XXVIII. évfolyam 6. szám 2013. május A Táncsics Mihály Tehetséggondozó Kollégium lapja
A Táncsics Mihály Tehetséggondozó Kollégium lapja
2
XXVIII. évfolyam 6. szám
Igazgatónő: Megnyitó Szeretettel köszöntök minden jelenlévőt, kollégákat, vendégeinket, de ezen a jeles napon elsősorban azokat a végzős diákokat, akik tiszteletére ezt a búcsúztató ünnepséget rendezzük. Vannak köztetek érettségire készülők, és olyanok is, akik érettségi után szakmát tanultak, s így lettek kollégisták. Közös szerencsétek, hogy Táncsicsos kollégisták lehettetek. Engedjétek meg, hogy a kollégium ajándékát, egy tarisznyát átadjunk nektek. Ez egy hamuban sült pogácsát (egyenesen a Táncsics Sütödéből), egy szép versrészletet tartalmazó emléklapot, és egy – a kollégium tantestületéről készült – csoportképet tartalmaz. Ez utóbbinak jó hasznát veszitek, ha évek múlva visszatértek egy kis nosztalgiára a kollégiumba, mint ahogy tette ezt a napokban egy 25 éve végzett diákunk. Fél napot töltött azzal, hogy a koll égium archívumából kimásolja azokat az elemeket, amelyek az Ő kollégista éveit idézték. Neki szerencséje volt, még fellelte a kollégiumot, és néhány tanárt is itt talált azok közül, akik az útját egyengették. A tarisznyák átadása előtt megköszönöm azoknak a kollégáknak és diákoknak a munkáját, akik ezt a kedves ajándékot elkészítették, ötleteikkel segítették a kivitelezést. Hagyományosan ezen a rendezvényen tüntetjük ki azokat a diákokat, akik az itt tö ltött évek alatt nagyon sokat tettek azért, hogy mindnyájan jól érezzétek magatokat a kollégiumban. Nekik megköszönjük a közösségért végzett munkájukat, és a kollégium vezetősége és diákönkormányzata nevében átnyújtjuk a kitüntetéseket, a velük járó ajándék könyvutalvánnyal. Tóth Csaba tanár úrnak köszönhetően az idén elhelyezzük a galérián a Táncsics Emlékfal at, melyen a Tiszteletbeli Kollégista címmel kitüntetett diákok neve lesz látható, reményeink szerint a kollégium fennállásáig, vagyis örökké! Ezt az alkalmat találtam méltónak arra, hogy két kollégám állami kitüntetését is kö zhírré tegyem: Ringhofer Ervin Pro –Talento díjat kapott az AJTP-ben végzett kiemelkedő tevékenységéért, Csefkó Zoltán pedig miniszteri dicséretet Kovács Áron Dániel felkészítéséért a Szingapúrban megtartott Nemzetközi fizika diákolimpiára, ahol Áron III. helyezést ért el. A végzősöknek információforrásként, az itt maradó diákoknak tanulságos olvasmányként ajánlom figyelmébe a Táncsics Tükör különszámát, mely a „Levél a távo lból” címet viseli, és két füzetből áll. Olyan egykori táncsicsos diákok visszaemlékezéseit, értékelését tartalmazza egyetemükről és a kollégiumi éveikről, akik kihasználták a felkínált szellemi kapacitásokat, lehetőségeket, s ma neves hazai és külföldi egyetemeken tanulnak. Ők nem felejtik táncsicsos, speces múltjukat, arra nagyon büszkék. Ehhez kapcsolódik azoknak a diákoknak a felsorolása, akik részesülnek a Kollégiumi Oktatási Nevelési Alapítvány tanulmányi, és speces ösztöndíjából. Az ösztöndíjat azzal érdemelték ki, hogy vállalták a plusz terheket, a szakkörökön való részvételt. Ezzel nemcsak anyagi juttatásban részesülnek, de továbbtanulási esélyeiket is növelték.
3
A Táncsics Mihály Tehetséggondozó Kollégium lapja
XXVIII. évfolyam 6. szám
Kollégiumi kitüntetések 2013 Jó közösségi munkáért járó kitüntetést kaptak: Országh Péter kiemelkedő szerepet tölt be a kollégium sportéletében. Meccset vezet, ha kell bajnokságot is szervez. A stúdiós munka nagyon fontos feladat, a rendezvényeknek elhagyhatatlan feltétele. Három elsős fiatalember: Menus Márk, Barna Tamás, Kenyeressy Kálmán jeleskedett ezek sikeres lebonyolításában, szabadidejüket nem sajnálva, akár éjtnappallá téve. Ahol ő jelen van, elindul az élet. Legyen az sport, ahol fújni kell, vagy karaoke, ahol inkább a habtest dominál mint sem a hang – bármiben számíthattunk Újházi Patrik segítségére. Pörög, sürög-forog, messziről kiabál: Miben segíthetek? Ilyen lány ő. Itt kellett maradnia a ballagáson. Felszólítottuk. Köte lező. Eddig ette a kíváncsiság, most lehull a lepel arról a lányról, aki az elmúlt napo kban is a jobbkezem volt. Gratulálunk Németh Fruzsinának! Állandó DÖK tag, minden rendezvény segítő keze. A Koli OSCAR legtürelmesebb regisztrálója. Mosolygós, kedves személyiség, erénye a szorgalom. Ezért jutalmazzuk jó közösségi munkáért Pablényi Hajnalkát. Csendes, szelíd, jó akaratú hölgy, kinek ha szólsz, bármikor jő. Tanító néninek készül serényen: Solti Gabriella. Kiváló Kollégista kitüntetést kaptak: Kiváló kollégista címet az a diák kaphat, aki magatartásával, tanulmányi eredményével és kiemelkedő közösségi munkájával példát mutat diáktársainak. Mindemellett több évben, jó közösségi munkáért kitüntetett diákjaink. A kollégium vezetősége és diáktanácsa kiváló ko llégista címben részesíti Vigh Szilvesztert és Menich Tibort. Tiszteletbeli Kollégisták lettek Végül, de nem utolsó sorban a legnívósabb kitüntetés következik. A tiszteletbeli kollégista címet végzős diák kaphatja. Aki e kitüntetést kapja, több napot is eltölthet kollégiumunkban családjával. Megbecsült diákjai maradnak az intézménynek. Csókás Tamás kuratóriumi tagként, DÖK elnökhelyettesként megannyi feladatot látott el. Galambosi Gábor iskolai tanulmányaiban az élen járt. A DÖK oszlopos tagjaként, később DÖK elnökként tevékenykedett. A rendezvényeken való szereplésével, versenyeken való részvételével öregbítette kollégiumunk hírnevét.
A Táncsics Mihály Tehetséggondozó Kollégium lapja
4
XXVIII. évfolyam 6. szám
Szabó Ricsi: Ballagási beszéd „Ballag már a vén diák, tovább, tovább.” Könnyezve búcsúzik itt most sok ballagó diák. Na jó, nem! Nem, temetésen vagyunk. Ez egy ballagás! Jobban tetszik az érettségik és a szakvizsgák előestéje. Bizony, egy évvel ezelőtt ugyanitt ültem, azon gondolkozva, hogy Demjén milyen karakterverset írt rólam, hogy mikor mehetünk már szerenádozni, hogy vajon leérettségizem – vagy sem – matematikából. Most itt állok egy évvel később, különösebb változás nélkül – esetleg egy pár plusz kilóval, mert ugye egy jó dakota mondás szerint „Kutyából nem lesz szalonna, de pörkölt simán”. Szóval kár is lenne kertelni. Őszinte leszek veletek. Be voltam tojva. Bocsánat a kifejezésért. Ugyanakkor lehetne fokozni, hogy milyen féken tartási problémáim voltak egészen az érettségi végéig. Sokféle megoldás létezik az érettségi és más vizsgák sikeres letételére. Az ére ttségi elnök szigorú tekintete gyilkos tud lenni. Az általam felállított osztályozás szerint háromféle érettségi elnök létezik: a tanult, a megélhetést szem előtt tartó, és az érdeklődő. A tanult elnöknél, ha te is tanult ember vagy és készültél a vizsgára, akkor simán átmehetsz – ha pedig nem, kegyetlenül elvérzel. A megélhetést szem előtt tartó elnök először is tételt húzat. Tegyük fel, hogy a diák Arany János életét és munkásságát húzta. A következő játszódhat le: – Mit húzott? – Arany Jánost. – Készült? – Hát... – Tehát, azt mondta, ARANY János? – Arany János! S folytatódik tovább a véges diskurzus. Az érdeklődő elnök általában férfi. A szalagavató előtt jó gondolkodni a ruhaválasztáson, kedves hölgyeim. Szóval számos megoldás létezik. Természetesen ezek kitalált szituációk, bármilyen hasonlóság csak a véletlen műve. Szóval, egy hét múlva szakad a mennyezet, összecsapnak fejetek fölött a felhők. És hétfőn jön a MAGYAR írásbeli (hallelujah)… Aztán jön a MATEK (hallelujah)… majd a language és a TÖRTÉNELEM (hallelujah). A sikeres írásbeli vizsgák után pedig a szóbeli, majd a bankett következik, és végül az egész nyáron át tartó ünneplés, buli. Komolyra fordítva a szót: ti itt valamennyien értelmes, okos, céltudatos emberek vagytok. Érettségetekről tesztek tanúbizonyságot. Mindenki jó valamiben. Mindenkiben van egy t ehetség, egy szunnyadó lehetőség, ami most talán még nem látszik, de idővel beérik. Sokatokkal baráti kapcsolatban voltam, főként az AJTP csoporttal. Sorolhatnám a neveket, de nem teszem. Én is AJTP-s voltam, mint tudjátok. Bárhogyan is nézzük, család a miénk, és valamilyen szinten a kollégium is. Barátaim, ne felejtsétek el az itt eltöltött boldog pillanatokat, vállaljátok fel a rossz emlékeket is, amelyek megerősítettek benneteket. Kívánom nektek, ballagó diáktársaim, hogy életeteket kísérje szeretet, boldogság, és – bármilyen furán is hangzik – megélhetés, siker. Lesznek nehéz pillanatok, rögtön a vizsgák után. Ez nem sablon, tapasztalatból mondom. Ugyanakkor lebegjen a szemetek előtt az, hogy értéket ké pviseltek, saját magatokat. Sok szerencsét kívánok, Isten veletek!
5
A Táncsics Mihály Tehetséggondozó Kollégium lapja
XXVIII. évfolyam 6. szám
Galambosi Gábor: Búcsúbeszéd Emlékszem, tavaly ilyenkor búcsúztatóként milyen gondolatokat intéztem az akkori végzősökhöz. Igyekeztem a távlatokra fókuszálni, a későbbiekről beszélni, emlékezésre bírni őket. De most fordult a kocka… Most én vagyok, akinek szembe kell néznie a sokat emlegetett „NAGYBETŰS ÉLETTEL”. Érdekes, hogy ha a másik oldalról szemléljük a dolgokat, megváltozik a véleményünk. Nos, tavaly a jövővel foglalkoztam, most inkább megidézem a múltat. A jövője sokunknak úgyis eltérő, szerteágazó, múltunk viszont összekapcsolódik. Együtt voltunk Jóban Rosszban, az időnk nagy részében Barátok Közt négy vagy öt éven keresztül. A megítélés persze különböző, de azért mondhatom, hogy itt értünk fiúból férfivá (persze a lányokat leszámítva, hiszen nekik még nem eredt meg a borostájuk). Ez csupán egyetlen dolog. Valószínűleg akkor sem állt volna meg az öregedésem tizennégy éves koromban, ha otthon maradtam volna. De mi az, amiben különleges volt a Táncsics, amiért jó volt itt élni? Habár nem volt egy Hilton Hotel, nem volt saját bejárónőnk, a villásreggeli és a svédasztal is hiányzott, jakuzzi sem volt a szobákban, viszont elég jó kis szauna volt a fürdőben (pe rsze csak annak volt elérhető, aki élt a zuhany adta lehetőségekkel), de mégis jó volt itt élni. Rengeteg élmény, dús program várta nap, mint nap a diákokat. Szabadfoglalkozás gyanánt kötelező jelleggel ajánlott szilencium, alapprogram, csoportfoglalkozás, valamint évenkénti közgyűlés ékesítette hétköznapjainkat. Az étkezési térítési díj természetesen mindezen délutáni programok finanszírozását tartalmazta. Ez mind szép és jó, de még mindig nem esett szó arról, hogy miért is volt jó eltölteni a Tá ncsicsban öt évet. Az Arany János Tehetséggondozó Program keretén belül nagyszerű időszakot töltöttem e kolesz falai között. Hogy mit is nyújtott a program??? Öt év, több mint negyven bennmaradós hétvége, külföldi kirándulások, sítábor, jogosítvány, nyelvvizsga, és még sorolhatnám. De nemcsak az anyagiak, nem csak a színes programok voltak kiválóak. Rengeteg élmény hullott az ölünkbe, amiket valószínűleg nem lett volna lehetőségünk átélni a program nélkül. Az AJTP által egy rendhagyó csoport, amolyan családféle kovácsolódott össze. Mint minden családban, a mi kis famíliánkban is voltak afférok, de megtanultunk együtt élni egymással, kezelni a problémáinkat. Csoportunk kapott egy szülőpárt Bíró Áron és Szemenyei Emma személyében. Ők ketten hybrid módon apáink is anyáink voltak egy személyben, ki a lányoké, ki a fiúké. Néha ők is nehezen vették a „gyereknevelés” akadályait, de azért öt év alatt tizenkét velejéig érett gondolkodású, céltudatos, felelősségteljes, engedelmeskedő és szorgalmas felnőttet neveltek ki belőlünk. Nehéz dolog néhány percben számot adni az itt töltött évekről, élményekről. Talán nem is baj, ha nem kerül sor mindenre most e ballagás alkalmával. Elég, ha mi diákok emlékezünk majd az itt töltött évekre, itt szerzett tapasztalatokra, élményekre.
A Táncsics Mihály Tehetséggondozó Kollégium lapja
6
XXVIII. évfolyam 6. szám
Meg is válaszolom a már kerülgetett kérdést, hogy mit jelentett nekem a Táncsics. Otthont, pótcsaládot, jó társaságot, barátokat és megannyi szép élményt, amit nem cserélnék el semmire. Bár néha már kicsit elégnek tűnt, néha egyenesen teher volt, de mégis jelentett val amit. Hogy mi ez a valami? Ezt ti, kedves ballagók itt az első sorban, ti válaszoljátok meg magatoknak!
Karaktervers 2013
Szöszke kislány volt, mikor a koliba tévedt, lehúzott itt majdnem hat évet. Szobatársa volt Zsuzsa, Vica, Kriszti, jól megfértek, nem volt semmi hiszti. Művészi vénája tagadhatatlan, jó a zenében, táncban és a rajzban. Jazz-balett és néptánc hozzá közel állnak, túrázni a haverokkal gyakran eljárnak. Elbűvölte a mangák világa, így a japán szak lett élete nagy álma. Drukkolunk neki, teljesüljön vágya, jó szívvel emlékszünk Alexandrára. (Kovács Alexandra)
7
A Táncsics Mihály Tehetséggondozó Kollégium lapja
XXVIII. évfolyam 6. szám
Karaktervers 2013 Mottó:Akárhogy is nézzük, nekik köszönhető, hogy a homlokomo n gyarapszik a redő. Borász família borásztanonc sarja, női vonal védi, s kemény kézzel tartja. Kérges szívű vadász, kiontott már sok vért, csak a nyúl hibája, ha kegyelmet nem kért. Vicces vagy szomorú, hogyan adjam elő: öldöklő vadász, de maga nem húsevő. Blaškovič Lacival is elbánt valaha, ha tehetném, rojtos lenne a ……. függönye. A társaság lelke immár évek óta, sokak örömére az osztály bohóca. Szédíti a nőket, latin lover alkat, e téren is vadászösztönére hallgat. Délután neki csak focihoz van kedve, máskülönben alszik, mint télen a medve. Este bezzeg rohan nézni meccset, kupát, kirúgja az ajtót, feldönti a kukát. Ritkán lát a világ hasonló himpellért, szóljanak a sípok Zemlényi Marcellért.
A Táncsics Mihály Tehetséggondozó Kollégium lapja
8
XXVIII. évfolyam 6. szám
Ezer pia körül forog az élete, emellett hamburger a kedvenc étele. A lepárlás terén ő már öreg róka, legyen az cseresznye, málna vagy boróka. Látható, hogy nem egy afféle remete, a fociban kapus, ehhez van termete. Magyar lányok híve, szereti a Pumát, nem is venne soha más márkájú ruhát. Pálinkász és szőlész, ezertőkés gazda, kedvence a Mustang., nem Peugeot, nem Mazda. Sorozatrajongó mesétől Dexterig, nézi, ha teheti estétől reggelig. Dolgozatot mindig alaposan másol, főleg kémiából, hol is tenné máshol? Képlet és számolás, kapkodja a kezét, és végül ráírja a szomszédja nevét. Gőte humorestek nagy látogatója, és nem csak hallgatja – ő maga is tolja. Töltsünk ki sípszóval kilenc másodpercet, addig idevárom őt: Borók Ferencet. Szőke és kéxemű, szája sarkán mosoly, komolytalan, nyugodt, nyugtalan és komoly. A suli momentán nem az ő kenyere, jó jegyeket ezért nem is gyakran nyere. Szilencium, tankönyv valahogy nem vonzza, de ha computert lát, az formába hozza. Ha eljön az este, az az ő világa, mindig nagy társaság vonul őutána. Barátja volt Csongor, hírhedett rosszmájú, Hajnalka, Robi és Nóri, a nagyszájú. Másfél éve immár csak nagyritkán látjuk, hetente két hétig hiába is várjuk. Mindenki tudja már, ki se kell mondani, sípold a fülembe, hogy ez Csontos Dani.
9
A Táncsics Mihály Tehetséggondozó Kollégium lapja
XXVIII. évfolyam 6. szám
Mindegy, hogy gólt lő, vagy éppen téblábol, feje majdnem olyan, mint Pujol a Barçából. Táncsicsos szinten a labda zsonglőre, s tőle nem kerül ki akármilyen lőre. Tőrőlmetszett borász, miként a családja, nem érheti őt a kontár munka vádja. Szép színű rozéja hirtelen híres lett, remélem valódi, és nem vegyszerrel festett. Régebben tavasszal, ha nyílt a fákon a rügy, kimenőre mindig apja volt az ürügy. Mostanában viszont ha üres az ágya, a barátnőjéhez húzta el a vágya. Négy éven át tanult / nem tanult felváltva, akinek szeme van, ezt mindenki látta. Mustang a pólója, csocsózik és táncol, táncával nem megy ki soha a szobából. Metsszük meg a szőlőt, ássuk meg az árkot, köszöntsék a sípok-dobok Lukács Márkot. A Puskás oktatja, mi pedig nevelnénk, de mivel nem hagyja, inkább felnégyelnénk. Na nem azért, hogy ezzel több legyen belőle, hanem hogy magát végre megelőzze. Kicsi, vékony, csendes, mintha mindent unna, mintha elszámolni kettőig se tudna. Jól számol ő, csak a világot ámítja, habár magát néha csúnyán elszámítja. Kínált, és kínálták piával bent-kint őt, így szerzett évente i’zgatói intőt. Barátnőjét s Nórit is belerángatta, és kis híján őket nyakig bennehagyta. Tanulással eddig nem volt súlyos gondja, és a közvélemény jó csocsósnak mondja. Elmegy ő most tőlünk, háztól és a kerttől, búcsúzzunk el mi is síppal Papp Róberttől!
A Táncsics Mihály Tehetséggondozó Kollégium lapja
XXVIII. évfolyam 6. szám
Karaktervers 2013 Mottó: Ha a karaktervers gyenge, nem a költő rossz, – a jellem nem elég erős. „Ez itt egy kúl kolesz, nem egy zizzent zárda, Ennek fordít hátat ez a gengszter gárda.”
Nem lett langaléta, sem ormótlan böhöm, Mivel étrendjéből hiányzott az Öhöm. Inkább ivott vizet, avagy habzsolt dinnyét, Sohasem ízlelte az ínye a Hińyét. A Hińye egy ital, az Öhöm egy étel, Pedig mind a kettő valóságos tétel. Akkor hisz el bármit, ha van róla dia, Egy kivétel van: a velocifóbia. Vágja a fizikát, így hát nem hiába Ment ki bronzéremért messzi, Ázsiába. E tantárgyból profi, álmélkodva nézek, Mint az olimpián szegény indonézek. Nem sorolom tovább, annyi volt a verseny, Még vagy három oldalt megtöltene versem. Zongorajátéka a szirének dala, Repedezik tőle leányszívek fala. Legendák övezik bűvös auráját, Vágottszemű csajok csípték a búráját. Ilyen legényt nem kapsz plázában, vásáron, Exkluzív portéka ezért Kovács Áron.
10
11
A Táncsics Mihály Tehetséggondozó Kollégium lapja
XXVIII. évfolyam 6. szám
Puskásos hírmondó, utolsó mohikán, Elvétve sem látták matekon, fizikán. Tanulásért lénye ritkán égett lázban, E célból sok időt nem töltött a házban. Kimenőért eseng, nála ez a mantra, Ezért, ha kell, sír-rí, letérdel a hantra. Amíg aludt, nem tett soha semmi rosszat, Éber állapotban lógott csak naphosszat. Számára a gyúrás csupán írott malaszt, Nehéz kötelesség, mit másnapra halaszt. Sztorizik kötekszik, vágja a világot, Zríkálja Zilahit: „Ez az kolbi, vágod?” Fejembe mindössze az a tény üt szeget, Mért gépezik folyton és olvas 9 GAG-et. Eltünteti egyszer ezt is az enyészet, Elmúlik a Minecraft s a disznótenyészet. Sohasem balhézott semmiféle partin, Mindez csúf hazugság, te is tudod, Martin! Tudomány nektárját nagy kanállal szedi, Csefkó évek óta úgy becézi: Dzsedi. Mosolya rejtélyes, büszke rá Baranya, Diákolimpián van csapataranya. Mindig vonzotta a kémia s a vegyszer, OKTV-döntős volt, tán nem is egyszer. Utóbbi két évben vendégnek is ritka, Ennek is megvan a sajátságos titka. Nem kell részleteznem, tudjuk azt jól, ugyi, Mit is jelent neki mostanában Bugyi. Fizikából szintén ott van fenn a topon, Csak a FIFA-t űzi ennél profibb fokon. Akad gyenge pontja, kár lenne tagadni, Rajong a Dortmundért, s imád sportfogadni. Nem rossz futballista, legalább is nekem, Kovács, Kalocsai s Ő a speces Beckham. Leküzd száz akadályt, betöm ezer árkot, Siker övezheti majd Jenei Márkot.
A Táncsics Mihály Tehetséggondozó Kollégium lapja
12
XXVIII. évfolyam 6. szám
Alkata „brutális”, olyan, mint egy hentes, Sohasem volt unott, érzelmektől mentes. Modora megnyerő, jól járja a táncot, Lelkesen nyüstöli a bicikliláncot. Járkál, s közben mesél, vadítja a népet, Bagóért szerzett egy szép, új hűtőgépet. Álma egy jó kocsi, egy Seat Toledo, Folyton azt kutatja, akad-e eladó. Szabadidejében szerel éjjel-nappal, Műszaki érzéke jó, le a kalappal! Ezek tudatában felérheti ép ész, Miért döntött úgy, hogy nem lesz más, csak gépész. Kiengedte hangját, s főműsoridőben Áronnal Marseillaise-t dalolt a fürdőben. Habzsolja a sütit jöhet diós, mákos, Örülünk, hogy itt volt Kalocsai Ákos.
Kettőszázhármasban keménykezű kegyúr, Számos szabályt betart, minden izmot kigyúr. Vasmarka vasárnap alamizsnát osztott, Bő kézzel mérte a csokit, sütit, kosztot. Takarítószerre nem emelt kezet Ő, Tanulmányi téren is kedves vezető. Mondhatod neki, hogy ti-tá-ti, ti-tá-ti, Nem érti, mit vartyogsz, pedig tudjuk: táti. Minden társasjáték megszállottja, rabja, A Van Ez Így Go klub ős bútordarabja. Hogyan ejtjük nevét? Nos, ez örök téma. Ezügyben az ember nem maradhat néma. Van, aki mackót mond, akad, aki macsót, Ne jópofizzá’, mert letöri a kacsód. Persze aki művelt, és nem bugris, tahó, Tudja, hogy a helyes formula a Machó.
13
A Táncsics Mihály Tehetséggondozó Kollégium lapja
XXVIII. évfolyam 6. szám
Tavalyelőtt elment: a strapát nem bírta Vagy csak a pályáját a sors másképp írta? Távoli jövőben akad majd egy dátum, Amikor fényt derít mindenre a fátum. Esztivel, Dórával valamit ügyködtek, Csak a jó ég tudja, pontosan mit tettek. Géptermi ügyekre vannak utalások, Sose vedd készpénznek, mit mondanak mások! Majdnem csocsóbajnok, Harry Potter-barát, Piton prof. őneki huszonhárom karát. Határozott stílus, számít a jó modor Erről mesélhetne részletesen Fodor. Eldöntötte, mi lesz: orvosira készül, Császármetszést néz és boncolást, vitézül. Pár év múlva végez, számíthatunk rája, Minket is meggyógyít Rozmanék Petrája.
Nem holmi műmájer, igazi nagymenő Lehet, majd ha egyszer feje lágya benő. Ő volt, akit mások rossz útra vihettek, Kristálytisztán látom, nekem csak hihettek. Néha csibészkedett mindezek dacára, Nem raktuk ki szűrét eddig az utcára. Mérnök lesz belőle, reáltárgyból okos, Felfogása néha nehéz, mint a fokos. Délután rendszerint nyösztette a rezet, Trombitajátéka majdnem műélvezet. Kajak, röpi, ping-pong, igazi sportmaki, Száz fekvőtámasz már meg sem kottyan neki. Ne evezz szüntelen veszélyes vizekre, Ne fájjon a fogad ártatlan szüzekre. Summázva a kérdést, kimondom a tutit: Számos veszedelem fenyegeti Csutit. (alias Simon Kornél Marcellt)!
A Táncsics Mihály Tehetséggondozó Kollégium lapja
14
XXVIII. évfolyam 6. szám
Útja kacskaringós, gyakran girbe-görbe, Végtelen bánatát ezért fojtja sörbe. Tudomány mezején túl mélyre nem ásott, Rendes fickó lenne, bár egy kissé vásott. Hosszú évek során kitűnt egyben s másban, Guinness rekordot tart laptopelkobzásban. Tizedikén morcos, nálam lapot keres, Kömal beküldése ettől oly sikeres. Matematikus lesz, úgy mondja a fáma, Bőven elég ehhez pontjainak száma. Édes Élményhez jut egyedül és párban, Rajongva szeretett boltjában, a Sparban. Dósaival egykor nagy csatákat vívott, Hajdanán, mikor a La Fiesta dívott. Életmódja laza, s egyre inkább léha, Kosár- és röplabda belefér tán néha. Még csak féldrágakő, topáz vagy malachit, Csiszolja az élet sokat még Zilahit.
Bölcsője ott ringott fenn a Kárpátalján, Szíve félig magyar, négyötödrészt talján. Fő a szimmetria szemöldökszedésnél, Szabály, mit jó volna, ha eszedbe vésnél. Csokiimádatát nehezen titkolja, Ágyneműtartóból, stikában nassolja. Csillukára hallgat, ő legjobb spanja, Aki mellékesen még az édesanyja. Fra, az olasz uomo, elcsavarta fejét, Azóta nyugtalan, nem leli a helyét. Mennyi csodás vidék, Pisa, Róma, Nápoly, Elgyengül az ember: Anyám gyere, ápolj! Matyómintás pakkal röpköd oda-vissza, Francesco rózsája csak könnyeit issza. Nem tudjuk a percet, s nem tudjuk az órát, Mikor látjuk itthon ismét Jani Dórát.
15
A Táncsics Mihály Tehetséggondozó Kollégium lapja
XXVIII. évfolyam 6. szám
Versenyeredmények 2013 Kovács Áron:
Nemzetközi fizika diákolimpia Bronzérem Nemzetközi fizika világbajnokság Indonézia 1-10 helyezett. Ortvay Nemzetközi problémamegoldó fizikaverseny II. díj.
Zilahi Tamás:
Matematika OKTV. 14. hely. Nemzetközi Magyar Matekverseny I. hely.
Jenei Márk:
Kémia OKTV. 10. hely.
Majoros Péter:
Matematika OKTV. 22. hely. Kémia OKTV. 30. hely.
Nagy Kartal:
Országos Zrínyi Ilona Matematikaverseny I. hely.
Sal Kristóf:
Országos Kenguru Matematikaverseny I. hely. Országos Zrínyi Ilona Matematikaverseny II. hely. Jedlik Ányos matematika és fizikaverseny I. hely. Mikola Sándor Országos tehetségkutató fizikaverseny II: hely.
Bodnár Levente:
Országos Zrínyi Ilona Matematikaverseny VI. hely.
Kocsi Ádám:
Nemzetközi Vitaverseny 2013. 40. hely.
Kovács Áron
Kalocsai Ákos
Zilahi Tamás
Dósai Martin
Csefkó Zoltán
Rozman Petra
Simon Kornél
Jenei Márk
A Táncsics Mihály Tehetséggondozó Kollégium lapja
XXVIII. évfolyam 6. szám
A hónap kérdése Milyen ballagási ajándékot szeretnél kapni? – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – –
Nem kérek semmit, nekem már az is elég nagy ajándék, hogy ballaghatok! Mi? Kapunk ballagási ajándékot? Dejó! Erről nem is tudok, lesz valami. Jó lenne egy szuper pasi (120-75-45-25, 3 m €/hó, 190 cm, 89 kg) Hogy gondolja Tanár úr? Én kaptam, itt lenn a ballagáson. Ó, hát az megfizethetetlen amit én szeretnék, egy Zsigulit. Én egy X6-os BMW-t, de egy X5-ösbe is beleülök. Jó lenne egy szuper csaj (90-60-90, 169cm, 59 kg) Mindegy csak sok legyen, drága és elérhetetlen. Eddig még nem gondolkodtam a dolgon. Egy nagy üveg Hińyét, à 14,90 €-ért. Mármint? Hát nem kaptunk már? Milyet? Egy Lamborghinit, azt. De hát én nem ballago k még! De hát én nem ballagok már! Bármit, csak ajándék legyen! Ez egy közvéleménykutatás? Egy aranyos kis plüsscsibét. Egy hatalmas plüsstigrist. Mikor? (a pedáns gyerek) Nagy csokor virágot! Végre egy kimenőt! Három tábla csokit! Főszerkesztő: Valami praktikusat! Demjén József Toronyórát lánccal. Diákfőszerkesztő: Kis csokor virágot! NINCS Talán csak nem? Én ajándékot? Fotó: Bunth István Semmilyet! Címlap: Jász Richárd Gyula Háááát… Lektor, korrektor: Csonka János Mi van? Tördelőszerkesztő: Csefkó Zoltán Inkább. Fő újsághajtó, Überlektor: Lauer Máté Talán. Nono. Ilyet! Mit? Ja. Ö.
16