A számítógépes kommunikáció A számítógépes technológia különösen az utóbbi években rohamosan fejlődött, és az univerzális rendeltetésű számítógép az emberek közötti kommunikáció hatékony eszközévé vált. Bár a számítógépes kommunikáció kifejezés eredetileg két vagy több számítógép összekapcsolását jelentette, a számítógép sikeresen helyettesítheti a mostani faxot, üzenetrögzítőt, telefont stb.is. A számítógépek között kommunikáció formái Hogy két számítógép vagy egy számítógép és valamilyen periferiális egység között létrejöhessen az adatcsere (kommunikáció), a következő három feltételt kell biztosítani: 1. kommunikációs médiát 2. kommunikációs berendezést 3. kommunikációs szoftvert. 1.A kommunikációs média (adattovábbító közeg) a hálózatba kötött berendezések ( a számítógépek vagy más rájuk csatlakoztatott egységek) közötti kommunikációt biztosító fizikai kapcsolat. A média szabja meg az adatátvitel sebességét és a két gép közötti lehető legnagyobb távolságot. Az adatátvitel sebességét a másodpercenként továbbított bitek számával adjuk meg. A mai eszközök másodpercenként 1000 bitnél, némelyek milliónál is több bit átvitelére alkalmasak, ezért az adatátvitel sebességét kilobit vagy megabit per másodpercben (Kbps vagy Mbps) fejezzük ki. Az adatátvitel lehet vezetékes vagy vezeték nélküli. 2.A kommunikációs berendezés (hálózati kártya) a számítógép bővítésére szolgáló kártya, amelyre a kommunikációs média csatlakozik. Kettős feladata van. Az első, hogy az összekapcsolt berendezések között megfelelő elektromos kapcsolatot biztosítson, a másik, hogy a tárolt adatokat a kommunikációs médián keresztül alkalmassá tegye a továbbításra. 3.Kommunikációs (hálózati) szoftvernek nevezzük azokat a programokat, amelyek biztosítják a számítógépek közötti kapcsolatot a kommunikációs berendezés és média segítségével. Megkülönböztetünk: Meghajtó (driver) és Felhasználói programokat (alkalmazás). A meghajtó (driver) programok lehetővé teszik, hogy a kommunikációs berendezések felismerjék és alkalmazzák az eszközre szabványosított utasításokat. Ezeket az eszköz vásárlásakor CD-n kapjuk. A felhasználói programok biztosítják a számítógépek vagy a számítógép és a tőle távolabbi helyen levő más berendezés közötti különböző típusú kapcsolatot. A gyártó a termékmeghajtó program mellett általában felhasználói alapprogramot is ad, amely lehetővé teszi az eszköz használatát. 1.A kommunikációs média – a két számítógépet összekapcsoló fizikai csatorna. A média lehet vezetékes (bounded), ilyen a huzal,a kábel és az üvegszál, vagy a hullámok segítségével megvalósított vezeték nélküli (unbounded), mint például a rádióhullám, a mikrohullám, az infravörös hullám és más sugárzó jelek. 2.A kommunikációs berendezések – Kommunikációs berendezésre feltétlenül szükség van két számítógép összakapcsolásánál, kivéve a speciális kábellel történő (non modem connection) összekapcsolást. A modemek: az egyik leggyakoribb kommunikációs média a telefonvonal. A telefonvonalak többsége folyamatos (analóg) jelként továbbítja a beszéddel kifejezett információkat. A számítógépes adatok viszont digitálisak, ezért az adatforrás helyén analóg jelekké kell átalakítani őket, hogy a telefonvonalon keresztül megvalósulhasson a kommunikáció. Az analóg jeleket a vétel helyén vissza kell alakítani a
1
számítógép által használt digitális jelekké. A modem (modulátor – demodulátor) tehát olyan számítógépes periféria, amely a digitális jeleket analóggá (moduláció) és fordítva (demoduláció) alakítja át. Megkülönböztetünk belső és külső modemeket. Néhány elterjedtebb modem, amik különböző átviteli közegben működnek:
telefonos modem ADSL modem kábelmodem rádiós modem optikai modem mikrohullámú modem
Hálózati adapterkártyák – azok a bővítőeszközök, amelyek a számítógép és a hálózat kábelezése közötti kapcsolatot biztosítják. Beépítésükkel a számítógépen kialakítjuk a hálózati kábelek csatlakozóhelyeit. PC Card (PCMCIA) – olyan kommunikációs berendezés, amely a hálózati adaptert vagy modemet, illetve mindkettőt tartalmazhatja, és általában a hordozható számítógépek tartozéka. Számítógépes hálózatok A szg-es hálózat kiépítésének célja: a hardver eszközök v.erőforrások közös használata az állományok adatainak közös használata a felhasználók közötti adatcsere a felhasználók közötti kommunikáció a felhasználók közös munkája bizonyos feladatok végzése során A hálózatra kapcsolt összes számítógépet (vagy más berendezést) csomópontnak nevezzük. A szg-es hálózatok felosztása- történhet több szempont alapján: I.- az általuk lefedett térség szerint 1.Helyi (lokális) hálózat-LAN(Local Area Network) -az egy épületre vagy épületcsoportra leszűkített, kábelekkel összekapcsolt számítógépek hálózata.Lokális hálózatot alkothat az egymáshoz csatlakoztatott 2-3 szg. Egyetlen helyiségen belül, de de több épületben elhelyezett néhány száz számítógép is. 2.Globális hálózat-WAN (Wide Area Network) - a földrajzilag elválasztott szg-eket kapcsolják össze.Régebben külön csoportot képeztek a városa hálózatok-MAN (Metropol Area Network) II.- a számítógép hálózati csatlakozásának módja szerint (topológia) III.- a szg.hálózati kommunikációjának módja szerint (logikai felépítés) IV.- a hálózati csomópontok közötti kapcsolat szempontjából: 1. Kliens/szerver (client/server) hálózatok -az ilyen hálózatok 2 fajta csomópontot tartalmaznak:-ügyfél(kliens) - kiszolgáló (szerver) A kliens szg-ek a hálózat erőforrásait használják.A szerver szg. a saját erőforrásait bocsátja az ügyfél rendelkezésére, és kiszolgálja azt. 2.Egyenrangú (peer-to-peer) hálózatok - ezeknél a hálózatoknál minden csomópont egyenrangú.Valamennyi szg.lehet kliens és szerver is. A hálózathoz tartzó minden szg.használhatja a többi szg. erőforrásait, és a többivel együtt a sajátját.
2
II.A szg.hálózatok topológiája A hálózati top.a hálózatot alkotó gépek és kapcsolatok geometriai elrendezéséből jön létre.A kapcsolat a 2 csomópont közötti kommunikációs út.A topológiában a csomópont a hálózat egy ágának a végpontja , vagy pedig 2 v.több ág találkozási pontja. A csomópontok közötti kommunikáció bizonyos fizikai és logikai kapcsolatok alapján történik. A fizikai kapcsolatot az említett médiumok valamelyike (leggyakrabban kábel) képezi. A logikai kapcsolat azt jelenti, hogy 2 csomópont képes egymással kommunikálni akkor is, ha nincs közöttük fizikai kapcsolat. Pl. A szg-es hálózat topológiája lehet: csillag gyűrű sín hibrid Csillag topológia -A csillag v.star topológiában létezik egy központi csomópont, és a többi ezzel van összekapcsolva.Előnye:könnyen lehet új csomóponttal bővíteni, valamint, ha az egyik csomópontot valamilyen okból el kell távolítani a hálózatból, az eltávolítás nem zavarja a többi csomópont működését. Hátránya: a központi csomópont meghibásodása esetén az egész rendszer működésképtelenné válik.
Gyűrű topológia A gyűrű (ring) topológiában minden csomópont a 2 szomszédos csomóponttal van összekötve, körkörös hálózatot kialakítva. Az üzenet egy adott irányban körbejár csomóponttól csomópontig. Ilyenkor minden csomópontnak szabadnak kell lennie, hogy felismerhesse és elfogadhassa a neki szóló információkat. Ugyanakkor képesnek kell lennie arra is, hogy a nem neki szóló információt továbbítsa. Az üzenetek általában egy irányban haladnak, hogy elkerüljék az ütközést.Előnye: az egyszerűség(az információ automatikusan a hálózat soron következő csomópontjába érkezik).Hátrányai: nehéz új csomópontot beépíteni, ill.ha valamelyik csomópont v.vezeték meghibásodik, az egész hálózat működésképtelenné válik. Sín topológia A sín (bus) topológiában minden csomópont külön-külön csatlakozik a kommunikációt lebonyolító közös sínkábelre.Előnye: könnyen bővíthető, és egy csomópont eltávolítása nem zavarja a többi gép munkáját. A hálózat csak a sínkábel szakadása vagy valamely aktív összetevőjének a meghiásodása esetén válik működésképtelenné. Hibrid topológia Ritkán alkalmazzák.Az ilyen hálózatoknál van egy alaptopológia, amelyhez az egyes csomópontokban más típusú kiegészítő csatlakozásokat hoznak létre.Általánban a lokális hálózatokbnál alkalmazzák.Legelterjedtebb a sín topológiára csatlakoztatott csillag topológia.Ennél a topológiánál a sínre (gerincre) csatlakozó elem a csilla topológia központi csomópontja, amelyre a csillag topológia többi csomópontja kapcsolódik. Adatcsere a hálózaton belül Az egyik csomópontból a másikba továbbítandó adatokat a feladó először részekre osztja fel, majd azokból csomagokat hoz létre. Ezeket a csomagokat egyes hálózatoknál (pl. Az Ethernet típusú helyi hálózatoknál) adatgramnak(datagram) nevezik. Az egyes csomagok érkezési sorrendje eltérhet a feladás sorrendjétől, és az általuk megtett út sem feltétlenül ugyanaz. Amikor az összes csomag megérkezik, a címzett a megkapott adatokat kicsomagolja és összerakja. Ha valamelyik csomag nem érkezik meg, vagy útközben megsérül, akkor a fogadó csomópont új másolatot kér a feladó csomóponttól. Az Ethernet típusú hálózaton szállítható legkisebb adatcsomag 64 bájt, a leghosszabb pedig 1518 bájt. 3
A hálózat elvi szerkezete 1.Token ring(vezérjeles gyűrű) A gyűrű topológiákban ez a leggyakoribb kommunikációs vezérlési mód, de a sín topológiánál is használatos. A vezérlójel (token) ellenőrzi a kommunikációs csatorna használatának sorrendjét és jogosultságát. A vezérlőjel egy speciális bitsorozat, amely az adatátvitel szüneteiben a gyűrű csomópontjaiban cirkulál. Annak a számítógépnek, amely az adott pillanatban rendelkezik a vezérlőjellel, exkluzív hozzáférési joga van a hálózathoz. Az a csomópont, amely üzenetet akar továbbítani, feltartóztatja a vezérlőjelet és elküldi az üzenetet. 2. Ethernet A sín és csillag topológiákban lebonyolított forgalom ellenőrzésére használják ezt a technikát. Ezekben a hálózatokban is a kommunokációs csatornát mindig csak egy csomópont használhatja. A kommunikációs vonalnak van egy speciális jele (carrier-hordozó). Ha egy csomópont adatokat akar továbbítani, először ellenőrzi, hogy szabad-e a vonal. Ha igen, akkor elküldi a csomagot. A hálózaton áthaladó jel továbbításához szükséges idő miatt előfordulhat, hogy egyszerre (majdnem egyszerre) két csomópont úgy érzékeli, hogy szabad a vonal, és mind a kettő elküldi a csomagot. Ekkor bekövetkezik a két csomag ütközése. Az ütközés észlelése után a csomópontok leállítják az adattovábbítást, és megismétlik az egész műveletet. Az ütközések számának a csökkenésével nő a hálózat hatékonysága.
4
Kommunikáció a hálózaton belül (protokollok) A hálózatok különböző berendezésekből épülnek fel. A nagy hálózatokat számos, általában eltérő gyártmányú szg.és más berendezés alkotja, amelyeken különböző programok és operációs rendszerek futnak. A hálózaton belüli hatékony kommunikáció biztosításáshoz elengedhetetlen,h.a hálózat minden eleme egységesen elfogadott, közös szabályokat használjon.Azaz a működésükhöz szükség van a köv.2 szabványra: 1.Szabványosítottt protokoll és interfész, mely biztosítja a különböző rendszerek közös kommunikációs mechanizmusát 2.A szabványosított hálózatkiépítés hat.meg a szerverek és a funkciók közötti kapcsolatokat és kölcsönhatásokat a közös interfészeken és protokollokon keresztül ISO/OSI referenciamodellek A Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (International Standards Organization -ISO) tett egy ajánlatot a hálózatok egyszerűbb kiépítésére.(1978)- ezt széléskörűen el is fogadták. 7 rétegű hálózati architektúramodell volt, és a nyílt rendszerek összekapcsolása (Open System Interconnection-OSI) néven vált ismertté.Az arch. a funkcionális modulok között 2 féle kapcsoltot biztosít: 1.-Az interfész általában egy hálózati csomóponton belül működő modulok összekapcsolására szolgál. Egy szint modulját leginkább a közvetlen alatta levő szint egy moduljával kötik össze, hogy használhassa annak szolgáltatásait. 2.-A protokoll általában 2 különböző csomópont ekvivalens moduljait köti össze.A protokoll hat.meg az üzenetváltás formáját és módját. Az ISO/OSI modell 7 rétegből áll: 1. fizikai r. 2. adatkapcsolati r. 3. hálózati r. 4. szállító r. 5. kapcsolati r. 6. megjelenítési r. 7. alkalmazási r. 1.-3. alsó rétegek(függenek a hálózattól), 5.-7. felső rétegek (alkalmazáscentrikusak)
A hálózat védelme A hálózatba csak használati engedéllyel lehet belépni, amit a hálózatot irányító, az egyik csomópontban lévő adminisztrátor hagy jóvá. A belépés engedélyezésekor a felhasználó kap egy felhasználói nevet (user name) , amivel bejelentkezik a hálózatra.A név megadásának a módja a hálózattól függ.Mivel a hálózat használójának a neve általában nyilvános, ezért a név mellé jelszót (password) is kapnak. A jelsző legalább 4-5 karakterből álljon, jobb ha ettől hosszabb.(de ne legyen túl hosszú sem, nehogy elfelejtsük) A hálózati adminisztrátor a név és jelszó mellett bizonyos jogokat is ad (adhat) a felhasználónak. Az illetéktelen behatolások elleni védelem a hálózati adminisztrátor feladata. Ún.védőgáttal (firewall) akadályozza meg az engedély nélküli hozzáférést. A kommunikáció és adatátvétel során óvatosnak kell lenni a vírusfertőzés elkerülése érdekében(frissíthető antivirus program fusson a gépen).
5
Internet, intranet és extranet Az Internet vilábméretű globális szg.-es hálózat, amelyre rengeteg szg.van rákapcsolva. Az USA-ban fejlesztették ki (még a hidegháborús korszakban 1969,amikor egy szg-es hálózatot építettek ki azzal a céllal,h. Összekössek a katonai laboratóriumokat, a kormányhivatalokat és az amerikai hadsereg számára kutatásokat végző egyetemeket).Egyenrangú csomópontokat terveztek, h.a hálózat egy részének a megsemisítése esetén a többi rész zavarmentesen működhessen.A hálózat az ARPANET nevet kapta (a fejlsztést az USA Honvédelmi Minisztériuma felügyelte és az Advanced Research Project Agency irányította). Ez a magas fokú összeköttetést biztosító rendszer vonzó volt a katonai körökön kívül is. 1980-ban így jött létre a The Internet. Az Internetnek nincs tulajdonosa, azaz egyetlen ország, intézet vagy hatalom sem rendelkezik z egész hálózattal. Az egyes országok, cégek csupán a kommunikációs csatornák és felszerelések egy részének a birtokosai. Az Interneten mindenki tulajdonosa a saját szg-ének, korlátlan joga van arra, h.szg-ét a kedve szerint használja és rajta óhaja szerinti tartalmakat tároljon. Minden szg.-tulajdonos maga választja meg, hogyan csatlakozik a hálózatra, milyen tartalmakat használ róla, és milyen üzeneteket küld másoknak. Csak a címzés van központosítva, mert a hálózat minden egyes szg-ének egyedi azonosító számra van szüksége. Az irántítás és a felügyelet decentralizálása teszi lehetővé, hogy az Internet a mai ütemben bővüljön és fejlődjön. Címek és protokollok: Az Internet több tíz/százmillió, egymással különbözőképpen irányított összekapcsolt szg-ek hálózata.Az rákapcsolás módjától függetlenül az Internetre kapcsolat szg.a hálózat bármely gépével kommunikálhat.Ezt a köv.2 feltétel teszi lehetővé: -a hálózat minden szg-ének egyedi címe van - a szg-es kommunikáció egységes „nyelven”,a hálózati és szállítási protokollok segítségével valósul meg . TCP/IP protokoll Az Internet működése a TCP/IP (Transmission Control Protocol/ Internet Protocol) protokollokon alapszik. Azért fejlesztették ki ezeket, hogy a különböző módon összekötött gépek tudjanak egymással kommunikálni. Ezek a protokollok meghatározzák az információátvitel módját és az egységes címzést ezekben a hálózatokban. A TCP protokoll magában foglalja azokat a szabályokat, melyeket információcsere alkalmával használunk. Amikor üzenetet küldünk egyik helyről a másikra, az üzenet először csomagokra bomlik. Minden csomaghoz különféle információkat csatolunk, hogy a csomagok teljesen önállóan a többi csomagtól és az útvonaltól függetlenül eljuthassanak a kívánt helyre. Ezek az információk magukban foglalják a csomag sorszámát, a címzett és a küldő címét stb. Egy üzenet különböző csomagjai teljesen más útvonalon is eljuthatnak a címzetthez. A hálózati felszerelés azon részét, melyek azért felelnek, hogy a csomagok eljussanak a meghatározott helyre, routernek nevezzük. Amint megérkezett minden csomag, összeáll az üzenet. Az IP protokoll definiálja az egyedi címzést az Internet hálózaton belül. Minden az Internetre csatlakozott számítógép rendelkezik egyedi IP címmel, amely megkülönbözteti ugyanazon vagy más berendezések csatlakozóitól(Internet Protocoll Address). Az Internetre csatlakoztatott berendezés leggyakrabban szg.,de lehet más kommunikációs berendezés is. A hálózati csatlakozó IP címe 32 bites pozitív egész szám, ezért elvileg az Internetnek 2 32 (4 297 967 296) csatlakozója lehet.Az egyszerűség kedvéért az IP címet pontokkal elválasztott 4 bájttal írjuk fel. Pl. 10010011 01011011 00010110 11001001 címet az egyszerűbb 147.91.22.201 alakban adjuk meg(ez az egyszerűsített felírása az előbbi számnak- minden szám 0-255 közötti értéket vehet fel ebben az alakban). A hálózatra kapcsolt szg.-
6
eknek csak egy hálózati csatlakozójuk van (általában) , ezért az IP cím egyértelműen azonosítja a szg.et. Hogy a felhasználók könyebben kommunikálhassanak, bevezették az ún.szimbolikus címeket, melyek az IP címek egy magasabb absztrakcióját jelentik. Egy szimbolikus cím ponttal elválasztott nevekből áll. (pl. IRC.GRF.BG.AC.RS). Ez a cím a kommunikáció során egy IP címmé képeződik le (pl. 147.91.22.5). A szimbolikus címek egy hierarchikus struktúrát alkotnak, hasonlóan egy postai címhez (utcanév, házszám, város, irányítószám, ország stb.). Itt 2 fogalommal kell megismerkednünk : domen és aldomen. A domen az Internetre kapcsolt közös adminisztratív felügyelet és karbantartás alá tartozó szg.-ek és hálózatok csoportja. Az aldomen a domen szerkezei alegysége, mint amilyen az országon belül az intezmény, a vállalat kereteiben az osztály stb. Az aldomen a cím jobb szélén lévő utolsó név. Jobbról balra haldva a megfelelő aldomenek nevei vannak feltüntetve. A bal szélen az első szó általában a szg. szimbolikus neve. Az IRC.GRF.BG.AC.RS címben a RS domen Szerbia egységes hálózatát jelöli, az AC a RS aldomenje, az akadémiai intézmények szg.-es hálózata, a BG az AC.RS domen aldomenje, mely az akadémiai intézmények belgrádi hálózatára vonatkozik, a GRF a BG.AC.RS domen aldomenje, ez pedig az Építészeti Kar számítógépeire. Alapdomenek még : Más országok esetében: .gov kül.kormány szervezetek .ca Kanada .edu oktatási intézmények .cn Kína .org nonprofit szervezetek és társulatok .ch Svájc .mil az USA katanoságának hálózata .de Németország .com vagy .co kommerciális intézmények .gr Görögország .net hálózati szervezetek .fr Franciaország .int nemzetközi szervezetek .hr Horvátország .hu Magyarország .in India .ru Oroszország .uk Egyesült Királyság .it Olaszország .us United States
3 módon kapcsolódhatunk az Internetre: 1. Direkt kapcsolat útján- ebben az esetben állandó kapcsolat létezik az egyes számítógépek illetve a LAN hálózat és az Internet között. Az ilyen gépek állandó IP címekkel rendelkeznek. Ilyen kapcsolattal általában az oktatási és üzleti szervezetek esetében találkozunk. Kényelmesebb munkát és gyors adatátvitelt tesz lehetővé. 2.Modemes kapcsolat- az igeiglenes vagy dial-up kapcsolat modemmel vagy telefonvonal segítségével létesít ideiglenes kapcsolatot az Internettel. Minden új kapcsolatteremtés esetén ideiglenes IP címet kapunk. Lassabb adatáramlást tesz lehetővé. Főként telefonvonalon keresztül valósul meg. 3.Kapcsolat gyors berendezésekkel (ADSL, ISDN, stb)- digitális előfizetéso vonalak (DSL) használatával valósul meg, főképp kábeles modem és szatellitos adatátvitel segítségével. ISP (Internet Service Provider) Az Internetszolgáltatások biztosítása során fontos szerepet játszanak az Internet-szolgáltatók (ISP). Ezek különböző cégek, melyek állandó Internet-kapcsolattal rendelkeznek. Ők közvetve biztosítanak a felhasználóiknak Internet-kapcsolatot a fent említett valamelyik módon. Az Internet program működése a kliens/szerves modellen alapszik. Ebben a modellben a kliens program továbbítja a kérést a szervernek, a szerver program pedig a kérés feldolgozása után visszaküldi a kívánt
7
információt. Sok Internet program ismert szervereket használ. Eezek közül a leggyakoribbak: e-mail szerver, file szerver és Web szerver. Az e-mail szerver szerepe, hogy fogadja az elektronikus levelet a meghatározott címről illetve hogy továbbítsa a postát különböző felhasználóknak. Hasonlóan, összegyűjti a felhasználóinak postáit és küldi a címzetteknek. A file szerverek programok, dokumentumok és multimédiás file-ok tárolására és elküldésére szolgálnak. Erre FTP-t (File Transfer Protocol) használ, mely lehetővé teszi a felhasználóinak a letöltést (download) és a feltöltést (upload). A Web szerverek weboldalakat tárolnal és küldik őket a kliens programoknak (browsers) az ő kérésükre. Szintén tartalmazhatnak grafikus, audio , video és más elemeket is.
Intranet Zárt típusú lokális hálózat, melyet egy szervezeten belül használunk. Internet technológián alapszik. 1995.után egyes munkaszervezeteken v.munkaszervezet-csoportokon belül olyan lokális szg.-es hálózatokat hoztak lérte, amelyek ugyanazokat a protokollokat (kliens/szerver architektúra, TCP/IP, HTTP, FTP) és eszközöket használják, mint az Internet, de nem kapcsolódik rá a világhálóra.Ezek az Intranet hálózatok. Köztük és az Internet között nincs lényegi eltérés. Extranet Az extranet az intranet kiterjesztése, amely az intraneten kívüli felhasználókkal való kommunikációt teszi lehetővé.
Szolgáltatók(szervizek) Az Internet fejlődésével párhuzamosan nőtt a felhasználókat kiszolgáló szervizek száma is. A felhasználók közötti üzenet-és adatcsere kezdeti ötletéből fejlődött ki sok szolgáltató, amelyek jelentősége állandóan változik. 1.Elektronikus levelezés Az elektronikus levelezés (e-mail) az Internet használatának a legrégebbi és a leggyakoribb formája. Ha egy felhasználónak levelet küldünk, nem szükséges, hogy abban a pillanatban jelen legyen a hálózaton. A levél a „postaládájába” kerül, és ha a komputer elé ül, értesítést kap a posta érkézéséről. A klasszikus levelekhey hasonlóan az elektronikus leveleknek is lehetnek különböző mellékletei: pl. rajz, kép, fénykép, hangposta, zenei állomány, filmrészlet, stb. Az elektronikus levelezés az üzenetváltás nagyon kényelmes, gyors és olcsó módja. A kilencvenes évek elején terjedt el, de kb.a 60-as évek végén,70-es évek elején alakult ki. Az elektronikus levél szerkezete: - a fogadó(k) címe(i) - az üzenet tárgya (subject) - az üzenet szövege - aláírás (signature) - mellékletek (attachment) Cím:
[email protected] [email protected] toth.bela ill. panni – felhasználói név (ha több van, ponttal választjuk el őket) sksyu ill.freemail –host name (szerver neve) net, hu – domen name
8
Nemkívánt levelek (spam) Mivel az e-mailcímeink nyilvánosak, nem ritka, hogy nemkívánt leveleket is kapunk. Ezek leggyakrabban reklámok. SPAM-nek hívjuk őket. Általában nem rosszindulatú levelek. A felhsználók körében szokássá vált, hogy olvasatlanul törlik is őket. Elektronikus levél útján kapott vírusok A legtöbb vírust e-mailen keresztül kapjuk. Főleg a csatolt fájlban helyezkednek el. Előfordulhatnak ismeretlen forrásból érkezett levelek csatolt fájlaiban, melyek témája csábító. SOHA NE NYISSUK KI A GYANÚS FORRÁSBÓL ÉRKEZETT LEVELEKET. Digitális aláírás (Digital ID)- egyfajta digitális tanúsítvány, melyet e-mail küldés során szoktunk használni, hogy azonosítsuk a küldőt. Ha ezzel küldjük a levelet, biztosítjuk a címzett számára a küldő személyét. E-mail bonton (netiquette) Vannak bizonyos szabályok, melyeket levélírás közben illik betartani: -mindig töltsük ki a subject mezőt, és legyen összhangban a levelünk tartalmával - napi gyakorisággal nézzük a postaládánkat - válaszoljunk a levelekre, a magasabb prioritásúakat vegyük előre - mielőtt elküldenénk a levelet, végezzünk el rajta helyesírás-ellenőrzést (spell-check) 2.WWW(World Wide Web,W3) HTTP szervereken tárolt hypertext alapú dokumentumok összessége. A www a grafikus felhasználói interfésszel (GUI) biztosítja a böngészést az Interneten. A WWW az Internet legnagyobb információs szolgáltatója. A WWW projektumot 1989-1994 között dolgozta ki a svájci CERN, a részecskefizika európai laboratóriuma.Ez a projektum lehetővé tette, hogy egyszerű és egységes módon hozzáférjenek a szg.-es hálózat használói a különböző információkhoz,anyagokhoz. Az Internet népszerűsége kizárólag a www érdeme. Ez a leggyorsabban fejlődő Internetes szolgáltatás. Segítségével szöveget olvashatunk, képet vagy videorészletet nézhetünk, hanganyagot hallgathatunk stb. 3.Hírcsoportok A téma iránt érdeklődő felhasználók a levelezési listákon cserélhetik valamely témával kapcsolatos üzeneteiket. Ha egy bizonyos téma iránt megfelelő számú felhasználó érdeklődik, akkor a levelezési lista átalakul hírcsoporttá (newsgroup). 4.IRC(Internet Relay Chat) Ez a szolgáltató lehetővé teszi, hogy nagyszámú felhasználó egyidőben kommunikáljon egymással a világhálón keresztül. 5.Finger Ez a program az ismert cím alapján adja meg a kért nevet, vezetéknevet és más rá vonatkozó adatokat és fordítva. Ez a program csak akkor működik, ha a távoli szg.is rendelkezik a megfelelő szerverprogrammal. 6.FTP(File Transfer Protocol) Az FTP az Internetes adatátvitel alapformája. Az ilyen nevű és működésű programot használja a sok rendszer a fájlok gyors átvitelére. 7.Telnet Ez a szolgáltató lehetővé teszi, hogy távoli számítógépre bejelntkezzünk, és a rajta levő programokat futtasuk. 9
8.Internet Phone A többi szolgáltatás mellett lehetővé teszi, hogy az Interneten keresztül telefonáljunk. 9.Rádiós és tévés átvitel A többi szolgáltatás mellett az Internet rádió-és tévéműsorok vételét is lehetővé teszi. 10.ICQ 11.Skype 12.Messenger
Hipertext és hipermédia A Web vázát a hipermédia képezi, amely a hipertext és a multimédia elveinek az összekapcsolásával jött létre. Hipertext (hypertext): maga a kifejezés 1965-ből ered, bár a koncepció már megjelent 1945-ben. A hipertext kifejezést a nem szekvenciális szövegrészek mutatókkal való (linkek) összekapcsolásának a leírására használjuk. A link segítségével az egyik szövegrész olvasásáról áttérhetünk egy másik, tetszőleges szövegrészre, vagyis lehetőségünk van a nem lineáris szövegolvasásra. A csatolások (linkek) a hipertext készítésének kulcsfontosságú építőkövei. A linkek sokféleképpen megadhatók: pl. kék aláhúzott vonallal-ha erre a részre kattintunk, megjelenítésre kerül az a dokumentum,vagy szövegrész, amely az előbbi szöveggel áll kapcsolatban.Ez a szöveg lehet ugyanazon file egy része, vagy egy másik file ugyanazon a szg-en vagy egy másik gépen bárhol a hálózatban. A hipertexten való mozgást navigációnak nevezzük.Az ilyen dokumnetumok olvasására navigációs programokat (böngészőket,browser-eket) használunk. Hipertext≠ hiperlink A hiperlink a hipertext egy eleme.A hipertextes oldalak HTML-el készíthetők,ez egy nyelv (Hypertext Markup Language), mely a szg.fajtájától ill.az op.rsz.-től is független. Multimédia: A multimédia szöveg, két-vagy háromdimenziós grafika (rajz, tervrajz, diagram, műszaki rajz stb.) , fénykép, hang, animáció és videó bármilyen kombinációja egy dokumentumon belül. Hipermédia: A hipertext koncepciójának és a multimédiás rendszernek az egyesítésével jött létre a hipermédia fogalma. A hipermédia teszi lehetővé, hogy a különböző médiumok információit (szöveg, grafika, digitalizált beszéd, elmentett hanganyagok, képek, animációk, videojegyzetek) össze tudjuk kötni nem lineáris struktúrával. Maguk a képek csatolhatók hanghoz vagy valamilyen dokumentumhoz.
Böngészőprogramok (browsers) A hipertextes dokumentumokon való mozgást navigálásnak , böngészésnek vagy szörfözésnek nevezzük. Az ilyen dokumentumok olvasására önálló navigációs programokat használunk. Mivel a WWW is hipertexten alapszik, a Webet Web navigációs programok segítségével böngészhetjük, bár ezeket a programokat más hipermédiás alkalmazásoknál is felhasználjuk. A HTML dokumentumok .htm vagy .html kiterjesztésűek. Az Internetes vagy intranetes oldalakon kívül megtekintheők ilyen böngészőkkel még mindazok a hipermédiás file-ok is, melyek nincsenek a hálózatban, hanem csak az adott gépen. A legismertebb browserek: Netscape Navigator(Netscape Communicator, régebbi néven: Mosaic), Internet Explorer, Opera, Mozilla stb.
Keresőgépek (Search Engine) www.yahoo.com www.google.hu
www.google.com www.startlap.hu
10
Címek Nemcsak a gépeknek van címe. A felhasználók és adatok is rendelkeznek címmel. A felhasználók címei: Az elektronikus levelezéshez, azonosításhoz, interaktív kommunikációhoz van saját szimbolikus címe.A következőképpen épül fel: felhasználó@domen pl.
[email protected] [email protected] [email protected] Az adatok címei-URL(Uniform Resource Locator): Az adatok azonosítására és helyzetének meghatározására szolgál. Meghatározza a hálózatban a keresett dokumentumok helyzetét és hogy milyen formában tudjuk őket elérni, hogyan tudunk hozzájuk férni. Minden weboldalnak(adatnak) van egy úgynevezett URL címe. Ezt a címet kell megadni ahhoz, hogy a távoli gép könyvtáraiból előjöjjön a "meghívott" weboldal. Általános alak: protokoll://számítógép/elérésiút/dokumentum (hogyan://honnan/mit) Tehát az URL 3 részből áll: Az első rész informálja a navigációs programot, hogy melyik protokollt használja az erőforráshoz való eléréshez. A második rész az erőforrást tartalmaző csomópont neve. A harmadik rész az erőforrás elérési útja. Pl. http://www.grf.bg.ac.yu/minta/feladat1.html http= HyperText Transfer Protocol Más szolgáltatók URL lokátorai: Más szolgáltatók URL lokátorainak a szerkezete ugyanabból a 3 részből áll: protokoll, tartomány neve, az információ elérési útja. Szolgáltató A szerver és a domain neve (URL) Web http://www.server.name Gopher gopher://gopher.server.name FTP ftp://ftp.server.name Telnet telnet://server.name E-mail mailto:
[email protected] File file://server.name
Internet prezentáció-weboldal,website,site Összekapcsolt web dokumentumok halmaza.A dokumentumok (amelyek a prezentációt alkotják) egy szerveren (host) helyezkednek el. Minden prezentáció egy ún.kezdőlappal kezdődik (home page) .Innen eljuthatunk a prezentáció többi lapjáig. Egy szerveren több prezentáció is elhelyezhető, de ami érdekesebb, hogy egy prezentáció különböző részei más-más szerveren is lehetnek(ezek földrajzilag messzi gépeket is jelenthetnek).
11
Portálok A portál egy olyan weboldal, melyen keresztül számos keresést végezhetünk egy vagy akár több témával kapcsolatosan is. Sok weboldallal van direkt kapcsolata. A leggyakoribb portálok a hasonló tematikájú prezentációkat egyesítik. Pl.sport, oktatás, művészetek, virágok, utazás, ...A tematikus portálok mellett léteznek még olyanok is, melyek az Interneten való keresésnél használatosak. Felosztásuk: Vízszintes- olyan információkat egyesít, melyek több témával is kapcsolatosak lehetnek (pl. www.yahoo.com , www.msn.com , www.netscape.com ) Függőleges(vortal) –egy témán belüli információkat tartalmaznak(pl. www.internet.com , www.ausztria.lap.hu stb.)
E-business- elektronikus üzlet Az e-business vagy elektronikus üzlet nem más, mint információ, termék, szolgáltatás ill.kifizetés szállítása, továbbítása valamilyen elektronikus médium, eszköz (telefon, szg.hálózat) segítségével. A cégek elektronikus úton tudnak vásárolni, eladni termékeket,információkat és szolgáltatásokat, kapcsolatba tudnak lépni a beszerzőkkel, elárúsítokkal, vásárlókkal, bankokkal, részt tudnak venni a különböző promóciókban, kutatásokban,pályazatokon, árveréseken. Az e-business magába foglalja a következőket: - reklám, termék eladása (virtuális kirakatok) - katalógusok küldése elektronikus postával - elektronikus adatcsere - tranzakciók - elektronikus pénzforgalom - dokumentumok elektronikus forgalma - vásárlási és rezervációs szolgáltatások Az e-business a következő formákban valósul meg: 1.virtuális szervezetek 2.elektronikus kereskedelem 3.elektronikus banki szolgáltatás 4.elektronikus üzlet a közigazgatásban 1.Virtuális szervezetek Földrajzilag igen távoli szervezetek együttműködhetnek közös munkákon virtuális irodákat (telework) és virtuális teameket létrehozva. Virtuális iroda: a dolgozóknak fizikailag nincs saját irodájuk, hanem mindent szg.-ük segítségével végeznek el,függetlenül attól, hogy azok a gépek hol vannak. Virtuális team: kül.specifikus feladatok miatt jönnek létre, melyekre a szervezeteknek nincs szakképzett emberük, ill.nincs is rájuk szükség állandó jelleggel.Ezek is földrajzilag távoleső embereket köthetnek össze. Előny:különböző vállalatok a legjobb szakembereket tudják foglalkoztatni, rugalmas munkamegszervezés, hiszen a munka nem kötött sem időhöz, sem helyhez. Pl. videokonferenciák, telemedicina, multinacionális projectek, fordítói munkák, lektorkodás, szoftver teamek 2.Elektronikus kereskedelem Az áru és szolgáltatások eladását foglalja magába Interneten keresztül, e-marketing, elektronikus dokumentumok cseréje a forgalomban.
12
Több fajtája létezik: B2B (Business to Business) : vállalatok közti üzletelés. B2C (Business to Consumer) : üzletelés a végső felhasználókkal. Sokkal olcsóbb létrehozni egy saját site-ot, mint kinyitni egy üzletet.A fogyasztók megtalálhatják a termékeket és azok leírását az adott weboldalon, és elektronikus úton közvetlenül a gyártótól rendelhetik meg. C2C (Consumer to Consumer) : A fogyasztók a fogyasztókkal kereskednek. Úgy funkcionál, mint egy „apróhirdetés”, vagy mint egy „elektronikus bolhapiac”. B2B2C (Business toBusiness to Consumer) : pl. egy köztes vállalat katalógus segítségével árul bizonyos termékeket, kapcsolatban áll a gyártóval, a másik oldaon pedig a végső fogyasztóval. C2B2C (Consumer to Business to Consumer) : a fogyasztók kereskednek más fogyasztókkal egy köztes online vállalaton keresztül. 3.Elektronikus banki szolgáltatás a)A fizetésnek 2 alapvető modellje létezik: Készpénz (cash-like) rendszer: előre fizetést jelent. Ebben az esetben a megadott pénzösszeget még az üzlet lebonyolítása előtt levonják a vásárlótól. Pl. Smart Card, elektronikus készpénz stb. Csekk (check-like) rendszer : a fizetés vagy a vásárlás pillanatában történik(pay-now) meg, vagy pedig később(pay-later). Pl. pay-now: bankomatok, pay-later: hitelkártyák. A banki tranzakciókat a következő eszközök segítségével lehet lebonyolítani: elektronikus vagy digitális pénz, elektroniku csekkek, hitelkártyák, fizetés folyószámlán keresztül stb. b)Home-banking: a felhasználó és a bankszámlája közti kapcsolatot jelenti Interneten keresztül. Pl. hozzáférés a számálához és rálátás a felhasználó számlájára, a tranzakciók nyilvántartása, fizetés, pénz átutalása egyik számláról a másikra, információcsere, csekkek megrendelése stb. Nagyon fontos szerepet játszik a biztonság az elektronikus banki szolgáltatások esetében. Különböző technológiákat kombinálnak, hogy védjék ezeket a szolgáltatásokat a jogosulatlan felhasználóktól. Adatok titkosítása: kódolással, kriptográfiai algoritmusokkal (RSA algoritmus) valósul meg. Kódolással az eredeti üzenetet egy megadott kulcs alapján átkódolják olvashatatlan formátumúra és csak a felhasználó ismeri hozzá a kulcsot. A dekódolás ellentétes folyamat, mellyel a kódolt üzenetet a kulcs segítségével visszalakítják az eredeti üzenetté. Azonosítás: a felhasználó azonosítására különféle módszereket használnak: azonosító kód, jelszó, biometrikus módszerek stb. 4.Elektroniks üzlet a hivatalos szerveknél Ez a forma a következőt jelenti: állami szervek, a lakosság, munkaviszonyban lévők és más kormányszervek számára nyújtanak online szolgáltatásokat az állami szervek. Pl. nálunk is egyes önkormányzatoknál a városházán,községházán lehetőség van anyakönyvi kivonatot rendelni Interneten keresztül, és átvétellel juthatunk hozzájuk.
13
Adatok csoportosítása Az adatokat az Interneten is különböző formátumban találhatjuk meg: szöveg, grafikus, hang, video formátumban, programok formájában. A szöveges formátumok: .doc, .txt, .html, .pdf,... A grafikus adatok formátumai: .jpg, .gif, .bmp,... Hang és video állományok: .wav, .mp3,.avi, .mov, .ra, .mid, .fla,... Egyesek direktben megtekinthetők a böngészőkkel, pl. .doc, .html, másokat viszont csak speciális programmal tudunk megnyitni, pl. .pdf – Acrobat Reader
A web- prezentációk készítéséhez szükséges eszközök Maguk a prezentációk 2 csoportba oszthatók: statikus és dinamikus. Statikus: a prezentáció dokumentumai úgy nznek ki, ahogy a megalkotójuk elkészítette őket. Nem függ magától a megtekintőtől Dinamikus: a dokumentum tartalma függ attól, hogy a prezentációt megtekintő személy milyen műveleteket, utasításokat hajt végre magán a prezentáción. Az egyszerűbb prezentációkhoz nincs szükség egy nagy csapatra, de mindenféleképpen a következő dolgokat meg kell csinálni, mielőtt hozzálátnánk egy web-prezentáció elkészítéséhez: 1. Szövegbevitel: valamilyen szövegszerkesztővel – pl. Word v.hasonló 2. Beszkennelt rajzok és fotók feldolgozása: vektoros v.raszteres programcsomagok – pl.Microsoft Photo Editor, Corel, Adobe Photoshop,.. 3. Animációk: szg.-es animációs programok-pl. Macromedia Flash, GIF Animator,... 4. Web oldal megtervezése (design, dizájn): weboldalkészítő programok-pl. Front Page, Dreamweaver,... 5. A prezentációnk szebbé tételéhez nem árt ismerni a HTML-t is. 6. Az összetettebb , dinamikus prezentációk elkészítéséhez ismernünk kell bizonyos programozási nyelveket és adatbáziskezelést támogató programnyelv(eke)t –pl. Java, PHP, ASP, SQL,... 7. A prezentációnk felhelyezéséhez egy szerverre, szükségünk van egy olyan programra is, amely lehezővé teszi a FTP-file transfert – pl. FTP Explorer,FTP Cute, Windows Commander,... Ha jó prezentációt szertenénk kétrehozni, a következő dolgokra kell figyelnünk: - az oldalakon ne legyen sok, sűrű szöveg - a betűk színe és mérete legyen összhangban egymással, és ne fárassza ki a szemünket olvasás közben (alkamazzunk színárnyalatokat, kontrasztokat) - az oldal ne legyen nagyobb pár ekránnál - a prezentáció minden oldala legyen azonosan megtervezett, egyforma dizájnúak legyenek - a képek legyenek érthetőek, egyértelműek (stilisztikailag is és tartalmilag is) - a prezentáció oldalai úgy legyenek elrendezve, hogyaz információkat könnyedén meg tudjuk bennük találni, és könnyen tudjunk benne navigálni - a hasonló információkat csoportosítanunk kell - a képek, az animációk és a háttér ne legyenek túl nagyok (ne foglaljanak el sok memóriát), mert ha sokáig olvassa be a szg. a mi prezentációnkat, előfordulhat, hogy a felhasználó megunja a várakozást, és nem is fogja megnézni a mi munkánkat. Néha épp ezért jobb, ha egy kicsit veszítünk a minőségen, de ugyanazt visszanyerjük a gyorsaságon. - a prezentáció megalkotója mindig tudja, hogy mi is volt a célja az ő munkájának, és kinek is szól.Mindent ehhez kell hozzáigazítani.
14
15
