A Pesterzsébeti Vasas Művelődési íláz Kalttus2;k:Gdvol6k szakköre
T Á J É K O Z T A T Ó J A
I V . évfolyam 1963.
^^a^Ají,
Tártai om .1 e ^ z 1. oldal
K e r n Péter: Kaktusznemzetcégek
3»
*•
ismGrtetése•
B . K r e u t z e r tlansen: A k a k t u s z k e d v a l i s Dániában.
5.
"
Augusztiny
Béla:
"Hónapról - hónapra*' aájus - június* 8.
*•
Szakköri hir-ek. Lapszemle Kemenes Ernő: K a k t e e n u n d andero Suklculenten 1 9 6 8 . I I I , s z .
12.
"
dr.Madarász László The N a t i o n a l Cactus and S u c c u l e n t
14.
"
Magjegyzék.
Szerkesztőt dr.Szabó Miklós 3zaklcőrvezető
Stencilszám: 124. Példányszám: 260,
J o u r n a l 1968,IÍI.
Stencilszáia: 102» Példányszám: 260.
I.
Szaiciaai tájékoztató.
K a k t u s z ncmzetség-^k ismertéscj_ / P r o f . D r . F r a n z Buxbauid f i l o g e n e t i k a i ívndszore alapján./ S u b f a n i l i a "'B" 0]juntiQiae_ao^ K.Schum. Q u i a b e n t i a B r i t t . e t líose. Poreskiopsis
"
Tacinga
"
Ptorocactus
K.Sclium.
/ M a r u n o p u n t i a Backebg./-Iíendszortanilag n i n c s kellő képpen tisztázva! M a i h u e n i o p s i s . Spog. O p u n t i a Mill,/Ta..Tj.uLmazza: A u s t r o c y l i n d r o p u n t i a Backebg. Consoloa Lom. C o r y n o p i m t i a lüiuth. C y l i n d r o p u n t i a Backobg. M i c r o p u n t i a Dast. Nopaloa Salm-Dyk. Tűphrocactus Lom./ B r a s i l i o p u n t i a /K.Schum./ B e r g . LGlőh>.ly;
Brazília, l i i o de J a n e i r o magasságától kezdődően Délbraziliáig, P e r u , Paraguay, K e l e t B o l i v i c és Kelőt A r g e n t i n i a .
Külalakja: Pa Idilacjü, körkeresztmetszetü, c i l i n d i ' i k v . s ,
tago
zódás néllaili törzzsel, amely az alaptól kezdődően f o k o z a t o s a n fásodik. Körkercsztmctszetü, c i l i n d r i ~ kus főhajtások végén, l a p o s , vékony, levélszerü s a r j a k találhatói:, am^l^'wret a száraz évszakban elhullat. Virág:
Opuntiavirág, amv^l^ftiek Icü.lÖnlegűssége a z , hogy a s z i r o m l e v e l e k és a porzók között számos hajszál-
./.
- 2 -
Termés:
Stencilszóiij 103. Példányszám: 260
vékony álporzó /aroöla-liaj/ található. A virág s z i n c a világoüs^irgától a zöldossárgáig variál. Speciestől függően k o r ^ k , hosszulíás, vagy buzogányszorü. Rövid vagy hosszú tövissel van ellátva, vagy tövis néllrüli.
Mag:
S z i n c p i r o s , sötétpiros vagy sárga. Kűrek formájú és g y a p j a s . A növény e g y i k jollemzö-
j c , hogy termésében csak i g e n kovés / g y a k r a n csak egy szem/ mag található. I s m e r t e b b fajoJc: B. B. B. B.
bahiensis brasiliensis nűoarg..,ntina schulzii.
Szaporítás: Főleg /kömiy^n/ dugványolckal szaporítható. Magról is
nevelhető.
Kultúra;
Táplálékdus t a l a j t és nyáron bőségos vízadagolást igényel. Télen 5 C*^ f e l e t t i hőmérsékleten, t e l j e - son szárazon tartandó. Több meleget igényel, m i n t az Opuntiálc általában. A félárnyékot kodv-^^li. pH 5-pH 6, Forrásművek; Backoberg; D i e Cactaceae. Bu::baum: K a k t e e n p f l e g e b i o l o g i s c h r i c h t i g . Buxbaum-Ki'ainz-Andrcae: D i e K a k t o e n . Cullmajm: Kakteen. B o r g e r : 3ntv.ácklmigslinion d e r K a k t e o n . Endler-3u::baui:i:PflanzGnfarailic d e r Kakteen. K a k t o e n u n d andcre Síüdcul^^nton. Cactus and S u c c u l e n t J o u r n a l . Kern Pétor Budapest I . Szentháromság u t c a 7
Stoncilszáia: 104. Példáiiys záin: 260.
- 3 A kaktuszkodvolő mozgalom Dániában. A "Tájékoztató" számcj?a i r t a B . K r o u t z o r Hanson /ODENSE/ a N o r d i s k K a k t u s S o l s k a b elnöke. Fordította: K o r n Péter.
Elöljáróban néhány szót hazámról, Dániáról; u g y a n i s nem. v a gyok b i z t o s abban, hogy a m i k i s országunlvat mindcnlci i s m o r i . Dánia a Jüt-félsziguton és néhány nagyobb s z i g e t e n h e l y e z k e d i k e l . Területe és lakossága a l i g f e l e Magyarországénak. A nagyon közel fekvő Svédországgal, Norvégiával és Finnország g a l együtt Skandináviát a l k o t j a . A közelséget m u t a t j a , hogy néhány órai hajóuttal bármelyik országot elérhetjük, A dán, a svéd és a norvég n y e l v hasonlósága lehetővé t e s z i egymás megértését. Sokan, ha északi országra gondolnak sok j e g e t , és havat kép z e l n e k e l . Nos oz Dániára nem érvényes. Az országot t e n g e r v e s z i körül, e m i a t t a tél i g e n enyhe, v i s z o n t a nyár i s hűvös. Csak a legmelegebb napokban éx^i e l a hőmérséklet a 25 C°-ot. Az országot még nem i s o l y a n régen a mezőgazdaság, a kerté s z e t és az állattenyésztés j e l l e m e z t e , sok h e l y e n még ma i s i g y i s m ^ r i l c . A háború óta azonban nagy i p a r i fejlődés követ k e z e t t bo és az i p a r i term-olés már túlszárnyalta a mezőgazda ságit. A háború következményeit v i s z o n y l a t rövid idő a l a t t k i h e v e r tük, s ma elmondhatjulc, hogj- elég jól élünit. Magasak a munka bérek, munJíanélldilisóg n i n c s e n , de a f o n t o s közszükségl'^ti cild^ek ára sem a l a c s o n y . A mezőgazdaság azonban - hag;j'-ományosan i s - i g e n f e j l e t t , első s o r b a n a kertészet, és ^aen belül a virágkertészet. I g e n
./.
sokat
Stűncilszdin:
105T
Példáiiyszán: 260. -u 4 -
Gxportáluiik bclőlo.
M i v e l az éghajlati adotts-'-gok i g o n kedvezők a k a k t u s z o k t e nyésztésére i s tág lehetőség n y i l n a - a fag?/állü k a k t u s z o k a t a sali/Ad-ban i s l e h e t t e l e l t e t n i ha a sok csapadéktól neg t u d juk
óvni - mégis, az utóbbi évekig a kaktuszkodvelők tábora
nűglehetősen k i c s i n y A múltban - az
volt.
1920-30-as
t e r j e d n i ez a hobby,
években k e z d e t t Dániában először e l
1920-2p
között Odensc-ben az első k a k
t u s z s z a k l a p i s m e g j e l e n t . Létrejött a s z a k i r o d a l o m , színvo n a l a s könj'^eket a d t a k k i /ICnut-Backeberg:
K a k t u s z ABC./kiváló
szakomberek működtek. A harmáncas években nagy kaktuszkc-rtés z e t e k és gazdag g;}-űjtömények léteznek. A kaktuszok
iránti érdeklődésnek a háború v e t e t t végv^t.
Csaknem két évtized t e l t e l azonban, hogy a kaktuszkedvelés újra népszerű l e g y e n . A fejlődés azonban ma i s elég lassú. M i ennek az oka? A harmincas években nag;^n".ieiinyiségű növényt importáltak Dtuiiáb a , és kiváló szakember^k nűlcödtek / p l . K n u t / . Ma a b e h o z a t a l korlátozott és szakemberek dolgában sem állunk o l y a n jól, m i n t egykor. Ennek ellenére e szép hobby iránti érdeklődés egyre nő, és 1966-ban ugy éreztem elérkezett az i d e j e egy cg;>'osűlot megala kításának, amely a tenyésztőket összefogja, segítséget, taná c s o t ad a részükre. Még csak nem i s sejtettük a
kaktuszkedve
lők számát, i g y vállalkozásunlc kissé "sötétbeugrás" v o l t . Az egyesület alakitás;ánál a többi északi országra i s g o n d o l t u n k , ezért f i a t a l
egyesületürümek a HORDISJÍ ICAKTUS SELSK/iB /Északi
K a k t u s z Egyesület / n e v e t a d t u k . Kiderült, hogy kezdeményezé sünk életképes. Ma m i n t e g y 250 muk havonta
gyarapodik.
./•
t a g o t t a r t u n l c nyilván és szá
Stoncilszán: 106. Púldányszór.:: 260.
- 5 Az ogyesületi élot 0 { y i k l o g f o n t o s a b b fóruina a "Kaktus"
szaklapunk,
a n o l y évente négj-szcr óelenilc nog. A tagság
hozzáiik küldött 1 ev-eleiből latliató, iiog'y legtöbbjülc kezdő, és sok tanácsra, t a p a s z t a l a t r a l e n n e szükségüJc. Sok tagunlc r e n d e l k e z i k gazdag jyüótonénnycl, n e n r i t k a a 700 sen. Szakemberek
növény
terén azonban e l m a r a d o t t országnak szcuni-
tunlc, és b i z o n y segítségre s z o r u l u r J c . Lapunic szcxiára nem e g y s z e r nehézséget okoz megfelelő CT.akcildceket kapnunlc, hosy
e z z e l egyesületünlc t a g j a i n a k i s m e r e t e i t g y a r a p i t s u k .
Ezen Írással i s e g y i k célunk, hogy a szakoriberekben
gazda
gabb országoktól segítséget, tenyésztési és egyéb tanácso kat
tartalmazó c i l : k e k e t , írásokat k a p j u n i : .
Az i s célkitüzésüiüc, hogy más országok tenyésztőivel minél g y a k o r i b b és s z o r o s a b b személyes k a p c s o l a t o k a t építsünk k i . Szívesen látjuk m-ás országok s z a k e m b e r e i t ,
gyűjtőit i s
Dániában, hoQj S2emélyes.;.n i s megismerjék e z t a barátságos zöld országot, békés, szorgalmas népét.
Hónapról - hónapra-. M á j u s . A jó idő beköszöntése növényeink többségénél mtu? D.egindit o t t a a fejlődést. A növekedés megindulását világosan mu tatják a tenyészcsucs üdébb színei. Ez a világos üdébb szín azonban még nem j - l e n t i a z t , hogy a növény gyökérzete már t e l j e s e n rendbe jött, tehát az öntözéssel l e g yünk még m i n dig
óvatosak. Különösen a hónap első felében, még inkább
p e r m e t t e l , párával éltescülí: növényeinicet.
./.
Stencilssán: 107. Póldányszóxi: 260. - 6 *
Virágzó növé-i7,^Giiikct
nár r o n d s z o r e s o n öntöz2ük, ügyeljünk
arra/*h.ogy j : ökérzotük t e l j e s p n ne száradjon k i . H e t i alkalomnál • ipsós o l d a t o t
eg y
i s használhatunlc.
Az öntÖ7''^t és permetezést még a r e g g e l i órálrban végezzülc. Legyün''u elővigyázatosfik a permetezéssel, hogy 1-2 óra a l a t t száradjon f e l . A növényeken maradó vízcseppek, m i n t gj'üjtőlencse gyűjthetik a n a p s u g a r a k a t s könnyen égési f o l t o kat
ok o zha t nak.
Növényöinlmek b i z t o s i t s u n l : minél több f r i s s levegőt. Az elvirágzott növények átültetését - hacsak magot nem a k a r u n k f o g n i , - m.ost elvégezhetjük. /: A nagfogást f i a t a l a b b növény elméi kei>üljülí:, mert sok erőt e l v o n tőlük a mag érlelése.:/ A magvetéseket e hónapban lehetőleg fejczzülc be. Sgyes genusok /snemzetségek:/ m.int p l . a P r a i l e a - k
r x a g j a i érés
után k e l n e k a l e g j o b b a n , liésöbbre a következő év tavaszá r a nagyobbrészt e l v e s s t i k csiraképességülcct. A későbbiek ben
már csak i l y e n f r i s s magokat ériemes v e t n i .
Ha növényvédelmi f e l a d a t a i n i c a t még nem végeztülc e l , i l l e t ve az e g y s z e r i kezelés ut-iri V:iég kártevőket észlelűnlc, l e hetőleg váltott s z e r r e l 7-10 napos időközzel kétszer ismé teljük meg a v e g y s z e r o i j kezelést, /sVifyázat a n i k o t i n nem pusztítja az atkákat - legveszedelmesebb ellenségeinket, atkaülő hatása l e g f e l j e b b a n i l c o t i n h o z tapadóanyagként használt káliszappannak van./ Ebben a hónapban még szóraolni k e l l a h i r t e l e n hőmérséklet csö:ckenéssel, t a l a j m . e n t i fag;/okkal.
A körtek alá,
esetleg
a hó közepén a szabadba kiültetett növényeinJ: takarásáról lehűlés esetén gondoskodjuidí. S o k s z o r két-három pir
rétegű
takarással i s komoly károkat előzhetünk meg.
./.
pa-
Stcncilszáii: 103, Póldányszáii: 260.
- 7 J u n i a s . Növényeinlc nogfclelő körülnónjek közó kcrülvo - fényben és melOGbon, elűcenclő v i z e t és tápanyagot kapva - már crötelj e s fejlődésnok
indultak.
A növekedést non nutató növényeket gondosan vizsGáljuIi neg. A további várakozás k o n o l y a b b károkat okozhat. Minden való színűség s z e r i n t gyökérbetegek ezek. A növényt a cserépből kivesszük, gyökér^etéről a földet óvatosan l e t i s z t o g a t j u l c , l a n g y o s vízben lenossulc. Az e l p u s z t u l t gyölcereket - u j j a i n l c között megdörzsölve málékonyak, - éles késsel levágjuk. Ha szükséges a gyökérzetet t e l j e s e n eltávolítjuk és a nö vényt a továbbiakban dugványként kezeljülc. Állati kártevők esetén m i n t p l . a gj^ökérfonalféreg /a gyö kéren s a i A t e giinós negvastagodások/, gyökérpajzs tetű /a gyö kéren v i a s z o s váliidék/ legegyszerűbb megoldás a gyökérzet teljes
eltivolitása. Ha megfelelő s z e r r e l / p l . S y s t o x /
rendelkezűnlc az o l d a t b a n történő meg'mártás, majd szárítás után ültethetjülc át a iiövényt/uj cserép, u j föld/. Gyökereztotéshez nag;. on jó a téglazuzadék és faszén, 111. a hordok és faszén keverék. Értékesebb növény gyökereztetésénél érdum-os kettős - egy k i s e b b és egy nagyobb - c s e r e pet
használni. A két cserép közötti hézagot h o n o k k a l tölt
jük k i s csak e z t öntözzük. A k i s e b b cserépbe kerül a 'jyökereztctő t a l a j s e r r e a növény. A Icalső nagyobb cserép b e l s i ) oldalával egyező méretű befőttes üveggel l e t a k a r j u k a növényt. Minél ritkábban nézzülc meg, hogy gyökeresedik ű a növényűnic, annál hamarabb gyökeresedik meg. A c s e r e p e t n e l o g , de árnyékos h e l y e n helyezzük e l . Most nca? áttéi-hctűnlc aa ^ s t i öntözésre. Az állandó egyen l e t e s talajnedvesség f o l y a m a t o s növekedést b i z t o s i t .
./.
stoncilszán: 1 1 0 * Póldányszáui: 2S0. - a -
H o t i két a l k a l o n u a l tápoldatot i s a d h a t u n k . A u g u s z t i n y i Béla
II,
Szaldcöri h i r e k :
A kaktusznovelés t a v a s z i toondőiröl t a r t o t t I I I . 18.-1
előadást
összGjövGtclünlcon F a r k a s Jcűios gj'üjtőtársunlí.
Előadásában a z üvegházi kaktusznevelósben s z e r z e t t
tapasz
t a l a t a i alapján részletesen f o g l a l k o z o t t a t a v a s z i átülte tés, nagvetés és nagoncnevelés problémáival és az oltással. Az előadás utíua s o k S/',ép színes felvétel bemutatásával i s m e r t e t t e gyűjteményét és annak sok szép virágzó példányát.
IV.
1-én k l u b n a p o t t a r t o t t i u i l c .
Növényvédős z e r o k : F o s f o t i o i i és T e d d i o n még m i n d i g kapható térítés ellenében Szabó Dezső tagtfecsunloiál Budapest XVILRálcoshegj/', Sóska U.34. vasárnap. Üveget vig-jKiiik magurildcal. Műanyag tartály nem a l k a l m a s , m e r t e z t a vegj'-szorek oldj.ák. Szr.ruforgács / d a r a / kapható az Alkotmcrny u t c a i vetőmagéb o l t b a n . M i n t l a s s a n ható nitrogéntrágya, a földkeverékhoz i g e n hasznos adalékan;i'-ag. Tervezzük g i b e r e l i n szétosztását i s , amemiyiben az ampullázást sillerül megoldanunk, e z t díjtalanul bocsajtjük az érdeklődők rendelkezésére.
./.
. ^ w e i i c i l - e i i l t: 111 Pél::á:o.;-;:zá::: 2 5 0 .
Mag'c.'xló: Magakciólikra u j a b b küldeménj'- érkezott. Ezúton köszönjük. Gerdon F o s t e r 10.
OAK Dono
B a c k l a n c W^st Roystí>n
Barnsley Yorks-Hlrc
EITGLAND
dr W i l l y Culmann niagángyüjtő 8772. M a r k t h o i d c n f u l
N.Sz.K.
"Stádtische S u k l c u l o n t c n s a n l u n g " MYT'HENQUAI 88 P h , 8 0 0 2 ZÜr.IGH
SCffiVEIZ
/:Hans K r a i n z Vezotéso a l a t t á l l ó városi gyűjtomény, noiri k e r e s k o d c l m i szerv.:/ Manyák József
Budapest, XX.P^rczel M.u.42.
O r d a s s i István Budapest
XIX.Jókai u . l l l .
Varga Jenőné
Budapest
I . Gellérthegy U.2/B.VI.29.
Komenes Ernő
Budapest
VII,Dohány
K e r n Péter
Budapest
I,Szentháromság u,7.
u.30.
Növénycsere és eladás: Néhai Badak Ferenc tagt.ársunlc özvegye / D u n a h a r a s z t i Magyar u,59»/ eladná férje hagyatékát képező gyűjteményét. Éx'dcklődők f e n t i cimen a gyűjteményt m e g t e k i n t h e t i k .
III,
L a p s z e m l e
.
K a k t e e n und andcre S u k l o i l e n t e n , 1968. 3,szán. W. Andreáé i g e n szép színes felvételen és néhány s o r b a n bemu t a t j a az E c h i n o c a c t u s g r u s o n i i - t .
./.
Stcncilszáin: 112. Példányszán: 260. - 10 F. Kráhcnbühl az USA-Ivícxikoi tanulmányútjáról násodik érdokos közlenényét a d j a . A k i l e n c jólsilcorült fénykép e r e d e t i ternés z e t e s környezetülibon élő k a k t u s z o k a t és ogy hatalmas Yucca-t ábrázol. E,K. S r e c k e r "Megfigyelések és t a p a s z t a l a t o k " cimi.icl a föld nélküli kaktuszkultúrával s z e r z e t t g y a k o r l a t i megállapításait közli, D,R,Hunt: Ezidöszerint használatos Mammillária elnevezések át tekintése 3,rész, Betűrendben egyes Mamriiilliáriák szakszerű növénytani leírását és azonosítását a d j a . W.Rausch: L o b i v i a arachnacantha v , d c n s i s e t a , A l o b i v i a arachnacanthának e d d i g csak egy a " t o r r e c i l l a s e n s i s v a r i e t a s - a v o l t i s m e r e t e s . A szerző a bolíviai Santa-Gi'xiz mel l e t megtalálta a v a r i e t a s d e n s i s o t a - t i s , melyről rövid l e Írást és fényképet közöl, G. Franlc: Az expedíciók f e l a d a t a és célja, A szerző s z e r i n t elsősorban a a , hogj^ egyes növényekről az e r e d e t i természetes környezetben - lehetőleg minden v o n a t k o zású - tudományos értéldi i s m e r e t e k e t szerezzenek, A. H e r k l o t z : A Mammillária z e i l r a a n n i a n a virágzás^U^ól, I g e n a l a p o s tanulmányban i s m e r t e t i az e m i i t e t t Mamm.virágzási készségét befolyásoló tényefcőket, u.n. a hőmérséklet, napfény és mesterséges ncgvilágitás. G. Geelen és G.Kőnigs: Szép k a k t u s z o k képbon c i m a l a t t a v i rágzó N o t o c a c t u s h e r t e r i i - t i s m e r t e t i k . 2 fénykép. H. S t e i f : Meglepetések. A szerző a Paródia s e t i f c r a , F r a i l e a p u l l i s p i n a és T h e l o c a c t u s c o n o t h e l o s r e n d e l l e n e s virágzatát m u t a t j a be Írásban és képben, ^ f
./.
Stcncilszáii: 113 • Példányszán: 260.
- 11 H . H a l l a Sukkulonsok földrajzi eltörjodését tárgyalja. Kenenos Ernő.
K a k t e e n u n d andere S u k l r u l e r i t e n . 1968. 4.szán. W.Andreáé szép színes felvételt és rövid ismertetőt közöl a Copiapoa hypogea-ról. W.Rauh és H.P.W^rtel különféle S t a p e l i a n t h u s
és S t a p e l i a f a
j o k összehasonlító leírását a d j a . 5»ábra. E . K . S t r e c k o r "Megfigyelések és t a p a s z t a l a t o k " c. cikkében a k a k t u s z o k optimális tenyésztési feltételeit t.Árgyalja. Elmond j a az üvegjiázi és szabadföldi-tartás előnyeit és hátrc'myait. Pontos s z e r e p e van a közvetlen napsugá.rzásnak, melynek egyrészét az üveg kiszűri és hatását csökkenti. Az ideális mód s z e r még feltalálásra vár. W.Rausch az u j o n a n f e l f e d e z o t t L o b i v i a h u a l f i n e n s i s - t t e t i és fényképen b e m u t a t j a . H.Priedrich
ismer
a l a p o s tanulmányt közöl a fonálféreg /Nematoda/
leküzdésére a l k a l m a s készítményről és eljárásról. DaR.Hunt 4 - i k folytatásban i s m e r t e t i a j e l e n l e g használatos Mammillária elnevezéseket, rövid növényleirássál egybekötve. H.Wery a virágzó D o l i c h o t e l e b a u m i i fényképét és jótulajdonságait i s m e r t e t i . H . P e i l e r két szép és r i t k a m.amilláriáról a M . w r i g h t i i és M.insularis-ról i r , ^ fénykép Kemenes Ei-nő
./.
Stoncilszó:-.!: 114. Példányszán: 260. - 12 Az a n g o l "The N a t i o n a l Cactus and S u c c u l o n t J o u r n a l " / : N c n z e t i Kaktusz és s z u k k u l o n s folyóirat:/ 1968.laárc.havi szénának t a r talma : 1 . / Szerkesztői cildc. 2. / Uebalmannia b u i n i n g i i spec.nov. J.D.Donald. A B u i n i n g és L.Horst 1966-67-ben Brazillá déli államában f e l f e d e z e t t növényének l e i r A s a , lelőhelyének ismertetése, 3. / Emlitésreméltó Mamillariák
J.J.V/.P.Mullard.
, A M a m i l l a r i a f a s c i c u l a t a /:Engelmann:/ a M a m i l l a r i a
blosfel-
d i a n a , /:Boedeker:/ és a M a m i l l a r i a b l o s s f e l d i a n a v . s h u r l i a n a /: Gates:/ növén-ek ism.ertetése, 4. / Növény és gyógyszer. R,Senior. E.V/.Putnam e cimen m e g j e l e n t cildcének kommentálása, 5. / Rowlv;y hírei. 6. / Képrejtvény L . C . W i l l i a m s . 7. / A i c h r y s o n b o l l e i Webb.
J.Marnier L a p o s t o l l e . /+/
8. / Gyü.jtők útmutatója. 2.rész. C,A,E,Pax->r és I.F.Newiian, Útmutató a gyűjtőknek a növények meghatározásához, 9. / Könyvszemle /kféle szerzőktől: /Schöne Kakteen und andcre Suldculenten, V/.Rauch. Rwenty One/ 10. / P r a i l e a c a s t a n e a . B.W.Putnam. A P r a i e l c a eastanea bemutatása. 1 1 . / Néhány megfigr/elés az E c h e c e r i a x G i l v a W a l t h e r növérmyel kapcsolatban. Az E c h e v e r i a agavoides x. E c h e v e r i a elegáns háybridjénelc leirása. 12. / Könyvekről. C.W.PithoV A c-ikkiró utján megrendelhető "The S t a p e l i a e " - " F a m i l y Album" és " D i e g r o s s a r t i g e Welt der S u k k u l e n t c n " c, könyvek, /+/=7./ponthoz:
A Kanári s z i g e t - k e n található növény fényképe. a növény leírása.
Steiicilszi^u-a: 115« Példaiiys záca.: 260,
- 13 13'/
T i s z t a f a . i u ma^';ok toriielésc. B.Lamb A cikkíró az " E g z o t i c Cüllcction"-nak b o n u t a t o t t / : d i j montes növénynieghatározáG végett:/ növények megliatározhatatlanságáról i r , m i n t h o g y i g e n sok a h y b r i d . Tanácsot ad a gyüjtölaiek, hogyan végezzék e l a virágok megtevmékonyitését, a magok begyűjtését és csomagolását.
14. / Néhciny s z u k l o i l e n s Geraniaceae B.Fearn. Leírja, hogy m i különbözteti meg a Geránium és a P e l a r — gonium genusokat. 15•/ Magkeltetési kísérletek. B.Keen. Szerző az általa l e f o l y t a t o t t kísérletekről szc'imol be, melyek során a magvakat hűtésnek, faragásnak v e t e t t e alá és ezeküt a magokat különböző hőfokon k e l t e t t e . A z t a tanulságot v o n j a l e a kísérletből, hogy l e g f o n t o s a b b a keltetés hőfoka. 15. / A Gymnocalycium különös virágzása. E.W.Putnam. Szerző egy Gyi:inocalyciur:. m i c h a n o v i c h i i különös virágát m u t a t j a be. A növény két " i l c e r " virága a z eredetétől k i s távolságra összenőtt. 1?./
A Zürichi gry-üjtemen:/ W.T.Tjaden. A f e n t i gyűjtemény növényeinek bemutatása.
18. / Könnyen virágzó íigul:lcul..,nsek. 1.1. J.Mart i n . A Stapélia v a r i e g a t a ér; SeneCio s t a p e l i a c f o r m i s virágzása fényképekkel. ' 19. / E g z o t i k u s
Xerofhytálc.6. K.U.I/iortimer és P.K.Horwood.
A Gerrardanthus l o b c t u s - s a l kapcsolatos 20. / U j oltási módsZer. BIern Péter,
megjeg-yzések.
Tagt,ársup_: leírja a H u b a i István által a l k a l m a z o t t s z e l e t e l t O p u n t i a r a való:/ oltást.
/:fel
dr.Madarász László
