A régió és a Dunaújvárosi Főiskola válaszai az anyagtudomány és -technológia új kihívásaira

DUNAÚJVÁROSI FŐISKOLA

PANNON EGYETEM

A régió és a Dunaújvárosi Főiskola válaszai az anyagtudomány és -technológia új kihívásaira Pályázati dokumentáció TÁMOP–4.2.2/08/1

EREDETI PÉLDÁNY

A projekt az Európai Unió támogatásával, a Kohéziós Alap társfinanszírozásával valósul meg.

000001

Tartalomjegyzék

Sorszám

Dokumentum megnevezése

Oldalszám

1.

Projekt Adatlap

3 – 55

2.

Megvalósíthatósági Tanulmány és mellékletei

56 – 318

3.

Részletes költségvetés és szöveges indokolás

319 – 340

4.

OTMR adatlap

341 – 342

5.

Konzorciumi Együttműködési Megállapodás

343 – 344

6.

Aláírási címpéldány

7.

Szándéknyilatkozat

345

000002

I. Projekt adatlap a Társadalmi Megújulás Operatív Program Innovatív kutatói teamek alapkutatástól az alkalmazott kutatásig terjedő projektjeinek támogatása c. pályázati felhívásához Kódszám: TÁMOP-4.2.2/08/1

A projektek az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósulnak meg

000003

PROJEKT ADATLAP 1. TÁMOGATÁSI KONSTRUKCIÓ MEGJELÖLÉSE 1.1. A pályázati felhívás kódszáma

TÁMOP-4.2.2/08/1

2. A PROJEKT ÖSSZEGZŐ ADATAI 2.1. A projekt címe (max. 250 karakter)

2.2. A projekt megvalósulásának helyszíne(i) Megye: Település: Irányítószám: Közterület (út, utca, tér, köz, egyéb) Házszám: Helyrajzi szám: További helyszínek (szükség szerint): Megye: Település: Irányítószám: Közterület (út, utca, tér, köz, egyéb) Házszám: Helyrajzi szám: 2.3. A projekt megvalósításának kezdete: 2.4. A befejezése:

projekt

megvalósításának

2.5. A projekt elszámolható összesen (ezer Ft)

A régió és a Dunaújvárosi Főiskola válaszai az anyagtudomány és technológia új kihívásaira

Fejér megye Dunaújváros 2400 Táncsics M. u. 1/A.

Veszprém megye Veszprém 8200 Egyetem u. 10 5044 2009

év

01

hó

01

nap

2010

év

12

hó

31

nap

költségei 497176,960

2.6. Az igényelt támogatás összege (ezer 422600,416 Ft) 2.7.. A támogatás mértéke (%)

85%

2.8. Kérjük adjon rövid összefoglalást a projektről (maximum 500 karakter) Címének megfelelően és tartalma alapján a projekt az anyagtudomány, azon belül a műszaki vagy alkalmazott anyagtudomány és a környezetvédelem körébe tartozó feladatokat fogalmaz meg. E területek széles tartalmi spektrumán belül a K+F célkitűzés a szerkezeti anyagokban, elsősorban acélokban lejátszódó folyamatok matematikai (számítógépes) és fizikai szimulációjára, a nanoszerkezetű anyagok topdown, illetve bottom-up elvre épülő technikákkal történő létrehozására, valamint egy speciális, a szikrakisülésen alapuló felületnemesítési kérdéskörre, továbbá az ipari léptékű alkalmazásokat kísérő környezeti hatások számbavételére, tudatosítására és kezelésére koncentrál.

000004

3. A PÁLYÁZÓ ADATAI (főpályázóként és konzorciumi partnerenként külön kitöltendő!) (Cégkivonat, vállalkozói igazolvány, éves beszámoló, alapító okirat EVA/SZJA – bevallásban szereplő adatok alapján) 3.1. A pályázó teljes neve:

Dunaújvárosi Főiskola

3.2. A pályázó rövidített (amennyiben releváns):

neve

3.3. Gazdálkodási formakód:

311

3.4. OKM azonosító

FI60345

3.5. Adószám:

15320988-2-07

3.6. Bankszámlaszám:

10029008-00282723-00000000

3.7. Statisztikai szám:

153209888-030-31207

3.8. Cégbírósági bejegyzés/ bírósági nyilvántartásba vétel/vállalkozói igazolvány száma: (felsőoktatási intézmények esetében nem releváns)

320988-000

3.9. Alapítás időpontja (alapító okirat, 2000 önkormányzat esetén alakuló ülés nap dátuma): 3.10. Minősítési kód:

év

január

hó

01

6

3.11. Főtevékenység TEÁOR száma és 8030 Felsőoktatás megnevezése 3.12. Fejlesztendő TEÁOR tevékenység megnevezése

száma

és 8030 Felsőoktatás

3.13. Fejlesztendő tevékenység jelenlegi árbevételének aránya a jelenlegi összes nettó árbevételhez viszonyítva (%-ban) (önkormányzatok, felsőoktatási intézmények és non-profit szervezetek esetében nem kell kitölteni!) 3.14. A pályázó székhelye: Ország Külföldi székhely esetén a teljes cím Megye: Település: Irányítószám: Közterület (út, utca, tér, köz, egyéb): Házszám: Helyrajzi szám:

Magyarország Fejér megye Dunaújváros 2400 Táncsics M. u. 1/A. 112, 112/1

000005

3.15. A pályázó fióktelepe: (külföldi székhellyel rendelkező pályázók esetén) Megye: Település: Irányítószám: Közterület (út, utca, tér, köz, egyéb): Házszám: Helyrajzi szám:

3.16. A pályázó postacíme Megye: Település: Irányítószám: Közterület (út, utca, tér, köz, egyéb) Házszám: Helyrajzi szám: Postafiók irányítószám: Postafiók: Honlap:

Fejér megye Dunaújváros 2400 Táncsics M. u. 1/A. 2401 152 www.duf.hu

3.17. A pályázó hivatalos képviselőjének/képviselőinek (vezetője, aláírója) adatai Név: Dr. Bognár László Beosztás: Rektor Telefon 1: 25/551-104 Telefon 2: 25/551-214 Fax 1: 25/551-231 Fax 2: e-mail: [email protected] Név: Beosztás: Telefon 1: Telefon 2: Fax 1: Fax 2: e-mail: 3.18. Kapcsolattartó személy (projekt menedzser) adatai Név: Dr. Kadocsa László Beosztás: Általános és tudományos rektor-helyettes Telefon 1: 25/551-174 Telefon 2: Fax 1: 25/551-231 Fax 2: e-mail: [email protected]

3.20. Gazdálkodási adatok (utolsó két lezárt év adatai ezer Ft-ban) 3.20.1. Állami költségvetési intézmények esetében Megnevezés Intézményi költségvetésének összege

fő

2006 év

2007 év

2 946 859 000 Ft

3 376 475 000 Ft

000006

Általános statisztikai állományi létszám (fő) (az előző 12 havi KSH létszámjelentésben vagy munkaügyi nyilvántartásban szerepelő teljes munkaidős létszám számtani átlaga, törtszám esetén lefelé kerekítve)

275 (264)

275 (261)

………. év

………. év

3.20.2. Non-profit szervezetek esetében Megnevezés Összes bevétel Adózás előtti eredmény Saját tőke Mérlegfőösszeg Általános statisztikai állományi létszám (fő) (az előző 12 havi KSH létszámjelentésben vagy munkaügyi nyilvántartásban szerepelő teljes munkaidős létszám számtani átlaga, törtszám esetén lefelé kerekítve)

3.21. A pályázatkészítő adatai (amennyiben a pályázatot nem a pályázó készítette, hanem külső céget bízott meg ezzel) Cégnév/Név: Telefonszám: Fax szám: e-mail cím: 4. A PÁLYÁZÓ BEMUTATÁSA (főpályázóként és konzorciumi partnerenként külön kitöltendő!) 4.1.A A jelenlegi helyzet bemutatása (maximum 4000 karakter) Felsőoktatási intézmények esetében: Az intézmény felsőoktatás-piaci, gazdasági, tudományos környezetének bemutatása nemzetközi, országos, regionális és helyi viszonylatban. A felsőoktatási intézmény – projekt megvalósításával összefüggő – infrastrukturális ellátottságának, fejlettségének bemutatása. Fejlődési trendek bemutatása.

A Dunaújvárosi Főiskola költségvetési szervként működő állami felsőoktatási intézmény, amely kincstári vagyonból, a központi költségvetés meghatározott előirányzataiból, valamint más kiegészítő forrásokból gazdálkodik. A Dunaújvárosi Főiskola (DF) önállóvá válása (2000) óta egyre inkább meghatározó szerepet játszik a térség felsőfokú képzésében. Jelenleg a hallgató létszám mintegy ötezer fő. Az utóbbi évtizedben hétszeresére emelkedett hallgatói létszám igazolja, hogy az alapismeretekre épülő speciális területek oktatása mellett a gyakorlati szemléletű oktatás egyaránt keresett a hallgatók és a munkaerőpiac körében. 1969 óta – a jogelőd intézményekben - tradicionálisan a kohó- és gépészmérnöki szakokra épülő, műszaki szakoktató és mérnöktanár-képzés, majd az informatika oktatásával,

000007

a kilencvenes évek elejétől az anyagmérnöki, közgazdasági és műszaki menedzser, 2003-tól pedig a kommunikáció és művelődésszervező, kommunikáció és médiatudomány főiskolai alapképzési szakokkal rendelkezik az intézmény. A felsőoktatási intézmény célja, hogy szellemi, oktatási és innovációs centrumként szolgálja és generálja a város, valamint a régió igényeit. Az intézmény folyamatosan fejlődve meghatározó pozíciót szándékozik betölteni a város, a kistérség és a régió felsőoktatásában. A DF küldetésében megfogalmazottak közül az alábbiak érintik a projektet: o Jelentős szerepet kíván játszani a hazai felsőoktatási alapképzésben, a műszaki, informatikai, gazdasági, bölcsész és tanárképzés területén, valamint meg kívánja indítani mesterképzését a kohómérnöki és a mérnöktanári szakokon. o A több mint 250 éves magyar mérnökképzés tradicionális szellemiségének egyik folytatójaként hasznosítani kívánja szakjai egy intézményben integráltságából és általa teljes körben folytatott ipari hátterű képzésből fakadó előnyeit és tapasztalatait. Arra törekszik, hogy széleskörű hazai és nemzetközi oktatási és kutatási kapcsolatokat tartson fenn, amelyek új ismeretek feltárását, átadását és bevezetését szolgálják, felhasználva az oktatók, kutatók, és hallgatók cserelehetőségeit is.

Intézményünk a tudományos középmezőnyébe tartozik.

teljesítmények

tekintetében

a

hazai

főiskolák

A kívánatos tendencia a DF számára az intézmény kutatási potenciáljának megerősödése. Ennek irányultsága a lehető legnagyobb mértékben a partnerek igényeit kell tükrözze. Adottságaink középtávon a következő tudományterületeken vannak: anyagtudomány, logisztika, ICT technológia, gépészeti technológiák, gazdasági és menedzsment, valamint társadalom és bölcsészettudomány. Célunk, hogy a gazdálkodó és egyéb szervezetek részéről felmerülő kutatási-fejlesztési és egyéb szolgáltatási tevékenységek többségében a DF-n oldódjanak meg. A publikációs tevékenységet jelentősen javítani kell, ehhez a publikációs lehetőségek növelése szükséges az országos konferenciák és folyóiratok szervezőbizottságaiban dolgozó kollégáink révén, valamint erősíteni kell a Dunaújvárosi Főiskola Közleményei szerkesztőbizottságának munkáját. Fenti általános kép mellett elmondhatjuk, hogy néhány tudományterületen nemzetközileg is kiemelkedő eredményeket értek el kollégáink, tanszékeink. Ide sorolhatók például a Természettudományi és Környezetvédelmi Tanszék japán kutatóintézetekkel együtt folytatott kutatásai.

A Pannon Egyetem (PE) az elmúlt tíz évben jelentős lépéseket tett azért, hogy a Közép-Dunántúli Régió piacvezető felsőoktatási intézménye legyen. A gazdag múlttal és nagy hagyománnyal rendelkező egyetem képzési kínálata ma szinte minden tudományterületre kiterjed. Az intézmény öt karral rendelkezik, amelyek közül az

000008

egyik Keszthelyen található. A további két telephelyen is folyik alapképzés: bölcsészképzés Pápán, gazdaságtudományi és informatikai képzés Nagykanizsán. A régió súlyponti helyein is (Nagykanizsán, Székesfehérváron, Pápán Zalaegerszegen és Szombathelyen) jelen van az egyetem szakirányú továbbképzésekkel és felsőfokú szakképzésekkel. Fejlesztési stratégiánk kidolgozásánál a felsőoktatási törvény előírásait, az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a Közép- és Nyugat-Dunántúli Régió stratégiai célkitűzéseit, valamint a Székesfehérvár–Veszprém Fejlesztési Pólus Program Stratégia szempontjait is figyelembe vettük. Egyetemünk meghatározó célkitűzése, hogy tudását, tudományos kompetenciáját és kapcsolatait a szellemi fejlődést, az életminőséget és a társadalmi jólétet javító termékké és szolgáltatásokká alakítsa. Ennek eléréséhez a magasan kvalifikált, az elkötelezett, fejlődéssel azonosuló, etikus, alkotó légkörben dolgozó munkatársaira épít. Törekvésünk tehát az egyetem magas szintű, nemzetközileg elismert, akkreditált képzési tevékenységével egyenrangúan kutatási, fejlesztési és innovációs központtá fejlődni az elkövetkező években és tovább erősödjön a regionális szerepvállalása. Intézményünk kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységeinek részletes bemutatása a Megvalósíthatósági Tanulmány Vezetői összefoglalója tartalmazza. 2006-ban - jelentős szervezeti változás kezdődött az intézményben. Mind a karokon belül, mind a központi igazgatás területén a túlzottan szétaprózott egységek összevonásával új, a korábbinál hatékonyabb szervezet alakult ki. Ekkor jött létre a Tanácsadó, Továbbképző és Távoktatási Intézet utódjaként a Felnőttképzési Intézet is, amely a felsőfokú szakképzéseket, valamint a felnőttoktatás különböző formáit gondozza.

Egyéb szervezetek esetében: Az intézmény felsőoktatás-piaci, gazdasági, tudományos környezetének bemutatása nemzetközi, országos, regionális és helyi viszonylatban. A szervezet – projekt megvalósításával összefüggő – infrastrukturális ellátottságának, fejlettségének bemutatása. Fejlődési trendek bemutatása. Pályázatomra nem vonatkozik.

4.1.B A szervezet/vállalkozás tulajdonosai/alapítói (non-profit szervezet esetén) /felügyeleti szerv (költségvetési szerv esetén). A kérdés nem értelmezhető a szervezetre: X

000009

Tulajdonos/alapító/felügyeleti szerv neve

Tulajdoni hányad (tulajdonos esetén) összeg (ezer Ft)

százalék (%-ban)

4.1 C Kérjük, röviden mutassa be a szervezet felépítését és a pályázatért felelős szervezeti egység/személy helyzetét, függetlenségét a szervezeten belül! (max. 400 karakter) A pályázatért felelős szervezeti egység a Dunaújvárosi Főiskolán az Innováció Menedzsment Központ lesz. Ennek az egységnek a feladata a pályázati- és egyéb forrásszerzések stratégiai tervezése, felkutatása és menedzsmentje. Az Innovációs Menedzsment Központ az általános és tudományos rektor-helyettesnek alárendelten működik.

4.2. Ismertesse, hogy a pályázat miként járul hozzá a szervezet 4.1 pontban leírt céljaihoz, fejlődési lehetőségeihez? (szöveges, és számszerű ismertetés, max. 2000 karakter) A Dunaújvárosi Főiskola és a Pannon Egyetem Intézményfejlesztési Tervében meghatározott kutatási programok céljaival összhangban van a pályázatban bemutatásra kerülő kutatás-fejlesztési projekt. A pályázati és szerződéses tevékenységek által elérhető bevételeken kívül fokoznunk kell az intézmény szellemi potenciáljának jobb hasznosítását, hasznosulását, az egyetemi technológiatranszfer megvalósítását az intézményeinkhez kapcsolódó cégek létesítésének elősegítése útján is. Növeljük a kutatási (K+F) együttműködések számát a térség és a képzési területeinkhez kapcsolódó országos és nemzetközi gazdálkodó és egyéb szervezetekkel. Törekedni kell az általuk finanszírozott közös kutató (oktató) laboratóriumok létrehozására (pl.: DUNAFERR: Surface Engineering, anyagtudományi laboratóriumok, Hankook: Vegyipari laboratórium, Omron: PLC laboratórium, Festo: Pneumatika-hidraulika labor, stb.). A projekt az alábbiak szerint járul hozzá főiskola céljainak megvalósításához: o A projekt hosszú távon hozzájárul az egész életen át tartó tanulás szemléletének elterjesztéséhez. o A projekt hozzájárul a hazai és nemzetközi partnerhálózataink építéséhez, fejlesztéshez. o A projekt megvalósításával erősödik a PE és a DF és a gazdasági szférában működő partnereinek kooperációja, együttműködése. o A projekt megvalósításával hatékonyan fejlődik majd a két intézmény K+F+I kapacitása, javul az ilyen irányú szolgáltatások minősége. A K+F+I kapacitás fejlesztése főként a matematikai, műszaki, informatikai és természettudományi területeken hoz majd jelentős változást. o Az innovációs és tudástranszfer szolgáltatások fejlesztésének hatására hatékonyabbá válik a kutatási eredmények hasznosítása. o A tudástranszfer révén a projekt hosszú távon elősegíti a hallgatók munkaerőpiaci potenciáljának fejlődését.

000010

o

A projekt keretében fejlesztett innovációs szolgáltatások hozzájárulnak majd a spin-off vállalkozások létrehozásához és fejlesztéséhez is.

4.3.1. Sorolja fel az elmúlt öt évben állami támogatásból megvalósított projekteket. Ha háromnál kevesebb állami támogatásból megvalósult projektje volt, akkor soroljon fel három, a szervezet életében jelentős projektet az elmúlt öt évből! Megnevezés

Projekt 1 InnoNet hálózat és Projektiroda kialakítása a Dunaújvárosi Főiskola vonzáskörzetében Projekt 2 DURATT, Dunaújvárosi Regionális Anyagtudományi és Technológiai Tudásközpont Projekt 3 A felsőoktatási intézmények és a helyi szereplők együttműködésének erősítése, A munka világa és a felsőoktatási intézmények közötti kapcsolatok erősítése a Dunaújvárosi Kistérségben Projekt 4 „A Közép-dunántúli Régió virtuális szellemi élete” Projekt 5 Partnerközpontú önértékelési modell megalkotása és továbbképzések a felsőoktatási intézmények humánerőforrásainak fejlesztésért

A megvalósítás időpontja

2007-2008

A Támogatott Támogatott projekt projekt esetén projekt esetén összes program neve pályázati költsége azonosító szám (eFt) Gábor KD_MANAG_0622321 Baross Program Inno_Net

2006-2008

600000 RET

2006-2008

59461 ROP

RET_09/2006

ROP-3.3.1-05/1.2006-040001/36

2004-2007.

500000 HEFOP

HEFOP.-4.1.2-P2004-070030/1.0

2004-2006

299000 Humánerőforrás- HEFOP-3.3.1.-P.fejlesztés 2004-06Operatív 0043/1.0 Program

000011

4.3.2 Kérjük, ismertesse, hogy a projekt megvalósításának időpontjában milyen egyéb jelentős projektet valósít meg és ezek mekkora kapacitást igényelnek! A Dunaújvárosi Főiskolán 2007-2008-ban az alábbi projektek megvalósítása zajlik: • TIOP-1.3.1: EURÓPAI CAMPUS AZ ORSZÁG KÖZEPÉN, azaz a dunaújvárosi főiskola tevékenységi színvonalának emelése a hallgatói, oktatói és kutatói terek infrastruktúrális és informatikai fejlesztésével. • KD_MANAG_06-Inno_Net InnoNet hálózat és Projektiroda kialakítása a Dunaújvárosi Főiskola vonzáskörzetében • ROP-3.3.1-05/1.-2006-04-0001/36, A felsőoktatási intézmények és a helyi szereplők együttműködésének erősítése, A munka világa és a felsőoktatási intézmények közötti kapcsolatok erősítése a Dunaújvárosi Kistérségben • RET_09/2006 DURATT, Dunaújvárosi Regionális Anyagtudományi és Technológiai Tudásközpont • Nem pályázati támogatásból megvalósuló projektek: o PPP konstrukcióban az A-épület továbbfejlesztése (sportcsarnok és nagyelőadó építése) o Kollégiumfejlesztés, étterem kialakítása A fent megnevezett projekteket a DF partnereivel közösen valósítja meg. A projektekhez külön menedzsment szervezet tartozik, amelyben a partnerek is részt vesznek. A projekteket a DF más tevékenységtől elkülönítetten kezeli, így ezek nem befolyásolják a jelen pályázattal kapcsolatos projekt megvalósítását. A DF szervezetei közül az egyes projektek megvalósításában az alábbiak vesznek részt: • Gazdasági Hivatal • Innováció Menedzsment Központ • Anyagtudományi és Kohászati Intézet, Gépészeti Intézet • Minőségirányítási Iroda • Közbeszerzési Bizottság A fenti szervezeteknél az egyes projektekkel kapcsolatban felelősöket neveztek ki. A felelősök általában munkaidejükön kívül, megbízás alapján végzik munkájukat. A jelen projektben az újabb felelősök kinevezésével biztosítható a megfelelő humánerőforrás, így a projekt megvalósítása akadálytalanul mehet végbe. A fent felsorolt projektek infrastrukturálisan nem hátráltatják a jelen projekt megvalósítását.

4.4.1 Ismertesse, hogy a támogatás elnyerése esetén milyen humán erőforrást tud a projekt végrehajtásához rendelkezésre bocsátani! Jelölje meg a projekt megvalósításáért felelős projekt menedzsert! A projektben közvetlenül résztvevő személyek száma (fő) A) Ebből a projekt végrehajtásához szükséges szakképzettséggel rendelkezik összesen (fő) műszaki Szakképzettséggel rendelkezik (fő) pénzügyi Szakképzettséggel rendelkezik (fő) matematikus, fizikus Szakképzettséggel rendelkezik (fő) B) Projekt menedzser, heti 20 órában: C) Pénzügyi munkatárs, heti 20 órában: D) Projekt asszisztens, heti 40 órában: E) Egyéb

29

27 1 1 1 1 1

000012

A projektben résztvevő személyek részletesen: Név

Munkatapasztalat (év)

Képzettség

Szervezetnél eltöltött idő (év)

Dr. Szörényi Tamás

38

műszaki

1

Dr. Farkas Péter

40

műszaki

40

Dr. Sebő Sándor

műszaki

Illés Péter

műszaki

Őszi Dávid

műszaki

Vorosin Tibor

műszaki

Dr. Verő Balázs Dr. Csepeli Zsolt

41 11

műszaki műszaki

Dr. Rega Oszkár

műszaki

Madarász Péter

műszaki

Háry László

műszaki

Dr. Tichy Géza

műszaki

Dr. Tímár Imre Dr. Balázsi Csaba Dr. Verdes Sándor Dr. Bálint András Dr. Horváth Pál

33 14 36 43 29

Dr. Handa László Dr. Hargitai Hajnalka Dr. Kiss Endre Dr. Pór Gábor Dr. Biró Borbála

Nagy Andrea

műszaki műszaki műszaki műszaki

30 1 6 13 11

műszaki

9 33 36 28

Dr. Nagy Géza Dr. Dénes Éva

műszaki

2 2

műszaki műszaki műszaki

33 7

műszaki műszaki

20

műszaki közgazdász

Szöveges indoklás Szakmai projektvezető, kutatásvezető: A kutatási munkacsoportok munkáját a kutatásvezetői feladatokat ellátó szakmai projektvezető irányítja, továbbá ő biztosítja a kutatói team egyes munkacsoportjai közötti feladatok végrehajtásának az összehangolását is. A projekt vezetője, Dr. Szörényi Tamás egyetemi tanár, aki a kutatás vezetője is. Kutatói team: Az innovatív kutatói team, mint projekt a kutatás-fejlesztés által érintett szakterületeknek megfelelő kutatási munkacsoportokra tagolódik (6 munkacsoport). A munkacsoportok felépítése: 1 fő kutatási témavezető, a szakmai feladatok elvégzéséhez a munkacsoportba delegált megfelelő létszámú és kvalitású hazai kutató (Dunaújvárosi Főiskola és Pannon Egyetem). A kutatói team egyes

000013

munkacsoportjaiban 5 fő külföldi kutató, valamint a kutatásban részt vevő doktorandusz és főiskolai hallgatók (2-2 fő), továbbá szükség esetén a szakmai munkát támogató külső szakértők is részt fognak venni. Kutatási terület 1. A melegalakítási, elsősorban meleghengerlési technológia számítógépes modellezéséhez szükséges adatok szisztematikus meghatározása fizikai szimuláció segítségével 2. Ultrafinom vagy nanoszemcsés tömbi acélok kifejlesztése 3. Acélok nanorészecskék formájában történő előállítása, vékonyrétegek épitése individuális nanorészecskékből, a nanorészecskék és a rétegek tulajdonságainak jellemzése 4. Acél nanorészecskék előállítása mechanokémiai módszerrel

5. Fémek és egyéb szilárd anyagok felületi struktúrájának átalakítása villamos kisülések segítségével, valamint a kisülések alkalmazása az acélipar által generált környezetszennyezés eliminálására, illetve csökkentésére 6. Gyártási, ill. ipari folyamatok során keletkező szennyezőanyagok környezeti hatásának az értékelése, a kapott monitoring és toxikológiai adatok megfelelő kezelése, azok feldolgozása, a folyamatok prediktív modelljeinek a kialakítása és a megfelelő környezet- és ember-egészségügyi következtetések levonása

Munkacsoport tagok Dr. Farkas Péter, Illés Péter, Dr. Sebő Sándor, Dr. Hardy Morbacher, Vorosin Tibor (doktorandusz hallgató), Őszi Dávid (főiskolai hallgató) Dr. Verő Balázs, Dr. Csepeli Zsolt, Dr. Rega Oszkár, Dr. Andzrei Mandsiei, Háry László (főiskolai hallgató), Madarász Péter (doktorandusz hallgató) Dr. Szörényi Tamás, Dr. Tichy Géza

Dr. Tímár Imre (Pannon E.), Dr. Balázsi Csaba (Pannon E.), Dr. Vedres Sándor (Pannon E.), Dr. Bálint András (Pannon E.), Dr. Horváth Pál (Pannon E.), Dr. Handa László (Pannon E.), Dr. Hargitai Hajnalka Dr. Kiss Endre, Dr. Pór Gábor, Dr. Kiss Endre, Dr. Pór Gábor, Tetsuji ODA, Masayki SATO, Masanori NIFUKU

Dr. Bíró Borbála, Dr. Nagy Géza, Dr. Dénes Éva

Operatív projektvezető Az operatív projektvezető felel a projekt előkészítési szakaszáért és a teljes megvalósulásáért is, koordinálja a teljes projektmenedzsment szervezetet. Feladatai − Kapcsolatot tart a Támogatóval és a Közreműködő szervezetekkel − Az operatív vezető által kidolgozott heti illetve havi szintű menedzsment tervnek megfelelően delegálja a feladatokat − Rendszeresen beszámoltatja a projektmenedzsment tagokat − Együttműködik a külső projektmenedzsment tanácsadóval, igazolja teljesítésüket − Előkészíti a projekttel kapcsolatos intézményi szintű döntéshozatalokat − Előkészíti a projekt keretében megkötendő szerződéseket, felügyeli a közbeszerzéseket, részt vesz a bontási üléseken − Szervezi és irányítja a rendszeres projektmenedzsment megbeszéléseket − A projektasszisztens segítségével projektnaplót vezet − Rendszeres beszámolókat készít a mérföldkövek teljesítéséről Szenátus és a

000014

Rektor részére Pénzügyi vezető A pénzügyi vezető felel a projekt teljes pénzügyi felügyeletéért. Feladatai: − Elkülönített könyvelést vezet a projekt pénzügyeiről − Ellenőrzi és befogadja a beérkező számlákat − Felügyeli az elkülönített projektszámlát (de aláírási jogot nem gyakorol) − Havi rendszerességgel lekéri és az iktatás részére továbbítja a projektszámla történetét − Biztosítja a projektben a folyamatos cash-flow-t − Elkészíti a pénzügyi teljesítésekhez szükséges dokumentumokat − Elkészíti a PEJ-ekhez és EPEJ-ekhez szükséges számlaösszesítőket és egyéb pénzügyi mellékleteket − Felügyeli a Támogatási Szerződésben jóváhagyott költségkeretek elköltését, − Időben figyelmezteti a projektvezetőt ha túl- vagy alulköltés kockázata áll fenn − Javaslatot tesz a költségek korrigálásának módjára és a költségvetés helyreállítására − Költségvetés-módosítás esetén átdolgozza a projekt költségvetési tábláit − Feladatait félmunkaidőben látja el Projektasszisztens A projekt asszisztens segíti a projektvezetőt az adminisztratív feladatok ellátásában. Feladatai: − Kialakítja és vezeti a projekt iktatását, − Előkészíti a szerződéseket, − A közbeszerzési tanácsadóval egyeztetve előkészíti közbeszerzési dokumentációkat, − Biztosítja a projektmenedzsment és szervezeten belüli eljárásrend összehangolását − Ügyel a projekt lebonyolítása során a szervezeti hivatali út betartására − Felel a dokumentumok ellenjegyzéséért, aláíratásáért − Intézi a projekt postai feladatait, különösen felel a Támogató/KSZ részére határidőre elkészítendő dokumentumok eljuttatásáért − Együttműködik a külső monitoring tanácsadóval az ellenőrzések során, részükre rendelkezésre tartja a projekt iktatását, segít a tájékozódásban − Adatszolgáltatást nyújt a projekt dokumentációjával kapcsolatosan

4.4.2 Ismertesse, hogy a projekt megvalósításához milyen, nem az elnyert támogatásból megvásárolt tárgyi vagy immateriális eszköz (pl. licencek, szoftverek), ingatlan, vagy egyéb nem emberi erőforrás szükséges és ezek hogyan állnak rendelkezésére a projekt megvalósítási és fenntartási időtartama alatt? (max.500 karakter) A projektszervezet működéséhez szükséges eszközöket a két felsőoktatási intézmény biztosítja. A kutatási feladatok végrehajtásához szükséges eszközöknek egy része a TIOP-1.3.1 pályázaton elnyert támogatásból kerül beszerzésre. Ezeknek a beszerzésére 2009 első negyedévében kerül sor.

4.4.3 Kérjük ismertesse, hogy a projekt tevékenységei közül melyiket végzi saját kivitelezésben és mely tevékenységekbe von be külső szállítót vagy egyéb

000015

együttműködő partner szervezetet! Kérjük adja meg a bevont szállítók és partnerek tervezett számát is! (max. 400 karakter) A kutatás-fejlesztési tevékenységek többségét az innovatív kutatói team tagjai fogják végrehajtani. Több speciális mérés végrehajtásához a szükséges eszközökkel viszont nem rendelkezik a két felsőoktatási intézmény, így ezeknek a végrehajtására egyetemi, kutatási intézeteket tervezünk felkérni. Az igénybe venni tervezett K+F szolgáltatásokat a megvalósíthatósági tanulmányban részletesen ismertetjük. 5. A PROJEKT RÉSZLETES BEMUTATÁSA 5.1. Kérjük, fejtse ki a fejlesztés/projekt indokoltságát (maximum 4000 karakter). Ismertesse a projektet megalapozó szükségletfelmérés/piacelemzés eredményét! Kérjük, adja meg a projekt várt számszerűsíthető vagy egyéb módon meghatározható eredményét.

A melegalakítás-technolóiai K+F témakör esetében megvalósuló szolgáltatás iránt közvetlen kereslet tapasztalható a fémipar területén. Az ISD DUNAFERR Zrt. a közeljövőben jelentősen növelni kívánja meleghengermű kapacitását és annak teljes kihasználását tűzte ki célul. A fejlesztések eredményeként a meleghengermű technológiája teljesen átalakul. Az új hengerlési technológiák megtervezéséhez az ISD DUNAFERR Zrt. a tulajdonában lévő HSMM (Hot Strip Mill Modell) szoftvert használja fel. A szoftvert a AISI (American Iron and Steel Institut) fejlesztette ki. A szoftver hatékony alkalmazásának feltétele a futtatáshoz szükséges anyagjellemzők (jellemző hőmérsékletek, alakváltozási sebességek stb.) meghatározása és ezek szolgáltatása egy-egy acélminőségre vonatkozóan. A szoftver segítségével a képlékenyalakítási technológiák tervezése, új anyagminőségek kifejlesztése felgyorsul és biztonságosabbá válik. Az ISD DUNAFERR Zrt-ben gyártott acélminőségekre nézve az alapvető anyagjellemzőket szisztematikus munkával, a hallgatók bevonásával határozzuk meg a Gleeble 3800-as termomechanikus szimulátoron. A szükséges anyagjellemzők meghatározásához természetesen módszertani fejlesztésre is szükség van. A kidolgozott mérési eljárások birtokában a Dunaújvárosi Főiskola képessé válik más, acélok melegalakításával (pl. süllyesztékes kovácsolással) foglalkozó üzemek számára is szolgáltatni a szükséges anyagjellemzőket. A projekt során létrejövő adatbázis önálló termékként is értékesíthető lesz. Az ultrafinom szemcseméretű acélcsőanyagok iránti kereslet az Európai Unió illetve hazánk olajjal és/vagy földgázzal való biztonságos ellátása miatt kiemelt jelentőségű. Az ISD Dunaferr Zrt-nél, mint az acél lapostermékek kizárólagos hazai előállítójánál már jelentős eredményeket értek el ezen a fejlesztési területen. 12 mm lemezvastagságig a műszaki előírásokat teljesítik. Az ennél vastagabb csőanyagok előállítása további fejlesztőmunkát igényel. Az DUNAFERR részéről a kérdés a következőképpen tevődik fel: az acél összetételét, az öntési és meleghengerlési körülményeket kell-e változtatni ahhoz, hogy a kitűzött műszaki cél teljesüljön. A Dunaújvárosi Főiskola a felvetett kérdésre – az üzemi szakemberekkel való szoros együttműködésben és a projekt külföldi

000016

résztvevőinek tapasztalatait figyelembe véve – fizikai és matematikai szimulációval és fémtani vizsgálatokkal működik közre a keresett megoldás kutatás-fejlesztés alapú kidolgozásához. Ahogy a finomszemcsés szerkezeti acélok megjelenése szinte szükségszerűen magával hozta az ultrafinom szemcseméretű acélok kifejlesztésének igényét és lehetőségét, napjainkban ugyanez az összefüggés mutatható ki az ultrafinom és a nanoszemcsés anyagok tekintetében. A nanoszemcsés anyagok iránti érdeklődés, kereslet oka nyilvánvaló: az anyagok mechanikai jellemzőinek döntő része a szemcseméret függvénye, és egy bizonyos értéket átlépve, a nagyobb szemcseméretű tartományban érvényesülő mechanizmusokat más mechanizmusok váltják fel, és így alapvetően új tulajdonság-együttesű anyagokat kapunk. A pályázati munka során olyan nanotechnológiai eljárásokat dolgozunk ki, amelyekkel tömbi, további vizsgálatokra alkalmas méretű mintadarabokat lehet elállítani. Ilyen nanoszerkezetű minták – különösen vasalapú ötvözetekből készítettek – igen keresettek a KF szférában, áruk gyakran a nemesfémekével vetekszik. Egy ilyen jellegű szolgáltatás megvalósulásával a Dunaújvárosi Főiskola kulcspozícióba kerül, és a kereslet kielégítése kapcsán számos K+F partnerrel kerül kapcsolatba. A tömbi nanoszerkezetű vasalapú ötvözetek előállítására unikális lehetőséget jelent a projekt során üzembe helyezendő MAXSTRAIN egység. A nanoszerkezetű anyagok bottom up technológián alapuló eljárása új kutatási irányt jelent hazánkban. A képlékeny alakváltozás során elérhetőnél legalább egy nagyságrenddel kisebb, néhány, vagy néhány tíz nanométer méretű acél nanorészecskék közvetlen előállítására és jellemzésére, valamint az ezekből felépített rétegek, mint modellrendszerek szerkezetének és makroszkópikus tulajdonságainak feltérképezésére irányuló prekompetitiv alapkutatás azzal, hogy lehetőséget ad annak kísérleti ellenőrzésére, hogyan változnak az anyagtulajdonságok az építőelemek jelentős méretcsökkenése során, szervesen egészíti ki a nagyobb mérettartományra érvényes eredményeket. Az acélok tulajdonságaiban a szemcseméret csökkentése hatására létrejövő változások felderítése mind tudományos értelemben, mind gyakorlati szempontból komoly kihívás. A tulajdonságok méretfüggésére vonatkozó eredmények kiemelkedő jelentőségét az adja, hogy ezekre alapozva dolgozhatók ki új, az eddigieknél jobb, tökéletesebb tulajdonságokkal rendelkező termékek előállítását lehetővé tevő technológiák. Mai tudásunk alapján a tömbi acélokban képlékeny alakváltozással kialakítható minimális szemcseméretek a néhány száz nanométeres tartományba esnek. Az anyag néhány, vagy néhány tíz nanométeres mérettartománybeli viselkedésének feltérképezésére más megközelítést javaslunk. Ez a bottom-up tipusú közelítés tervezett méretű – a képlékeny alakváltozás során elérhetőnél legalább egy nagyságrenddel kisebb – acél nanorészecskék közvetlen előállítását, ezek, és az ezekből felépített rétegek, mint modellrendszerek szerkezetének és makroszkópikus tulajdonságainak kísérleti meghatározását tűzi ki célul. Ez a prekompetitiv alapkutatás annak a kérdésnek a megválaszolásával, hogy hogyan változnak az anyagtulajdonságok az építőelemek jelentős méretcsökkenése során, szervesen egészítené ki a nagyobb mérettartományra érvényes eredményeket.

000017

Anyagok felületének szikrakisülésekkel való nemesítése mind mechanikai, mind kémiai, és mind optikai szempontból című altéma segítségével nemzetközileg is elismert eredményekre juthatunk, amelyeknek közvetlen gyakorlati eredménye is lesz, s másképpen elő nem állítható felületeket kaphatunk. Hazánkban ezen a területen kisebb a kutatók érdeklődése, ugyanakkor a szakma számára egy különlegesen színezett rozsdamentes felület jelentős piaci szegmens megszerzését jelentheti, sőt új piaci lehetőségeket teremt, különösen akkor, ha sikerül nyomtatott felületnek megfelelő hatást is elérni, ami a célok egyike. Anyagok felületének tisztítása mechanikai és biológiai, sterilizálási és fertőtlenítési céllal. Ilyen módon olyan felületeket is sterilizálhatunk, amelyeket másként nem lehet, s ezzel új eszközök kialakítására is lehetőség lesz. A szakirodalomban ez a terület erősen fejlődőben van, komoly a nemzetközi érdeklődés. A megfelelő eredmények elérése olyan eszközök olcsó sterilizálását is jelenheti, amelyek esetében ezt a költségek nem engedték meg. Ezzel a felhasználó (pl. növénynemesítő, húsfeldolgozó, stb.) komoly piaci előnyökhöz juthat. Kohászati és egyéb technológiák által kibocsátott gáznemű levegőszennyezők elbontása gyors villamos impulzusokkal generált korona kisülések segítségével jelentős irodalommal rendelkező, a kutatócsoport által sikerrel gyakorolt téma, melynek jelentősége növekszik. A kutatás nemzetközi együttműködés keretében folyik mind a Tanszéken, mind Japánban a Tokió Egyetemen. A technológia jelentős árverseny előnyben van a többi eljárással szemben, elegendő ha a szelektív katalitikus redukció költségeivel hasonlítjuk össze. Kohászati és egyéb éghető hulladékok égéshőjének meghatározása, valamint az égetés során felszabaduló gázok elemzése, lebontásuk, eliminálásuk technológiájának meghatározása témával komoly kutatási bázist hozunk létre, s egy a hazai és nemzetközi hulladék és biomassza égető közösségben egy jelentős űrt töltünk be, mivel egy helyen találkozik a több különböző szakértelem és technikai lehetőség. A talajok biológiai vizsgálata, biológiai remediálása különösen jelentős eredményekkel járhat különösen erősen szennyezett talajok esetében is. A kutatócsoport komoly nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik. A kidolgozandó eljárás rendkívül újnak számít, komoly érdeklődés mutatkozik iránta. Az egyes szennyezőanyagok környezetvédelmi határértékeit illetően nincs egységes gyakorlat az Európai tagországok között, mivel azokat számos technológiai, környezeti, de társadalmi és a szociális tényezők is befolyásolják. Az adott ipari folyamatra, vagy a dunaújvárosi környezetre vonatkozó információk lényegesen segíthetik a pontosabb tényfeltárást és a megfelelő intézkedések megtételét. Napjainkra a környezeti hatásértékeléseket is segítik az informatikai eszközök, a folyamatok előre-becslésével pedig megelőzhetők azok a visszafordíthatatlan környezeti katasztrófák, amelyekre a világ iparilag fejlett országaiban igen sok negatív példa akad. Az új, az adott térséghez, régióhoz igazított határérték-rendszer kialakítása fenntartható termelés fontos kritériuma.

5.2. Kérjük, fejtse ki a fejlesztés/projekt célját (maximum 2000 karakter) Kérjük, adja meg a projekt hosszútávú és közvetlen céljait, valamint az várt számszerűsíthető vagy egyéb módon meghatározható eredményét.

000018

A projekt hosszú távú céljai: A Dunaújvárosi Főiskola (DF)és a Pannon Egyetem (PE) hosszú távú célja, hogy a felsőoktatás és a gazdaság kapcsolatának erősítése érdekében a két felsőoktatási intézményben folyó innovációs és kutatás-fejlesztési tevékenység támogatása révén hasznosítására képes technológia- és tudástranszfer szolgáltatások kiépítse, a felsőoktatási intézmények és a vállalkozások közötti együttműködés erősítése, a közösen elért K+F+I eredmények piacra jutásának és hasznosításának elősegítse. A projekt közvetlen céljai: Több tudományterületet (matematikai és fizikai szimuláció, nanotechnológia és a felületnemesítés (surface engineering), környezeti állapotfelmérés, ökotoxikológia) érintő komplex alapkutatási tevékenység végrehajtása, melynek keretében az alábbi kiemelt célok megvalósítására kerül majd sor: • A melegalakítási, elsősorban meleghengerlési technológia számítógépes modellezéséhez szükséges adatok szisztematikus meghatározása fizikai szimuláció segítségével. • Ultrafinom vagy nanoszemcsés tömbi acélok kifejlesztése. • Acélok nanorészecskék formájában történő előállítása, vékonyrétegek épitése individuális nanorészecskékből, a nanorészecskék és a rétegek tulajdonságainak jellemzése. • Acél nanorészecskék előállítása mechanokémiai módszerrel. • Fémek és egyéb szilárd anyagok felületi struktúrájának átalakítása villamos kisülések segítségével, valamint a kisülések alkalmazása az acélipar által generált környezetszennyezés eliminálására, illetve csökkentésére. • Gyártási, ill. ipari folyamatok során keletkező szennyezőanyagok környezeti hatásának az értékelése, a kapott monitoring és toxikológiai adatok megfelelő kezelése, azok feldolgozása, a folyamatok prediktív modelljeinek a kialakítása és a megfelelő környezet- és emberegészségügyi következtetések levonása. A projekt a kutatási célok elérése mellett az alábbi részcélokat is meg kívánja valósítani: − nemzetközi kutatás-fejlesztési tapasztalatok adaptációja; − az új kutatási módszerek, tudományszervezési szemlélet és új kutatásmenedzsment kialakítása érdekében több nemzetközileg elismert hazai és külföldi kutató bevonásával innovatív kutatói team kerül létrehozása; − a kutatói utánpótlás nevelése érdekében Ph.D. hallgatók bevonása nemzetközi kutatási projektekbe; − a felsőoktatás és a vállalkozások közötti K+F együttműködések számának és intenzitásának növelése; − kiemelkedően fontos európai kutatási infrastruktúrák használatának biztosítása; − a legfontosabb nemzetközi tudományos adatbázisokhoz való hozzáférés.

5.2.1. Jelölje meg, hogy a pályázat melyik a pályázati felhívásban leírt célterületre irányul! (Egyszerre több célterület is megjelölhető.) x

Felsőoktatáshoz kötődő alapkutatási projektek megvalósulásának támogatása:

x x

Nemzetközi kutatás-fejlesztési tapasztalatok adaptációja Új kutatási módszerek, tudományszervezési szemlélet és új kutatásmenedzsment kialakítása a kutatócsoportok és az intézmények szintjén Kutatói utánpótlás nevelése, fiatal kutatók bevonása nemzetközi kutatási projektekbe A felsőoktatás és a vállalkozások közötti K+F együttműködések számának és intenzitásának növelése Kiemelkedően fontos európai kutatási infrastruktúrák használatának biztosítása

x x

000019

x

A legfontosabb nemzetközi tudományos adatbázisokhoz való hozzáférés

5.3. A projekt célcsoportja. Mutassa be a projekt közvetlen és közvetett haszonélvezőit (maximum 2000 karakter), a célcsoport projekt szempontjából lényeges körülményeit. Kérjük, ismertesse, hogyan határozta meg a projekt célcsoportját (piacelemzés vagy egyéb felmérés, meglévő ügyfelek, jogszabályi kötelezettség stb.), a célcsoport szükségletei, körülményei hogyan jelennek meg a projektben és a célcsoportot bevonta-e a projekt tervezésébe? A projekt speciális kutatási területe miatt a közvetlen célcsoport meghatározásakor alapvetően a hazai acélipari termékek gyártói kerültek felmérésre. Az elsődleges célcsoportot Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés tagjai alkotják, továbbá mindazok a vállalkozások, amelyek acélipari termékek gyártásával foglalkoznak. A kutatás-fejlesztés előkészítésébe bevontunk az egyik legnagyobb hazai acélipari termékek gyártóját, az ISD DUNAFERR-t, így az ágazat fejlesztési igényeit a DUNAFERR-rel konzultálva sikerült feltérképeznünk. A kutatási célok meghatározva.

a

célcsoport

igényeinek

figyelembe

vétele

mellett

lettek

A projekt előkészítése során az alábbi célcsoportokat azonosítottuk: Közvetlen célcsoport: − Acélipari és gépipari, valamint egyéb fémipari gyártók A kutatási eredmények hasznosítása révén új, innovatív termékek előállítására nyílik lehetőség, ami számottevően javíthatja a vállalkozások piaci helyzetét és pénzügyi eredményét. − Tőkebefektetők A kutatási eredmények alapján innovatív termékek fejlesztésének és gyártásra történő előkészítésének a finanszírozása. Közvetett célcsoport: − Egyetemi, főiskolai kutatók Az intézményekben az általuk elvégzett kutatások értékesíthetők/hasznosíthatók a társadalomban (pl.: spin-off vállalkozások segítségével) − Egyetemi, főiskolai oktatók Az egyetemi, főiskolai kutatókkal együttműködve kutatásokat végeznek illetve segítségükkel tökéletesedik a technológiai transzfer tevékenysége az egyes intézményeknek. − Egyetemi, főiskolai vezetők Az értékesített eredmények és a befolyt többlet bevétel segítségével a felsőoktatási intézmények üzemeltetését irányítják, valamint további fejlesztések megvalósítását kezdeményezhetik.

5.4. Mutassa be a fejlesztés részletes szakmai tartalmát. (maximum 4000 karakter). Kérjük, hogy mindenképpen térjen ki a következőkre: a projekt fő tevékenységei, az egyes tevékenységek eredménye és hozzájárulása a projekt céljához a tevékenységek esetében érvényesítendő szakmai/műszaki követelmények/szabványok és az ezek érvényesülését biztosító előírások/tervek megléte

000020

az egyes tevékenységek esetében alkalmazott technológia/módszertan leírása (amennyiben értelmezhető)

A projekt hat egymástól elkülönülő, de mégis szervesen egymásra épülő és összekapcsolódó részből áll. A részterületeken belül természetesen vannak alapkutatáshoz és alkalmazott kutatáshoz egyaránt közeleső területek, az egyes részfeladatok jellegét az adott részfeladat megoldása érdekében elvégzendő K+F tevékenység adja. 1. KUTATÁSI TERÜLET A melegalakítási, elsősorban meleghengerlési technológia számítógépes modellezéséhez szükséges adatok szisztematikus meghatározása fizikai szimuláció segítségével. Közismert, hogy ma már az összetett melegalakítási, meleghengerlési technológiák számítógépes modellezésére megbízható eredményt szolgáltató szoftverek állnak rendelkezésünkre. Az ISD Dunaferr Zrt. és a Dunaújvárosi Főiskola birtokában van a HSMM szoftver, amely alkalmas a többlépcsős meleghengerlés szimulációjára. Ahhoz, hogy ezt a szoftvert az ISD Dunaferr Zrt. teljes acélminőség választékára alkalmazni lehessen, meg kell határozni mindazokat a jellemzőket, amelyeket a szoftver bemenő adatként kezel. A célzott alapkutatási tevékenység lényege tehát az, hogy a GLEEBLE 3800-as termomechanikus szimulátorral meghatározzuk a szükséges input adatokat. Az input adatok meghatározásához számos új mérési módszert kell meghonosítani, és ki kell dolgozni az új módszerekkel kapott eredmények értékelési módszereit is. A meghatározandó adatok között az acélok melegalakítására vonatkozó konstitutív anyagegyenletek alakjának és állandóinak meghatározását, az ausztenit statikus vagy dinamikus megújulásának és újrakristályosodásának határhőmérsékletét a mikroötvözők által alkotott karbidok és nitridek kiválási folyamatait jellemző állandókat, az ausztenit szemcsedurvulási kinetikáját leíró függvények állandóit stb. említjük. A vizsgálati módszerek birtokában a jelenleg gyártott és a műszaki fejlesztés eredményeképpen a későbbiekben gyártandó acélokra nézve egy folyamatosan bővülő adatbázis jön létre, amely az üzemi gyártástechnológia tervezésének megbízható alapját fogja jelenteni. A célzott alapkutatási tevékenység kiváló lehetőséget biztosít a főiskolai hallgatóknak TDK dolgozatok és szakdolgozatok készítéséhez. Egy-egy ilyen munka egy-egy acélra vonatkozó input adatok teljes körének vagy azok egy-egy részcsoportjának feldolgozását jelenti. 2. KUTATÁSI TERÜLET Ultrafinom vagy nanoszemcsés tömbi acélok kifejlesztése A nanoszerkezetű anyagokkal foglalkozó kutatómunka ma már szinte külön tudományterületet jelent, de ezen a területen belül ma még kevés eredmény ismert a tömbi nanoszerkezetű acélokkal kapcsolatban. Nem világos például, hogy a szemcseméret és a folyáshatár közötti kapcsolat milyen szemcseméretig érvényesül, illetve az sem tisztázott, hogy milyen szemcseméretig képzelhető el diszlokációk jelenléte az egyes krisztallitokban. Modellanyagokon, elsősorban rézen az ún. könyöksajtolási módszerrel részletesen tanulmányozták a nanoszemcsés állapot kialakulását. Amennyiben a modellanyagokon megismert mechanizmusokat más kristályszerkezetű anyagokban is érvényre tudnánk juttatni, várható, hogy a legalább 300–500 nanométeres szemcseméret acélokban is elérhető lesz. Az ultrafinom vagy nanoszemcsés állapot elérésére többféle lehetőség is kínálkozik. A lehetséges utak közül két variációt kívánunk tanulmányozni. Az első lehetőséget a Gleeble 3800-as termomechanikus szimulátorhoz adaptálható STRAINMAX egység kínálja. Ennek az egységnek a beszerzése folyamatban van. Ezzel a berendezéssel – amint a neve is mutatja – az alakított minta méretének megtartásával érhető el nagymértékű képlékeny alakváltozás (SPD). A másik lehetőséget az ún. lágy martenzites szövetű minták hidegalakítása és az ezt követő újrakristályosodása jelenti. Ennek a módszernek a lényege az, hogy a képlékeny alakváltozás egy jelentős részét a lágy martenzit képződése során létrejövő nagy

000021

diszlokációsűrűség helyettesíti. A lágy martenzit képződésének folyamata, a nagy diszlokácósűrűségű lágy martenzitben lejátszódó alakváltozási folyamatok mechanizmusainak tanulmányozása számos, fémtani szempontból új felismeréshez vezethet. Azt is megemlítjük, hogy ez a technológiai variáció a jelenlegi ipari technológiákhoz is jól illeszkedik. Mindhárom felsorolt téma lényegében a képlékeny alakváltozás közben lejátszódó mechanizmusok részleteinek felderítésére irányul. Az új felismerések egyes esetekben viszonylag rövid, más esetekben hosszabb távon új tulajdonság együttesű, nagy hozzáadott értékű termékek kifejlesztéséhez vezetnek. 3. KUTATÁSI TERÜLET Acélok nanorészecskék formájában történő előállítása, vékonyrétegek épitése individuális nanorészecskékből, a nanorészecskék és a rétegek tulajdonságainak jellemzése Az acélok tulajdonságaiban a szemcseméret csökkentése hatására létrejövő változások felderítése mind tudományos értelemben, mind gyakorlati szempontból komoly kihívás. A tulajdonságok méretfüggésére vonatkozó eredmények kiemelkedő jelentőségét az adja, hogy ezekre alapozva dolgozhatók ki új, az eddigieknél jobb, tökéletesebb tulajdonságokkal rendelkező termékek előállítását lehetővé tevő technológiák. Mai tudásunk alapján a tömbi acélokban képlékeny alakváltozással kialakítható minimális szemcseméretek a néhány száz nanométeres tartományba esnek. Az anyag néhány, vagy néhány tíz nanométeres mérettartománybeli viselkedésének feltérképezésére más megközelítést javaslunk. Ez a bottom-up tipusú közelítés tervezett méretű – a képlékeny alakváltozás során elérhetőnél legalább egy nagyságrenddel kisebb – acél nanorészecskék közvetlen előállítását, ezek, és az ezekből felépített rétegek, mint modellrendszerek szerkezetének és makroszkópikus tulajdonságainak kísérleti meghatározását tűzi ki célul. Ez a prekompetitiv alapkutatás annak a kérdésnek a megválaszolásával, hogy hogyan változnak az anyagtulajdonságok az építőelemek jelentős méretcsökkenése során, szervesen egészítené ki a nagyobb mérettartományra érvényes eredményeket. 4. KUTATÁSI TERÜLET Acél nanorészecskék előállítása mechanokémiai módszerrel A nanoszerkezetű acélok előállítását két, szemléletében is különböző módszerrel valósíthatjuk meg. Ismeretes az a „top-down” a szemcsék méretét tekintve fentről-lefelé haladó, a mikrostruktúrájú tömbi anyagból nanoszerkezetű végtermékeket megvalósító technika, az előzőekben már bemutatott nagymértékű képlékeny alakváltozás (Severe Plastic Deformation, SPD). A másik nanotechnológiai megközelítés a „bottom-up” a szemcsék méretét tekintve lentről-felfelé építkező technológiák sora, ahol a vékonyrétegek és a tömbi anyagok individuális nanorészecskékből, majd nanorészecskék sokaságából tevődnek össze. Az acél nanorészecskék szemcsméretét, szemcseméreteloszlását és az egyéb ötvözők hatékony diszpergálását nanoőrlővel biztosítjuk. A részfeladat további „bottom-up” lépéseit, mint a nanoszerkezetű vékonyréteg és a tömbi acél előállítását a pormetallurgia egyéb ismert eszközeivel, szárazpréssel és színtereléssel végezzük. Megvizsgáljuk, hogy a Gleeble 3800as pulzáló üzemmódban és védőatmoszférában is működő termomechanikus berendezés, milyen hatásfokkal alkalmazható a nanoszerkezetű acél színterelő eszközeként. Az acél nanorészecskék előállításához egy nagyhatékonyságú, inert atmoszférájú nanoőrlőt használunk. A rozsdamentes és saválló acélből rendelkezésünkre álló alkatrészek biztosítják a szennyezőmentes, tiszta technológiát az acél nanorészecskék gyártásához. Az igény szerint alkalmazható inert atmoszféra az acélpor keverékekben stabil kémiai kötések kialakulását teszi lehetővé. Az ily módon kialakított nanoőrlő – az acél nanorészecskék előállításának feltételeként – nagyobb hatékonyságot és keskenyebb szemcseméret eloszlást biztosít. Előnye, gyakorlati és egyben tudományos szükségessége a következők szerint összegezhető. •

A nanoőrlő berendezés (bolygómalom, 500 ford/perc) működési elve, valamint felépítése is lényegesen különbözik az eddigi ismert malmoktól. Az eltérő működési elv biztosítja a nagyobb hatékonyságot, a jobb keveredést, diszpergálást, a kisebb szemcseméretet, sőt

000022

a mechanokémiai aktivációt. Ezáltal, már a nagyhatékonyságú őrlés hatására, a technológiai sor első fázisában, minőségileg új anyagokat, acél nanorészecskéket állíthatunk elő. •

A nanoőrlő felépítése és működési elve a lehető legtisztább porgyártást biztosítja, mivel több alkotórésze rozsdamentes, illetve saválló acélból készül (tartály, keverők és az őrlőgolyók). Ezzel ellentétben, az eddig ismeretes őrlőmalomban az őrlőkelyhek és az őrlőgolyók csak korundból állnak rendelkezésünkre, így a jelenlegi gyártás során az alumíniumoxid szennyező kiküszöbölhetetlen.

•

A nanoőrlőben, inert atmoszférában őrölhetjük az alapanyagokat, acél porkeverékeket. Ily módon, a lejátszodó mechanikai aktiváció során olyan stabil kémiai kötéseket hozhatunk létre, amelyek a további technológiai lépésekben is jellemezni fogják az új tulajdonságú tömbi anyagainkat.

Lényeges szempont, hogy a nanoőrlőben inert atmoszférát is alkalmazhatunk, így a porkeverékekben, mechanokémiai reakció hatására stabil kémiai kötések alakulhatnak ki. Ily módon, már az előállítási folyamat első fázisában, olyan új anyagokat hozhatunk létre, amelyek a technológiai sor további lépéseiben alapot szolgáltatnak az új tulajdonságú nanoszerkezetű acélok kifejlesztéséhez. Emellett, a rendelkezésünkre álló acél alkatrészek biztosítják szennyezőmentes, tiszta technologiát az acél nanorészecskék gyártásához. A nanoőrlő tehát nemcsak nagyobb hatékonyságot, és szűkebb szemcseméret tartományt biztosítj, hanem lényegében alapkövetelménye az új tulajdonságú acél nanorészecskék előállításának. 5. KUTATÁSI TERÜLET Fémek és egyéb szilárd anyagok felületi struktúrájának átalakítása villamos kisülések segítségével, valamint a kisülések alkalmazása az acélipar által generált környezetszennyezés eliminálására, illetve csökkentésére Ismeretes, hogy villamos kisülések szilárd felületre való irányítása a felület struktúrájának átalakulását okozza, a kisülés fajtájától és intenzitásától függően. A villamos kisülés erodálja a fém felületeket szikraforgácsolás esetében. A nem vezető felületek felszínének nedvesíthetőségét (festhetőségét és forraszthatóságát), egyéb adhéziós tulajdonságait, felületkémiai viselkedését változtathatjuk meg a kezeléssel. Ha a kisülés intenzitása elegendően nagy, a felület bizonyos vastagságáig akár amorf állapotot alakíthatunk ki.. Nagyfrekvenciás (Rf, és mikrohullámú) kisülésben kialakuló plazma és anyagbevitel esetében sokféle bevonatott alakíthatunk ki a szilárd anyag felületén, legyen az fém, polimer, vagy egyéb anyag, akár teflon is. Így könnyen festhetővé válik a polietilén vagy a teflon felülete is. Mind a rádiófrekvenciás, mind a mikrohullámú villamos kisülés (plazma) esetében az anyagok szabad felületi energiája a kisülési teljesítménnyel arányosan nő. A megfelelő kisülési energiák és egyéb körülmények esetében a felületes olyan réteg alakítható ki, amely irizáló, illetve különleges színű bevonatot eredményezhet. Könnyen színezhető a rozsdamentes acél is a saját anyagában, az időjárásnak ellenálló módon. Polimerek felületén hosszan megmaradó villamosan töltés alakítható, s ezzel a mai környezetvédelemben egyre szélesebb körben használt elektrét anyagú zsákos szűrők fejleszthetők ki hazai körülmények között. Kísérleteink szerint felületek villamos kisüléssel való besugárzása eltávolítja az azokra rátapadt gázokat, s vákuum berendezések teljesítményének növelését teszi lehetővé az ultra nagy vákuum előállításában költségkímélő módon. Bizonyos, nehezen eltávolítható (mind a gyártás során keletkező, mind a később a felületre lerakódott szerves) szennyezések egyen, vagy váltakozó áramú villamos kisüléssel eltávolíthatók. Ugyancsak eltávolíthatók orvosi berendezésekről az esetlegesen jelenlevő biológiai szennyeződések. Másként nehezen megvalósítható sterilizáló berendezés készíthető a felület csendes villamos kisüléssel történő besugárzásával. A kohászati és egyéb iparágak által termelt gáznemű (és szilárd) levegőszennyezők eltávolíthatók gyors villamos kisülések segítségével a kísérleteink szerint.

000023

A kohászati vertikum egyik fontos eleme a koksz előállítása a beérkező szenekből. A legtöbb esetben a kiválasztás legfontosabb szempontja a kokszolhatóság, illetve a fűtőérték. Környezetvédelmi szempontból a kéntartalom, a gyártás során keletkező VOC-k (illékony anyagok) legalább ilyen fontosak. A környezetvédelmi szempontok figyelembe vételével célszerű a beékezett szenek várható emissziójának meghatározása, amit általában el is végeznek, azonban a keletkező szennyezők eliminálhatóságára nézve ritkán történnek vizsgálatok. A célzott alapkutatási tevékenység során a Természettudományi és Környezetvédelmi Tanszék eddigi kutatási szakértelmére, a meglévő és a főiskola nyertes TIOP projektjének keretében beszerzendő eszköz és műszerparkra támaszkodva a fentebb leírt vizsgálatok elvégzését tervezzük a későbbekben leírt tartalommal és ütemezésben. 6. KUTATÁSI TERÜLET Gyártási, ill. ipari folyamatok során keletkező szennyezőanyagok környezeti hatásának az értékelése, a kapott monitoring és toxikológiai adatok megfelelő kezelése, azok feldolgozása, a folyamatok prediktív modelljeinek a kialakítása és a megfelelő környezet- és ember-egészségügyi következtetések levonása Az ipari tevékenység miatt talajba került szennyezőanyagok hatásának megbízható értékelésére napjainkban egyre nagyobb szükség van. Dunaújvárosban a kérdés tanulmányozását kulcsfontosságúvá teszi, hogy olyan ipari körzetről van szó, amelynél újabb üzemek belépésével is számolni lehet és kell. A környezetszennyező anyagok hatásértékelésénél olyan környezetvédelmi határértékeket állapítanak meg, ahol általában egyféle anyagnak a jelenlétére, a különböző tesztmódszerek általi kimutatására fókuszálnak. A város példája is igazolja azonban, hogy ezek kombinációinak az együttes megjelenése az egyedi értékek környezeti hatását szinergista módon fokozni, rosszabbítani is képes. Szükség van tehát olyan vizsgálatokra, ahol a városban jelenlevő szennyezések pontos számbavételét, dokumentálását követően a szennyezőanyagok hatásértékelését: •

laboratóriumi, in vitro és helyszíni, in situ körülmények között,

•

egyedi szennyezőkre és kombinációikra is,

•

rövidtávon és tartamhatásban is számba vesszük.

000024

5.5. Mutassa be a projekt tevékenységek szerinti ütemezését (kérjük tervezett beszerzéseit is tevékenységeket/beszerzéseket a projekt tényleges megkezdésétől számítva mutassa be, negyedéves bontásban A projekt tevékenységének ütemezése 2008 2009 3.n.év 4.n.év 1.n.év 2.n.év 3.n.év

4.n.év

1.n.év

2010 2.n.év 3.n.év

4.n.év

megjeleníteni).

A

2011 1.n.év 2.n.év

I. Projekt előkészítési szakasz Közbeszerzési eljárások lebonyolítása Helyzetemezés, szükségletfelmérés Megvalósathatósági tanulmány elkészítése Konzocriumi megállapodás megkötése Pályázati dokumentáció összeállítása Pályázat benyújtása II. Projekt megvalósítási szakasz Projektszervezet létrehozása Közbeszerzési eljárások lebonyolítása Kutatási feladatok végrehajtása 1. Meleghengerlés közben lejátszódó, a melegen hengerelt szalag tulajdonságait befolyásoló folyamatok kutatása a HSMM szoftverhez való csatlakozáshoz 1.1 Értékelő tanulmány a HSMM szoftver leírására alapozva a meleghengerlés közben lejátszódó, a melegen hengerelt szalag tulajdonságait befolyásoló folyamatokról, hatásokról 1.2 HSMM szoftver futtatásához szükséges anyagjellemzők és azoknak függéségeit leíró egyenletek állandóinak meghatározását szolgáló fizikai szimulációs és fémtani vizsgálati módszerek kidolgozása 1.3 Az 1.2. pontban rögzített módszerek eredményeit a HSMM szoftver struktúrájának megfelelő összegző adatbázis felépítésének kidolgozása 1.4 A HSMM szoftver futtatásához szükséges adatok meghatározása a Gleeble 3800-as termomechanikus szimulátorral, az elvégzett fizikai szimulációs kísérletek és azok eredményeinek feldolgozása, és a kidolgozott adatbázisba való betöltése 2. Az ultrafinom és a nanoszerkezetű tömbi anyagok szemcseszerkezete és tulajdonságai közötti kapcsolat, továbbá a domináns hatásmechanizmusok kutatása 2.1 Elméleti összefoglaló tanulmány készítése az ultrafinom és a nanoszerkezetű tömbi anyagok szemcseszerkezete és tulajdonságai közötti kapcsolatról, az ezeket az anyagokat alkotó krisztallitok és a szemcsék közötti határok reális szerkezetéről 2.2 Összefoglaló tanulmány készítése az UFG vagy nanoszemcsés állapothoz vezető technikai és technológiai lehetőségekről 2.3 Az UFG és a nanoszemcsés állapot kialakulása az SPD és a komplex technológiák esetén (irodalmi tanulmány) 2.4 A kísérleti és modellanyagok kiválasztása, beszerzése 2.5 A STRAINMAX egység üzembehelyezése, alapkísérletek elvégzése 2.6 A t.k.sz. rácsú vassal és a f.k.sz. rácsú rézzel végzett modellkísérletek az UFG és a nanoszemcsék kialakulási mechanizmusának nyomonkövetése céljából ECAPos és STRAINMAX-os kísérletekkel

000025

A projekt tevékenységének ütemezése 2008 2009 3.n.év 4.n.év 1.n.év 2.n.év 3.n.év

4.n.év

1.n.év

2010 2.n.év 3.n.év

4.n.év

2011 1.n.év 2.n.év

2.7 Modell kidolgozása, illetve a megfelelő modellek pontosítása a t.k.sz. és a f.k.sz. rácsú modellanyagokon végzett alakítási kísérletek alapján 2.8 Az újrakristályosodás egyes részfolyamatainak tanulmányozása az SPD-n átesett mintákon. Az alakítás mértékének hatása a szemcseméretre. 2.9 Edzési kísérletek a lágy (léces) martenzit képződési mechanizmusának megismerésére 2.10 Az edzett + alakított minták alakváltozási mechnizmusának tisztázása, a csak alakított minták viselkedésétől való eltérés figyelembevételével 2.11 Az erősen alakított, léces martenzites kiinduló állapotú minták újrakristályosodásának tanulmányozása az optimális Rm•A80 szorzatot biztosító hőkezelési variáció meghatározása céljából 2.12 A léces martenzites szövetű, hidegen hengerelt majd lágyított acéllemez felhasználási tulajdonságainak meghatározása, az ipari megvalósíthatóság elemzése 3. Acélok nanorészecskék formájában történő előállítása, vékonyrétegek épitése individuális nanorészecskékből, a nanorészecskék és a rétegek tulajdonságainak jellemzése 3.1 Individuális nanorészecskék (nanokristályok) gáz- és folyadék környezetben történő előállítására vonatkozó információk összegyűjtése és kritikai elemzése 3.2 Nanorészecskék és nanorétegek építése ultrarövid impulzusú lézerekkel keltett plazmából 3.3 Az építőelemek mérete, a fizikai- illetve kémiai szerkezet és az anyag tulajdonságai közötti összefüggések feltérképezése elektronmikroszkópia, elektronspektroszkópiai és pásztázó tűszondás mikroszkópiai módszerek alkalmazásával 3.4 A top-down (Lásd 2. és 4. kutatási terület) és bottom-up közelítésekből kapott információk összevetése. Ennek alapján a részecskeméret és a tulajdonságok közötti kapcsolat kvalitatív megadása 4. Acél nanorészecskék előállítása mechanokémiai módszerrel 4.1 Acélok nanorészecskék formájában történő előállítása 4.2 Vékonyrétegek építése individuális nanorészecskékből „spin coating” technikával 4.3 Nanorészecskék és rétegek tulajdonságainak jellemzése 5. Fémek és egyéb szilárd anyagok felületi struktúrájának átalakítása villamos kisülések segítségével, valamint a kisülések alkalmazása az acélipar által generált környezetszennyezés eliminálására, illetve csökkentésére 5.1 Különböző acélok felületének módosítása villamos kisülésekkel

5.2 Különböző műanyagok, polimerek felületének módosítása villamos kisülésekkel 5.3 Különböző fémfelületek felületi struktúrájának átalakítása annak érdekében, hogy különböző és optikailag attraktív felületek alakuljanak ki

000026


4.n.év

1.n.év

2010 2.n.év 3.n.év

4.n.év

2011 1.n.év 2.n.év

5.4 Orvosi, mezőgazdasági eszközök villamos plazma kisülésekkel történő sterilizálásának kidolgozása

5.5 A villamos kisülések és egyéb felületkezelési technológiák összehasonlítása az 5.1.1.-5.1.4. pontokban leírt esetekre 5.6 Kohászati és egyéb ipari berendezések által kibocsátott gáznemű és nanométer nagyságrendű (PM0,5) szennyező anyagok eltávolítása korona impulzusokkal – az intézmény nyertes TIOP projektjének keretében beszerzendő eszközök alkalmazásával 6. Gyártási, ipari folyamatok során keletkező szennyezőanyagok környezeti hatásának értékelése, kapott monitoring és toxikológiai adatok kezelése, feldolgozása, folyamatok prediktív modelljeinek a kialakítása, a megfelelő következtetések levonása 6.1 A talaj, víz és levegőszennyezőanyagok környezeti terhelésének számbavétele, monitoringja és dokumentációja Dunaújvárosban 6.2 Laboratóriumi és helyszíni talajvizsgálati eredmények összehasonlító értékelése a szennyezettség környezeti hatásának megítéléséhez 6.3 A szennyezők és azok kombinációnak összehasonlító hatásértékelése a város különböző pontjairól vett talaj, víz és levegőmintákban (mennyiségi és minőségi mutatók) 6.4 A szennyezők rövid-távú és tartamhatású értékelése szennyezett és kontroll, szennyezetlen körülményekhez viszonyítva Marketing tevékenysége Szakmai elemzések és eredmények publikációja Sajtóközlemények kibocsátása Projekt honlap kialakítása Konferenciák szervezése Workshopok szervezése Részvétel hazai szakmai konferenciákon Részvétel külföldi szakmai konferenciákon Rendezvényekhez kapcsolódó kiadványok elkészíttetése Ajándéktárgyak beszerzése PR rövidfilm elkészítése Tájékoztatás, nyilvánosság biztosításával kapcsolatos tevékenységek Kommunikációs terv elkészítése Projekt indító rendezvény szervezése Sajtóközlemények kibocsátása Tájékoztató tábla elkészítése és kihelyezése Szakmai elemzések és eredmények publikációja

000027


4.n.év

1.n.év

2010 2.n.év 3.n.év

4.n.év

2011 1.n.év 2.n.év

Információs kiadványok és ajándéktárgyak készítése Fotó dokumentáció készítése PR rövidfilm elkészítése Projektzáró rendezvény szervezése Projektmenedzsment tevékenységek Monitoring jelentések összeállítása Támogatás kifizetésének igénylése Kutatási projekt lezárása

000028

5.6. A projekt költségvetése (főpályázóként és konzorciumi partnerenként külön, valamint összesítve is kitöltendő!) 5.6.1 Elszámolható költségek és tevékenységek

Projekt összesen Tevékenységekköltségkategóriák

11. IMMATERIÁLIS JAVAK 111. Alapításátszervezés aktivált értéke 112. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke 113. Vagyoni értékű jogok 114. Szellemi termékek

Projekt előkészítés költségei

Projekt menedzsment költségei

Projekt szakmai megvalósításával összefüggő költségek

Projekt megvalósításához igénybevett szolgáltatások

Egyéb szolgáltatások

Átalakítás, bővítés, felújítás, eszközbeszerzés

Egyéb, a projekt végrehajtásával összefüggő (általános) költség

Összesen

TERV (E Ft)

TERV (E Ft)

TERV (E Ft)

TERV (E Ft)

TERV (E Ft)

TERV (E Ft)

TERV (E Ft)

TERV (E Ft)

85%

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

85%

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

85%

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

85%

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

Támogatási intenzitás

85%

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

TÁRGYI ESZKÖZÖK 12. INGATLANOK ÉS KAPCSOLÓDÓ VAGYONI ÉRTÉKŰ JOGOK 121. Földterület, termőföld

85%

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

85%

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

85%

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

122. Telek, telkesítés 123. Épületek, épületrészek, tulajdoni hányadok 124. Egyéb építmények 125. Üzemkörön kívüli ingatlanok, épületek 126. Ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok 13. MŰSZAKI BERENDEZÉSEK, GÉPEK, JÁRMŰVEK 131. Termelő gépek, berendezések, szerszámok, gyártóeszközök 132. Termelésben közvetlenül résztvevő járművek 14. EGYÉB BERENDEZÉSEK, FELSZERELÉSEK, JÁRMŰVEK 141. Üzemi (üzleti) gépek, berendezések, felszerelések

85%

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

85%

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

85%

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

85%

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

85%

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

85%

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

85%

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

85%

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

85%

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

85%

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

85%

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

85%

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

85%

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

RÁFORDÍTÁSOK 51. ANYAGKÖLTSÉG 511. Vásárolt anyagok költségei 513. Egyéb anyagköltség

85%

13680,0

45049,2

317255,76

87600,0

9400,0

0,0

24192,0

497176,96

85%

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

21600,0

21600,0

85%

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

21600,0

21600,0

85%

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

519. Anyagköltség

85%

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

142. Egyéb járművek 143. Irodai, igazgatási berendezések és felszerelések 144. Üzemkörön kívüli berendezések, felszerelések, járművek

000029

Tevékenységekköltségkategóriák









Összesen

TERV (E Ft)

TERV (E Ft)

TERV (E Ft)

TERV (E Ft)

TERV (E Ft)

TERV (E Ft)

TERV (E Ft)

TERV (E Ft)

13680,0

24000,0

13140,0

87600,0

9400,0

0,0

2592,0

150412,0

megtérülés 52. IGÉNYBE VETT SZOLGÁLTATÁSOK KÖLTSÉGEI 521. Szállításrakodás, raktározás költségei

85%

85%

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

522. Bérleti díjak

85%

0,0

0,0

0,0

4560,0

0,0

0,0

0,0

4560,0

Iroda bérleti díjak Gépjármű bérleti díjak

85%

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

85%

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

85%

0,0

0,0

0,0

4560,0

0,0

0,0

0,0

4560,0

85%

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

85%

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

85%

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

85%

0,0

0,0

13140,0

0,0

0,0

0,0

0,0

13140,0

85%

13680,0

24000,0

0,0

83040,0

9400,0

0,0

2592,0

132712,0

85%

0,0

0,0

0,0

73560,0

0,0

0,0

0,0

73560,0

85%

13080,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

13080,0

85%

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

85%

0,0

0,0

0,0

0,0

6000,0

0,0

0,0

6000,0

Egyéb bérleti díjak 523. Karbantartási költségek 524. Hirdetés, reklám, propaganda költségek 525. Oktatás és továbbképzés költségei 526. Utazási és kiküldetési költségek (napidíj nélkül) 529. Egyéb igénybe vett szolgáltatások költségei Mérnöki, szakértői díjak Tervek, tanulmányok fejlesztésének, kivitelezésének költsége Rendezvényszervezés költsége Nyilvánosság biztosításának költsége Közbeszerzési eljárások lebonyolításával kapcsolatos költségek

85%

600,0

0,0

0,0

0,0

2400,0

0,0

0,0

3000,0

Könyvvizsgálói díjak Műszaki, ellenőri költségek Ki nem emelt egyéb igénybe vett szakmai szolgáltatások költségei 53. EGYÉB SZOLGÁLTATÁSOK KÖLTSÉGEI 531. Hatósági igazgatási, szolgáltatási díjak, illetékek 532. Pénzügyi, befektetési szolgáltatási díjak

85%

0,0

0,0

0,0

0,0

1000,0

0,0

0,0

1000,0

85%

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

85%

0,0

24000,0

0,0

9480,0

0,0

0,0

2592,0

36072,0

85%

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

85%

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

85%

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

533. Biztosítási díj 534. Költségként elszámolandó adók, járulékok, termékdíj 539. Különféle egyéb költségek

85%

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

85%

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

85%

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

54. BÉRKÖLTSÉG 55. SZEMÉLYI JELLEGŰ EGYÉB KIFIZETÉSEK 551. Munkavállalóknak, tagoknak fizetett személyi jellegű kifizetések 552. Jóléti és kulturális költségek 559. Egyéb személyi jellegű kifizetések

85%

0,0

15840,0

230868,0

0,0

0,0

0,0

0,0

246708,0

85%

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

85%

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

85%

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

85%

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

000030


5591. Kiküldetés napidíja 5599. Egyéb ki nem emelt személyi jellegű kifizetések 56. BÉRJÁRULÉKOK 561. Nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási járulék 562. Egészségügyi hozzájárulás 563. Munkaadói járulék 564. Szakképzési hozzájárulás 569. Egyéb bérjárulék EGYÉB RÁFORDÍTÁSOK 57. ÉRTÉKCSÖKKENÉS 87. PÉNZÜGYI MŰVELETEK RÁFORDÍTÁSAI








Összesen

TERV (E Ft)

TERV (E Ft)

TERV (E Ft)

TERV (E Ft)

TERV (E Ft)

TERV (E Ft)

TERV (E Ft)

TERV (E Ft)

85%

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

85%

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

85%

0,0

5209,2

73247,76

0,0

0,0

0,0

0,0

78456,96

85%

0,0

4593,6

66951,72

0,0

0,0

0,0

0,0

71545,32

85%

0,0

140,4

982,8

0,0

0,0

0,0

0,0

1123,2

85%

0,0

472,2

5313,24

0,0

0,0

0,0

0,0

5788,44

85%

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

85%

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

85%

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

85%

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

85%

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

13680,0

45049,2

317255,76

87600,0

9400,0

0,0

24192,0

497176,96

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

13680,0

45049,2

317255,76

87600,0

9400,0

0,0

24192,0

497176,96


ÖSSZESEN TARTALÉK MINDÖSSZESEN

Dunaújvárosi Főiskola – konzorciumvezető partner Tevékenységekköltségkategóriák

11. IMMATERIÁLIS JAVAK 111. Alapításátszervezés aktivált értéke 112. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke 113. Vagyoni értékű jogok 114. Szellemi termékek








Összesen

TERV (E Ft)

TERV (E Ft)

TERV (E Ft)

TERV (E Ft)

TERV (E Ft)

TERV (E Ft)

TERV (E Ft)

TERV (E Ft)

85%

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

85%

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

85%

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

85%

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0


85%

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0


85%

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

85%

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

85%

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

122. Telek, telkesítés 123. Épületek, épületrészek, tulajdoni hányadok 124. Egyéb építmények 125. Üzemkörön kívüli ingatlanok, épületek 126. Ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok 13. MŰSZAKI BERENDEZÉSEK, GÉPEK, JÁRMŰVEK 131. Termelő gépek, berendezések,

85%

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

85%

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

85%

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

85%

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

85%

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

85%

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

85%

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

000031


szerszámok, gyártóeszközök 132. Termelésben közvetlenül résztvevő járművek 14. EGYÉB BERENDEZÉSEK, FELSZERELÉSEK, JÁRMŰVEK 141. Üzemi (üzleti) gépek, berendezések, felszerelések 142. Egyéb járművek 143. Irodai, igazgatási berendezések és felszerelések 144. Üzemkörön kívüli berendezések, felszerelések, járművek








Összesen

TERV (E Ft)

TERV (E Ft)

TERV (E Ft)

TERV (E Ft)

TERV (E Ft)

TERV (E Ft)

TERV (E Ft)

TERV (E Ft)

85%

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

85%

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0


85%

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

85%

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

85%

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

85%

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

RÁFORDÍTÁSOK 51. ANYAGKÖLTSÉG 511. Vásárolt anyagok költségei 513. Egyéb anyagköltség 519. Anyagköltség megtérülés 52. IGÉNYBE VETT SZOLGÁLTATÁSOK KÖLTSÉGEI 521. Szállításrakodás, raktározás költségei

85%

13680,0

45049,2

279007,2

75600,0

9400,0

0,0

24192,0

446928,4

85%

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

21600,0

21600,0

85%

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

21600,0

21600,0

85%

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

85%

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

85%

13680,0

24000,0

13140,0

75600,0

9400,0

0,0

2592,0

138412,0

85%

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0


85%

0,0

0,0

0,0

4560,0

0,0

0,0

0,0

4560,0


85%

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

85%

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

85%

0,0

0,0

0,0

4560,0

0,0

0,0

0,0

4560,0

85%

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

85%

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

85%

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

85%

0,0

0,0

13140,0

0,0

0,0

0,0

0,0

13140,0

85%

13680,0

24000,0

0,0

71040,0

9400,0

0,0

2592,0

120712,0

85%

0,0

0,0

0,0

71040,0

0,0

0,0

0,0

71040,0

85%

13080,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

13080,0

85%

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

85%

0,0

0,0

0,0

0,0

6000,0

0,0

0,0

6000,0

Egyéb bérleti díjak 523. Karbantartási költségek 524. Hirdetés, reklám, propaganda költségek 525. Oktatás és továbbképzés költségei 526. Utazási és kiküldetési költségek (napidíj nélkül) 529. Egyéb igénybe vett szolgáltatások költségei Mérnöki, szakértői díjak Tervek, tanulmányok fejlesztésének, kivitelezésének költsége Rendezvényszervezés költsége Nyilvánosság biztosításának költsége Közbeszerzési eljárások lebonyolításával kapcsolatos költségek Könyvvizsgálói díjak Műszaki, ellenőri költségek Ki nem emelt egyéb igénybe vett szakmai szolgáltatások költségei

85%

600,0

0,0

0,0

0,0

2400,0

0,0

0,0

3000,0

85%

0,0

0,0

0,0

0,0

1000,0

0,0

0,0

1000,0

85%

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

85%

0,0

24000,0

0,0

0,0

0,0

0,0

2592,0

26592,0

000032








Összesen

TERV (E Ft)

TERV (E Ft)

TERV (E Ft)

TERV (E Ft)

TERV (E Ft)

TERV (E Ft)

TERV (E Ft)

TERV (E Ft)

85%

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

85%

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

85%

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0


85%

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

85%

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

85%

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

54. BÉRKÖLTSÉG 55. SZEMÉLYI JELLEGŰ EGYÉB KIFIZETÉSEK 551. Munkavállalóknak, tagoknak fizetett személyi jellegű kifizetések 552. Jóléti és kulturális költségek 559. Egyéb személyi jellegű kifizetések 5591. Kiküldetés napidíja 5599. Egyéb ki nem emelt személyi jellegű kifizetések 56. BÉRJÁRULÉKOK 561. Nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási járulék 562. Egészségügyi hozzájárulás 563. Munkaadói járulék 564. Szakképzési hozzájárulás 569. Egyéb bérjárulék EGYÉB RÁFORDÍTÁSOK 57. ÉRTÉKCSÖKKENÉS 87. PÉNZÜGYI MŰVELETEK RÁFORDÍTÁSAI

85%

0,0

15840,0

202140,0

0,0

0,0

0,0

0,0

217980,0

85%

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

85%

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

85%

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

85%

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

85%

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

85%

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

85%

0,0

5209,2,8

63727,2

0,0

0,0

0,0

0,0

68936,4

85%

0,0

4593,6

58620,6

0,0

0,0

0,0

0,0

63214,2

85%

0,0

140,4

655,2

0,0

0,0

0,0

0,0

795,6

85%

0,0

475,2

4451,4

0,0

0,0

0,0

0,0

4926,6

85%

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

85%

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

85%

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

85%

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

85%

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

13680,0

45049,2

279007,2

75600,0

9400,0

0,0

24192,0

446928,4

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

13680,0

45049,2

279007,2

75600,0

9400,0

0,0

24192,0

446928,4


53. EGYÉB SZOLGÁLTATÁSOK KÖLTSÉGEI 531. Hatósági igazgatási, szolgáltatási díjak, illetékek 532. Pénzügyi, befektetési szolgáltatási díjak


ÖSSZESEN TARTALÉK MINDÖSSZESEN

Pannon Egyetem – konzorciumi partner Tevékenységekköltségkategóriák

11. IMMATERIÁLIS JAVAK 111. Alapításátszervezés aktivált értéke 112. Kísérleti fejlesztés aktivált


85%








Összesen

TERV (E Ft)

TERV (E Ft)

TERV (E Ft)

TERV (E Ft)

TERV (E Ft)

TERV (E Ft)

TERV (E Ft)

TERV (E Ft)

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

85%

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

85%

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

000033








Összesen

TERV (E Ft)

TERV (E Ft)

TERV (E Ft)

TERV (E Ft)

TERV (E Ft)

TERV (E Ft)

TERV (E Ft)

TERV (E Ft)

85%

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

85%

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0


85%

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

85%

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

85%

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

122. Telek, telkesítés 123. Épületek, épületrészek, tulajdoni hányadok 124. Egyéb építmények 125. Üzemkörön kívüli ingatlanok, épületek 126. Ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok 13. MŰSZAKI BERENDEZÉSEK, GÉPEK, JÁRMŰVEK 131. Termelő gépek, berendezések, szerszámok, gyártóeszközök 132. Termelésben közvetlenül résztvevő járművek 14. EGYÉB BERENDEZÉSEK, FELSZERELÉSEK, JÁRMŰVEK 141. Üzemi (üzleti) gépek, berendezések, felszerelések

85%

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

85%

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

85%

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

85%

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

85%

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

85%

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

85%

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

85%

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

85%

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

85%

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

85%

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

85%

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

85%

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

RÁFORDÍTÁSOK 51. ANYAGKÖLTSÉG 511. Vásárolt anyagok költségei 513. Egyéb anyagköltség 519. Anyagköltség megtérülés 52. IGÉNYBE VETT SZOLGÁLTATÁSOK KÖLTSÉGEI 521. Szállításrakodás, raktározás költségei

85%

0,0

0,0

38248,56

12000,0

0,0

0,0

0,0

50248,56

85%

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

85%

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

85%

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

85%

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

85%

0,0

0,0

0,0

12000,0

0,0

0,0

0,0

12000,0

85%

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0


85%

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0


85%

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

85%

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

85%

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

85%

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

85%

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

85%

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0



értéke 113. Vagyoni értékű jogok 114. Szellemi termékek

142. Egyéb járművek 143. Irodai, igazgatási berendezések és felszerelések 144. Üzemkörön kívüli berendezések, felszerelések, járművek

Egyéb bérleti díjak 523. Karbantartási költségek 524. Hirdetés, reklám, propaganda költségek 525. Oktatás és továbbképzés költségei

000034


526. Utazási és kiküldetési költségek (napidíj nélkül) 529. Egyéb igénybe vett szolgáltatások költségei Mérnöki, szakértői díjak Tervek, tanulmányok fejlesztésének, kivitelezésének költsége Rendezvényszervezés költsége Nyilvánosság biztosításának költsége Közbeszerzési eljárások lebonyolításával kapcsolatos költségek


85%








Összesen

TERV (E Ft)

TERV (E Ft)

TERV (E Ft)

TERV (E Ft)

TERV (E Ft)

TERV (E Ft)

TERV (E Ft)

TERV (E Ft)

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

85%

0,0

0,0

0,0

12000,0

0,0

0,0

0,0

12000,0

85%

0,0

0,0

0,0

12000,0

0,0

0,0

0,0

12000,0

85%

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

85%

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

85%

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

85%

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

Könyvvizsgálói díjak Műszaki, ellenőri költségek Ki nem emelt egyéb igénybe vett szakmai szolgáltatások költségei 53. EGYÉB SZOLGÁLTATÁSOK KÖLTSÉGEI 531. Hatósági igazgatási, szolgáltatási díjak, illetékek 532. Pénzügyi, befektetési szolgáltatási díjak

85%

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

85%

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

85%

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

85%

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

85%

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

85%

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0


85%

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

85%

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

85%

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

54. BÉRKÖLTSÉG 55. SZEMÉLYI JELLEGŰ EGYÉB KIFIZETÉSEK 551. Munkavállalóknak, tagoknak fizetett személyi jellegű kifizetések 552. Jóléti és kulturális költségek 559. Egyéb személyi jellegű kifizetések 5591. Kiküldetés napidíja 5599. Egyéb ki nem emelt személyi jellegű kifizetések 56. BÉRJÁRULÉKOK 561. Nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási járulék 562. Egészségügyi hozzájárulás 563. Munkaadói járulék 564. Szakképzési hozzájárulás 569. Egyéb bérjárulék EGYÉB RÁFORDÍTÁSOK 57. ÉRTÉKCSÖKKENÉS

85%

0,0

0,0

28728,0

0,0

0,0

0,0

0,0

28728,0

85%

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

85%

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

85%

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

85%

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

85%

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

85%

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

85%

0,0

0,0

9520,56

0,0

0,0

0,0

0,0

9520,56

85%

0,0

0,0

8331,12

0,0

0,0

0,0

0,0

8331,12

85%

0,0

0,0

327,6

0,0

0,0

0,0

0,0

327,6

85%

0,0

0,0

861,84

0,0

0,0

0,0

0,0

861,84

85%

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

85%

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

85%

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

85%

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

000035








Összesen

TERV (E Ft)

TERV (E Ft)

TERV (E Ft)

TERV (E Ft)

TERV (E Ft)

TERV (E Ft)

TERV (E Ft)

TERV (E Ft)

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

ÖSSZESEN

0,0

0,0

38248,56

12000,0

0,0

0,0

0,0

50248,56

TARTALÉK

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

MINDÖSSZESEN

0,0

0,0

38248,56

12000,0

0,0

0,0

0,0

50248,56


87. PÉNZÜGYI MŰVELETEK RÁFORDÍTÁSAI


85%

5.6.2 A támogatható tevékenységek ütemezése Projekt összesen

Időszakok Támogatható tevékenységek

2008 II. félévre ütemezett kifizetési kérelem alapján elszámolandó költségek 2009 I. félévre ütemezett kifizetési kérelem alapján elszámolandó költségek 2009 II. félévre ütemezett kifizetési kérelem alapján elszámolandó költségek 2010 I. félévre ütemezett kifizetési kérelem alapján elszámolandó költségek 2010 II. félévre ütemezett kifizetési kérelem alapján elszámolandó költségek 2011 I. félévre ütemezett kifizetési kérelem alapján elszámolandó költségek








Összesen

TERV (E Ft)

TERV (E Ft)

TERV (E Ft)

TERV (E Ft)

TERV (E Ft)

TERV (E Ft)

TERV (E Ft)

TERV (E Ft)

13 680

0

0

0

0

0

0

13 680

0

11 262,3

79 313,94

21 900

1 950

0

6 048 240 548,48

0

11 262,3

79 313,94

21 900

1 550

0

6 048

0

11 262,3

79 313,94

21 900

2 150

0

6 048 242 948,48

0

11 262,3

79 313,94

21 900

3 750

0

6 048

0

0

0

0

0

0

0

0

000036

Dunaújvárosi Főiskola – konzorciumvezető partner


2008 II. félévre ütemezett kifizetési kérelem alapján elszámolandó költségek 2009 I. félévre ütemezett kifizetési kérelem alapján elszámolandó költségek 2009 II. félévre ütemezett kifizetési kérelem alapján elszámolandó költségek 2010 I. félévre ütemezett kifizetési kérelem alapján elszámolandó költségek 2010 II. félévre ütemezett kifizetési kérelem alapján elszámolandó költségek 2011 I. félévre ütemezett kifizetési kérelem alapján elszámolandó költségek








Összesen

TERV (E Ft)

TERV (E Ft)

TERV (E Ft)

TERV (E Ft)

TERV (E Ft)

TERV (E Ft)

TERV (E Ft)

TERV (E Ft)

13 680

0

0

0

0

0

0

13 680

0

11 262,3

69 751,8

18 900

1 950

0

6 048 215 424,2

0

11 262,3

69 751,8

18 900

1 550

0

6 048

0

11 262,3

69 751,8

18 900

2 150

0

6 048 217 824,2

0

11 262,3

69 751,8

18 900

3 750

0

6 048

0

0

0

0

0

0

0

0

Pannon Egyetem – konzorciumi partner


2008 II. félévre ütemezett kifizetési kérelem alapján elszámolandó költségek 2009 I. félévre ütemezett kifizetési kérelem alapján elszámolandó költségek 2009 II. félévre ütemezett kifizetési kérelem alapján elszámolandó költségek








Összesen

TERV (E Ft)

TERV (E Ft)

TERV (E Ft)

TERV (E Ft)

TERV (E Ft)

TERV (E Ft)

TERV (E Ft)

TERV (E Ft)

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

9 562,14

3 000

0

0

0 25 124,28

0

0

9 562,14

3 000

0

0

0

000037


2010 I. félévre ütemezett kifizetési kérelem alapján elszámolandó költségek 2010 II. félévre ütemezett kifizetési kérelem alapján elszámolandó költségek 2011 I. félévre ütemezett kifizetési kérelem alapján elszámolandó költségek








Összesen

TERV (E Ft)

TERV (E Ft)

TERV (E Ft)

TERV (E Ft)

TERV (E Ft)

TERV (E Ft)

TERV (E Ft)

TERV (E Ft)

0

0

9 562,14

3 000

0

0

0 25 124,28

0

0

9 562,14

3 000

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

5.6.3. - Források (ezer Ft, illetve %) Forrás I. saját forrás I/1. a támogatást igénylő hozzájárulása I/2. partnerek hozzájárulása I/3. bankhitel II. egyéb támogatás: ... III. a támogatási konstrukció keretében igényelt támogatás Összesen

Ft

% 74 576,544 15,0% 74 576,544 13,5% 0 1,5% 0 0% 0 0% 422 600,416 85% 497 176,960 100%

Megjegyzés: Az összes költségnek és az összes forrásnak meg kell egyeznie! 5.7. Amennyiben a pályázó a saját forráson felül egyéb forrást vesz igénybe, az egyéb források támogatástartalma, és azokhoz kapcsolódóan a projekt támogatás-intenzitása Megnevezés A beruházás teljes elszámolható költsége (Ft) A kedvezményes kölcsön/támogatás összege (Ft) Referencia ráta (%) Kedvezményes kamatláb (%) A kölcsön/támogatás visszafizetésének időtartama, beleértve a türelmi időt is (év) Türelmi idő (év) Döntés éve Beruházás összege 2008-

Jelen pályázatban igényelt támogatás 497 176 960

Visszatérítendő támogatás

Kamattámogatás

0

0

422 600 416

0

0

0

0 0

0 0

0

0

2009 13 680 000

000038

ben Beruházás összege 2009ben Beruházás összege 2010ben

240 548 480 242 948 480

A kedvezményes kölcsön/támogatás támogatástartalma (Ft) Támogatás-intenzitás (%)

422 600 416

0

0

85%

0

0

TÁMOGATÁS INTENZITÁS ÖSSZESEN (%):

85%

5.8. Gazdaságossági mutatók Nettó jelenérték Belső megtérülési ráta

-251.670.344 -12%

Szöveges alátámasztás – ismertesse a mutatókat alátámasztó számításokat! (max. 1000 karakter) Tervünk elkészítésénél egy 10 éves időhorizontot figyelembe véve a következőkkel számolhatunk. A projekt kezdeti összege a tervek szerint 497.176.960 forint. Várhatóan a felsőoktatási intézmények K+F+I bevételei, a kutatási eredményekből származó bevételek, a kutatói szolgáltatások ipari igénybevételéből származó bevételek, valamint a létrehozott szellemi tulajdon hasznosításából származó bevételekkel számolhatunk. A kutatás-fejlesztési projekt állami támogatás nélkül nem megtérülő fejlesztésnek minősül. Ahhoz, hogy a fejlesztés támogatás nélkül is megtérüljön, 10 éves időtávon vizsgálva, évi 75 millió forint bevételt kellene realizálni. Ez egy optimista verzió szerint is nehezen teljesíthető lenne. A Dunaújvárosi Főiskola kutatói szolgáltatások ipari igénybevételéből származó bevétele várhatóan évi 30 millió Ft-ot tesz majd ki. A pénzügyi elemzés elkészítésekor 8%-os kalkulatív kamatlábat alkalmaztunk. A fenntartási időszakban keletkező bevételeket is figyelembe véve a projekt NPV-je negatív. n

NPV = −C0 + ∑ i =1

10 Ci 30.000.000 képlettel számolva = − 497 . 176 . 960 + ∑ i (1 + r ) (1 + 8) i i =1

az NPV= -251.670.344 forint. n

NPV = −C 0 + ∑

Ci =0 (1 + BMR ) i képlet alkalmazásával, iterációs megoldást alkalmazva a

i =1 Az BMR = -12% belső megtérülési rátához jutunk.

A projekt támogatása várhatóan 85%-os intenzitást mutat (a támogatás 85%-a EU, 15%-a hazai finanszírozású) A 74.576.544 Ft összegű önerő finanszírozását a konzorciumi tagok gazdasági társaságokkal kötött, az innovációs járulék felhasználására vonatkozó megállapodás keretében biztosítják. A projekt végrehajtásáért felelős szervezetek – két felsőoktatási intézmény – besorolásuk szerint költségvetési intézmények. Mivel a pályázók (megvalósítók) költségvetési intézmények, az áfát nem igénylik vissza, így a projekt költségvetése bruttó számítású.

000039

5.9. Számszerűsíthető eredmények Mutassa be a projekt megvalósításának számszerűsíthető eredményeit (projekt indikátorai). Kérjük, hogy a táblázatban a Pályázati Útmutató E.1 pontjában megadott mutatókat szerepeltesse évek szerinti bontásban, kumuláltan (amennyiben az évek szerinti bontás lehetséges!)

Mutató neve Kialakított komplex multidiszciplináris, illetve transzdiszciplináris, kutatási szerveződések, együttműködések (Innovatív kutatói teamek) száma A projektben közreműködő felsőoktatási intézmények száma (hazai, külföldi) (intézmény) A projektben közreműködő vállalkozások bevonása (db) A projektben közreműködő magyar kutatók/ oktatók száma (fő) A projektben közreműködő külföldi oktatók/kutatók száma (fő) A projektben közreműködő hallgatók száma (fő) A projektben létrejött publikációk, módszertanok, eredmények száma (db)

Kiinduló 1.év 2.év 3.év n.év érték

Mutató forrása

Mértékegység

Együttműködési megállapodások

db

0

1

1

1

1


db

0

2

2

2

2


db

0

1

1

1

1

fő

0

20

20

20

20

fő

0

5

5

5

5

fő

0

4

4

4

4

db

0

7

7

7

7

PEJ, pályázói adatközlés, alkalmazási, kifizetési statisztikák PEJ, pályázói adatközlés, alkalmazási, kifizetési statisztikák PEJ, pályázói adatközlés, alkalmazási, kifizetési statisztikák Publikációs jegyzék

000040

6. Tájékoztatási követelmények Ismertesse, hogy a támogatás elnyerése esetén milyen tevékenységeket terveznek a nyilvánosság és a tájékoztatás biztosítása érdekében, és hogyan fogják biztosítani, hogy a projekt eredményei szélesebb körben is ismertté váljanak:

A tájékoztatás során használt publikációs eszközök 3

Eszköz Igen Hirdetőtábla (A)

Célérték (darab) Nem

3

Emléktábla (B)

3

Tájékoztatási tábla (C)

3

Plakát (D)

3

Nyomtatott sajtó (cikkek, interjúk)

3

6

Televízió

3

1

Rádió

3

1

Internet (banner)

3

2

Nyitórendezvény

3

1

Záró-rendezvény

3

1

Egyéb rendezvény, konferencia

3

4

Sajtótájékoztató

3

2

Sajtóközlemény

3

6

Szórólap, vagy egyéb nyomdai kiadvány

3

2000

PR-film

3

1

Önálló internetes honlap Zöld szám, információs központ (ügyfélszolgálat) DM-levélkampány Telemarketing Közvélemény-kutatás Reklámtárgy Egyéb:

Kommunikációs terv elkészítése és nyomon követése; sajtómegjelenések gyűjtése; fotódokumentáció készítése; intézmény Internetes honlapján történő megjelenés

3 3 3 3 3 3

1000

3

000041

A tevékenységek rövid szöveges bemutatása, indoklása (max. 500 karakter) A fent megjelölt tájékoztatási feladatok mellett 6 szakmai konferenciát, 6 workshopot tervezünk a hazai és külföldi kutatók, oktatók, a szakterület által érintett gazdasági társaságok képviselői számára, melyekre meghívjuk a sajtó képviselőit is. A tájékoztatási feladatok a kutatás-fejlesztési feladatok előrehaladásához igazítottan kerülnek megvalósításra. 7. Fenntarthatóság Ismertesse a projekt eredményeinek fenntartására vonatkozó elképzeléseit! Kérjük (amennyiben értelmezhető) térjen ki az alábbi szempontokra: A projekt keretében létrehozott fejlesztés finanszírozási igénye és a finanszírozás biztosítása a támogatás megszűnését követően (számszerűen alátámasztva) A projekthez szükséges emberi és egyéb erőforrások rendelkezésre állása a projektet követően A projekt keretében hasznosított technológia/módszertan várható elavulási ideje és a technológia/módszertan korszerűsítésére/frissítésére vonatkozó elképzelései Szakmai fenntarthatóság Az intézmények által nyújtott innovációs K+F szolgáltatások köre bővül. Az intézmény bevételei ennek köszönhetően növekednek. A kutatási-innovációs tevékenység és bevételek növelésének garanciája a meglévő és folyamatosan erősödő vállalati kapcsolatrendszer a gyártási folyamatok fejlesztésében. A kutatás-fejlesztésben résztvevő kutatók foglalkoztatása a fenntartási időszakban is biztosított lesz, mivel jelenleg is a Dunaújvárosi Főiskolán és a Pannon Egyetemen dolgoznak. A projekt céljainak hosszú távú fenntartását az intézmények szakmai vezetése biztosítja. Pénzügyi fenntarthatóság A projekt eredményeinek fenntartása sem a Dunaújvárosi Főiskola, sem a Pannon Egyetem részéről nem igényel olyan jellegű kiadásokat, amelyek a jelenlegi működésük során ne merülnének fel. A kutatásban részt vevő kutatók foglalkoztatása és bérezése jelenleg is megoldott, a projekt végrehajtásában érintett felsőoktatási intézmények a fenntartási időszakban is tovább kívánják foglalkoztatni a projektben résztvevő kutatókat, akik az érintett intézményekben oktatási tevékenységet is folytatnak. A projekt keretében eszközbeszerzésre nem kerül sor, így eszközök fenntartási költségit nem kell biztosítani. A projekt fenntartási időszakában a további kutatások finanszírozása a külső pénzügyi források bevonásának a lehetőségétől függ. A Dunaújvárosi Főiskola azzal számol, hogy a fenntartási időszakban a partner gazdasági társaságok támogatásával tovább folytathatóak a kutatások. A megvalósíthatósági tanulmányban kifejtettek szerint az érintett intézmények esetében évi 30 millió forint bevétel-növekedést eredményez a projekt. Az innovációs és K+F eredmények ipari hasznosításából származó bevételek ennél még jelentősebb bevételt eredményezhetnek, hosszú távra biztosítva a projekt pénzügyi fenntarthatóságát.

000042

Környezeti fenntarthatóság A kutatás-fejlesztési tevékenység végrehajtása során veszélyes hulladék nem keletkezik. A projekt végrehajtása a környezet állapotára negatív hatást nem gyakorol. Társadalmi fenntarthatóság Intézményeink meghatározó regionális tudásbázisként, az oktatás, tanulás, kutatás legfontosabb színterei, a tudáshasznosítás és tudástranszfer megvalósításának bázisa. A projekt keretében létrehozott fejlesztés hosszú távon is fenntartható. Az intézmények oktatási tevékenységének és K+F+I potenciáljának bővítése segíti a friss diplomások helyben maradását. A szakértelem elvándorlásának megakadályozásával javul a helyi vállalkozások felhalmozott tudása, amely közvetlen hatással van a régió gazdasági helyzetének erősítésére. A fentiek alapján a projekt hatással bír a térségben élők életszínvonalának javítására, a lakosság jövedelmi és elégedettségi szintjének növelésére, így a hosszú távú társadalmi fenntarthatóság biztosított.

000043

8. Esélyegyenlőség érvényesülése 8.1. Jelölje meg, hogy a projekt megvalósítása során mely terület(ek)en kíván javítani az esélyegyenlőségi célcsoportok helyzetén! (Többet is választhat!) Felhívjuk figyelmét, hogy a pályázat befogadásának feltétele, hogy legalább egy terület kiválasztásra kerüljön! x Családbarát munkahelyi körülmények megteremtése, erősítése (töltse ki a 8.2. táblázat c. és d. oszlopát is!) x Nemek (férfiak és nők) közti esélykülönbségek csökkentése (töltse ki a 8.2. táblázat e. és f. oszlopát is!) x

Akadálymentesítés előrehaladása (töltse ki a 8.2. táblázat g. és h. oszlopát

is!) x Fogyatékkal élők életminőségének és munkapiaci esélyeinek javítása (töltse ki a 8.2. táblázat i. és j. oszlopát is!) x Romák életminőségének és munkapiaci esélyeinek javítása (töltse ki a 8.2. táblázat k. és l. oszlopát is!) x Más hátrányos helyzetű csoportok munkapiaci és társadalmi esélyeinek javítása (töltse ki a 8.2. táblázat m. és n. oszlopát is!) 8.2. A következő táblázat kitöltésével mutassa be a pályázó szervezet (projektgazda) jelenlegi esélyegyenlőségi helyzetét és azt, hogy a projekt végrehajtásának és fenntartásának időszakában miként kívánja erősíteni szervezete esélyegyenlőségi kultúráját a 8.1. pontban megadott területeken! Kérjük, csak azoknak az esélyegyenlőségi területeknek az oszlopait töltse ki, melyeket a 8.1. pontban már megjelölt! (Módszertani segítséget a pályázati dokumentáció részét képező Esélyegyenlőségi Útmutató jelenthet)

000044

Figyelem! Az oszlopok kitöltése a választott esélyegyenlőségi intézményekhez kötődik. A kitöltés előtt kérjük, olvassa el az útmutató vonatkozó részét. családbarát nemek akadálymentesítés fogyatékosok romák más csoportok Projekt Pályázat Projekt Pályázat Projekt Pályázat Projekt Pályázat Projekt Pályázat Projekt Pályázat benyújtás fenntartás benyújtás fenntartás benyújtás fenntartás benyújtás fenntartás benyújtás fenntartás benyújtás fenntartás végéig akor végéig akor végéig akor végéig akor végéig akor végéig akor érvényes várható érvényes várható érvényes várható érvényes várható érvényes várható érvényes várható átlagos érték átlagos érték átlagos érték átlagos érték átlagos érték átlagos érték érték érték érték érték érték érték a. b. 1.1. Esélyegyenlőségi terv, koncepció megléte (ha van, ill. vállalja elkészítését, tegyen x-et vagy pipát, különben hagyja üresen)

c.

d.

e.

f.

x

1.2. Nők száma a felső- és középvezetésben - fő

23 49

1.3. K+F területen dolgozó nők száma - fő 1.4. Részmunkaidős foglalkoztatottak száma - fő

30 0

1.5. Távmunkában foglalkoztatottak száma - fő

g.

x

h.

i.

j.

x

k.

l.

x

m.

n.

x

x

25 53

35 10

0

3

0

3

1.6. Akadálymentesített épületek száma - darab 1.7. Információs (elsősorban internetes) akadálymentesítés (ha van, ill. vállalja létrehozását, tegyen x-et vagy pipát, különben hagyja üresen) 1.8. Fogyatékkal élő alkalmazottak száma - fő

x

x

1.9. Roma foglalkoztatottak száma - fő

0

3

1.10. 50 évnél idősebb, határozatlan idejű munkaszerződés keretében foglalkoztatottak száma - fő 1.11. Pályakezdő, határozatlan idejű munkaszerződés keretében foglalkoztatottak száma - fő

123 1

125 10

36

38

1.12. A foglalkoztatás területén az elmúlt öt évben a szervezet jogsértést nem követett el (ha nem követett el, tegyen x-et vagy pipát, különben hagyja üresen) 1.13. Leghátrányosabb helyzetű 48 kistérségben működik 311/2007. (XI.17.) Korm. rendelet 2. számú melléklet) (ha igen, tegyen x-et vagy pipát, különben hagyja üresen) 1.14. Középfokú iskolai végzettséggel nem rendelkező munkatársak szakmai továbbképzése az elmúlt/elkövetkező 5 évben - fő 1.15. A projekt végrehajtása során megszülető termék és/vagy szolgáltatás más társadalmi csoportnál igazolhatóan kedvezőbben hat az esélyegyenlőségi célcsoportok helyzetére, életminőségére (ha igen, tegyen x-et vagy pipát, különben hagyja üresen) 2.1. Bedolgozóként foglalkoztatottak száma - fő 2.2. Továbbfoglalkoztatott nyugdíjasok száma - fő 2.3. Gyesről, gyedről, ápolási díjról visszatérők alkalmazása az elmúlt 5 évben (ill. a következő 5 évben) - fő

26

10

2.4. Rugalmas munkaidőszervezés vagy csúsztatható munkakezdés lehetősége (ha van, ill. vállalja megteremtését, tegyen x-et vagy pipát, különben hagyja üresen) 2.5. A törvényben meghatározottnál több szabadság biztosítása a dolgozóknak (ha biztosítja, ill. vállalja biztosítását, tegyen x-et vagy pipát, különben hagyja üresen) 2.6. Munkaidő-kedvezmény biztosítása a dolgozók továbbképzéséhez (ha biztosítja, ill. vállalja biztosítását, tegyen x-et vagy pipát, különben hagyja üresen) 2.7. GYES-en, GYED-en levő munkatársakkal való szervezett kapcsolattartás (ha van, ill. vállalja megteremtését, tegyen x-et vagy pipát, különben hagyja üresen) 2.8. Vállalati családi rendezvények szervezése (ha vannak, ill. vállalja bevezetésüket, tegyen x-et vagy pipát, különben hagyja üresen)

x

x

x

x

x

x

x

x

2.9. Egészségvédelmi és kulturális programok szervezése, törvényben előírt kötelező mértéket meghaladó szociális juttatások biztosítása a dolgozóknak (ha vannak, ill. vállalja bevezetésüket, tegyen x-et vagy pipát, különben hagyja üresen)

x

x

x x

2.10. Vállalati, szervezeti gyermekintézmények fenntartása (ha van, ill. vállalja létrehozását, tegyen x-et vagy pipát, különben hagyja üresen) 2.11. A szervezet támogat esélyegyenlőségi célcsoportok helyzetét javító alapítványokat, civil szervezeteket (ha igen, ill. vállalja támogatásukat, tegyen x-et vagy pipát, különben hagyja üresen) 2.12. Hasonló/azonos munkakörben dolgozó munkatársak azonos bérezésben részesülnek-e? (ha igen, ill. vállalja ennek biztosítását, tegyen x-et vagy pipát, különben hagyja üresen) 2.13. Esélyegyenlőségi munkatárs, felelős alkalmazása (ha van, ill. vállalja alkalmazását, tegyen x-et vagy pipát, különben hagyja üresen) 2.14. Nők száma a foglalkoztatottak közt - fő

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

128

132

Kiegészítő információk (Pályázat benyújtásakor érvényes érték) 3.1. Foglalkoztatottak száma (statisztikai állományi létszám) - fő

275

kötelező feltétel, ezért nem értékeljük horizontálisan

3.2. A szervezet felső és középvezetésében foglalkoztatottak száma - fő

000045

9. Környezeti fenntarthatóság Mutassa be a érvényesítését!

fenntarthatóság

(fenntartható

fejlődés)

horizontális

szempont

9.1. A fenntarthatóság érvényesítése fenntarthatósági kategóriák szerint Jelölje meg (tegyen "X"-et), hogy jelenleg vagy a projekt fenntartás végéig mely kategóriában erősíti szervezete fenntarthatósági kultúráját! (Többet is választhat!) Felhívjuk figyelmét, hogy a pályázat befogadásának feltétele, hogy legalább egy kategória kiválasztásra kerüljön! Kategóriák: x

I. Környezettudatos menedzsment II. Létesítés (beruházás/eszközbeszerzés)

x x

A) Fenntartható helykiválasztás B) Zöld beszerzés III. Működtetés

x x

A) Anyag-, energia- és erőforráshatékonyság és felhasználás növelése B) Szennyezőanyag kibocsátás csökkentés, kármegelőzés

x

C) Környezetegészség (emberi egészség és életmód)

x

D) Szállítási igények csökkentése

x

E) Ipari ökológia javítása

9.2. A fenntarthatósági szempontok érvényesítése Azokban a kategóriákban, amelyekben vállalta a fenntarthatóság erősítését mutassa be, hogy milyen fenntarthatósági szempontokat érvényesít! (A táblázat 1. oszlopa meghatározza, a fenntarthatósági szempontokhoz kapcsolódó fő kategóriákat!) Válasszon legalább egy fenntarthatósági szempontot az egyes kategóriákon belül! A táblázat 3. oszlopában megadott mértékegységnek megfelelően adja meg jelenlegi fenntarthatósági helyzetét (4. oszlop) és a projekt fenntartás végéig várható átlagos értéket (5. oszlop).

000046

2

Kategóriák

Fenntarthatósági szempontok

I./A Környezeti menedzsment eszközök

I. Környezettudatos menedzsment és tervezés

Kötelezően megadandó fenntarthatósági indikátorok (jogosultsági kritérium)

1

3

(A szempontok értelmezését az Útmutató a fenntartató fejlődés érvényesítéséhez tartalmazza.)

a)

Fajlagos vízfelhasználás mértéke

b)

Fajlagos energiafelhasználás mértéke

c)

Üvegházhatású anyagok kibocsátásának mértéke (CO2e)

teljes vízfelhasználás

Mértékegység

m3/hó

termelés v. szolgáltatás egysége

változó

teljes energiafelhasználás

kWh/hó

termelés v. szolgáltatás egysége

változó

4

5

Pályázat benyújtásakor Projektzáráskor érvényes várható érték érték

46 0 11500 0

t/év

0

ártalmatlanításra kerülő hulladék

t

összes hulladék mennyisége

t

a foglalkoztatottak száma tudásmegosztásban résztvevők száma

fő fő/év

össz munkavállalói létszám

fő/év

15 220 230 300 50 275

I/N

N

I

I/N

N

I

d)

Ártalmatlanításra kerülő hulladék arányának mértéke

e)

A kistérségben élők foglalkoztatottságának mértéke

f)

A fenntarthatósággal kapcsolatos tudásmegosztáson részt vett munkavállalók száma

1

Környezeti szempontú tanúsítás szerint működik

2

Fenntarthatósági tervvel vagy programmal (Local Agenda 21) rendelkezik vagy vállalja elkészítését

3

Környezettudatos tevékenységek

kistérségben élő foglalkoztatottak száma

fő

3.a Környezetvédelmi programjának felülvizsgálatát és megvalósításának dokumentálását vállalja

I/N

N

I

3.b Rendelkezik önkormányzati környezetvédelmi alappal vagy vállalja annak létrehozását

I/N

N

I

3.c Környezetvédelmi/fenntarthatósági megbízott vagy környezeti nevelési, fenntarthatóságoktatási felelős, munkacsoport kijelölése (ha erre nem kötelezett)

I/N

I

I

3.d A szervezet rendszeres környezeti teljesítmény értékelésének bevezetése

I/N

N

I

db/év

1

1

tudásmegosztásban résztvevők száma

fő/év

50

200

össz munkavállalói

fő/év

275

375

3.e Környezeti auditok lefolytatása 3.f

A fenntarthatósággal kapcsolatos tudásmegosztáson részt vett munkavállalók száma

000047

létszám 3.g

5.

6.

7.

A fejlesztés a környezeti hatások tekintetében a hatásviselők számára kedvezőbb helyzetet eredményez projekt környezeti célokra fordított A fejlesztés időszakában az ökohatékonyságra, környezetegészségügyi, költsége környezettudatosságot erősítő feladatokra fordított kiadások projekt összköltsége A létrejövő terméket/szolgáltatást minősíti valamely elfogadott környezeti, fenntarthatósági minősítési rendszer szerint

db/év

1

I/N fő

5 I

50

200

eFt eFt I/N

I

8.

A projekt kiterjed a környezeti, természeti, fenntarthatósági ismeretek bővítésére

I/N

9.

A tudásmegosztás (képzések, műhelyek, konferenciák, megbeszélések stb) választott körülményei környezettudatosságot tükröznek

I/N

I

I

db

10

20

I/N

I

db

20

35

13. Előnyben részesíti a helyi beszállítókat a beszerzéseinél

I/N

I

I

Az igénybe vett tanácsadás, képzés, emberi erőforrás fejlesztés kiterjed a környezeti, fenntarthatósági 14. ismeretek bővítésére

I/N

15. A projekt egyéb fenntarhatóságot szolgáló fejlesztéseket tartalmaz

I/N

16. Partnerség építés a projekttervezés és végrehajtás során

I/N

A projekt megvalósulás helye társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű 17. kistérségben található

I/N

18. A beruházás természetvédelmi értéket, vagy természetvédelmi oltalom alatt álló területet nem érint

I/N

A fejlesztés hozzájárul a tájképi/ településképi/ természeti/ kulturális /építészeti érték vagy értékek 19. megőrzéséhez

I/N

20. Barnamezős beruházás vagy az igénybe vett terület jelenlegi hasznosítása gazdasági célú

I/N

10. BAT technológiát alkalmaz (BAT technológiák száma) Előnyben részesíti környezeti szempontból előnyösebb eszközöket, termékeket, alapanyagokat a 11. beszerzéseinél Előnyben részesíti a környezeti menedzsment rendszerrel rendelkező beszállítókat az eszközbeszerzés 12. során/tanácsadó, oktató szervezeteket a szolgáltatás vásárlás során (ezen beszállítók száma)

a létrejövő zöldfelület nagysága A projekt során többlet zöldfelület fejlesztés valósul meg az előírt minimális 21. zöldfelületi arányhoz képest az előírt minimális zöldfelület nagysága A zöldfelület kialakítás során az őshonos növényfajokat, a tájegységnek megfelelő fajkompozíciók 22. előnyben részesítése A fenntartható mobilitiás biztosítása a települési funkciók megfelelő tervezésével 23. (településtervezés)

I

I

I I I

N I

m2 I/N I/N I/N

teljes vízfelhasználás

m3

25. Fajlagos vízfelhasználás csökkentése

I

m2

24. Helyszínválasztáskor környezetbarát közlekedési (elérhetőségi) szempontok érvényesítése

st szol zeti gáló erőf orrá sok

I./C Természetes térszerkezet megőrzése

I/B. Fenntartható fejlődést szolgáló tervezési eljárások

4.

Nyilvánosság számára aktuális környezeti információkhoz való hozzáférés rendszeres és a kötelező mértéken felüli biztosítása A termék-, szolgáltatásfejlesztés során a várható környezeti hatások elemzése megtörténik és a fejlesztés ezek figyelembevételével valósul meg

46

42

000048

26. Fajlagos energiafelhasználás csökkentése

termelés v. szolgáltatás egysége teljes energiafelhasználás termelés v. szolgáltatás egysége

27. Jobb összesített energetikai jellemzőkkel rendelkező épületek száma

alapanyag

30. Fajlagos csomagolóanyag mennyiség csökkentése

31. Megújuló energia arányának növelése a teljes energiafelhasználáson belül

termelés v. szolgáltatás egysége csomagolóanyag mennyiség termelés v. szolgáltatás egysége megújuló energia felhasználás teljes energiafelhasználás

32. Kombinált valamint anyag- és energiatakarékos irodatechnikai készülékek beszerzése és alkalmazása

33. Hasznosításra átadott hulladék arányának növelése

34.

Másodlagos alapanyagfelhasznalás arányának növelése a teljes alapanyag felhasználáson belül

hasznosításra átadott hulladék menny. összes hulladék mennyisége másodlagos alapanyag összes alapanyag

II/B Jó környezet- és egészség állapot megőrzése

35. Újrahasznosított papír használat az irodai és nyomdai munkák során

36.

összes árutonna km

37. Gépkocsi használat csökkentése Élő utcák fejlesztése belterületen, külterületen a közutak mentén az előhelyek védelmét és a 38. környezetszennyezés mérséklésének megfelelő erdősávok és cserjék telepítése (ha nem kötelező) 39. A létesítés, építés ideiglenes helyigényét és hatásterületét minimalizálja A létrejövő létesítmény környezetében a forgalomnövekedést okozó útvonalakon terheléscsillapító 40. intézkedések történnek Felhasznált veszélyes anyag mennyiség csökkentése, helyettesítés nem veszélyes, kevésbé veszélyes 41. anyagokra

11500

9400

0

3

0

0,1

1,2

0,75

0

2000

változó

kWh t változó t változó kWh kWh db

11500

12500

5

15

t

15

16

t

220

200

I

I

t t I/N

közúti árutonna km Közúti szállítás intenzitásának csökkentése

kWh

db

Energiatakarékos fényforrásokkal, valamint A vagy A+ energiahatékonysági minősítéssel bíró eszközökkel 28. elért megtakarítás 29. Fajlagos anyagfelhasználás csökkentése

változó

árutonna km km db km I/N I/N kg/év

800

550

000049

42. Ártalmatlanításra kerülő hulladék arányának csökkentése

ártalmatlanításra kerülő hulladék összes hulladék mennyisége

43. Összes keletkezett hulladék mennyiségének csökkentése 44. Veszélyes hulladék arányának csökkentése a keletkezett összes hulladék mennyiségének arányában 45. Üvegházhatású anyagok kibocsátásának csökkentése (CO2e) Fajlagos szennyvízkibocsátás csökkentése 46.

összes szennyvíz termelés v. szolgáltatás egysége

Rendszeres környezet-egészségügyi kockázat értékelések készítése vagy gyakoriságának 48. növelése 49. Egészséges, helyi- vagy bio-élelmiszerek alkalmazása az étkeztetésben 50. Béren kívüli (közérzetjavító) rekreációs, egészségügyi juttatások mértékének növelése Egészségmegőrző munkahelyi feltételek javítása (világítás, ergonómia, beltéri levegőminőség stb.) 51. érdekében vagy a jogszabályi előírásokon felül munkaegészségügyi és -biztonsági tárgyi eszköz beszerzés Tömegközlekedést használó (támogatott) munkavállalóak, kedvezményezettek számának növelése a helyi 52. munkavállalók arányának szintentartásával II/C. Társadalmi felelősségvállalás

53. Többletszolgáltatások, kedvezmények nyújtása a helyi lakosságnak

0,8

t

20

t

220

200

t

0,9

0,7

22

t változó kg alkalom/év

1

2

I/N

I

I

eFt/fő

1500

3000

eFt/fő

2000

2500

fő

50

60

I/N kistérségben élő foglalkoztatottak száma a foglalkoztatottak száma

55. Az átlagos fizetés növelése a minimálbérhez viszonyítva Önkéntes gondnokság: működési területen a kulturált, tiszta környezet fenntartásának 56. segítése (ellátott terület nagysága) helyi energia felhasználása 57. Helyben (max. kistérségi szinten) rendelkezésre álló energia használata teljes energiafelhasználás 58. A társadalmi bizalom szintjének növekedését szolgáló megoldások száma 59. Környezeti szponzorálások 60.

1

t/év

47. Szennyvizek szennyezőanyag tartalmának csökkentése (nehézfémek, veszélyes anyagok, KOI, BOI)

54. A kistérségben élők foglalkoztatottságának növelése

t

Partnerei vagy társadalmi környezete számára szervezett környezettudatos vagy fenntarthatóság tanulásával kapcsolatos akciók, események száma

fő fő

I

I

230

260

11500

9400

eFt m2 kWh kWh db eFt/év db/év

11500 2 3 2

9400 10 300 8

A szempont jogosultsági feltétel, ezért horizontálisan nem értékeljük. A szempontot szakmai értékelésben pontozzák, ezért horizontálisan nem értékeljük.

000050

Nyilatkozatok Igen/Ne m 1.

2.

3.

4.

5.

6.

7. 8. 9. 10.

11.

12.

Kijelentem, hogy a pályázat benyújtásának időpontjában lejárt esedékességű, meg nem fizetett adótartozásom, illetve adók módjára behajtható köztartozásom az állam vagy az önkormányzat felé, ideértve az egészségbiztosításai és nyugdíjbiztosítási járulékot is, illetve az Európai Unió tradicionális saját forrásai címen nem áll fenn. A pályázat benyújtásának időpontjában nem folyik ellenem csőd-, végelszámolási vagy felszámolási eljárás, továbbá amennyiben csőd-, végelszámolási vagy felszámolási eljárás indul ellenünk a pályázat elbírálásáig, illetve a támogatási szerződés lejártáig, annak tényét azonnal bejelentjük. Kijelentem, hogy az államháztartás alrendszereiből folyósított támogatásból eredő lejárt, és ki nem egyenlített tartozásom nincs, valamint az adott célelőirányzatból vagy jogelődjétől korábban kapott támogatás felhasználásának szerződésben vállalt kötelezettségeimet teljesítettem. Kijelentem, hogy az általam képviselt szervezet ellen az Európai Bizottságnak valamely támogatás visszafizetésére kötelező határozata nincs érvényben. Hozzájárulok ahhoz, hogy a pályázat befogadását követően (a szerződéskötést megelőzően) a pályázatban foglaltakat az arra feljogosított szervezet előzetesen a helyszínen a 281/2006. (XII. 23.) Korm. rendeleteknek megfelelően ellenőrizze. A pályázat kedvező elbírálása esetén hozzájárulok, hogy a pályázatban foglaltak megvalósításának szakszerűségét, valamint a támogatás rendeltetésszerű felhasználását az arra feljogosított szervek ellenőrizzék. Kijelentem, hogy a pályázat benyújtását megelőző 2 naptári éven belül államigazgatási szerv határozatában, illetve annak bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság, munkavállaló bejelentés nélküli vagy munkavállalási engedély nélküli foglalkoztatása miatt jogerősen bírság megfizetetésére nem vagyok kötelezett. A pályázat befogadását megelőzően a beruházás megvalósítását nem kezdem meg. A pályázatban foglalt adatok, információk és dokumentumok teljes körűek, valódiak és hitelesek. Az adott tárgyban pályázatot korábban nem nyújtottam be.

Igen

Igen

Igen

Igen

Igen

Igen

Igen Igen Igen

Tudomásul veszem, hogy támogatás esetén a nyertes pályázó neve, a Igen támogatás tárgya, a támogatás összege, a támogatott program megvalósítási helye a 16/2006. (XII.28.) MeHVM-PM együttes rendeletben szabályozott módon nyilvánosságra hozható. Tudomásul veszem, hogy köztartozás esetén a köztartozás megfizetéséig Igen támogatás nem illet meg, az esedékes támogatás folyósítása a 217/1998. (XII. 30) Kormány rendelet 92.§ (5) bekezdése szerint felfüggesztésre kerül, illetve az Áht. 13/A. §-ának (6) bekezdése alapján az esedékes támogatás a köztartozások megfizetése érdekében - a támogatás ellenében vállalt kötelezettségeket nem érintő módon – visszatartásra kerülhet. Hozzájárulok, hogy a Kincstár által mindenkor működtetett monitoring Igen rendszerhez a jogszabályban meghatározott jogosultak, valamint az Állami Számvevőszék, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal és a Pénzügyminisztérium számára hozzáférési lehetőséget biztosíthasson

000051

13.

14.

Hozzájárulok, hogy az APEH, a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 92. §ának (4) bekezdése alapján, a pályázat elbírálása során a szervezet adótartozásra vonatkozó adatát a közreműködő szervezet és a Támogató tudomására hozza. A felajánlani kívánt biztosíték: • jelzálogjog ingatlanra • jelzálogjog ingóságra (15 millió forint támogatási összegig), • bankgarancia, • biztosítási szerződés alapján kiállított készfizető kezességvállalást tartalmazó kötelezvény, • garanciaszervezet által vállalt kezesség, • garanciabiztosítási szerződés alapján kiállított kötelezvény,

Igen

nem nem nem nem nem nem nem

Biztosíték nyújtására nem vagyok kötelezett.

15.

16.

17.

18.

19.

20. 21.

Igen Hozzájárulok ahhoz, hogy elnyert támogatás esetén a támogatási Igen szerződésben vállalt kötelezettségeim nem, vagy nem szerződésszerű teljesítése, illetve a szerződéstől való elállás miatt visszavont támogatás – a jegybanki alapkamat kétszeres mértékével növelt – összegének megfizetésére irányuló követelés érvényesítése bármelyik biztosíték beváltása (a biztosítékként elfogadott bankgarancia és azonnali beszedési megbízás stb..) alapján történjen. Hozzájárulok a pályázat szabályszerűségének és a támogatás Igen rendeltetésszerű felhasználásának jogszabályban meghatározott szervek által történő ellenőrzéséhez. Kijelentem, hogy a - rendelkezem. létesítmény/eszköz kialakításához és Igen működéséhez szükséges jogerős hatósági engedélyekkel - a szerződéskötésig rendelkezni

fogok. Tudomásul veszem, hogy legfeljebb 5 évre kizárható az általam képviselt szervezet az adott célelőirányzat támogatási rendszeréből, ha az alábbiakban meghatározott feltételekből legalább egy bekövetkezik: - szerződéses kötelezettségeimet nem, vagy 75%-ot el nem érő arányban teljesítem, - az elfogadott céltól eltérő feladatot valósítok meg, - bejelentési kötelezettségemnek haladéktalanul nem teszek eleget, ha a projekt meghiúsul, tartós akadályba ütközik, vagy a szerződésben vállaltakhoz képest késedelmet szenved. Kijelentem, hogy a Pályázati Felhívást és a Pályázati Útmutatót megismertem, az abban foglalt feltételeket, kikötéseket és korlátozásokat magamra nézve kötelezőnek ismerem el. Kijelentem, hogy a támogatást kizárólag a pályázati célnak megfelelően használom fel, a támogatással megvalósuló projektet legalább 3 évig az adott célra használom Az adott támogatás Pályázati Útmutatójában foglaltakat tudomásul vettem. Amennyiben a szervezet helyzetében változás áll be, illetve a pályázati célok megvalósítását akadályozó bármely esemény következik be, úgy a közreműködő szervezetet haladéktalanul értesítem. Hozzájárulok ahhoz, hogy adataimat a Támogató és a Közreműködő Szervezet nyilvántartsa és kezelje. Nyilatkozom, hogy - főtevékenységként TEÁOR szám: 01.11-05.02 tevékenységet nem végzek - a mezőgazdasági tevékenységből származó nettó árbevétel kevesebb, mint az összes árbevétel 50%-a ;

Igen

Igen

Igen

Igen

000052

Igen

22. Nyilatkozom, hogy a projekt saját forrása rendelkezésre áll 23.

24. A 24. B

24. C

24. D

24. E

25. 26.

27. 28.

29.

30.

31.

32.

Nyilatkozom, hogy a projekthez támogatott hitel, melynek tervezett banki hitel, mint saját támogatástartalma: forrás része nem támogatott hitel A Pályázó nem alanya az ÁFÁ-nak. Az elszámolásnál az ÁFA-val növelt (bruttó) összeg kerül figyelembevételre. (A -F-ig kiválasztós) A pályázó az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002 évi XLIII. (XI. 15.) törvény hatálya alá tartozik. Az elszámolásnál az ÁFA-val csökkentett (nettó) összeg kerül figyelembevételre. A pályázó alanya az ÁFA-nak, de a támogatásból finanszírozott projektje kapcsán ÁFA levonási jog nem illeti meg (tárgyi mentes tevékenységet vagy adólevonási joggal nem járó tevékenységet végez). Az elszámolásnál az ÁFA-val növelt (bruttó) összeg kerül figyelembevételre. A Pályázó alanya az ÁFA-nak, a pályázatban megjelölt tevékenységgel kapcsolatban felmerült költségeihez kapcsolódó ÁFA-ra vonatkozóan adólevonási jog illeti meg. Az elszámolásnál az ÁFA nélküli (nettó) összeg kerül figyelembevételre. A Pályázó alanya az ÁFA-nak, de a jelen szerződéshez kapcsolódóan nem élhet az ÁFA-ra vonatkozó adólevonási jogával. A Pályázó vállalja, hogy a pályázatban megjelölt tevékenységgel kapcsolatban felmerült költségeit tételesen elkülöníti és az ezekhez kapcsolódó ÁFA-ra vonatkozó adólevonási jogával nem él, sem a tevékenység megkezdésekor, sem a szerződés érvényességi időtartamán belül. Az elszámolásnál az ÁFA-val növelt (bruttó) összeg kerül figyelembevételre. Nyilatkozom, hogy jelen projekt tartalma a pályázati útmutatóban megfogalmazott célokkal összhangban van. Vállalom, hogy a pályázati útmutató E1 pontjában és a Projekt adatlap 5.9 pontjában szereplő tervezett számokat, mint a jövőre vonatkozó kötelezettségvállalás követelményeit teljesítem. Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a beruházás nem a Közép-Magyarországi régió területén valósul meg. Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a pályázat keretén belül beszerezni eszközök megfelelnek a vonatkozó európai irányelveknek, illetve az azokat harmonizáló magyar rendeletek követelményeinek. Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy az általam képviselt szervezet tevékenysége a hatályos környezetvédelmi előírásoknak megfelel. Tudomásul veszem, hogy a támogatás által megvalósított fejlesztés eredménye a fenntartási kötelezettség fennállása alatt a Támogató előzetes jóváhagyása nélkül nem idegeníthető el, nem terhelhető meg, nem adható bérbe a Pályázati Útmutató C11-es pontjának megfelelően. Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy amennyiben a támogatandó projektünk franchise-hálózathoz kapcsolódik, a franchiserendszergazda az Európai Unió területén bejegyzett vállalkozások egyike lesz, továbbá tudomásul veszem, hogy a pályázat vonatkozásában a mesterlicenc tulajdonosa (mester-franchise vállalkozás) nem tekinthető franchise-rendszergazdának. Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy az eszközbeszerzés a pályázó által aktivált beruházás keretében valósul meg.

Nem Nem Nem Nem

Igen

Nem

Nem

Igen Igen Igen Igen

Igen Igen

Igen

Igen

000053

33.

34.

35.

36. 37.

38.

39.

40.

41.

42.

Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a beszerzés nem operatív lízing és haszonbérlet keretében valósul meg, továbbá tudomásul vesszük, hogy amennyiben a zárt végű pénzügyi lízing keretében kívánjuk az eszközt beszerezni, a fejlesztésnek a tulajdonszerzésünkkel kell zárulnia úgy, hogy az elszámolható költségeket igazoló számlákat legkésőbb a szerződés aláírását követő 24. hónap végéig, vagy 2009. december 31-ig (a két időpont közül a korábbi időpontig) kell benyújtanunk a közreműködő szervezetnek, valamint azt, hogy a támogatás csak a lízingcég részére fizetendő összeg tőkerésze után igényelhető. Tudomásul veszem, hogy a projekthez kapcsolódóan elnyerhető maximális támogatás nem haladhatja meg a 85/2004 (IV. 19.) Korm. rendelet 30.§ában meghatározott, vonatkozó támogatási intenzitási értéket. Tudomásul veszem, hogy a projekthez kapcsolódóan elnyert és elnyerhető bármilyen állami támogatás esetén sem a támogatás maximális mértéke sem a támogatási intenzitás összesen nem haladhatja meg a Pályázati Útmutató D2 pontjában meghatározott értéket. Tudomásul veszem, hogy a projekt fenntartási időszakában a pályázat kiírói felé monitoring adatszolgáltatási kötelezettségem áll fenn. Kijelentem, hogy fejlesztési adókedvezményben (A megfelelő szövegrészt húzza alá!) - nem részesültem. - részesültem, de a jelen projekt nem került bejelentésre. - részesültem a jelen projekttel. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 15. §-ban megfogalmazott rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményeinek megfelelek Vállalom, hogy az esetleges egyéb támogatás elmaradása esetén (amennyiben az adott pályázati kiírás lehetővé teszi egyéb támogatás igénybevételét) a hiányzó pénzösszeget saját forrásból biztosítom. Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy az általunk megvalósítani kívánt projektet olyan ingatlanon kívánjuk megvalósítani, amely a pályázat benyújtásának időpontjában per- és igénymentes. Tudomásunk van arról, hogy kivételt képez, ha a pályázó az igény jogosultja, illetőleg bérelt ingatlan esetében a bérleti szerződés kizárólagos joggal biztosítja a támogatással megvalósuló létesítmény üzemeltetésének lehetőségét legalább a külön rendeletben előírt üzemeltetési kötelezettség idejére. Továbbá tudomásunk van arról, hogy amennyiben a beruházást, illetve fejlesztést osztatlan közös tulajdonban álló ingatlanon kívánjuk megvalósítani, a pályázat befogadásának feltétele a tulajdonostársak között közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt használati megállapodás és az ahhoz tartozó használati megosztásra vonatkozó vázrajz pályázati dokumentációval történő benyújtása. A per- és igénymentesség követelményének az osztatlan közös tulajdon azon tulajdoni hányada vonatkozásában kell teljesülnie, amely a beruházás (fejlesztés) helyszíne. Tudomásul veszem, az azonnali beszedési megbízás megadásának tényét a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 87. § (4) bekezdés eseteire, kivéve azon magánszemélyeket, akik a külön jogszabály szerint nem kötelesek pénzforgalmukat bankszámlán lebonyolítani, illetve azon támogatásokat, amelyeknek teljes folyósítására a zárójelentés elfogadása után, utólag kerül sor. Kijelentem, hogy a támogatott beruházással létrehozott termelő kapacitásokat, szolgáltatásokat az 1083/2006 EK rendelet szerint a projekt fizikai befejezését követően minimum 3 évig fenntartom és üzemeltetem az adott régióban.

Igen

Igen Igen

Igen

Igen nem nem Igen Igen

Igen

Igen

Igen

000054

Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy az általam képviselt Igen szervezet esetében a pályázat benyújtását megelőző utolsó lezárt, teljes év december 31-én az éves átlagos statisztikai állományi létszám minimum 1 fő. Kijelentem, hogy a fejlesztés nem irányul turisztikai attrakció-, vagy Igen 44. szálláshelyfejlesztésre. Kijelentem, hogy a támogatás által megvalósított fejlesztésnek nem célja Igen 45. annak bérbeadása, elidegenítése vagy megterhelése. Kijelentem, hogy a támogatás elnyerése esetén a projekt megvalósítása, Igen 46. valamint a fejlesztés eredményének fenntartása során az esélyegyenlőség előmozdításával kapcsolatos jogszabályi előírásokat betartom és alávetem magam az ezzel kapcsolatos esetleges ellenőrzéseknek. Kijelentem, hogy a támogatás elnyerése esetén a projekt megvalósítása, Igen 47. valamint a fejlesztés eredményeinek fenntartása során a környezetvédelmi jogszabályi előírásokat betartom és alávetem magam az ezzel kapcsolatos esetleges ellenőrzéseknek. 48. Hozzájárulok ahhoz, hogy elnyert támogatás esetén a támogatási Igen szerződésben vállalt kötelezettségeim nem, vagy nem szerződésszerű teljesítése, illetve a szerződéstől való elállás miatt visszavont támogatás – a jegybanki alapkamat kétszeres mértékével növelt – összegét visszafizetem / a megfizetésére irányuló követelés érvényesítése a biztosítékként elfogadott bankgarancia beváltása és azonnali beszedési megbízás alapján történjen. 49. Nyilatkozom, hogy a képzésen résztvevő munkavállalókat a képzés(ek)re Igen elengedem a képzővel egyeztetett időpontokban és időtartamban. 50. Hozzájárulok, hogy a köztartozások – az Áht. 13/A. § (4) bekezdésében Igen és a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 92. § (4) bekezdésében foglaltak szerinti – figyelemmel kísérése céljából adószámomat vagy adóazonosító jelemet, a támogatást nyújtó szerv és a Kincstár felhasználja a lejárt köztartozások teljesítése, illetőleg az adósság bekövetkezése tényének és összegének megismeréséhez. A 24. sorra vonatkozóan az adóügyi helyzettől függően csak egy nyilatkozatra adható igen válasz! 43.

ERFA forrást igénylő kiegészítő tevékenységekre vonatkozó nyilatkozat Igen/Nem 1.

Kijelentem, hogy a jelen pályázatban szereplő eszközbeszerzés és Igen épület/rész felújítás/átalakítás/javítás tevékenységekre nem igényeltünk más forrásból támogatást. Jelen pályázathoz a költségvetési melléklet részeként csatolom a beszerzendő eszközök listáját, épület/rész felújítás, javítás, átalakítás esetén a kapcsolódó műszaki leírást és tervdokumentációt. Kelt: Dunaújváros, 2008. október 10.

Dr. Bognár László rektor

Horváth László gazdasági főigazgató

000055

DUNAÚJVÁROSI FŐISKOLA

PANNON EGYETEM

A régió és a Dunaújvárosi Főiskola válaszai az anyagtudomány és -technológia új kihívásaira Megvalósíthatósági Tanulmány TÁMOP–4.2.2/08/1

A projekt az Európai Unió támogatásával, a Kohéziós Alap társfinanszírozásával valósul meg.

000056

Tartalomjegyzék VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ................................................................................................................................... 4 1. A PROJEKT LÉNYEGI ÖSSZEFOGLALÁSA ................................................................................................ 25 1.1 A PROJEKT SZAKMAI ÉS PÉNZÜGYI TARTALMA ................................................................................................... 25 1.2 A PROJEKT BEAVATKOZÁSI TERÜLETÉNEK ÉS CÉLCSOPORTJÁNAK MEGHATÁROZÁSA ÉS INDOKOLTSÁGA .................. 28 1.3 A PROJEKTGAZDA ÉS PARTNEREI, VALAMINT A SZAKMAI MEGVALÓSÍTÓK BEMUTATÁSA ........................................... 32 1.3.1 Projektgazda bemutatása .................................................................................................................. 32 1.3.2 Konzorciumi partner bemutatása ....................................................................................................... 36 2. HELYZETÉRTÉKELÉS ................................................................................................................................... 48 2.1 A PROJEKT GAZDASÁGI, TÁRSADALMI ÉS KÖRNYEZETI HÁTTERÉNEK BEMUTATÁSA................................................. 48 2.1.1 A hazai kutatás-fejlesztés bemutatása............................................................................................... 49 2.1.2 Érintett földrajzi terület bemutatása.................................................................................................... 56 2.1.3 Oktatási környezet ismertetése .......................................................................................................... 61 2.1.4 Demográfiai helyzet, tendenciák ........................................................................................................ 63 2.1.5 Társadalmi-kulturális jellemzők .......................................................................................................... 64 2.1.6 A terület gazdasági helyzetének bemutatása .................................................................................... 66 2.2 A PROJEKT INDOKOLTSÁGA ............................................................................................................................ 73 2.2.1 A szakterület elemzése ...................................................................................................................... 73 2.2.2 A fejlesztés iránti kereslet és a kapcsolódó kínálati elemek elemzése .............................................. 74 2.2.3 A projekt szükségességét alátámasztó probléma és/vagy stratégiai irány bemutatása ..................... 83 2.2.4 Szakpolitikai háttér ............................................................................................................................. 84 2.3 A PROJEKT INDOKOLTSÁGÁNAK ÖSSZEFOGLALÁSA ............................................................................................ 87 3. A PROJEKT CÉLJAI ÉS TEVÉKENYSÉGEI .................................................................................................. 91 3.1 A PROJEKT CÉLJAINAK MEGHATÁROZÁSA ......................................................................................................... 91 3.2 A FEJLESZTÉSEK CÉLCSOPORTJAI, AZ ÉRINTETTEK KÖRE, A FEJLESZTÉSEK HATÁSTERÜLETE ................................. 92 3.3 A PROJEKT KAPCSOLÓDÁSA A RELEVÁNS FEJLESZTÉSPOLITIKAI DOKUMENTUMOK FEJLESZTÉSI IRÁNYAIHOZ ............ 94 3.3.1 A projekt céljainak kapcsolódása az ÚMFT céljaihoz ........................................................................ 94 3.3.2 A projekt kapcsolódása a nemzetközi, hazai és térségi fejlesztéspolitikához .................................... 95 3.4 AZ ELÉRENDŐ CÉLOKHOZ SZÜKSÉGES TEVÉKENYSÉGEK BEMUTATÁSA .............................................................. 103 3.5 INDIKÁTOROK .............................................................................................................................................. 105 4. A FEJLESZTÉS BEMUTATÁSA................................................................................................................... 106 4.1 A PROJEKT DEFINIÁLÁSA .............................................................................................................................. 106 4.1.1 Tevékenységek, projektelemek ....................................................................................................... 106 4.1.2 A megvalósulás helyszíne ............................................................................................................... 107 4.1.3 A projektelemek szakmai tartalmának meghatározása .................................................................... 108 4.1.4 Az előkészítéshez és a megvalósításhoz kapcsolódó feladatok meghatározása ............................ 118 4.1.5 Az előkészítés és megvalósítás költségei és ütemezése................................................................. 118 4.1.6 A projekt hatásainak elemzése ........................................................................................................ 119 4.1.7 Pénzügyi terv ................................................................................................................................... 122 4.1.8 Externáliák bemutatása ................................................................................................................... 125 4.1.9 Kockázatelemzés ............................................................................................................................. 129 5. A PROJEKT MEGVALÓSÍTÁSÁNAK SZERVEZETI KERETEI ................................................................... 136 5.1 A PROJEKTGAZDA ÉS PARTNEREINEK BEMUTATÁSA ......................................................................................... 136 5.1.1 A projektgazda bemutatása ............................................................................................................. 136 5.1.2 A megvalósításban részt vevő partnerek bemutatása ..................................................................... 142 5.1.3 A projektgazda és partnerei a projekthez kapcsolódó tapasztalatainak bemutatása ....................... 153 5.1.4 A projektben részt vevők szakmai kompetenciáinak bemutatása .................................................... 162

2 000057

5.2 A MEGVALÓSÍTÁS ÉS A FENNTARTÁS SZERVEZETE ........................................................................................... 184 5.2.1 A Projektszervezet szervezeti diagramja ......................................................................................... 184 5.2.2 A Projekt működés szabályozása .................................................................................................... 185 5.2.3 Projekt főiskolai, egyetemi felügyelete ............................................................................................. 185 5.3 SZERVEZETI ÉS MONITORING-KONTROLLING KÖLTSÉGEK TÉTELES FELSOROLÁSA, KÖLTSÉGEK ÜTEMEZÉSE ........... 192 6. MARKETING-KOMMUNIKÁCIÓS TERV ...................................................................................................... 194 6.1 6.2 6.3 6.4

KOMMUNIKÁCIÓS ÜZENETEK MEGFOGALMAZÁSA ............................................................................................. 194 KOMMUNIKÁCIÓS ESZKÖZÖK AZONOSÍTÁSA .................................................................................................... 195 KOMMUNIKÁCIÓS ÜTEMTERV......................................................................................................................... 196 A MARKETING-KOMMUNIKÁCIÓS FELADATOK ÉS KÖLTSÉGEK ÜTEMEZETT MEGHATÁROZÁSA.................................. 198

7. A NYILVÁNOSSÁG BIZTOSÍTÁSA, „PR” ................................................................................................... 199 7.1 7.2 7.3 7.4 7.5 7.6

A KOMMUNIKÁCIÓS ELKÉPZELÉSEK ÖSSZEFOGLALÓ LEÍRÁSA ............................................................................ 199 A CÉLCSOPORTOK ÉS AZ ÉRINTETTEK KOMMUNIKÁCIÓS SZEMPONTÚ ELEMZÉSE.................................................. 199 KOMMUNIKÁCIÓS ÜZENETEK MEGFOGALMAZÁSA ............................................................................................. 200 KOMMUNIKÁCIÓS ESZKÖZÖK AZONOSÍTÁSA .................................................................................................... 200 KOMMUNIKÁCIÓS ÜTEMTERV......................................................................................................................... 201 A NYILVÁNOSSÁG BIZTOSÍTÁSÁNAK FELADATAI ÉS ÜTEMEZETT KÖLTSÉGVETÉSE ................................................. 203

8. A SZAKMAI MEGVALÓSÍTÁS RÉSZLETES ÜTEMEZÉSE ÉS PÉNZÜGYI TERVE................................... 204 8.1 RÉSZLETES CSELEKVÉSI TERV ...................................................................................................................... 204 8.1.1 Az előkészítés részletes feladatai és ütemezése ............................................................................. 204 8.1.2 A projekt megvalósításának részletes feladatai és pénzügyi ütemezése......................................... 204 8.2 A TELJES PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ PÉNZÜGYI ÜTEMEZÉSE .............................................................................. 212 8.3 A TÁMOGATÁSI ÉS FINANSZÍROZÁSI FELTÉTELEK BEMUTATÁSA .......................................................................... 214 MELLÉKLETEK .................................................................................................................................................. 215

3 000058

Vezetői összefoglaló 1. A projekt címe „A régió és a Dunaújvárosi Főiskola válaszai az anyagtudomány és technológia új kihívásaira”

2. A projekt során tervezett tevékenységek A projekt céljainak elérése érdekében a következő fontosabb tevékenységek végrehajtását tervezzük. I.

A projekt szervezet és a nemzetközi innovatív kutatói team létrehozása A Pályázati Útmutatóban megfogalmazott követelményeket is figyelembe véve a projekt szervezet létrehozása, azon belül a nemzetközi kutatói team felállítása. A kutatói team a kutatás által érintett szakterületeknek megfelelően 6 munkacsoportra fog tagolódni. A kutatói teamet összeállításakor az alábbi szempontok is érvényesítésre kerülnek:

II.

−

A kutatói team kutató tagjainak legalább 20%-a külföldi állampolgár vagy külföldön élő magyar kutató kell, hogy legyen.

−

A kutatói team magyar állampolgárságú tagjainak legalább középfokú C típusú angol és/vagy francia nyelvvizsgával vagy ezen szintnek megfelelő egyéb nyelvvizsgával, vagy igazolt nyelvtudással kell rendelkezniük.

−

A kutatói team kutató tagja a tervezett kutatási téma szakértője kell, hogy legyen (publikációk, tudományos tevékenységek, eredmények, elismerések, előadások alátámasztásával).

−

A kutatói team tagjai között legalább két fő – tervezett kutatási témában kutató – doktorandusz hallgató alkalmazása kötelező.

Partner vállalkozások bevonása a projekt végrehajtásába A projekt és a kutatási tevékenységek tervezésekor számolunk a tervezett kutatási területek által érintett partner vállalkozások részvételével. Ez egyrészt a kutatás szakmai feladatainak a végrehajtásában való közreműködést, másrészt a projekt végtrehajtásához szükséges pénzügyi források biztosításában való hozzájárulást jelenti. A partner vállalkozások közül az ISD DUNAFERR-t emelnénk ki, de természetesen más vállalkozások bevonását is tervezzük. A projekt feladatainak végrehajtásához szükséegs önerő vállalkozással együttműködésui megállapodást kötöttünk.

biztosítása

érdekében

több

A kutatói team munkájához szükséges kutatási infrastruktúra biztosítása az együttműködő gazdasági-ipari partnerek közreműködésével történik.

4 000059

III.

Részletes projektterv és kutatási terv összeállítása A projekt szervezet, a kutatói team felállítását, valamint a gazdasági partnerek bevonását követően összeállításra kerül a projekt részletes terve, beleértve a részletes kutatási tervet is.

IV.

Kutatási tevékenységek végrehajtásához szükséges infrastruktúra biztosítása A kutatói team munkájához szükséges kutatási infrastruktúra biztosítása a Dunaújvárosi Főiskola részéről a TIOP-1.3.1 pályázati konstrukció támogatásával történik egy másik projekt keretében. Ezek kívül az egyes kutatási tevékenységek végerhajtásához szükséges speciális mérési és teszkörmyezet biztosítása részben az együttműködő gazdasági-ipari partnerek közreműködésével történik majd. A kutatás során felmerülő egyes speciális mérések végrehajtását kutatási szolgáltatás keretében olyan tudományos intézetekkel tervezzük végrehajtatni, amelyek a mérésekhez szükséges berendezésekkel rendelkeznek. Erre alapvetően azért lesz szüksé, mert bizonyos mérések végrehajtásához szükséges berendezések csak néhány helyen állnak rendelkezésre az országban.

V.

Kutatási tevékenységek végrehajtása A projekt hat egymástól elkülönülő, de mégis szervesen egymásra épülő és összekapcsolódó részből áll. A részterületeken belül természetesen vannak alapkutatáshoz és alkalmazott kutatáshoz egyaránt közeleső területek, az egyes részfeladatok jellegét az adott részfeladat megoldása érdekében elvégzendő K+F tevékenység adja. A részletes kutatási tervben foglaltaknak megfelelően az alábbi kutatási témakörökben végrehajtásra kerülnek a kutatási tevékenységek: 1. A melegalakítási, elsősorban meleghengerlési technológia számítógépes modellezéséhez szükséges adatok szisztematikus meghatározása fizikai szimuláció segítségével. 2. Ultrafinom szemcseméretű Nb-mal mikroötvözött csőalapanyag gyártástechnológiájának előkészítő kutatás-fejlesztése. 3. Ultrafinom vagy nanoszemcsés tömbi acélok kifejlesztése. 4. Acélok nanorészecskék formájában történő előállítása, vékonyrétegek épitése individuális nanorészecskékből, a nanorészecskék és a rétegek tulajdonságainak jellemzése. 5. Fémek és egyéb szilárd anyagok felületi struktúrájának átalakítása villamos kisülések segítségével, valamint a kisülések alkalmazása az acélipar által generált környezetszennyezés eliminálására, illetve csökkentésére. 6. Gyártási, ill. ipari folyamatok során keletkező szennyezőanyagok környezeti hatásának az értékelése, a kapott monitoring és toxikológiai adatok megfelelő kezelése, azok feldolgozása, a folyamatok prediktív modelljeinek a kialakítása és a megfelelő környezet- és emberegészségügyi következtetések levonása.

VI.

Tájékoztatási, disszeminációs feladatok végrehajtása A projekt keretében tervezett tájékoztatási és disszeminációs feladatok végrehajtása a Pályázati Útmutatóban meghatározott III. kommunikációs csomag végrehajtását foglalja magában. Ezen kívül a projekt kutatási eredményeinek disszeminációja érdekében legalább 7 tudományos publikáció megjelentetését tervezzük. A kutatás által érintett szakterületek kutatói, oktatói számára, valamint az acélipari termékeket gyártó képviselők részére a projekt előrehaladásának ütemében workshopokat tervezünk, melyeken ismertetjük az addigi eredményeket, továbbá megismerjük és megvitatjuk a szakmai közönség észrevételeit, vélemyényeit. 5 000060

3. A tervezett projekt szükségessége illetve indokoltsága A fejlesztés iránti igény ismertetése A melegalakítás-technolóiai K+F témakör esetében megvalósuló szolgáltatás iránt közvetlen kereslet tapasztalható a fémipar területén. Az ISD DUNAFERR Zrt. a közeljövőben jelentősen növelni kívánja meleghengermű kapacitását és annak teljes kihasználását tűzte ki célul. A fejlesztések eredményeként a meleghengermű technológiája teljesen átalakul. Az új hengerlési technológiák megtervezéséhez az ISD DUNAFERR Zrt. a tulajdonában lévő HSMM (Hot Strip Mill Modell) szoftvert használja fel. A szoftvert a AISI (American Iron and Steel Institut) fejlesztette ki. A szoftver hatékony alkalmazásának feltétele a futtatáshoz szükséges anyagjellemzők (jellemző hőmérsékletek, alakváltozási sebességek stb.) meghatározása és ezek szolgáltatása egy-egy acélminőségre vonatkozóan. A szoftver segítségével a képlékenyalakítási technológiák tervezése, új anyagminőségek kifejlesztése felgyorsul és biztonságosabbá válik. Az ISD DUNAFERR Zrt-ben gyártott acélminőségekre nézve az alapvető anyagjellemzőket szisztematikus munkával, a hallgatók bevonásával határozzuk meg a Gleeble 3800-as termomechanikus szimulátoron. A szükséges anyagjellemzők meghatározásához természetesen módszertani fejlesztésre is szükség van. A kidolgozott mérési eljárások birtokában a Dunaújvárosi Főiskola képessé válik más, acélok melegalakításával (pl. süllyesztékes kovácsolással) foglalkozó üzemek számára is szolgáltatni a szükséges anyagjellemzőket. A projekt során létrejövő adatbázis önálló termékként is értékesíthető lesz. Az ultrafinom szemcseméretű acélcsőanyagok iránti kereslet az Európai Unió illetve hazánk olajjal és/vagy földgázzal való biztonságos ellátása miatt kiemelt jelentőségű. Az ISD Dunaferr Zrt-nél, mint az acél lapostermékek kizárólagos hazai előállítójánál már jelentős eredményeket értek el ezen a fejlesztési területen. 12 mm lemezvastagságig a műszaki előírásokat teljesítik. Az ennél vastagabb csőanyagok előállítása további fejlesztőmunkát igényel. Az DUNAFERR részéről a kérdés a következőképpen tevődik fel: az acél összetételét, az öntési és meleghengerlési körülményeket kelle változtatni ahhoz, hogy a kitűzött műszaki cél teljesüljön. A Dunaújvárosi Főiskola a felvetett kérdésre – az üzemi szakemberekkel való szoros együttműködésben és a projekt külföldi résztvevőinek tapasztalatait figyelembe véve – fizikai és matematikai szimulációval és fémtani vizsgálatokkal működik közre a keresett megoldás kutatás-fejlesztés alapú kidolgozásához. Ahogy a finomszemcsés szerkezeti acélok megjelenése szinte szükségszerűen magával hozta az ultrafinom szemcseméretű acélok kifejlesztésének igényét és lehetőségét, napjainkban ugyanez az összefüggés mutatható ki az ultrafinom és a nanoszemcsés anyagok tekintetében. A nanoszemcsés anyagok iránti érdeklődés, kereslet oka nyilvánvaló: az anyagok mechanikai jellemzőinek döntő része a szemcseméret függvénye, és egy bizonyos értéket átlépve, a nagyobb szemcseméretű tartományban érvényesülő mechanizmusokat más mechanizmusok váltják fel, és így alapvetően új tulajdonság-együttesű anyagokat kapunk. A pályázati munka során olyan nanotechnológiai eljárásokat dolgozunk ki, amelyekkel tömbi, további vizsgálatokra alkalmas méretű mintadarabokat lehet elállítani. Ilyen nanoszerkezetű minták – különösen vasalapú ötvözetekből készítettek – igen keresettek a KF szférában, áruk gyakran a nemesfémekével vetekszik. Egy ilyen jellegű szolgáltatás megvalósulásával a Dunaújvárosi Főiskola kulcspozícióba kerül, és a kereslet kielégítése kapcsán számos K+F partnerrel kerül kapcsolatba. A tömbi nanoszerkezetű vasalapú ötvözetek előállítására unikális lehetőséget jelent a projekt során üzembe helyezendő MAXSTRAIN egység. A nanoszerkezetű anyagok bottom up technológián alapuló eljárása 6 000061

új kutatási irányt jelent hazánkban. A képlékeny alakváltozás során elérhetőnél legalább egy nagyságrenddel kisebb, néhány, vagy néhány tíz nanométer méretű acél nanorészecskék közvetlen előállítására és jellemzésére, valamint az ezekből felépített rétegek, mint modellrendszerek szerkezetének és makroszkópikus tulajdonságainak feltérképezésére irányuló prekompetitiv alapkutatás azzal, hogy lehetőséget ad annak kísérleti ellenőrzésére, hogyan változnak az anyagtulajdonságok az építőelemek jelentős méretcsökkenése során, szervesen egészíti ki a nagyobb mérettartományra érvényes eredményeket. Az acélok tulajdonságaiban a szemcseméret csökkentése hatására létrejövő változások felderítése mind tudományos értelemben, mind gyakorlati szempontból komoly kihívás. A tulajdonságok méretfüggésére vonatkozó eredmények kiemelkedő jelentőségét az adja, hogy ezekre alapozva dolgozhatók ki új, az eddigieknél jobb, tökéletesebb tulajdonságokkal rendelkező termékek előállítását lehetővé tevő technológiák. Mai tudásunk alapján a tömbi acélokban képlékeny alakváltozással kialakítható minimális szemcseméretek a néhány száz nanométeres tartományba esnek. Az anyag néhány, vagy néhány tíz nanométeres mérettartománybeli viselkedésének feltérképezésére más megközelítést javaslunk. Ez a bottom-up tipusú közelítés tervezett méretű – a képlékeny alakváltozás során elérhetőnél legalább egy nagyságrenddel kisebb – acél nanorészecskék közvetlen előállítását, ezek, és az ezekből felépített rétegek, mint modellrendszerek szerkezetének és makroszkópikus tulajdonságainak kísérleti meghatározását tűzi ki célul. Ez a prekompetitiv alapkutatás annak a kérdésnek a megválaszolásával, hogy hogyan változnak az anyagtulajdonságok az építőelemek jelentős méretcsökkenése során, szervesen egészítené ki a nagyobb mérettartományra érvényes eredményeket. Anyagok felületének szikrakisülésekkel való nemesítése mind mechanikai, mind kémiai, és mind optikai szempontból című altéma segítségével nemzetközileg is elismert eredményekre juthatunk, amelyeknek közvetlen gyakorlati eredménye is lesz, s másképpen elő nem állítható felületeket kaphatunk. Hazánkban ezen a területen kisebb a kutatók érdeklődése, ugyanakkor a szakma számára egy különlegesen színezett rozsdamentes felület jelentős piaci szegmens megszerzését jelentheti, sőt új piaci lehetőségeket teremt, különösen akkor, ha sikerül nyomtatott felületnek megfelelő hatást is elérni, ami a célok egyike. Anyagok felületének tisztítása mechanikai és biológiai, sterilizálási és fertőtlenítési céllal. Ilyen módon olyan felületeket is sterilizálhatunk, amelyeket másként nem lehet, s ezzel új eszközök kialakítására is lehetőség lesz. A szakirodalomban ez a terület erősen fejlődőben van, komoly a nemzetközi érdeklődés. A megfelelő eredmények elérése olyan eszközök olcsó sterilizálását is jelenheti, amelyek esetében ezt a költségek nem engedték meg. Ezzel a felhasználó (pl. növénynemesítő, húsfeldolgozó, stb.) komoly piaci előnyökhöz juthat. Kohászati és egyéb technológiák által kibocsátott gáznemű levegőszennyezők elbontása gyors villamos impulzusokkal generált korona kisülések segítségével jelentős irodalommal rendelkező, a kutatócsoport által sikerrel gyakorolt téma, melynek jelentősége növekszik. A kutatás nemzetközi együttműködés keretében folyik mind a Tanszéken, mind Japánban a Tokió Egyetemen. A technológia jelentős árverseny előnyben van a többi eljárással szemben, elegendő ha a szelektív katalitikus redukció költségeivel hasonlítjuk össze. Kohászati és egyéb éghető hulladékok égéshőjének meghatározása, valamint az égetés során felszabaduló gázok elemzése, lebontásuk, eliminálásuk technológiájának meghatározása témával komoly kutatási bázist hozunk létre, s egy a hazai és nemzetközi hulladék és biomassza égető közösségben egy jelentős űrt töltünk be, mivel egy helyen találkozik a több különböző szakértelem és technikai lehetőség. A talajok biológiai vizsgálata, biológiai remediálása különösen jelentős eredményekkel járhat különösen erősen szennyezett talajok esetében is. A kutatócsoport komoly nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik. A kidolgozandó eljárás rendkívül újnak számít, komoly érdeklődés mutatkozik 7 000062

iránta. Az egyes szennyezőanyagok környezetvédelmi határértékeit illetően nincs egységes gyakorlat az Európai tagországok között, mivel azokat számos technológiai, környezeti, de társadalmi és a szociális tényezők is befolyásolják. Az adott ipari folyamatra, vagy a dunaújvárosi környezetre vonatkozó információk lényegesen segíthetik a pontosabb tényfeltárást és a megfelelő intézkedések megtételét. Napjainkra a környezeti hatásértékeléseket is segítik az informatikai eszközök, a folyamatok előre-becslésével pedig megelőzhetők azok a visszafordíthatatlan környezeti katasztrófák, amelyekre a világ iparilag fejlett országaiban igen sok negatív példa akad. Az új, az adott térséghez, régióhoz igazított határérték-rendszer kialakítása fenntartható termelés fontos kritériuma. A fejlesztés szükségessége A projekt szükségességét indokoló probléma feltárásához a Dunaújvárosi Főiskolán a kutatásszervezés, a infrastruktúra és a kutatási kapcsolatrendszer tekintetében SWOT elemzést végeztünk. Az elemzés eredményeiből értelemszerűen csak a feltárt problémákra utalunk. Azt vizsgáltuk alapvetően, hogy az innovációs lánc egyes elemei milyen mértékben és milyen színvonalon állnak a Főiskola távlati kutatási és oktatási feladatainak, valamint a régió innovációs igényeinek megoldásához rendelkezésünkre. Az elemzés kimutatta, hogy lényegében az innovációs lánc minden egyes eleme megtalálható a régióban. Problematikus ugyanakkor az innovációs folyamatban résztvevő vállalatok, intézmények és kutatócsoportok együttműködésének kiegyensúlyozottsága. Azt is megállapíthattuk, hogy a humán erőforrás tekintetében is hiányosságok tapasztalhatók, melynek alapvető oka, hogy bizonyos, a fejlett országokban járatos technológiákkal kapcsolatban saját közvetlen tapasztalatok nem állnak rendelkezésre. Mindezeket a hiányosságokat csak egy koncentráltan működő, komoly elméleti és gyakorlati tapasztalatokkal bíró kollégákból álló kutatócsoport képes fokozatosan megszüntetni. Ebben a tevékenységben kitüntetett szerep jut a tervezett kutatócsoport külföldi, nemzetközileg is elismert tagjainak. A kutató-fejlesztő munka Dunaújvárosi Főiskolán meglévő infrastruktúra elemeit – hazai és nemzetközi együttműködés keretében – olyan nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő kísérleti hátteret biztosító laborok egészítik ki, mint a LASERLAB-EUROPE Laser Research Infrastructure hazai kutatóhelyeként a Szegedi Tudományegyetemen működő Nagyintenzitású Lézerlaboratórium. A projekt a nemzetközi szinten intenzív információcsere lehetőségének megteremtésével ideális keretet biztosíthat a résztvevők "szakmai továbbképzésére".

4. A projekt céljai, célcsoportjai és hatásterülete és kapcsolódásuk az ÚMFT, annak operatív programjai, illetve akciótervei céljaihoz A projekt hosszú távú céljai: A Dunaújvárosi Főiskola (DF) és a Pannon Egyetem (PE) hosszú távú célja, hogy a felsőoktatás és a gazdaság kapcsolatának erősítése érdekében a két felsőoktatási intézményben folyó innovációs és kutatás-fejlesztési tevékenység támogatása révén hasznosítására képes technológia- és tudástranszfer szolgáltatások kiépítse, a felsőoktatási intézmények és a vállalkozások közötti együttműködés erősítése, a közösen elért K+F+I eredmények piacra jutásának és hasznosításának elősegítse.

8 000063

A projekt közvetlen céljai: Több tudományterületet (matematikai és fizikai szimuláció, nanotechnológia és a felületnemesítés (surface engineering), környezeti állapotfelmérés, ökotoxikológia) érintő komplex alapkutatási tevékenység végrehajtása, melynek keretében az alábbi kiemelt célok megvalósítására kerül majd sor: •

nemzetközi kutatás-fejlesztési tapasztalatok adaptációja;

•

az új kutatási módszerek, tudományszervezési szemlélet és új kutatásmenedzsment kialakítása érdekében több nemzetközileg elismert hazai és külföldi kutató bevonásával innovatív kutatói team kerül létrehozása;

•

a kutatói utánpótlás nevelése érdekében Ph.D. hallgatók bevonása nemzetközi kutatási projektekbe;

•

a felsőoktatás és a vállalkozások közötti K+F együttműködések számának és intenzitásának növelése;

•

a legfontosabb nemzetközi tudományos adatbázisokhoz való hozzáférés.

A projekt speciális kutatási területe miatt a közvetlen célcsoport meghatározásakor alapvetően a hazai acélipari termékek gyártói kerültek felmérésre. Az elsődleges célcsoportot Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés tagjai alkotják, továbbá mindazok a vállalkozások, amelyek acélipari termékek gyártásával foglalkoznak. A kutatás-fejlesztés előkészítésébe bevontunk az egyik legnagyobb hazai acélipari termékek gyártóját, az ISD DUNAFERR-t, így az ágazat fejlesztési igényeit a DUNAFERR-rel konzultálva sikerült feltérképeznünk. A kutatási célok a célcsoport igényeinek figyelembe vétele mellett lettek meghatározva. A projekt előkészítése során az alábbi célcsoportokat azonosítottuk: Közvetlen célcsoport: −

Acélipari és gépipari, valamint egyéb fémipari gyártók A kutatási eredmények hasznosítása révén új, innovatív termékek előállítására nyílik lehetőség, ami számottevően javíthatja a vállalkozások piaci helyzetét és pénzügyi eredményét.

−

Tőkebefektetők A kutatási eredmények alapján innovatív termékek fejlesztésének és gyártásra történő előkészítésének a finanszírozása.

Közvetett célcsoport: −

Egyetemi, főiskolai kutatók Az intézményekben az általuk elvégzett kutatások értékesíthetők/hasznosíthatók a társadalomban (pl.: spin-off vállalkozások segítségével)

−

Egyetemi, főiskolai oktatók Az egyetemi, főiskolai kutatókkal együttműködve kutatásokat végeznek illetve segítségükkel tökéletesedik a technológiai transzfer tevékenysége az egyes intézményeknek.

−

Egyetemi, főiskolai vezetők Az értékesített eredmények és a befolyt többlet bevétel segítségével a felsőoktatási intézmények üzemeltetését irányítják, valamint további fejlesztések megvalósítását kezdeményezhetik. 9 000064

A projekt céljainak kapcsolódása az ÚMFT céljaihoz A Dunaújvárosi Főiskola és a Veszprémi egyetem közös kutatás-fejlesztési projektje hozzájárul a Társadalmi Megújulás Operatív Program 4. prioritástengelyében (Az emberi erőforrások fejlesztése a minőségi képzés, a kutatás és innováció területén) megfogalmazott célok megvalósulásához, melyek közül hangsúlyosan az alábbiakhoz: •

a felsőoktatásnak az innovációs folyamat minden elemében való erőteljesebb és intenzívebb részvételéhez szükséges szervezeti és humán feltételek megteremtése;

•

a vállalkozások és a kutatói szféra együttműködésének ösztönzése, közös kutatási projektek, továbbképzési programok kidolgozásával és finanszírozásával, a kutatáshoz és képzéshez kapcsolódó szolgáltatások körének bővítésével és fejlesztésével;

•

innovatív kutatói teamek projektjeinek finanszírozása.

A tervezett kutatás-fejlesztési projekt alapvető célja, hogy az anyagtudomány- és a technológia témakörébe tartozó alapkutatások megvalósítása érdekében egy nemzetközi összetételű innovatív kutatói teamet hozzon létre. A projekt céljainak kapcsolódása a TÁMOP-4.2.2 pályázati konstrukció céljaihoz A projekt végrehajtása elősegíti a felsőoktatás kutatás-fejlesztési feltételrendszerének javítását a kutatásokhoz szükséges humánerőforrás és szolgáltatás igény finanszírozásával. Hozzájárul az innovatív tevékenység ösztönzéséhez, a kutatás-fejlesztéssel kapcsolatos munkahelyek megtartásához, valamint hogy a legkorszerűbb nemzetközi kutatás-módszertani tapasztalatok hazai adaptációjának megvalósatásához. A kutatás-fejlesztési feladatok végrehajtása érdekében egy-egy kutatási terület nemzetközi szinten elismert legjelentősebb képviselői is bevonásra kerülnek. A projekt ez által hozzájárul a nemzetközi kutatás-fejlesztési tapasztalatok, mechanizmusok magyarországi elterjesztéséhez. A projekt egyik részcélja, hogy lehetőséget teremtsen a kutatójelöltek és a fiatal kutatók számára nemzetközi kutatási programban történő részvételre. A projekt a matematikai, műszaki, informatikai és természettudományos k+F+I+O (kutatási, fejlesztési, innovációs, oktatási) kutatási területeket érinti. A projekt keretében felállításra kerülő kutatói team eleget tesz a pályázati útmutatóban az innovatív kutatói teamekkel kapcsolatban megfogalmazott elvárásoknak. A projekt keretében megvalósatandó célok a pályázati konstrukció alábbi részcéljaihoz illeszkednek: x

Felsőoktatáshoz kötődő alapkutatási projektek megvalósulásának támogatása

x

Nemzetközi kutatás-fejlesztési tapasztalatok adaptációja

x

Új kutatási módszerek, tudományszervezési szemlélet és új kutatásmenedzsment kialakítása a kutatócsoportok és az intézmények szintjén

x

Kutatói utánpótlás nevelése, fiatal kutatók bevonása nemzetközi kutatási projektekbe

x

A felsőoktatás és a vállalkozások közötti K+F együttműködések számának és intenzitásának növelése Kiemelkedően fontos európai kutatási infrastruktúrák használatának biztosítása 10 000065

x

A legfontosabb nemzetközi tudományos adatbázisokhoz való hozzáférés

5. A projekt során tervezett tevékenységek kapcsolódása a támogatási forrás OP-jában megjelölt tevékenységekhez Az alábbi táblázatban ismertetjük a projekt tevékenységeinek a TÁMOP-4.2.2 pályázati konstrukció támogatható tevékenységeivel való összhangját. TÁMOP-4.2.2 pályázati konstrukció támogatható tevékenységek Kutatás–fejlesztési (alapkutatás) és innovációs projektek megvalósításához szükséges humánerőforrás és szolgáltatás finanszírozása - kutatócsoport létrehozása, kutatók alkalmazása, illetve megbízása

Kutatás–fejlesztési, valamint innovációs kollaboráció

Projektelemek − − −

− −

− − − − −

− − −

A kutatás–fejlesztés, valamint az innováció infrastruktúrájának létrehozása

− − −

−

nemzetközi kutatási projekt 1 innovatív kutatói team, azon belül 6 munkacsoport létrehozása Dunaújvárosban és Veszprémben 1 kutatásvezető, 6 témavezető, 14 hazai kutató, 5 külföldi kutató, 2 doktorandusz és 2 főiskolai hallgató bevonása a projekt végrehajtásába több tudományterületet (matematikai és fizikai szimuláció, nanotechnológia és a felületnemesítés (surface engineering), környezeti állapotfelmérés, ökotoxikológia) érintő komplex alapkutatási tevékenység végrehajtása 5 nemzetközi reputációval rendelkező külföldi kutató bevonása a projektbe nemzetközi kutatás-fejlesztési tapasztalatok adaptációja új kutatási módszerek, tudományszervezési szemlélet és új kutatásmenedzsment kialakítása kutatói utánpótlás nevelése, doktorandusz és főiskolai hallgatók bevonása felsőoktatás és a vállalkozások közötti K+F együttműködések számának és intenzitásának növelése, partner vállalkozásokkal való együttműködés kialakítása kiemelkedően fontos európai kutatási infrastruktúrák használatának biztosítása a legfontosabb nemzetközi tudományos adatbázisokhoz való hozzáférés biztosítása szakmai workshopok szervezése hazai és külföldi kutatók számára projektmenedzsment szervezet felállítása a kutatás-fejlesztési célok megvalósításához szükséges eszközök a TIOP-1.3.1 pályázati konstrukció támogatásával kerülnek beszerzésre gazdasági partnerek által biztosított mérési

11 000066

TÁMOP-4.2.2 pályázati konstrukció támogatható tevékenységek

Projektelemek −

A projekttel kapcsolatos tájékoztatási feladatok

− − − − −

6. A projektgazda és partnereinek kapcsolódásuk bemutatása

és tesztelési körnezet igénybe vétele speciális mérőberendezéseket igénylő mérések végrehajtatása kutatási szolgáltatás keretében - kutatóintézmények megbízása Információs napok kutatók számára kötelező tájékoztatási feladatok végrehajtása (III. számú kommunikációs csomag) szakmai konferenciák szervezése a kutatás eredményeinek publikálása a hazai és külföldi szaklapokban (legalább 7 db) internetes portál üzemeltetése, az eredmények közzététele a hazai és külföldi kutatók valamint oktatók számára

beazonosítása

és

a

projekthez

A projeketet a Dunaújvárosi Főiskola és a Pannon Egyetem együttesen kívánja megvalóstani. A közös kutatás-fejlesztési feladatok végrehajtása érdekében a két felsőoktatási intézmény együttműködési megállapodást kötött. A projektgazdai feladatokat a Dunaújvárosi Főiskola látja el, ennek megfelelően a projekt szervezeti és működési feltételeinek a biztosítása is a főiskola feladata. A pannon Egyetem a kutatói teambe delegált kutatók közreműködése révén vesz részt a projektben. A kutatások alapvetően a Dunaújvárosi Főiskola területén folynak, a 4. kutatási terület tevékenységei pedig a Pannon Egyetemen.

7. A projektgazda és partnereinek abszorpciós képességének bemutatása A 74.576.544 Ft összegű önerő finanszírozását a konzorciumi tagok gazdasági társaságokkal kötött, az innovációs járulék felhasználására vonatkozó megállapodás keretében biztosítják. A Dunaújváropsi Főiskola és a Pannon Egyetem rendelkezik mindazokkal a személyi és tárgyi feltételekkel, amelyek a projekt eredményes végrehajtásához szükségesek.

8. A projekt szakmai tartalma és célrendszere A projekt az anyagtudomány, azon belül a műszaki vagy alkalmazott anyagtudomány és a környezetvédelem körébe tartozó feladatokat fogalmaz meg. E területek széles tartalmi spektrumán belül a K+F célkitűzés a szerkezeti anyagokban, elsősorban acélokban lejátszódó folyamatok matematikai (számítógépes) és fizikai szimulációjára, a nanoszerkezetű anyagok top-down, illetve bottom-up elvre épülő technikákkal történő létrehozására, valamint egy speciális, a szikrakisülésen alapuló felületnemesítési kérdéskörre, továbbá az ipari léptékű alkalmazásokat kísérő környezeti hatások számbavételére, tudatosítására és kezelésére koncentrál.

12 000067

Mindegyik terület, a matematikai és fizikai szimuláció, a nanotechnológia és a felületnemesítés (surface engineering) és a környezeti állapotfelmérés, vagy az ökotoxikológia napjaink meghatározó tudományterületei. Az anyag- és környezettudományi, valamint az ipari folyamatok matematikai szimulációja nélkül ma már elképzelhetetlen a piaci igényeket kielégítő szerkezeti vagy funkcionális anyagok előállítása, vagy az előállítás hatásainak a megfelelő értékelése és kezelése. A szoftverek megalkotása az anyagtudósok, anyag-, ill. környezetmérnökök és az informatikusok szoros együttműködését igényli, nemzeti és nemzetközi keretekben is. A projekt hat egymástól elkülönülő, de mégis szervesen egymásra épülő és összekapcsolódó részből áll. A részterületeken belül természetesen vannak alapkutatáshoz és alkalmazott kutatáshoz egyaránt közeleső területek, az egyes részfeladatok jellegét az adott részfeladat megoldása érdekében elvégzendő K+F tevékenység adja. 1. KUTATÁSI TERÜLET A melegalakítási, elsősorban meleghengerlési technológia számítógépes modellezéséhez szükséges adatok szisztematikus meghatározása fizikai szimuláció segítségével. Közismert, hogy ma már az összetett melegalakítási, meleghengerlési technológiák számítógépes modellezésére megbízható eredményt szolgáltató szoftverek állnak rendelkezésünkre. Az ISD Dunaferr Zrt. és a Dunaújvárosi Főiskola birtokában van a HSMM szoftver, amely alkalmas a többlépcsős meleghengerlés szimulációjára. Ahhoz, hogy ezt a szoftvert az ISD Dunaferr Zrt. teljes acélminőség választékára alkalmazni lehessen, meg kell határozni mindazokat a jellemzőket, amelyeket a szoftver bemenő adatként kezel. A célzott alapkutatási tevékenység lényege tehát az, hogy a GLEEBLE 3800-as termomechanikus szimulátorral meghatározzuk a szükséges input adatokat. Az input adatok meghatározásához számos új mérési módszert kell meghonosítani, és ki kell dolgozni az új módszerekkel kapott eredmények értékelési módszereit is. A meghatározandó adatok között az acélok melegalakítására vonatkozó konstitutív anyagegyenletek alakjának és állandóinak meghatározását, az ausztenit statikus vagy dinamikus megújulásának és újrakristályosodásának határhőmérsékletét a mikroötvözők által alkotott karbidok és nitridek kiválási folyamatait jellemző állandókat, az ausztenit szemcsedurvulási kinetikáját leíró függvények állandóit stb. említjük. A vizsgálati módszerek birtokában a jelenleg gyártott és a műszaki fejlesztés eredményeképpen a későbbiekben gyártandó acélokra nézve egy folyamatosan bővülő adatbázis jön létre, amely az üzemi gyártástechnológia tervezésének megbízható alapját fogja jelenteni. A célzott alapkutatási tevékenység kiváló lehetőséget biztosít a főiskolai hallgatóknak TDK dolgozatok és szakdolgozatok készítéséhez. Egy-egy ilyen munka egy-egy acélra vonatkozó input adatok teljes körének vagy azok egy-egy részcsoportjának feldolgozását jelenti. 2. KUTATÁSI TERÜLET Ultrafinom vagy nanoszemcsés tömbi acélok kifejlesztése A nanoszerkezetű anyagokkal foglalkozó kutatómunka ma már szinte külön tudományterületet jelent, de ezen a területen belül ma még kevés eredmény ismert a tömbi nanoszerkezetű acélokkal kapcsolatban. Nem világos például, hogy a szemcseméret és a folyáshatár közötti kapcsolat milyen szemcseméretig érvényesül, illetve az sem tisztázott, hogy milyen szemcseméretig képzelhető el 13 000068

diszlokációk jelenléte az egyes krisztallitokban. Modellanyagokon, elsősorban rézen az ún. könyöksajtolási módszerrel részletesen tanulmányozták a nanoszemcsés állapot kialakulását. Amennyiben a modellanyagokon megismert mechanizmusokat más kristályszerkezetű anyagokban is érvényre tudnánk juttatni, várható, hogy a legalább 300–500 nanométeres szemcseméret acélokban is elérhető lesz. Az ultrafinom vagy nanoszemcsés állapot elérésére többféle lehetőség is kínálkozik. A lehetséges utak közül két variációt kívánunk tanulmányozni. Az első lehetőséget a Gleeble 3800-as termomechanikus szimulátorhoz adaptálható STRAINMAX egység kínálja. Ennek az egységnek a beszerzése folyamatban van. Ezzel a berendezéssel – amint a neve is mutatja – az alakított minta méretének megtartásával érhető el nagymértékű képlékeny alakváltozás (SPD). A másik lehetőséget az ún. lágy martenzites szövetű minták hidegalakítása és az ezt követő újrakristályosodása jelenti. Ennek a módszernek a lényege az, hogy a képlékeny alakváltozás egy jelentős részét a lágy martenzit képződése során létrejövő nagy diszlokációsűrűség helyettesíti. A lágy martenzit képződésének folyamata, a nagy diszlokácósűrűségű lágy martenzitben lejátszódó alakváltozási folyamatok mechanizmusainak tanulmányozása számos, fémtani szempontból új felismeréshez vezethet. Azt is megemlítjük, hogy ez a technológiai variáció a jelenlegi ipari technológiákhoz is jól illeszkedik. Mindhárom felsorolt téma lényegében a képlékeny alakváltozás közben lejátszódó mechanizmusok részleteinek felderítésére irányul. Az új felismerések egyes esetekben viszonylag rövid, más esetekben hosszabb távon új tulajdonság együttesű, nagy hozzáadott értékű termékek kifejlesztéséhez vezetnek. 3. KUTATÁSI TERÜLET Acélok nanorészecskék formájában történő előállítása, vékonyrétegek épitése individuális nanorészecskékből, a nanorészecskék és a rétegek tulajdonságainak jellemzése Az acélok tulajdonságaiban a szemcseméret csökkentése hatására létrejövő változások felderítése mind tudományos értelemben, mind gyakorlati szempontból komoly kihívás. A tulajdonságok méretfüggésére vonatkozó eredmények kiemelkedő jelentőségét az adja, hogy ezekre alapozva dolgozhatók ki új, az eddigieknél jobb, tökéletesebb tulajdonságokkal rendelkező termékek előállítását lehetővé tevő technológiák. Mai tudásunk alapján a tömbi acélokban képlékeny alakváltozással kialakítható minimális szemcseméretek a néhány száz nanométeres tartományba esnek. Az anyag néhány, vagy néhány tíz nanométeres mérettartománybeli viselkedésének feltérképezésére más megközelítést javaslunk. Ez a bottom-up tipusú közelítés tervezett méretű – a képlékeny alakváltozás során elérhetőnél legalább egy nagyságrenddel kisebb – acél nanorészecskék közvetlen előállítását, ezek, és az ezekből felépített rétegek, mint modellrendszerek szerkezetének és makroszkópikus tulajdonságainak kísérleti meghatározását tűzi ki célul. Ez a prekompetitiv alapkutatás annak a kérdésnek a megválaszolásával, hogy hogyan változnak az anyagtulajdonságok az építőelemek jelentős méretcsökkenése során, szervesen egészítené ki a nagyobb mérettartományra érvényes eredményeket. 4. KUTATÁSI TERÜLET Acél nanorészecskék előállítása mechanokémiai módszerrel A nanoszerkezetű acélok előállítását két, szemléletében is különböző módszerrel valósíthatjuk meg. Ismeretes az a „top-down” a szemcsék méretét tekintve fentről-lefelé haladó, a mikrostruktúrájú tömbi 14 000069

anyagból nanoszerkezetű végtermékeket megvalósító technika, az előzőekben már bemutatott nagymértékű képlékeny alakváltozás (Severe Plastic Deformation, SPD). A másik nanotechnológiai megközelítés a „bottom-up” a szemcsék méretét tekintve lentről-felfelé építkező technológiák sora, ahol a vékonyrétegek és a tömbi anyagok individuális nanorészecskékből, majd nanorészecskék sokaságából tevődnek össze. Az acél nanorészecskék szemcsméretét, szemcseméreteloszlását és az egyéb ötvözők hatékony diszpergálását nanoőrlővel biztosítjuk. A részfeladat további „bottom-up” lépéseit, mint a nanoszerkezetű vékonyréteg és a tömbi acél előállítását a pormetallurgia egyéb ismert eszközeivel, szárazpréssel és színtereléssel végezzük. Megvizsgáljuk, hogy a Gleeble 3800-as pulzáló üzemmódban és védőatmoszférában is működő termomechanikus berendezés, milyen hatásfokkal alkalmazható a nanoszerkezetű acél színterelő eszközeként. Az acél nanorészecskék előállításához egy nagyhatékonyságú, inert atmoszférájú nanoőrlőt használunk. A rozsdamentes és saválló acélből rendelkezésünkre álló alkatrészek biztosítják a szennyezőmentes, tiszta technológiát az acél nanorészecskék gyártásához. Az igény szerint alkalmazható inert atmoszféra az acélpor keverékekben stabil kémiai kötések kialakulását teszi lehetővé. Az ily módon kialakított nanoőrlő – az acél nanorészecskék előállításának feltételeként – nagyobb hatékonyságot és keskenyebb szemcseméret eloszlást biztosít. Előnye, gyakorlati és egyben tudományos szükségessége a következők szerint összegezhető. •

A nanoőrlő berendezés (bolygómalom, 500 ford/perc) működési elve, valamint felépítése is lényegesen különbözik az eddigi ismert malmoktól. Az eltérő működési elv biztosítja a nagyobb hatékonyságot, a jobb keveredést, diszpergálást, a kisebb szemcseméretet, sőt a mechanokémiai aktivációt. Ezáltal, már a nagyhatékonyságú őrlés hatására, a technológiai sor első fázisában, minőségileg új anyagokat, acél nanorészecskéket állíthatunk elő.

•


•


Lényeges szempont, hogy a nanoőrlőben inert atmoszférát is alkalmazhatunk, így a porkeverékekben, mechanokémiai reakció hatására stabil kémiai kötések alakulhatnak ki. Ily módon, már az előállítási folyamat első fázisában, olyan új anyagokat hozhatunk létre, amelyek a technológiai sor további lépéseiben alapot szolgáltatnak az új tulajdonságú nanoszerkezetű acélok kifejlesztéséhez. Emellett, a rendelkezésünkre álló acél alkatrészek biztosítják szennyezőmentes, tiszta technologiát az acél nanorészecskék gyártásához. A nanoőrlő tehát nemcsak nagyobb hatékonyságot, és szűkebb szemcseméret tartományt biztosítj, hanem lényegében alapkövetelménye az új tulajdonságú acél nanorészecskék előállításának. 5. KUTATÁSI TERÜLET Fémek és egyéb szilárd anyagok felületi struktúrájának átalakítása villamos kisülések segítségével, valamint a kisülések alkalmazása az acélipar által generált környezetszennyezés eliminálására, illetve csökkentésére Ismeretes, hogy villamos kisülések szilárd felületre való irányítása a felület struktúrájának átalakulását okozza, a kisülés fajtájától és intenzitásától függően. 15 000070

A villamos kisülés erodálja a fém felületeket szikraforgácsolás esetében. A nem vezető felületek felszínének nedvesíthetőségét (festhetőségét és forraszthatóságát), egyéb adhéziós tulajdonságait, felületkémiai viselkedését változtathatjuk meg a kezeléssel. Ha a kisülés intenzitása elegendően nagy, a felület bizonyos vastagságáig akár amorf állapotot alakíthatunk ki.. Nagyfrekvenciás (Rf, és mikrohullámú) kisülésben kialakuló plazma és anyagbevitel esetében sokféle bevonatott alakíthatunk ki a szilárd anyag felületén, legyen az fém, polimer, vagy egyéb anyag, akár teflon is. Így könnyen festhetővé válik a polietilén vagy a teflon felülete is. Mind a rádiófrekvenciás, mind a mikrohullámú villamos kisülés (plazma) esetében az anyagok szabad felületi energiája a kisülési teljesítménnyel arányosan nő. A megfelelő kisülési energiák és egyéb körülmények esetében a felületes olyan réteg alakítható ki, amely irizáló, illetve különleges színű bevonatot eredményezhet. Könnyen színezhető a rozsdamentes acél is a saját anyagában, az időjárásnak ellenálló módon. Polimerek felületén hosszan megmaradó villamosan töltés alakítható, s ezzel a mai környezetvédelemben egyre szélesebb körben használt elektrét anyagú zsákos szűrők fejleszthetők ki hazai körülmények között. Kísérleteink szerint felületek villamos kisüléssel való besugárzása eltávolítja az azokra rátapadt gázokat, s vákuum berendezések teljesítményének növelését teszi lehetővé az ultra nagy vákuum előállításában költségkímélő módon. Bizonyos, nehezen eltávolítható (mind a gyártás során keletkező, mind a később a felületre lerakódott szerves) szennyezések egyen, vagy váltakozó áramú villamos kisüléssel eltávolíthatók. Ugyancsak eltávolíthatók orvosi berendezésekről az esetlegesen jelenlevő biológiai szennyeződések. Másként nehezen megvalósítható sterilizáló berendezés készíthető a felület csendes villamos kisüléssel történő besugárzásával. A kohászati és egyéb iparágak által termelt gáznemű (és szilárd) levegőszennyezők eltávolíthatók gyors villamos kisülések segítségével a kísérleteink szerint. A kohászati vertikum egyik fontos eleme a koksz előállítása a beérkező szenekből. A legtöbb esetben a kiválasztás legfontosabb szempontja a kokszolhatóság, illetve a fűtőérték. Környezetvédelmi szempontból a kéntartalom, a gyártás során keletkező VOC-k (illékony anyagok) legalább ilyen fontosak. A környezetvédelmi szempontok figyelembe vételével célszerű a beékezett szenek várható emissziójának meghatározása, amit általában el is végeznek, azonban a keletkező szennyezők eliminálhatóságára nézve ritkán történnek vizsgálatok. A célzott alapkutatási tevékenység során a Természettudományi és Környezetvédelmi Tanszék eddigi kutatási szakértelmére, a meglévő és a főiskola nyertes TIOP projektjének keretében beszerzendő eszköz és műszerparkra támaszkodva a fentebb leírt vizsgálatok elvégzését tervezzük a későbbekben leírt tartalommal és ütemezésben. 6. KUTATÁSI TERÜLET Gyártási, ill. ipari folyamatok során keletkező szennyezőanyagok környezeti hatásának az értékelése, a kapott monitoring és toxikológiai adatok megfelelő kezelése, azok feldolgozása, a folyamatok prediktív modelljeinek a kialakítása és a megfelelő környezet- és emberegészségügyi következtetések levonása Az ipari tevékenység miatt talajba került szennyezőanyagok hatásának megbízható értékelésére napjainkban egyre nagyobb szükség van. Dunaújvárosban a kérdés tanulmányozását 16 000071

kulcsfontosságúvá teszi, hogy olyan ipari körzetről van szó, amelynél újabb üzemek belépésével is számolni lehet és kell. A környezetszennyező anyagok hatásértékelésénél olyan környezetvédelmi határértékeket állapítanak meg, ahol általában egyféle anyagnak a jelenlétére, a különböző tesztmódszerek általi kimutatására fókuszálnak. A város példája is igazolja azonban, hogy ezek kombinációinak az együttes megjelenése az egyedi értékek környezeti hatását szinergista módon fokozni, rosszabbítani is képes. Szükség van tehát olyan vizsgálatokra, ahol a városban jelenlevő szennyezések pontos számbavételét, dokumentálását követően a szennyezőanyagok hatásértékelését: •


•



9. A projekt várható eredményei és hatásai Projektünk hatással van a gazdaság versenyképességének növekedésére, ezáltal a jövedelemtermelő képességének fokozására, amelynek révén tartósan nőhet az emberek életszínvonala. Hat a foglalkoztatás diverzifikált bővítésére, amelynek révén a fiatal lakosságnak a régióban való megtartása, az érett felnőtt lakosság munkában tartása megvalósulhat. A foglalkoztatási lehetőségek szélesedése stabilabb, kiszámíthatóbb, kiegyensúlyozottabb regionális társadalmi struktúrát eredményez, amelyben a fenntartható működtetés társadalmi felelőssége megosztható a köz- az üzleti és magánszféra együttműködése révén. Projektünk segíti a versenyképes tudás és műveltség növekedését, amely feltétele a tudáson alapuló gazdaság szerveződésében való sikeres helytállásának. Javítja a népesség egészségi állapotának javulása, amelynek révén a magyar társadalom minden tagja számára biztosítható az emberhez méltó és tevékeny élet, egyúttal biztosítva az egészségügyi rendszer fenntartható fejlődését és mérsékelve az egészségügyre fordított kiadások elkerülhetetlenül növekvő ütemét. A társadalmi összetartozás, szolidaritás és aktív állampolgári magatartás erősödése biztosíthatja, hogy valamennyi ember a következő időszak fejlődése nyertesének érezhesse magát. A fizikai elérhetőség javulása a gazdasági versenyképesség növelésén túl elősegíti a lakosság könnyebb és gyorsabb hozzáférését a munkahelyekhez, a javakhoz és szolgáltatásokhoz. Az információs társadalom kiteljesedése révén biztosítható, hogy a társadalom valamennyi rétege számára elérhetővé váljanak a modern kor legfontosabb technológiai feltételei. A természeti értékek megőrzése, az erőforrások és a környezeti értékek fennmaradása és a fenntartható fejlődés elvének megfelelő hasznosulása révén elérhető, hogy az elődeinktől kapott természeti táj és épített környezeti értékeink ápolásával és hasznosításával fejlődésünk a jövő nemzedékei számára is biztosítsa az egészséges, biztonságos, tiszta környezet és a fenntartható fejlődés feltételeit. A kiegyensúlyozott területi fejlődéssel biztosíthatjuk, hogy Magyarország valamennyi állampolgára lakóhelyétől függetlenül hasonló eséllyel juthasson hozzá az alapvető szolgáltatásokhoz, javakhoz és az ország valamennyi települése megmaradva, hagyományait megőrizve fejlődhessen a jövőben is. A fenntartható fejlődés érvényesülése segíti, hogy a fejlesztéspolitika ne élje fel a jövő generációk számára elérhető természeti, társadalmi és gazdasági erőforrásokat. Érvényesül az esélyegyenlőség biztosítása, beleértve a nemek közötti esélyegyenlőséget, a roma kisebbség és a fogyatékossággal élők egyenlő esélyeinek biztosítását. Az info-kommunikációs technológia széles körű alkalmazása feltételeinek megteremtése megvalósul, vagyis hogy a jövő 17 000072

meghatározó technológiai eszközei mindenki számára elérhetően és alkalmazhatóan biztosíthassák az információs társadalom kialakulását. Célunk a foglalkoztatás növelése, ezért a foglalkoztatás bővítésének szempontját valamennyi fejlesztéspolitikai beavatkozás megtervezésekor meg kell vizsgálni. Fontos szempont a biztonság szempontjainak érvényesítése, azaz megelőzés-orientált megközelítés révén mindenki számára biztosítani kell a kiszámítható és biztonságos jövőt.

Közvetlen hatás erőssége (-3 - +3)

A hatásmechanizmus leírása

+3

K+F eredmények disszeminációja, ipar és felsőoktatási intézmények közös együttműködéseinek elősegítése

+3

2. Foglalkoztatás és munkaerőpiac

+2

Projekt által nő foglalkoztatottság

+3

3. Munkakörülmények

+1

Az új eredmények javítják a munkakörülményeket

+3

4. Nemzetközi kapcsolatok, határmentiség

0

-

+3

Hatásviselő rendszer

1. Kutatás fejlesztés

–

5. Esélyegyenlőség

+3

6. Területi kiegyenlítődés

+3

7. Társadalmi integráció és különleges társadalmi csoportok védelme 8. Nyilvánosság, igazságosság, erkölcs

+1

+3

a

Az esélyegyenlőségi szempontok maximális szem előtt tartása, megkülönböztetés teljes hiánya Hátrányos helyzetű kistérségekben élők helyzetének kiegyenlítődése Az esélyegyenlőségi szempontok maximális szem előtt tartása, megkülönböztetés teljes hiánya Nyilvánosság, tájékoztatás betartása, a projekt során az

Követett hatás erőssége (-3 - +3)

+3

+3

+3

+3

A hatásmechanizmus leírása K+F eredmények disszeminációja, ipar és felsőoktatási intézmények közös együttműködéseinek elősegítése Eredmények disszeminációja jelentős hatással van a körzetben, régióban élők elhelyezkedési lehetőségeire Az eredmények tágas körben történő publikálása jelentős javulásokat eredményez a munkakörülmények javulásában A projekt eredményeinek megismertetése a célközönséggel, a vállalkozások fejlődési potenciálja, a régió földrajzi helyzetéből adódóan hatással lesz a nemzetközi kapcsolatokra. Az esélyegyenlőségi szempontok maximális szem előtt tartása, megkülönböztetés teljes hiánya Hátrányos helyzetű kistérségekben élők helyzetének kiegyenlítődése Az esélyegyenlőségi szempontok maximális szem előtt tartása, megkülönböztetés teljes hiánya Nyilvánosság, tájékoztatás betartása, a projekt során az erkölcsi

18 000073





erkölcsi normák betartása, erre a bevont partnerek figyelmének felhívása 9. Közszféra pénzügyi és szervezeti keretei Összesen

-

-

normák betartása, erre a bevont partnerek figyelmének felhívása

-

+16


-

+24

Környezeti hatások





1. Levegőtisztaság

+1

Törekvés szennyezőanyagkibocsátás csökkentésére

2. Talajminőség és talajerőforrás

0

Nincs közvetlen hatás

+3

3. Területhasználat

0


+3

+1

Papír alapú dokumentáció visszaszorítása, előnyben részesítjük az elektronikus kommunikációt

4. Hulladéktermelés, hulladékhasznosítás

5. Környezeti kockázatok megjelenése

a +3

+3

0


+3

6. Mobilitás, energiafelhasználás

+1

Környezettudatos szemlélet, energiatakarékos eszközök alkalmazása.

+3

Összesen:

+3

A hatásmechanizmus leírása Eredmények disszeminációjában a környezetvédelmi feladatok fontosságának kihangsúlyozása Eredmények disszeminációjában a környezetvédelmi feladatok fontosságának kihangsúlyozása Eredmények disszeminációjában a környezetvédelmi feladatok fontosságának kihangsúlyozása Eredmények disszeminációjában a környezetvédelmi feladatok fontosságának kihangsúlyozása Eredmények disszeminációjában a környezetvédelmi feladatok fontosságának kihangsúlyozása Eredmények disszeminációjában a környezetvédelmi feladatok fontosságának kihangsúlyozása

+18

19 000074

10. A projekt eredményeinek mérését hivatott indikátorok bemutatása A projekt tervezett számszerűsíthető eredményeit az alábbi indikátor táblázatban imsertetjük.

Kapcsolódó cél

Indikátor megnevezése

Mértékegység

Kiindulási érték

Céldátum

Az adatforrás megnevezései

1

2011


Célérték

Eredmény indikátorok Kialakított komplex multidiszciplináris, illetve transzdiszciplináris, kutatási szerveződések, együttműködések (Innovatív kutatói teamek) száma

db

0

Kimenet indikátorok A projektben közreműködő felsőoktatási intézmények száma (hazai, külföldi) (intézmény) A projektben közreműködő vállalkozások bevonása (db) A projektben közreműködő magyar kutatók/ oktatók száma (fő) A projektben közreműködő külföldi oktatók/kutatók száma (fő)

db

0

2

2010


db

0

1

2010


fő

0

20

2010

fő

0

5

2010

A projektben közreműködő hallgatók száma (fő)

fő

0

4

2010

A projektben létrejött publikációk, módszertanok, eredmények száma (db)

db

0

7

2010


11. A projekt előkészítésének, kivitelezésének és működtetésének szervezeti keretei, a fenntarthatóság bemutatása A Dunaújvárosi Főiskola válaszai az anyagtudomány és -technológia új kihívásaira c. projekt megvalósítása és bevezetése formális projektkeretek között zajlik, amelynek szervezeti alapjaira vonatkozó tervek az alábbi fejezetben kerülnek meghatározásra. A projekt lebonyolítására a DUF, a partner intézmények és a K+F munkában közreműködő szolgáltatók, külső kutatók közös projektszervezetet állítanak fel az alábbi struktúrában. 20 000075

A Projektszervezet szervezeti diagramja

A projekt irányításáért a (fenti) projekt szervezeti ábrán megjelölt irányító testületek a felelősek. A projekt stratégiai kérdéseiben a Projekt Irányító Bizottság (PIB), az operatív kérdésekben pedig a Projektvezetés dönt. Az innovatív kutatói team, mint projekt a kutatás-fejlesztés által érintett szakterületeknek megfelelő kutatási munkacsoportokra tagolódik (6 munkacsoport). A kutatási munkacsoportok munkáját a kutatásvezetői feladatokat ellátó szakmai projektvezető irányítja, továbbá ő biztosítja a kutatói team egyes munkacsoportjai közötti feladatok végrehajtásának az összehangolását is. A munkacsoportok felépítése: 1 fő kutatási témavezető, a szakmai feladatok elvégzéséhez a munkacsoportba delegált megfelelő létszámú és kvalitású hazai kutató (Dunaújvárosi Főiskola és Pannon Egyetem). A kutatói team egyes munkacsoportjaiban 5 fő külföldi kutató, valamint a kutatásban részt vevő doktorandusz és főiskolai hallgatók (2-2 fő), továbbá szükség esetén a szakmai munkát támogató külső szakértők is részt fognak venni. Kutatásvezető, szakmai projektvezető: Dr. Szörényi Tamás egyetemi tanár (Dunaújvárosi Főiskola) 21 000076

Kutatási terület

Munkacsoport tagok

1. A melegalakítási, elsősorban meleghengerlési technológia számítógépes modellezéséhez szükséges adatok szisztematikus meghatározása fizikai szimuláció segítségével

Dr. Farkas Péter, Illés Péter, Dr. Sebő Sándor, Dr. Hardy Morbacher, Vorosin Tibor (doktorandusz hallgató), Őszi Dávid (főiskolai hallgató)

2. Ultrafinom vagy nanoszemcsés tömbi acélok kifejlesztése

Dr. Verő Balázs, Dr. Csepeli Zsolt, Dr. Rega Oszkár, Dr. Andzrei Mandziei, Háry László (főiskolai hallgató), Madarász Péter (doktorandusz hallgató)

3. Acélok nanorészecskék formájában történő előállítása, vékonyrétegek épitése individuális nanorészecskékből, a nanorészecskék és a rétegek tulajdonságainak jellemzése

Dr. Szörényi Tamás, Dr. Tichy Géza

4. Acél nanorészecskék előállítása mechanokémiai módszerrel

Dr. Tímár Imre (Pannon E.), Dr. Balázsi Csaba (Pannon E.), Dr. Verdes Sándor (Pannon E.), Dr. Bálint András (Pannon E.), Dr. Horváth Pál (Pannon E.), Dr. Handa László (Pannon E.), Dr. Hargitai Hajnalka

5. Fémek és egyéb szilárd anyagok felületi struktúrájának átalakítása villamos kisülések segítségével, valamint a kisülések alkalmazása az acélipar által generált környezetszennyezés eliminálására, illetve csökkentésére

Dr. Kiss Endre, Dr. Pór Gábor, Tetsuji ODA, Masayki SATO, Masanori NIFUKU

6. Gyártási, ill. ipari folyamatok során keletkező szennyezőanyagok környezeti hatásának az értékelése, a kapott monitoring és toxikológiai adatok megfelelő kezelése, azok feldolgozása, a folyamatok prediktív modelljeinek a kialakítása és a megfelelő környezet- és ember-egészségügyi következtetések levonása


12. A projekt költségvetése Az alábbi táblázatban ismertetjül a projekt összevont költségvetését.

Tervezett kiadások

Bruttó költségek eFt 13 680,00

Tervezés - előkészítés Megvalósítás

105 712,00

Szervezet-fejlesztés (projektmenedzsment és kutatói team személyi költségei)

349 164,96 22 620,00

Marketing

6 000,00

Nyilvánosság

497 176,96

Összesen 22

000077

A megvalósíthatósági tanulmány vonatkozó fejezetében részletesen ismertetésre került a tevrezett kutatás-fejlesztés iránti igény. Mivel a projek keretében alapkutatás végrehajtására kerül majd sor, így közvetlenül nem keletkezik olyan termék, amely értékesíthetővé válna. A projekt eredménye lényegében az a know-how, amelynek birtokába a Dunaújvárosi Főiskola és a Pannon Egyetem a kutatási tevékenységek végrehajtása révén jut. Ez a know-how közvetlenül a tudományos közéletben, az oktatásban, valamint az acélipari termékek gyártásával foglalkozó cégek által végrehajtásra kerülő alkalmazott kutatásokban, illetve termék-fejlesztések során hasznosítható. A különleges, tervezett tulajdonságú acélok előállításának egyik lehetséges, ma még csak kutatásfejlesztés szintjén létező megközelítése az anyag nanoméretű alkotórészekből történő felépítése. A tervezett kutatómunka eredménye olyan információk, szabadalmak, technológiák formájában jelentkezik, amelyek a közeljövő stratégiai döntéseinek meghozatala során több száz milliós befektetések sorsáról lesznek hivatottak dönteni, illetve hasonló, vagy akár nagyobb volumenű beruházások szakmai alapját képezhetik. A szikrakisülésen alapuló technológiák esetében a munka végén várható megtakarítás a nitrogén oxid bontása miatt elérheti az évi 500 MFt környezetterhelési díj megtakarítást is. A többi technológia a bevezetés után öt évvel 100 M Ft nagyságrendű bevételt hozhat. Az acélipari termékek fejlesztésében és gyártásában érdekelt cégeknek a kutatás eredményeit felhasználva lehetőségük nyílik arra, hogy olyan tulajdonságú anyagokat állítsanak elő, melyekre a világpiacon és idehaza is kereslet van. Ezen kívül a termékfejlesztés és gyástástervezés időigénye lerövidíthető a kutatási eredmények hasznosítása révén, melynek erdményeképpen az innovatív termékek fejlesztésére fordítanndó kiadások terén várhatóan költségmegtakarítást is realizálni tudnak az acéliparban működő, gyártással foglalkozó cégek.

A Dunaújvárosi Főiskola és a Panonn Egyetem ilyen időtávú és komplexitású alapkutatást pusztán önerőből nem tudna megvalósatani, mivel az ehhez szükséges pénzügyi forrásokkal nem rendelkezik. A kutatás-fejlesztési tevékenységek végrehajtása érdekében csak olyan kiadásokat terveztünk, amelyek szükségesek és indokoltak, továbbá a pályázati útmutató szerint elszámolhatóak. A projekt az állami támogatások szempontjából közcélú, nem jövedelemtermelő fejlesztésnek minősül. A projekt teljes elszámolható bruttó költsége 497 176 960 Ft. Az igényelt támogatás összege 85%-os támogatás intenzitással számolva: 422 600 416 Ft. A Dunaújvárosi Főiskola és a Pannon Egyetem a projekt finanszírozásához a pályázati konstrukció keretében igényelt támogatáson túl egyéb támogatást vagy hitelt nem tervez igénybe venni. A projekt erdeményeinek fenntartása sem a Dunaújvárosi Főiskola, sem a Pannon egyetem részéről nem igényel olyan jellegű kiadásokat, amelyek a jelenlegi működésük során ne merülnének fel. A kutatásban részt vevő kutatók foglalkoztatása és bérezése jelenleg is megoldott, a projekt végrehajtásában érintett felsőktatási intézmények a fenntartási időszakban is tovább kívánják foglalkoztatni a projektben résztvevő kutatókat, akik az érintett intézményekben oktatási tevékenységet is folytatnak.

23 000078

A projekt fenntartási időszakában a további kutatások finanszírozása a külső pénzügyi források bevonásának a lehetőségétől függ. A Dunaújvárosi Főiskola azzal számol, hogy a fenntartási időszakban a partner gazdasági társaságok támogatásával tovább folytathatóak a kutatások. Várhatóan a felsőoktatási intézmények K+F+I bevételei, a kutatási eredményekből származó bevételek, a kutatói szolgáltatások ipari igénybevételéből származó bevételek, valamint a létrehozott szellemi tulajdon hasznosításából származó bevételekkel számolhatunk. A Dunaújvárosi Főiskola kutató szolgáltatások ipari igénybevételőből származó bevétele várhatóan évi 30 millió Ft-ot tesz majd ki. A fenntartási időszakban keletkező bevételeket is figyelembe véve a projekt NPV-je negatív.

n

NPV = −C0 + ∑ i =1


az NPV= -251.670.344 forint.

n

NPV = −C 0 + ∑

Ci =0 (1 + BMR) i képlet alkalmazásával, iterációs megoldást alkalmazva a


A projekt támogatása várhatóan 85%-os intenzitást mutat (a támogatás 85%-a EU, 15%-a hazai finanszírozású). A 74.576.544 Ft összegű önerő finanszírozását a konzorciumi tagok gazdasági társaságokkal kötött, az innovációs járulék felhasználására vonatkozó megállapodás keretében biztosítják.

24 000079

1. A projekt lényegi összefoglalása

1.1

A projekt szakmai és pénzügyi tartalma

A projekt az anyagtudomány, azon belül a műszaki vagy alkalmazott anyagtudomány és a környezetvédelem körébe tartozó feladatokat fogalmaz meg. E területek széles tartalmi spektrumán belül a K+F célkitűzés a szerkezeti anyagokban, elsősorban acélokban lejátszódó folyamatok matematikai (számítógépes) és fizikai szimulációjára, a nanoszerkezetű anyagok top-down, illetve bottom-up elvre épülő technikákkal történő létrehozására, valamint egy speciális, a szikrakisülésen alapuló felületnemesítési kérdéskörre, továbbá az ipari léptékű alkalmazásokat kísérő környezeti hatások számbavételére, tudatosítására és kezelésére koncentrál. Mindegyik terület, a matematikai és fizikai szimuláció, a nanotechnológia és a felületnemesítés (surface engineering) és a környezeti állapotfelmérés, vagy az ökotoxikológia napjaink meghatározó tudományterületei. Az anyag- és környezettudományi, valamint az ipari folyamatok matematikai szimulációja nélkül ma már elképzelhetetlen a piaci igényeket kielégítő szerkezeti vagy funkcionális anyagok előállítása, vagy az előállítás hatásainak a megfelelő értékelése és kezelése. A szoftverek megalkotása az anyagtudósok, anyag-, ill. környezetmérnökök és az informatikusok szoros együttműködését igényli, nemzeti és nemzetközi keretekben is. A projekt hosszú távú céljai: A Dunaújvárosi Főiskola (DF) és a Pannon Egyetem (PE) hosszú távú célja, hogy a felsőoktatás és a gazdaság kapcsolatának erősítése érdekében a két felsőoktatási intézményben folyó innovációs és kutatás-fejlesztési tevékenység támogatása révén hasznosítására képes technológia- és tudástranszfer szolgáltatások kiépítse, a felsőoktatási intézmények és a vállalkozások közötti együttműködés erősítése, a közösen elért K+F+I eredmények piacra jutásának és hasznosításának elősegítse. A projekt közvetlen céljai: Több tudományterületet (matematikai és fizikai szimuláció, nanotechnológia és a felületnemesítés (surface engineering), környezeti állapotfelmérés, ökotoxikológia) érintő komplex alapkutatási tevékenység végrehajtása, melynek keretében az alábbi kiemelt célok megvalósítására kerül majd sor: •


•


•


•


•


A projekt tervezett számszerűsíthető eredményeit az alábbi indikátor táblázatban imsertetjük. 25 000080

Kapcsolódó cél


Mértékegység

Kiindulási érték

Céldátum


1

2011


Célérték


db

0


db

0

2

2010


db

0

1

2010


fő

0

20

2010

fő

0

5

2010


fő

0

4

2010


db

0

7

2010


Az alábbi táblázatban ismertetjül a projekt összevont költségvetését.

Tervezett kiadások

Bruttó költségek eFt 13 680,00

Tervezés - előkészítés Megvalósítás

105 712,00


349 164,96 22 620,00

Marketing

6 000,00

Nyilvánosság

497 176,96

Összesen

26 000081


A Dunaújvárosi Főiskola és a Panonn Egyetem ilyen időtávú és komplexitású alapkutatást pusztán önerőből nem tudna megvalósatani, mivel az ehhez szükséges pénzügyi forrásokkal nem rendelkezik. A kutatás-fejlesztési tevékenységek végrehajtása érdekében csak olyan kiadásokat terveztünk, amelyek szükségesek és indokoltak, továbbá a pályázati útmutató szerint elszámolhatóak. A projekt az állami támogatások szempontjából közcélú, nem jövedelemtermelő fejlesztésnek minősül. A projekt teljes elszámolható bruttó költsége 497 176 960 Ft. Az igényelt támogatás összege 85%-os támogatás intenzitással számolva: 422 600 416 Ft. A Dunaújvárosi Főiskola és a Pannon Egyetem a projekt finanszírozásához a pályázati konstrukció keretében igényelt támogatáson túl egyéb támogatást vagy hitelt nem tervez igénybe venni. A projekt eredményeinek fenntartása sem a Dunaújvárosi Főiskola, sem a Pannon Egyetem részéről nem igényel olyan jellegű kiadásokat, amelyek a jelenlegi működésük során ne merülnének fel. A kutatásban részt vevő kutatók foglalkoztatása és bérezése jelenleg is megoldott, a projekt végrehajtásában érintett felsőktatási intézmények a fenntartási időszakban is tovább kívánják foglalkoztatni a projektben résztvevő kutatókat, akik az érintett intézményekben oktatási tevékenységet is folytatnak. A projekt keretében eszközbeszerzésre nem kerül sor, így eszközök fenntartási költségit nem kell biztosítani.

27 000082


n

NPV = −C0 + ∑ i =1


az NPV= -251.670.344 forint.

n

NPV = −C 0 + ∑




1.2

A projekt beavatkozási területének és célcsoportjának meghatározása és indokoltsága

1. A fejlesztés iránti igények A melegalakítás-technolóiai K+F témakör esetében megvalósuló szolgáltatás iránt közvetlen kereslet tapasztalható a fémipar területén. Az ISD DUNAFERR Zrt. a közeljövőben jelentősen növelni kívánja meleghengermű kapacitását és annak teljes kihasználását tűzte ki célul. A fejlesztések eredményeként a meleghengermű technológiája teljesen átalakul. Az új hengerlési technológiák megtervezéséhez az ISD DUNAFERR Zrt. a tulajdonában lévő HSMM (Hot Strip Mill Modell) szoftvert használja fel. A szoftvert a AISI (American Iron and Steel Institut) fejlesztette ki. A szoftver hatékony alkalmazásának feltétele a futtatáshoz szükséges anyagjellemzők (jellemző hőmérsékletek, alakváltozási sebességek stb.) meghatározása és ezek szolgáltatása egy-egy acélminőségre vonatkozóan. A szoftver segítségével a képlékenyalakítási technológiák tervezése, új anyagminőségek kifejlesztése felgyorsul és biztonságosabbá válik. Az ISD DUNAFERR Zrt-ben gyártott acélminőségekre nézve az alapvető anyagjellemzőket szisztematikus munkával, a hallgatók 28 000083

bevonásával határozzuk meg a Gleeble 3800-as termomechanikus szimulátoron. A szükséges anyagjellemzők meghatározásához természetesen módszertani fejlesztésre is szükség van. A kidolgozott mérési eljárások birtokában a Dunaújvárosi Főiskola képessé válik más, acélok melegalakításával (pl. süllyesztékes kovácsolással) foglalkozó üzemek számára is szolgáltatni a szükséges anyagjellemzőket. A projekt során létrejövő adatbázis önálló termékként is értékesíthető lesz. Az ultrafinom szemcseméretű acélcsőanyagok iránti kereslet az Európai Unió illetve hazánk olajjal és/vagy földgázzal való biztonságos ellátása miatt kiemelt jelentőségű. Az ISD Dunaferr Zrt-nél, mint az acél lapostermékek kizárólagos hazai előállítójánál már jelentős eredményeket értek el ezen a fejlesztési területen. 12 mm lemezvastagságig a műszaki előírásokat teljesítik. Az ennél vastagabb csőanyagok előállítása további fejlesztőmunkát igényel. Az DUNAFERR részéről a kérdés a következőképpen tevődik fel: az acél összetételét, az öntési és meleghengerlési körülményeket kelle változtatni ahhoz, hogy a kitűzött műszaki cél teljesüljön. A Dunaújvárosi Főiskola a felvetett kérdésre – az üzemi szakemberekkel való szoros együttműködésben és a projekt külföldi résztvevőinek tapasztalatait figyelembe véve – fizikai és matematikai szimulációval és fémtani vizsgálatokkal működik közre a keresett megoldás kutatás-fejlesztés alapú kidolgozásához. Ahogy a finomszemcsés szerkezeti acélok megjelenése szinte szükségszerűen magával hozta az ultrafinom szemcseméretű acélok kifejlesztésének igényét és lehetőségét, napjainkban ugyanez az összefüggés mutatható ki az ultrafinom és a nanoszemcsés anyagok tekintetében. A nanoszemcsés anyagok iránti érdeklődés, kereslet oka nyilvánvaló: az anyagok mechanikai jellemzőinek döntő része a szemcseméret függvénye, és egy bizonyos értéket átlépve, a nagyobb szemcseméretű tartományban érvényesülő mechanizmusokat más mechanizmusok váltják fel, és így alapvetően új tulajdonság-együttesű anyagokat kapunk. A pályázati munka során olyan nanotechnológiai eljárásokat dolgozunk ki, amelyekkel tömbi, további vizsgálatokra alkalmas méretű mintadarabokat lehet elállítani. Ilyen nanoszerkezetű minták – különösen vasalapú ötvözetekből készítettek – igen keresettek a KF szférában, áruk gyakran a nemesfémekével vetekszik. Egy ilyen jellegű szolgáltatás megvalósulásával a Dunaújvárosi Főiskola kulcspozícióba kerül, és a kereslet kielégítése kapcsán számos K+F partnerrel kerül kapcsolatba. A tömbi nanoszerkezetű vasalapú ötvözetek előállítására unikális lehetőséget jelent a projekt során üzembe helyezendő MAXSTRAIN egység. A nanoszerkezetű anyagok bottom up technológián alapuló eljárása új kutatási irányt jelent hazánkban. A képlékeny alakváltozás során elérhetőnél legalább egy nagyságrenddel kisebb, néhány, vagy néhány tíz nanométer méretű acél nanorészecskék közvetlen előállítására és jellemzésére, valamint az ezekből felépített rétegek, mint modellrendszerek szerkezetének és makroszkópikus tulajdonságainak feltérképezésére irányuló prekompetitiv alapkutatás azzal, hogy lehetőséget ad annak kísérleti ellenőrzésére, hogyan változnak az anyagtulajdonságok az építőelemek jelentős méretcsökkenése során, szervesen egészíti ki a nagyobb mérettartományra érvényes eredményeket. Az acélok tulajdonságaiban a szemcseméret csökkentése hatására létrejövő változások felderítése mind tudományos értelemben, mind gyakorlati szempontból komoly kihívás. A tulajdonságok méretfüggésére vonatkozó eredmények kiemelkedő jelentőségét az adja, hogy ezekre alapozva dolgozhatók ki új, az eddigieknél jobb, tökéletesebb tulajdonságokkal rendelkező termékek előállítását lehetővé tevő technológiák. Mai tudásunk alapján a tömbi acélokban képlékeny alakváltozással kialakítható minimális szemcseméretek a néhány száz nanométeres tartományba esnek. Az anyag néhány, vagy néhány tíz nanométeres mérettartománybeli viselkedésének feltérképezésére más megközelítést javaslunk. Ez a bottom-up tipusú közelítés tervezett méretű – a képlékeny alakváltozás során elérhetőnél legalább egy nagyságrenddel kisebb – 29 000084

acél nanorészecskék közvetlen előállítását, ezek, és az ezekből felépített rétegek, mint modellrendszerek szerkezetének és makroszkópikus tulajdonságainak kísérleti meghatározását tűzi ki célul. Ez a prekompetitiv alapkutatás annak a kérdésnek a megválaszolásával, hogy hogyan változnak az anyagtulajdonságok az építőelemek jelentős méretcsökkenése során, szervesen egészítené ki a nagyobb mérettartományra érvényes eredményeket. Anyagok felületének szikrakisülésekkel való nemesítése mind mechanikai, mind kémiai, és mind optikai szempontból című altéma segítségével nemzetközileg is elismert eredményekre juthatunk, amelyeknek közvetlen gyakorlati eredménye is lesz, s másképpen elő nem állítható felületeket kaphatunk. Hazánkban ezen a területen kisebb a kutatók érdeklődése, ugyanakkor a szakma számára egy különlegesen színezett rozsdamentes felület jelentős piaci szegmens megszerzését jelentheti, sőt új piaci lehetőségeket teremt, különösen akkor, ha sikerül nyomtatott felületnek megfelelő hatást is elérni, ami a célok egyike. Anyagok felületének tisztítása mechanikai és biológiai, sterilizálási és fertőtlenítési céllal. Ilyen módon olyan felületeket is sterilizálhatunk, amelyeket másként nem lehet, s ezzel új eszközök kialakítására is lehetőség lesz. A szakirodalomban ez a terület erősen fejlődőben van, komoly a nemzetközi érdeklődés. A megfelelő eredmények elérése olyan eszközök olcsó sterilizálását is jelenheti, amelyek esetében ezt a költségek nem engedték meg. Ezzel a felhasználó (pl. növénynemesítő, húsfeldolgozó, stb.) komoly piaci előnyökhöz juthat. Kohászati és egyéb technológiák által kibocsátott gáznemű levegőszennyezők elbontása gyors villamos impulzusokkal generált korona kisülések segítségével jelentős irodalommal rendelkező, a kutatócsoport által sikerrel gyakorolt téma, melynek jelentősége növekszik. A kutatás nemzetközi együttműködés keretében folyik mind a Tanszéken, mind Japánban a Tokió Egyetemen. A technológia jelentős árverseny előnyben van a többi eljárással szemben, elegendő ha a szelektív katalitikus redukció költségeivel hasonlítjuk össze. Kohászati és egyéb éghető hulladékok égéshőjének meghatározása, valamint az égetés során felszabaduló gázok elemzése, lebontásuk, eliminálásuk technológiájának meghatározása témával komoly kutatási bázist hozunk létre, s egy a hazai és nemzetközi hulladék és biomassza égető közösségben egy jelentős űrt töltünk be, mivel egy helyen találkozik a több különböző szakértelem és technikai lehetőség. A talajok biológiai vizsgálata, biológiai remediálása különösen jelentős eredményekkel járhat különösen erősen szennyezett talajok esetében is. A kutatócsoport komoly nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik. A kidolgozandó eljárás rendkívül újnak számít, komoly érdeklődés mutatkozik iránta. Az egyes szennyezőanyagok környezetvédelmi határértékeit illetően nincs egységes gyakorlat az Európai tagországok között, mivel azokat számos technológiai, környezeti, de társadalmi és a szociális tényezők is befolyásolják. Az adott ipari folyamatra, vagy a dunaújvárosi környezetre vonatkozó információk lényegesen segíthetik a pontosabb tényfeltárást és a megfelelő intézkedések megtételét. Napjainkra a környezeti hatásértékeléseket is segítik az informatikai eszközök, a folyamatok előre-becslésével pedig megelőzhetők azok a visszafordíthatatlan környezeti katasztrófák, amelyekre a világ iparilag fejlett országaiban igen sok negatív példa akad. Az új, az adott térséghez, régióhoz igazított határérték-rendszer kialakítása fenntartható termelés fontos kritériuma. 2. A fejlesztés szükségessége A projekt szükségességét indokoló probléma feltárásához a Dunaújvárosi Főiskolán a kutatásszervezés, a infrastruktúra és a kutatási kapcsolatrendszer tekintetében SWOT elemzést végeztünk. Az elemzés eredményeiből értelemszerűen csak a feltárt problémákra utalunk. Azt vizsgáltuk alapvetően, hogy az innovációs lánc egyes elemei milyen mértékben és milyen színvonalon állnak a Főiskola távlati kutatási és oktatási feladatainak, valamint a régió innovációs igényeinek megoldásához rendelkezésünkre. Az elemzés kimutatta, hogy lényegében az innovációs lánc minden egyes eleme megtalálható a régióban. Problematikus ugyanakkor az innovációs 30 000085

folyamatban résztvevő vállalatok, intézmények és kutatócsoportok együttműködésének kiegyensúlyozottsága. Azt is megállapíthattuk, hogy a humán erőforrás tekintetében is hiányosságok tapasztalhatók, melynek alapvető oka, hogy bizonyos, a fejlett országokban járatos technológiákkal kapcsolatban saját közvetlen tapasztalatok nem állnak rendelkezésre. Mindezeket a hiányosságokat csak egy koncentráltan működő, komoly elméleti és gyakorlati tapasztalatokkal bíró kollégákból álló kutatócsoport képes fokozatosan megszüntetni. Ebben a tevékenységben kitüntetett szerep jut a tervezett kutatócsoport külföldi, nemzetközileg is elismert tagjainak. A kutató-fejlesztő munka Dunaújvárosi Főiskolán meglévő infrastruktúra elemeit – hazai és nemzetközi együttműködés keretében – olyan nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő kísérleti hátteret biztosító laborok egészítik ki, mint a LASERLAB-EUROPE Laser Research Infrastructure hazai kutatóhelyeként a Szegedi Tudományegyetemen működő Nagyintenzitású Lézerlaboratórium. A projekt a nemzetközi szinten intenzív információcsere lehetőségének megteremtésével ideális keretet biztosíthat a résztvevők "szakmai továbbképzésére".

3. A projekt célcsoportjai A projekt speciális kutatási területe miatt a közvetlen célcsoport meghatározásakor alapvetően a hazai acélipari termékek gyártói kerültek felmérésre. Az elsődleges célcsoportot Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés tagjai alkotják, továbbá mindazok a vállalkozások, amelyek acélipari termékek gyártásával foglalkoznak. A kutatás-fejlesztés előkészítésébe bevontunk az egyik legnagyobb hazai acélipari termékek gyártóját, az ISD DUNAFERR-t, így az ágazat fejlesztési igényeit a DUNAFERR-rel konzultálva sikerült feltérképeznünk. A kutatási célok a célcsoport igényeinek figyelembe vétele mellett lettek meghatározva. A projekt előkészítése során az alábbi célcsoportokat azonosítottuk: Közvetlen célcsoport: −

Acélipari és gépipari, valamint egyéb fémipari gyártók A kutatási eredmények hasznosítása révén új, innovatív termékek előállítására nyílik lehetőség, ami számottevően javíthatja a vállalkozások piaci helyzetét és pénzügyi eredményét.

−

Tőkebefektetők A kutatási eredmények alapján innovatív termékek fejlesztésének és gyártásra történő előkészítésének a finanszírozása.

Közvetett célcsoport: −

Egyetemi, főiskolai kutatók Az intézményekben az általuk elvégzett kutatások értékesíthetők/hasznosíthatók a társadalomban (pl.: spin-off vállalkozások segítségével)

−

Egyetemi, főiskolai oktatók

31 000086

Az egyetemi, főiskolai kutatókkal együttműködve kutatásokat végeznek illetve segítségükkel tökéletesedik a technológiai transzfer tevékenysége az egyes intézményeknek. −

Egyetemi, főiskolai vezetők Az értékesített eredmények és a befolyt többlet bevétel segítségével a felsőoktatási intézmények üzemeltetését irányítják, valamint további fejlesztések megvalósítását kezdeményezhetik.

1.3 1.3.1

A projektgazda és partnerei, valamint a szakmai megvalósítók bemutatása Projektgazda bemutatása

A Dunaújvárosi Főiskola (DF) alapítója a Magyar Köztársaság Országgyűlése, az alapítói, fenntartói jogokat az Oktatási és Kulturális Minisztérium gyakorolja. A Nehézipari Műszaki Egyetemen Kohó- és Fémipari Főiskolai Kar létesítéséről szóló 1028/1969. (VII. 19.) Korm. számú határozat létesítette a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem Kohó- és Fémipari Főiskolai Karát Dunaújvárosban. A kar neve az egyetemek kari tagozódásáról szóló 1049/1990. (III. 21.) MT határozattal a Miskolci Egyetem Dunaújvárosi Főiskolai Karára változott. A felsőoktatási intézményhálózat átalakításáról, továbbá a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény módosításáról szóló 1999. évi LII. törvény rendelkezései alapján 2000. január 1-jei hatállyal jött létre a Dunaújvárosi Főiskola, amely teljes körű jogutódja a Miskolci Egyetem Dunaújvárosi Főiskolai Karának. A Dunaújvárosi Főiskola önállóan gazdálkodó, teljes jogkörrel rendelkező központi költségvetési szerv. A DF tevékenységi körei a következők: 1) Az alábbiakban meghatározott képzési területen és képzési szinten alapképzést, mesterképzést, továbbá szakirányú továbbképzést folytathat, s e képzésben oklevelet ad ki. Képzési területek: társadalomtudományi;

gazdaságtudományok,

informatika,

műszaki,

pedagógusképzés,

Alapképzés: gazdaságtudományok, informatika, műszaki, társadalomtudományi; Mesterképzés: pedagógusképzés. 2) Az oktatási miniszternek az 1993. évi LXXX. törvény alapján kiadott szakindítási engedélyek alapján kifutó rendszerben főiskolai szintű képzést folytat. 3) A következő szakmacsoportban felsőfokú szakképzést folytathat s e képzésben bizonyítványt ad ki: elektrotechnika-elektronika, gépészet, informatika, kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció, közgazdaság, művészet, közművelődés, kommunikáció, oktatás, vendéglátás-idegenforgalom. 4) A képzéshez kapcsolódó képzési területeken, tudományterületeken, illetve művészeti ágban, alap-, alkalmazott és kísérleti kutatásokat és fejlesztéseket, tudományszervezést, technológiai innovációt, valamint az oktatást támogató egyéb kutatásokat végez. 5) A nemzeti és az egyetemes kultúra közvetítésével, művelésével és fejlesztésével, az anyanyelvi és az idegen nyelvi ismeretek fejlesztésével hozzájárul a hallgatóknak az értelmiségi létre történő felkészítéséhez. 6) Az oktatás és a kutatás színvonalas ellátásához szükséges nemzetközi kapcsolatait fejleszti és ápolja. 7) Tankönyv- és jegyzetkiadást, taneszköz-fejlesztést végez.

32 000087

8) Az alaptevékenységi körbe tartozó hallgatók részére saját szervezetében tankönyv- és jegyzetellátást, könyvtári és laboratóriumi szolgáltatást, kollégiumi elhelyezést, kulturális és sportolási lehetőséget nyújt, továbbá olyan szolgáltatásokat, amelyek a hallgatók beilleszkedését, egészséges életvitelét és egészségügyi ellátását szolgálják. 9) Diákotthoni szolgáltatást nyújt. 10) Az alkalmazásában lévő közalkalmazottak ellátásával kapcsolatos feladatokat végez a vonatkozó jogszabályok szerint. 11) Az intézmény infrastruktúrájának fenntartásával és folyamatos fejlesztésével kapcsolatban saját szervezetben lát el feladatokat. 12) Feladatai teljesítése érdekében gazdasági, továbbá belső ellenőrzési feladatot ellátó funkcionális szervezeti egységet, valamint igazgatási, szervezési, műszaki szolgáltató és más, a működést biztosító funkcionális szervezeti egységeket működtet. A felsorolt feladatokat az intézmény alaptevékenységként látja el, amelynek alapvető anyagi feltételeit a fenntartó által biztosított és az államháztartás alrendszereiből származó támogatások, átvett pénzeszközök biztosítják, valamint az államháztartáson kívüli forrásból származó bevételek, illetve a számára felajánlott vagyon. Az intézmény jogelőd elnevezései 1962. szept. 1-től Felsőfokú Kohóipari Technikum (FKT) 1969 - 1991 (miskolci) Nehézipari Műszaki Egyetem Kohó és Fémipari Főiskolai Kara (NME KFFK) 1991 - 2000 Miskolci Egyetem Dunaújvárosi Főiskolai Kara (ME DFK) 2000. január 1-től Dunaújvárosi Főiskola (DF) / College of Dunaújváros / Fachhochschule Dunaújváros Az ipari háttér előnyeit élvező, 1969 óta tradicionálisan a kohó-és gépészmérnöki szakokra épülő, műszaki szakoktató és mérnöktanár-képzés, majd a szervező szak/informatika oktatásával, a kilencvenes évek elejétől az anyagmérnöki, közgazdasági és műszaki menedzser, 2003-tól pedig a kommunikáció alapképzési szakokkal bővült intézményünk képzési kínálata. Mára elmondhatjuk, hogy a DF felkészült arra a kihívásra, hogy - az M6-os autósztráda megépülésével, és a dunaújvárosi Duna-híddal - Magyarország legújabb logisztikai központja legyen. Tudatos oktatási és infrastrukturális fejlesztéseivel elérte, hogy az elmúlt tizenöt évben hallgatóinak száma megtízszereződött, jelenleg öt és fél ezer hallgatója van az intézménynek.

33 000088

A Dunaújvárosi Főiskola képzései A Dunaújvárosi Főiskola alapítása (2000) óta meghatározó szerepet játszik a térség felsőfokú képzésében, dinamikusan növekvő országos beiskolázása pedig jól mutatja az itt folyó képzések iránti érdeklődést. Jelenleg közel ötezren tanulnak a DF-en. Az utóbbi évtizedben hétszeresére emelkedett hallgatói létszám igazolja, hogy az alapismeretekre épülő speciális területek oktatása mellett a gyakorlatban töltött félév lehetősége egyaránt keresett a hallgatók és a munkaerőpiac körében. Az ipari háttér előnyeit élvező, 1969 óta – a jogelőd intézményekben - tradicionálisan a kohó- és gépészmérnöki szakokra épülő, műszaki szakoktató és mérnöktanár-képzés, majd az informatika oktatásával, a kilencvenes évek elejétől az anyagmérnöki, közgazdasági és műszaki menedzser, 2003-tól pedig a kommunikáció és művelődésszervező főiskolai alapképzési szakokkal bővülő intézményben egyre több fiatal találja meg a hozzá legközelebb álló képzés valamelyikét. A kistérségben, illetve a szomszédos kistérségekben jelenleg nincs hasonló felsőoktatási intézmény, illetve kutatóközpont. Az országos szinten is megfigyelhető, a felsőoktatásban végbemenő változások nagy mértékben befolyásolják a Dunaújvárosi Főiskola fejlesztéseit. Társadalmi és gazdasági szempontból fontos cél a műszaki- és természettudományi képzettséggel rendelkezők számának növelése. A DF K+F fejlesztéseinek főbb prioritásai az anyagtudományra koncentrálnak, amely – a tudástranszfer segítségével – hozzájárulhat a műszaki- és természettudományok keresettségének növekedéséhez. A Dunaújvárosi Főiskola ipari kapcsolatai A DF ipari kapcsolatai (mind oktatás, mind kutatás) a régión túlmutatnak, pl. ilyen a Bosch hatvani gyára, a Siemens, az Audi, a HungarianBus, az ALCOA, a Paksi Atomerőmű, a Dunaferr, stb. cégekkel kialakított kapcsolat. Országos és nemzetközi szinten a Dunaújvárosi Főiskola szintén jelentős előnyökre tehet szert a K+F terén. Ez főként az egyedi, anyagtudományi, mechatronikai, logisztikai tudományokban végzett kutatások miatt valósul meg. A Dunaújvárosi Főiskola 2007 februárjában megalapította az Innováció Menedzsment Központot, melynek feladata a vállalkozások és a kutatók közötti összeköttetés megteremtése. A projektbe bevont ipari partnerek listája az 5.1.8. pontban található. A változások fejlesztésekre gyakorolt hatásai A fent említett vonzáskörzet, illetve az itt végbemenő gazdasági-társadalmi-környezeti változások nagy mértékben befolyásolják a Dunaújvárosi Főiskola fejlesztését, a fejlesztési irányok kitűzését. A gazdasági szférában megjelenő új befektetők – a Dunaferr Zrt. új tulajdonosa, a Hankook Tire Ltd., a Mondi Paper Business papíripari cég, stb. – , valamint a már meglévő partnerek igényeire alapozva fejleszti a főiskola kutatási kapacitásait. A térségben lévő vállalkozásokkal, és az új befektetőkkel szoros kapcsolatot épít – épített – ki, és felméri a vállalkozások kutatási szükségleteit, az együttműködési lehetőségeket. Az intézmény által kitűzött cél, az anyagtudományi, gépészeti kutatások – polimer, kompozit, nanotechnológiai kutatások – fejlesztése ezen változások eredménye. Dunaújváros és térségére szintén nagy hatással volt, van az infrastruktúra fejlesztése. Az M6 autópálya Budapest-Dunaújváros szakaszának, illetve a Pentele híd átadása befolyásolta a DF 34 000089

fejlesztési céljait is. A főiskola egy Logisztikai Kompetencia Központot szeretne kialakítani, amelyet a fent említett, illetve a jövőbeni tervezett beruházások – pl. új dunaújvárosi közforgalmú kikötő és intermodális logisztikai központ kialakítása, vagy a Hankook forgalmának növekedése – támasztanak alá. A fent említett beruházások, fejlesztések befolyásolják a város környezetét. Emellett Dunaújváros környezeti terhelése, ipari jellegéből adódóan, szintén számottevő. A főiskola K+F fejlesztései tartalmaznak a környezetvédelemmel kapcsolatos kutatásokat is, főként az anyagtudomány területén, amelyet ezen terhelés csökkentésére vonatkozó szándék, valamint az új, környezetkímélőbb technológiák kifejlezstése indokol. A felsőoktatásban zajló és lezajlott változások, illetve a gazdasági szféra által megfogalmazott igények alapján a főiskola a műszaki- és természettudományi kutatások, és ezen keresztül a képzések fejlesztését tűzte ki célul. A DF fejlesztései, a kutatási tevékenység kiterjesztése, illetve az ehhez kapcsolódó tudástranszfer nagy mértékben hozzájárul az intézményben folyó oktatás fejlesztéséhez is, valamint pozitívan befolyásolja a műszaki- és természettudományi képzés népszerűségét. A magyar állami felsőoktatási intézmények közül 2003 tavaszán elsőként kapott európai és nemzetközi elvárásoknak is megfelelő minőségi tanúsítást a Dunaújvárosi Főiskola. A norvég Det Norske Veritas LTD. (DNV) független minőségügyi tanúsító szervezet ISO 9001:2000 nemzetközi szabvány szerint ismerte el a Dunaújvárosi Főiskola felsőfokú képzéseire és szakmai tanfolyamaira kiterjedő tevékenységét. A Dunaújvárosi Főiskola erősségei közé tartozik az általános és szaknyelv idegen nyelvi oktatása. A DF az államilag elismert ITK Origó nyelvvizsgarendszer akkreditált vizsgahelye angol, német, francia és orosz nyelvből, valamint a Pannon nyelvvizsgarendszer akkreditált vizsgahelye angol és német nyelvből. A DF fejlesztési terveiben nagy hangsúlyt kap a K+F kapacitások fejlesztése, amely teljes összhangban áll a Kormány által megfogalmazott fejlesztési célokkal. A felsőoktatás és a vállalkozások kapcsolatának erősítéséhez elengedhetetlen a vállalkozások kutatásba történő bevonása, illetve a felsőoktatási intézmények olyan kutatásai, amelyek valós vállalkozói igényen alapulnak. A DF a térségében kiemelkedő jelentőségű. A helyi és a vonzáskörzetben elhelyezkedő vállalkozásoknál, mint például a Dunaferr Zrt., - Hankook Tire Ltd., - Paksi Atomerőmű Zrt., - Alcoa Köfém Kft. - Musashi, Denso, Aikawa, - HungarianBus Kft. igény jelentkezik a K+F tevékenység kihelyezésére, illetve a kutatási együttműködések kialakítására, amit a Regionális Tudásközpont (DURATT) is bizonyít. A Dunaújvárosi Főiskola K+F és innovációs tevékenységének pozicionálását a főbb kutatási irányok egyedisége is befolyásolja, és ezeken a területeken, úgy mint az anyagtudományok és technológiák, a mechatronika, környezetvédelem és a gyártórendszerek területén az intézmény kutatói jelentős kutatói, fejlesztői munkát végeznek. A Dunaújvárosi Főiskola és az ipari szektor kapcsolata, a Dunaújvárosi Főiskola K+F fejlesztései A főiskola az intézmény közvetlen térségében kiemelkedő jelentőségű. A kistérségben, illetve a szomszédos kistérségekben jelenleg nincs hasonló felsőoktatási intézmény, illetve kutatóközpont. A Főiskola feladatának tekinti, hogy szellemi, oktatási és innovációs centrumként szolgálja és generálja a város, valamint a régió igényeit. Törekszik arra, hogy széleskörű hazai, valamint 35 000090

nemzetközi oktatási és kutatási kapcsolatokat tartson fenn. Fel kívánja használni speciális adottságait, hogy a több mint 250 éves magyar mérnökképzés tradicionális szellemiségét folytatassa. A Dunaújvárosi Főiskola 2006-ban benyújtotta fejlesztési stratégiáját az Új Magyarország Fejlesztési Terv központi támogatásaira. A stratégia pozitív visszhangra talált, így a jövőben a főiskola fejlesztéseire további, EU-s és hazai források is rendelkezésre állnak majd. Az Nemzeti Fejlesztési Terv második üteméhez kapcsolódó stratégia az alábbi elemeket tartalmazza: Stratégiai célok: -

Regionális szellemi centrum, tudásközpont szerepkör bővítése, illetve kialakítása

-

Képzés fejlesztése

-

K+F és innováció fejlesztése

-

Nyitottság, széleskörű hazai és nemzetközi kapcsolatok

-

Szervezetfejlesztés

Képzési stratégia, a képzés átszervezése: -

Felsőfokú szakképzés fejlesztése, szélesítése

-

BA, BSc képzési struktúra minőségi megújítása, stabilizálása

-

MA és MSc, PhD. képzések indítása

-

Távoktatás, e-learning

-

Külföldi hallgatók angol nyelvű oktatása

-

K+F és innovációs stratégia

-

Dunaújvárosi Regionális Anyagtudományi és Technológiai Tudásközpont (DURATT) továbbfejlesztése

-

Anyagtudományi Program

-

Mechatronikai Tudásközpont kialakítása

-

Egyéb, a régió társintézményeihez kapcsolódó fejlesztés

Szervezetfejlesztési stratégia: -

Humángazdálkodás fejlesztése

-


-

Külső kapcsolatrendszer fejlesztése

A kutatási megbízások különösen a kohászati, a gépészeti és a környezetvédelmi területeken jelentkeznek. A tudományos kutatások területén olyan műhelyeket kell teremteni, amelyek élenjárók lehetnek saját szakterületükön. A Dunaújvárosi Főiskola számára kiemelten fontos az intézmény kutatási potenciáljának megerősödése, a tényleges városkörnyéki tudásközpont kialakulása az intézmény által képviselt legtöbb tudományterületen A tudományos kutatómunka területén jelentős előrelépésről számolhatunk be az elmúlt 5-10 év eredményei alapján, amit elsősorban a minősített oktatók számának (8-ról 48-ra) és a PhD képzésben résztvevő oktatók számának (38 fő) látványos növekedése fémjelez. A konferenciákon való részvétel és a publikációk számának növekedése is összhangban van a doktori tevékenységekkel.

1.3.2

Konzorciumi partner bemutatása

Pannon Egyetem 36 000091

Veszprémben a felsőoktatásnak jelentős hagyományai vannak, gyökerei a 13. századra nyúlnak vissza, Itt működött az a káptalani főiskola, ahol a hét szabad művészet (filozófia, grammatika, retorika, dialektika, aritmetika, geometria, asztronómia) mellett jogot is tanítottak. A Pannon Egyetemet – amely 1949-ben létesült Veszprémi Vegyipari Egyetem néven, 1990-től Veszprémi Egyetemként folytatta működését, majd 2006-ban vette fel mai nevét – nem tekinthetjük a tatárjárás után megszűnt főiskola közvetlen jogutódjának, de az említett tények jól igazolják az oktatás és kutatás történelmi nagyságát a régióban. Veszprém a XX. század közepén vált egyetemi várossá. 1949-ben a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) Nehézvegyipari Karának telephelyéül Veszprémet választották. 1949 tavaszán Polinszky Károly kapott megbízást arra, hogy szervezze meg az új kart. Az egyetem 1951-ben Veszprémi Vegyipari Egyetem néven önálló intézménnyé vált. Közel négy évtizeden keresztül az egyetem meghatározó oktatási tevékenysége a vegyészmérnök-képzés volt, amely e területen elismertséget szerzett az egyetemnek. Az egyetem első telephelyét, a mai A épületet a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium 1949. június 16-án vette át a Pénzügyminisztériumtól. Az áttervezés és az épület teljes felépítése után az első évnyitó ünnepséget 1949. szeptember 26-án 16 oktató és 107 hallgató részvételével már itt lehetett megtartani. Az első évben az oktatás (előadóterem és szemináriumi helyiségek), a tanszékek és az adminisztráció helyiségei az A épület földszintjén és első emeletén voltak, a második emeleten az ugyancsak Veszprémbe telepített Nehézvegyipari Kutató Intézet kapott helyet. A hallgatói létszám folyamatosan nőtt, ezért újabb és újabb épületeket kellett tervezni és építeni. Először a mai E, majd a D és 1953 őszére a C épület készült el. A félig kész aulát (B épületet) a C épülettel összekötő szárny építése 1957-ben fejeződött be. (Az aula a végleges, mai formáját 1999-ben kapta meg.) Majd megépült a tornacsarnok, a 600 személyes kollégium, és az egyetemi menza. Közel harminc évig ezekben az épületekben működött az egyetem. 1995-ben vettük birtokba a volt Nehézvegyipari Kutató Intézet (Neviki) és Magyar Ásványolaj és Földgáz Kísérleti Intézet (MÁFKI) 1952-ben épült, a Wartha Vince utcában levő épületeit (mai M, N épületek). Szintén a felső kampuszon kilencvenes évek közepén adták át a hallgatóknak az O épületet, majd ezt követően 2000-ben került átadásra az első rektorról elnevezett Polinszky-terem, avagy az auditórium maximum. 1951 őszén, a Veszprémi Vegyipari Egyetem (VVE) néven önálló egyetemmé vált, Polinszky Károly vezette. Egykarú egyetem lévén a dékán rektori jogkört gyakorolt, az egyetem vezetője 1962. szeptember 1-jétől kezdve kapott rektori címet. 1952/53-ban Bereczky Endre, majd a következő tanévben Nemecz Ernő volt az egyetem dékánja. Polinszky Károly 1954 szeptemberében visszakerült Veszprémbe, és 1963 végéig irányította az intézményt. A Veszprémi Vegyipari Egyetem tíz féléves tanterve kisebb változtatásokkal az 1954/55ös tanévtől 1969/70-ig volt érvényben, műszaki doktorokat az 1959/60-as tanévben avattak először az egyetemen. 1964. január elsején Polinszky Károly művelődésügyi miniszterhelyettesi kinevezést kapott, így nem lehetett tovább a Veszprémi Vegyipari Egyetem rektora. Az Egyetemi Tanács az akkori rektorhelyettes professzort, László Antalt választotta rektorrá, aki 1964. január elsejével megkapta kinevezését az Elnöki Tanácstól. Két és fél évig töltötte be ezt a tisztséget. 1966-tól 1971-ig Káldi Pál volt a Veszprémi Vegyipari Egyetem rektora. Az ő rektorsága alatt újabb változást hajtott végre az Egyetemi 37 000092

Tanács az oktatási rendben: áttért az úgynevezett többfokozatú képzésre. Az első fokozat (6 félév) után az utolsó két évben, azaz a második fokozaton jelentek meg az ágazatok, az első három évben egységes volt a képzés: üzemmérnöki diploma elnyerésével zárult, majd ezt követte az okleveles mérnökképzés. Ugyancsak ebben az időben alakították ki Veszprém és Keszthely közös képzését, az agrárkémikus szakot. Ez a közös képzés megkönnyítette a Veszprémi Egyetem és a keszthelyi Georgikon későbbi, 2000-ben végrehajtott integrációját. Kilenc évig, 1971 és 1980 között Nemecz Ernő irányította az egyetem életét. Az ő rektorsága alatt stabilizálódott az 1969/70-ben bevezetett és - néhány változtatással - több mint húsz évig érvényben levő oktatási rendszer, a többfokozatú képzés, melynek keretében az 1973/74-es tanévben megindul a kétfokozatú szervező vegyészmérnökképzés, majd az 1974/75. évben a harmadik fokozat: a szervezett műszaki doktori képzés. 1980-ban Inczédy János-t választotta rektornak az Egyetemi Tanács, aki ezt a tisztet csupán egy évig töltötte be. Az 1981/82-es tanévtől az 1988/89-es tanév végéig Heil Bálint volt az egyetem rektora. Vezetése alatt, az 1984/85-ös tanévben indult meg a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karával közös képzésben a műszer- és méréstechnika szak. Liszi János, az egyetem újonnan választott rektora - aki 1989/90-től az 1994/95. tanévig látta el ezt a tisztet - vállalta a profilbővítéssel együtt járó problémákat, és 1990-ben javaslatot tett nyelvtanárképzéssel foglalkozó tanszékek létesítésére, az egyetem nevének megváltoztatására és egy új kar létesítésére. Az egyetem neve az 1990/91. tanévben változott Veszprémi Egyetemre, és ekkor alakult meg két kar: a Mérnöki Kar és a Tanárképző Kar. A régi tanszékek közül az Általános és Szervetlen Kémia, a Matematikai és Számítástechnikai Tanszék, a Nyelvi Lektorátus, a Társadalomtudományi Tanszék és a Testnevelés Tanszék a Tanárképző Karhoz került. 1991/92-ben a Veszprém Megyei Hittudományi Főiskolával közös képzés indult, és a tanárképzés a teológiával bővült. Egy évvel később a Mérnöki Karon az országban elsőként megkezdődik a műszaki menedzser és a környezetmérnök képzés, valamint a PhD-képzés, illetve megalakult a Hallgatói Önkormányzat. Ezt követően szintén az országban elsőként elindul a színháztörténet szak a Tanárképző Kar szárnyai alatt. Amikor az 1995/96. tanév kezdetén Győri István egyetemi tanár átvette a rektori feladatokat, a Mérnöki Karon 10, a Tanárképző Karon 19 szakon kezdhették meg a hallgatók tanulmányaikat. Ennyi szak oktatása a hagyományos rendszerben összeállított tantervek alapján nehézkessé vált. Ezért a Veszprémi Egyetem is áttért a kötött tanterveken alapuló képzésről a kreditrendszerre, az intézményt a Magyar Akkreditációs Bizottság 1997/98-ban akkreditált egyetemnek minősíti. Ezt követően a Tanárképző Kar kezdeményezésére létrejött Pedagógiai Kutatóintézet Pápán, egyidejűleg 1998-ban Nagykanizsán kilenc alapító létrehozta a Kanizsa Felsőoktatásáért Alapítványt, majd 2000ben megszületett a Veszprémi Egyetem Nagykanizsai Kihelyezett Képzési Helye. 1998. július 1-jétől 9 éven át Dr. Gaál Zoltán vezette az intézményt. Az ő rektori működése alatt további jelentős változások következtek be az Egyetem életében. Következetes, kitartó szervező és magas szintű vezetői munkássága eredményeként egyetemünk a Dunántúl egyik meghatározó felsőoktatási intézményévé, rangos tudásközponttá vált. Az agrárkémikus-agrármérnök képzésben Keszthely és Veszprém között kialakult együttműködés több mint 30 éves múltra tekint vissza. Nem meglepő tehát, hogy a felsőoktatási intézmények 38 000093

integrációja Veszprémben is változásokat hozott: 2000-ben hivatalosan is egyesült a két régi szövetséges, a Veszprémi Egyetem és a Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar. A keszthelyi Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar jogelődeit tekintve Európa legrégebbi rendszeres mezőgazdasági felsőoktatási intézménye. 1797. július 1-jén kezdte meg működését, nevét a csehországi Karl Bulla professzor javaslatára az intézményt alapító Festetics György gróf nevéről, illetve Vergilius tankölteményeiről nevezték el. A tanári karban a kibontakozó hazai agrár-szakoktatás kiemelkedő alakjai találhatók: Pethe Ferenc, Nagyváthy János, Rumy Károly György stb. Az iskola hivatalosan a latin és a német nyelvet használta, mivel nem minden oktató tudott magyarul ill. voltak külföldi diákok is. A magyar nyelv 1846-ban vált egyeduralkodóvá mind az oktatásban, mind az ügyiratok kezelésében. A Georgikon épülete a hasonló nevű utcában állott egykoron. A gyakorlati oktatást szolgáló tangazdaság is már az alapítás évében létrejött, hiszen a szakoktatási intézményhez a kezdetektől majorság is tartozott. Az eredeti épületek már nincsenek meg, a másodikként felépült épületegyüttes egy részében jött létre 1972-ben a Georgikon Majormúzeum az intézmény fennállásának 175. évfordulója tiszteletére. Sok átalakulás és névváltoztatás után helyzete 1954-től stabilizálódott igazán Keszthelyi Mezőgazdasági Akadémia néven, ekkor az akadémiák újból egyetemi rangot kaptak, tanulmányi idejük öt évre emelkedett, s a végzetteket mezőgazdasági mérnökké nevezték ki. 1960-ban az intézményhez csatolták a Délnyugat-Dunántúli Kísérleti Intézetet, sikeresen ötvözve ezáltal az oktatást és a kutatást. 1963-tól az éppen kiépülő szaktanácsadási hálózat irányítása is Keszthely feladata lett. 1962-ben létrehozták a keszthelyi és mosonmagyaróvári Agrártudományi Főiskolákat, majd 1970-től Agrártudományi Egyetem, Keszthely néven egyesítették őket. 1987-ben a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskolából alakult Állattenyésztési Kar is része lett az intézménynek. 1990-ben következett be a Pannon Agrártudományi Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Karának végső szervezeti átalakulása. Az ekkor kialakított szervezeti keretek között működött a kar 2000. január 1-jéig, amikor hivatalosan is egyesült a két régi szövetséges, a Veszprémi Egyetem és a Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar és a Pannon Agrártudományi Egyetem a felsőoktatási intézmények integrációja következményeként megszűnt hivatalosan is. A nagy múltú, messze földön híres Georgikon méltán büszke több mint kétszáz éves történetére, az alapítókra és a nagy elődökre. A 2000/2001-es tanévben a Veszprémi Egyetem keretein belül újra megindult a főiskolai képzés Nagykanizsán idegenforgalmi és szálloda, majd a műszaki informatika szakon. Az integrációval igazi régiós szerepet betöltő szellemi központ jött létre “Pannóniában”. Az integrált Veszprémi Egyetem immár élő és élettelen természettudományos, mérnöki, tanári és bölcsész, művészeti és közgazdasági képzést kínál diákjainak a Dunántúl nagy részére kiterjedő intézményi hálózattal. 2001-ben megkezdték működésüket a Doktori Iskolák, a Pannon Egyetemen jelenleg tizenegy iskola közül választhatnak a doktoranduszok. A kormányrendeletben meghatározott nyolc tudományterületből öt tudományban (természettudomány, műszaki tudomány, agrártudomány, társadalomtudomány, bölcsészettudomány) folytathatunk PhD képzést.

39 000094

Szintén ebben az évben a Mérnöki Karból kivált és önálló fejlődési úton indult el a Gazdaságtudományi Önálló Intézet valamint a Műszaki Informatikai és Villamosmérnöki Önálló Intézet. 2003 szeptemberében a két intézet kari státuszt kapott, Gazdaságtudományi Kar és Műszaki Informatikai Kar néven önálló karként kezdtek funkcionálni. Ennek következtében az intézmény ötkarú egyetemmé vált. A 2004/2005-ös tanév szintén áttörést hozott az intézmény fejlődésében, kísérleti jelleggel hazánkban az elsők között - megkezdődött a BSc képzés a műszaki informatika szakon. Az ezt követő évben az egyetem minden karán elindultak az új típusú, többciklusú lineáris képzési rendszerbe illeszkedő alapszakok (BSc, BA), és megkezdődött a mester képzések előkészítése. Elsőként környezetmérnök szakunk rendelkezett mester kimenettel, de folyamatban van számos további mesterszak akkreditációja is. A többciklusú képzés 2006-tól való bevezetésével a felsőfokú szakképzés, az egyetemi alapképzés, valamint a mester- és doktori kurzusok egymásra épülő rendszere valósul meg, mely az Európai Unióban a diplomák kölcsönös elismertségét, s a munkaerő szabad mozgását biztosítja. Ebben a képzési struktúrában adott a lehetőség az eggyel magasabb szintű oklevél megszerzésére, vagy az egyes fokozatok után - a megszerzett végzettség és szakképzettség birtokában - a munkaerőpiacon való boldogulásra. Az integrált Veszprémi Egyetem 2006. március 1. óta Pannon Egyetem néven ma élő és élettelen természettudományi, mérnöki, tanári, bölcsészettudományi, művészeti és közgazdasági képzést kínál hallgatóinak. 2006-ban - az új Felsőoktatás Törvény előírásainak szellemében - jelentős szervezeti változás kezdődött az intézményben. Mind a karokon belül, mind a központi igazgatás területén a túlzottan szétaprózott egységek összevonásával új, a korábbinál hatékonyabb szervezet alakult ki. Ekkor jött létre a Tanácsadó, Továbbképző és Távoktatási Intézet utódjaként a Felnőttképzési Intézet is, amely a felsőfokú szakképzéseket, valamint a felnőttoktatás különböző formáit gondozza. 2007. július 1-jétől Rédey Ákos egyetemi tanár tölti be a rektori tisztséget. A MŰKKI 1997-ig a Magyar Tudományos Akadémia intézményhálózatának nemzetközileg is jól ismert kutatóintézeteként működött. Az akadémiai kutatóhálózat átszervezése követően 2004. január 1-jével a Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Karához csatlakozott. Munkáját ez utóbbi intézmény szervezeti keretein belül, önállóan, a kar tudományos céljaival összehangolva, azt kiegészítve, folytatja. A többciklusú képzés 2006-tal történő bevezetésével a felsőfokú szakképzés, az egyetemi alapképzés, a mester- és a doktori kurzusok egymásra épülő rendszere valósul meg, ami az Európai Unióban a diplomák kölcsönös elismertségét és a munkaerő szabad mozgását biztosítja. Ebben a képzési struktúrában adott a lehetőség az eggyel magasabb szintű oklevél megszerzésére vagy az egyes fokozatok után – a megszerzett végzettség és szakképzettség birtokában – a munkaerőpiacon való boldogulásra. A Pannon Egyetemnek mind a hazai felsőoktatásban mind pedig nemzetközi vonatkozásban versenyhelyzetben kell megállnia a helyét. Az intézményen belül egyre elterjedtebb az a felismerés, 40 000095

hogy szükség van a képzési kínálat széles körű bemutatására. Regionális szerepéből adódóan az intézmény nagy hangsúlyt fektet az általa képviselt értékek megismertetésére és közvetítésére. Napjainkban egyre inkább elmosódnak az egyes tudományterületek közötti határok, megnő a tudományágak közötti átfedés, az interdiszciplinaritás jelentősége. A különböző szakterületek művelőinek együtt kell dolgozniuk. A Pannon Egyetemen az oktatás pedagógiai alapja hagyományosan a hallgató és az oktató közötti kölcsönös bizalom. Hallgatóinkat arra készítjük fel, hogy versenyképes diplomával a kezükben meg tudják teremteni az ismeretek, készségek és a műveltség harmonikus egyensúlyát. Ehhez egyetemünk kampuszain és kihelyezett képzési helyein minden feltétel biztosított. Az egyetem ma már a felsőoktatási törvényben definiált valamennyi képzési szinten – felsőfokú szakképzés, alapképzés (B.Sc., B.A.), mesterképzés (M.Sc., M.A.), egyetemi továbbképzés, doktori képzés (PhD) – igyekszik elsősorban a régióban élő és tanulni vágyó fiatalok, valamint a munkaerőpiac képzési igényeinek megfelelni, ezért meghatározó szerep hárul rá a nemzeti fejlesztési tervek regionális megvalósításában. Jelenleg a veszprémi kampuszon kilenc helyen, Nagykanizsán két, míg Keszthelyen egy diákszállóban, emellett további három helyen van lehetőség a hallgatók elszállásolására. 2006 februárjában megnyitotta kapuit a 800 fős Diákhotel Veszprémben, amely jelentős növekedést eredményezhet az elhelyezhető hallgatók létszámában. A Pannon Egyetemen Veszprémben jelenleg 15 épületben, Nagykanizsán 2, Pápán 1, míg Keszthelyen 6 épületben folyik az oktatás és a kutatás. 2006-ban adták át az „M” épületben az új, a mai kor információs társadalmának követelményeit kielégítő Egyetemi Könyvtárt és Levéltárat (amely Regionális Forrásközpontot), ahol két, összesen 450 férőhelyes olvasóterem elégíti ki a hallgatók igényeit. A pápai képzési helyen ugyancsak 2006ban adtak át egy felújított épületet a tudományos kutatás igényeit mindenben kielégítő forrásközponttal együtt. Az oktatás, valamint a kutatás és fejlesztés vonatkozásában a könyvtárfejlesztés alapvető fontosságú, hiszen az induló új szakok és a kutatási irányvonalak kiépítéséhez is nagy segítséget nyújt az újonnan kialakított könyvtár. A megfelelő könyvtári háttér biztosítása és fejlesztése multiplikatív hatású és már középtávon jelentős eredményeket hoz az egyetemnek. A Pannon Egyetem és az MTA szoros együttműködésben végez kutatási és tudományszervezési tevékenységet. A veszprémi székhelyű VEAB vezetői az egyetem kiváló kutatói, közös tudományos rendezvényeket, így pl. tudománynapi vagy több sikeres nemzetközi konferenciát tudhatnak magukénak. A Pannon Egyetemen jelenleg öt karon folyik képzés. Ezek a következők: Bölcsészettudományi Kar A Bölcsészettudományi Kar az 1990 őszén alapított Tanárképző Kar továbbfejlesztésével és átalakulásával 2006. május 1-jén jött létre. Küldetése és fő tevékenységi területe a bölcsész-, a tanárés a társadalomtudományi képzés és kutatás. A kar hallgatói létszáma folyamatosan és dinamikusan növekszik; jelen pillanatban a karon mintegy 2600 hallgató tanul. A Bölcsészettudományi Kar oktató-, kutató- és fejlesztőmunkáját segíti a Pápán 1999-ben létrehozott Pedagógiai Kutatóintézet is – amely 2007-től a Neveléstudományi Intézet Pedagógiai Kutató- és Oktatóközpontja. 2003 őszén megkezdte 41 000096

tevékenységét a Bölcsészettudományi Multidiszciplináris Doktori Iskola (nyelvtudomány, neveléstudomány) amely jelenleg Nyelvtudományi és Neveléstudományi Doktori Iskola néven működik. Gazdaságtudományi Kar Az egyetem 2000 szeptemberében alapította a Közgazdaságtani Intézetet, majd 2001. január 1-jén létrejött a Gazdaságtudományi Önálló Intézet. Az intézet a Mérnöki Kar gazdasági jellegű szakjait gondozta. 2003. szeptember 1-jén megalakult a Gazdaságtudományi Kar. A Gazdaságtudományi Kar elsődleges feladata közgazdászok, műszaki menedzserek és vezetők képzése, továbbképzése és átképzése. A Kar célja olyan szakemberek képzése, akik képesek magas színvonalon vállalati és nemzetgazdasági szintű rendszerek létrehozására, működtetésére, vezetésére. Georgikon Kar A kar jogelődjét, a Georgikont 1797-ben alapították Keszthelyen. A Georgikon volt az első magyar nyelvű agrároktatási intézmény, amely egyúttal felölelte az alap- és a középfokú szakképzést is, továbbá jogi, műszaki és erdészeti iskolákkal rendelkezett. A több mint kétszáz éves intézmény 1989től a Pannon Agrártudományi Egyetem Keszthely Georgikon Mezőgazdaságtudományi Karaként végezte oktató, kutató, és szaktanácsadási tevékenységét. 1999-ben az Országgyűlés az ősi Georgikont a Veszprémi Egyetemhez csatolta. Mérnöki Kar A Pannon Egyetem Mérnöki Karán az oktatás nemzetközileg is elismert tudományos műhelyekben történik, ahol a graduális képzés fejlesztésével párhuzamosan akkreditált PhD-programok indultak. A karon folyó posztgraduális képzést a doktori programok mellett a szakmérnök-képzés egészíti ki. Emellett a Pannon Egyetem Mérnöki Karának oktatási szerkezetéhez – moduláris felépítésük és kreditrendszerű értékelésük miatt – szervesen kapcsolódnak a felsőfokú szakképzések. Műszaki Informatikai Kar A folyamatos oktatói és hallgatói létszámbővülés eredményeként a Műszaki Informatikai és Villamosmérnöki Önálló Intézetre alapozva jött létre 2003-ban az egyetem Műszaki Informatikai Kara. 2004-ben a Műszaki Kémiai Kutatóintézet integrálásával lehetővé vált a kar kutatásainak bővítése a műszaki kémia, biokémia és nanotechnológia területén. A kar hallgatói létszáma a 2005–2006-os tanévben megközelítette a 2000 főt. Az oktatási programok fejlesztésének eredményeként felépült a műszaki informatika oktatásának valamennyi szintje. Az Informatikai Tudományok Doktori Iskola mellett 2006-tól megkezdte működését az Interdiszciplináris Műszaki és Természettudományok Doktori Iskola is. A Pannon Egyetem oktatási és kutatási célkitűzéseinek megvalósítását a Pannon Egyetemen működő kilenc doktori iskola támogatja. A Dunántúlon a Pécsi Tudományegyetem mellett a Pannon Egyetem rendelkezik a legnagyobb tudományos potenciállal mind az alapkutatás, mind az alkalmazott kutatás vonatkozásában. A Közép-Dunántúli Régióban, illetve a régióhoz közel működő felsőoktatási intézmények szakmai irányultsága, oktatási és képzési profilja és az általunk ismert intézményfejlesztési tervek nem gátolják, nem zárják ki vagy befolyásolják a Pannon Egyetem oktatási és kutatási tevékenységét, sem a jelenlegi oktatási és intézményfejlesztési céljaink megvalósítását. Az egyetemi és a PhD-képzés magas színvonalának biztosítása érdekében és a magyar tudomány fejlődéséhez való hozzájárulás céljából olyan tudományos műhelyeket kívánunk létrehozni és 42 000097

működtetni, amelyek eredményei nemzetközi összehasonlításban is megállják helyüket. Ennek érdekében minden rendelkezésre álló eszközzel fejleszteni kívánjuk a tudományos kutatás hátteréül szolgáló infrastruktúránkat. A Pannon Egyetem a hazai felsőoktatás meghatározó intézményeként – az európai hagyományok szellemében – kiemelkedő szintű kutatással, fejlesztéssel és innovációval járul hozzá az egyetemes tudomány, a magyar társadalom, az életminőség és szűkebb környezete, a Közép-Dunántúli Régió fejlődéséhez. Az egyetem kutatási stratégiájának fő célkitűzése, hogy az eddig elért eredmények, az akkreditált doktori iskolák és az oktatók, kutatók magas szintű szakmai tudása alapján az elkövetkező öt–tíz évben az európai élvonalhoz tartozó hatékony kutatás-, fejlesztés- és innováció orientált, a felhasználókkal és a régió intézményeivel együttműködő egyetemmé váljon. Az egyetem – különösen az 1990-es évek elejétől végbement szerkezetváltás és a 2000-ben lezajlott integráció következtében – immár a bölcsészettudományok, a társadalom- és gazdaságtudományok, a természettudományok, a műszaki tudományok és az agrártudományok széles spektrumában országos, sőt nemzetközi feladatokat vállal és teljesít. Az egyetem az oktatás iránt messzemenően elkötelezett kutatóegyetemnek tekinti magát, ahol az oktatók és a kutatók tudományos, innovációs tevékenysége nemzetközi szinten is kimagasló, és mindezen tudományos kutatási, fejlesztési, innovációs eredmények a hallgatók nemzetközi szintű képzését is szolgálják. A Közép-Dunántúli Régióban lejátszódó gazdasági-társadalmi átalakulás, az életminőség javítása iránti igény egyre sürgetőbbé teszi a helyileg fontos kutatások, fejlesztések, az innovációs tevékenységek megvalósítását, és ezek személyi, tárgyi és infrastrukturális feltételeinek (KKK-k, Agrártudományi Centrum, Regionális Egyetemi Tudásközpont stb.) megteremtését. Mindezek alapján az elkövetkező évek kutatási és fejlesztési és innovációs célkitűzését úgy határozta meg, hogy az tükrözze a nemzetközi, az európai uniós, a kormányszintű (Új Magyarország Fejlesztési Terv) és a regionális kutatási prioritásokat. A Pannon Egyetem innovációs szervezeteinek küldetése és céljai: •

a technológiai áttörést elősegítő, korunk nagy kihívásait - a fenntartható fejlődés biztosítását, környezetünk állapotának megóvását illetve javítását - szem előtt tartó, piacorientált multidiszciplináris kutatási-fejlesztési és innovációs tevékenység végzése,

•

ezzel szerves egységben maradjon magas szintű szakemberképzés a doktori iskolák keretében a speciális ipari igényeknek megfelelően,

•

kapcsolatok kiépítése gazdasági partnerekkel az eredmények alkalmazására, a gazdasági és a társadalmi igény megjelenítésére a képzési és kutatási struktúrában,

•

integrált, rendszerszemléletű intellektuális környezet kialakítása az alap-, a doktori és a továbbképzés tananyagfejlesztésére,

•

együttműködés az egyetem alap-, doktori és továbbképzésében.

A szervezetek olyan non-profit kutatóhelyek, amelyekben oktatási és kutatási tevékenység folyik és amelyek biztosítják az üzleti szemléletű célirányos alkalmazott kutatást és technológiafejlesztést. A kutatási eredmények hasznosítására, értékesítésére az Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. (ITDH), valamint a Veszprémi Regionális Innovációs Centrum Kht. információs rendszerét, marketing tapasztalatát és kapcsolati tőkéjét kívánjuk felhasználni. A hazai és a nemzetközi piacokat a konzorciumi tag iparvállalatok kiépített kapcsolatrendszerén keresztül lehet hatékonyan elérni. 43 000098

A PhD-képzésen túl a szakmérnöki és a továbbképzési kurzusok tananyagait a kutatási eredményekkel korszerűsíteni lehet, így a vállalatok mérnökei a lehető legrövidebb úton ismerhetik meg az új eredmények gyakorlati alkalmazásának lehetőségeit. Az egyetemi oktatók ezzel jelentősen elősegíthetik nem csak a technológia fejlesztését, de az alkalmazáshoz szükséges műszaki kultúra fejlesztését is. A kutatási tapasztalatok és a technológiai fejlesztés a képzések tantárgyi programjaiban is megmutatkozhatnak (például a vegyipari technológiák, a vegyipari biztonságtechnika és a környezetvédelmi technológiák tantárgyakban), biztosítva ezzel a nemzetközileg is elismert korszerű műszaki képzés színvonalát. A kialakuló kapcsolatok tovább segítik az ipari szakemberek egyetemi oktatásba való bevonását is. Az innovációs szervezetek a tervidőszakban is folytatni kívánják tevékenységüket, melyhez az oktatásra, ezen belül is a PhD-képzésre alapozott oktatásra 25 millió forintot kívánnak fordítani. A Pannon Egyetem a 2006. évben pályázatot nyert Regionális Egyetemi Tudásközpont témában a KÜRT Computer Rendszerház Zrt-vel, az ALBACOMP Számítástechnikai Zrt-vel, a VIDEOTON Precíziós Szerszámgyártó és Kereskedelmi Kft-vel, valamint a K+F Kutatás Fejlesztési, Termékfejlesztési és Informatikai Tanácsadó Központ Kft-vel együttműködésben. A Pannon Egyetemen működő tudásközpont két fő iránya az informatikai biztonság és a környezetbiztonsági informatika. A konzorcium összesen nyolcszáz millió Forint támogatásban részesült. A központ a Közép-Dunántúli Régióban, Magyarországon, a környező országokban és az EU tekintetében is egyedülálló módon koncentrálja az informatikai biztonsági és a környezetbiztonsági informatikai kutatással, oktatással és fejlesztéssel foglalkozó szakemberek szaktudását. Ez a tudáskoncentráció a keletkező szabadalmakon, ismereteken, know-how-n keresztül a K+F programokban részt vevő partnervállalatok illetve az eredményeket a gyakorlatban is hasznosító spin-off és start-up vállalkozások segítségével a térség és az ország gazdasági vérkeringésébe átkerülve közvetlenül is hozzájárul a gazdasági fejlődéshez. A Vegyészmérnöki Intézet Kooperációs Kutatási Központ (rövid név: VIKKK, honlap: http://vikkk.vein.hu) konzorciumi formában, ipari és állami támogatással (3 éves kutatási ciklusokban) 2001. július 1. óta működik. Alapító tagjai a Pannon Egyetem mellett az ország vezető vegyipari vállalatai, nevezetesen a MOL Magyar Olaj és Gázipari Zrt., a Tiszai Vegyi Kombinát Zrt., a Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Zrt., a BorsodChem Zrt., a Nitrogénművek Zrt.; továbbá támogató tagjai a Continental Teves Magyarország Kft., a Qupers Kft., az Ipar a Veszprémi Mérnökképzésért Alapítvány, a Veszprémi Regionális Innovációs Centrum Kht., valamint a Magyar Befektetési és Kereskedelem-fejlesztési Kht. A VIKKK K+F tevékenysége az alábbi három kutatási főirányhoz kapcsolódik: •

Energia- és anyagtakarékos, környezetbarát eljárások és termékek fejlesztése.

•

Nagy tisztaságú termékek előállítását szolgáló, károsemisszió csökkentést elősegítő korszerű eljárások és termékek fejlesztése.

•

Működő technológiák fejlesztése és optimalizálása.

A központ a főirányokhoz tartozóan 14 témában végez a vegyipar számára alapvető fontosságú kutatásokat, és ezzel szerves egységben magas szintű szakemberképzést folytat az akkreditált vegyészmérnöki doktori iskola keretében a speciális ipari igényeknek megfelelően.

44 000099

A VIKKK kutatási eredményei alapján számos know-how kidolgozása, találmányi bejelentés és kísérleti üzemi megvalósítás történt. Az eredményekből több mint 500 publikáció és előadás (kb. 50%ban idegen nyelvű) született, köztük 60 diplomadolgozat, 33 TDK-dolgozat, 7 PhD-dolgozat. A hallgatók (a PhD, a szakmérnök és végzős évfolyam) részaránya a kutatásban 30%-ról közel 60%-ra növekedett. A központban jelentős K+F infrastruktúrafejlesztés történt, ennek során kialakítottak illetve felújítottak kutatólaboratóriumokat, kísérleti csarnokot, és felszerelték ezeket műszerekkel, kísérleti berendezésekkel. Létrehozták és akkreditáltatták a Tiszta Világ Kémiai Vizsgáló Laboratóriumot (NAT1-1484/2006) talaj-, víz- és levegőminták, valamint műanyagok vizsgálatára (honlap: http://tvlabor.vein.hu). A konzorciumi partnerek a központ eredményeit elismerték, további támogatással és új partnerek bevonásával a második kutatási ciklus forrásait 40%-kal sikerült növelni. Ezen felül pályázati forrásokból, K+F megrendelésekből és mérési szolgáltatások bevételeiből körülbelül 10% többletforrás származott, amelyet a központ fejlesztésekre fordított. A harmadik kutatási ciklusban (2007–2011) további, főleg régiós ipari partnerek bevonását tervezzük. A kutatási eredmények hasznosítására célorientált ipari partnerekkel közösen pályázati forrásokat vonunk be. Elősegítik a Tiszta Világ Kémiai Vizsgáló Laboratórium hatékony, gazdaságos működését és tevékenységi körének bővítését a piaci igények szerint. A harmadik kutatási ciklusra változatlan állami támogatást feltételezve 10–15%-os forrásnövekedést lehet prognosztizálni. A 2004 decemberében induló Fenntartható Fejlődésért Környezeti és Informatikai Kooperációs Kutató Központ (továbbiakban KIKKK) tevékenysége a technológiai áttörést elősegítő multidiszciplináris kutatás és fejlesztés, az innováció kialakítása és ezzel együtt a doktori képzés támogatása. Mindezek alapja egy hosszú távú együttműködés kiépítése a már meglévő és az újonnan csatlakozó gazdasági partnerekkel, mely együttműködésben a gazdasági igények mellett a társadalmi igények is megjelennek. Az üzleti forgalom alakulásának elemzése, prognózisok: A KIKKK vállalt kutatási programjának zárása 2007. november 30. A két kutatási főirányt alkotó mintegy 9 kutatási téma 3 évre tervezett munkája ezen időpontig kivétel nélkül lezárul. A kutatási projektek finanszírozására tervezett összesen 431 millió forint pénzügyi elszámolását követően reményeink szerint 2008-ban újabb 3 évre adhatunk be projektjavaslatokat a jelenlegi és az új gazdasági partnerekkel közösen, ezzel biztosítva a további működést. Az új kutatási programok pontos definiálásával, az ezekhez rendelt erőforrásokkal, felelősökkel és határidőkkel kívánjuk biztosítani a következő 3 év feladatainak végrehajtását, a kitűzött célok elérését. A további 3 éves működéssel párhuzamosan feladatunknak tekintjük, hogy a 2004–2007 közötti időszakban létrejött kutatási eredményeket – ahol ez lehetséges – piacon hasznosítsuk a partnerekkel közösen. Most is és a jövőben is mindinkább cél, hogy külső kutatási munkákból (2–3 új együttműködő partner bevonásával) a KIKKK további bevételi forráshoz jusson, mert az elmúlt 2 év tapasztalata alapján csak így lehetséges áthidalni az állami források lehívásának időbeni csúszása miatt bekövetkező pénzügyi nehézségeket. A Műszaki Informatika Kar az oktatás és a fejlesztés fontos alapjának tekinti a karon folyó kutatásokat, ugyanakkor egyre nagyobb hangsúlyt fektet az ipar által definiált igények kielégítésére a kutatási tapasztalatok által. Ilyen feladatok koordinálására jött létre 2002-ben a Kutatási és Technológia Központ (KTK), amely esetenként egyes projektek lebonyolításában is részt vesz a szervező tevékenységen kívül. Célja a karon belül létrejött alapkutatási eredmények ipari projekteken belüli gyors és hatékony hasznosítása, az ipari együttműködés keretében történő termékfejlesztés, valamint 45 000100

a tudományos és a technológiai szaktanácsadás. A gazdasági kapcsolatok régiós szintű előmozdítása érdekében a KTK az idei év tavaszától éves gyakorisággal konferenciát szervez a vállalatok és a kutatói szféra bevonásával. (2006-ban a rendezvény címe: „Innovációs lehetőségek a felsőoktatásban – a tudomány Kar-nyújtásnyira a gazdaságtól” volt.) Műszaki Kémiai Kutató Intézet (MÜKKI): A Műszaki Kémiai Kutató Intézet küldetése a vegyészmérnöki és a biomérnöki tudományterületeket is integráló műszaki kémia hatékony művelése a hazai, valamint a nemzetközi tudomány és technológia fejlődése érdekében. Burgonyakutatási Központ: A központ elsődleges feladata a burgonya rezisztencianemesítése, amely kibővült egyes speciális beltartalmi és felhasználási tulajdonságok javításával. Ezen tevékenységeiben széleskörű hazai és nemzetközi kutatási együttműködések keretében a hagyományos nemesítési eljárások mellett egyre szélesebb körben alkalmazza a korszerű biotechnológiai és géntechnikai eljárásokat. A nemesítés fejlesztésével párhuzamosan folyamatosan korszerűsíti a fajtafenntartás rendszerét. Kiemelkedő jelentőséggel bírnak a rezisztencianemesítést elősegítő növénykórtani, ezen belül virológiai kutatások, vírusmentesítési eljárások illetve az üzemi vetőgumó-szaporítási rendszer korszerűsítését szolgáló vírusjárványtani vizsgálatok. Az agrotechnikai és tárolási kutatások az új fajták tulajdonságainak meghatározására, a fajtafenntartás és az üzemi technológiák fejlesztésére irányulnak. A központ tudományos együttműködések pályázatok révén kiterjedt hazai és nemzetközi kapcsolatrendszerrel rendelkezik. Bioinnovációs Szolgáltató Központ a biotechnológiai kutatócsoport tudás és eszköz bázisára alapozva. A Központ főbb kutatási területei: növényi és állati molekuláris genetikai alap- és alkalmazott kutatások; a kar növénynemesítő és állattenyésztő programjait segítő, a kari sajátosságoknak megfelelő kutatási irányok, elsősorban burgonya-, szőlő- és zöldségnövényekkel. A kutatási munkák két fő területe az in vitro mikroszaporítási munkák (kertészeti és zöldségnövények esetén) és a genetikai variabilitás molekuláris szintű kimutatása (markerezési módszerek alkalmazása, hazai és nemzetközi együttműködések keretében). Agrártudományi Centrum: A mezőgazdasági és agrártudományok terén a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium ágazati K+F-feladatait megvalósító központ, emellett szaktanácsadási és vidékfejlesztési feladatokat is ellát. A 2005-ös évben a Georgikon Kar egységeként működtetett tangazdaságot a mai kor piacgazdaságának jobban megfelelő kht.-formává alakítottuk át. Az újabb gazdasági forma jobb lehetőségeket ad a tudományos eredmények gyakorlat felé történő terjesztéséhez. Az elkövetkező 4 év során a környezetbarát technológiák kutatási prioritás egyik programjaként a Georgikon Kar fokozni kívánja az ökológiai gazdálkodás érdekében végzendő K+F tevékenységet. Ennek gyakorlati megvalósítását a kht-re kívánjuk alapozni. Tan- és Kísérleti Üzem: A Tan- és Kísérleti Üzem (tangazdaság) 1994-től működik, 2000-ben „Minősített Tangazdaság”, 2003-ban „Aranykoszorús Tangazdaság” elismerést kapott, továbbá „Bemutató Üzem 2000” címet nyert gabonafélék termesztése, csemege- és borszőlő termesztése, burgonyatermesztés és tárolás technológiája, sertéstenyésztés, húsmarhatenyésztés szakterületekre. A tangazdaság 885 ha területen, 480 ha szántón gazdálkodik, telephelyeinek száma 14. Gyakorlati oktatási feltételeket biztosít több mint 1000 nappali tagozatos és doktori képzésben részt vevő hallgató, valamint igény szerint más társegyetemeken, karokon, szakközépiskolákban tanulók számára. Helyszíne a szaktanácsadás keretében évente több száz szakember részére szervezett továbbképzéseknek és bemutatóknak, továbbá technikai hátterét adja évről-évre legalább 40 FVM által finanszírozott kutatási feladatnak. Területet és feltételeket nyújt a karon kinemesített mintegy 50 növény- és állatfajta fajtafenntartó nemesítéséhez, részt vesz a vető-, szaporító- és tenyészanyag előállításában. Az új képzési rendszerben a gyakorlati oktatás jelentősége, annak színvonala felértékelődik. Ezt felismerve készítettük el tangazdaság-fejlesztési koncepciónkat 2000-ben, amelyet nagy részt sikerült megvalósítanunk. Többszázmillió forintos beruházások valósultak meg, amelyek 46 000101

közül a legnagyobb volument a vetőmagtisztító és szárító üzem, a tehenészeti mintafarm, az üvegház, a hűtőkamra továbbá a szőlészet, borászat fejlesztése tette ki. A Tan- és Kísérleti Üzem hatékonyságának növelése érdekében 2005 őszétől az üzemet kht. formában működtetjük. Regionális Mezőgazdasági Szaktanácsadási Központ: A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium 2006-ban hét regionális mezőgazdasági szaktanácsadási központ létrehozásáról döntött. A Közép-Dunántúli Régióban ezt a szerepet a Pannon Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kara látja el, együttműködve a régióban lévő egyéb kutatóintézetekkel, középiskolákkal és az agrárkamara szaktanácsadóival. Pedagógiai Kutatóintézet: 1999 óta működik a pápai telephelyen a Pedagógiai Kutatóintézet (2006ban Pedagógiai Kutatóközpont) és egy fejlesztő innovációs központ az Értékközvetítő és Képességfejlesztő Program Országos Központja (ÉKP Központ), mindkettő a volt Tanárképző Kar, illetve jogutódja, a Bölcsészettudományi Kar részeként. A Pedagógiai Kutatóközpont felsőoktatáspedagógiai, tudományrendszertani és tudománypedagógiai kutatásokat végez. Az ÉKP Központ 40 iskolát magába foglaló iskolahálózatot működtet országszerte, így a Közép-Dunántúli Régióban is. A régióban működik 3 nemzetközileg is ismert kutatóiskolája. Az ÉKP Központ fejlesztette ki azt a Képességfejlesztő és értékőrző kerettantervet, amelyet a 3/2006/II.22. OM-rendelettel alkalmazásra javasol az oktatási miniszter az ország valamennyi közoktatási intézménye számára az 1–12. évfolyamra. Az önkormányzat a térség innovációs folyamatainak elősegítése érdekében hozta létre a Veszprémi Regionális Innovációs Centrum Kht-t. Tulajdonosai a Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata, a Közép-Pannon Regionális Fejlesztési Zrt., a Pannon Egyetem, a Veszprém Megyei Önkormányzat, a Veszprém Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, a Veszprém Megyei MTESZ, a Magyar Innovációs Szövetség és a Transcenter Kft. A gazdaságfejlesztésben az innovációs folyamatok ösztönzése és a technológiatranszfer elősegítése kiemelt prioritás. Az alapítók feladatként határozták meg, hogy a Kht. segítse elő az innovációt és a gazdasági növekedést összekapcsolva a vállalkozókat és a technológiát. Ennek érdekében felkutatják az innovatív ötleteket, termékeket, szolgáltatásokat, segítik a projektek sikeres véghezvitelét, a termékek kereskedelmi forgalomba kerülését.

47 000102

2. Helyzetértékelés 2.1

A projekt gazdasági, társadalmi és környezeti hátterének bemutatása

Magyarország 2004. májusa óta az Európai Unió teljes jogú tagja. Mintegy 10 milliós lakosságával és kb. 95 ezer négyzetkilométeres területével az EU-tagországok között a lakosság lélekszámát és az ország területét tekintve a középmezőnyben helyezkedik el. A teljes jogú tagsággal hazánk élhet mindazokkal az előnyökkel, amelyeket az EU alapvető dokumentumai rögzítenek, amelyek közül kiemelkedő fontosságúak a termékek stb. szabad áramlását szavatoló előírások. Magyarország gazdasági fejlettség tekintetében a közepesen fejlett EU országok csoportjába tartozik. Mivel hazánk természeti erőforrásokban nem bővelkedik, a felzárkózás zálogát lényegében a kimunkált szürkeállomány jelentheti. A tudásalapú társadalom víziója – amely többek között a lisszaboni szerződésnek is alapgondolata – az Európai Unió és benne hazánk fejlődési irányának egyik meghatározó eleme. Az ország EURÓ zónához való csatlakozási törekvése miatt szükségessé vált bizonyos gazdasági megszorító intézkedések átmeneti bevezetése, amelynek következtében az utóbbi két évben a GDP növekedési üteme 1–2% közötti értékre módosult. A konvergencia program sikeres teljesítése következtében a makrogazdasági mutatók egyértelműen kedvezőbbek. Elsősorban az államháztartási hiány jelentős, mintegy 4%-os csökkenése meghatározó jelentőségű. Nem hagyhatjuk azonban figyelmen kívül az infláció mértékének a vártnál kisebb mértékű csökkenését, ami részben az energiahordozók árának nem várt, sokszor hektikus változásait is magába foglaló növekedésére vezethető vissza. Az euró zónához való, és várhatóan a '10-es évek első harmadában bekövetkező csatlakozás a magyar gazdaság fejlődése számára kiszámítható feltételrendszert biztosít. Ezt az átmeneti, mintegy öt éves periódust ki kell használnunk arra, hogy az ebben a periódusban várható 4–5%-os évenkénti GDP növekedéshez a szellemi potenciált megteremtsük. A tudásalapú társadalom céljainak megvalósítása megköveteli, hogy a társadalmi környezet azonosulni tudjon a kitűzött célokkal, belássa, hogy a felzárkózás útját a tudás jelöli ki. Ez a felismerés egyre mélyebben átitatja a döntéshozók gondolkodásmódját. Ennek egyik lényeges megnyilvánulásának tartjuk a felsőfokú oktatás, képzés rendszerének átformálását, azoknak a kompetenciáknak a meghatározását, amelyek birtokában a felsőfokú végzettségű szakemberek – elsősorban az új anyagok kiválasztásában és előállításában, ill. a versenyszféra komplex kutatásfejlesztésében elkötelezett MSc végzettséget és PhD-fokozatot megszerzők – ki tudják elégíteni a társadalom innováció iránti igényét. A tervezett projekt megvalósításának színhelye a Dunaújvárosi Főiskola. Az intézmény a magyar vaskohászat zászlóshajójának, az ISD DUNAFERR Zrt-nek közvetlen szomszédságában van. A város közvetlen közelében illetve vonzáskörzetében számos, a magyar nemzetgazdaság szempontjából meghatározó jelentőségű iparvállalat működik. A Hankook Tire Magyarország Kft., a Paksi Atomerőmű Zrt., a Százhalombattai Hőerőmű, a Százhalombattai Kőolajfinomító, az Alcoa-Köfém Kft., a Denso Magyarország Kft., a Nehézfémöntöde Zrt., a SAPA Profiles Kft., az INOTAL Kft., a BőszMetál Kft., a Magyarmet Finomöntöde Bt., a Dr. KÖCHER Kft., a Le Belier Zrt., a ROSENBACH Kft. stb. biztonságos működtetéséhez, a fejlesztési célok megvalósításához korszerű tudással felvértezett, a tudásalapú társadalom elveivel azonosulni tudó, innovatív szakemberekre van szükség. Ezeknek a regionális igényeknek a tudásbázisát a meglevő alapokra építve mielőbb létre kell hozni.

48 000103

2.1.1

A hazai kutatás-fejlesztés bemutatása

Az Európai Tanács 2006. márciusi ülésén meghatározott prioritások között változatlanul szerepel a kutatás-fejlesztés. Minden tagország jelentős erőfeszítéseket tett és tesz arra, hogy e területen minél nagyobb előrelépést sikerüljön elérnie. Ennek ellenére Magyarországon 2007-ben a K+F ráfordítások növekedésében némi visszaesés tapasztalható. A 2005-2006. évi 10% feletti fejlődéshez képest 2007-ben csupán 3,3%-os volt az emelkedés, a ráfordítások értéke 245,7 milliárd Ft-ot ért el, GDPhez viszonyított aránya pedig 1%-ról 0,97%-ra mérséklődött. Mindez alapvetően a költségvetési szervezetek és a felsőoktatásban működő kutatóhelyek K+F ráfordításainak csökkenéséből adódott; a vállalkozási szektor ráfordításai 7,7%-kal - az elmúlt évinél kisebb ütemben -nőttek. A nemzetgazdasági szintű ráfordítások alakulásában a költségek és a beruházások nagyon eltérő változása és ebből adódó jelentős összetétel-módosulása döntő szerepet játszott. 2007-ben a költségek 10,9%-kal nőttek, de ez nem tudta ellensúlyozni a beruházások 32,9%-os csökkenését. A közel egyharmados visszaesés részben a nemzetgazdasági K+F beruházások korábban is jellemző ciklikusságával magyarázható: a kétéves dinamikus fejlődést általában visszaesés követi. A kutatóhelyek száma 1,9%-kal nőtt, a K+F-ben foglalkoztatottaké azonban 1,8%-kal csökkent, így 2007-ben 2840 kutatóhelyen 49 485 fő végzett teljes munkaidejében, vagy annak egy részében kutatás-fejlesztési tevékenységet. A számított, azaz a teljes munkaidejű dolgozókra átszámított létszám lényegében változatlan maradt (25 954 fő), ily módon az összes foglalkoztatotthoz viszonyított arány is megegyezett a 2006. évivel (0,66%).

A vállalkozási szektor szerepe 2007-ben tovább erősödött. Részesedése a kutatóhelyek számából, a K+F személyi állományából, ezen belül a kutatókból és a ráfordításokból egyaránt emelkedett. Egyedül a K+F beruházásoknál következett be visszaesés, ám azok több mint kétharmada még így is itt valósult meg. A K+F ráfordítások forrásain belül – a korábbinál mérsékeltebb ütemben, de – tovább nőtt a vállalkozások aránya, és az államháztartás súlya – ha csekély mértékben is, de – még kisebb lett. Az elmúlt két évben a közvetlenül kutatóhelyeken felhasznált K+F ráfordítások finanszírozásában a vállalkozások vették át a főszerepet.

49 000104

Kutató-fejlesztő helyek 2007-ben összesen 2840 egység foglalkozott kutatás-fejlesztéssel, 1,9%-kal több, mint egy évvel korábban. Változatlanul a felsőoktatásban működött a legtöbb kutatóhely: 1496, ez azonban 56-tal kevesebb a 2006. évinél. A kutatóintézetek és egyéb költségvetési kutatóhelyek száma 11-gyel, a vállalkozási kutatóhelyeké 98-cal emelkedett. Ezzel a kutatóhelyek szektorok szerinti összetétele is módosult: a vállalkozások részaránya érzékelhetően, az államháztartási kutatóhelyeké kismértékben nőtt a felsőoktatás rovására.

Az előző évekhez hasonlóan Közép-Magyarországon volt az összes kutatóhely majdnem fele (48,4%), Észak-Magyarországon mindössze 6,1%-a. A legdinamikusabb fejlődés az Észak-Alföldön volt tapasztalható, ahol a kutatóhelyek száma összességében 8,1%-kal – ezen belül a vállalkozási szektorhoz tartozóké 26,2%-kal – lett több. Ennek következtében ez a régió – helyet cserélve a DélAlfölddel – 2006. évi harmadik helyéről a másodikra lépett elő. A kutatóhelyek 48,9%-a központilag felügyelt költségvetési szerv volt – a felsőoktatási szektor intézményeinek döntő része ebben a gazdálkodási formában működik – 35,5%-a jogi személyiségű vállalkozás, ezen belül 76,2% kft, 22,8% részvénytársaság. Az összes kutatási egységből a nonprofit szervezetek 10,2%-ot képviseltek. A vállalkozási szektor növekvő súlya következtében az előző évhez képest a jogi személyiségű vállalkozások száma és aránya emelkedett – a legnagyobb mértékben a részvénytársaságoké. A vállalkozási kutatóhelyek közül a 10–19 főt foglalkoztatók száma nőtt a legjobban (23%-kal), az 500 fős vagy ennél nagyobb cégeké kissé csökkent, de így is minden tekintetben ez a kategória a meghatározó. A tulajdonosi szerkezet szerinti összetétel alapján vizsgálva nagyobb lett a belföldi tulajdonúak száma és részaránya, ám mivel a külföldiek közel egynegyede legalább félezer embert foglalkoztat, a belföldiek pedig kevesebb mint 6%-a tartozik ebbe a létszámkategóriába, a külföldiek túlsúlya változatlan. 2007-től némileg változott az egyes tudományterületek osztályba sorolási rendszere, ami nehezíti az időbeli összehasonlítást. Az informatika a műszaki tudományok csoportjából a természettudományokhoz, a nevelés- és sporttudomány, a pszichológia, valamint a média- és kommunikációs tudományok pedig a bölcsészettudományok helyett a társadalomtudományok közé kerültek. 2007-ben is a műszaki tudományok területén működött a legtöbb kutatóhely, ugyanúgy, mint 2006-ban, de számuk több mint 100-zal, 11,3%-kal csökkent. Ez abból adódik, hogy az informatikát a természettudományokhoz sorolták. A 2006. évi osztályozás szerinti vizsgálat alapján a műszaki tudományokkal foglalkozó kutatóhelyek számában az átlagosnál magasabb, 5,1%-os növekedés mutatkozott. Kiemelkedően, 28,1%-kal nőtt a társadalomtudományok K+F helyeinek száma, 50 000105

ugyanakkor a bölcsészettudományoké erősen, 31,7%-kal visszaesett. Ez is részben a módszertani változással magyarázható: az előzőekben említett három alágazat tudományági hovatartozása módosult. Az átsorolás nélkül a társadalomtudományoknál is csökkenés lett volna: 2,4%-os; a bölcsészettudományoknál pedig 6,6%-os. Az orvos- és agrártudományoknál az osztályozási rend maradt, az adatok az előző évekével közvetlenül összevethetők. Részben a kategóriák változtatása, részben az egyes tudományágak kutatóhely számainak eltérő alakulása miatt az összetétel is megváltozott.

Létszám 2007-ben 49 485 fő foglalkozott kutatás-fejlesztési tevékenységgel, közülük 33 059-en kutatóként. Miközben az összlétszám az elmúlt évihez képest – hosszú évek óta először – csökkent (926 fővel), a kutatók számának növekedése – ha lassúbb ütemben is, de – folytatódott. A segédszemélyzet létszáma 2004 óta első alkalommal emelkedett – 33 fővel, 0,4%-kal. Az egyéb fizikai és nem fizikai K+F munkakörben 1232-vel kevesebben dolgoztak, mint egy évvel korábban. Összességében a K+F foglalkoztatottak összetétele a kvalifikáltabb munkaerő javára rendeződött át. (A teljes munkaidőre átszámított létszámok némileg eltérő változást mutatnak.) Annak ellenére, hogy a tavalyinál több kutató-fejlesztő intézet és költségvetési kutatóhely működött, ebben a szektorban 9,3%-os létszámcsökkenés következett be. A felsőoktatási intézményeknél 4,6%kal esett vissza a K+F-et végzők száma, ezzel szemben 11,8%-os volt a növekedés a vállalkozásoknál (ezen belül 12,2% a kutatók körében); az emelkedés meghaladta a kutatóhelyek számának bővülését.

51 000106

A K+F munkakörben dolgozó nők aránya 43,5% volt, egy százalékponttal kevesebb, mint 2006-ban, részesedésük egyedül a felsőoktatásban nőtt meg kissé. A visszaesés elsősorban annak következménye, hogy abban a munkakörben – az egyéb fizikai és nem fizikai foglalkozásúaknál – volt a legnagyobb létszámcsökkenés, ahol a nők nagyobb létszáma a jellemző. A K+F személyzet iskolázottsági szintje tovább emelkedett: 75,4%-uk rendelkezett felsőfokú végzettséggel, ami 2,3 százalékpontos növekedés 2006-hoz képest. Az egyéb fizikai és nem fizikai foglalkozásúak között nőtt a legjobban a diplomával rendelkezők száma és aránya is. Az alapfokú vagy annál alacsonyabb végzettségűek létszámában 20,8%-os, az átlagosnál lényegesen nagyobb, a tudományos fokozattal rendelkezőknél ahhoz hasonló ütemű volt a csökkenés. A kutatók átlagéletkora 2007-ben 43,7 év volt, fél évvel kevesebb, mint egy évvel korábban. Két százalékponttal nőtt, és így közel egyharmad lett a 35 évnél fiatalabbak aránya, miközben a középkorúaké jelentősebben, a 65 évesnél idősebbeké kismértékben csökkent. Mindhárom szektorban fiatalodott a kutatói állomány, leginkább a vállalkozási kutatóhelyeken, ahol az átlagos életkor 39,2 év volt a tavalyi 39,9 évvel szemben. 2007-ben 638 külföldi kutató dolgozott az országban, akik 70,4%-a az EU tagállamaiból érkezett. (Egy évvel korábban 526 nem magyar állampolgárt foglalkoztattak Magyarországon.) A hazai kutatók közül 283-an vállaltak munkát 6 hónapnál hosszabb időtartamra külföldön, 17,9%-kal többen, mint tavaly. A kutatás-fejlesztési terület ösztöndíjasainak száma is emelkedett, 506 főt fogadtak a határokon kívülről, a 2006. évi 479-cel szemben, növekvő arányban szintén az EU-n belülről. Az összes K+F foglalkoztatott 57,9%-a, ezen belül a kutatók 58,3%-a Közép-Magyarországon fejtette ki tevékenységét. Arányuk magasabb mint 2006-ban volt. A Dél-Dunántúl súlya kissé csökkent, az Észak-Alföldé nőtt, ám a régiók sorrendjében a létszámból való részesedésük tekintetében lényegi változás nem következett be.

52 000107

A kutatás-fejlesztés humánerőforrás-felhasználását a tényleges létszámnál jobban tükrözi az ún. számított létszám, ami az összes munkaidőből a kutató-fejlesztő munkára fordított idő aránya alapján veszi figyelembe a K+F munkakörben dolgozókat. Az összes számított létszám (25 954 fő) a ténylegesnél kevésbé csökkent (mindössze 0,1%-kal); ez azt jelenti, hogy az összmunkaidő nagyobb részében foglalkoztak K+F tevékenységgel: 2006-ban átlagosan 51,5%-ban, 2007-ben viszont 52,4%ban. Munkakörönként tekintve ettől számottevő eltérések tapasztalhatók. A kutatók számított létszáma annak eredményeként csökkent 0,9%-kal, hogy bár ténylegesen többen dolgoztak ezen a területen, idejük kisebb hányadában végeztek kutatás-fejlesztési tevékenységet. Különösen a kutató-fejlesztő intézeteknél volt jelentős visszaesés: míg 2006-ban munkaidejük 84,1%-át tette ki a K+F, addig 2007ben már csak 77%-át, és ez az egyik oka annak, hogy e szektor számított kutatói létszáma 12,5%-kal kevesebb lett. A felsőoktatásban 4%-os volt a csökkenés, a vállalkozásoknál ezzel szemben 11,8%-os növekedés figyelhető meg. A segédszemélyzet számított létszáma a kutatóintézetek esetében 12,6%kal lett magasabb, az egyetemek, főiskolák kutatóhelyein viszont 14,4%-kal alacsonyabb. A 100 kutatóra jutó segédszemélyzet létszáma mindezek hatására átlagosan 28,2 főről 29,6 főre nőtt, ezen belül azonban szektoronként nagyon eltérően változott. Az ellátottság az államháztartás kutatóhelyein 30,6-ról több mint 8 fővel emelkedett, a felsőoktatásban 2,2-del, a vállalkozások körében 1,2-del csökkent. Az egy kutatóhelyre jutó létszám 2007-ben átlagosan 9,1 fő, 0,2-del kevesebb, mint egy évvel korábban. Egyedül a vállalkozásnál nőtt az egységenkénti K+F személyzet száma: 9-ről 9,2-re. A számított létszám vonatkozásában még erősebb területi koncentráció tapasztalható, mint a tényleges létszám esetében. 2007-ben Közép-Magyarországon dolgozott az összes teljes munkaidőre átszámított K+F foglalkoztatott 62,6%-a; a kutatók közül még ennél is nagyobb, 63,8%, ami 1,5 százalékpontos csökkenés 2006-hoz képest. A régiók sorrendje a tényleges létszám alapján számítotthoz képest csak elhanyagolható eltérést mutat, az élmezőny azonos, a Dél-Dunántúl kissé kedvezőtlenebb, a Közép-Dunántúl előnyösebb helyzetbe került e tekintetben. Kutatás-fejlesztési ráfordítások 2007-ben a kutatás-fejlesztési ráfordítások összege 245,7 milliárd Ft volt, közel 8 milliárddal, 3,3%-kal több, mint 2006-ban. Elsősorban a beruházások erőteljes, 32,9%-os visszaesésének következménye, 53 000108

hogy a növekedés üteme érzékelhetően elmaradt az előző évekétől. A kutató-fejlesztő intézetek és egyéb kutatóhelyek körében 1,7%-kal, a felsőoktatásban 1%-kal költöttek kevesebbet K+F-re, a vállalkozásoknál ezzel szemben 7,7%-os volt az emelkedés. Mindez az üzleti szektor részarányának további – bár a megelőző évinél kisebb mértékű – növekedését eredményezte.

A vállalkozások K+F tevékenységének hatása érzékelhető közvetlenebbül a gazdaságban, ezért annak részletesebb, több jellemző szerinti vizsgálata pontosabb képet nyújt. Az egyes gazdasági ágak, ágazatok kutatás, fejlesztési tevékenységének súlya, fejlődése nagyon eltérő. 2007-ben is a vegyi anyagok és termékek gyártásának K+F-jére költöttek a legtöbbet (39,2 milliárd Ft-ot), a vállalkozások összes K+F ráfordításának 31,7%-át, és ezt majdnem teljes egészében a gyógyszeralapanyag és -termék gyártására fordították. Ez az ágazat az elmúlt évben még 9,9 milliárd Ft-tal magasabb összegben részesedett, tehát a csökkenés nagyon jelentős, 20,1%-os volt. A beruházások itt estek vissza a legjobban (63,8%-kal), amit a költségek dinamikus emelkedése sem tudott ellensúlyozni. A feldolgozóiparban összességében 2,3%-os volt a növekedés, ez messze a vállalkozási szektor átlaga alatt van. Az ágazatban a közútijármű-gyártás, a gép-, berendezés- és műszergyártás K+F-je kiemelkedően fejlődött, azonban viszonylag alacsony részarányuk miatt a hatásuk az együttes változásra csak kissé érzékelhető. A műszaki kutatás alágazatba sorolt vállalkozások jelentős súlyt képviselnek, így 27,3%-os ráfordítás növelésük észrevehetően emelte a szektor átlagát, hasonlóan, mint a nagykereskedelem a maga 14,4%-os bővülésével. A vizsgált időszakban a vállalkozások K+F ráfordításainak 63,1%-a a legalább 500 fős cégekre jutott, egy évvel korábban ez az arány még 68,1% volt. A 20 embernél kevesebbet foglalkoztatók részesedése – bár több mint 3 százalékponttal emelkedett, még így is – mindössze 12,6%. A vállalkozások 123,7 milliárd Ft-os K+F ráfordításából 82,4 milliárd a kizárólag külföldi és többségében külföldi tulajdonú vállalkozásoknál merült fel. Ez összegében nagyobb, arányában kisebb a 2006. évinél, ám így is több mint kétszerese a belföldi tulajdonú cégekének. Nemzetgazdasági szinten a kísérleti fejlesztésre fordított összegek az átlagosnál kisebb ütemben nőttek, de még így is azok tették ki az összes ráfordítás 39,2%-át. A kutatáson belül – a vállalkozások

54 000109

ezirányú tevékenységének fokozott élénkülése következtében – 2,3 százalékponttal, 38%-ra emelkedett az alkalmazott kutatások aránya. Hasonlóan a kutatás-fejlesztés többi jellemzőjéhez, a ráfordítások szempontjából is KözépMagyarország járt az élen, annak ellenére, hogy az itt lévő kutatóhelyekre kevesebb jutott, mint 2006ban. A 2,6%-os csökkenés csak annyit eredményezett, hogy az elmúlt évi 68,5%-os részarány 64,6%ra csökkent. A Nyugat-Dunántúl több mint másfélszeresére növelte ráfordításait, és ezzel az 5. helyről a 4-re lépett elő, helyet cserélve a Közép-Dunántúllal. A ráfordítások költség-beruházás összetételét tekintve változatlanul a költségek tették ki a döntő, 86,4%-os hányadot, nagyobb részt, mint 2006-ban. Ez nemzetgazdasági szinten 212,4 milliárd Ft-ot jelentett, ami 10,9%-kal magasabb összeg a tavalyinál, ezen belül a vállalkozási szektorban az átlagosnál sokkal gyorsabb, 23,5%-os volt a fejlődés, a kutatóintézeteknél pedig alig volt változás. Az élőmunkával kapcsolatos ráfordítások aránya 58,3%-ról 56%-ra csökkent, és a vállalkozásoknál már nem éri el a felét, a felsőoktatásban azonban még mindig kétharmad. A beruházások egyharmados visszaesése alapvetően határozta meg a K+F ráfordítások alakulását. Mindhárom szektorban csökkent a felhalmozásra fordított összeg, a legjobban, 37%-kal a vállalkozási szektorban, melynek kétharmados beruházás részesedése döntő befolyással volt a nemzetgazdasági K+F folyamatokra. Az üzleti szféra 2006-os kiugró beruházási tevékenysége jelentős építési beruházásokat is tartalmazott, javítva a további kutatás-fejlesztés hátterét. 2007-ben ennek hatása a vállalkozások K+F tevékenység bővülését kísérő dinamikus költségnövekedésben jelentkezett. A vizsgált időszakot az építési beruházás értékének 65%-os – a felsőoktatásban ennél is nagyobb, 86,2%-os – visszaesése, a gépberuházások ennél mérsékeltebb, 23,6%-os csökkenése és a szoftverfejlesztésre fordított összegek 38,9%-os növekedése jellemezte. Ebből adódóan a beruházások összetétele alapvetően módosult, nagyobb lett a gépek és a szoftverek, kisebb az építési beruházások aránya.

A K+F ráfordítások finanszírozásának szerkezeti átalakulása folytatódott. Az állam szerepvállalása ugyan még mindig nagyon jelentős, hiszen a források 44,4%-át 2007-ben is a központi költségvetés jelentette, de az arány – a nemzetközi tendenciáknak és céloknak megfelelően – egyre csökken a vállalkozások javára. Ez jelzi, hogy az üzleti szféra K+F-re fordított pénzeszközei nagyobb, az állami költségvetésből származók kisebb ütemben emelkednek az átlagosnál. A külföldi források csak 1,3%kal bővültek, és a növekedés dinamikája itt a vállalkozásokéhoz hasonlóan mintegy 20 százalékpontot esett vissza. A nonprofit szervezetek 5,1%-kal költöttek többet kutatás-fejlesztési tevékenységre, ám részesedésük még most is 1% alatti.

55 000110

A kutatás-fejlesztési tevékenység eredményei 2007-ben a kutatóhelyeken dolgozók összesen 7746 könyvet – ennek több mint egyötödét idegen nyelven – publikáltak. Magyar nyelvű szakfolyóiratokban 17 402 cikk jelent meg, külföldi szaklapokban 13 799 – mindkettőben kevesebb a 2006. évinél. A konferencia kiadványok jelentik még a tudományos eredmények nyilvánosságra hozatalának fontos eszközét, számuk, ha nem is dinamikusan, de évről évre nő: a vizsgált időszakban már elérte 16 064-ot. A publikációs tevékenység hagyományosan a felsőoktatási intézményekben a legélénkebb, ahol a 100 kutatóra jutó magyar nyelvű könyvek száma 74 volt, 21-gyel több az egy évvel ezelőttinél, és 41gyel több, mint a sok esetben főtevékenységként K+F-el foglalkozó, állami kutatóhelyek esetében. Az üzleti szektorban a legalacsonyabb a fajlagos mutatók értéke, de ez folyamatosan emelkedik, ahogy a megjelent publikációkból is mind jelentősebb a szektor részesedése: 2006-ban az összes könyv 1,5%a, 2007-ben már 2,7%-a íródott vállalkozási kutatóhelyen. A tudományágak közül a többit messze megelőzték a társadalomtudományok. E témában jelent meg az összes könyv több mint egyharmada, és a cikkek közel 33,3%-a. A bölcsészettudományok részesedése a második. A szabadalmi bejelentések számának csökkenése tovább folytatódott. 2007-ben 791 nemzeti úton tett szabadalmi bejelentés történt, 14,4%-kal kevesebb az előző évinél. A külföldről származó bejelentések száma a felére esett; a hazaiak esetében 4,1%-os csökkenés következett be. A változás a szakterületek szerinti bontásban is nagy különbségeket mutat. A gyógyszeripar és biotechnológia területén 124 bejelentés volt, a 2006. évi 66%-a, az építőipar, épületszerkezetek témában pedig 47,7%-a. Egyedül az elektronika fejlődött dinamikusan, 48,1%-kal, de ennek súlya nem jelentős, 2007-ben az összesnek csak 5%-át képviselte. A használati és formatervezési mintaoltalmi bejelentések száma is csökkent, még meredekebben, mint a szabadalmiaké: 22,5, illetve 19,6%-kal. Egyedül a védjegybejelentésnél tapasztalható gyarapodás, de az mindössze 0,2%-os, ezen belül a hazainál ennél magasabb 3,6%, miközben a külföldről származó bejelentések száma 15,5%-kal kevesebb lett. Forrás: KSH: Kutatás és fejlesztés, 2007. www.ksh.hu

2.1.2

Érintett földrajzi terület bemutatása

A Régió földrajzi, természeti adottságai A Közép-dunántúli régió (NUTS II) a Dunántúl középső részén helyezkedik el, 11.117 km2-nyi területen. A régiót közigazgatásilag három megye: Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém (NUTS 56 000111

III), a 2004-es kistérségi módosításokat követően összesen 26 kistérség alkotja. Ezek közül hét számít hátrányos helyzetűnek, Magyarország leghátrányosabb helyzetű kistérségeiből egy sem esik a Közép-Dunántúl területére. Északon Szlovákia, keleten a Közép-magyarországi és a Dél-alföldi régió, délen és nyugaton a Dél-dunántúli és a Nyugat dunántúli régió határolja. A Közép-dunántúli régió földrajzi helyzete kedvező, területe a közép-európai térség új fejlődési zónáit, innovációs erőcentrumait felfűző tengelyek metszéspontjában helyezkedik el, és ezeken keresztül összeköttetésben áll Európa magtérségeivel. Ilyenek a dél-bajor innovációs térséghez csatlakozó Bécs-Pozsony-Győr-Budapest fejlődési tengely, valamint a mediterrán „sunbelt övezethez” kapcsolódó Velence-Trieszt-Ljubljana tengely a Kijev-Trieszt folyosón keresztül. Budapest, mint nemzetközi növekedési pólus a Közép dunántúli Régió területén keresztül érintkezik e két középeurópai fejlődési zónával. A közvetítői szerepeket, transzferkapcsolatokat erősíti, hogy három Helsinki folyosó érinti a régiót (IV., V. és VII.). A közeli Győr és tágabb környezetének fejlődési dinamikája is jelentős vonzerőt jelent a régió észak-nyugati, nyugati térségeire. Ezeknek köszönhetően az európai fejlődési trendek közvetlenül és erőteljesen alakítják Közép-Dunántúl fejlődését. A régió és Szlovákia közötti, 77 kilométer hosszú határszakasz Duna menti átjárhatósága egyelőre korlátozott (két korlátozott forgalmú híddal a szakaszon), és az országhatár menti együttműködések eddig kevés szerepet kaptak, bár vannak hagyományai és gyakorlata (Vág-Duna-Ipoly Eurorégió). Mindezekből az interregionális kapcsolatok erősítésének igénye, a régió határai átjárhatóságának növelése adódik, mely tekintetben jelentős kezdeményezések indultak (új dunaújvárosi és komáromi híd, elővárosi vasutak, vasúti fővonalak korszerűsítése, régióhatáron átívelő regionális közlekedési folyosók fejlesztése, stb.). A régió táji-természeti adottságai kiemelkedők. Területén a Dunántúli-középhegység mészkő- és dolomithegyei a Kisalföld folyóvízi feltöltéssel kialakított peremvidékeivel és a vastag lösztakaróval borított Mezőfölddel találkoznak. Utóbbiak a mezőgazdaság, míg az előbbiek az ásványkincsekben való gazdagság (barnakőszén, lignit, bauxit, mangánérc, stb.) alapjait adják, továbbá felszíni és karsztvizekben bővelkednek. A régió vízfolyásainak fő vízgyűjtője a Duna, kisebb vízgyűjtői a Marcal, a Balaton, a Sárvíz-Sió, az Által-ér, a Cuha patak rendszerei. A régión belül Veszprém megye az országos átlagnál jóval erdősültebb (31%). Éghajlatilag a Dunántúli-középhegység jelöl ki markáns területeket a régióban. A mezőföldi-alföldi jellegű térségben száraz-kontinentális, a hegységi területeken a csapadékosabb kontinentális éghajlat, míg a Balaton-felvidéken speciális helyi mikroklímák különböztethetők meg. A Duna 130 km, Közép-Európa legnagyobb tava, a Balaton (592 km2) mintegy 100 km hosszan határolja a régiót. Itt található az ország második legnagyobb természetes tava, a Velencei-tó.

57 000112

A Közép-Dunántúl tájtípusokban a leginkább bővelkedő régió Magyarországon, értékeit több nemzeti park és tájvédelmi körzet védi. A természeti értékekben leggazdagabb tájak a régió legnagyobb részét elfoglaló ÉK-DNY csapásirányú Dunántúli-középhegység területén találhatók, a Balaton-felvidék, a Bakony, a Vértes és a Dunazug hegység, valamint a vonulatok között húzódó medencék, völgyek, Duna-parti teraszok. A régió Natura 2000 hálózat alá tartozó területei kijelölésre kerültek és ezek a Duna-Ipoly, valamint a Balatonfelvidéki Nemzeti Park kezelése alá tartozó területeken találhatóak meg. Gyakorlatilag lefedik a Dunántúli-középhegység természetvédelmi szempontok alapján értékes területeinek régiónkra eső részét, a Balaton-felvidéket, a Velencei-tó tágabb környezetét, illetve néhány folyóvízi élőhelyet (Sió-Sárvíz völgye, Marcal-völgye, Duna-mente) foglalnak magukba. A Velencei-tó, a Dinnyési-Fertő, a Rétszilasi-tavak, a Tatai Öreg-tó, valamint a Balaton – a Nemzetközi Jelentőségű Vizes Élőhelyek védelméről szóló ún. „Ramsari-egyezmény” hatálya alá kerültek. A hegységperemeken és dombvidékeken, valamint a Tapolcai-medence tájképi kuriózumait adó tanúhegyein híres történelmi borvidékek húzódnak. A régió geológiai, geomorfológiai és éghajlati viszonyai alapján a domb- és hegyvidékeinken a felületi és lineáris erózió valamint a derázió jelentős; a hegységek és dombvidékek összegyűjtött vizét levezető vízfolyások mentén (Séd, Sárvíz, Általér) a völgyek, medencék egy része elláposodott, tőzegképződéssel jellemezhető. A Bakony vizét összegyűjtő vízfolyások mentén nagy és hirtelen esőzés következtében kialakuló helyi vízkárok, belvizesedés, valamint a régióban sok helyen megtalálható löszfalak és egyéb löszképződmények eróziója szintén problémát jelentenek. A Balaton partján, valamint a Duna mentén - a felszínen lévő laza üledékes kőzet erózióval szembeni gyenge ellenállása, a meglévő vizes közeg eróziós pusztító hatása, valamint az erózió bázis fokozatos süllyedése miatt – kialakult omlásveszélyes magaspartok kiemelt mértékben érintik a régiót. Közép-dunántúli régió földrajzi elhelyezkedésénél fogva jelentős szennyeződésre érzékeny területekkel, ivóvízbázisokkal, vízminőség-védelmi szempontból kiemelten védendő tavakkal és kis vízhozamú vízfolyásokkal rendelkezik. A régió igazi környezeti sajátossága a karsztvíz kincs, mely egyedülálló minőségi ivóvízbázis, egyben sérülékeny környezeti elem. A régió vízellátását nagyobbrészt a felszín alatti vízkészlet biztosítja, mely vízbázisok jelentős része sérülékeny. A felszíni és felszín alatti vízkészlet fokozatos minőségromlásának megakadályozása szükségessé teszi a sérülékeny vízbázisok hidrogeológiai védőterületének lehatárolását, a szikkasztók, szakszerűtlen közműpótlók felszámolását, a tavak vízminőségének védelmét, melyek kiemelt fejlesztést igényelnek. A legsérülékenyebbek a dunántúli karsztos területek (Bakony, Vértes, Gerecse, Pilis, Budai-hegység) 58 000113

térségei, a Balaton körüli területek, valamint a Budapest alatti Duna menti térségek. E területek természeti adottságaiknál fogva fokozottan ki vannak téve a különféle környezeti hatásoknak és terheléseknek. Elsősorban a felszíni és felszín alatti vizeket veszélyeztetik az e térségekben működő és megvalósuló jelentős környezeti kihatású beruházások, tevékenységek, de a Duna mentén az árvizek is jelentős környezeti terhelést okozó kockázati tényezők. A régió környezeti állapotára, sajátosságaira, ezen belül a lakosság egészséges ivóvízzel történő ellátására, a keletkező szennyvíz közösségi elvezetési arányának alakulására, valamint a csatornázottsághoz szorosan kapcsolódó szennyvíztisztítás helyzetére, hulladék- és energiagazdálkodására vonatkozó megállapításokat a Közlekedés és környezeti infrastruktúra fejezetben tesszük meg. Dunaújváros földrajzi, természeti adottságai „A kistérségben Rácalmáson található természetvédelmi terület, mely 382 ha. A természetvédelmi terület feladata, hogy megőrizze a Duna mellett mára csak foltokban megmaradt ártéri keményfa- és puhafa ligeterdőket, a rájuk jellemző növény és állatvilággal együtt. Védendő területek lehetnek a közeljövőben: o o o o o o o

Dunaújvárosi szigetek: a védelem indoka a rácalmási sziget folytatásaként védendő vízparti élőhely, tájképi érétkek mely szerves része az országos ökológiai folyosónak. Dunaújvárosi Baracsi úti arborétum: az Alsó-Foki-patak menti terület értékes növénygyűjteményével védelemre érdemes. Dunaújváros-Duna-parti szoborpark környezete: a löszteraszok mentén telepített parkterület jelentős tájképi érték. Előszállási park: a településközpont környezetében elterülő park értékes, idős növényállományával jelentős településképi értéket képvisel. Nagyvenyim arborétum: az úgynevezett templomkert idős növényállománya, mindenkép figyelmet érdemel az érték, amelyet képvisel, mindenképp védendő. Nagykarácsonyi Nagy-völgy: a település nyugati határában lévő értékes természeti terület része a Nagykarácsonyi vízfolyás menti vizes élőhelyek ökológiai láncolatának. Rácalmás Jankovich kúria

A kistérség határaként működő Duna közelsége mindenképpen lehetőséget ad az elmúlt években tapasztalható országos szintű aszály és kiszáradás veszélyek helyi kezelésére és az egyre növekvő közúti forgalom okozta zaj és légszennyezettség vízi szállítással való kiváltására.”1 „Légszennyezettség: A levegő szennyezettségét a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség méri. A manuális elven működő korábbi immissziómérő hálózat mérőpontjainak számát időközben jelentősen lecsökkentették, azonban 2003. júliusától 1 db folyamatos működésű automatikus konténerállomást is üzemeltetnek Dunaújváros területén. A 2002. évet követően jogszabályváltozás miatt jelentősen módosult mérési és értékelési rendszer miatt jelen tájékoztató keretei között a manuális mérőrendszer adatai közül a 2003, 2004 és 2005 éveket vettük összehasonlítási alapul. E mérési módszerrel 3 légszennyező ágens (nitrogén-dioxid, kén-dioxid és az ülepedő por) koncentrációját mérik. Ülepedő por mérése 2005-ben Dunaújváros 4 pontján, a gázoké pedig 3 pontján történik. A Szalki-szigeten található Szabadstrand vízminőségét bakteriológiai szempontból az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Fejér Megyei Intézete 2003. nyarán 2 alkalommal (július 2án és augusztus 5-én) vizsgálta. Júliusban kiváló, míg augusztusban megfelelő minőségű természetes folyami-holtági fürdővizet állapítottak meg. 2004. év nyarán 3 alkalommal vizsgálták a Szabadstrand vízminőségét (2004. június 6-án, július 6-án és augusztus 3-án). A vizsgálati eredmények nem 1

A Dunaújvárosi Kistérség Területfejlesztési Koncepciója 2005

59 000114

megfelelő / kiváló /megfelelő eredményt mutattak. A nem megfelelő minősítés oka a fekális enterococcus 700/100 ml száma volt. 2005. évben nem történt vízminőségi vizsgálat, mivel a Szabadstrand területe már nem tartozik a kijelölt fürdőhelyek közé. A Duna vízminőségét a környezetvédelmi hatóságok városunkhoz legközelebb Dunaföldvárnál és Nagytéténynél mérik. Az elmúlt 3 év vízminőségi adatainak változását az alábbiakban foglaljuk össze a 2. számú mellékletben található táblázatok alapján: Dunaújváros területén évről évre egyre több kommunális hulladék keletkezik. Dunaújvárosban a hulladékok gyűjtésével és kezelésével a többször módosított 41/2002. (XII. 20.) KR számú rendelet alapján közszolgáltatóként a DUNANETT Kft. foglalkozik. Az önkormányzat tulajdonában lévő kisapostagi kommunális hulladéklerakó 2005. áprilisában kapta meg az egységes környezethasználati engedélyét, mely 2007. október 31-ig érvényes hulladéklerakás vonatkozásában. Dunaújvárosban is bevezetésre került a szelektív hulladékgyűjtés. Az első szelektív hulladékgyűjtő szigetet 2004. január 26-án adták át. 2004-ben összesen 25 db szelektív hulladékgyűjtő sziget került átadásra, mely a 2005-ös év folyamán 28 db-ra bővült, a tervezett 30 db helyett, mivel időközben 2 db komplett gyűjtőszigetet ismeretlen elkövetők felgyújtottak. Beszerzésre került egy speciális hulladékgyűjtő jármű is, mely alkalmas a hulladék szelektív módon történő begyűjtésére. 2005. évben pályázati támogatásból és önkormányzati forrásból átadásra került egy szelektív hulladékgyűjtő udvar is. A szelektíven begyűjtött hulladékot a hulladékgyűjtő udvarban bálázzák és hulladékhasznosító szervezeteknek értékesítik. A talaj 2005-ben a körzeti Földhivatal a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (továbbiakban: KDT KTV FE) 34089/2004. számú határozata alapján a dunaújvárosi 337, 331/1 és 336 helyrajzi számú Dunaferr Dunai Vasmű Rt tulajdonában lévő, valamint a dunaújvárosi 3647 helyrajzi számú Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonában lévő ingatlanokra tartós környezetkárosodás tényét jegyezte be az ingatlan-nyilvántartásba. A KDT KTV FE a 40051-153/2004. számú határozatában a károsodott területekre a műszaki beavatkozási tervet elfogadta és elrendelte a műszaki beavatkozás elvégzését. Zaj- és rezgésvédelem: A környezetvédelemről szóló önkormányzati rendelet alapján 2003-ban 56, 2004-ben 54, míg 2005-ben 31 esetben állapítottunk meg a városban működő szolgáltató egységek részére, illetve különböző szabadtéri rendezvények esetében zajkibocsátási határértéket. Lakossági panaszbejelentés során indult eljárás során 2003. év folyamán három, 2004-ben kettő, míg 2005-ben egy esetben kellett zajbírságot kiszabni. A lakossági zajpanaszok jelentős részét jelenleg is a város különböző közterületein és oktatási intézmény szabadtéri udvarán megrendezett alkalmi szabadtéri rendezvények és a működő üzletek okozzák. Természetvédelem: Dunaújváros Megyei Jogú Város Közgyűlése 2004. december 16-án fogadta el 69/2004. (XII.17.) KR számú rendeletét a helyi jelentőségű természeti értékek védelméről. A fenti rendelettel helyi védelem alá helyeztük a Baracsi úti Arborétumot, a Barátság városrész alatti gyurgyalag-fészkelőhelyet, továbbá több értékes faegyedet és fasort. 2005. évben ezen védett területeket és faegyedeket ismertető és fajmegjelölő táblával jelöltünk meg, és megkezdtük a kezelési tervben foglaltak fokozatos végrehajtását. Jelenleg a Baracsi úti Arborétumban tanösvény kialakítása van folyamatban.”2

2

TÁJÉKOZTATÓ Dunaújváros Megyei Jogú Város környezeti állapotáról 2005.

60 000115

2.1.3

Oktatási környezet ismertetése

A Régió, a vonzáskörzet oktatási környezete „Az országoshoz hasonlóan a régió népességének iskolázottsága a kilencvenes években jelentően emelkedett, a megfelelő korú népesség körében nőtt a középfokú végzettségűek és a diplomások aránya, ennek ellenére a régióban az iskolázottság szintje elmarad az országos átlagtól. Iskolázottsági mutatók: a népesség iskolai végzettsége nemek szerint (korcsoportonként) – 2001. Terület

Ország

Közép-Dunántúl

F

N

Össz

F

N

Össz.

10-x éves, az általános iskola első évfolyamát sem végezte el

0,6

0,7

0,7

0,5

0,5

0,5

15-x éves, legalább az általános iskola 8. osztályát elvégezte

92,3

85,8

88,8

92,93

86,96

89,83

18-x éves, legalább középiskolai érettségivel

35,9

40,2

38,2

32,13

36,26

34,26

25-x éves, egyetemi, főiskolai stb. oklevéllel

13,8

11,6

12,6

11,43

9,43

10,36

Forrás: KSH, a 2001. évi népszámlálási adatok szerint A közoktatási intézmények számának és létszámának alakulása 14 éves időtávlatban megfigyelhető az alábbi táblázatban. Közoktatási intézmények létszámadatai Intézmények száma

Az óvodai nevelésben vagy iskolai oktatásban részesülők száma

1991

2004

1991

2004

Óvoda

534

497

46 312

35 529

Általános iskola

438

426

136 269

79 896

Szakiskola

57

61

26 107

16 288

Speciális szakiskola

10

22

413

1 392

Gimnázium

30

81

12 719

23 904

Szakközépiskola

59

101

22 257

30 088

Forrás: KSH, 1991-2004

Elmondható, hogy az utóbbi tíz évben az óvodák és általános iskolák száma 8 %-kal csökkent, ugyanakkor a középfokú oktatási intézmények száma és képzési kínálata bővült. A szakképzési struktúraváltozás okozta, szakképzésben tapasztalható létszámnövekedés azonban nem jelenti, a munkaerőpiac elvárásait, igényeit kielégíteni képes „szakemberek” biztosítását. A régió oktatási 61 000116

intézményei között egyelőre csak formálódóban van az átjárhatóság. A szakképzés nem tudja kellő gyorsasággal követni a gazdaság igényeit, mivel a két szféra összhangját biztosító információs és koordinációs intézményrendszer hiányos. Fontos ugyanakkor, hogy a régió minden meghatározó centrumában van felsőfokú képzés, de a felsőoktatási intézmények száma alacsony, együttműködésük és kutatóintézeti hátterük, valamint képzési kínálatuk nem megfelelő, bár az utóbbi években jelentős mennyiségi és minőségi fejlődésen mentek keresztül. A felsőfokú végzettségűek aránya az országos átlagtól elmarad, a régió társadalmi-gazdasági szférája még mindig „nettó importőr” a felsőfokú végzettségűek létszámbiztosításában (főként az egyetemi végzettségek terén). Közép-Dunántúl az itt tanuló nappali tagozatos hallgatók száma alapján az utolsó előtti a régiók rangsorában, melyet enyhít a kedvező földrajzi elhelyezkedés, különösen a budapesti egyetemek, főiskolák közelsége.

A térségi tudásbázis alapján Veszprém és Székesfehérvár helyzete kedvező, amelyek jelentős szerepet játszanak a közép- és felsőfokú oktatásban. E két város térségében a főiskolai végzettségűek aránya a régiós átlagnál magasabb, az egyetemi diplomával rendelkezők száma a Veszprémi térségben megközelíti az országos átlagot. Az iskolarendszerű képzés bizonyos hiányait – különösen a szakképzés terén – egyebek között a felnőttképzés és szakképzés lenne hivatott korrigálni, de a régió felnőttképzésének főbb jellemzői nem mutatnak eltérést az országos sajátosságoktól.”3 Dunaújváros oktatási környezete „Dunaújváros oktatási struktúrája jelenleg is kiemelkedő helyzetben van. A jövőben, az oktatási tevékenység átfogó fejlesztésével, illetve a város vonzáskörzetének kiterjesztésével, várhatóan nőni fog a városba érkező, tanulni kívánó fiatalok száma. Dunaújvárosban a Miskolci Egyetem kihelyezett tagozataként működött évekig a főiskola, mely 2000 óta önálló Dunaújvárosi Főiskolaként képzi hallgatóit és története legnagyobb fejlesztése a végéhez ért, egy európai színvonalú Campus kiépítésével. A Dunaferr Rt. jelenléte miatt sokáig a főiskola a műszaki képzéseket részesítette előnyben, egy ideje azonban már a gazdasási képzések is megtalálhatók a palettán. 3 Közép-Dunántúli Operatív Program, CCI-szám: 2007HU161PO005

62 000117

Nem csak a főiskola jelenléte, de a városban található középiskolák is széles körben képzik a fiatalokat. A városi iskolák kapacitásának és képzési palettájának kiaknázása érdekében Dunaújváros joggal kiérdemelheti az iskolavárosi címet. Egy dologra kell azonban nagyon odafigyelni a városi vezetésnek és az iskolák vezetőinek, hogy az általuk kínált képzések piac-konformok legyenek, és a városban megjelenő vállalkozások és potenciális befektetők részére megfelelő munkaerőt képezzenek, párhuzamok elkerülésével, egymást segítve az intézmények a jobb képzési kör és gyakorlat kialakítása érdekében. Mindezekkel együtt elmondható, hogy a város fejlődése és az infrastrukturális fejlesztések hatásaiként betelepülő vállalkozások együttes hatásaként, - az országos szintet is meghaladva – jelentkezik a szakmunkások iránti igény. Ez a szakmunkás hiány jelenleg jelentősen rontja a város külső befektetői megítélését.”4

2.1.4

Demográfiai helyzet, tendenciák

A Régió demográfiai jellemzői „A Közép-Dunántúl Régió népességszám változása és lakosságának korösszetétele országos összehasonlításban kedvező. Itt él az ország lakosságának 11%-a, kb. 1,1 millió fő, ami megfelel az Európai Unió NUTS2 régiói népességi átlagának. A magyarországi régiók népességi rangsorában a Közép-Dunántúl az ötödik. Ugyanakkor az ország második legsűrűbben lakott térsége (99 fő/km2), ahol azonban a régión belül is jelentős megyei (Komárom-Esztergom megye 140 fő/km2 – Veszprém megye 81 fő/km2), de főként kistérségi szinten jelentkező különbségek tapasztalhatók. A régió népességszáma évtizedek óta csökken, 1990 óta azonban a csökkenés az országosnál jóval mérsékeltebb, az egyes Budapest, Balaton és Velencei-tó közeli dinamikusan fejlődő kistérségekbe történő beköltözéseknek köszönhetően.

Ugyanakkor elvándorlás is jellemző a régión belül az apró falvakból, a hátrányosabb helyzetű, vagy a korábban egyoldalú iparszerkezettel rendelkező kistérségekből – például: zirci, oroszlányi, 4

Dr. Kiss Endre, Városstratégiai Munkacsoport: Dunaújváros Városstratégiai Terve, 2006.

63 000118

dunaújvárosi, ajkai – a gazdaságilag fejlett nagyvárosok és vonzáskörzeteik felé. A régió lakosságának korstruktúrája kis mértékben fiatalosabb, mint az országos átlag, ugyanakkor a fiatal korosztályok (0-14 éves korcsoport) arányának csökkenése a legerőteljesebb a régiók között, amit csak részben pótol – a régió kedvező gazdasági helyzete miatt új munkahelyekben reménykedő fiatalkorúak és fiatal munkaképes korúak dinamikus beköltözése. Összességében az idősebb generációk arányának növekedése jellemző (a régiós átlaghoz képest Veszprém megyében tartósan magasabb az időskorúak aránya). A romló tendenciák ellenére a régióban az átlagosnál magasabb az aktív korcsoportok aránya (aktivitási arány 15-64 év között 2004ben: KDR 69,7 %, Mo. 68,7 %), ami feltehetően a régió kedvező gazdasági helyzetével is összefügg. A foglalkoztatás bővítése – mint az egyik fő lisszaboni célkitűzés – szempontjából ugyanakkor figyelemre méltó, hogy az aktivitási ráta alacsonyabb nemcsak az EU25 (69,6%) értékénél, hanem a 10 újonnan csatlakozott ország mutatójánál (65,5%) is (Forrás: Eurostat 2004). A régióban a nemzeti és etnikai kisebbségek közül a hegyvidékek elszórt sváb és szlovák falvai emelhetőek ki. A régión belül elszórtan megjelenő roma népesség aránya a lakónépességen belül lényegesen alacsonyabb (0,8% a 2001. évi népszámlálás adatai alapján), mint Dél-Dunántúlon vagy Észak-Magyarországon.”5 Dunaújváros demográfiai jellemzői Dunaújváros népessége folyamatosan csökken. Ennek egyik oka a természetes fogyás (-2,3fő/1000 lakos/év), amely főleg a csökkenő gyermekvállalási kedvnek köszönhető, amelynek alapja a megélhetési körülményekben keresendő. A város gazdasága nem fejlődik kellőképpen, ami miatt a lakosság mobilabb része (főleg képzett fiatalok) a gyorsabban fejlődő területekre költözik. Másrészről jelentős az elvándorlás, a szuburbanizáció (-11,7fő/1000 lakos/év), főleg a városkörnyéki falvakba, amelynek oka a lakosság egy – tehetősebb – részének családi házas övezetekbe húzódása. A népesség csökkenése tehát mennyiségileg és minőségileg is jelentős. Emellett megfigyelhető a népesség elöregedése is: a 100 gyermekkorú lakosra 159 időskorú jut, míg Fejér megyében ez a mutató 104. Anyakönyvi statisztika Megnevezés

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

Élveszületés

838

853

840

822

792

821

876

394

Házasságkötés

281

268

265

247

267

240

251

80

Halálozás

882

861

873

943

910

917

924

468

Lakónépesség 54.335 54.548 54.507 53.626 52.426. 52.103 51.457 51.005

2.1.5

Társadalmi-kulturális jellemzők

A Régió társadalmi-kulturális jellemzői „Egy 2003-as állapotot vizsgáló felmérés1 a régió területén összesen 317 különböző közművelődési intézmény működéséről számolt be, aktív ifjúsági, vagy gyermekházat alig említett. Általános művelődési központ 28 volt a régió egészének területén. 5

Közép-Dunántúli Operatív Program, CCI-szám: 2007HU161PO005

64 000119

A régióban 43 településen van úgynevezett közösségi színtér, a közművelődési intézmények majd fele működtet nyilvános könyvtárat is, amely az aprófalvak magas számából adódóan Veszprém megyére a legjellemzőbb. A közművelődési feladatellátók alig 10%-a működtet teleházat, amelyek kétharmada Veszprém megyében található. Megállapítást nyert, hogy a 90-es évektől folyamatosan csökkent a közművelődési intézményrendszer jelenléte a képzések, tanfolyamok területén, 2003-ban nem egészen 20%-uk foglalkozott ezzel a területtel. A foglalkoztatás bővítésére, mint fő lisszaboni célkitűzésre tekintve lényeges, hogy a régió foglalkoztatottsági helyzete kedvezőbb az országosnál, de jelentős belső egyenlőtlenségeket takar. A foglalkoztatási ráta 4,5%-kal, az aktivitási arány 3,4%-kal magasabb az országosnál, ugyanakkor az EU25 átlagánál 1,3%, illetve 5,7%-kal alacsonyabb. A munkanélküliségi ráta pedig 0,6%-kal alacsonyabb az országos átlagnál (Forrás: Eurostat 2004). A regionális munkanélküliségi átlaghoz képest kiugróan rosszabb rátákkal rendelkezik a Kisbéri, a Sümegi, a Várpalotai, a Pápai, a Sárbogárdi, az Enyingi és az Abai kistérség. A foglalkoztatottak közül a naponta ingázók aránya 39 százalék körüli a régióban, az ingázók közül mindhárom megyében kiemelkedő a községekből ingázók aránya. Az ingázási adatokban Komárom-Esztergom és Fejér megye esetében jól érzékelhető a főváros elszívó hatása is: a Bicskei és Ercsi kistérségekben az összes foglalkoztatottra jutó ingázók aránya meghaladja a 60 százalékot. A régió lakosságának átlagos jövedelmi helyzete kiemelkedő az országos értékekhez viszonyítva, növekedése gyorsabb, és 2000-ben már nagysága is meghaladta az országos átlagot, azonban regionális szinten belső eltéréseket mutat (az Abai, Enyingi, Sárbogárdi és Sümegi kistérségekben a régióátlag 65-74%-a a jövedelemszint). A régió szociális ellátását, szociális infrastruktúráját jelentős ellátási hiányok és gyengeségek jellemzik.

Mindösszesen 6 olyan kistérsége van a régiónak, melyben 30 ezer főnél népesebb település van, azaz csak ezekben érhető el a szociális szolgáltatások törvény által előírt teljes köre. (A régió 26 kistérségéből 9-ben csak 10.000 főnél kisebb települések vannak, további 7, azaz összesen 16 kistérségben nem található 20 ezer főnél nagyobb település. Így ezen kistérségekben számos szociális szolgáltatást nem ír elő kötelezően a törvény, elérhetőségük korlátozott.) A területi társadalmi egyenlőtlenségek kifejeződnek a szociális ellátásban, szociális alapellátásban részesülők arányában is. A Közép-Dunántúl Közép-Magyarország után a második legalacsonyabb értékkel rendelkezik. 1996 és 2003 között 11%-al csökkent az étkeztetésben és házi segítségnyújtásban is részesülők száma. A régió megyéi közül Veszprém megyében a legmagasabb a szociális alapellátásban részesülők aránya, ugyanakkor, Fejér megyében volt a legnagyobb mértékű a szociális alapellátásban részesülők arányának csökkenése. 65 000120

10 ezer lakosra átlagosan 13 fő alap és nappali szociális ellátásban dolgozó személy jut, mely alacsonyabb az országos átlagnál (15 fő), bár problémát inkább a kistérségi szinten akár 2,5- szeres eltérés jelent. A házi segítségnyújtás kapacitásai elmaradnak az országos átlagtól. Fejér és KomáromEsztergom megyében a települések mindössze kétharmada biztosít családsegítő szolgáltatást. A szociális étkeztetésben részesülők aránya a 60 éven felüli népesség körében Pest megye után Fejér megyében a legalacsonyabb az országban. A falugondnoki szolgáltatás Komárom-Esztergom és Fejér megyében gyengén kiépített, míg Veszprém megyében jelentős a hálózata. Az időskorúak szakellátása területén viszonylag jól lefedett a régió, azonban a hátrányos helyzetű kistérségek esetében csökkent az idősotthoni férőhelyek száma. A régió különböző területein eltérő intenzitás és szemléletmód tapasztalható a gyermekjóléti szolgálatok munkájában, ami a közel azonos számú veszélyeztetett gyermekszám mellett a szakmai tevékenységszám, a szolgáltatást igénybevevő gyerekek száma és a védelembe vett gyerekek számának eltéréseiben érhető tetten. Komárom-Esztergom megyében feleannyi gyermekjóléti szolgálat látja el ugyanazt a feladatot, mint a másik két megyében. A fogyatékkal élők, valamint a pszichiátriai és szenvedélybetegek ellátásának helyzete jelentős gyengeség a régióban, több területen komoly hiányosságok vannak, mindössze két szenvedélybeteg-rehabilitációt ellátó intézet működik a régióban, összesen 32 férőhellyel. A fogyatékkal élők szakellátása a régióban jelentős területi különbségeket mutat: miközben Komárom-Esztergom megyében jól kiépült az ellátórendszer ezen a téren, addig Fejér megyében nagyobb hiányosságok tapasztalhatók. A hajléktalanság elsősorban nagyvárosi, városi jelenség, kezelésében a törvényi előírásoknak jobbára megfelelnek a régió önkormányzatai.”6

2.1.6

A terület gazdasági helyzetének bemutatása

A Régió gazdasági helyzete „A Közép-Dunántúl magyar gazdaságban betöltött szerepe már az 1990-es évek elejétől lényegesen meghaladja területi és lakossági súlyát. Az átalakulás sikerét jelzi, hogy a gazdasági fejlettség mérésére általánosan használt mutatók értéke és azok dinamikája tartósan magasabb az országos átlagnál, amihez nemzetközi összehasonlításban is kedvező foglalkoztatási mutatók párosulnak. Az egy főre jutó GDP tekintetében – Közép-Magyarország és Nyugat- Dunántúl után – stabilan a harmadik a régiók rangsorában (értéke közel 20 %-kal magasabb, mint a Budapest nélkül számított országos átlag), ugyanakkor az EU 25-ök átlagának harmadát sem érte el 2003-ban. A régió fejlődésének alapja az erős, modern feldolgozóiparra alapuló gazdaság, a kedvező közlekedés-földrajzi helyzet által hordozott telephelyi és logisztikai potenciál, valamint a kiemelkedő turisztikai adottságok. E három tulajdonság az innovációt hordozó fejlesztések helyi alkalmazhatóságának környezetét is megteremti A régió eddigi dinamikus társadalmi-gazdasági fejlődésének hátterében a régió kedvező adottságai álltak. A gazdasági szerkezet megújult, új technológiák, új típusú iparágak honosodtak meg, a foglalkoztatás bővült, a működő tőke új ágazatokba invesztált. A hagyományos ipari termelési kultúrára alapozva korszerű iparágak települtek a korábbi ipari centrumba.

6


66 000121

Zöldmezős beruházások is elősegítették az ipar megújulását és az innováció-orientált fejlesztést. A növekedés ösztönzése - mint a két fő lisszaboni célkitűzés egyike szempontjából figyelemre méltó, hogy az ezredforduló utáni gazdaságfejlődési trendek több tekintetben figyelmeztetőek: jelzik, hogy a kilencvenes évek közepétől tartó folyamatos növekedés megtört. Az utóbbi években több külföldi befektető is kivonta tőkéjét a régióból a komparatív előnyök (például.: bérköltség) megszűnése miatt (Mannessmann, IBM, Kenwood), ami rontotta az egyébként is hátrányos helyzetű térségek pozícióit (például.: sárbogárdi), de még az erős és fejlett gazdasággal rendelkező térségekben is megrázkódtatást okozott (székesfehérvári). Bár lehet mindezt a multinacionális vállalatok természetes fluktuációjának, egy nyitott piacgazdaság természetes folyamatának tekinteni, azonban rámutat az eddigi fejlődés korlátaira is, arra, hogy a tömegtermelésre épülő további fejlesztések lehetőségei fokozatosan kimerülnek, felvetve a térségi gazdaságfejlődés hosszú távú fenntarthatóságának kérdéseit. A 2001-es átmeneti visszaesés után 2002-től az egy főre eső regionális GDP ismét növekedni kezdett, a fenti jelek azonban mutatják a régió gazdaságának sérülékenységét, ösztönözve egyben az elmozdulást a magasabb hozzáadott értékű gazdasági tevékenységek irányába. A kedvezőtlen tendenciák összefüggenek azzal is, hogy a régió gazdasági szerkezete túlzottan ipari jellegű, a tercier szektor súlya az ország egészéhez alacsony. A régióban 2003-ban a bruttó hozzáadott érték 40,3%-a származott az iparból, mely meghaladja az országos mértéket, míg a szolgáltatások aránya (50,9%) (Forrás: KSH 2003) lényegesen elmarad attól, annak ellenére, hogy az utóbbi időben – párhuzamosan a mezőgazdaság csökkenésével – egyértelmű növekedés figyelhető meg. Ez a foglalkoztatási arányokban is tükröződik, még ma is majdnem 10 százalékponttal kevesebben dolgoznak a tercier szektorban, mint az Európai Unió tagállamaiban. 10 százalékponttal kevesebben dolgoznak a tercier szektorban, mint az Európai Unió tagállamaiban. A régió kiemelkedő gazdasági fejlettségi mutatói minden esetben ipari fejlettséget jelentenek. Az ipar súlyának növekedésével az 1990-es években nemcsak a gazdaság egészének szerkezete, hanem azon belül az iparszerkezet – amiben korábban domináns volt a bányászat és a nehézipar – is jelentősen átalakult. A hagyományos nehézipari ágazatok visszaszorultak, s a gépipar – azon belül is a számítástechnika, a híradástechnikai közszükségleti cikkek, a jármű- és járműalkatrész-gyártás – vált az ipari fejlődés hordozójává, amiben a külföldi tőkebefektetéseknek is meghatározó szerepe volt. A régión belül a gazdasági potenciál nem egyenletesen oszlik meg, annak legnagyobb hányada Fejér (Székesfehérvári, Dunaújvárosi és Móri kistérségek) és Komárom-Esztergom (Esztergomi, Komáromi és Tatabányai kistérségek) megyében koncentrálódik mind a termelési érték, mind pedig az export vonatkozásában. A régió belső erőviszonyai kezdenek átrajzolódni, Fejér megye a „telítődés” állapotához közeledik - az 1998-2004-es időszak átlagos növekedési ütemét tekintve a megyék 67 000122

rangsorában az utolsó harmadban foglal helyet (ebben fontos szerepet játszott a külföldi tőke remobilizációja) -, ezzel szemben Komárom- Esztergom megye a legelső. Veszprém megyében a gazdaságtalan üzemek felszámolása megtörtént, azonban a fejlett technológiát képviselő új beruházások betelepülése lassan halad a hatékony ipari termelés ellenére. Komárom-Esztergom megyében az ipar kibocsátása 2004-ben négyszer akkora volt, mint Veszprém megyében, ráadásul az ott folyó ipari termelés hatékonysága alacsonyabb, a szerkezetváltás még nem fejeződött be, sok az alacsony technológiai színvonalon működő gazdasági egység. Kiemelendő, hogy Veszprém megyében viszont jelentősebb a szolgáltatások és a turizmus szerepe a másik két megyéhez viszonyítva. Az utóbbi időszakban a fejlett kistérségek többségét stagnálás, míg a közepesen fejletteket gyors növekedés jellemezte, amely a régió homogenizálódását eredményezi.

Általánosítható tapasztalat, hogy Fejér és Komárom-Esztergom megyét zömében a nagytőke, Veszprém megyét pedig a külföldi középvállalkozások választották befektetésük helyszínéül. Látható ez az egy főre jutó külföldi tőke összegéből is, ami mindhárom megyében növekvő, de Veszprémben elmarad a másik kettőtől. A kistérségek közül kiemelkedő Esztergom, amit a Komáromi kistérség követ, ezután következik Székesfehérvár. A régiós átlagot ezek mellett még a Móri kistérségé haladja meg, a külföldi befektetések viszont szinte teljesen elkerülték a Sárbogárdi, Sümegi és Enyingi kistérségeket, s ezek mellett Balatonfüreden sem éri el az egy főre jutó külföldi tőke összege a régiós átlag tizedét. A gazdaság fenntartható növekedésének meghatározó tényezője a régió növekedési centrumainak, decentrumainak hatékony (együtt)működése. A régió egészének versenyképességét erősítő növekedési társközpontok (Székesfehérvár, Veszprém) és decentrumok (Tatabánya, Dunaújváros) ún. nagyvárosi tetraéderként a régió policentrikus városhálózatának központi elemei. E hálózat funkciója, hogy a fejlődés erőforrásait (innovációt, tőkét) közvetítsék tágabb térségük számára, bekapcsolva az európai globális gazdasági, innovációs rendszerekbe, elősegítve a regionális és országos versenyképesség növekedését, illetve a gazdasági-társadalmi kohéziót. A növekedési társközpontok – mint versenyképességi pólus - szerepe meghatározó a foglalkoztatásban, felsőoktatási, ezen kívül a kutatási tevékenységek, valamint a különösen nagy hozzáadott értéket előállító gazdaság koncentrációja jellemzi együttesüket, a decentrumok ennek erősítéseként, komplementer funkcióval vannak felruházva. A nagyvárosok mellett organikus fejlődésű és karakterisztikus fejlődési potenciállal bíró középvárosok és térségeik találhatók, melyek közül több országosan vagy regionálisan kiemelkedő tematikus gazdasági funkciót hordoz: Pápa (élelmiszeripari és elektronikai vállalkozások, középfokú oktatás központ), Gárdony és Balatonalmádi (idegenforgalom természeti értékek), Balatonfüred és Tata (idegenforgalom - épített és természeti környezeti értékek), Bicske (logisztika), Esztergom 68 000123

(idegenforgalom, országos egyházi központ, járműgyártás), Komárom (dunai átkelő, fejlődő elektronikai ipar), Mór (borvidéki központ, élénk KKV tevékenység). Az egykori „energiatengely” ipari jellegű városaira, illetve a döntően agrárprofilú településeinkre vonatkozó megállapítások a korábbi településszerkezeti részben találhatóak meg. Különösen a Székesfehérvár – Veszprém versenyképességi pólus ágazati koncentrációjára igaz, hogy megtalálhatóak azok a hagyományos és dinamikusan fejlődő új szektorok, melyek alkalmasak arra, hogy potenciális klaszter-maggá váljanak (Székesfehérváron a szoftveripar, a mikroeletronika és a műanyagipar, Veszprémben az informatika és a környezetipar emelhető ki). Ezek az együttműködések azonban többnyire fejletlenek, formálisak, erősebb menedzsmentre és a közös tevékenységek volumenének, hatékonyságának növelésére szorulnak. Egy felmérés2 kapcsán a vállalati kapcsolatok fontosságának hangsúlyozása ellenére csupán minden tízedik vállalkozás jelezte, hogy tagja valamelyik régióbeli klaszternek (szemben a fejlett hálózat-alapú gazdaságokkal). Figyelemre méltó jelenség, hogy a klasztertagok többsége nagyvállalat. Alacsony a KKV-szektor felé integrátori funkciót ellátni képes vállalatok (például.: VIDEOTON, SUZUKI) aránya is, ráadásul a beszállítói hálózatba már bekapcsolódott vállalkozások számára a multinacionális cégek már említett fluktuációja veszélyforrást jelent. A kis- és középvállalati szektor alacsony termelékenységének egyik oka a beszállítói hálózat kevéssé sikeres kiépültsége, másik oka kevéssé hatékony vállalati kultúrájuk, szervezeteik és folyamataik. A Közép-dunántúli Régióban az ipari parkok száma (29) a második, területe pedig az első helyen áll országos szinten (Forrás: www.gkm.hu), kialakításuk és fejlődésük dinamikus. A régió ipari teljesítményének 67%-át az ipari parkokba települt cégek adják (országos adat: 25%), az ország ipari parkjaiban foglalkoztatottak közül minden harmadik e régióban dolgozik, a parkok átlagos betelepültsége 50%-os3. Az elért eredmények mellett le kell szögezni azt is, hogy a régióban működő ipari parkok az országos helyzethez hasonló módon – néhány olyan kivételtől eltekintve, mint például.: az Esztergomi Ipari Park - „valódi” térségi gazdaságszervező funkciók betöltésére még nem kellőképpen felkészültek. Szolgáltatási palettájuk, hálózati együttműködésük, energiahatékonyságuk fejlesztésre szorul, annak érdekében, hogy megfelelő hatékonysággal és hatásossággal segítsék elő a parkokba települt cégek, illetve az ipari parkok térségében működő kis- és közepes vállalkozások versenyképességének javítását. A régióban jelen vannak az országos szinten is elismert, jó kapcsolatrendszerrel bíró inkubátorházak (Székesfehérvár, Dunaújváros, Veszprém Komárom), kialakult a helyi kezdeményezésen alapuló működtetési kultúra. Ugyanakkor a helyi vállalkozói inkubátorok, vonzó telephelyi centrumok száma – a barnamezős beruházásokat katalizáló, megújítandó, funkcióval megtölthető infrastrukturális, a gazdaság innovatív fejlődése a régió egyes zónáiban és nagyobb városi centrumokban már elindult, azonban az innováció beágyazottsága sem területileg, sem vertikálisan nem elég erős. A tudomány, a felső- és szakoktatás, a gazdasági szférák és az ezek szektorai közötti intézményi-gazdasági kapcsolatok fejlesztésre szorulnak, mint ahogy a szerves hálózatszerű fejlődést, innovációt hordozni képes KKV szektor is. A régió gazdasági súlyához viszonyítva a számára kiemelten fontos kutatás-fejlesztési terület helyzete igen kedvezőtlen, az országos átlagnál rosszabb mutatókkal bír, a hazai viszonyok között kiemelkedő gazdasági teljesítmény eddig nem alapozta meg a K+F kapacitások bővülését. Az uniós összehasonlításból kitűnik a Közép-Dunántúl jelentős elmaradása a kutatás és fejlesztés területén minden szektorban, még akkor is, ha az újonnan csatlakozott és az EU 15-öktől szintén jócskán lemaradó tagállamok átlagaihoz is viszonyítjuk az adatokat. Ez az elmaradás az állami szférában a legkisebb, ugyanakkor a régióban mindössze három akadémiai kutatóintézet található (martonvásári Mezőgazdasági Kutatóintézet, tihanyi Limnológiai Kutatóintézet, Székesfehérváron az RKK NYUTI Közép-dunántúli Kutatócsoportja), melyekre azonban kívánatos lehet építeni. Veszprém megye – a Pannon Egyetemnek (mint az egykori Vegyipari Egyetem és annak tudásbázisának örököse, ahol négy MTA kutatócsoport is működik) köszönhetően – javít KözépDunántúl értékén, de a régió ezzel együtt is jelentős lemaradással küzd. 69 000124

Az utóbbi években ugyanakkor pozitív tendenciákat is megfigyelhettünk: a Közép-Dunántúl K+F tevékenységének dinamikus fejlődését jelzi, hogy 2004-re a kutatóhelyek (6,2%), valamint a K+F területén foglalkoztatottak számát (5,3%) tekintve, hasonlóan a tudomány doktora és kandidátusa címmel rendelkező kutatók arányához (4,2%), az Észak magyarországi és a Nyugat-dunántúli régiót is megelőzte, míg a K+F ráfordításokat (6%), valamint a kutatási témák számát illetően már a DélDunántúlt is maga mögött tudhatja. Szintén pozitív, hogy a régióban megindult a tudásparkok kialakítása (például.: körvonalazódik a Talentis program a Zsámbéki-medencében, Technopolis program Székesfehérváron, valamint a Fejlesztési Tengely Stratégia alapján az Alba Innovációs Park Székesfehérváron és a Pannon Tudományos és Technológiai Park Veszprémben). Az innovációs igényeket ugyancsak előtérbe helyezi a Bécs-Budapest nagyrégióban elhelyezkedő, több innovációs centrumot, növekedési központot magába foglaló innovációs terület kiépülése (Székesfehérvár, Mór, Várpalota, Veszprém, Ajka, Esztergom, Tatabánya, Komárom, Dunaújváros, Pápa, Bicske és Bábolna). Főbb regionális K+F mutatók 2004-ben Terület

A K+F helyek száma

A K+F-ben fogl. átszámított létszáma (fő)

1. Közép-Mo.

1 255 (49,4%)

14 741 (64,6%)

2. Közép-Dt.

158 (6,2%)

1 206 (5,3%)

3. Nyugat-Dt.

194 (7,6%)

895 (3,9%)

4. Dél-Dt.

227 (8,9%)

1 244 (5,4%)

5. Észak-Mo.

145 (5,7%)

1 067 (4,7%)

6. Észak-Alföld

280 (11,0%)

1 763 (7,7%)

7. Dél-Alföld

282 (11,1%)

1 910 (8,4%)

Magyarország összesen

2 541 (100%)

22 826 (100,0%) Forrás: KSH, 2005

A régióban működő kis- és középvállalkozások többsége – hasonlóan az ország többi térségéhez – a rendszerváltás óta tőkehiányban szenved, nem tapasztalható náluk az innovációra, folyamatos megújulásra igény, alacsony szintű a vállalkozói kedv és nem jutnak hozzá a megfelelő információs csatornákhoz. Versenykörnyezetük egyelőre nem ösztönzi kellően az innovatív magatartást. Az innováció háttérintézményei fontos szerephez jutnak az innovációk létrejöttének motiválásában, az innovációk szereplői – „fejlesztők-gyártók-hasznosítók” – közötti kapcsolatok építésében, az újdonságtartalommal bíró eredmények hasznosulásában. A kutatás-fejlesztési tevékenységet, az innovációs lánc kialakulását segítő hídképző elemek, - elsősorban az információhoz jutást biztosító háttérintézmények - közül több is megtalálható a régióban, hálózatba szervezésük kiváló példája a Közép-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség (KD RIÜ). A régió logisztikai adottságai kiválóak, de a logisztikai központok elhelyezkedése a térségben egyenlőtlen. A logisztikai központok országos hálózati programjában előirányzott egységek közül – mint regionális és országos logisztikai központ szerepkörű – elsőként Székesfehérváron jött létre a kombinált fuvarozás szervezésére is alkalmas központ, amelynek fejlesztése jelenleg is tart. Ennek - mint OLSZK – infrastrukturális fejlesztését a GOP és a KözOP támogatja. A székesfehérvári logisztikai központ hatóköre kiterjed a Balaton északi partjától Veszprémen át a Tatabánya-Oroszlány70 000125

Dunaújváros vonalig. Módot ad dunaújvárosi kikötővel, valamint a szentkirályszabadjai és börgöndi repülőterek fejlesztésével a vízi és légi forgalom bekapcsolására.”7 Dunaújváros gazdasági helyzete „Dunaújváros gazdasági helyzetét nagymértékben meghatározza a Dunaferr Rt. aktuális helyzete. A gazdasági életben ugyan a Dunaferr mellett jelen van több, egyébként jelentős de a Dunaferrhez képest kisebb vállalat is (MOMERT, FERROBETON, DUNAGÉP, AIKAWA, stb.), de jelentőségük közel sem akkora, mint a nagyfoglalkoztató Vasműé. Előreláthatólag 2007-re fog egy új beruházás megvalósulni, nevezetesen a HANKOOK koreai gumigyár kezdi telephelyének kialakítását a város határában, ahol a végső termelési kapacitás elérésekor több mint 1500 fő foglalkoztatása lesz biztosítva. Addig azonban még számos feladat vár a város vezetésére, hogy a témában felmerülő problémákat orvosolni tudja. A Dunai Vasmű jelenléte, viszonylag jó gazdasági helyzete egyoldalú függőséget okoz, ami nagymértékben hozzájárul az aktív, munkaképes korú lakosság munkakultúrájának egysíkúvá válásához, a jellemzően ipari MUNKÁS város kialakulásához. A betelepülő Hankook pedig nagyrészt alacsony iskolai végzettséggel rendelkező réteget kívánja alkalmazni. A gazdasági versenyképességhez hozzátartozik az is, hogy a városról egységes arculat, imázs kerüljön közvetítésre, a befektetésre hajlandó vállalkozások előtt. Felkészült, témában jártas, egységes szemlélettel rendelkező szakemberi gárda szükséges a város minél sikeresebb kiajánlása érdekében. Ahhoz, hogy a város gazdasága némiképpen fellendüljön, szükséges lenne további olyan vállalkozások városba vonzása, melynek hasonló tudással rendelkező munkaerőre lenne szüksége, mint ami a városban megtalálható, illetve a városi gazdasági környezetbe illeszthető, és akár beszállítói kör kialakítására is alkalmas lenne. Ehhez azonban előbb a városnak megfelelő mennyiségű területtel, infrastruktúrával rendelkező telephelyeket kell kialakítania. A város északi részén került kialakításra az északi ipari terület, mely 30 hektáros nagyságú, és jelen pillanatban 8 társaság működik a területen. Jelenleg azonban a maradék területek kisebb nagyságúak, nagyobb vállalkozás letelepítésére nem alkalmas. A déli ipari területen is további területek állnak rendelkezésre, azonban a Vasmű közelsége, és a kibocsátott szennyezés mértéke nem teszi lehetővé, hogy bármilyen tevékenységet folytató vállalkozás letelepedjen, oda várhatóan csak a Vasmű profiljába illeszkedő, azzal konform tevékenységet folytató vállalkozások települhetnek. A város és vonzáskörzete munkaerő-piaci kínálata tekintetében elmondható, hogy mind a jól képzett szakmunkás, mind a felsőfokú végzettséggel rendelkező értelmiségi munkaerő kínálata elmarad a kívánatostól. A városban évek óta önálló Főiskola működik, melynek hallgatói létszáma évről-évre emelkedik. Az emelkedő végzősök számával együtt elmondható, hogy a hallgatók jellemzően „3-4 napos” diákságot képeznek, vagyis az oktatási napok kivételével nem tartózkodnak a városban, illetve a végzettek jellemzően nem a térségben helyezkednek el. A főiskola jelenlétével megvalósuló innovációs bázis ennek megfelelően jelentős fejlesztési és gazdaságélénkítő lehetőségeket rejt magában, de ezek megvalósítása csak a főiskola keretein túli kooperációval lehetséges. Ennek megfelelően egy esetlegesen újonnan letelepedő vállalkozás képzési hátterét is jelentheti a főiskola és a városi középiskolák falai között folyó tudásbázis. Dunaújváros kiemelkedő adottságává vált a Főiskolai Campus létrejötte.

7


71 000126

A középiskolai képzés tekintetében elmondható a szakmunkásképzés hiányossága, melynek részletesebb kifejtése az oktatási fejezetben lesz. A szolgáltató ipar jellemzően a kis- és középvállalkozások (KKV) formájában valósul meg. E tekintetben Dunaújváros jelentősen az országos szint alatt helyezkedik el, vagyis a KKV-k és önfoglalkoztatások száma alacsony. Ez a szolgáltató bázis hiánya a város nagyobb vállalatainak, kiemelten a DUNAFERR-nek a működéséből is fakad. Mivel a nagyvállalatok a szolgáltatások tekintetében saját belső vállalkozásokkal fedik le igényeiket, így a szolgáltatóipar jellemzően a nagyvállalatokon belül alakul ki. Ez a városi szolgáltatások relatív hiányához, így a kisebb vállalkozások relatív versenyhátrányához vezet. Hasonló tendencia figyelhető meg a lakosság körében is. A lakossági szolgáltatás igénybevétel több szolgáltatás-csoport tekintetében a város és vonzáskörzetének határain túlról kerül igénybe vételre (Jellemzően Budapest, Székesfehérvár irányból). Ez igaz a vállalkozásokra is, ahol kimutatható, hogy a térségbe érkező és az azt elhagyó áruk és javak tekintetében a beérkező és itt felhasználásra kerülő javak jelentősen meghaladják a térségek elhagyó javakat. Ennek megfelelően a helyi felhasználás gazdasági élénkítő hatásai más térségben jelentkeznek, másképp a helyi igények kielégítése nem helyben, hanem az ország más részein történnek. Ez részben összefügg a munkaerő kínálat tekintetében elmondottakkal. A munkaerő képzettség és a szolgáltató szektor elmaradottsága relatív kreativitáshiányt mutat, melynek feloldása az elfogadott oktatási intézmények körében külön feladat (óvodától-egyetemig). Talán ez a városi specialitás (szolgáltató szektor hiánya, alacsony képzettségű lakosság, szolgáltatásimport) is meghatározza, hogy a nagyvállalatok vezetői több esetben sem a várost (adott esetben vonzáskörzetét sem) választják lakóhelyül, illetve a betelepülő és jelen lévő nagyvállalatok központja sok esetben máshol (pl. Budapesten) alakulnak ki. Ugyanakkor bizonyos területeken vannak egyértelműen pozitívan értékelhető tendenciák. Formálódik egy városi építőipari klaszter, melynek első jelei a Hankook beruházás kapcsán már kitapinthatóak. Néhány, térségi tulajdonosok által birtokolt cég országos és nemzetközi hálózatokat épít dunaújvárosi központtal (FERROBETON, DUNAGÉP, GRABARICS).”8

8

Dr. Kiss Endre, Városstratégiai Munkacsoport: Dunaújváros Városstratégiai Terve, 2006.

72 000127

2.2 2.2.1

A projekt indokoltsága A szakterület elemzése

Címének megfelelően és tartalma alapján a projekt az anyagtudomány, azon belül a műszaki vagy alkalmazott anyagtudomány és a környezetvédelem körébe tartozó feladatokat fogalmaz meg. E területek széles tartalmi spektrumán belül a K+F célkitűzés a szerkezeti anyagokban, elsősorban acélokban lejátszódó folyamatok matematikai (számítógépes) és fizikai szimulációjára, a nanoszerkezetű anyagok top-down, illetve bottom-up elvre épülő technikákkal történő létrehozására, valamint egy speciális, a szikrakisülésen alapuló felületnemesítési kérdéskörre, továbbá az ipari léptékű alkalmazásokat kísérő környezeti hatások számbavételére, tudatosítására és kezelésére koncentrál. Mindegyik terület, a matematikai és fizikai szimuláció, a nanotechnológia és a felületnemesítés (surface engineering) és a környezeti állapotfelmérés, vagy az ökotoxikológia napjaink meghatározó tudományterületei. Az anyag- és környezettudományi, valamint az ipari folyamatok matematikai szimulációja nélkül ma már elképzelhetetlen a piaci igényeket kielégítő szerkezeti vagy funkcionális anyagok előállítása, vagy az előállítás hatásainak a megfelelő értékelése és kezelése. A szoftverek megalkotása az anyagtudósok, anyag-, ill. környezetmérnökök és az informatikusok szoros együttműködését igényli, nemzeti és nemzetközi keretekben is. A számítógépes modellezés a felsőfokú képzés tananyagának szerves részévé vált. A számítógépes programok kidolgozása ugyanakkor ráirányította a figyelmet azokra a területekre, ahol még nincsenek birtokunkban a folyamatok illetve részfolyamatok leírásához szükséges kvantitatív – és így kódolható – összefüggések. Az anyagtudományi és az ipari folyamatok fizikai szimulációja hazánkban, de még Európában is új terület. Jól mutatja ezt, hogy a high tech-et képviselő berendezések, vagy kimutató, értékelő eljárások és műszerek az USA-ból vagy Japánból származnak. A fizikai szimuláció területén való együttműködés az európai térségben komoly fejlesztési potenciált képvisel. A nanotechnológia a XXI. századi tudományos érdeklődés középpontjába került. A tengeren túli kezdeményezéseket követően némi késéssel, de az európai és hazai döntéshozók felismerték e terület jelentőségét. Ma már több akadémiai, alapítványi és egyetemi, főiskolai kutatócsoportunk nemzetközileg is elismert tevékenységet folytat, nemcsak az anyagtudomány, hanem a biológia, az orvosbiológia és a gyógyszerkutatás területén. A felületnemesítő eljárások fejlesztésének jelentőségét jól mutatja, hogy ma már ez a terület az anyagtudomány önálló részévé vált. A hagyományos, illetve ma már szinte hagyományosnak tekinthető felületkezelési eljárások (pl. lézersugaras felületnemesítés) mellett az anyagok választékának és az igénybevételi, illetve környezeti hatások sokszínűségének megfelelően egyre újabb eljárások nyernek teret. A projektben szereplő, szikrakisülésen alapuló eljárások a jövő ígéretes módszerei, segítségükkel jelentősen egyszerűsödhetnek a felületek bevonatos technológiái, az orvosi és agrotechnológiai sterilizálási eszközök, és a kohászati és egyéb iparágak által kibocsátott szennyező anyagok elbontási eljárásai. A szikrakisülések a tudományban és a technológiákban régóta alkalmazásban vannak, de a javasolt kutatások eredményeként nemzetközileg is jelentős eredményeket érhetünk el.

73 000128

2.2.2

A fejlesztés iránti kereslet és a kapcsolódó kínálati elemek elemzése

2.2.2.1 Kereslet A projektben megfogalmazott célok az alábbi területekre koncentrálódnak. −

A melegalakítási, elsősorban meleghengerlési technológia számítógépes modellezéséhez szükséges adatok szisztematikus meghatározása fizikai szimuláció segítségével.

−

Anyagtudományi és technológiai folyamatok, elsősorban a meleghengerléssel kapcsolatos folyamatok fizikai és matematikai szimulációja.

−

Ultrafinom és nanoszemcsés tömbi anyagok – elsősorban vasalapú ötvözetek – ipari és nanotechnológián alapuló előállításának előkészítése.

−

Acélok nanorészecskék formájában történő előállítása, vékonyrétegek épitése individuális nanorészecskékből, a nanorészecskék és a rétegek tulajdonságainak jellemzése.

−

Fémek és egyéb szilárd anyagok felületi struktúrájának átalakítása villamos kisülések segítségével, valamint a kisülések alkalmazása az acélipar által generált környezetszennyezés eliminálására, illetve csökkentésére

−

Gyártási, ill. ipari folyamatok során keletkező szennyezőanyagok környezeti hatásának az értékelése, a kapott monitoring és toxikológiai adatok megfelelő kezelése, azok feldolgozása, a folyamatok prediktív modelljeinek a kialakítása és a megfelelő környezet- és ember-egészségügyi következtetések levonása.

A melegalakítás-technolóiai K+F témakör esetében megvalósuló szolgáltatás iránt közvetlen kereslet tapasztalható a fémipar területén. A melegalakító eljárások, ezeken belül is a meleg szalag hengerlési technológia tudatos tervezése ma más elképzelhetetlen szimulációs háttér nélkül. Az ISD DUNAFERR Zrt. a közeljövőben jelentősen növelni kívánja meleghengermű kapacitását és annak teljes kihasználását tűzte ki célul. A fejlesztések eredményeként a meleghengermű technológiája teljesen átalakul. Az új hengerlési technológiák megtervezéséhez az ISD DUNAFERR Zrt. a tulajdonában lévő HSMM (Hot Strip Mill Modell) szoftvert használja fel. A szoftvert a AISI (American Iron and Steel Institut) fejlesztette ki. A szoftver hatékony alkalmazásának feltétele a futtatáshoz szükséges anyagjellemzők (jellemző hőmérsékletek, alakváltozási sebességek stb.) meghatározása és ezek szolgáltatása egy-egy acélminőségre vonatkozóan. A szoftver segítségével a képlékenyalakítási technológiák tervezése, új anyagminőségek kifejlesztése felgyorsul és biztonságosabbá válik. Az ISD DUNAFERR Zrt-ben gyártott acélminőségekre nézve az alapvető anyagjellemzőket szisztematikus munkával, a hallgatók bevonásával határozzuk meg a Gleeble 3800-as termomechanikus szimulátoron. A szükséges anyagjellemzők meghatározásához természetesen módszertani fejlesztésre is szükség van. A kidolgozott mérési eljárások birtokában a Dunaújvárosi Főiskola képessé válik más, acélok melegalakításával (pl. süllyesztékes kovácsolással) foglalkozó üzemek számára is szolgáltatni a szükséges anyagjellemzőket. A projekt során létrejövő adatbázis önálló termékként is értékesíthető lesz. Az ultrafinom szemcseméretű acélcsőanyagok iránti kereslet az Európai Unió illetve hazánk olajjal és/vagy földgázzal való biztonságos ellátása miatt kiemelt jelentőségű. Az ISD Dunaferr Zrt-nél, mint az acél lapostermékek kizárólagos hazai előállítójánál már jelentős eredményeket értek el ezen a fejlesztési területen. 12 mm lemezvastagságig a műszaki előírásokat teljesítik. Az ennél vastagabb csőanyagok előállítása további fejlesztőmunkát igényel. Az DUNAFERR részéről a kérdés a következőképpen tevődik fel: az acél összetételét, az öntési és meleghengerlési körülményeket kell-e változtatni ahhoz, hogy a kitűzött műszaki cél teljesüljön. A Dunaújvárosi Főiskola a felvetett kérdésre 74 000129

– az üzemi szakemberekkel való szoros együttműködésben és a projekt külföldi résztvevőinek tapasztalatait figyelembe véve – fizikai és matematikai szimulációval és fémtani vizsgálatokkal működik közre a keresett megoldás kutatás-fejlesztés alapú kidolgozásához. Ahogy a finomszemcsés szerkezeti acélok megjelenése szinte szükségszerűen magával hozta az ultrafinom szemcseméretű acélok kifejlesztésének igényét és lehetőségét, napjainkban ugyanez az összefüggés mutatható ki az ultrafinom és a nanoszemcsés anyagok tekintetében. A nanoszemcsés anyagok iránti érdeklődés, kereslet oka nyilvánvaló: az anyagok mechanikai jellemzőinek döntő része a szemcseméret függvénye, és egy bizonyos értéket átlépve, a nagyobb szemcseméretű tartományban érvényesülő mechanizmusokat más mechanizmusok váltják fel, és így alapvetően új tulajdonság-együttesű anyagokat kapunk. A pályázati munka során olyan nanotechnológiai eljárásokat dolgozunk ki, amelyekkel tömbi, további vizsgálatokra alkalmas méretű mintadarabokat lehet elállítani. Ilyen nanoszerkezetű minták – különösen vasalapú ötvözetekből készítettek – igen keresettek a KF szférában, áruk gyakran a nemesfémekével vetekszik. Egy ilyen jellegű szolgáltatás megvalósulásával a Dunaújvárosi Főiskola kulcspozícióba kerül, és a kereslet kielégítése kapcsán számos K+F partnerrel kerül kapcsolatba. A tömbi nanoszerkezetű vasalapú ötvözetek előállítására unikális lehetőséget jelent a projekt során üzembe helyezendő MAXSTRAIN egység. A nanoszerkezetű anyagok bottom up technológián alapuló eljárása új kutatási irányt jelent hazánkban. A képlékeny alakváltozás során elérhetőnél legalább egy nagyságrenddel kisebb, néhány, vagy néhány tíz nanométer méretű acél nanorészecskék közvetlen előállítására és jellemzésére, valamint az ezekből felépített rétegek, mint modellrendszerek szerkezetének és makroszkópikus tulajdonságainak feltérképezésére irányuló prekompetitiv alapkutatás azzal, hogy lehetőséget ad annak kísérleti ellenőrzésére, hogyan változnak az anyagtulajdonságok az építőelemek jelentős méretcsökkenése során, szervesen egészíti ki a nagyobb mérettartományra érvényes eredményeket. Az acélok tulajdonságaiban a szemcseméret csökkentése hatására létrejövő változások felderítése mind tudományos értelemben, mind gyakorlati szempontból komoly kihívás. A tulajdonságok méretfüggésére vonatkozó eredmények kiemelkedő jelentőségét az adja, hogy ezekre alapozva dolgozhatók ki új, az eddigieknél jobb, tökéletesebb tulajdonságokkal rendelkező termékek előállítását lehetővé tevő technológiák. Mai tudásunk alapján a tömbi acélokban képlékeny alakváltozással kialakítható minimális szemcseméretek a néhány száz nanométeres tartományba esnek. Az anyag néhány, vagy néhány tíz nanométeres mérettartománybeli viselkedésének feltérképezésére más megközelítést javaslunk. Ez a bottom-up tipusú közelítés tervezett méretű – a képlékeny alakváltozás során elérhetőnél legalább egy nagyságrenddel kisebb – acél nanorészecskék közvetlen előállítását, ezek, és az ezekből felépített rétegek, mint modellrendszerek szerkezetének és makroszkópikus tulajdonságainak kísérleti meghatározását tűzi ki célul. Ez a prekompetitiv alapkutatás annak a kérdésnek a megválaszolásával, hogy hogyan változnak az anyagtulajdonságok az építőelemek jelentős méretcsökkenése során, szervesen egészítené ki a nagyobb mérettartományra érvényes eredményeket. Anyagok felületének szikrakisülésekkel való nemesítése mind mechanikai, mind kémiai, és mind optikai szempontból című altéma segítségével nemzetközileg is elismert eredményekre juthatunk, amelyeknek közvetlen gyakorlati eredménye is lesz, s másképpen elő nem állítható felületeket kaphatunk. Hazánkban ezen a területen kisebb a kutatók érdeklődése, ugyanakkor a szakma számára egy különlegesen színezett rozsdamentes felület jelentős piaci szegmens megszerzését jelentheti, sőt új pici lehetőségeket teremt, különösen akkor, ha sikerül nyomtatott felületnek megfelelő hatást is elérni, ami a célok egyike. Anyagok felületének tisztítása mechanikai és biológiai, sterilizálási és fertőtlenítési céllal. Ilyen módon olyan felületeket is sterilizálhatunk, amelyeket másként nem lehet, s ezzel új eszközök kialakítására is lehetőség lesz. A szakirodalomban ez a terület erősen fejlődőben van, komoly a nemzetközi érdeklődés. A megfelelő eredmények elérése olyan eszközök olcsó 75 000130

sterilizálását is jelenheti, amelyek esetében ezt a költségek nem engedték meg. Ezzel a felhasználó (pl. növénynemesítő, húsfeldolgozó, stb.) komoly piaci előnyökhöz juthat. Kohászati és egyéb technológiák által kibocsátott gáznemű levegőszennyezők elbontása gyors villamos impulzusokkal generált korona kisülések segítségével jelentős irodalommal rendelkező, a kutatócsoport által sikerrel gyakorolt téma, melynek jelentősége növekszik. A kutatás nemzetközi együttműködés keretében folyik mind a Tanszéken, mind Japánban a Tókió Egyetemen. A technológia jelentős árverseny előnyben van a többi eljárással szemben, elegendő ha a szlektív katalitikus redukció költségeivel hasonlítjuk össze. Kohászati és egyéb éghető hulladékok égéshőjének meghatározása, valamint az égetés során felszabaduló gázok elemzése, lebontásuk, eliminálásuk technológiájának meghatározása témával komoly kutatási bázist hozunk létre, s egy a hazai és nemzetközi hulladék és biomassza égető közösségben egy jelentős űrt töltünk be, mivel egy helyen találkozik a több különböző szakértelem és technikai lehetőség. A talajok biológiai vizsgálata, biológiai remediálása különösen jelentős eredményekkel járhat különösen erősen szennyezett talajok esetében is. A kutatócsoport komoly nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik. A kidolgozandó eljárás rendkívül újnak számít, komoly érdeklődés mutatkozik iránta. Az egyes szennyezőanyagok környezetvédelmi határértékeit illetően nincs egységes gyakorlat az Európai tagországok között, mivel azokat számos technológiai, környezeti, de társadalmi és a szociális tényezők is befolyásolják. Az adott ipari folyamatra, vagy a dunaújvárosi környezetre vonatkozó információk lényegesen segíthetik a pontosabb tényfeltárást és a megfelelő intézkedések megtételét. Napjainkra a környezeti hatásértékeléseket is segítik az informatikai eszközök, a folyamatok előre-becslésével pedig megelőzhetők azok a visszafordíthatatlan környezeti katasztrófák, amelyekre a világ iparilag fejlett országaiban igen sok negatív példa akad. Az új, az adott térséghez, régióhoz igazított határérték-rendszer kialakítása fenntartható termelés fontos kritériuma.

2.2.2.2 Kínálat A Közép-Dunántúli Régió a rendszerváltással járó gazdasági társadalmi megrázkódtatást nem csupán túlélte, hanem a „nyertesek" közé tudta magát felküzdeni. Eredményeit mindenekelőtt kedvező természeti és földrajzi adottságainak (ezen belül a közép-európai fejlődési zónák, illetve innovációs tengelyek metszéspontjában való elhelyezkedése), infrastruktúrájának, termelési hagyományainak, termelési- és munkakultúrájának, a megfelelő mennyiségben és minőségben rendelkezésre álló munkaerőnek köszönheti. Az eddigi sikerek kulcsa azonban mindenekelőtt abban a tágan értelmezett innovációs készségben ragadható meg, amellyel a régió mozgósítani tudta belső megújulási potenciálját, s válaszolni tudott a nemzetközi gazdasági és társadalmi folyamatok által generált kihívásokra.

Régió

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

Közép-Magyarország

710

802

861

967

998

1199

1218

1232

Közép-Dunántúl:

64

80

76

101

161

158

170

174

Fejér

20

21

22

21

41

45

53

49

Komárom-Esztergom

2

15

9

21

25

25

25

25

Veszprém

42

44

45

59

95

88

92

100

Nyugat-Dunántúl

109

142

128

155

146

150

162

163

Dél-Dunántúl

125

154

145

164

130

195

191

190

Észak-Magyarország

101

118

104

109

110

118

136

144

76 000131

Régió

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

Észak-Alföld

162

187

219

190

248

250

256

285

Dél-Alföld

190

196

192

201

227

267

293

282

Magyarország

1461

1679

1725

1887

2020

2337

2426

2470

A kutatóhelyek számának alakulása régiónként, 1996-2003 (Forrás: KSH, 2005.)

Régió

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003


9750

13193

11135

12809

12566

12811

12541

11782

Közép-Dunántúl

658

854

619

919

1288

1472

1750

1326

Fejér

195

344

174

194

384

423

472

426

9

42

27

78

111

110

102

136

Veszprém

454

468

418

647

793

939

1176

764

Nyugat-Dunántúl

796

1215

1763

1710

1251

1344

1435

1360

Dél-Dunántúl

925

1008

937

1114

1389

1424

1294

1330


1010

905

899

832

909

903

1073

1325

Észak-Alföld

1559

1683

1780

1764

1923

1980

1933

2063

Dél-Alföld

1365

1517

1591

1796

1760

1912

2202

2186

Magyarország

16063

20375

18724

20944

21086

21846

22228

21372

Komárom Esztergom

A kutatási témák, illetve fejlesztési feladatok számának alakulása régiónként 1996-2003 (Forrás: KSH, 2005.)

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

346

425

354

357

304

345

752

636

618

582

567

5

34

30

44

57

99

109

112

110

173

184

Veszprém megye

241

460

522

536

519

533

602

604

601

493

455

Közép-Dunántúl

592

919

906

937

880

977

1463

1352

1329

1248

1206

22008

19585

19776

20758

20315

21329

23534

22942

23703

23311

22826

Fejér megye Komárom-Esztergom megye

Magyarország

A K+F-ben foglalkoztatottak számának alakulása 1994-2004 (Forrás: KSH, 2005.)

A Közép-Dunántúli Régiónak rendkívül alacsony a részesedése az ország kutatás-fejlesztési tevékenységéből, összehasonlítva társadalmi-gazdasági súlyával, különösen ha a régiónak az ország gazdaságában betöltött szerepét tekintjük (exporttevékenységben, külföldi tőke fogadásában, stb.). Ugyanakkor e téren az elmúlt öt-hat évben pozitív tendenciáknak lehetünk a tanú, ha a kutatásfejlesztés mutatóit kísérjük figyelemmel. 1998-ban még egyértelműen a Közép-dunántúli régió volt az ország hét tervezési-statisztikai régiója közül az utolsó, akár a kutatóhelyek számát, akár a kutatásfejlesztés területén foglalkoztatottak számát, vagy a művelt kutatási témák számát vesszük alapul. Mára a Közép-Dunántúl K+F tevékenységének fejlődését jelzi, hogy a kutatóhelyek, valamint a K+F területén foglalkoztatottak számát tekintve, hasonlóan a tudomány doktora címmel rendelkező kutatók arányához, az Észak-Magyarországi és a Nyugat-Dunántúli régiót is megelőzte, míg a kutatási témák számát illetően a Dél-Dunántúlt is maga mögött tudhatja. Az egyértelmű fejlődést a 2004. esztendőben kisebb visszaesés jellemezte, a fejlesztési stratégia ez irányú erősítése e tendenciával is indokolható. 77 000132

A régióban a kutatóhelyek egyértelműen a felsőoktatási intézményekben koncentrálódnak, azon belül is elsősorban a Pannon Egyetem játszik kiemelkedő szerepet. A felsőoktatási intézmények mellett a Közép-dunántúli régió viszont összesen csak három akadémiai kutatóintézettel büszkélkedhet, melyek közül azonban a gazdasági szféra számára közvetlenül hasznosítható akár piaci termékekben is megnyilvánuló alapkutatásokat egyedül a martonvásári Mezőgazdasági Kutató Intézetben folytatnak, míg a tihanyi Limnológiai Kutatóintézet tevékenysége jóval speciálisabb területet takar, a Székesfehérváron működő RKK NYUTI Közép-dunántúli Kutatócsoport pedig társadalomtudományi kutatásokat végez. Az ipari kutatóhelyek száma a régióban továbbra is alacsonynak tekinthető, ráadásul ezek az ipari kutatóhelyek döntően a régióban működő nagyvállalatokhoz kötődnek, míg a térség kis- és középvállalati szektorában e területen az elmúlt évtizedben nem nagyon történt előrelépés. A problémát tovább növeli, hogy a globális és lokális gazdaság és a kutatás-fejlesztési szervezetek, valamint a nagyvállalatok és a KKV szektor közötti kapcsolat ad hoc jellegű, esetleges, és rendkívül hiányos, ami nagymértékben gátolja a termék- és szolgáltatásfejlesztést, valamint a K+F kapacitások bővítését. Komoly probléma, hogy a helyi gazdaság és a K+F között gyakorlatilag nincs közvetlen kapcsolat, ezáltal az alkalmazott kutatáson alapuló innovációs láncok kialakulása elenyésző.

A K+F beruházások területi megoszlása régiónként, 2003 (Forrás: KSH)

A kutatás-fejlesztéshez kapcsolódó beruházások nagyságát tekintve a Közép-dunántúli régió a harmadik helyet foglalja el az országban, ami alapján megállapítható, hogy a K+F beruházások nem elsősorban a nagy egyetemi és kutatóintézeti kapacitásokhoz köthetőek, inkább a tőkebefektetések határozzák meg területi eloszlásukat. A beruházások nagy része vélhetően az ipari kutatási és fejlesztési infrastruktúra fejlesztésére irányul, ugyanakkor a K+F ráfordítások GDP-hez viszonyított arányát tekintve a régió (0,59% 2003-ban) rendkívüli mértékben elmarad az Európai Uniós értékektől. A kutatás-fejlesztési ráfordítások esetében a létszámadatokhoz hasonló tendencia figyelhető meg. Míg a fővárosban költik el az ország K+F ráfordításainak kétharmadát (67%), addig a vidéki tudományos centrumok közül vezető helyen található mindösszesen Veszprém megye 2,4%-kal részesedik. A szektor részesedése tehát a GDP-ből rendkívül alacsony, a központi régiót (Budapest és Pest megye) követően, - attól egy nagyságrenddel leszakadva, a létszámadatokhoz hasonlóan kiemelkedik az egyes régiók közül az Észak- és a Dél-Alföld (9,7% ill. 8,2%). Az utolsó helyezett Észak-Magyarország (2,8%) előtt áll a Dél- és a Nyugat-Dunántúl (3,4% ill. 4,1%), valamint a Közép78 000133

Dunántúl térsége (4,8%). Általánosítható tapasztalat, hogy Magyarországon nem a kis- és középvállalatok alkotják a kutatás-fejlesztés bázisát, hanem a nagyvállalatok. Ezt támasztja alá a vállalkozási kutató-fejlesztő helyek régióbeli listája is: •

Ajkai Aluminiumipari Kft., Ajka;

•

Alcoa-Köfém Kft., Székesfehérvár;

•

Bakony Művek Alkatrészgyártó Rt., Veszprém;

•

Bakonyi Bauxitbánya Kft., Tapolca;

•

Bakonyi Erőmű Rt., Ajka;

•

Biorex Kutató és Fejlesztő Rt., Veszprém;

•

Cerbona Élelmiszeripari és Kereskedelmi Rt., Székesfehérvár;

•

Continental Teves Kft., Veszprém;

•

Dunaferr Acélművek Kft., Dunaújváros;

•

Dunaferr Dunai Vasmű Rt., Dunaújváros;

•

Elekthermax Elektromos Készülékgyártó Rt., Pápa;

•

Fejértej Parmalat Tejipari Rt., Székesfehérvár;

•

Festo Kft., Veszprém;

•

Karsai Rt,. Székesfehérvár;

•

Móri Alkatrészgyártó Kft., Mór;

•

Magyar Alumimium Rt., Várpalota;

•

L&M Műszaki Vállalkozói Iroda Kft., Veszprém;

•

Metcons Kutató, Fejlesztő és Tanácsadó Kft., Dunaújváros;

•

Nitroil Vegyipari Termelő-Fejlesztő Rt., Várpalota;

•

Nitrokémia Vegyipari Rt., Balatonfűzfő;

•

Sonomark Ultrahangtechnikai és Szolgáltató Kft., Esztergom;

•

Toxikológiai Kutató Központ Kft., Veszprém;

•

Valeo Kft., Veszprém;

•

Vekor Korrózióvédelmi, Analítikai Kft., Veszprém;

•

Victoria Hungarica 21 Szolgáltató Kft., Pápa;

•

Visteon Hungary Kft., Székesfehérvár;

•

Zoltek Magyar Viscosa Rt. Nyergesújfalu

Az innovációs igényeket ugyancsak előtérbe helyezi a Bécs-Budapest nagyrégióban elhelyezkedő, több innovációs centrumot, növekedési központot magába foglaló innovációs terület kiépülése (Székesfehérvár, Mór, Várpalota, Veszprém, Ajka, Esztergom, Tatabánya, Komárom, Dunaújváros, Pápa, Bicske és Bábolna).

év

1994 1995 1996 1997

felső oktatási intézmények hallgatói összes ebből nappali

13286

9718

dolgozói létszám összes

1646

ráfordítás MFt

ebből tudományos kutató, fejlesztő

822

3935

79 000134

felső oktatási intézmények hallgatói összes ebből nappali

év

1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004

16946 18762 18762 21355 19472 20718 20679

10828 11430 11430 13409 13539 13844 13865

dolgozói létszám összes

ráfordítás MFt

ebből tudományos kutató, fejlesztő

1901 2080 2546 2473 2615 2705

936 1059 1437 1513 1599 1753 1992

3559 3388 5259 8023 10903 10363 10820

Felsőoktatási intézmények hallgatói és dolgozói sajátosságai a Közép-Dunántúlon 1997-2004. (Forrás: KSH, 2005)

A Közép-Dunántúlon a felsőoktatási intézmények súlya lényegesen elmarad az ország többi régióétól. Egyedüli jelentős felsőoktatási és kutatási bázisa a Pannon Egyetem, amely azonban még ma sem képes regionális campusként funkcionálni. Ehhez párosul egy rendkívül széttagolt felsőoktatási rendszer, amelyben az egyetem mellett található egy állami főiskola, két alapítványi formában működő főiskola, két régión kívüli egyetemhez kapcsolódó főiskolai képzés, valamint három egyházi felsőoktatási intézmény. A felsőoktatási intézmények egy része mindössze egy évtizedes múlttal, vagy néhány éves önállósággal rendelkezik. A régió a felsőoktatási hallgatók számát tekintve elmarad a nagy egyetemi központokkal rendelkező térségektől. A régió felsőoktatási képzési kínálatában meghatározó szerepe van a társadalomtudományi és a műszaki képzéseknek, néhány területen továbbra is hiányos. Az új intézményeknek és szakoknak köszönhetően a régióban jelentős mértékben nőtt az oktatók, és a tudományos fokozattal rendelkezők száma, ami nem csak a felsőoktatás színvonalának növekedése, hanem a mozgósítható kutatási-fejlesztési kapacitások bővülése miatt is fontos tényező, azonban még így is elmarad. A Régió felsőoktatási intézményei az alábbiak: •

Pannon Egyetem;

•

Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Főiskolai Kar;

•

Dunaújvárosi Főiskola;

•

Kodolányi János Főiskola;

•

Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar Számítógéptechnikai Intézete;

•

Modern Üzleti Tudományok Főiskolája;

•

Vitéz János Római Katolikus Tanárképző Főiskola;

•

Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola;

•

Pápai Református Teológia

A régióban működő főiskolák és egyetemek kutatóintézeti háttere gyengének mondható. Egyedül a Pannon Egyetem rendelkezik komolyabb kutatóintézeti háttérrel. A régió felsőoktatási rendszerére jellemző, hogy a különböző intézmények közötti együttműködési kapcsolatok esetlegesek. Egyfelől eltér az állami, illetve az alapítványi formában működő intézmények működése, illetve egyes intézmények székhelye a régión kívül található, ami jelentős mértékben csökkentheti az együttműködési készséget.

80 000135

Régió

Tudomány doktora

PhD

1070

5205

Közép-Dunántúl

73

389

Fejér megye

18

113

Komárom-Esztergom megye

3

22

Veszprém megye

52

254

Nyugat-Dunántúl

56

353

Dél-Dunántúl

157

483


69

542

Észak-Alföld

180

975

Dél-Alföld

169

889

Magyarország

1774

8836


A tudományos fokozattal rendelkezők területi megoszlása régiónként, 2003 (Forrás: KSH, 2005)

A felsőoktatás hatékonyságát alapvetően meghatározza az oktatók képzettsége. Ebben a tekintetben, az utóbbi években pozitív tendencia érezhető, ugyanis az új intézményeknek és az újonnan beindított szakoknak köszönhetően nőtt az oktatók száma, és ezzel párhuzamosan a tudományos fokozattal rendelkezők száma is. Ez nem csak a felsőoktatás színvonalának növelése, hanem a mozgósítható kutatási-fejlesztési kapacitások növekedése miatt is fontos innovációt gerjesztő tényező. A tudományos fokozattal rendelkezők regionális eloszlását mutatja a 4. ábra. A növekedés ellenére a tudományos fokozattal rendelkezők 1000 főre vetített száma még mindig igen alacsony, nem éri el a 0,4 főt. Ennél a hét régió közül csak Nyugat-Dunántúlon és ÉszakMagyarországon mérhetőek alacsonyabb értékek. A legmagasabb értékkel a Közép-magyarországi régió bír, amelyet a nagy felsőoktatási centrumok (Dél-Alföld, Észak-Alföld és Dél-Dunántúl) követnek. Ugyanakkor pozitívumként értékelhető, hogy szűkebb térségükben a felsőoktatási intézmények gyakran működnek együtt a vállalkozásfejlesztés területén működő szereplőkkel (inkubátorházak, innovációs központok, kamarák, vállalkozásfejlesztési alapítványok). A Közép-dunántúli régióban a felsőoktatási és kutatóintézetek mellett a regionális innováció kínálati oldalának másik csoportját azok a szervezetek alkotják, amelyek speciális szolgáltatásaik révén részt vesznek az innovatív ötletek megvalósulásában, az új vállalkozások létrehozásban, a vállalkozások versenyképességének javításában. Általános megállapítható, hogy a Közép-dunántúli régióban a regionális innovációs rendszer kínálati oldala túlságosan szétaprózott, a vállalkozások, illetve a vállalkozni szándékozó magánszemélyek számára túlságosan sok szervezet próbál meg valamilyen segítséget, szolgáltatást, képzési programot, tanácsadást nyújtani. A régióban működő intézmények és szervezetek tevékenységében ráadásul igen jelentős mértékű átfedések tapasztalhatók, a feladatkörök nincsenek pontosan elhatárolva, több szervezetnél tapasztalható, hogy a megszerezhető források függvényében, néha ad-hoc jelleggel vállalkozik különböző feladatok ellátására. Ugyanakkor pedig szomorú tapasztalat, hogy vannak olyan támogatási eszközök, konstrukciók, szolgáltatás típusok, amelyek elérése a régióban működő vállalkozások számára vagy teljes mértékben lehetetlen, vagy csak rendkívül korlátozottan hozzáférhető.

81 000136

A régióban több mint 20 olyan szervezet, vagy intézmény található, amely valamilyen jellegű képzést kínál vállalkozásokkal, vállalkozások vezetésével kapcsolatos témakörben. A számos felsőoktatási intézmény mellett vállalkozási képzésben részt vesznek többek között a régióban található inkubátorházak, a megyei vállalkozásfejlesztési alapítványok, a kereskedelmi és iparkamarák, az agrárkamarák, illetve a MTESZ helyi szervezetei is. Ugyancsak széles azon szervezetek köre, amelyek ületi tervezéshez kapcsolódó tanácsadással állnak ügyfeleik rendelkezésére. Legalább 10 szervezet nyújt segítséget különböző gazdasági szolgáltatásokkal (pl. adótanácsadás, jogi tanácsadás, marketing és kommunikációs tanácsadás, számviteli tanácsadás), valamint üzleti kapcsolatépítésben adott segítséggel, távoktatási programokkal. Jóval kisebb azonban azon szervezetek száma, amelyek vagy a vállalkozások által megvalósítani kívánt ötletek, finanszírozásában tudnak segítséget nyújtani, míg a kockázati tőke, magvető tőke, illetve a magvető tőke előtti szakaszban lévő vállalkozások számára nyújtott szolgáltatásokból pedig kifejezetten hiány tapasztalható a régióban, nem beszélve az üzleti angyal szolgáltatásról. Hasonlóan, szinte alig akad olyan szervezet, amelyik feladatának tekintené az új, piacképes ötletek felkutatását, felderítését és azt követően annak megvalósításához nyújtandó különböző szolgáltatások nyújtását. A magasabb szintű szolgáltatások, pl. mentoring, faktoring, szabadalmi jogokkal, szellemi jogokkal kapcsolatos kérdések ugyancsak szinte teljes mértékben hiányoznak a régióból. Az ipari parkok többsége nem tartja szükségesnek a parkban és a térségben működő vállalkozások innovációs tevékenységét segítő intézményrendszer parkon belüli kialakítását. Az innovációs szolgáltatások jelenleg a parkokban vagy teljesen hiányoznak, vagy csak elvétve fordulnak elő. Elsősorban a vállalkozások pályázati tevékenységének, és a K+F együttműködések segítésének lehet a jövőben komolyabb súlya e tekintetben. A szolgáltatásokhoz hasonlóan az innovációs intézmények jelenléte is minimális a parkok többségében. Elsősorban inkubátorházak, és K+F orientált vállalkozások megjelenésére lehet számtani a jövőben. A kapcsolatelemzés eredményeként megállapítható, hogy a közép-dunántúli térség gazdasági fejlődésében, innovációs potenciáljának a növelésében kisebb-nagyobb szerepet játszó kiszolgáló, szolgáltató, segítő intézmények hálózatába nem integrálódtak be megfelelően az ipari parkok (kivételt a vállalkozásfejlesztési szervezetek és a felsőoktatási intézmények jelentenek). A regionális innovációs rendszer egyik gyenge pontja a kínálati oldali szereplők munkájában tapasztalható átfedés, ami a gyenge kommunikáció, és a hiányos együttműködési kapcsolatok miatt viszonylag alacsony hatékonyságú szolgáltatások nyújtását teszi lehetővé. Az megfelelő intenzitású együttműködés az innovatív, vagy legalábbis komoly K+F kapacitásokkal rendelkező nagyvállalatok és a kisvállalkozások között éppúgy jellemző, mint a felsőoktatási és kutatóintézetek és a gazdasági szféra, vagy a régióban működő kínálat oldali szereplők között - eltekintve természetesen néhány igen kedvező eredményeket mutató közös kezdeményezéstől. A részben piaci okokra visszavezethető, egymástól elszigetelten történő működés eredményeként innovációs katalizáló szerepük általában meghatározott partnerekhez kötött, regionális hatásuk kevéssé érzékelhető. A regionális innovációs rendszer kínálati szereplőinek egyik legfontosabb problémája a folyamatos finanszírozási problémákból adódik, ami nagymértékben csökkenti mindennapi tevékenységük hatékonyságát, szolgáltatásaik minőségét. Nem rendelkeznek egységes finanszírozási háttérrel, a pályázati rendszerek, és a központi alapokból megszerezhető források kiszámíthatatlanok, míg a szervezeteket létrehozó tulajdonosi kör - saját pénzügyi problémái miatt - ugyancsak nem képes fenntartani ezen szervezeteket. Mindazonáltal természetesen vannak a régióban ígéretes - általában szélesebb körű együttműködésen alapuló - innovációs kezdeményezései is. Így igen szoros kapcsolatot tart fenn egymással a régióban működő „virtuális" Innovációs Ügynökség. Szintén példaértékű az 82 000137

inkubátorházak együttműködése, amelyek közös projekteket valósítanak meg (pl. közös távoktatási program kidolgozása, internetes megjelenés stb.). Hasonlóan a vállalkozások információval való ellátást szolgálja a több szereplő által kezdeményezett vállalkozói portál, illetve a közép-dunántúli regionális K+F portál. A kutatás-fejlesztés és a gazdasági mind szorosabb kapcsolatának megteremtésére, az eredmények minél gyorsabb átültetésére törekszik a Pannon Egyetemen az elmúlt években létrehozott Kutatási és Technológiai Központ, valamint a Vegyipari Kooperációs Kutatási Központ is. Mindenképpen pozitív az a tény is, hogy a régióban megindult - a sikeres nyugateurópai és amerikai példákhoz hasonlóan - a tudásparkok kialakítása. Az egyik ilyen fejlesztés a Talentis program keretében a Zsámbéki-medencébe tervezett tudásközpont, melyhez 20 év alatt közel 12 milliárd eurós beruházás szükséges és a 200 hektáros Technopolis tudományosipari park fejlesztése Székesfehérváron, melynek megvalósítása és működtetése Székesfehérvár és a régió gazdasági, humán és fejlett technológiai erőforrásainak hatásait egyesíti. Innovatív együttműködések tekintetében előremutató, ígéretes a régió egészének versenyképességét erősítő növekedési társközpontoknak (Székesfehérvár, Veszprém) és decentrumoknak (Tatabánya, Dunaújváros) ún. nagyvárosi tetraéderként policentrikus hálózati együttműködése.

2.2.3

A projekt szükségességét alátámasztó probléma és/vagy stratégiai irány bemutatása

A projekt szükségességét indokoló probléma feltárásához a Dunaújvárosi Főiskolán a kutatásszervezés, a infrastruktúra és a kutatási kapcsolatrendszer tekintetében SWOT elemzést végeztünk. Az elemzés eredményeiből értelemszerűen csak a feltárt problémákra utalunk. Azt vizsgáltuk alapvetően, hogy az innovációs lánc egyes elemei milyen mértékben és milyen színvonalon állnak a Főiskola távlati kutatási és oktatási feladatainak, valamint a régió innovációs igényeinek megoldásához rendelkezésünkre. Az elemzés kimutatta, hogy lényegében az innovációs lánc minden egyes eleme megtalálható a régióban. Problematikus ugyanakkor az innovációs folyamatban résztvevő vállalatok, intézmények és kutatócsoportok együttműködésének kiegyensúlyozottsága. Azt is megállapíthattuk, hogy a humán erőforrás tekintetében is hiányosságok tapasztalhatók, melynek alapvető oka, hogy bizonyos, a fejlett országokban járatos technológiákkal kapcsolatban saját közvetlen tapasztalatok nem állnak rendelkezésre. Mindezeket a hiányosságokat csak egy koncentráltan működő, komoly elméleti és gyakorlati tapasztalatokkal bíró kollégákból álló kutatócsoport képes fokozatosan megszüntetni. Ebben a tevékenységben kitüntetett szerep jut a tervezett kutatócsoport külföldi, nemzetközileg is elismert tagjainak. A projekt stratégiai irányát az elmúlt években végzett nemzeti és Európai Uniós kutatási tapasztalatai alapján határoztuk meg. Stratégiánk lényege az a felismerés, hogy a kutatási feladat megoldásához első lépésként ki kell dolgozni a vizsgált anyagtudományi vagy gyártási folyamat számítógépes szoftverét, amelyben koncentráltan jelenik meg a szimulált folyamatokkal kapcsolatos összes matematikailag is leírható ismeret. A számítógépes szoftver birtokában számos futtatási próbálkozás segítségével lehet meghatározni azt a technológiai utat, amely elvezet az előírt tulajdonságú anyaghoz. A számítógépes szimuláció alapján kedvezőnek bizonyult variációt fizikai szimulációval kell ellenőrizni. Csak a matematikai és fizikai szimuláció eredményének összhangja esetén léphetünk tovább a kísérleti üzemi szintre, vagy folytathatunk üzemi gyártási kísérletet. Ezt a direkt modellezési stratégiát adott esetben inverz szimulációs módszerekkel fogjuk kiváltani. Az innovációs lánc egyes elemeinek elemzésekor azt is megállapítottuk – visszautalva a SWOT analízisünkre –, hogy a kutatási projekt megvalósításához szükséges infrastruktúra elemek kiemelkedően magas színvonalúak, különösen a fizikai szimulációs és fémtani vizsgáló eszközök. A Dunaújvárosi Főiskolán 2008 első negyedévében üzembe helyezett Gleeble 3800-as termomechanikus szimulátor a közép-európai térségben egyedülálló lehetőségeket teremt a fejlesztési 83 000138

feladatok megoldásához. Rendelkezésre áll a berendezés működtetéséhez szükséges magas kvalifikáltságú kezelőszemélyzet is, de a külföldi kollégák ezen a területen meglévő speciális ismeretei a berendezés hatékony működését nagymértékben elősegítik. A kutató-fejlesztő munka Dunaújvárosi Főiskolán meglévő infrastruktúra elemeit – hazai és nemzetközi együttműködés keretében – olyan nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő kísérleti hátteret biztosító laborok egészítik ki, mint a LASERLAB-EUROPE Laser Research Infrastructure hazai kutatóhelyeként a Szegedi Tudományegyetemen működő Nagyintenzitású Lézerlaboratórium. A projekt a nemzetközi szinten intenzív információcsere lehetőségének megteremtésével ideális keretet biztosíthat a résztvevők "szakmai továbbképzésére". A villamos kisülések és a talajtani és egyéb környezetvédelmi K+F területén a SWOT elemzésük azt mutatta ki, hogy a tudományos és technikai irányítás területén alapvetően rendelkezünk a szükséges személyiségekkel, de természetesen a nemzetközi kapcsolatainkat is figyelembe vettük, néhány külföldi kutatót is számításba vettünk. Jelentősen hiányzik azonban a kutatások folytatásához szükséges gárda, kutatók és segédszemélyzet.

2.2.4

Szakpolitikai háttér

A projektre vonatkozó jogszabályokat 2 nagyobb kategóriába sorolhatjuk: • Felsőoktatásra vonatkozó jogszabályok, mivel felsőoktatási intézmény a pályázó • A kutatás-fejlesztésre, az innovációra, valamint a pályázatokra és a pályázati pénzek felhasználására vonatkozó jogszabályok Felsőoktatásra vonatkozó jogszabályok • Törvények: − 2007. évi CVI. Törvény az állami vagyonról − 2007. évi CIV. törvény a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosításáról − 2007. évi CX. törvény a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény módosításáról − 2006. évi LXXIII. törvény felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosításáról − 2006. évi LXXXVI. törvény a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény módosításáról − 2005. évi CXXXIX. Törvény a felsőoktatásról − 2005. évi CXLVIII. törvény az oktatást érintő egyes törvények módosításáról − 2004. évi LX. törvény az egyes oktatási tárgyú, az oktatási jogok érvényesítésének elősegítését, valamint a felsőoktatási intézmény- és képzési rendszer fejlesztését szolgáló törvények módosításáról − 2003. évi XXIV. Törvény a közpénzek felhasználásával, a köztulajdon használatának nyilvánosságával, átláthatóbbá tételével és ellenőrzésének bővítésével összefüggő egyes törvények módosításáról − 2001. évi XCIX. Törvény a felsőoktatási képesítéseknek az európai régióban történő elismeréséről szóló, 1997. április 11-én, Lisszabonban aláírt Egyezmény kihirdetéséről − 2001. évi C. törvény a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről − 2000. évi XCVII. törvény a felsőoktatásról szóló törvény módosításáról − 2000. évi C. törvény a számvitelről − 1997. évi CXXXVI. törvény az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramokról − 1992. évi XXXVIII. Törvény az államháztartásról − 1992. évi XXXIII. Törvény a közalkalmazottak jogállásáról − 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről •

Kormányrendeletek: − 254/2007 (X.4.) Korm. Rendelet az állami vagyonnal való gazdálkodásról − 100/2007. (V. 8.) Korm. Rendelet a felsőoktatási intézmények képzési és fenntartási 84 000139

− − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − −

− − − −

•

normatíva alapján történő finanszírozásáról 51/2007. (III. 26.) Korm. Rendelet a felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről 237/2006. (XI. 27.) Korm. Rendelet a felsőoktatási intézmények felvételi eljárásairól 79/2006. (IV. 5.) Korm. rendelet a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról 69/2006(III.28.) Korm. rendelet a Magyar Akkreditációs Bizottságról 68/2006. (III. 28.) Korm. rendelet a Felsőoktatási és Tudományos Tanácsról 53/2006. (III. 14.) Korm. Rendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény felsőoktatásban való végrehajtásáról és a felsőoktatási intézményekben történő foglalkoztatás egyes kérdéseiről 15/2006.(IV.3.) OM rendelet az alap-és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről 51/2006.(III.14.) Korm. rendelet a Felsőoktatási Regisztrációs Központról és eljárásának részletes szabályairól 52/2006.(III.14.) Korm. rendelet a felsőoktatási intézmények képzési és fenntartási normatíva alapján történő finanszírozásáról szóló 8/2005.(I.19.) Korm. rendelet módosításáról 289/ 2005. (XII. 22.) Korm. rendelet a felsőoktatási alap- és mesterképzésről, valamint a szakindítás eljárási rendjéről 17/2005.(II.8.) Korm. rendelet a diákigazolványról 80/2004.(IV.19.) Korm. rendelet a felsőoktatási intézmények képzési és fenntartási normatíva alapján történő 2004.évi finanszírozásáról 193/2003. (XI.26.) Korm. rendelet a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről 275/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet a fejlesztési adókedvezményekről 246/2003.(XII.18.) Korm. rendelet a felsőoktatási intézmények felvételi eljárásainak általános szabályairól szóló 269/2000. (XII.26.) Korm. rendelet módosításáról 147/2002.(VI.29.) Korm. rendelet A Nemzetközi Ösztöndíj Fórumról,valamint a Magyar Ösztöndíj Bizottságról 77/2002.(IV.13.) Korm. rendelet A felsőoktatási alapképzési szakok képesítési követelményeinek kreditrendszerű képzéshez illeszkedő kiegészítéséről 51/2002.(III.26.) Korm. rendelet Az egyetemi és főiskolai hallgatók által fizetendő díjakról és térítésekről,valamint a részükre nyújtható egyes támogatásokról 157/2001.(IX.12.) Korm. rendelet A külföldiek magyarországi és a magyarok külföldi felsőfokú tanulmányainak egyes kérdéseiről 51/2001.(IV.3.) Korm. rendelet A doktori képzésről és a doktori fokozat szerzésről 269/2000.(XII.26.) Korm. rendelet A felsőoktatási intézmények felvételi eljárásainak általános szabályairól 200/2000.(XI.29.) Korm. rendelet A felsőoktatási tanulmányi pontrendszer (kreditrendszer) bevezetéséről és az intézményi kreditrendszerek egységes nyilvántartásáról 133/2000. (VII. 24.) Korm. rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és annak tagállamai közötti Társulási Tanács 2/2000. számú, a Magyar Köztársaságnak az oktatás és a szakképzés területein megvalósuló közösségi programokban történő részvétele módozatainak és feltételeinek elfogadásáról szóló határozata kihirdetéséről 209/1999.(XII.26.) Korm. rendelet A felsőoktatási intézmények karainak felsorolásáról 217/1998. (XII.30.) Korm. rendelet az államháztartás működési rendjéről 71/1998.(IV.8.) Korm. rendelet Az idegennyelv-tudást igazoló államilag elismert nyelvvizsgáztatás rendjéről és a nyelvvizsga-bizonyítványokról 45/1997.(III.12.) Korm. rendelet Az akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésről

OKM rendeletek: − 35/2007. (XI. 13.) OKM rendelet a 2001. évi C. törvény III. részének hatálya alá tartozó, végbizonyítványnak minősülő képzések és bizonyítványok felsorolásáról − 8/2006. (IX. 7.) OKM rendelet a felsőoktatási hatósági eljárási díjakról

85 000140

•

OM rendeletek: − 29/2002.(V.17.) OM rendelet a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányainak folytatásához szükséges esélyegyenlőséget biztosító feltételekről − 12/2001.(IV.28.) OM rendelet a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjrendszerről − 30/2000. (X. 11.) OM rendelet a közalkalmazottak jogállását érintő kérdésekről − 26/2000.(VII.31.) OM rendelet a külföldön kiállított, idegennyelv-tudást igazoló nyelvvizsga bizonyítványok Magyarországon történő honosításáról − 40/1999.(X.8.) OM rendelet az Oktatási Jogok Miniszteri Biztosa Hivatalának feladatairól és Működésének szabályairól − 30/1999.(VII.21.) OM rendelet az államilag elismert nyelvvizsga egységes követelményrendszeréről és annak felülvizsgálatáról,az akkreditációs eljárásról, valamint a nyelvvizsgadíjairól − 24/1999.(VI.25.) OM rendelet az oktatási miniszter által adományozható szakmai elismerésekről

•

Kormányhatározat: − 1077/2007. (X. 4.) Korm. határozat a 2008-ban a felsőoktatásba felvehető, államilag támogatott hallgatói létszámkeretről

A kutatás-fejlesztésre, az innovációra, valamint a pályázatokra és a pályázati pénzek felhasználására vonatkozó jogszabályok • Törvények: − 2004. évi CXXXIV. törvény a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról − 2003. évi XC. törvény a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról − 1999. évi LXXVI. Törvény a szerzői jogról − 1995. évi XXXIII. Törvény a találmányok szabadalmi jogáról •

•

Kormányrendeletek: − 146/2007. (VI. 26.) Korm. rendelet a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból nyújtott állami támogatások szabályairól − 255/2006. (XII. 8.) a 2007-2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának alapvető szabályairól és felelős intézményeiről − 281/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a 2007-2013. programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási és ellenőrzési rendszerek kialakításáról − 277/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatalról − 211/2006. (X. 20.) Korm. rendelet az EU Költségvetéséből 2007-től támogatandó egyedi projektek és komplex fejlesztések előkészítéséhez szükséges decentralizált forrás felhasználásáról − 198/2005. (IX. 22.) Korm. rendelet a közfinanszírozású támogatásban részesülő kutatás-fejlesztési és technológiai innovációs programok értékelése rendszeréről és tartalmi követelményeiről − 133/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap kezeléséről és felhasználásáról − 85/2004. (IV.19.) Korm. rendelet az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről MeHVM rendelet: − 22/2007. (VIII. 29.) MeHVM rendelet a Gazdaságfejlesztési Operatív Program K+F és innováció a versenyképességért prioritására és a Regionális Operatív Programok K+F és innováció tárgyú konstrukcióira rendelt források felhasználásának részletes szabályairól és a támogatás jogcímeiről − 16/2006 (XII. 28) MeHVM-PM együttes rendelete a 2007-13 időszak strukturális alapok és a Kohéziós Alap támogatása felhasználásának általános eljárási szabályairól 86 000141

•

NFGM rendelet: − 14/2008. (VIII. 19.) NFGM-PM együttes rendelet a 2007-2013 időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának általános eljárási szabályairól szóló 16/2006. (XII. 28.) MeHVM-PM együttes rendelet módosításáról

•

Kormányhatározatok: − 1023/2007. (IV. 5.) Korm. határozat a Kormány középtávú tudomány-, technológia- és innováció-politikai stratégiájáról − 1066/2007. (VIII. 29.) Korm. határozat a Kormány 2007-2010-re vonatkozó tudomány-, technológia- és innováció-politikai (TTI) intézkedési tervéről − 1089/2003. (IX. 4.) Korm. határozat a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló törvény koncepciójáról − 1103/2006. (X. 30.) Korm. határozat az Új Magyarország Fejlesztési Terv elfogadásáról

•

MM utasítás: − 104/1986. (Műv. K. 17.) MM utasítás a költségvetési gazdálkodási rend szerint működő kutatóhelyek gazdálkodási és érdekeltségi rendszeréről, valamint állami megbízásainak rendjéről szóló végrehajtásáról

•

Az Európai Közösség vonatkozó jogszabályai: − A Tanács 2006. július 11-i 1083/2006/EK rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alap az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről − A Bizottság 1828/2006/EK rendelete a 1083/2006/EK tanácsi rendelet végrehajtásának részletes szabályairól − Az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsának 2006. július 5-i 1080/2006/EK Rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és a 1783/1999 EK rendelet hatályon kívül helyezéséről. − 69/2001/EK Rendelet az EK- Szerződés 87. és 88. cikkének a csekély összegű (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról

2.3

A projekt indokoltságának összefoglalása

1. A tervezett kutatás-fejlesztés által érintett szakterületek A projekt az anyagtudomány, azon belül a műszaki vagy alkalmazott anyagtudomány és a környezetvédelem körébe tartozó feladatokat fogalmaz meg. E területek széles tartalmi spektrumán belül a K+F célkitűzés a szerkezeti anyagokban, elsősorban acélokban lejátszódó folyamatok matematikai (számítógépes) és fizikai szimulációjára, a nanoszerkezetű anyagok top-down, illetve bottom-up elvre épülő technikákkal történő létrehozására, valamint egy speciális, a szikrakisülésen alapuló felületnemesítési kérdéskörre, továbbá az ipari léptékű alkalmazásokat kísérő környezeti hatások számbavételére, tudatosítására és kezelésére koncentrál. Mindegyik terület, a matematikai és fizikai szimuláció, a nanotechnológia és a felületnemesítés (surface engineering) és a környezeti állapotfelmérés, vagy az ökotoxikológia napjaink meghatározó tudományterületei. Az anyag- és környezettudományi, valamint az ipari folyamatok matematikai szimulációja nélkül ma már elképzelhetetlen a piaci igényeket kielégítő szerkezeti vagy funkcionális anyagok előállítása, vagy az előállítás hatásainak a megfelelő értékelése és kezelése. A szoftverek

87 000142

megalkotása az anyagtudósok, anyag-, ill. környezetmérnökök és az informatikusok szoros együttműködését igényli, nemzeti és nemzetközi keretekben is. 2. A fejlesztés iránti igények A melegalakítás-technolóiai K+F témakör esetében megvalósuló szolgáltatás iránt közvetlen kereslet tapasztalható a fémipar területén. Az ISD DUNAFERR Zrt. a közeljövőben jelentősen növelni kívánja meleghengermű kapacitását és annak teljes kihasználását tűzte ki célul. A fejlesztések eredményeként a meleghengermű technológiája teljesen átalakul. Az új hengerlési technológiák megtervezéséhez az ISD DUNAFERR Zrt. a tulajdonában lévő HSMM (Hot Strip Mill Modell) szoftvert használja fel. A szoftvert a AISI (American Iron and Steel Institut) fejlesztette ki. A szoftver hatékony alkalmazásának feltétele a futtatáshoz szükséges anyagjellemzők (jellemző hőmérsékletek, alakváltozási sebességek stb.) meghatározása és ezek szolgáltatása egy-egy acélminőségre vonatkozóan. A szoftver segítségével a képlékenyalakítási technológiák tervezése, új anyagminőségek kifejlesztése felgyorsul és biztonságosabbá válik. Az ISD DUNAFERR Zrt-ben gyártott acélminőségekre nézve az alapvető anyagjellemzőket szisztematikus munkával, a hallgatók bevonásával határozzuk meg a Gleeble 3800-as termomechanikus szimulátoron. A szükséges anyagjellemzők meghatározásához természetesen módszertani fejlesztésre is szükség van. A kidolgozott mérési eljárások birtokában a Dunaújvárosi Főiskola képessé válik más, acélok melegalakításával (pl. süllyesztékes kovácsolással) foglalkozó üzemek számára is szolgáltatni a szükséges anyagjellemzőket. A projekt során létrejövő adatbázis önálló termékként is értékesíthető lesz. Az ultrafinom szemcseméretű acélcsőanyagok iránti kereslet az Európai Unió illetve hazánk olajjal és/vagy földgázzal való biztonságos ellátása miatt kiemelt jelentőségű. Az ISD Dunaferr Zrt-nél, mint az acél lapostermékek kizárólagos hazai előállítójánál már jelentős eredményeket értek el ezen a fejlesztési területen. 12 mm lemezvastagságig a műszaki előírásokat teljesítik. Az ennél vastagabb csőanyagok előállítása további fejlesztőmunkát igényel. Az DUNAFERR részéről a kérdés a következőképpen tevődik fel: az acél összetételét, az öntési és meleghengerlési körülményeket kelle változtatni ahhoz, hogy a kitűzött műszaki cél teljesüljön. A Dunaújvárosi Főiskola a felvetett kérdésre – az üzemi szakemberekkel való szoros együttműködésben és a projekt külföldi résztvevőinek tapasztalatait figyelembe véve – fizikai és matematikai szimulációval és fémtani vizsgálatokkal működik közre a keresett megoldás kutatás-fejlesztés alapú kidolgozásához. Ahogy a finomszemcsés szerkezeti acélok megjelenése szinte szükségszerűen magával hozta az ultrafinom szemcseméretű acélok kifejlesztésének igényét és lehetőségét, napjainkban ugyanez az összefüggés mutatható ki az ultrafinom és a nanoszemcsés anyagok tekintetében. A nanoszemcsés anyagok iránti érdeklődés, kereslet oka nyilvánvaló: az anyagok mechanikai jellemzőinek döntő része a szemcseméret függvénye, és egy bizonyos értéket átlépve, a nagyobb szemcseméretű tartományban érvényesülő mechanizmusokat más mechanizmusok váltják fel, és így alapvetően új tulajdonság-együttesű anyagokat kapunk. A pályázati munka során olyan nanotechnológiai eljárásokat dolgozunk ki, amelyekkel tömbi, további vizsgálatokra alkalmas méretű mintadarabokat lehet elállítani. Ilyen nanoszerkezetű minták – különösen vasalapú ötvözetekből készítettek – igen keresettek a KF szférában, áruk gyakran a nemesfémekével vetekszik. Egy ilyen jellegű szolgáltatás megvalósulásával a Dunaújvárosi Főiskola kulcspozícióba kerül, és a kereslet kielégítése kapcsán számos K+F partnerrel kerül kapcsolatba. A tömbi nanoszerkezetű vasalapú ötvözetek előállítására unikális lehetőséget jelent a projekt során üzembe helyezendő MAXSTRAIN egység. A nanoszerkezetű anyagok bottom up technológián alapuló eljárása új kutatási irányt jelent hazánkban. A képlékeny alakváltozás során elérhetőnél legalább egy nagyságrenddel kisebb, néhány, vagy néhány tíz nanométer méretű acél nanorészecskék közvetlen 88 000143

előállítására és jellemzésére, valamint az ezekből felépített rétegek, mint modellrendszerek szerkezetének és makroszkópikus tulajdonságainak feltérképezésére irányuló prekompetitiv alapkutatás azzal, hogy lehetőséget ad annak kísérleti ellenőrzésére, hogyan változnak az anyagtulajdonságok az építőelemek jelentős méretcsökkenése során, szervesen egészíti ki a nagyobb mérettartományra érvényes eredményeket. Az acélok tulajdonságaiban a szemcseméret csökkentése hatására létrejövő változások felderítése mind tudományos értelemben, mind gyakorlati szempontból komoly kihívás. A tulajdonságok méretfüggésére vonatkozó eredmények kiemelkedő jelentőségét az adja, hogy ezekre alapozva dolgozhatók ki új, az eddigieknél jobb, tökéletesebb tulajdonságokkal rendelkező termékek előállítását lehetővé tevő technológiák. Mai tudásunk alapján a tömbi acélokban képlékeny alakváltozással kialakítható minimális szemcseméretek a néhány száz nanométeres tartományba esnek. Az anyag néhány, vagy néhány tíz nanométeres mérettartománybeli viselkedésének feltérképezésére más megközelítést javaslunk. Ez a bottom-up tipusú közelítés tervezett méretű – a képlékeny alakváltozás során elérhetőnél legalább egy nagyságrenddel kisebb – acél nanorészecskék közvetlen előállítását, ezek, és az ezekből felépített rétegek, mint modellrendszerek szerkezetének és makroszkópikus tulajdonságainak kísérleti meghatározását tűzi ki célul. Ez a prekompetitiv alapkutatás annak a kérdésnek a megválaszolásával, hogy hogyan változnak az anyagtulajdonságok az építőelemek jelentős méretcsökkenése során, szervesen egészítené ki a nagyobb mérettartományra érvényes eredményeket. Anyagok felületének szikrakisülésekkel való nemesítése mind mechanikai, mind kémiai, és mind optikai szempontból című altéma segítségével nemzetközileg is elismert eredményekre juthatunk, amelyeknek közvetlen gyakorlati eredménye is lesz, s másképpen elő nem állítható felületeket kaphatunk. Hazánkban ezen a területen kisebb a kutatók érdeklődése, ugyanakkor a szakma számára egy különlegesen színezett rozsdamentes felület jelentős piaci szegmens megszerzését jelentheti, sőt új piaci lehetőségeket teremt, különösen akkor, ha sikerül nyomtatott felületnek megfelelő hatást is elérni, ami a célok egyike. Anyagok felületének tisztítása mechanikai és biológiai, sterilizálási és fertőtlenítési céllal. Ilyen módon olyan felületeket is sterilizálhatunk, amelyeket másként nem lehet, s ezzel új eszközök kialakítására is lehetőség lesz. A szakirodalomban ez a terület erősen fejlődőben van, komoly a nemzetközi érdeklődés. A megfelelő eredmények elérése olyan eszközök olcsó sterilizálását is jelenheti, amelyek esetében ezt a költségek nem engedték meg. Ezzel a felhasználó (pl. növénynemesítő, húsfeldolgozó, stb.) komoly piaci előnyökhöz juthat. Kohászati és egyéb technológiák által kibocsátott gáznemű levegőszennyezők elbontása gyors villamos impulzusokkal generált korona kisülések segítségével jelentős irodalommal rendelkező, a kutatócsoport által sikerrel gyakorolt téma, melynek jelentősége növekszik. A kutatás nemzetközi együttműködés keretében folyik mind a Tanszéken, mind Japánban a Tokió Egyetemen. A technológia jelentős árverseny előnyben van a többi eljárással szemben, elegendő ha a szelektív katalitikus redukció költségeivel hasonlítjuk össze. Kohászati és egyéb éghető hulladékok égéshőjének meghatározása, valamint az égetés során felszabaduló gázok elemzése, lebontásuk, eliminálásuk technológiájának meghatározása témával komoly kutatási bázist hozunk létre, s egy a hazai és nemzetközi hulladék és biomassza égető közösségben egy jelentős űrt töltünk be, mivel egy helyen találkozik a több különböző szakértelem és technikai lehetőség. A talajok biológiai vizsgálata, biológiai remediálása különösen jelentős eredményekkel járhat különösen erősen szennyezett talajok esetében is. A kutatócsoport komoly nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik. A kidolgozandó eljárás rendkívül újnak számít, komoly érdeklődés mutatkozik iránta. Az egyes szennyezőanyagok környezetvédelmi határértékeit illetően nincs egységes gyakorlat az Európai tagországok között, mivel azokat számos technológiai, környezeti, de társadalmi és a 89 000144

szociális tényezők is befolyásolják. Az adott ipari folyamatra, vagy a dunaújvárosi környezetre vonatkozó információk lényegesen segíthetik a pontosabb tényfeltárást és a megfelelő intézkedések megtételét. Napjainkra a környezeti hatásértékeléseket is segítik az informatikai eszközök, a folyamatok előre-becslésével pedig megelőzhetők azok a visszafordíthatatlan környezeti katasztrófák, amelyekre a világ iparilag fejlett országaiban igen sok negatív példa akad. Az új, az adott térséghez, régióhoz igazított határérték-rendszer kialakítása fenntartható termelés fontos kritériuma. 3. A fejlesztés szükségessége A projekt szükségességét indokoló probléma feltárásához a Dunaújvárosi Főiskolán a kutatásszervezés, a infrastruktúra és a kutatási kapcsolatrendszer tekintetében SWOT elemzést végeztünk. Az elemzés eredményeiből értelemszerűen csak a feltárt problémákra utalunk. Azt vizsgáltuk alapvetően, hogy az innovációs lánc egyes elemei milyen mértékben és milyen színvonalon állnak a Főiskola távlati kutatási és oktatási feladatainak, valamint a régió innovációs igényeinek megoldásához rendelkezésünkre. Az elemzés kimutatta, hogy lényegében az innovációs lánc minden egyes eleme megtalálható a régióban. Problematikus ugyanakkor az innovációs folyamatban résztvevő vállalatok, intézmények és kutatócsoportok együttműködésének kiegyensúlyozottsága. Azt is megállapíthattuk, hogy a humán erőforrás tekintetében is hiányosságok tapasztalhatók, melynek alapvető oka, hogy bizonyos, a fejlett országokban járatos technológiákkal kapcsolatban saját közvetlen tapasztalatok nem állnak rendelkezésre. Mindezeket a hiányosságokat csak egy koncentráltan működő, komoly elméleti és gyakorlati tapasztalatokkal bíró kollégákból álló kutatócsoport képes fokozatosan megszüntetni. Ebben a tevékenységben kitüntetett szerep jut a tervezett kutatócsoport külföldi, nemzetközileg is elismert tagjainak. A kutató-fejlesztő munka Dunaújvárosi Főiskolán meglévő infrastruktúra elemeit – hazai és nemzetközi együttműködés keretében – olyan nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő kísérleti hátteret biztosító laborok egészítik ki, mint a LASERLAB-EUROPE Laser Research Infrastructure hazai kutatóhelyeként a Szegedi Tudományegyetemen működő Nagyintenzitású Lézerlaboratórium. A projekt a nemzetközi szinten intenzív információcsere lehetőségének megteremtésével ideális keretet biztosíthat a résztvevők "szakmai továbbképzésére".

90 000145

3. A projekt céljai és tevékenységei 3.1

A projekt céljainak meghatározása

A projekt hosszú távú céljai: A Dunaújvárosi Főiskola (DF)és a Pannon Egyetem (PE) hosszú távú célja, hogy a felsőoktatás és a gazdaság kapcsolatának erősítése érdekében a két felsőoktatási intézményben folyó innovációs és kutatás-fejlesztési tevékenység támogatása révén hasznosítására képes technológia- és tudástranszfer szolgáltatások kiépítse, a felsőoktatási intézmények és a vállalkozások közötti együttműködés erősítése, a közösen elért K+F+I eredmények piacra jutásának és hasznosításának elősegítse. A projekt közvetlen céljai: Több tudományterületet (matematikai és fizikai szimuláció, nanotechnológia és a felületnemesítés (surface engineering), környezeti állapotfelmérés, ökotoxikológia) érintő komplex alapkutatási tevékenység végrehajtása, melynek keretében az alábbi kiemelt célok megvalósítására kerül majd sor: •


•


•


•


•


1. Komplex kutatási célok megvalósítása A projektben megfogalmazott kutatás-fejlesztési célok az alábbi területekre koncentrálódnak: a. A melegalakítási, elsősorban meleghengerlési technológia számítógépes modellezéséhez szükséges adatok szisztematikus meghatározása fizikai szimuláció segítségével. b. Ultrafinom vagy nanoszemcsés tömbi acélok kifejlesztése. c.

Acélok nanorészecskék formájában történő előállítása, vékonyrétegek épitése individuális nanorészecskékből, a nanorészecskék és a rétegek tulajdonságainak jellemzése.

d. Acél nanorészecskék előállítása mechanokémiai módszerrel. e. Fémek és egyéb szilárd anyagok felületi struktúrájának átalakítása villamos kisülések segítségével, valamint a kisülések alkalmazása az acélipar által generált környezetszennyezés eliminálására, illetve csökkentésére. f.

Gyártási, ill. ipari folyamatok során keletkező szennyezőanyagok környezeti hatásának az értékelése, a kapott monitoring és toxikológiai adatok megfelelő kezelése, azok feldolgozása, a folyamatok prediktív modelljeinek a kialakítása és a megfelelő környezet- és ember-egészségügyi következtetések levonása.

91 000146

2. Nemzetközi kutatás-fejlesztési tapasztalatok adaptációja A projekt kutatási céljainak megvalósítása érdekében 5 fő nemzetközileg elismert külföldi kutatót tervezünk bevonni (2 fő európai és 3 japán kutató), melynek révén a nemzetközi kutatás-fejlesztési tapasztalatok adaptációja is biztosítottá válik. 3. Új kutatási módszerek, tudományszervezési szemlélet és új kutatásmenedzsment kialakítása A külföldi kutatók bevonásával lehetőséget teremtünk az új kutatási módszerek, tudományszervezési szemlélet hazai meghonosítására, a kutatás-fejlesztési projektek menedzselésével összefüggő nemzetközi tapasztalatok hasznosítására. 4. Kutatói utánpótlás nevelése A kutatói utánpótlás biztosítása érdekében 2 Ph.D. és 2 főiskolai hallgató kerül bevonásra, akiknek lehetősége nyílik komplex több tudományágat felölelő kutatásban való részvételre, új kutatási módszerek, tudományszervezési szemlélet elsajátítására, valamint a kutatás-fejlesztési projektek menedzselésével összefüggő nemzetközi tapasztalatok megismerésére. 5. Felsőoktatás és a vállalkozások közötti K+F együttműködések számának és intenzitásának növelése A tervezett kutatási célok elérése érdekében több partner vállalkozást is be kívánunk vonni (pl. ISD DUNAFERR), amelyek a kutatási eredmények gyakorlati hasznosíthatóságával kapcsolatban folyamatos visszacsatolást biztosítanak, továbbá az egyes kutatási tevékenységek végrehajtásában aktívan közreműködnek. 6. A legfontosabb nemzetközi tudományos adatbázisokhoz való hozzáférés biztosítása A Dunaújvárosi Főiskola és a Pannon Egyetem a számukra jelenleg is elérhető tudományos adatbázisok körét a külföldi kutatók bevonása révén tervezik kibővíteni.

3.2

A fejlesztések célcsoportjai, az érintettek köre, a fejlesztések hatásterülete

A projekt alapvetően a vaskohászat középtávú műszaki fejlesztési céljait szolgálja, melynek eredményeképpen a termékkínálatban a nagy hozzáadott értékű termékek részaránya növekszik. A konkrét feladatok megoldása korszerű acél lapostermékek, elsősorban csőalapanyagok gyártástechnológiájának kidolgozására irányul. Így a projekt közvetlenül érinti az ISD DUNAFERR Zrt. fejlesztési tevékenységét, és ezen keresztül a mintegy 600–700 ezer tonnányi acél laposterméket felhasználó hazai feldolgozóipari ágazatot is. A projekt másik jellemző célcsoportja a K+F szférában található, hiszen a kidolgozandó és tömbi nanoszerkezetű anyagok előállítására szolgáló eljárások és önmagukban az ilyen anyagminták iránt igen élénk kereslet mutatkozik. A nanorészecskék közvetlen előállítását, és az ezekből felépített rétegek, mint modellrendszerek szerkezetének és makroszkópikus tulajdonságainak kísérleti meghatározását célul kitűző részprojekt prekompetitiv alapkutatás, amelynek eredménye eladható szellemi termék, technológia, nem kizárva eddig nem ismert tulajdonságokkal rendelkező, és így forintosítható értéket képviselő anyagminták előállításának lehetőségét. 92 000147

A szikrakisülésen alapuló felületnemesítő és felületmódosító technológiák iránt a hazai és külföldi KKV-k körében mutatkozik érdeklődés, mivel ez az eljárás viszonylag kis beruházási igényű, és a legváltozatosabb anyagtípusok felületkezelésére alkalmas. A biológiai felülettisztítás az orvosi műszeripar érdeklődésére tarthat számot. Az eredmények alkalmazása a növénynemesítők, húsüzemet üzemeltetők, élelmiszeripari géppel dolgozók munkáját teszi biztonságosabbá (s ezzel az EU-ban igen jelentős élelmiszerbiztonságot erősíti), olcsóbbá, és növelheti az exportpiaci versenyképességüket. A gázok lebontása elsősorban a nagy NO kibocsátók (szén és olajtüzelésű erőművek, kokszolómű) érdeklődésére tarthat számot, mert a környezetterhelési díjat (cca. 130Ft/kg kibocsátott NO) csökkenthetik vele jelentős mértékben a szelektív katalitikus redukció árának töredékéért. Az égésvizsgáló centrum az egyre nagyobb számú biomassza termelők, égetők feladatainak megoldását segíti elő, komplexitásával (az égéshőtől, az emisszió megállapításáig és annak elhárítására tett javaslatig, s szükség esetében ma megvalósításig mindent tartalmaz) jelentős űrt tölt be mind hazánkban, mint az EU-ban. A vaskohászat környezeti hatásának az értékelésére is külön kiemelt figyelem fordítódik. A talajtani kutatások minden környezetszennyező vállalatot, minden remediálásal foglalkozó céget érintenek. A lakossági, szociális biztonság kérdései megkövetelik a környezet- és egészség-biztonsági helyzetfelméréseket, amelyekhez korszerű adatbanki feldolgozást, megfelelő, a lakosság számára is hozzáférhető adatbázis-kezelést kívánunk megvalósítani. Az ökotoxikológiai módszerek rendszeres alkalmazása, illetve új, irányainak a kialakítása is megalapozott igény. Az adott szennyező célszervezettől független, hiteles értékelésekkel kialakítása társadalmilag is hasznos cél.

Megnevezése

Nagyság

Hatásterület

Főbb társadalmi, gazdasági jellemzők/ megjegyzések

Közvetlen célcsoportok Acélipari és gépipari gyártók

20

Egyéb fémipari gyártók

50

Tőkebefektetők

5-15 darab

Magyarország

A kutatási eredmények hasznosítása révén új, innovatív termékek előállítására nyílik lehetőség, ami számottevően javíthatja a vállalkozások piaci helyzetét és pénzügyi eredményét.

Magyarország

A kutatási eredmények hasznosítása révén új, innovatív termékek előállítására nyílik lehetősé, ami számottevően javíthatja a vállalkozások piaci helyzetét és pénzügyi eredményét.

hazai és nemzetközi

A kutatási eredmények alapján innovatív termékek fejlesztésének és gyártásra történő előkészítésének a finanszírozása.

Közvetett célcsoportok Egyetemi, főiskolai kutatók

Dunaújvárosi 200-250 fő Főiskola Pannon Egyetem

Az intézményekben az általuk elvégzett kutatások értékesíthetők/hasznosíthatók a társadalomban (pl.: spin-off vállalkozások segítségével)

Egyetemi, főiskolai oktatók

Dunaújvárosi 500-700 fő Főiskola Pannon Egyetem

Az egyetemi, főiskolai kutatókkal együttműködve kutatásokat végeznek illetve segítségükkel tökéletesedik a technológiai transzfer tevékenysége az egyes intézményeknek.

Egyetemi, főiskolai vezetők

Dunaújvárosi Főiskola Pannon Egyetem

6-10 fő

Az értékesített eredmények és a befolyt többlet bevétel segítségével a felsőoktatási intézmények üzemeltetését irányítják, valamint további fejlesztések megvalósítását kezdeményezhetik.

93 000148

Megnevezése

Közép-és NyugatDunántúli régióban működő vállalkozások

Nagyság

120.000 darab

Hatásterület

Főbb társadalmi, gazdasági jellemzők/ megjegyzések

Együttműködve a felsőoktatási intézményekkel (kutatásokban való részvétel, gazdasági Közép-és Nyugat- társaságok alapítása, stb.) a technológiai Dunántúli régió transzfer folyamat közvetlen kedvezményezettjei, a kutatási eredmények hasznosítói.

Az érintett városok lakossága

Veszprém, 136.000 fő Dunaújváros

A kutatási eredmények a technológiai transzfer folyamat segítségével a társadalomban hasznosulnak ezáltal növekszik a lakosság életszínvonala.

Szak-és felnőttképzésben résztvevők

Közép-, NyugatDunántúli és kb. 25.000 Középfő Magyarországi régió

A szak-és felnőttképzésben tananyag fejlesztés következik be a kutatási eredmények hasznosulása és a munkaadók munkavállalókkal szembeni elvárásai alapján.

Egyetemi, főiskolai dolgozói

Pannon Egyetem 1200-1500 Dunaújvárosi fő Főiskola

Jobb munkakörnyezet, kedvezőbb munkahelyi feltételek alakulnak ki a többlet bevételekből generált fejlesztések hatására

Érintettek (az előző csoportokon kívül) Egyéb felsőoktatási intézmények

Közép-, NyugatDunántúli és 3-5 Középintézmény Magyarországi régió

A felsőoktatási intézmények együttműködése a legjobb gyakorlat átadására a hatékonyabb technológiai transzfer folyamat kiépítése érdekében

Civil szervezetek

25 -35 Közép-, Nyugatszervezet Dunántúli régió

Projekttervek véleményezése, együttműködés a megvalósítás során, tagtoborzási és bevétel növelési lehetőség.

Szakmai szervezetek, kamarák Partnercégek jelenlegi és jövőbeli munkavállalói

3.3

Közép-, NyugatDunántúli régió

A vállalkozások és a felsőoktatási intézmények közötti kapcsolat koordinálása, együttműködések erősítése, generálása; bevétel és tagtoborzási lehetőség.

Közép-, NyugatDunántúli és 2000-4000 Középfő Magyarországi régió

Lehetőség a karrier építésre, együttműködések erősítése/újabb együttműködések kialakítása a korábban sikeresen megvalósított projekteknek köszönhetően.

15-20 darab

A projekt kapcsolódása a releváns fejlesztéspolitikai dokumentumok fejlesztési irányaihoz

3.3.1

A projekt céljainak kapcsolódása az ÚMFT céljaihoz

A Dunaújvárosi Főiskola és a Veszprémi egyetem közös kutatás-fejlesztési projektje hozzájárul a Társadalmi Megújulás Operatív Program 4. prioritástengelyében (Az emberi erőforrások fejlesztése a minőségi képzés, a kutatás és innováció területén) megfogalmazott célok megvalósulásához, melyek közül hangsúlyosan az alábbiakhoz: •

a felsőoktatásnak az innovációs folyamat minden elemében való erőteljesebb és intenzívebb részvételéhez szükséges szervezeti és humán feltételek megteremtése;

94 000149

•

a vállalkozások és a kutatói szféra együttműködésének ösztönzése, közös kutatási projektek, továbbképzési programok kidolgozásával és finanszírozásával, a kutatáshoz és képzéshez kapcsolódó szolgáltatások körének bővítésével és fejlesztésével;

•

innovatív kutatói teamek projektjeinek finanszírozása.

A tervezett kutatás-fejlesztési projekt alapvető célja, hogy az anyagtudomány- és a technológia témakörébe tartozó alapkutatások megvalósítása érdekében egy nemzetközi összetételű innovatív kutatói teamet hozzon létre.

3.3.2 I.

A projekt kapcsolódása a nemzetközi, hazai és térségi fejlesztéspolitikához

A projekt illeszkedése a Közép-dunántúli Operatív Programhoz (KDOP)

A Közép-Dunántúli Régió fejlődésének alapja a helyi erőforrásokra építő nagyvállalatok mellett a hazai és a nemzetközi környezetben egyaránt versenyképes kkv-kra építő innovatív regionális gazdaság. Ebben a magas tudásbázis-igénnyel rendelkező ipari és szolgáltatási tevékenységek mellett a komplexen értelmezett innovációs törekvések is megjelennek. Ez egyrészt a régió adottságaihoz igazodó innováció-tartalmakat jelent, másrészt szükséges, hogy a centrumterületek által képviselt innovációs és innováció-adaptációs képesség társuljon közvetítő szerepekkel és az innovációs fejlesztések széleskörű kisugárzásával. A programok megvalósításában és a célkitűzések elérésében fontos szerep jut a régió szakemberei idegen nyelvi és szaknyelvi ismereteinek, valamint humán műveltségük fejlesztésének. A régió fenntartható fejlődése szempontjából lényeges, hogy a Székesfehérvár–Veszprém fejlesztési tengely növekedését és fejlődését generáló hatása a régió egészében érezhető legyen, azaz a továbbgyűrűző gazdaságfejlesztési hatás, a régió decentrumainak és középvárosainak hálózatszerű bekapcsolása révén segítse elő a hátrányos területek felzárkóztatását. Az innováció-orientált regionális gazdaság ösztönzi a hálózatszerű fejlődést, amiben kiemelt jelentősége van a vállalkozások közötti hálózati együttműködések létrejöttének. Ennek egyik fontos fejlesztendő formája a több iparágban is formálódó klaszterek létrehozásában való részvétel támogatása. Különösen fontos a Székesfehérvár–Veszprém fejlesztési tengely mentén található ágazati koncentrációk klaszteresedésének segítése. Kiemelt szükséglete továbbá a régiónak a kutatás és fejlesztés intézményes bázisának megerősítése, valamint a hídképző szervezetek szolgáltatásainak fejlesztése.

II.

Kapcsolódás más Operatív Programokhoz

A Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) számos egyéb operatív program prioritásaihoz és beavatkozási területeihez kapcsolódik. Mindenekelőtt szükséges kiemelni a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Programot (TIOP), amely a TÁMOP fejlesztéseinek infrastrukturális hátterét biztosítja. A TIOP számos területen járul hozzá a TÁMOP-ból finanszírozott programokhoz: 1. az oktatási infrastruktúra fejlesztése (a közoktatási infrastruktúra informatikai fejlesztései, a felsőoktatási és K+F infrastruktúra egyes elemeinek megvalósítása, a leghátrányosabb 95 000150

helyzetű térségek felzárkóztatásához kapcsolódóan többcélú integrált szolgáltató központok létesítése), 2. a kulturális infrastruktúra fejlesztése. A projekt illeszkedik a TIOP 1.3.1 A felsőoktatási tevékenységek színvonalának emeléséhez szükséges infrastrukturális és informatikai fejlesztések támogatása konstrukcióhoz, az által, hogy részben a TIOP 1.3.1-ben kiépített, illesztve fejlesztett infrastruktúrán valósul meg a jelen projekt keretében kutatás-fejlesztési tevékenység. Jelen projekt céljainak teljesüléséhez hozzájárul a TÁMOP 4.2.3 „Tudományos eredmények elismerése és disszeminációja” c. konstrukció, amely az innovatív kutatói teamek által előállított innovációs és K+F eredmények társadalmasítását, a köz- és tudományos életben való megjelenítését is támogatja majd. A TÁMOP 4.2.4-ben (Nemzeti Kiválóság Program) ösztöndíjban részesült kiváló hallgatók kutatásba történő közreműködése javasolt. A fentieken túl mindenképp szükséges kiemelni a regionális operatív programokkal, a KözépMagyarországi Regionális Operatív Programmal, további TÁMOP programelemmel és a Gazdaságfejlesztési Operatív Programmal való kapcsolatot:

III.

•

Műszaki és természettudományos végzettséggel rendelkezők számának növelése a gazdasági szereplők aktív bevonásával

•

A felsőoktatási reform folytatása a Bolognai Folyamatra tekintettel, a gyakorlati oktatás és az átjárhatóság erősítésével

•

Vállalkozások és a felsőoktatási kutatóhelyek együttműködésének ösztönzése

•

GOP: K+F és innováció támogatása (felsőoktatás K+F infrastruktúra, egyetemi főiskolai ipari parkok, inkubátorházak, tudás- és technológiatranszfer-központok, spin-off cégek, start up cégek támogatása).

A programok illeszkedése az Új Magyarország Fejlesztési Tervhez (ÚMFT)

Az Új Magyarország Fejlesztési Tervhez (ÚMFT) gazdaságfejlesztés prioritásában megvalósuló stratégia egyaránt szolgálja a tartós növekedés mindhárom specifikus célját, azaz a versenyképesség javítását, a gazdaság bázisának szélesítését, valamint az üzleti környezet fejlesztését, egyben hozzájárul a foglalkoztatás bővítésének céljához is. Az innováció csomópontjai elsősorban azok a városok, amelyek egyetemekkel, kutatóintézetekkel rendelkeznek. A fejlesztési pólusok programjának középpontjába – ezek bázisára alapozva – az innováció erősítését, az innovatív klaszterek fejlesztését, valamint a tudásalapú helyi gazdaság és a vállalkozások fejlesztését helyezi az ÚMFT. A pólusprogram keretében regionális klaszterek kialakításában proaktív módon kell részt venni, amelyekben egy jól definiált iparág vagy üzletág nemzetközi versenyképességének megerősítése a cél. Ennek előfeltétele a helyi üzleti környezet megfelelő fejlettsége. A társadalom megújulását szolgáló beavatkozások közül a kutatáshoz és fejlesztéshez és az innovációhoz szükséges humánerőforrások fejlesztése fontos, amelynek tervezett eszközei: 96 000151

•

a felsőoktatási reform,

•

a bolognai folyamat folytatása,

•

a felsőoktatás minőségi fejlesztése;

•

a regionális tudásközpontok kialakítása,

•

a kutatóegyetemek támogatása,

•

a vállalkozni képes egyetem kialakítása,

•

a tehetséggondozás intézményrendszerének fejlesztése, gyakorlatorientált felsőoktatási programok,

•

a műszaki és természettudományos képzés bővítése.

A változásokhoz való alkalmazkodás elősegítéséhez mindenekelőtt az egész életen át tartó tanulás (LLL - Life Long Learning) lehetőségeinek fejlesztése és hozzáférhetővé tétele szükséges. A képzési lehetőségeket mindenki számára elérhetővé kell tenni, beleértve az alacsony iskolai végzettségű és az idősebb munkavállalókat is (összhangban az integrált iránymutatásokkal és az ajánlásokkal), valamint a migráns munkavállalókat. Az alkalmazkodás segítése érdekében kulcsfontosságú a felnőtt népesség általános kompetenciáinak fejlesztése (idegennyelv-tudás, digitális írástudás, szociális és életviteli kompetenciák, vállalkozói ismeretek). A felsőoktatási intézményeknek, mint regionális tudásközpontoknak elsődleges szerepet kell kapniuk a kutatáshoz és fejlesztéshez, az innováció és a helyi gazdaság emberierőforrás-bázisának megteremtésében, a tudásalapú társadalom megerősítésében, a technológia- és a tudástranszfer támogatásában. Fontos, hogy a regionális tudásközpontok képessé váljanak az emberierőforrás-bázis megőrzésére és fejlesztésére, Budapest túlzott dominanciájának enyhítésére és a regionális fejlődés fokozására.

IV.

Összhang a Nemzeti Akcióprogrammal

A Nemzeti Akcióprogram (NAP) célja a gazdaság teljesítményének növekedése a jelenleg is foglalkoztatottak által előállított érték (termelékenység) növelésén, illetve ezzel párhuzamosan a foglalkoztatottak számának bővülésén keresztül. Egyúttal a program kimondja: „Az ország az uniós forrásokat oly módon fogja felhasználni, hogy az a lehető legteljesebb mértékben hozzájáruljon a munkaerő-piaci helyzet javulásához, a munkaerő minőségének javításához, a munkalehetőségek bővüléséhez.” Az Akcióprogram a makrogazdasági stabilitás érdekében – a Konvergencia Programmal összhangban – meghatározta azokat a területeket, amelyek tekintetében alapvető strukturális reformokra van szükség, és megjelölte a reformok fő irányait. Az államreform részét képező reformok közül a TÁMOP-hoz szorosan kapcsolódnak az alábbiak: A Nemzeti Akcióprogram a 2005 és 2008/2010 közötti periódusra fogalmaz meg intézkedéseket, ezáltal mind az I. Nemzeti Fejlesztési Terv végrehajtásának utolsó, mind pedig az Új Magyarország Fejlesztési Terv végrehajtásának első éveit fedi. A TÁMOP – a NAP-pal összhangban – a foglalkoztatottság bővítésére, a növekedésre, a társadalmi összetartozás erősítésére és a valós konvergenciára törekszik. A TÁMOP a strukturális reformok közül egyik legnagyobb mértékben az oktatás, a szakképzés és felnőttképzés átalakításának folytatását segíti. A közoktatás reformjának célja az esélyegyenlőséget 97 000152

teremtő, korszerű közoktatás megteremtése. A felsőoktatásban cél a Bolognai Folyamat folytatása, a kutatási kapacitások erősítése, továbbá az új felsőoktatási törvény bázisán hatékonyan és átláthatóan gazdálkodó intézményrendszer kialakítása. A TÁMOP prioritásai és műveletei a fenti tevékenységeket lefedik, azzal teljes összhangban vannak. A TÁMOP hozzájárul a NAP mikrogazdasági fejezetében megvalósítandó tevékenységekhez is. A TÁMOP „A kutatás-fejlesztéshez és az innovációhoz szükséges humán erőforrások fejlesztése” prioritása támogatja az üzleti szféra, a kutatóintézetek és az egyetemi kutatóhelyek közötti együttműködések ösztönzését, a technológia-transzfert és közvetve a technológia-/ tudásintenzív működőtőke-befektetések serkentését. V.

Kapcsolódás az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepcióhoz

Az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció „Befektetés a gazdaságba” prioritáscsoportjának elemei: •

Az innováció, kutatásfejlesztés ösztönzése és infrastrukturális hátterének megerősítése

•

A technológiai modernizáció előmozdítása

•

A vállalkozások működési és üzleti környezetének javítása, a hálózatosodás elősegítése

Mindezekkel, de különösen az innováció, K+F ösztönzéssel áll szoros kapcsolatban a projektünk. Magyarország tartós gazdasági versenyképességének egyik feltétele, hogy néhány tudományos és technológiai területen a magyar teljesítmény nemzetközileg is elismert legyen. Ezeken a szakterületeken meg kell erősíteni és versenyképessé kell tenni a hazai kutató-fejlesztő bázisokat és az innovációs kapacitásokat. Olyan területeket vagy iparágakat kell kiemelten támogatni, amelyek jelentős hatással vannak a XXI. században az ország műszaki és gazdasági fejlődésére. A K+F és innováció koncentrálási igényeinek kielégítéséhez szükséges kritikus tömegek létrehozását úgy lehet és kell elősegíteni, hogy ösztönözni kell a kutatóközpontok hálózatosodását. A jelentős hazai és főleg nemzetközi, már megfelelően modern infrastrukturális bázissal rendelkező tudáshálózatokhoz kell szorosabban kapcsolódni, különös tekintettel az EU által is támogatott nagy kutatói-technológiai hálózati együttműködésekre. A technológiák innovációvá válása érdekében a kutatói hálózatok mellett a kutatási, oktatási, kulturális és termelői szektorok közötti hálózati együttműködések a különösen fontosak. Az innovációk terjedéséhez szükség van az iparági klaszterek, innovációs együttműködések ösztönzésére. Nagy jelentősége van az Európai Kutatási Térséghez való tartozásnak, ezért figyelembe kell venni az EU kutatási programjai és alprogramjai kínálta lehetőségeket is. Az európai színvonal eléréséhez csatlakozni kell az európai nagy kutatási infrastruktúrákhoz. Fontos a kkv-k erőteljesebb bevonása az innovációs folyamatokba, valamint a kiemelt kutatóhelyek és a velük együttműködő vállalkozások egymást erősítő fejlődése a köz- és magánszféra emberi és anyagi erőforrásainak földrajzi koncentrálása révén. A technológiaintenzív kkv-k aktivitását technológiai inkubációval és a kutatási és innovációs infrastruktúra minőségének javításával kell segíteni. Magas hozzáadott érték előállítására alkalmas, tudásintenzív vállalatok létrejöttét kell támogatni a tudáscentrumokból „kirajzó” (spin-off), induló vállalkozások ösztönzésével. Fontos feladat a kutatóhelyeken és vállalkozásoknál a tudásintenzív munkahelyek megteremtése, az innovációs, kutatás-fejlesztési tevékenységek infrastrukturális hátterének megerősítése is, hogy 98 000153

a nemzetközi kutatói mobilitás terén hazánk egyensúlyba kerüljön, nagy arányban térjenek haza külföldön sikeres kutatóink. VI.

Kapcsolódás az Országos Területfejlesztési Koncepcióhoz

Alapvető cél, hogy az ország régiói, egyéb térségei és városai versenyképesebbé váljanak, ezzel segítve elő Magyarország számára az Európai Unió átlagához való gazdasági-társadalmi felzárkózását. A versenyképes régiókat prosperáló gazdaság, magas foglalkoztatás, tartós és fenntartható fejlődés, folyamatos megújulási képesség (innováció) jellemzi. A versenyképességet szolgáló fejlesztendő tényezők köre a különböző adottságok és a választott stratégia függvényében térségenként eltérőek, ezért a versenyképesség fejlesztése a helyi-térségi adottságokhoz igazodó decentralizált fejlesztéspolitikával biztosítható hatékonyan. Az alábbi tényezőcsoport olyan általános fejlesztendő, pillérek, melyek az egyes térségek versenyképességi stratégiáinak lehetséges – nem kizárólagos – eszközkészletét jelentik. 1. Tudástársadalom építése és az innováció területi terjesztése A tudás a legfőbb versenyképességi tényezővé vált. Ezt egyrészt a régió gazdasági struktúrájához igazodó képzettségi szerkezet kialakítása, a kutatási, felsőoktatási központok, a tudásközpontok megerősítése, azok régión belüli, dinamizáló kapcsolatrendszereinek ösztönzése, valamint az információs társadalom területi elterjedésének támogatása biztosíthatja. A tudásközpontok fejlesztése a régiók valamennyi érdekelt szereplőjének együttműködését, a források cél szerinti koncentrálását igénylik. Az információs társadalom által kínált lehetőségek területi terjedésének ösztönzése kiemelten fontos, hiszen ennek révén a ma még nehezen megközelíthető perifériális területek lakossága is fokozottan bevonható lesz – pl. távmunka révén – a gazdaság vérkeringésébe. A megújulás ösztönzése érdekében az innovatív fejlesztési megoldások minden esetben előnyt kell, hogy élvezzenek; s a fő feladatokat regionális szinten az innovációt közvetítő intézmények (regionális innovációs központok és a hozzájuk tartozó alközpontok) egységes rendszerének kiépítése és a regionális gazdaságba történő integrálása jelentik. A tudástársadalom fejlesztésének elsődleges beavatkozási szintje a régió. 2. Fejlesztési pólusok és városhálózati kapcsolatrendszer fejlesztése A fejlesztési pólusok fejlesztése kettős célkitűzést jelent. Egyrészt maguknak a fejlesztési pólusoknak a térségi – innovációs, gazdasági, kulturális, irányítási, kereskedelmi – funkcióinak fejlesztését, másrészt a kisugárzó hatásuk érvényesülési feltételeinek elérhetőség, kooperációs kapcsolatok, alközpontok – megteremtését. Az ország nagyvárosai (Budapest kivételével) jelenleg gyenge gazdasági szervezőerővel bírnak tágabb térségükre, kevéssé vesznek részt régiójuk alakításában, éppen ezért mérsékelten hordoznak pólusszerepet saját térségükben. Fejlesztési pólusokat csak regionális felelősségét szem előtt tartó, régiójával szorosan kooperáló városfejlesztés, gazdasági erőt és innovációt koncentráló piaci folyamatok és az innovációs, kulturális és döntéshozatali funkciókat megerősítő központi kormányzati politika együttes eredményeként egy a várost környezetével integráló organikus fejlődés alakíthat ki, melyet az országhatáron belüli és az azon kívüli nagyobb városok közötti ösztönző verseny és együttműködési készség is motivál.

99 000154

Hosszú távon a cél, hogy az ország a főváros mellett rendelkezzen néhány komplex fejlesztési pólussal. Jelenleg a fejlesztések középtávú idődimenziójában az ország - lakosságarányosan is meghatározó - jelentős növekedési pólusai: Debrecen, Miskolc, Szeged, Pécs, Győr. A Középdunántúli Régióban Székesfehérvár és Veszprém funkciómegosztáson alapuló szerves együttműködés révén fejlesztési társközpontokként működnek. Cél továbbá egy, a jelenleginél intenzívebben kooperáló, kiegyensúlyozott városhálózat megteremtése, melyben e pólusok és a nagyobb - megyei jogú – városok, mint regionális alközpontok hálózatosan együttműködnek, mely együttműködés különösen a pólusoktól távol eső térségek dinamizálására képes nagyvárosok szerepének megerősítése szempontjából fontos. VII.

Kapcsolódás az Tudomány-, Technológia- és Innovációs stratégiához (TTI)

A Kormány 2007. március 28-i ülésén fogadta el a 2007-2013 közötti időszakra szóló középtávú TTI stratégiát, mely a 1023/2007. (IV. 5.) Kormány határozattal lépett életbe. Stratégiai célok: A stratégia általános célja, hogy Magyarország középtávon olyan országgá váljon, ahol a gazdaság hajtómotorja a tudás és az innováció, és a vállalatok a globális piacon versenyképes termékekkel, szolgáltatásokkal jelennek meg. A konkrét középtávú célok: •

A vállalatok kutatási és fejlesztési tevékenységének bővülése.

•

Nemzetközileg is elismert kutató-fejlesztő és innovációs központok, kutatóegyetemek kialakítása.

•

A régiók kutatás-fejlesztési és innovációs (K+F+I) kapacitásának növelése.

•

Az új ismeret termelésének és a tudás-átörökítésnek a globalizálódása, iparosodása révén olyan tudáspiac kialakítása, mely a teljesítmény elismerése és a versengés elvén működik.

•

A kijelölt prioritásoknak megfelelő tudományos nagyberuházások megvalósítása, elsősorban a régióközpontokban és a fejlesztési pólusokban, egyben a régiók közötti különbségek csökkentése (regionális kohézió).

•

Az éves K+F ráfordítás dinamikus emelése, mindenekelőtt a vállalatok ráfordításai növelésének eredményeként.

A stratégiai célok megvalósításának alapelvei: •

A szellemi és anyagi erőforrások fókuszálása, a felhasználás optimalizálása.

•

A K+F eredmények fokozott gazdasági és társadalmi hasznosítása.

•

A regionális innováció erősítése.

A stratégia a teendőket a következő prioritások mentén határozza meg: •

A tudományos kutatás eredményei befogadásának és hasznosításának kultúrája.

•

Minőség-, teljesítmény- és hasznosítás-vezérelt, hatékony nemzeti innovációs rendszer.

•

Megbecsült, a tudásalapú gazdaság és társadalom igényeinek megfelelő kreatív, innovatív munkaerő.

•

A tudás létrehozását és hasznosítását ösztönző gazdasági és jogi környezet.

•

A globális piacon versenyképes hazai vállalkozások, termékek és szolgáltatások. 100 000155

Cél-indikátorok A stratégia számszerűsített cél-indikátorokat tűz ki (például: A teljes K+F ráfordítás a rendelkezésre álló költségvetési források függvényében lehetőleg érje el 2010-re a GDP 1,4 %-át, majd 2013-ra a GDP 1,8 %-át. A vállalkozások K+F ráfordítása a teljes K+F ráfordításon belül 2010-re érje el a 45%ot, majd 2013-ra az 50%-ot), részletes követelményeket fogalmaz meg a kutatást végző és koordináló, valamint az országos és regionális közvetítő intézményrendszerrel, az emberi erőforrásokkal, a társadalmi környezettel, az eredményeket hasznosító vállalati innovációval, a nemzetközi együttműködéssel, valamint a pénzügyi és jogi környezettel kapcsolatban. A stratégia háttere: A TTI stratégia az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció (OFK), a Nemzeti Akcióprogram (NAP), valamint az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) célkitűzéseivel összhangban készült el, kialakítását helyzetelemzés alapozza meg. A stratégia II. prioritása megfogalmazza, Fejlesztési pólusok kialakításával csökkenthető a nemzeti innovációs rendszer területi egyenlőtlensége, továbbá támogatni kell nemzetközi szintű, térségi integrált szakmai központok, technológia-transzfer központok, kompetencia-központok, regionális innovációs centrumok kialakítását, elsősorban infrastrukturális beruházásokkal és az innovációs szolgáltatások fejlesztésével. Továbbá az V. prioritásban említést tesz arról, hogy az ipar versenyképességének előmozdításában érdekében megkülönböztetett szerepet kell tulajdonítani azoknak az irányítási, szervezeti struktúráknak, amelyek révén a technológiai transzfer hatékonyabbá tehető. Az ipari, üzleti, tudományos és technológiai parkok, a logisztikai központok, a technológiai központok fontos eszközök ahhoz, hogy a kis és közepes vállalkozások letelepedjenek, beszállítói pozícióba kerüljenek, és –a fejlett technológiákkal, valamint üzleti megoldásokkal való lépéstartás érdekében – hozzájussanak az ehhez szükséges tanácsadáshoz, laboratóriumi és egyéb szolgáltatásokhoz. Mindezen felül a hazai kis- és középvállalati szektor innovációs aktivitása elmarad a fejlettebb gazdaságokban tapasztalttól. Kevés a tudás-centrumokból „kirajzó”, hasznosító (spin-off) vállalkozás. Fejletlen az innovatív KKV-k megerősödését szolgáló technológiai inkubáció. Hiányoznak vagy gyengén fejlettek a kutató- fejlesztő intézményeket és a vállalatokat összekapcsoló intézményi, hálózati struktúrák (innovációs centrumok, technológiai transzferközpontok, technológiai inkubátorházak). Nincsenek hatékony mechanizmusok a kockázati tőke innovatív vállalkozásokba tereléséhez, fejletlenek az innovációt támogató tőkepiaci eszközök. A Pannon Egyetem által megvalósítani kívánt TÁMOP 4.2.1 projekt teljes mértékben illeszkedik ehhez a stratégiai célhoz, hiszen olyan technológiai transzferközpontot kívánunk kialakítani, amely a hiánypótló szerepet hivatott betölteni a Közép-Dunántúli régióban ezzel segítve a gazdaság és a kutató helyek közötti kapcsolat erősítését, támogatva a helyi spin-off vállalkozások létrejöttét és elősegíti, hogy a tudáscentrumokban meglévő tudás minél hamarabb hasznosuljon a társadalomban.

VIII.

Összhang a Közösségi Stratégiai Iránymutatásokkal

A Közösségi Stratégiai Iránymutatások (CSG) és a TÁMOP közötti összhangot mutatja például a CSG 4.2-es iránymutatása, a „növekedést szolgáló tudás és innováció fejlesztése” kapcsolódik a TÁMOP következő prioritásaihoz: 101 000156

IX.

•

Minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek

•

Az emberi erőforrások fejlesztése a minőségi képzés, kutatás és az innováció területén

Kapcsolódás nemzetközi fejlesztési politikához

Lisszaboni stratégia: Az Európai Tanács 2000-ben lisszaboni ülésén azt a stratégiai célt tűzte ki, hogy az Európai Uniónak 2010-re a világ legversenyképesebb és legdinamikusabban fejlődő tudás alapú társadalmává kell válnia, amelyhez a poliszok és tudásközpontok által elérni kívánt eredmények, illetve azok hasznosítása nagymértékben hozzájárul. Ennek megfelelően a Pannon Egyetem tervezett projektje szorosan kapcsolódik az EU7 keretprogramhoz is. A lisszaboni folyamat Az Európai Unió fő középtávú fejlesztéspolitikai célkitűzéseit a lisszaboni folyamatként ismert gazdasági, szociális és a göteborgi környezetvédelmi reformok tartalmazzák, amelyek az alábbi irányokkal, döntésekkel írhatók le. A lisszaboni stratégia azt a célt tűzte az Európai Unió elé, hogy 2010-re váljék a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb, tudásalapú gazdaságává. A fenntartható gazdasági növekedés a kutatás-fejlesztésen, az innováción, az információs és kommunikációs technológia széles körű alkalmazásán, tehát a versenyképességnek a tudásalapú gazdaságra épülő növekedésén alapszik. Ezen kívül kiterjed a kis- és középvállalkozások innováció-orientált fejlesztésére, a feltörekvő vállalkozások felkarolására, a verseny megteremtése és erősítése céljából a belső piac kiteljesítésére, mindenekelőtt a pénzpiacok, a szolgáltatások és a hálózatos iparágak területén. E célkitűzés – az egész életen át tartó tanulás stratégiájába illeszkedően – kiemelten kezeli a képzésnek és oktatásnak a gazdaság igényeit szem előtt tartó, koordinált fejlesztését, a tudomány, a K+F, az innováció és az IT emberi erőforrásokkal kapcsolatos feltételeinek kialakítását. A Lisszabonban született döntésekben a versenyképesség erősítése mellett társadalmi célok is megfogalmazódtak. Ez a második dimenzió az európai szociális modell reformját tartalmazza. Egyrészt megállapítja, hogy nincs tudásalapú gazdaság az emberbe való beruházás és aktív, dinamikus jóléti állam nélkül, másrészt pedig csak szociális reformokkal érhető el, hogy az új gazdaság létrejötte ne járjon majd a már ma is égető problémák – a munkanélküliség, a szegénység és a kirekesztés – súlyosbodásával. Ezért e stratégia fontos alapelve a „több és jobb munkahely létrehozása”, tehát a foglalkoztatás bővítése. Szintén itt fogalmazódott meg a társadalmi és gazdasági kohézió, az összetartó társadalom erősítésének, valamint a szolidaritás növelésének gondolata. Ezek a területi különbségek csökkentését, másrészt a szociális szolgáltatások legszegényebb rétegekre koncentráló fejlesztését irányozzák elő. Így a lisszaboni stratégia a foglalkoztatás bővítésén túl kiterjed a társadalmi befogadásra, a szociális védelem korszerűsítésére, ezen belül a minőségi egészségügyi, szociális szolgáltatásokra, a hátrányos helyzetűek és kirekesztettek reintegrációjára, az esélyegyenlőségre is, fokozottan támaszkodva a közoktatásban, a felnőttképzésben és a hátrányos helyzetűek munkaerőpiaci reintegrációjában rejlő lehetőségekre.

102 000157

3.4

Az elérendő célokhoz szükséges tevékenységek bemutatása

A projekt megoldása érdekében végzett tevékenység hagyományos és a 21. század kihívásainak megfelelő elemekből áll. A tevékenység hagyományos elemei között alapvetőnek tartjuk a vezető folyóiratcikkek és az adott szakterületet tárgyaló kézikönyvek, szakfolyóiratok kritikai feldolgozását, a vonatkozó szabadalmak értékelését, valamint a munka során alkalmazott berendezések és szoftverek leírásának részletes tanulmányozását. Tevékenységünk hagyományos elemei közé tartozik a kísérlettervezés jól bevált módszereinek alkalmazása, valamint a mérési eredmények statisztikai feldolgozása is. Ugyanebbe a csoportba sorolhatjuk a széles körben elterjedt fizikai és fémtani vizsgálati módszerek alkalmazását. A korszerű tevékenységi formák közül a modern információs technológiára épülő konzultációkat, videokonferenciákat említjük, a szoftverfejlesztési tevékenység és az ehhez feltétlenül szükséges modellalkotás is kitüntetett szerepet játszik a projekt céljainak megvalósításakor. A mérési eredmények strukturált tárolásához szükséges adatbázisok megalkotása is kiemelt feladat. A nanoszerkezetű anyagok előállításakor és vizsgálatakor olyan manipulációs módszerek alkalmazására van szükség, amelyeket csak az előzetes kísérleti tevékenység során felmerülő problémák megoldása során lehet kidolgozni. Tevékenységünk további fontos eleme az elért eredményeknek a fejlesztésben érdekelt vállalatok és intézmények irányába történő, szintén az IT technológián alapuló továbbítása egy olyan honlap segítségével, amely részben nyilvános, részben pedig zárt felületekből áll. A projekt befejező szakaszában impaktfaktoros folyóiratokban való publikálást tervezünk, eredményeinket az érdekeltek és a hallgatók bevonásával workshop-okon beszéljük meg. A projekt befejező szakaszában a releváns tématerületek nemzetközi publicitást biztosító, vezető, magas impaktfaktorokkal rendelkező folyóirataiban publikáljuk eredményeinket, amelyeket az együttműködő partnerek, érdekeltek és a hallgatók bevonásával workshop-okon beszéljük meg. A szikrakisüléseken alapuló technológiák és a talajtani és egyéb környezetvédelmi kutatások során a követett munka a szakirodalom feldolgozásával, a hasonló területen munkálkodó külföldi laborok munkájának figyelemmel kísérésével indul. Ez utóbbi a japán szakértők esetében személyes konzultációt jelent, mivel jelenleg is élő rendszeres kutatócserével járó közös kutatási témánk van a Tokió Egyetem Mérnöki Iskolájával, annak Doktori Iskolájával. A munka kísérletekkel és modellezéssel folytatódik, majd az ipari partnerek bevonásával tartott fórumokon ismertetjük az eredményeket, amelyeket a gyakorlatban is kipróbálunk. A szennyezőanyagokra vonatkozó információkat a városi polgárok, a diákok és a döntéshozók tudomására hozzuk. Az általunk alkalmazott szimulációs modellek segítségével az egyedi vagy a többszörös, kombinált szennyezők hatásait előre becsülni tudjuk, a környezet- és emberegészségügyi vonatkozásokról időben döntést tudunk hozni. Az adatbank, ami a város különböző pontjainak, az egyes ipari tevékenységekhez kapcsoltan létrejön publikus lesz, azt a Főiskola megfelelően kezeli és az érdeklődők felé betekintés nyerhető a megfelelő honlapon. A környezetvédelem oktatása a Főiskolánkon viszonylag új tudományág, de önállóan elkülönült tanszéki struktúrában oktatjuk és az egyes környezeti elemekre vonatkozó kutatás is folyik. A projekt lehetőséget ad arra, hogy az információk birtokában a hazai és a nemzetközi eredményeket összehasonlítsuk, azok értékelési eredményeit megfelelő szinten disszemináljuk. A Főiskolán már-már rendszeresnek mondható az a „DUNATÉRSÉG” konferencia, ahol a víz-, talaj- és környezetvédelem aktuális helyzetét, állapotát vesszük sorra, mutatjuk be és tárgyaljuk meg az adott térség országainak a bevonásával. A projektben jelzett eredmények tehát tudásunkat, a folyamatokra való rálátásunkat és 103 000158

ezáltal az ipari tevékenység optimális kezelhetőségéhez járulnak hozzá. A kombinált szennyezőanyagokra vonatkozó hatásértékelések mindezek mellett az anyag-tudományok „hot-spot”jai, amihez az adott régió megfelelő hátteret képes nyújtani sajátságos helyzete folytán. A projekt céljainak elérése érdekében végrehajtandó tevékenységeket az alábbi táblázatban ismertetjük.

Támogatható tevékenységek Kutatás–fejlesztési (alapkutatás) és innovációs projektek megvalósításához szükséges humánerőforrás és szolgáltatás finanszírozása - kutatócsoport létrehozása, kutatók alkalmazása, illetve megbízása

Kutatás–fejlesztési, valamint innovációs kollaboráció


− −

− − − − −

− − −

A kutatás–fejlesztés, valamint az innováció infrastruktúrájának létrehozása

− − −

− − A projekttel kapcsolatos tájékoztatási feladatok

− −

nemzetközi kutatási projekt 1 innovatív kutatói team, azon belül 6 munkacsoport létrehozása Dunaújvárosban és Veszprémben 1 kutatásvezető, 6 témavezető, 14 hazai kutató, 5 külföldi kutató, 2 doktorandusz és 2 főiskolai hallgató bevonása a projekt végrehajtásába több tudományterületet (matematikai és fizikai szimuláció, nanotechnológia és a felületnemesítés (surface engineering), környezeti állapotfelmérés, ökotoxikológia) érintő komplex alapkutatási tevékenység végrehajtása 5 nemzetközi reputációval rendelkező külföldi kutató bevonása a projektbe nemzetközi kutatás-fejlesztési tapasztalatok adaptációja új kutatási módszerek, tudományszervezési szemlélet és új kutatásmenedzsment kialakítása kutatói utánpótlás nevelése, doktorandusz és főiskolai hallgatók bevonása felsőoktatás és a vállalkozások közötti K+F együttműködések számának és intenzitásának növelése, partner vállalkozásokkal való együttműködés kialakítása kiemelkedően fontos európai kutatási infrastruktúrák használatának biztosítása a legfontosabb nemzetközi tudományos adatbázisokhoz való hozzáférés biztosítása szakmai workshopok szervezése hazai és külföldi kutatók számára projektmenedzsment szervezet felállítása a kutatás-fejlesztési célok megvalósításához szükséges eszközök a TIOP-1.3.1 pályázati konstrukció támogatásával kerülnek beszerzésre gazdasági partnerek által biztosított mérési és tesztelési körnezet igénybe vétele speciális mérőberendezéseket igénylő mérések végrehajtatása kutatási szolgáltatás keretében - kutatóintézmények megbízása Információs napok kutatók számára kötelező tájékoztatási feladatok végrehajtása

104 000159

Támogatható tevékenységek


3.5

(III. számú kommunikációs csomag) szakmai konferenciák szervezése a kutatás eredményeinek publikálása a hazai és külföldi szaklapokban (legalább 7 db) internetes portál üzemeltetése, az eredmények közzététele a hazai és külföldi kutatók valamint oktatók számára

Indikátorok

Indikátorok összefoglaló táblázata

Kapcsolódó cél


Mértékegység

Kiindulási érték

Céldátum


1

2011


Célérték


db

0


db

0

2

2010


db

0

1

2010


fő

0

20

2010

fő

0

5

2010


fő

0

4

2010


db

0

7

2010


105 000160

4. A fejlesztés bemutatása 4.1

A projekt definiálása

4.1.1

Tevékenységek, projektelemek

A projekt céljainak elérése érdekében a következő fontosabb tevékenységek végrehajtását tervezzük. VII.

A projekt szervezet és a nemzetközi innovatív kutatói team létrehozása A Pályázati Útmutatóban megfogalmazott követelményeket is figyelembe véve a projekt szervezet létrehozása, azon belül a nemzetközi kutatói team felállítása. A kutatói team a kutatás által érintett szakterületeknek megfelelően 6 munkacsoportra fog tagolódni. A kutatói teamet összeállításakor az alábbi szempontok is érvényesítésre kerülnek:

VIII.

−

A kutatói team kutató tagjainak legalább 20%-a külföldi állampolgár vagy külföldön élő magyar kutató kell, hogy legyen.

−

A kutatói team magyar állampolgárságú tagjainak legalább középfokú C típusú angol és/vagy francia nyelvvizsgával vagy ezen szintnek megfelelő egyéb nyelvvizsgával, vagy igazolt nyelvtudással kell rendelkezniük.

−

A kutatói team kutató tagja a tervezett kutatási téma szakértője kell, hogy legyen (publikációk, tudományos tevékenységek, eredmények, elismerések, előadások alátámasztásával).

−

A kutatói team tagjai között legalább két fő – tervezett kutatási témában kutató – doktorandusz hallgató alkalmazása kötelező.

Partner vállalkozások bevonása a projekt végrehajtásába A projekt és a kutatási tevékenységek tervezésekor számolunk a tervezett kutatási területek által érintett partner vállalkozások részvételével. Ez egyrészt a kutatás szakmai feladatainak a végrehajtásában való közreműködést, másrészt a projekt végtrehajtásához szükséges pénzügyi források biztosításában való hozzájárulást jelenti. A partner vállalkozások közül az ISD DUNAFERR-t emelnénk ki, de természetesen más vállalkozások bevonását is tervezzük. A projekt feladatainak végrehajtásához szükséegs önerő vállalkozással együttműködésui megállapodást kötöttünk.

IX.

biztosítása

érdekében

több

Részletes projektterv és kutatási terv összeállítása A projekt szervezet, a kutatói team felállítását, valamint a gazdasági partnerek bevonását követően összeállításra kerül a projekt részletes terve, beleértve a részletes kutatási tervet is.

X.

Kutatási tevékenységek végrehajtásához szükséges infrastruktúra biztosítása A kutatói team munkájához szükséges kutatási infrastruktúra biztosítása a Dunaújvárosi Főiskola részéről a TIOP-1.3.1 pályázati konstrukció támogatásával történik egy másik projekt keretében. Ezek kívül az egyes kutatási tevékenységek végerhajtásához szükséges speciális mérési és teszkörmyezet biztosítása részben az együttműködő gazdasági-ipari partnerek közreműködésével történik majd. A kutatás során felmerülő egyes speciális mérések végrehajtását kutatási szolgáltatás keretében olyan tudományos intézetekkel tervezzük végrehajtatni, amelyek a 106 000161

mérésekhez szükséges berendezésekkel rendelkeznek. Erre alapvetően azért lesz szükség, mert bizonyos mérések végrehajtásához szükséges berendezések csak néhány helyen állnak rendelkezésre az országban.

XI.

Kutatási tevékenységek végrehajtása A projekt hat egymástól elkülönülő, de mégis szervesen egymásra épülő és összekapcsolódó részből áll. A részterületeken belül természetesen vannak alapkutatáshoz és alkalmazott kutatáshoz egyaránt közeleső területek, az egyes részfeladatok jellegét az adott részfeladat megoldása érdekében elvégzendő K+F tevékenység adja. A részletes kutatási tervben foglaltaknak megfelelően az alábbi kutatási témakörökben végrehajtásra kerülnek a kutatási tevékenységek: 1. A melegalakítási, elsősorban meleghengerlési technológia számítógépes modellezéséhez szükséges adatok szisztematikus meghatározása fizikai szimuláció segítségével. 2. Ultrafinom szemcseméretű Nb-mal mikroötvözött csőalapanyag gyártástechnológiájának előkészítő kutatás-fejlesztése. 3. Ultrafinom vagy nanoszemcsés tömbi acélok kifejlesztése. 4. Acélok nanorészecskék formájában történő előállítása, vékonyrétegek épitése individuális nanorészecskékből, a nanorészecskék és a rétegek tulajdonságainak jellemzése. 5. Fémek és egyéb szilárd anyagok felületi struktúrájának átalakítása villamos kisülések segítségével, valamint a kisülések alkalmazása az acélipar által generált környezetszennyezés eliminálására, illetve csökkentésére. 6. Gyártási, ill. ipari folyamatok során keletkező szennyezőanyagok környezeti hatásának az értékelése, a kapott monitoring és toxikológiai adatok megfelelő kezelése, azok feldolgozása, a folyamatok prediktív modelljeinek a kialakítása és a megfelelő környezet- és emberegészségügyi következtetések levonása.

XII.

Tájékoztatási, disszeminációs feladatok végrehajtása A projekt keretében tervezett tájékoztatási és disszeminációs feladatok végrehajtása a Pályázati Útmutatóban meghatározott III. kommunikációs csomag végrehajtását foglalja magában. Ezen kívül a projekt kutatási eredményeinek disszeminációja érdekében legalább 7 tudományos publikáció megjelentetését tervezzük. A kutatás által érintett szakterületek kutatói, oktatói számára, valamint az acélipari termékeket gyártó képviselők részére a projekt előrehaladásának ütemében workshopokat tervezünk, melyeken ismertetjük az addigi eredményeket, továbbá megismerjük és megvitatjuk a szakmai közönség észrevételeit, vélemyényeit.

4.1.2

A megvalósulás helyszíne

A projekt keretében tervezett kutatások a Dunaújvárosi Főiskola és a Pannon Egyetem telephelyein fognak megvalósulni. Dunaújvárosi Főiskola érintett telephelye: 2400 Dunaújváros, Táncsics Mihály utca 1/A.

107 000162

Veszprémi Egyetem érintett telephelye: 8200 Veszprém, Egyetem utca 10.

4.1.3

A projektelemek szakmai tartalmának meghatározása

4.1.3.1 A kutatás-fejlesztési összefoglalása

projekt

műszaki-tudományos

tartalma,

a

projekt

lényegi

A projekt hat egymástól elkülönülő, de mégis szervesen egymásra épülő és összekapcsolódó részből áll. A részterületeken belül természetesen vannak alapkutatáshoz és alkalmazott kutatáshoz egyaránt közeleső területek, az egyes részfeladatok jellegét az adott részfeladat megoldása érdekében elvégzendő K+F tevékenység adja. 1. KUTATÁSI TERÜLET A melegalakítási, elsősorban meleghengerlési technológia számítógépes modellezéséhez szükséges adatok szisztematikus meghatározása fizikai szimuláció segítségével. Közismert, hogy ma már az összetett melegalakítási, meleghengerlési technológiák számítógépes modellezésére megbízható eredményt szolgáltató szoftverek állnak rendelkezésünkre. Az ISD Dunaferr Zrt. és a Dunaújvárosi Főiskola birtokában van a HSMM szoftver, amely alkalmas a többlépcsős meleghengerlés szimulációjára. Ahhoz, hogy ezt a szoftvert az ISD Dunaferr Zrt. teljes acélminőség választékára alkalmazni lehessen, meg kell határozni mindazokat a jellemzőket, amelyeket a szoftver bemenő adatként kezel. A célzott alapkutatási tevékenység lényege tehát az, hogy a GLEEBLE 3800-as termomechanikus szimulátorral meghatározzuk a szükséges input adatokat. Az input adatok meghatározásához számos új mérési módszert kell meghonosítani, és ki kell dolgozni az új módszerekkel kapott eredmények értékelési módszereit is. A meghatározandó adatok között az acélok melegalakítására vonatkozó konstitutív anyagegyenletek alakjának és állandóinak meghatározását, az ausztenit statikus vagy dinamikus megújulásának és újrakristályosodásának határhőmérsékletét a mikroötvözők által alkotott karbidok és nitridek kiválási folyamatait jellemző állandókat, az ausztenit szemcsedurvulási kinetikáját leíró függvények állandóit stb. említjük. A vizsgálati módszerek birtokában a jelenleg gyártott és a műszaki fejlesztés eredményeképpen a későbbiekben gyártandó acélokra nézve egy folyamatosan bővülő adatbázis jön létre, amely az üzemi gyártástechnológia tervezésének megbízható alapját fogja jelenteni. A célzott alapkutatási tevékenység kiváló lehetőséget biztosít a főiskolai hallgatóknak TDK dolgozatok és szakdolgozatok készítéséhez. Egy-egy ilyen munka egy-egy acélra vonatkozó input adatok teljes körének vagy azok egy-egy részcsoportjának feldolgozását jelenti. 2. KUTATÁSI TERÜLET Ultrafinom vagy nanoszemcsés tömbi acélok kifejlesztése A nanoszerkezetű anyagokkal foglalkozó kutatómunka ma már szinte külön tudományterületet jelent, de ezen a területen belül ma még kevés eredmény ismert a tömbi nanoszerkezetű acélokkal 108 000163

kapcsolatban. Nem világos például, hogy a szemcseméret és a folyáshatár közötti kapcsolat milyen szemcseméretig érvényesül, illetve az sem tisztázott, hogy milyen szemcseméretig képzelhető el diszlokációk jelenléte az egyes krisztallitokban. Modellanyagokon, elsősorban rézen az ún. könyöksajtolási módszerrel részletesen tanulmányozták a nanoszemcsés állapot kialakulását. Amennyiben a modellanyagokon megismert mechanizmusokat más kristályszerkezetű anyagokban is érvényre tudnánk juttatni, várható, hogy a legalább 300–500 nanométeres szemcseméret acélokban is elérhető lesz. Az ultrafinom vagy nanoszemcsés állapot elérésére többféle lehetőség is kínálkozik. A lehetséges utak közül két variációt kívánunk tanulmányozni. Az első lehetőséget a Gleeble 3800-as termomechanikus szimulátorhoz adaptálható STRAINMAX egység kínálja. Ennek az egységnek a beszerzése folyamatban van. Ezzel a berendezéssel – amint a neve is mutatja – az alakított minta méretének megtartásával érhető el nagymértékű képlékeny alakváltozás (SPD). A másik lehetőséget az ún. lágy martenzites szövetű minták hidegalakítása és az ezt követő újrakristályosodása jelenti. Ennek a módszernek a lényege az, hogy a képlékeny alakváltozás egy jelentős részét a lágy martenzit képződése során létrejövő nagy diszlokációsűrűség helyettesíti. A lágy martenzit képződésének folyamata, a nagy diszlokácósűrűségű lágy martenzitben lejátszódó alakváltozási folyamatok mechanizmusainak tanulmányozása számos, fémtani szempontból új felismeréshez vezethet. Azt is megemlítjük, hogy ez a technológiai variáció a jelenlegi ipari technológiákhoz is jól illeszkedik. Mindhárom felsorolt téma lényegében a képlékeny alakváltozás közben lejátszódó mechanizmusok részleteinek felderítésére irányul. Az új felismerések egyes esetekben viszonylag rövid, más esetekben hosszabb távon új tulajdonság együttesű, nagy hozzáadott értékű termékek kifejlesztéséhez vezetnek. 3. KUTATÁSI TERÜLET Acélok nanorészecskék formájában történő előállítása, vékonyrétegek épitése individuális nanorészecskékből, a nanorészecskék és a rétegek tulajdonságainak jellemzése Az acélok tulajdonságaiban a szemcseméret csökkentése hatására létrejövő változások felderítése mind tudományos értelemben, mind gyakorlati szempontból komoly kihívás. A tulajdonságok méretfüggésére vonatkozó eredmények kiemelkedő jelentőségét az adja, hogy ezekre alapozva dolgozhatók ki új, az eddigieknél jobb, tökéletesebb tulajdonságokkal rendelkező termékek előállítását lehetővé tevő technológiák. Mai tudásunk alapján a tömbi acélokban képlékeny alakváltozással kialakítható minimális szemcseméretek a néhány száz nanométeres tartományba esnek. Az anyag néhány, vagy néhány tíz nanométeres mérettartománybeli viselkedésének feltérképezésére más megközelítést javaslunk. Ez a bottom-up tipusú közelítés tervezett méretű – a képlékeny alakváltozás során elérhetőnél legalább egy nagyságrenddel kisebb – acél nanorészecskék közvetlen előállítását, ezek, és az ezekből felépített rétegek, mint modellrendszerek szerkezetének és makroszkópikus tulajdonságainak kísérleti meghatározását tűzi ki célul. Ez a prekompetitiv alapkutatás annak a kérdésnek a megválaszolásával, hogy hogyan változnak az anyagtulajdonságok az építőelemek jelentős méretcsökkenése során, szervesen egészítené ki a nagyobb mérettartományra érvényes eredményeket.

109 000164

4. KUTATÁSI TERÜLET Acél nanorészecskék előállítása mechanokémiai módszerrel A nanoszerkezetű acélok előállítását két, szemléletében is különböző módszerrel valósíthatjuk meg. Ismeretes az a „top-down” a szemcsék méretét tekintve fentről-lefelé haladó, a mikrostruktúrájú tömbi anyagból nanoszerkezetű végtermékeket megvalósító technika, az előzőekben már bemutatott nagymértékű képlékeny alakváltozás (Severe Plastic Deformation, SPD). A másik nanotechnológiai megközelítés a „bottom-up” a szemcsék méretét tekintve lentről-felfelé építkező technológiák sora, ahol a vékonyrétegek és a tömbi anyagok individuális nanorészecskékből, majd nanorészecskék sokaságából tevődnek össze. Az acél nanorészecskék szemcsméretét, szemcseméreteloszlását és az egyéb ötvözők hatékony diszpergálását nanoőrlővel biztosítjuk. A részfeladat további „bottom-up” lépéseit, mint a nanoszerkezetű vékonyréteg és a tömbi acél előállítását a pormetallurgia egyéb ismert eszközeivel, szárazpréssel és színtereléssel végezzük. Megvizsgáljuk, hogy a Gleeble 3800-as pulzáló üzemmódban és védőatmoszférában is működő termomechanikus berendezés, milyen hatásfokkal alkalmazható a nanoszerkezetű acél színterelő eszközeként. Az acél nanorészecskék előállításához egy nagyhatékonyságú, inert atmoszférájú nanoőrlőt használunk. A rozsdamentes és saválló acélből rendelkezésünkre álló alkatrészek biztosítják a szennyezőmentes, tiszta technológiát az acél nanorészecskék gyártásához. Az igény szerint alkalmazható inert atmoszféra az acélpor keverékekben stabil kémiai kötések kialakulását teszi lehetővé. Az ily módon kialakított nanoőrlő – az acél nanorészecskék előállításának feltételeként – nagyobb hatékonyságot és keskenyebb szemcseméret eloszlást biztosít. Előnye, gyakorlati és egyben tudományos szükségessége a következők szerint összegezhető. •

A nanoőrlő berendezés (bolygómalom, 500 ford/perc) működési elve, valamint felépítése is lényegesen különbözik az eddigi ismert malmoktól. Az eltérő működési elv biztosítja a nagyobb hatékonyságot, a jobb keveredést, diszpergálást, a kisebb szemcseméretet, sőt a mechanokémiai aktivációt. Ezáltal, már a nagyhatékonyságú őrlés hatására, a technológiai sor első fázisában, minőségileg új anyagokat, acél nanorészecskéket állíthatunk elő.

•


•


Lényeges szempont, hogy a nanoőrlőben inert atmoszférát is alkalmazhatunk, így a porkeverékekben, mechanokémiai reakció hatására stabil kémiai kötések alakulhatnak ki. Ily módon, már az előállítási folyamat első fázisában, olyan új anyagokat hozhatunk létre, amelyek a technológiai sor további lépéseiben alapot szolgáltatnak az új tulajdonságú nanoszerkezetű acélok kifejlesztéséhez. Emellett, a rendelkezésünkre álló acél alkatrészek biztosítják szennyezőmentes, tiszta technologiát az acél nanorészecskék gyártásához. A nanoőrlő tehát nemcsak nagyobb hatékonyságot, és szűkebb szemcseméret tartományt biztosítj, hanem lényegében alapkövetelménye az új tulajdonságú acél nanorészecskék előállításának.

110 000165

5. KUTATÁSI TERÜLET Fémek és egyéb szilárd anyagok felületi struktúrájának átalakítása villamos kisülések segítségével, valamint a kisülések alkalmazása az acélipar által generált környezetszennyezés eliminálására, illetve csökkentésére Ismeretes, hogy villamos kisülések szilárd felületre való irányítása a felület struktúrájának átalakulását okozza, a kisülés fajtájától és intenzitásától függően. A villamos kisülés erodálja a fém felületeket szikraforgácsolás esetében. A nem vezető felületek felszínének nedvesíthetőségét (festhetőségét és forraszthatóságát), egyéb adhéziós tulajdonságait, felületkémiai viselkedését változtathatjuk meg a kezeléssel. Ha a kisülés intenzitása elegendően nagy, a felület bizonyos vastagságáig akár amorf állapotot alakíthatunk ki.. Nagyfrekvenciás (Rf, és mikrohullámú) kisülésben kialakuló plazma és anyagbevitel esetében sokféle bevonatott alakíthatunk ki a szilárd anyag felületén, legyen az fém, polimer, vagy egyéb anyag, akár teflon is. Így könnyen festhetővé válik a polietilén vagy a teflon felülete is. Mind a rádiófrekvenciás, mind a mikrohullámú villamos kisülés (plazma) esetében az anyagok szabad felületi energiája a kisülési teljesítménnyel arányosan nő. A megfelelő kisülési energiák és egyéb körülmények esetében a felületes olyan réteg alakítható ki, amely irizáló, illetve különleges színű bevonatot eredményezhet. Könnyen színezhető a rozsdamentes acél is a saját anyagában, az időjárásnak ellenálló módon. Polimerek felületén hosszan megmaradó villamosan töltés alakítható, s ezzel a mai környezetvédelemben egyre szélesebb körben használt elektrét anyagú zsákos szűrők fejleszthetők ki hazai körülmények között. Kísérleteink szerint felületek villamos kisüléssel való besugárzása eltávolítja az azokra rátapadt gázokat, s vákuum berendezések teljesítményének növelését teszi lehetővé az ultra nagy vákuum előállításában költségkímélő módon. Bizonyos, nehezen eltávolítható (mind a gyártás során keletkező, mind a később a felületre lerakódott szerves) szennyezések egyen, vagy váltakozó áramú villamos kisüléssel eltávolíthatók. Ugyancsak eltávolíthatók orvosi berendezésekről az esetlegesen jelenlevő biológiai szennyeződések. Másként nehezen megvalósítható sterilizáló berendezés készíthető a felület csendes villamos kisüléssel történő besugárzásával. A kohászati és egyéb iparágak által termelt gáznemű (és szilárd) levegőszennyezők eltávolíthatók gyors villamos kisülések segítségével a kísérleteink szerint. A kohászati vertikum egyik fontos eleme a koksz előállítása a beérkező szenekből. A legtöbb esetben a kiválasztás legfontosabb szempontja a kokszolhatóság, illetve a fűtőérték. Környezetvédelmi szempontból a kéntartalom, a gyártás során keletkező VOC-k (illékony anyagok) legalább ilyen fontosak. A környezetvédelmi szempontok figyelembe vételével célszerű a beékezett szenek várható emissziójának meghatározása, amit általában el is végeznek, azonban a keletkező szennyezők eliminálhatóságára nézve ritkán történnek vizsgálatok. A célzott alapkutatási tevékenység során a Természettudományi és Környezetvédelmi Tanszék eddigi kutatási szakértelmére, a meglévő és a főiskola nyertes TIOP projektjének keretében beszerzendő eszköz és műszerparkra támaszkodva a fentebb leírt vizsgálatok elvégzését tervezzük a későbbekben leírt tartalommal és ütemezésben.

111 000166

6. KUTATÁSI TERÜLET Gyártási, ill. ipari folyamatok során keletkező szennyezőanyagok környezeti hatásának az értékelése, a kapott monitoring és toxikológiai adatok megfelelő kezelése, azok feldolgozása, a folyamatok prediktív modelljeinek a kialakítása és a megfelelő környezet- és emberegészségügyi következtetések levonása Az ipari tevékenység miatt talajba került szennyezőanyagok hatásának megbízható értékelésére napjainkban egyre nagyobb szükség van. Dunaújvárosban a kérdés tanulmányozását kulcsfontosságúvá teszi, hogy olyan ipari körzetről van szó, amelynél újabb üzemek belépésével is számolni lehet és kell. A környezetszennyező anyagok hatásértékelésénél olyan környezetvédelmi határértékeket állapítanak meg, ahol általában egyféle anyagnak a jelenlétére, a különböző tesztmódszerek általi kimutatására fókuszálnak. A város példája is igazolja azonban, hogy ezek kombinációinak az együttes megjelenése az egyedi értékek környezeti hatását szinergista módon fokozni, rosszabbítani is képes. Szükség van tehát olyan vizsgálatokra, ahol a városban jelenlevő szennyezések pontos számbavételét, dokumentálását követően a szennyezőanyagok hatásértékelését: •


•


•


4.1.3.2 A projekt kutatási céljainak megvalósítása érdekében végrehajtandó tevékenységek

1. KUTATÁSI TERÜLET 1. Meleghengerlés közben lejátszódó, a melegen hengerelt szalag tulajdonságait befolyásoló folyamatok kutatása a HSMM szoftverhez való csatlakozáshoz 1.1 Értékelő tanulmány a HSMM szoftver leírására alapozva a meleghengerlés közben lejátszódó, a melegen hengerelt szalag tulajdonságait befolyásoló folyamatokról, hatásokról 1.1.1 A folyamatosan öntött bugák anyagában a tolókemencében való hevítés során lejátszódó folyamatok hatásának elemzése 1.1.2 A folyamatosan öntött buga előnyújtásának és az előlemez coilbox-ban történő felcsévélésének hatása 1.1.3 A többszúrásos készsori meleghengerlés közbeni folyamatok hatásának elemzése 1.1.3.1 A készsori beadási hőmérséklet hatásának elemzése (ausztenit szemcseméret, kiválások) 1.1.3.2 A hőmérséklet, az alakítás sebességének hatása az egyes szúrásokban, illetve az egyes szúrások közötti időben lezajló folyamatokra 1.1.3.3 Az oldott ötvözők hatása az ausztenit stabilis és dinamikus megújulására, újrakristályosodására 1.1.3.4 A mikroötvözők karbidjainak, nitridjeinek hatása az ausztenit stabilis és dinamikus megújulására, újrakristályosodására 1.1.3.5 A készállványból kifutó szalag ausztenitjének szemcseméretét meghatározó tényezők elemzése

jellegét,

az

ausztenit

112 000167

1.1.4 Az újrakristályosodott vagy alakított állapotú ausztenitben lehűlés közben lejátszódó folyamatok hatásának elemzése 1.1.4.1 Az ausztenit szemcseméretének hatása a ferrites, perlites, bénites és martenzites átalakulásra. A maradék ausztenit keletkezésének körülményei. 1.1.4.2 Az alakított állapotú ausztenitben lezajló átalakulási folyamatok hatásának elemzése az átalakulás sebessége és az átalakulási termékek jellege szempontjából 1.1.4.3 A melegen hengerelt szalag szövetszerkezeti jellemzői és mechanikai – esetleg funkcionális tulajdonságai 1.2 A HSMM szoftver futtatásához szükséges anyagjellemzők és azoknak az összetételtől, a hőmérséklettől, az alakítás mértékétől és az alakítás sebességétől való függését leíró egyenletek állandóinak meghatározását szolgáló fizikai szimulációs és fémtani vizsgálati módszerek kidolgozása

k = k (T, ε, ε)

& konstitutív anyagegyenlet állandóinak meghatározására szolgáló, a f 1.2.1 A f Gleeble 3800-as termomechanikai szimulátoron megvalósítható módszer kidolgozása 1.2.2 Az ausztenit újrakristályosodási küszöbhőmérsékletének (Tnr) meghatározására szolgáló módszer kidolgozása Gleeble 3800-as szimulátorra 1.2.3 A karbidok, a nitridek és a karbonitridek oldódási és kiválási folyamatának vizsgálatára szolgáló módszer kidolgozása Gleeble 3800-as szimulátorra 1.2.4 A melegfolyási diagram értékelésére szolgáló módszer kidolgozása Gleeble 3800-as szimulátorra 1.2.5 Az 1.2.1.-1.2.4. pontok értelmében kidolgozott módszerek alkalmazása során létrejött próbatestek szövetszerkezetének – elsősorban az ausztenit állapotának meghatározására – szolgáló módszerek kidolgozása. 1.2.6 Az ausztenit átalakulási folyamatainak vizsgálatára szolgáló módszer adaptálása a Gleeble 3800-as termomechanikus szimulátorra a lézersugaras tágulásmérőre alapozva 1.2.7 Az ausztenit átalakulási diagramjának meghatározása során keletkező próbatestek szövetének kvantitatív képelemzési módszereinek kidolgozása 1.3 Az 1.2. pontban rögzített módszerek eredményeit a HSMM szoftver struktúrájának megfelelő összegző adatbázis felépítésének kidolgozása 1.4 A HSMM szoftver futtatásához szükséges adatok meghatározása a Gleeble 3800-as termomechanikus szimulátorral, az elvégzett fizikai szimulációs kísérletek és azok eredményeinek feldolgozása, és a kidolgozott adatbázisba való betöltés a fémtani vizsgálatok eredményeinek figyelembevételével, célzottan 10 acélminőség esetén. Ezek közül az egyik acélt úgy célszerű megválasztani, hogy annak adatbázisa már ismert legyen. A sorozatban helyet kell kapjanak a fokozott igénybevételre szánt, nagyszilárdságú, kis átmeneti hőmérsékletű és jól hegeszthető csőacélok is. 1.4.1 Az elméleti metodikafejlesztési, értékelési tevékenység összegzése, a HSMM szoftverrel virtuális gyártási kísérletek lefuttatása az ISD Dunaferr Zrt. meleghengerműve adottságainak megfelelően 1.4.2 Fizikai szimulációs kísérletek végrehajtása a Gleeble 3800-as termomechanikus szimulátor Hydrawedge egységével a tíz feldolgozott acélminőséggel kapcsolatban az ISD Dunaferr Zrt. meleghengerműve adottságainak figyelembevételével. 1.4.3 A virtuális, a fizikai szimulációs és az üzemi gyártás során kapott eredmények összevetése az alkalmazott módszerek verifikálása céljából 113 000168

2. KUTATÁSI TERÜLET 2. Az ultrafinom és a nanoszerkezetű tömbi anyagok szemcseszerkezete és tulajdonságai közötti kapcsolat, továbbá a domináns hatásmechanizmusok kutatása 2.1 Elméleti összefoglaló tanulmány készítése az ultrafinom (UFG) és a nanoszerkezetű tömbi (bulk) anyagok szemcseszerkezete és tulajdonságai közötti kapcsolatról, az ezeket az anyagokat alkotó krisztallitok és a szemcsék közötti határok reális szerkezetéről 2.2 Összefoglaló tanulmány készítése az UFG vagy nanoszemcsés állapothoz vezető technikai és technológiai lehetőségekről 2.1.1 Erőteljes képlékenyalakításon (SPD) alapuló módszerek 2.1.2 Komplex (alakítás + hőkezelés) módszerek 2.1.3 A Gleeble 3800-as termomechanikus szimulátor STRAINMAX egységének ismertetése 2.1.3.1 A STRAINMAX egységgel elért eredmények összefoglalása és értékelése megjelent publikációk alapján 2.3 Az UFG és a nanoszemcsés állapot kialakulása az SPD és a komplex technológiák esetén (irodalmi tanulmány) 2.4 A kísérleti és modellanyagok kiválasztása, beszerzése 2.4.1 Nagytisztaságú réz, illetve vas beszerzése megfelelő méretben az ECAP és a STRAINMAX kísérletekhez 2.4.2 Melegen hengerelt, kb. 6-10 mm vastagságú lemez beszerzése és összetételének meghatározása edzhetőség és alakíthatóság szempontjából 2.4.3 Az előzetes eredmények alapján specifikálandó, heterogén szövetű kísérleti anyag beszerzése 2.5 A STRAINMAX egység üzembehelyezése, alapkísérletek elvégzése 2.6 A t.k.sz. rácsú vassal és a f.k.sz. rácsú rézzel végzett modellkísérletek az UFG és a nanoszemcsék kialakulási mechanizmusának nyomonkövetése céljából ECAP-os és STRAINMAX-os kísérletekkel 2.6.1 az itt definiált kísérletekből származó minták TEM-es vizsgálata 2.7 Modell kidolgozása, illetve a megfelelő modellek pontosítása a t.k.sz. és a f.k.sz. rácsú modellanyagokon végzett alakítási kísérletek alapján 2.8 Az újrakristályosodás egyes részfolyamatainak tanulmányozása az SPD-n átesett mintákon. Az alakítás mértékének hatása a szemcseméretre. 2.9 Edzési kísérletek a lágy (léces) martenzit képződési mechanizmusának megismerésére a 3.4.2. pontban specifikált minőségű lemezanyagon 2.9.1 A 3.9. pont szerinti kísérleti anyagon a léces martenzites szövetű acélok diszlokációsűrűségének meghatározása 2.9.2 A léces martenzites szerkezetű minták keményedési görbéinek meghatározása szakítóvizsgálat alapján. A hidegen alakított minták diszlokációsűrűségének meghatározása TEM-es felvételek alapján vagy röntgendiffrakciós profilanalízis módszerrel 114 000169

2.10 Az edzett + alakított minták alakváltozási mechnizmusának tisztázása, a csak alakított minták viselkedésétől való eltérés figyelembevételével 2.11 Az erősen alakított, léces martenzites kiinduló állapotú minták újrakristályosodásának tanulmányozása az optimális Rm·A80 szorzatot biztosító hőkezelési variáció meghatározása céljából 2.12 A léces martenzites szövetű, hidegen hengerelt majd lágyított acéllemez felhasználási tulajdonságainak meghatározása, az ipari megvalósíthatóság elemzése

3. KUTATÁSI TERÜLET 3. Acélok nanorészecskék formájában történő előállítása, vékonyrétegek épitése individuális nanorészecskékből, a nanorészecskék és a rétegek tulajdonságainak jellemzése 3.1 Individuális nanorészecskék (nanokristályok) gáz- és folyadék környezetben történő előállítására vonatkozó információk összegyűjtése és kritikai elemzése 3.1.1 A ma ismert előállítási módszerek összehasonlító elemzése –tanulmány 3.1.2 Az acélokat felépítő elemek nanorészecskék lehetőségeinek kritikai elemzése –tanulmány

formájában

történő

előállítási

3.1.3 Miért lézerrel keltett plazmából épített nanorészecskék és rétegek képezik vizsgálataink tárgyát? - tanulmány 3.2 Nanorészecskék és nanorétegek építése ultrarövid impulzusú lézerekkel keltett plazmából 3.2.1 A laborkísérletek eszközhátterének megteremtése: mobil UHV kamra építése, amelyben a LASERLAB-EUROPE szegedi kutatóhelyén hozzáférhető lézerek felhasználásával a projekt keretében tervezett kísérletek elvégezhetők 3.2.2 Az acélgyártás szempontjából releváns egyes elemeket, illetve ezek kombinációit (ötvözetek) tartalmazó nanorészecskék előállítása ultrarövid impulzusú lézerekkel keltett plazmából 3.2.3 A nanorészecskék két dimenziós elrendezése: vékonyrétegek építése. 3.3 Az építőelemek mérete, a fizikai- illetve kémiai szerkezet és az anyag tulajdonságai közötti összefüggések feltérképezése elektronmikroszkópia, elektronspektroszkópiai és pásztázó tűszondás mikroszkópiai módszerek alkalmazásával 3.3.1 Az előállítási paraméterek hatása a részecskeméretre 3.3.2 A részecskeméret hatása az individuális részecskék tulajdonságaira. 3.3.3 Tiszta fém rétegek, a acélok alkotórészeit nanorészecskék formájában tartalmazó rétegek (mechanikai) tulajdonságai; az összetétel az adalékok, a stabilizátorok szerepe a rétegek fizikai- és kémiai szerkezetének, valamint (mechanikai) tulajdonságainak meghatározásában 3.4 A top-down (Lásd 2. és 4. kutatási terület) és bottom-up közelítésekből kapott információk összevetése. Ennek alapján a részecskeméret és a tulajdonságok közötti kapcsolat kvalitatív (esetleg náhány tartományra, illetve relációra vonatkozóan kvantitatív) megadása

115 000170

4. KUTATÁSI TERÜLET 4. Acél nanorészecskék előállítása mechanokémiai módszerrel 4.1 Acélok nanorészecskék formájában történő előállítása 4.1.1 A nanoőrlő felkészítése acél nanorészecskék előállítására 4.1.2 Nanoőrlés és préselés 4.1.3 Színterelés a Gleeble 3800-ban pulzáló üzemmódban és védőatmoszférában 4.1.4 Színterelés a felújított szárazprésben 4.2 Vékonyrétegek építése individuális nanorészecskékből „spin coating” technikával 4.3 Nanorészecskék és rétegek tulajdonságainak jellemzése 4.3.1 A nanorészecskék és a rétegek morfológiai vizsgálata pásztázó elektronmikroszkóppal (PEM) 4.3.2 Szemcsék méretének és szemcseméret eloszlás meghatározása lézergranulométerrel 4.3.3 Nanoszemcsék vizsgálata infravörös spektroszkópiával (FTIR) 4.3.4 Nanoszemcsék vizsgálata Raman spektroszkópiával 4.3.5 Nanoszemcsék vizsgálata röntgenfoton spektroszkópiával (XPS) 4.3.6 Nanoszemcsék vizsgálata röntgendiffrakcióval (XRD) 5. KUTATÁSI TERÜLET 5. Fémek és egyéb szilárd anyagok felületi struktúrájának átalakítása villamos kisülések segítségével, valamint a kisülések alkalmazása az acélipar által generált környezetszennyezés eliminálására, illetve csökkentésére 5.1 Különböző acélok felületének módosítása villamos kisülésekkel 5.1.1 Irodalomkutatás, irodalmi összefoglaló készítése 5.1.2 A kísérleti berendezés elkészítése 5.1.3 Kísérletek végzése egyen és váltakozó feszültségű impulzussal 5.1.4 A felületi struktúrák vizsgálata különféle mechanikai és elektronoptikai módszerekkel 5.2 Különböző műanyagok, polimerek felületének módosítása villamos kisülésekkel 5.2.1 Irodalomkutatás, irodalmi összefoglaló készítése 5.2.2 A kísérleti berendezés elkészítése 5.2.3 Kísérletek végzése egyen és váltakozó feszültségű impulzussal 5.2.4 A felületi struktúrák vizsgálata különféle módszerekkel, esősorban a felületi feszültség és az illeszkedési szög vizsgálatával a ragaszthatóság és festhetőség szempontjait figyelembe véve 5.3 Különböző fémfelületek felületi struktúrájának átalakítása annak érdekében, hogy különböző és optikailag attraktív felületek alakuljanak ki 5.3.1 Irodalomkutatás, irodalmi összefoglaló készítése 5.3.2 A kísérleti berendezés elkészítése 5.3.3 Kísérletek végzése egyen és váltakozó feszültségű ionokkal 5.3.4 A felületi struktúrák vizsgálata különféle optikai módszerekkel 5.4 Orvosi, mezőgazdasági eszközök villamos plazma kisülésekkel történő sterilizálásának kidolgozása 116 000171

5.4.1 Irodalomkutatás, irodalmi összefoglaló készítése 5.4.2 Kísérleti berendezés elkészítése 5.4.3 Kísérletek lefolytatása egyen és váltakozó feszültségű 5.5 A villamos kisülések és egyéb felületkezelési technológiák összehasonlítása az 5.1.1.5.1.4. pontokban leírt esetekre 5.5.1 Az irodalmi adatok és a kísérleteink eredményeinek összehasonlítása 5.6 Kohászati és egyéb ipari berendezések által kibocsátott gáznemű és nanométer nagyságrendű (PM0,5) szennyező anyagok eltávolítása korona impulzusokkal – az intézmény nyertes TIOP projektjének keretében beszerzendő eszközök alkalmazásával 5.6.1 Irodalomkutatás, irodalmi összefoglaló készítése 5.6.2 Kísérletek végzése egyen és váltakozó feszültségű impulzussal 5.6.3 Kohászati és egyéb éghető hulladékok égési, kibocsátási vizsgálata, valamint az emisszió elhárításának kidolgozása – a „TIOP keretben” beszerzendő eszközök alkalmazásával 6. KUTATÁSI TERÜLET 6. Gyártási, ill. ipari folyamatok során keletkező szennyezőanyagok környezeti hatásának az értékelése, a kapott monitoring és toxikológiai adatok megfelelő kezelése, azok feldolgozása, a folyamatok prediktív modelljeinek a kialakítása és a megfelelő környezet- és ember-egészségügyi következtetések levonása 6.1 A talaj, víz és levegőszennyezőanyagok környezeti terhelésének számbavétele, monitoringja és dokumentációja Dunaújvárosban 6.1.1 A talajfizikai, kémiai és biológiai tulajdonságok számbavétele az ipar által szennyezett városrészekben 6.1.2 A levegőszennyező anyagok vizsgálata az ipari tevékenységgel különbözőképpen terhelt városrészekben 6.1.3 A városi ivóvíz, valamint a kommunális és az ipari szennyvízek mennyiségi és minőségi vizsgálata 6.1.4 Adatkezelés, adatbank létrehozása, számítógépes adat-feldolgozás, prediktív modellek kialakítása, szimulációs folyamat-elemzés a növekvő szennyezettség környezet- és talajvédelmi hatásainak a megítélésére 6.2 Laboratóriumi és helyszíni talajvizsgálati eredmények összehasonlító értékelése a szennyezettség környezeti hatásának megítéléséhez 6.2.1 A szennyezőanyagok koncentrációgradiens szerinti in vivo és in vitro hatásainak értékelése teszt-szervezetekkel 6.2.2 Az adott helyszínről származó tesztszervezetek és autentikus, törzsgyűjtemények közötti érzékenységi mintázatok 6.2.3 A szennyezőanyagokkal szembeni tolerancia és toxikusság különböző mutatókkal történő értékelése 6.2.4 Összehasonlító statisztikai értékelések a város környezetszennyezettségének állapota és az ökotoxikológiai értékelések különböző dimenziói között 6.3 A szennyezők és azok kombinációnak összehasonlító hatásértékelése a város különböző pontjairól vett talaj, víz és levegőmintákban (mennyiségi és minőségi mutatók) 117 000172

6.3.1 Egyedi szennyezőanyagok kimutatása és hatásai bizonyos ipari tevékenységekkel (pl. a vas- és acélgyártással) összefüggésben 6.3.2 Kombinált szennyezőanyagok hatásai a gyártási folyamat különböző lépései során 6.3.3 Az egyes mikroszennyezők, vagy a kombinációik hatásértékelése az összehasonlító mennyiségi és toxikussági mintázatok alapján 6.3.4 Az engedélyezett határértékekre vonatkozó kimutatások, ajánlások a szennyezőanyagkombinációknak megfelelően 6.4 A szennyezők rövid-távú és tartamhatású értékelése szennyezett és kontroll, szennyezetlen körülményekhez viszonyítva 6.4.1 Ismert szennyezőanyagok modellként való alkalmazása a rövid-távú hatások feltérképezésére modell-körülmények között 6.4.2 Toleráns szervezetek izolálása, törzsgyűjteményekben potenciális felhasználhatóság érdekében

való

tárolása

későbbi,

6.4.3 A tartamhatások értékelése, a szennyezőanyagok, mint kémiai „időzitett bombák” a környezetben 6.4.4 A város ipari tevékenységének víz, levegő- és talaj-környezetvédelmi értékelése, javaslati, intézkedési tervek készítése

4.1.4

Az előkészítéshez és a megvalósításhoz kapcsolódó feladatok meghatározása

A projekt előkészítési szakaszában a jelenlegi helyzet alaposabb megismerése érdekében, továbbá a célcsoportok azonosítása és igényeik feltárása végett egy tanulmányt készítettünk. Ezen kívül a pályázat kötelező mellékleteként benyújtandó megvalósíthatósági tanulmány elkészítésének a költségét kívánjuk elszámolni. A két tanulmány készítőit közbeszerzési eljárás keretében választottuk ki. A projekt külföldi kutatóitól szándéknyilatkozatot kértünk a projektben történő közreműködési szándékuk megalapozottságának igazolása érdekében.

4.1.5

Az előkészítés és megvalósítás költségei és ütemezése

Költségek ezer Ft Kiadások

2008 Összeg

1. Projekt előkészítés költségei Helyzetelemezés, szükségletfelmérés (tanulmány) Megvalósíthatósági tanulmány elkészítése Projekt előkészítés közbeszerzési eljárások lebonyolítása

4.

2009 Össz.

1. 0

2.

3. 0

2010 4.

0

Össz. 0

0

1.

2. 0

3. 0

2011 4.

0

Össz. 0

0

1. 0

Összesen

13 680

13 680

13 680

13 680

3 600

3 600

3 600

0

0

3 600

9 480

9 480

9 480

0

0

9 480

600

600

600

0

0

600

118 000173

4.1.6

A projekt hatásainak elemzése

Projektünk hatással van a gazdaság versenyképességének növekedésére, ezáltal a jövedelemtermelő képességének fokozására, amelynek révén tartósan nőhet az emberek életszínvonala. Hat a foglalkoztatás diverzifikált bővítésére, amelynek révén a fiatal lakosságnak a régióban való megtartása, az érett felnőtt lakosság munkában tartása megvalósulhat. A foglalkoztatási lehetőségek szélesedése stabilabb, kiszámíthatóbb, kiegyensúlyozottabb regionális társadalmi struktúrát eredményez, amelyben a fenntartható működtetés társadalmi felelőssége megosztható a köz- az üzleti és magánszféra együttműködése révén. Projektünk segíti a versenyképes tudás és műveltség növekedését, amely feltétele a tudáson alapuló gazdaság szerveződésében való sikeres helytállásának. Javítja a népesség egészségi állapotának javulása, amelynek révén a magyar társadalom minden tagja számára biztosítható az emberhez méltó és tevékeny élet, egyúttal biztosítva az egészségügyi rendszer fenntartható fejlődését és mérsékelve az egészségügyre fordított kiadások elkerülhetetlenül növekvő ütemét. A társadalmi összetartozás, szolidaritás és aktív állampolgári magatartás erősödése biztosíthatja, hogy valamennyi ember a következő időszak fejlődése nyertesének érezhesse magát. A fizikai elérhetőség javulása a gazdasági versenyképesség növelésén túl elősegíti a lakosság könnyebb és gyorsabb hozzáférését a munkahelyekhez, a javakhoz és szolgáltatásokhoz. Az információs társadalom kiteljesedése révén biztosítható, hogy a társadalom valamennyi rétege számára elérhetővé váljanak a modern kor legfontosabb technológiai feltételei. A természeti értékek megőrzése, az erőforrások és a környezeti értékek fennmaradása és a fenntartható fejlődés elvének megfelelő hasznosulása révén elérhető, hogy az elődeinktől kapott természeti táj és épített környezeti értékeink ápolásával és hasznosításával fejlődésünk a jövő nemzedékei számára is biztosítsa az egészséges, biztonságos, tiszta környezet és a fenntartható fejlődés feltételeit. A kiegyensúlyozott területi fejlődéssel biztosíthatjuk, hogy Magyarország valamennyi állampolgára lakóhelyétől függetlenül hasonló eséllyel juthasson hozzá az alapvető szolgáltatásokhoz, javakhoz és az ország valamennyi települése megmaradva, hagyományait megőrizve fejlődhessen a jövőben is. A fenntartható fejlődés érvényesülése segíti, hogy a fejlesztéspolitika ne élje fel a jövő generációk számára elérhető természeti, társadalmi és gazdasági erőforrásokat. Érvényesül az esélyegyenlőség biztosítása, beleértve a nemek közötti esélyegyenlőséget, a roma kisebbség és a fogyatékossággal élők egyenlő esélyeinek biztosítását. Az info-kommunikációs technológia széles körű alkalmazása feltételeinek megteremtése megvalósul, vagyis hogy a jövő meghatározó technológiai eszközei mindenki számára elérhetően és alkalmazhatóan biztosíthassák az információs társadalom kialakulását. Célunk a foglalkoztatás növelése, ezért a foglalkoztatás bővítésének szempontját valamennyi fejlesztéspolitikai beavatkozás megtervezésekor meg kell vizsgálni. Fontos szempont a biztonság szempontjainak érvényesítése, azaz megelőzés-orientált megközelítés révén mindenki számára biztosítani kell a kiszámítható és biztonságos jövőt.


1. Kutatás fejlesztés

–



+3




+3


119 000174




2. Foglalkoztatás és munkaerőpiac

+2

Projekt által nő foglalkoztatottság

3. Munkakörülmények

+1

Az új eredmények javítják a munkakörülményeket

+3

4. Nemzetközi kapcsolatok, határmentiség

0

-

+3

5. Esélyegyenlőség

+3

6. Területi kiegyenlítődés

+3

7. Társadalmi integráció és különleges társadalmi csoportok védelme

+1

8. Nyilvánosság, igazságosság, erkölcs

+3

9. Közszféra pénzügyi és szervezeti keretei

-

Összesen

a


Az esélyegyenlőségi szempontok maximális szem előtt tartása, megkülönböztetés teljes hiánya Hátrányos helyzetű kistérségekben élők helyzetének kiegyenlítődése Az esélyegyenlőségi szempontok maximális szem előtt tartása, megkülönböztetés teljes hiánya Nyilvánosság, tájékoztatás betartása, a projekt során az erkölcsi normák betartása, erre a bevont partnerek figyelmének felhívása -

+3

+3

+3

+3

+3

-

+16

A hatásmechanizmus leírása Eredmények disszeminációja jelentős hatással van a körzetben, régióban élők elhelyezkedési lehetőségeire Az eredmények tágas körben történő publikálása jelentős javulásokat eredményez a munkakörülmények javulásában A projekt eredményeinek megismertetése a célközönséggel, a vállalkozások fejlődési potenciálja, a régió földrajzi helyzetéből adódóan hatással lesz a nemzetközi kapcsolatokra. Az esélyegyenlőségi szempontok maximális szem előtt tartása, megkülönböztetés teljes hiánya Hátrányos helyzetű kistérségekben élők helyzetének kiegyenlítődése Az esélyegyenlőségi szempontok maximális szem előtt tartása, megkülönböztetés teljes hiánya Nyilvánosság, tájékoztatás betartása, a projekt során az erkölcsi normák betartása, erre a bevont partnerek figyelmének felhívása -

+24

A projekt esélyegyenlőségre gyakorolt hatásai: A Dunaújvárosi Főiskola működése, valamint a projekt megvalósítása során a fentiek mellett figyelembe veszi a következő alapelveket is: - A megkülönböztetés tilalma, egyenlő bánásmód 120 000175

-

-

-

A Dunaújvárosi Főiskola megelőzi és megakadályozza a munkavállalók hátrányos megkülönböztetését. Ez kiterjed a munkaerő felvételnél, alkalmazásnál, a munkabérek, a jövedelmek, juttatások, képzés továbbképzés- és egyéb foglalkoztatással összefüggő esetekre. A megkülönböztetés tilalma vonatkozik a munkavállalók bárminemű - különösen koruk, nemük, családi állapotuk, nemzetiségük, fajuk, származásuk, vallásuk, politikai meggyőződésük miatti – diszkriminációjára. Az emberi méltóság tiszteletben tartása A Dunaújvárosi Főiskola tiszteletben tartja a munkavállalók emberi értékeit, emberi méltóságát, egyediségét. Fontos feladatnak tekinti a megfelelő munkahelyi légkör kialakítását, az alapvető értékek megőrzéséhez és megerősítéséhez való hozzájárulást. Társadalmi szolidaritás A főiskola elvei szerint a foglalkoztatás során semmilyen korú, nemű, nemzetiségű, családi vagy egészségi állapotú munkavállaló sem értékesebb a társadalom számára a másiknál. Társadalmunk minden tagjának érdeke a szolidaritás erősítése. Méltányos és rugalmas ellátás A megkülönböztetés tilalma nem old fel minden létező egyenlőtlenséget, ezért az intézmény méltányos és rugalmas intézkedéseket dolgoz ki, amely elősegíti a foglalkoztatottak pozíciójának javulását, megőrzését.

A Dunaújvárosi Főiskola mind a működése során, mind a projekt megvalósításakor figyelembe veszi az esélyegyenlőségi szempontokat. A projekt esetében ezen szempontok az alábbiak szerint érvényesülnek: • • • •

•

A projekt tevékenységeinek meghatározása során, valamint a szakemberek – megvalósítók kiválasztása során figyelmet fordít a DF a női kollégák/szakembereknek a projektbe való bevonására. A projekt helyszíneinek kiválasztásakor és megvalósításakor, figyelmet fordítottunk az elérhetőség biztosítására. A projekt megvalósítása közben és után a Dunaújvárosi Főiskola minden szakember számára biztosítja az egyenlő bánásmód elve alapján történő részvételt, különös hangsúlyt fektetve a hátrányos megkülönböztetés teljes körű kizárására. A projekt nyomon követése és ellenőrzése során megelégedettségi felmérést végez a projektmenedzsment a projektben részvevő célcsoportok teljes körében, aminek része lesz a fogyatékkal élők szegmensének önálló elemzése és visszacsatolása az esélyegyenlőség hosszú távú, konstans fenntartásának céljából. A projekt megvalósítása során a főiskola törekszik a helyi érdekvédelmi szervezeteknek a tevékenységekbe való közvetlen vagy közvetett módon való bevonására (pl. mozgáskorlátozottak egyesülete: tanácsadás speciális igényeikről, meglátásaikról, melyeket megtartva a célcsoport speciális tagjai közvetlenebbül elérhetők)

Környezeti hatások




1. Levegőtisztaság

+1

Törekvés szennyezőanyagkibocsátás csökkentésére

2. Talajminőség és talajerőforrás

0



a +3

+3

A hatásmechanizmus leírása Eredmények disszeminációjában a környezetvédelmi feladatok fontosságának kihangsúlyozása Eredmények disszeminációjában a környezetvédelmi feladatok fontosságának kihangsúlyozása

121 000176


3. Területhasználat

4. Hulladéktermelés, hulladékhasznosítás

5. Környezeti kockázatok megjelenése



0


+1

Papír alapú dokumentáció visszaszorítása, előnyben részesítjük az elektronikus kommunikációt



+3

Eredmények disszeminációjában a környezetvédelmi feladatok fontosságának kihangsúlyozása

+3

Eredmények disszeminációjában a környezetvédelmi feladatok fontosságának kihangsúlyozása

0


+3

6. Mobilitás, energiafelhasználás

+1

Környezettudatos szemlélet, energiatakarékos eszközök alkalmazása.

+3

Összesen:

+3

Eredmények disszeminációjában a környezetvédelmi feladatok fontosságának kihangsúlyozása Eredmények disszeminációjában a környezetvédelmi feladatok fontosságának kihangsúlyozása

+18

A projekt környezeti fenntarthatóságra gyakorolt hatásai A projekt egyetlen ponton sem lehet ellentétben a regionális környezetvédelmi stratégiával. A projekt megvalósítása során a DF betartja a hazai és az EU-s környezetvédelmi jogszabályokat. A fejlesztések tervezésekor figyelembe veszik a helyi környezet állapotát és a természeti erőforrások rendelkezésre állását. A kutatás-fejlesztési tevékenység a vállalkozásokkal közösen olyan új technológiák létrehozását teszi lehetővé, amely egyrészt gazdasági hasznot hoz, másrészt hozzájárul a környezetkímélő termékek, technológiák kifejlesztéséhez, és ezáltal a környezetvédelem fejlesztéséhez, így lehetővé válik a projekt környezeti fenntarthatósága. A projekt emellett közvetetten befolyásolja a fenntarthatóság elvének elterjesztését mind az oktatók, kutatók, mind a hallgatók körében, amely kedvezően hat a környezeti fenntarthatóság kiterjesztésére. A projekt megvalósításakor a DF hangsúlyt fordít a környezettudatos magatartási formák, pozitív gondolkodásmód kialakítására. A Dunaújvárosi Főiskola ösztönzi a projektben résztvevő partnereit, hogy járuljanak hozzá a környezettudatos magatartás kialakításához.

4.1.7

Pénzügyi terv

Módszertan bemutatása Tervünk elkészítésénél egy 10 éves időhorizontot figyelembe véve a következőkkel számolhatunk. A projekt kezdeti összege a tervek szerint 497.176.960 forint.

122 000177

Várhatóan a felsőoktatási intézmények K+F+I bevételei, a kutatási eredményekből származó bevételek, a kutatói szolgáltatások ipari igénybevételéből származó bevételek, valamint a létrehozott szellemi tulajdon hasznosításából származó bevételekkel számolhatunk. A kutatás-fejlesztési projekt állami támogatás nélkül nem megtérülő fejlesztésnek minősül. Ahhoz, hogy a fejlesztés támogatás nélkül is megtérüljön, 10 éves időtávon vizsgálva, évi 75 millió forint bevételt kellene realizálni. Ez egy optimista verzió szerint is nehezen teljesíthető lenne. A Dunaújvárosi Főiskola kutatói szolgáltatások ipari igénybevételőből származó bevétele várhatóan évi 30 millió Ft-ot tesz majd ki. A pénzügyi elemzés elkészítésekor 8%-os kalkulatív kamatlábat alkalmaztunk. A fenntartási időszakban keletkező bevételeket is figyelembe véve a projekt NPV-je negatív. n

NPV = −C0 + ∑ i =1


az NPV= -251.670.344 forint.

n

NPV = −C 0 + ∑



A projekt támogatása várhatóan 85%-os intenzitást mutat (a támogatás 85%-a EU, 15%-a hazai finanszírozású) A 74.576.544 Ft összegű önerő finanszírozását a konzorciumi tagok gazdasági társaságokkal kötött, az innovációs járulék felhasználására vonatkozó megállapodás keretében biztosítják. A projekt végrehajtásáért felelős szervezetek – két felsőoktatási intézmény – besorolásuk szerint költségvetési intézmények. Mivel a pályázók (megvalósítók) költségvetési intézmények, az áfát nem igénylik vissza, így a projekt költségvetése bruttó számítású. A projekt pénzügyi terve A Dunaújvárosi Főiskola és a Panonn Egyetem ilyen időtávú és komplexitású alapkutatást pusztán önerőből nem tudna megvalósatani, mivel az ehhez szükséges pénzügyi forrásokkal nem rendelkezik. A kutatás-fejlesztési tevékenységek végrehajtása érdekében csak olan kiadásokat terveztünk, amelyek szükségesek és indokoltak, továbbá a pályázati útmutató szerint elszámolhatóak. A projekt az állami támogatások szempontjából közcélú, nem jövedelemtermelő fejlesztésnek minősül. A projekt teljes elszámolható bruttó költsége 497 176 960 Ft. Az igényelt támogatás összege 85%-os támogatás intenzitással számolva: 422 600 416 Ft. A Dunaújvárosi Főiskola és a Pannon Egyetem a projekt finanszírozásához a pályázati konstrukció keretében igényelt támogatáson túl egyéb támogatást vagy hitelt nem tervez igénybe venni.

123 000178

Projekt pénzügyi terve (bruttó, Ft) Megnevezés

Kutatásfejlesztés (0. év)

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

2018

2019

2020

337 838 160

354 730 068

372 466 571

391 089 900

410 644 395

431 176 615

452 735 445

475 372 218

499 140 829

524 097 870

269 589 600

283 069 080

297 222 534

312 083 661

327 687 844

344 072 236

361 275 848

379 339 640

398 306 622

418 221 953

Pannon Egyetem - normatív támogatás

38 248 560

40 160 988

42 169 037

44 277 489

46 491 364

48 815 932

51 256 729

53 819 565

56 510 543

59 336 070

Kutatói szolgáltatások ipari igénybevéte

30 000 000

31 500 000

33 075 000

34 728 750

36 465 188

38 288 447

40 202 869

42 213 013

44 323 663

46 539 846

307 838 160

323 230 068

339 391 571

356 361 150

374 179 207

392 888 168

412 532 576

433 159 205

454 817 165

477 558 024

269 589 600

283 069 080

297 222 534

312 083 661

327 687 844

344 072 236

361 275 848

379 339 640

398 306 622

418 221 953

38 248 560

40 160 988

42 169 037

44 277 489

46 491 364

48 815 932

51 256 729

53 819 565

56 510 543

59 336 070

-497 176 960

30 000 000

31 500 000

33 075 000

34 728 750

36 465 188

38 288 447

40 202 869

42 213 013

44 323 663

46 539 846

-497 176 960

-467 176 960

-435 676 960

-402 601 960

-367 873 210

-331 408 023

-293 119 576

-252 916 706

-210 703 694

-166 380 030

-119 840 184

Bevételek

0

Dunaújvárosi Főiskola - normatív támogatás

Kiadások

-497 176 960

Dunaújvárosi Főiskola - kutatók bére és járulékai Pannon Egyetem - kutatók bére és járulékai Beruházás elszámolható összköltsége

Pénzáramok különbsége Halmozott pénzáram

-497 176 960

A bevételek és kiadások 5%-os infláció figyelembe vétele mellett lettek kalkulálva.

000179

4.1.8

Externáliák bemutatása

A pénzben kifejezhető, de nem számszerűsíthető és nem a Dunaújvárosi Főiskolán illetve a projekt célcsoportjainak vállalatainál jelentkező külső gazdasági hatások között pozitív tényezők dominálnak. A pozitív hatások közül is kiemelkednek a hazánk energiaellátási biztonságának növekedésével és a környezeti terhelés csökkenésével kapcsolatos tényezők. Az energiaellátás biztonságát nagymértékben növeli a ridegrepedésre nem hajlamos, nagy szilárdságú csőanyag kifejlesztésének előkészítése, támogatása. A kőolaj és földgáz szállítását végző csővezetékek biztonságos volta a vezeték esetleges sérülése kapcsán fellépő környezeti katasztrófa valószínűségét is erősen csökkenti. Amennyiben az acél lapostermékek gyártástechnológiáját a műszaki anyagtudomány legújabb eredményeire alapozva dolgozzuk ki, előírhatjuk, hogy egy-egy adott összetételű adagból változatos tulajdonságú készterméket állítsunk elő. Az egyértelműen megállapítható, hogy a szerkezeti acélok terhelhetősége folyamatosan nő, a mély hőmérsékleten mérhető szívósság megtartása mellett. Mindez azt jelenti, hogy napjainkban ugyanazt a feladatot tömegét tekintve mintegy harmadannyi acéllal meg lehet oldani, mint 50 évvel ezelőtt. Ezért a nagy szilárdságú, hegeszthető szerkezeti acélok fejlesztése önmagában is jelentős hozzájárulás a környezeti terhelés csökkentéséhez, gondoljunk csak a nyersvasgyártáshoz használt kokszból származó CO2-re, mint üvegházhatású gázra. A különleges, tervezett tulajdonságú acélok előállításának egyik lehetséges, ma még csak kutatásfejlesztés szintjén létező megközelítése az anyag nanoméretű alkotórészekből történő felépítése. A tervezett kutatómunka eredménye olyan információk, szabadalmak, technológiák formájában jelentkezik, amelyek a közeljövő stratégiai döntéseinek meghozatala során több száz milliós befektetések sorsáról lesznek hivatottak dönteni, illetve hasonló, vagy akár nagyobb volumenű beruházások szakmai alapját képezhetik. A szikrakisülésen alapuló technológiák esetében a munka végén várható megtakarítás a nitrogén oxid bontása miatt elérheti az évi 500 MFt környezetterhelési díj megtakarítást is. A többi technológia a bevezetés után öt évvel 100 M Ft nagyságrendű bevételt hozhat.

A módszertan bemutatása Externáliának (külső gazdasági hatásnak) nevezzük azokat a - termeléshez vagy fogyasztáshoz köthető - cselekedetből eredő hatásokat (hasznokat vagy költségeket), amelyek olyan valakit érnek, aki ehhez nem járult hozzá teljes mértékben. Az externális probléma megjelölést azon szituációkra alkalmazzuk, amelyekben az abba bele nem egyező fél számára értéket közvetítő jószág valamely másik jószág termelésének vagy fogyasztásának a mellékterméke. Az externális problémák a tulajdonjog “gyengülésével” járnak, akár mert a jogok nincsenek megfelelően definiálva, akár mert érvényesítésük túlságosan költséges az elérhető haszonhoz viszonyítva.

000180

A negatív externáliák legismertebb példái a termelésükkel a levegőt vagy a vizeket szennyező vállalatok, a cigarettafüst, amit a nemdohányzók közterületeken beszívni kénytelenek, vagy a az elegáns környéken a kilátást rontó rozoga viskó. A közgazdászok a pozitív externália példájaként leggyakrabban azt a hatást említik, amit a méhész szomszédsága okoz a gyümölcsös tulajdonosának azáltal, hogy a méhek beporozzák a gyümölcsfák virágait is. Az externáliák származhatnak mind a termelésből, mind a fogyasztásból. A termelésből fakadó externáliák érinthetnek vállalatokat (termelőtől termelő felé irányuló externália) vagy fogyasztókat is (termelőtől fogyasztó felé irányuló externália); a fogyasztásból eredők pedig szintén érinthetik vállalatok működését (fogyasztótól vállalat felé irányuló externália), vagy más fogyasztókat (fogyasztótól fogyasztó felé irányuló externália). Negatív externália esetén az eredeti MC görbe felett lesz a társadalmilag kívánatos MSC görbe, míg az MSB görbe az MU alatt lesz. A kívánatosnál nagyobb termelés költségei nagyobbak a hasznosság növekedésénél, így a kettő különbsége adja a hatékonyságveszteséget. Pozitív externália esetén a határköltség nem különbözik a társadalmilag kívánatostól, míg az MSB az MU felett lesz. Az alultermelés miatt elmaradt költségek kisebbek lesznek az elmaradt haszonnál: a különbség társadalmi hatékonyság veszteségként realizálódik.

Ronald Coase az externális hatásokról írt alapvető jelentőségű cikkében úgy érvel, hogy tisztázott és költségmentesen érvényesíthető tulajdonjogok esetén az érintett felek közötti alku az externális hatás gazdaságilag hatékony szintjéhez vezet (nulla tranzakciós költség mellett). Hatékony az eredmény, ha a teljes tulajdonjog az externália előállítóját illeti (nem tartozik semmilyen felelősséggel az externális hatás okozta semmiféle kárért), de akkor is, ha az teljesen az elszenvedőt illeti (vagyis ha az externális hatás előállítója teljes felelősséget köteles vállalni az okozott kárért). Sok

126 000181

résztvevő esetén a “coasi” kimenetelt biztosító alku lehetetlenné válik a koordináció óriási költségei és a potyautas-jelenség felbukkanása miatt. Egyebek változatlansága mellet feltételezhetjük, hogy az externális hatást elszenvedők számának növekedésével nőni fog annak a költsége is, hogy ellenőrizzék a bevallott károsodás valós mértékét. Néhány esetben azonban a privát kooperáció kétségtelenül hatékonynak bizonyul: egyes környékeken például létrejöhetnek kölcsönös megszorításokat tartalmazó megegyezések, egyes lakók pedig megegyezhetnek olyan kérdések rendezésében, mint az ún “napfény-szolgalom” (amely a más tulajdonában levő épületek vetette árnyékok problémáját érinti). Van azonban a fentieken túl is olyan eset, ahol nagyszámú résztvevő mellett is coasi típusú megoldást találunk: ott, ahol 1. a hallgatólagos tulajdonjogok használat közben alakulnak ki 2. az externális hatás - legyen bár pozitív vagy negatív - “földértékben” ragadható meg (vagyis inkább “tőkésíthető”) 3. jelentős idő telt már el, így az érintett felek “kicserélődtek” (“rolled over”) 4. az externális hatás mértéke időben változatlan.

Externáliák meghatározása Pozitív externáliák Projektünk pozitív externáliái jellemzően a projekt közvetlen és közvetett eredményeiből adódnak: -

a felsőoktatás és a gazdaság kapcsolatának erősítése érdekében a felsőoktatási intézményekben folyó innovációs és kutatás-fejlesztési tevékenység ösztönzésére, támogatására és hasznosítására képes technológia- és tudástranszfer szolgáltatások kiépüljenek, illetve fejlődjenek.

-

hogy a felsőoktatásban innovációs és K+F tevékenységet végző munkavállalók, illetve hallgatók hatékony, professzionális támogatást kapjanak az általuk elért eredmények innovációs láncba történő bekapcsolásához

-

A kiépülő, illetve fejlesztésre kerülő technológia- és tudástranszfer szolgáltatások a tudás „termelését” biztosító felsőoktatás piacérzékenységének, hasznosítási jártasságának és a kapcsolódó szolgáltatások körének bővítéséhez és fejlesztéséhez járulnak hozzá. A konstrukció hozzájárul a felsőoktatás K+F kapacitásainak bővítéséhez szükséges humán és szervezeti feltételek megteremtéséhez, valamint a vállalkozásokkal való intézményi együttműködés erősítéséhez.

127 000182

-

A konstrukció hatásaként a legjelentősebb kutatásfejlesztési kapacitással és tevékenységekkel rendelkező tudáscentrumokban létrejönnek olyan technológia-transzfer központok, melyek minimálisan regionális, de akár több régióra is kiterjedő szolgáltatást biztosítanak.

-

A felsőoktatási intézmények gazdasági szférára irányuló K+F+I tevékenységeinek elősegítése olyan kutatás-támogatási kapacitás biztosításával, mely ismeri az ipari alkalmazhatóság feltételeit és munkájában törekszik azok megteremtésére.

-

A kutatási eredmények hasznosítása érdekében a szellemi tulajdon hatékony védelme és a hasznosításhoz szükséges menedzseri szolgáltatások biztosítása.

-

A tudás- és a technológia transzfer, a kutatói szolgáltatások ipari igénybevételének erősítése.

-

Vállalati-felsőoktatási kutatói kapcsolatok fejlesztése.

-

Kutatási eredmények hasznosítása.

-

A felsőoktatási intézmények K+F+I tevékenységből származó bevételeinek növelése hosszabb távon.

-

A mester és PhD képzés gyakorlatorientáltabbá tétele, a vállalkozási és menedzsment ismeretek terjesztése.

Negatív externáliák Negatív externáliaként kell megemlítenünk a haszonáldozat költségét (opportunity cost), azt az elvesztett hasznot, amit ezen projekt megvalósítása során önerőként felhasználunk. Az önerő felhasználása esetleg más fejlesztések megvalósulását akadályozhatja meg. Várható költségmegtérülés, gazdasági mutatók Tervünk elkészítésénél egy 10 éves időhorizontot figyelembe véve a következőkkel számolhatunk. A projekt kezdeti összege a tervek szerint 497.176.960 forint. Várhatóan a felsőoktatási intézmények K+F+I bevételei, a kutatási eredményekből származó bevételek, a kutatói szolgáltatások ipari igénybevételéből származó bevételek, valamint a létrehozott szellemi tulajdon hasznosításából származó bevételekkel számolhatunk. A kutatás-fejlesztési projekt állami támogatás nélkül nem megtérülő fejlesztésnek minősül. Ahhoz, hogy a fejlesztés támogatás nélkül is megtérüljön, 10 éves időtávon vizsgálva, évi 75 millió forint bevételt kellene realizálni. Ez egy optimista verzió szerint is nehezen teljesíthető lenne. A Dunaújvárosi Főiskola kutatói szolgáltatások ipari igénybevételőből származó bevétele várhatóan évi 30 millió Ft-ot tesz majd ki. A pénzügyi elemzés elkészítésekor 8%-os kalkulatív kamatlábat alkalmaztunk. 128 000183

A fenntartási időszakban keletkező bevételeket is figyelembe véve a projekt NPV-je negatív. n

NPV = −C0 + ∑ i =1


az NPV= -251.670.344 forint.

n

NPV = −C 0 + ∑



A projekt támogatása várhatóan 85%-os intenzitást mutat (a támogatás 85%-a EU, 15%-a hazai finanszírozású) A 74.576.544 Ft összegű önerő finanszírozását a konzorciumi tagok gazdasági társaságokkal kötött, az innovációs járulék felhasználására vonatkozó megállapodás keretében biztosítják. A projekt végrehajtásáért felelős szervezetek – két felsőoktatási intézmény – besorolásuk szerint költségvetési intézmények. Mivel a pályázók (megvalósítók) költségvetési intézmények, az áfát nem igénylik vissza, így a projekt költségvetése bruttó számítású. A projekt végrehajtásáért felelős szervezetek – két felsőoktatási intézmény – besorolásuk szerint költségvetési intézmények. Mivel a pályázók (megvalósítók) költségvetési intézmények, az áfát nem igénylik vissza, így a projekt költségvetése bruttó számítású.

4.1.9

Kockázatelemzés

A kockázatok összesítése

Kockázati tényező

A kockázat erősség A kockázati mechanizmus leírása (0- +3)

A kockázatkezelés módja

Szakmai kockázatok 1. A program megvalósításához szükséges humán erőforrás biztosítása hiányos vagy nem megfelelő 2. Partnerek, közreműködő szolgáltatók, intézmények nem

2

Erőforrások mennyiségének alultervezése, nem megfelelő szakmai felkészültség az eredményesség rovására mehet.

1

A kutatási program végrehajtásához bevonandó partnerek és egyéb szakmai szervezetek, szolgáltatók nem

A kutatási program feladatainak magas prioritásba helyezése, határozott projekt felügyelet, beszámoló rendszer működtetése. Minőségbiztosítási rendszer működtetése, szakmai tanácsadók, szakértők igénybevétele,

129 000184

Kockázati tényező

A kockázat erősség A kockázati mechanizmus leírása (0- +3)

megfelelő teljesítése

megfelelően teljesítenek.

A kockázatkezelés módja szerződéses garanciák (pl. jóteljesítési garancia) kikötése

Összesen Jogi kockázatok 1. A kutatási programot befolyásoló jogszabályok változása

1

A jogszabályok változása generálhat olyan munkajogi és eljárásjogi problémákat, amelyeknek kezelése szükséges.

Jogszabályok figyelése, szükséges projektmódosítás végrehajtása

Összesen Intézményi kockázatok 1. Támogatás folyósításának lassúsága

2

1 2. Projekt költségvetés túllépése

3. Projekt 2 megvalósításának időbeli csúszása

Elszámolások nehézkessége esetén a résztvevők közreműködésének finanszírozásának folyamatossága csorbát szenvedhet Esetleges alultervezés az erőforrások mennyiségében kihathat a teljes kutatási program összköltségvetésére.

Esetleges alultervezés az erőforrások mennyiségében, ill. a célok nem megfelelő meghatározása kihathat a teljes kutatási program időszükségletére

Részletes cash-flow terv készítése, számolva a támogatás folyósításának várható időigényével Mélyreható projekttervezés, szakértők bevonása a projekt előkészítésébe, műszaki tervezésébe, következetes projektvégrehajtás, szerződéses garanciák a közreműködőkkel. Részletes feladatés időterv kidolgozása és betartatása a közreműködőkkel, alternatívák kidolgozása

Összesen

4.1.9.1 Pénzügyi kockázatok elemzése (érzékenységvizsgálat) 1. A projekt végrehajtásához szükséges pénzügyi erőforrások rendelkezésre állnak. Alapeset: •

a projekt költségvetésének tervezése során a költségek mellé megfelelően rendeljük hozzá a forrásokat

•

a támogatás és az önerő összetételében és arányában a pályázotthoz képest csak minimális a változás

•

az önerő rendelkezésre áll a projektben való felhasználásra

•

a támogató rendelkezik a támogatási összeggel

130 000185

Pesszimista forgatókönyv: •

a projekt költségvetésének tervezése során a költségekhez nem a megfelelő forrásokat rendeltük

•

a támogatás és az önerő összetételében és arányában a pályázotthoz képest nincs változás

•


•


Optimista forgatókönyv: •

a projekt költségvetésének tervezése során a költségek mellé megfelelően rendeljük hozzá a forrásokat

•

a támogatás és az önerő összetételében és arányában a pályázotthoz képest nincs változás

•


•


2. A projekt pénzügyi és szakmai ütemezése az utófinanszírozás (a pénzügyi források időbeni eltolódása) tényével számol, illetve rendelkezésre áll olyan mértékű előleg, illetve saját forrás, amely a likviditást biztosítja.

Alapeset: •

a projekt pénzügyi ütemezésének tervezésekor figyelembe vesszük a utófinanszírozási konstrukciót,

•

vállalható és rendelkezésre álló önerővel tervezünk

•

a megvalósulás körülbelül 90%-ban a pénzügyi ütemezésnek megfelelően zajlik

•

az önerőt a támogatási szerződésben vállaltaknak megfelelően beforgatjuk a projekt költségeibe,

•

a támogatás lehívása kisebb késedelmekkel, de folyamatosan zajlik,

•

nagyobb kifizetéseket olyan időpontokra tervezünk, amikor az előző projektciklus elszámolása várhatóan elfogadásra kerül és az adott ciklusra eső támogatás kifizetésre kerül

•

a likviditás – néhány esetleges késlekedéssel – biztosított

•

a cash-flow – kevés kivétellel – a tervezettnek megfelelően alakul


a projekt pénzügyi ütemezése teljesen tarthatatlan

•

az önerő vészhelyzet miatt elvonásra kerül

•

kezdettől fogva csúsznak a kifizetések

•

zavar a projekt likviditásában

•

a cash-flow elapad

•

az elszámolás dokumentációja hibás, sok a hiánypótlás

•

a támogatás forráshiány miatt nem, vagyon nagyon jelentős késéssel kerül folyósításra

131 000186


a tényleges megvalósulás teljes mértékben a pénzügyi ütemezésnek megfelelően zajlik

•

a támogatások lehívása zökkenőmentes

•

a projektköltségek finanszírozása folyamatos

•

a likviditás folyamatosan biztosított

•

a cash-flow teljes mértékben a tervezettnek megfelelően alakul

•

teljesen hibátlan minden pénzügyi bizonylat és elszámolási dokumentáció

3. A fenntartási költségek biztosítottak Alapeset: •

A projekt befejeztével a projekt eredményei az intézmény keretein belül fenntarthatók

•

További támogatásokat sikerül elnyerni a K+F eredmények menedzselésére és piaci hasznosítására létrehozott rendszer működtetésére

•

A tevékenységek beintegrálódnak a felsőoktatási intézmények működésébe

•

A tervezett fenntartási költségek kb. 90%-ban megfelelőek a tervezetteknek

•

A tervezett bevételek kb. 90%-ban megfelelőek a tervezetteknek

•

A projekt szolgáltatásai továbbfejleszthetők, értékesíthető szolgáltatások jönnek létre


A projekt befejeztével a projekt eredményei az intézmény keretein belül további támogatás nélkül marad és nem tarthatóak fenn

•

A tevékenységek működésével

•

A tervezett fenntartási költségek nagyban eltérnek a tervezettektől

•

A tervezett bevételek nagyban elmaradnak a tervezettektől

•

A projekt szolgáltatásait nem veszik igénybe sem egyetemen belül, sem a piaci szereplők

•

A projekt eredményeire nincs elég érdeklődő, nem jönnek létre stratégiai partnerségek

nem

lesznek

összeegyeztethetőek

a

felsőoktatási

intézmények


A projekt befejeztével a projekt eredményei az intézmény keretein belül fenntarthatók, további – a piacon is hasznosítható - projektek létrejöttét ösztönzik

•

További támogatásokat sikerül elnyerni a szolgáltatások/rendszer fejlesztésére

•

A tervezett fenntartási költségek teljes mértékben megfelelőek a tervezetteknek

•

A tervezett bevételek megfelelnek, vagy túlhaladják a tervezetteket

4.1.9.2 Megvalósíthatósági és fenntarthatósági kockázatok elemzése

1. Szakmai szempontú kockázatok •

A projekt tevékenysége, összetétele nem a pályázati kiírásnak megfelelő. Bekövetkezésének valószínűsége alacsony, bekövetkezésének hatása magas. Elhárítására tett intézkedések: a 132 000187

pályázat tervezése során az tervezett szolgáltatások és fejlesztések összeállítása szigorúan a kiírás feltételeinek megfelelően történt, a szakmai partnerek részvételi szándékukat pályázatunkhoz mellékelt szándéknyilatkozatokkal igazolták. •

Az együttműködő partnereket nem sikerül bevonni a fejlesztésekbe. Bekövetkezésének valószínűsége alacsony, bekövetkezésének hatása magas. Elhárítására tett intézkedések: a partnerekkel való együttműködés legfontosabb eleme a folyamatos tájékoztatás, a rendszeres kommunikáció. Ezen feladat ellátására a projekt PR és kommunikációs költségkeretén belül a szükséges összegeket elkülönítettük, operatív szempontból pedig a projekt kommunikációs tervében is hangsúlyos szerepet kapott.

2. Jogi szempontú kockázatok •

Jogszabályi előírások változása. Bekövetkezésének valószínűsége alacsony, bekövetkezésének hatása mérsékelt. Elhárításának módja: Egyeztetések a fenntartókkal, regionális és országos döntéshozókkal, az érintett szaktárcákkal.

•

A meghirdetett közbeszerzési eljárások során a pályázó konzorciumtól függetlenül csúszás lép fel. Bekövetkezésének valószínűsége közepes, bekövetkezésének hatása közepes. Elhárításának módja: kiküszöbölésére a projektjavaslat ütemezésében időtartalék lett beépítve.

•

A közbeszerzési eljárás eredményét az ajánlattevők nem fogadják el, megtámadják az eljárást. Bekövetkezésének valószínűsége közepes, bekövetkezésének hatása közepes. Elhárításának módja: nagy tapasztalatú közbeszerzési tanácsadó alkalmazása, Kbt. által engedett legszélesebb körű tájékoztatás az ajánlattevő részére.

•

A megadott határidőre a szerződések nem kerülnek aláírása. Bekövetkezésének valószínűsége: alacsony, bekövetkezésének hatása közepes. Elhárításának módja: a tevékenységek körültekintő ütemezése.

3. Intézményi szempontú kockázatok •

Az intézményeknek nem állnak rendelkezésre megfelelő pénzügyi eszközök a fejlesztések üzemeltetésére. Bekövetkezésének valószínűsége: alacsony, bekövetkezésének hatása nagy. Elhárításának módja: Megfelelő pénzügyi tervezés

•

A folyamat valamennyi tevékenységét érinti a belső átfutási idő hosszúsága, amely késlelteti a szerződéskötési folyamatot. Bekövetkezésének valószínűsége: alacsony, bekövetkezésének hatása közepes. Elhárításának módja: Projektmenedzser alkalmazás, aki kizárólag ezzel a projekttel foglalkozik.

•

alacsony, Projektvezetési tapasztalat hiánya. Bekövetkezésének valószínűsége: bekövetkezésének hatása nagy. Elhárításának módja: A projektvezető feladatainak megvalósításához tapasztalattal rendelkező projektvezető alkalmazását biztosítjuk.

•

A több helyszínen folyó projektek koordinálása. Bekövetkezésének valószínűsége: alacsony, bekövetkezésének hatása közepes. Elhárításának módja: A projekt időbeli ütemezésnél figyelembe kell vesszük a kapacitásokat és az időkorlátokat egyaránt. A projekt koordinálását, irányítását megfelelő szakmai tapasztalattal rendelkező szakemberek végzik.

4. Társadalmi szempontú kockázatok •

Szakmapolitikai környezet változása. bekövetkezésének hatása alacsony.

•

Gazdasági

környezet

változása.

Bekövetkezésének Bekövetkezésének

valószínűsége valószínűsége

magas, alacsony,

133 000188

bekövetkezésének hatása alacsony. •

Mindkét kockázat elhárításának módja: folyamatos egyeztetések a fenntartókkal, regionális és országos döntéshozókkal, az érintett szaktárcákkal Tervezett intézkedés: kockázat elviselése, intézkedést nem igényel.

5. Pénzügyi-gazdasági szempontú kockázatok •

Ütemtervben csúszás. Bekövetkezésének valószínűsége alacsony, bekövetkezésének hatása nagy. Elhárításának módja: minőségbiztosítás, folyamatszabályozás, folyamatos monitoring

•

Önerő hiánya. Bekövetkezésének valószínűsége alacsony, bekövetkezésének hatása nagy. Elhárításának módja: megfelelő pénzügyi tervezés, saját forrás elkülönítése

•

Nem a kívánt mértékű a kapott állami támogatás. Bekövetkezésének valószínűsége közepes, bekövetkezésének hatása nagy. Elhárításának módja: a projekt áttervezése a rendelkezésre álló forrásoknak megfelelően

•

Cash-flow és likviditási zavarok a fejlesztés megvalósítása folyamán. Bekövetkezésének valószínűsége alacsony, bekövetkezésének hatása nagy. Elhárításának módja: megfelelő pénzügyi tervezés

•

A projekt pénzügyi ütemezésének felborulása Bekövetkezésének valószínűsége alacsony, bekövetkezésének hatása nagy. Elhárításának módja: pontos ütemezéssel, tervezéssel, szerződésnek való megfeleléssel a kockázat minimálisra csökkenthető

•

A szállító által benyújtott számla tartalmában és összegében eltér a szerződésben rögzítettől. Bekövetkezésének valószínűsége alacsony, bekövetkezésének hatása alacsony. Elhárításának módja: csak a szerződésben rögzítettel megegyező tartalmú és összegű számla kerül befogadásra és kiegyenlítésre

•

A beszerzési eljárásban meghatározott tartalomtól eltér a szállító teljesítése. Bekövetkezésének valószínűsége alacsony, bekövetkezésének hatása alacsony. Elhárításának módja: csak a beszerzési eljárásban meghatározott tartalmú teljesítés esetén fogadható be számla, és történhet kifizetés

4.1.9.3 A kockázatok összesítése A kockázat A kockázati mechanizmus leírása A kockázatkezelés módja erőssége (0- +3) Szakmai kockázatok 1. Szakmai A projekt tevékenysége A pályázat tervezése során az tervezett koncepció, (szolgáltatások / belső fejlesztések) fejlesztések összeállítása szigorúan a kiírás tervezett összetétele nem a pályázati feltételeinek megfelelően történt, a szakmai 1 szolgáltatások kiírásnak megfelelő partnerek részvételi szándékukat pályázatunkhoz mellékelt szándéknyilatkozatokkal igazolták. Kockázati tényező

2. Együttműködő partnerek 1

Összesen

2

1.

1

Jogszabályi

Az együttműködő partnereket nem A partnerekkel való együttműködés legfontosabb sikerül bevonni a fejlesztésekbe eleme a folyamatos tájékoztatás, a rendszeres kommunikáció. Ezen feladat ellátására a projekt PR és kommunikációs költségkeretén belül a szükséges összegeket elkülönítettük, operatív szempontból pedig a projekt kommunikációs tervében is hangsúlyos szerepet kapott. Jogi kockázatok Jogszabályi előírások változása. Egyeztetések

a

fenntartókkal,

regionális

134 000189

és

Kockázati tényező előírások változása. 2. Csúszás a közbeszerzésbe n. 3. Közbeszerzési eredmény megtámadása 4. Szerződések aláírása csúszik. Összesen 1. Pénzügyi eszközök hiánya a fenntartás során 2. Hosszú belső átfutási idő 3. Tapasztalathián y

A kockázat A kockázati mechanizmus leírása erőssége (0- +3)

2

2 2

2

1

2

1

1. Szakmapolitika 2. Gazdasági környezet Összesen 1. Ütemterv csúszása 2. Önerő hiánya 3. Kevesebb állami támogatás 4. Cash-flow 5. Pénzügyi ütemezés felborulása 6. szállítói számla eltér

országos döntéshozókkal, az érintett szaktárcákkal. A meghirdetett közbeszerzési Kiküszöbölésére a projektjavaslat ütemezésében eljárások során a pályázó időtartalék lett beépítve. konzorciumtól függetlenül csúszás lép fel. A közbeszerzési eljárás eredményét Nagy tapasztalatú közbeszerzési tanácsadó az ajánlattevők nem fogadják el, alkalmazása, Kbt. Által engedett legszélesebb körű megtámadják az eljárást. tájékoztatás az ajánlattevő részére. A megadott határidőre a A tevékenységek körültekintő ütemezése. szerződések nem kerülnek aláírása.

7

5. Több helyszín

Összesen

A kockázatkezelés módja

Intézményi kockázatok Az intézménynek nem állnak Megfelelő pénzügyi tervezés rendelkezésre megfelelő pénzügyi eszközök a fejlesztések üzemeltetésére. A folyamat valamennyi Projektmenedzser alkalmazás, aki kizárólag ezzel tevékenységét érinti a belső átfutási a projekttel foglalkozik. idő hosszúsága, amely késlelteti a szerződéskötési folyamatot. Projektvezetési tapasztalat hiánya. A projektvezető feladatainak megvalósításához tapasztalattal rendelkező projektvezető alkalmazását biztosítjuk. Nehézségek a több helyszínen folyó A projekt időbeli ütemezésnél figyelembe kell projektek koordinálásában. vesszük a kapacitásokat és az időkorlátokat egyaránt. Az alprojekteket úgy ütemeztük, hogy az optimális legyen. A projekt koordinálását, irányítását megfelelő szakmai tapasztalattal rendelkező szakemberek végzik.

8 0 1

Társadalmi kockázatok Szakmapolitikai környezet Folyamatos egyeztetések a fenntartókkal, változása. regionális és országos döntéshozókkal, az érintett szaktárcákkal Tervezett intézkedés: kockázat Gazdasági környezet változása. elviselése, intézkedést nem igényel.

1 2 2 3 2 2 0

7. szállító teljesítése eltér

0

Összesen

11

Pénzügyi-gazdasági kockázatok Ütemtervben csúszás Minőségbiztosítás, folyamatszabályozás, folyamatos monitoring. Önerő hiánya Megfelelő pénzügyi tervezés, saját forrás elkülönítése. Nem a kívánt mértékű a kapott A projekt áttervezése a rendelkezésre álló állami támogatás forrásoknak megfelelően. Cash-flow és likviditási zavarok a Megfelelő pénzügyi tervezés. fejlesztés megvalósítása folyamán A projekt pénzügyi ütemezésének Pontos ütemezéssel, tervezéssel, szerződésnek felborulása való megfeleléssel a kockázat minimálisra csökkenthető. A szállító által benyújtott számla Csak a szerződésben rögzítettel megegyező tartalmában és összegében eltér a tartalmú és összegű számla kerül befogadásra és szerződésben rögzítettől. kiegyenlítésre. A beszerzési eljárásban Csak a beszerzési eljárásban meghatározott meghatározott tartalomtól eltér a tartalmú teljesítés esetén fogadható be számla, és szállító teljesítése. történhet kifizetés.

135 000190

5. A projekt megvalósításának szervezeti keretei

5.1 5.1.1

A projektgazda és partnereinek bemutatása A projektgazda bemutatása

A Dunaújvárosi Főiskola (DF) alapítója a Magyar Köztársaság Országgyűlése, az alapítói, fenntartói jogokat az Oktatási és Kulturális Minisztérium gyakorolja. A Nehézipari Műszaki Egyetemen Kohó- és Fémipari Főiskolai Kar létesítéséről szóló 1028/1969. (VII. 19.) Korm. számú határozat létesítette a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem Kohó- és Fémipari Főiskolai Karát Dunaújvárosban. A kar neve az egyetemek kari tagozódásáról szóló 1049/1990. (III. 21.) MT határozattal a Miskolci Egyetem Dunaújvárosi Főiskolai Karára változott. A felsőoktatási intézményhálózat átalakításáról, továbbá a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény módosításáról szóló 1999. évi LII. törvény rendelkezései alapján 2000. január 1-jei hatállyal jött létre a Dunaújvárosi Főiskola, amely teljes körű jogutódja a Miskolci Egyetem Dunaújvárosi Főiskolai Karának. A Dunaújvárosi Főiskola önállóan gazdálkodó, teljes jogkörrel rendelkező központi költségvetési szerv. A DF tevékenységi körei a következők: 1) Az alábbiakban meghatározott képzési területen és képzési szinten alapképzést, mesterképzést, továbbá szakirányú továbbképzést folytathat, s e képzésben oklevelet ad ki. Képzési területek: társadalomtudományi;

gazdaságtudományok,

informatika,

műszaki,

pedagógusképzés,

Alapképzés: gazdaságtudományok, informatika, műszaki, társadalomtudományi; Mesterképzés: pedagógusképzés. 2) Az oktatási miniszternek az 1993. évi LXXX. törvény alapján kiadott szakindítási engedélyek alapján kifutó rendszerben főiskolai szintű képzést folytat. 3) A következő szakmacsoportban felsőfokú szakképzést folytathat s e képzésben bizonyítványt ad ki: elektrotechnika-elektronika, gépészet, informatika, kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció, közgazdaság, művészet, közművelődés, kommunikáció, oktatás, vendéglátás-idegenforgalom. 4) A képzéshez kapcsolódó képzési területeken, tudományterületeken, illetve művészeti ágban, alap-, alkalmazott és kísérleti kutatásokat és fejlesztéseket, tudományszervezést, technológiai innovációt, valamint az oktatást támogató egyéb kutatásokat végez. 5) A nemzeti és az egyetemes kultúra közvetítésével, művelésével és fejlesztésével, az anyanyelvi és az idegen nyelvi ismeretek fejlesztésével hozzájárul a hallgatóknak az értelmiségi létre történő felkészítéséhez. 6) Az oktatás és a kutatás színvonalas ellátásához szükséges nemzetközi kapcsolatait fejleszti és ápolja. 7) Tankönyv- és jegyzetkiadást, taneszköz-fejlesztést végez. 8) Az alaptevékenységi körbe tartozó hallgatók részére saját szervezetében tankönyv- és jegyzetellátást, könyvtári és laboratóriumi szolgáltatást, kollégiumi elhelyezést, kulturális és sportolási

136 000191

lehetőséget nyújt, továbbá olyan szolgáltatásokat, amelyek a hallgatók beilleszkedését, egészséges életvitelét és egészségügyi ellátását szolgálják. 9) Diákotthoni szolgáltatást nyújt. 10) Az alkalmazásában lévő közalkalmazottak ellátásával kapcsolatos feladatokat végez a vonatkozó jogszabályok szerint. 11) Az intézmény infrastruktúrájának fenntartásával és folyamatos fejlesztésével kapcsolatban saját szervezetben lát el feladatokat. 12) Feladatai teljesítése érdekében gazdasági, továbbá belső ellenőrzési feladatot ellátó funkcionális szervezeti egységet, valamint igazgatási, szervezési, műszaki szolgáltató és más, a működést biztosító funkcionális szervezeti egységeket működtet. A felsorolt feladatokat az intézmény alaptevékenységként látja el, amelynek alapvető anyagi feltételeit a fenntartó által biztosított és az államháztartás alrendszereiből származó támogatások, átvett pénzeszközök biztosítják, valamint az államháztartáson kívüli forrásból származó bevételek, illetve a számára felajánlott vagyon. Az intézmény jogelőd elnevezései 1962. szept. 1-től Felsőfokú Kohóipari Technikum (FKT) 1969 - 1991 (miskolci) Nehézipari Műszaki Egyetem Kohó és Fémipari Főiskolai Kara (NME KFFK) 1991 - 2000 Miskolci Egyetem Dunaújvárosi Főiskolai Kara (ME DFK) 2000. január 1-től Dunaújvárosi Főiskola (DF) / College of Dunaújváros / Fachhochschule Dunaújváros Az ipari háttér előnyeit élvező, 1969 óta tradicionálisan a kohó-és gépészmérnöki szakokra épülő, műszaki szakoktató és mérnöktanár-képzés, majd a szervező szak/informatika oktatásával, a kilencvenes évek elejétől az anyagmérnöki, közgazdasági és műszaki menedzser, 2003-tól pedig a kommunikáció alapképzési szakokkal bővült intézményünk képzési kínálata. Mára elmondhatjuk, hogy a DF felkészült arra a kihívásra, hogy - az M6-os autósztráda megépülésével, és a dunaújvárosi Duna-híddal - Magyarország legújabb logisztikai központja legyen. Tudatos oktatási és infrastrukturális fejlesztéseivel elérte, hogy az elmúlt tizenöt évben hallgatóinak száma megtízszereződött, jelenleg öt és fél ezer hallgatója van az intézménynek.

137 000192

A DF vonzáskörzete A Dunaújvárosi Főiskola meghatározó szerepet tölt be Dunaújváros, illetve a város térségének életében. Az intézmény vonzáskörzete nemcsak a statisztikai kistérséget foglalja magába, hanem több régiót is lefed. A DF-re jelentkezők hallgatók lakhelyét figyelembe véve jól leírható a vonzáskörzet. A főiskolai hallgatók lakóhelyét figyelembe véve a vonzáskörzet kiterjed -

a közép-dunántúli régióra

-

a közép-magyarországi régióra

-

az észak-magyarországi régióra

-

a dél-dunántúli régióra, illetve

-

a dél-alföldi régióra.

A Régió, a vonzáskörzet oktatási környezete: Az országoshoz hasonlóan a régió népességének iskolázottsága a kilencvenes években jelentően emelkedett, a megfelelő korú népesség körében nőtt a középfokú végzettségűek és a diplomások aránya, ennek ellenére a régióban az iskolázottság szintje elmarad az országos átlagtól. Iskolázottsági mutatók: a népesség iskolai végzettsége nemek szerint (korcsoportonként) – 2001. Ország

Terület

Közép-Dunántúl

F

N

Össz.

F

N

Össz.

10-x éves, az általános iskola első évfolyamát sem végezte el

0,6

0,7

0,7

0,5

0,5

0,5

15-x éves, legalább az általános iskola 8. osztályát elvégezte

92,3

85,8

88,8

92,93

86,96

89,83

18-x éves, legalább középiskolai érettségivel

35,9

40,2

38,2

32,13

36,26

34,26

25-x éves, egyetemi, főiskolai stb. oklevéllel

13,8

11,6

12,6

11,43

9,43

10,36

Forrás: KSH, a 2001. évi népszámlálási adatok szerint

A közoktatási intézmények számának és létszámának alakulása 14 éves időtávlatban megfigyelhető az alábbi táblázatban. A felsőfokú végzettségűek aránya az országos átlagtól elmarad, a régió társadalmi-gazdasági szférája még mindig „nettó importőr” a felsőfokú végzettségűek létszámbiztosításában (főként az egyetemi végzettségek terén). Közép-dunántúl az itt tanuló nappali tagozatos hallgatók száma alapján az utolsó előtti a régiók rangsorában, melyet enyhít a kedvező földrajzi elhelyezkedés, különösen a budapesti egyetemek, főiskolák közelsége.

138 000193

A térségi tudásbázis alapján Veszprém és Székesfehérvár helyzete kedvező, amelyek jelentős szerepet játszanak a közép- és felsőfokú oktatásban. E két város térségében a főiskolai végzettségűek aránya a régiós átlagnál magasabb, az egyetemi diplomával rendelkezők száma a Veszprémi térségben megközelíti az országos átlagot. Az iskolarendszerű képzés bizonyos hiányait – különösen a szakképzés terén – egyebek között a felnőttképzés és szakképzés lenne hivatott korrigálni, de a régió felnőttképzésének főbb jellemzői nem mutatnak eltérést az országos sajátosságoktól (Forrás: Közép-Dunántúli Operatív Program, CCI-szám: 2007HU161PO005). A Dunaújvárosi Főiskola képzései A Dunaújvárosi Főiskola alapítása (2000) óta meghatározó szerepet játszik a térség felsőfokú képzésében, dinamikusan növekvő országos beiskolázása pedig jól mutatja az itt folyó képzések iránti érdeklődést. Jelenleg közel ötezren tanulnak a DF-en. Az utóbbi évtizedben hétszeresére emelkedett hallgatói létszám igazolja, hogy az alapismeretekre épülő speciális területek oktatása mellett a gyakorlatban töltött félév lehetősége egyaránt keresett a hallgatók és a munkaerőpiac körében. Az ipari háttér előnyeit élvező, 1969 óta – a jogelőd intézményekben - tradicionálisan a kohó- és gépészmérnöki szakokra épülő, műszaki szakoktató és mérnöktanár-képzés, majd az informatika oktatásával, a kilencvenes évek elejétől az anyagmérnöki, közgazdasági és műszaki menedzser, 2003-tól pedig a kommunikáció és művelődésszervező főiskolai alapképzési szakokkal bővülő intézményben egyre több fiatal találja meg a hozzá legközelebb álló képzés valamelyikét. A kistérségben, illetve a szomszédos kistérségekben jelenleg nincs hasonló felsőoktatási intézmény, illetve kutatóközpont. Az országos szinten is megfigyelhető, a felsőoktatásban végbemenő változások nagy mértékben befolyásolják a Dunaújvárosi Főiskola fejlesztéseit. Társadalmi és gazdasági szempontból fontos cél a műszaki- és természettudományi képzettséggel rendelkezők számának növelése. A DF K+F

139 000194

fejlesztéseinek főbb prioritásai az anyagtudományra koncentrálnak, amely – a tudástranszfer segítségével – hozzájárulhat a műszaki- és természettudományok keresettségének növekedéséhez. A Dunaújvárosi Főiskola ipari kapcsolatai A DF ipari kapcsolatai (mind oktatás, mind kutatás) a régión túlmutatnak, pl. ilyen a Bosch hatvani gyára, a Siemens, az Audi, a HungarianBus, az ALCOA, a Paksi Atomerőmű, a Dunaferr, stb. cégekkel kialakított kapcsolat. Országos és nemzetközi szinten a Dunaújvárosi Főiskola szintén jelentős előnyökre tehet szert a K+F terén. Ez főként az egyedi, anyagtudományi, mechatronikai, logisztikai tudományokban végzett kutatások miatt valósul meg. A Dunaújvárosi Főiskola 2007 februárjában megalapította az Innováció Menedzsment Központot, melynek feladata a vállalkozások és a kutatók közötti összeköttetés megteremtése. A projektbe bevont ipari partnerek listája az 5.1.8. pontban található. A változások fejlesztésekre gyakorolt hatásai A fent említett vonzáskörzet, illetve az itt végbemenő gazdasági-társadalmi-környezeti változások nagy mértékben befolyásolják a Dunaújvárosi Főiskola fejlesztését, a fejlesztési irányok kitűzését. A gazdasági szférában megjelenő új befektetők – a Dunaferr Zrt. új tulajdonosa, a Hankook Tire Ltd., a Mondi Paper Business papíripari cég, stb. – , valamint a már meglévő partnerek igényeire alapozva fejleszti a főiskola kutatási kapacitásait. A térségben lévő vállalkozásokkal, és az új befektetőkkel szoros kapcsolatot épít – épített – ki, és felméri a vállalkozások kutatási szükségleteit, az együttműködési lehetőségeket. Az intézmény által kitűzött cél, az anyagtudományi, gépészeti kutatások – polimer, kompozit, nanotechnológiai kutatások – fejlesztése ezen változások eredménye. Dunaújváros és térségére szintén nagy hatással volt, van az infrastruktúra fejlesztése. Az M6 autópálya Budapest-Dunaújváros szakaszának, illetve a Pentele híd átadása befolyásolta a DF fejlesztési céljait is. A főiskola egy Logisztikai Kompetencia Központot szeretne kialakítani, amelyet a fent említett, illetve a jövőbeni tervezett beruházások – pl. új dunaújvárosi közforgalmú kikötő és intermodális logisztikai központ kialakítása, vagy a Hankook forgalmának növekedése – támasztanak alá. A fent említett beruházások, fejlesztések befolyásolják a város környezetét. Emellett Dunaújváros környezeti terhelése, ipari jellegéből adódóan, szintén számottevő. A főiskola K+F fejlesztései tartalmaznak a környezetvédelemmel kapcsolatos kutatásokat is, főként az anyagtudomány területén, amelyet ezen terhelés csökkentésére vonatkozó szándék, valamint az új, környezetkímélőbb technológiák kifejlezstése indokol. A felsőoktatásban zajló és lezajlott változások, illetve a gazdasági szféra által megfogalmazott igények alapján a főiskola a műszaki- és természettudományi kutatások, és ezen keresztül a képzések fejlesztését tűzte ki célul. A DF fejlesztései, a kutatási tevékenység kiterjesztése, illetve az ehhez kapcsolódó tudástranszfer nagy mértékben hozzájárul az intézményben folyó oktatás fejlesztéséhez is, valamint pozitívan befolyásolja a műszaki- és természettudományi képzés népszerűségét. A magyar állami felsőoktatási intézmények közül 2003 tavaszán elsőként kapott európai és nemzetközi elvárásoknak is megfelelő minőségi tanúsítást a Dunaújvárosi Főiskola. A norvég Det Norske Veritas LTD. (DNV) független minőségügyi tanúsító szervezet ISO 9001:2000 nemzetközi szabvány szerint ismerte el a Dunaújvárosi Főiskola felsőfokú képzéseire és szakmai tanfolyamaira kiterjedő tevékenységét. A Dunaújvárosi Főiskola erősségei közé tartozik az általános és szaknyelv idegen nyelvi oktatása. A DF az államilag elismert ITK Origó nyelvvizsgarendszer akkreditált vizsgahelye angol, német, francia 140 000195

és orosz nyelvből, valamint a Pannon nyelvvizsgarendszer akkreditált vizsgahelye angol és német nyelvből. A DF fejlesztési terveiben nagy hangsúlyt kap a K+F kapacitások fejlesztése, amely teljes összhangban áll a Kormány által megfogalmazott fejlesztési célokkal. A felsőoktatás és a vállalkozások kapcsolatának erősítéséhez elengedhetetlen a vállalkozások kutatásba történő bevonása, illetve a felsőoktatási intézmények olyan kutatásai, amelyek valós vállalkozói igényen alapulnak. A DF a térségében kiemelkedő jelentőségű. A helyi és a vonzáskörzetben elhelyezkedő vállalkozásoknál, mint például a Dunaferr Zrt., - Hankook Tire Ltd., - Paksi Atomerőmű Zrt., - Alcoa Köfém Kft. - Musashi, Denso, Aikawa, - HungarianBus Kft. igény jelentkezik a K+F tevékenység kihelyezésére, illetve a kutatási együttműködések kialakítására, amit a Regionális Tudásközpont (DURATT) is bizonyít. A Dunaújvárosi Főiskola K+F és innovációs tevékenységének pozicionálását a főbb kutatási irányok egyedisége is befolyásolja, és ezeken a területeken, úgy mint az anyagtudományok és technológiák, a mechatronika, környezetvédelem és a gyártórendszerek területén az intézmény kutatói jelentős kutatói, fejlesztői munkát végeznek. A Dunaújvárosi Főiskola és az ipari szektor kapcsolata, a Dunaújvárosi Főiskola K+F fejlesztései A főiskola az intézmény közvetlen térségében kiemelkedő jelentőségű. A kistérségben, illetve a szomszédos kistérségekben jelenleg nincs hasonló felsőoktatási intézmény, illetve kutatóközpont. A Főiskola feladatának tekinti, hogy szellemi, oktatási és innovációs centrumként szolgálja és generálja a város, valamint a régió igényeit. Törekszik arra, hogy széleskörű hazai, valamint nemzetközi oktatási és kutatási kapcsolatokat tartson fenn. Fel kívánja használni speciális adottságait, hogy a több mint 250 éves magyar mérnökképzés tradicionális szellemiségét folytatassa. A Dunaújvárosi Főiskola 2006-ban benyújtotta fejlesztési stratégiáját az Új Magyarország Fejlesztési Terv központi támogatásaira. A stratégia pozitív visszhangra talált, így a jövőben a főiskola fejlesztéseire további, EU-s és hazai források is rendelkezésre állnak majd. Az Nemzeti Fejlesztési Terv második üteméhez kapcsolódó stratégia az alábbi elemeket tartalmazza: Stratégiai célok: -

Regionális szellemi centrum, tudásközpont szerepkör bővítése, illetve kialakítása

-

Képzés fejlesztése

-

K+F és innováció fejlesztése

-

Nyitottság, széleskörű hazai és nemzetközi kapcsolatok

-


Képzési stratégia, a képzés átszervezése: -

Felsőfokú szakképzés fejlesztése, szélesítése

-

BA, BSc képzési struktúra minőségi megújítása, stabilizálása

-

MA és MSc, PhD. képzések indítása

-

Távoktatás, e-learning

-

Külföldi hallgatók angol nyelvű oktatása 141 000196

-

K+F és innovációs stratégia

-

Dunaújvárosi Regionális Anyagtudományi és Technológiai Tudásközpont (DURATT) továbbfejlesztése

-

Anyagtudományi Program

-

Mechatronikai Tudásközpont kialakítása

-

Egyéb, a régió társintézményeihez kapcsolódó fejlesztés

Szervezetfejlesztési stratégia: -

Humángazdálkodás fejlesztése

-


-

Külső kapcsolatrendszer fejlesztése

A kutatási megbízások különösen a kohászati, a gépészeti és a környezetvédelmi területeken jelentkeznek. A tudományos kutatások területén olyan műhelyeket kell teremteni, amelyek élenjárók lehetnek saját szakterületükön. A Dunaújvárosi Főiskola számára kiemelten fontos az intézmény kutatási potenciáljának megerősödése, a tényleges városkörnyéki tudásközpont kialakulása az intézmény által képviselt legtöbb tudományterületen A tudományos kutatómunka területén jelentős előrelépésről számolhatunk be az elmúlt 5-10 év eredményei alapján, amit elsősorban a minősített oktatók számának (8-ról 48-ra) és a PhD képzésben résztvevő oktatók számának (38 fő) látványos növekedése fémjelez. A konferenciákon való részvétel és a publikációk számának növekedése is összhangban van a doktori tevékenységekkel.

5.1.2

A megvalósításban részt vevő partnerek bemutatása

Pannon Egyetem Veszprémben a felsőoktatásnak jelentős hagyományai vannak, gyökerei a 13. századra nyúlnak vissza, Itt működött az a káptalani főiskola, ahol a hét szabad művészet (filozófia, grammatika, retorika, dialektika, aritmetika, geometria, asztronómia) mellett jogot is tanítottak. A Pannon Egyetemet – amely 1949-ben létesült Veszprémi Vegyipari Egyetem néven, 1990-től Veszprémi Egyetemként folytatta működését, majd 2006-ban vette fel mai nevét – nem tekinthetjük a tatárjárás után megszűnt főiskola közvetlen jogutódjának, de az említett tények jól igazolják az oktatás és kutatás történelmi nagyságát a régióban. Veszprém a XX. század közepén vált egyetemi várossá. 1949-ben a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) Nehézvegyipari Karának telephelyéül Veszprémet választották. 1949 tavaszán Polinszky Károly kapott megbízást arra, hogy szervezze meg az új kart. Az egyetem 1951-ben Veszprémi Vegyipari Egyetem néven önálló intézménnyé vált. Közel négy évtizeden keresztül az egyetem meghatározó oktatási tevékenysége a vegyészmérnök-képzés volt, amely e területen elismertséget szerzett az egyetemnek. Az egyetem első telephelyét, a mai A épületet a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium 1949. június 16-án vette át a Pénzügyminisztériumtól. Az áttervezés és az épület teljes felépítése után az első évnyitó ünnepséget 1949. szeptember 26-án 16 oktató és 107 hallgató részvételével már itt lehetett megtartani.

142 000197

Az első évben az oktatás (előadóterem és szemináriumi helyiségek), a tanszékek és az adminisztráció helyiségei az A épület földszintjén és első emeletén voltak, a második emeleten az ugyancsak Veszprémbe telepített Nehézvegyipari Kutató Intézet kapott helyet. A hallgatói létszám folyamatosan nőtt, ezért újabb és újabb épületeket kellett tervezni és építeni. Először a mai E, majd a D és 1953 őszére a C épület készült el. A félig kész aulát (B épületet) a C épülettel összekötő szárny építése 1957-ben fejeződött be. (Az aula a végleges, mai formáját 1999-ben kapta meg.) Majd megépült a tornacsarnok, a 600 személyes kollégium, és az egyetemi menza. Közel harminc évig ezekben az épületekben működött az egyetem. 1995-ben vettük birtokba a volt Nehézvegyipari Kutató Intézet (Neviki) és Magyar Ásványolaj és Földgáz Kísérleti Intézet (MÁFKI) 1952-ben épült, a Wartha Vince utcában levő épületeit (mai M, N épületek). Szintén a felső kampuszon kilencvenes évek közepén adták át a hallgatóknak az O épületet, majd ezt követően 2000-ben került átadásra az első rektorról elnevezett Polinszky-terem, avagy az auditórium maximum. 1951 őszén, a Veszprémi Vegyipari Egyetem (VVE) néven önálló egyetemmé vált, Polinszky Károly vezette. Egykarú egyetem lévén a dékán rektori jogkört gyakorolt, az egyetem vezetője 1962. szeptember 1-jétől kezdve kapott rektori címet. 1952/53-ban Bereczky Endre, majd a következő tanévben Nemecz Ernő volt az egyetem dékánja. Polinszky Károly 1954 szeptemberében visszakerült Veszprémbe, és 1963 végéig irányította az intézményt. A Veszprémi Vegyipari Egyetem tíz féléves tanterve kisebb változtatásokkal az 1954/55ös tanévtől 1969/70-ig volt érvényben, műszaki doktorokat az 1959/60-as tanévben avattak először az egyetemen. 1964. január elsején Polinszky Károly művelődésügyi miniszterhelyettesi kinevezést kapott, így nem lehetett tovább a Veszprémi Vegyipari Egyetem rektora. Az Egyetemi Tanács az akkori rektorhelyettes professzort, László Antalt választotta rektorrá, aki 1964. január elsejével megkapta kinevezését az Elnöki Tanácstól. Két és fél évig töltötte be ezt a tisztséget. 1966-tól 1971-ig Káldi Pál volt a Veszprémi Vegyipari Egyetem rektora. Az ő rektorsága alatt újabb változást hajtott végre az Egyetemi Tanács az oktatási rendben: áttért az úgynevezett többfokozatú képzésre. Az első fokozat (6 félév) után az utolsó két évben, azaz a második fokozaton jelentek meg az ágazatok, az első három évben egységes volt a képzés: üzemmérnöki diploma elnyerésével zárult, majd ezt követte az okleveles mérnökképzés. Ugyancsak ebben az időben alakították ki Veszprém és Keszthely közös képzését, az agrárkémikus szakot. Ez a közös képzés megkönnyítette a Veszprémi Egyetem és a keszthelyi Georgikon későbbi, 2000-ben végrehajtott integrációját. Kilenc évig, 1971 és 1980 között Nemecz Ernő irányította az egyetem életét. Az ő rektorsága alatt stabilizálódott az 1969/70-ben bevezetett és - néhány változtatással - több mint húsz évig érvényben levő oktatási rendszer, a többfokozatú képzés, melynek keretében az 1973/74-es tanévben megindul a kétfokozatú szervező vegyészmérnökképzés, majd az 1974/75. évben a harmadik fokozat: a szervezett műszaki doktori képzés. 1980-ban Inczédy János-t választotta rektornak az Egyetemi Tanács, aki ezt a tisztet csupán egy évig töltötte be. Az 1981/82-es tanévtől az 1988/89-es tanév végéig Heil Bálint volt az egyetem rektora. Vezetése alatt, az 1984/85-ös tanévben indult meg a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karával közös képzésben a műszer- és méréstechnika szak. Liszi János, az egyetem újonnan választott rektora - aki 1989/90-től az 1994/95. tanévig látta el ezt a tisztet - vállalta a profilbővítéssel együtt járó problémákat, és 1990-ben javaslatot tett 143 000198

nyelvtanárképzéssel foglalkozó tanszékek létesítésére, az egyetem nevének megváltoztatására és egy új kar létesítésére. Az egyetem neve az 1990/91. tanévben változott Veszprémi Egyetemre, és ekkor alakult meg két kar: a Mérnöki Kar és a Tanárképző Kar. A régi tanszékek közül az Általános és Szervetlen Kémia, a Matematikai és Számítástechnikai Tanszék, a Nyelvi Lektorátus, a Társadalomtudományi Tanszék és a Testnevelés Tanszék a Tanárképző Karhoz került. 1991/92-ben a Veszprém Megyei Hittudományi Főiskolával közös képzés indult, és a tanárképzés a teológiával bővült. Egy évvel később a Mérnöki Karon az országban elsőként megkezdődik a műszaki menedzser és a környezetmérnök képzés, valamint a PhD-képzés, illetve megalakult a Hallgatói Önkormányzat. Ezt követően szintén az országban elsőként elindul a színháztörténet szak a Tanárképző Kar szárnyai alatt. Amikor az 1995/96. tanév kezdetén Győri István egyetemi tanár átvette a rektori feladatokat, a Mérnöki Karon 10, a Tanárképző Karon 19 szakon kezdhették meg a hallgatók tanulmányaikat. Ennyi szak oktatása a hagyományos rendszerben összeállított tantervek alapján nehézkessé vált. Ezért a Veszprémi Egyetem is áttért a kötött tanterveken alapuló képzésről a kreditrendszerre, az intézményt a Magyar Akkreditációs Bizottság 1997/98-ban akkreditált egyetemnek minősíti. Ezt követően a Tanárképző Kar kezdeményezésére létrejött Pedagógiai Kutatóintézet Pápán, egyidejűleg 1998-ban Nagykanizsán kilenc alapító létrehozta a Kanizsa Felsőoktatásáért Alapítványt, majd 2000ben megszületett a Veszprémi Egyetem Nagykanizsai Kihelyezett Képzési Helye. 1998. július 1-jétől 9 éven át Dr. Gaál Zoltán vezette az intézményt. Az ő rektori működése alatt további jelentős változások következtek be az Egyetem életében. Következetes, kitartó szervező és magas szintű vezetői munkássága eredményeként egyetemünk a Dunántúl egyik meghatározó felsőoktatási intézményévé, rangos tudásközponttá vált. Az agrárkémikus-agrármérnök képzésben Keszthely és Veszprém között kialakult együttműködés több mint 30 éves múltra tekint vissza. Nem meglepő tehát, hogy a felsőoktatási intézmények integrációja Veszprémben is változásokat hozott: 2000-ben hivatalosan is egyesült a két régi szövetséges, a Veszprémi Egyetem és a Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar. A keszthelyi Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar jogelődeit tekintve Európa legrégebbi rendszeres mezőgazdasági felsőoktatási intézménye. 1797. július 1-jén kezdte meg működését, nevét a csehországi Karl Bulla professzor javaslatára az intézményt alapító Festetics György gróf nevéről, illetve Vergilius tankölteményeiről nevezték el. A tanári karban a kibontakozó hazai agrár-szakoktatás kiemelkedő alakjai találhatók: Pethe Ferenc, Nagyváthy János, Rumy Károly György stb. Az iskola hivatalosan a latin és a német nyelvet használta, mivel nem minden oktató tudott magyarul ill. voltak külföldi diákok is. A magyar nyelv 1846-ban vált egyeduralkodóvá mind az oktatásban, mind az ügyiratok kezelésében. A Georgikon épülete a hasonló nevű utcában állott egykoron. A gyakorlati oktatást szolgáló tangazdaság is már az alapítás évében létrejött, hiszen a szakoktatási intézményhez a kezdetektől majorság is tartozott. Az eredeti épületek már nincsenek meg, a másodikként felépült épületegyüttes egy részében jött létre 1972-ben a Georgikon Majormúzeum az intézmény fennállásának 175. évfordulója tiszteletére. Sok átalakulás és névváltoztatás után helyzete 1954-től stabilizálódott igazán Keszthelyi Mezőgazdasági Akadémia néven, ekkor az akadémiák újból egyetemi rangot kaptak, tanulmányi idejük öt évre emelkedett, s a végzetteket mezőgazdasági mérnökké nevezték ki. 1960-ban az 144 000199

intézményhez csatolták a Délnyugat-Dunántúli Kísérleti Intézetet, sikeresen ötvözve ezáltal az oktatást és a kutatást. 1963-tól az éppen kiépülő szaktanácsadási hálózat irányítása is Keszthely feladata lett. 1962-ben létrehozták a keszthelyi és mosonmagyaróvári Agrártudományi Főiskolákat, majd 1970-től Agrártudományi Egyetem, Keszthely néven egyesítették őket. 1987-ben a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskolából alakult Állattenyésztési Kar is része lett az intézménynek. 1990-ben következett be a Pannon Agrártudományi Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Karának végső szervezeti átalakulása. Az ekkor kialakított szervezeti keretek között működött a kar 2000. január 1-jéig, amikor hivatalosan is egyesült a két régi szövetséges, a Veszprémi Egyetem és a Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar és a Pannon Agrártudományi Egyetem a felsőoktatási intézmények integrációja következményeként megszűnt hivatalosan is. A nagy múltú, messze földön híres Georgikon méltán büszke több mint kétszáz éves történetére, az alapítókra és a nagy elődökre. A 2000/2001-es tanévben a Veszprémi Egyetem keretein belül újra megindult a főiskolai képzés Nagykanizsán idegenforgalmi és szálloda, majd a műszaki informatika szakon. Az integrációval igazi régiós szerepet betöltő szellemi központ jött létre “Pannóniában”. Az integrált Veszprémi Egyetem immár élő és élettelen természettudományos, mérnöki, tanári és bölcsész, művészeti és közgazdasági képzést kínál diákjainak a Dunántúl nagy részére kiterjedő intézményi hálózattal. 2001-ben megkezdték működésüket a Doktori Iskolák, a Pannon Egyetemen jelenleg tizenegy iskola közül választhatnak a doktoranduszok. A kormányrendeletben meghatározott nyolc tudományterületből öt tudományban (természettudomány, műszaki tudomány, agrártudomány, társadalomtudomány, bölcsészettudomány) folytathatunk PhD képzést. Szintén ebben az évben a Mérnöki Karból kivált és önálló fejlődési úton indult el a Gazdaságtudományi Önálló Intézet valamint a Műszaki Informatikai és Villamosmérnöki Önálló Intézet. 2003 szeptemberében a két intézet kari státuszt kapott, Gazdaságtudományi Kar és Műszaki Informatikai Kar néven önálló karként kezdtek funkcionálni. Ennek következtében az intézmény ötkarú egyetemmé vált. A 2004/2005-ös tanév szintén áttörést hozott az intézmény fejlődésében, kísérleti jelleggel hazánkban az elsők között - megkezdődött a BSc képzés a műszaki informatika szakon. Az ezt követő évben az egyetem minden karán elindultak az új típusú, többciklusú lineáris képzési rendszerbe illeszkedő alapszakok (BSc, BA), és megkezdődött a mester képzések előkészítése. Elsőként környezetmérnök szakunk rendelkezett mester kimenettel, de folyamatban van számos további mesterszak akkreditációja is. A többciklusú képzés 2006-tól való bevezetésével a felsőfokú szakképzés, az egyetemi alapképzés, valamint a mester- és doktori kurzusok egymásra épülő rendszere valósul meg, mely az Európai Unióban a diplomák kölcsönös elismertségét, s a munkaerő szabad mozgását biztosítja. Ebben a képzési struktúrában adott a lehetőség az eggyel magasabb szintű oklevél megszerzésére, vagy az egyes fokozatok után - a megszerzett végzettség és szakképzettség birtokában - a munkaerőpiacon való boldogulásra.

145 000200

Az integrált Veszprémi Egyetem 2006. március 1. óta Pannon Egyetem néven ma élő és élettelen természettudományi, mérnöki, tanári, bölcsészettudományi, művészeti és közgazdasági képzést kínál hallgatóinak. 2006-ban - az új Felsőoktatás Törvény előírásainak szellemében - jelentős szervezeti változás kezdődött az intézményben. Mind a karokon belül, mind a központi igazgatás területén a túlzottan szétaprózott egységek összevonásával új, a korábbinál hatékonyabb szervezet alakult ki. Ekkor jött létre a Tanácsadó, Továbbképző és Távoktatási Intézet utódjaként a Felnőttképzési Intézet is, amely a felsőfokú szakképzéseket, valamint a felnőttoktatás különböző formáit gondozza. 2007. július 1-jétől Rédey Ákos egyetemi tanár tölti be a rektori tisztséget. A MŰKKI 1997-ig a Magyar Tudományos Akadémia intézményhálózatának nemzetközileg is jól ismert kutatóintézeteként működött. Az akadémiai kutatóhálózat átszervezése követően 2004. január 1-jével a Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Karához csatlakozott. Munkáját ez utóbbi intézmény szervezeti keretein belül, önállóan, a kar tudományos céljaival összehangolva, azt kiegészítve, folytatja. A többciklusú képzés 2006-tal történő bevezetésével a felsőfokú szakképzés, az egyetemi alapképzés, a mester- és a doktori kurzusok egymásra épülő rendszere valósul meg, ami az Európai Unióban a diplomák kölcsönös elismertségét és a munkaerő szabad mozgását biztosítja. Ebben a képzési struktúrában adott a lehetőség az eggyel magasabb szintű oklevél megszerzésére vagy az egyes fokozatok után – a megszerzett végzettség és szakképzettség birtokában – a munkaerőpiacon való boldogulásra. A Pannon Egyetemnek mind a hazai felsőoktatásban mind pedig nemzetközi vonatkozásban versenyhelyzetben kell megállnia a helyét. Az intézményen belül egyre elterjedtebb az a felismerés, hogy szükség van a képzési kínálat széles körű bemutatására. Regionális szerepéből adódóan az intézmény nagy hangsúlyt fektet az általa képviselt értékek megismertetésére és közvetítésére. Napjainkban egyre inkább elmosódnak az egyes tudományterületek közötti határok, megnő a tudományágak közötti átfedés, az interdiszciplinaritás jelentősége. A különböző szakterületek művelőinek együtt kell dolgozniuk. A Pannon Egyetemen az oktatás pedagógiai alapja hagyományosan a hallgató és az oktató közötti kölcsönös bizalom. Hallgatóinkat arra készítjük fel, hogy versenyképes diplomával a kezükben meg tudják teremteni az ismeretek, készségek és a műveltség harmonikus egyensúlyát. Ehhez egyetemünk kampuszain és kihelyezett képzési helyein minden feltétel biztosított. Az egyetem ma már a felsőoktatási törvényben definiált valamennyi képzési szinten – felsőfokú szakképzés, alapképzés (B.Sc., B.A.), mesterképzés (M.Sc., M.A.), egyetemi továbbképzés, doktori képzés (PhD) – igyekszik elsősorban a régióban élő és tanulni vágyó fiatalok, valamint a munkaerőpiac képzési igényeinek megfelelni, ezért meghatározó szerep hárul rá a nemzeti fejlesztési tervek regionális megvalósításában. Jelenleg a veszprémi kampuszon kilenc helyen, Nagykanizsán két, míg Keszthelyen egy diákszállóban, emellett további három helyen van lehetőség a hallgatók elszállásolására. 2006 februárjában megnyitotta kapuit a 800 fős Diákhotel Veszprémben, amely jelentős növekedést 146 000201

eredményezhet az elhelyezhető hallgatók létszámában. A Pannon Egyetemen Veszprémben jelenleg 15 épületben, Nagykanizsán 2, Pápán 1, míg Keszthelyen 6 épületben folyik az oktatás és a kutatás. 2006-ban adták át az „M” épületben az új, a mai kor információs társadalmának követelményeit kielégítő Egyetemi Könyvtárt és Levéltárat (amely Regionális Forrásközpontot), ahol két, összesen 450 férőhelyes olvasóterem elégíti ki a hallgatók igényeit. A pápai képzési helyen ugyancsak 2006ban adtak át egy felújított épületet a tudományos kutatás igényeit mindenben kielégítő forrásközponttal együtt. Az oktatás, valamint a kutatás és fejlesztés vonatkozásában a könyvtárfejlesztés alapvető fontosságú, hiszen az induló új szakok és a kutatási irányvonalak kiépítéséhez is nagy segítséget nyújt az újonnan kialakított könyvtár. A megfelelő könyvtári háttér biztosítása és fejlesztése multiplikatív hatású és már középtávon jelentős eredményeket hoz az egyetemnek. A Pannon Egyetem és az MTA szoros együttműködésben végez kutatási és tudományszervezési tevékenységet. A veszprémi székhelyű VEAB vezetői az egyetem kiváló kutatói, közös tudományos rendezvényeket, így pl. tudománynapi vagy több sikeres nemzetközi konferenciát tudhatnak magukénak. A Pannon Egyetemen jelenleg öt karon folyik képzés. Ezek a következők: Bölcsészettudományi Kar A Bölcsészettudományi Kar az 1990 őszén alapított Tanárképző Kar továbbfejlesztésével és átalakulásával 2006. május 1-jén jött létre. Küldetése és fő tevékenységi területe a bölcsész-, a tanárés a társadalomtudományi képzés és kutatás. A kar hallgatói létszáma folyamatosan és dinamikusan növekszik; jelen pillanatban a karon mintegy 2600 hallgató tanul. A Bölcsészettudományi Kar oktató-, kutató- és fejlesztőmunkáját segíti a Pápán 1999-ben létrehozott Pedagógiai Kutatóintézet is – amely 2007-től a Neveléstudományi Intézet Pedagógiai Kutató- és Oktatóközpontja. 2003 őszén megkezdte tevékenységét a Bölcsészettudományi Multidiszciplináris Doktori Iskola (nyelvtudomány, neveléstudomány) amely jelenleg Nyelvtudományi és Neveléstudományi Doktori Iskola néven működik. Gazdaságtudományi Kar Az egyetem 2000 szeptemberében alapította a Közgazdaságtani Intézetet, majd 2001. január 1-jén létrejött a Gazdaságtudományi Önálló Intézet. Az intézet a Mérnöki Kar gazdasági jellegű szakjait gondozta. 2003. szeptember 1-jén megalakult a Gazdaságtudományi Kar. A Gazdaságtudományi Kar elsődleges feladata közgazdászok, műszaki menedzserek és vezetők képzése, továbbképzése és átképzése. A Kar célja olyan szakemberek képzése, akik képesek magas színvonalon vállalati és nemzetgazdasági szintű rendszerek létrehozására, működtetésére, vezetésére. Georgikon Kar A kar jogelődjét, a Georgikont 1797-ben alapították Keszthelyen. A Georgikon volt az első magyar nyelvű agrároktatási intézmény, amely egyúttal felölelte az alap- és a középfokú szakképzést is, továbbá jogi, műszaki és erdészeti iskolákkal rendelkezett. A több mint kétszáz éves intézmény 1989től a Pannon Agrártudományi Egyetem Keszthely Georgikon Mezőgazdaságtudományi Karaként végezte oktató, kutató, és szaktanácsadási tevékenységét. 1999-ben az Országgyűlés az ősi Georgikont a Veszprémi Egyetemhez csatolta.

147 000202

Mérnöki Kar A Pannon Egyetem Mérnöki Karán az oktatás nemzetközileg is elismert tudományos műhelyekben történik, ahol a graduális képzés fejlesztésével párhuzamosan akkreditált PhD-programok indultak. A karon folyó posztgraduális képzést a doktori programok mellett a szakmérnök-képzés egészíti ki. Emellett a Pannon Egyetem Mérnöki Karának oktatási szerkezetéhez – moduláris felépítésük és kreditrendszerű értékelésük miatt – szervesen kapcsolódnak a felsőfokú szakképzések. Műszaki Informatikai Kar A folyamatos oktatói és hallgatói létszámbővülés eredményeként a Műszaki Informatikai és Villamosmérnöki Önálló Intézetre alapozva jött létre 2003-ban az egyetem Műszaki Informatikai Kara. 2004-ben a Műszaki Kémiai Kutatóintézet integrálásával lehetővé vált a kar kutatásainak bővítése a műszaki kémia, biokémia és nanotechnológia területén. A kar hallgatói létszáma a 2005–2006-os tanévben megközelítette a 2000 főt. Az oktatási programok fejlesztésének eredményeként felépült a műszaki informatika oktatásának valamennyi szintje. Az Informatikai Tudományok Doktori Iskola mellett 2006-tól megkezdte működését az Interdiszciplináris Műszaki és Természettudományok Doktori Iskola is. A Pannon Egyetem oktatási és kutatási célkitűzéseinek megvalósítását a Pannon Egyetemen működő kilenc doktori iskola támogatja. A Dunántúlon a Pécsi Tudományegyetem mellett a Pannon Egyetem rendelkezik a legnagyobb tudományos potenciállal mind az alapkutatás, mind az alkalmazott kutatás vonatkozásában. A Közép-Dunántúli Régióban, illetve a régióhoz közel működő felsőoktatási intézmények szakmai irányultsága, oktatási és képzési profilja és az általunk ismert intézményfejlesztési tervek nem gátolják, nem zárják ki vagy befolyásolják a Pannon Egyetem oktatási és kutatási tevékenységét, sem a jelenlegi oktatási és intézményfejlesztési céljaink megvalósítását. Az egyetemi és a PhD-képzés magas színvonalának biztosítása érdekében és a magyar tudomány fejlődéséhez való hozzájárulás céljából olyan tudományos műhelyeket kívánunk létrehozni és működtetni, amelyek eredményei nemzetközi összehasonlításban is megállják helyüket. Ennek érdekében minden rendelkezésre álló eszközzel fejleszteni kívánjuk a tudományos kutatás hátteréül szolgáló infrastruktúránkat. A Pannon Egyetem a hazai felsőoktatás meghatározó intézményeként – az európai hagyományok szellemében – kiemelkedő szintű kutatással, fejlesztéssel és innovációval járul hozzá az egyetemes tudomány, a magyar társadalom, az életminőség és szűkebb környezete, a Közép-Dunántúli Régió fejlődéséhez. Az egyetem kutatási stratégiájának fő célkitűzése, hogy az eddig elért eredmények, az akkreditált doktori iskolák és az oktatók, kutatók magas szintű szakmai tudása alapján az elkövetkező öt–tíz évben az európai élvonalhoz tartozó hatékony kutatás-, fejlesztés- és innováció orientált, a felhasználókkal és a régió intézményeivel együttműködő egyetemmé váljon. Az egyetem – különösen az 1990-es évek elejétől végbement szerkezetváltás és a 2000-ben lezajlott integráció következtében – immár a bölcsészettudományok, a társadalom- és gazdaságtudományok, a természettudományok, a műszaki tudományok és az agrártudományok széles spektrumában országos, sőt nemzetközi feladatokat vállal és teljesít. Az egyetem az oktatás iránt messzemenően elkötelezett kutatóegyetemnek tekinti magát, ahol az oktatók és a kutatók tudományos, innovációs tevékenysége nemzetközi szinten is kimagasló, és mindezen tudományos kutatási, fejlesztési, innovációs eredmények a hallgatók nemzetközi szintű képzését is szolgálják. 148 000203

A Közép-Dunántúli Régióban lejátszódó gazdasági-társadalmi átalakulás, az életminőség javítása iránti igény egyre sürgetőbbé teszi a helyileg fontos kutatások, fejlesztések, az innovációs tevékenységek megvalósítását, és ezek személyi, tárgyi és infrastrukturális feltételeinek (KKK-k, Agrártudományi Centrum, Regionális Egyetemi Tudásközpont stb.) megteremtését. Mindezek alapján az elkövetkező évek kutatási és fejlesztési és innovációs célkitűzését úgy határozta meg, hogy az tükrözze a nemzetközi, az európai uniós, a kormányszintű (Új Magyarország Fejlesztési Terv) és a regionális kutatási prioritásokat. A Pannon Egyetem innovációs szervezeteinek küldetése és céljai: •

a technológiai áttörést elősegítő, korunk nagy kihívásait - a fenntartható fejlődés biztosítását, környezetünk állapotának megóvását illetve javítását - szem előtt tartó, piacorientált multidiszciplináris kutatási-fejlesztési és innovációs tevékenység végzése,

•

ezzel szerves egységben maradjon magas szintű szakemberképzés a doktori iskolák keretében a speciális ipari igényeknek megfelelően,

•

kapcsolatok kiépítése gazdasági partnerekkel az eredmények alkalmazására, a gazdasági és a társadalmi igény megjelenítésére a képzési és kutatási struktúrában,

•

integrált, rendszerszemléletű intellektuális környezet kialakítása az alap-, a doktori és a továbbképzés tananyagfejlesztésére,

•

együttműködés az egyetem alap-, doktori és továbbképzésében.

A szervezetek olyan non-profit kutatóhelyek, amelyekben oktatási és kutatási tevékenység folyik és amelyek biztosítják az üzleti szemléletű célirányos alkalmazott kutatást és technológiafejlesztést. A kutatási eredmények hasznosítására, értékesítésére az Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. (ITDH), valamint a Veszprémi Regionális Innovációs Centrum Kht. információs rendszerét, marketing tapasztalatát és kapcsolati tőkéjét kívánjuk felhasználni. A hazai és a nemzetközi piacokat a konzorciumi tag iparvállalatok kiépített kapcsolatrendszerén keresztül lehet hatékonyan elérni. A PhD-képzésen túl a szakmérnöki és a továbbképzési kurzusok tananyagait a kutatási eredményekkel korszerűsíteni lehet, így a vállalatok mérnökei a lehető legrövidebb úton ismerhetik meg az új eredmények gyakorlati alkalmazásának lehetőségeit. Az egyetemi oktatók ezzel jelentősen elősegíthetik nem csak a technológia fejlesztését, de az alkalmazáshoz szükséges műszaki kultúra fejlesztését is. A kutatási tapasztalatok és a technológiai fejlesztés a képzések tantárgyi programjaiban is megmutatkozhatnak (például a vegyipari technológiák, a vegyipari biztonságtechnika és a környezetvédelmi technológiák tantárgyakban), biztosítva ezzel a nemzetközileg is elismert korszerű műszaki képzés színvonalát. A kialakuló kapcsolatok tovább segítik az ipari szakemberek egyetemi oktatásba való bevonását is. Az innovációs szervezetek a tervidőszakban is folytatni kívánják tevékenységüket, melyhez az oktatásra, ezen belül is a PhD-képzésre alapozott oktatásra 25 millió forintot kívánnak fordítani. A Pannon Egyetem a 2006. évben pályázatot nyert Regionális Egyetemi Tudásközpont témában a KÜRT Computer Rendszerház Zrt-vel, az ALBACOMP Számítástechnikai Zrt-vel, a VIDEOTON Precíziós Szerszámgyártó és Kereskedelmi Kft-vel, valamint a K+F Kutatás Fejlesztési, Termékfejlesztési és Informatikai Tanácsadó Központ Kft-vel együttműködésben. A Pannon Egyetemen működő tudásközpont két fő iránya az informatikai biztonság és a környezetbiztonsági 149 000204

informatika. A konzorcium összesen nyolcszáz millió Forint támogatásban részesült. A központ a Közép-Dunántúli Régióban, Magyarországon, a környező országokban és az EU tekintetében is egyedülálló módon koncentrálja az informatikai biztonsági és a környezetbiztonsági informatikai kutatással, oktatással és fejlesztéssel foglalkozó szakemberek szaktudását. Ez a tudáskoncentráció a keletkező szabadalmakon, ismereteken, know-how-n keresztül a K+F programokban részt vevő partnervállalatok illetve az eredményeket a gyakorlatban is hasznosító spin-off és start-up vállalkozások segítségével a térség és az ország gazdasági vérkeringésébe átkerülve közvetlenül is hozzájárul a gazdasági fejlődéshez. A Vegyészmérnöki Intézet Kooperációs Kutatási Központ (rövid név: VIKKK, honlap: http://vikkk.vein.hu) konzorciumi formában, ipari és állami támogatással (3 éves kutatási ciklusokban) 2001. július 1. óta működik. Alapító tagjai a Pannon Egyetem mellett az ország vezető vegyipari vállalatai, nevezetesen a MOL Magyar Olaj és Gázipari Zrt., a Tiszai Vegyi Kombinát Zrt., a Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Zrt., a BorsodChem Zrt., a Nitrogénművek Zrt.; továbbá támogató tagjai a Continental Teves Magyarország Kft., a Qupers Kft., az Ipar a Veszprémi Mérnökképzésért Alapítvány, a Veszprémi Regionális Innovációs Centrum Kht., valamint a Magyar Befektetési és Kereskedelem-fejlesztési Kht. A VIKKK K+F tevékenysége az alábbi három kutatási főirányhoz kapcsolódik: •

Energia- és anyagtakarékos, környezetbarát eljárások és termékek fejlesztése.

•

Nagy tisztaságú termékek előállítását szolgáló, károsemisszió csökkentést elősegítő korszerű eljárások és termékek fejlesztése.

•

Működő technológiák fejlesztése és optimalizálása.

A központ a főirányokhoz tartozóan 14 témában végez a vegyipar számára alapvető fontosságú kutatásokat, és ezzel szerves egységben magas szintű szakemberképzést folytat az akkreditált vegyészmérnöki doktori iskola keretében a speciális ipari igényeknek megfelelően. A VIKKK kutatási eredményei alapján számos know-how kidolgozása, találmányi bejelentés és kísérleti üzemi megvalósítás történt. Az eredményekből több mint 500 publikáció és előadás (kb. 50%ban idegen nyelvű) született, köztük 60 diplomadolgozat, 33 TDK-dolgozat, 7 PhD-dolgozat. A hallgatók (a PhD, a szakmérnök és végzős évfolyam) részaránya a kutatásban 30%-ról közel 60%-ra növekedett. A központban jelentős K+F infrastruktúrafejlesztés történt, ennek során kialakítottak illetve felújítottak kutatólaboratóriumokat, kísérleti csarnokot, és felszerelték ezeket műszerekkel, kísérleti berendezésekkel. Létrehozták és akkreditáltatták a Tiszta Világ Kémiai Vizsgáló Laboratóriumot (NAT1-1484/2006) talaj-, víz- és levegőminták, valamint műanyagok vizsgálatára (honlap: http://tvlabor.vein.hu). A konzorciumi partnerek a központ eredményeit elismerték, további támogatással és új partnerek bevonásával a második kutatási ciklus forrásait 40%-kal sikerült növelni. Ezen felül pályázati forrásokból, K+F megrendelésekből és mérési szolgáltatások bevételeiből körülbelül 10% többletforrás származott, amelyet a központ fejlesztésekre fordított. A harmadik kutatási ciklusban (2007–2011) további, főleg régiós ipari partnerek bevonását tervezzük. A kutatási eredmények hasznosítására célorientált ipari partnerekkel közösen pályázati forrásokat vonunk be. Elősegítik a Tiszta Világ Kémiai Vizsgáló Laboratórium hatékony, gazdaságos működését és tevékenységi körének bővítését a piaci igények szerint. A harmadik kutatási ciklusra változatlan állami támogatást feltételezve 10–15%-os forrásnövekedést lehet prognosztizálni.

150 000205

A 2004 decemberében induló Fenntartható Fejlődésért Környezeti és Informatikai Kooperációs Kutató Központ (továbbiakban KIKKK) tevékenysége a technológiai áttörést elősegítő multidiszciplináris kutatás és fejlesztés, az innováció kialakítása és ezzel együtt a doktori képzés támogatása. Mindezek alapja egy hosszú távú együttműködés kiépítése a már meglévő és az újonnan csatlakozó gazdasági partnerekkel, mely együttműködésben a gazdasági igények mellett a társadalmi igények is megjelennek. Az üzleti forgalom alakulásának elemzése, prognózisok: A KIKKK vállalt kutatási programjának zárása 2007. november 30. A két kutatási főirányt alkotó mintegy 9 kutatási téma 3 évre tervezett munkája ezen időpontig kivétel nélkül lezárul. A kutatási projektek finanszírozására tervezett összesen 431 millió forint pénzügyi elszámolását követően reményeink szerint 2008-ban újabb 3 évre adhatunk be projektjavaslatokat a jelenlegi és az új gazdasági partnerekkel közösen, ezzel biztosítva a további működést. Az új kutatási programok pontos definiálásával, az ezekhez rendelt erőforrásokkal, felelősökkel és határidőkkel kívánjuk biztosítani a következő 3 év feladatainak végrehajtását, a kitűzött célok elérését. A további 3 éves működéssel párhuzamosan feladatunknak tekintjük, hogy a 2004–2007 közötti időszakban létrejött kutatási eredményeket – ahol ez lehetséges – piacon hasznosítsuk a partnerekkel közösen. Most is és a jövőben is mindinkább cél, hogy külső kutatási munkákból (2–3 új együttműködő partner bevonásával) a KIKKK további bevételi forráshoz jusson, mert az elmúlt 2 év tapasztalata alapján csak így lehetséges áthidalni az állami források lehívásának időbeni csúszása miatt bekövetkező pénzügyi nehézségeket. A Műszaki Informatika Kar az oktatás és a fejlesztés fontos alapjának tekinti a karon folyó kutatásokat, ugyanakkor egyre nagyobb hangsúlyt fektet az ipar által definiált igények kielégítésére a kutatási tapasztalatok által. Ilyen feladatok koordinálására jött létre 2002-ben a Kutatási és Technológia Központ (KTK), amely esetenként egyes projektek lebonyolításában is részt vesz a szervező tevékenységen kívül. Célja a karon belül létrejött alapkutatási eredmények ipari projekteken belüli gyors és hatékony hasznosítása, az ipari együttműködés keretében történő termékfejlesztés, valamint a tudományos és a technológiai szaktanácsadás. A gazdasági kapcsolatok régiós szintű előmozdítása érdekében a KTK az idei év tavaszától éves gyakorisággal konferenciát szervez a vállalatok és a kutatói szféra bevonásával. (2006-ban a rendezvény címe: „Innovációs lehetőségek a felsőoktatásban – a tudomány Kar-nyújtásnyira a gazdaságtól” volt.) Műszaki Kémiai Kutató Intézet (MÜKKI): A Műszaki Kémiai Kutató Intézet küldetése a vegyészmérnöki és a biomérnöki tudományterületeket is integráló műszaki kémia hatékony művelése a hazai, valamint a nemzetközi tudomány és technológia fejlődése érdekében. Burgonyakutatási Központ: A központ elsődleges feladata a burgonya rezisztencianemesítése, amely kibővült egyes speciális beltartalmi és felhasználási tulajdonságok javításával. Ezen tevékenységeiben széleskörű hazai és nemzetközi kutatási együttműködések keretében a hagyományos nemesítési eljárások mellett egyre szélesebb körben alkalmazza a korszerű biotechnológiai és géntechnikai eljárásokat. A nemesítés fejlesztésével párhuzamosan folyamatosan korszerűsíti a fajtafenntartás rendszerét. Kiemelkedő jelentőséggel bírnak a rezisztencianemesítést elősegítő növénykórtani, ezen belül virológiai kutatások, vírusmentesítési eljárások illetve az üzemi vetőgumó-szaporítási rendszer korszerűsítését szolgáló vírusjárványtani vizsgálatok. Az agrotechnikai és tárolási kutatások az új fajták tulajdonságainak meghatározására, a fajtafenntartás és az üzemi technológiák fejlesztésére irányulnak. A központ tudományos együttműködések pályázatok révén kiterjedt hazai és nemzetközi kapcsolatrendszerrel rendelkezik.

151 000206

Bioinnovációs Szolgáltató Központ a biotechnológiai kutatócsoport tudás és eszköz bázisára alapozva. A Központ főbb kutatási területei: növényi és állati molekuláris genetikai alap- és alkalmazott kutatások; a kar növénynemesítő és állattenyésztő programjait segítő, a kari sajátosságoknak megfelelő kutatási irányok, elsősorban burgonya-, szőlő- és zöldségnövényekkel. A kutatási munkák két fő területe az in vitro mikroszaporítási munkák (kertészeti és zöldségnövények esetén) és a genetikai variabilitás molekuláris szintű kimutatása (markerezési módszerek alkalmazása, hazai és nemzetközi együttműködések keretében). Agrártudományi Centrum: A mezőgazdasági és agrártudományok terén a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium ágazati K+F-feladatait megvalósító központ, emellett szaktanácsadási és vidékfejlesztési feladatokat is ellát. A 2005-ös évben a Georgikon Kar egységeként működtetett tangazdaságot a mai kor piacgazdaságának jobban megfelelő kht.-formává alakítottuk át. Az újabb gazdasági forma jobb lehetőségeket ad a tudományos eredmények gyakorlat felé történő terjesztéséhez. Az elkövetkező 4 év során a környezetbarát technológiák kutatási prioritás egyik programjaként a Georgikon Kar fokozni kívánja az ökológiai gazdálkodás érdekében végzendő K+F tevékenységet. Ennek gyakorlati megvalósítását a kht-re kívánjuk alapozni. Tan- és Kísérleti Üzem: A Tan- és Kísérleti Üzem (tangazdaság) 1994-től működik, 2000-ben „Minősített Tangazdaság”, 2003-ban „Aranykoszorús Tangazdaság” elismerést kapott, továbbá „Bemutató Üzem 2000” címet nyert gabonafélék termesztése, csemege- és borszőlő termesztése, burgonyatermesztés és tárolás technológiája, sertéstenyésztés, húsmarhatenyésztés szakterületekre. A tangazdaság 885 ha területen, 480 ha szántón gazdálkodik, telephelyeinek száma 14. Gyakorlati oktatási feltételeket biztosít több mint 1000 nappali tagozatos és doktori képzésben részt vevő hallgató, valamint igény szerint más társegyetemeken, karokon, szakközépiskolákban tanulók számára. Helyszíne a szaktanácsadás keretében évente több száz szakember részére szervezett továbbképzéseknek és bemutatóknak, továbbá technikai hátterét adja évről-évre legalább 40 FVM által finanszírozott kutatási feladatnak. Területet és feltételeket nyújt a karon kinemesített mintegy 50 növény- és állatfajta fajtafenntartó nemesítéséhez, részt vesz a vető-, szaporító- és tenyészanyag előállításában. Az új képzési rendszerben a gyakorlati oktatás jelentősége, annak színvonala felértékelődik. Ezt felismerve készítettük el tangazdaság-fejlesztési koncepciónkat 2000-ben, amelyet nagy részt sikerült megvalósítanunk. Többszázmillió forintos beruházások valósultak meg, amelyek közül a legnagyobb volument a vetőmagtisztító és szárító üzem, a tehenészeti mintafarm, az üvegház, a hűtőkamra továbbá a szőlészet, borászat fejlesztése tette ki. A Tan- és Kísérleti Üzem hatékonyságának növelése érdekében 2005 őszétől az üzemet kht. formában működtetjük. Regionális Mezőgazdasági Szaktanácsadási Központ: A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium 2006-ban hét regionális mezőgazdasági szaktanácsadási központ létrehozásáról döntött. A Közép-Dunántúli Régióban ezt a szerepet a Pannon Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kara látja el, együttműködve a régióban lévő egyéb kutatóintézetekkel, középiskolákkal és az agrárkamara szaktanácsadóival. Pedagógiai Kutatóintézet: 1999 óta működik a pápai telephelyen a Pedagógiai Kutatóintézet (2006ban Pedagógiai Kutatóközpont) és egy fejlesztő innovációs központ az Értékközvetítő és Képességfejlesztő Program Országos Központja (ÉKP Központ), mindkettő a volt Tanárképző Kar, illetve jogutódja, a Bölcsészettudományi Kar részeként. A Pedagógiai Kutatóközpont felsőoktatáspedagógiai, tudományrendszertani és tudománypedagógiai kutatásokat végez. Az ÉKP Központ 40 iskolát magába foglaló iskolahálózatot működtet országszerte, így a Közép-Dunántúli Régióban is. A régióban működik 3 nemzetközileg is ismert kutatóiskolája. Az ÉKP Központ fejlesztette ki azt a Képességfejlesztő és értékőrző kerettantervet, amelyet a 3/2006/II.22. OM-rendelettel alkalmazásra javasol az oktatási miniszter az ország valamennyi közoktatási intézménye számára az 1–12. évfolyamra. 152 000207

Az önkormányzat a térség innovációs folyamatainak elősegítése érdekében hozta létre a Veszprémi Regionális Innovációs Centrum Kht-t. Tulajdonosai a Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata, a Közép-Pannon Regionális Fejlesztési Zrt., a Pannon Egyetem, a Veszprém Megyei Önkormányzat, a Veszprém Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, a Veszprém Megyei MTESZ, a Magyar Innovációs Szövetség és a Transcenter Kft. A gazdaságfejlesztésben az innovációs folyamatok ösztönzése és a technológiatranszfer elősegítése kiemelt prioritás. Az alapítók feladatként határozták meg, hogy a Kht. segítse elő az innovációt és a gazdasági növekedést összekapcsolva a vállalkozókat és a technológiát. Ennek érdekében felkutatják az innovatív ötleteket, termékeket, szolgáltatásokat, segítik a projektek sikeres véghezvitelét, a termékek kereskedelmi forgalomba kerülését.

5.1.3

A projektgazda és partnerei a projekthez kapcsolódó tapasztalatainak bemutatása

5.1.3.1 Állami támogatással megvalósult projektek


Megnevezés Projekt 1 Európai Campus az ország közepén, azaz a dunaújvárosi főiskola tevékenységi színvonalának emelése a hallgatói, oktatói és kutatói terek infrastrukturális és informatikai fejlesztésével Projekt 2 InnoNet hálózat és Projektiroda kialakítása a Dunaújvárosi Főiskola vonzáskörzetében Projekt 3 DURATT, Dunaújvárosi Regionális Anyagtudományi és Technológiai Tudásközpont Projekt 4 A felsőoktatási intézmények és a helyi szereplők együttműködésének erősítése, A munka világa és a felsőoktatási intézmények közötti kapcsolatok erősítése a Dunaújvárosi Kistérségben Projekt 5 „A Közép-dunántúli Régió virtuális szellemi élete” Projekt 6 Partnerközpontú önértékelési modell megalkotása és továbbképzések a felsőoktatási intézmények humánerőforrásainak fejlesztésért

A megvalósítás időpontja

A projekt összes költsége (eFt)

Támogatott projekt esetén program neve

Támogatott projekt esetén pályázati azonosító szám

2009-2011

3193647

TIOP

TIOP-1.3.107/1-2007-0007

2007-2008

22321

Baross Gábor Program

KD_MANAG_06 -Inno_Net

2006-2008

600000

RET

RET_09/2006

2006-2008

59461

ROP

ROP-3.3.105/1.-2006-040001/36

2004-2007.

500000

HEFOP

HEFOP.-4.1.2P-2004-070030/1.0

2004-2006

299000

HEFOP

HEFOP-3.3.1.P.-2004-060043/1.0

153 000208

Pannon Egyetem Projekt címe

Támogatott projekt esetén program neve

Pályázati azonosító szám

1/2004/ROP3.3

A felsőoktatási intézmények és a helyi szereplők együttműködésének erősítése

ROP-3.3.105/1.-200507-0001/36

48.602

2005.12.012007.11.30.

GVOP-3.1.1

Alkalmazott fejlesztés

Kutatás-

GVOP-3.1.12004-050004/3.0

99.802

2005.02.282007.12.31

GVOP-3.1.1


Kutatás-

GVOP-3.1.12004-050026/3.0

98.500

2005.02.282007.11.30

GVOP-3.1.1


Kutatás-

GVOP-3.1.12004-050377/3.0

96.534

2005.02.282006.10.31

NKFP

NEMZETI KUTATÁSI ÉS FEJLESZTÉSI PROGRAMOK

2/004/2004

44.700

2005.01.032007.11.30

NFKP


2/015/04

169.300

2005.01.012007.12.31

NFKP


OM00032/2004

84.600

2004.12.062007.12.31

HEFOP 4.1.2

Felsőoktatási intézmények infrastrukturális feltételeinek javítása

HEFOP— 4.1.2-P.-200407-0030/1.0

1.076.000

2004.09.012007.01.15

GVOP-3.1.1


GVOP-3.1.12004-050029/3.0

51.000

2004.08.012007.07.31.

TIOP-1.3.1/07/1

A felsőoktatási tevékenységek színvonalának emeléséhez szükséges infrastrukturális és informatikai fejlesztések támogatása

4.288.000

2009.01.012010.12.31

Kutatás-

TIOP1.3.107/2-20080010

Projekt összköltsége Ft)

(e

Projekt időtartama

5.1.3.2 Vállalati finanszírozással megvalósított kutatások

1. Hengerhűtés alkalmazása, ami javítja a Meleghengermű szabadon programozhatóságát A kutatás célja: A meleg szélesszalag hengerlésnél az elmúlt években egyre több helyen alkalmaznak kenőanyagot elsősorban a szalag széleken. Ezáltal a széleken jelentősen csökken a hengerkopás, ami elősegíti a szabadon programozhatóságot. A tanulmány foglalkozik a kenési rendszer kialakításával és annak működtetési technológiájával. Főbb tevékenységei, alkalmazott módszerek és eszközök: Irodalomkutatás, ajánlatok kérése, hűtő és kenőrendszer tervezése, gazdasági számítások.

154 000209

Eredmények és hasznosulások, termékek (gyártmány, technológia, szolgáltatások): Elkészült egy megvalósíthatósági tanulmány és az ahhoz kapcsolódó teljes dokumentáció. Témavezető:

dr. Farkas Péter főiskolai docens

Kutatók:

dr. Zaja György

Célcsoport:

acél hengerléssel foglalkozó meleghengerművek

Partnerek:

DUNAFERR Rt., OMFB

Finanszírozási forma:

OMFB pályázat

Kutatás ideje, időtartama: 1998-2002

2. Növelt szilárdságú acélokkal szemben támasztott követelmények változása és a gyártási lehetőségek a Dunaferrnél A kutatás célja: A világ acélpiacán egyre nagyobb mennyiségben jelennek meg a növelt szilárdságú, jól alakítható acélok. A tanulmány feldolgozza a témával kapcsolatos elméletet, szakirodalmat és összefoglalja azokat a lehetőségeket, amelyeket a DUNAFERR Rt.-nek is célszerű számításba venni. Főbb tevékenységei, alkalmazott módszerek és eszközök: Az utóbbi 15 év irodalmának feldolgozása, a DUNAFERR Rt.eddigi fejlesztési tevékenységének elemzése. Eredmények és hasznosulások, termékek (gyártmány, technológia, szolgáltatások): Összefoglaltuk azokat az acél fajtákat, acélműi és hengerműi technológiákat, amelyekkel a DUNAFERR Rt. növelt szilárdságú acélok piacán jelen tud lenni. Témavezető:


Kutatók:

dr. Tóth Tamás, dr. Szabó Zoltán, dr. Fehér András

Célcsoport: kohászati, acélipari cégek, amelyek hengerelt acélokat (lemezeket, profilokat, rudakat) dolgoznak fel Partnerek:

DUNAFERR Rt.


vállalati támogatás

Kutatás ideje, időtartama: 2002-2004

3. Korszerű acéllemezeket alakító és megmunkáló eljárások korszerű gyakorlata és fejlődése A kutatás célja: A lemezmegmunkáló cégek egyre korszerűbb, magasabb szinten automatizát megmunkáló gépeket alkalmaznak. Ezek a gépek fokozott követelményeket kívánnak a lemez alapanyagoktól is. A DUNAFERR Rt.-nek összefoglaltuk azokat az alaki-, felületi-, mechanikai tulajdonságokat, amelyeknek az elkövetkező években meg kell felelnie és amely irányba a gyártmányfejlesztési tevékenységet folytatnia célszerű. Főbb tevékenységei, alkalmazott módszerek és eszközök: Irodalomkutatás, DUNAFERR Rt. rendelési állományának elemzése. Eredmények és hasznosulások, termékek (gyártmány, technológia, szolgáltatások): A tanulmány összefoglalja a korszerű lemezmegmunkáló gépek által megkövetelt lemezminőségeket. Témavezető:


Kutatók:

dr. Tóth Tamás, Illés Péter

Célcsoport:

acélipari cégek, acélfeldolgozó, lemezmegmunkálással foglalkozó cégek

Partnerek:

DUNAFERR Rt.



155 000210

Kutatás ideje, időtartama: 2003, 12 hónap

4. Konverteriszap és reve fémesítése A kutatás célja: Konverteriszap és reve fémesítési lehetőségeinek irodalmi és laboratóriumi vizsgálata Főbb tevékenységei, alkalmazott módszerek és eszközök: A kutatók először szakirodalmi kutatást végeztek a fenti kohászati hulladékok ipari feldolgozhatóságának vizsgálatára. Ennek alapján megállapítható volt, hogy a DUNAFERR Rt.-nél képződő konverteriszap feldolgozása általános probléma a kohászati üzemekben. A konverteriszapon kívül képződő nagy Fe-tartalmú reve feldolgozása általában megoldott, viszont a kinyerés alacsony hozzáadott értéken valósul meg. A vizsgálatok további célja annak tisztázása volt, hogy a szokásos zsugorítószalagon való feldolgozáson kívül egyéb módszerekkel elvégezhető-e a hasznosítás egy magasabb feldolgozottságú termék kinyerésével. A kutatásban résztvevők ennek tisztázására a továbbiakban laboratóriumi redukciós vizsgálatokat végeztek melynek során nagy fémesített Fe-tartalmú briketteket állítottak elő. A kísérletek során megállapították, hogy a brikettek redukciójára ható két legfontosabb tényező a hőmérséklet és az idő. Laboratóriumi asztali kemencében való kísérletek során 1000-1050 °C-on 1,5-2,0 h alatt 85-90 %-os fémesítettségi fokot értek el. A vizsgálatok során sikerült eltávolítani a szennyezőelemként jelen levő Zn 90-95 %át. Eredmények és hasznosulások, termékek (gyártmány, technológia, szolgáltatások): Kutatási jelentés mely tartalmazza a szakirodalmi összefoglalót és a laboratóriumi mérési eredményeket, valamint azok értékelését. Témavezető:

dr. Hári László főiskolai tanár, dr. Szabó Zoltán főiskolai docens

Kutatók:

dr. Hári László, Schubert Kornél, dr. Szabó Zoltán

Célcsoport:

kohászati, acélipari cégek, újrahasznosítással foglalkozó cégek

Partnerek:

DUNAFERR Rt.


vállalati K+F támogatás

Kutatás ideje, időtartama: 2002. júniustól 2002. decemberig

5. Tailored blanks technológiák irodalmi feldolgozása A kutatás célja: Az autóiparban a lemez alkatrészek gyártásában új a tailored blanks technológia. Ennél az eljárásnál a különböző anyagminőségű és méretű lemezeket összehegesztik és ebből készül a karosszéria elem. Ez anyagtakarékos megoldás, a szabászterv gondos összeállításával elérhető az igénybevételnek legmegfelelőbb konstrukció kialakítása. Főbb tevékenységei, alkalmazott módszerek és eszközök: Irodalomkutatás német és angol nyelvterületen Eredmények és hasznosulások, termékek (gyártmány, technológia, szolgáltatások): A megrendelőnek a legújabb irodalmak összegyűjtése, azok értékelése és feldolgozása. Figyelem felkeltése a korszerű, autóiparban használatos acéllemez minőségekre. Témavezető:


Partnerek: Célcsoport:

DUNAFERR Rt. acélipari cégek, autóipari cégek, autógyárak, lemezmegmunkálással foglalkozó cégek



Kutatás ideje, időtartama: 2003,12 hónap

156 000211

6. A DWA DUNAFERR Hideghengermű szúrásterveinek felülvizsgálata és optimalizálása A kutatás célja: A DWA DUNAFERR Hideghengermű Kft. gyártmányösszetétele (méret, anyagminőség stb.) az utóbbi években jelentősen megváltozott. A hengerállványok szúrástervei viszont ezeket a változásokat nem követték. A tanulmányunkban a meglévő szúrástervek, üzemi tapasztalatok illetve számítógépes programok segítségével elkészültek új, korszerűsített szúrástervek. Főbb tevékenységei, alkalmazott módszerek és eszközök: Irodalomkutatás, üzemi tapasztalatok, hideghengerműi szoftverek alkalmazása. Eredmények és hasznosulások, termékek (gyártmány, technológia, szolgáltatások): A főbb méretekre és anyagminőségekre új, optimalizált szúrástervek elkészítése. Témavezető:


Célcsoport:

acélipari cégek

Partnerek:

DUNAFERR Rt.



Kutatás ideje, időtartama: 2005.,12 hónap

7. A mintázott hengereknél a tartósság növelés lehetőségének vizsgálata A kutatás célja: A DUNAFERR Rt. Meleghengerművének termelésében jelentős tételt képeznek a mintázott (bordás) lemezek. A gyártási költségeket elsősorban a nagy hengerfelhasználás növeli meg. A hengerfelhasználást csökkenteni lehet a minták minél célszerűbb kialakítása (lekerekítési sugár, megmunkálási technológia stb.). Intézetünk javaslatokat dolgozott ki a minták alakjának megváltoztatására és megmunkálási technológia korszerűsítésére. Főbb tevékenységei, alkalmazott módszerek és eszközök: Irodalmi feldolgozás, kísérleti megmunkálások, kísérleti gyártások, új termékek. Eredmények és hasznosulások, termékek (gyártmány, technológia, szolgáltatások): Új típusú mintázott lemezek gyártása. Témavezető:


Partnerek:

DUNAFERR Rt.

Célcsoport:

acélipari és acélfeldolgozó cégek



Kutatás ideje, időtartama: 2003.,12 hónap

8. Gömbgrafitos öntöttvas kísérleti gyártása A kutatás célja: Nagyszilárdságú gömbgrafitos öntöttvas gyártásának elméleti összefoglalása és kísérleti megalapozása Főbb tevékenységei, alkalmazott módszerek és eszközök: A kutatók szakirodalmi kutatást végeztek a nagy szilárdságú gömbgrafitos öntöttvas előnyös tulajdonságainak és alkalmazási területeinek feltárására. A kutatás kiterjedt az ötvözet olyan felhasználói és technológiai tulajdonságainak vizsgálatára is, mint pl. a hegeszthetőség, forgácsolhatóság és a rezgéscsillapító képesség. Vizsgáltat tárgyát képezte a gyártási módszer is, különös tekintettel az olvasztási és hőkezelési körülményekre. Megállapítást nyert, hogy a sikeres megvalósítás alapvető feltétele az elektromos kemence, a szigorú összetételi előírások betartása és a speciális hőkezelés. Fentiek teljesülése esetén az acélokkal egyenértékű vagy azok minőségi mutatóit is meghaladó tulajdonságú termékek állíthatók elő.

157 000212

Eredmények és hasznosulások, termékek (gyártmány, technológia, szolgáltatások): Kutatási jelentés mely tartalmazza a szakirodalmi összefoglalót és a gyártás során szerzett tapasztalatokat. Témavezető:

dr. Hári László, főiskolai tanár

Kutatók:

dr. Hári László, Schubert Kornél

Partnerek:

DUNAFERR Fejlesztő és Karbantartó Kft.

Célcsoport:

acélipari feldolgozó vállalatok, öntödék


vállalati K+F támogatás


9. Betonszállító csiga próbagyártása A kutatás célja: Födémpanelek gyártásához előnyösen használható kopásálló betonszállító extrúdercsiga kísérleti gyártása. Főbb tevékenységei, alkalmazott módszerek és eszközök: A kutatók az építőiparban a födémpanelek gyártásához használat extrúdercsiga anyagvizsgálatával és kísérleti gyártásával foglakoztak. Ennek során elhasznált csigák mintáinak anyagvizsgálatát végezték. Ennek során megállapításra került, hogy a csigák alapvető igénybevétele a kopás. A továbbiakban különböző vegyi összetétel alkalmazásával kísérleti mintákat gyártottak. A gyártott 4-féle minta anyagvizsgálata alapján meghatározásra került a minták keménysége és szövete. A legmegfelelőbbnek ítélt mintából munkadarabok legyártására került sor, melynek alkalmazása azt mutatta, hogy azok jobbak az egyéb hazai gyártókénál, megközelítik a finn importból származó, egyébként drága darabok kopásállóságát. Eredmények és hasznosulások, termékek (gyártmány, technológia, szolgáltatások): Az új összetételű csiga előnyösebbnek minősült a korábbinál. Témavezető:


Kutatók: Célcsoport:

dr. Hári László, Schubert Kornél építőipari és szilikátipari vállalatok, építőipari és szilikátipari gépgyártó vállalatok

Partnerek:

Ferrobeton Rt.


vállalati innovációs alap


10. A nyersvasgyártás energiaszükségletének csökkentése A kutatás célja: A nyersvasgyártás elméleti energiaszükségletének meghatározására alkalmazott modellek áttekintése, összefoglalása. A modell alkalmazhatóságának bemutatása az optimális elegyösszetétel és a maximálisan felhasználható hulladékmennyiség meghatározásának példáján keresztül. Főbb tevékenységei, alkalmazott módszerek és eszközök: A kutató a megbízónak irodalmi áttekintést végez a fajlagos a fajlagos energiafelhasználás, illetve kokszfogyasztás becslésére szolgáló modellek meghatározására. Új, személyi számítógépen futtatható modellt dolgoz ki, mely az ércek kereskedelmi adataiból és a nyersvasgyártás szakmai adottságaiból kiindulva képes az energiaminimum alapján vett optimális fajlagos elegy meghatározására. A modell tesztelését az éves elegyterv meghatározásával és a metallurgiai, valamint az energiafelhasználás alapján számított maximális hulladék-felhasználás kiszámításával kell tesztelni. A modellnek képesnek kell lennie a különböző kokszparaméterek fajlagos energiafelhasználásra gyakorolt hatásainak kimutatására is. Eredmények és hasznosulások, termékek (gyártmány, technológia, szolgáltatások): Kutatási jelentés szakirodalomban található adatok összefoglalásával, számolási algoritmus a kokszparaméterek hatásait tartalmazó (rész)energiamodell meghatározására.

158 000213

A további lépések kidolgozás alatt állnak. Témavezető:


Célcsoport:

vaskohászati vállalatok

Partnerek:

ISD DUNAFERR Zrt.


vállalati innovációs alap

Kutatás ideje, időtartama: 2006. október 1-től folyamatban

11. A folyamatos acélöntés technikai és technológiai felülvizsgálatának kiteljesítése, a kapacitástartalék feltárása és az öntött szál minőségének javítása érdekében A kutatás célja: A ISD DUNAFERR Zrt. szakemberei a folyamatos acélöntés technológiájának 1970-ben történt bevezetése óta kiemelt figyelmet fordítanak a folyamatos öntőmű gépészeti korszerűsítésére és magának a folyamatos öntési technológiának a fejlesztésére. A széleskörű és folyamatos fejlesztőmunka nélkül nem lehetne kielégíteni a fokozódó piaci igényeket, hiszen az öntött szál belső és felületi tulajdonságai közvetlenül befolyásolják a melegen hengerelt szalagok és az ezek további feldolgozása révén gyártott termékek tulajdonságait. A ISD DUNAFERR Zrt.-ben a folyamatos öntés technikájának és technológiájának fejlesztésében új szakaszt jelentett a folyamat számítógépes modellezése, amelyben a Bay Zoltán Anyagtudományi és Technológiai Intézetének és a Budapesti Műszaki Főiskolának a munkatársai kezdeményező szerepet vállaltak. Az elmúlt évben végzett munka egyértelműen bebizonyította a számítógépes modellezésre épülő K+F-tevékenység hatékony és eredményes voltát. A 2005-ben összeállított értékelő tanulmány, valamint a 2005 szeptembere és 2006 júliusa között végzett K+F-tevékenység eredményei és javaslatai alapján a K+F-téma címében megfogalmazott célokat a következő területeken végzett, elsősorban számítógépes modellezéssel és korszerű, célszerűen megválasztott vizsgálatokon alapuló tevékenységgel kívánjuk elérni. A K+F tevékenység célja az állandósult állapotú öntésre vonatkozó technológiák felülvizsgálata. Főbb tevékenységei, alkalmazott módszerek és eszközök: A ISD DUNAFERR Zrt. vertikális folyamatos öntőművének gépészeti felülvizsgálata az öntött szál minőségét befolyásoló tényezők elemzése alapján. Az állandó sebességgel végzett folyamatos acélöntés technológiájának felülvizsgálata a túlhevítés mértéke-, az öntési sebesség- és a hűtési rendszer összhangjának elemzése alapján. Az öntött szálban kialakuló összetételi inhomogenitások (makro- és középvonali dúsulás) jellegének vizsgálata az öntőgép-öntött szál kölcsönhatása és a dermedés fémtani folyamatának feltárása alapján. Az öntött szál felületi minőségét meghatározó folyamatok azonosítása a különböző típusú felületi hibák keletkezését kiváltó okok feltárása révén. Az öntött szál tulajdonságainak meghatározására szolgáló jelenleg alkalmazott vizsgálati rendszer felülvizsgálata és javaslat kidolgozása egységes vizsgálati rendszer bevezetésére. A K+F-munka tevékenységi területei egyértelműen tükrözik azt a szándékot, miszerint a felvetett problémákat a technikai és technológiai kérdések egymásrahatásaként vizsgáljuk. Ez a szemléletmód jelenti ugyanis az ilyen jellegű kérdések megoldásának leghatékonyabb módszerét. Eredmények és hasznosulások, termékek (gyártmány, technológia, szolgáltatások): Az állandósult állapotú öntésre vonatkozó technológiák felülvizsgálata. Témavezető:

dr. Zsámbók Dénes, főiskolai docens, intézetigazgató

Partnerek:

ISD DUNAFERR Zrt.

Célcsoport:

acélipari vállalatok



Kutatás ideje, időtartama: 2006. november 1. – 2009. június 30.

159 000214

12. Az ISD DUNAFERR Zrt. Meleghengermű kapacitásnövelő fejlesztései technológiai vonzatainak vizsgálata A kutatás célja: A kutatási tevékenység célja egyrészt, hogy megtudjuk azt, hogy a tervezett meleghengerműi gépészeti változtatások hogyan befolyásolják a technológiai, a gyártási és a gyárthatósági paramétereket, másrészt a ISD DUNAFERR Zrt. Meleghengermű jelenlegi állapotára, illetve a kapacitásnövelő beruházások utáni állapotára technológiatervező modell kialakítása. Főbb tevékenységei, alkalmazott módszerek és eszközök: Az ISD DUNAFERR Zrt. által kezdeményezett fejlesztési program a mű kapacitásnövelését kívánja biztosítani, mely a Meleghengermű teljes vertikumát érinti. Megvizsgálandó, hogy az egyes fejlesztések után a növelt kapacitású egységek hogyan illeszkednek egymáshoz a folyamatban, mennyre biztosítják a magas minőségi színvonalat és esetlegesen milyen további fejlesztések szükségesek, vagy célszerűek. A K+F munka során megtörténik a HSMM (Hot Strip Mill Model) szoftver feltöltése és tesztelése a MAR (Mérési Adatgyűjtő Rendszer) jelenlegi, illetve a fejlesztések megvalósulása utáni adatokkal, valamint a változások hatásainak elemzése a további fejlesztési feladatok meghatározására. Eredmények és hasznosulások, termékek (gyártmány, technológia, szolgáltatások): Összefoglaló, összegző jelentés elkészítése, amely tartalmazza a fejlesztések hatásainak komplex elemzését. Témavezető:


Partnerek:

ISD DUNAFERR Zrt.

Célcsoport:

acélipari feldolgozó vállalatok, hengerművek



Kutatás ideje, időtartama: 2006. november 17 - 2008. december 10.

13. Dunaújvárosi Regionális Anyagtudományi és Technológiai Tudásközpont A kutatás célja: A Regionális Egyetemi Tudásközpont létrehozása a Közép-Dunántúli régióban, a Dunaújvárosi Főiskola, mint befogadó intézmény irányításával annak érdekében történt, hogy a régióban kiemelkedő kutatás-fejlesztési tevékenységet folytató tudományos és technológiai innovációs központ jöjjön létre, mely szakterületi és regionális vonzáscentrumként képes hatékonyan együttműködni az üzleti szférával, így pozitív hatást fejtve ki a régió technológiai és gazdasági fejlődésére. A Főiskola felismerve kutatási erősségeit és a régióban elérhető ipari kapcsolatait a tudásközpontját az anyagtudomány területére fókuszálta. Sikeres működtetésére a Dunaújvárosi Főiskola négy ipari partnerrel hozta létre konzorciumát, melyek jelentős saját forrást biztosítanak a projekthez, ezzel is kifejezve szándékukat a meghatározott kutatás-fejlesztési program sikeres lebonyolítására. A projekt a régió gazdasági társaságainak konkrét technológia-fejlesztési, üzemviteli és termelés-kihelyezési problémáit kívánja kezelni a termelés, az üzemvitel, az alkalmazástechnika és a feldolgozás-technológiák terén tudományos igényű megoldások segítségével. Főbb tevékenységei: Stratégiánkat két alprogramra osztottuk fel, ezek: A alprogram: Anyagtudományi program A célkitűzés egyrészt dermedési, melegalakítási, hidegalakítási, hőkezelési, hegesztési és felületkezelési folyamatok fizikai modellezését az ipari gyakorlat által megkövetelt hőmérséklet, alakváltozási ciklusok és alakváltozási sebességek mellett megvalósító Gleeble 3800 termikus-mechanikus szimulátor laboratóriumának telepítése és rendszerbe állítása alkalmazott kutatási és ezen belül technológiai innovációs, károsodási, meghibásodási és hibaképződési, valamint alkalmazás-technikai és -technológiai K+F munkák támogatásához. A célkitűzés másrészt folyamatos öntés, továbbá meleg- és hidegalakítás termikus-mechanikus szimulációja, acélok és fémötvözetek öntési technológiájának fejlesztése, optimális gyártást biztosító technológiai ablakok meghatározása, anyag-, energia-, költség és környezeti terhelés csökkentése, a gyártási biztonság növelése,

160 000215

valamint értékesebb árfekvésű termékeket előállító technológiák kifejlesztése céljából, a jelenleg is folyó matematikai modellezés fizikai modellezéssel történő összekapcsolásával. Kiemelt cél és K+F-logikai lépés a meleg- és hideghengerlés komplex szimulációja korszerű multifázisú anyagok kifejlesztése céljából, melyek egyedülálló tulajdonságaik révén nagyobb hozzáadott értékű, környezetbarát termékek gyártását teszik lehetővé. Kopás- és károsodásvizsgáló laboratóriumi technikák alkalmazása a károsodási magatartás és a gépelemek, ill. szerszámok felületi integritása közötti kapcsolat kísérleti modellekkel történő, komplex vizsgálatához, károsodási magatartások kísérletek alapján történő, analitikus meghatározásához, analitikus modellek segítségével károsodási prognózisok azonosításához, továbbá modellkísérletek és analitikus modellek ellenőrzéséhez konkrét gépalkatrészek, vagy azok hasonlósági modellek alapján származtatott hasonmásai esetén. Elsődleges célterületek: kritikus körülmények között üzemelő vezetékek és nyomástartó rendszerek, ill. rendszerelemek, szélsőséges igénybevételnek kitett munkafelületek és térfogatelemek és különleges rendeltetésű funkcionális egységek felületi és szerkezeti integritási kérdései, ill. problémái, azok kezelése, ill. műszaki-tudományos megoldása. További célterületek: az anyagkinyerés, alakadás, paraméterbeállítás/forszírozás, kötéstechnika, karbantartási és alkatrészgyártási anyagmegválasztás és anyagtechnológia és –technika, korrózió, kavitáció, erózió, vibráció, feszültség- és hősokk, öregedés, sugárzási károsodás, kopás, kifáradás, élettartam, repedés, ill. repedés-érzékenység, stabilitás, törések és törésre vezető hibák kérdéskörei. B alprogram: Komplex technológia- és tudástranszfer A technológiák végső hasznosítása a tervek szerint spin-off, és strart-up cégek létesítésével valósítható meg. A Dunaújvárosi Főiskola rendelkezik a megfelelő spin-off programmal, mely továbbfejlesztve elősegíti további innovatív vállalkozások létrejöttét. Ezen célok megvalósítására a következőket kell kivitelezni: -

cégalapításban tanácsadás, jogi és egyéb kérdések tisztázása,

vállalkozási, ügyviteli tanácsadás biztosítása, ezek oktatási- képzési stratégiákba integrálása, tanfolyamok, tréningek szervezése, -

a cégeknél megvalósíthatósági tanulmányok, üzleti tervek készítése,

-

pályázati tanácsadás, projektmenedzsment biztosítása,

-

a létrejött vállalkozásoknak üzleti és kutatási segítségnyújtás adása,

-

konferenciák, partnerkeresési rendezvények szervezése, kapcsolattartás biztosítása,

-

a DURATT, mint vállalkozói inkubátor szerepének kialakítása,

-

kommunikációs és marketing tevékenység

Mester szintű képzések és doktori programok előkészítő és fejlesztő-bővítő támogatása műszaki-tudományos és ipari háttér, valamint K+F aktivitások és műhelymunka biztosításával a DF felsőoktatási mozgásterén belül. Témavezető:

dr. Zsámbók Dénes, főiskolai docens, intézetigazgató dr. Valenta László, főiskolai docens, intézetigazgató

Kutatók: dr. Kadocsa László, dr. Tardy Pál, dr. Verő Balázs, dr. Mang Béla, Valenta László, dr. Szántó Jenő, dr. Csepeli Zsolt, Szabó Dénes, Halasiné Tóth Aranka, Németh Csaba Partnerek:

ISD DUNAFERR Zrt., Paksi Atomerőmű Zrt., ALCOA-KÖFÉM Kft., Hungarian Bus Kft.

Célcsoport:

kohászati, acél- és fémipari vállalatok


Pázmány Péter RET pályázat (NKTH), vállalati támogatás

Kutatás ideje, időtartama: 2006. december 22. - 2008. november 30.

161 000216

5.1.4

A projektben részt vevők szakmai kompetenciáinak bemutatása

Dr. Szörényi Tamás kutatásvezető, 3. kutatási terület témavezetője, Dunaújvárosi Főiskola Az elmúlt 5 év szakmai, tudományos munkássága (a legfontosabb maximum 5, az oktatott tárgy/tárgyak szakterületéhez tartozó publikáció, alkotás felsorolása): •

J-P. Stoquert, T. Szörényi: Determination of the number and size of inhomogeneities in thin films by Ion Beam Analysis, Phys. Rev. B 66, (14) 144108/2002/&Virtual Journak of Nanoscale Science&Technology, 6, (20) November 11, 2002.

•

T. Szörényi and E. Fogarassy: Pressure control of properties of pulsed laser deposited carbon and carbon nitride films, J. Appl. Phys., 94 (3) 2097-2101, /2003/.

•

T. Szörényi and Zs. Geretovszky: Thin film growth by inverse pulsed laser deposition, Thin Solid Films, 484, 165-169, /2005/.

•

T. Szörényi: Carbon-Based Materials by Pulsed Laser Deposition: From Thin Films to Nanostructures in Recent Advances in Laser Processing of Materials, J. Perriere, E. Millon and E. Fogarassy (Editors), Elsevier Ltd. Oxford, UK, 2006, pp. 75-103.

•

S. Lugomer, Y. Fukumoto, B. Farkas, T. Szörényi, A. Tóth: Supercomplex Wave-vortex multiscale phenomena induced in laser-matter interactions, Phys. Rev. E 76 (1): Art. No. 016305 Part 2, /JUL 2007/.

Az eddigi tudományos-szakmai életmű szempontjából legfontosabb 5 publikáció vagy alkotás felsorolása (amennyiben az előbbiektől különböznek): •

G.Q. Zhang, T. Szörényi, D. Bäuerle: Kr+ laser-induced chemical vapor deposition of W, J. Appl. Phys., 62, 673-675 /1987/.

•

Z. Kántor, Z. Tóth, T. Szörényi and A. L. Tóth: Deposition of micrometer sized tungsten patterns by laser transfer technique, Appl. Phys. Lett. 64 (25) 3506-3508, /1994/.

•

T. Szörényi, L.D. Laude, I. Bertóti, Z. Kántor and Zs. Geretovszky: Excimer laser processing of indium-tin oxide films: an ioptical investigation, J. Appl. Phys., 78 (10) 6211-6219 /1995/.

•

T. Szörényi, C. Fuchs, E. Fogarassy, J. Hommet, F. Le Normand: Chemical analysis of pulsed laser deposited a-CNx films by comparative IR and X-ray photoelectron spectroscopies, Surface&Coatings Technology, 125, /1-3/ 308-312 /2000/.

•

F. Le Normand, J. Hommet, T. Szörényi, C. Fuchs, E. Fogarassy: XPS study of pulsed laser deposited CNx films, Phys. Rev. B 64, (23) 235416 (15) /2001/.

Tudományos/szakmai közéleti tevékenység, nemzetközi kapcsolatok: •

Az Advanced Laser Technologies'08 nemzetközi konferencia (Siófok, 2008. szeptember 13.18.) szervezője és társelnöke.

•

Az Európai Anyagtudományi Társaság 2008. évi Tavaszi Konferenciája (E-MRS Spring Meeting, 2008. május 28. – május 30., Strasbourg, Franciaország) Laser and plasma in microand nano-scale materials processing and diagnostics Szimpóziuma Előkészítő Bizottságának (Advisory Committee) tagja.

•

A Fundamentals of Laser Assisted Micro- & Nanotechnologies nemzetközi konferencia (2007. június 25.–28. Szentpétervár, Oroszország) Programbizottságának társelnöke (Program Committee Co-Chairman).

•

A Functionalized Nanoscale Materials, Devices and Systems for chem.-bio Sensors, Photonics, and Energy Generation and Storage NATO ASI (2007. június 4.-15., Sinaia, Románia) meghívott előadója (invited lecturer).

•

Az Európai Anyagtudományi Társaság 2007. évi Tavaszi Konferenciája (E-MRS Spring Meeting, 2007. május 28. – június 1., Strasbourg, Franciaország) Laser Synthesis and Processing of Advanced Materials Szimpóziuma Előkészítő Bizottságának (International 162 000217

Scientific Advisory Committee) tagja. •

A 8th International Symposium on Laser Precision Microfabrication, LPM2007 nemzetközi konferencia (2007. április 24.–28., Bécs, Ausztria) Programbizottságának (Program Committee) tagja.

•

A Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt tulajdonosa: 2006.

•

A 5th International Conference on Photo-Excited Processes and Applications, ICPEPA-5 nemzetközi konferencia (2006. szeptember 3.–7., Charlottesville, Virginia, USA) Előkészítő Bizottságának (International Scientific Advisory Committee) tagja.

•

Szervezője és társelnöke (Co-chair) az Európai Anyagtudományi Társaság 2006. évi Tavaszi Konferenciája (E-MRS Spring Meeting, 2006. május 29. – június 2., Nice, Franciaország) Photon-Assisted Synthesis and Processing of Functional Materials Szimpóziumának.

•

2006. januárjától az MTA Szegedi Területi Bizottsága Matematikai és Fizikai Szakbizottsága Fizikai Munkabizottságának elnöke.

•

Az Európai Anyagtudományi Társaság 2005. évi Tavaszi Konferenciája (E-MRS Spring Meeting, 2005. május 31.–június 3., Strasbourg, Franciaország) Advances in Laser and Lamp Processing of Functional Materials Szimpóziuma Előkészítő Bizottságának (International Scientific Advisory Committee) tagja.

•

A 4th International Conference on Photo-Excited Processes and Applications, ICPEPA-4, nemzetközi konferencia (2004. szeptember 5.–9., Lecce, Olaszország) Előkészítő Bizottságának (International Scientific Advisory Committee) tagja.

•

2004. óta az Európai Anyagtudományi Társaság Végrehajtó Bizottságának tagja (Member of the Executive Committee of the European Materials Society, E-MRS).

•

Az Európai Anyagtudományi Társaság 2004. évi Tavaszi Konferenciája (E-MRS Spring Meeting, 2004. május 24.–28., Strasbourg, Franciaország) Laser Interactions in Materials: Nanoscale to Mesoscale Szimpóziuma Előkészítő Bizottságának (International Scientific Advisory Committee) tagja.

•

Szervezője és társelnöke (Co-chair) a Second European Conference on Application of Femtosecond Lasers in Materials Science, FemtoMat 2004 nemzetközi konferenciának (2004. február 25.–28., Bad Kleinkirchheim, Ausztria).

•

Az Európai Anyagtudományi Társaság "parlamentjének" (Board of Delegates of the European Materials Society, E-MRS) tagja 2002. óta.

•

Az Európai Anyagtudományi Társaság 2003. évi Tavaszi Konferenciája (E-MRS Spring Meeting, 2003. június 10.–13., Strasbourg, Franciaország) Photonic Processing of Surfaces, Thin Films and Devices Szimpóziuma Előkészítő Bizottságának (International Scientific Advisory Committee) tagja.

•

Alapító szervezője és társelnöke (Co-chair) a First European Conference on Application of Femtosecond Lasers in Materials Science, FemtoMat 2002 nemzetközi konferenciának (2002. október 24.–26., Visegrád, Magyarország).

•

Az Európai Anyagtudományi Társaság 2002. évi Tavaszi Konferenciája (E-MRS Spring Meeting, 2002. június 18.–21., Strasbourg, Franciaország) Physics and Chemistry of Advanced Laser Materials Processing Szimpóziuma Előkészítő Bizottságának (International Scientific Advisory Committee) tagja.

•

Az E-MRS Symposia Proceedings 117: Photon-Induced Surface Processing, Special Issue of Applied Surface Science, Vol. 186, ISSN 0169-4332, Elsevier Science B.V., 2002. vendégszerkesztője.

•

Szervezője és társelnöke (Co-chair) az Európai Anyagtudományi Társaság 2001. évi Tavaszi Konferenciája (E-MRS Spring Meeting, 2001. június 5.–8., Strasbourg, Franciaország) Photon-Induced Surface Processing Szimpóziumának.

•

2001.–2004. Az OTKA Elektrotechnikai – Elektronikai zsűrijének tagja.

•

2001.–2003. A Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) Fizika Bizottságának tagja.

•

Széchenyi professzori ösztöndíjas: 2000.01.01 - 2003.12.31.

•

Szervezője és társelnöke (Co-chair) az EUROPTO European Symposium on Lasers in Optics and Manufacturing Computer-Controlled Microshaping Konferenciájának: 1999. június, München, Németország. 163 000218

•

1997. óta tagja az MTA XI. Osztály Szilárdtestfizikai Bizottságának.

•

Az E-MRS Symposia Proceedings 64: Laser processing of Surfaces and Thin Films, Special Issue of Applied Surface Science, Vols. 109-110, ISBN 0-444-20505-5, Elsevier Science SA., 1997. vendégszerkesztője.

•

Szervezője és társelnöke (Co-chair) az Európai Anyagtudományi Társaság 1996. évi Tavaszi Konferenciája (E-MRS Spring Meeting, 1996. június 4.–7., Strasbourg, Franciaország) Laser processing of Surfaces and Thin Films Szimpóziumának.

•

A 3rd International Conference on Laser Ablation, COLA 95 (1995. május 22.-26., Strasbourg, Franciaország) Előkészítő Bizottságának (International Scientific Advisory Committee) tagja.

•

1994. és 1996. között az MTA Lézerfizikai és Spektroszkópiai Bizottságának tagja.

•

Az Európai Anyagtudományi Társaság 1994. évi Tavaszi Konferenciája (E-MRS Spring Meeting, 1994. május 24.–27., Strasbourg, Franciaország) Photon-Assisted Processing of Surfaces and Thin Films Szimpóziuma Előkészítő Bizottságának (International Scientific Advisory Committee) tagja.

•

1992. óta tagja az IUVSTA Magyar Nemzeti Bizottságának.

•

1975. óta az Eötvös Loránd Fizikai Társulat tagja.

Dr. Farkas Péter témavezető, 1. kutatási terület, Dunaújvárosi Főiskola Dr. Farkas Péter (1944, Felsőmocsolád), okl. kohómérnök (NME Miskolci, 1968), okl. anyagvizsgáló szakmérnök (BME, Budapest 1971) A Dunaújvárosi Főiskola Anyagtudományi és Kohászati Intézetének oktatója, fő oktatási területe a képlékeny alakítási folyamatok elemzése, a hengerműi hengerek élettartamának vizsgálata, hengerelt szalagok gyártása különös tekintettel a mechanikai és geometriai jellemzőkre. Az elmúlt 5 év szakmai, tudományos munkássága (a legfontosabb maximum 5, az oktatott tárgy/tárgyak szakterületéhez tartozó publikáció, alkotás felsorolása): •

dr. Farkas Péter: Meleg szélesszalag hengersorok munkahengereinek korszerű anyagai és üzemeltetési tapasztalatai. XIX. Hőkezelő és Anyagtudomány a Gépgyártásban Konferencia. Székesfehérvár, 2000. október 10-11-12.

•

dr. Ing. Peter Farkas, dr. Ing. Oszkár Grega, dipl. Ing. Maria Győri: Herstellung von folienbeschichteten und Triplex lärmdämpenden Blechhe bei DUNAFERR. 9. KALTWALZTAGUNG der EKO STAHL GMBH AM. 25. und 26. október 2000

•

dr. Farkas Péter, Illés Péter: Új szerkezeti acélok és lemezalakítási technológiák. XX. Hőkezelő és Anyagtudomány a gépgyártásban Országos Konferencia Kecskemét. 2002. október 16-17-18.


Farkas Péter: AlMgSi0,5 ötvözet optimális sajtolási paramétereinek meghatározása. Bányászati és Kohászati Lapok, III. évf. 1978. 7. szám.

•

Dr. Farkas Péter, Horváth Tamás, Varga Ottó: Elektrohidraulikus vastagságszabályozó alkalmazásának tapasztalatai a DV 1200-as hidegállványán. Hidegalakító Konferencia Salgótarján 1989.

•

Peter Farkas, V. Réti, P. Boross, J. Hanák: The development possibilities of the heavy plate Lőrinc Mill. Ist European Rolling Conference and Hungarolling′96 12 th National Rolling Conference 4-6 September, 1996. Balatonszéplak, Hungary

•

Peter Farkas, V. Réti, J. Jonas, T.M. Maccagno, Deng Qi Bai, J. Hanák: Controlled rolling experiments of the heavy plate at DUNAFERR Lörinc MIll based on torsion test. Ist European Rolling Conference an Hungarolling′96 12 th National Rolling Conference 4-6 September, 1996. Balatonszéplak, Huingary 164 000219

•

dr. Farkas Péter: Analysis of Work-Rolls Lubrication in Hot Strip Mills MicroCAD′2000 International Computer Science Conference 1998 February 23-24, Miskolc


VEAB Metallurgiai Bizottság

•

OMBKE Dunaújváriosi Szervezet alelnök

•

OMBKE Vaskohászati Szakosztály

•

Képlékeny alakítási Szakcsoport titkára

•

MTESZ Fejér megyei alelnöke

•

TU Montanuniversitä Leoben

•

TU Bergakademie Freiberr

•

IfUT Freiberg

•

Technologie Transfer Zeufrum Leoben

•

D.A. Stuart GmbH Wuppertal

Dr. Sebő Sándor kutató, 1. kutatási terület, Dunaújvárosi Főiskola

Az elmúlt 5 év szakmai, tudományos munkássága (a legfontosabb maximum 5, az oktatott tárgy/tárgyak szakterületéhez tartozó publikáció, alkotás felsorolása): •

"Influence of Ni and Si content on scale formation of low alloyed steels" Szerzők: Dénes Éva, DUNAFERR Kutatóintézet, Sebő Sándor, DUNAFERR Acélművek Kft. Elhangzott: a 2000. szeptember 10-14, London "EUROCORR 2000" konferencia.

•

„Accomplishment of the production of the high-purity and niobium micro alloyed steel family at DUNAFERR” Szerzők: Dr. Szücs László, Dr. Horváth Ákos, Lukács Péter, Sebő Sándor, Szélig Árpád , 6th International Conference on Clean Steel, Balatonfüred, 2002. június 10-12. 395-399. oldal.

•

„Finomszemcsés, nagyszilárdságú acélok termékválasztékának bővítése a Dunaferr Rt-ben. A 700 MPa folyáshatárú acélminőség kifejlesztése” Szerzők: Gulyás József-Horváth Ákos-Lőrinci József-Sebő Sándor-Szélig Árpád-Verő Balázs; BKL. 136. évf. 2003. 6. szám

•

"A DUNAFERR Rt. Meleghengermű szélesszalag-hengersor új csévélőjének vertikális technológiába illesztése, a termékválaszték bővülés lehetőségeinek megfogalmazása" Szerzők: Sebő Sándor DUNAFERR Acélművek Kft. Elhangzott: a XIII. Képlékenyalakító Konferencián, 2000. szeptember 21-23. Salgótarján.

•

„Többes fázisú és TRIP-acélok gyártása meleghengerléssel” Szerzők: Horváth Ákos, Sebő Sándor, Verő Balázs. Megjelent a BKL. 2006. évi 3. számában


OMBKE Dunaújvárosi Szervezet

•

OMBKE Képlékenyalakító Szakosztály

Illés Péter kutató, 1. kutatási terület, Dunaújvárosi Főiskola

Tudományos cikkek: Illés Péter: A dinamikus újrakristályosodás hatása melegalakításkor az acélok szilárdsági jellemzőjére 165 000220

Dunaferr Műszaki Gazdasági Közlemények – 2003/3 – Dunaújváros, 2003. szeptember Dr. Horváth Ákos – Dr. Sebő Sándor – Takács László – Mihaldinecz László – Illés Péter Melegen hengerelt szélesszalagok és táblalemezek lézervághatóságának javítása Dunaferr Műszaki Gazdasági Közlemények – 2005/1 – Dunaújváros, 2005. március Molnár József – Illés Péter – Kovács Árpád Melegen hengerelt szalagok szelvényalakjainak javítása Dunaferr Műszaki Gazdasági Közlemények – 2005/1 – Dunaújváros, 2005. március Bánhegyesi Attila – Illés Péter – Kemeléné Halasi Monika – Polányi Tamás Meleghengermű szalagsori munkahengerek lehűtése, állványokon kívüli munkahenger-lehűtő rendszer megvalósítása Dunaferr Műszaki Gazdasági Közlemények – 2006/1 – Dunaújváros, 2006. február Illés Péter – Kemeléné Halasi Monika Gazdasági előnyökkel járó műszaki megoldások a hengerforgalmazásban Dunaferr Műszaki Gazdasági Közlemények – 2007/2 – Dunaújváros, 2007. május

Tudományos munkák: Triplex lemezgyártás technológiájának megvalósítási lehetőségei, 1998 A Dunaferr Acélművek Kft. Melegszalagsorán az előnyújtói szúrástervek optimalizálása, 1999 Alumíniumötvözetek hidegalakítási szilárdságának meghatározása egyszerű módszerrel, 2000 Az öntött állapotú és az alakított alumínium melegalakítási szilárdságának összehasonlítása, 2000 Korszerű acéllemezeket alakító és megmunkáló eljárások mai korszerű gyakorlata és fejlődése, 2001

Dr. Verő Balázs témavezető, 2. kutatási terület, Dunaújvárosi Főiskola


Verő B., Hirka J., Horváth Á., Zsámbok D.: Ultrafinom és nanoszemcsés acélok BKL Kohászat, 137. 2. szám 1–9. oldal

•

M. Takács, B. Verő: Role of Dilatometry in Development of Multiphase Steels Materials Science Forum (Switzerland, IF=0.602), Vols. 537-538 (2005) Trans Tech Publications Ltd., pp. 273-278, L R

•

M. Takács, B. Verő: Actual Feed Rate er Tooth at Micro Milling Materials Science Forum (Switzerland, IF=0.602), Vols. 537-538 (2007) Trans Tech Publications Ltd., pp. 695-700, L R

•

Enikő Réka, Fábián; Balázs, Verő: Effect of the Microstructure of Al-Killed Low Carbon EnamelGrade Steel Sheets on Fish-Scale Formation XXI International Enamellers Congress Technical Papers, Shanghai-China; p. 293-304

•

M. Reger, H. Kytönen, B. Vero, A. Szelig: Centreline Segregation of CC Slabs, 5th Solidification and Gravity Conference 2008, Miskolc, 1-4 Sept 166 000221


Clement Andor – Tóth János – Verő Balázs: Prüfgerät zur Bestimmung der Formgebungskennwerte von Blechen. Bleche, Rohre, Profile, 1975. 251-254., Maschienenmarkt. 82. (1978) 180-183.

•

Verő Balázs – Fauszt Anna – Takács Sándorné: Egy kevéssé ismert szövetelem: a masszív karbid, és jelentősége a zománcozható lemezek szempontjából. I. rész. BKL Kohászat 124 (1991) 11-12.

•

Verő Balázs – Tardy Pál – Fauszt Anna – Takács János: Application of rapid solidification for production of dental amalgams Mat. Sci. Techn. (1992). Vol. 8. 645.

•

Péter László, Almási Balázs, Verő Balázs, Hans Schneider: Theoretical analysis of entrapment kinetics in hydrogen permeation experiments Material Science Eng. A 339 (2003) 245-254.

•

M. Takács, B. Verő, I. Mészáros: Micromilling of Metallic Materials Journal of Materials Procesing Technology (The Netherlands), Vol. 138 (2003) ELSEVIER, pp. 152-155, L R HI

Tudományos/szakmai közéleti tevékenység, nemzetközi kapcsolatok: Több évtizedes szakmai tevékenysége alatt jó kapcsolatot alakított ki számtalan európai egyetemmel, kutatói műhellyel és ipari vállalattal. •

American Society for Materials tagja, a magyarországi tagozat alapító tagja, egy cikluson át titkára, egy cikluson át elnöke

•

COST Technical Committee for Materials magyar nemzeti megbízottja két cikluson át

•

A Miskolci Egyetem Anyag- és Kohómérnöki Kar akkreditációs bizottságának tagja

•

A Miskolci Egyetem Anyag- és Kohómérnöki Kar Államvizsga bizottság teljes jogú tagja

•

MTA Műszaki Tudományok Osztálya, Anyagtudományi és Technológiai Bizottság tagja, két cikluson át titkára

•

MTA Műszaki Tudományok Osztálya, Metallurgiai bizottság tagja

•

Az MTA Műszaki Tudományok Osztálya Anyagtudományi és Technológiai Bizottsága által választott közgyűlési doktori képviselője 2001-től 2004-ig. 2007-től újra.

•

1975-től a BKL Kohászat Vaskohászat rovatának rovatvezetője

•

OMBKE BKL Kohászat lapjának felelős szerkesztője 1988–2007-ig

•

A Miskolci Egyetem természettudományi habilitációs és doktori tanácsának külső tagja

•

A BME Gépészmérnöki Kar habilitációs és doktori tanácsának külső tagja

•

A Magyar Mérnökakadémia tagja, az MMA Rubik Ernő Alapítványa ellenőrző bizottságának elnöke egy cikluson át.

•

Az OMBKE "Fémkohászatért" alapítvány kuratóriumának tagja 2006-ig.

Dr. Csepeli Zsolt kutató, 2. kutatási terület, Dunaújvárosi Főiskola Dr. Csepeli Zsolt (1968, Kecskemét), okleveles kohómérnök, PhD fokozatát 1998-ban szerezte meg a Miskolci Egyetemen Kohómérnöki Karán „Irányítottan kristályosított volfrám szállal erősített alumínium mátrixú kompozit szerkezete” című értekezésével. Fő kutatási területe az acélok metallográfiai vizsgálata és a szövetszerkezetek kvantitatív jellemzése. 1997-től az ISD DUNAFERR Zrt.-nél dolgozik, jelenleg az Innovációs Igazgatóság anyagszerkezet elemzési főosztályának vezetőjeként, emellett főiskolai docensként a Dunaújvárosi Főiskolán oktat. Kutatási eredményeit hazai és nemzetközi publikációkban ismerteti. Az elmúlt 5 év szakmai, tudományos munkássága (a legfontosabb maximum 5, az oktatott tárgy/tárgyak szakterületéhez tartozó publikáció, alkotás felsorolása): 167 000222

•

M. Réger, B. Verő, Zs Csepeli, J. PAN: Modelling of Intercritical Heat Treatment of DP and TRIP Steels, Transactions of Materials and Heat Treatment, Vol. 25 No.5, 2004, 710-715

•

Réger Mihály, Verő Balázs, Csepeli Zsolt, Szélig Árpád: Folyamatosan öntött bugák makrodúsulása, BKL Kohászat, 2004. 5. szám, 9-13. old.

•

G. Fehérvári, B. Verő, I. Kardos, Zs. Csepeli: Relationship between the primary cast structure and distribution of inclusions in a St52-3 type continuously cast steel slab, Materials Science Forum Vols. 537-538, pp. 345-354, 2006

•

M. Réger, B. Verő, Zs. Csepeli, P. Pinke: Intercritical interrupted Jominy Test, Materials Science Forum Vols. 537-538, pp. 549-554, 2006

•

I. Kardos, B. Verő, Zs. Csepeli, M. Reger: Systematic examination of metallographic methods for detection primary steel structure, Materials Science Forum Vols. 589, pp. 25-30, 2008


Gácsi Z., Sárközi G., Réti T., Kovács J., Csepeli Zs., Mertinger V.: Sztereológia és képelemzés, egyetemi tankönyv, szerk.: dr. Gácsi Zoltán, Well PRess-Phare Kiadó, Miskolc, 2001

•

Fülöp P., Csepeli Zs., Szabados O., Csánk L., Verő B.: Lézerrel felületkezelt görgők termikus fárasztó kísérlete, Bányászati és Kohászati Lapok, 2001. 8. szám, pp. 301-305

•

Z. Csepeli, Z. Gacsi, J. Lorinczi: Modern method for investigating normalising rolled and thermomechanically rolled steel wide strips, Advanced Technology of Plasticity 2002 vol 1, pp. 589-594, Edited by M. Kiuchi, H. Nishimura, J. Yanagimoto

•

Zs. Csepeli, Z. Gacsi: Stereological Characterisation of Steel Wide Strip Microstructures After Normalising and Thermomechanical Rolling, Materials Science, Testing and Informatics, Edited by J. Gyulai, Materials Science Forum, vol 414-415, pp. 63-68, 2003

•

P. Fülöp, Z. Csepeli, O. Szabados, B. Verő: Thermal fatigue test of laser surface treated rollers, Materials Science, Testing and Informatics, Edited by J. Gyulai, Materials Science Forum, vol 414415, pp. 207-212, 2003

Dr. Grega Oszkár kutató, 2. kutatási terület, Dunaújvárosi Főiskola

Az elmúlt 5 év szakmai, tudományos munkássága (a legfontosabb maximum 5, az oktatott tárgyak szakterületéhez tartozó publikáció, alkotás felsorolása): •

www.omaa.elte.hu/projektek/63ou6.doc, 2004-2006. Mitautor: Dr. Werner Kepplinger

•

Optimalization ofthe BOF-steelmaking related indirect scrap composition Steel Balatonfüred, 2007. június, Társszerzők: Z. Taszner, A. Ender

•

Új salakkezelési technológia a talajvízvédelmi előírásokra tekintettel. Tudomány Napja, Győr, Széchenyi I. Egyetem, 2004. november 5. Társszerzők: Hans-Dieter Schmidt, Werner Kepplinger, NagyGéza, Márkus Róbert

•

The conditions quality and high-grade steel production in Diósgyőr, 6. Clean Steel konferencia előadásai, Balatonfüred 2002. június 10-12. Társszerző: Dr. Károly Gyula Marco Ceccareli

•

Hulladékgazdálkodás a hazai vaskohászatban. Előadás. III. Környezettudományi tanácskozás, Győr SZIE 2002. okt.30-nov.13.

determination

Clean

Az eddigi tudományos szakmai életmű szempontjából legfontosabb 5 publikáció vagy alkotás felsorolása (amennyiben az előbbiektől különböznek): •

Einschlussmorfologie der durch Pulwereinblasen erzeugten und mit Niob sowie Vanadium mikrolegierten Stähl. Freiberger Forschungshefte 1984. B. 239. Mitautor: Dr. Károly Gyula, Énekes Lajos, Dr. Simon Sándor, El Ghazally 168 000223

•

Az acéllemezgyártás fejlesztési lehetőségei. Nyersvas- és acélgyártó konferencia, Balatonszéplak 1998. május 8-10. Társszerző: Győri Mária

•

Study of Complex inthrence of technological Parameters of LD Steelmaking on Composition and Temperature in Liquid Steel. MICROCAD 2001 Miskolc 2001. március 2-3. Társszerzők: Benkő Mária, Dr. Kaptay György

•

Recesszió vagy válság. Trendek az acéliparban. A Tudomány Világa Elektronikus folyóirat, 2003. 2. szám

•

www.omaa.elte.hu/projektek/63ou6.doc, 2004-2006. Mitautor: Dr. Werner Kepplinger

Dr. Tichy Géza kutató, 3. kutatási terület, Dunaújvárosi Főiskola

Az eddigi szakmai gyakorlat és teljesítmény bemutatása: Az elmúlt 5 év szakmai, tudományos munkássága (a legfontosabb maximum 5, az oktatott tárgy/tárgyak szakterületéhez tartozó publikáció, alkotás felsorolása): •

Tichy Géza, Hogyan árnyékolható le a mobiltelefon? Fizikai Szemle, 55-9 (2005) 323-325

•

Tichy Géza: Szilárdtestfizika, vissza és előretekintés, Természet Világa, 2005.

•

Tichy Géza, Hogyan árnyékolható le a mobiltelefon? Fizikai Szemle, 55-9 (2005) 323-325

•

Tichy Géza, Vasgyártás fizikus szemmel, Természet Világa, 138 (2007) 315-318

•

Radnai Gyula, Tichy Géza: Perdületes paradoxonok, avagy paradoxonok a perdületre, Fizika Szemle, (2007) 7 244-248


P. Cordier, T. Ungár, G. Tichy, Dislocation creep in MgSiO3 perovskite at conditions of the Earth’s uppermost lawer mantle, Nature, 428 (2004) 837-840

•

J. Cserti, G. Tichy, A simple model for vibrational modes in honeycomb lattices, European Journal of Physics, 25 (2004) 723-736

•

Á. Cziráki, G. Tichy, Correlation between the average composition of coherent superlattice and GMR properties of electrodeposited Co-Cu/Cu multilayers, Z. Metallkd. (2005) 9, 1024-1031

•

P. Major, V. M. Garcia-Suárez, S. Sirichantaropass, J. Cserti, C. J. Lambert, J. Ferrer, G. Tichy: Nonuniversal behavior of the parity effect in monovalent atomic wires, Phys. Rev. B 73, 1 (2006) (IF=3.07)

•

T. Ungár, J. Gubicza, G. Tichy, C. Pantea, T. W. Zerda, Size and shape of crystallites and internal stresses in carbon blacks, Composites: Part A. 36 (2005) 431-436 (IF=1.13)


A Nemzetközi Fizikai Diákolimpiára induló magyar csapat felkészítője és vezetője: 1968-1982

•

Eötvös Loránd Fizika Társulat Főtitkárhelyettese 1978-1983

•

Eötvös Loránd Fizika Társulat Anyagtudományi Szakcsoportjának elnöke: 1998-2001 és 2004-2007

169 000224

Dr. Tímár Imre témavezető, 4. kutatási terület, Pannon Egyetem Az elmúlt 5 év legfontosabb publikációi az oktatott tárgyak témakörében: •

Jewtuschenko, A., Tschukin, V., Jewtuschenko, O., Timár, I.: Der Einfluss von Struktur des Laserimpulses auf die Temperaturverteilung und Wärmespannungen des elastischen Halbraumes. Forschung im Ingenieurwesen, 71(2007), p.: 1-8.

•

Timár, I., Torsky, A.: Tartószerkezet optimálása evolúciós algoritmussal. GÉP, 56(2006), No 5, p.: 65-66.

•

Timár, I., Horváth, P., Borbély, T.: Optimization of a welded I-section frame with size limitations. Metal Structures-Design, Fabrication Economy. Jármai-Farkas (eds). Millpress, Rotterdam, 2003. p.:183-188. (ISBN 90-77017-75-5)

•

Timár, I.: Optimierung der Isolierstarke von Rohrleitungen. Forschung im Ingenieurwesen, Springer-Verlag. 68(2003), p.: 236-241.

•

Timár, I.: Optimierung ebener Fachwerke mit mehreren Zielfunktionen. Forschung im Ingenieurwesen, Springer-Verlag. 68(2003), p.: 121-125.

Az eddigi tudományos –szakmai életmű szempontjából legfontosabb 5 publikáció vagy alkotás: •

Farkas, J. Timár, I.: Fémszerkezetek optimális méretezése. Budapesti Műszaki Egyetem Továbbképző Intézete. Bp., 1980., 1983., 1985. (142 oldal)

•

Timár, I.: Optimierung von Sandwichplatten mit der nichtlinearen SUMT Methode. Konstruktion, Springer-Verlag, 33(1981) p.:403-407.

•

Révai Új Lexikona VIII. kötet. Babits Kiadó, 2001. P.: 319-335. (kb. 4 szerzői ív - gépelemek szócikk gyűjtemény)

•

Bordás, K., Heinrich, J., Timár, I.: Optimierung von Entlastungskerben Sicherungsringnuten. Konstruktion, Springer-Verlag, 37(1985), p.: 61-65.

•

Timár, I.: Az optimális méretezés műszaki alkalmazásai. Terminológia. Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság, Kolozsvár, 2002. p.: 3-20. (ISBN 973-85809-3-5).

an

Tudományos, szakmai közéleti tevékenység: Az "Anyagtudományok és Tehnológiák Doktori Iskola" (D82) alapító tagja (Pannon Egyetem). A MAB Anyag- és gépészmérnöki bizottságának (1010) tagja (2004.március 1-től). A Gép című folyóirat szerkesztő bizottságának tagja. A Hungarian Electronic Journal of Sciences Gépészeti Szekciójának szerkesztő bizottsági tagja. A Gépipari Tudományos Egyesület tagja. Az MTA VEAB Gépészeti Munkabizottságának tagja. Az MTA Vegyipari Gépészeti Munkabizottságának tagja. MTA köztesületi tag. Nemzetközi kapcsolatok: •

Darmstadti Műszaki Egyetem,

•

Kolozsvári Műszaki Egyetem,

•

Nagyváradi Egyetem,

•

Thomas Bata Egyetem - Zlin,

•

Temesvári Egyetem,

•

Ivan Franko Nemzeti Egyetem - Lviv. 170 000225

Dr. Balázsi Csaba kutató, 4. kutatási terület, Pannon Egyetem Az elmúlt 5 év legfontosabb publikációi az oktatott tárgyak témakörében: 1. Cs. Balázsi, Carbon-ceramic alloys, Ceramic Matrix Composites: Microstructure/Properties Relationship, pp. 514-535, Ed. Prof. I. M. Low, Woodhead Publishing Ltd., Abington Hall, Abington, Cambridge CB1 6AH, England., Önálló könyvfejezet 2. Cs. Balázsi, Z. Kónya, F. Wéber, L. P. Biró, P. Arató, Preparation and characterization of carbon nanotube reinforced silicon nitride composites, Mat. Sci. Eng. C 23/6-8 (2003) 11331137. IF: 1.122, IC: 36 3. Cs. Balázsi, K. Sedlácková, E. Llobet and R. Ionescu, Novel hexagonal WO3 nanopowder with metal decorated carbon nanotubes as NO2 gas sensor, Sensors and Actuators B: Chemical, In Press, doi:10.1016/j.snb.2008.02.006 4. Cs. Balázsi, L. Wang, E. O. Zayim, I. M. Szilágyi, K. Sedlacková, J. Pfeifer, A. L. Tóth and P-I. Gouma, Nanosize hexagonal tungsten oxide for gas sensing applications, J. of the Eur. Ceram. Soc., 28(5) 2008, 913-917. 5. Cs. Balázsi, F. Wéber, Zs. Kövér, E. Horváth and Cs. Németh, Preparation of calcium– phosphate bioceramics from natural resources, J. of the Eur. Ceram. Soc., 27( 2-3), 2007, 1601-1606 Az eddigi tudományos-szakmai életmű szempontjából legfontosabb 5 publikáció vagy alkotás: 1. Cs. Balázsi, Carbon-ceramic alloys, Ceramic Matrix Composites: Microstructure/Properties Relationship, pp. 514-535, Ed. Prof. I. M. Low, Woodhead Publishing Ltd., Abington Hall, Abington, Cambridge CB1 6AH, England., Önálló könyvfejezet 2. Cs. Balázsi, Z. Kónya, F. Wéber, L. P. Biró, P. Arató, Preparation and characterization of carbon nanotube reinforced silicon nitride composites, Mat. Sci. Eng. C 23/6-8 (2003) 11331137. IF: 1.122, IC: 36 3. Cs. Balázsi, J. Pfeifer: Structure and Morphology Changes Caused by Wash Treatment of Tungstic Acid Precipitates. Solid State Ionics, 124 (1999) 73-81. IF: 1.534, IC: 8 4. Cs. Balázsi, K. Sedlácková, E. Llobet and R. Ionescu, Novel hexagonal WO3 nanopowder with metal decorated carbon nanotubes as NO2 gas sensor, Sensors and Actuators B: Chemical, In Press, doi:10.1016/j.snb.2008.02.006 5. Cs. Balázsi, K. Sedlácková, J. Pfeifer, A. Tóth, et al., Synthesis and Examination of hexagonal tungsten oxide nanocrystals for electrochromic and sening applications, NATO Science series, 2008 In press

Dr. Vedres Sándor kutató, 4. kutatási terület, Pannon Egyetem

Az egyetemi tanulmányok befejezése óta az őrléstechnika, aprítás-elmélet és az osztályozás területén (anyag-előkészítés) dolgozom. Foglalkoztam technológiai, energetikai vizsgálatokkal, végeztem őrléskinetikai kísérleteket, tanulmányoztam a szemcseméret-eloszlás meghatározásának elméleti és gyakorlati kérdéseit. A Kutatóintézetben megismertem a szilikátipar különböző területeit és problémáit. Később a munkámhoz különböző szinten is kapcsolódott a kutatás szervezése, menedzselése. Ezen a területen is sikerült nemzetközi kapcsolatokra szert tenni. Számos hazai és nemzetközi rendezvényen ismertettem kutatásaim eredményét. 171 000226

Az utóbbi időben az oktatással bővült a szakmai paletta. A legfontosabb publikációk (5-10) felsorolása: (Selected publications, conference lectures) 1.

Verdes Sándor: A golyósmalmi őrlés kinetikai modellje, SZIKKTI Tudományos közlemények, 80 (1984)

2.

S. Verdes: Testing of Grindability and Kinetics of Grinding, InterCeram, 33 (1984), 22-26

3.

S. Verdes, K. Schőnert: Transformed Distributions with special regards to cutlognormal distribution (CLN), Research Report, TU Clausthal, 1989. OctoberDecember

4.

Verdes S.: System Approach to Particle Technology by the Example of Grindability, CHOPS, Budapest, 2003. Május

5.

T. Blickle, S. Verdes, Cs. Mihálykó, B. Lakatos: Characterization of Particle Disperse Systems by Distribution Functions, 5. European Symposium Particle Characterization, 22-26 March 1992. Nürnberg, Preprints I. 215-227

6.

S. Verdes: Der Einfluss der Feststoffgehaltes von Mahlschlickern auf den Antriebsenergieverbrauch von Mühlen, Keramische Zeitschrift, 34 (1982), p. 86-88

7.

Verdes S. Németh J. Király L.: Ein mahlkinetisches Modell und seine Anwendung, 39 Jahre Forchungsinstitut für Aufbereitung, Freiberg, 1984.Okt. 10-12. Prepr.126130.

8.

Verdes S.: Az őrölhetőség szerepe a részecsketechnológiában, Rendszertechnikai megközelítés., GÉP 2005/6, vol. 56, p. 59-65

9.

S. Verdes: Some Questions about Grindability and its Testing, Belgium, 2003, November, EFCHE WORKING PARTY CONFERENCE, Tournai (Belgium), 13 – 14 November, 2003

10. Verdes S.: Eloszlások leírása és alkalmazása a műszaki életben, 15. Nemzetközi Gépész Találkozó, Kolozsvár (OGÉT 2007), 38 (Műszaki Szemle), p. 421-424

Dr. Bálint András kutató, 4. kutatási terület, Pannon Egyetem

Az elmúlt 5 év legfontosabb publikációi az oktatott tárgyak témakörében: •

Mérnöktovábbképző anyag kidolgozása Szabályozó szelepek területén 2000

•

Bálint, A.: Fojtóelemek energiaátalakulásának vizsgálata. GÉP, 2001. No. 12., p.: 22-26.

•

Preparativ HPLC, folyadékkromatográfiás oszlopfejlesztés

•

Műanyaghulladékok krakkolását végző reaktor gépészeti fejlesztése

•

Bálint, A.: Folyadékáramlás zajának számítása szabályozó szelepeknél. GÉP, 2005, No. 6., p.: 36-40.

172 000227

Az eddigi tudományos –szakmai életmű szempontjából legfontosabb 5 publikáció vagy alkotás: •

Halász, A., Bálint, A.: Szabályozószelep fojtóelemének közelítő meghatározása. Mérés és automatika, 1972, No. 4., p.: 156-158.

•

Bálint, A.: Szabályozószelep fojtóelemének áramlástani vizsgálata. Műszaki doktori értekezés, Veszprémi Vegyipari Egyetem.

•

Bálint, A.: Untersuchungen an Regelventilen unter besonderer Berücksichtigung der Strömungsvorgange am Sitz-Drosselkegel-System. Wissenschaftliche Berichte der Ingenieurhochschule Leipzig, 1975. 20. füzet, p.: 1-10.

•

Bálint, A.: Szabályozószelep fojtóelem kandidátusi értekezés, Budapest, 1987.

•

Bálint, A., Fahlbusch,K.P.: Auslegung von Regelventil-Drosselsystemen mit Hilfe von CADSystemen. Konstruktion 41(1989), p.: 319-323.

rendszerének kavitációs tulajdonságai. MTA

Tudományos, szakmai közéleti tevékenység: •

IEC Munkabizottsági tagság

•

GTE tagság

•

MTA Vegyipari Gépészeti Munkabizottság

Nemzetközi kapcsolatok: Darmstadti Műszaki Egyetem

Dr. Horváth Pál kutató, 4. kutatási terület, Pannon Egyetem

Az elmúlt 5 év legfontosabb publikációi az oktatott tárgyak témakörében: •

Timár, I., Horváth, P., Lisztes, I.: Experimental Testing of Space Framework Jib of a Crane. Design, Fabrication and Economy of Welded Sructures, Chichester, Horwood, 2008, p.: 105110.

•

Timár, I., Horváth, P., Lisztes, I.: Rácsos tartó modellezése. Műszaki Szemle, Kolozsvár 38 (2007), p.: 383-389.

•

Timár, I., Horváth, P., Borbély, T.: Optimization of a welded I-section frame with size limitation.. Jármai and Farkas (eds): Metal Structures Design, Fabrication Economy Rotterdam: Millpress 2003. p. 183-188.

•

Timár I., Horváth, P., Borbély, T.: Optimierung von profilierten Sandwichbalken. Stahlbau 72(2003), No. 2. p.: 109-113.

•

Timár, I., Horváth, P., Borbély, T.: Optimization of framework construction Strojírenska Technologie (8)2003. No. 1., p.: 9-12.

Tudományos, szakmai közéleti tevékenység: Gépipari Tudományos Egyesület megyei titkár 173 000228

Nemzetközi kapcsolatok: Kolozsvári Műszaki Egyetem

Dr. Handa László kutató, 4. kutatási terület, Pannon Egyetem

Az elmúlt 5 év szakmai, tudományos munkássága (a legfontosabb, az oktatott tárgyak szakterületéhez tartozó publikáció, alkotás felsorolása): •

Kimeneteit egyenként impulzus vezérléssel kiválasztó kapcsolómű. 2002. Budapest. Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő 107. évfolyam 12. szám.

•

Impulse managed controller, which selects its output one by one. 2002. Budapest, Foundation for the Technological Progress of the Industry. IMFA „Az év kiemelkedő fiatal műszaki alkotója” évkönyve.

•

A harcművészetek struktúrája. 2003. Budapest, Magyar BUDO, X. évfolyam 3. szám (2003/3).

•

A harci művészetek gyakorlásának öt elemi feltétele. 2003. Budapest, Magyar BUDO, X. évfolyam 3. szám (2003/3).

•

Harcművészettel könnyebb. 2003. Miskolc, MERt, V. évfolyam 56. szám.

•

A Handa módszer alkalmazása alkatrészgyártásra optimalizált függősínpályás rendszerek tervezése esetén. 2003. Miskolc, Anyagmozgatás- és Logisztika Tanszék, Diplomamunka.

•

Tervezőprogramok alapszintű használata. 2007. Veszprém, Pannon Egyetem, Gépészmérnöki Intézet, jegyzet és példatár (DVD melléklettel)

•

Alternatives of DFMA integrated for computer control devices. 2008. Pannon Egyetem, EcoDesign seminar.

•

A Pannon Egyetemen kidolgozott komplex DFMA kör. 2008. EcoRET konferencia

Dr. Hargitai Hajnalka kutató, 4. kutatási terület, Dunaújvárosi Főiskola

Az elmúlt 5 év szakmai, tudományos munkássága (a legfontosabb maximum 5, az oktatott tárgyak szakterületéhez tartozó publikáció, alkotás felsorolása): •

Hargitai H., Rácz I., Anandjiwala R.: Development of hemp fibre reinforced polypropylene composites J. Thermoplastic Composite Materials, 21, 165-174 (2008)

•

Hargitai H., Rácz I., Anandjiwala, R.: Development of hemp fiber reinforced polypropylene composites, Chapter 17 in "Textiles for Sustainable Development" ISBN: 1-60021-559-9 (Eds. Anandjiwala, R., Hunter, L., Kozlowsky, R., Zaikov, G.), Nova Publishers, 2007 pp.189-198

•

Hargitai H, I. Rácz.: Development of flax-polypropylene hybrid nonwoven composites, Conference Proceedings of "Gépészet 2004" Budapest (2004) 87-91

•

Hargitai H., Rácz I.: Water uptake and wet properties of flax fibre reinforced polypropylene compostes ICC2002 1st International Cellulose Conference, Kyoto, Japan (2002)

•

Kakuk Gy., Csanády Á., Sajó I., Papp K., Németh P., Hargitai H., Sztaniszláv A.: The influence of high-energy ball milling parameters on the traditional W-type Ba-hexaferrite properties, Materials Science Forum, Vol. 589 (2008) pp 397-402 174 000229

Az eddigi tudományos szakmai életmű szempontjából legfontosabb 5 publikáció vagy alkotás felsorolása (amennyiben az előbbiektől különböznek): •

Czvikovszky T., Hargitai H.: Electron Beam Surface Modifications in Reinforcing and Recycling of Polymers, Nuclear Instruments and Methods in Physics Research, B 131 (1997) 300-304

•

Czvikovszky T., Hargitai H., Rácz I., Csukat G.: Reactive compatibilization in polymer alloys, recyclates and composites, Nuclear Instruments and Methods in Physics Research, B151 (1999) 190-195

•

Czvikovszky T., Hargitai H.: Compatibilization of recycled polymers through radiation treatment, Radiation Physics and Chemistry, 55 (1999) 727-730

•

Hargitai H., Rácz I. : Influence of water on properties of cellulosic fibre reinforced polypropylene composites, International Journal of Polymeric Materials, 47 (2000) 667-674

•

H. Hargitai, I. Rácz, Influence of water on properties of cellulosic fibre reinforced polypropylene composites, J. of Polymer Sciences, Special Issue, 47 (2000) 667-674

Dr. Kiss Endre témavezető, 5. kutatási terület, Dunaújvárosi Főiskola


Horváth M., Kiss E., Berta I.: Energy Efficiency of SO2, NOx and Methylmercaptan Decomposition in Pulsed Corona Discharge. Proc. 4éme Conf. SFE 2004 260-263

•

Kiss E., Nifuku., Horváth M., Hajós G.: Decomposition of Sulphono-organics and other VOC-s using pulsed-corona technique; Ibid, 264-267

•

Jenei I., Kiss E., Berta I.: The Improvement of the ozone productivity of the surface discharge using auxiliary electrodes; Ibid, 268-271

•

Horváth M., Kiss E.: Comparison of unidirectional and bi-directional pulse driven corona discharge reactors for decomposition of hazardous gases; J.of Electrostatics 63 (2005) 993-998

•

Jenei I., Kiss E.: Development of the ozone generation by the variation of auxiliary electrodes; Ibid, 985-991


Kiss, E; Szörényi, T: Threshold and memory switch in vanadium Proc. on Amorphous Semiconductors 76 Balatonfüred 1976 (in Hungary)

•

Kiss, E; Szörényi, T; Hevesi, I: On state characteristics in vanadium phosphate memory switches Proc. 7th Int. Conf. On Amorphous and Liqd. Semiconductors 1977 Edinburgh 1977

•

Kiss, E; Masuda, S: On effect of dc. bias voltage on ionic current and ozone production of surface discharge type ozoniser. Journal of Electrostatics, 23 (1989) pp. 179-188

•

Kiss, E: Analysis of the fundamental ozone generating processes of the Masuda ozoniser. Proc. of 1992 Annual Conf. of Institute of Electrostatics Japan Tokyo, 1992 October pp. 13-16

•

Kiss, E; Nagy, M; Hajós, G; Brendel, M: Removal of the Ozone Layer Depleting Gases Using NonThermal Plasma Technology. 6th. Int. Conf. on Electrostatic Precipitation, Budapest, Hungary, June 18-21, 42-46 1996

phosphate glasses.

Tudományos/szakmai közéleti tevékenység, nemzetközi kapcsolatok: Tagságok: 175 000230

−

Institute of Electrostatic Japan

−

International Ozone Association

−

Magyar Elektrotechnikai Egyesület

−

Magyar Kémikusok Egyesülete

Nemzetközi Kapcsolatok Japán: −

The University of Tokyo, School of Engineering, Department of Electrical Engineering Oda Laboratory

−

National Institute for Resources and Environmental Protection

USA: −

University of Georgia, Driftmier Engineering Center

Eu intézményekben: −

University of Southhampton

−

Malaga University

−

University of Bergen

−

University of Poznan

Pór Gábor kutató, 5. kutatási terület, Dunaújvárosi Főiskola

Eddigi tevékenységinek eredményei: −

kutatás: 73 folyóiratokban és konferencia kiadványban megjelent szakcikk szerzője,

−

1 könyv szerzői kollektívájában való részvétel,

−

oktatás:

−

BME: műszaki diagnosztika, zajdiagnosztikai laboratórium (létrehozása), atomreaktorok műszerezése és szabályozása, elektronikai laboratórium,

−

DUF: fizika, hő- és áramlástan, műszaki diagnosztika

−

konferenciák: eddig 28 konferencia előadás, nemzetközi konferenciákon (angol nyelven),

−

szakértői felkérések:

−

EBRD szakértőjeként Oroszország (1992),

−

Nemzetközi Atomenergia Ügynökség szakértőjeként, Kína(1993), Szlovákia (1995), Ghána(1996,1998), Irán(1997), Pakisztán (2002), Oroszország (2003).

−

projekt menedzseri tapasztalat:

−

teljes mérő- és adatgyűjtő szakértői rendszer szállítása SZU-ba 1989-90 100 MFt,

−

mérő- és adatgyűjtő rendszerek a Paksi atomerőmű részére (hat darab), 1990-2002 2-8 MFt/darab értékben,

−

üzleti tapasztalat: APANDSD kft alapítása 1994, azóta töretlen fejlődés, jelenleg 15 MFt éves forgalommal. Kezdettől ügyvezetőként dolgozik.

176 000231

Folyóiratokban és konferencia kiadványokban publikációk 1) Shechmametev R.I., G. Por: Thermoluminescence of Irradiated Quartz. Soviet Journal Optics and Spectroscopy, Vol.39., (1975), 987. , 2) Valko J., G. Por: Subcriticality measurements in a heavily reflected reactor. Atomkernenergie, Vol.25, (1975), 31. 3) Por G., S. Horanyi, O.J. Dikanarov: Annals of Nuclear Energy, Vol.11, (1984), 197 4) Por G.: Investigations on the Phase at low frequencies, ECN-81-131 (1981) , 5) Katona T., L., Mesko, G. Por, J. Valko: Some Aspects of the Theory of Neutron Noise, Progress in Nucl. Energy, Vol.9, (1982) 209. 6) J. Valko, G. Por, T. Czibok, E. Izsak, E. Hollo, P.Siklossy: Experiences with noise analysis at Paks Nuclear Power Plant, Progress in Nuclear Energy, vol.15.,pp.4033-412,(1985) , 7) Por G., E. Izsak: J. Valko: Some Results of Noise Measurements in a PWR NPP. Progress in Nuclear Energy, Vol.15, (1985), 387. 8) U. Rindelhardt, G. Blumentritt, P.Liewers, M. Werner, G. Por, E. Izsak: Two phase flow investigations in a PWR. Progress in Nuclear Energy, vol.15.,pp.225-232,(1985) , 9) G. Por, I. Lux, L. Mesko: Comments in practical application of autoregressive signal analysis to PWR noise data. Progress in Nuclear Energy, vol.15.pp.897-902.(1985) , 10) G. Por, F. Adorjan, T. Czibok, M. Makai, J. Valko: Sophisticated Systems for Analysing Standard Signals of a Pressurized Water Reactor Nuclear Power Plant for Diagnostic Purposes. Proc. Sixth Power Plant Dynamics, Control and Testing Symp., Vol.1.,p.27.01, Knoxville, Tennessee, USA, April, 1986. 11) O. Glockler, G. Por, J. Valko: Results and Interpretation of Noise Measurements Using InCore Self-Powered Neutron Detector Strings at Unit 2 of the Paks Nuclear Power Plant. Proc. Sixth Power Plant Dynamics, Control and Testing Symp., Vol.1.Knoxville, Tennessee, USA, April, 1986. , 12) O. Glockler, G. Por, J. Valko, I. Pazsit: Localization of an Excessively Vibrating Control Rod Using Neutron Noise Analysis at a Pressurized Water Reactor. Proc. ANS Topical Meeting on Advances in Reactor Physics and Safety, Saratoga springs, New York, USA, Vol.2., September, 1986. , 13) Aguilar O., G. Por: Monitoring Temperature Reactivity Coefficient by Noise Method in a NPP at full Power. Annals of Nuclear Energy, Vol.14. (1987) 521-526. , 14) O. Glockler, G. Por, J. Valko, B.R. Upadhyaya: Monitoring and Diagnostics of Pressurized Water Reactor Power Plants Using Process Instrumentation. IMEKO XI., Houston, Texas, USA, October, 1988, paper No SO31 , 15) Por G., O. Glockler, U. Rindelhardt: Boiling Detection in PWRs by Noise Method. Annals of Nuclear Energy, Vol.18. (1989) , 16) G. Por F. Novothny: Detecting Partial Discharge in High Voltage Transformers by Noise Method, 6th IMECO TC10 Symp. Prague, (1989), Paper No.100. 17) G. Por and A. Buka: Electromechanical Response to White Noise Excitation in a Ferroelectric Liquid Crystal. J. de Physique, Vol.50., (1989) 783-792 , 18) S. Kiss, G. Por: On interpretation of noise spectra measured at an operating NPP Unit 1. Proc. IAEA NPPCI Specialists Meeting on Early Failure Detection and Diagnosis in Power Plants Systems and Operational Experience, Dresden, June, 1989. pp. 205 214. 19) G. Por : Noise diagnostics information network for nuclear power plants Proc. IAEA NPPCI Specialists Meeting on Early Failure Detection and Diagnosis in Power Plants Systems and Operational Experience, Dresden, June, 1989. pp. 79 86. 20) G. Por, O. Glockler, T. Czibok: A Computerized Monitoring and Anomaly Detection System for Nuclear Power PLant Diagnostics Using Process Noise. IMECO 7th Symp. on Technical Diagnostics, September, 1990. Helsinki p.156. 177 000232

21) G. Por, S. Bende-Farkas, O. Glockler, S. Kiss, K. Krinizs, and S. Lipcsei: Development and Utilization of an Automated Reactor Noise Measuring and Processing System. SMORN-VI. Gatlinburg, USE, May, 1991. , 22) G. Por., L.A. Sokolov: "KAZMER" A Complex Noise Diagnostic System for 1000 MWe PWR WWER Type Nuclear Power Units. IAEA TC Meeting on Utilization of condition Monitoring and Degradation Diagnostic system to Improve Nuclear Safety, Vienna October, 1991. Paper No.1. 23) Buka, G. Por: Morpholocgical Phase Transitions of Patterns in Liquid Crystals. Phase Transitions, Vol. 29., No 4., 227-236 (1991) 24) V.P. Rogovszkij, G. Por: Spektralno-kovariacionnij metod diagnostiki vskipenija teplonositelja po nejtonnim sumam, (Orosz nyelen). Izvestija Vuzov, Energetika, 89-93, (1992) 25) Novothny F. Pór G.: Részleges kisülés akusztikus detektálása SF6 gázszigetelésû nagyfeszültségû tokozott kapcsolóberendezésekben, Mérés és Automatika. 40. évf. 2. sz. 106-113 (1992) 26) Bende-Farkas S., Pór G.: CARD, egy új szakértõi rendszer reaktor zajdiagnosztikai célokra, Mérés és Automatika 40. évf., 3. sz,171-175 (1992) 27) G. Por, F. Novothny: Automatic Noise Diagnositc System for High Voltage GIS, Proc. 8th IMEKO Symp., on Technical Diagnostics, Dresden September, 1992., 577-586 28) G. Por, S. Kiss: Reactor Noise Diagnostic System for Experts Using Neutron Noise Fluctuation, Proc. of 8th IMEKO Symp. on Technical Diagnostics Dresden, Sept, 1992, 552558 29) Lux, A. Peter, G. Por, Z. Bessenyei: What is going on inside? Computerized Monitoring and Diagnositics of Nuclear Power Plants, in Science & Technology in Hungary, Budapest, August, 1992 30) G. Por: CARD, a Computer Aided Reacotr Diagnostics for Experts, Proc. of Int. Symp. on Nuclear Power Plant Instrumentation and Control, Tokyo, May, 1992 31) S. Lipcsei, S, Kiss, G. Por: On the Eigenfrequencies of Fuel Rod Vibration in NPPs, Progress in Nuclear Energy, Vol.,27, No1, pp.11-24 (1993) 32) G. Pór: CARD, Computer Aided Reactor Diagnostics system on Personal Computer. in Nuclear Energy, Proc. of the Third Hungarian Korean Symp. Balatonfured, Hungary, March, 1993. pp.305-316 33) G. Por, J. Runkel, : A Study on Applicability of Decay Ratio Estimation in a Pressurized Water Reactor, Nuclear Science and Engineering, Vol.116, 205-212, (1994) 34) M. Antonopoulos-Domis, K. Mourtzanos, G. Por: Study on Reactor System Identification with Multivariate Auto-Regressive Analysis, Ann. Nucl. Energy, Vol.21. No11, pp.667-686, (1994) 35) Novothny F., Pór G.: SF6 gázban fellépõ részleges kisülés detektálása, Proc. XIV. Kandó K. Mû.Fõisk. Tud. ülésszak, Budapest, 1994. jún. 72-77 old. 36) G. Pór, S. Kiss, K. Krinizs, A. Husemann, J. Runkel, D. Stegemann: Phase Behaviour between the Signals from Detectors Located in and around the Reactor, Progress in Nuclear Energy, Vol28., No2., pp103-113, (1994) 37) S. Lipcsei, S. Kiss, G. Por: Effect of Detector Size and Position on Measured Vibration Spectra of Strings and Rods. Progress in Nuclear Energy, Vol28, No2., pp99-102, (1994) 38) M. Antonopoulos-Domis, K. Mourtzanos, G. Por: Study on Reactor System Identification with Multivariate Autoregressive Analysis, Annals of Nuclear Energy, Vol.21, No11. pp.667-686 (1994) 39) G. Por: The Use of Methods of Mathematical Statistics in the Recognition of Events in Industrial Systems. Proc. of the 15th International Congress of Acoustics, Trondheim, Norway, Vol. IV. p.143. 26-30 June (1995)

178 000233

40) G. Por, P.A. Kantor, L.A. Sokolov: Experiences with a Reactor Noise Diagnostics system for WWER-1000 Type Russian Reactor, Proc. of SMORN-7, Avignon, France, paper No, June (1995) 41) G. Por, I. Jozsa: Estimation of the Temperature Reactivity Coefficient in Operating Nuclear Power Plant, Proc. of SMORN-7, Avignon, France, 19-23, June pp41-47 (1995) 42) M. Antonopoulos-Domis, K. Mourtzanos, G. Por: Identification of the Excitation source of the Pressure Vessel Vibration in a Soviet Built VVER PWR with Signal Transmission Path analysis, Proc. of SMORN-7, Avignon (France), June 19-23, pp.319- 326, (1995) 43) G. Por: Development and Utilisation of Reactor Noise Diagnostics in VVER Reactors, IAEA TECDOC (1996) 44) Antonopoulos-Domis M., K. Mourtzanos, G. Por: Identification of the Excitation Source of the Pressure Vessel Vibration in a Soviet Built WWER PWR with Signal Transmission Path Analysis, Annals of Nuclear Energy, vol. 23, No 12., pp.989-995, (1996) 45) Por G.: Reactor Noise Analysis in WWER-440 and WWER-1000 Type PWRs, (Invited paper) Proc. of NPIC&HMIT’96 The 1996 American Nuclear Society International Topical Meeting, May,1996, Penn State University, USA, p.1069 (1996) 46) Por G.: Systems for Noise Diagnostics of WWER Nuclear Power Plants, Proc. of the Specialists’ Meeting on Monitoring and Diagnosis Systems to Improve Nuclear Power Plant Reliability and Safety, Gloucester, UK., May 14-17,Session 2, pp33-40, (1996) 47) Szappanos G., A Feher, J. Lorincz, L. Nemes, G. Por, T. Csikos, O. Glodi, S. Lipcsei, T.D. Tri: A New Digital Expert Loose Part Detection System, Annals in Nuclear Energy, vol.24, No14. pp.1097-1103, (1997) 48) Por G., G. Szappanos, D.Q.Bihn: Feynman-alpha measurement in a 100 kW research reactor Progress in Nuclear Energy, vol.33.,pp439-455, (1998) 49) B. Csak, G. Por: Shaking table test for seismic response control and qualification of structure and equipment, Structural Reliability Proc. of Joint Korean-Hungarian Symp. Budapest, February 18-23, pp 133-150, (1997) 50) Por G. and J. Vasko: Application of an Artificial Intelligence Software to Model the Excess Vibration of a Bearing in a Conventional Power Plant, Proc. ESPRIT ICIMS-NOE Annual Conf. ASI97 Budapest, Hungary, July 14-18,pp 187-195, (1997) 51) G. Szappanos, G. Por: Improvements in the Theory of Identification of Burst-Shaped Events for Fault Diagnosis, Nuclear Science and Engineering, vol. 13ö, pp. 261-267, (1999) 52) G.Szappanos, J.J.Kiss, G. Por, J.M.Kiss: Analysis of Measurements Made by HELPS Loose Part Detection System during Installation and Operation Periods, Progress in Nuclear Energy, vol. 34, pp 185-193, (1999) 53) G. Szappanos, G. Por: Basic Ideas and Realization of Completely Digitised Loose Part Detection System HELPS, Progress in Nuclear Energy, vol. 34, No3, pp.195-201, (1999) 54) M Berta, G. Por, The effect of the matrix condition number on the estimate of core barrel motion, Progress in Nuclear Energy, vol. 34, pp. 1-11, (1999) 55) G. Hazi, G.Por: Numerical Simulator for Noise Diagnostics Investigation in NPPs, Annals of Nuclear Energy, vol.26, No12, pp.1113-1130, (1999) 56) G.Hazi, G. Por, On bias, of transfer function of numerical ordinary differential equation solvers in the frequency domain, Annals of Nuclear Energy, vol. 26, No 13, pp. 1221-1226, (1999) 57) P. Linden, J.K.-H. Karlsson, B. Dahl, I. Pazsit, G.Por: Localisation of a neutron source using measurements and calculation of the neutron flux and its gradient, Nuclear Instruments and Methods in Physics Research, vol. A438, pp. 345-355, (1999) 58) G. Hazi, G. Por: Comparing different measuring methods of Moderator Temperature Coefficient by numerical simulator, Proceedings of MC99, Portoroz, September, 1999.

179 000234

59) B.Helmich, J. Fiedler, J. Runkel, D. Stegemann, D. Bodizs, G. G.Por: The influence of different spn-detector emitter materials to the results of noise measurement, Proc. of Conf. Physor ANS, pp 7603, (2000). 60) G. Por: The importance to using noise diagnostics methods to enhance the safety of VVER reactor in the third millennium, Proc. of Physor of ANS, pp-7602, (2000) 61) G.Por, I. Pazsit: On Application of Wavelets for filtering noise measurement, Proc. of Informal Meeting On Reactor Noise, pp. 3-1 , Athens, September 2000 62) G. Por, G. Szappanos: Advanced Loose Part Monitoring System for Nuclear Power Plants, Proc. of International Conference Nuclear Energy in Central Europe 2000Golf Hotel, Bled, Slovenia, September 11-14, 2000 63) C. Demaziere, I.Pazsit, G. Por: Estimation of Moderator Temperature Coefficient (Analysis of MTC Measurement Using the Boron Dilution Method), NPIC and HMIT of ANS, November, 2000, p39. 64) Gábor Légrádi, Attila Aszódi, Gábor Pór: Investigation Of The Slightly Forced Buoyant Flow In The Training Reactor Of The Budapest University Of Technology And Economics With CFX4.3, Thessaloniki, (2001) 65) G. Por, G. Szappanos: ALPS, Advanced Loose Parts System for Paks NPP, Proc. of International Conference Nuclear Energy in Central Europe 2001, Portoroz, (2001) 66) J. Kópházi, Sz. Czifrus, S. Fehér, G. Pór: Measuring Delayed Part of the Current of a SelfPowered Neutron Detector and Comparison with Calculations; International Conference on Nuclear Energy in Central Europe 2001, September 10-13, 2001, Portoroz, Slovenia (2001) 67) S. Fehér, J. Kópházi, G. Pór, P.F.A. de Leege: MCNP coupled neutron-gamma-electron transport calculations of self-powered neutron detectors (SPND); 2001 ANS Winter Meeting, November 11-15, 2001, Reno, Nevada, USA (2001) 68) A. Norlund, G.Por: Measurements of water content in geological samples using transmission of fast neutrons, Nuclear Instruments and Methods, A462, pp 457-462 (2001) 69) S. Fehér, J. Kópházi, G. Pór, Sz. Czifrus, P.F.A. de Leege: Development of an MCNP-based calculational model for segmented type self-powered neutron detectors; Proceedings of the PHYSOR 2002, International Conference on the New Frontiers of Nuclear Technology: Reactor Physics, Safety and High-Performance Computing, October 7-10, 2002, Seoul, Korea, Session: Physics Measurements, Instrumentation and Their Analysis II, 4C-04, ISBN 0-89448-672-1 (2002) 70) Fehér S., Kópházi J., Czifrus Sz., Pór G.: Elektronemissziós neutrondetektorok mûködésének elemzése Monte Carlo modellszámítások és mérési eredmények összevetésével; MNT Nukleáris Technikai Szimpózium 2002, Budapest (BME) 2002. október 3-4. (2002) 71. C. Demaziére, I. Pázsit, G. Pór: Evaluation of the Boron Dilution Method for Moderator Temperature Coefficient Measurements, Nuclear Technology, vol. 140, Nov. pp-147-163, (2002) 72. G. Por, M. Berta, M. Csuvar: Measurement of the coolant flow rate using correlation of temperature fluctuations, Progress in Nuclear Energy, vol.43,pp281-288 (2003) 73. G. Por, J. Kiss, I. Sorosanszki, G. Szappanos: Development of a False Alarm Free, Advanced Loose Parts Monitoring System (ALPS), Progress in Nuclear Energy, vol 43, pp-243-252, (2003)

180 000235

Bíró Borbála témavezető, 6. kutatási terület, Dunaújvárosi Főiskola Fontosabb publikációk: • • • • •

•

• • • • •

• • •

JOZEPOVITS Gy., BIRÓ B., JAKAB J., KECSKÉS M (1980): Decomposition of aziprotrine by Coronilla Rhizobium strains. Rhizobium Newsletter, 25: 151-152. BIRÓ B., VÖRÖS I., KÖVES-PÉCHY K., SZEGI J. (1993): Symbiont effect of Rhizobium bacteria and VAM fungi on Pisum sativum in recultivated mine spoils. Geomicrobiol. J. 11: 275284. BIRÓ B., SZEGI J. (1994): Some problems of soil contamination and possibilities of remediation in Hungary. Acta Biol. Debr. Oecol. Hung. 5: 483-488. BAYOUMI H.E.A.F, BIRÓ B, BALÁZSY S, KECSKÉS M (1995): Rhizobium and Bradyrhizobium strains affected by inhibitory environmental soil-factors in vitro. Acta Microbiol. Immunol. Hung. 42: 61-69. BIRÓ B, BAYOUMI H.E.A.F, KECSKÉS M (1995): Symbiotic and associative N2-fixers or scavenger strains affected by Cu2+ and Zn2+ heavy metals in vitro. In: Azospirillum VI. (Eds. J. Vanderleyden, I. Fendrik, M. Delgallo and M. Zamaroczy). NATO ASI Series, G: Ecological Sciences, Vol. 37. pp. 588. Springer Verlag, Berlin Germany. KÖVES-PÉCHY K., BIRÓ B., VÖRÖS I., KÁDÁR I. (1996): Nodulation and N2-fixation of various Rhizobium - legume systems (alfalfa, clover and pea) affected by field applied heavy metal salts. p. 165-169. Transactions of the 9th Nitrogen Workshop, (Ed. by Diekkrüger B. et al) Braunschweig, Germany. SZILI-KOVÁCS T., GULYÁS F., ANTON A., BIRÓ B. (1997): Application of some biological methods for the indication of the soil environmental quality. Acta Microbiol. et Immunol. Hung. 44:100-101. BIRÓ B., MAGYAR K., VÁRADY Gy. (1998): Specific replant disease reduced by PGPR rhizobacteria on apple seedlings at various soil conditions. Acta Horticult. 477: 75-81. KÁDÁR I., KÖVES-PÉCHY K., VÖRÖS I, BIRÓ B. (2001): Mikroelem-terhelés hatása a borsóra karbonátos csernozjom talajon II. (Effect of various micro-elem loadings on the pea at carbonaceous chernozem soil. II. Agrokém. Talajt. 50: 83-101. MIKANOVÁ O., KUBÁT J., MIKHAILOVSKAYA N., VÖRÖS I., BIRÓ B. (2001): Influence of heavy metal pollution on some biological parameters in the alluvian of the Litavka river. Rostlinná Výroba, 47 (3): 117-122. BIRÓ B., KÖVES-PÉCHY K., VÖRÖS I., TAKÁCS T., EGGENBERG P., STRASSER R.J. (2000): Interrelation between Azospirillum and Rhizobium nitrogen-fixers and arbuscular mycorrhizal fungi in the rhizosphere of alfalfa at sterile, AMF-free or normal soil conditions. J. Appl. Soil Ecol. 15: 159-168. VERMES L., BIRÓ B. (2002): Study on the revitalisation, remediation potental of polluted and thermal-treated soils. Agrokém Talajt. 50 (3-4): 129-138. LANDWEHR M., HILDEBRANDT U., TOTH T., BIRÓ B., BOTHE H. (2002): The arbuscular mycorrhizal fungus Glomus geosporum, colonizes halophytes in European saline, alkaline and gypsum soils. Mycorrhiza 12:199-211. VIVAS A, VÖRÖS I, BIRÓ B, CAMPOS E, BAREA JM, AZCÓN R. (2003): Symbiotic efficiency of AM fungi and Brevibacillus sp. Isolated from Cd polluted soil under increasing Cd levels. Environment. Pollution, 126: 179-189.

Dr. Dénes Éva kutató, 6. kutatási terület, Dunaújvárosi Fősikola Az elmúlt 5 év szakmai, tudományos munkássága (a legfontosabb maximum 5, az oktatott tárgy/tárgyak szakterületéhez tartozó publikáció, alkotás felsorolása): 2003, „A szilícium és nikkel együttes hatása gyengén ötvözött szerkezeti acélok reveképződési folyamatára” című doktori disszertáció védése PhD 181 000236

•

É. Dénes, M. Kovács: A Comprehensive Study of Oxide Layer formed during the elaboration of low alloyed and electrotechnical steel sheets. Materials Science Forum Vol. 414-415 (2003), pp. 175-182. Impact f. 0,419

•

Szabó Andrea, Dénes Éva: A felület érdességének és a fürdő alumíniumtartalmának hatása a kialakult horganybevonat tulajdonságaira, Az Anyagok Világa Független elektronikus folyóirat, http://www.extra.hu/materialworld/denes_eva.htm, ISSN 1586-0140.

•

Dénes Éva, Dévényi László: Szerkezeti acélok reveképződésének vizsgálata ipari és laboratóriumi kísérletekkel, Vaskohászat 136 évf. 2003, 2. 63-69 o.

•

Fauszt Anna, Verő Balázs, Dénes Éva: Thermogravimetric and metallographic investigation of the oxidation of steels for enamelling. Materials Science Forum Vols. 473-474, 2005, pp. 195200. Impact f. 0,602.

•

É. Dénes, A. Fauszt, L. Kopasz, P. Török, B. Verő: Laboratory experiments for studying the surface preparation and annelaing processes before continouus hot dip galvanizing, Materials Science Forum 2006 (megjelenés alatt)


Éva Dénes, Péter J. Szabó, Dénes Zsámbók: Investigation of Oxidation Process of Steel under Laboratory and Industrial Circumstances, X-Ray Spectrometry 28. 1999. pp. 267-269. Impact f. 2,05, Hivatkozás: 2

•

P.J. Szabó and Éva Dénes: SED-EDS Investigation of Scale Formation on Low-Carbon and Low-Alloy Steel, Microchimica Acta 132., 2000, pp. 345-348, Impact f. 0,761, Hivatkozás: 1.

•

Dénes Éva, Kovács Mihály: Eltérő minőségű acélok reveképződési folyamatai a gyártási paraméterek tükrében, DUNAFERR Műszaki Gazdasági Közlemények 2002, 1. szám, 19-24 o.

•

Dénes Éva, Horváth Tamás, Kőszegi Szilvia, Szabados Ottó, Zsámbók Dénes: Zománcozási célra alkalmas acélok átfogó jellemzése, jelenlegi helyzet és jövőkép, DUNAFERR Műszaki Gazdasági Közlemények 2004, 2. szám, 93 o.

•

Szilvia Kőszegi, ÉvaDénes: Paintability of traditionaland Cr(VI)-free conversion layers on galvanised steels, GALVATECH’07 Conference Proceedings, Osaka, Japan 2007.

Dr. Nagy Géza kutató, 6. kutatási terület, Dunaújvárosi Főiskola


Dr. Nagy Géza: A tisztább termelés stratégiájának hasznosítása a regionális hulladékgazdálkodásban. XIV. Országos Környezetvédelmi Információs Konferencia Balatonboglár, 2003. szeptember. p. 25-26

•

Nagy Géza szerk.: Hulladékgazdálkodás jegyzet SZE Universitas Győr Kht. 2007.p. 168.

•

Dr. Nagy Géza és szerzőtársai: Országstratégia- Helyzetértékelés (az élhető környezet stratégiája koordinátor: Dr. Nemes Csaba) KvVM 2005. p. 57-108.

•

Dr. Nagy Géza, Pestiné Rácz Éva: Gumiabroncs-hulladékok hasznosításának lehetőségei és eddigi eredményei (tanulmány) É-D MÉH Zrt. 2006. december p. 85.

•

Dr. Nagy Géza Az AUDI HM Kft. Egyedi Hulladékgazdálkodási Terve 2006. január 1.- 2011. december 31. Győr 2006. január p.26.

182 000237


Nagy Géza: A beszüremlett karbon hatása az olvadékkal érintkező bázikus és átmeneti jellegű tűzálló anyagok kémiai ellenálló képességére. Egyetemi doktori értekezés, NME Miskolc 1973. 102p.

•

Dr. Nagy Géza: Kátránydolomit tégla gyártásának hazai lehetőségei, különös tekintettel az LD konverterek tűzállóanyag igényére BKL. Kohászat 108/1975. 11. sz. 481-486. 1973. 102p

•

Dr. Nagy Géza: Földgáztüzelésű izzítókemencékben hevített acél revésedésének és dekarbonizálódásának csökkentése szilikát védőbevonattal. Kandidátusi értekezés MTA, NME Budapest, Miskolc 1982. 136p.

•

Dr. Nagy Géza: Energiamegtakarítás és falazattartósság együttes növelésének lehetőségei acélműi üstöknél. Energiagazdálkodás 18/1987. IV. sz. 142-145p.

•

Dr. Nagy Géza (50%), Dr. Szűcs István (50%): Égető és porleválasztó berendezés növényi hulladékok és energianövények energetikai célú légkörkímélő hasznosítására, Lajstromszám: 221 694/2002. 10. 08.

183 000238

5.2

A megvalósítás és a fenntartás szervezete

A Dunaújvárosi Főiskola válaszai az anyagtudomány és -technológia új kihívásaira c. projekt megvalósítása és bevezetése formális projektkeretek között zajlik, amelynek szervezeti alapjaira vonatkozó tervek az alábbi fejezetben kerülnek meghatározásra. A projekt lebonyolítására a DF, a partner intézmények és a K+F munkában közreműködő szolgáltatók, külső kutatók közös projektszervezetet állítanak fel az alábbi struktúrában. 5.2.1

A Projektszervezet szervezeti diagramja Projekt Felügyelő Bizottság - Szenátus Projekt szponzor - Rektor

Projekt Irányító Bizottság Ált. rektor helyettes, Gazdasági főigazgató, Intézet igazgatók Minőségbiztosítás

Projektvezetés Projektiroda

Operatív projektvezetés

Szakmai projektvezetés

Szolgáltató oldali projektvezető(k)

Projektmenedzsment Projekt támogatás

1. Kutatási munkacsoport

Monitoring Pénzügyi kontrolling Kockázatkezelés Változáskezelés

K+F koordinációs alprojekt

Kommunikáció


Közbeszerzési alprojekt Gazdasági alprojekt Jogi alprojekt

Kommunikációs alprojekt



Partnerek: Ipari vállalkozás ok

Partnerek: K+F+I intézetek

Külső szakértők, szolgáltató k



A projekt irányításáért a (fenti) projekt szervezeti ábrán megjelölt irányító testületek a felelősek. A projekt stratégiai kérdéseiben a Projekt Irányító Bizottság (PIB), az operatív kérdésekben pedig a Projektvezetés dönt. A Projekt megvalósítási szakaszában a projektszervezetet alkalmanként igazítani kell a projekt aktuális tartalmához, a megvalósítandó feladatokhoz, kutatási elemekhez. Ennek eredményeképpen az egyes munkacsoportok a projekt előrehaladásával, az egyes mérföldkövekhez kapcsolódóan megszűnhetnek, illetve szükség esetén új munkacsoportok kerülhetnek felállításra. Ez a rugalmasság 184 000239

biztosítja azt, hogy a projektre delegált munkatársak közreműködése a leghatékonyabb legyen, mindenki a szükséges mértékig legyen a projekt által leterhelve. Természetesen az operatív és stratégiai irányító grémiumok a projekt folyamán állandóak. A projekt megvalósításában közreműködő, (köz)beszerzési eljárások keretében kiválasztásra kerülő külső Szolgáltatók szerepének és felelősségi körének pontos meghatározása a velük való szerződéskötés folyamata során történik meg a Projekt Működési Szabályzatban, az általános szerepkörök azonban az alábbiakban meghatározásra kerül. A projektszervezet kialakítása során az alábbi felelősségi és hatásköri hierarchia szintek érvényesítését tervezzük: •

A Dunaújvárosi Főiskola, mint projekt gazda hatásköre és felelőssége – az elnyert EU-s forrást biztosító Közreműködő Szervezettel (KSz) kötendő támogatási szerződéssel összhangban – a K+F feladatok kitűzésére, műszaki-tudományos kritériumok meghatározására, közbeszerzési eljárások lefolytatására, a K+F eredményének átadásátvételének lebonyolítására és a vissza nem térítendő források szabályos elszámolására, és a teljes kutatási projekt felügyeletére terjed ki. Ezt a folyamatot a közbeszerzési eljárásban kiválasztott külső projektmenedzsment szakértő csapat támogatja.

•

A kutatási részterületek egyes elemeiben közreműködő külföldi kutatók és szolgáltatók hatásköre és felelőssége a projekt keretében megvalósítandó műszaki K+F feladatok delegált részfeladatainak részletes tervezésére, végrehajtására, dokumentálására és a projekt gazda részére történő átadására terjed ki.

A projekt tervezési fázisa után — a megvalósításban résztvevő szolgáltatók megbízását követően — mindenképpen felül kell vizsgálni az itt lefektetett alapokat, és szükség esetén módosítani kell őket a konkrét helyzetnek megfelelően. 5.2.2

A Projekt működés szabályozása

A Projekt működésének szabályozását a Projekt működési szabályzata tartalmazza majd. A működés szabályozását a Projekt szakaszaiban folyamatosan felül kell vizsgálni, és aktualizálni kell (pl. a megalakuló, ill. a megszűnő munkacsoportokkal kapcsolatos szabályozások átvezetése stb. miatt). A projekt szervezeti részeinek munkája, felépítése, felelősségi- és hatáskörei a következőkben kerül bemutatásra. Az egyes szervezeti egységekben (az egyes kutatási témákon, alprojektekben, ill. munkacsoportokban) közreműködő (esetleg további) személyek nevét és rendelkezésre állásuk mértékét a projektfejlesztés során tovább pontosítjuk. 5.2.3

Projekt főiskolai, egyetemi felügyelete

A projekt felügyeletét a Projekt Felügyelő Bizottság (PFB) látja el, amely nem egy újonnan létrehozott testület lesz, hanem a Főiskola Szenátusának keretében fog működni. A Szenátus az intézmény legmagasabb szintű döntéshozó testülete, negyedévente ülésezik, elnöke a Rektor, tagjait a különböző főiskolai stakeholder csoportok adják, azaz az oktatói szervezetek, funkcionális szervezetek, kari tanácsok, szakmai intézetek, hallgatói szervezetek választott képviselői. A Szenátus lesz az, amely rendszeresen, minden ülésén napirendjére tűzi a projekt stratégiai kérdéseit (azaz ezen napirend idejére felveszi a PFB szerepét), áttekinti a projekt előrehaladását stratégiai szinten, szükség esetén dönt erőforrások kérdésében, ill. a PIB (Projekt Irányító Bizottság) felelősségi körén túlmutató ügyekben. 5.2.3.1 Projektszponzor A projektszponzor képviseli a projektet, és viseli a felelősséget a résztvevők, vállalkozók munkájának stratégiai szintű felügyeletéért, belső erőforrások biztosításáért. A projekt szponzor szerepe kiemelt 185 000240

jelentőségű a projekt sikeressége szempontjából. A szponzor a Dunaújvárosi Főiskola magas szintű elkötelezettségének megtestesítője a projekt mellett. Szerepe a teljes projekt súlyának, jelentőségének képviselete a Dunaújvárosi Főiskola szervezetén belül és kívül, részvétel a projekttel kapcsolatos stratégiai döntések meghozatalában, és a projekt működésének támogatása. A projektszponzor szerepét – a projektnek a Főiskola jövőjének alakításában való jelentőségét is kihangsúlyozandó – a Rektor tölti be. 5.2.3.2 Projekt Irányító Bizottság (PIB) A Projekt Irányító Bizottság (PIB) látja el a projekt felsőszintű operatív felügyeletét, kezeli a projekttel kapcsolatosan felmerülő, projektvezetés szintjén nem megoldható problémákat, és döntéseket hoz stratégiai kérdésekben. A PIB állandó tagjait a Dunaújvárosi Főiskola és a Pannon Egyetem projektben érintett szervezeteinek vezetése adja. A PIB elnöke a Dunaújvárosi Főiskola általános rektor-helyettese lesz.

A PIB felelősségi köre kiterjed: •

a projekt sikeres végrehajtásához szükséges emberi, anyagi és infrastrukturális erőforrások biztosításával kapcsolatos döntések meghozatalára;

•

Projekt Működési Szabályzat jóváhagyására;

•

a projekt stratégiai irányvonalának meghatározására;

•

a döntési pontokon döntések meghozatalára;

•

jogi kötelezettség vállalások jóváhagyására;

•

közbeszerzések jóváhagyására;

•

a projekttervek, és az elkészült – a külső partnerek szerződéses teljesítéséhez kapcsolódó – eredménytermékek elfogadására;

•

a projekt követésére a projektvezető és a projektiroda által összeállított, a teljes projektre vonatkozó státuszriport és a projektvezető szóbeli beszámolóinak segítségével;

•

a munkacsoport vezetők kiválasztására és megbízására;

•

a minőségi követelmények betartatására;

•

a projektek előrehaladásának ellenőrzésére a fő célok, az eredmények, a határidők és a költségek szempontjából, azaz a projekt tervének elfogadása és állandó kontrollja;

•

a KSZ felé történő adatszolgáltatás, beszámolók és esetleges változtatási kérelmek előterjesztésére;

•

projekt fenntartási időszak feladatainak ellátásáért felelős testület/személyek kijelölésére, erőforrások allokálására;

•

a projekt pénzügyi beszámoló és zárójelentés jóváhagyására.

PIB hatáskörei: •

a PIB tagjainak joga a projektértekezleteken történő részvétel;

•

a projekt végrehajtása során a projektszervezetben csak a PIB rendelkezik döntési jogkörrel a feladatok tervezett határidejét, költségét, és terjedelmét érintő kérdésekben;

•

a PIB joga az egyes projekt szakaszok záródokumentumainak, termékeinek elfogadása, az ütemek elvégzettnek, befejezettnek minősítése.

186 000241

5.2.3.3 Projekt minőségbiztosító A projekt minőségbiztosításának célja, hogy a szakmai-kutatói munkacsoportok által előállított kutatási eredmények megfeleljenek a Dunaújvárosi Főiskola által támasztott minőségi elvárásoknak és szabályzatok előírásainak, valamint a szakmai munkacsoportok munkája során érvényesüljenek majd a Támogatási Szerződésben, a Projekt Működési Szabályzatban meghatározott, és a későbbiekben a projekt működéséhez igazított eljárások, módszerek, szakmai alapelvek, működési és kommunikációs rendszabályok. Ezért a minőségbiztosítás feladata, hogy szakszerűen és konstruktívan feltárja a projekt kockázatait, az esetleges konfliktushordozó területeket és tényezőket, valamint javaslatokat fogalmazzon meg azok kezelésére. Projekt minőségbiztosítás felelősségi köre kiterjed: •

a projekt minőségbiztosítási tervének elkészítésére;

•

a projekt minőségbiztosítására és monitoringjára,

•

szükség esetén javaslatok megfogalmazására az eltérések, ill. kockázatok kezelésére.

Projekt minőségbiztosítás hatáskörei: •

a munkacsoportok mérföldköveihez kapcsolódó minőségbiztosítási szemlék lefolytatása, melyeknek célja

•

a vizsgált projekt-szakaszhoz kapcsolódó dokumentációk és termékek áttekintése és véleményezése,

•

szükség esetén interjúk lefolytatása a munkacsoport kulcs-szereplőivel.

5.2.3.4 Projektvezetés A projekt előzetes terveknek megfelelő lefolyásáért a Projektvezetés felelős. A Projektvezetés Dunaújvárosi Főiskola (DUF) oldali operatív és kutatási, továbbá szolgáltató oldali projektvezetőkből áll, akiknek operatív irányítási és adminisztratív feladatait a Projektiroda támogatja. A Projektiroda a DUF oldali projektvezető közvetlen irányítása alá tartozik. Jelen projektben elválik egymástól a projekt operatív-adminisztratív vezetése, és a szakmai vezetése. A szakmai vezetést a DUF a pályázati konstrukció kritériumainak megfelelő, a tudományos életben elismert munkatársa biztosítja és munkáját az egyes kutatási részterületek munkacsoport vezetői segítik, szintén az egyes részterületek elismert szakértőiként. A projektet érintő, operatív jellegű problémákat illetően az egyes szolgáltató oldali projektvezetők a DUF oldali projektvezetővel egyeztetve hozzák meg a döntéseket. Amennyiben olyan esemény, körülmény merül fel, amely a projekt határidejét, költségét, illetve terjedelmét befolyásolja, akkor a Projektvezetés – a Projektiroda közreműködésével – elemzi a probléma megoldásának lehetséges módjait, majd a döntést a PIB hatókörébe utalja.

DUF oldali projektvezetés felelősségi köre kiterjed: •

a projekt céljainak eléréséhez szükséges feladatok tervezésére, ütemezésére, illetve a feladatokhoz erőforrások, határidők meghatározására, majd a későbbiekben ezek folyamatos aktualizálására, felülvizsgálatára,

•

a megvalósítás során a szervezéssel kapcsolatos feladatokra: −

Projektiroda munkájának koordinálása 187 000242

− − −

•

a munkacsoportokban dolgozók munkájának koordinálása, integrációja; a kommunikáció biztosítása, az információ áramlás szabályozása; a tevékenységek koordinálása, integrációja érdekében projekt szervezése és lebonyolítása; − a feladatok értelmezése, tudatosítása a projekttagokban; − a felelősségek meghatározása; − KSz felé készítendő beszámolók előkészítése; a megvalósítás során irányítással kapcsolatos feladatokra: − − − − − − − − − − − − −

értekezletek

a projektkockázatok kezelése; a projekt költség és ütemezés felügyelete; a feladatok végrehajtásának ellenőrzése és számonkérése; projekt célok mutatószámai teljesülésének nyomon követése; a feladat-végrehajtások eredményeinek értékelése; az érintetteknek történő visszajelzés az eltérésekről; szükség esetén a feladat végrehajtásba történő beavatkozás, kiigazítás; a projekt dokumentálásának irányítása; az adott beszámolási időszakban elvégzett tevékenységekről, valamint a projekt státuszáról kéthetente írásos beszámoló készítése a PIB számára; az átadás – átvételi, véleményezési eljárások lebonyolítása; a projekt során megvalósult szolgáltatások/termékek elfogadásra vagy elutasításra történő előterjesztés a PIB elé; PIB összehívása, az ülések előkészítése; konfliktusok kezelése.

DUF oldali projektvezetés hatásköre: •

az összes projekttel kapcsolatos dokumentumhoz való hozzáférés;

•

projekttagok feletti utasítási jogkör gyakorlása;

•

helyettesítési rend kialakítása a projekt zökkenőmentes bonyolítása érdekében;

•

a munkacsoportok által végzett tevékenységek koordinálása, irányítása;

•

a projektvezető joga az irányítása alatt dolgozók hatásköreinek meghatározása DUF szervezeti és működési szabályzata, valamint a szerződésekben megfogalmazott irányelvek és korlátok figyelembe vételével;

•

a projektvezető joga az erőforrások feletti rendelkezésekkel kapcsolatos döntések meghozatala;

•

a Projektiroda irányítása;

•

a rendszeres és rendkívüli projektértekezletek összehívása.

Projektiroda A Projektiroda a projekt egész szervezetét átfogóan ellátja •

a projekt adminisztratív és szervezési feladatait;

•

a projektmenedzsment támogatási feladatokat;

•

a projekt végrehajtásának monitoringját;

•

projekt beszámolási rendszer működtetését (projekt értekezletek, előrehaladási jelentések, projekt napló); 188 000243

•

projekt dokumentumtár működtetését;

•

a projekt pénzügyi és elszámolási feladatait;

•

a projekt kockázatkezelési feladatait;

•

a projekt változáskezelési és kommunikációs feladatait a projektvezető irányításának megfelelően.

A Projektiroda felelősségi köre kiterjed: •

a projektvezető támogatására az adminisztratív teendők elvégzésében;

•

a projektvezető által meghatározott dokumentumok szerkesztésére, összeállítására;

•

a munkacsoportokban készülő szakmai anyagok összegyűjtésére;

•

a rendszeres és rendkívüli projektértekezletek szervezésére;

•

a PIB értekezletekről, projektértekezletekről, a projektvezető által kezdeményezett szakmai megbeszélésekről emlékeztetők írására és szétosztására;

•

a projekt gördülő ütemtervének elkészítésére és a projekt menetének megfelelő folyamatos aktualizálására

•

a projekt folyamatos nyomon követésére, melynek célja a projekt tevékenységeinek, lefolyásának folyamatos figyelemmel kísérése, a projekt során felmerülő problémák, és kockázati tényezők folyamatos feltárása;

•

a projekttervtől történő eltérések jelzésére a projektvezető felé;

•

a projekttel kapcsolatos telefonkönyvek és címjegyzékek összeállítására és karbantartására;

•

a projekttagok és a projekthez kapcsolódó szervezetek esetleges információ igényeinek kielégítésére – a betekintési jogosultságok figyelembevételével;

•

a projekten készülő dokumentumok központi szétosztására a betekintési jogosultságok figyelembevételével;

•

DUF oldali projektvezető szakmai támogatása;

•

KSz felé történő adatszolgáltatások és beszámolók elkészítése a szakmai munkacsoportok, alprojektek közreműködésével.

5.2.3.5 Kutatási munkacsoportok Az innovatív kutatói team, mint projekt a kutatás-fejlesztés által érintett szakterületeknek megfelelő kutatási munkacsoportokra tagolódik (6 munkacsoport). A kutatási munkacsoportok munkáját a kutatásvezetői feladatokat ellátó szakmai projektvezető irányítja, továbbá ő biztosítja a kutatói team egyes munkacsoportjai közötti feladatok végrehajtásának az összehangolását is. A munkacsoportok felépítése: 1 fő kutatási témavezető, a szakmai feladatok elvégzéséhez a munkacsoportba delegált megfelelő létszámú és kvalitású hazai kutató (Dunaújvárosi Főiskola és Pannon Egyetem). A kutatói team egyes munkacsoportjaiban 4 fő külföldi kutató, valamint a kutatásban részt vevő doktorandusz és főiskolai hallgatók (2-2 fő), továbbá szükség esetén a szakmai munkát támogató külső szakértők is részt fognak venni. A munkacsoportok témavezetőinek felelősségi köre kiterjed: •

a kutatási munkacsoporthoz tartozó munkaszakasz szakmai feladatainak határidőre, megfelelő minőségben, az adott ráfordítási kereteken belül történő teljesítésére;

189 000244

•

a beruházás végrehajtásában közreműködő szolgáltatók közbeszerzés keretében történő kiválasztásának szakmai támogatására;

•

szolgáltatók szolgáltatás nyújtásának, szakmai munkájának közvetlen ellenőrzésére;

•

a kutatási munkacsoportra vonatkozó munkaszakasz terv/tény eltéréseinek követésére, elemzésére, akciók kidolgozására, az eltérés jelentésére a kutatásvezető (szakmai projektvezető) felé;

•

a kutatási munkacsoport tevékenysége során felmerülő, kompetenciáján kívül eső problémák jelzésére a kutatásvezető (szakmai projektvezető) felé;

•

a kutatási munkacsoport napi operatív irányítására (az elvégzendő feladatok személyre szóló delegálására a munkacsoport tagjai részére; a feladat átadás feladatlistában történő rögzítésére; a kiadott feladatok végrehajtásának folyamatos ellenőrzésére, számonkérése és értékelésére);

•

a Projektiroda támogatására a kutatási munkacsoportra vonatkozó munkaszakasz terv kialakításában, aktualizálásában és kockázatkezelésében;

•

szükség esetén munkacsoport-megbeszélések szervezésére;

•

operatív szakmai kapcsolattartásra és egyeztetésre a többi munkacsoporttal és a projekt egyéb résztvevőivel, Szolgáltatókkal/Szállítókkal;

•

operatív kapcsolattartásra a többi kutatási munkacsoport témavezetőjével;

•

közreműködés a projektbeszámoló rendszer működtetésében, részvétel a projektvezetői, kutatásvezetői értekezleteken.

A munakcsoport tagjainak felelősségi köre kiterjed: •

felelősségteljes operatív munkavégzésre a munkacsoport témavezetőjének utasításai alapján;

•

a feladat teljesítése közben felmerülő problémák jelzésére a munkacoport témavezetője felé.

5.2.3.6 A kutatási munkacsoportok együttműködési koncepciója Kutatócsoportok együttműködni alapvetően két meggondolás mentén szoktak. Vagy lényegében ugyanazt csinálják, és úgy ítélik meg, hogy szellemi és anyagi erőik egyesítésével nagyobb eséllyel és gyorsabban ér(het)ik el a megcélzott eredményt, vagy a partnertől a hiányzó kompetencia (pl. rendelkezem a termék előállításához szükséges ismeretekkel és eszközökkel, de nincs meg a szükséges minősítési rendszerem, analitika), biztosítását várják. Nagyon ritka az az együttműködés, amelyben a partnerek ugyanazt a távlati célt gyökeresen különböző módon közelítik, együttműködésük lényegi vonása az eredmények/minták/termékek folyamatos összehasonlítása, amelynek realitását a minősítő módszerek összehangolásával biztosítják. Ez az a filozófia, amely mentén a nanoméretű alkotóelemekből felépülő acélok tulajdonságainak felderítését, és az eredményekre támaszkodva, tervezett, különleges tulajdonságokkal rendelkező, az eddigi technikákkal nem produkálható, új anyagok előállítási technikáinak megalapozását megcélzó partnerek az együttműködést tervezik. Ez a koncepció az egyes részterületeken folyó kutatás teljes szabadságának biztosítása mellett a különböző kompetenciák lehető legnagyobb hatásfokú szinergiáját és a közösen használt erőforrások egyeztetett, koncentrált, s így optimalizált kihasználtságát garantálja, így biztosítva az együttműködés maximális hatásosságát.

190 000245

5.2.3.7 A külső projektmenedzsment feladatai A belső szakmai projektmenedzsment támogatására és minőségbiztosítására az operatív projektmenedzsment és projekt előkészítés tevékenységeinek elvégzése érdekében a DUF egy külső szolgáltatót kér majd fel. A cég kiválasztása közbeszerzés útján történik, feladatai az alábbi projekt tevékenységekhez kapcsolódnak: 1. Projektfejlesztés szakértői támogatása; 2. Támogatási szerződéskötés szakértői támogatása; 3. Közbeszerzési eljárások szakmai, szakértői támogatása 4. Operatív (nem kutatási) projektmenedzsment tevékenység ellátása; 5. Projekt minőségbiztosítási tevékenység ellátása. 5.2.3.8 A projektben kulcsszerepet betöltő szakemberek bemutatása A projektmenedzsment tagjai szoros kapcsolatot tartanak majd fenn az egyéb, projektben érintettként szereplő szervezetekkel. Ezek közül kiemelten fontos a Dunaújvárosi Főiskolán működő DURATT (Dunaújvárosi Regionális Anyagtudományi és Technológiai Tudásközpont), a Főiskola egyéb belső szervezeti egységei, valamint a projekt megvalósításában résztvevő partnerek, vállalkozások, szolgáltatók. A DUF belső szervezeti egységei közül az alábbiak érintettek a projekt megvalósításában: •

Intézményvezetés, igazgatási egységek:

•

− Rektor és helyettesei − Rektori Tanács − Szenátus − Főtitkár, Rektori Hivatal − Humánerőforrás Igazgatóság − Minőségirányítási Iroda − Innováció Menedzsment Központ − Kommunikációs Központ Funkcionális egységek

•

− Gazdasági Hivatal Oktatási és Kutatási Egységek

•

− Anyagtudományi és Kohászati Intézet − Déri János Kommunikációs Intézet − Felnőttképzési és Tananyagfejlesztő Intézet − Gépészeti Intézet − Matematika Intézet − Tanárképző Intézet − Természettudományi és Környezetvédelmi Tanszék − Vezetés- és Vállalkozástudományi Intézet Szolgáltatási egységek −

Informatika Szolgáltató Központ

A projektben közvetlenül érintett területek adják a projekt szakmai középvezetését, azaz az egyes kutatási területek vezetését, a projekt tagjait, továbbá ezen területek felső vezetői kiemelt szerepet kapnak a projekt stratégiai felügyeletében.

191 000246

5.2.3.9 K+F kutatási munkacsoportok és projekttagok

Kutatásvezető, szakmai projektvezető: Dr. Szörényi Tamás egyetemi tanár (Dunaújvárosi Főiskola)

Kutatási terület

Munkacsoport tagok

1. A melegalakítási, elsősorban meleghengerlési technológia számítógépes modellezéséhez szükséges adatok szisztematikus meghatározása fizikai szimuláció segítségével

Dr. Farkas Péter, Illés Péter, Dr. Sebő Sándor, Dr. Hardy Morbacher, Vorosin Tibor (doktorandusz hallgató), Őszi Dávid (főiskolai hallgató)

2. Ultrafinom vagy nanoszemcsés tömbi acélok kifejlesztése

Dr. Verő Balázs, Dr. Csepeli Zsolt, Dr. Rega Oszkár, Dr. Andzrei Mandziei, Háry László (főiskolai hallgató), Madarász Péter (doktorandusz hallgató)

3. Acélok nanorészecskék formájában történő előállítása, vékonyrétegek épitése individuális nanorészecskékből, a nanorészecskék és a rétegek tulajdonságainak jellemzése

Dr. Szörényi Tamás, Dr. Tichy Géza

4. Acél nanorészecskék előállítása mechanokémiai módszerrel

Dr. Tímár Imre (Pannon E.), Dr. Balázsi Csaba (Pannon E.), Dr. Verdes Sándor (Pannon E.), Dr. Bálint András (Pannon E.), Dr. Horváth Pál (Pannon E.), Dr. Handa László (Pannon E.), Dr. Hargitai Hajnalka

5. Fémek és egyéb szilárd anyagok felületi struktúrájának átalakítása villamos kisülések segítségével, valamint a kisülések alkalmazása az acélipar által generált környezetszennyezés eliminálására, illetve csökkentésére

Dr. Kiss Endre, Dr. Pór Gábor, Tetsuji ODA, Masayki SATO, Masanori NIFUKU

6. Gyártási, ill. ipari folyamatok során keletkező szennyezőanyagok környezeti hatásának az értékelése, a kapott monitoring és toxikológiai adatok megfelelő kezelése, azok feldolgozása, a folyamatok prediktív modelljeinek a kialakítása és a megfelelő környezet- és ember-egészségügyi következtetések levonása


Az aláhúzott névvel jelölt kollégák lesznek a tervek szerint a kutatói team témavezetői.

5.3

Szervezeti és monitoring-kontrolling költségek tételes felsorolása, költségek ütemezése

192 000247

Összefoglaló táblázat szervezetfejlesztési, menedzsment és monitoring-kontrolling témakörben felmerülő feladatok ütemezésére és költségeire Költségek ezer Ft Kiadások

Összeg

2. Projekt menedzsment költségei Igénybe vett projektmenedzsment szolgáltatás

45 049,20

Munkabér

15 840,00

Nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási járulék

2008 4. Össz.

24 000,00

4 593,60

1.

2.

2009 3.

4.

Össz.

1.

2.

2010 3.

4.

Összesen

Összesen

0,00

5 631,15

5 631,15

5 631,15

5 631,15

22 524,60

5 631,15

5 631,15

5 631,15

5 631,15

22 524,60

45 049,20

0,00

3 000,00

3 000,00

3 000,00

3 000,00

12 000,00

3 000,00

3 000,00

3 000,00

3 000,00

12 000,00

24 000,00

0,00

1 980,00

1 980,00

1 980,00

1 980,00

7 920,00

1 980,00

1 980,00

1 980,00

1 980,00

7 920,00

15 840,00

0,00

574,20

574,20

574,20

574,20

2 296,80

574,20

574,20

574,20

574,20

2 296,80

4 593,60

Egészségügyi hozzájárulás

140,40

0,00

17,55

17,55

17,55

17,55

70,20

17,55

17,55

17,55

17,55

70,20

140,40

Munkaadói járulék

475,20

0,00

59,40

59,40

59,40

59,40

237,60

59,40

59,40

59,40

59,40

237,60

475,20

3. Projekt szakmai megvalósításával összefüggő költségek (kutatók bére és járulékai)

304 115,76

0,00

38 014,47

38 014,47

38 014,47

38 014,47

152 057,88

38 014,47

38 014,47

38 014,47

38 014,47

152 057,88

304 115,76

Munkabér

230 868,00

0,00

28 858,50

28 858,50

28 858,50

28 858,50

115 434,00

28 858,50

28 858,50

28 858,50

28 858,50

115 434,00

230 868,00

0,00

8 368,97

8 368,97

8 368,97

8 368,97

33 475,86

8 368,97

8 368,97

8 368,97

8 368,97

33 475,86

66 951,72

982,80

0,00

122,85

122,85

122,85

122,85

491,40

122,85

122,85

122,85

122,85

491,40

982,80

5 313,24

0,00

664,16

664,16

664,16

664,16

2 656,62

664,16

664,16

664,16

664,16

2 656,62

5 313,24

0,00

43 645,62

43 645,62

43 645,62

43 645,62

174 582,48

43 645,62

43 645,62

43 645,62

43 645,62

174 582,48

349 164,96

Nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási járulék Egészségügyi hozzájárulás Munkaadói járulék Összesen

66 951,72

349 164,96 0,00

193 000248

6. Marketing-kommunikációs terv A kutatási projekt megvalósítását aktív marketing tevékenységnek kell támogatnia. A marketing tevékenységnek ki kell terjednie a projekt egészére, különösen a projektben résztvevő partnerek motiválására, a velük kapcsolatos kommunikációra, továbbá a projekt eredmények disszeminációjának elősegítésére. A projekt célcsoportjának meghatározását befolyásolják a felsőoktatási intézmény működését szabályozó jogszabályok – pl. felsőoktatási, közbeszerzési törvény -, illetve a DF meglévő, kiterjedt partnerkapcsolatai, valamint a célcsoport körében eddig elvégzett kutatások. A projekt közvetett célcsoportja: -

önkormányzatok, egyéb állami szervezetek

-

felsőoktatási intézmények

-

a régióban működő civil szervezetek

-

más intézetekben kutatók

-

partnercégek munkavállalói

-

befektetési, pénzügyi intézmények

-

a régióban működő, a vállalkozásokkal kapcsolatot tartó szervezetek (pl. DKIK)

-

a régió lakossága

A projekt közvetlen célcsoportja: -

a DF-en vagy partnereinél tevékenykedő kutatók, oktatók

-

acélipari, gépipari vállalkozások (helyi, regionális, nemzetközi), partnerek

-

K+F szolgáltatók (szervezetek, vállalkozások)

-

szakmai szervezetek

A projekt érintettjei: -

a DF vagy más partner felsőoktatási intézmény hallgatói, PHD hallgatói

-

„Pólus” városok, szervezetek

-

DF vezetői

-

DF munkavállalók

A projekt eredményei egyrészt közvetlenül jutnak el a célcsoporthoz, például az oktatók, kutatók a projekt folyamán-után azonnal hasznosíthatják a kutatási eredményeket, eljárásokat. A közvetett célcsoport pedig hosszú távon fog részesülni a projekt által biztosított előnyökben, például a gazdasági előnyök realizálásának következtében a magasabb adóbevételekből, és a fellendülő gazdasági környezet kínálta lehetőségekből. A projekt közvetlen célcsoportjaival a DF folyamatos kapcsolatot tart fenn. Ennek alapján a célcsoport igényei, elvárásai ismertek, a projekt kutatási tevékenységeit ezek alapján alakították ki.

6.1

Kommunikációs üzenetek megfogalmazása

A Dunaújvárosi Főiskola a partnereivel együttműködve egy kutatás-fejlesztési projektet készít elő, amelynek keretében egy komplex kutatási program kerülne végrehajtásra nemzetközi együttműködésben, felölelve alapkutatási tevékenységeket és ipai hasznosítást célzó alkalmazott kutatásokat egyaránt.

194 000249

A marketing-kommunikációs üzenetek célja alapvetően annak a korszerű K+F képességnek és potenciálnak a kihangsúlyozása és megismertetése, amely a TIOP1.3.1 pályázati konstrukció keretében kialakítandó state-of-the-art oktatói-kutatói infrastrukturális bázison, jelen projekt keretében hasznosítandó és bővítendő intellektuális kapacitás révén jön létre. A kommunikáció célja: •

A jelenlegi partnerek motiválása

•

Potenciális partnerek felkutatása és bevonása a projektbe

•

Meglévő kutatási kapacitások kiajánlása, promóciója

•

K+F eredmények megismertetése

•

További ismeretek, know-how megszerzése

•

Bevételszerzési potenciál erősítése

A lehetséges kommunikációs üzenetek főbb tartalmi elemeinek megfogalmazása: ¾ A tudás megszerzés és tudás transzfer képességének fejlesztése révén egy olyan K+F képesség jön létre a DUF-n, amely az iparági felsőszintű képzés és kutatás élvonalába emeli az intézményt. ¾ A hat K+F terület, projektelem eredménytermékeiként előálló új know-how és technológia az acél- és gépipar területén profitábilisan hasznosítható és kiaknázható, ¾ A projekt eredményei további alkalmazott kutatási potenciálokat hordoznak magukban, amelyek további bázisául szolgálhatnak a szakmai munkának K+F+I intézmények körében és egyéb szakmai körökben. ¾ A projekt közvetett hatásaként, a tudásintenzív iparnak és annak termékeinek köszönhetően emelkedik az általános gazdasági- és életszínvonal. ¾ Növekszik az általános képzettségi szint (műszaki közép- és felsőfokú végzettséggel, továbbá tudományos fokozattal rendelkezők aránya) a lakosság körében. ¾ A projekt nemzetközi jellege miatt erősödik a szűkebb és tágabb régió integrációja a nemzetközi szakmai és K+F+I hálózatokban.

6.2

Kommunikációs eszközök azonosítása

A projekt folyamán a következő marketing-kommunikációs eszközök igénybevételét tervezzük. 1.

Sajtóközlemények, megjelenések, reklámok

a)

Nyomtatott média - szaklapokban, szakmai havi/negyedéves lapokban történő megjelenés i.

b)

Interjúk, cikkek, publikációk, elemzések •

Helyi lapok (Fejér megyei és Dunaújvárosi Hírlap): kutatási program tényének, céljainak ismertetése

•

Országos lapok / periodikus kiadványok (legalább egy megjelenés): kutatási program tényének, céljainak ismertetése

Audiovizuális média i.

TV – riportok, hírek •

Nemzetközi szaklapok 195 000250

• ii.

helyi televízió (DSTV, Dunaújvárosi TV) Rádió

• c)

helyi adók (Rádió 24, El-do Rádió)

Internet i.

Online újságokban – legördülő bannerek, szalaghirdetések •

Helyi online média

•

Országos online média (szakmai fórumok)

ii. 2.

Saját projekt weboldal POS, a projekt helyszínén megvalósuló kommunikáció

a)

’C’ típusú hirdetőtábla kihelyezése a projekt idejére, továbbá a projektfenntartás idejére

b)

Sajtóközlemények kiadása

c)

Projekttel kapcsolatos kiadványok, szóróanyagok i.

Megvalósítás folyamatában kiadott szóróanyagok, konferenciákhoz, rendezvényekhez kapcsolódó szóróanyagok

ii.

Záró kiadvány

iii.

Reklámtárgyak

3. a) 4.

Propaganda Internetes kisfilm megjelentetése a sikeres kutatói team-ekről - YouTube PR

a)

Sajtótájékoztatók szervezése

b)

Projekt záró rendezvény

c)

Konferenciák, összesen 4 (Tudomány Hete Konferenciasorozat, Innovációs konferencia)

6.3

Kommunikációs ütemterv

Időpont

Feladat

Produkció / eszköz prezentációk, cikkek, elemzések

2009.06.012010.10.30

Szakmai elemzések és eredmények publikációja

2009.02.012010.10.30

Sajtóközlemények kibocsátása

Közlemény

2009.02.012010.10.30

Projekt honlap kialakítása

Internet site

2009.06.012010.11.30

Konferenciák, nyílt napok szervezése

Min. 4 db konferencia és nyílt nap,

Csatorna

Célcsoport

Konferenciák, szakmai lapok, nemzetközi szakmai lapok

Oktatók, kutatók, PHD hallgatók, szakmai szervezetek, K+F intézmények On-line és Szakmai hagyományos írott nyilvánosság: és elektronikus kutatók, oktatók, média szakmai szervezetek, ipari vállalkozások Internet Szakmai nyilvánosság: kutatók, oktatók, hallgatók, szakmai szervezetek, ipari vállalkozások DUF Szakmai infrastruktúrája nyilvánosság: kutatók, oktatók,

196 000251

Időpont

Feladat

2009.06.012010.11.30

Részvétel szakmai konferenciákon

2009.06.012010.11.30

Kiadványok és ajándéktárgyak készítése

2009.04.012010.11.30

PR rövidfilm elkészítése

Produkció / eszköz workshop

Csatorna

Célcsoport

hallgatók, szakmai szervezetek, ipari vállalkozások képviselői Megjelenés min. Szakmai Szakmai 2 db szervezetek, nyilvánosság: hazai/nemzetközi egyéb K+F+I kutatók, oktatók, szakmai intézmények szakmai konferencián szervezésében, szervezetek, ipari DUF részvételével vállalkozások képviselői Kiadványok, Cikkek, Nyilvánosság: brosúrák, összefoglaló kutatók, oktatók, ismertetők, (színes, grafikus) szakmai reklám- és ismertetők, szervezetek, ipari ajándéktárgyak formatervezett és vállalkozások kommersz ajándéktárgyak Rövidfilm Internet Szélesebb nyilvánosság, kutatók, oktatók, hallgatók, szakmai szervezetek, ipari vállalkozások

197 000252

6.4

A marketing-kommunikációs feladatok és költségek ütemezett meghatározása

Bruttó költségek ezer Ft Feladat Hazai szakmai konferenciákon, rendezvényeken való részvétel Külföldi szakmai konferenciákon, rendezvényeken való részvétel

Összeg

2008 4.

2009

Össz.

1.

2.

3.

2010 4.

Össz.

1.

2.

3.

4.

Össz.

Össz.

3 780,00

0,00

472,50

472,50

472,50

472,50

1 890,00

472,50

472,50

472,50

472,50

1 890,00

3 780,00

9 360,00

0,00

1 170,00

1 170,00

1 170,00

1 170,00

4 680,00

1 170,00

1 170,00

1 170,00

1 170,00

4 680,00

9 360,00

840,00

0,00

105,00

105,00

105,00

105,00

420,00

105,00

105,00

105,00

105,00

420,00

840,00

Szakmai workshopok szervezése

2 880,00

0,00

360,00

360,00

360,00

360,00

1 440,00

360,00

360,00

360,00

360,00

1 440,00

2 880,00

Tudományos konferenciák szervezése

5 760,00

0,00

720,00

720,00

720,00

720,00

2 880,00

720,00

720,00

720,00

720,00

2 880,00

5 760,00

0,00

2 827,50

2 827,50

2 827,50

2 827,50

11 310,00

2 827,50

2 827,50

2 827,50

2 827,50

11 310,00

22 620,00

Rendezvényekhez kapcsolódó kiadványok készítése

Összesen

22 620,00

0,00

198 000253

7. A nyilvánosság biztosítása, „PR” 7.1

A kommunikációs elképzelések összefoglaló leírása

A kutatási projekt megvalósítását egy kommunikációs stratégián alapuló aktív kommunikációs tevékenységnek kell támogatnia. A kommunikációs tevékenységnek ki kell terjednie a projekt egészére, különösen a projektben résztvevő partnerek motiválására, a velük kapcsolatos kommunikációra, a projekt és környezete közti kommunikációra, továbbá a projekt eredmények disszeminációjának elősegítésére, az intézmény és a kutatási eredmények nemzetközi szintű megismertetésére.

7.2

A célcsoportok és az érintettek kommunikációs szempontú elemzése

A projekt célcsoportjának meghatározását befolyásolják a felsőoktatási intézmény működését szabályozó jogszabályok – pl. felsőoktatási, közbeszerzési törvény -, illetve a DF meglévő, kiterjedt partnerkapcsolatai, valamint a célcsoport körében eddig elvégzett kutatások. A projekt közvetett célcsoportja: -

önkormányzatok, egyéb állami szervezetek

-

felsőoktatási intézmények

-

a régióban működő civil szervezetek

-

más intézetekben kutatók

-

partnercégek munkavállalói

-

befektetési, pénzügyi intézmények

-

a régióban működő, a vállalkozásokkal kapcsolatot tartó szervezetek (pl. DKIK)

-

a régió lakossága

A projekt közvetlen célcsoportja: -

a DF-en vagy partnereinél tevékenykedő kutatók, oktatók

-

acélipari, gépipari vállalkozások (helyi, regionális, nemzetközi), partnerek

-

K+F szolgáltatók (szervezetek, vállalkozások)

-

szakmai szervezetek

A projekt érintettjei: -

a DF vagy más partner felsőoktatási intézmény hallgatói, PHD hallgatói

-

„Pólus” városok, szervezetek

-

DF vezetői

-

DF munkavállalók

A projekt eredményei egyrészt közvetlenül jutnak el a célcsoporthoz, például az oktatók, kutatók a projekt folyamán-után azonnal hasznosíthatják a kutatási eredményeket, eljárásokat. A közvetett célcsoport pedig hosszú távon fog részesülni a projekt által biztosított előnyökben, például a gazdasági előnyök realizálásának következtében a magasabb adóbevételekből, és a fellendülő gazdasági környezet kínálta lehetőségekből. A projekt közvetlen célcsoportjaival a DF folyamatos kapcsolatot tart fenn. Ennek alapján a célcsoport igényei, elvárásai ismertek, a projekt kutatási tevékenységeit ezek alapján alakították ki. 199 000254

7.3

Kommunikációs üzenetek megfogalmazása

A Dunaújvárosi Főiskola a partnereivel együttműködve egy kutatás-fejlesztési projektet készít elő, amelynek keretében egy komplex kutatási program kerülne végrehajtásra nemzetközi együttműködésben, felölelve alapkutatási tevékenységeket és ipai hasznosítást célzó alkalmazott kutatásokat egyaránt. A kommunikációs üzenetek célja a projekt céljainak megismertetése, a projekt folyamatról és eredményekről való folyamatos tájékoztatás adása és visszajelzések gyűjtése, a résztvevők motiválása, a környezet és az érintettek projekt céljai mellé állítása. A kommunikáció célja: •

Projekt és intézmény promóciója

•

Érintettek és célcsoportok tájékoztatása

•

A jelenlegi partnerek motiválása

•

Potenciális partnerek felkutatása és bevonása a projektbe

•

K+F eredmények megismertetése

•

Bevételszerzési potenciál erősítése

•

Pályázati konstrukció promóciója

Az üzenetnek tartalmaznia kell olyan elemeket, kifejezéseket, mint a(z) ¾ TÁMOP4.2.2 ¾ Európai Unió ¾ Pályázati támogatás ¾ Dunaújvárosi Főiskola ¾ Pannon Egyetem ¾ Kutatás-fejlesztés-innováció-oktatás ¾ Partnerség ¾ Nemzetközi együttműködés ¾ Sikeresség ¾ Európai Campus

7.4

Kommunikációs eszközök azonosítása A tájékoztatás során használt publikációs eszközök 3

Eszköz Igen Hirdetőtábla (A)

Célérték (darab) Nem

3

200 000255

A tájékoztatás során használt publikációs eszközök 3

Eszköz Igen Emléktábla (B) Tájékoztatási tábla (C) Plakát (D) Nyomtatott sajtó (cikkek, interjúk) Televízió Rádió Internet (banner) Nyitórendezvény Záró-rendezvény Egyéb rendezvény, konferencia Sajtótájékoztató Sajtóközlemény Szórólap, vagy egyéb nyomdai kiadvány PR-film Önálló internetes honlap Zöld szám, információs központ (ügyfélszolgálat) DM-levélkampány Telemarketing Közvélemény-kutatás Reklámtárgy Egyéb:

Kommunikációs terv elkészítése és nyomon követése; sajtómegjelenések gyűjtése; fotódokumentáció készítése; intézmény Internetes honlapján történő megjelenés

7.5

Célérték (darab) Nem 3 3 3

3

6

3 3 3 3 3

1 1 2 1 1

3

4

3 3

2 6

3

2000

3

1 3 3 3 3 3 1000

3

3

Kommunikációs ütemterv

Időpont Feladat 2009.02.01- Kommunikációs 2009.03.31 terv elkészítése

2009.02.01- Projekt indító 2009.02.28 rendezvény

Cél Projekt PR és kommunikációs stratégia és akcióterv elkészítése a hatékonyabb kommunikáció érdekében Projekt céljainak és az elindulás

Célcsoport Eszköz Projekt, DUF, Stratégia és partnerek operatív akciótervezés

Szereplők Médiaalvállalkozó, DUF vezetés, projektmendzsm ent

Szakmai és szélesebb

Rektor, projektmenedzs

Rendezvény a DUF

201 000256

Időpont

Feladat szervezése

Cél tényének megismertetése

2009.02.01- Sajtóközlemények Projekt 2010.12.31 kibocsátása előrehaladás, eredmények ismertetése, az intézmény és pályázati konstrukció promóciója 2009.02.01- Tájékoztató tábla Projekt és 2009.05.31 elkészítése és pályázati kihelyezése konstrukció megismertetése, emlékhely biztosítása 2009.06.01- Szakmai prezentációk, 2010.12.31 elemzések és ismertetők újság eredmények cikkek, elemzések publikációja

2009.06.01- Információs 2010.12.31 kiadványok és ajándéktárgyak készítése

2009.02.01- Fotó 2010.12.31 dokumentáció készítése

2009.04.01- PR rövidfilm 2009.09.30 elkészítése

2010.12.15- Projektzáró 2010.12.30 rendezvény szervezése

Célcsoport nyilvánosság, oktatók, kutatók Szakmai nyilvánosság: kutatók, oktatók, szakmai szervezetek, ipari vállalkozások DUF oktatók, hallgatók, dolgozók, látogatók, lakosság

Oktatók, kutatók, PHD hallgatók, szakmai szervezetek, K+F intézmények, iparvállalatok Projekt és az Szakmai intézmény nyilvánosság: promóciója kutatók, oktatók, szakmai szervezetek, ipari vállalkozások Projekt, intézmény Szélesebb és a K+F+I nyilvánosság, tevékenység és kutatók, szakma promóciója oktatók, hallgatók, szakmai szervezetek, ipari vállalkozások Projekt, intézmény Szélesebb és a K+F+I nyilvánosság, tevékenység és kutatók, szakma promóciója oktatók, hallgatók, szakmai szervezetek, ipari vállalkozások Projekteredmények Szakmai és megismertetése, szélesebb intézmény és nyilvánosság, pályázati oktatók, konstrukció kutatók promóciója

Eszköz Szereplők létesítményeiben ment, projekttagok, oktatók sajtó On-line és Projektmenedzs hagyományos ment, médiaírott és alvállalkozó, elektronikus sajtó média (TV, Rádió) ’C’ típusú emléktábla

Projektmenedzs ment, alvállalkozó

Konferenciák, szakmai lapok, nemzetközi szakmai lapok, elektronikus média (TV, Rádió)

Projekttagok, projektmenedzs ment, médiaalvállalkozó

Cikkek, összefoglaló (színes, grafikus) ismertetők, formatervezett és kommersz ajándéktárgyak Fotó dokumentumtár, nyomtatott média, Internet, információs kiadványok

Projektmenedzs ment, médiaalvállalkozó

Internet

Projektmenedzs ment, médiaalvállalkozó, projekttagok

Projektmenedzs ment, médiaalvállalkozó

Rendezvény a Rektor, DUF projektmenedzs létesítményeiben ment, projekttagok, oktatók sajtó

202 000257

7.6

A nyilvánosság biztosításának feladatai és ütemezett költségvetése

Bruttó költségek ezer Ft Feladat

2009. 1.

2010.

2.

3.

4.

Össz.

1.

2.

3.

4.

Össz.

Össz.

Kommunikációs terv elkészítése

500,00

0,00

0,00

0,00

500,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

500,00

Projekt indító rendezvény szervezése

500,00

0,00

0,00

0,00

500,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

500,00

50,00

50,00

50,00

50,00

200,00

50,00

50,00

50,00

50,00

200,00

400,00

Tájékoztató tábla elkészítése és kihelyezése

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

100,00

100,00

100,00

Szakmai elemzések és eredmények publikációja

0,00

0,00

0,00

200,00

200,00

400,00

400,00

400,00

400,00

1 600,00

1 800,00

Információs kiadványok és ajándéktárgyak készítése

0,00

0,00

100,00

100,00

200,00

100,00

100,00

100,00

100,00

400,00

600,00

Fotó dokumentáció készítése

0,00

0,00

100,00

100,00

200,00

100,00

100,00

100,00

100,00

400,00

600,00

PR rövidfilm elkészítése

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

1 000,00

1 000,00

1 000,00

Projektzáró rendezvény szervezése

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

500,00

500,00

500,00

1 050,00

50,00

250,00

450,00

1 800,00

650,00

650,00

650,00

2 250,00

4 200,00

6 000,00

Sajtóközlemények kibocsátása

Összesen

203 000258

8. A szakmai megvalósítás részletes ütemezése és pénzügyi terve 8.1

Részletes cselekvési terv

8.1.1

Az előkészítés részletes feladatai és ütemezése

A projekt előkészítési szakaszában a jelenlegi helyzet alaposabb megismerése érdekében, továbbá a célcsoportok azonosítása és igényeik feltárása végett egy tanulmányt készítettünk. Ezen kívül a pályázat kötelező mellékleteként benyújtandó megvalósíthatósági tanulmány elkészítésének a költségét kívánjuk elszámolni. A két tanulmány készítőit közbeszerzési eljárás keretében választottuk ki. Bruttó költségek ezer Ft Kiadások

2008 4.

1. Projekt előkészítés költségei Helyzetelemezés, szükségletfelmérés (tanulmány) Megvalósíthatósági tanulmány elkészítése Projekt előkészítés közbeszerzési eljárások lebonyolítása

8.1.2

2009

Össz.

1. 0

2.

3. 0

2010 4.

0

Össz. 0

0

1.

2. 0

3. 0

4. 0

Össz. 0

0

Össz.

13 680

13 680

13 680

13 680

13 680

13 680

3 600

3 600

3 600

9 480

9 480

9 480

A projekt megvalósításának részletes feladatai és pénzügyi ütemezése

A megvalósítási szakaszban a következő táblázat által bemutatott ütemezésben kívánjuk a költségeket elszámolni. A táblázatban szereplő értékek bruttó értékek, tekintve, hogy a pályázó nem igényelheti vissza az Áfát, lévén felsőoktatási intézmény.

204 000259

Feladat és időterv A projekt tevékenységének ütemezése 2008 2009 3.n.év 4.n.év 1.n.év 2.n.év 3.n.év

4.n.év

2010 2011 1.n.év 2.n.év 3.n.év 4.n.év 1.n.év 2.n.év

I. Projekt előkészítési szakasz Közbeszerzési eljárások lebonyolítása Helyzetemezés, szükségletfelmérés Megvalósathatósági tanulmány elkészítése Konzocriumi megállapodás megkötése Pályázati dokumentáció összeállítása Pályázat benyújtása II. Projekt megvalósítási szakasz Projektszervezet létrehozása Közbeszerzési eljárások lebonyolítása Kutatási feladatok végrehajtása 1. Meleghengerlés közben lejátszódó, a melegen hengerelt szalag tulajdonságait befolyásoló folyamatok kutatása a HSMM szoftverhez való csatlakozáshoz 1.1 Értékelő tanulmány a HSMM szoftver leírására alapozva a meleghengerlés közben lejátszódó, a melegen hengerelt szalag tulajdonságait befolyásoló folyamatokról, hatásokról 1.2 HSMM szoftver futtatásához szükséges anyagjellemzők és azoknak függéségeit leíró egyenletek állandóinak meghatározását szolgáló fizikai szimulációs és fémtani vizsgálati módszerek kidolgozása 1.3 Az 1.2. pontban rögzített módszerek eredményeit a HSMM szoftver struktúrájának megfelelő összegző adatbázis felépítésének kidolgozása 1.4 A HSMM szoftver futtatásához szükséges adatok meghatározása a Gleeble 3800-as termomechanikus szimulátorral, az elvégzett fizikai szimulációs kísérletek és azok eredményeinek feldolgozása, és a kidolgozott adatbázisba való betöltése 2. Az ultrafinom és a nanoszerkezetű tömbi anyagok szemcseszerkezete és tulajdonságai közötti kapcsolat, továbbá a domináns hatásmechanizmusok kutatása 2.1 Elméleti összefoglaló tanulmány készítése az ultrafinom és a nanoszerkezetű tömbi anyagok szemcseszerkezete és tulajdonságai közötti kapcsolatról, az ezeket az anyagokat alkotó krisztallitok és a szemcsék közötti határok reális szerkezetéről 2.2 Összefoglaló tanulmány készítése az UFG vagy nanoszemcsés állapothoz vezető technikai és technológiai lehetőségekről

205 000260


4.n.év


2.3 Az UFG és a nanoszemcsés állapot kialakulása az SPD és a komplex technológiák esetén (irodalmi tanulmány) 2.4 A kísérleti és modellanyagok kiválasztása, beszerzése 2.5 A STRAINMAX egység üzembehelyezése, alapkísérletek elvégzése 2.6 A t.k.sz. rácsú vassal és a f.k.sz. rácsú rézzel végzett modellkísérletek az UFG és a nanoszemcsék kialakulási mechanizmusának nyomonkövetése céljából ECAP-os és STRAINMAX-os kísérletekkel 2.7 Modell kidolgozása, illetve a megfelelő modellek pontosítása a t.k.sz. és a f.k.sz. rácsú modellanyagokon végzett alakítási kísérletek alapján

2.8 Az újrakristályosodás egyes részfolyamatainak tanulmányozása az SPD-n átesett mintákon. Az alakítás mértékének hatása a szemcseméretre. 2.9 Edzési kísérletek a lágy (léces) martenzit képződési mechanizmusának megismerésére 2.10 Az edzett + alakított minták alakváltozási mechnizmusának tisztázása, a csak alakított minták viselkedésétől való eltérés figyelembevételével 2.11 Az erősen alakított, léces martenzites kiinduló állapotú minták újrakristályosodásának tanulmányozása az optimális Rm•A80 szorzatot biztosító hőkezelési variáció meghatározása céljából 2.12 A léces martenzites szövetű, hidegen hengerelt majd lágyított acéllemez felhasználási tulajdonságainak meghatározása, az ipari megvalósíthatóság elemzése 3. Acélok nanorészecskék formájában történő előállítása, vékonyrétegek épitése individuális nanorészecskékből, a nanorészecskék és a rétegek tulajdonságainak jellemzése 3.1 Individuális nanorészecskék (nanokristályok) gáz- és folyadék környezetben történő előállítására vonatkozó információk összegyűjtése és kritikai elemzése

206 000261


4.n.év


3.2 Nanorészecskék és nanorétegek építése ultrarövid impulzusú lézerekkel keltett plazmából 3.3 Az építőelemek mérete, a fizikai- illetve kémiai szerkezet és az anyag tulajdonságai közötti összefüggések feltérképezése elektronmikroszkópia, elektronspektroszkópiai és pásztázó tűszondás mikroszkópiai módszerek alkalmazásával 3.4 A top-down (Lásd 2. és 4. kutatási terület) és bottom-up közelítésekből kapott információk összevetése. Ennek alapján a részecskeméret és a tulajdonságok közötti kapcsolat kvalitatív megadása 4. Acél nanorészecskék előállítása mechanokémiai módszerrel 4.1 Acélok nanorészecskék formájában történő előállítása 4.2 Vékonyrétegek építése individuális nanorészecskékből „spin coating” technikával 4.3 Nanorészecskék és rétegek tulajdonságainak jellemzése 5. Fémek és egyéb szilárd anyagok felületi struktúrájának átalakítása villamos kisülések segítségével, valamint a kisülések alkalmazása az acélipar által generált környezetszennyezés eliminálására, illetve csökkentésére 5.1 Különböző acélok felületének módosítása villamos kisülésekkel 5.2 Különböző műanyagok, polimerek felületének módosítása villamos kisülésekkel

5.3 Különböző fémfelületek felületi struktúrájának átalakítása annak érdekében, hogy különböző és optikailag attraktív felületek alakuljanak ki 5.4 Orvosi, mezőgazdasági eszközök villamos plazma kisülésekkel történő sterilizálásának kidolgozása 5.5 A villamos kisülések és egyéb felületkezelési technológiák összehasonlítása az 5.1.1.-5.1.4. pontokban leírt esetekre

207 000262


4.n.év


5.6 Kohászati és egyéb ipari berendezések által kibocsátott gáznemű és nanométer nagyságrendű (PM0,5) szennyező anyagok eltávolítása korona impulzusokkal – az intézmény nyertes TIOP projektjének keretében beszerzendő eszközök alkalmazásával 6. Gyártási, ipari folyamatok során keletkező szennyezőanyagok környezeti hatásának értékelése, kapott monitoring és toxikológiai adatok kezelése, feldolgozása, folyamatok prediktív modelljeinek a kialakítása, a megfelelő következtetések levonása 6.1 A talaj, víz és levegőszennyezőanyagok környezeti terhelésének számbavétele, monitoringja és dokumentációja Dunaújvárosban 6.2 Laboratóriumi és helyszíni talajvizsgálati eredmények összehasonlító értékelése a szennyezettség környezeti hatásának megítéléséhez 6.3 A szennyezők és azok kombinációnak összehasonlító hatásértékelése a város különböző pontjairól vett talaj, víz és levegőmintákban (mennyiségi és minőségi mutatók) 6.4 A szennyezők rövid-távú és tartamhatású értékelése szennyezett és kontroll, szennyezetlen körülményekhez viszonyítva Marketing tevékenysége Szakmai elemzések és eredmények publikációja Sajtóközlemények kibocsátása Projekt honlap kialakítása Konferenciák szervezése Workshopok szervezése Részvétel hazai szakmai konferenciákon Részvétel külföldi szakmai konferenciákon Rendezvényekhez kapcsolódó kiadványok elkészítttetése Ajándéktárgyak beszerzése PR rövidfilm elkészítése Tájékoztatás, nyilvánosság biztosításával kapcsolatos tevékenységek Kommunikációs terv elkészítése Projekt indító rendezvény szervezése

208 000263



4.n.év

Sajtóközlemények kibocsátása Tájékoztató tábla elkészítése és kihelyezése Szakmai elemzések és eredmények publikációja Információs kiadványok és ajándéktárgyak készítése Fotó dokumentáció készítése PR rövidfilm elkészítése Projektzáró rendezvény szervezése Projektmenedzsment tevékenységek Monitoring jelentések összeállítása Támogatás kifizetésének igénylése Kutatási projekt lezárása

Pénzügyi ütemterv

Bruttó költségek eFt Kiadások

2008 Összeg

5. Projekt megvalósításához igénybevett szolgáltatások Differential Mobility Analyser bérlete a nanorészecskék méreteloszlásának feltérképezéséhez UHV vákuumkamra bérlése A nanorészecskék, rétegek és tömbi minták tulajdonságainak jellemzése, morfológiai vizsgálata pásztázó elektronmikroszkóppal (PEM) A nanoszemcsék szerkezeti vizsgálatát röntgendiffrakcióval (XRD) A nanoszemcsék vizsgálata röntgenfoton spektroszkópiával (XPS) A szemcsék méretének és szemcseméret eloszlás meghatározása lézergranulométerrel (CILAS, Malvern)

78 120 2 280 2 280

4.

2009

Össz.

2010 4.

Össz.

1.

2.

3.

4.

Össz.

Össz.

1.

2.

3.

0

9 765

9 765

9 765

9 765

39 060

9 765

9 765

9 765

9 765

39 060

78 120

0

285

285

285

285

1 140

285

285

285

285

1 140

2 280

0

285

285

285

285

1 140

285

285

285

285

1 140

2 280

0

300

300

300

300

1 200

300

300

300

300

1 200

2 400

0

300

300

300

300

1 200

300

300

300

300

1 200

2 400

0

300

300

300

300

1 200

300

300

300

300

1 200

2 400

0

300

300

300

300

1 200

300

300

300

300

1 200

2 400

2 400 2 400 2 400 2 400

209 000264


2008 Összeg

A vasalapú nanokompozitok és az acél nanorészecskék előállításához szükséges nanoőrlő felkészítése, a szárazprés felújítása, a nanorészecskékből tömbi minták és a vékonyrétegek építéséhez szükséges technológia megalapozása Atomi erõ mikroszkópos (AFM) mérések a méreteloszlás és a morfológia meghatározásához Fénymikroszkópos vizsgálat, pásztázó elektronmikroszkópos vizsgálat (SEM)

Össz.

1.

2.

2010

3.

4.

Össz.

1.

2.

3.

4.

Össz.

Össz.

0

300

300

300

300

1 200

300

300

300

300

1 200

2 400

0

285

285

285

285

1 140

285

285

285

285

1 140

2 280

0

1 215

1 215

1 215

1 215

4 860

1 215

1 215

1 215

1 215

4 860

9 720

0

285

285

285

285

1 140

285

285

285

285

1 140

2 280

0

1 215

1 215

1 215

1 215

4 860

1 215

1 215

1 215

1 215

4 860

9 720

0

300

300

300

300

1 200

300

300

300

300

1 200

2 400

0

540

540

540

540

2 160

540

540

540

540

2 160

4 320

0

285

285

285

285

1 140

285

285

285

285

1 140

2 280

1 215

1 215

1 215

1 215

4 860

1 215

1 215

1 215

1 215

4 860

9 720

2 400 2 280 9 720

Kémiai összetétel meghatározások (ED, XPS)

2 280

Képalkotó technikákkal kapott felvételek kvantitatív kiértékeléséhez képelemzővel végzett mérések

9 720

Lézeridõ bérlése a Szegedi Tudományegyetem Fizikai Intézetében mûködõ LASERLAB-EUROPE-ban Nehézfémek és toxikus elemek vizsgálatára ICP-AES mérések, ion-összetétel meghatározására HPLC mérések, szennyezőanyagok hatásértékelése ökotoxikológiai és bioszenzorikai tesztekkel, a mikrobiológiai vizsgálatok fény- és fluoreszcens mikroszkópokkal, képa

4.

2009

2 400

4 320

Pásztázó és transzmissziós elektronmikroszkópos vizsgálatok (SEM és HRTEM) a nanorészecskék/rétegek morfológiájának és nanoszerkezetének meghatározásához

2 280

Röntgendiffrakciós kémiai összetétel meghatározás (EDS)

9 720

0

Speciális vizsgálati technikák igénybe vétele

2 040

0

255

255

255

255

1 020

255

255

255

255

1 020

2 040

Transzmissziós elektronmikroszkópos vizsgálat (TEM) Tudományos közlemények, szabadalmak másolatainak beszerzése

9 720

0

1 215

1 215

1 215

1 215

4 860

1 215

1 215

1 215

1 215

4 860

9 720

0

75

75

75

75

300

75

75

75

75

300

600

Visszaszórt elektrondiffrakciós mérések (EBSD)

6 480

0

810

810

810

810

3 240

810

810

810

810

3 240

6 480

6. Egyéb szolgáltatások

3 400

0

425

425

425

425

1 700

425

425

425

425

1 700

3 400

Könyvvizsgálói díjak

1 000

0

125

125

125

125

500

125

125

125

125

500

1 000

Projekt végrehajtás közbeszerzési eljárásainak lebonyolítása 8. Egyéb, a projekt végrehajtásával összefüggő (általános) költség

2 400

0

300

300

300

300

1 200

300

300

300

300

1 200

2 400

0

3 024

3 024

3 024

3 024

12 096

3 024

3 024

3 024

3 024

12 096

24 192

600

24 192

210 000265


2008 Összeg

A kutatás-fejlesztési tevékenységek végrehajtásához szükséges anyagok beszerzése Dokumentációs, irattározási, archiválási költségek (pl. fénymásoló papír, toner stb.) Postaköltségek Telekommunikációs szolgáltatások (telefon, fax, internet) Összesen

4.

2009

Össz.

2010

2.

3.

0

2 520

2 520

2 520

2 520

10 080

2 520

2 520

2 520

2 520

10 080

20 160

0

180

180

180

180

720

180

180

180

180

720

1 440

288

0

36

36

36

36

144

36

36

36

36

144

288

2 304

0

288

288

288

288

1 152

288

288

288

288

1 152

2 304

0

13 214

13 214

13 214

13 214

52 856

13 214

13 214

13 214

13 214

52 856

105 712

20 160 1 440

105 712

0

4.

Össz.

1.

2.

3.

4.

Össz.

Össz.

1.

211 000266

8.2

A teljes projekt összefoglaló pénzügyi ütemezése

A következő táblázat tartalmazza a projekt teljes ütemezését és annak tervezett költségeit az ütemezéshez rendelve. Az összegek Bruttó összegek, tekintve, hogy a projektgazda nem jogosult Áfa visszatérítésre.

212 000267

Összesítő táblázat a projekt összesített pénzügyi forgatókönyvéhez

Bruttó költségek, eFt Feladat

2008. 1.

2.

3.

2009. 4.

Össz.

1.

2.

3.

Össz.

2010. 4.

Össz.

1.

2.

3.

4.

Össz.

13 680,00

13 680,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

13 680,00

Megvalósítás

0,00

0,00

13 214,00

13 214,00

13 214,00

13 214,00

52 856,00

13 214,00

13 214,00

13 214,00

13 214,00

52 856,00

105 712,00


0,00

0,00

43 645,62

43 645,62

43 645,62

43 645,62

174 582,48

43 645,62

43 645,62

43 645,62

43 645,62

174 582,48

349 164,96

Marketing

0,00

0,00

2 827,50

2 827,50

2 827,50

2 827,50

11 310,00

2 827,50

2 827,50

2 827,50

2 827,50

11 310,00

22 620,00

Nyilvánosság

0,00

0,00

1 050,00

50,00

250,00

450,00

1 800,00

650,00

650,00

650,00

2 250,00

4 200,00

6 000,00

13 680,00

13 680,00

60 737,12

59 737,12

59 937,12

60 137,12

240 548,48

60 337,12

60 337,12

60 337,12

61 937,12

242 948,48

497 176,96

Tervezés - előkészítés

Összesen

213 000268

8.3

A támogatási és finanszírozási feltételek bemutatása


A Dunaújvárosi Főiskola és a Panonn Egyetem ilyen időtávú és komplexitású alapkutatást pusztán önerőből nem tudna megvalósatani, mivel az ehhez szükséges pénzügyi forrásokkal nem rendelkezik. A kutatás-fejlesztési tevékenységek végrehajtása érdekében csak olyan kiadásokat terveztünk, amelyek szükségesek és indokoltak, továbbá a pályázati útmutató szerint elszámolhatóak. A projekt az állami támogatások szempontjából közcélú, nem jövedelemtermelő fejlesztésnek minősül. A projekt teljes elszámolható bruttó költsége 497 176 960 Ft. Az igényelt támogatás összege 85%-os támogatás intenzitással számolva: 422 600 416 Ft. A Dunaújvárosi Főiskola és a Pannon Egyetem a projekt finanszírozásához a pályázati konstrukció keretében igényelt támogatáson túl egyéb támogatást vagy hitelt nem tervez igénybe venni. A projekt erdeményeinek fenntartása sem a Dunaújvárosi Főiskola, sem a Pannon egyetem részéről nem igényel olyan jellegű kiadásokat, amelyek a jelenlegi működésük során ne merülnének fel. A kutatásban részt vevő kutatók foglalkoztatása és bérezése jelenleg is megoldott, a projekt végrehajtásában érintett felsőktatási intézmények a fenntartási időszakban is tovább kívánják

214 000269

foglalkoztatni a projektben tevékenységet is folytatnak.

résztvevő

kutatókat, akik

az

érintett

intézményekben

oktatási


n

NPV = −C0 + ∑ i =1

10 Ci 30.000.000 = − + képlettel számolva 497 . 176 . 960 ∑ i (1 + 8) i (1 + r ) i =1

az NPV= -251.670.344 forint.

n

NPV = −C 0 + ∑




Mellékletek Önéletrajzok

215 000270

Europass Önéletrajz Személyi adatok Vezetéknév / Utónév(ek) Cím(ek)

SZÖRÉNYI Tamás 6724 Szeged, Föltámadás u. 14.

Telefonszám(ok) E-mail(ek)

Mobil: (36-30) 536 66 39 [email protected], [email protected]

Állampolgárság

magyar

Születési dátum

1946.03.12.

Neme

férfi

Foglalkozási terület Oktatás, kutatás Szakmai tapasztalat Időtartam Foglalkozás / beosztás Főbb tevékenységek és feladatkörök A munkáltató neve és címe Tevékenység típusa, ágazat Időtartam Foglalkozás / beosztás Főbb tevékenységek és feladatkörök A munkáltató neve és címe Tevékenység típusa, ágazat Időtartam Foglalkozás / beosztás Főbb tevékenységek és feladatkörök A munkáltató neve és címe Tevékenység típusa, ágazat Időtartam Foglalkozás / beosztás Főbb tevékenységek és feladatkörök A munkáltató neve és címe Tevékenység típusa, ágazat Időtartam Foglalkozás / beosztás Főbb tevékenységek és feladatkörök oldal 1/2- Vezeték és Utónév Vezetéknév

2008. szeptember 1.-től egyetemi tanár oktató- és kutatómunka Dunaújvárosi Főiskola, Természettudományi és Környezetvédelmi Tanszék, Dunaújváros, Kallos Dezső u. 1. Tel.: (25) 551 613, Fax: (25) 551 614 Felsőoktatás 2007. augusztus 21.-étől 2008. augusztus 31.-ig főiskolai tanár oktató- és kutatómunka Dunaújvárosi Főiskola, Természettudományi és Környezetvédelmi Tanszék, Dunaújváros, Kallos Dezső u. 1. Tel.: (25) 551 613, Fax: (25) 551 614 Felsőoktatás 2007. június 1-től ügyvezető igazgató kutató-fejlesztő munka A LaserSkill Kutatási és Fejlesztési Korlátolt Felelősségű Társaság, 6722 Szeged, Kálvária sgt. 24. Kutatás-fejlesztés 1969. szeptember 1.-től 2007. augusztus 21.-ig (időben visszafelé haladva) tudományos főmunkatárs – tudományos munkatárs – tudományos segédmunkatárs oktató- és kutatómunka MTA-SZTE Lézerfizikai Kutatócsoport, és jogelődjei, az MTA Lézerfizikai Tanszéki Kutatócsoport, illetve az MTA Lumineszcencia és Félvezető Tanszéki Kutatócsoportja, 6720 Szeged, Dóm tér 9. Kutatás-fejlesztés Az 1999.-2000., a 2000.-2001. és a 2001.-2002. akadémiai év őszi szemeszterében, valamint a 2004.-2005., 2005.-2006., 2006.-2007. és 2007.-2008. akadémiai év tavaszi szemeszterében Vendégprofesszor oktató- és kutatómunka További információk az Europassról: http://europass.cedefop.europa.eu © Európai Közösségek, 2003 20060628

000271

A munkáltató neve és címe Tevékenység típusa, ágazat

Louis Pasteur Egyetem, Strasbourg, Franciaország Kutatás-fejlesztés

Tanulmányok Időtartam Végzettség / képesítés Főbb tárgyak / gyakorlati képzés Oktatást / képzést nyújtó intézmény neve és típusa Országos / nemzetközi besorolás Időtartam Végzettség / képesítés Főbb tárgyak / gyakorlati képzés Oktatást / képzést nyújtó intézmény neve és típusa Országos / nemzetközi besorolás Időtartam Végzettség / képesítés Főbb tárgyak / gyakorlati képzés Oktatást / képzést nyújtó intézmény neve és típusa Országos / nemzetközi besorolás

1973. – 1983. A fizikai tudomány kandidátusa fizika Magyar Tudományos Akadémia ISCED 97-es besorolás: 6 in 44 Physical sciences 1969. – 1972. egyetemi doktor fizika József Attila Tudományegyetem, Szeged ISCED 97-es besorolás: 6 in 44 Physical sciences 1964. szeptember – 1969. május Matematika-fizika szakos tanár matematika, fizika, pedagógia, idegen nyelv (angol) József Attila Tudományegyetem, Szeged ISCED 97-es besorolás: 5A in 44 Physical sciences and 46 Mathematics and statistics

Egyéni készségek és kompetenciák Anyanyelv(ek) Egyéb nyelv(ek)

Magyar Német, angol

Önértékelés Európai szint (*)

Szövegértés Hallás utáni értés

Beszéd

Olvasás

Írás

Társalgás

Folyamatos beszéd

Német

C1

mesterfokú nyelvhasználó

C1


C1


C1


C1


Angol

C1


C1


C1


C1


C2


(*) Közös Európai Referenciakeret (KER) szintjei

Társas készségek és kompetenciák Szervezési készségek és kompetenciák Műszaki készségek és kompetenciák Számítógép-felhasználói készségek és kompetenciák Művészi készségek és kompetenciák Járművezetői engedély(ek)

Jó kommunikációs készség és kiváló érzék csapatmunkában való részvételre, ill. annak vezetésére. Több évtizedes gyakorlat kutatói teamek vezetésében, kutatási témák (OTKA, NATO) menedzselésében, konferenciaszervezésben Optikai eszközök, különösen lézerek használata. Microsoft Office eszközök, Microcal Origin (adat analízis és ábrázolás), Adobe Acrobat Hangszeres zene (hegedű) Konzervatórium Igen, B tipusú, személygépkocsira

Mellékletek Tudományos önéletrajz oldal 2/2- Vezeték és Utónév Vezetéknév

További információk az Europassról: http://europass.cedefop.europa.eu © Európai Közösségek, 2003 20060628

000272

Személyi adatok Vezetéknév / Utónév(ek) Cím(ek)

Utónév Vezetéknév Dr. Balázsi Csaba Házszám, utca, irányítószám, város (község), ország Munkácsy Mihály u 25B, 2092 Budakeszi, Magyarország

Telefonszám(ok)

0613922249

Fax(ok)

0613922226

E-mail(ek)

06303270323

[email protected]

Állampolgárság

Magyar

Születési dátum

1970.08.16

Neme

Mobil:

férfi

Szakmai tapasztalat Időtartam Felsőfokú tanulmányok 1988 – 1993 MSc, Brassói “Transilvania” Egyetem, Anyagtudományi Kar, okleveles kohómérnök, Oklevél minősítése: summa cum laude 2000 PhD, Miskolci Egyetem, doktori értekezés címe „Volfrámsav hidrát és származékainak előállítása és vizsgálata”, Oklevél minősítése: summa cum laude 2000-től tudományos munkatárs, MTA-MFA 2005-től tudományos főmunkatárs, MTA-MFA 2007-től osztályvezető, MTA-MFA 2008-tól egyetemi docens, Gépészmérnöki Intézet, Pannon Egyetem Foglalkozás / beosztás Főbb tevékenységek és feladatkörök A munkáltató neve és címe Tevékenység típusa, ágazat

Tudományos főmunkatárs (MTA-MFA), egyetemi docens (Pannon Egyetem) Osztályvezető, Kerámiák és Kompozitok osztály MTA, Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutató Intézet Tudományos kutatás, oktatás

Tanulmányok Időtartam Felsőfokú tanulmányok 1988 – 1993 MSc, Brassói “Transilvania” Egyetem, Anyagtudományi Kar, okleveles kohómérnök, Oklevél minősítése: summa cum laude 2000 PhD, Miskolci Egyetem, doktori értekezés címe „Volfrámsav hidrát és származékainak előállítása és vizsgálata”, Oklevél minősítése: summa cum laude Egyéni készségek és kompetenciák Anyanyelv(ek) Egyéb nyelv(ek)

Magyar Angol, Német, Román



Beszéd

Olvasás

Társalgás

Írás Folyamatos beszéd

Nyelv

jó

jó

jó

jó

jó

Nyelv

jó

jó

jó

jó

jó

Oktatott tárgyak: anyagtudomány szakterület Miskolci Egyetem, ELTE-n és a BME-n „anyagtudomány” tematikában diplomamunka és PhD téma konzulense (2003-tól folyamatosan) 2 Phd és 2 diploma munka konzulense Maczkó Szabolcs (ME) és Delgermurun Dashbaljir (BME) diplomamunkájának vezetéseFényi Balázs (ME) és Koszor Orsolya (BME) PhD témájának konzulense (www.doktori.hu) oldal 1/4- Vezeték és Utónév Vezetéknév


000273

Tudományos programok irányítása 1998-2000 2000-2001 2002-2003 2001-2004 2003 2003 2005-2008 2005-2008

Magyar Tudományos Akadémia Bolyai János Kutatási Ösztöndíja, a volfrámoxid és redukált származékai témakörében. A zárójelentés minősítése: „kiemelkedő”. meghívott posztdoktori vendégkutató a Tokio Institute of Technology (TITECH) intézetében (4 hónap). Kutatási téma: Fotokatalitikus titánoxidréteg előállítása porózus szilíciumdioxid hordozón mechanokémiai és hidrotermális reakciókkal. Magyar Tudományos Akadémia Bolyai János Kutatási Ösztöndíja, a szinergikus kerámia mátrix kompozitok témakörében. A zárójelentés minősítése: „kiemelkedő”. témavezetője voltam az OTKA Posztdoktori Kutatási Ösztöndíj, Szinergikus kerámia mátrixú kompozitok projektjének Magyar Állami Eötvös ösztöndíj, MÖB, 3 hó kutatómunka témavezetője, a szilíciumnitrid alapú nanokompozitok témában a Prof. Dr. Adnan Tekin High Technological Ceramics and Composites kutató központban, Isztambuli Műegyetem NATO Posztdoktori ösztöndíj, egy hónapos kutatómunka témavezetője, a szilíciumnitrid alapú kompozitok téma, Materials Ireland (MIRC) kutató központban, Limerick, Írország Mikro- és nanokarbon módosulatokat tartalmazó kerámia mátrixú kompozitok előállítása és vizsgálata, Bolyai János Kutatási Ösztöndíj (MTA), témavezető Nyitott szerkezetű volfrámoxidokból és rokonvegyületeikból készített érzékelő rétegek fejlesztése és jellemzése, MTA-OTKA-NSF, témavezető

2005

Szervezőbizottsági tag, Member of the Expert Council & Working Groups (Nanopowders/nanoparticles) within Network for Nanostructured Materials of ACC (NENAMAT), EU-FP6 project (Contract No. INCO-CT-2003-510363) 2006 Kerámia mátrixú biokompozitok előállítása és vizsgálata, Öveges József program, témavezető 2006-2008 témavezető, Funkcionális kompozit vékonyrétegek kialakítása, MTA-NEI (MTA-SAS bilateral grant) 2007 Külső tag, KMMNoE network of excellence (ERN member /external research network/) 2007 Magashőmérsékleten radarsugárzást elnyelő anyagok kifejlesztése nanotechnológia alkalmazásával, SVÉDNANO, témavezető az MFA-ban 2007 A MAE titkáraként hozzájárultam a VI. Országos Anyagtudományi Konferencia (a Magyar Anyagtudományi Egyesület szervezi) sikeres lebonyolításához, 2007 október 14-16, Siófok. 2008 Szervezőbizottsági tag, FRACTOGRAPHY of ADVANCED CERAMICS konferencia, The High Tatras, Stará Lesná, Slovakia( FAC2008), 2008. szept. 7-10.

oldal 2/4- Vezeték és Utónév Vezetéknév


000274

Az elmúlt 5 év legfontosabb publikációi az oktatott tárgyak témakörében: 1. Cs. Balázsi, Carbon-ceramic alloys, Ceramic Matrix Composites: Microstructure/Properties Relationship, pp. 514-535, Ed. Prof. I. M. Low, Woodhead Publishing Ltd., Abington Hall, Abington, Cambridge CB1 6AH, England., Önálló könyvfejezet 2. Cs. Balázsi, Z. Kónya, F. Wéber, L. P. Biró, P. Arató, Preparation and characterization of carbon nanotube reinforced silicon nitride composites, Mat. Sci. Eng. C 23/6-8 (2003) 11331137. IF: 1.122, IC: 36 3. Cs. Balázsi, K. Sedlácková, E. Llobet and R. Ionescu, Novel hexagonal WO3 nanopowder with metal decorated carbon nanotubes as NO2 gas sensor, Sensors and Actuators B: Chemical, In Press, doi:10.1016/j.snb.2008.02.006 4. Cs. Balázsi, L. Wang, E. O. Zayim, I. M. Szilágyi, K. Sedlacková, J. Pfeifer, A. L. Tóth and P-I. Gouma, Nanosize hexagonal tungsten oxide for gas sensing applications, J. of the Eur. Ceram. Soc., 28(5) 2008, 913-917. 5. Cs. Balázsi, F. Wéber, Zs. Kövér, E. Horváth and Cs. Németh, Preparation of calcium– phosphate bioceramics from natural resources, J. of the Eur. Ceram. Soc., 27( 2-3), 2007, 1601-1606 Az eddigi tudományos-szakmai életmű szempontjából legfontosabb 5 publikáció vagy alkotás: 1. Cs. Balázsi, Carbon-ceramic alloys, Ceramic Matrix Composites: Microstructure/Properties Relationship, pp. 514-535, Ed. Prof. I. M. Low, Woodhead Publishing Ltd., Abington Hall, Abington, Cambridge CB1 6AH, England., Önálló könyvfejezet 2. Cs. Balázsi, Z. Kónya, F. Wéber, L. P. Biró, P. Arató, Preparation and characterization of carbon nanotube reinforced silicon nitride composites, Mat. Sci. Eng. C 23/6-8 (2003) 11331137. IF: 1.122, IC: 36 3. Cs. Balázsi, J. Pfeifer: Structure and Morphology Changes Caused by Wash Treatment of Tungstic Acid Precipitates. Solid State Ionics, 124 (1999) 73-81. IF: 1.534, IC: 8 4. Cs. Balázsi, K. Sedlácková, E. Llobet and R. Ionescu, Novel hexagonal WO3 nanopowder with metal decorated carbon nanotubes as NO2 gas sensor, Sensors and Actuators B: Chemical, In Press, doi:10.1016/j.snb.2008.02.006 5. Cs. Balázsi, K. Sedlácková, J. Pfeifer, A. Tóth, et al., Synthesis and Examination of hexagonal tungsten oxide nanocrystals for electrochromic and sening applications, NATO Science series, 2008 In press Összes publikáció: 65 (33 impakt faktoros, 32 konferenci kiadvány)

Tudományos, szakmai közéleti tevékenység: 1994-től Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság tag 1997-től Eötvös Lóránd Fizikai Társaság Kristályfizikai Szakcsoport tag 2003-tól European Materials Research Society tag 2004-tõl American Ceramic Society tag 2005-től Szilikátipari Tudományos Egyesület tag 2005-től European Ceramic Society tag 2006-tól Magyar Anyagtudományi Egyesület titkára 2006-tól MTA Kémiai Kohászati és Öntészeti Munkabizottság tag 2006-tól Az Anyagok Világa elektronikus folyóirat (a Magyar Anyagtudományi Egyesület kiadványa) tervezőszerkesztése.



000275

Tudományos díjak

1995

Az űranyagkutatás és a fémfizika területén elért eredményekért dr. Verő József díj (Miskolci Egyetem). 1995 Legifjabb konzulensi díj, Miskolci Egyetem. 1998 Művelődési és Közoktatási Minisztérium (MÖB-ÖAD), egy hónapos Kutatási Ösztöndíja, Bécsi Műszaki Egyetem, Szervetlen Kémia Tanszék. 1999 és 2000 Magyar Tudományos Akadémia - Ifjúsági Nemzetközi Konferencia Díj 1999 Nemzeti Kulturális Örökség Minisztérium egy hónapos Collegium Hungaricum Ösztöndíja, Bécsi Műszaki Egyetem, Ásványtani, Krisztallográfiai és Szerkezet Kémiai Tanszék. 2000 Oklevél az European Powder Metallurgy Association szervezet által kiírt PM 2000 PhD Thesis Competition pályázatban. 2002 A Magyar Tudományos Akadémia, Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Kuratórium Elismerő Oklevele az 1998-2000 között végzett kiemelkedő kutatói munkáért. 2003 MFA Posztdoktori Díj – “a kerámiakutatás megújításában vállalt szerepéért és pályázati sikerességéért” 2006 A Magyar Tudományos Akadémia, Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Kuratórium Elismerő Oklevele az 2002-2003 között végzett kiemelkedő kutatói munkáért. Folyamatos Bírálói tevékenység: 2007-ben a következő folyóirat szerkesztői kértek fel szakmai bírálatra: Surface and Coatings Technology, J. of American Ceramic Soc., Composite A, J. of Nanoscience and Nanotechnology, Applied Phys. Lett., Composite Science and Techn., Materials Letters, Physica B, Mat. Sci Eng. A, Central Eur. J. of Chemistry, NANO, Recent Patents on Nanotechnology, Sensors and Actuators B, Kluwer. Nemzetközi kapcsolatok: Arrhenius Laboratory, Stockhom University, Stockholm, Sweden Materials Ireland Research Institutet, University of Limerick, Limerick, Ireland Prof. Dr. Adnan Tekin High Technological Ceramics and Composites Research Center, Istanbul, Turkey Angstrom Nano Centre at Uppsala University, Uppsala, Sweden Hans-Meitner Institute, Berlin, Germany Facultes Universitaires Notre-Dame de la Paix, Namur, Belgium State University of New York, Dept. of Materials Science and Engineering, Stony Brook, NY, USA Dept. Chemical Engineering and Materials Science, College of Engineering, University of California, Davis, Ca., USA Austrian Research Centers, Seibersdorf, Austria Institute of Superhard Materials UAS, Kiev, Ukraine Institute of Applied Physics MAS, Kisinyov, Moldova Institute of Physics, Istanbul Technical University Center for Application of Ion Beams in Materials Research, Rossendorf Miskolci Egyetem Analitikai kémiai Osztály, Szegedi Egyetem Institute of Surface Science (IKI) Institute for Materials Research, SAS, Kosice, Slovakia OAI, NASA Glenn Research Center, Ohio, USA Materials Science Department, Ohio State University, USA IKTS Fraunhofer Institut Dresden UPC Barcelona, Spain University of Tarragona, Spain Institute of Electrical Engineering, Bratislava SVEDNANO konzorcium ipari, katonai és egyetemi partnerei



000276

Személyi adatok Vezetéknév / Utónév(ek) Dr. Bálint András Cím(ek)

H-8200 Veszprém, Gulyadombi sétány 4

Telefonszám(ok)

+06 88 624302

Fax(ok)

+06 88 624652

E-mail(ek)

[email protected]

Állampolgárság

magyar

Születési dátum

1942.02.26.

Neme

férfi

Szakmai tapasztalat 1. Jelenleg – 2007.01.01.

Intézeti Tanszékvezető – egyetemi docens Pannon Egyetem Mérnöki Kar Alkalmazott Gépészet Intézeti Tanszék Oktatás – kutatás 2. 2006.12.31. – 2003.07.01. Tanszékvezető – egyetemi docens Veszprémi Egyetem Mérnöki Kar Alkalmazott Gépészet Tanszék Oktatás – kutatás 3. 2003.06.30. – 1995.02.01. Egyetemi docens Veszprémi Egyetem Mérnöki Kar Géptan Tanszék 4. 1995.01.30. – 1991.01.01. Műszaki vezető Waldemar Pruss Armaturenfabrik GmbH Hannover Német Szövetségi Köztársaság 5. 1990.12.31. – 1989.02.01. Műszaki vezető Phönix Armaturen GmbH Frankfurt am Main, Német Szövetségi Köztársaság 6. 1989.01.31. – 1983.11.01. Egyetemi adjunktus Veszprémi Vegyipari Egyetem, Géptan Tanszék 7. 1983.10.31. – 1982.05.01. Tudományos kutató Darmstadti Műszaki Egyetem Darmstadt, Német szövetségi Köztársaság 8. 1982.04.30. – 1974.01.01. Egyetemi adjunktus Veszprémi Vegyipari Egyetem, Géptan Tanszék 9. 1973.12.31. – 1972.08.01. Egyetemi tanársegéd Veszprémi Vegyipari Egyetem, Géptan Tanszék 10. 1972.07.31. – 1971.06.01. Tudományos kutató Darmstadti Műszaki Egyetem, Darmstadt Német Szövetségi Köztársaság 11. 1971.05.31. – 1971.01.01. Egyetemi tanársegéd Veszprémi Vegyipari Egyetem, Géptan Tanszék 12. 1970.12.31. – 1970.09.01. Tudományos kutató Darmstadti Műszaki Egyetem, Darmstadt, Német Szövetségi Köztársaság 13. 1970.08.31. – 1969.01.01. Egyetemi tanársegéd Veszprémi Vegyipari Egyetem, Géptan Tanszék 14. 1968.12.31. – 1968.09.01. Tudományos kutató 000277

Merseburgi Műszaki Egyetem, Merseburg, Német Demokratikus Köztársaság 15. 1968.08.31. – 1966.01.01. Egyetemi tanársegéd Veszprémi Vegyipari Egyetem, Géptan Tanszék 16. 1965.12.31. – 1965.07.06. Egyetemi gyakornok Veszprémi Vegyipari Egyetem, Géptan Tanszék

Tanulmányok 1965 06.30 – 1960.09.01.

Gépészmérnöki tanulmányok, Vegyipari Gépész Szakon Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem, Miskolc Egyetemváros

Végzettség / képesítés

Oktatást / képzést nyújtó intézmény neve és típusa

Egyetemi végzettség/Okleveles vegyipari gépészmérnök

Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem Típusa: Műszaki Egyetem

Egyéni készségek és kompetenciák Anyanyelv(ek)

magyar.)

Egyéb nyelv(ek) Önértékelés Európai szint (*)


Beszéd

Olvasás

Társalgás

Írás

Folyamatos beszéd

Nyelv

C1

német

C1

német

C1

német

C1

német

C1

német

Nyelv

B1

angol

B1

angol

B1

angol

B1

angol

B1

angol


Szervezési készségek és kompetenciák

Műszaki készségek és kompetenciák Számítógép-felhasználói készségek és kompetenciák Járművezetői engedély(ek)

Jó szervezési készség. Jó munkaütemezés. Határidők tartása. Az általam vezetett egyetemi tanszék maximális létszáma nyolc fő volt. A Német Szövetségi Köztársaságban műszaki vezetőként maximálisan 24 fő, főleg diplomásokból álló munkatársat vezettem. Gépészmérnöki tudás. Egyedi és különleges gépek és berendezések kialakítása elsősorban a vegyiparhoz kapcsolódóan. Felhasználói szintű ismeretek a Microsoft Office csomagban szereplő Word, Excel, PowerPoint tekinteében.

A és B kategoria

000278

A/5 melléklet - Önéletrajz ÖNÉLETRAJZ FORMA NYOMTATVÁNY

SZEMÉLYES ADATOK Név Cím Telefon Fax E-mail Állampolgárság Születési idő

PACSUTÁNÉ DR. BIRÓ BORBÁLA H-2030 ÉRD, ÁGNES UT 30. 06-23-367-388, mobil: 06-20-491-7057 06-23-367-388 [email protected] magyar 1957. február 13.

ELŐZŐ MUNKAHELYEK • Időtartam (-tól -ig) • Munkáltató neve és címe • Tevékenység típusa, ágazat • Foglalkozás, beosztás • Főbb tevékenységek, feladatkörök

2000- től MTA TALAJTANI ÉS AGROKÉMIAI KUTATÓINTÉZET, 1022 BUDAPEST, HERMAN O. UT 15. Rhizobiológiai Kutatórészleg Tudományos főmunkatárs, kutatórészleg-vezető A kutatórészleg szakmai, tudományos munkájának irányítása, pályázatok írása, hazai és nemzetközi projektek menedzselése, Ph.D hallgatók szakmai munkájának irányítása

• Időtartam (-tól -ig) • Munkáltató neve és címe • Tevékenység típusa, ágazat • Foglalkozás, beosztás • Főbb tevékenységek, feladatkörök

1991- 2000 (kutatórészlegv-vezető) MTA TALAJTANI ÉS AGROKÉMIAI KUTATÓINTÉZET, 1022 BUDAPEST, HERMAN O. UT 15. Talajbiológai és Biokémiai Osztály Tudományos főmunkatárs Tudományos témák kidolgozása, kutatási tevékenység


1995-1996 UNIVERSITY OF LONDON, WYE COLLEGE, ROYAL SOCIETY, UK Poszt-doct kutatóbiológus, Dept. Of Soilbiology and Biochemistry Royal Society tudományos ösztöndíjas Kísérleti, szakma munka végzése, nemzetközi projektekben való közreműködés


1984-1988 GÖDÖLLŐI AGRÁRTUDOMÁNYI EGYETEM, 2100 GÖDÖLLŐ, PÁTER K. UT 1. MTA TMB, Budapest - aspiráns Tudományos össztöndíjas Szakmai kísérleti munka végzése, oktatásban való részvétel, szakdolgozati témavezetés


1982-1984 MTA TALAJTANI ÉS AGROKÉMIAI KUTATÓINTÉZET, 1022 BUDAPEST, HERMAN O. UT 15 Talajbiológiai és Biokémiai osztály Tudományos segédmunkatárs Kísérleti munkák végzése szakmai irányítással

• Időtartam (-tól -ig) • Munkáltató neve és címe • Tevékenység típusa, ágazat

1980-1982 VETŐMAG VÁLLALAT KUTATÓKÖZPONTJA, 4400 NYÍREGYHÁZA TEICHMANN TELEP, KISVÁRDA 1

000279

A/5 melléklet - Önéletrajz • Foglalkozás, beosztás • Főbb tevékenységek, feladatkörök

Tudományos segédmunkatárs Kísérleti munkák végzése szakmai irányítással

OKTATÁS ÉS KÉPZÉS • Időtartam (-tól –ig) • Oktatást/képzést nyújtó szervezet neve és típusa • Érintett főbb tárgyak/készségek • Elnyert képesítés megnevezése • Országos besorolás szerinti szint (értelemszerűen)

2003-tól NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM, NÖVÉNYTERMESZTÉSI TANSZÉK, MOSONMAGYARÓVÁR

• Időtartam (-tól –ig) • Oktatást/képzést nyújtó szervezet neve és típusa • Érintett főbb tárgyak/készségek • Elnyert képesítés megnevezése • Országos besorolás szerinti szint (értelemszerűen)

2000-től Dunaujvárosi Főiskola


1984-1989 MTA TUDOMÁNYOS MINŐSÍTŐ BIZOTTSÁG, BUDAPEST

Növénytermesztési és kertészeti tudományok Habilitált oktató (okl. Sz: 49/2003) Dr. habil. (Prof.)

Talajvédelem tárgy tárgyfelelőse (TE-650-TV) -

Mikrobiológia, talajbiotechnológia, mikrobiális ökológia A biol. tud. kandidátusa (okl. sz: 12821/1989) C.Sc. (1997-től a GATE, Gödöllő által akkreditálva Ph.D. fokozattá – okl. sz: 19/1997)


1980-1983 KOSSUTH LAJOS TUDOMÁNYEGYETEM, DEBRECEN


1975-1980 KOSSUTH LAJOS TUDOMÁNYEGYETEM, TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR, DEBRECEN

Talaj- és környezetvédelmi mikrobiológia Egyetemi doktor Doktor of phylosophy (Ph.D)

Természettudományok, biológa, ökológia Talajbiológus, terresztris ökológus M.sc. (Dipl. Biol.)

000280

2

A/5 melléklet - Önéletrajz EGYÉNI KÉSZSÉGEK ÉS KÉPESSÉGEK Magánélete ill. munkahelyi pályafutása során megszerzett, de hivatalos oklevéllel vagy diplomával nem feltétlenül igazolt készségek és képességek.

ANYANYELV

MAGYAR

EGYÉB NYELVISMERET ANGOL

• Olvasási készség • Íráskészség • Beszédkészség

SZOCIÁLIS KÉSZSÉGEK ÉS KÉPESSÉGEK Másokkal való együttélés és közös munka multikulturális környezetben, kommunikációt igénylő beosztásban, csapatmunkát feltételező helyzetekben (például a kultúra és a sport területén), stb.

SZERVEZÉSI KÉSZSÉGEK ÉS KÉPESSÉGEK Személyek, projektek és költségtervek koordinálása és adminisztrálása; munkahelyen, önkéntes munkában (például a kultúra és a sport területén) vagy otthon, stb.

TECHNIKAI KÉSZSÉGEK ÉS KÉPESSÉGEK Számítógép, speciális berendezések, gépek, stb.

MŰVÉSZI KÉSZSÉGEK ÉS KÉPESSÉGEK Zene, írás, képzőművészet, stb.

EGYÉB KÉSZSÉGEK

FELSŐFOKÚ

”ÉLŐ TERMÉSZETTUDOMÁNYOK” SZAKMAI ANYAGGAL KIEGÉSZÍTETT KONFERENCIASZINTŰ (MÉM Mérnök és Vezető-továbbképző Intézet, OKL. SZ: SZ 13905/1984) Ttudományos Diákkörben való aktív részvétel, szakmai, kulturális összejövetelek szervezése (Kossuth Lajos Tudománye-egyetem, Debrecen) EREDMÉNY: 1976: XIV. ORSZÁGOS TUD. DIÁKKÖRI KONFERENCIA (OTDK) – 1. DIJAS DOLGOZATA 1980: XV. OTDK – DÉKÁNI JUTALOM (KLTE, DEBRECEN) Szocialista brigádmozgalomban való aktív közreműködés, (Vetőmag Vállalat, Nyíregyháza) EREDMÉNY: „KIVÁLÓ DOLGOZÓ” ÉRDEMÉREM (VÁLLALATOK SZOCIALISTA BRIGÁDJAINAK VERSENYMOZGALMA, KISVÁRDA) RENDSZERES HAZAI KOORDINÁLÁSA AZ EURÓPAI UNIÓ „COST AKCIÓINAK” (COOPERATION ON SCIENCE AND TECHNOLOGY) – az irányító testület (M.C.) hazai képviselője 1992-1996: COST ACTION 821 (AM fungi-general); 1997-2001: COST 8.30 (microbial inoculums); 2001-2004: COST 8.38 (AMF-agriculture); 2004-2008: COST 859 (phytotechnologies) 2001: A MAGYAR PROFESSZOROK VILÁGTANÁCSA KERETÉN BELÜL MŰKÖDŐ SZABOLCS SZATMÁR BEREG M. TUD. TESTÜLET ALAPÍTÓ TAGJA 2003: AZ EUROPEAN GEOSCIENCES UNION (EGU) ALAPÍTÓ TAGJA 1980: GÉPJÁRMŰ-VEZETŐI JOGOSÍTVÁNY 1983: ALKALMAZOTT MIKROBIOLÓGIA, MIKOLÓGIA SZAKTANFOLYAM, KERTÉSZETI EGYETEM, BUDAPEST 1985: BUDAPESTI MŰSZAKI EGYETEM: SZÁMÍTÓGÉP-KEZELŐI SZAKTANFOLYAM ELVÉGZÉSE 1987: GATE, GÖDÖLLŐ BIOMETRIA SZAKTANFOLYAM HELYI SZAKLAPOKBAN VALÓ RENDSZERES ISMERETTERJESZTŐ IRÁSOK KÉSZÍTÉSE (GYAKORLATI AGROFÓRUM, MAG, BABAPATIKA..) SZÍNHÁ- ÉS KONCERTLÁTOGATÁS ALKALOM-SZERŰEN

SPORTOLÁS ALKALOMSZERŰEN HOBBY: BÉLYEGGYŰJTÉS, KREATIV KÉZMŰVESSÉG

ÉS KÉPESSÉGEKET A fentiekben nem említett képességek.

VEZETŐI ENGEDÉLY(EK) KIEGÉSZÍTŐ INFORMÁCIÓK

1980. gépjárművezetői engedély 2000: kutatórészleg-vezetői hozzájárulás (MTA TAKI, Budapest) REFERENCIA: PROF. DR. NÉMETH TAMÁS AKADÉMIKUS MTA TAKI, 1022 BUDAPEST, HERMAN O. UT 15. (Tel: 061-2243-618)

000281

3

A/5 melléklet - Önéletrajz MELLÉKLETEK

NINCS

000282

4

Személyi adatok Vezetéknév / Utónév(ek) Cím(ek) Telefonszám(ok)

Dr. Csepeli Zsolt Dunaújváros, Csillagfény utca 18. 25 511 211

Mobil:

20 539 8314

Fax(ok) E-mail(ek)

[email protected]

Állampolgárság

Magyar

Születési dátum

1968.10.11.

Neme

férfi

Szakmai tapasztalat Időtartam

2006. április-

Foglalkozás / beosztás

főiskolai docens

Főbb tevékenységek és feladatkörök

oktatás, kutatás

A munkáltató neve és címe Tevékenység típusa, ágazat Időtartam Foglalkozás / beosztás Főbb tevékenységek és feladatkörök A munkáltató neve és címe Tevékenység típusa, ágazat

Dunaújvárosi Főiskola oktatás 1997. decemberfőosztályvezető K+F ISD DUNAFERR Zrt. Kohászat

Tanulmányok Időtartam Végzettség / képesítés Főbb tárgyak / gyakorlati képzés Oktatást / képzést nyújtó intézmény neve és típusa Időtartam Végzettség / képesítés Főbb tárgyak / gyakorlati képzés Oktatást / képzést nyújtó intézmény neve és típusa

1994-1997 PhD kohászat Miskolci Egyetem Kohómérnöki Kar 1989-1994 okleveles kohómérnök Kohászat Miskolci Egyetem Kohómérnöki Kar


magyar




Olvasás

Beszéd Társalgás


Írás

Folyamatos beszéd

000283

Angol

B2

önálló nyelvhasználó

B2


B2


B2


B2


Német

A2

alapszintű nyelvhasználó

A2


A2


A2


A2


Szervezési készségek és kompetenciák Műszaki készségek és kompetenciák Számítógép-felhasználói készségek és kompetenciák Járművezetői engedély(ek)


vezetői gyakorlat projekt és csapatirányítási tapasztalat K+F tapasztalat Microsoft Office programok ismerete B kategória


000284

Europass Fénykép helye (Törölje a rovatot, ha nem szükséges, ld.: kitöltési útmutató.) Önéletrajz Személyi adatok Vezetéknév / Utónév(ek) Cím(ek) Telefonszám(ok)

Éva Dénes PhD 12, Fenyves,2421, Nagyvenyim, Magyarország 36 25 259-092

Mobil:

20/539-815

Fax(ok) E-mail(ek)

[email protected]

Állampolgárság

magyar

Születési dátum

1964. 11.20.

Neme

nő

Betölteni kívánt munkakör / kutató foglalkozási terület Szakmai tapasztalat Időtartam

Foglalkozás / beosztás Főbb tevékenységek és feladatkörök A munkáltató neve és címe Tevékenység típusa, ágazat

2007- főosztályvezető 2001-2007 főmérnök 1997-2001 főmunkatárs 1992-1996 kutatómérnök 1990-1992 technológus 1988-1990 minőségbiztosítási felügyelő Okl. vegyészmérnök/kutatómérnök Főmunkatárs, főmérnök, főosztályvezető, főiskolai docens Acélipari alkalmazott kutatás, nemzeti és külföldi projektekben való részvétel, nemzeti pályázatok koordinálása, oktatás ISD DUNAFERR Zrt. Innovációs Igazgatóság Dunaújvárosi Főiskola Acélipari kutatások, nehézipar

Tanulmányok Időtartam

Végzettség / képesítés Főbb tárgyak / gyakorlati képzés Oktatást / képzést nyújtó intézmény neve és típusa Országos / nemzetközi besorolás

2003. PhD BME Gépészmérnöki kar 1996 környzetvédelmi analitikai szakmérnöki tanulmányok, BME Vegyészmérnöki kar 1988 vegyészmérnöki oklevél Traian Vuia Műszaki Egyetem Temesvár Okl. vegyészmérnök, analitikai környezetvédelmi szakmérnök Kémia, Ipari technológiák a vegyiparban, Fizikai kémia, Folyamatirányítás, Környezetvédelmi és víztechnológiai specializálódás, fél éves ipari gyakorlat Traian Vuia Műszaki Egyetem Temesvár (Románia) Műszaki Egyetem

Egyéni készségek és kompetenciák Anyanyelv(ek) Egyéb nyelv(ek) oldal 1/2- Vezeték és Utónév Vezetéknév

magyar Román, francia, angol (hasonló kompetenciák, mint a francia nyelvben) További információk az Europassról: http://europass.cedefop.europa.eu © Európai Közösségek, 2003 20060628

000285

Önértékelés


Európai szint (*)

Beszéd

Olvasás

Társalgás

Írás

Folyamatos beszéd

Nyelv

román

román

román

román

román

Nyelv

francia

francia

francia

francia

francia


Társas készségek és kompetenciák Szervezési készségek és kompetenciák Műszaki készségek és kompetenciák Számítógép-felhasználói készségek és kompetenciák

Tárgyalókészség Koordinációs és szervezési készség, vezetői képességek Szakmai felkészültség, több,mint 17 éves kutatói gyakorlat Windows, Excel, Power Point, speciális vizsgáló műszerekhez kapcsolódó programok ismerete

Művészi készségek és kompetenciák

-

Egyéb készségek és kompetenciák

-

Járművezetői engedély(ek)

B kategóriás járművezetői engedéllyel rendelkezem 15 éve

Kiegészítő információk Mellékletek



000286

Személyi adatok Vezetéknév / Utónév(ek) Cím(ek) Telefonszám(ok)

Dr. Farkas Péter Dunaújváros, Mátyás király út 7. II. 3. 25 511 294

Mobil:

30 494 1019

Fax(ok) E-mail(ek)

[email protected]

Állampolgárság

Magyar

Születési dátum

1944. 12. 02.

Neme

férfi


1968. augusztus 1-


főiskolai docens


oktatás, kutatás

A munkáltató neve és címe Tevékenység típusa, ágazat

Dunaújvárosi Főiskola oktatás

Tanulmányok Időtartam Végzettség / képesítés Főbb tárgyak / gyakorlati képzés Oktatást / képzést nyújtó intézmény neve és típusa Időtartam Végzettség / képesítés Főbb tárgyak / gyakorlati képzés Oktatást / képzést nyújtó intézmény neve és típusa

1970-1972 Okleveles anyagvizsgáló szakmérnök gépipar BME Gépészmérnöki Kar 1963-1968 okleveles kohómérnök Kohászat Miskolci Egyetem Kohómérnöki Kar


magyar

Egyéb nyelv(ek) Önértékelés

Szövegértés

Európai szint (*)

Hallás utáni értés

Német

B2


Angol

A2


Szervezési készségek és kompetenciák oldal 1/2- Vezeték és Utónév Vezetéknév

Beszéd

Írás

Olvasás

Társalgás

Folyamatos beszéd

B2


B2


B2


B2


A2


A2


A2


A2


vezetői gyakorlat projekt és csapatirányítási tapasztalat További információk az Europassról: http://europass.cedefop.europa.eu © Európai Közösségek, 2003 20060628

000287

Műszaki készségek és kompetenciák Számítógép-felhasználói készségek és kompetenciák Járművezetői engedély(ek)


K+F tapasztalat Microsoft Office programok ismerete B kategória


000288

Személyi adatok Vezetéknév / Utónév(ek) Cím(ek)

HANDA László H-8200 VESZPRÉM, Március 15. utca 3/B.

Telefonszám(ok)

Mobil:

(36-70) 565 37 61

Fax(ok) E-mail(ek)

[email protected]

Állampolgárság

Magyar

Születési dátum

1978.03.13.

Neme

férfi

Betölteni kívánt munkakör / Egyetemi oktató foglalkozási terület Szakmai tapasztalat Időtartam Foglalkozás / beosztás Főbb tevékenységek és feladatkörök A munkáltató neve és címe Tevékenység típusa, ágazat

2003 szept. Ügyvivő szakértő / Egyetemi tanársegéd Oktatás, kutatás, tervezés, kivitelezés Pannon Egyetem, 8200 Veszprém, Egyetem u. 10. www.uni-pannon.hu Felsőoktatás



2001-2004 Miskolc 1998-2003 Miskolc 1996-2001 Miskolc Okl. Gépészmérnök (Energetikus, Általános géptervező, Logisztikus, Mérnök-közgazdász) Áramlástan, Gépgyártástechnológia, Logisztika, Számvitel Miskolci Egyetem Egyetem


Magyar Orosz, német, angol


Angol

Szövegértés Hallás utáni értés B2

közép

Beszéd

Olvasás B2

közép

Társalgás B2

közép

Írás

Folyamatos beszéd B2

közép

B2

Közép

Nyelv (*) Közös Európai Referenciakeret (KER) szintjei

Társas készségek és kompetenciák Külföldi munkám során elsajátított jó alkalmazkodási készség Szervezési készségek és Kitűnő project- és csapatirányítási képesség kompetenciák Műszaki készségek és kompetenciák oldal 1/2- Vezeték és Utónév Vezetéknév

Számos megmunkálógép, robot és programozásinyelv magas szintű ismerete, használata és fejlesztése További információk az Europassról: http://europass.cedefop.europa.eu © Európai Közösségek, 2003 20060628

000289

Számítógép-felhasználói készségek és kompetenciák Művészi készségek és kompetenciák Egyéb készségek és kompetenciák Járművezetői engedély(ek)

Kitűnő hardver és szoftverismeretek, ECDL vizsgák és programozói, CAD bizonyítványok Harcművészetek (Nin-jutsu mester oktató) Sportvitorlás oktató – Balatonalmádi B kategoriás gépjárművezetői engedély




000290

Europass Önéletrajz

Személyi adatok Vezetéknév / Utónév(ek) Cím(ek) Telefonszám(ok) Fax(ok) E-mail(ek)

HARGITAI Hajnalka PhD. 1214 Budapest, Völgy utca 16/a I. lph. 2.em.10. Mobil: (06-30) 851 67 67 [email protected], [email protected]

Állampolgárság

magyar

Születési dátum

1973.01.19.

Neme

Nő

foglalkozási terület Polimer kompozitok, nanoszerkezetű anyagok kutatása és fejlesztése Szakmai tapasztalat Időtartam Foglalkozás / beosztás Főbb tevékenységek és feladatkörök

2006Tudományos munkatárs − Nanoszerkezetű, multifunkcionális anyagok fejlesztése, fém nanoporok és ötvözetek előállítása nagyenergiájú őrléssel. − Részvétel kutatási pályázati anyagok összeállításában, a projektekkel kapcsolatos szervezésikutatási feladatokban, a projektek gazdálkodási eredményeinek nyomon követése, alakítása, közreműködés a projektek elszámolásában. Részvétel az anyagvizsgálati feladatokban (mechanikai, mikroszkópos, stb). − A kutatási tevékenység publikálása folyóiratokban, konferenciákon. − Részvétel az MSZ EN ISO 9001:2001 minőségirányítási rendszer kidolgozásában és működtetésében (belső auditor). − Együttműködés, kapcsolattartás és kapcsolatépítés társintézetekkel, szakmai körökkel, potenciális megbízókkal.

A munkáltató neve és címe

Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány Anyagtudományi és Technológiai Intézete Nanoőrlő Laboratórium 1116 Budapest, Fehérvári u. 130. Tel: (1) 463 0500 - Fax: (1) 463 0529 Weboldal. www.bayati.hu

Tevékenység típusa, ágazat Időtartam Foglalkozás / beosztás

Alkalmazott anyag- és technológia kutatás-fejlesztés 1999-2006 Tudományos munkatárs

oldal 1/3- Hargitai Hajnalka

000291



− Természetes szállal erősített, elsősorban hőre lágyuló műanyag mátrixú kompozit alapanyagok fejlesztése, előállítása és vizsgálatai. − Műanyagok újrahasznosítása. − Hőre keményedő mátrixú, nagyteljesítményű műanyag kompozitok fejlesztése, előállítása és vizsgálatai. − Kompatibilizálás, szál-mátrix határfelületi tapadás növelése műanyag kompozitokban. − Műanyag mátrixú nanokompozitok fejlesztése. Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány Anyagtudományi és Technológiai Intézete Polimer-Kompozit Osztály 1116 Budapest, Fehérvári u. 130. Tel: (1) 463 0500 - Fax: (1) 463 0529 Weboldal. www.bayati.hu

Tevékenység típusa, ágazat

Alkalmazott anyag- és technológia kutatás-fejlesztés

Tanulmányok Időtartam Végzettség / képesítés

Időtartam Végzettség / képesítés Főbb tárgyak / gyakorlati képzés Oktatást / képzést nyújtó intézmény neve és típusa Időtartam Végzettség / képesítés Főbb tárgyak / gyakorlati képzés Oktatást / képzést nyújtó intézmény neve és típusa

2004 PhD fokozat (1408-PhD) Műszaki tudományok tudományterület, Gépészmérnöki tudományok tudományág Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Gépészmérnöki Kar Doktori Tanácsa 1996-1999 (PhD / 2004) PhD program, Gépészmérnöki tudományszak Szigorlati tárgyak. Anyagtudomány, Anyagvizsgálat és Polimerek feldolgozási technológiái Budapesti Műszaki Egyetem / Gépészmérnöki Kar 1111, Budapest Műegyetem rkp. 3-9. 1991-1996 Okleveles gépészmérnök Anyagtudomány, Polimer anyagszerkezettan, Polimerek feldolgozási technológiái Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Kar 1111, Budapest Műegyetem rkp. 3-9.


magyar angol, német



Beszéd

Olvasás

Írás

Társalgás

Folyamatos beszéd

Angol

B2

Önálló Nyelvhasználó

B2


B2


B2


B2


Német

B1


B1


A2

Alapszintű nyelvhasználó

A2


A2




000292

Oktatási tevékenység 2008 szept–


Reológia I, Előadás (2x45 min) Könnyűipari termékek méretezési elvei, Előadás (9x45 min) (Műanyag kompozitok, anyagok, technológiák, méretezés, határfelületi kölcsönhatások), BMF, Rejtő Sándor Könnyűipari és Környezetmérnöki Kar, Divat, Termék és Technológia Intézet

2008 május

A nanotechnológia alapjai , Előadás ( 2x50 min: Polimer nanokompozitok) Miskolci Egyetem, Műszaki Anyagtudományi Kar

2008 febr-május

Reológia, Laborgyakorlatok, BMF, Rejtő Sándor Könnyűipari és Környezetmérnöki Kar, Divat, Termék és Technológia Intézet

1996-1999

Polimer technológia, Laborgyakorlatok, BME, Gépészmérnöki Kar, Polimertechnika és Textiltechnológia Tanszék

B-kategóriás


000293

Önéletrajz Személyi adatok Vezetéknév / Utónév(ek)

Dr. HORVÁTH Pál

Cím(ek)

8200 Veszprém, Hérics u. 13

Telefonszám(ok)

36-88-62-41-82

E-mail(ek)

[email protected]

Állampolgárság

magyar

Születési dátum

1954. 06. 10.

Neme

férfi


1997-


1997-2001. tanszéki mérnök 2001-2002 tanársegéd 2002-2008. egyetemi adjunktus 2008- egyetemi docens


mechanika oktatás


Pannon Egyetem, Gépészmérnöki Intézet, 8200 Veszprém, Egyetem u. 10.


oktatás

Időtartam

1984-1997


műszaki vezető


gépek, berendezések üzemeltetése


Hungária Szálloda és Éttermi Vállalat Balatonfüredi Önálló Egység, 8230 Balatonfüred, Zsigmond u.


Vendéglátás

Időtartam

1980-1984.


üzemmérnök, építésvezető


hajók építése


Magyar Hajó- és Darugyár Balatonfüredi Gyáregység, 8230 Balatonfüred, Tihanyi u.


gépgyártás


2008


PhD.

Főbb tárgyak / gyakorlati képzés

gépészet


Budapest Műszaki Egyetem, Közlekedésmérnöki Kar

Időtartam

1988-89.


idegenforgalmi szakközgazdász.


közgazdaságtan


Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem

000294

Időtartam

1979-83.


hegesztő szakmérnök.


mechanika, technológia


Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem, Gépészmérnöki Kar

Időtartam

1973-78.


gépészmérnök


gépgyártás


Budapest Műszaki Egyetem, Közlekedésmérnöki Kar


Magyar



Beszéd

Olvasás

Írás

Társalgás

Folyamatos beszéd

Angol nyelv

B2

Önálló nyelvhasználó

B2


B2


B2


B2


Német nyelv

B1


B1


B1


B1


B1


Társas készségek és kompetenciák

Képes vagyok egyéni és közös munkára


Jó a szervezőkészségem mind munkával, mind társadalmi területtel kapcsolatban

Műszaki készségek és kompetenciák

Jó képességekkel rendelkezem gépek, berendezések tervezésével, üzemeltetésével és vizsgálatával kapcsolatban.

Számítógép-felhasználói készségek és kompetenciák

A számítógépet munkámhoz tudom alkalmazni


B és C kategória, valamint vitorlás és kishajó, rendelkezem továbbá nehézgépkezelői engedéllyel

Veszprém, 2008. október 7. Dr. Horváth Pál

000295

A/5 melléklet - Önéletrajz ÖNÉLETRAJZ FORMA NYOMTATVÁNY

SZEMÉLYES ADATOK Név

DR. KISS ENDRE

Cím

1/A. TÁNCSICS MIHÁLY U., 2400, MAGYARORSZÁG, DUNAÚJVÁROS

Telefon

06-25/551-214

Fax

06-25/412-620

E-mail Állampolgárság Születési idő

[email protected] magyar 9., FEBRUÁR, 1951.

ELŐZŐ MUNKAHELYEK • Időtartam (-tól -ig) • Munkáltató neve és címe • Tevékenység típusa, ágazat • Foglalkozás, beosztás • Főbb tevékenységek és feladatkörök • Időtartam (-tól -ig) • Munkáltató neve és címe • Tevékenység típusa, ágazat • Foglalkozás, beosztás • Főbb tevékenységek és feladatkörök

1974 augusztus - 1975. augusztus 1. Szakszervezetek Munkavédelmi Tudományos Kutató Intézet tudományos segédmunkatárs

1975. augusztus 1. Miskolci Egyetem Dunaújvárosi Főiskolai Kar, majd 2000. 01. 01.-től Dunaújvárosi Főiskola főiskolai tanár, főigazgató, tanszékvezető Fizika, Hő- és áramlástan, Környezetvédelem, Levegőtisztaság védelem, Mesterséges ipari környezet című tantárgyak oktatása

OKTATÁS ÉS KÉPZÉS • Időtartam (-tól –ig) • Oktatást/képzést nyújtó szervezet neve és típusa • Érintett főbb tárgyak/készségek • Elnyert képesítés megnevezése • Országos besorolás szerinti szint (értelemszerűen)

1968 - 1974-1975 József Attila Tudományegyetem, Szeged Egyetem amorf félvezetők elõállítása és vizsgálata fizikus, egyetemi doktor, PhD (1997)

1

000296

A/5 melléklet - Önéletrajz EGYÉNI KÉSZSÉGEK ÉS KÉPESSÉGEK

Magánélete ill. munkahelyi pályafutása során megszerzett, de hivatalos oklevéllel vagy diplomával nem feltétlenül igazolt készségek és képességek. ANYANYELV

MAGYAR

EGYÉB NYELVISMERET ANGOL; JAPÁN

• Olvasási készség • Íráskészség • Beszédkészség SZOCIÁLIS KÉSZSÉGEK ÉS KÉPESSÉGEK

Másokkal való együttélés és közös munka multikulturális környezetben, kommunikációt igénylő beosztásban, csapatmunkát feltételező helyzetekben (például a kultúra és a sport területén), stb. SZERVEZÉSI KÉSZSÉGEK ÉS KÉPESSÉGEK

Személyek, projektek és költségtervek koordinálása és adminisztrálása; munkahelyen, önkéntes munkában (például a kultúra és a sport területén) vagy otthon, stb.

TECHNIKAI KÉSZSÉGEK ÉS KÉPESSÉGEK

Számítógép, speciális berendezések, gépek, stb.

MŰVÉSZI KÉSZSÉGEK

Határozza meg a tudásszintjét: kitűnő, jó, alapszintű. ] [ Határozza meg a tudásszintjét: kitűnő, jó, alapszintű. ] jó; jó [Felsőoktatási intézmény vezetője, felsőoktatási intézmények vezetőinek kollégiumának vezetője, tanszékvezető, városi stratégiai terv vezetője, nemzetközi kutatási terv vezetője 3 alkalommal ]

1975. augusztus 1. óta dolgozom a Dunaújvárosi Főiskolán, illetve jogelődjén, a Miskolci Egyetem Dunaújvárosi Főiskolai Karán, 1997. óta mint főiskolai tanár. 1997. és 2000. között a Kar, 2000. január 1.-től 2004. július 31-ig pedig a Dunaújvárosi Főiskola főigazgatója voltam. Magam vezettem az önálló főiskola létrehozását. A Természettudományi Intézetben a Fizika Kémia Környezetvédelem Szakcsoport vezetője voltam 1999 végéig. 2000. január 1-től a Fizika Környezetvédelem Tanszéket, 2004 augusztus 1.-óta a Természettudományi és Környezetvédelmi intézeti jogú Tanszék vezetője vagyok. 1999 óta a Gépészmérnöki szakon, 2001 óta a Műszaki menedzser szakon belül folyó Környezetvédelmi szakirány oktatásának felelőse vagyok. Tudományos kutatási területem az egyetemen megkezdett amorf félvezetős kutatások irányából eltért az amorf fémek felé, majd elektrosztatikai mérőkészülékek fejlesztésével foglalkoztam. 1983 óta ózongenerátorok fejlesztésével, az ózon elektromos kisülésekben való keletkezésével, valamint elektrosztatikus porleválasztókkal és azok gázleválasztásban való alkalmazásával foglalkozom nemzetközi (Japán, USA, Lengyelország, Kanada, s a jövőben Ausztrália) együttműködésben is. 1990. óta négy alkalommal töltöttem el 1-2 hónapot a Cukubai Nyersanyagforrás és Környezetvédelmi Tudományos Kutató Intézetben vendégkutatóként. Ezen intézettel 1994. óta közös kutatási témánk van a japán kormány finanszírozásában gáznemû szennyező anyagok füst és kipufogógázokból elektrosztatikus porleválasztókkal való leválasztására. 1987-ben Japánban a kutatási eredményeim elismeréseként Nogucsi díjat kaptam. Egy japán-amerikai-kanadai-magyar konzorcium tagjaként alacsony hőmérsékletû plazma környezetvédelmi alkalmazásának területén elnyertem egy kutatási támogatást a japán kormánytól, ami 1998-ban járt le (NEDO). [Ismertesse a képességeket és jelölje megszerzésük helyét. ]

ÉS KÉPESSÉGEK

Zene, írás, képzőművészet, stb. EGYÉB KÉSZSÉGEK

1982. és 1984., valamint 1985. és 1987. között kétszer másfél évet töltöttem el 000297 2

A/5 melléklet - Önéletrajz ÉS KÉPESSÉGEKET

A fentiekben nem említett képességek.

VEZETŐI ENGEDÉLY(EK) KIEGÉSZÍTŐ INFORMÁCIÓK

MELLÉKLETEK

Japánban a Tókió Egyetem Villamosmérnöki Karának Maszuda Laboratóriumában a japán kormány ösztöndíjasakét. 1990. és 1991. között egy évet töltöttem a University of Georgia Agrármérnöki Karának Elektrosztatikai Laboratóriumában vendégkutatóként.

’B’ kategóriás jogosítvány [ Itt jelezze az egyéb fontos információkat, mint például a kapcsolattartók adatait, referenciákat, stb. ] 1. SZ. MELLÉKLET: PUBLIKÁCIÓS LISTA

3

000298

A/5 melléklet - Önéletrajz

1.

sz. melléklet: Publikációs Lista Dr. Kiss Endre fontosabb publikációi

1. Kiss, E; Szörényi, T: Threshold and memory switch in vanadium phosphate glasses Proc. on Amorphous Semiconductors 76 Balatonfüred 1976 (in Hungary) 2. Kiss, E; Szörényi, T; Horváth, L: On the anomalous conductivity in vanadium phosphate glasses Ibid. 3. Kiss, E; Szörényi, T; Hevesi, I: On state characteristics in vanadium phosphate memory switches Proc. 7th Int. Conf. On Amorphous and Liqd. Semiconductors 1977 Edinburgh 1977 4. Kiss; E: The present status of Hungarian electrostatics research Special Symposium of The Inst. of Electrostatics Japan Tokyo 1983 5. Masuda, S; Kiss, E: Investigation on ceramic-made ozonizer of high frequency surface discharge type Proc. of 1983 Ann. Meeting of The Inst. of Electrostatics Japan Tokyo October 22-23, 1983 pp. 106-109 6. Masuda, S; Kiss, E: Ceramic made electric curtain devices and their application Proc. of Conf. on Indust. Electrostatics Budapest May 17-19, 1984 7. Kiss, E; Masuda, S: Investigation of ozone generating processes in surface discharge type ozoniser Proc. of The Dunaújváros College of Miskolc Univ. 1984 8. Kiss, E; Masuda, S: Ceramic made ozoniser devices as ioniser Ibid. 1985 9. Kiss, E; Masuda, S: Ozone production of ceramic made surface discharge type ozoniser as the function of circumstances Ibid. 10. Masuda, S; Kiss, E: Effect of the humidity on the ozone productivity of the ceramic-made ozoniser devices Proc. of 1986 Ann, Meeting of The Inst. of Electrostatic Japan Beppu October 24-26, 1986 pp. 201-204 11. Kiss, E; Masuda, S: Potential and field strength distribution of the ceramic made ozoniser devices ibid. pp. 205-208 12. Kiss, E; Masuda, S: Streamer induced capacity growth of the ceramic-made surface discharge type ozoniser ibid. pp. 209-212 13. Masuda, S; Kiss, E: On the dc. bias voltage enforced ion emission of the ceramic made surface discharge type ozoniser devices ibid. pp. 213-216 14. Masuda, S; Kiss, E: On streamer discharges in ceramic based ozoniser using high frequency surface discharge Inst. Phys. Conf. Ser. No.85: Poster Session 2 pp. 243-248 Paper presented at Electrostatics 87, Oxford 15. Masuda, S; Kiss, E: Supersonic gas jet nozzle combined with ioniser for effective control of microcontamination Proc. of 1987 Ann. Meeting of Clean Room Association of Japan Tokyo May 15-17, 1987 16. Kiss, E; Masuda, S: On streamer discharges in ceramic based surface discharge type ozoniser Proc. of 1987 Ann. Meeting of The Inst. of Electrostatics Japan Fukui, October 13-15, 1987 pp. 201-204 17. Masuda, S; Kiss, E: 000299 4

A/5 melléklet - Önéletrajz On ozone yield of small scale ceramic-based surface discharge type ozonisers ibid. p. 207-210 18. Masuda, S; Kiss, E: Shock wave emitting nozzles with ion injection for contamination control ibid. pp. 215-218 19. Masuda, S; Kiss, E: On ozone production of small scale ceramic based surface discharge type ozoniser Proc. 3rd Int. Conf. on Electrostatics Precipitation Abano (Italy) October 25-29, 1987 pp. 1145-1151 20. Kiss, E; Masuda, S: Investigation of discharge current of surface discharge type ozoniser Proc. of Modern Electrostics 88 Peking October 20-25, 1988 pp. 517-520 21. Masuda, S; Kiss E; Ishida, K; Asai, H: Quick disinfection of handpiece in dental use ibid. pp. 507-512 22. Kiss, E; Masuda, S: On effect of dc. bias voltage on ionic current and ozone production of surface discharge type ozoniser Journal of Electrostatics, 23 (1989) pp. 179-188 23. Masuda, S; Kiss, E; Ishida, K; Asai, H: Ceramic based ozoniser for high speed sterilization Proc. of IEEE/IAS Ann. Conf. 1988 in Pittsburg 24. Nifuku, M; Kiss, E; Kohno, M; Katayama, T: A study on the dispersion of powder under the influence of electric charge Proc. of the 1990 Annual Meeting of The Institute of Electrostatics Japan Tokyo, Oct. 22-23 25. Law, S. E; Kiss, E: Instrumentation for ozone-based insect control in agriculture Proc. of automated Agriculture for the 2lst Century Symposium. ASAE Publication 11-91 (1991) pp. 76-86, St. Joseph, MI, USA 26. Kiss, E; Schubert, K; Hartai, J; Horváth M; Szabó, Z: On the role of the triatomic oxygen in the refining of steel in laboratory experiments Int. Conf. on Clean Steel 1992 June in Balatonszéplak, Hungary 27. Law, S. E; Kiss, E: Electric discharge generation of ozone for beneficial agricultural usages ASAE Paper No. 92-3041 (1992), Charlotte, NC, USA 28. Kiss, E; Horváth M; Hartai, J: Energization of electrostatic precipitator using nanosecond-pulse technique Proc. of PORANAL Sept. 1992 Sopron, Hungary 29. Kiss, E: Analysis of the fundamental ozone generating processes of the Masuda ozoniser Proc. of 1992 Annual Conf. of Institute of Electrostatics Japan Tokyo, 1992 October pp. 13-16 30. Nifuku, M; Kohno, M; Ohmori, A; Kiss, E: An analysis on dispersion of dust cloud with charged particles ibid. pp. 529-532 31. Kiss, E; Hartai, J; Horváth, M: Removal of gaseous and dust pollutants from air by using nanosecond-pulse energized precipitator 3rd Anniversary Scientific Conference of Dunaújváros Polytechnic of Miskolc University 1989 32. Kiss, E; Horváth, M; Hartai, J: Investigation of the pulse energized electrostatic precipitator 1992 Annual Conference of Physics Teachers of Hungarian Polytechnics (Szombathely, Hungary) 33. Kiss, E; Horváth, M; Jenei, I; Hartai, J: Application of the pulse-energized electrostatic precipitator to the abatement of NOx, SOx and carbon shoot content of fume and exhaust gases 1992 Anniversary Conference of Dunaújváros Polytechnic of Miskolc University 34. Kiss, E: Felületi elektromos kisüléssel műkődő ozongenerátorok és alkalmazásuk a környezetvédelemben Felsőoktatási intézmények környezetvédelmi találkozója Veszprém, 1993 35. Nifuku, M; Kiss, E; Kohno, M: A study of the dispersion of dust particles using coherent light dispersion Journal of Electrostatics 30 (1993) pp. 223-232 36. Kiss, E; Law, S, E; Horváth, M; Hartai, J: 000300 5

A/5 melléklet - Önéletrajz Application of ozone in food, metallurgical industrial processes and in agriculture 1993 Ozone Word Congress, San Francisco, USA 37. Kiss, E; Law, S, E; Horváth, M; Hajós, G; Hartai, J: Usage of ozone in sterilization, in agriculture, food and metallurgical industries 3rd Annual Conf. of Japanese Ozone Assoc. 1994 Kyoto, Japan 38. Kiss, E; Schubert, K; Horváth, M; Hartai, J: The role of triatomic oxygen in metallurgical processes in laboratory scale experiment 1994 Ann. Conf. of Metallurgy, Kolozsvár, 1994 39. Sato, M; Nifuku, M; Kiss, E; Horváth, M; Hartai, J: Infrared spectral change of condensed NO by dc discharge 25th Jubilee Conf. of Dunaújváros Polytechnic of Miskolc University, 1994 40. Kiss, E; Horváth, M; Jenei, I; Hartai, J; Nifuku, M; Sato, M: Pulse energisation of electrostatic precipitators Ibid. 41. Kiss, E; Law, S, E: Ozone as an insecticide Journal of Entomology (előkészületben) 42. Kiss, E: A kemotronika alkalmazása a környezetvédelemben, különös tekintettel a gázok leválasztására Előadás, A VEAB 1995. évi Fejér megyei Akadémiai Délutánján 1995. április 27. 43. Kiss, E; Law, S. E; Horváth, M; Hajós, G; Jenei, I: The effect of ozone on insects 2nd World Congress on Environmental Pollution, London, Ontario, Canada, Oct. 1995 44. Kiss, E: The education of environmental protection at the Dunaújváros Polytechnic of Miskolc University Ibid. 45. Kiss, E; Nifuku, M; Horváth, M; Hajós, G; Brendel, M; Sato, M: Decomposition of sulphono-organics using fast rising electric pulse energised electrostatic precipitators PACIFICHEM '96, Honolulu, Hawaii, USA December, 1995 46. Kiss, E: The ozone generation by surface discharge type ozoniser and its application DownUnder '96, February 11-15, 1996, Sydney, Australia 47. Kiss, E: The effect of discharge current on discharge chemical properties of surface discharge reactor Proceeding of Workshop on Non-Thermal Plasma Processing supported by NEDO Tokyo, Japan, March 26, 1996 48. Kiss, E; Nagy, M; Hajós, G; Brendel, M: Removal of the Ozone Layer Depleting Gases Using Non-Thermal Plasma Technology 6th. Int. Conf. on Electrostatic Precipitation, Budapest, Hungary, June 18-21, 1996 49. Kiss, E; Nifuku, M; Horváth, M; Hajós, G: Decomposition of Methylmercaptan by Non-Thermal Plasma Ibid. 50. Kiss, E; Hajós G; Horváth, M; Nifuku, M; Sato M: Effect of Non-Thermal Plasma on Carbon-Dioxide Ibid. 51. Kiss, E; Nifuku, M; Sato, M; Horváth, M; Hajós, G; Jenei, I; Brendel, M: Removal of NO from Flue and Exhaust Gases Using Non-Thermal Plasma Technology Ibid. 52. Nifuku, M; Horváth, M; Bodnár, J; Zhang, G; Tanaka, T; Kiss, E; Katoh, H: Decomposition characteristics of volatile organic compounds by pulsed corona 20th Annual Meeting of the Institute of Electrostatic Japan, Tokyo, Japan, October 28-29, 1996 53. Kiss, E; Nifuku, M; Woynarovich, G; Danyi, A; Sato, M: The role of the pulse parameters in decomposition of gases 1996 Joint Symposium of The Institute of Electrostatic Japan and The Electrostatic Society of America on Electrostatics, Tokyo, Japan, October 30-31, 1996 54. Kiss, E; Nagy, M; Nifuku, M; Woynarovich, G; Hajós, G, Jenei, I; Danyi, A: Horváth, M: Investigation of gas decomposition using fast rising electric pulse Workshop on Non-Thermal Plasma Processing, supported by NEDO Tokyo, Japan, November 1, 1996 55. Nifuku, M; Horváth, M; Bodnár, J; Zhang, G; Tanaka, T; Kiss, E; Woynarovich, G; Katoh, H: A study on the decomposition of volatile organic compounds by pulse corona Journal of Electrostatics 40-41 (1997) 687-692 56. Kiss, E; Jenei, I; Horváth, M; 6

000301

A/5 melléklet - Önéletrajz On the effect of pulse rise time on gas decomposition 8th Int. Conf. On Electrostatics Poitiers, Futuroscope, France, June 4-6, 1997 57. Nifuku, M; Kiss, E; Jenei, I; Woynarovich, G; Tamori, I; Katoh, H: Cleaning of Dusty Flue and Exhaust Gases By Pulse Corona Proc. Of 1997 Annual Meeting of Electrostatic Society Japan 249-252 Tokyo October 11- 13, 1997 58. Kiss, E; Nifuku, M; Woynarovich, G; Jenei, I; Jenei, I; Hajós, G; Horváth, M: Decomposition of methylmerkaptan and nitrogen oxides using pulse driven electrostatic Precipitator The Asia-Pacific Workshop on Water and Air Treatment by Advanced Oxidation Technologies, Tsukuba, Japan, December 17-19, 1998 59. Hajós, G; Nifuku, M; Kiss, E; Jenei, I: A study on pulse modulation by DC to clean gas and supress dust in flue gas The Asia-Pacific Workshop on Water and Air Treatment by Advanced Oxidation Technologies, Tsukuba, Japan, December 17-19, 1998 60. Hajós G., Kiss E., Horváth M., Jenei I. és M. Nifuku: Kipufogó és füstgázok egészségre ártalmas összetevőinek leválasztása korona kisüléssel Országos Jubileumi Tudományos Konferencia A Dunaújvárosi Főiskolai Oktatás 30 Éves Évfordulója Alkalmából, Dunaújváros, 1999. okt. (valamint megjelent a Gépgyártástechnológia c. folyóiratban) 61. Hajós G., Zhou X. Y., Kiss E., Jenei I., Horváth M., Kiss I., M. Nifuku és T. Tanaka: Impulzus üzemű egyenfeszültségű korona kisüléssel kezelt porok és gázok viselkedése A Dunaújvárosi Főiskola Közleményei XXI., 2001 62. Horváth Miklós, Kiss Endre, Masaharu Nifuku, Bodnár Judit, Guangyuan Zhang, Hajós Gábor, Jenei István: Aromás szénhidrogének felbontása gyors elektromos impulzusokban A Dunaújvárosi Főiskola Közleményei XXI., 2001 63. Jenei István, Masaharu Nifuku, Kiss Endre, Horváth Miklós, Hajós Gábor: Meredek homlokú impulzus paramétereinek hatása a porok fajlagos tölthetőségére A Dunaújvárosi Főiskola Közleményei XXI., 2001 64. Nifuku M., Kiss E., Jenei I., Horvath M., Katoh H.: Cleaning of dusty gases by pulse corona in the laboratory ELECTROSTATICS 1999 Institute of Physics Conf. 163: 275-283 1999 65. Hajós G., Zhou X.Y., Kiss E., Jenei I., Horváth M., Kiss I., M. Nifuku, T. Tanaka: Toxikus gázok és porok együttes koncentrációjának csökkentése egyenfeszültségű impulzussal A Dunaújvárosi Főiskola Közleményei XXIII., 2002 66. Horváth M., Kiss E., Hajós G., Jenei I.: Kéndioxid felbontása gyors elektromos impulzusok által létrehozott koronakisülésben A Dunaújvárosi Főiskola Közleményei XXIII., 2002 67. Jenei I., Kiss E., Hajós G., Horváth M.: Ózongenerátorok hatásfokának javítása A Dunaújvárosi Főiskola Közleményei XXIII., 2002 68. I. Jenei , E. Kiss, I. Berta Improvement of the efficiency of ozone generators Postgraduate Conference on Electric Power System August 12-13. 2002. Budapest, Hungary 69. I. Jenei, E. Kiss, I. Berta: The investigation of the ozone productivity of a new discharge type Electrostatics 2003 March 22-27, 2003, Edinburgh, GB 70. Horváth M., Kiss E.: Decomposition of hazardous gases in corona discharge, the physical model of the process A Dunaújvárosi Főiskola Közleményei XXIV., 2003 71. Jenei I., Kiss E.: Áramlási veszteség vizsgálata szellőző berendezés modelljén laboratóriumi gyakorlat keretén belül A Dunaújvárosi Főiskola Közleményei XXV., 2004 72. Horváth M., Kiss E., Berta I.: Energy Efficiency of SO2, NOx and Methylmercaptan Decomposition in Pulsed Corona Discharge Proc. 4éme Conf. SFE 2004 260-263 73. Kiss E., Nifuku., Horváth M., Hajós G.: Decomposition of Sulphono-organics and other VOC-s using pulsed-corona technique; Ibid, 264-267 74. Jenei I., Kiss E., Berta I.: The Improvement of the ozone productivity of the surface discharge using auxiliary electrodes; Ibid, 268-271 75. Horváth M., Kiss E.: 000302 7

A/5 melléklet - Önéletrajz Comparison of unidirectional and bi-directional pulse driven corona discharge reactors for decomposition of hazardous gases; J.of Electrostatics 63 (2005) 993-998 76. Jenei I., Kiss E.: Development of the ozone generation by the variation of auxiliary electrodes; Ibid, 985-991 78. Horváth Miklós – Kiss Endre: Toxikus gázok felbontására alkalmas korona-reaktor modellezése „A Tudomány Ünnepe” Konferencia előadás ( Dunaújvárosi Főiskola 2005 december) 79. Hajós Gábor, Dr. Kárpáti Árpád*, Dr. Kiss Endre, Liszonyi Zoltán**, Hegedűs Iván**, Farkas Beáta, Nyárádi Zita**: Ipari szennyvíz vizsgálata és kezelése Dunaújvárosban - Dunaferr-DBK Kokszoló Kft és a Dunaújvárosi Főiskola Természettudományi és Környezetvédelmi Tanszéke kísérleti fejlesztési programja eredményei, Tudomány Napja Konferencia, Dunaújváros, 2005. november (megjelenés alatt) 80. Hajós Gábor, Kiss Endre, Kyushin Shozaburo*, Jenei István, Petrovickijné Angerer Ildikó, Farkas Beáta és Horváth Miklós: Dunaújváros vizeinek laboratóriumi vizsgálata, A Dunaújvárosi Főiskola Közleményei XXV, 2005 81. I. Jenei, P. Kis, E. Kiss, Relationship of the statistical analysis of the field distribution and the ozone production capacity of the electrode arrangements, Przeglad Elektrotechniczny, 6/2005 pp. 33-36 82. Jenei I. Kiss E., Áramlási veszteség vizsgálata szellőző-berendezés modelljén laboratóriumi gyakorlat keretén belül A Dunaújvárosi Főiskola Közleményei XXV, 2005, pp.179-184 83. Miklós Horváth- Endre Kiss: Electric Field Distribution of Pulsed Corona Reactor Proceedings of the 2nd Nordic ESD Conference Sept. 5-6, 2006, pp.17-24 Karlskoga, Sweden 84. Miklós Horváth- Endre Kiss: Kinetic Model of Hazardous Gas Decomposition by Pulsed Corona Discharge Pollack Periodica Vol. 2, No. 1. pp.51-61 (2007)(lektrorált) 85. Horváth Miklós- Kiss Endre: Környezetkárosító gázok megsemmisítése korona impulzusokban - az effektus kinetikai modellje Felsőoktatási Matematika-, Fizika- és Számítástechnika Oktatók XXXI. Konferenciája Konferenciakiadvány 254-260 old 86. Horváth Miklós - Kiss Endre: Veszélyes gázok felbontása korona impulzusokban-a reakciók sebességi állandóinak meghatározása A Dunaújvárosi Főiskola Közleményei XXVIII., 161-178 (2007)

Dunaújváros, 2008. március 3.

Dr. Kiss Endre főiskolai tanár

8

000303

Europass Önéletrajz

Személyi adatok Vezetéknév / Utónév(ek) Cím(ek) Telefonszám(ok) Fax(ok) E-mail(ek)

DR. NAGY Géza 9030 GYŐR Szőlőskert Utca 15 06 96 33 11 16 06 96 33 11 16 [email protected]

Állampolgárság

magyar

Születési dátum

1946 01 20

Neme

Mobil.:06 30 511 80 08

férfi

Betölteni kívánt Főiskolai tanár munkakör / -Kohászati, szilikátipari és vegyipari technológiák - Hulladékkezelés és gazdálkodás foglalkozási terület

- Anyag- és energiaátalakítással járó folyamatok - Környezetvédelmi laboratóriumi vizsgálatok - Tüzelő és hőhasznosító berendezések - Levegőtisztaság-védelem, füstgáztisztítás - Technológiába integrált megelőző környezetvédelem -Kerámiák

Szakmai tapasztalat

Győr)

Miskolc)

1969-1970: gyakorló, ill. üzemmérnök (RÁBA Magyar Vagon- és Gépgyár, 1970-1975: egyetemi tanársegéd (NME Tüzeléstani Tanszék, Miskolc) 1975-1984: egyetemi adjunktus (NME Tüzeléstani Tanszék, Miskolc) 1984-1989: egyetemi docens (NME Tüzeléstani és Fizikai Kémiai Tanszék,

1989-1989: fejlesztési főmérnök (VASTÁVHŐ, Szombathely) 1989-1990: főmunkatárs-főtanácsos (DIMAG Rt. Miskolc-Diósgyőr) 1990-1993: igazgató (B.A.Z. megyei KÉTÜSZ Vállalat, Miskolc) 1994-1994: főiskolai docens (Ybl Miklós Műszaki Főiskola, Debreceni Főiskolai Egység, Építőipari Intézet, Mély- és Szerkezetépítési Tanszék, Debrecen) 1994-1994: főiskolai tanár (Ybl Miklós Műszaki Főiskola, Debreceni Főiskolai Egység, 000304

Debrecen) 1994-2008 főiskolai tanár (Széchenyi István Főiskola Környezetmérnöki Tanszék, Győr) 1995-1998: tudományos és gazdasági igazgatóhelyettes (SZIF Építési és Környezetmérnöki Fakultás, Győr) 1998igazgató (Tisztább Termelés Magyarországi Központja, az UNIDO/UNEP Nemzeti Tisztább Termelés Központok Nemzetközi hálózatának tagja, Győr Regionális Központ)

Tanulmányok

1960-1964: Miskolc-Diósgyőr, Gábor Áron Kohó- és Öntőipari Technikum öntésztechnikusi oklevél 1964-1969: Miskolc-Egyetemváros, Nehézipari Műszaki Egyetem kohómérnöki oklevél 1971-1974: Miskolc-Egyetemváros, NME, doktori disszertáció készítése és megvédése műszaki egyetemi doktori oklevél 1975-1981: Miskolc-Egyetemváros, orosz és német nyelvtanfolyam - orosz, német kandidátusi nyelvvizsga 1979-1982: Miskolc-Egyetemváros, Magyar Tudományos Akadémia, kandidátusi disszertáció készítése és megvédése (aspirantúrán kívül) - a műszaki tudomány kandidátusa oklevél 1991-1992: Miskolc, Debrecen, Budapest, OMEGAGLEN Brit-Magyar Vezetőképző elvégzése, záródolgozat elkészítése - OXFORD POLYTECHNIC által kiadott - CMS menedzser bizonyítvány. 1997: a Miskolci Egyetem Rektora és az Egyetem Doktori Tanácsa által odaítélt PhD fokozat - doktori PhD oklevél 1999: a Magyar Szabványügyi Testület (MSzT Oktatási Központ) és a Környezettudatos Vállalatirányítási Egyesület (KÖVET-INEM Hungária) által a PHARE/COP'96 támogatásával kiadott: Tanúsítvány (Certificate) a Környezeti vezető és auditor végzettségről

. 000305


magyar

Egyéb nyelv(ek) Önértékelés

Szövegértés

Európai szint (*)


Német Orosz

Beszéd

Olvasás

Társalgás

Írás

Folyamatos beszéd

A1

A2

A2

A1

A1

B1

B1

A2

A2

B1



Közösségi embernek érzem magam,kollégáim gyakran választottak képviselőjüknek demokratiküs úton


2 éves nemzetőzi vezetőképzőn és a különböző szakterületen betőltött vezetői beosztásban szerzett gyakorlat


Műszaki profilú vállalatoknál és a felsőoktatásban végzett munka :kutatási – fejlesztési témák vezetése ,a tudományos eredmények publikálása , szabadalmaztatása , gyakorlati alkalmazása az oktatásba és az ipariban


Egyéb készségek és kompetenciák Járművezetői engedély (ek)

Kiegészítő információk

Felhasználói gyakorlat

Több tucat K+F munka irányítása, több száz publikáció , tucatnyi megadott szabadalom ,Több tíz tankönyv, jegyzet megírása több száz diplomaterv és TDK dolgozat konzultálása stb. B kategóriájú gk. vezetői eng.

A művelt szakterületeimen a tudományos fokozataim ,a környezetvédelem területén a szakértői engedélyeim alapján végzek szakértői tevékenységet és veszek részt az alábbi szervezetek munkájában

MTESZ Szilikátipari Tudományos Egyesület tagja és az OMBKE tagja MTA Bányászati Tudományos Bizottság, Mechanikai EljárástechnikaiNyersanyagelőkészítési Munkabizottság tagja MTA Köztestülete Anyagtudományi és Technológiai Bizottságának tagja Környezetvédelmi Információs Klub tagja Veszprémi Akadémiai Bizottság Környezetvédelmi Szakbizottság, valamint a Metallurgiai és a Környezetvédelmi Technológiai Munkabizottság tagja Magyar Kémikusok Egyesületének és az Aeroszol Bizottságnak tagja Tisztább Termelés Győri Regionális Központ igazgatója Tudással a Környezetért Egyesület elnökségi tagja TE

000306

!"#$%"

&'($ %$

)*+,,,,-

12$

)*+*0+-+

3/'

)*+*-000-*+-

$4.5 $4/'(5

6'' $'"%%"

"#

78'/%

09:-9

;

!$./'

1(/

! %&'( "# $ <= 1$"''$% .$% 1=.. #"('?? B %' C

& #" %" <= 1$"''$% .$% 1=.. #"('?? B %' C

--> 1=/$'/ %--:='& = !@/A/" $/B//" $/!C5 / A D %$/1=/$' EEE(5 &% C/C! B A D %$ 9- )*+,,,-1'=$%/< # 00-,> 3"#/$C B$$$$=@ /" $/%D1/. /" $/%D /!@/3"# ;'%/&C5 //< !@"# 0 "# F5$ G)*+9+*,* 12G)*+9+*0,9

& #" %"

3"#

<=

00*>

1$"''$% .$% 1=.. #"('?? I'' ,? 'D FJ%.$

H"# = B$=@ //" $// '=%''%.8'. % &$ %..// ($%C/3$ ''%$"$ '5 G

$ C($ $ $'' K3 /L??"--*--+-+:

000307

B %' C

& #" %" <= 1$"''$% .$% 1=.. #"('?? B %' C

& #" %" <= 1$"''$% .$% 1=.. #"('?? B %' C

& #" %" <= 1$"''$% .$% 1=.. #"('?? B %' C

& #" %" <= 1$"''$% .$% 1=.. #"('??

B %' C

& #" %" I'' ,? 'D FJ%.$

BF 7A( B''$1//M (D'=( )*+*0+-+ /$ %'''$% 00:-0,000-:, "/%''% 1/'%"#? " /" $/N3&$$ O '%/"$'"/// %$ O M/ /%"#85$=@ . 5' / /#$(&C5 $'$"# J/.'" 0 J$5 ." 7E 3"# 00-,+00,* M$&C5 $'"/I%'# = B. %8' ' #/ 8'? ?5 "''#'G./$ %"./$ %"/ ' "'#'$%"% '/ !3;'%/&C5 //< !@"# 0 )*+9+*,* 6''/"#/$ 0:--,0:-*, ;?/B$ "/H"# ?"?? D $$C & '% #$$=@ / '%//" $/%. '%/$5/'// C5 /%D 3;3 "#1$ /$ ;' P / E"0 F &5;5' L/ 0Q-0-00-,, A$$/?? D'I%'# =5'#/" $D = !&BL1L
$ C($ $ $'' K3 /L??"--*--+-+:

000308

% <= "" 1=..%"# "#$'/

0++-Q,0Q-+: I' '1// 7/'%(//

I% #D/ # 7 %/S / "%/ 6''/3"#$ $ /3? ?S$% &$% #"# (// I%"$ ?/.$$'% <= "" 1=..%"# "#$'/

!7C 0+:0Q L/"=B''$!//I' ' 7%%C5 /

I% #D/ # 7 %/S / "%/ 6''/3"# I%"$ ?/.$$'% <= "" 1=..%"# "#$'/

7C 0Q-0-0Q+ F5A1// !"(//

I% #D/ # 3? ?S$% &$% #"# I%"$ ?/.$$'% <= "" 1=..%"# "#$'/

F5A 0:0:+ 1///&$%# /% A/" $/

I% #D/ # !"#&$% #$B/0:+ '($" 3? ?S3"# F5A00 I%"$ ?/.$$'%

7C$F5A

# # ) B # #'

'#

3"#. #'

#

T '

''%% /

I' %

&%'"%

*

1$'#$.

+ #

($ ($ ($ ($ ? %'' #' 5 %' #' 5 %' #' 5 %' #' 5 %' #' 5 %'

(

? %'' ($ ($ ($ ($ #' 5 %' #' 5 %' #' 5 %' #' 5 %' #' 5 %'

,

&%"$ C/%

' / @ ? %'' ' / @ ' / @ ' / @ B B B #' 5 %' #' 5 %' #' 5 %' #' 5 %' #' 5 %' B

3"#/ /I$$%". ?'?5$'D'./'' /3"# $'' /%. "#%/7 $%". $'"$(' ;$%". "# L %. ?'?!/ 5$ /=?D C$'/

7 /" U $ '2 $"$'#?',-.5%$/ "#8@? ' $ C/% =//" $// %''$I$$%".F/B$=@. %$ /"

M$C5 //I%'#!/ 5$ D( C/%' ' I''* ,? 'D FJ%.$

&$ %..// ($%C/3$ ''%$"$ '5 G

$ C($ $ $'' K3 /L??"--*--+-+:

000309

!@/"$ C/%

7%" '= S$ %./$ # % # 1'=($7"% '/7 /"--

7%" ('5 %'/" L$%.. 1IM&B;&.$ C' $"$%D' '"
? '5$..#/ F? '

- #. ") 1$ $.. .'/%C/G

L$ &S!$JF$N'$G7$B C$(5&5$#$(;$ ;$/F$"/ ;C'3 "#$'00: -0 N'$JF$&/.$3<3$''$F7/'$#G32 / CE/5 $/ '#/F ;C'F$EF' F$"/ ;C'3 "# $', 9-**90:, * F$J3<GN'$G7$M'$(;$/! / FPM;FFF$"/ ;C'3 "#$',0:, *:Q 9 M/ '5J' /FS/E!P JF$3<G&E$ 5('$E / /"/$ / FPMF$"/ ;C'3 "# $', ,*0:, , JF$<S2S!$G$ / C/C' '/C/$ $($"/ /" ' '#/$ FPM $/F$"/ ;C'3 "# $', :0Q0-0:,

+ JF$1B$D &/.$!!/N'$G7$ 5//C7#($B '#/ "7 7/" '$(F/PMC$;C'F$EF' ($A/" $/CF $F$C7/25 F$EF' A# /C$ $' &/ "7# $' Q-L $2 /''& 7BB /' 0:+ Q IJ'$C'JF$N'$<F/GS$C'//$ $( 32C/ '#/./ "$ $'M$/ " ;$ ;$/B '#/F/PMC$F$CB;7&$ /C'!/ "$ B C/ MC$F5#/C 7(#7$"7 / ";EV$7B$'7 .0:+ : F$JIJ'$C'M/ '5G$/'/ "AC/$ / FPM.#;$/!5$B '$(;C' 3 "#$':0:0 0 JF$ BG3'C$C5 /C'M $ $P5/;$/32C//$ / 1$'C/C S/W/#'NF5#/W$',-0:0 Q:*Q0 - JF$7 1IJ'$C'7L/LL/ / 7S/ C/GA '$ /'//$ $( B$MC$;$/!/ " F$C/ "7#7!IM;< J'/ ."73!#00 JF$G!$ 5$'$C"/C'F5& //$ $(F / S/W/#'F5& //$ $'0;$9Q*+00 7S/ C/7L/JF$GI 53/" (W C/$(1'M$/./$ / ;FFF$"/ ;C'3 "#$'Q;$ 900* * !B $ $ $'$A$/L!$ $JF$G7#$ MC$7#< /(/C/$ E/5 !'/ /B$M"/ B '#/B ;C'3 "#$';$ ++Q+:+009 9 7S/ C/7L/JF$G3((C$(AC$7/ F$//$ $ !/./$ 7 C$( 7/ " M$F$"/ ;C'3 "#$':;$ 00-009 , JF$G&5$(!5$$(!5/C'7//C/ 5MC$" //$ $(3 / < /' 7#F$C$(5,5< /$ '$ "$(BC$/C&$ 5/;$E#$'< 9* +*-N 00, + F$JGMC$;$/B '#// PP3M99- PP3M---&# FPM< / F$C$(;F<X!<&Y0+&500+B/C ;C'7$C/#< /$ '&$ /C'!/ "!#00+ F 7 / /#7B -+000+ Q F$JG7#($;$/A/" $/C$(PP3M;C'F$EF' F$C$(57 C/'/Y !/ "$ !$ /$/ " A/" $/7#$< $ ;C'F$EF' M'/./'/# 7(# J'$CL!#9Q7/$ **9-00+ : 7 $JB15NS$/ CS;JF$&/$IJ'$/7S/ C/&A&/GB I''9 ,? 'D FJ%.$

&$ %..// ($%C/3$ ''%$"$ '5 G

$ C($ $ $'' K3 /L??"--*--+-+:

000310

;EA/"/'32 S$$FAC/$ 7#B '/ ;C'3 "# $'9;$9 -0Q-*00Q 0 F$J N$GB '/C/$ $( B/(/C/'< ''/" C7$(E$!$'532C /./$ $(/ "/ $ /$ 'F$EF' F$C37FM<&<
I'', ,? 'D FJ%.$

&$ %..// ($%C/3$ ''%$"$ '5 G

$ C($ $ $'' K3 /L??"--*--+-+:

000311

SZEMÉLYES ADATOK Név Cím Telefon Fax E-mail Állampolgárság Születési idő

DR. TIMÁR IMRE 8200 VESZPRÉM, SÁFRÁNY U. 10/D MAGYARORSZÁG (88)-625-525 (88)-624-120 [email protected] magyar 1952. 02. 10.

Szakmai tapasztalat kutatás, oktatás a Miskolci Egyetem Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszékén,1975-77 1978. január 1-től a Veszprémi Egyetem (jelenleg Pannon Egyetem) Géptan Tanszékén. szakmai tanulmányok 10 hónapos DAAD ösztöndíj a Darmstadti Műszaki Egyetemen Számos hosszabb-rövidebb külföldi tanulmányút. ELŐZŐ MUNKAHELYEK • Időtartam (-tól -ig) • Munkáltató neve és címe • Tevékenység típusa, ágazat • Foglalkozás, beosztás • Főbb tevékenységek és feladatkörök

1978.JANUÁR 1-TŐL VESZPRÉMI EGYETEM, 1975. AUGUSZTUS 1-1977.DECEMBER 31-IG MISKOLCI EGYETEM Pannon Egyetem oktató Egyetemi tanár, intézetigazgató a gépészmérnöki szak szakvezetője Oktatás, kutatás, a tanszék oktató- és kutató munkájának irányítása

OKTATÁS ÉS KÉPZÉS • Időtartam (-tól –ig) • Oktatást/képzést nyújtó szervezet neve és típusa

ANYANYELV EGYÉB NYELVISMERET • Olvasási készség • Íráskészség • Beszédkészség

2001. Habilitáció, Miskolci Egyetem 1985. Kandidátusi értekezés 1977. Egyetemi doktori értekezés, Miskolc 1975-75 Nehézipari Műszaki Egyetem, Gépészmérnöki Karán, gépészmérnöki oklevél (féléves részképzés a Harkovi Műszaki Egyetemen. 1973-74) magyar orosz középfokú német középfokú angol szakmai angol szakmai


Magyar


Egyéni és közös munka

000312


1989 óta tanszékvezető, 2007-től intézetigazgató is.


Számos kutatási feladatban való részvétel és irányítás..


A munkámhoz szükséges szinten.


Gépjárművezetői engedély.

000313

Személyi adatok Vezetéknév / Utónév(ek) Cím(ek) Telefonszám(ok) Fax(ok) E-mail(ek) Állampolgárság Születési dátum

dr. Verdes Sándor 1025 Budapest, II., Apostol u. 27. (36 1) 326 0016 (36 1) 326 0016 [email protected] magyar 1949.08.21.

Szakmai tapasztalat oktatás Pannon Egyetem, Mérnöki Kar, Gépészmérnöki Intézet, Gáptan Intézeti Tanszék, Veszprém 2002. január – Egyetemi docens környezetvédelem zöld-S Studio műszaki fejlesztés Környezetvédelmi, Műszaki, Fejlesztő és Szolgáltató Kft.. Budapest szolgáltatás (könyvkiadás, 1995. június – 2002. január fordítás, oktatás, szervezés) ügyvezető igazgató műszaki vezetés (ipari HUURRE FRIGO Kft. Budapest hűtéstechnika) 1996. június – 1999. január, műszaki igazgató szervezés, export-import szervezés válság menedzselés, Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési kutatás szervezés Kutató-fejlesztő Vállalat, ill. GYDKFI, Rt. (ÁPV Rt.) Budapest nemzetközi kapcsoltatok 1993. július 1. - 1993 december 31. megbízott igazgató (K+F) 1994. január 1. - 1995 május 31. vezérigazgató válság menedzselés, SZIKKTI kutatás szervezés (Szilikátipari Központi Kutató- és Tervező Intézet) Budapest nemzetközi kapcsoltatok 1992. június 3. - 1993. március 15. (K+F) privatizációs biztos, igazgató (ÁVÜ, ÁPV Rt.) angolnyelv tanítás II. Rákóczi F. Gimnázium Budapest 1991. január - 1992. június angolnyelv tanár Irodavezetés EUROCLUB KFT, Budapest angolnyelv tanítás 1990. február - 1990. december irodavezető, nyelvtanár Információ mérés Comporgan Budapest Számítógépes képzés, 1988. augusztus - 1990. február szervezés kutatás az építőanyag iparban, SZIKKTI ipari mérések, (Szilikátipari Központi Kutató és Tervező Intézet) Budapest számítástechnikai irányítás 1972-1988. tud. főmunkatárs, csoportvezető. Tanulmányok Pannonhalmi Bencés Gimnázium, (1963-67) NME, Gépészmérnöki Kar,

Pannonhalma Miskolc 000314

(1967-72) Diploma: okl. gépészmérnök ELTE TTK Budapest (1973-79) Második diploma: okl. alk. matematikus Pázmány Péter Hittudományi Akadémia Budapest (1983-86) Levelező tagozat Posztgraduális tanulmányok: 1976. egyetemi doktori értekezés, NME, Miskolc 1979. 5 hónapos ösztöndíjas tanulmányút, (King's College, Prof. Rose) London 1983. Kandidátusi értekezés, MTA, műsz. tud. kandidátusa Budapest 1989. 2,5 hónapos ösztöndíjas tanulmányút, (Németország, Prof. Schönert) Clausthal 1992. december - 1993. szeptember, belga menedzser tanfolyam Belgium 1994. szeptember - október, belga menedzser tanfolyam Belgium Egyéni készségek és kompetenciák Anyanyelv(ek) Egyéb nyelv(ek) Önértékelés

magyar Angol, francia, olasz, orosz stb. Szövegértés

Európai szint (*)


angol


Olvasás

Beszéd Társalgás

Írás

Folyamatos beszéd




francia






olasz









orosz




Társas készségek és kompetenciák Szervezési készségek és kompetenciák

Vezetői gyakorlat, csapatszervezés

Műszaki készségek és kompetenciák Számítógép-felhasználói készségek és kompetenciák Művészi készségek és kompetenciák

Komoly számítástechnikai érdeklődés és felhasználói gyakorlat, programozói tapasztalat Kiadványok tervezése, készítése

Egyéb készségek és kompetenciák 000315


Személygépkocsi, motorkerékpár

Veszprém, 2008.10.07.

000316

Europass Önéletrajz Személyi adatok Vezetéknév / Utónév(ek) Cím(ek)

Balázs Verő Magyarország, 1021 Budapest, Széphalom u. 3/b.

Telefonszám(ok)

36 1 463 0500

Fax(ok)

36 1 463 0529

E-mail(ek)

06 30 475 9691

[email protected], [email protected]

Állampolgárság

magyar

Születési dátum

Sopron, 1944. 06. 20.

Neme

Mobil:

férfi

Betölteni kívánt munkakör / Projektvezető vagy témavezető foglalkozási terület Szakmai tapasztalat 1967 óta kutató, 1993 óta vesz részt a felsőoktatásban. Időtartam

Foglalkozás / beosztás Főbb tevékenységek és feladatkörök


2006. október 1-től egyetemi tanár, kutató professzor (Dunaújvárosi Főiskola) 1999-től tudományos igazgató (Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány) 1993-tól 2008-ig meghívott előadó Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (idegen nyelvű képzés) Dunaújvárosi Főiskola: egyetemi tanár Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány: tudományos igazgató Dunaújvárosi Főiskolán a Szerkezet és tulajdonságok és az Ipari folyamatok modellezése tantárgyak felelőse, az anyagmérnöki Bsc képzés szakfelelőse A Dunaújvárosi Főiskolán működő regionális tudásközpont tudományos tanácsának elnöke A Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány Anyagtudományi és technológiai intézetében több kutatási projekt vezetője, melyek közül kiemelkednek az acélok folyamatos öntésével, a korszerű, nagy hozzáadott értékű acélok fejlesztésével foglalkozó témák. Dunaújvárosi Főiskola, 2400 Dunaújváros, Táncsics M. u. 1/a




1995. az MTA doktora 1983. a műszaki tudomány kandidátusa 1971. egyetemi doktor 1967. okleveles kohómérnök (NME) Technológus szakos okleveles kohómérnök Fémtan, képlékenyalakítástan, automatizálás Nehézipari Műszaki Egyetem (Miskolc) ??

Egyéni készségek és kompetenciák oldal 1/2- Vezeték és Utónév Vezetéknév


000317

Anyanyelv(ek) Egyéb nyelv(ek)

Magyar Német, angol

Önértékelés


Európai szint (*)

Beszéd

Olvasás

Társalgás

Írás

Folyamatos beszéd

Nyelv

Német

Német

Német

Német

német

Nyelv

Angol

Angol

Angol

Angol

angol


Szervezési készségek és kompetenciák Műszaki készségek és kompetenciák Számítógép-felhasználói készségek és kompetenciák

Több évtizedes kutatásvezetői tapasztalat, több nagy volumenű kutatási projekt vezetése Széleskörű méréstechnikai és adatfeldolgozási tapasztalat. Kutatóintézet, egyetem. Felhasználói programok alkalmazásával évtizedes tapasztalat (egyetem, főiskola, egyéni képzés). Lapszerkesztés (Kohászati Lapok főszerkesztőjeként)

Művészi készségek és kompetenciák Egyéb készségek és kompetenciák Járművezetői engedély(ek)

-




000318

PÁLYÁZÓ NEVE: Dunaújvárosi Főiskola Projekt címe: A régió és a Dunaújvárosi Főiskola válaszai az anyagtudomány és -technológia új kihívásaira Pályázati kiírás száma: TÁMOP-4.2.2/08/1 Pályázó/Kedvezményezett által megadott tevékenységekhez kapcsolt költségek táblázat

Támogatási Projekt előkészítés költségei Projekt menedzsment költségei intenzitás % Terv ( Ft-ban)

Tevékenységek-költségkategóriák 11. IMMATERIÁLIS JAVAK

85%

111. Alapítás-átszervezés aktivált értéke 112. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke 113. Vagyoni értékű jogok 114. Szellemi termékek TÁRGYI ESZKÖZÖK 12. INGATLANOK ÉS KAPCSOLÓDÓ VAGYONI ÉRTÉKŰ JOGOK 121. Földterület, termőföld 122. Telek, telkesítés 123. Épületek, épületrészek, tulajdoni hányadok 124. Egyéb építmények 125. Üzemkörön kívüli ingatlanok, épületek 126. Ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok 13. MŰSZAKI BERENDEZÉSEK, GÉPEK, JÁRMŰVEK 131. Termelő gépek, berendezések, szerszámok, gyártóeszközök 132. Termelésben közvetlenül résztvevő járművek 14. EGYÉB BERENDEZÉSEK, FELSZERELÉSEK, JÁRMŰVEK 141. Üzemi (üzleti) gépek, berendezések, felszerelések 142. Egyéb járművek 143. Irodai, igazgatási berendezések és felszerelések 144. Üzemkörön kívüli berendezések, felszerelések, járművek RÁFORDÍTÁSOK 51. ANYAGKÖLTSÉG 511. Vásárolt anyagok költségei 513. Egyéb anyagköltség 519. Anyagköltség megtérülés 52. IGÉNYBE VETT SZOLGÁLTATÁSOK KÖLTSÉGEI 521. Szállítás-rakodás, raktározás költségei 522. Bérleti díjak 523. Karbantartási költségek 524. Hirdetés, reklám, propaganda költségek 525. Oktatás és továbbképzés költségei 526. Utazási és kiküldetési költségek (napidíj nélkül) 529. Egyéb igénybe vett szolgáltatások költségei 53 EGYÉB SZOLGÁLTATÁSOK KÖLTSÉGEI 53. 531. Hatósági igazgatási, szolgáltatási díjak, illetékek 532. Pénzügyi, befektetési szolgáltatási díjak 533. Biztosítási díj 534. Költségként elszámolandó adók, járulékok, termékdíj 539. Különféle egyéb költségek 54. BÉRKÖLTSÉG 55. SZEMÉLYI JELLEGŰ EGYÉB KIFIZETÉSEK 56. BÉRJÁRULÉKOK 561. Nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási járulék 562. Egészségügyi hozzájárulás 563. Munkaadói járulék 564. Szakképzési hozzájárulás 569. Egyéb bérjárulék EGYÉB RÁFORDÍTÁSOK ÉRTÉKCSÖKKENÉS 87 PÉNZÜGYI MŰVELETEK RÁFORDÍTÁSAI OSSZESEN TARTALÉK MINDÖSSZESEN

0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0 85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85

Terv ( Ft-ban)

Projekt szakmai megvalósításával összefüggő költségek (ESZA)

Projekt szakmai megvalósításával összefüggő költségek (ERFA)



Terv ( Ft-ban)

Terv ( Ft-ban)

Terv ( Ft-ban)

Terv ( Ft-ban)

Egyéb, a projekt Átalakítás, bővítés, felújítás, végrehajtásával összefüggő eszközbeszerzés (általános) költség

Terv ( Ft-ban)

Terv ( Ft-ban)

Összesen

Terv ( Ft-ban)

13680000

45049200

317255760

87600000

9400000

24192000 21600000 21600000

497176960 21600000 21600000

13680000

24000000

13140000

87600000

9400000

2592000

150412000

4560000

4560000

0 13140000 13680000

24000000

83040000

9400000

2592000

0 13140000 132712000

15840000

230868000

78456960

5209200 4593600 140400 475200

73247760 66951720 982800 5313240

78456960 71545320 1123200 5788440

13680000

45049200

317255760

13680000

45049200

317255760

0

87600000

9400000

87600000

9400000

0

24192000

497176960

24192000

497176960

000319

PÁLYÁZÓ NEVE: Dunaújvárosi Főiskola Projekt címe: A régió és a Dunaújvárosi Főiskola válaszai az anyagtudomány és -technológia új kihívásaira Pályázati kiírás száma: TÁMOP-4.2.2/08/1 Pályázó/Kedvezményezett által tervezett tevékenységek összegei, és ennek időbeli ütemezése

Időszakok-támogatható tevékenységek


Terv (Ft-ban) 2008 II félévre ütemezett kifizetési kérelem kapcsán elszámolandó költségek 2009 I félévre ütemezett kifizetési kérelem kapcsán elszámolandó költségek 2009 II félévre ütemezett kifizetési kérelem kapcsán elszámolandó költségek 2010 I félévre ütemezett kifizetési kérelem kapcsán elszámolandó költségek 2010 II félévre ütemezett kifizetési kérelem kapcsán elszámolandó költségek 2011 I félévre ütemezett kifizetési kérelem kapcsán elszámolandó költségek Összesen


Terv (Ft-ban) 13 680 000 0 0 0 0 0 13 680 000

Kitöltési útmutatóba: A csatolt táblázatba a pályázati felhívásban szereplő támogatható tevékenységekhez kapcsolódó költségeinek időbeli ütemezését szükséges meghatároznia.

Projekt szakmai megvalósításával Projekt szakmai megvalósításával összefüggő költségek (ESZA) összefüggő költségek (ERFA)

Terv (Ft-ban) 0 300 300 300 300 0 45 049 200

11 11 11 11

262 262 262 262

Terv (Ft-ban) 0 940 940 940 940 0 317 255 760 79 79 79 79

313 313 313 313


Terv (Ft-ban) 0 0 0 0 0 0 0


Terv (Ft-ban) 0 000 000 000 000 0 87 600 000

21 21 21 21

900 900 900 900



Terv (Ft-ban) 0 000 000 000 000 0 9 400 000

1 1 2 3

950 550 150 750

Terv (Ft-ban) 0 0 0 0 0 0 0

Összesen

Összesen évek szerint

Terv (Ft-ban) 6 6 6 6

048 048 048 048

0 000 000 000 000

24 192 000

Terv (Ft-ban) 13 120 120 120 122

680 474 074 674 274

000 240 240 240 240 0 497 176 960

13 680 000 240 548 480 242 948 480 0 497 176 960

Specifikáció: Támogatható tevékenység: IH által megadott, felparaméterezett adat, listából kiválasztható. A kiválasztást követően új oszlopként jelenik meg, ahova adatok rögzíthetők.

Támogatható tevékenység: a pályázati felhívásban megjelölt tevékenységek közül azokat szükséges kiválasztania, melyek projektje szempontjából felmerülnek. E tevékenységek mentén kell költségeit megterveznie. A tevékenységek összesen sorainak meg kell egyeznie a "Pályázó/Kedvezményezett által megadott tevékenységekhez kapcsolt költségek táblázat" oszlopainak összesen értékével. Az elszámolandó költségek időbeli ütemezésénél a következőt szükséges figyelembe venni: utólagos elszámolás céljából közbenső kifizetési kérelem akkor nyújtható be, ha az igényelt támogatás összege meghaladja a megítélt támogatás 10%-át, és legalább a 100 ezer forintot. 1 milliárd forintot meghaladó támogatás esetén kifizetési kérelem akkor nyújtható be, ha az igényelt támogatás meghaladja a megítélt támogatás 2%-át. Fenti feltételek figyelembevételével - tekintettel a projekt életútjához kapcsolódó, felmerülő költségekre - állítsa be az egyes időszakokra az Ön által benyújtani tervezett, jogosult költségeken alapuló elszámolások összegét . Figyelem: tekintettel arra, hogy a pályázatok feldolgozásának időigénye jelentősen függ a beadott pályázatok számától, ezért előfordulhat, hogy a pályázatban meghatározott időbeli ütemezést a szerződéskötés pillanatában meg kell változtatni.

000320

PÁLYÁZÓ NEVE: Dunaújvárosi Főiskola Projekt címe: A régió és a Dunaújvárosi Főiskola válaszai az anyagtudomány és -technológia új kihívásaira Pályázati kiírás száma: TÁMOP-4.2.2/08/1 Pályázó/Kedvezményezett által megadott tevékenységekhez kapcsolt részletes költségtervezési táblázat

Tevékenységek-költségkategóriák 11. IMMATERIÁLIS JAVAK 111. Alapítás-átszervezés aktivált értéke 112. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke 113. Vagyoni értékű jogok 114. Szellemi termékek TÁRGYI ESZKÖZÖK 12. INGATLANOK ÉS KAPCSOLÓDÓ VAGYONI ÉRTÉKŰ JOGOK 121. Földterület, termőföld 122. Telek, telkesítés 123. Épületek, épületrészek, tulajdoni hányadok 124. Egyéb építmények 125. Üzemkörön kívüli ingatlanok, épületek 126. Ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok 13. MŰSZAKI BERENDEZÉSEK, GÉPEK, JÁRMŰVEK 131. Termelő gépek, berendezések, szerszámok, gyártóeszközök 132. Termelésben közvetlenül résztvevő járművek 14. EGYÉB BERENDEZÉSEK, FELSZERELÉSEK, JÁRMŰVEK 141. Üzemi (üzleti) gépek, berendezések, felszerelések 142. Egyéb járművek 143. Irodai, igazgatási berendezések és felszerelések 144. Üzemkörön kívüli berendezések, felszerelések, járművek RÁFORDÍTÁSOK 51. ANYAGKÖLTSÉG 511. Vásárolt anyagok költségei 513. Egyéb anyagköltség 519. Anyagköltség megtérülés 52. IGÉNYBE VETT SZOLGÁLTATÁSOK KÖLTSÉGEI 521. Szállítás-rakodás, raktározás költségei 522. Bérleti díjak Iroda bérleti díjak Gépjármű bérleti díjak Egyéb bérleti díjak 523. Karbantartási költségek 524. Hirdetés, reklám, propaganda költségek 525. Oktatás és továbbképzés költségei 526. Utazási és kiküldetési költségek (napidíj nélkül) 529. Egyéb igénybe vett szolgáltatások költségei Mérnöki, szakértői díjak Tervek, tanulmányok fejlesztésének, kivitelezésének költsége Rendezvényszervezés költsége Nyilvánosság biztosításának költsége Közbeszerzési eljárások lebonyolításával kapcsolatos költségek Könyvvizsgálói díjak Műszaki, ellenőri költségek Ki nem emelt egyéb igénybe vett szakmai szolgáltatások költségei 53. EGYÉB SZOLGÁLTATÁSOK KÖLTSÉGEI 531. Hatósági igazgatási, szolgáltatási díjak, illetékek 532. Pénzügyi, befektetési szolgáltatási díjak 533. Biztosítási díj 534. Költségként elszámolandó adók, járulékok, termékdíj 539. Különféle egyéb költségek 54. BÉRKÖLTSÉG 55. SZEMÉLYI JELLEGŰ EGYÉB KIFIZETÉSEK 551. Munkavállalóknak, tagoknak fizetett személyi jellegű kifizetések 552. Jóléti és kulturális költségek 559. Egyéb személyi jellegű kifizetések 5591. Kiküldetés napidíja 5599. Egyéb ki nem emelt személyi jellegű kifizetések 56. BÉRJÁRULÉKOK 561. Nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási járulék 562. Egészségügyi hozzájárulás 563. Munkaadói járulék 564. Szakképzési hozzájárulás 569. Egyéb bérjárulék EGYÉB RÁFORDÍTÁSOK 57. ÉRTÉKCSÖKKENÉS 87. PÉNZÜGYI MŰVELETEK RÁFORDÍTÁSAI OSSZESEN TARTALÉK MINDÖSSZESEN

85% 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85

Mennyiségi egység megnevezése

Maximum %

-

-

-

0 0 -

-

-

0 0 -

-

-

0 0 -

-

-

-

-

0 -

-

-

0 -

-

-

0 -

-

-

0 -

-

-

0 0

-

-

-

Mennyiségi egység Elszámolható költség megnevezés e Mennyiség (Ft) 0 -

-

-

-

-

-

-

0 0 -

-

-

-

0 -

-

-

-

0

-

-

-

13680000 0

-

-

-

13680000 -

-

-

-

0 -

Egységár (Ft)

Elszámolható költség (Ft)

0

-

Projekt szakmai megvalósításával összefüggő költségek Projekt megvalósításához igénybevett s (ERFA) Mennyiségi Mennyiségi egység Elszámolható egység megnevezés Egységár költség megnevezés Egységár e Mennyiség (Ft) (Ft) e Mennyiség (Ft) 0 -

0

-

45049200 0

-

-

24000000 -

-

-

0 -

-

-

317255760 0

-

-

-

-

13140000 -

-

-

0 -

-

-

-

0 -

-

-

0 -

-

db

-

-

-

13680000 -

db

2

6540000

13080000

db

1

600000

600000

-

fő 24000000 -

-

-

-

-

db 0 -

-

-

-

-

hó 0 -

-

-

-

-

-

0 -

-

-

-

-

-

0 hó hó hó

-

Összes elszámolható költség/ tevékenység elszámolható összes költsége (%): Maximum %: Kiegészítő információk: Tartalék aránya az összköltségen belül (%): Immateriális javak és tárgyi eszközök (beruházás, építés, felújítás, bővítés) aránya az összköltségen belül (%): Kiszerződött szakmai szolgáltatások aránya (%)

Egységár (Ft)

Mennyiség

Projekt szakmai megvalósításával összefüggő költségek (ESZA) Mennyiségi egység Elszámolható megnevezés Egységár költség e Mennyiség (Ft) (Ft) 0 0



Támogatá s intenzitás %

1

24000000 -

24

660000

24000000 0 -

-

15840000 hó 0 -

-

-

0 -

24 24 24

191400 5850 19800

116 -

5209200 4593600 140400 475200

13680000

45049200

2,75%

9,06% 12%

hó hó hó

113276

13140000 0 -

-

0 db

-

1

73560000

-

-

db 0 -

-

-

-

230868000 0 -

-

-

0 -

-

-

-

0 -

-

-

0 -

-

-

73247760 66951720 982800 5313240

-

-

0 -

-

-

24

9619500

24 24 24

-

2280000

0 -

-

-

-

-

2

2789655 40950 221385

317255760

9480000

0

63,81% -

1

0,00% -

Tervezett % 0,00% 0,00% 16,70%

000321

PÁLYÁZÓ NEVE: Dunaújvárosi Főiskola Projekt címe: A régió és a Dunaújvárosi Főiskola válaszai az anyagtudomá Pályázati kiírás száma: TÁMOP-4.2.2/08/1 Pályázó/Kedvezményezett által megadott tevékenységekhez kapcsolt részletes költségtervezési szolgáltatások

Tevékenységek-költségkategóriák 11. IMMATERIÁLIS JAVAK 111. Alapítás-átszervezés aktivált értéke 112. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke 113. Vagyoni értékű jogok 114. Szellemi termékek TÁRGYI ESZKÖZÖK 12. INGATLANOK ÉS KAPCSOLÓDÓ VAGYONI ÉRTÉKŰ JOGOK 121. Földterület, termőföld 122. Telek, telkesítés 123. Épületek, épületrészek, tulajdoni hányadok 124. Egyéb építmények 125. Üzemkörön kívüli ingatlanok, épületek 126. Ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok 13. MŰSZAKI BERENDEZÉSEK, GÉPEK, JÁRMŰVEK 131. Termelő gépek, berendezések, szerszámok, gyártóeszközök 132. Termelésben közvetlenül résztvevő járművek 14. EGYÉB BERENDEZÉSEK, FELSZERELÉSEK, JÁRMŰVEK 141. Üzemi (üzleti) gépek, berendezések, felszerelések 142. Egyéb járművek 143. Irodai, igazgatási berendezések és felszerelések 144. Üzemkörön kívüli berendezések, felszerelések, járművek RÁFORDÍTÁSOK 51. ANYAGKÖLTSÉG 511. Vásárolt anyagok költségei 513. Egyéb anyagköltség 519. Anyagköltség megtérülés 52. IGÉNYBE VETT SZOLGÁLTATÁSOK KÖLTSÉGEI 521. Szállítás-rakodás, raktározás költségei 522. Bérleti díjak Iroda bérleti díjak Gépjármű bérleti díjak Egyéb bérleti díjak 523. Karbantartási költségek 524. Hirdetés, reklám, propaganda költségek 525. Oktatás és továbbképzés költségei 526. Utazási és kiküldetési költségek (napidíj nélkül) 529. Egyéb igénybe vett szolgáltatások költségei Mérnöki, szakértői díjak Tervek, tanulmányok fejlesztésének, kivitelezésének költsége Rendezvényszervezés költsége Nyilvánosság biztosításának költsége Közbeszerzési eljárások lebonyolításával kapcsolatos költségek Könyvvizsgálói díjak Műszaki, ellenőri költségek Ki nem emelt egyéb igénybe vett szakmai szolgáltatások költségei 53. EGYÉB SZOLGÁLTATÁSOK KÖLTSÉGEI 531. Hatósági igazgatási, szolgáltatási díjak, illetékek 532. Pénzügyi, befektetési szolgáltatási díjak 533. Biztosítási díj 534. Költségként elszámolandó adók, járulékok, termékdíj 539. Különféle egyéb költségek 54. BÉRKÖLTSÉG 55. SZEMÉLYI JELLEGŰ EGYÉB KIFIZETÉSEK 551. Munkavállalóknak, tagoknak fizetett személyi jellegű kifizetések 552. Jóléti és kulturális költségek 559. Egyéb személyi jellegű kifizetések 5591. Kiküldetés napidíja 5599. Egyéb ki nem emelt személyi jellegű kifizetések 56. BÉRJÁRULÉKOK 561. Nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási járulék 562. Egészségügyi hozzájárulás 563. Munkaadói járulék 564. Szakképzési hozzájárulás 569. Egyéb bérjárulék EGYÉB RÁFORDÍTÁSOK 57. ÉRTÉKCSÖKKENÉS 87. PÉNZÜGYI MŰVELETEK RÁFORDÍTÁSAI OSSZESEN TARTALÉK MINDÖSSZESEN Összes elszámolható költség/ tevékenység elszámolható összes költsége (%): Maximum %:

Egyéb szolgáltatások Mennyiségi egység megnevezés e Mennyiség 0 -

0 0 -

Egyéb, a projekt végrehajtásával összefüggő (általános) költség Mennyiségi egység Elszámolható Elszámolható költség megnevezés Egységár költség e Mennyiség (Ft) (Ft) (Ft) 0 0

Átalakítás, felújítás, bővítés, eszközbeszerzés

-

Mennyiségi egység megnevezés e Mennyiség 0 -

-

-

-

0 0 -

-

-

0 0 -

-

-

0 0

0 -

-

-

0 -

-

-

0 -

-

-

0

0 -

-

-

0 -

-

-

0 -

-

-

0

87600000 0 -

-

-

9400000 0 -

-

-

0 0 hó

-



Egységár (Ft)

Egységár (Ft)

24

900000

24192000 21600000 21600000

87600000 -

-

-

9400000 -

-

-

0 -

-

-

2592000

4560000 -

-

-

0 -

-

-

0 -

-

-

0

-

-

9400000 -

-

-

0 -

-

-

2592000

4560000

83040000 73560000

db db db

1 4 1

6000000 600000 1000000

6000000 2400000 1000000

9480000 0 -

-

-

0 -

-

-

hó 0 -

-

-

2592000 0

0 -

-

-

0 -

-

-

0 -

-

-

0

0 -

-

-

0 -

-

-

0 -

-

-

0

0 -

-

-

0 -

-

-

0 -

-

-

0

-

-

-

-

-

-

87600000

9400000

24

108000

0

24192000

Összesen Összes elszámolható költség (Ft) 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 497176960 21600000 21600000 0 0 150412000 0 4560000 0 0 4560000 0 0 0 13140000 132712000 73560000 13080000 0 6000000 3000000 1000000 0 36072000 0 0 0 0 0 0 246708000 0 0 0 0 0 0 78456960 71545320 1123200 5788440 0 0 0 0 0 497176960 497176960

17,62% -

1,89% -

0,00%

4,87% 5%

Kiegészítő információk: Tartalék aránya az összköltségen belül (%): Immateriális javak és tárgyi eszközök (beruházás, építés, felújítás, bővítés) aránya az összköltségen belül (%): Kiszerződött szakmai szolgáltatások aránya (%)

000322

PARTNER NEVE: Dunaújvárosi Főiskola Projekt címe: A régió és a Dunaújvárosi Főiskola válaszai az anyagtudomány és -technológia új kihívásaira Pályázati kiírás száma: TÁMOP-4.2.2/08/1 Pályázó/Kedvezményezett által megadott tevékenységekhez kapcsolt költségek táblázat



85%


0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0 85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85

Terv ( Ft-ban)





Terv ( Ft-ban)

Terv ( Ft-ban)

Terv ( Ft-ban)

Terv ( Ft-ban)


Terv ( Ft-ban)

Terv ( Ft-ban)

Összesen

Terv ( Ft-ban)

13680000

45049200

279007200

75600000

9400000

24192000 21600000 21600000

446928400 21600000 21600000

13680000

24000000

13140000

75600000

9400000

2592000

138412000

4560000

4560000

0 13140000 13680000

24000000

71040000

9400000

2592000

0 13140000 120712000

15840000

202140000

68936400

5209200 4593600 140400 475200

63727200 58620600 655200 4451400

68936400 63214200 795600 4926600

13680000

45049200

279007200

13680000

45049200

279007200

0

75600000

9400000

75600000

9400000

0

24192000

446928400

24192000

446928400

000323

PARTNER NEVE: Dunaújvárosi Főiskola Projekt címe: A régió és a Dunaújvárosi Főiskola válaszai az anyagtudomány és -technológia új kihívásaira Pályázati kiírás száma: TÁMOP-4.2.2/08/1 Pályázó/Kedvezményezett által tervezett tevékenységek összegei, és ennek időbeli ütemezése





Terv (Ft-ban) 13 680 000 0 0 0 0 0 13 680 000



Terv (Ft-ban) 0 300 300 300 300 0 45 049 200

11 11 11 11

262 262 262 262

Terv (Ft-ban) 0 800 800 800 800 0 279 007 200 69 69 69 69

751 751 751 751


Terv (Ft-ban) 0 0 0 0 0 0 0


Terv (Ft-ban) 0 000 000 000 000 0 75 600 000

18 18 18 18

900 900 900 900



Terv (Ft-ban) 0 000 000 000 000 0 9 400 000

1 1 2 3

950 550 150 750

Terv (Ft-ban) 0 0 0 0 0 0 0

Összesen


Terv (Ft-ban) 6 6 6 6

048 048 048 048

0 000 000 000 000

24 192 000

Terv (Ft-ban) 13 107 107 108 109

680 912 512 112 712

000 100 100 100 100 0 446 928 400

13 680 000 215 424 200 217 824 200 0 446 928 400



000324

PARTNER NEVE: Dunaújvárosi Főiskola Projekt címe: A régió és a Dunaújvárosi Főiskola válaszai az anyagtudomány és -technológia új kihívásaira Pályázati kiírás száma: TÁMOP-4.2.2/08/1 Pályázó/Kedvezményezett által megadott tevékenységekhez kapcsolt részletes költségtervezési táblázat



Támogatá s intenzitás % 85% 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85

Mennyiségi egység megnevezése -

-

-

-

-

-

0 0 -

-

-

-

0 -

-

-

-

0

-

-

-

13680000 0

-

-

-

13680000 -

-

-

-

0 -

Maximum % 0,00% 0,00% 16,92%

-

-

-

0 0 -

-

-

0 0 -

-

-

0 0 -

-

-

-

-

0 -

-

-

0 -

-

-

0 -

-

-

0 -

-

-

0 0

-

-

-

Egységár (Ft)


0

-


0

-

45049200 0

-

-

24000000 -

-

-

0 -

-

-

279007200 0

-

-

-

-

13140000 -

-

-

0 -

-

-

-

0 -

-

-

0 -

-

db

-

-

-

13680000 -

db

2

6540000

13080000

db

1

600000

600000

-

fő 24000000 -

-

-

-

-

db 0 -

-

-

-

-

hó 0 -

-

-

-

-

-

0 -

-

-

-

-

-

0 hó hó hó

-


Egységár (Ft)

Mennyiség


Projekt menedzsment költségei Mennyiségi egység Elszámolható költség megnevezés e Mennyiség (Ft) 0 -

1

24000000 -

24

660000

24000000 0 -

-

15840000 hó 0 -

-

-

0 -

24 24 24

191400 5850 19800

116 -

5209200 4593600 140400 475200

13680000

45049200

3,06%

10,08% 12%

hó hó hó

113276

13140000 0 -

-

-

0 db

-

1

71040000

-

-

0 -

-

-

-

202140000 0 -

-

-

0 -

-

-

-

0 -

-

-

0 -

-

-

63727200 58620600 655200 4451400

-

-

0 -

-

-

8422500

24 24 24

-

2280000

0 -

24

-

-

-

2

2442525 27300 185475

279007200

0

62,43% -

0,00% -

Tervezett % 0 0 15,90%

000325

PARTNER NEVE: Dunaújvárosi Főiskola Projekt címe: A régió és a Dunaújvárosi Főiskola válaszai az anyagtudomá Pályázati kiírás száma: TÁMOP-4.2.2/08/1 Pályázó/Kedvezményezett által megadott tevékenységekhez kapcsolt részletes költségtervezési szolgáltatások



0 0 -


Átalakítás, felújítás, bővítés, eszközbeszerzés

-

Mennyiségi egység megnevezés e Mennyiség 0 -

-

-

-

0 0 -

-

-

0 0 -

-

-

0 0

0 -

-

-

0 -

-

-

0 -

-

-

0

0 -

-

-

0 -

-

-

0 -

-

-

0

75600000 0 -

-

-

9400000 0 -

-

-

0 0 hó

-



Egységár (Ft)

Egységár (Ft)

24

900000

24192000 21600000 21600000

75600000 -

-

-

9400000 -

-

-

0 -

-

-

2592000

4560000 -

-

-

0 -

-

-

0 -

-

-

0

-

-

9400000 -

-

-

0 -

-

-

2592000

4560000

71040000 71040000

db db db

1 4 1

6000000 600000 1000000

6000000 2400000 1000000

0 -

-

-

0 -

-

-

hó 0 -

-

-

2592000 0

0 -

-

-

0 -

-

-

0 -

-

-

0

0 -

-

-

0 -

-

-

0 -

-

-

0

0 -

-

-

0 -

-

-

0 -

-

-

0

-

-

-

-

-

-

75600000

9400000

16,92% -

2,10% -

24

108000

0

0,00%

24192000

Összesen Összes elszámolható költség (Ft) 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 446928400 21600000 21600000 0 0 138412000 0 4560000 0 0 4560000 0 0 0 13140000 120712000 71040000 13080000 0 6000000 3000000 1000000 0 26592000 0 0 0 0 0 0 217980000 0 0 0 0 0 0 68936400 63214200 795600 4926600 0 0 0 0 0 446928400 0 446928400

5,41% 5%


000326

PARTNER NEVE: Pannon Egyetem Projekt címe: A régió és a Dunaújvárosi Főiskola válaszai az anyagtudomány és -technológia új kihívásaira Pályázati kiírás száma: TÁMOP-4.2.2/08/1 Pályázó/Kedvezményezett által megadott tevékenységekhez kapcsolt költségek táblázat



85%


0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0 85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85

Terv ( Ft-ban)





Terv ( Ft-ban)

Terv ( Ft-ban)

Terv ( Ft-ban)

Terv ( Ft-ban)


Terv ( Ft-ban)

Terv ( Ft-ban)

Összesen

Terv ( Ft-ban)

0

0

38248560

12000000

0

0 0 0

50248560 0 0

0

0

0

12000000

0

0

12000000

0

0

0 0 0

0

12000000

0

0

0 0 12000000

0

28728000

9520560

0 0 0 0

9520560 8331120 327600 861840

9520560 8331120 327600 861840

0

0

38248560

0

0

38248560

0

12000000

0

12000000

0

0

0

50248560

0

50248560

000327

PARTNER NEVE: Pannon Egyetem Projekt címe: A régió és a Dunaújvárosi Főiskola válaszai az anyagtudomány és -technológia új kihívásaira Pályázati kiírás száma: TÁMOP-4.2.2/08/1 Pályázó/Kedvezményezett által tervezett tevékenységek összegei, és ennek időbeli ütemezése





Terv (Ft-ban) 0 0 0 0 0 0 0



Terv (Ft-ban) 0 0 0 0 0 0 0

Terv (Ft-ban) 0 140 140 140 140 0 38 248 560 9 9 9 9

562 562 562 562


Terv (Ft-ban) 0 0 0 0 0 0 0



Terv (Ft-ban) 0 000 000 000 000 0 12 000 000 3 3 3 3

000 000 000 000


Terv (Ft-ban) 0 0 0 0 0 0 0

Összesen

Terv (Ft-ban) 0 0 0 0 0 0 0


Terv (Ft-ban) 0 0 0 0 0 0 0

Terv (Ft-ban) 0 140 140 140 140 0 50 248 560

12 12 12 12

562 562 562 562

0 25 124 280 25 124 280 0 50 248 560



000328

PARTNER NEVE: Pannon Egyetem Projekt címe: A régió és a Dunaújvárosi Főiskola válaszai az anyagtudomány és -technológia új kihívásaira Pályázati kiírás száma: TÁMOP-4.2.2/08/1 Pályázó/Kedvezményezett által megadott tevékenységekhez kapcsolt részletes költségtervezési táblázat



Támogatá s intenzitás % 85% 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85

Mennyiségi egység megnevezése

Maximum % 0,00% 0,00% 23,88%

-

-

-

0 0 -

-

-

0 0 -

-

-

0 0 -

-

-

-

-

0 -

-

-

0 -

-

-

0 -

-

-

0 -

-

-

0 0

-

-

-

0 -

-

-

-

0 -

-

-

0 db

-

Egységár (Ft)



-

-

-

-

-

-

0 0 -

-

-

-

0 -

-

-

-

0

-

-

-

0 0

-

-

-

0 -

-

-

0 -

-

-

0 -

-

-

-

-

0 -

-

-

0 -

-

-

0 -

-

-

-

-

0 -

-

-

0 -

-

-

0 -

-

-

0

-

-

0 0

0

-

-

-

-

0 -

-

-

0 -

-

-

-

-

0 -

-

-

hó 0 -

-

-

-

-

0 -

-

-

0 -

-

-

-

-

0 -

-

-

0 hó hó hó

-


Egységár (Ft)

Mennyiség


Projekt menedzsment költségei Mennyiségi egység Elszámolható költség megnevezés e Mennyiség (Ft) 0 -

0

0

0,00%

0,00% 12%

-

38248560 0

-

-

1

12000000

0 -

-

-

0 -

-

-

-

28728000 0 -

-

-

0 -

-

-

-

0 -

-

-

0 -

-

-

9520560 8331120 327600 861840

-

-

0 -

-

-

24

1197000

24 24 24

-

347130 13650 35910

38248560

0

76,12% -

0,00% -

Tervezett % 0 0 23,88%

000329

PARTNER NEVE: Pannon Egyetem Projekt címe: A régió és a Dunaújvárosi Főiskola válaszai az anyagtudomá Pályázati kiírás száma: TÁMOP-4.2.2/08/1 Pályázó/Kedvezményezett által megadott tevékenységekhez kapcsolt részletes költségtervezési szolgáltatások



0 0 -

-

-

-

-

0 0 -

-

-

0 0 -

-

-

0 0

0 -

-

-

0 -

-

-

0 -

-

-

0

0 -

-

-

0 -

-

-

0 -

-

-

0

12000000 0 -

-

-

0 0 -

-

-

0 0 -

-

-

0 0


Egységár (Ft)

Egységár (Ft)

12000000 -

-

-

0 -

-

-

0 -

-

-

0

0 -

-

-

0 -

-

-

0 -

-

-

0

12000000 12000000

-

-

0 -

-

-

0 -

-

-

0

0 -

-

-

0 -

-

-

0 -

-

-

0

0 -

-

-

0 -

-

-

0 -

-

-

0

0 -

-

-

0 -

-

-

0 -

-

-

0

0 -

-

-

0 -

-

-

0 -

-

-

0

12000000

0

23,88% -


Átalakítás, felújítás, bővítés, eszközbeszerzés Mennyiségi egység megnevezés e Mennyiség 0 -


0,00% -

-

-

-

-

-

-

0

0,00%

0

Összesen Összes elszámolható költség (Ft) 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 50248560 0 0 0 0 12000000 0 0 0 0 0 0 0 0 0 12000000 12000000 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 28728000 0 0 0 0 0 0 9520560 8331120 327600 861840 0 0 0 0 0 50248560 0 50248560

0,00% 5%


000330

Költségvetés szöveges indoklása Dunaújvárosi Főiskola és Pannon Egyetem Kiadások

Mennyiség

Egység

Bruttó egységár

1. Projekt előkészítés költségei

Összesen 13 680 000

529. Egyéb igénybe vett szolgáltatások költségei Megvalósíthatósági tanulmány elkészítése

1

db

Projekt előkészítés közbeszerzési eljárások lebonyolítása

1

eljárás

Helyzetemezés, szükségletfelmérés (tanulmány)

1

db

Arány (%) 2,75%

13 680 000

2,75%

9 480 000

1,91%

600 000

600 000

0,12%

3 600 000

3 600 000

0,72%

9 480 000

2. Projekt menedzsment költségei

45 049 200

9,06%

529. Egyéb igénybe vett szolgáltatások költségei

24 000 000

4,83%

24 000 000

24 000 000

4,83%

Igénybe vett projektmenedzsment szolgáltatás

1

db

15 840 000

3,19%

24

hónap

660 000

15 840 000

3,19%

4 593 600

0,92%

24

hónap

191 400

4 593 600

0,92%

140 400

0,03%

24

hónap

5 850

140 400

0,03%

475 200

0,10%

24

hónap

19 800

475 200

0,10%

317 255 760

63,81%

54. BÉRKÖLTSÉG Munkabér 561. Nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási járulék Nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási járulék 562. Egészségügyi hozzájárulás Egészségügyi hozzájárulás 563. Munkaadói járulék Munkaadói járulék 3. Projekt szakmai megvalósításával összefüggő költségek 54. BÉRKÖLTSÉG Munkabér

230 868 000

46,44%

24

hónap

9 619 500

230 868 000

46,44%

66 951 720

13,47%

24

hónap

2 789 655

66 951 720

13,47%

982 800

0,20%

24

hónap

40 950

982 800

0,20%

5 313 240

1,07%

24

hónap

221 385

5 313 240

1,07%

561. Nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási járulék Nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási járulék 562. Egészségügyi hozzájárulás Egészségügyi hozzájárulás 563. Munkaadói járulék Munkaadói járulék 526. Utazási és kiküldetési költségek (napidíj nélkül)

13 140 000

2,64%

Hazai szakmai konferenciákon, rendezvényeken való részvétel

90

fő

42 000

3 780 000

0,76%

Külföldi szakmai konferenciákon, rendezvényeken való részvétel

26

fő

360 000

9 360 000

1,88%

5. Projekt megvalósításához igénybevett szolgáltatások

87 600 000

17,62%


83 040 000

16,70%

Fénymikroszkópos vizsgálat, pásztázó elektronmikroszkópos vizsgálat (SEM)

3

mintacsomag

3 240 000

9 720 000

1,96%

Képalkotó technikákkal kapott felvételek kvantitatív kiértékeléséhez képelemzővel végzett mérések

3

mintacsomag

3 240 000

9 720 000

1,96%

1

000331


Mennyiség


Egység

200

példány


3

mintacsomag


6

workshop

Transzmissziós elektronmikroszkópos vizsgálat (TEM)

3

mintacsomag

Bruttó egységár

Összesen

Arány (%)

4 200

840 000

0,17%

3 240 000

9 720 000

1,96%

480 000

2 880 000

0,58%

3 240 000

9 720 000

1,96%


6

konferencia

960 000

5 760 000

1,16%


2

mintacsomag

3 240 000

6 480 000

1,30%

A vasalapú nanokompozitok és az acél nanorészecskék előállításához szükséges nanoőrlő felkészítése, a szárazprés felújítása, a nanorészecskékből tömbi minták és a vékonyrétegek építéséhez szükséges technológia megalapozása

1

mintacsomag

2 400 000

2 400 000

0,48%

A nanorészecskék, rétegek és tömbi minták tulajdonságainak jellemzése, morfológiai vizsgálata pásztázó elektronmikroszkóppal (PEM)

1

mintacsomag

2 400 000

2 400 000

0,48%

A szemcsék méretének és szemcseméret eloszlás meghatározása lézergranulométerrel (CILAS, Malvern)

1

mintacsomag

2 400 000

2 400 000

0,48%

A nanoszemcsék vizsgálata röntgenfoton spektroszkópiával (XPS)

1

mintacsomag

2 400 000

2 400 000

0,48%

A nanoszemcsék szerkezeti vizsgálatát röntgendiffrakcióval (XRD)

1

mintacsomag

2 400 000

2 400 000

0,48%

Nehézfémek és toxikus elemek vizsgálatára ICP-AES mérések, ion-összetétel meghatározására HPLC mérések, szennyezőanyagok hatásértékelése ökotoxikológiai és bioszenzorikai tesztekkel, a mikrobiológiai vizsgálatok fény- és fluoreszcens mikroszkópokkal, képa

1

mintacsomag

4 320 000

4 320 000

0,87%

Tudományos közlemények, szabadalmak másolatainak beszerzése

1

600 000

600 000

0,12%

Lézeridõ bérlése a Szegedi Tudományegyetem Fizikai Intézetében mûködõ LASERLABEUROPE-ban

1

lézeridő

2 400 000

2 400 000

0,48%

Pásztázó és transzmissziós elektronmikroszkópos vizsgálatok (SEM és HRTEM) a nanorészecskék/rétegek morfológiájának és nanoszerkezetének meghatározásához

1

mintacsomag

2 280 000

2 280 000

0,46%

Atomi erõ mikroszkópos (AFM) mérések a méreteloszlás és a morfológia meghatározásához

1

mintacsomag

2 280 000

2 280 000

0,46%


1

mintacsomag

2 280 000

2 280 000

0,46%


1

mintacsomag

2 040 000

2 040 000

0,41%

4 560 000

0,92%

522. Bérleti díjak UHV vákuumkamra bérlése

1

db

2 280 000

2 280 000

0,46%

Differential Mobility Analyser bérlete a nanorészecskék méreteloszlásának feltérképezéséhez

1

db

2 280 000

2 280 000

0,46%

2

000332


Mennyiség

Egység

Bruttó egységár

Összesen

Arány (%)


9 400 000

1,89%


9 400 000

1,89%

1 000 000

1 000 000

0,20%

600 000

2 400 000

0,48%

6 000 000

6 000 000

1,21%


1

db

Projekt végrehajtás közbeszerzési eljárásainak lebonyolítása

4

eljárás

Tájékoztatás, nyilvánosság biztosításának költsége (III. kommunikációs csomag)

1

csomag

8. Egyéb, a projekt végrehajtásával összefüggő (általános) költség

24 192 000

4,87%

511. Vásárolt anyagok költségei

20 160 000

4,05%

A kutatás-fejlesztési tevékenységek végrehajtásához szükséges anyagok beszerzése

24

hónap

840 000

20 160 000

4,05%

Dokumentációs, irattározási, archiválási költségek (pl. fénymásoló papír, toner stb.)

24

hónap

60 000

1 440 000

0,29%

2 592 000

0,52%

529. Egyéb igénybe vett szolgáltatások költségei Postaköltségek

24

hónap

12 000

288 000

0,06%

Telekommunikációs szolgáltatások (telefon, fax, internet)

24

hónap

96 000

2 304 000

0,46%

497 176 960

100,00%

Összesen

3

000333

Költségvetés szöveges indoklása Dunaújvárosi Főiskola Kiadások

Mennyiség

Egység

Bruttó egységár

Összesen

1. Projekt előkészítés költségei

13 680 000


13 680 000

Indoklás

Helyzetemezés, szükségletfelmérés (tanulmány)

1

db

3 600 000

A tevezett kutatás-fejlesztés helyzetértékeléséhez valamint a kutatás iránti 3 600 000 igény felméréséhez kakapcsolódó tanulmány készítése.

Megvalósíthatósági tanulmány elkészítése

1

eljárás

9 480 000

A Pályázati Útmutató és mellékletei által előírt 9 480 000 tartalmú megvalósíthatósági tanulmány összeállítása.

Projekt előkészítés közbeszerzési eljárások lebonyolítása

1

db

600 000

A helyzetelemzést valamint a 600 000 megvalósíthatósági tanulmányt készítő tanácsadó cég kiválasztása.

2. Projekt menedzsment költségei

45 049 200


24 000 000

Igénybe vett projektmenedzsment szolgáltatás

A Dunaújvárosi Főiskola és a Pannon Egytem több projekt előkészítésén és végrehajtásán is dolgozik. Az oktató és a kutatói leterheltek, létszámbővítésre jelenleg nincs lehetőségünk. A projekt végrehajtásához szükséges mennyiségű erőforrás folyamatos biztosítása érdekében, 24 000 000 valamint a kutatás-fejlesztési feladatokat ellátó magasan kvalifikált oktatók, kutatók munkájának támogatása, az adminisztatív tevékenységek ellátásától való mentesítése érdekében szükséges projektmenedzsment tanácsadás igénybe vétele.

1

db

24 000 000

54. BÉRKÖLTSÉG Munkabér

15 840 000 24

hónap

660 000

561. Nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási járulék Nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási járulék

15 840 000

A a projektvezető, pénzügyi munkatárs és projekt asszisztens bérköltsége.

4 593 600 24

hónap

562. Egészségügyi hozzájárulás

191 400

4 593 600

A projektvezető, pénzügyi munkatárs és projekt asszisztens bérköltségének járuléka (29%)

140 400

4

000334


Egészségügyi hozzájárulás

Mennyiség

Egység

24

hónap

Bruttó egységár 5 850

563. Munkaadói járulék Munkaadói járulék

Összesen

A projektvezető, pénzügyi munkatárs és projekt 140 400 asszisztens után fizetett egészségügyi hozzájárulás (1950 Ft/fő/hó). 475 200

24

hónap

19 800

3. Projekt szakmai megvalósításával összefüggő költségek

475 200

13 140 000

Hazai szakmai konferenciákon, rendezvényeken való részvétel

90

fő

42 000

3 780 000

Külföldi szakmai konferenciákon, rendezvényeken való részvétel

26

fő

360 000

9 360 000

54. BÉRKÖLTSÉG

202 140 000 24

hónap

8 422 500

561. Nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási járulék Nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási járulék

24

hónap

2 442 525

12 hazai kutató, 2 doktorandusz és 2 főiskolai 58 620 600 hallgató munkabérének, 5 külföldi kutató megbízási díjnak járulékai (29%). 655 200

24

hónap

27 300

563. Munkaadói járulék Munkaadói járulék

12 hazai kutató, 2 doktorandusz és 2 fősikolai 202 140 000 hallgató munkabére, 5 külföldi kutató megbízási díja. 58 620 600

562. Egészségügyi hozzájárulás Egészségügyi hozzájárulás

A projektvezető, pénzügyi munkatárs és projekt asszisztens bérköltségének járuléka (3%)

279 007 200

526. Utazási és kiküldetési költségek (napidíj nélkül)

Munkabér

Indoklás

12 hazai kutató, 2 doktorandusz és 2 főiskolai 655 200 hallgató után fizett egészségügyi hozzájárulás (1950 Ft/fő/hó). 4 451 400

24

hónap

185 475

5. Projekt megvalósításához igénybevett szolgáltatások

4 451 400

12 hazai kutató, 2 doktorandusz és 2 főiskolai hallgató munkabérének járulékai (3%).

75 600 000


4 560 000

Differential Mobility Analyser bérlete a nanorészecskék méreteloszlásának feltérképezéséh

1

db

2 280 000

A kutatás-fejlesztési tevékenységeinek 2 280 000 végrehajtásához szükséges speciális szoftver bérleti díja.

UHV vákuumkamra bérlése

1

db

2 280 000

A kutatás-fejlesztési tevékenységeinek 2 280 000 végrehajtásához szükséges speciális berendezés bérleti díja.

529. Egyéb igénybe vett szolgáltatások költségei Atomi erõ mikroszkópos (AFM) mérések a méreteloszlás és a morfológia meghatározásáho

71 040 000 1

mintacsomag

2 280 000

2 280 000 A Dunaújvárosi Főiskola és a Pannon Egyetem

5

000335


Mennyiség

Egység

Bruttó egységár

Összesen

Fénymikroszkópos vizsgálat, pásztázó elektronmikroszkópos vizsgálat (SEM)

3

mintacsomag

3 240 000


1

mintacsomag

2 280 000

9 720 000 2 280 000

Képalkotó technikákkal kapott felvételek kvantitatív kiértékeléséhez képelemzővel végzet

3

mintacsomag

3 240 000

9 720 000

Nehézfémek és toxikus elemek vizsgálatára ICP-AES mérések, ion-összetétel meghatározá

1

mintacsomag

4 320 000

4 320 000

Pásztázó és transzmissziós elektronmikroszkópos vizsgálatok (SEM és HRTEM) a nanorészecs

1

mintacsomag

2 280 000

2 280 000


3

mintacsomag

3 240 000

9 720 000


1

mintacsomag

2 040 000

2 040 000

Transzmissziós elektronmikroszkópos vizsgálat (TEM)

3

mintacsomag

3 240 000

9 720 000


2

mintacsomag

3 240 000

6 480 000

Lézeridõ bérlése a Szegedi Tudományegyetem Fizikai Intézetében mûködõ LASERLAB-EUR

1

lézeridő

2 400 000

2 400 000

200

példány

4 200

840 000




Tudományos közlemények, szabadalmak másolatainak beszerzése

6

workshop

6

konferencia

1

Indoklás A Dunaújvárosi Főiskola és a Pannon Egyetem nem rendelkezik azokkal a speciális berendezésekkel, műszerekkel, amelyek a jelzett mérések végrehajtásához szükségesek, így a kutatás-fejlesztési tevékenységek végrehajtása érdekében olyan egyetemi, kutatási intézetet kell bevonnunk, ahol a szükséges műszerek, berednezések rendelkezésre állnak. A tervezett kiadások egy mintacsomag díját tartalmazzák, amelyben 10 mérés végrehajtása szerepel. A konferenciákhoz kapcsolódó kiadványok elkészítési költsége.

480 000

Az eredmények disszeminációjára 6 darab szakmai workshop szervezése, egyenként 50 2 880 000 fővel tervezve, fejenként 9600 Ft-os költséggel kalkulálva, 480.000 Ft/workshop.

960 000

Az eredmények disszeminációjára 6 darab konferencia szervezése, egyenként 100 fővel 5 760 000 tervezve, fejenként 9600 Ft-os költséggel kalkulálva, 960.000 Ft/konferencia

600 000

Az egyes kutatás-fejlesztési feladatatok végrehajtásának eléőkészítése érdekében a 600 000 szakterületre vonatkozó tudományos közlemények, szabadalmak összegyűjtése, másolása.


9 400 000


9 400 000


A Pályázati Úmutató előírásainak megfelelően a projekt teljes időtartamára könyvizsgálót 1 000 000 tervezünk igénybe venni a pénzügyi műveletek szakszerűségének és jogszerűségének auditálása érdekében.

1

db

6

1 000 000

000336


Mennyiség

Egység

Projekt végrehajtás közbeszerzési eljárásainak lebonyolítása

4

eljárás

Tájékoztatás, nyilvánosság biztosításának költsége (III. kommunikációs csomag)

1

csomag

Bruttó egységár

600 000

6 000 000

Összesen

Indoklás

A projekt végrehajtási szakaszában felmerülő közbeszerzési eljárások lebonyolítását végző 2 400 000 közbeszerzési szakértő, valamint a közbeszerzési dokumentáció díja. A Pályázati Útmutatóban és mellékleteiben 6 000 000 előírt III. számú kommunikációs csomag végrehajtásának tervezett kiadásai.

8. Egyéb, a projekt végrehajtásával összefüggő (általános) költség

24 192 000

511. Vásárolt anyagok költségei

21 600 000

A kutatás-fejlesztési tevékenységek végrehajtásához szükséges anyagok beszerzése

24

hónap

840 000

A tervezett kutatások végrehajtásához fszükséges mintaanyagok beszerzésének 20 160 000 költsége. A mintaanyagok felhasználására a kutatás teljes időtartama alatt szükség van.

Dokumentációs, irattározási, archiválási költségek (pl. fénymásoló papír, toner stb.)

24

hónap

60 000

A projekt adminisztrációs tevékenységeihez 1 440 000 kapcsolódó irodaszerek beszerzésének költsége.


2 592 000

Postaköltségek

24

hónap

12 000

288 000

Telekommunikációs szolgáltatások (telefon, fax, internet)

24

hónap

96 000

2 304 000

Összesen

A projekt teljes időtartama alatt felmerülő postaköltségek. A projekt folymatos működéséhez szöükséges kommunikációs eszközök díja.

446 928 400

7

000337

Költségvetés szöveges indoklása Pannon Egyetem Kiadások 3. Projekt szakmai megvalósításával összefüggő költségek 54. BÉRKÖLTSÉG Munkabér 561. Nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási járulék Nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási járulék

Mennyiség

Egység

Bruttó egységár

24

hónap

1 197 000

24

hónap

347 130

562. Egészségügyi hozzájárulás Egészségügyi hozzájárulás

Indoklás

38 248 560 28 728 000 28 728 000 7 hazai kutató munkabére. 8 331 120 8 331 120 7 hazai kutató munkabérének járuléka (29%). 327 600

24

hónap

13 650

24

hónap

35 910

A nanorészecskék, rétegek és tömbi minták tulajdonságainak jellemzése, morfológiai v

1

mintacsomag

2 400 000

A nanoszemcsék szerkezeti vizsgálatát röntgendiffrakcióval (XRD)

1

mintacsomag

2 400 000

A nanoszemcsék vizsgálata röntgenfoton spektroszkópiával (XPS)

1

mintacsomag

2 400 000

A szemcsék méretének és szemcseméret eloszlás meghatározása lézergranulométerre

1

mintacsomag

2 400 000

A vasalapú nanokompozitok és az acél nanorészecskék előállításához szükséges nano

1

mintacsomag

2 400 000

563. Munkaadói járulék Munkaadói járulék 5. Projekt megvalósításához igénybevett szolgáltatások 529. Egyéb igénybe vett szolgáltatások költségei

Összesen

Végösszeg

327 600

7 hazai kutató után fizetendő egészségügyi hozzájárulás.

861 840 861 840 7 hazai kutató munkabérének járuléka (3%). 12 000 000 12 000 000 2 400 000 A Pannon egyetem és a Dunaújvárosi Főiskola nem rendelkezik azokkal a speciális 2 400 000 berendezésekkel, műszerekkel, amelyek a jelzett mérések végrehajtásához szükségesek, így a kutatás-fejlesztési tevékenységek végrehajtása 2 400 000 érdekében olyan egyetemi, kutatási intézetet kell bevonnunk, ahol a szükséges műszerek, berednezések rendelkezésre állnak. A tervezett 2 400 000 kiadások egy mintacsomag díját tartalmazzák, amelyben 10 mérés végrehajtása szerepel. 2 400 000 50 248 560

8

000338

8/b. számú melléklet a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelethez (Az igénylő tölti ki.)

I.

Adatlap ‐ a támogatási döntésről A pályázat egyedi azonosítója (a kezelő szervezet tölti ki): ........................................ Az igénylő minősítési kódja (kérjük a megfelelő számot beírni): 6. Megnevezése: Nonprofit szervezet államháztartáson belül (felsőoktatási intézmény)

I/1. Az igénylő azonosító adatai

Belföldi természetes személy (magánszemély, max. 250 E Ft éves nettó árbevétellel rendelkező mezőgazdasági 1. őstermelő) Mikrovállalkozás* (10 főnél kevesebb foglalkoztatott, max. 2 millió eurónak megfelelő forintösszegű nettó 2. árbevétel vagy mérlegfőösszeg) Kisvállalkozás* (50 főnél kevesebb foglalkoztatott, max. 10 millió eurónak megfelelő forintösszegű nettó 3. árbevétel vagy mérlegfőösszeg) Középvállalkozás* (250 főnél kevesebb foglalkoztatott, max. 50 millió eurónak megfelelő forintösszegű nettó 4. árbevétel vagy max. 43 millió eurónak megfelelő forintösszegű mérlegfőösszeg) Az 1-4 kategóriákba nem tartozó vállalkozás 5. Nonprofit szervezet államháztartáson belül (pl. Önkormányzat) 6. Nonprofit szervezet államháztartáson kívül (pl. alapítvány, Kht.) 7. Megjegyzés: * A kis és középvállalatokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. tv. alapján; - A 2., 3., 4. vállalkozási formák esetén: az állam vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése - tőke vagy szavazati joga alapján - külön-külön vagy együttesen nem haladja meg a 25%-ot, kivéve a kisés középvállalatokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. tv. 19. § 1. pontjában meghatározott befektetőket; - A 2., 3., 4. vállalkozási formák esetén: a mutatókat az utolsó összevont (konszolidált) beszámoló, ennek hiányában éves beszámoló vagy egyszerűsített éves beszámoló szerinti foglalkoztatotti létszám és nettó árbevétel vagy mérlegfőösszeg alapján kell meghatározni. Az egyéni vállalkozás minősítése az adóbevallása szerint, a foglalkoztatotti létszám alapján történik. Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény hatálya alá tartozó vállalkozás minősítése a saját nyilvántartása szerint, a foglalkoztatotti létszám alapján történik. Adóalany

1

Igen = 1

Nem = 0

Az igénylő neve (M): Dunaújvárosi Főiskola Az igénylő székhelye, ir.szám:

2 4 0 0 település: Dunaújváros

cím: Táncsics Mihály utca 1/A. hsz. 112. 112/1. hrsz. KSH Gazdálkodási forma

3 1

1

Az igénylő adószáma (M) (2., 3., 4., 6., 7. minősítési kód esetén töltendő ki, 8+1+2 formátummal):

1 5 3 2 0 9 8 8

2

Az igénylő adóazonosító jele (M) (1. minősítési kód esetén töltendő ki, 10

0003411

0 7

hosszúságban): Társpályázó minősítése:

1

Támogatásban részesülő = 1

Közreműködő = 2

Egyéb tag = 3

Konzorciumi tagok társpályázói esetén minden társpályázóra kitöltendő az I/1. rész Nem hazai igénylő esetén külföldi adószám: Nem magyarországi székhely esetén az ország megnevezése: Nem magyarországi megvalósítási hely esetén az ország megnevezése: I./2. A program/projekt azonosító adatai A program/projekt céljának szöveges megnevezése (M): ................................................................................................................... Igényelt összeg devizakódja:

1

Euro = 2

Forint = 1

Igényelt összeg:

4 2 2 6 0 0 4 1 6

település: Dunaújváros A megvalósítási hely (M) pontos címe, 2 4 0 0 ir.szám: cím: Táncsics Mihály utca 1/A. hsz. 112. 112/1. hrsz. A támogatási konstrukció megnevezése (M): TÁMOP-4.2.2/08/1 Innovatív kutatói teamek alapkutatástól az alkalmazott kutatásig terjedő projektjeinek támogatása Több támogatás/pályázat együttes támogatására vonatkozó igény benyújtása esetén töltendő ki, (többször is) megadható: A támogatási konstrukció megnevezése (M): ................................................................................................................................ 2

0

0

8

év

1

0

hó

1

.......................................................... igénylés dátuma

0

nap ............................................... Dr. Bognár László rektor P. H. az igénylő aláírása

0003422

KONZORCIUMI EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS Pályázat benyújtására 1.) Jelen konzorciumi együttműködési megállapodás (a továbbiakban Megállapodás) aláírásával a 2.) pontban meghatározott szerződő felek konzorciumot hoznak létre abból a célból, hogy a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében „Innovatív kutatói teamek alapkutatástól az alkalmazott kutatásig terjedő projektjeinek támogatása” pályázati kiírásra az Oktatási és Kulturális Minisztérium Támogatáskezelő Igazgatósága közreműködő szervezethez pályázatot nyújtsanak be, és a pályázat támogatása esetén az abban foglalt pályázati célt közös együttműködéssel megvalósítsák. Felek megállapítják, hogy jelen pályázati konzorciumi együttműködést a 14/2008.(VIII. 19.) NFGM-PM együttes rendelet 3/A. § (1) és (2) bekezdése alapján kötik. A pályázat címe: „A Dunaújvárosi Főiskola válaszai az anyagtudomány és technológia új kihívásaira” (a továbbiakban Pályázat). 2.) A konzorcium tagjai (a továbbiakban Tagok) az alább felsorolt intézmények, szervezetek és személyek, akik az 1.) pontban megjelölt pályázatban meghatározott cél(ok) megvalósításában a Pályázatban foglalt cselekvési és pénzügyi ütemtervnek, valamint költségvetésnek megfelelően a jelen Megállapodás keretei között részt vállalnak: Dunaújvárosi Főiskola Postacím: 2401 Dunaújváros, Postafiók 152. Székhely: 2400 Dunaújváros, Táncsics Mihály utca 1/A. Azonosító szám (törzs-szám/cégjegyzékszám):OM azonosító: FI60345 Adószám: 15320988-2-07 Aláírásra jogosult képviselője: Dr. Bognár László, rektor Pannon Egyetem Postacím: 8200 Veszprém, Egyetem utca 10. Székhely: 8200 Veszprém, Egyetem utca 10. Azonosító szám (törzs-szám/cégjegyzékszám):OM azonosító: FI80554 Adószám: 15308816-2-19 Aláírásra jogosult képviselője: Dr. Rédey Ákos, rektor A Konzorcium vezetőjének a jelen Megállapodás aláírásával a Tagok a Dunaújvárosi Főiskolát (a továbbiakban Vezető) választják. 3. A jelen Megállapodás aláírásával a Tagok a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény 219. §-a és 222. §-a alapján meghatalmazzák a Vezetőt, hogy helyettük és nevükben a Pályázatot aláírja, a közreműködő szervezethez benyújtsa és a Pályázat elbírálása során a közreműködő szervezettel szemben a konzorciumot képviselje. A Tagok kijelentik, hogy a Pályázatban foglaltakat ismerik, és az abban foglaltakat magukra nézve kötelezőnek ismerik el.

1 000343

4. A jelen Megállapodás aláírásával a Tagok kötelezettségek vállalnak arra, hogy a Pályázat támogatása esetén a projektet a Pályázatban foglaltak szerint megvalósítják, és ennek érdekében együttműködnek. 5. Tagok kijelentik, hogy a pályázati kiírás részét képező „Konzorciumi együttműködési megállapodás támogatásban részesített projekt megvalósítására” című dokumentumot ismerik, és a Pályázat támogatása esetén az abban foglalt tartalommal, valamint a Pályázatban és a Pályázatról döntés hozó szerv döntésében foglalt tartalommal szerződést kötnek. 6. Jelen Megállapodás a Pályázat mellékletét képezi. 7. Jelen Megállapodás megszűnik, ha a Pályázat nem részesül támogatásban, illetve ha a Tagok a projekt megvalósítására konzorciumi együttműködési megállapodást kötnek. A Tagok a Megállapodást átolvasták, és közös értelmezés után, mint akaratukkal és elhangzott nyilatkozataikkal mindenben egyezőt aláírták.

Konzorcium vezetője

konzorciumi tag

........................................... Dr. Bognár László rektor

........................................... Dr. Rédey Ákos rektor


Pannon Egyetem

P.H.

P.H.

Aláírás dátuma:

Aláírás dátuma:

……………………………

……………………………

2 000344

A régió és a Dunaújvárosi Főiskola válaszai az anyagtudomány és -technológia új kihívásaira

Recommend Documents