December 2010
A ReSource csatlakozott a Közép- és Kelet Európai Bányavárosok és Régiók Hálózatához: M I N E C: www.minec.org
2.kiadás
Új hajtás régi bányákból Bányászat utáni lehetőségek felfedezése Közép-Európában
Newsletter Kollázs: ARGE Studio UC /DeZwarteHond
Fotók: Styrian Iron Route
>>Page 04
>>Page 10
Van élet a bányászat után!
A kulturális potenciálok világa
Új ötletek a bányászat utáni tájkép jövőjéhez
E
Minden egykori bánya régiónak meg van a saját lehetősége – ha a felismerik a a bennük rejlő potenciálokat és ennek megfelelően a cselekvés is megvalósul. Ez az üzenete az EUREGIA vásáron (egy vásár amely az európai helyi és regionális fejlődéssel foglalkozik) megrendezett tudományos szimpóziumnak, amely Lipcsében (Németország) került megrendezésre 2010. október 27-én. Több mint 70...
Problémák
E
A bányászathoz kapcsolódó kultúra egy széles és komplex terület. A ReSource projekt központi célkitűzéseinek egyike, az úgynevezett bányászat következtében kialakult kulturális potenciálok kihasználása. A legfontosabb megmutatni ezeknek a bizonytalanul definiált adottságoknak a spektrumát – ezzel az a kihívás amellyel a „Kulturális potenciálok” munkacsoport találkozik. A kérdések az projektindító...
lehetőségekké
Í r t a: B r i g i t t e S c h o l z
>>Page 02 Í r t a: G e r f r i e d T i f f n e r
Í r t a: J ö r n H a r f s t
Fényképezte: Roman Rozina
W
Hogyan kellene kinéznie a bányászatot követően megsérült tájnak? Ki tervezi meg ezt a tájképet? Mely lehetőségek ajánlottak a regionális fejlesztés számára? Ezek voltak a vezető kérdések a Welzow-Süd külszíni bánya fejlesztési tervéhez, amelyet a Arbeitsgemeinschaft Studio UC (Berlin) és a DeZwarteHond (Rotterdam) cégek és már partnerek készítettek el együtt a IBA Fürst-Pückler-Land nevében. A hosszas, 2045-ig...
változtatása
Leibniz Institute of Ecological and Regional Development Dresden
Írta: Jörn Harfst
Van élet a bányászat után! A kutatók és a gyakorlati szakemberek vitatják meg az Európai bánya régiók lehetőségeit és potenciáljait.
Minden egykori bánya régiónak meg van a saját lehetősége – ha a felismerik a a bennük rejlő potenciálokat és ennek megfelelően a cselekvés is megvalósul. Ez az üzenete az EUREGIA vásáron (egy vásár amely az európai helyi és regionális fejlődéssel foglalkozik) megrendezett tudományos szimpóziumnak, amely Lipcsében (Németország) került megrendezésre 2010. október 27én. Több mint 70 Európa különböző tájáról érkezett szakember gyűlt össze a regionális fejlesztés, a tudomány, a közigazgatás területéről, hogy betekintést nyerjen a ReSource projekt első eredményeibe és hogy megvitassák a fejlesztési lehetőségeket az egykori bányavidékeken. A konferencia, amelyet a Leibnitzi Ökológiai és
helyzetét vizsgálta a CENTRAL EUROPE program
Regionális Fejlesztési Intézet szervezett (IOER)
célterületén. Az első felszólalásban az IOER
rávilágított, hogy mennyire különböző módon
bemutatta a tudományos munka eredményeit
kezelik a bányák bezárását és a strukturális
amelyek, az ilyen területek közös erősségeit és
változást az egykori bányavidékek. Mivel a
gyengeségeit vizsgálta. A vizsgált információk
ReSource projekt legtöbb régióját kicsi és közepes
kiemelték a magas szintű tervezés, a közös helyi
méretű városok jellemzik, a konferencia kiemelt
stratégia kidolgozásának és az állam bevonásának
figyelmet szentelt a hasonló helyeken történő
szükségességét a bányavidékek rehabilitációja. Az
bányászatot követő fejlesztések lehetőségeinek
első eredmények: Az összes egykori bányarégió
és korlátainak. A projekt tudományos
felismerte a potenciálok értékét, a teljes
munkacsoportja bemutatta az összesített közép
hasznosításuk azonban gyakran problematikus
idejű eredményeket, amelyek a bányászatot
marad. Számos régió nehézségekkel küzd a
követő potenciálok kihasználásának jelenlegi
stratégiaformáláshoz és megvalósításhoz szükséges
Elérhetőek a tudományos jelentések A ReSource projekt keretében működő tudományos munkacsoport befejezte a munkát három projekt kimenettel. A „Régiós profilok” és a „Régiók erősségei és gyengeségei”-ről szóló jelentés (SWOT jelentés) a vizsgált régiók jelenlegi helyzetére fókuszál. Az „Európai kezdeményezések analízise” a bányászatot követő potenciálok kihasználására vonatkozó jó gyakorlatokat gyűjti össze Közép-Európa területéről, amelyet tematikus csoportokba és szakértői tudás centrumokba rendez. Minden jelentés elérhető a projekt honlapján (www.resource-ce.eu). A jelentések véglegesítése jelöli a harmadik munkacsomag befejeződését a ReSource-ban. A tudományos munkacsoport munkájának következő lépcsőfoka a regionális stratégiai tervezés támogatása és vizsgálata lesz (5 munkacsomag). Közvetlenül is kapcsolatba léphet a tudományos munkacsoport vezetőjével a
[email protected] e-mail címen.
02
we. rteőssoéugr c P r o b l é m á k wl w eh e ek-kcée . evuá l t o z t a t á s a
December 2010
2.kiadás regionális kapacitások kiépítésének képességét illetően, ilyen például a megfelelő szereplők hálózata. A kutatások második inputjaként Közép-Európa lett elemezve. Itt a Szlovén Köztársaság Városfejlesztési Intézete (UPIRS) reprezentált közös eredményeket. A tanulmány a lehetséges potenciálok kihasználásának széles skáláját mutatja be nemzeti vonatkozásban és keretfeltételek tekintetében, azonban rámutatott az egyenletlen földrajzi elosztásra is, amely különösen a természeti potenciálok használatánál jellemző.
Fényképezte: Jörn Harfst
A téma olyan prezentációk által lett kiválasztva, amelyek az angliai, magyarországi (Salgótarjáni) és Ausztriai (Eisenerz) gyakorlati projektekre és megújítási stratégiákra fókuszáltak. Itt kimutatták, hogy az egykori bányász közösségek a bányászatot követő potenciálokhoz kapcsolódó projekteken és stratégiai fejlesztéseken keresztül próbálták menedzselni a strukturális változásokat. Különösen a „Coal to Conkers” „Szénből
vadgesztenyét” elnevezésű program esetében, amelyet Mike Ballantyne mutatott be a Barth Yard Nemzeti Erdő Alapítványtól (Anglia). Bemutatott egy ösztönző példát, arról hogyan volt képes egy a magánszektorból induló kezdeményezés átváltoztatni egy bányászat utáni tájat egy turisztikai projektté, amely új jövőt adott az egész régiónak. Ezeken a kismértékű projekteken kívül, Dr. Oliver Schyett és Brigitte Scholz prezentációi megmutatták, hogy hogyan tudják megváltoztatni a regionális fejlődési ösvényeket a nagyszabású regenerációra törekvő erőfeszítések. A két német államilag támogatott példában, a Rurh 2010 és az IBA Fürst-Pücker-Land példájában, a kulturális tevékenységeket használták, hogy megteremtsék a régóta az iparral és a természeti források kihasználásával azonosított régiók új külső és belső megítélését. Mind két esemény a lakosok aktív bevonására támaszkodott és az új régiós szintű elképzelések és a régi bányász régiók új megítélése által ért el sikereket. Az esemény kiemelte a tényt miszerint, nincs „arany” válasz az egykori bányavidékek fejlesztésének kérdésére. A különböző helyi feltételek és nemzeti keretek, a tény hogy milyen fejlesztések alatt állnak a bányarégiók helyet kell kapjanak annak megítélésében, hogy melyek ezen területek specifikus megoldási igényei. Mindazonáltal a nemzetközi együttműködés és tudástranszfer is elengedhetetlen, ahogy azt dr. Scheurer a Zwickau megye (Németország) és a Vezető Partner adminisztratív vezetője kiemelte. A közös haszon, amely a bányarégiók közötti együttműködésből származik, új ötleteket hozhat a régióknak és kikövezi a régi bányarégiók útját egy új jövő felé.
Regionális workshopok a ReSource régiókban A ReSource regionális és tudományos partnerei 2011 elején a regionális workshopok második körének előkészítését kezdik meg. Ahogyan 2009-ben a regionális nyitó workshopokon, az események a régió kulcsszereplőit és a fontos érdekelteket szólítja meg. A workshopok témája a regionális stratégiai fejlesztés, melynek a „Régiós profilok” és a „Régiók erősségei és gyengeségei” (SWOT jelentés) jelentések eredményei szolgáltatnak alapot minden régió számára. A workshop eredményeként a nemzeti és az európai érintettek számára készült szakpolitikai ajánlások és tanácsok előkészítése kezdődik meg. Fényképezte: Roman Rozina
www.resource-ce.eu
03
Styrian Iron Route
Írta: Gerfried Tiffner
A kulturális potenciálok világa A bányászathoz kapcsolódó kultúra egy széles és komplex terület. A
ReSource projekt központi célkitűzéseinek egyike, az úgynevezett bányászat következtében kialakult kulturális potenciálok kihasználása. A legfontosabb megmutatni ezeknek a bizonytalanul definiált adottságoknak a spektrumát – ezzel az a kihívás amellyel a „Kulturális potenciálok” munkacsoport találkozik. A kérdések az projektindító találkozón formálódtak meg, Großräschen-ben, Németországban, 2009. szeptemberében. A munkacsoport tevékenységének kialakítása: Milyen lehetőségek vannak a partner régiókban? Hogyan vannak kihasználva? Milyen tapasztalatokat születtek eddig a kihasználásukkal kapcsolatban? Vannak- e úttörő projektek, amelyből minden partner tanulhat? Van-e forrása a régiók közötti együttműködésnek a projekten belül és a projekt után? Hogyan találhatják meg egymást az azonos lehetőségekkel
A k u l tu rál is potenci álok ny o má b an Ahhoz, hogy megismerhessük a fent leírt kérdéseket, a munkacsoport egy kiterjedt anyaggyűjtéssel kezdte meg munkáját, hogy bepillantást nyerjen a résztvevő régiók meglévő anyagi és immateriális potenciáljaiba. Az információ szempontján túl, az anyaggyűjtés, kimutatta azokat a különböző felfedezéseket, hogy mi lehet kulturális potenciál és azt is, hogyan ezeket hogyan lehet használni. Ennek a lépésnek a kimenete egy nagyon változatos adatbázis volt, nagyon sokszínű potenciálokkal, amelyek magukban foglalnak fizikai objektumokat (pl: egykori üzemek, bányavasutak) immateriális jellegű tradíciókat, eseményeket és más kulturális aspektusokat. A következő lépésben kategorizálva lettek az egyes potenciálok és egy úgynevezett kompetenciamátrixba kerültek. Ezek a mátrixok (egyik a fizikai egykori bányász létesítményeket dolgozza fel, és egy másik az immateriális bányász tradíciókat/örökséget) felsorolják az összes régió potenciáljait különböző kategóriák mentén felosztva (pl.: bányász emlékművek, bányamúzeumok, bányász események). Továbbá minden partnernek meg kellett határozni, hogy a saját régiójában támogató vagy támogatandó tudásról/tapasztalatról van szó tekintettel a speciális potenciál kihasználására. Ezzel, azok a
04
Problémák
Vorndernberg Kohászati múzeum “Radwerk IV”(Archívum: Stíriai Érc Út)
partnerek, akiknek bizonyos eseteknél szükségük van további tapasztalatokra (kihasználatlan potenciál, tervezett projektek és így tovább) könnyen találhatnak másokat az övékhez hasonló potenciállal, amely támogató jellegű. Ebben az értelemben a mátrixok egyfajta találkozási pontot jelentenek a jövőbeni együttműködések számára és a hasonló projektek közötti szinergia erősítésére. Ráadásul a régiók képesek lesznek felfedezni a már létező potenciáljaikat, amelyek eddig nem vettek figyelembe mint potenciálok. Ezen túlmenően a mátrixok még bővülnek további esetekkel és ötletekkel. A kulturális potenciálok munkacsoport munkájának végső eredményeként a kiértékelt mátrixok egy internetes alapú adatbázis interaktív részét fogják képezni, amely még részletesebb információkat biztosít a bányászathoz kötődő kultúráról.
lehetőségekké
változtatása
December 2010
2.kiadás Partner
Bányász tradíció/örökség Bányász rendezvények
Bányász egyesületek
Bányász művészet
Bányász tradíciók
Egyéb
XY potenciál
XY potenciál
XY potenciál
XY potenciál
XY potenciál
XY potenciál
XY potenciál
XY potenciál
XY potenciál
Partner Régió 1
XY potenciál
XY potenciál XY potenciál
XY potenciál
XY potenciál
XY potenciál
XY potenciál
XY potenciál
XY potenciál
XY potenciál
Partner Régió 2
XY potenciál
támogató tudás/tapasztalat demander tudás/tapasztalat
Kulturális tevékenységek a ReSource keretében A munkacsoportban vállalt tevékenységeken kívül minden régiós partner gyakorlati projekteket valósít meg a ReSource keretében. Ilyen tevékenységek a bányatelepek konverziója és újratervezése, különböző rendezvények megvalósítása, a bányavasutak turisztikai célú hasznosítása és a bányász uniformokról készült tanulmány. Ezek együtt az egykori bányászatból származó kulturális potenciálok kihasználása teljes területének széles spektrumát fedi le. Eltekintve a projektek sikeres és látható eredményeitől a legígéretesebb aspektus a növekvő együttműködés és a közös támogatás a projekt partnerek között. Ennek egy nagyon jó példája a szlovéniai bányász rézfúvós zenekar „Pihalni Orkester Svea” közreműködése volt a „Festival der Bergmusik”-on (bányász zenei fesztiválon) Eisenerz-ben 2010. júniusában. A kulturális szférát illetően a ReSource projekt csúcspontja a 2011 májusában Ausztriában megrendezésre kerülő kulturális „potenciálok” szimpóziuma lesz. A házigazda régió a „Stíriai Érc Út”, amely közrefogja Közép-Európa egyik legfontosabb történelmi érc bányászati és feldolgozó központját. Itt mind a mai napig a bányászat aktív, a
Bányász zenei fesztivál (Archívum: Stíriai Érc Út)
hozzákapcsolódó élő bányászkultúrával. Ezért az esemény helyszínéül a régió székhelye szolgál Leoben, amely megfelelő helyszín az élő bányász kultúra szempontjából. Tematikáját tekintve a nyilvános szimpózium a bemutatja a ReSourceban vizsgált kulturális potenciálok legtöbbjét, mint például a tematikus utakat, a bányász gondolkodást és a bányászat történetet. Az előkészítés már javában folyik...A munka csoporttal és a nyilvános szimpóziummal kapcsolatos további információkért e-mailen kapcsolatba léphet a munkacsoport csoportvezetőjével: offi
[email protected] e-mai címen.
Impresszum Kiadó: : ReSource együttműködés, az együttműködés képviselője a Vezető Partner Zwickau Körzet (Németország) Szerkesztő: Roman Rozina – Regionális Fejlesztési Központ Zagorje (Szlovénia) Arculat: Nataša Gala, Iztok Deželak – Regionális Fejlesztési Központ Zagorje (Szlovénia), RCR Oblikan Nyomtatva: Salgótarján Megyei Jogú Város (Magyarország) Galéria (Archívum: Stíriai Érc Út)
www.resource-ce.eu
05
Írta: Jörn Harfst
Leibniz Institute of Ecological and Regional Development Dresden
A ReSoruce projekt különböző bányarégiókat foglal magában a Central Europe Program célterületéről. A ReSource projekt tudományos csoportja elkészült a nyolc vizsgált régió részletes analízisével. A „Régiós Profilok” és „Az Európai bányarégiók erősségei és gyengeségei” kimenetek vizsgálják az ilyen jellegű fejlesztések általános kereteinek feltételeit. Az eredmények egy letisztult képet mutatnak a problémákról és a lehetőségekről amelyeket kezelnie kell a régióknak, valamint arról, hogyan lehet kiaknázni a bányászatot követő potenciálokat. További feladatként a tudományos munkacsoport megkezdte a közös indikátorok kidolgozását egy a régiók fejlettségét vizsgáló általános becsléshez, amely a Central Europe számára készül, melyben főként a kicsi és a közepes városok dominálnak. Széles körben elfogadott nézett, hogy a bányarégiók gyakran érintettek az ipar megváltozása és az üzemek bezárása miatt kialakult strukturális változások negatív hatásai által, amely folyamatosan magas munkanélküliségi rátát, alacsony GDP-t és negatív demográfiai fejlődést eredményez. Ezek és különösen a barna-mezős területek tisztázatlan rehabilitációja akadályozzák a jövőbeli fejlesztési kezdeményezéseket. A közös problémák ellenére minden bányarégiónak megvan a változatos karaktere (például: különböző intézményi keretrendszer, a bányász múlt különböző szakaszai) amelyek egyedi megoldásokat igényelnek minden egyes hasonló terület fejlődéséhez. Mialatt a tudományos munkacsoport kutatása megerősítette ezeket az általános feltevéseket, szintén talált további hasonlóságokat az összes ReSource által átfogott régióban.
A nyolc közép-európai Tudományos partnerek • Leibniz Ökológiai és Regionális Fejlesztési Intézet Drezda (Németország)
1
• Karl-Franzens Egyetem Grác, (Ausztria) • Szlovéniai Köztársaság Városfejlesztési Intézete (Szlovénia)
2
• Mendel Mezőgazdasági és Erdészeti Egyetem Brno (Csehország) • Eötvös Lóránd Tudományi Egyetem Budapest (Magyarország)
6
• Wroclaw Egyetem (Lengyelország)
Fotók: Radke/LMBV
Fotók: Bieberstein/IOER
1 - Mansfeld-Südharz
2 - Zwickau-Lugau-Oelsnitz /Erzgeb. (FLOEZ)
3 - Lausitz-i Tóvidék (IBA)
4 - Steirische Eisenstrasse
Adminisztratív státusz:
Körzet
Önkormányzati együttműködés
Önkormányzati együttműködési
Önkormányzati együttműködés
Népesség 2008:
155.000
161.000
106.000
61.000
Népsűrűség:
109 / km² (Németország: 230 / km²)
597 / km2 (Németország: 230 / km2
82 / km²
58 / km2 (Ausztria: 100 / km2)
A bányászat típusa:
Földalatti bányászat
Földalatti bányászat
Külszíni fejtés
Külszíni és földalatti bányászat
Bányászott nyersanyag:
réz pala
Kőszén
Barnakőszén
Vasérc
A bányászati tevékenység:
1990-ben lezárva
1978-ban lezárva
1999-ben lezárva
Folyamatos (<2050)
06
Problémák
lehetőségekké
változtatása
December 2010
2.kiadás • Minden régió megalapította saját szervezeti struktúráját, abból a célból, hogy felmérje fejlesztési lehetőségeit. Az szerepvállalók típusai főleg az informális hálózati struktúráktól az erős szereplők (bányavállalat) bevonásáig és az önkormányzati és a regionális együttműködési formákig terjed. Az együtt működés ezen formái gyakran beépültek a nemzeti vagy európai támogató programokba, mint például a LAEDER, a PHARE vagy az INTERREG. • Az egykori bányászat utáni potenciálok tekintetében a minta régiók változatos kihasználási módokat mutattak, különösen a kulturális potenciálok területén. Az ilyen potenciálok magunkban foglalják a bányász és technikai múzeumokat, a bányász örökséget és a bányász tradíciókat (ilyen például a „Bányásznap”, a Szent Barbara ünnepségek, parádék), a turisztikai bánya vasutakat és sok mást. Néhány régióban ezek az általános turisztikai stratégia integrált részét képezik. Más részről a természeti potenciálok felhasználása messze nem ennyire elterjedt az esettanulmány régióiban. Csupán néhány régióban valósítanak meg gyakorlati projekteket, más régiókban előzetes tanulmányok készültek. Összegezve, az analízis mutat néhány érdekes kezdeti felfedezést a közép-európai kis és közepes méretű bányavidékek lehetőségeit és problémáit illetően. A kutatás következő lépésében a tudományos partnerek együtt dolgoznak majd a régiókkal, hogy részletesen meg vitassák az eredményeket, és hogy egy tudományosan alátámasztott impulzust nyújtson a regionális stratégia tervezői számára egy regionális laboratóriumi workshopon 2011 tavaszán.
Archive: Styrian Iron Route
3 8
Fotók: Roman Rozina
7 4 5 Fotók: Roman Rozina
A nyolc kiválasztott régió átfogó analízise megtalálható az alábbi honlapon: www.resource-ce.eu/en/project-results/scientific-support/3-regional-profile-report.html 5 - Zasavje
6 - Sokolov-East
7 - Salgótarján
8 - Wałbrzych
Önkormányzati együttműködés
Önkormányzati együttműködés
Megyei jogú város
Önkormányzat
45.000
54.000
40.000
122.000
170 / km2 (Szlovénia: 100 / km2)
143 / km2 (Cseh Köztársaság 132 / km2)
392 / km2 (Magyarország 108 / km2)
1440 / km2 (Lengyelország 122 / km2)
Külszíni és földalatti bányászat
Külszíni és földalatti bányászat
Külszíni és földalatti bányászat
Földalatti bányászat
Barnakőszén
Barnakőszén
Kőszén
Kőszén
Folyamatos (<2012)
Folyamatos (<2012)
1996-ban lezárva
1998-ban lezárva
www.resource-ce.eu
07
Írta: Michaela Baller
Internationale Bauausstellung Fürst-Pückler-Land GmbH
A biomassza, mint az egykori bányavidékek újrahasznosításának alternatívája A ReSource projekt még csak a felénél jár, azonban a beütemezett „ biomassza előállítás az egykori bányavidékeken” elnevezésű kutatás eredményei már formálódnak. A kutatások közül három németországi régiókban indult el, név szerint Lusitz-ban, valmint Freiberg és Zwickau körüli területeken. A negyedik biomassza kutatás a Szlovéniai Zasavje régióban folyik. A kutatások célja a biomassza termelés megvalósíthatóságnak felmérése volt, vizsgálták mint alternatívát és mint gazdaságilag megvalósítható lehetőséget az egykori bányavidékek számára. Adottak az sajátos feltételek minden egyes kutatás alatt álló régióban – azonban nem volt meglepő, hogy az egyes eredmények eltérően alakultak.
A Freiberg területén folyó kutatás kezdeti ajánlásokat tesz
az energia növények és alternatívaként étkezési termények valamint a takarmány termesztésére a nehézfémekkel szennyezett területen és vizsgálja az energia visszaadó képességüket. A várakozásokkal ellentétben a Zwickau-i kőszén lerakóhelyekről készült tanulmányból kitűnik, hogy nem lenne költséghatékony a fa mint gyorsan növekedő erőforrás energia célú felhasználásra történő termesztése az egykori lerakodóhelyen és ezt biztonsági okok miatt szintén nem tanácsolja a tanulmány, elsősorban az erózió kockázata és a kilúgozódás okozta szennyezőanyag kibocsátás miatt. Lausitz, már évekkel ezelőtt elkezdte az energiafa termelés módszerének kipróbálását a visszanyert barnakőszén lerakóhelyen, akácfát és nyárfát telepítettek. Az eredményeket egy táblázatban tették elérhetővé a partnerek számára, amely a biomassza kultivációs rendszerhez kapcsolódik a művelésre alkalmassá tett területeken. A szlovéniai partner által megkezdett előzetes próba során a Zasavje-i régióban kimutatták, hogy nem volt elegendő számú lerakóhely a lehetséges kultivációról szóló tanulmány eredetileg tervezett elkészítéséhez. Bár egy időben, a szén kitermelés megszüntetésről szóló döntés megerősítésével, megkezdődött a alternatív üzemanyagok kutatása a régióban található erőmű számára. A kutatás célját ennek
következtében felülvizsgálták és megváltoztatták arra a kérdésre, hogy vajon lehet-e és hogyan lehet magvalósítani a biomassza összegyűjtését, és egy feldolgozó központ építését az egykori bányavidékeken. A szándék az volt, hogy a 2011 folyamán sikerüljön ennek a központnak a fejlesztése. Általános megfigyelés, hogy amit a leginkább meg lehetne valósítani az a biomassza kultiváció, elsősorban az energia célú fa termesztés, azonban még mindig távol áll az általános gyakorlattól az egykori bánya vidékeken. Bár hogyan is, a tény az, hogy vannak kiváló lehetőségek, különösen a visszanyert és a szennyezett területek hasznosítására, azonban ezek speciális kihívásokkal és problémákkal járnak. A projekt partnerek egyetértenek a biomassza lehetőségének kiaknázásában az egykori bányavidékeken, az ipari műveletlen és barna mezős területeken egyaránt. Ezek olyan területek amelyek tele vannak ígéretekkel és lehetőségekkel valamint több figyelmet érdemelnek, mind a klímaváltozás szempontjából, amely kéz a kézben halad a politikai akarattal, amely növelni szeretné a megújuló energia forrásokat, mind a regionális hozzáadott értéket fejlesztő lehetőségek és a decentralizált biomassza ellátás megoldásának oldaláról. A kutatás jelenleg is megbeszélés tárgyát képezi a partnerek között, és a munka egy közös jelentésben teljesedik ki a “Biomassza a bányászat által érintett területeken” című témakörben. 2011-ben megrendezésre került egy szakértői találkozó Lausitz-ban (Németországban). Amennyiben felkeltette érdeklődését a munkacsoport vagy a szakértői találkozó, e-mailen kapcsolatba léphet a munkacsoport vezetőjével:
[email protected] A tanulmány összefoglalók megtalálhatóak a
Energia táj Welzow-ban (Archívum: IBA)Archívum
08
Problémák
www.resource-ce.eu/en/project-results/natural-potentials címen.
lehetőségekké
változtatása
December 2010
A ReSource projekt “Geotermikus energia a bányavízből” elnevezésű
munkacsoportja németországi (Chemnitz-Zwickau and Mansfeld-Southern Harz), csehországi (Sokolov-East) és szlovéniai (Zasavje) partner régiókból áll. Jelenleg mind a négy régióban kísérleti beruházások folynak arra vonatkozóan, hogy hogyan lehet a bányavizet megújuló energiaforrássá alakítani, a kísérleti beruházások eredményei 2011 végén egy tematikus jelentésben lesznek egyesítve.
Minden partner régió a bányavidékein található bányavizek helyének meghatározásával és mennyiségük átfogó felbecsülésével kezdte meg a munkát. Nem csak a bányavizek mennyiségét és minőségét valamint geotermikus energia potenciálját kutatták, hanem a tulajdon jogokat és a közvetlen fogyasztókat is vizsgálni kellett. Azért, hogy az eredmények fenntarthatósága biztosítva legyen regionális szintű érdekeltek és az érintett hatóságok is be lettek vonva a projektbe. Chemnitz Zwickau-ban, már korábban megtörténtek az alapvető vizsgálatok az INTERREG IIIB READY elnevezésű projekt keretében. Ebből a fázisból két próba projekt keletkezett, amelyek a ReSource keretében folytatódnak: Aue-ban elkészült egy tanulmány, amely azt vizsgálja, hogy megvalósítható-e a megtisztított bányavíz – amely jelenleg a Mudle folyóba ömlik - 25 C°-os és 500 m3/ órás sebességgel történő szállítása, a közeblen lévő ipari övezet fűtésének biztosítására. Zwickauban egy 700 méteres próbafúrás valósul meg a város központban a bányászati tevékenység nyomán megmaradt járatokban. Mansfeld-Southern Harz-ban megszervezték a lehetséges helyszínek szisztematikus előzetes kiválasztását és Wettelrode-ban a végéhez közeledik egy kísérleti geotermikus üzem költségszámítása. A beruházás első fázisa várhatóan már 2011-ben megkezdődik a LEADER program és más alapok támogatásával. Az üzembe helyezéssel évenként körülbelül 14 tonnával csökken a kibocsátott CO2 mennyisége. Szolokov- East mikrorégióban csak néhány ember van tudatában a föld alatt rejlő geotermikus potenciáloknak. A ReSource-nak köszönhetően első alkalommal nyílt lehetőség egy megfelelő tanulmány kidolgozására. A tanulmány ráadásul alkalmat teremt a bányavíz lehetséges alternatív felhasználásai módjainak áttekintésére, például a balneológiai célú felhasználásra. Zasavje Régió majdnem befejezte a geotermikus tevékenységet a ReSource keretében. Befejeződött egy átfogó tanulmány a bányavizek geotermikus célú felhasználásáról, amely meglévő regionális és nemzeti tanulmányokon alapul. Ennek eredményeképp, a
BdU Sachsen-Anhalt e. V.
G e o te r m i kus energia a b á n y á s z a t forrásaiból
Írta: Javier Holguin Trujillo
2.kiadás
partnereknél tett látogatások segítségével, két beruházási projekt valósulhat meg. Az egyik beruházás a bánya vizet használja a Trbovlje-Hrastnik (RTH) bányavállalat meleg víz ellátására és az irodák fűtésére. A befektető maga RTH lesz, a befektetés 2011-ben megvalósul. A második beruházás egy általános iskola felújításához kapcsolódik Zagorje ob Savi-ban. Itt az a célkitűzés, hogy az iskola tornatermét bányavízzel fűtsék, valamint hogy az úszómedencét is azzal töltsék fel. Az előzetes kísérleti fázis miatt a megvalósítás várhatóan 2014-ben indul. A munkacsoport és annak kutatói valamint a külső érdeklődők rendszeresen találkoztak, hogy kicseréljék a legfrissebb kutatási eredményekkel kapcsolatos tapasztalataikat. Ennek eredményeképpen, a ReSource során kialakult tevékenységből leágazva körvonalazódik egy új projekt, amely az IEE program keretében egy bányavízzel kapcsolatos európai szakértői hálózatot hoz létre, együttesen jelentkezve a CONCERTO és a ReMining LOWEX projektek partnereivel. A munkacsoport következő találkozója Lutherstadt Eisleben-ben (Németország) kerül megrendezésre 2011. március 24-én. Ha szeretne részt venni az eseményen, lépjen kapcsolatba a munkacsoport vezetőjével az
[email protected] e-mail címen.
Wettelrode-i Gottes-Segenstollen csatorna hálózat alagútja (Fényképezte: Michael Schumann)
www.resource-ce.eu
09
Írta: Brigitte Scholz
Internationale Bauausstellung Fürst-Pückler-Land GmbH
Ú j ö tl e te k a bányászat u t á n i tá j kép jövőjéhez Hogyan kellene kinéznie a bányászatot követően megsérült tájnak? Ki
tervezi meg ezt a tájképet? Mely lehetőségek ajánlottak a regionális fejlesztés számára? Ezek voltak a vezető kérdések a Welzow-Süd külszíni bánya fejlesztési tervéhez, amelyet a Arbeitsgemeinschaft Studio UC (Berlin) és a DeZwarteHond (Rotterdam) cégek és már partnerek készítettek el együtt a IBA Fürst-Pückler-Land nevében. A hosszas, 2045-ig tartó tervezési periódus, a résztvevő érdekeltek sokszínűsége és a változó keretrendszer viszonyok miatt a klasszikus fejlesztési terv okirata kibővült: A forgatókönyvek három lehetséges, a bányászat utáni táj formálására vonatkozó elképzelést tartalmaztak a külszíni fejtésű bányát illetően. Ezek a jogerős hosszú távú barnakőszén bányászatra vonatkozó terven alapulnak (barnaszén terv) kiemelve a fejlesztések területét. A forgatókönyvek a felelős minisztériumokkal, a
nyitott részeket tartalmaz és egy terület a kisipari öko-
bányavállalatokkal, az illetékes közösségekkel és olyan
farmok számára. A három típus mindegyike speciális
egyesületekkel és érdekeltekkel együtt lettek kifejlesztve,
típusú megőrzést és művelést igényel. A teljes védelemtől
amelyek a jövőben használni fogják a bányászatot követő tájat.
a természetközeli művelésig. Ennek eredményeként egy
Az első forgatókönyv “A kaland” egy turisták által használt
rendkívül változatos képet mutató táj jönne létre.
új táj fejlesztésére fókuszál. A tanulás, az aktív rekreáció, a természeti
A harmadik forgatókönyv “Az energia táj” az
kalandok és a helyi termékek az alkotó elemei annak, a mozgalmas
egykori külszíni fejtés területeit megújuló energia források
bányászat utáni tájnak, ami kapcsolódik az egykori uradalom
előállítására használja. Ez a forgatókönyv három elemből
épületének hasznosításához és a régi falu felélesztéséhez is.
áll: szélenergia, napelemek és biomassza előállítás. A
A forgatókönyvben felvázolták az új „kalandos” táj térbeli alapelveit,
biomassza előállításhoz felhasznált fás szárú növények,
amelyekkel izgalmakat csempészhetnek a sokszínű, erős törésekkel és kontrasztokkal rendelkező helyszínre az újraformálás során. A második forgatókönyv a „A vadon“, amely egy újfajta tagoltsággal látja el a területet: a bányászatból visszamaradt terület fix megoldásokkal lesz kijelölve az alábbi három kategória valamelyikével: eredet-megőrző
közvetítő növényként egyaránt fel lesznek használva a rekultivációhoz és a szél turbinák alatt. Az elképzelések szerint a napelem rendszerek egy szigetként lennének integrálva az új táj elrendezésébe. Ennek eredményeként egy a modern technológia által uralt, de nem kevésbé változatos és érdekes látványvilág jönne létre.
terület, egy mozaik jellegű táj, amely nyitott és félig
Kollégák: ARGE Studio UC (Klaus Overmeyer et al., Berlin) / DeZwarteHond (Matthias Rottmann et al., Rotterdam)
10
Problémák
lehetőségekké
A “kaland” forgatókönyv
változtatása
December 2010
2.kiadás Mind a három forgatókönyv ígéretes megközelítést tár fel az új táj megtervezésére és mindegyiket sajátos arculat jellemzi. Ahogyan a résztvevő érdekeltekkel lefolytatott egyeztetés is mutatja, a tervek sajátos minősége a nyitva hagyott lehetőségekben rejlik: ezek nem zárt rendszerek szilárd terület hasznosítási megoldásokkal, amelynél a végső megjelenés és a részvétel csak néhány érdekelt számára elérhető. Ez egy a további párbeszédre nyitva hagyott modell, amely biztosítja valamennyi érdekelt számára hogy aktívan részt vegyen a terület arculatának megformálásában. A három elképzelés amennyire szükséges felmutatja azt is amit, a hosszútávú barnakőszén bányászatra vonatkozó terv, és amennyire keveset csak lehetséges annyira kevés új gyújtópontot tartalmaz valamint olyan ígéretes kezdeményezéseket, amelyek a rekultiváció alatt merülnek fel. Ezért indokolt bevezetni a dinamikus fejlesztési terv új szintjét a hosszú távú barnakőszén bányászatra vonatkozó terv és az aktuális rekultiváció szintje közé. kombinálja a hosszútávú barnakőszén bányászatra vonatkozó terv szabályozását egy kreatív irányelvvel megteremti egy új politikailag legitimált terület-felhasználási mód integrálásának lehetőségét a barnaszén tervbe kapcsolatot létesít a kötelezően meghatározott paraméterek (hosszú távú barnakőszén bányászat terv) és a rugalmas paraméterek (elképzelések, víziók, projektek) között.
A “vadon” forgatókönyv
E célból hasznosnak tűnik bevezetni úgynevezett “joker területeket”, amelyek x területként veszünk számításba a hasznosítandó területen, előre nem látható célú használatra. Szintén fontos, hogy folyamatos párbeszédet tartsunk fenn az érdekeltekkel, hogy bevonjuk őket táj aktív formálásába. Ez a párbeszéd-folyamat használható az új táj fejlesztésének figyelemmel kísérésnek eszközeként, mint egy Fórum amely, átlátható és folyamatos formát biztosít. A Wezow-i fejlesztési terv eredményeit ösztönzőként
A “energia táj” forgatókönyv
használjuk más, a ReSource projekt keretében kidolgozás alatt álló fejlesztési tervekhez Kelet-Solokovban (Csehország), Zasavje-ben (Szlovénia) és ChemnitzZwickau-ban (Németország). A közös párbeszéd már most jelzi, hogy ez az eszköz megfelelő a hosszú távú jövőbeni kilátások beazonosítására és megtárgyalására. Ez biztosítja a megfelelő kiegészítést, a jogerős hosszú távú bányászati tervekhez és a jövőbeli bányászat utáni tájak megtervezésének sztenderd eszközévé kellene válnia.
A hírlevél megjelenik cseh, angol, német, magyar és szlovén nyelven. Ha szeretne nyomtatott példányt a hírlevelekből, lépjen kapcsolatba bármelyik projekt partnerrel. A hírlevél elektronikus formában elérhető a www.resource-ce.eu honlapon. Ez a dokumentum a szerzők véleményét tükrözi. A program képviselői nem vonhatók felelősségre az itt közölt információk harmadik fél által történő felhasználása miatt.
www.resource-ce.eu
11
Urban Planning Institute of the Republic of Slovenia
Írta Barbara Černič Mali, Naja Marot és Katja Klančišar Schneider
Az Európai kezdeményezések elemzése Az európai kezdeményezések elemzése
elnevezésű projektkimenet azzal a céllal lett előkészítve, hogy analizáljuk, kiértékeljük és bemutassuk az egykori bányavidékeken folyó jelenlegi jó gyakorlatokat, a természeti és kulturális potenciálok kihasználása, a integratív megközelítések és a tudás központok területén. Jó gyakorlatok (Good Practice Project GGP), a Central Europe Program projektjei, amelyek kivételes megközelítési módokat mutatnak az egykori bánya régiók problémáinak megoldására, továbbá kiemelkedő eredményeket mutatnak be. A tudás központok (Centres of Knowledge CoK) a bányászati régiók fontos területein végzett kutatásokat folytató intézmények. Ilyen kutatások például a város megújulás, a terület-visszakövetelés, a megújuló energiaforrások használata stb. és új ismeret anyagot és eljárásokat fejlesztettek ki, amelyek kezelik térbeli fejlődéshez szükséges az egykori bányavidékekhez kötődő feladatokat.
A fontosabb eredmények
Projekt előkészítési időszak 5
2006-
12
2001-2005
9
1996-2000
8
1991-1995
11
1990-ig
5 0
1
2
3
4
5
6
7
8
Két különböző kérdőív – egy a jó gyakorlatok és egy a tudás központok számára - került kidolgozásra. A kérdések túl mutattak az alapvető információkon a célokról és célkitűzésekről és tartalmaztak kérdéseket a szereplőkről, a dokumentumokról, a közszféra részvételéről is. A felmérést a tudományos partnerek valósították meg 2010 februárja és áprilisa között. A felmérés eredményei alapján négy tematikus jelentés készült el. Az első statisztikai áttekintést nyújt az összes jó gyakorlatról és tudásközpontról, országon átnyúló összehasonlítás és kiértékelés, mialatt a másik három külön külön bemutatja a természeti potenciálokat, a kulturális potenciálokat és az integratív megközelítéseket. A grafikai szemléltetés áttekintő térképeket is tartalmaz.
A projekt aktuális fázisa
Mindösszesen 50 jó gyakorlat lett összegyűjtve. Átlagban minden ország 5 projekttel képviseltette magát a kutatásban, ez alól Németország volt kivétel, innen 23 projekt érkezett. A projektek alig több mint egyharmada használja a természeti potenciálokat: bevonható területek, fa, geotermikus energia vagy biomassza. Az épületek, a meglévő bánya infrastruktúra, a bányászathoz kapcsolódó rendezvények és a bánya attrakciókat felfűző turista utak mint kulturális potenciálok lettek beazonosítva és ezeket használja a projektek másik harmada, főként a közszférából. A megmaradt 34%-ot az integratív megközelítések teszik ki.
nincs adat
A projektek és a központok kiválasztása saját információs források alapján lett kialakítva, a ReSource projekt keretében működő munka csoportok tagjai által tett javaslatok alapján, egy a projekt weboldalán nyilvánosan elérhető formanyomtatvány segítségével összegyűjtött javaslatok és a MINEC hálózatban résztvevő partnerek információi alapján. A projektek egy három lépcsős folyamatban kerültek kiértékelésre, a jó gyakorlathoz előre definiált kritériumok alapján: hatékonyság, megvalósíthatóság, fenntarthatóság, átláthatóság és nyitottság, legitimáció, innovativitás és átvehetőség.
9 10 11 12 13 14
A legtöbb projekt értéke több mint 1 millió € és a kitermelés módja és a bányászható érc szempontjából eltérő típusú bányákban találhatóak. Általában a projektekben a különböző szereplők vesznek részt, például helyi önkormányzatok / kormányzatok képviselői, magán vállalatok, kormányközi szervezetek képviselői örökségvédelmi irodák és így tovább.
38% 24% 20% 18%
Befejezett Befejezetlen Állandó vagy folyamatban lévő
Nincs adat
A tudásközpontok vizsgálatánál – 23 lett központ adatai lettek begyűjtve – kizárólag közép-európai országokban adatai lettek figyelembe véve. 47% foglalkozik a természeti potenciálokkal, 15 % kulturális potenciálokkal és 38% integratív megközelítésekkel. A tudásközpontok túlnyomórészt közintézmények és a szakmai kutatások széles területét fedik le: szakma politikai kutatások, helyreállítás, oktatás, földrajz tudományok, környezetvédelem, megújuló energiaforrások használata és egyéb területek.
A tudásközpont megalakulása nincs adat
3
1990 előtt
3
1901-1990
5
1991-2000
8
2001-
4 0
1
2
3
4
5
6
7
8
9 10
A begyűjtött projektek és a bemutatott tanulmány, megtalálható a http://www.resource-ce.eu/en/project-results/scientific-support/ címen elérhető négy tematikus jelentésben.
