A SZENZOROS INTEGRÁCIÓS TERÁPIA Napjainkban egyre több gyermek küzd tanulási zavarral, magatartási rendellenességekkel és beilleszkedési nehézségekkel. Mind többször tapasztaljuk, hogy a gyerekek egyre fejletlenebb mozgásúak, lassúbb reakcióképességűek, ügyetlenebbek, fantáziájuk fejletlen, szegényes, bizonytalan a lateralitásuk, nem megfelelő a szem-kéz koordinációjuk, a tér- és formaérzékelésük, beszédhibával rendelkeznek stb. Ez a mi munkánkban is fokozott nehézségeket okozott. Ezért részt vettem egy tanfolyamon, ahol egy szenzoros integrációs terápiával ismerkedtünk meg, melynek létrehozója egy amerikai neveléspszichológus, agykutató: Anne Jane Ayres, aki egyébként maga is tanulási és mozgászavarokkal küzdött. A 20. század első felében már alkalmazta az orvostudomány a motoros zavarok kezelésében az izomműködés serkentését, az izomtónus javítását, a mozgás spontán aktivitását. Ayres módszere viszont nem orvosi értelemben vett terápia, gyógyítás, hanem pedagógiai fejlesztés vagy fejlesztő eljárás. Érzékszerveink informálnak testünk fizikai állapotáról és környezetünkről egyaránt. Minden pillanatban megszámlálhatatlan egységnyi információ jut az agyunkba testünk minden részéből. „Az agy szétválogatja és rendezi az érzékeléseket úgy, mint a közlekedési rendőr az autókat.” /Ayres/ Amikor az érzékelések jól rendezett, integrált módon folynak, akkor az agy fel tudja őket használni, hogy viselkedést, tanulást produkáljon. Amikor az érzékelések összerendezetlenek, akkor a folyamat egy forgalmi dugóhoz hasonlít. Ayres szerint a tanulási és magatartási zavarok oka az idegrendszer éretlensége, amely az érzékszervek által felvett információk összehangolásának /integrációjának/ alacsony színvonalában nyilvánul meg. Feltételezi, hogy az idegrendszeri érettség elsősorban a vesztibuláris /egyensúlyérzékelő/ és más érzékszervi rendszer stimulálásán keresztül növelhető. A fejlődés során a gyerekeknek a folyamatosan jelen levő nehézségi erővel /gravitációval/ kell megküzdeniük, és fokozatosan, egyre kisebb támasztási felületen, állva kell egyensúlyban maradni, elnyomva a primitív, csecsemőkori reflexeket, amelyek a földfelszín felé húzzák a testrészeiket. Az egyensúly megfelelő fejlesztéséhez hirtelen kimozdulások, lengések, forgások, billenések csúszások stb. szükségesek, amelyek segítségével a gyors reakcióképességet, vagy a megfelelő adaptív választ segítjük elő. Ayres a problémás viselkedést kompenzációs tevékenységnek fogja föl, a gyermek figyelmetlensége, túlmozgékonysága, ügyetlensége fejlődési hiányosságra utal. Normális körülmények között az egészségesen fejlődő gyermek minden nagymozgást elsajátít a megfelelő időben: kúszik, mászik, jár, fut, szökdel stb. Ezek a mozgások egymásra épülnek. Ha viszont bizonyos
fejlődési fázisok kimaradnak, vagy elégtelen mennyiségű a tapasztalat, a gyermek visszatér a kihagyott szintre, igyekszik pótolni a hiányt, újra építkezik. Ezért tapasztalunk sokszor a folyosón, vagy tanteremben rohangálást, csúszás-mászást, korláton pörgést, széken forgást stb. Ezek mind öngyógyító mozgások, amelyek a gyerekek hiányérzete miatt ösztönösen jelentkeznek, segítve az idegrendszert, hogy kellő mennyiségű és minőségű ingerhez jusson a fejlődés érdekében. Ayres nem a tünet oldaláról közelíti meg a részképességzavart, hanem jóval korábbi probléma megnyilvánulásaként kezeli. Az írást, olvasást, figyelmet nem gyakorlással, még több írással, olvasással javíthatjuk, hanem azzal, ami mögötte van: az egyensúlyérzékelő rendszer ingerlésével. Új mozgások nem taníthatók, csak előcsalogathatók megfelelő helyzetek előteremtésével, speciális eszközözök segítségével. A terápia alapelve, hogy tervezett szenzoros ingereket nyújt abból a célból, hogy kiváltsa az ingerekkel kapcsolatos adaptív válaszokat, lehetőleg olyan módszerrel, amely leginkább megközelíti a normális fejlődési folyamatot. A módszernek hat eleme van: - A TAKTILIS /TAPINTÁSOS/ INGERLÉS - A VESZTIBULÁRIS INGERLÉS - A CSECSEMŐKORI REFLEXEK GÁTLÁSA - A SZEMMOZGÁSOK NORMALIZÁLÁSA - A TEST KÉT OLDALÁNAK INTEGRÁLÁSA - VIZUÁLIS FORMA- ÉS TÉRÉRZÉKELÉS Minden foglalkozáson jelen kell, hogy legyen az első öt elem, a hatodik csak az előzőek bizonyos normalizálása után fejleszthető. A foglalkozásokat mindig csendjátékkal kezdjük és zárjuk. Szükséges megtanulniuk a gyerekeknek csendben, elmélyülten, nyugodtan maradni, élvezni a játékot, egymásra figyelni. Mozdulataiknak le kell lassulni. A játék addig tart, amíg a csönd. Játék közben csak gesztusokkal kommunikálhatunk. A halk zene fontos elem. A SPECIÁLIS ESZKÖZÖK: 1. TÉRHÁGCSÓ 2. KÖTÉLHÁGCSÓ Mindkét
fejlesztőeszköz
az
izomtónus,
egyensúly
fejlesztésére,
a
szemmozgások
normalizálására, a test két oldalának integrálására / domináns oldal erősítése/, téri tájékozódás fejlesztésére szolgál.
3. FÜGGŐ TÁNYÉRHINTA Nyugtató hatású, fejleszti az izomtónust, a téri tájékozódást, a szemmozgásokat, így a formaés térérzékelést, segíti a test két oldalának integrálását.
4. FÜGGŐ BILLENŐHINTA Hason, háton fekve, ülve, állva, négykézláb használható, egyensúlyt fejleszt, szemmozgást normalizál, izomtónust, térérzékelést erősít.
5. TRAMBULIN Izomtónust, szemmozgást normalizál, lateralitást fejleszt, fontos a ZUHANÁS érzése.
6. RUGÓS DESZKA Egyensúlyt, izomtónust fejleszt, állva, négykézláb használható.
7. EGYENSÚLYOZÓ DESZKA 8. BILLENŐ RÁCSHINTÁK Izomtónust, térérzékelést fejlesztenek, a test két oldalának integrálását segítik, szemmozgást normalizálnak.
9. TENYÉR EGYENSÚLYOZÓ KORONG A domináns oldal kialakításánál, fejlesztésénél van nagy szerepe.
10. FORGÓ EGYENSÚLYOZÓ KORONG 11. EGYLÁBÚ SZÉK Feladatuk
az
egyensúly
fejlesztése,
tér-és
formaérzékelés
fejlesztése,
izomtónus
normalizálása.
12. DOBOZ GÓLYALÁB 13. GÓLYLÁB Mindkét eszköz a test két oldalának integrálását, az egyensúlyfejlesztést, az izomtónus erősítését segíti.
14. HENGER Ez az egyik kedvenc szer, mert az egész testet érintő taktilis ingert nyújt, a legkomplexebb fejlesztőeszköz. Belebújhatnak, ráállhatnak, ráhasalhatnak, guríthatják.
15. CSÚSZDA Gurulhatnak, guríthatnak rajta, taktilis ingert biztosít.
16. FORGÓSZÉK Nyugtató hatású, szemmozgást, térérzékelést normalizál, a lateralitást segíti elő. 17. FÜGGŐHINTA-HÁLÓ A másik kedvenc szer, nyugtat, szemmozgást, térérzékelést fejleszt, az anyaméhet imitálja, forgatható, lengethető.
A foglalkozások egészen sokáig a megengedés fázisában zajlanak, a gyerekek azt a fejlesztőszert és addig használják, ameddig akarják, hiszen a szervezetük pontosan tudja, hogy hol kell pótolni. Később- idő és tevékenységkorlátok közé szoktatjuk őket. A terápia természetesen sokkal hatékonyabb, ha más mozgásformákkal is kiegészítjük: úszás, lovaglás, tánc stb. „ A siker azokhoz pártol, akik energikusak, hogy dolgozzanak érte, elég bizakodóak, hogy higgyenek benne, elég türelmesek, hogy várjanak rá, elég bátrak, hogy megragadják, és elég erősek, hogy megtartsák.” /P. Smith/
Képek forrása: http://www.biharinfo.elender.hu/vetacsav/ayres.html
