hogy ez az összeg közel sem elegendő az állami alapfeladatot jelentő védekezési feladatok ellátásához, ahogy a védekezési költségek többéves átlagának is csak a töredékét teszi ki. Az alacsonyan tervezett támogatási előirányzat miatt a tavalyi évben történt rendkívüli árvíz- és belvíz védekezési feladatok finanszírozásához a Kormány döntése alapján az előirányzatra az alábbi átcsoportosítások történtek meg:

Eredeti előirányzat 1057/2010. (III. 5.) Korm. határozat 1091/2010. (IV. 13.) Korm. határozat 1099/2010. (IV. 23.) Korm. határozat -előző évi maradvány átvétele 1116/2010. (V. 11.) Korm. határozat 1128/2010. (V. 25.) Korm. határozat 1153/2010. (VII. 16.) Korm. határozat 1258/2010. (XI. 25.) Korm. határozat 1034/2010. (II. 12.) Korm. határozat 1307/2010. (XII. 23.) Korm. határozat Összesen:

millió forint 260,0 500,0 933,4 95,4 960,0 545,0 5 841,4 4 562,7 564,2 2 434,1 16 340,8

A fenti összegek a felsorolt Korm. határozatok alapján alapvetően a Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságok részére került átadásra. 20/2/9 Természetvédelmi kártalanítás Ezen fejezeti kezelésű előirányzat 2010. évi eredeti kiadási és támogatási előirányzata 28,8 millió forint volt. A 2010. évi eredeti támogatási összeg a 2009.évi eredeti támogatás 55,4%-át tette ki. Az eredeti előirányzatból 11,0 millió forint került zárolásra a Kormány 1132/2010. (VI. 18.) számú határozata alapján. A 2010. évi kifizetéseket figyelembe véve az előirányzaton 4,0 millió forint kötelezettségvállalással terhelt maradvány keletkezett. A természetvédelmi kártalanítás fejezeti kezelésű előirányzat a kártalanításokra, védett állatok által okozott károk megelőzésére, illetve védett természeti területek vásárlására állt rendelkezésre. A kártalanítás alapvető szabályait a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény és a természet védelmét szolgáló egyes támogatásokra, valamint kártalanításra vonatkozó 276/2004 (X. 8.) Kormánxrendelet határozza meg. Egyedi hatósági határozattal elrendelt természetvédelmi célú korlátozások nyomán 22 esetben került sor kártalanítás fizetésére 6 környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség részére. Ilyen jogcímen összesen 8,4 millió forint került kifizetésre a 2010. évben. A kártalanítás és riasztási költség kifizetése után fennmaradó összegből a védett természeti területek védettségi szintjének 72

helyreállításáról szóló 1995. évi XCIII. törvény és a földkiadó és földrendező bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény 12/C. §-a alapján négy nemzeti park igazgatóság részére összesen 9,4 millió forint került kifizetésre. 20/2/10 Természetvédelmi pályázatok támogatása Ezen fejezeti kezelésű előirányzat 2010. évi eredeti kiadási és támogatási előirányzata 574,1 millió forint volt, amely összegből 6,0 millió forint került zárolásra a Kormány 1132/2010. (VI. 18.) számú határozata alapján. A 2010. évi eredeti támogatási előirányzat az előző évihez képest csekély mértékben, 3,8 millió forinttal 0,7%-kal csökkent. A 2010. évi kifizetéseket figyelembe véve az előirányzaton 166,6 millió forint kötelezettségvállalással terhelt maradvány keletkezett. Az előirányzat a nemzeti park igazgatóságok és egy környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság nemzetközi nyertes pályázataihoz biztosította a 2010. évi hazai társfinanszírozást. Ez elsősorban a nemzetközi (pl. európai uniós alapok: LIFE, LIFE+, INTERREG, ETE, KEOP, ROP; Norvég és Svájci Alap, GEF) nyertes pályázatok támogatását szolgálta, kiemelten az önrész/társfinanszírozás biztosítását, az árfolyamkockázatok kezelését, a pályázat lezárása utáni előírt feladatok ellátását, illetve a pótlólagosan felmerült költségek forrásának megteremtését. Nagy volumenű, átfogó élőhelyrekonstrukciós tevékenységek, fajvédelmi programok megvalósítását tette lehetővé a LIFE/LIFE+ programoknál. Elsősorban ökoturisztikai beruházások valósultak meg a ROP forrásaiból, ahol a társfinanszírozás aránya 30-90% között változik konstrukciótól, illetve régiótól függően. Szintén élőhely-rekonstrukciós, kutatási, illetve környezeti neveléssel kapcsolatos tevékenységek megvalósítása az elsődleges célja a határon átnyúló programoknak is, ahol a társfinanszírozás aránya elérhette a 85%-ot. Az előirányzat fő kedvezményezettjei a minisztérium területi szervei, de emellett néhány pályázatnál, kivételes, indokolt esetben más költségvetési szervek, természetvédő társadalmi szervezetek és közalapítványok is érintettek. Az előirányzatból támogatott néhány kiemelt nemzetközi projekt: • Nagykőrösi pusztai tölgyesek rekontsrukciója; • A kerecsensólyom védelme a Kárpát-medencében; • Élőhely-rekonstrukció a Duna-Dráva NPI területén; • A Pannon bennszülött tartós szegfű védelme; • A Duna szennyezettségének csökkentése; • Pannon magbank létrehozása; • Ipolytarnóci ősvilági Pompeji fejlesztések; • Siklós-Mohács tengely – Mohácsi Történelmi Emlékhely fejlesztése; • Tájegységi, öko- és aktív turisztikai programcsomagok fejlesztése – Kerékpárral a Fertő-tó/Neusiedlersee kultúrtájon; • Balaton-felvidéki ökoturisztikai fejlesztések (Levendula-Ház Látogatóközpont PANaNet hálózathoz való kapcsolódás, stb.);

73

• Hortobágyi ökoturisztikai fejlesztések (Hortobágy-halastavi kisvasút, tematikus csárdaútvonal, vadaspark); • Őrségi ökoturisztikai fejlesztések (Kulturális értékek megőrzése az Őrállók földjén, Kemenes Vulkán Park, stb.) A pályázati programok szerinti bontást az alábbi táblázat mutatja be:

2010. évi önrész (millió forint) 268,4 201,8

Pályázati forrás megnevezése LIFE ROP INTERREG/ETE KEOP TÉKA GEF Közmunka Összesen

5,7 9,6 6,0 29,1 53,5 574,1

Megoszlás (%-ban) 46,75 35,14 0,99 1,67 1,04 5,08 9,33 100,0

20/2/11/00 Hulladékkezelési és gazdálkodási feladatok Ezen fejezeti kezelésű előirányzat 2010. évi eredeti kiadási és támogatási előirányzata 60,0 millió forint volt. A 2010. évi eredeti támogatási összeg a 2009. évi eredeti támogatás 49,5%-át tette ki. Az eredeti előirányzatból 20,5 millió forint került zárolásra a Kormány 1132/2010. (VI. 18) számú határozata alapján. Az előirányzatot 90,9 millió forint 2009. évről áthúzódó maradvány és 0,1 millió forint tárgyévi bevétel egészítette ki. Így a 2010. évben ezen előirányzaton 130,5 millió forint felhasználására volt lehetőség, amely összegből 40,9 millió forint került kifizetésre. A teljesített kifizetést figyelembe véve az előirányzaton keletkezett maradvány 89,6 millió forint, amelyből 49,9 millió forint kötelezettségvállalással terhelt. Az előirányzat célja a 2008 novemberében kihirdetett, 2008/98/EK sz. hulladék keretirányelv nemzeti jogba történő átültetéséhez kapcsolódó jogszabályi módosítások társadalmi, gazdasági és környezeti hatáselemzések, illetve a hatások elemzéséhez nélkülözhetetlen szakmai előkészítő, helyzetfeltáró munkák, valamint az országos és a területi hulladékgazdálkodási tervek kidolgozásával, egyeztetésével és kiadásával kapcsolatos feladatok elvégzése volt. Az elvonás után fennmaradt 39,5 millió forintra semmilyen kötelezettségvállalás nem történt, mivel az eredetileg a környezetvédelmi területi szervek és háttérintézmények, illetve külső szakértők által elvégzésre tervezett döntés-előkészítő feladatokat az illetékes szakfőosztály belső forrásokból oldotta meg. 20/2/12 Gazdálkodó szervezetek által befizetett termékdíj-visszaigénylés kifizetése

74

Az előirányzat 2010. évi eredeti támogatási előirányzata 1.620,0 millió forint volt, amely előző évhez képest 10,0%-os csökkenést jelent. Az előirányzatot 501,6 millió forint 2009. évről áthúzódó maradvány egészített ki. A 2010. évben 1.606,5 millió forint került kifizetésre, fejezeti közvetlen kifizetés formájában. Az előirányzaton 515,1 millió forint maradvány keletkezett, amelyből 102,5 millió forint kötelezettségvállalással terhelt, 411,8 millió forint összeg pedig kötelezettségvállalással nem terhelt. A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény 17. § (3) bekezdése szerint a termékdíj fizetésére kötelezett visszaigényelheti a termékdíj köteles kenőolajok után befizetett összeg azon részét, amelyre vonatkozóan a használt vagy hulladékká vált kenőolaj hasznosításra történő átadás-átvételének tényét vagy a hasznosítás tényét igazolja. A visszaigénylés megfelelőségéről a területileg illetékes KTVF határozatban hoz döntést. A keret tehát a jogosnak ítélt visszaigénylések kifizethetőségét biztosítja. 20/2/13 Országos Környezeti Kármentesítési Program A korábbi KvVM fejezet 2010. évi költségvetésében az Országos Környezeti Kármentesítési Program (OKKP) végrehajtására 150,0 millió forint került jóváhagyásra, amelyből a 1132/2010. (VI. 18.) számú Kormányhatározat alapján 10,3 millió forint összeg került zárolásra. Az előirányzat 2010. évi eredeti támogatása 2009hez viszonyítva 16,7%-ot tesz ki. Az előirányzatot kiegészítette 28,4 millió forint előző évről áthúzódó maradvány is. Az előirányzatból a 2010. évben 143,2 millió forint került felhasználásra, amelyet figyelembe véve 24,9 millió forint kötelezettségvállalással maradvány keletkezett. Az előirányzat 2010. évi eredeti előirányzata nagyságrendekkel kisebb volt az előző évekhez illetve a tervezett feladatokhoz képest. Ennek okán korlátozni kellett az OKKP általános és országos feladatainak végrehajtását, valamint a beavatkozást igénylő tényfeltárással rendelkező kármentesítések további feladatait. Az OKKP célja a felszín alatti víz, a földtani közeg veszélyeztetésének, szennyezettségének, károsodásának megismerése, nyilvántartásba vétele, valamint a szennyezettség kockázatának csökkentése, és a szennyezettség csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése, továbbá a felszíni vizekben, illetve a természetben okozott károk kármentesítési feladatainak ellátása. Az OKKP a felelősségi körtől független egyedi kármentesítési beruházások mellett magában foglalja azokat az általános és országos feladatokat is, amelyek az OKKP irányításához és összehangolt végzéséhez szükséges feladatok (így például kutatási, szabályozási, informatikai, nyilvántartási) ellátását, továbbá a kormányzati munkamegosztás szerint felelős miniszterek irányítása alá tartozó alprogramok, az állami felelősségi körbe tartozó, kármentesítési építési beruházási feladatok koordinálását jelentik. 20/2/14 Állami feladatok költséghatékony átvállalása az NKP megvalósításában

75

Az előirányzat 2010. évi eredeti támogatási előirányzata 200,0 millió forint volt, amelyet csökkentett a 1132/2010. (VI. 18.) számú Kormányhatározat alapján végrehajtott 40,4 millió forint összegű zárolás, azonban az előirányzatot növelte a 2009. évről áthúzódó 166,7 millió forint maradvány, valamint 7,6 millió forint ténylegesen befolyt bevétel. A 2010. évi eredeti támogatási előirányzat az előző évinek a 66,7%-ára csökkent. A 2010. évben teljesített kifizetéseket figyelembe véve az előirányzaton 87,4 millió forint maradvány keletkezett. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (Kvt.) alapján készülő Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP) eredményes megvalósítása csak az érintettek, így a lakosság, gazdálkodó, civil szervezetek, önkormányzatok együttműködésében lehetséges. A Kvt. szerint a központi költségvetés támogatja a környezetvédelmet szolgáló intézkedéseket, különösen az oktatás, ismeretterjesztés és a társadalmi környezetvédelmi tevékenység területén. Az előirányzat a 2009-től kezdődő időszakra szóló NKP-ban meghatározott feladatok ellátásában közreműködő társadalmi szerveződések, valamint egyéb szervezetek programjainak, tevékenységeinek támogatását biztosítja. 20/2/15 Magán és egyéb jogi személyek kártérítése Az előirányzat célja a minisztériumot év közben, előre nem tervezhető módon terhelő fizetési kötelezettségek fedezetének biztosítása. Ezek a kötelezettségek elsősorban kártérítési perek viteléhez kapcsolódnak, amelyekben a minisztérium lehet felperes vagy alperes, illetve olyan ügyekhez, amelyekben a minisztérium kártérítési összeg megfizetésére kötelezett vagy ilyen kötelezettséget megállapodásban vállal. Az előirányzat 2010. évi eredeti támogatási előirányzata 20,7 millió forint volt, amelyet csökkentett a 1132/2010. (VI. 18.) számú Kormányhatározat alapján végrehajtott 13,4 millió forint összegű zárolás, azonban az előirányzatot növelte a 2009. évről áthúzódó 22,3 millió forint összegű maradvány. A 2010. évi eredeti támogatás összege 20,7 millió forint, amely előző évhez képest 74,1%-os csökkenést jelent. A 2010. évben teljesített kifizetéseket figyelembe véve az előirányzaton 20,0 millió forint kötelezettségvállalással terhelt maradvány keletkezett, amely összeg határozat által meghatározott kártérítési kötelezettség kifizetésének a forrása. Megjegyezzük, hogy hasonló célok finanszírozására a volt FVM költségvetésében is rendelkezésre állt fejezeti kezelésű előirányzat, amely előirányzatok a 2011. évi tervezés menetében összevonásra kerültek. 20/2/16/00 Az illegális hulladék elhelyezés felszámolásának feladatai Ezen előirányzat 2010. évi eredeti támogatási előirányzata 50,0 millió forint volt. A 2009. évről áthúzódó maradvány összege 98,3 millió forint, a bevétel 1,8 millió forint volt, így a módosított kiadási előirányzat 150,1 millió forint összegre növekedett. Az előirányzat 2010. évi eredeti támogatása 2009-hez viszonyítva 41,7%-ot tesz ki. A

76

2010. évben 118,6 millió forint került kifizetésre, így az előirányzaton 31,4 millió forint maradvány keletkezett, amelyből 0,3 millió forint kötelezettségvállalással nem terhelt. A keret felhasználásának jogi alapját a Hgt. adja, amelynek előírásai szerint a közterület szervezett, rendszeres tisztántartása a települési önkormányzat kötelezően ellátandó közszolgáltatási feladata. A települési önkormányzat a közigazgatási területén közterületen elhagyott hulladék elszállításáról és hasznosításáról, illetve ártalmatlanításáról a közszolgáltatás keretein belül köteles gondoskodni. Az elhagyott hulladékok, illegális lerakatok felkutatása, összeszedése és megfelelő ártalmatlanítása sajnos ma még folyamatosan jelentkező, előre nem tervezhető költséget jelent a települési önkormányzatok számára. Ezért a keretösszegből az illegálisan lerakott, elhagyott hulladék felszámolása - felszedése és kezelése, ártalmatlanítása –, a „hulladéklerakó” megszüntetése és az ismétlődő lerakások megakadályozása, támogatása történt meg. A rendelkezésre álló összeg pályázati úton került felosztásra. A pályázóknak a teljes költség 20%-át önerőként kellett biztosítaniuk, a fennmaradó 80%-ot, de maximum 3 millió forintot nyerhettek el támogatásként a pályázók. A pályázati felhívásra 70 pályázat érkezett, összesen 165,9 millió forint támogatási igénnyel. A rendelkezésre álló keretből – annak teljes felhasználásával – 48 pályázat kaphatott támogatást. 20/2/17/00 Vízgazdálkodási pályázatok előkészítése és támogatása Ezen előirányzat 2010. évi eredeti támogatási előirányzata 283,0 millió forint volt, amely összegből 84,9 millió forint került zárolásra a Kormány 1132/2010. (VI. 18.) határozata alapján. A fennmaradó 198,1 millió forint teljes mértékben felhasználásra került a 2010. évben. A 2010. évi eredeti támogatási előirányzat az előző évihez képest 21,8%-kal csökkent. A forrás a KEOP és a ROP pályázatok előfeltételéhez biztosított forrást a Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságok, valamint a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság részére az alábbiak szerint: millió forint KEOP-2.5.0/A-2008 Vízgyűjtő-gazdálkodási terv elkészítése, KEOPÉszak-dunántúli KÖVIZIG 2.5.0/B-2008 Árvízi veszélyés kockázati térképezés c. projektek.

77

46,3

Alsó-Duna-völgyi KÖVIZIG

Dél-dunántúli KÖVIZIG Nyugat-dunántúli KÖVIZIG

Felső-Tisza-vidéki KÖVIZIG

Közép-Tisza-vidéki KÖVIZIG

Alsó-Tisza-vidéki KÖVIZIG

Körös-vidéki KÖVIZIG

VKKI

IPA pályázat: BajaBezdáni csatorna rekonstrukciós terveinek előkészítése c. projekt és a KEOP-2.5.0/B árvízi kockázati térképezés megnevezésű projekt. KEOP és INTERREG pályázatokra kerül felhasználásra. NYDOP Program: Kányavári kilátó építése pályázat. A 2010. évi keret felhasználása megtörtént. A feladat leírása az intézményi beszámoló indoklásában megtalálható. KEOP 3.1.2/2F/09-2009 II.FORDULÓ Védett területek átjárhatóságának biztosítása, ÉAOP5.1.2/D-2f-2009 Harangzugi I.főcsatorna mederfejlesztése. ÉAOP5.1.2/D Maros folyó árvízvédelmi rendszer fejlesztése. Algyői főcsatorna vízgyűjtőjének talajvédelemi terve, Magyaro.-Szerbia IPA projekt, Energetikai felmérés Szeged. KEOP pályázat előleg, DAOP 5.2.1B ,TIOP pályázat KEOP 2.5.0/B-2008-0001 konstrukció II.ütem Árvízi kockázati térképezés és stratégiai kockázati terv készítése feladat.

Összesen:

14,7

51,0

8,6

9,5

16,1

17,0

24,8

10,0

198,0

20/2/19/00 Parlagfű-mentes Magyarországért tárcaközi programok támogatása 78

Ezen fejezeti kezelésű előirányzat nem rendelkezik eredeti előirányzattal, vagyis az előirányzat a 2009. évről áthúzódó 8,0 millió forint összegű maradvány kifizetését szolgálta. A parlagfű-mentesítéssel kapcsolatos feladatok szervezésére és országos koordinálására 2004-ben megalakult a „Parlagfű-mentes Magyarországért” Tárcaközi Bizottság. A források felhasználása minden évben a Tárcaközi Bizottság miniszteri szinten jóváhagyott intézkedési terve szerint történt, melynek megvalósulásról részletes beszámoló jelentés készül. Az előirányzat az előző években parlagfű mentesítéssel kapcsolatos közmunkaprogramokra, motoros fűkasza beszerzésére, pollen-előrejelzési rendszer működtetésére került felhasználásra. A Tárcaközi Bizottság minden évben biztosít forrást a helyi civil szervezetek parlagfű-mentesítéssel kapcsolatos programjai számára is. A civil szervezetek által szervezett akciókról egységesen elmondhatók, hogy nagy hatásfokkal bírtak, a települések lakosságát igen nagy számban mozgósították és a közösségi kapcsolatokat erősítették. 20/02/26 Erdőterület közjóléti célú védelmének és bővítésének feladatai előirányzaton eredeti előirányzat nem volt, tekintettel arra, hogy az adófizetők személyi jövedelemadójának 1%-os, erre a célra történő felajánlási lehetősége 2008. évben megszüntetésre került. 2009. évben a június 30-i kifizetések után még megmaradt 71,8 millió forint felhasználását a pénzügyi tárca jóváhagyta. A hatályos jogszabály alapján a tárcánk 2009. év második felében pályázati felhívást jelentetett meg. A támogatás igénybevételére természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, önkormányzat, non-profit és társadalmi szervezet volt jogosult. A benyújtott pályázatok alapján a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatóságai 2009. december 31-ig 71,6 millió forint kifizetésére kötöttek támogatási szerződéseket. 2009. évben a tárca számára előírt maradványtartási kötelezettség, továbbá a támogatási szerződésben rögzített feladatok elvégzésének időszükséglete miatt a támogatások kifizetése 2010. évben valósult meg. A kötelezettségvállalással terhelt 71,6 millió forint maradványból, - a kötelezettséggel nem terhelt 0,2 millió forinton felül - további 4,5 millió forint maradvány képződött, amellyel a támogatottak nem számoltak el. Az összességében 4,7 millió forint nem terhelt maradvány elvonásra került. A 67,1 millió forint kifizetésére 2010. február 15-ig, illetve 2010. június 30-ig került sor. Az előirányzatról történő kifizetést az erdők közjóléti célú védelmét és bővítését szolgáló feladatok ellátásának csekély összegű (de minimis) támogatásáról szóló 112/2008. (VIII. 30.) FVM rendelet biztosította. 20/2/27/00 Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése

79

Ezen fejezeti kezelésű előirányzat nem rendelkezik eredeti előirányzattal, azaz az előirányzat a 2009. évről áthúzódó 627,4 millió forint összegű maradvány felhasználását szolgálta, amely összeg a 2010. évben ellátandó feladatok végrehajtására állt - a feladatokat ellátó - VKKI rendelkezésére, amelyet kiegészített 0,8 millió forint bevétel is. A Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekűségéről és megvalósításáról szóló 2004. évi LXVII. törvényben, valamint a program árvízvédelmi fejlesztéseinek megvalósításáról és a további feladatokról szóló 1003/2007. (I. 24.) Kormányhatározatban foglaltaknak megfelelően folytatódott a Vásárhelyi Területrendezési Terv (VTT) előző években megkezdett munkáinak, létesítményeinek megvalósítása. A tárgyévben felhasználásra került 589,1 millió forint az alábbi jelentősebb feladatok finanszírozására került felhasználásra: Cigánd-Tiszakarádi árapasztó tározó ideiglenes üzemeltetési feladatokkal kapcsolatos munkák elvégzése, valamint a Tiszaroffi tározó töltései mentén a hullámtéri véderdők kialakítása. Az erdészeti szakértői feladatok biztosítása, valamint a beruházás bonyolításával és lezárásával összefüggő lebonyolítói feladatok elvégzése. A területszerzéssel kapcsolatban - földtulajdon rendezési és kártérítési kifizetések - lezárult perek jogerős ítéleteinek végrehajtása. A 2010. évben elvégzett munkák és feladatok a kitűzött célokat szolgálták. A tárgyévben felhasználásra nem került 39,1 millió forint kötelezettségvállalással lekötve került át 2011. évre. 20/2/28 Tárcaszintű kutatási feladatok Ezen fejezeti kezelésű előirányzat nem rendelkezik eredeti előirányzattal, azaz az előirányzat a 2009. évről áthúzódó 30,0 millió forint maradvány felhasználását szolgálta. Ezen összegre 2009. évben Megállapodás került aláírásra a korábbi KvVM és az MTA közötti együttműködési Megállapodás keretében „A magyar EU-elnökségi felkészüléshez kapcsolódó egyes környezetpolitikai, természetvédelmi és vízgazdálkodási stratégiai témakörökben a képviselendő célkitűzések, elérni kívánt közösségi szakpolitikai és jogalkotási eszközök, szakmai-tudományos megalapozása” címmel. A kutatási témakör 3 résztémából állt: átfogó stratégiai tervezés; vízgazdálkodás – Duna-stratégia; természetvédelem – biodiverzitás. A megállapodásban foglalt feladatok megvalósításra kerültek, így a 30,0 millió forint is kifizetésre került, maradvány nem keletkezett. 20/2/29 Zöld beruházási rendszer végrehajtásának feladatai Ezen fejezeti kezelésű előirányzat nem rendelkezik eredeti előirányzattal, vagyis az előirányzat a 2009. évről áthúzódó 36.077,3 millió forint maradvány felhasználását szolgálta. A 2010. évben 1.902,0 millió forint bevétel képződött, így a 2010. évi kiadási előirányzat 37.979,3 millió forintra módosult. Törvényi szinten az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény (a

80

továbbiakban: Éhvt.), illetve a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló 2008. évi CII. törvény foglalkozik a Zöld Beruházási Rendszer bevételeinek elköltésével. Az Éhvt. 9. § (2) bekezdése kimondja, hogy a kiotói egységek feletti vagyonkezelői jogot a környezetvédelemért felelős miniszter gyakorolja. A 10. §. (2) bekezdése alapján a nemzetközi kibocsátás-kereskedelem keretében a miniszter a Magyar Állam nevében kiotói egységeket értékesíthet és vehet e törvény céljának hatékonyabb elérése céljából. Az Éhvt. kimondja továbbá, hogy a bevételnek az Éghajlatváltozási Stratégiával és az Éghajlatváltozási Programmal összhangban történő felhasználásáról a miniszter gondoskodik; továbbá a bevételek felhasználásáról a Kormány évente beszámol az Országgyűlésnek. A költségvetési törvény 49. § (16) bekezdése kimondja, hogy: „Az Országgyűlés felhatalmazza a környezetvédelemért felelős minisztert, hogy az Éhvt. alapján létrehozott kiotói egységek átruházásából befolyt bevételnek az Éhvt. 10. §ának (3)-(4) bekezdésében meghatározott célok szerinti - a Kormány előzetes egyetértésével történő - felhasználására a fejezeti kezelésű előirányzatok között kiadási előirányzatot nyisson, és az értékesítésből befolyt teljes bevétellel az előirányzatot megnövelje.” Az értékesítési szerződések alapján befolyt bevételek: 2008. augusztus 8. Belgium 6.907,2 millió forint, (AAU értékesítés), 2008. szeptember 26. Spanyolország 21.199,7 millió forint, (AAU értékesítés), Kamatbevétel 47,1 millió forint, 2009. július 7. Japán (Mitsubushi Corporation) 7.923,3 millió forint, (AAU értékesítés), 2010. március 09. Hungarian Energy Power Kft. 1.902,0 millió forint (CER értékesítés). A fentiek alapján így összességében rendelkezésre álló 37.979,3 millió forint keret terhére meghirdetett pályázatok az alábbiak: ZBR Klímabarát Otthon Panel Alprogram (I. ütem) 14.598,9 millió forint A volt Önkormányzati Minisztériummal kötött együttműködési megállapodás alapján a miniszteri döntéssel jóváhagyott pályázatok (950 db) forrása folyamatosan került átutalásra az ÖM „Klímabarát Otthon Panel Alprogram” megnevezésű fejezeti kezelésű előirányzathoz kapcsolódó alszámlájára. A támogatási összegek kedvezményezettek részére történő kiutalásáról az Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. gondoskodott. A jóváhagyott 14.598,9 millió forintból 2010. december 31-ig 8.299,4 millió forint átutalása történt meg. ZBR Klímabarát Otthon Panel Alprogram (II. ütem) 13.457,7 millió forint A program teljes körű végrehajtására 2010. február 17-én támogatási szerződést kötött a volt KvVM az Energia Központ Energiahatékonysági, Környezetvédelmi és Energia Információs Ügynökség Nonprofit Kft-vel. Az Energia Központ által elvégzendő feladatokra az adminisztrációs költségek terhére 157,7 millió forint került lekötésre, melyből az előkészületi munkálatokra, a pályázatok iktatására és a döntés előkészítésre

81

előlegként átutalásra került a Kft. részére 38,5 millió forint. A pályázatokkal kapcsolatban kifizetések nem történtek. ZBR Klímabarát Otthon Energiahatékonysági Alprogram 2.000,0 millió forint A program teljes körű végrehajtására 2009. december 23-án támogatási szerződést kötött a volt KvVM az Energia Központ Energiahatékonysági, Környezetvédelmi és Energia Információs Ügynökség Nonprofit Kft-vel. Az Energia Központ által elvégzendő feladatokra az adminisztrációs költségek terhére 90,0 millió forint került lekötésre, melyből az előkészületi munkálatokra, a pályázatok iktatására és a döntés előkészítésre előlegként átutalásra került a Kft. részére 25,0 millió forint. A pályázatokkal kapcsolatban kifizetések nem történtek.

ZBR Energiatakarékos Háztartási Gépcsere Alprogram 1.000,0 millió forint A pályázat keretében 195 darab szerződés került megkötésre, melyből a szerződésben rögzítettek szerint a 90% kifizetése 185 darab szerződés esetében 894,2 millió forint összegben megtörtént. ZBR Energiatakarékos Izzócsere Alprogram 450,0 millió forint A pályázat keretében szerződések megkötésre kerültek, a kifizetések összege december hónapban 230,4 millió forint. A fennmaradó 4.950,0 millió forint keret világítási rendszerek modernizálása a közintézményekben (4.570 millió forint), valamint városi vagy elővárosi közösségi közlekedésben résztvevő köztulajdonban lévő gazdasági társaságok autóbusz parkja motor-rekonstrukciójának (380,0 millió forint) támogatására lett elkülönítve. Az adminisztrációs költségekre elkülönített keret (1.522,7 millió forint), melyből kiutalásra került eddig 416,9 millió forint az alábbiak szerint: KvVM Igazgatás részére KvVM Fejlesztési Igazgatóság részére Országos Meteorológiai Intézet részére Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség részére Energia Központ részére Összesen:

102,5 millió forint, 127,1 millió forint, 66,4 millió forint, 59,6 millió forint, 63,5 millió forint, 419,1 millió forint.

A módosított 37.979,3 millió forint előirányzatból 2010. december 31-ig 9.883,2 millió forint kifizetés teljesült, így az előirányzaton 28.096,1 millió forint kötelezettségvállalással terhelt maradvány keletkezett. 20/2/30 Környezetvédelemmel kapcsolatos fejlesztések támogatása Ezen fejezeti kezelésű előirányzat nem rendelkezik eredeti előirányzattal, vagyis az előirányzat a 2009. évről áthúzódó 676,6 millió forint maradvány felhasználását szolgálta. A 2010. évben 1,0 millió forint bevétel képződött, így a 2010. évi kiadási

82

előirányzat 677,6 millió forintra módosult. A módosított kiadási előirányzatból 2010. december 31-ig 406,1 millió forint kifizetés teljesült, így az előirányzaton 271,6 millió forint maradvány keletkezett, amelyből 0,9 millió forint kötelezettségvállalással nem terhelt. Az előirányzat célja a környezetvédelmi célú, elsősorban klímavédelmi, természetvédelmi, vízügyi, hulladékgazdálkodási és meteorológiai feladatok ellátásához szükséges fejlesztések forrásának biztosítása. Az előirányzaton szereplő összeg az Európai Bizottságtól környezetvédelmi célokra kapott és a Budapest Bank Nyrt. által kezelt PHARE Visszaforgó Hitelalap teljes összege, mely a környezetvédelmi fejlesztések finanszírozását tette lehetővé. A fejezeti kezelésű előirányzaton 2009. évben keletkezett 676,6 millió forintos kötelezettségvállalással terhelt maradvány az alábbi feladatok finanszírozását biztosította: • 2009. évi energiatakarékos izzócsere pályázat 230,0 millió forint; A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium pályázatot hirdetett az időseket és a nagycsaládosokat támogató közhasznú alapítványok és egyesületek, valamint óvodák számára, hogy az előre fizetett, vissza nem térítendő támogatásból energiatakarékos izzókat vásároljanak. A pályázatok benyújtására 2009. december 15. és 2010. január 15. között volt lehetőség. • Illegális hulladéklerakók pályázat 50,0 millió forint; • Települési szilárd hulladéklerakók rekultivációs feladatainak előkészítése pályázat 154,5 millió forint; • Védett természeti területeken, valamint barlangokban és azok felszíni védőövezetén elhagyott hulladék felszámolása pályázat 95,5 millió forint; • KvVM Igazgatás 4,3 millió forint az izzócsere pályázat lebonyolításához szükséges szerződés megkötéséhez; • Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság részére 12,0 millió forint, az igazgatóság területén kútrendszer tervezésére, engedélyeztetésére, létesítésére. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság részére 28,0 millió forint, építési-bontási hulladékok hasznosítására; • A 2010. évi izzócsere pályázat kapcsán a hagyományos izzók begyűjtéséhez szükséges többletfeladat ellátásához a felügyelőség részére 3,0 millió forint kerül biztosításra; • KvVM Igazgatás 99,3 millió forint, tervezett szélprofil állomás teljes kiépítéséről szóló szállítási szerződés megkötése. 20/2/31 Társadalmi szervezetek támogatása Ezen fejezeti kezelésű előirányzat nem rendelkezik eredeti előirányzattal, vagyis az előirányzat a 2009. évről áthúzódó 0,2 millió forint maradvány felhasználását szolgálta. A 2010. évben 0,1 millió forint bevétel képződött, így a 2010. évi módosított kiadási előirányzat 0,3 millió forint. A módosított kiadási előirányzatból 2010.

83

december 31-ig 0,2 millió forint kifizetés teljesült, így az előirányzaton 0,1 millió forint nem terhelt maradvány keletkezett. Az előirányzatból a civil szervezetek, zöldmozgalmak társadalmi befolyásoló szerepének, szemléletformáló tevékenységének növeléséhez pályázat útján – korábbi években - nyújtott támogatást a tárca. A célja, rendeltetése és felhasználásának módja miniszteri rendeletben szabályozott módon történt. 20/2/32 Norvég és EGT finanszírozási mechanizmusa A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium - mint Támogatásközvetítő szervezet 2007. december 4-én tette közzé „Az EGT/ Norvég Finanszírozási Mechanizmus keretében a magyar környezet- és természetvédelmi céllal létrejött társadalmi szervezetek támogatása, a Második Nemzeti Környezetvédelmi Program végrehajtásának elősegítése érdekében” című pályázati felhívását, összesen 275,0 millió forint keretösszeggel. A pályázatok elbírálása 2008. áprilisában megtörtént, de az NFÜ jóváhagyási eljárása több hónapot vett igénybe, így a támogatási szerződések megkötése csak 2008. év végén indulhatott el, így támogatás folyósítására a 2008. évben még nem került sor. Az 54 nyertes pályázóval összesen 273,2 millió forint összegben megkötött támogatási szerződések alapján az elnyert támogatás 50%-át előfinanszírozással kapták meg a pályázók, a fennmaradó összeg átutalására teljesítésarányosan kerül sor. Ezen fejezeti kezelésű előirányzat eredeti előirányzattal nem rendelkezett, vagyis az előirányzat a 2009. évről áthúzódó 73,7 millió forint maradvány felhasználását szolgálta. A 2010. évben 41,7 millió forint bevétel képződött, így a 2010. évi módosított kiadási előirányzat 115,4 millió forint volt, amelyből 2010. december 31-ig 61,3 millió forint kifizetés teljesült, így az előirányzaton 54,1 millió forint kötelezettségvállalással terhelt maradvány keletkezett, amelynek felhasználására 2011. április 30-ig kerül sor. A projekt működtetésével összefüggő feladatokra 2010. év végéig összesen 4,2 millió forint került felhasználásra. A Program lezárásra került 2011. április 30-ig. 20/2/33 2007-2013 közötti nagy projektek előkészítése Ezen fejezeti kezelésű előirányzat eredeti előirányzattal nem rendelkezett, vagyis az előirányzat a 2009. évről áthúzódó 68,8 millió forint maradvány felhasználását szolgálta, amely összegből 66,9 millió forint került kifizetésre. Az előirányzaton 1,8 millió forint kötelezettségvállalással nem terhelt maradvány keletkezett. 20/2/35 Egyéb szervezetek támogatása Ezen jogcímcsoport eredeti előirányzattal nem rendelkezik, mivel technikai jellegű előirányzat. A 20/14/01 Fejezeti általános tartalékból államháztartáson kívüli

84

szervezetek részére kifizetés közvetlenül nem történhet, és az esetleges visszatérítések sem fogadhatók, kizárólag ennek az előirányzatnak a beiktatásával. A jogcímen keletkezett maradvány összege 23,2 millió forint, amelyből 18,7 millió forint kötelezettségvállalással terhelt. A jogcímcsoport bevételi forgalma 63,5 millió forint, kiadási forgalma 2010-ben 40,3 millió forint volt. 20/2/37 Madárvédelmi és élőhelyvédelmi irányelvnek megfelelő monitorozás és területkezelés előkészítése Ezen fejezeti kezelésű előirányzat eredeti előirányzattal nem rendelkezett. A 2009. évről 22,0 millió forint maradvány, valamint 28,6 millió forint ténylegesen befolyt bevétel volt az előirányzat forrása, amelyből 50,0 millió forint került kifizetésre. Az előirányzaton 0,6 millió forint nem terhelt maradvány keletkezett. A projekt célja egyrészt az európai uniós kötelezettségek teljesítéséhez szükséges Natura 2000 monitorozó rendszer, másrészt a Natura 2000 területek természetközpontú kezelésének megalapozása. 20/2/38 Magyarországi felszíni vizek hidromorfológiai monitoringjának intézményi fejlesztése Ezen fejezeti kezelésű előirányzat eredeti előirányzattal nem rendelkezett, azaz az előirányzat a 2009. évről áthúzódó 1,2 millió forint nem terhelt maradvány előirányzatosítására és befizetésére szolgált, amely megtörtént, az előirányzat megszűnt. 20/2/39 Környezetvédelmi és vízügyi célelőirányzatok A Környezetvédelmi és Vízügyi Célelőirányzat (Kövice) a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről szóló 2003. évi CXVI. tv alapján a korábbi Környezetvédelmi Alap Célfeladatok fejezeti kezelésű célelőirányzat (Kac) és a Vízügyi Célelőirányzat (VICE) utódjaként jött létre. A célelőirányzat 2005. évtől megszüntetésre került, a költségvetési teljesítési adatok az előző években vállalt kötelezettségek finanszírozását tartalmazzák, így az előirányzat eredeti kiadási előirányzattal nem rendelkezik. Az előirányzaton a 2009. évről áthúzódó 379,0 millió forint maradvány, valamint a 15,4 millió forint ténylegesen befolyt bevétel állt rendelkezésre. A 2010. évben 78,7 millió forint kifizetés teljesült, így az előirányzaton 315,7 millió forint maradvány keletkezett. Az előirányzat felhasználásban a Magyar Államkincstár, mint közreműködő szervezet vesz részt. 20/2/40 GEF A Duna szennyezettségének csökkentése Az előirányzat eredeti támogatási előirányzattal nem rendelkezik. Az előirányzaton a 2009. évről áthúzódó 15,4 millió forint maradvány, valamint a 131,2 millió forint ténylegesen befolyt bevétel állt rendelkezésre. A 2010. évben 139,3 millió forint

85

kifizetés teljesült, így az előirányzaton 7,3 millió forint maradvány keletkezett, amely kötelezettségvállalással terhelt. A Duna szennyezettségének csökkentését célzó projekthez a Magyar Köztársaságnak a Globális Környezetvédelmi Alap által a Világbank közvetítésével nyújtandó támogatásról szóló támogatási megállapodás megkötéséről szóló 2097/2006. (V.9.) Korm. határozat értelmében a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium feladata a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (Világbank) és a Magyar Köztársaság között létrejött Megállapodás alapján a Duna tápanyag csökkentését célzó projekt végrehajtásának koordinációs és megvalósítási ügynöki teendőinek ellátása. A 2006. május 15-én aláírt GEF Grant No 55978. számú megállapodás értelmében a beruházások megvalósulásához (2006-2011 években) a Világbank 12,5 millió USD támogatást nyújt. A támogatáshoz kapcsolódó önrészt a Budapest Főváros Önkormányzata, valamint a Magyar Állam biztosítja. Az „A” komponens megvalósításához világbanki hitel megállapodás is kapcsolódik. A Támogatás felhasználására a feladatfinanszírozás rendjében kerül sor. A projekt megvalósításának időtartama: 2006-2011. június 30. Az elszámolás időszaka: 2011. december 31. A Duna tápanyag-kibocsátásának csökkentését célzó végrehajtási szakasz három alprojekten keresztül valósul meg: • „A” komponens: a Főváros által kezdeményezett Észak-budapesti Szennyvíztisztító telep II. üteme, melynek célja a harmadik fokozatú tisztítás megvalósítása. A projekt „A” komponense tekintetében 2009. évben a beruházás megvalósítása megfelelő ütemben folyamatos volt. Az időarányos teljesítéssel összhangban történt a szállítói számlák kiegyenlítése. Az „A” komponens megvalósítására a minisztérium a Világbank által rendelkezésre bocsátott támogatási keretből év végéig 6,4 millió USD-t támogatást utalt át a Főváros részére. • „B” komponens, melynek célja a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság (DDNPI) területén Gemenc és Béda-Karapancsa térség vizes élőhelyeinek revitalizációja. A „B” komponens megvalósítása keretében a kivitelezéshez szükséges vizsgálatok, tanulmányok, tervek beszerzési eljárásai lebonyolításra kerültek, és még az év során a teljesítések is megtörténtek (Műszaki tervek, Környezeti hatásvizsgálat, Monitoring rendszer tervei). Beszerzésre került a beruházás előzetes környezetvédelmi engedélye is. • „C” komponens, melynek célja a beruházásokhoz kapcsolódó PR tevékenység, hatásértékelés és eredményelemző tanulmány, illetve könyvvizsgálói és képzési tevékenység megvalósítása. A „C” komponens keretében került sor az év folyamán két tanulmányút lebonyolítására melynek célja Franciaország és Németország Nemzeti Parkjainak, valamint Románia területén a Duna-Delta vidék vizes élőhelyeinek tanulmányozása volt. Létrejött egy Kommunikációs Stratégiai terv, mely a projekt népszerűsítését szolgálja országhatáron belül és kívül. A minisztérium elsősorban koordinációs feladatokat valósít meg az „A” és „B” komponenssel összefüggő feladatokkal kapcsolatban, de a „C” komponens

86

tekintetében a feladat konkrét megvalósításáért felel. A projekt megvalósításának időtartama: 2006-2011. június 30., az elszámolás időszaka 2011. december 31. „A” komponens A szennyvíztisztító beruházás befejeződött, a próbaüzem megvalósult. A szállítói számlák egy részét világbanki hitelből finanszírozta a főváros. A minisztérium koordinálásával a Világbank által rendelkezésre álló vissza nem fizetendő támogatási keretből a számlák beérkezésének ütemében. „B” komponens 2007. december végéig a projekt megvalósításához kapcsolódó feladatok egy beszerzési tervben kerültek összefoglalásra és egyeztetésre a Világbankkal. E beszerzési terv alapján folyt a világbanki eljárás szerinti beszerzési eljárások lebonyolítása és egyéb kapcsolódó feladatok ütemes végrehajtása, melynek során 2009. év november végéig a beszerzési ütemterv újra áttekintésre került. A beszerzési folyamatok különféle világbanki beszerzési eljárás szerint bonyolódnak, az eljárás egyes szakaszait a Világbank jóváhagyja. E folyamat eredményeként egyes feladatokra beérkeztek a pályázatok, és kialakult a pályázók rövid listája, melyet a Világbank jóváhagyott. A program végrehajtásának jelenlegi szakaszában már sor került szerződések megkötésére. Folyamatban lévő tevékenységek: • „Vizes élőhelyek helyreállítása –Épület és környékének rendezése BédaKarapancsán Épület felújítása megvalósult. • Folyamatban van az engedélyezésre és kivitelezésre is alkalmas tendertervek és kiegészítő mérési munkák (Geodézia, talajmechanika, talajtan) megvalósítása. • Monitoring rendszer (tervezése, kivitelezése, fenntartása és működtetése) hatások értékelésének módszertani kidolgozása és a védett területek meglévő kezelés tervének kiegészítése (röviden monitoring hálózat kiépítése feladatok megvalósítása) folyamatban van. • A környezeti hatásvizsgálat, engedélyeztetéssel (röviden hatásvizsgálat) végrehajtása folyamatos. • A vizes élőhelyek rehabilitációja és az ezzel kapcsolatos munkák lebonyolítására a tendertervek és a beszerzési eljárás folyamatban van. „C” komponens megvalósítási folyamata: A GEF. „C” komponens keretében megvalósuló párizsi tanulmányútra 2007. december 10 – 14. között került sor, melyen a Főváros „A” komponenssel foglalkozó munkatársai vettek részt. A „C” komponens finanszírozásában kerül sor az audit lefolytatására, mely első ízben az előkészítő szakasz teljes dokumentációját vizsgálta, valamint véleményt alkotott annak pénzügyi folyamatairól. Időközben sor került a 2007-2008. év zárásának vizsgálatára is.

87

Folyamatban van a kommunikációs feladatok lebonyolítása, melynek keretében elkészült egy Kommunikációs Stratégia. A feladatleírás keretében megfogalmazódtak azok a rövid és hosszú távú feladatok, amelyek a projekt népszerűsítését és nemzetközi elfogadtatását teszik lehetővé. A Stratégia végrehajtása folyamatban van. 20/3 alcím Egyéb fejezeti kezelésű előirányzatok összesen 20/3/1 FAO intézmények finanszírozása Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) és a Magyar Köztársaság Kormánya 2007. március 27-én írta alá azt a nemzetközi megállapodást, mely a FAO Európai és Közép Ázsiai Regionális Hivatala (REU), a FAO Közép és Kelet-Európai Alregionális Hivatala (SEU), valamint a FAO Közös Szolgáltató Központ (KSZK) létrehozásáról szól. Ezen megállapodás a 203/2007.(VII. 31.) számú Kormányrendeletben került kihirdetésre, amely alapján a feladatokat a Vidékfejlesztési Minisztérium látja el. A magyar fél által ezen megállapodásban vállalt kötelezettségek 2010. évi végrehajtásának forrását szolgálja a „FAO intézmények finanszírozása” című előirányzaton a 2010. évi költségvetésben rendelkezésre álló 250,0 millió forint. A 2009. évhez képest 2010-ben az eredeti támogatás összege nem változott. Az előirányzatot év közben 25,0 millió forint zárolás érintette. A felhasználható 225,0 millió forintból 82,9 millió forint a FAO intézmények fenntartását szolgálta (karbantartás, rezsi, bér és járulék), 121,1 millió forintot pedig a megállapodásban szereplő ösztöndíjprogram finanszírozására adott át a minisztérium az akkori Oktatási és Kulturális minisztérium részére. A minisztérium 21,0 millió forint fel nem használt forrás átcsoportosítására intézkedett év végén a Nemzetközi szervezetek tagsági díjai előirányzaton a FAO tagdíjfizetési kötelezettségek teljesítésével kapcsolatban jelentkező forráshiány kezelésére. Az előirányzaton maradvány nem képződött. 20/3/2 Agrárkutatás, tanüzemek, szakképzés támogatása Ezen előirányzat 2010. évi támogatási kerete 400,0 millió forint volt, amelyet a 2009. évről 6,8 millió forint maradvány, valamint 2,5 millió forint bevétel növelt. A 2009. évhez képest 2010-ben negyedével (25,2%-kal) csökkent az eredeti támogatási előirányzat. Az előirányzatból 100,0 millió forint összeg került zárolásra, majd elvonásra az 1132/2010. (VI.18.) számú Kormányhatározat alapján. Az előirányzat részben kutatással, kutatási eredmények közzétételével, részben pedig tanüzemekkel, szakképző intézmények működésével összefüggő feladatok finanszírozására került felhasználásra az alábbiakban részletezett főbb feladatokra: • Kutatóintézetek kiemelt feladatainak támogatására 186,0 millió forint összeg került felhasználásra, 19 db kedvezményezett részére, 20 db feladatra; • Tudományos lapok, könyvek és kiadványok kiadásának támogatására 17,5 millió forint került kifizetésre, 5 db kedvezményezett részére, 5 db feladatra;

88

• Hazai kutatásszervezési feladatok és háttértevékenység ellátásának támogatására 2,6 millió forint összeg került kifizetésre; • Kiegészítő támogatásokra (tankönyv, étkezési támogatás, vizsgáztatás támogatása) 64,0 millió forint összeg került felhasználásra. A kedvezményezettek a TISZK-ek (ASZK, DASZK, KASZK) rászoruló tanulói voltak; • Pályázati önrész biztosítása feladatra engedélyezett 4,80 millió forint a DASZK Munkaerő Piaci Alapból nyert támogatásának a kiegészítésére szolgált; • Egyéb fenntartói feladatokra tartalékból 25,1 millió forint került engedélyezésre 6 db kedvezményezett részére, 6 db feladatra. A 2010. évben az „Agrárkutatás, tanüzemek, szakképzés támogatása” fejezeti kezelésű előirányzat maradványa 85,4 millió forint, kötelezettségvállalással terhelt. 20/3/3 Magán és egyéb jogi személyek kártérítése (volt FVM) Ezen jogcímen 9,2 millió forint kiadási, támogatási előirányzat szerepelt, amely összegből 2,0 millió forint került zárolásra, majd elvonásra a Kormány 1132/2010. (VI.18.) számú határozata alapján. Az előirányzat 2010. évi eredeti támogatása 2009hez viszonyítva változatlan maradt. Az előirányzatot 1,3 millió forint maradvány, valamint 9,7 millió forint bevétel növelte. Az előirányzat a minisztérium által elvesztett perek költségeinek rendezését szolgálja. A 2010. évben teljesített kifizetéseket figyelembe véve az előirányzaton 13,6 millió forint maradvány keletkezett, amelyből 5,8 millió forint a tavalyi évből áthúzódó perköltség alapján kötelezettségvállalással terhelt, 7,7 millió forint pedig nem terhelt maradvány. Megjegyezzük, hogy hasonló célok finanszírozására a volt KvVM költségvetésében is rendelkezésre állt fejezeti kezelésű előirányzat, amely előirányzatok a 2011. évi tervezés menetében összevonásra kerültek. 20/3/4 Magyar-Román regionális kutató-oktató központ támogatása Ezen előirányzat eredeti támogatási előirányzata 64,4 millió forint volt, amely összegből 55,4 millió forint került zárolásra. Az előirányzat 2010. évi eredeti támogatása 2009-hez képest nem változott. A fennmaradó 9,0 millió forint a határon túli magyar területek gazdáinak támogatására került jóváhagyásra, amely összeg kifizetésére kötelezettségvállalással terhelt maradványként a 2011. évben kerül sor. 20/3/7 Szakképzési hozzájárulások fogadása és továbbítása Ezen előirányzat technikai jellegű, a szakképzési hozzájárulások fogadására és továbbadására szolgál, a felügyelt szakiskolák részére. A forgalom a fejezeti költségvetésben átfutó tétel, melynek közbeiktatásával 2010-ben 179,7 millió forint szakképzési hozzájárulási bevétel került átutalásra a szakképző intézetek felé.

89

20/3/8 Ágazati szakmai szervezetek és képviseletek támogatása Ezen előirányzat célja a mezőgazdaságban tevékenykedő érdekképviseletek és szakmai szervezetek, közhasznú és kiemelkedően közhasznú egyesületek, alapítványok kizárólag működési célú támogatása. A fejezeti kezelésű előirányzat 2010. évi eredeti előirányzata 193,2 millió forint, melyet 166,7 millió forint előző évi maradvány, az igénybevett támogatások visszafizetéséből származó 0,8 millió forint bevétel növelt. 2009-hez képest az előirányzat 2010. évi eredeti támogatása nem változott, azonban az előirányzaton 23,4 millió forint került zárolásra. A fentiek alapján ezen jogcím módosított kiadási előirányzata 337,4 millió forintra növekedett, amelyből 3,0 millió forint átcsoportosításra került az MgSzH Központ részére, a határon túli magyar gazdák támogatása céljára, továbbá társadalmi és civil szervezetek részére 280,6 millió forint került kifizetésre. Az előirányzaton 53,7 millió forint maradvány keletkezett, amelyből 0,1 millió forint a nem terhelt maradvány összege. Az előirányzat éves teljesítésének szöveges értékelése: A COPA-COGECA magyar tagszervezetei működési költség körében nemzetközi tagdíjfizetésre használták fel a költségvetési juttatást. Az elszámolást határidőben benyújtották, annak elfogadása folyamatban van. Az ágazati szakmai szervezetek és érdekképviseletek számára kiírt pályázaton 185 pályázó közül 137 szervezet részesült támogatásban, amelyet a pályázati kiírásban meghatározott nyolc konkrét cél működési költségeire használhattak fel. A legkisebb odaítélt összeg 0,2 millió forint, a legnagyobb 4,0 millió forint volt. Elszámolását minden pályázó határidőben megküldte. Egyedi elbírálás alapján 42 szervezet kapott működési költségeikhez támogatást szakmai események megrendezésére, kiadványok elkészítésére, vidékfejlesztési programban való részvételre. A szervezetek határidőben elszámoltak, a szakmai és pénzügyi beszámolók kiértékelése megtörtént. 20/3/9 Vízügyi feladatok támogatása Ezen fejezeti kezelésű előirányzat eredeti támogatási előirányzata 348,0 millió forint volt, amely kismértékben (5,4%-os csökkenés) változott 2009-hez képest. Az összeg a 2010. évi központi költségvetés általános tartalékának előirányzatából történő felhasználásról szóló 1057/2010. (III. 27.) Korm. határozatban foglaltaknak megfelelően 300,0 millió forint, majd a 2010. évi központi költségvetés általános és céltartalékának előirányzatából történő felhasználásról szóló 1116/2010. (V. 15.) Korm. határozatnak megfelelően 545,0 millió forint és az Árfolyamnyereségből átcsoportosított 1.087,8 millió forint többletforrással egészült ki, a vízi létesítményeken végzendő védekezési és prevenciós feladatokra, valamint a szivattyútelepek üzemeltetésére.

90

Az előirányzatot 145,7 millió forint 2009. évről áthúzódó maradvány is növelte. A fentieket figyelembe véve a 2010. évben 2.426,5 millió forint felhasználására volt lehetőség, mivel az előirányzatból zárolásra és elvonásra nem került sor. A ténylegesen rendelkezésre álló 2.426,5 millió forint összegű forrás terhére az alábbi kötelezettségvállalások történtek: - Halászati és Öntözési Kutatóintézet részére 30,0 millió forint került átadásra területi vízgazdálkodás kutatási feladataira előirányzat átadással, - rendkívüli vízkáresemények fedezete, a forgalomképes állami tulajdonú műveken végzett védekezés költségeire 1.705,0 millió forint, - 118 db MgSzH kezelésben lévő állami tulajdonú szivattyútelep üzemben tartási és készenlétben tartási működési (energia, személyi, dologi) költségének fedezete a védekezésen kívüli időszakban, normál üzemmód esetén 167,3 millió forint, - egyedi engedélyek alapján végzett rendkívüli beavatkozások, felújítások 14,9 millió forint, Összesen: 1.917,2 millió forint. A 2010. évben kifizetett támogatások együttes összege 1.917,2 millió forint volt. Mivel az Árfolyamnyereségből átcsoportosított összeg jóváhagyása elhúzódott, így a forrás későn nyílt meg, aminek következtében 509,3 millió forint kötelezettségvállalással terhelt maradvány keletkezett. A 2010. évben a rengeteg lehullott csapadék miatt hazánkat súlyos ár- és belvíz sújtotta, ami az eredeti 348 millió forintos előirányzatunknak a többszörösét emésztette fel. A 118 db szivattyútelep üzemben tartási költségeire 2010-ben rendelkezésre álló keretösszeg a minimális karbantartási feladatokra sem volt elegendő. Megjegyezzük, hogy az előirányzaton rendelkezésre álló forrás az előző években sem biztosított fedezetet a vízilétesítmények kezelésének kötelezettségéből adódó VM feladatok, a mezőgazdasági célú vízgazdálkodási létesítmények működtetésének minimális szükségletét jelentő feladatok ellátásához, és az EU előírások és feladatok teljesítéséhez. 2010. során 4 szivattyútelep esetén egyedi intézkedésekre került sor az elhasználódásból, rongálásból, betörésből eredő károk helyreállítására, mivel a felújítás és helyreállítás elmaradása balesetveszélyt, lakott és mezőgazdasági területek veszélyeztetését okozták volna. A kutatás-fejlesztési feladatok végrehajtása során kiemelt szerepet kapott az Európai Unió szintjén is fokozott figyelemmel kísért mezőgazdasági vízhasználatok felmérése és költségelemzése, a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés elősegítése a mezőgazdasági vízgazdálkodás területén, és a vízgazdálkodás mezőgazdasági integrációjának elősegítése témakör. 20/3/10/1 Parlagfű elleni közérdekű védekezés végrehajtásának támogatása

91

Ezen jogcím eredeti 2010. évi előirányzata 350,0 millió forint, amelyből 100,0 millió forint zárolás történt. A 2010. évi eredeti támogatás összege 78,9%-a a 2009. évinek. A 2009. évi 129,8 millió forint maradványt és a tárgyévi (az előző években elrendelt közérdekű védekezések utáni visszatérülések) 38,1 millió forint bevételt figyelembe véve, a tárgyévi felhasználható keret 418,0 millió forint volt. A 418,0 millió forint felhasználható támogatási keretből tárgyévben 163,2 forint előirányzat átadással, 124,8 millió forint pénzeszköz átadással került felhasználásra. Közérdekű védekezésre a földhivataloknak 80,0 millió forintot, a FÖMI-nek űrfelvételek, szoftverek és tárgyi eszközök beszerzésére, a veszélyeztetettségi térképek terepi validálásának költségeire, valamint a parlagfű szerver üzemeltetése során felmerülő kiadásokra 45,0 millió forintot, az MgSzH Központnak és a megyei NTI-knek parlagfű elleni biológiai védekezési alternatívák kidolgozására 71,0 millió forintot, a földhivataloknak feladattervek alapján 49,0 millió forintot, összesen 245,0 millió forint támogatást adtunk. A 2010. évben a 19 megyei földhivatal és a Fővárosi Földhivatal, valamint a felügyelete alá tartozó körzeti földhivatalok 241 munkatársa a parlagfű helyszíni ellenőrzésekre július 1-től október 8-ig bezárólag összesen 2.719 munkanapot fordított. Ez idő alatt 6.011 db parlagfű-foltot, 9.524 ha területet érintően adtak át jegyzőkönyvben rögzítve további eljárásra a növényvédelmi hatóság részére. A 2010. évben is kiemelt feladatként jelentkezett a nagy mennyiségű pollent szolgáltató tarlóterületek ellenőrzése, amelynek során a földhivatalok 2.218 db parlagfű-foltot rögzítettek, 3.891 ha területen. Az MgSzH által megküldött beszámoló alapján a 2010. évben országosan összesen 210,6 millió forint (Parlagfű Információs Rendszer 2011.04.07. napi lekérdezése szerint) növényvédelmi bírságot szabtak ki a Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalok Növény-, és Talajvédelmi Igazgatóságai, ebből befolyt 79,9 millió forint. A 2010. év végén az MgSzH 38,8 millió forintot utalt a Vidékfejlesztési Minisztériumnak fel nem használt forrásként a 2010. évi keretből. A 2010. évi forrásból a Megyei Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságok 33,6 millió forintot igényeltek parlagfű elleni közérdekű védekezésre, az Önkormányzatok 7,6 millió forintot, amely összesen 41,2 millió forint. A 2010. évi megtérülés 4,0 millió forint. A 2010. évről 129,9 millió forint maradvány képződött. Ebből 83,0 millió forint kötelezettségvállalással terhelt és 47,0 millió forint kötelezettség vállalással nem terhelt maradvány. Megjegyezzük, hogy ezen előirányzaton a 2011 évben a támogatási előirányzat jelentősen növekedett, amelyet az adózók 1%-os felajánlása eredményezett. 20/3/12 MVH Integrált Irányítási és Ellenőrzési Rendszer fejlesztése, működtetése

92

Az Integrált Irányítási és Ellenőrzési Rendszer (IIER) szoftver működtetéséhez, fejlesztéséhez a forrást az MVH elemi költségvetése nem tartalmazta. A költségvetési törvényben a Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet 20/3/12. számú fejezeti kezelésű előirányzatánaz „MVH Integrált Irányítási és Ellenőrzési Rendszere fejlesztése, működtetése” feladatra 3.000,0 millió forint állt rendelkezésre. Mint ismert az IIER működtetése a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. tv. alapján az MVH feladata. Az IIER egy olyan intézményesült egységes nyilvántartási rendszer, amely alapját képezi az európai közös költségvetésből finanszírozott agrártámogatások teljes levezénylésének a kifizetéseket és ellenőrzéseket is beleértve. Az Európai Unió tagállamaiban kötelező az IIER használata. A Kormány 1132/2010. (VI. 18.) határozata alapján végrehajtott zárolás az „MVH IIER fejlesztése, működtetése” című előirányzatot is érintette, vezetői döntés alapján 1.000,0 millió forint kiadás került zárolásra. A fennmaradó 2.000,0 millió forint az MVH részére előirányzat átadás formájában Megállapodás alapján megtörtént. Az átadott előirányzattal az intézmény határidőben elszámolt. Az Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszer üzemeltetését 2010. évben a HewlettPackard Magyarország Kft. látta el. 2010 decemberében sor került a vállalkozóval kötött szerződés megszüntetésére. A feladat leírása: A 2009-ben lefolytatott IIER fejlesztések funkcióbővülést és ehhez kapcsolódó támogatási- és jogszabálykövetés igénynövekedést okoztak az IIER-en, elsődlegesen az új, elektronikusan benyújtható kérelmekkel kapcsolatos szoftverelemek, valamint az EMVA ún. III. és IV. tengelyével kapcsolatos bővítések területén, különös tekintettel az 1974/2006/EK rendeletet 2009. június 8-án módosító 482/2009/EK rendeletre, melynek végrehajtására a 220/2009. (X. 8.) Kormányrendelet utasította az MVH-t, valamint a helyi nem-kormányzati tervezés elektronikus eszközrendszerre, és az ezen keresztül megtervezett 1100 támogatási jogcímre, továbbá a támogatások végrehajtásába bevont, és az IIER szempontjából a 19 megyei kirendeltség mellé külső helyszínként került 96 Helyi Akciócsoporttal kapcsolatos informatikai támogatási feladatokra, melynek kapcsán a korábbiaktól eltérő működésű 96 új szervezeti egység felhasználóit és folyamatkezelését kellett integrálni az IIER komplex, jogcímfüggő jogosultságkezelésébe. Ugyancsak fontos új elem az agrártámogatások 73/2009/EK Tanácsi Rendelet szerinti Kölcsönös Megfeleltetés (KM) magyarországi bevezetése. A 2010. évi központi költségvetés általános tartalékának előirányzatából történő átcsoportosításról, valamint az egyéb év végi intézkedésekről szóló 1318/2010. (XII. 27.) számú Kormányhatározatban a központi költségvetés általános tartalékából az MVH Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszer (IIER) fejlesztése, működtetése

93

előirányzatra 600,0 millió forint támogatást kapott a fejezet, amelynek felhasználásra nem került sor a 2010. évben. Így az előirányzat maradványa 600,0 millió forint, amely összeg kötelezettségvállalással terhelt. 20/3/13 Osztatlan földtulajdon kimérésének támogatása Ezen fejezeti kezelésű előirányzaton 200,0 millió forint támogatási előirányzat állt rendelkezésre 2010-ben, amelyet 13,7 millió forint 2009-ről áthúzódó kötelezettségvállalással terhelt maradvány egészített ki. Az eredeti támogatás összege 2009-hez képest nem változott. Az előirányzat felhasználása alapvetően két módon történik, a részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetésének részletes szabályairól szóló 63/2005. (IV. 8.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: 63/2005. (IV. 8.) Korm. rendelet) foglaltak alapján. Az előirányzat egy része a földhivatalok között kerül felosztásra, melyet a rendeletben meghatározott költségek alapján használnak fel a hivatalok. A rendeletben foglaltak alapján lehetőség van az osztatlan közös földtulajdon kimérés költségeinek kérelmezők által történő megelőlegezésére, a befizetett összegeket a jogosultak az MgSzH Központjánál igényelhetik vissza a földhivatalok által kiállított számla és igazolás alapján a tárgyévet követő év január 1. napjától kezdve. Mivel a megelőlegezett összegek visszatérítésére nem áll rendelkezésre külön forrás, ezért a 2009. évben kérelmezők által megelőlegezett költségek visszafizetését a 2010. évre jóváhagyott „Osztatlan földtulajdon kimérésének költségei” előirányzatból kellett finanszírozni, amely a 2010. évben a földhivatalok által felhasználható összeget csökkentette. A kérelmezők által 2009. évben megelőlegezésre befizetett összeg 116,8 millió forint volt, amely átadásra került az MgSzH részére, míg a fennmaradó 83,2 millió forint felosztásra került a megyei (fővárosi) földhivatalok között, figyelembe véve a korábbi évek teljesítéseit, továbbá a megyei földhivatalok által 2010. évre tervezett felhasználásokat. A földhivatalok az állami költségvetési támogatási keret terhére 2010. január 1-től december 31-ig • 577 db földrészlet előkészítését hajtották végre, ezek összterülete 10.546 hektár; • meghoztak 2011 ingatlan-nyilvántartási bejegyzési határozatot; • kitűztek és bemutattak 4.552 új földrészletet, melyek értéke a 63/2005. (IV. 8.) Kormányrendeletben meghatározott egységárakon 84,8 millió forint. A földhivatalok a kérelmezők által megelőlegezett összegek terhére 2010. január 1-től december 31-ig • 791 db földrészlet előkészítését hajtották végre, ezek összterülete 15.833 hektár; • meghoztak 1171 ingatlan-nyilvántartási bejegyzési határozatot; • kitűztek és bemutattak 2.844 új földrészletet, melyek értéke a 63/2005. (IV. 8.) Kormányrendeletben meghatározott egységárakon 83,5 millió forint, miközben 2010. évben a kérelmezők 0,8 millió forintot fizettek be

94

megelőlegezésként a földhivataloknak, amely a 2011. évi előirányzat terhére kerül visszatérítésre. Az előirányzaton maradvány nem keletkezett. 20/3/15 Központosított bevételekből finanszírozott intézményi feladatok Ezen előirányzatból a tárca által felügyelt költségvetési intézmények olyan feladatai finanszírozhatók, amelyek elvégzése szükségszerű, de a költségvetési intézmények elemi költségvetése a feladatok finanszírozása nem biztosít (elegendő) fedezetet. Az előirányzat tárgyévi eredeti támogatási kerete 1.051,2 millió forint volt, amelyből 169,7 millió forint került zárolásra. A 2010. évben az eredeti támogatási előirányzat 2009. évhez képest 86,3 millió forinttal (7,6%-kal) csökkent. Az évközben befolyt bevétel 121,9 millió forint (ebből 100,0 millió forintot a földhivatalok, mint igazgatási szolgáltatási díjbevételt fizettek be, továbbá a TIG Nonprofit Kft. 21,9 millió forint kinnlevőséget fizetett be) és a 2009. évi kötelezettségvállalással terhelt maradvány 1.936,7 millió forint. Az „Árfolyamkockázat és egyéb EU által nem térített kiadások, fejezeti kezelésű előirányzatról 200,0 millió forint, illetve 1.500,0 millió forint átcsoportosítás történt (összesen :1.700,0 millió forint) meg. Ebből finanszírozásra kerültek: - az MgSzH (200,0 millió forint) működési kiadásai, valamint - a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet irányítása alatt az Országleltár (1.500,0 millió forint) feladat. Mint ismert, a Kormány a 1172/2010. (VIII. 8.) határozatában döntött az Országleltár elkészítésével kapcsolatos intézkedésekről. Az Országleltár elkészítésének célja az egységes, integrált nemzeti vagyon-nyilvántartás megteremtése. Az Országleltár részét képezné minden állami tulajdonban álló ingatlan, így a Nemzeti Földalapba tartozó termőföldek is. A fentiekben megfogalmazott célok megvalósulása érdekében az Nfatv. 2010. szeptember 1-jétől a Nemzeti Földalap feletti tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket ismét az agrár- és vidékpolitikáért felelős miniszterhez telepítette. A törvény meghatározza, hogy a Nemzeti Földalap vagyoni körébe tartozik minden állami tulajdonú termőföld, mező- és erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi föld, és a mező- és erdőgazdasági tevékenységet szolgáló, vagy ahhoz szükséges művelés alól kivett terület. Megemlítjük, hogy a Nemzeti Földalappal kapcsolatos bevételek és kiadások XLIV. fejezet „Állami ingatlanvagyon felmérés” jogcímcsoporttal kapcsolatos kiadásaira 1.500,0 millió forint került megtervezésre, ami az „Országleltár” elkészítésével kapcsolatos feladatok első ütemének ellátását szolgálja. Az előirányzatról 969,9 millió forint (amelyből 169,7 millió forint zárolás) előirányzat átadással, 1.985,9 millió forint pénzeszköz átadással került a kedvezményezettekhez. Az előirányzaton a maradvány 1.888,1 millió forint, amely kötelezettségvállalással terhelt.

95

20/3/16 Magyar Agrárkamara állami feladatainak támogatása Az előirányzaton 64,4 millió forint állt rendelkezésre. A 2010-es eredeti támogatási összeg az előző évihez képest nem változott. Az összeg az év közben Kormányhatározatban elrendelt zárolás miatt 56,7 millió forintra módosult. A Kamara az államtól átvállalt közfeladatok finanszírozására kapta a támogatást. A támogatási összeg a Kamarának négy részletben kerül kifizetésre. A 2010. évben 32,2 millió forint kifizetésére került sor. A Kamara által a harmadik és negyedik részletre benyújtott elszámolás átdolgozásra szorul, az átutalásra csak annak elfogadása után kerülhet sor. Így az előirányzaton 24,5 millió forint kötelezettségvállalással terhelt maradvány keletkezett. A támogatott cél a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény alapján közfeladatok ellátásához támogatás biztosítása. 20/3/17 Állatorvosi Kamara állami feladatainak támogatása Az előirányzaton 12,0 millió forint állt rendelkezésre, amely a Magyar Állatorvosi Kamaráról szóló 1995. évi XCIV. törvény alapján, megállapodásban részletezett feladatokra kerül felhasználásra. A 2010. év eredeti támogatási összege 2009-hez képest nem változott. Az előirányzatból 9,0 millió forint került kifizetésre a 2010. év során, 3,0 millió forint kötelezettségvállalással terhelt maradvány képződött. 20/3/18 Növényorvosi Kamara állami feladatainak támogatása Az előirányzaton 6,4 millió forint állt rendelkezésre, amely összeg a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara az államtól átvállalt közfeladatainak finanszírozására került biztosításra. A 2010. év eredeti támogatási összege azonos a 2009. évi összeggel. Az előirányzatból 4,8 millió forint került kifizetésre a 2010. év során, 1,6 millió forint kötelezettségvállalással terhelt maradvány képződött. 20/3/19 Állami génmegőrzési feladatok Ezen fejezeti kezelésű előirányzaton 300,0 millió forint támogatási előirányzat állt rendelkezésre 2010-ben, amelyet 20,0 millió forint 2009-ről áthúzódó kötelezettségvállalással terhelt maradvány, valamint 0,6 millió forint bevétel egészített ki. Az eredeti támogatási előirányzat 40%-kal csökkent a 2009. évihez viszonyítva. Az előirányzatot emellett 50,0 millió forint összegű zárolás csökkentette, amely elvonásra is került.

96

A támogatás célja a szántóföldi-, zöldség-, gyümölcs-, szőlő-, dísznövény-, gyógynövény- és fűszernövény fajok génmegőrzésének, továbbá erdészeti és mikrobiológiai, génbanki feladatok ellátásának támogatása; vonal- és fajtagyűjtemények, törzsültetvények megőrzése, fenntartása, valamint fentiekkel összefüggő kutatási feladatok támogatása; a 32/2004. (IV. 19.) OGY határozat által megállapított, a védett őshonos vagy veszélyeztetett, magas genetikai értéket képviselő tenyésztett magyar állatfajták, nemzeti kinccsé nyilvánított állatfajták genetikai megőrzésével összefüggő kutatási feladatok támogatása. Nemzeti Génbank Adatbázis és Nemzeti Bázis Gyűjtemény kialakítása és működtetése; a növényi genetikai erőforrásokkal kapcsolatos nemzetközi együttműködési programokban való magyar részvétel szervezése és koordinálása, e tevékenységhez kapcsolódó nemzetközi szervezeti tagsággal összefüggésben lévő kötelezettségek teljesítése. A támogatás kedvezményezettjei a növényi és állati génmegőrzési, illetve génmegőrzéshez kapcsolódó kutatási tevékenységet folytató költségvetési szervek, kutatóintézetek, felsőoktatási intézmények, gazdasági társaságok, non-profit szervezetek és magánszemélyek. A hazai génmegőrzés sikeressége érdekében nagy szükség van e támogatási formára, amit jól mutat a keretkihasználtság mértéke is. 2010. évben az alábbi kifizetések történtek: - a 2009 évi maradványból 4 db Megbízási szerződésre összesen 20,0 millió forint, - pályázatokra 33 db összesen 110,0 millió forint, - feladatterv alapján 1. db összesen 45,0 millió forint, - kutatási feladatokra 4 db Megbízási szerződés alapján összesen 35,0 millió forint, Mindösszesen: 210,0 millió forint A fentieken túl két kutatóintézet részére 18,5 millió forint összegre történt kötelezettségvállalás, amely azonban már nem került kifizetésre a 2010. évben. 20/3/20 Hegyközségek Nemzeti Tanácsa Ezen fejezeti kezelésű előirányzaton 184,0 millió forint támogatási előirányzat állt rendelkezésre 2010-ben, amit 33,0 millió forint összegű zárolás csökkentett, amely elvonásra is került a Kormány 1132/2010. (VI. 18.) határozata alapján. A 2010. év eredeti támogatási összege 2009-hez képest nem változott. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) feladatát, hatáskörét és illetékességét a hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény (a továbbiakban: Htv.), valamint a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: bortörvény) és a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeletek határozzák meg. A hegyközségek a Htv. által szabályozott köztestületek, amelyek a szőlő, a must, bor és egyéb borászati termékek előállításával, kezelésével, forgalomba hozatalával és adatszolgáltatással kapcsolatos közigazgatási feladatokat látnak el. A hegyközségek országos szintű képviseletét a HNT látja el.

97

A hegyközségi szervezetek 2010-ben közel 200 000 közigazgatási ügyben vettek részt, amelyet a VM jogelődje és a HNT között létrejött Együttműködési Megállapodás alapján végeztek. A hegyközségi szervezetek munkájukkal biztosították a szőlő-bor ágazat működéséhez nélkülözhetetlen közigazgatási munka ellátását. A hegyközségi szervezetek a vonatkozó megállapodás alapján feladataikat elvégezték. A rendelkezésre álló forrás megállapodás alapján, négy részletben került átadásra. Az előirányzaton maradvány nem képződött. A költségvetési támogatás a hegyközségeknél felmerült költségek 12,9%-ára nyújtott fedezetet. A felmerülő többi költséget a hegyközségek a befolyt hegyközségi járulékból finanszírozták. 20/3/21 Kincstári szolgáltatási díjak Ezen előirányzaton a számlavezetés díj került megtervezésre, amelyből a Kincstári műveletek finanszírozása történik. A 100,0 millió forint eredeti előirányzatot 2,9 millió forint maradvány növelt, azonban az előirányzatot az 1132/2010. (VI. 18.) számú Kormányhatározat alapján 17,9 millió forinttal csökkentett. A 2010. év eredeti támogatási összege megegyezik az előző évi összeggel. Az előirányzatból 4,5 millió forint került átadásra a VM Központi Igazgatása részére az I-III. havi rendelkezésre állási díjak rendezéséhez. Ezen felül az előirányzatból 65,8 millió forint került kifizetésre 2010. december 31-ig. A keletkezett 14,7 millió forint maradvány kötelezettségvállalással terhelt, a december havi kincstári költségek fedezetére. Megjegyezzük, hogy hasonló célok finanszírozására a volt KvVM költségvetésében is rendelkezésre állt fejezeti kezelésű előirányzat, amely előirányzatok 2011-ben nem kerültek megtervezésre külön fejezeti kezelésű előirányzaton, mivel az Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) iránymutatása alapján a kincstári szolgáltatási díjak kiadásait a fejezeti általános tartalék előirányzatán kellett megtervezni. 20/3/22 Bormarketing és minőség-ellenőrzés Ezen jogcímen tervezett 1.500,0 millió forint bevétel a fejezeti kezelésű számlán csak átfutó tétel. Végleges bevételként a bortörvény alapján, az MgSzH-nál és az AMC-nél jelentkezik és kerül felhasználásra. A bor forgalomba-hozatali járulékbevétel nagyrészt július-augusztus, valamint az év utolsó hónapjaiban teljesül. A 2009. évi maradvány összege 314,4 millió forint volt, a 2010. december 31-ig a bor forgalomba hozatali járulékból származó átfutó bevétel 1.251,8 millió forint. A befizetések határidejéről (augusztus 15. és december 15.) a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. Tv. 83.§ (5) bekezdése rendelkezik. A bevételek továbbutalásának rendjét a 70/2007. (VII. 27.) FVM rendelet szabályozza.

98

Jogszabály alapján a „Bormarketing és minőség-ellenőrzés” számláján realizált bevételből tárgyévben rendelkezésre álló 1.566,2 millió forint forrásból, az MgSzH borellenőrzési feladataira 449,2 millió forint, az AMC marketing tevékenységeinek támogatására 673,7 millió forint került átadásra. Az előirányzat záró egyenlege 443,3 millió forint. Az átvett 673,7 millió forint bevételből az AMC a 2010. év során összesen 536,8 millió forintot használt fel. Ebből 279,3 millió forint a pályázatos támogatásokat finanszírozta. A támogatás fő célja a „Regionális bormarketing programok” megvalósítása volt, alapvetően hegyközségek, illetve borút egyesületek közreműködésével. A fennmaradó 257,5 millió forint a magyar bor népszerűsítését szolgáló reklámkampányokra, hazai és külföldi borbemutatókra került felhasználásra. Az év végi maradvány összege 916,5 millió forint. Ebből az összegből 320,0 millió forint kötelezettségvállalással terhelt, míg 596,5 millió forint maradványhoz nem kapcsolódik közvetlen kötelezettségvállalás, de a vonatkozó törvény - mivel a termelők befizetéseiről van szó - más célú felhasználást nem biztosít. Az MgSzH hatósági feladatai között szerepel a must, bor, borpárlat és egyéb borászati termékek előállítására, kezelésére, tárolására, nyilvántartására, forgalomba hozatalára, valamint a belföldi, a külkereskedelmi, a külföldi származású borászati termékekre vonatkozó forgalomba-hozatali határozatok kiadása. A palackozó és bortöltő pincészetek nyilvántartása, a borászati üzemek, raktárak, kimérők folyamatos ellenőrzése, rendellenesség észlelése esetén mintavétel, azonosító vizsgálat végzése, minőségvédelmi bírság kiszabása, az üzemengedély visszavonása, az üzem ideiglenes bezárása, továbbá szabálysértési, illetve büntetőeljárás kezdeményezése; a forgalomba hozatali járulék befizetésével kapcsolatos, jogszabályban előírt ellenőrzési és adminisztrációs feladatok ellátása is az MgSzH Központ Borminősítési Igazgatóságának feladata. 20/3/24 Igazgatási szolgáltatási díjak Ezen jogcímcsoportnak technikai jellege okán sem bevételi, sem kiadási előirányzata nincs, így maradványa sem lehet. A jogcím számláján 413,7 millió forint bevétel és azonos összegű kiadási pénzforgalom teljesült. Az előirányzat működési célja a földhivatalok térben és időben eltérő bevételei egyes földhivatalok közötti évközi átcsoportosítása, a likviditás biztosítása érdekében. 20/3/25 Nemzetközi szervezetek tagsági díjai Az előirányzat 2010. évi 240,0 millió forint eredeti előirányzata a VM Központi Igazgatás cím részére került átcsoportosításra, a nemzetközi tagdíjfizetések rendezése céljából. Az eredeti támogatási összeg 2010-ben kis mértékben (4%-kal) csökkent az előző évhez képest. Év közben fejezeti sorok közötti átcsoportosítás alapján 41,8 millió forint került átcsoportosításra ezen fejezeti kezelésű előirányzat javára. Az

99

előirányzat a 2010. év során teljes mértékben felhasználásra került, maradvány nem keletkezett. A módosított előirányzatból 55,0 millió forint egyéb nemzetközi szervezetek tagdíjaira 185,0 millió forint pedig FAO tagdíjra került kifizetésre, az FVM központi igazgatás közreműködésével. A nemzetközi szervezetek tagdíja előirányzaton kötelezettségvállalással terhelt maradvány képződött.

62,8

millió

forint

Megjegyezzük, hogy hasonló célok finanszírozására a volt KvVM költségvetésében is rendelkezésre állt fejezeti kezelésű előirányzat, amely előirányzatok a 2011. évi tervezés menetében összevonásra kerültek. 20/3/26/00 Szakigazgatási hivatalok maradványának rendezése új, évközben nyitott előirányzat. A fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Kormányrendelet alapján az átadó fejezetnél új fejezeti kezelésű előirányzatot kellett nyitni, amelyre a szakigazgatási hivatalok beutalták az előirányzat felhasználási keretszámláik egyenlegét 2010. december 29-én. A beutalt egyenlegek összege 1.099,3 millió forint, melyből 1.017,8 millió forint kötelezettségvállalással terhelt maradvány és 81,5 millió forint kötelezettségvállalással nem terhelt. 20/3/27/00 Földhivatalok maradványának rendezése új, évközben nyitott előirányzat. A fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Kormányrendelet alapján az átadó fejezetnél új fejezeti kezelésű előirányzatot kellett nyitni, amelyre a földhivatalok beutalták az előirányzat felhasználási keretszámláik egyenlegét 2010. december 29-én. A beutalt egyenlegek összege 1.281,4 millió forint, melyből 978,0 millió forint kötelezettségvállalással terhelt maradvány és 303,4 millió forint kötelezettségvállalással nem terhelt. 20/4 alcím Egyéb uniós támogatásokat kiegészítő támogatások 20/04/06 Méhészeti Nemzeti Program végrehajtása az Európai Mezőgazdasági Garancia Alap társfinanszírozásával valósul meg a 797/2004/EK tanácsi rendeletnek megfelelően. A Magyarország által benyújtott, méhészeti termékek termelésének és forgalmazásának javítására irányuló 2007-2010 évi Magyar Méhészeti Nemzeti Program jóváhagyásáról az EU Bizottsága C(2007) 3844. számú határozatával döntött. A 2010. évi 480,0 millió forint eredeti nemzeti támogatási részt 18,5 millió forint maradvány és a 20/04/08 Egyes speciális szövetkezések (TÉSZ, BÉSZ) támogatása előirányzatról 4,3 millió forint átcsoportosítás növelte. A 2010. év eredeti támogatási összege megegyezik az előző évi összeggel. Így a módosított előirányzat 502,8 millió forint. A nemzeti költségvetésből kifizetett támogatás - melyhez azonos nagyságrendű EU közvetlen támogatás párosul – 501,9 millió forint volt. Az uniós támogatási rész nem jelenik meg a fejezet költségvetésében, annak finanszírozása a KESZ számla közbeiktatásával bonyolódik. Az előirányzat maradványa 0,9 millió forint, kötelezettségvállalással terhelt. 100

A második Magyar Méhészeti Nemzeti Program harmadik éve is sikeresnek ítélhető, amit legjobban a keretkihasználtság alakulása igazol, a támogatási keretből az ágazat 95,2%-ot használt ki. 2010. évben - a Méhészeti Nemzeti Program intézkedésein belül - a finanszírozásban legnagyobb súllyal rendelkező feladatok: varroa atka elleni védekezés, szaktanácsadási hálózat működtetése, vándoroltatáshoz eszközök beszerzése, méhcsaládok számának szinten tartása, kaptárak felszerelése és azonosítása, rendezvények, képzés. 20/04/07 Igyál tejet program uniós társfinanszírozással megvalósuló nemzeti támogatás 2010. évi igénybevételét a 169/2009. (XII. 18.) FVM rendelet szabályozza. A 2010. évi eredeti 400,0 millió forint előirányzatot 107,5 millió forint előző évi maradvány egészítette ki. A 2010. évi eredeti támogatás összege az előző évi összeg 44,4%-ára csökkent. Az előirányzatot 19,2 millió forint bevétel, valamint a 20/04/08 Egyes speciális szövetkezések (TÉSZ, BÉSZ) támogatása előirányzatról átcsoportosított 200,0 millió forint növelte. A módosított 726,7 millió forint előirányzatból 689,7 millió forint kifizetés történt. 2010-ben mintegy 310 intézményfenntartó (települési, gesztor és megyei önkormányzat, egyház, alapítvány stb.) vett részt a programban, az ellátás nagyságrendileg 160 ezer gyermek (óvodás, iskolás és középiskolás) részvételét jelenti. Az uniós támogatási rész nem jelenik meg a fejezet költségvetésében, annak finanszírozása a KESZ számla közbeiktatásával bonyolódik. Az előirányzat maradványa 37,0 millió forint, ami kötelezettségvállalással terhelt. 20/04/08 Egyes speciális szövetkezések (TÉSZ, BÉSZ) támogatása eredeti kiadási előirányzata 910,0 millió forint, amit 292,3 millió forint maradvány egészített ki. Az előirányzatot 45,2 millió forint bevétel növelte. Az előirányzatról 200,0 millió forint átcsoportosításra került az Igyál tejet programra és 4,3 millió forint a Méhészeti Nemzeti Programra. A rendelkezésre álló 1.043,2 millió forint támogatási keretből, a zöldség-gyümölcs termelői csoportok támogatásáról szóló 28/2009. (III. 20.) FVM rendelet és a zöldséggyümölcs termelői szervezetek kiegészítő nemzeti támogatásáról szóló 69/2009. (VI. 18.) FVM rendelet alapján kifizetésre került 685,5 millió forint. Az eredeti támogatási előirányzat 2010-ben az előző évhez viszonyítva több mint kétszeresére, 450,0 millió forintról 910,0 millió forintra emelkedett. Az uniós támogatási rész nem jelenik meg a fejezet költségvetésében, annak finanszírozása a KESZ számla közbeiktatásával bonyolódik. A zöldség-gyümölcs termelői csoportok működési támogatásának forrásösszetétele: uniós rész 75%, nemzeti rész 25%. A zöldség-gyümölcs termelői csoportok beruházási támogatásának forrásösszetétele: uniós rész 66%, nemzeti rész 33%. 2010. évben a korábban alakult zöldség-gyümölcs termelői csoportok döntő többsége megszerezte a végleges elismerést, aminek következtében támogatásuk a továbbiakban döntő módon EU forrásból történhet. Ugyanakkor a szabályozás reformjának

101

köszönhetően nagy számban alakultak új szervezetek, amelyek továbbra is szükségessé teszik az eddigi forrásokkal összevethető pénzösszegek biztosítását. Meg kell jegyezni, hogy a jogcím felhasználásnak alapját biztosító, a zöldség-gyümölcs termelői csoportok által benyújtott és végrehajtott – legfeljebb öt év időtartamú – elismerési tervek végrehajtásához kapcsolódó támogatás felhasználása nem éves szinten történik, ezért az éves költségvetéshez sem igazítható teljes mértékben. A zöldség-gyümölcs termelői csoportok az elismerési tervben jóváhagyott és végrehajtott beruházásaik alapján járó támogatást az elismerési terv éves vagy féléves szakaszát követően igényelhetik. Ebből adódóan e támogatási összegek kifizetése az esetek egy részében áthúzódik a tárgyévet követő évre. Az előirányzat maradványa 358,3 millió forint, mely kötelezettségvállalással terhelt. 20/04/09 Egyes állatbetegségek ellenőrzése, felszámolása előirányzat a 2009/883/EK bizottsági határozat és az előirányzat működését szabályozó 45/2010. (IV. 23.) FVM rendelet szerint kerül felhasználásra. 2010. évi eredeti kiadási előirányzata 500,0 millió forint, amit 0,3 millió forint maradvány növelt. A 2010. évi eredeti támogatási előirányzat csaknem a 2009. évi felére (45,5%-ára) csökkent. Annak érdekében, hogy az EU által biztosított támogatást a lehető legnagyobb mértékben igénybe tudják venni a magyar termelők – ezzel is biztosítva számukra a megfelelő piaci versenyhelyzet megőrzését -a szalmonella vakcinázással kapcsolatos költségek fedezetére az ÚMVP IV. tengelyről 350 millió forint átcsoportosítás történt. A módosított 850,3 millió forint előirányzatból 700,5 millió forint kifizetés történt. Az uniós támogatási rész nem jelenik meg a fejezet költségvetésében, annak finanszírozása a KESZ számla közbeiktatásával bonyolódik. 2010-ben az alábbi célterületeken lehetett pénzügyi hozzájárulást igénybe venni: - a kéknyelv betegség az endemikus vagy nagy fertőzési kockázatot jelentő területeken, - a Gallus gallus tenyész-, tojó- és brojlercsirke-állományokban előforduló szalmonellózis (zoonózist okozó szalmonella), - a klasszikus sertéspestis, - a baromfiban és a vadon élő madarakban előforduló madárinfluenza, - a fertőző szivacsos agyvelőbántalmak (TSE), szarvasmarhák szivacsos agyvelőbántalma (BSE) és súrlókór, - a veszettség, - az Aujeszky-betegség felszámolására, az ellenük való védekezésre és figyelemmel kísérésükre irányuló éves és többéves nemzeti programokhoz kapcsolódóan. Az előirányzat maradványa 149,8 millió forint, mely kötelezettségvállalással terhelt. 20/04/10 Uniós programok ÁFA fedezete eredeti kiadási előirányzata 800,0 millió forint, amit 196,6 millió forint maradvány egészített ki. Ezen előirányzatnak 2009-ben nem volt eredeti támogatási előirányzata. Az előirányzatot az Árfolyamkockázat és egyéb, EU által nem térített kiadások előirányzatról 329,8 millió forint átcsoportosítás

102

növelte, így a módosított előirányzat 1.326,4 millió forint. A módosított előirányzatból a teljesített kiadás 627,3 millió forint. Az uniós Bizottság Élelmiszersegély programot a 983/2008 EK rendelet szabályozza. Az EU Élelmiszersegély program során 5 szerződött segélyszervezet tevékenysége révén települési önkormányzatok, vagy a segélyszervezetek helyi tagszervezetei útján valósult meg az élelmiszerek rászorulók részére történő szétosztása. Az EU Élelmiszersegély program keretében 2010. év során 788.400 kg cukoralapú termék és 15.063.017 kg gabonaalapú termék került kiosztásra. Az EU az élelmiszersegély áfa nélküli intervenciós árát térítette meg, de az MVH-nak a bruttó árat kellett kifizetnie. A 2010. évben kifizetett áfa 410,8 millió forint volt, amelynek fedezetét a fejezet biztosította. Nem téríti meg az EU az ÚMVP, valamint a HOP technikai segítségnyújtás intézkedései áfa költségeit sem. Az ÚMVP, HOP technikai segítségnyújtás intézkedései áfa költségeire kifizetett támogatás 216,5 millió forint. Az előirányzat maradványa 699,1 millió forint, amiből 580,8 millió forint a kötelezettségvállalással terhelt és 118,4 millió forint a kötelezettségvállalással nem terhelt. 20/04/11 Iskolagyümölcs Program eredeti kiadási előirányzata 260,0 millió forint, amit 300,0 millió forint ÚMVP III. tengelyről átcsoportosított összeg növelt. A módosított 560,0 millió forint előirányzatból 524,7 millió forint kifizetés történt. A támogatás igénybevételét, a 129/2009. (X. 8.) FVM rendelet szabályozza. A 2009/2010. tanévi iskolagyümölcs-program célja a hazai gyümölcsfogyasztási szint növekedésének elősegítése és az ifjúság táplálkozási szokásainak pozitív irányba történő elmozdítása érdekében az általános iskolák 1-4. osztályán tanuló gyermekek ellátása friss, étkezési almával, valamint a kapcsolódó kísérő intézkedések elvégzése. A program során 1.608 általános iskolában (az alsó tagozattal rendelkező általános iskolák 70%-ában) 277.875 fő tanuló, azaz az alsó tagozatos gyermekek 72%-a kapott almát. Az előirányzat maradványa 35,3 millió forint, mely kötelezettségvállalással terhelt. 20/04/12 Nemzeti Diverzifikációs Program új, évközben nyitott előirányzat, amelyre a nemzeti társfinanszírozási rész az ÚMVP III. tengelyéből került átcsoprtosításra 902,3 millió forint összegben. A 902,3 millió forint módosított előirányzatból 49,2 millió forint kifizetés történt. A 320/2006/EK (2006. február 20.) rendelet rögzíti, hogy a közösségbeli cukoripar szerkezetalakítását szolgáló ideiglenes alapot hoznak létre, amely az EMGA részeként finanszírozza a diverzifikációs intézkedések támogatását (NDP) is. Az NDP végrehajtására vonatkozóan 2009. november 6-án kerültek kihirdetésre az erről szóló FVM rendeletek. Az NDP keretében az alábbi jogcímek meghirdetésére került sor: - mezőgazdasági termékek értéknöveléséhez nyújtandó támogatások - a mikrovállalkozások létrehozására és fejlesztésére nyújtandó támogatások - a vidéki örökség védelméhez igénybe vehető támogatások - a vidéki települések megújítására és -fejlesztésére igénybe vehető támogatások

103

- a turisztikai tevékenységek ösztönzéséhez nyújtandó támogatások - mezőgazdasági beruházásokhoz nyújtandó támogatások. A NDP keretében nyújtott támogatásokról szóló FVM rendeletek melléklete tartalmazza azoknak a településeknek a listáját, ahol megvalósuló fejlesztésre, műveletre támogatás nyújtható. A végleges lista a cukorgyárak nyilvántartásai alapján, és a Cukorrépatermesztők Országos Szövetsége (CTOSZ) segítségével került összeállításra. Négy település esetében került kialakításra ez a településlista: Kaba, Petőháza, Szerencs és Szolnok. A támogatási kérelmet 2009. november 16. és 2010. január 15. között lehetett benyújtani. Az előirányzat maradványa 853,1 millió forint, kötelezettségvállalással terhelt. 20/5 alcím Nemzeti támogatások 20/5/1 Erdészeti feladatok Ezen jogcímnek 2010. évben eredeti előirányzata nem volt. A 2009. évi maradvány összegét, 548,4 millió forintot a tárca átadta az MVH részére a 2009. évi determinált erdőfelújítások kifizetése céljából. Az előirányzaton 4,0 millió forint bevétel került jóváírásra, valamint az MVH részére átadott forrásokból 6,9 millió forint nem került kifizetésre, így az előirányzaton 10,9 millió forint maradvány keletkezett. A kifizetés jogalapja az erdők felújításának csekély összegű (de minimis) támogatásáról szóló 102/2008. (VIII. 8.) FVM rendelet. A támogatás célja az erdők természetes, illetőleg mesterséges felújításának támogatásával az erdők területének (mennyiségének), valamint természeti egyensúlyának és egészségi állapotának (minőségének) megőrzése. Támogatás a 2008. január 1-jét megelőzően – az erdészeti hatóság által kiadott engedély alapján – végzett véghasználatok után keletkezett erdőfelújítási kötelezettség teljesítésére, az erdő természetes, illetőleg mesterséges felújítása érdekében végzett erdőgazdálkodási tevékenységekre vehető igénybe. 20/5/2 Termőföldvédelem támogatása Ezen jogcím eredeti előirányzattal nem rendelkezett, így támogatás kifizetése nem történt. Az előirányzat a központosított bevételek fogadására és továbbítására szolgál. Az előirányzaton 5,2 millió forint kötelezettségvállalással nem terhelt maradvány keletkezett, amely összeg a korábbi években kifizetett, jogtalanul igénybevett birtok összevonási célú támogatások visszafizetéséből származik. 20/5/3 Állattenyésztési feladatok

104

Ezen előirányzat eredeti kiadási előirányzata 750,0 millió forint. A 2010. évi eredeti támogatás összege csaknem eléri a 2009. év hasonló értékét. (30,0 millió forintos, azaz 3,8%-os csökkenés történt.) Az 1132/2010. (VI. 18.) Kormányhatározat alapján a fejezeti sorról 98,5 millió forint került zárolásra, amelyből 2010. decemberében 77,4 millió forint feloldásra került. Az így fennmaradó 21,1 millió forint zárolással csökkentett 728,9 millió forint támogatási keretből 722,9 millió forint kifizetés teljesült, 79 jóváhagyott határozattal, a tenyésztésszervezési feladatok támogatása igénybevételének részletes feltételeiről szóló 27/2009. (III. 18.) FVM rendelet szerint. A támogatás célja a tenyészállat állomány genetikai minőségének fenntartása és javítása, a tenyésztésszervezési feladatok ellátásának elősegítése. Az előirányzaton kötelezettségvállalással terhelt maradvány 9,7 millió forint, amely tartalmazza az előirányzaton teljesült 3,8 millió forint bevételt is. 20/5/5 Vadgazdálkodás támogatása Ezen jogcím eredeti kiadási és támogatási előirányzata 10,0 millió forint volt. A 2010. évi eredeti támogatási előirányzat nagymértékben, a 2009. évi 5,6%-ára csökkent. Az előirányzat teljes egészében az Országos Vadgazdálkodási Adattár 2010. évi fenntartásának fedezésére került kifizetésre a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény alapján. A törvény előírásai szerint a miniszter állami feladatként Országos Vadgazdálkodási Adattárat tart fenn és működtet. A 0,4 millió forint kötelezettségvállalással nem terhelt maradvány elvont maradvány jogcímen a költségvetés részére befizetésre került. Az Országos Vadgazdálkodási Adattár 2010. évi működéséhez és fenntartásához szükséges 25,0 millió forint helyett csupán 10,0 millió forint állt rendelkezésre, mely csak részben fedezte a költségeket. A hiányosságok mérséklése érdekében a Minisztérium 2010-ben eltekintett az őt illető Adattári éves bevételek 50 %-ától. Az előirányzaton maradvány nem keletkezett. 20/5/6/3 Erdőfelújítás determinációja Ezen jogcím eredeti kiadási és támogatási előirányzata 450,0 millió forint volt, melyből 126,2 millió forint került zárolásra. A módosított előirányzat 323,8 millió forint lett, amelyből 294,4 millió forint 2010. második félévében átcsoportosításra került a Fenntartható erdőgazdálkodás támogatása előirányzatra. Így az előirányzaton 29,4 millió forint maradvány képződött, amely kötelezettségvállalással terhelt, és a kifizetés 2011. június 30-ig fog megtörténni a 2010. évi sikeres erdőfelújítások kapcsán. Az előirányzatról történő kifizetés jogalapja az erdők felújításának csekély összegű (de minimis) támogatásáról szóló 102/2008. (VIII. 8.) FVM rendelet. 20/5/6/4 Erdőtelepítés, erdőszerkezetátalakítás, fásítás determinációja

105

Ezen jogcím eredeti kiadási és támogatási előirányzata 450,0 millió forint volt, melyből 134,5 millió forint került zárolásra. A 2010. évben a 2009. évhez képest 66,7%-os növekedés történt az eredeti támogatás összegében. A módosított előirányzat így 315,5 millió forint lett. Az előirányzatról 71,7 millió forint került átutalásra az MVH részére az Erdőtelepítés, erdőszerkezet-átalakítás, fásítás jogcím kiegészítéséhez. Ennek visszapótlása is megtörtént ugyanezen összeggel a Folyó kiadások és jövedelemtámogatások előirányzatról. A zárolások után még rendelkezésre álló 315,5 millió forint 2010. második félévében átcsoportosításra került a Fenntartható erdőgazdálkodás támogatása előirányzatra. Az előirányzaton 18,9 millió forint maradvány képződött, amely az MVH részére átadott összegből fel nem használt 18,1 millió forint összegből, valamint a 0,8 millió forint tényleges bevételből keletkezett, amely összeg kötelezettségvállalással terhelt és a kifizetés 2011. június 30-ig fog megtörténni a 2010. évi sikeres erdőtelepítések kapcsán. Az előirányzatról történő kifizetés jogalapja a 2004. évi nemzeti hatáskörben nyújtott agrár- és vidékfejlesztési támogatások igénybevételének feltételeiről szóló 25/2004. (III. 3.) FVM rendelet hatályon kívül helyezéséről és az ezzel összefüggő átmeneti rendelkezések megállapításáról szóló 122/2007.(X.19.) FVM rendelet. 20/5/6/5 Fenntartható erdőgazdálkodás támogatása Ezen előirányzat eredeti kiadási és támogatási előirányzata 400,0 millió forint volt, amelyből 120,0 millió forint került zárolásra. A Nemzetgazdasági Minisztérium jóváhagyása alapján az előirányzatra az Erdőtelepítés, erdőszerkezet-átalakítás, fásítás determinációja és a Erdőfelújítás determinációja jogcímekről mindösszesen 610,2 millió forint átcsoportosítása történt meg. Ezen felül az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvényben (a továbbiakban: erdőtörvény) a 81. § (1) bekezdésben elrendelt erdővédelmi járulék befizetéséből származó 160,6 millió forint többletbevétel előirányzatosítására is sor került az előirányzaton. Az erdőtörvény szerint a 2009. július 11. és december 31. közötti időszakban kivetett járulék és bírság a Vidékfejlesztési Minisztérium költségvetési fejezetének bevétele. A jogcímről finanszíroztuk az erdőtörvényben elrendelt Erdővédelmi Mérő- és Megfigyelő Rendszer 2010. évi működtetését, amelyhez összesen 86,5 millió forintot utaltunk át támogatás értékű működési kiadás kiemelt előirányzatként. Ebből az MgSzH Központ Erdészeti Igazgatósága részére 76,3 millió forint, az Erdészeti Tudományos Intézet részére 10,2 millió forint feladathoz kötött céltámogatást biztosítottunk. Erről a jogcímről történt a magán-erdőgazdálkodás folytonosságának biztosítását garantáló erdészeti szakszemélyzet alkalmazásának, vagyis az erdő „falugazdász”

106

hálózatának támogatása is. E célra az MVH-nak átutalt összeg 884,2 millió forint volt, amely a támogatási igények közel 60 %-os kielégítését tette lehetővé. Az előirányzaton képződött 80,1 millió forint maradvány kötelezettségvállalással terhelt. Az előirányzatról történő kifizetések jogalapját az erdőgazdálkodás szakszerűségének biztosítása érdekében végzett erdészeti szakirányítási tevékenységhez nyújtott csekély összegű (de minimis) támogatásról szóló 50/2010. (IV. 27.), valamint a Vidékfejlesztési Minisztérium költségvetési fejezethez tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok 2010. évi felhasználásának szabályairól szóló 60/2010. (V. 11.) FVM rendeletek biztosítják. 20/5/7/0 Fejlesztési típusú támogatások Ezen fejezeti kezelésű előirányzat esetében 2004. május 1-től új kötelezettség nem vállalható. Az előirányzat teljes mértékben a Magyar Államkincstár lebonyolítási számlájára kerül átadásra - a Kincstár által benyújtott havi finanszírozási igények alapján - az egyes jogcímeken (építési beruházások, ültetvénytelepítések támogatása, beruházási hitelek kamattámogatása) jelentkező korábbi agrárberuházásokkal kapcsolatos kötelezettségvállalási igények rendezéséhez. Az átadásra került forrásokat a Kincstár továbbítja a végső kedvezményezettek részére. Ezen keretből kerül finanszírozásra továbbá az agrár-beruházási pályázatokkal járó Kincstárnál jelentkező lebonyolítási, folyósítási, ellenőrzési feladatok ellátásának költsége is, amelynek havi összegét a Magyar Államkincstár és a Minisztérium közötti Megbízási Szerződés szabályozza. A jogcím 2010. évi eredeti kiadási és támogatási előirányzata 350,0 millió forint volt, amelyet növelt a 2009. évről áthúzódó 63,4 millió forint maradvány, valamint a 2010. évben teljesült 47,1 millió forint bevétel is, azonban csökkentette a 1132/2010. (VI.18.) számú Korm. határozat alapján elrendelt 240,0 millió forint összegű zárolás, amely elvonásra is került. A 2010. évi eredeti támogatás összege az előző évi összeg 40,2%-ára csökkent a finanszírozandó feladatok kifutó jellegéből adódóan. Az előirányzatból a 2010. évben 147,9 millió forint kiadás teljesült az alábbiak szerint: - Szőlő, gyümölcstelepítések támogatása 62,3 millió forint, - Beruházási hitelek kamattámogatása 23,0 millió forint, - Kincstár, kereskedelmi bankok, díja, végrehajtási díjak 62,6 millió forint. A kötelezettségvállalással terhelt maradvány 72,6 millió forint. Az EU csatlakozás előtt vállalt kötelezettségek lezárására várhatóan 2011-ben kerül sor. 20/5/8/0 Folyó kiadások és jövedelemtámogatások Ezen előirányzat nagyságrendjéből adódóan, mind a nemzeti, mind a fejezeti költségvetésben meghatározó jelentőségű. A nemzeti támogatások 90,6%-a ezen

107

jogcímen teljesül. Az előirányzat célja a különböző támogatási konstrukciók működtetésével a mezőgazdasági termelők költségeinek csökkentése és jövedelmi helyzetének javítása. Ezen előirányzatból kerül finanszírozásra a kiegészítő nemzeti támogatás (top-up), az Európai Bizottság által notifikált támogatási célok és mentesítési rendeletek, valamint a csekély összegű támogatás formájában már kihirdetésre került támogatási konstrukciók. Az eredeti 42.793,8 millió forint előirányzatot 1.369,6 millió forint kötelezettségvállalással terhelt maradvány, valamint 1.969,6 millió forint korábbi évek támogatásaiból visszafizetett bevétel növelte. A 2010. évi eredeti támogatási előirányzat csaknem a 2009. évi felére (51,1%-ára) csökkent. A tárgyévi előirányzatból agrármarketing feladatokra 824,0 millió forint az Agrármarketing Centrumhoz került átcsoportosításra, korábbi NGM engedélyezés alapján pedig a tárgyévi előirányzatból 71,7 millió forint került átcsoportosításra erdőtelepítési feladatokra. Az előirányzatból az 1273/2010. (XII. 8.) Kormányhatározat alapján évközben 500,0 millió forint került zárolásra. A módosított 44.725,9 millió forint előirányzatból 41.228,4 millió forint került kifizetésre, így az előirányzaton 3.508,9 millió forint maradvány keletkezett, amely tartalmazza a december végén befolyt, de nem előirányzatosított 11,4 millió forint bevételt is. A 2010. évben az alábbi támogatási konstrukciók működtek: Az egységes területalapú támogatáshoz kapcsolódó 2010. évi kiegészítő nemzeti támogatások (top-up) célja a gazdálkodók esélyegyenlőségének javítása mindaddig, amíg a közvetlen támogatások nem érik el a régi uniós gazdálkodók támogatási szintjét. A támogatás 2010-évben az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes területalapú támogatás (SAPS), valamint az ahhoz kapcsolódó kiegészítő nemzeti támogatások (top-up) 2010. évi igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 37/2009. (IV. 3.) számú FVM rendelet alapján működött. 2009. évben előrehozott kifizetésként teljesítésre került a 2010. évi tej top-up, amelyre 15.800,0 millió forint kifizetés történt. Ezáltal 2010-ben kiegészítő nemzeti támogatásokra 24.500,0 millió forint állt rendelkezésre, amelyből összesen a különböző de minimis támogatásokkal együtt 24.058,9 millió forint kifizetés történt. Állatjóléti támogatások célja a baromfi és sertés ágazatban az uniós előírásokon túlmutató állatjóléti kötelezettségvállalás ellentételezése. A támogatási programokat a 139/2007. (XI. 28.) FVM rendelet és a 140/2007. (XI. 28.) FVM rendelet tartalmazza, melyeket az EU Bizottság notifikációs eljárás keretében hagyott jóvá 2013-ig. 2009. évben előrehozott kifizetésként teljesültek a 2010. évben fizetendő állatjóléti támogatások 5.000,0 millió forint összegben. Állatjóléti támogatásokra összesen 4.492,8 millió forint kifizetés történt. Egyes állatbetegségek megelőzése, leküzdése támogatás célja az állatállományokat veszélyeztető egyes állatbetegségek megelőzése, felszámolása, figyelemmel kisérése,

108

valamint egyes zoonózisok megelőzése a 148/2007. (XII. 8.) FVM rendeletben foglaltak szerint. A kifizetést az MVH határozat hozatalát követően a Terméktanácsok teljesítik. Év közben költségvetési alultervezés miatt kimerült az egyes állatbetegségek megelőzésével, illetve leküzdésével kapcsolatos támogatási jogcím 4.500,0 millió forint keretösszegének egyéb állatfajokra (szarvasmarha, sertés, juh, stb.) fordítható 3.000,0 millió forint kerete. A forrás kimerülése miatt a 2010. május 31. napját követően elvégzett szolgáltatásokra benyújtott kérelmeket el kellett utasítani. 2010. évben összesen 5.089,7 millió forint kifizetés történt. Rendezett piaci kapcsolatok kialakítása érdekében nyújtott csekély összegű (de minimis) támogatásról szóló 41/2008. (XI.3.) FVM rendelet értelmében a baromfi és sertés ágazatban nyújtunk támogatást azon termelők részére, akik termeltetési szerződést kötnek az állattartókkal. A támogatás célja a rendezett piaci kapcsolatok kialakulásának elősegítése. A támogatási konstrukció az általános de minimis szabályozás keretében működik. A jogcímre mindösszesen 124,6 millió forint kifizetés történt. Állati hulla eltávolítási és ártalmatlanítási támogatások célja az állattartó telepeken keletkező állati hulla ellenőrzött, biztonságos eltávolításának és ártalmatlanításának elősegítése és ezáltal az állategészségügyi biztonság növelése. A támogatásról szóló 56/2008. (IV.25.) FVM rendeletet notifikációs eljárás keretében a Bizottság jóváhagyta, hogy az új állami támogatási programban 2013. év végéig nyújtható támogatás. Év közben költségvetési alultervezés miatt kimerült az állati hulla eltávolítási és ártalmatlanítási támogatási jogcím 1.000,0 millió forintos 2010-es támogatási keretösszege. A forrás kimerülése miatt a 2010. június 30. napját követően elvégzett szolgáltatásokra benyújtott kérelmeket el kellett utasítani. 2010. évben ezen a jogcímen 1.040,7 millió forint teljesítés történt. Minőségi pontytenyésztés programban való részvétel támogatása keretében valósul meg a halászat támogatása, amelyre 2008-ban megalkotásra került a minőségi pontytenyésztési programban való részvétel csekély összegű (de minimis) támogatásáról szóló 64/2008. (V.14.) FVM rendelet. A rendelet alapján a támogatás igénylése folyamatos. A jogcímen 66,7 millió forint kifizetés történt. Egyes növény egészségügyi vizsgálatok költségei támogatási célja a minőségi és magas biológiai értékű vetőmag és szaporítóanyag előállítása, valamint a növényi fajtafenntartás növény egészségügyi biztonságának növelése a 117/2007. (X. 10.) FVM rendeletben foglaltak szerint. A támogatási konstrukció az ún. mentesítési rendelet alapján működik. Ezen állami támogatási programban 2013. év végéig nyújtható támogatás. A jogcímen 48,1 millió forint teljesítés volt. Közösségi agrármarketing programok támogatás célja a magyar mező- és élelmiszergazdaság termékeinek bel-és külföldi piacra jutásának elősegítése, a közösségi agrármarketing speciális eszközeivel (reklámtevékenység támogatásával). A közösségi agrármarketing (beleértve a bormarketinget) támogatására szolgáló programot a Bizottság 2013. december 31-ig jóváhagyta. A közösségi agrármarketing

109

támogatások igénybevételének szabályairól szóló 66/2008. (V.16.) FVM rendelet alapján a támogatás igénylése pályázat útján történik. 2010. évben összesen 1.000,0 millió forint kifizetés történt, amelyből 824,0 millió forint előirányzat átadással került teljesítésre. Jégeső-elhárítás támogatására szolgáló program díjtámogatás formájában működött, amelyre összesen 50,0 millió forint kifizetés történt. A támogatás jogalapját az 59/2009. (V. (8.) FVM rendelet biztosítja. Agrárfinanszírozás, mezőgazdasági hitelek kamattámogatás célja a jelenleg fennálló mezőgazdasági hitelek kamattámogatásának és intézményi kezességvállalásának finanszírozása. A jelenleg fennálló kedvezményes mezőgazdasági hitelállomány mindössze 35.000 millió forintot tesz ki. A legjelentősebb hitelösszeg az Európa Hitel (6/2004. (I. 22.) FVM rendelet), a családi gazdálkodók kedvezményes hitelei, (317/2001. (XII. 29.) Kormányrendelet), valamint a birtokfejlesztési hitelek (25/2004. (III. 3.) FVM rendelet). A kifizetés - amely szinte teljes egészében előző években vállalt determinációs kötelezettség – 3.112,8 millió forint volt. A mezei őrszolgálat támogatása célja, a települési önkormányzat által létesített mezei őrszolgálat, valamint a hegyközség által létrehozott hegyőrség megalakulásához, fenntartási és működési költségeinek megtérítéséhez a 64/2009. (V. 22.) FVM-PM együttes rendelet alapján állami hozzájárulás nyújtása, amelyre összesen 443,3 millió forint kifizetés történt. Szőlő- és gyümölcsös ültetvényekben felhasznált gázolajhoz nyújtott csekély összegű (de minimis) támogatásról szóló 46/2008. (IV. 17.) FVM rendelet biztosít lehetőséget a jövedéki adó visszatérítési támogatás változásából eredő ún. kieső támogatás pótlására. A rendelet alapján a támogatás igénylése folyamatos, amelyre összesen 137,2 millió forint kifizetés történt. Cukorrépa termelők nemzeti kiegészítő támogatása a 39/2010. (IV. 15.) FVM rendeletben foglaltak alapján kerül kifizetésre. Ezen előirányzatot terheli a kiegészítő cukortámogatás is, így összesen 2.243,6 millió forint teljesítés történt. Tejtermelők által igénybe vehető átmeneti állami támogatásról szóló 18/2010. (III. 4.) FVM rendelet szerint a pénzügyi-gazdasági válság kapcsán nehéz helyzetbe került tejtermelő átmeneti állami támogatást vehet igénybe éven túli lejáratú forgóeszköz hitele után. 2010. évben 31,3 millió forint átmeneti támogatás került kifizetésre. A vörösiszap-katasztrófa miatt veszteséget szenvedett mezőgazdasági termelők, élelmiszer-feldolgozók és állattartók által igénybe vehető átmeneti állami támogatásról szóló 32/2010. (XI. 25.) VM rendelet alapján a vörösiszap-katasztrófa miatt veszteséget szenvedett mezőgazdasági termelők, élelmiszer-feldolgozók és állattartók veszteségeinek enyhítésére valamint a gazdálkodási tevékenységeiket érintő korlátozás miatt egyszeri jövedelempótló támogatást vehettek igénybe. A támogatási kérelmeket 2010. december 1. és 8. között lehetett benyújtani az MVH-hoz. A kifizetésekre 2011.

110

januárban került sor. A támogatás kerete 350,0 millió forint volt, melyből 200,0 millió forintra a mezőgazdasági termelők, 150,0 millió forintra az élelmiszer-feldolgozók pályázhattak. A kifizetés a Folyó kiadások és jövedelemtámogatások előirányzat 2010. évi maradványából történt. 20/5/9 Erdőtelepítés, erdőszerkezet-átalakítás, fásítás Ezen jogcímnek 2010. évben eredeti előirányzata nem volt. A 2009. évi maradvány 661,8 millió forint - teljes összegét a tárca 2010. február 15-ig átadta az MVH-nak a 2009. évi determinált erdőtelepítések kifizetése céljából. A kifizetés jogalapja a 2004. évi nemzeti hatáskörben nyújtott agrár- és vidékfejlesztési támogatások igénybevételének feltételeiről szóló 25/2004. (III. 3.) FVM rendelet hatályon kívül helyezéséről és az ezzel összefüggő átmeneti rendelkezések megállapításáról szóló 122/2007.(X.19.) FVM rendelet. Az előirányzatból a 2004. május 31-ig, és az azt megelőzően nemzeti forrásból telepített erdők befejezett állapotba hozásának, a befejezés utáni ápolások támogatása valósult meg. Ezen előirányaton – figyelembe véve a keletkezett bevételeket is - a 2010. évben 44,8 millió forint maradvány keletkezett, amely összeg átvezetésre került a 2011. évben a 20/5/6/4 Erdőtelepítés, erdőszerkezet átalakítás, fásítás determinációja fejezeti kezelésű előirányzatra. 20/5/10/0 Nemzeti agrár kárenyhítés Ezen jogcím 2.000,0 millió forint támogatási előirányzatát 3.228,1 millió forint maradvány és a gazdálkodók által befizetett 2.716,6 millió forint egészítette ki. A biztosítási alapként működő előirányzat maradványa nem vonható el, nem csoportosítható át más feladatokra. A források felhasználása jogszabályban rögzített feltételek és a káresemények függvénye. Az aktuális előirányzatból a károsult mezőgazdasági termelők részére, az MVH által 32/2009. (III. 31.) FVM rendeletnek megfelelően elkészített és miniszter úr által jóváhagyott kifizetési terve alapján, 2010. év elején 5.227,8 millió forint forrásátadás történt a hivatal részére. A kifizetési ütemterv alapján megigényelt forrásból, a károk felmérését követően az MVH teljesíti a kárenyhítési támogatások kifizetését. A vonatkozó jogszabály alapján, a gazdálkodók befizetéseit költségvetési forrásból egészíti ki a Kormány, amely kiegészítés „az összes kárenyhítési hozzájárulás fizetésére kötelezett mezőgazdasági termelő által befizetett kárenyhítési hozzájárulással legalább azonos összegűnek” kell lennie. 2010. évben a termelői hozzájárulás nagysága 2.118,6 millió forint volt.

111

Az intézkedés jogszabályi háttere a nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerről és a kárenyhítési hozzájárulásról szóló 2008. évi CI. törvény. Szükséges megjegyezni, hogy a 2010. évi gazdálkodást a 2009. évinél is nagyobb mértékben sújtották az első félévben sorozatban jelentkező elemi károk (árvizek, belvizek felhőszakadások és jégesők). Az összes károsodott terület nagysága a 2010. évben elérte a 800 ezer ha-t. A vidékfejlesztési kormányzat a károk kedvezőtlen hatásainak mérséklése érdekében azonnali kormányzati intézkedéseket vezetett be, amelyek a károsult gazdaságok működőképességének fenntartására irányultak (SAPSelőlegfizetés, vis maior bejelentések eljárási rendjének egyszerűsítése, biztosítók kárrendezésének gyorsítása, kedvezményes hitelprogramok előkészítése). A kárenyhítési rendszerben az 5.302 db elfogadott kérelemre vonatkozó kárenyhítési igény 37.900 millió forintot tett ki. Ez az összeg nem tartalmazta azokat a ténylegesen keletkezett károkat, amelyeket azok a termelők szenvedtek el, akiknek az üzemi szintre kiszámított hozamérték-csökkenése nem érte el a 30%-os mértéket. (Kárenyhítésben a jogszabályi előírásoknak megfelelően csak a 30%-osnál nagyobb mértékű hozamérték-csökkenést elszenvedett termelő részesíthető.) A kárenyhítési rendszernek 2010. évben 24.989 gazdálkodó tagja volt. A 2010. évi károk enyhítésének az eredményei is megerősítik azt a véleményt, amely szerint a meglévő kárenyhítési rendszer alkalmatlan a mezőgazdaságot sújtó elemi károk elfogadható mértékű kezelésére, azt új alapokra kell helyezni. A már megkezdett előkészítő munka eredményeképpen 2012. január 1-jétől egy új kockázatkezelési rendszer kezdi meg működését. Az új kockázatkezelési rendszer finanszírozása nemzeti- és közösségi forrásokon alapul, működését pedig törvény fogja szabályozni. Az előirányzaton 2.075,0 millió forint maradvány keletkezett. 20/6 Állat-és növénykártalanítás Állat- és növénykártalanítás jogszabályi alapját az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Éltv.) 54. és 55. §-ai biztosítják. Ezen a jogcímen a 2010. évi költségvetés eredetileg 500,0 millió forint felülről nyitott előirányzatot biztosított. A 2010. év eredeti támogatási összege 2009-hez képest nem változott. Tekintettel arra, hogy a pontos kifizetések összege előre nem tervezhető, a felhasználások az adott év járványügyi helyzetétől függően alakulnak. Az állatbetegségek, valamint a növényi kórokozók és károsítók járványos fellépése, annak mértéke előre nem becsülhető, így a járványügyi, zárlati intézkedéssel a termelők dologi tulajdonában keletkezett kár sem határozható meg előre.

112

A rendelkezésre álló forrás felülről nyitott keretként az adott év járványügyi helyzetétől, illetve a károsító potenciáltól és fertőzéstől függően kerül minden évben felhasználásra az Éltv. előírásai szerint. E forrás egyben magába foglalja az Éltv.-ben meghatározott vizsgálatok finanszírozási igényét is, mely az állategészségügy járványügyi vizsgálataihoz, valamint a növényegészségügyi monitoring és károsítódiagnosztika, a zárlati, illetve járvány- és gradáció-elhárítási tevékenységek végrehajtásához kell. A zárlati státuszú állatbetegségek és növényi károsítók felszámolására és járványos elterjedésének megelőzése céljából hozott 2010. évi hatósági intézkedések következtében ezen a fejezeti soron összesen 1.219,5 millió forintot használtak fel, 134,0 millió forint kötelezettségvállalással terhelt maradvány keletkezett. 20/07 Árfolyamkockázat és egyéb EU által nem térített kiadások eredeti támogatási előirányzata 2.000,0 millió forint volt, amely összeg 2009. évhez képest nem változott. A kiadási előirányzatot növeli 3.667,6 millió forint kötelezettségvállalással terhelt maradvány és 5.677,1 millió forint bevétel (árfolyamnyereség, tagállami behajtás). Az előirányzaton az 1132/2010. (VI.18.) Kormányhatározat alapján 807,9 millió forint zárolás történt. Az előirányzatról 200,0 millió forint támogatás átcsoportosításra került más fejezeti kezelésű előirányzatra. A fentiek alapján kialakult 10.336,8 millió forint módosított előirányzatból 9.696,5 millió forint került kifizetésre. Az előirányzat az EMVA-ból, az EHA-ból és az EMGA-ból származó támogatások árfolyamveszteségeinek, valamint az EU által nem térített kiadások finanszírozására szolgál. Az előirányzaton a 2009. évi árfolyamnyereség összege 43.991,4 millió forint volt, az összeg nagy része átcsoportosításra került a Folyó kiadások és jövedelemtámogatások előirányzatra, a nemzeti támogatási konstrukciók működtetésére. Tekintettel arra, hogy a 2010. évi árfolyamnyereség a 2009. évi összegnek csak 12,9%-a, a tárcának nem volt lehetősége a nemzeti támogatásokra átcsoportosítani. Ennek következtében a fejezet 2010. évi költségvetési mozgástere jelentősen szűkült. A 2010. évi 9.696,5 millió forint teljesítés az alábbiak szerint történt: - 3.644,7 millió forint a 2004-2005. évi közvetlen termelői támogatások kifizetései utáni, az Európai Bizottság C(2009) 7044. számú határozata alapján Magyarországot terhelő bírság teljesítését fedezte. - árfolyamveszteség rendezése 2.741,8 millió forint, - Az előirányzatról az alábbi pénzügyi teljesítések kerültek végrehajtásra 3.077,5 millió forint összegben: - átcsoportosítás az Uniós programok Áfa fedezete előirányzatra 329,8 millió forint, - átcsoportosítás az EU tagságból eredő feladatok előirányzatra 159,9 millió forint, - átcsoportosítás a Közp. bevételből fin. intézményi feladatokra 1.500,0 millió forint, - átcsoportosítás a Vízügyi feladatok előirányzatra 1.087,8 millió forint, - EU által nem térített kiadások, díj rendezése 232,5 millió forint.

113

Az előirányzat maradványa 660,0 millió forint kötelezettségvállalással terhelt. 20/8/2/00 „Átmeneti támogatással megvalósuló programok” jogcímcsoport a csatlakozó új tagállamok intézményi kapacitása egyes területeinek fejlesztését teszi lehetővé, mely a strukturális alapokból nem finanszírozható. A 2004. és 2005. évben jóváhagyott projektek a korábbi években lezárásra kerültek, a 2006-ban jóváhagyott két projekt kivitelezése 2009-ben befejeződött, 2010-ben csak a maradványok kifizetésére került sor az alábbiak programokon: „Az állat- és növény-egészségügyi határállomások szolgáltatási kapacitásának megerősítése, és az állategészségügyi informatikai hálózat fejlesztése megyei szinten” (2006/018-176.01.03 számú projekt) A projekt kezdete 2006. július, befejezése 2009. december. Célja a belföldi piac védelme és az élelmiszerbiztonság javítása az Európai Unión belül, valamint a gazdák és a fogyasztók ismereteinek növelése az állategészségügyi járványokról, élelmiszerbiztonságról és fogyasztóvédelemről. A közbeszerzési pályázat elhúzódása miatt a szerződéskötésekre 2008. decemberében került sor 12 hónapos kivitelezési határidővel. A projekt mindkét komponensének megvalósítása 2009. év folyamán a szerződéseknek megfelelően megtörtént. (állategészségügyi és élelmiszer ellenőrző laboratóriumok pontosságának, megbízhatóságának összehasonlítását biztosító körvizsgálatok, valamint portálfejlesztés/távoktatás, szoftverfejlesztés) A rendelkezésre álló 133,9 millió forint módosított előirányzatból 110,4 millió forint került 2009-ben felhasználásra (szoftverfejlesztési komponens szerződésére), a 26,3 millió forint maradvány terhére a körvizsgálat komponens kifizetése 2010. év I. negyedévében megtörtént. A projekt lezárult, további kifizetés nem volt. „Hardver- és szoftverfejlesztés a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium megyei földművelésügyi hivatalaiban” (2006/018-176.01.02 számú projekt) A támogatás célja a hivatalok ügyintézési kapacitásának továbbfejlesztése, országos adatátviteli hálózat kiépítése, informatikai infrastruktúra fejlesztése, a hivatali dolgozók képzése. A lezajlott átszervezések következtében a feladatok a Minisztériumtól az MgSzH-hoz kerültek át. A projekt kedvezményezettje az MgSzH Földművelésügyi Igazgatósága. A projekt kivitelezési határideje: 2009. december 15. A projekt 4 komponensből (alprojektből) áll, amelyekre 4 szerződést kötöttünk. Mindegyik komponens, azaz a szoftver fejlesztési, hálózat kiépítési és hardver beszerzési valamint komplex képzési alprojektek szakmai kivitelezése az előírt határidőre megtörtént. A módosított előirányzaton rendelkezésre álló 179,2 millió forint maradványból a projektre 2009. évben összesen 59,9 millió forintot (és 104,4 millió forint EU-s forrású átmeneti támogatást) fizettünk ki, a 119,3 millió forint maradvány kötelezettségvállalással terhelt, a 2009. decemberében befejezett projekt komponensek

114

2010. évi kifizetésének forrása volt. A 2009. évi maradvány nem bizonyult elegendőnek a szerződéses kötelezettségek teljesítéséhez, ezért az előirányzat javára további 7,3 millió forint támogatás került jóváhagyásra 2010. év folyamán.

20/11 Vidékfejlesztési és Halászati programok A 20/11/2 Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében az EMVA-ból támogatott intézkedések eredeti kiadási előirányzata 129.158,4 millió forint, amiből 95.343,5 millió forint az uniós bevétel és 33.814,9 millió forint a támogatás. A 2010. évi eredeti támogatás összege a 2009. évi összeg 86,9%-ára csökkent. A 2009. évi 14.193,7 millió forint maradvány nemzeti támogatásból származik és ehhez 42.338,7 millió forint uniós forrás társul. Az ÚMVP III. tengely előirányzatról összesen 1.202,3 millió forint támogatás átcsoportosítás történt a 20/04/11 Iskolagyümölcs program előirányzatra és a 20/04/12 Nemzeti Diverzifikációs Program előirányzatra. Az ÚMVP IV. tengelyről 350 millió forint átcsoportosítás történt a szalmonella vakcinázással kapcsolatos költségek fedezetére. A 1273/2010. (XII.8.) Korm. határozat alapján a program előirányzatain 1.141,0 millió forint zárolás történt. A visszafizetésekből befolyt bevételek - 24.882,0 millió forint - előirányzatosításra kerültek. A módosításokkal a kiadási előirányzat 195.416,2 millió forintra változott, amiből 167.019,0 millió forint kifizetés történt. Az ÚMVP 2010. évi maradványa 5.813,1 millió forint kötelezettségvállalással terhelt. 2010-ben egy új jogcím megnyitására került sor a védett őshonos és a veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták genetikai állományának tenyésztésben történő megőrzésére nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 38/2010 (IV. 15.) FVM rendelet alapján. A programozási időszak korábbi éveihez képest mérsékeltebb számú intézkedés beindításának hátterében az ÚMVP felülvizsgálata, a félidei értékelésben foglalt szakmai és a végrehajtást érintő észrevételek, javaslatok beépítése, a pénzügyi keretek áttekintése, valamint a jogcímek igénybevételi feltételeinek aktualizálása, pontosításának szükségessége áll. A félidei (mid-term) értékelés 2010. december 22-én az SFC rendszeren keresztül került megküldésre az Európai Bizottság részére. A Bizottságtól eddig még nem érkezett hivatalos visszajelzés. 20/11/02/01 I. tengely A mezőgazdaság és erdészeti ágazat versenyképességének javítása eredeti előirányzata 44.099,3 millió forint, melyből 31.650,1 millió forint az uniós bevétel és 12.449,2 millió forint a támogatás. Az előirányzatot növelte 8.585,9 millió forint maradvány és a maradványhoz kapcsolódó uniós bevétel, így a módosított

115

előirányzat 102.078,2 millió forint. A módosított előirányzatból 95.005,6 millió forint a teljesítés amiből 72.474,5 millió forint az uniós bevétel és 15.908,2 millió forint a támogatás. Az I. tengely maradványa 1.963,0 millió forint, kötelezettségvállalással terhelt. Az I. intézkedéscsoport intézkedései hozzájárulnak a mezőgazdaság, az élelmiszerfeldolgozás és az erdészeti ágazat versenyképességének javításához, a fenntartható fejlődés megvalósításához. A támogatás mértéke intézkedésenként változik, az EU hozzájárulás konvergencia és nem konvergencia régiók függvényében eltérő, de a közösségi hozzájárulás átlagos mértéke az I. tengely esetében 71,8%-ban került meghatározásra. Az ÚMVP egyes intézkedései esetén 2009. évben nyújtandó támogatási előleg fizetéséről szóló 91/2009. (IV. 22.) Kormányrendelet alapján az ÚMVP I. tengelyes beruházásai jogcímeken 32.547,0 millió forint előleg kifizetés történt. A támogatási előleggel a kedvezményezetteknek 2010. március 31-ig kellett elszámolniuk. 2010. december 31-ig az el nem számolt előlegek összege 3.795,9 millió forint, mely összeg határozatban visszakövetelésre kerül. 20/11/02/02 II. tengely A környezet és vidék fejlesztése eredeti előirányzata 41.550,0 millió forint, melyből 31.935,3 millió forint az uniós bevétel és 9.614,7 millió forint a támogatás. Az előirányzatot növelte 4.382,0 millió forint maradvány és a maradványhoz kapcsolódó uniós bevétel, így a módosított előirányzat 56.594,0 millió forint. A módosított előirányzatból 46.246,9 millió forint a teljesítés amiből 35.881,9 millió forint az uniós bevétel és 8.314,7 millió forint a támogatás. A II. tengely maradványa 2.331,7 millió forint, kötelezettségvállalással terhelt. A fejlesztési irány hozzájárul a természeti erőforrások, köztük a biodiverzitás megőrzéséhez, a környezetbarát termelési eljárások, valamint a megújuló energiaforrások megőrzéséhez és a környezet jellegéhez igazodó földhasználat elterjesztéséhez. A támogatás mértéke intézkedésenként, valamint az intézkedéseken belül célprogramonként eltérő, mely összegeket az egyes jogcímrendeletek tartalmazzák. Az EU hozzájárulás konvergencia és nem konvergencia régiók függvényében eltérő, de a közösségi hozzájárulás átlagos mértéke a II. tengely esetében a Programban 76,9 %-ban került meghatározásra. 20/11/02/03 III. tengely Az életminőség javítása a vidéki területeken és a diverzifikáció ösztönzése eredeti előirányzata 31.211,4 millió forint, melyből 22.400,4 millió forint az uniós bevétel és 8.811,0 millió forint a támogatás. Az előirányzatot növelte 636,7 millió forint maradvány és a maradványhoz kapcsolódó uniós bevétel. Az előirányzatról összesen 1.202,3 millió forint támogatás átcsoportosítás történt a 20/04/11 Iskolagyümölcs program előirányzatra és a 20/04/12 Nemzeti Diverzifikációs Program előirányzatra. Így a módosított előirányzat 21.547,0 millió forint, amiből 16.929,6 millió forint a teljesítés. A III. tengely maradványa 206,1 millió forint, kötelezettségvállalással terhelt.

116

Az intézkedéscsoport kulcsterületei a vidéki gazdaság bővülését, többek között a nem mezőgazdasági tevékenységek diverzifikálásával, a mikro vállalkozások humán erőforrásának és fizikai infrastruktúrájának fejlesztésével, a vidéki települések környezetének megújításával, fejlesztésével, és a fejlesztések egymásra épülő hatásainak erősítésével, együttműködési hálózatok fejlesztésével kívánja elérni. Az intézkedések egy része LEADER Helyi akciócsoportokon keresztül valósul meg, amelyek az ÚMVP-ben támogatásra jogosult vidéki településeket teljesen lefedik (nem horizontális intézkedések), a másik része központilag kerül végrehajtásra. A támogatás mértéke intézkedésenként eltérő, az EU hozzájárulás továbbá konvergencia és nem konvergencia régiók függvényében is eltérő. A közösségi hozzájárulás átlagos mértéke a III. tengely esetében a Programban 71,8 % -ban került meghatározásra. 20/11/02/04 IV. tengely Leader programok eredeti előirányzata 6.797,7 millió forint, melyből 5.232,7 millió forint az uniós bevétel és 1.565,0 millió forint a támogatás. Az előirányzatot növelte 78,6 millió forint maradvány és a maradványhoz kapcsolódó uniós bevétel. A tengelyről 350 millió forint átcsoportosítás történt a szalmonella vakcinázással kapcsolatos költségek fedezetére, így az előirányzat 4.259,0 millió forintra módosult. A módosított előirányzatból 1.090,8 millió forint a teljesítés. A IV. tengely maradványa 644,5 millió forint, kötelezettségvállalással terhelt. Kiemelt fejlesztési irány a nemzeti fejlesztési irányokkal összhangban a vidéki foglalkoztatás bővítése, a tevékenységek diverzifikálása és a helyi közösségek fejlesztése. A LEADER program megvalósítására 96 db helyi közösség előzetes elismerést kapott 2007-ben, majd ezzel együtt jogosultságot a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájuk (HVS) megalkotására. A HVS-ek minőségi bírálata után az Irányító Hatóság LEADER Helyi Akciócsoport minősítést adományozott mind a 96 előzetesen elismert helyi akciócsoportnak. A támogatás EU hozzájárulásának konvergencia és nem konvergencia régiók függvényében eltérő. A közösségi hozzájárulás átlagos mértéke a IV. tengely esetében a Programban 76,9%-ban került meghatározásra. A helyi akciócsoportok (HACS) a 482/2009/EK rendelet és a 220/2009. (X. 8.) Kormányrendelet alapján működési előleget vehettek igénybe, melyért 2,8%-os előlegigénylési díjat kellett fizetniük. Az előleg összege a LEADER működési forrás legfeljebb 20%-a lehetett. A kormányrendelet alapján a HACS-oknak legkésőbb 2010. év végéig el kellett volna számolniuk a felvett előleggel. 2010. folyamán azonban több HACS jelezte, hogy likviditási nehézséget okoz számára a működési előleggel való elszámolás rendeletben rögzített 2010. december 31-i határidejének betartása. Emiatt a Kormány 2010. december 22-én 294/2010. (XII. 22.) számú rendeletével lehetővé tette, hogy a HACS-ok 2011. december 31-ig számolhassanak el a felvett előleggel. A kifizetett előleg összege 1.508,9 millió forint (melyből uniós forrás 1.333,0 millió

117

forint és 175,9 millió forint a hazai támogatás). Az előleg az EU felé jelentésre került, de az EU azt jogosulatlannak minősítette. A 2010. december 15-ig elszámolt előleg EU részét, 328,7 millió forintot, a Bizottság beszámította, így a fennmaradó 1.004,3 millió forintot a nemzeti részből 2011. évben kellett visszautalni. Így 2010. október 16-tól az előleg elszámolások hazai forráson térülnek. A kifizetett előlegből 2010. december 31-ig az elszámolt előleg 492,0 millió forint. 20/11/02/05 Technikai segítségnyújtás eredeti előirányzata 5.500,0 millió forint, melyből 4.125,0 millió forint az uniós bevétel és 1.375,0 millió forint a támogatás. Az előirányzatot növelte 510,5 millió forint maradvány és a maradványhoz kapcsolódó uniós bevétel. Az előirányzatot növelte 800,0 millió forint II. tengelyről átcsoportosított támogatás, valamint a hozzá kapcsolódó uniós bevétel. A módosításokat követően a módosított előirányzat 10.938,0 millió forint, amiből a teljesítés 7.746,2 millió forint. Az intézkedés maradványa 667,8 millió forint, kötelezettségvállalással terhelt. Az EMVA Technikai segítségnyújtás előirányzata az eredményes végrehajtást segíti a programok előkészítésével, végrehajtásával, monitoringjával, értékelésével, kommunikálásával kapcsolatos feladatok támogatása, finanszírozása révén. A támogatás EU hozzájárulásának mértéke a Technikai segítségnyújtás esetében a Programban 75%-ként került meghatározásra. A 20/11/3 Halászati Operatív Program 2010. évi eredeti kiadási előirányzata 2040,0 millió forint, amiből 1530,0 millió forint az uniós bevétel és 510,0 millió forint a támogatás. 2009-hez viszonyítva az eredeti támogatás a 2010. évben 70%-kal (210,0 millió forinttal) növekedett. A Tanács 1198/2006 EK rendelete, valamint a Bizottság 498/2007 EK rendelete szabályozza a végrehajtást. Az EHA intézkedéshez kapcsolódó támogatások forrása a konvergencia régiókban 75% uniós, 25% hazai költségvetési támogatás. A korábbi évek maradványával együtt 2010. évben 4.387,3 millió forint támogatás kifizetésére nyújtott lehetőséget az előirányzat. A kiadások fedezete 1.096,8 nemzeti forrás és 3.290,5 millió forint uniós támogatás. A 2010. évi kifizetések összege 1.467,0 millió forint. A 2010. évi maradvány 728,2 millió forint, kötelezettségvállalással terhelt. A 20/11/3/1 Akvakultúra, belvízi halászat, és a halászati és akvakultúra-termékek feldolgozása és forgalmazása (II. tengely) eredeti előirányzata 1422,4 millió forint, amiből 1066,8 millió forint az uniós bevétel és 355,6 millió forint a támogatás. Az eredeti előirányzatot 574,8 millió forint támogatási maradvány növeli. A 3.721,7 millió forint módosított előirányzatból a kifizetett támogatás 1.411,4 millió forint. A II. tengelyen 2010. december 31-ig 66 beruházási projektre történt kötelezettségvállalás 3.660,0 millió forint összegben. A 2010. évi maradvány 575,7 millió forint, kötelezettségvállalással terhelt.

118

A 20/11/3/2 Közös érdekeket célzó intézkedések (III. tengely) még nem került bevezetésre, a lebonyolítás kidolgozás alatt van. Így a 2010. évi eredeti támogatás 129,7 millió forint - maradvány lett. A 20/11/3/3 Technikai segítségnyújtás (V. tengely) eredeti előirányzata 98,8 millió forint, amiből 74,1 millió forint az uniós bevétel és 24,7 millió forint a támogatás. Az eredeti előirányzatot 12,0 millió forint támogatási maradvány növeli. A 146,8 millió forint módosított előirányzatból a kifizetett támogatás 55,6 millió forint. A 2010. évi maradvány 22,8 millió forint, kötelezettségvállalással terhelt. 20/12/00 VM árvízkárosultak megsegítése új, évközben nyitott előirányzat. A Vidékfejlesztési Minisztérium az árvízkárosultak megsegítésére segélyakciót hirdetett. A Tárca közvetlen célja volt, hogy segítséget nyújtson a kilátástalan helyzetbe került emberek kárának enyhítéséhez. A pénzadományok gyűjtésére elkülönített számlán 4,9 millió forint gyűlt össze, ami a Baptista Szeretetszolgálat részére átutalásra került. 20/13 EU tagságból eredő feladatok fejezeti kezelésű előirányzat 2010. évi támogatási kerete 400,0 millió forint volt, amit 46,9 millió forint maradvány és 159,9 millió forint évközi átcsoportosított előirányzat egészített ki. A 2010. évi eredeti támogatás összege 20%-kal, a 2009. évi összeg 80%-ára csökkent. Központi zárolás az előirányzatot nem érintette. Az előirányzat főbb kiadási tételei 2010-ben a következők voltak: - Külföldi kiutazások fedezetének biztosítása 250,0 millió forint, - VM és intézményei 2010. évi továbbképzései terve 27,3 millió forint, - Országos Mezőgazdasági Könyvtár (OMgK) EU tárgyú szakmai szolgáltató tevékenysége 25,0 millió forint, - Élelmiszerbiztonsági feladatok 21,0 millió forint, - Erdészeti Mérő és Megfigyelő Rendszer működtetése 20,9 millió forint. A támogatási keretből 369,5 millió forintot a felügyelete alá tartozó intézmények részére adott át a minisztérium előirányzat módosítással, EU tagsággal összefüggő feladatok elvégzésére. 15,7 millió forintot átutalással teljesített a minisztérium államháztartáson kívüli szervezetek részére. Az előirányzat 2010. évben keletkezett kötelezettséggel terhelt maradványa 71,2 millió forint, nem terhelt maradványa 110,4 millió forint. 20/14/01 Fejezeti általános tartalék 160,0 millió forint eredeti előirányzata a vidékfejlesztési és a környezetvédelmi és vízügyi tárcával történt egyesülés következtében 180,0 millió forinttal, valamint a VM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézetétől bevont 10,7 millió forinttal növekedett. A 2010. évi eredeti támogatás összege – a két korábban önálló fejezet ugyanezen előirányzatának 2009. évi eredeti támogatási előirányzatához viszonyítva – 5,5%-kal csökkent. A 350,7 millió forint előirányzatból 89,4 millió forint zárolásra került. A fennmaradó 261,3 millió forint felhasználása a következőképpen alakult: VM intézmények részére átadásra került a 77,4%-a, egyéb szervezetek támogatására a 22,6% került felhasználásra. Az előirányzat 100%-ban felhasználásra került, maradvány nem keletkezett.

119

20/15/1 Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) programjai 2008. évben lezárultak, ezért a költségvetésben eredeti előirányzat nem szerepel. A behajtott követelésekből 493,2 millió forint bevétel folyt be. A jogorvoslati eljárások miatt NVT intézkedésekre 430,3 millió forint kifizetés történt. A befolyt követelésekből 53,2 millió forint átcsoportosításra került a SAPARD előirányzatra. Az előirányzat maradványa 9,7 millió forint, kötelezettségvállalással nem terhelt. Az 1320/2006 EK Rendelet értelmében Magyarország 2004-2006 programozási időszakban vállalt többéves kötelezettségvállalásai az ÚMVP keretében tovább élnek. A program lezárásáról szóló ex-post jelentést, valamint a 2008. évi végrehajtási jelentést az Európai Unió Bizottsága 2009. július 13-án, illetve 2009. december 15-én elfogadta. A program uniós keretének az utolsó 5%-át két részletben utalta át. Első részletként 7.553,2 millió forintot, második részletként 45,5 millió forintot térített vissza az Unió, az összegeket a fejezet továbbutalta a központi költségvetés számlájára. A visszatérítés árfolyamnyeresége - 216,9 millió forint - a fejezet bevételét képezte. 20/16/01 SAPARD támogatásból megvalósuló programok jogcím lezárult. Visszatérítések, kifizetések kezelése folyik rajta. Az előirányzat 2009. évi maradványa 0,6 millió forint, amit 105,7 millió forint bevétel növel. A bevételből 53,2 millió forint a lezárult NVT programok követeléseiből átcsoportosított összeg. A módosított 106,3 millió forint előirányzatból 43,5 millió forint a teljesítés. Az előirányzat maradványa 64,2 millió forint, mely kötelezettségvállalással terhelt. 21. cím Központosított bevételek A központosított bevételek az államot illetik meg, annak előírásában és beszedésében a minisztérium által felügyelt költségvetési intézmények működnek közre, s ezért a fejezet költségvetésében ezek a bevételek elkülönítve szerepelnek. A 2010-ben beszedett, mezőgazdasági vonatkozású központosított bevételek jogcímei a következők: erdővédelmi járulék, erdővédelmi és erdőgazdálkodási bírság, előző évről áthúzódott erdőfenntartási járulék, földvédelmi járulék, földvédelmi és talajvédelmi bírság, halász- és horgászjegyek díja, halászatfejlesztési hozzájárulás, halvédelmi bírság, állami vadászjegyek díja, hatósági eljárási díj, trófea bírálat, vadazonosító és üzemterv szolgáltatás, vadvédelmi bírság. A környezetvédelmi vonatkozású központosított bevételek jogcímei a következők: környezetvédelmi támogatások visszatérülése, légszennyezési bírság, veszélyes hulladék bírság, zaj- és rezgésvédelmi bírság, természetvédelmi bírság. Termékdíjak: gumiabroncs termékdíjak, csomagolóeszközök termékdíja, akkumulátorok termékdíja, kenőolajok termékdíja, reklámhordozó papírok termékdíja, elektromos és elektronikai berendezések termékdíja, valamint a vízkészletjárulék. 2010-ben az összesen 38.424,0 millió forint központosított bevételi előírás 37.621,2 millió forintra teljesült, a tervteljesítés 97,9%. Ilyen módon a bevételek előírásában és

120

beszedésében közreműködő költségvetési szervek hozzájárultak a költségvetési egyensúly javításához. V. A minisztérium jogalkotási tevékenysége A Vidékfejlesztési Minisztérium, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, valamint a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium feladatkörébe tartozó jogszabályok közül 2010-ben az Országgyűlés összesen 10 törvényt alkotott. Ezen túlmenően kihirdetésre került 28 kormányrendelet, amelyből az agrárjogalkotás területén 8, a környezetvédelmi jogalkotás területén 20 kormányrendelet lépett hatályba. Két agrárszabályozással kapcsolatos kormányhatározat is elfogadásra került. Összesen 125 miniszteri rendelet lépett hatályba, melyek közül 73 rendeletet a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, 17 rendeletet a környezetvédelmi és vízügyi miniszter és 35 rendeletet a vidékfejlesztési miniszter írt alá. I.

Törvények

ANemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény: 2010. VII. 23-án új Nemzeti Földalapról szóló törvényt szavazott meg az Országgyűlés. Az új Nemzeti Földalapról szóló törvénnyel megszűntetésre került a Nemzeti Földalappal való gazdálkodásnak az állami vagyoni körébe tartozó, más sajátosságokkal bíró és más rendeltetésű vagyoncsoportokkal való közös, az átláthatóságot korlátozó gyakorlata. A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény módosította a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvényt is. Az elővásárlási jogosultak sorrendjét szabályozza újra, első helyen a Magyar Államot illeti meg az elővásárlási jog. Egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXLVIII. törvényt az Országgyűlés 2010. XII. 20-án fogadta el. E törvény a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló 2009. évi XCV. törvényt, a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvényt, a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvényt módosította. A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény módosításáról szóló 2010. évi CLXII. törvény módosításának célja az MVH által lefolytatott eljárások gyorsítása és így a támogatások mielőbbi kifizetéséhez szükséges jogi feltételek megteremtése. A módosítások csökkentik az ügyfelek adminisztrációs terheit és gyorsítják az eljárásokat. Az agrárpiaci rendtartásról szóló 2003. évi XVI. törvény módosításáról szóló 2010. évi CL. törvény alapján semmis az olyan szerződéses kikötés, amely szerint a maga termelte mezőgazdasági termény szolgáltatására elháríthatatlan külső ok (vis maior) miatt egészben vagy részben nem képes termelő a hiányzó mezőgazdasági terményt teljesítés céljára mástól beszerezni, vagy helyette más szolgáltatást nyújtani köteles. 121

Az agrárkamarai rendszer új szervezeti és működési feltételei kialakításának elősegítésével összefüggő egyes kérdéseiről szóló 2010. évi CXLIV. törvény által az Országgyűlés az új kamarai rendszer felállításáig terjedő időszakra, de legfeljebb 2011. június 30-ig, kamarai biztos kinevezésére jogosította fel a vidékfejlesztési minisztert. A nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerről és a kárenyhítési hozzájárulásról szóló 2008. évi CI. törvény módosításáról szóló 2010. évi LXVII. törvény pontosította az egyéni vállalkozónak minősülő mezőgazdasági termelő fogalmát. A törvény elhalasztotta a kárenyhítő hozzájárulás befizetési határidejét – kizárólag 2010-re vonatkozóan –, tekintettel a 2010. év május-június hónapjaiban kialakult rendkívüli időjárási helyzetre. Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény mezőgazdasági, turisztikai, továbbá az alkalmi munkával kapcsolatos szabályozást tartalmaz. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium feladatkörében két törvény került megalkotásra. Az Országgyűlés II. 22-én fogadta el a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény módosításáról szóló 2010. évi XIII. törvényt, valamint 2010. II. 1-jén lépett hatályba a Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyiterv továbbfejlesztése) közérdekűségéről és megvalósításáról szóló 2004. évi LXVII. törvény módosításáról szóló 2010. évi II. törvény. A környezetvédelmi jogalkotás területén a Vidékfejlesztési Minisztérium feladatkörében került megalkotásra és 2010. XII. 22-én kihirdetésre a Washingtonban, 1973. március 3. napján elfogadott, a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény módosításának kihirdetéséről szóló 2010. évi CLV. törvény. II. Kormányrendeletek Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény végrehajtási rendeletei: A Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályairól szóló 262/2010. (XI. 17.) Korm. rendelet a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek cseréjére, valamint a nyilvános versenyeztetéssel történő eladására, vagyonkezelésbe és haszonbérbe adására vonatkozó részletes szabályokat tartalmazza. A Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek szociális földprogram megvalósítása céljából az önkormányzatok számára történő ingyenes tulajdonba vagy vagyonkezelésbe adásának szabályairól szóló 263/2010. (XI. 17.) Korm. rendelet az állami tulajdonban álló termőföldek és mezőgazdasági művelés alatt álló belterületi földek felett az önkormányzat ingyenesen vagyonkezelői jogot (majd tulajdonjogot)

122

szerezhet, feltéve, hogy megvalósítására használja.

az

önkormányzat

a

földet

szociális

földprogram

A Kormány a környezetvédelem területén összesen 20 kormányrendeletet fogadott el. III. Kormányhatározatok Az Agrár Forgóeszköz Vis Maior Hitelprogramról szóló 1238/2010. (XI. 16.) Korm. határozat alapján az MFB Zrt. a 2010. évi elháríthatatlan külső oknak (vis maior) minősülő események miatt kárt szenvedett mezőgazdasági termelő vállalkozások számára 11.000. millió forint keretösszeggel meghirdetheti az Agrár Forgóeszköz Vis Maior Hitelprogramot. A Széchenyi Kártya Program folytatásáról szóló 1310/2010. (XII. 27.) Korm. határozatban a Kormány felhívja a vidékfejlesztési minisztert, hogy – a nemzeti fejlesztési miniszter és a nemzetgazdasági miniszter bevonásával – készítsen előterjesztést az Agrár Széchenyi Kártya Program elindításáról. IV. Rendeletek A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény alapján a 2010. év során nagyságrendileg 20 új támogatási rendelet született és mintegy 40 került módosításra. Az új rendeletek közül 12 – részben vagy teljes egészében – nemzeti forrásból finanszírozott támogatást vezet be. A környezetvédelmi jogalkotás területén 19 miniszteri rendelet lépett hatályba. A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 17, a vidékfejlesztési miniszter 2 rendeletet írt alá. A KvVM rendeletek közül egy az FVM-mel, egy pedig az FVM-mel és az IRMmel közös rendelet.

Budapest 2011. június

Dr. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter

123