Hornyák Sándor 1 – Karancsi Zoltán 2 – Oláh Ferenc 3 – Szalma Elemér 4 – Korom Annamária 5 A TISZA CSONGRÁD-MEGYEI SZAKASZÁHOZ KAPCSOLÓDÓ TURIZMUSFÖLDRAJZI ADATBÁZIS KIALAKÍTÁSA 6 ABSTRACT This work is intended to be the introductory study of a longer research project. The ultimate goal of our research is to survey the touristic potentials of the regions and settlements near the River Tisza in Csongrád County, with a focus on possibilities facilitating ecotourism. This study presents the first phase of our project demonstrating the methodology of the survey and its results which include the description of the Tisza region and its touristic potentials as well as the discussion of the general character of the architectural heritage of the settlements.
BEVEZETÉS A régió turizmuskutatásában régóta hiányzik egy olyan adatbázis, amely egy adott területre, vagy településre vonatkozóan az idegenforgalmi szakembert, a turizmussal foglalkozó egyetemi hallgatót vagy akár egy egyszerű kirándulót érdeklő, széleskörű információkat tartalmaz. Kutatócsoportunk feladata éppen ezért az, hogy felmérje a Tisza-völgy (majd Csongrád megye) turisztikai adottságait, különös tekintettel az ökoturizmus céljait figyelembevevő lehetőségeket. A vizsgálatokat a Tiszához kapcsolódóan kezdtük, mivel a folyó és annak természetes vegetációval borított környezete a régió tájesztétikailag legvonzóbb térsége, ugyanakkor az ökoturizmus fejlesztésének is ez a legfontosabb területe (1. ábra). Keressük és megjelenítjük azokat a természeti és kultúrtörténeti értékeket is, amiket még csak kevesen ismernek, de új attrakcióként fontos szerepet játszhatnak a turizmusfejlesztésben. A településeken vizsgáljuk a természetes vegetáció szerepét (parkok funkcióit), azok állapotát és változásait több idősíkban is, valamint mindazon eseményeket, amelyek vonzerőt jelenthetnek a turisták számára. Ezt a munkát tekinthetjük bevezető tanulmánynak egy több éves kutatómunka előtt.
1 főiskolai tanársegéd, SZTE JGYPK ATTI Földrajzi és Ökoturisztikai Tanszék, e-mail:
[email protected] 2 tanszékvezető egyetemi docens, SZTE JGYPK ATTI Földrajzi és Ökoturisztikai Tanszék, e-mail:
[email protected] 3 főiskolai adjunktus, SZTE JGYPK ATTI Földrajzi és Ökoturisztikai Tanszék, e-mail:
[email protected] 4 főiskolai docens, SZTE ATTI JGYPK ATTI Földrajzi és Ökoturisztikai Tanszék, e-mail:
[email protected] 5 főiskolai tanársegéd, SZTE JGYPK Földrajzi és Ökoturisztikai Tanszék, e-mail:
[email protected] 6 A kutatást a CS-005/2011számú kari pályázat támogatta
1. ábra. A kutatási terület (Karancsi Z. 2012)
2. ábra. Csongrád megye meglévő és építés alatt álló kerékpárútjai, valamint a főbb kerékpárforgalmi irányok (Hornyák S. 2012)
1. MÓDSZEREK A területre vonatkozó források áttanulmányozása után, terepi felméréssel ellenőrizzük az adatokat, majd attrakciótérképet készítünk az élő- és élettelen értékekről, kultúrtörténeti emlékekről, jelezve azok állapotát is. Az adatgyűjtést egy előzetes adatbázis felépítése előzte meg. Munkánkhoz a korábbi Kulturális Örökségvédelmi Hivatal által vezetett műemlék-nyilvántartás elérhető adatait használtuk (muemlekem.hu). Ezek mellett a terepi adatgyűjtés során támaszkodtunk a „tajertektar.hu” oldal adataira is. A helyi védettséget élvező objektumok felméréséhez a VÁTI-Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft által a helyi védett értékekről vezetett nyilvántartást vettük alapul. A „muemlekem.hu” honlapról gyűjtött VÁTI-adatbázist a települési önkormányzatok honlapjain elérhető, helyi védetté nyilvánításokról szóló határozatok keresésével egészítettük ki.
Terepbejárásaink során olyan, eddig semmiféle védettséget nem élvező objektumokat is felmértük, amelyek megítélésünk szerint alkalmasak arra, hogy műemléki vagy helyi védettséggel rendelkezzenek. A terepi adatgyűjtés a felmért településrész valamennyi utcájának bejárásával, az adatfelmérő lapok helyszíni kitöltésével zajlott. Az adatlapon szereplő beazonosítást lehetővé tevő alapadatokon (pontos helyszín, GPS koordináták, fotó) kívül fontos volt az objektum megközelíthetőségének, állapotának, környezetesztétikai minősítésének rögzítése is. 2. EREDMÉNYEK Mivel a települések felmérése folyamatban van, annak eredményeit egy későbbi tanulmányban mutatjuk be. Itt csupán a Tisza-völgyre, illetve bizonyos esetben az egész megyére vonatkozó általános megfigyelések tapasztalatait és ezekhez kapcsolódó turisztikai fejlesztési javaslatainkat tesszük közzé. A Dél-Alföld egyik kiemelkedő turisztikai vonzereje a Tisza-menti tájkép és a hozzá kapcsolódó természeti és kultúrtörténeti értékek. Ezeknek a helyszíneknek a megközelítése jellemzően a Tisza árvédelmi töltésén keresztül célszerű, ami egyúttal meg is határozza azokat a közlekedési formákat, amelyek itt megengedettek – gyalogos (lovas)- és kerékpáros turizmus. A Tisza menti táj több területen is lehetővé teszi a természeti értékek megtekintését és megismerését. A Kiskunsági Nemzeti Park kezelésében több szakasza a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzethez, és a bal parti Mártélyi Tájvédelmi Körzethez tartozik. A Tisza menti holtágak önmagukban is kiváló attrakciók, a hullámtéri növény és vadvilág megismerése pedig remek alkalom az ifjúsági vagy osztály kirándulásoknak (OLÁH F. 2008a). A meglévő attrakciók mellett a természeti és a kultúrtörténeti értékek még szélesebb körű bemutatását, megismertetését, négy új tanösvény kialakítását is tervezzük. Ezek részben a természeti környezet értékeire hívják fel a figyelmet, részben Szegedhez kötődő történelmi-kultúrtörténeti ismereteket kínálnak, részben a város és környezete közötti kölcsönhatások rendszerét, a városökológia kínálta – a lakosság által alig sejtett – ismereteket szeretnénk átadni. A Tiszai ártérhez (illetve Szeged városához) kapcsolódó tervezett tanösvények: 1. Atkai-holtág – Sasér tanösvény A Tisza jobb partján a 19. századi folyószabályozási és ármentesítési munkálatok során levágott nyolc kilométer hosszúságú mederszakasz, amelyet az árvízvédelmi gát oszt ketté. A hosszabb, a gáton kívüli az Atkai-holtág, amely öntözővíz és belvíztározási funkciója mellett országos jelentőségű természetvédelmi terület – része a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzetnek-, és horgászvíz. Tipikus példája a mentett oldali holtágaknak, azok lehetséges hasznosítási módjának. Ezek bemutatása a tanösvény egyik célja. A rövidebb, a hullámtérben lévő Sasér nevű egység fokozottan védett terület, ritka, fokozottan védett fajok – réti sas, fekete gólya, fekete harkály – fészkelő helye, így háborítatlansága érdekében nem látogatható (PÁLFAI I. 1995). A tanösvény részeként, területét nem háborgatva, ezt a védett egységet is be kívánjuk mutatni.
2. Labodár-tanösvény A Tisza jobb partján a 19. századi folyószabályozási és ármentesítési munkálatok során levágott kanyarulat, amelynek alsó- és felső végei hullámtéri helyzetének következtében feltöltődtek, így nyílt vizű felülete mindössze néhány hektáros. Élővilága, különösen közvetlen környezetében, értékes elemeket rejt – idős alföldi tölgyes-, valamint része a Ramsari egyezmény által védett nemzetközi vízivadvédelmi területnek. Az értékes, védett, hullámtéri helyzetű holtágak példája, ahol a látogathatóság részben korlátozott, viszont a létesítendő tanösvény segítségével értékei bármikor megismerhetőek (PÁLFAI I. 1995). 3. Városökológiai-tanösvény A városökológiai sétaút a sajátos városi környezet bemutatására alkalmas. Az egyes állomásokon megismerkedünk Szeged földrajzi elhelyezkedésével, a táj és település fejlődésével, a várostörténettel, a városklímával, a városi talajjal, Szeged turizmusával, műemlékvédelmével, zaj- és fényszennyezésével valamint a városfejlesztéssel. A város sajátos környezeti feltételeket kínál mind a növény-, mind az állatvilág számára. A városokban egységes élővilágról gyakorlatilag nem is beszélhetünk. A városi élővilág részeként megismerjük az élhető települések alapvető elemeit, a városi zöldfelületeket is. A város-hidrológiával való ismerkedés után végezetül magával a városökológiával, mint tudománnyal foglalkozunk (OLÁH F. 2008b). 4. Szegedi Szabadtéri Históriák, Tisza-parti Történetek – történelmi tanösvény E tanösvény Szeged több évszázados történelméből a város életét leginkább meghatározó, híres vagy hírhedt, helyi, vagy országos léptékű események bemutatására vállalkozik. A látogató egy-egy állomásra érkezve különböző korokban találja magát, és átadva magát a historizáló előadásmódnak, talán megérez valamit abból, hogyan éltek a város lakói az eltűnt korokban. Olyan események elevenednének meg a kialakított állomásokon, mint a boszorkányégetés (Boszorkány-sziget), a hídpénz-szedés (Belvárosi híd), török, sváb életképek (Torontál tér), török sátortábor, betyárvilág (Vár mellett), cigányélet-cigányzene (Dankó Pista szobor) vagy olyan kiállítások kerülnének kialakításra, mint a Vízügyi emlékkiállítás (Árvízi emlékmű), a szegedi tudósok kiállítása (Egyetem), a Pick család múzeuma, kereskedelemi kiállítóhely (Sóház), a fölsővárosi Tiszapart régi arculatát bemutató kiállítás (Vízimalom, halászhajók, dereglyék) 7 A települések elsődleges vizsgálata egy érdekes problémára irányította figyelmünket. Az államszocialista időszakban a modernizáció jegyében láttak hozzá az Alföldre jellemző kisvárosok képének megváltoztatásához. A felmért térség kisvárosainak paraszti és polgári életstílus és felfogás jegyeit egyszerre ötvöző épületei az első világháborút megelőző konjunktúra idején épültek. Az 1960-70-es évek modernizáló és városias településképet elváró törekvései elsősorban az „aranykor” épületeinek városképből történő eltávolításával szándékoztak helyet csinálni a modern épületeknek. A modernizáció és a régi, ám a városi identitást hordozó épületállomány cseréje azonban jobbára a belvárosokra és főutcákra korlátozódott. Az ezekhez csatlakozó utcákon,
7
„Napfény kerékpárút” és a hozzá kapcsolódó infrastruktúra kiépítése, DAOP-2.1.1/G-11-k12012-0002 kiemelt turisztikai termék – és attrakciók fejlesztése pályázat, ATI-VIZIG – SZTE JGYPK ATTI Földrajzi és Ökoturisztikai Tanszék, Szeged, 133 p.
apróbb tereken, Csongrád esetében közvetlenül a „panelok” 8 sora mögött továbbra is megtalálható az eredeti kisvárosi vagy akár a falusi utcaképet idéző épületállomány. A városokba érkező turisták és a városi lakosok szemében az államszocialista időszak épületei többségének nagyon alacsony a presztízse. A városokban egyre többször vetődik fel a mezővárosi identitásától elütő, kudarcba fulladt modernizációs kísérlet épületeinek eltüntetése, háttérbe szorítása vagy átalakítása a századforduló megmaradt épületeinek „kicsomagolását” szorgalmazva (BÍRÓ D. 2006, 2009, TÖRÖK A.2011, ILLYÉS SZ. 2008). A térség városainak jól érzékelhető törekvése, hogy a XX. század közepe előtt keletkezett épületállományt, illetve ezzel együtt a városképet megőrizzék. A modern épületek szomszédságában található hagyományos kisvárosi polgári házak és egykori középületek közül kerül ki a helyi védettséget élvező épületállomány jelentős része. A helyi védett értékeken belül jelentős a paraszti életforma nyomait őrző épületek aránya is. A századelő épületeinek nagyarányú helyi védettsége jól mutatja, hogy a helyi közösség mely korszakot tekinti identitása hordozójának, mely utcákból válhat jó eséllyel az örökségturizmus célpontja. A települések felmérését a tágabb Tisza-völgy déli- és északi határán fekvő települések (Tiszasziget, Csongrád) felmérésével kezdtük. Mindkét település jellemzően az Alföld nagytáj Alsó-Tisza-vidék középtáj Dél-Tisza-völgy kistáján helyezkedik el. A térség földrajzi adottságai kedvezőnek minősíthetők, az ország napfényben egyik leggazdagabb vidéke, a napsütéses órák száma meghaladja a 2050-et. A terület alapvetően síkvidéki, a talajadottságok nagyon változatosak, megtalálható itt az alacsonyabb termőképességű homokvidék és a termékeny talajú Marosszög, amely a Tisza-Maros torkolattól az országhatárig terjed. A térségben meglévő turisztikai kínálat és a kialakítható programcsomagok fő eleme a falusi turizmus lehet, amely kiegészül a térség települései által kínált széles körű rendezvények által nyújtott szórakozási lehetőségekkel, valamint kulturális értékekkel. Falusi turizmus vonatkozásában mindkét település rendelkezik kiaknázatlan lehetőségekkel. A csongrádi tanyavilághoz kapcsolódó tanyás tájkarakter – mint turisztikai attrakció – bemutatása egy korábbi tanulmányban részletesen megtörtént (KARANCSI Z. 2012) azok problémái mielőbbi megoldást igényelnek (HORNYÁK S. – KOROM A. 2012). A térség ökoturisztikai lehetőségeit bemutatva a vizsgált területen a vízitúrázás számára egyértelműen Csongrád rendelkezik jobb adottságokkal, hisz ott az élő Tisza, a HármasKörös torkolati szakasza, és a Csongrádi-Holt-Tisza is. Tiszasziget hiába fekszik közel a Tiszához, a vízitúrázás ennek ellenére sem jelentős (ebben szerepet játszik a határ közelsége is, ami a turizmus ezen ágának fejlődését akadályozta!). A vízhez köthető horgászturizmus esetében is sokkal jobbak Csongrád adottságai, csakúgy, mint a változatosabb vonzerőt kínáló gyalogos- és lovasturizmus, valamint a bor- és gasztroturizmus esetében is. Mindkét település esetében azonban fontos a kerékpáros turizmus. Rendelkeznek kiépített kerékpárúttal, kerékpárral is elérhető attrakciókkal. A Dél-Alföldi Régióban az 1990-es években kezdődött meg a kerékpárutak kiépítése. A 2010-es évek elejére kialakult kerékpárút-hálózat főként a városok forgalmas bevezető útjai mentén (Pl. Mórahalom, Szeged, Hódmezővásárhely) esetenként két egymáshoz közeli város (Csongrád-Szentes) között jöttek létre. A kialakult hálózat csak kivételes 8
ezek valójában nem panelházak, hanem modernista épületek, amit a turisták zöme tekint „panelnak”
esetben ad lehetőséget arra, hogy a főbb forgalmi irányokban kerékpárral nagyobb távolságot lehessen biztonságos kerékpárúton megtenni. A kerékpárút-hálózat széttagoltsága, illetve a kialakult mikroregionális hálózatok egymástól való elszigeteltsége hátráltatja mind a hivatásjellegű, mind az idegenforgalmi célú kerékpáros közlekedés fejlődését (2. ábra). A megye kerékpárút-hálózatának fejlesztését a 2003-as Országos Területrendezési Terv kísérelte meg először kialakítani. A OTRT megalkotása folyamán elsősorban a turizmus, másodsorban a területi kiegyenlítődés szempontjait érvényesítették. A Tervben megjelölt fő kerékpárforgalmi irányok az idegenforgalmilag frekventált területeken sűrűek, de a periférikus, idegenforgalom által érintetlenebb térségekben is kijelöltek útvonalakat. A 2003-ban kialakított megyei rendszer gerincét az 1999-ben az Európai Kerékpáros Szövetség által a Tisza mellett kijelölt EuroVelo-11 kerékpárút jelenti, amely 4.A számmal került be az OTRT-be. Az ország térszerkezeti tervét 2008-ban módosították utoljára, ez Csongrád megye kerékpárút-hálózatát csak kis mértékben érintette. (A 4.A kerékpárút ekkor került át a Csongrád-Felgyő-Ópusztaszer útirányról a Csongrád-Tiszagát-Baks-Ópusztaszer útirányra, az 5.A kerékpárút pedig a Szeged-Makó-Békéscsaba útirányból a Szeged-Hódmezővásárhely-Orosháza útirányra (2. ábra). A kerékpárutak fejlesztésében leginkább érdekelt önkormányzatok azonban az EuroVelo11 (4.A) kerékpárút nyomvonalán nem láttak fantáziát az idegenforgalmi célú kerékpárutak építésében. A létrejött hálózat az OTRT-ben kijelölt irányokat csak azokon a helyeken követi, ahol a hivatásforgalom is jelentős. (Főként sűrűbben tanyásodott, nagyobb zártkerti övezeteket összekötő útvonalak mentén.) Az ezeken kívül eső zónákban nem csak kerékpárutak és -sávok nem épültek, de tájékoztató táblák, pihenőhelyek sem jöttek létre. Tapasztalatunk szerint Kelet-Magyarországon az OTRTben kijelölt kerékpárforgalmi útirányok az idegenforgalmilag kevéssé frekventált irányokban egyáltalán nem képesek a nekik szánt szerep betöltésére. 3. IRODALOMJEGYZÉK BÍRÓ D. (2006) Megújul a bútorgyár volt irodaháza Csongrádon; Délmagyarország, 2006. április 1. BÍRÓ D. (2009) Lebontanák a párttitkárok teraszát; Délmagyarország; 2009. október 21. HORNYÁK S. – KOROM A. (2012) Körmünkre égett feladatok, avagy gondolatok Szentes Város tanyáinak jelenéről és lehetőségeiről. In.: KARANCSI Z. – OLÁH F. (szerk.) 2012. Szentes város komplex külterület-fejlesztési koncepciójának előkészítése, SZTE JGYPK ATTI Földrajzi és Ökoturisztikai Tanszék, ATI-VIZIG, VE-GA Szövetség, Szentes Város Önkormányzata, Szeged, pp. 111-120. ILLYÉS SZ. (2008) Makovecz Imre leszámol a szocreállal; Délmagyarország 2008. április 4. KARANCSI Z. (2012) Tanyás tájkarakter, mint az alföld jellegzetes tájképi értéke. In.: KARANCSI Z. – OLÁH F. (szerk.) 2012. Szentes város komplex külterület-fejlesztési koncepciójának előkészítése, SZTE JGYPK ATTI Földrajzi és Ökoturisztikai Tanszék, ATI-VIZIG, VE-GA Szövetség, Szentes Város Önkormányzata, Szeged, pp. 129-144. „Napfény kerékpárút” és a hozzá kapcsolódó infrastruktúra kiépítése, DAOP-2.1.1/G-11-k1- 2012-0002 kiemelt turisztikai termék – és attrakciók fejlesztése pályázat, ATI-VIZIG – SZTE JGYPK ATTI Földrajzi és Ökoturisztikai Tanszék, Szeged, 133 p. OLÁH F. (2008a) Ökoturisztikai lehetőségek Csongrád megyében, IV. Magyar Földrajzi Konferencia, Debrecen, konferencia-kötet, pp. 538-543. OLÁH F. (2008b) Városökológiai sétaút tervezete Szegeden, IV. Kárpát-medencei Környezettudományi Konferencia, Debrecen, előadás, konferencia-kötet, pp. 362-367. PÁLFAI I. (1995) Tisza-völgyi holtágak, Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium, Budapest, pp.1819., 22. TÖRÖK A. (2011) Sétálóutca lesz a vásárhelyi Andrássy út; Délvilág, 2011. április 23.
