A PÉCSI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI STRATÉGIÁJA ÉS AKCIÓPROGRAMJAI

Pécsi Kistérségi Foglalkoztatási Paktum

A PÉCSI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI STRATÉGIÁJA ÉS AKCIÓPROGRAMJAI

Pécs, 2007. április

Kiadó: Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Készítették: Csóka Éva Gergely Bernadett Hornyák István Dr. László Gyula Sasvári Gábor Tigelmann Éva

Szerkesztette: Dr. László Gyula egyetemi tanár

Felelős kiadó: Dr. Brebán Valéria, főigazgató

Készült: 1000 példányban

Nyomda:

Tartalomjegyzék

1. Bevezetés

3

2. Helyzetértékelés

6

2.1 A pécsi kistérség munkaerőpiaci, foglalkoztatási jellemzői 2.1.1 A Pécsi Kistérség általános jellemzői 2.1.2 A gazdaság és foglalkoztatás jellemzői a kistérségben 2.1.3 Pécs és körzetében a regisztrált munkanélküliek számának alakulása, a munkanélküliségi ráta változása 2.1.4 A regisztrált munkanélküliek összetételének jellemzői Pécs és körzetében 2.1.5 A pályakezdő munkanélküliek sajátosságai a Pécsi Kistérségben 2.1.6 A bejelentett új álláshelyek számának alakulása Pécs és körzetében 2.1.7 A bejelentett csoportos létszámleépítések alakulása a Pécsi Kistérségben 2.2 A pécsi kistérség munkaerőpiacának SWOT-analízise

6 6 9 11 15 18 20 21 22

3. A foglalkoztatáspolitika stratégia-alkotási szintjei, a szintek egymásra épülése

24

4. A foglalkoztatáspolitika alapvető értékei

28

5. A foglalkoztatáspolitika stratégiai céljai A) Integrált fejlesztéspolitika B) Bevonás C) Alkalmazkodás, rugalmasság D) Beruházás E) Lokalitás F) Partnerség

32 32 34 38 40 43 45

6. A lokális foglalkoztatáspolitika kitörési pontjai A) Integráltság B) Bevonás C) Alkalmazkodás D) Beruházás E) Lokalitás F) Partnerség

47 47 49 53 58 60 62

7. A kistérségi foglalkoztatási stratégia akcióprogramjai

64

A Pécsi kistérség foglalkoztatáspolitikai stratégiája és akcióprogramjai

1. BEVEZETÉS Az európai, hazai, illetve lokális munkaerőpiacok (foglalkoztatáspolitikák) teljesítménye elég hullámzó volt az elmúlt időszakban. Ebből már az is következik, hogy a munkaerőpiac szereplői minden szinten külön-külön is igen jelentős változások és kihívások előtt állnak. Az EU a lisszaboni stratégiában nagyra törő célokat fogalmazott meg. Az ezt követő első három-négy évben elért gyakorlati eredmények viszont elég szerények lettek, még azzal együtt is, hogy az utóbbi egy-két év munkaerőpiaci adatai pozitív változásokat mutatnak mind a munkanélküliség, mind a foglalkoztatottság alakulásában. Ezért az Európai Bizottság alapvető fordulatot és szemléletváltást határozott el: a korábbi külön gazdaság- és foglalkoztatás-politikai stratégiákat és az ezek megvalósítását célzó külön eszközrendszereket 2005-től integrált iránymutatások váltották fel. Vagyis az EU változatlanul a lisszaboni célokat kívánja követni, de már a makro- és mikro-gazdasági, valamint foglalkoztatáspolitikai törekvések integrálásával, szinergiákra törekedve. Az Uniós irányváltást azonnal követte a hazai fejlesztéspolitika is. Integrált stratégiai célrendszert fogalmazott meg, amelynek lényege – az Uniós törekvésekkel összhangban – a növekedés és a foglalkoztatás együttes megvalósítása. Ehhez igazodik a foglalkoztatáspolitika eszközrendszere is: az intézményrendszer modernizációja, a „munkanélküliség” kategóriája helyett az álláskeresésre, illetve foglalkoztatásra fókuszálás, a hátrányos helyzetek feloldására irányuló támogatások, pályázati lehetőségek. Az „integrált” fejlesztéspolitika ugyanakkor nemcsak azt feltételezi, hogy a gazdasági (növekedési) és szociális (foglalkoztatási) célok és eszközök egymást erősítve működjenek, hanem a horizontális összehangolás mellett a vertikális egymásra épülést is igényli. Vagyis azt, hogy az uniós és hazai szintek alatt hasonló – ugyancsak szinergiákra törekvő – kapcsolat és összhang alakuljon ki a nemzeti és az azt követő regionális és lokális szinteken (és szintek között) is. Ezt a kapcsolatrendszert kívánjuk szemléltetni a következő oldalon látható ábrával. Akár „felülről”, akár „alulról” indulunk, megítélésünk szerint ezt a logikai sémát kellene követni minden esetben az egyes szintek munkaerőpiaci, foglalkoztatáspolitikai cél- és eszközrendszerének megfogalmazásában. Regionális-lokális szinteken a fentiekből leginkább két dolog jelent meg a gyakorlatban. Egyrészt a kistérségek (kistérségi társulások) növekvő szerepe, másrészt a foglalkoztatási partnerségek, helyi foglalkoztatási paktumok kezdeményezése, szervezése. Ezek fontos tényezők, de nem képesek változtatni azon a kiinduló adottságon, hogy a régiónkban eddig minden esetben külön-külön stratégiák készültek a régióra, megyére, megyeszékhelyre, esetleg kistérségekre. Különleges helyzet, hogy ezúttal – ha nem is egyszerre készül a nemzeti szint alatti minden regionális/lokális szint foglalkoztatási stratégiája – legalább a Baranya megyei és Pécsi kistérségi foglalkoztatási koncepciót egyszerre lehet megfogalmazni. Ezért tudatosan

3 élünk a lehetőséggel, és nem két önálló foglalkoztatási stratégiát készítünk, hanem egyetlen stratégiát differenciálunk a szintek eltérésének, adottságainak megfelelően. Ez a szövegezésben is meg kell, hogy jelenjen, mert így fogalmazhatók meg a közös és a specifikus stratégiai célok, az azonos értékek és – részben legalább – eltérő elemek, súlypontok. A Pécsi kistérségi foglalkoztatási koncepciót tehát az 1. ábrában látható logikai építkezés alapján fogalmaztuk meg. A foglalkoztatási stratégiák készítésének elvi váza 1. ábra

Európai helyzetértékelés

EU integrált (foglalkoztatási) iránymutatások

Akcióprogramok, eszközök, intézmények

Nemzeti helyzetértékelés

Nemzeti akcióprogram


Régiós helyzetértékelés

A régió foglalkoztatási koncepciója


Megyei helyzetértékelés

A megye foglalkoztatási koncepciója


Kistérségi helyzetértékelés

A kistérségek foglalkoztatási koncepciója


Városi helyzetértékelés

A város foglalkoztatási koncepciója


A fenti ábrában vázolt logikai struktúrának megfelelően – a felülről lebontás elvét alkalmazva – a konkrét stratégiai célok és eszközök megfogalmazása előtt az alábbi előkészítő tanulmányok készültek el:

4 – Az európai és hazai (integrált) foglalkoztatáspolitikai elvek (szakpolitikai háttér) – Az ebben megfogalmazott prioritások szakértői értékelése lokális fontosságuk és a lokális ráhatás lehetősége alapján – Más fejlesztési programok megyei/kistérségi foglalkoztatáspolitikára vonatkozó fontos megállapításainak, céljainak összegyűjtése. Ez utóbbi tanulmány a következő fejlesztési dokumentumokat tekintette át: 1. Baranya megye foglalkoztatáspolitikai koncepciója (1998) 2. A Dél-Dunántúli régió foglalkoztatási stratégiája (2000) 3. Baranya megye területfejlesztési programja (2003) 4. Baranya megye területrendezési terve (2004) 5. A Pécsi Kistérség Komplex Fejlesztési Programja I. Helyzetelemzés II. Stratégia (2005) 6. Pozíció és perspektívák Baranya turizmusában; Baranya megye turizmusfejlesztési programjának aktualizálása (2005) 7. Baranya megye közoktatásának feladatellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési tervének felülvizsgálata és módosítása (2006) 8. Dél-Dunántúli Operatív Program 2007-2013 (2006) 9. Dél-Dunántúli Akcióterv 2007-2008, tervezői javaslat (2006) 10. Versenyképes Gazdaság Operatív Program (2006) 11. Humán Infrastruktúra és Közszolgáltatások Operatív Program (2006) 12. Infrastruktúra Operatív Program (2006) Ezekből – az építkezés/integráltság érdekében – ahol lehetett (szó- vagy értelem szerint is) átvettünk fejlesztési irányokat, akcióprogram-elképzeléseket. Jelen foglalkoztatási stratégiát a következő szakmai team állította össze: ¾ Gergely Bernadett (DD Regionális Munkaügyi Központ) ¾ Hornyák István (DD Regionális Munkaügyi Központ) ¾ László Gyula (PTE Közgazdaságtudományi Kar), a szakmai munka vezetője ¾ Sasvári Gábor (DD Regionális Munkaügyi Központ) ¾ Tiegelmann Éva (Pécsi Kistérségi Foglalkoztatási Paktum Iroda) A helyzetértékelést Csóka Éva (DD Regionális Munkaügyi Központ) készítette

5

2. HELYZETÉRTÉKELÉS 2.1 A pécsi kistérség munkaerőpiaci, foglalkoztatási jellemzői 2.1.1 A Pécsi Kistérség általános jellemzői A kistérség Baranya megye centrumában helyezkedik el. Területe 471 km2, a megye területének 12,9%-a. Baranya megye népességének hosszabb ideje megfigyelhető fogyó tendenciája tovább folytatódott. A 2006. január 1-i 398 355 fős lélekszám 2%-kal kevesebb, mint öt évvel ezelőtt volt. A pécsi kistérség 183.890 fős lakossága 46,2%-át teszi ki a megyeinek. Ez szintén csökkenést mutat, de jóval kisebb mértékben, mindössze 0,6%-kal. A kistérségben élők döntő többsége, 156 116 fő (84,9%) a megyeszékhelyen él. A pécsi térségre is jellemző a napi igázáshoz nem túl nagy távolságban lévő kisebb településekre való kiköltözés, elvándorlás. Ezt bizonyítja az, hogy míg a pécsi lakosságszám apadása 2,3%-os volt, amely meghaladja még a megyei süllyedést is, a kistérségben élők száma ennél jóval kisebb mértékben csökkent, csupán 0,6%-kal. A népsűrűség a megyén belül itt a legmagasabb, 322 fő/km2, (a baranyai átlag 90 fő/km2). A megye 301 településének 13%-a, 39 község tartozik a pécsi kistérséghez. Háromnegyedük 1000 fő alatti kistelepülés, kilenc település 1000-10000 fő közé esik, és Pécs, amely DélDunántúli régió legnagyobb városa, több mint 150 ezres lakosságával. A kistérségben a demográfiai folyamatok kedvezőbbek, mint a megyében megfigyeltek, mind az élveszületések ezer lakosra jutó számában (kistérségben 9,4, a megyei adat 9,2), mind a halálozások számában (ezer lakosra vetítve 12,4 fő a kistérségben, a megyei adat pedig 13,4 fő). Ennek ellenére a természetes szaporodás egyenlege a Pécsi kistérségben is negatív maradt, de a kistérség kiemelkedő helyzetét mutatja, hogy bevándorlási különbözete – egyedüliként a megyében – pozitív, ezer lakosra 4,2 fő, a megyei negatív (-0,3 fő) bevándorlási különbséggel szemben. A Pécsi kistérség néhány településenkénti adata 1. tábla A Pécsi Kistérség települései

ABALIGET ARANYOSGADÁNY ÁTA

Terület /ha/

Népesség /fő/

Munkaváll. korú (15-64 éves) népesség /fő/ 431

1609

612

826

374

263

Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő /fő/ 211

Ebből öregségi nyugdíjban részesülők /fő/ 87

94

32

Rendsz. szoc. segélyben részesülők /fő/ 13 22

809

201

150

54

22

1

BAKONYA

1507

397

251

136

56

10

BAKSA

1382

807

538

225

103

22

6 BIRJÁN

907

477

334

131

71

4

BOGÁD

784

998

625

233

79

7

BOSTA

595

137

106

39

11

12

CSERKÚT

667

506

330

116

48

3

EGERÁG

1301

1009

703

332

149

6

ELLEND

799

248

167

102

41

0

1852

1768

1109

614

297

26

325

643

438

182

72

7

GÖRCSÖNY GYÓD HUSZTÓT

727

63

48

31

17

1

KESZÜ

731

1228

818

214

103

7

KISHEREND

692

195

145

75

32

2

KOVÁCSSZÉNÁJA

783

58

47

21

8

7

KOZÁRMISLENY

1445

5131

3415

1233

590

12

492

569

437

182

72

2

KŐVÁGÓSZŐLŐS

1825

1359

922

464

171

39

KŐVÁGÓTÖTTÖS

1394

304

205

104

48

24

LOTHÁRD

1046

274

196

84

46

3

803

333

220

102

44

4

NAGYKOZÁR

1160

1621

1050

402

172

5

OCSÁRD

1266

407

324

109

40

28

ORFŰ

3215

790

591

246

85

4

843

692

446

224

120

4

PELLÉRD

2093

2085

1394

623

288

5

POGÁNY

1155

1103

806

301

134

9

KÖKÉNY

MAGYARSARLÓS

PÉCSUDVARD

REGENYE

615

154

109

51

17

17

ROMONYA

707

423

303

148

50

4

SZALÁNTA

1708

1203

833

343

161

14

SZEMELY

947

482

300

130

53

2

SZILVÁS

604

180

107

56

19

7

SZŐKE

648

139

114

47

15

9

SZŐKÉD

958

408

283

124

49

8

TENGERI

446

57

46

23

7

5

1208

339

223

73

23

44

Összesen Pécs nélkül

40874

27774

18827

7879

3432

399

PÉCS

16261

156116

100125

51274

28293

878

Kistérség összesen

57135

183890

118952

59153

31725

1277

TÉSENY

Forrás: KSH

A kistérségben élők 64,7%-a az úgynevezett munkavállalási korú népesség, elég jelentős differenciát mutatva a Pécs város lakossága és a vidék népesség korösszetételét vizsgálva. Pécs elöregedő város, a lakosság csupán 64,1%-a a 15-64 éves korosztályba tartozó. A többi kistelepülésen kedvezőbb ez a hányad, 67,8%-os. A kistérségben élők közel egyharmada (32,2%) nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesül, a megyeszékhelyen kívüli településeken 28,4%-uk, a megyeszékhelyen 32,8%. A bánya-

7 bezárások következményének tudható be, hogy mindössze 53,6%-uk az, aki öregségi nyugdíjban van a kistérség lakói közül. A megyeszékhelyen kívüli lakosság körében még alacsonyabb ez az arány, csak 43,6% az időskori nyugdíjas. Pécsett megfordul az összetétel többségét adók hányada, mivel a megyeszékhelyen 55,2%-os az öregségi nyugdíjasok aránya. A következő ábra az ún. „korfa”, amely az eredeti elnevezését onnan kapta, hogy a népesség egyes korosztályai mint egy fenyő ágai lent nagyobbak (mert nagy létszámban születnek, az ábrában hosszabban kinyúlóak), majd a kor előrehaladtával egyre kisebbek (rövidebbek). Ezt a természetesnek, demográfiai szempontból is törvényszerűnek tekinthető állapotot sem az országos vagy a baranyai, sem a pécsi korfa nem mutatja: a helyzet egyértelműen rossz és romló. 2. ábra A népesség megoszlása nemek szerint, korcsoportonként Baranyában és Pécsett 2001. népszámlálás és 2006. 01. 01. Nők (fő)

80- fe le tt 75-79 é ve s 70-74 é ve s 65-69 é ve s

3896

2001.né psz .

3549

2006.01.01.

3660

5700

4304

6391

50-54 é ve s

5251

5655

45-49 é ve s

5105

4813

40-44 é ve s

4303

5324

35-39 é ve s

Pé cs 2006. 01.01.

3328

5264

55-59 é ve s

2006. 01.01.

2708

4844

60-64 é ve s

2001.né psz .

2021

4150

Pécs 2006. 01.01.

Férfiak (fő)

1662

5085

6163

30-34 é ve s

6114

7037

25-29 é ve s

7030

5788

20-24 é ve s

5242

5145

15-19 é ve s

4871

3984

10-14 é ve s

4186

3231

5-9 é ve s

3263

3437

- 4 é ve s

1500

1000

5000

3612

0

5000

10000

1500

A fenti grafikonon jól látható a korosztályi eltolódás 2001-ről 2006. január 1-re, valamint Pécs lakosságának eltérő korstruktúrája. A 14 év alatti népesség még alacsonyabb részarányú, az idősebb korosztályok viszont magasabb hányadúak, mint a megye egészében. Érdekes, hogy a város lakosságában a 25-34 éves korosztályba tartozók jóval nagyobb részesedésűek, mint a megye egészében. (Pécs esetében 16,9%, a megye adata 15,7%.)

8 2.1.2 A gazdaság és foglalkoztatás jellemzői a kistérségben A Pécsi kistérségben lakó foglalkoztatottak nagy többségének (81%) helyben, a kistérségen belül van a munkahelye. Baranya megye adottságaiból adódóan Pécsett összpontosult a vállalkozások és intézmények (foglalkoztatók) nagy többsége, ezért a munkaerő-forgalomra jellemző a megyeszékhelyre történő beutazás. A más településről (döntően a kistérségből) bejáró munkavállalók száma közel 15 ezer fő, amely nagy jelentőségű a város foglalkoztatása szempontjából. A munkavállalási korú, 15-64 éves népesség aránya a kistérség Pécs városa nélküli lakosságában 67%, amely 3%-ponttal meghaladja a megyeszékhely munkavállalási korú népességének 64%-os részarányát. A kistérségben a regisztrált vállalkozások száma 28 ezer, amelyből 11,7 ezer a bejegyzett társas vállalkozás. Annak ellenére, hogy döntő többsége a mikro és kis vállalkozások kategóriájába tartozik, Pécsre koncentrálódik a 250 fő feletti foglalkoztatók zöme is. A térség gazdasági potenciáját tekintve kimagaslik a megyében, az ezer lakosra jutó vállalkozások száma a kistérségben 151, Baranya átlaga csupán 114. Az ipari, építőipari, valamint a kereskedelmi és szálláshely, vendéglátóipari vállalkozások felét e körzetben regisztrálták. A Pécsi kistérség regisztrált vállalkozásainak száma (2006. január 1.) 2. tábla Megnevezés

korlátolt felelősségű társaság

betéti társaság

egyéni vállalkozás

regisztrált vállalkozások összesen

száma és megoszlása db Kistérség Pécs nélkül PÉCS Kistérség összesen Forrás: KSH

%

db

%

db

%

db

%

443

9,4

637

11,5

1747

10,9

2877

10,4

4256

90,6

4896

88,5

14354

89,1

24896

89,6

4699

100,0

5533

100,0

16101

100,0

27773

100,0

A megyeszékhely rendkívüli túlsúlyát mutatja, hogy a regisztrált vállalkozások mindössze egytizede található Pécsen kívül, a kistérség többi településén. A vállalkozási formák megoszlása kisebb mértékben eltérő. Az egyéni vállalkozások egyaránt döntő többsége mellett a nagyobb tőkeigényű Kft-k Pécs város gazdálkodói körében képviselnek valamivel nagyobb súlyt, míg a betéti társaságok a vidékre jellemzőek nagyobb részarányban.

9 A regisztrált vállalkozások megoszlása gazdálkodási forma szerint 3. ábra Kistérség Pécs nélkül

Pécs város Kft 16%

egyéni vállalkozás 61%

Kft 18%

egyéni vállalkozás 61%

Bt 23%

Bt 21%

A foglalkoztatottak száma a KSH legfrissebb felmérése szerint (2006. III. negyedév, az ILO szabványa szerint) a 16-64 éves lakosság köréből 69.164 fő a Pécsi kistérségben, amely a megye foglalkoztatottjainak 47%-a. Az 53,6%-os pécsi kistérségi foglalkoztatási ráta a megyei átlagnál 1,3%-ponttal magasabb, de nem a legkedvezőbb érték (Pl.: a Pécsváradi kistérségben 55,5%, a Mohácsi térségben 57,6%). A felmérés alapján becsült Pécs kistérségi munkanélküliségi mutató 4,15%, ami a legalacsonyabb a megyében, annak ellenére, hogy a legtöbb munkanélküli – közel háromezer fő, a megyei érték 23,9%-a – ebben a kistérségben jelentkezik. A munkanélküliek 46,3%-a már több mint féléve keresett állást, a megyei adatnál 5%-ponttal kevesebben. A szellemi foglalkozású munkanélküliek aránya 26,9%, a legmagasabb a kistérségek között, és közel duplája a baranyai átlagnak. Egytizedüket a pályakezdő fiatalok teszik ki. A munkanélküliségi és foglalkoztatottsági adatok a KSH ILO szabvány szerinti felmérésében, a 15-64 éves lakosság körében (2006. III. negyedév) 3. tábla Körzetnév

Foglalkoztatottak

Munkanélküliek

Gazd. aktívak

Inaktívak

15-64 éves népesség

Mnk. ráta

fő

Fogl. ráta

Akt. ráta

%

Komlói

12648

1435

14083

15491

29574

10,2

42,8

47,6

Mohácsi

20382

1959

22341

13041

35382

8,8

57,6

63,1

Sásdi

6222

791

7013

3415

10428

11,3

59,7

67,3

Sellyei

5192

1077

6269

3812

10081

17,2

51,5

62,2

Siklósi

13710

1648

15358

11144

26502

10,7

51,7

57,9

Szigetvári

9450

1616

11066

8297

19363

14,6

48,8

57,2

Pécsi

69164

2998

72162

56932

129094

4,2

53,6

55,9

Pécsváradi

4998

351

5349

3650

8999

6,6

55,5

59,4

Szentlőrinci

5134

674

5808

5159

10967

11,6

46,8

53,0

Összesen:

146900

12549

120941

280390

7,9

52,9

56,9

Forrás: KSH

159449

10

A több, mint 183 ezer fő Pécsi kistérségi lakónépességből 43,7% fizetett személyi jövedelemadót. Egy állandó lakosra 646 ezer forint a személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem, ami 125,3%-a a megyei átlagos SZJA alapnak. Az egy állandó lakosra számított személyi jövedelem adó nagysága is kiemelkedő a megye kistérségei közül, a 137,5 ezer Ft 144,4%-a a megyei egy főre jutó befizetett adónak 4. ábra Foglalkoztatottak korcsoportonkénti bontása a 2001. évi népszámlálás és a 2005. évi mikrocenzus adatai alapján

15-29 éves

2005. mikrocenzus

23,7

30-39 éves

40-49 éves

50-59 éves

27,3

60-

27,8

2,3 18,9 1,5

2001.népszámlálás

26,7

0%

26

20%

40%

30,8

60%

15

80%

100%

Eltolódás figyelhető meg az idősebb korosztályok felé, amely a foglalkoztatottak számának megközelítőleg 2%-os csökkenése mellett következett be. 2.1.3 Pécs és körzetében a regisztrált munkanélküliek számának alakulása, a munkanélküliségi ráta változása A foglalkoztatottság és a munkanélküliség alakulása jelentősen függ a gazdasági helyzet alakulásától, a beruházási hajlandóságtól, a működő tőkétől. A megyeszékhelyre koncentrálódott ipari és szolgáltatási vállalkozásokból adódóan Baranya megyében a munkaerő-kereslet szempontjából a Pécsi kistérségnek van a legkedvezőbb helyzete. Bár az ország más rohamosan fejlődő régióihoz képest (Győr-Sopron, Komárom-Esztergom, Pest megye stb.) az elmúlt négy-öt esztendőben a pécsi mikrorégióban nem történt olyan termelő beruházás, amely jelentős munkaerő-igénnyel lépett volna fel. Az elmúlt évek legnagyobb termelő beruházása az 1998-ban átadott ELCOTEQ mikroelektronikai gyára volt, ezen kívül a kereskedelmi multinacionális cégeknél jelentkezett még számottevő (80-150 fő) munkaerő-kereslet. A megyén belüli legkedvezőbb munkaerő-piaci helyzete ellenére a munkanélküliek abszolút száma a megyén belül a Pécsi kistérségben a legmagasabb. Az elmúlt közel tíz évben a regisztrált munkanélküliek száma jelentősen csökkent, de a tízéves cikluson belül is jelentős változások tapasztalhatóak.

11 5. ábra

A regisztrált munkanélküliek (álláskeresők) számának alakulása Pécs és körzetében

fő

7000 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0 1998.jan. 1999.jan. 2000.jan. 2001jan.

2002jan.

2003jan.

2004jan

2005.jan. 2006.jan.

Forrás: BMMK

A regisztrált álláskeresők száma a Pécsi kistérségben 4. tábla Pécsi Kistérség települései

Regisztrált álláskeresők száma/fő

Álláskeresési ráta/% (becsült adat)

ABALIGET

34

13,7

ARANYOSGADÁNY

24

16,3

6

6,8

BAKONYA

17

10,8

BAKSA

37

11,3

BIRJÁN

12

6,7

BOGÁD

14

3,8

BOSTA

12

20,7

CSERKÚT

11

5,7

EGERÁG

32

8,1

ELLEND

10

10,1

GÖRCSÖNY

46

6,6

GYÓD

17

6,7

5

19,2

ÁTA

HUSZTÓT KESZÜ

26

5,5

KISHEREND

9

12,0

KOVÁCSSZÉNÁJA

9

40,9

KOZÁRMISLENY

101

5,2

KÖKÉNY

25

11,0

KŐVÁGÓSZŐLŐS

49

9,0

KŐVÁGÓTÖTTÖS

23

17,8

LOTHÁRD

12

11,4

12 MAGYARSARLÓS

8

6,1

NAGYKOZÁR

36

6,1

OCSÁRD

33

20,3

ORFŰ

34

11,0

PÉCSUDVARD

28

10,3

PELLÉRD

51

6,1

POGÁNY

32

7,3

REGENYE

16

25,0

ROMONYA

8

4,7

SZALÁNTA

48

10,3

SZEMELY

14

7,7

SZILVÁS

8

10,8

SZŐKE

10

17,2

SZŐKÉD

23

14,5

TENGERI

4

19,1

47

34,1

931

8,6

PÉCS

3759

6,0

Kistérség összesen

4690

6,4

TÉSENY Összesen Pécs nélkül

Az 1993-as esztendőben a munkanélküliek száma még a nagyarányú létszámleépítéseknek, az ipari szerkezetváltásnak köszönhetően 8 ezer fő körül mozgott (8,4-8,5% munkanélküliségi rátával), amely 2002-re közel felére, 4.300-4.500 főre csökkent. A tízéves tendencia látszólag bíztatónak tűnik, de amennyiben az utolsó két évre fókuszálunk, az tapasztalható, hogy a csökkenés megállt, a regisztrált munkanélküliek létszáma stagnált 2005-ig, majd újra emelkedésbe fordul. Az utolsónak említett évben az éves átlagos álláskereső létszám 5100 fölé emelkedett és 2006 februárjában már meghaladta az 5600 főt is. A nyári hónapok erőteljes csökkenése miatt a 2006. évi átlag ötezer fő körül alakult, valamivel kevesebb, mint a korábbi évben volt. A megye álláskeresőinek közel egynegyedét ebben a körzetben regisztrálták. A Baranya megyei munkanélküliségi mutató 13,3% volt 2006. decemberében. A megyei átlagos mutató mögött azonban a munkaügyi központ kirendeltségi körzetei között markáns különbségek húzódnak meg. A kirendeltségi számokat tekintve a 6,4%-os Pécs kistérségi érték nagyon kedvezőnek tűnik. A munkanélküliségi rátának az alakulását két tényező befolyásolja: az egyik a regisztrált álláskeresők számának a változása, a másik az aktív népesség alakulása. Az előzőekben bemutatottak szerint az elmúlt időszakban a regisztrált álláskeresők száma folyamatosan csökkent, de mivel a gazdaságilag aktív népességet is a csökkenő tendencia jellemezte, ezért a munkanélküliségi ráta csökkenése sokkal kisebb, mint a munkanélküliek számának mérséklődése. A tíz éves terminust nézve a munkanélküliek száma közel a felére csökkent, amíg ebben az időszakban a munkanélküliségi mutató mindössze 25-26%-kal mérséklődött.

13 Az 1993-as évben a munkanélküliségi ráta 8,4-8,5%-körül alakult, és ez 2003-ra elérte a 6,0% körüli szintet. A munkanélküliek létszámához hasonlóan a problémát ez esetben is az jelenti, hogy az utóbbi három évben megállt a mutató csökkenése és a stagnálás, majd enyhe növekedés vált jellemzővé. A fenti munkanélküliségi adatok önkényesen nem szakíthatóak ki a gazdasági környezetből, tehát az utóbbi években itt jelentkező stagnálás nagy valószínűséggel a megye gazdasági stagnálásának a leképeződése. A munkanélküliségi ráta alakulása Baranya megyében 2006. december 6. ábra

Sásd 21,5%

Komló 14,3%

Pécsvárad 9,9%

Szigetvár 25,9% Szentlőrinc 17,8%

Sellye 29,7%

Pécs 6,4%

Mohács 17,6%

Siklós 18,4%

Forrás: BMMK

Pécs és térségének viszonylag kedvező helyzetét akkor tapasztalhatjuk igazán, ha összehasonlítjuk a térségi mutatókat a megyei, illetve az országos értékekkel. A következő ábrán is jól érzékelhető, hogy a Pécsi kistérség adatai sokkal kedvezőbb képet festenek, mint az országos, nem is említve a megyei mutatót, amely jóval fölülmúlja az országos átlagot.

14 A munkanélküliségi ráta alakulása a Pécsi kistérségben, Baranyában és országosan (1998-2006. év) 7. ábra mn.ráta Pécs

16 %

megyei mn. ráta

országos mn. ráta

14 12 10 8 6 4 2 0 1998.jan.

1999.jan.

2000.jan.

2001. jan

2002. jan

2003jan

2004jan

2005.jan.

2006.jan.

Forrás: BMMK

2.1.4 A regisztrált munkanélküliek összetételének jellemzői Pécs és körzetében A regisztrált munkanélküliek nemek szerinti megoszlását tekintve (ld. 8. ábra a következő oldalon) a megyében egyedülállóan a pécsi mikrorégióban magasabb a női munkanélküliek aránya a férfiakénál. Az 1998-as esztendő első félévében még a férfiak voltak szerény többségben, majd az azt követő időszakban az arány tartósan megfordult a nők „javára”. A 2003-as esztendő második felében és a 2004-es év első felében a nők aránya többször elérte az 55%-ot, és az éves átlagban is 54,3%. Az álláskeresők számának növekedésével a női túlsúly mérséklődött, amely azt jelzi, hogy a férfiak állásvesztése nagyobb arányú volt, mint a nőké. A megye többi térségében mindenhol a férfi regisztrált munkanélküliek száma a magasabb. A regisztrált állástalanok életkor szerinti megoszlását vizsgálva Pécs körzetében (ld. 9. ábra a következő oldalon) megállapíthatjuk, hogy a vizsgált időszakban jelentős átstrukturálódás nem következett be, de a kisebb mértékű változás viszont kedvezőtlen irányú elmozdulást mutat. Az öt év távlatában vizsgálva, a munkanélküliek összetétele az idősebb korcsoportok felé tolódott el. A 46 éven felüliek 21%-os részaránya 26%-ra ugrott. Ezzel szemben a 25 év alatti fiatalok aránya 21%-ról 19%-ra apadt. Ez jelzi, hogy az „idősebb” korosztály egyre nehezebben tud elhelyezkedni.

15

A regisztrált munkanélküliek számának alakulása nemenként a Pécsi kistérségben (1998-2006) 8. ábra 4 000

fő

reg.mnélküli férfi

reg.mnélküli nő

3 500 3 000 2 500 2 000 1 500 1 000 500 0 1998.jan

1999.jan

2000.jan

2001.jan

2002.jan

2003.jan

2004.jan

2005. jan.

2006. jan.

Forrás: BMMK

A regisztrált munkanélküliek megoszlása Pécs és körzetében életkor szerint (2001, 2006) 9. ábra 2001. január 55 év fölött 3%

46-55 éves 18%

36-45 éves 26%

Forrás: BMMK

20 év alatti 5%

26-35 éves 32%

2006. december 21-25 éves 16%

46-55 éves 22%

55 év fölött 4%

36-45 éves 23%

20 év alatti 4%

26-35 éves 32%

21-25 éves 15%

16 Az iskolai végzettség szerinti megoszlást tekintve az álláskeresők iskolázottsága növekedett, már négytizedre rúg azok részesedése, akik legalább érettségivel rendelkeznek, szemben a 2001 évi 29%-kal. Ebben szerepet játszott az oktatási rendszer változása is. Megduplázódott a diplomás munkát keresők aránya (5%-ról 10%-ra). Szakképzetten sem tudtak 4%-ponttal többen elhelyezkedni a szakközépiskolai, illetve technikusi bizonyítvánnyal rendelkezők közül. A fentiekkel ellentétben az alacsony iskolai végzettségűek hányada 35%ról 28%-ra zsugorodott. Kedvező, hogy a 8 általános iskolai osztályt sem elvégzők részaránya felére esett vissza, 4%-ról 2%-ra. A szakmunkások részaránya is jelentősen visszaesett. A 2001. évi 36%-os hányad 32%-ra apadt. A regisztrált munkanélküliek megoszlása Pécs és körzetében iskolai végzettség szerint (2001, 2006) 10. ábra 2001. január szakköz. techn. 13%

gimn. 11%

felsőfokú 5%

2006. december 8ált.alatt 4%

szakköz. techn. 17%

általános 31%

szakmk. szakisk. 36%

gimn. 13%

felsőfokú 10%

8ált.alatt 2%

általános 26%

szakmk. szakisk. 32%

Forrás: BMMK

Ha a munkanélküliség időtartamát elemezzük és vetjük össze a többi körzettel, a megyén belül a Pécsi kistérségben a legkedvezőbb a helyzet. A munkanélküliség hossza szerint az egy éve folyamatosan munka nélkül lévők számítanak tartós munkanélkülieknek, ezek aránya a megyében az utóbbi öt évben 25,5%-28% között ingadozott. A Pécsi körzetben ugyanezen időszak alatt nem haladta meg a 20%-ot. Ennek ellenére, ha a két kiválasztott év adatát vizsgáljuk, negatív folyamatot figyelhetünk meg ebben a legkedvezőbb helyzetű térségben is. A már több mint egy éve folyamatosan állás nélkül lévők hányada a regisztráltak között a 2001. évi 11,3%-ról 2006 év végére 16,7%-ra szökött fel.

17

A regisztrált munkanélküliek megoszlása a regisztráció hossza szerint Pécs körzetében (2001. és 2006. év végi zárónapon) 11. ábra

2006 1 év alatt 1-2 év 2 év felett 2001

0%

20%

40%

60%

80%

100%

Forrás: BMMK

A tartósan munka nélkül lévők belső összetételében is kedvezőtlen változás történt, a több mint két éve nem dolgozók részaránya nagyobb mértékben emelkedett (másfélszeresére). A tartósan állástalanul maradtak jellemzője az alacsony iskolázottság, amely a munkanélküliségből való kikerülés esélyeit, a munkához jutást jelentősen nehezíti. Megfigyelhető, hogy a tartós munkanélküliség az idősebb korosztályokat sújtja nagyobb mértékben.

2.1.5 A pályakezdő munkanélküliek sajátosságai a Pécsi Kistérségben A munkatapasztalattal nem rendelkező pályakezdők számát az elmúlt 10 éves ciklusban a csökkenő tendencia jellemezte, de hasonlóan a regisztrált munkanélküliek létszámának alakulásához az utolsó három évre az enyhe növekedés a jellemző. A nyilvántartott pályakezdő munkanélküliek száma a baranyai munkanélküliség maximumának évében, 1993. júliusában 1.279 fő volt a kistérségben, majd évről évre süllyedve 1998. decemberében mindössze 338 főre csappant, ami 67,4%-os csökkenésnek felel meg. Az ezredfordulón is hasonló 300 fő körül mozgott a munkatapasztalattal nem rendelkező fiatalok száma, majd 2003-tól a stagnáló tendencia növekedésre vált, és 2005-ben az őszi hónapokban már a 700 főt is meghaladja. 2006-ban némi csillapodás figyelhető meg az álláskereső fiatalok éves átlagos számában.

18 A regisztrált pályakezdő munkanélküliek számának alakulása Pécs és körzetében (2001-2006) 12. ábra 800

fő

700 600 500 400 300 200 100 0 2001.jan.

2002.

2003.

2004.jan.

2005.jan.

2006.jan.

Forrás: BMMK

A pályakezdő fiatalok között a regisztrációban a legnagyobb számban és arányban a már nem a nyolc-osztállyal rendelkező fiatalok vannak, hanem a felsőfokú végzettségűek. Igaz, csekély a különbség, - diplomával 107 fő (23,3%) rendelkezik, - csak 8 általános iskolai osztályt 105 fő (22,9%) végzett a pécsi körzeti álláskereső nyilvántartásban szereplők közül. A pályakezdők iskolai végzettség szerinti megoszlása a Pécsi kistérségben (2001, 2005, 2006. decemberi zárás adatai) 13. ábra 8 ált. alatt

8 ált.

szakm., szakisk.

2006.dec.

8

105

61

2005. dec.

10

123

86

szakközép, techn.

84

gimn.

94

118

főisk., egy. n=459 fő

107

106

n=552fő

109

n=338 fő

2001. dec.

44

99 0%

10%

20%

30%

40%

96

50%

60%

60

70%

80%

39

90%

100%

Az öt éves időtartamot összehasonlítva szembeötlő a fiatal diplomás munkanélküliek számának nagyfokú emelkedése, közel megháromszorozódott számuk, arányuk pedig 11,5%23,3%-ra ugrott. Ezzel szemben az alacsony iskolai végzettségűek részesedése 29,3%-ról

19 24,6%-ra esett vissza. A szakközépiskolai, illetve technikumi végzettségűek munkaerő-piaci esélyei javultak. 2001-ben majd minden harmadik pályakezdő fiatal a szakmai ismeretei ellenére sem tudott elhelyezkedni, 2006-ban már 18,3%-ra süllyedt hányaduk. 2.1.6 A bejelentett új álláshelyek számának alakulása Pécs és körzetében Az elmúlt tíz évben a baranyai álláskínálatoknak a három-négytizede Pécsett jelent meg. A megyei munkaügyi szervezethez újként bejelentett elhelyezkedések 13-17 ezer között ingadoztak éves szinten. A megyei és a pécsi kistérségi álláslehetőségek ingadozása együtt mozgást mutat, hullámzásuk amplitúdójának kisebb-nagyobb eltérésével. Csak egyetlen évben 2002-ben figyelhető meg ellentétes tendencia: a megyei állásbejelentések csökkennek (98,4%) a Pécsi kistérségé viszont nő (116,6%). A vizsgált kistérség munkaadóinak munkaerő-kereslete a 1999-ben, 2003-ban és 2006-ban bírt a legjelentősebb hatással a megyei összes munkaerőigényre. A munkaerőpiac stagnálása tükröződik az ingadozásban mind a két viszonylatban, a megye és Pécs esetében is (két csúcs évben, 1999-ben hasonló számú állásajánlat volt, mint 2006-ban) Az adott évben bejelentett új álláshelyek száma (1997-2006) 14. ábra db 18000

16000 14000 12000 10000 8000 6000 4000 2000 0

45 41,740 34,5 34,3 33,9 33,0 35 31,6 30,9 30 17196 17052 25 17436 15708 13548 13764 15084 1377613656 13992 20 12624 15 6972 7176 10 6096 6600 5304 4968 4800 4548 4284 4260 4716 5 0 40,0

39,1

40,4 38,7

1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006

%

megye Pécs arány

A fenti ábra alapján úgy tűnik, egy 3 éves növekvő ciklus után hirtelen nagyobb arányú visszaesés következik be, amit további két év mérsékelt süllyedése, stagnálása követ, majd újabb fokozott munkaerő-keresleti igény jelentkezik. Kivétel az utolsó két év, de ez a változás jól beazonosítható, mert a kistérség legnagyobb gazdálkodójának rendelés állománytól függő munkaerőigény-változása idézte elő. A KSH negyedéves elemzéseiben is többször kihangsúlyozták, hogy a megye gazdasága és benne a Pécsi kistérségi nagyon labilis, a kis számú, de a foglalkoztatásban nagy súlyt képviselő gazdálkodók miatt.

20 2.1.7 A bejelentett csoportos létszámleépítések alakulása a Pécsi Kistérségben A vizsgált négyéves időszakban változatosan alakult a bejelentésre kötelezett létszámleépítések száma a megyében, illetve Pécs városában. A legkevesebb leépítés 2002-ben volt, amikor a megyei létszámleépítéseknek 82,8%-át, 500 főt érintett Pécsett az elbocsátás. A megyeszékhelyen a legmagasabb a leépítés 2004-ben volt, amikor 2.005 fővel szemben kezdeményezte a munkáltatója a munkahelye megszűnését. A legtöbb létszámleépítési bejelentés a megyében 2004-ben volt a vizsgált időszakban, ami a pécsi munkavállalókat csak 76%-ban érintette. Létszámleépítések alakulása (1990-2006) 15. ábra fő 3000

2623

2500

1538

1132

1061 885

1000

Baranya Pécs

2006

2005

2004

2001

2003

604 500

500 0

1382

1130

2002

1500

1936

2005

1787

2000

Forrás: KSH-BMMK

–

A vizsgált időszak első évében, 2001-ben a legnagyobb Pécset érintő létszámleépítés az ELCOTEQ-nél történt (623 fő), melyet a STRABAG követett 83 fővel. – A második év a megszűnt munkahelyek számát tekintve viszonylag kedvező volt, ekkor kiemelkedett az UNO Kft. 84 fős leépítése. – A 2003-as esztendőben a tömeges létszámcsökkentésben a Pannon Power Rt. (153 fő), a LIFTCOMP (170 fő) és a SIR Kft. (105 fő) jártak az élen. – A 2004-es évben kiugróan magas volt a bejelentett létszámleépítések száma. A legnagyobb létszám leépítés a MH Tüzérdandár megszűntetése volt, amely 500 főt érintett, ezt követte a Pannon Power Rt. 224 fővel, majd a Pannon Volán 100 fővel és a BAT Pécsi Dohánygyár 90 fős bejelentése. – 2005-ben az Új MiZo Rt. 238 fős, a SANMINA Kft. 161 fős, valamint a MÁV Rt. leépítési bejelentései voltak a legnagyobb létszámot érintők. – 2006-ban a MÁV ZRt. 180 fős, zömében Pécsett érintő, Foxconn Hungary Gyártó Kft. 110 fős, E-ON Dél-dunántúli Áramszolgáltató Zrt. 104 fős, Boum Épületüzemeltető és Fenntartó Kft. 90 fős, SOLE-MIZO HUNGÁRIA Rt. 89 fős, Dél-dunántúli Gázszolgáltató Zrt. 80 fős csoportos létszámleépítései voltak a legjelentősebbek. A létszámleépítések nagysága a 90-es évek elejének-közepének szintjéhez képest ma már sokkal mérsékeltebb. Az igazán nagy problémát a beruházások elmaradása, az új munkahelyek létesülésének hiánya okozza, amely felszívná a keletkezett szabad munkaerőt.

21

2.2 A pécsi kistérség munkaerőpiacának SWOT-analízise

• •

• •

• •

•

•

• • •

•

Erősségek Pécs erős központi szerepe (régióközpont, fejlesztési pólus) az oktatás, képzés széles skálája az iskolarendszerben és felnőttképzésben, jelentős képzési kapacitások állnak rendelkezésre a PTE mint a tudás-alapú gazdaság lehetséges bázisa a pécsi fejlesztési elképzelések (Európa Kulturális Fővárosa, Pólus) beruházás növelő, pozitív munkaerőpiaci hatása, kisugárzása mind a közvetlen kistérségre, mind a nagyobb (megyei, regionális) hatókörben a kistérség fejlesztésére több és többszintű fejlesztési koncepció született jelentős, területileg koncentrált turisztikai attrakciók vannak mind a megyében, mind a kistérségekben (műemlékek, világörökség, termálfürdők, borturizmus stb.) a megye területének jelentős része alkalmas minőségi mezőgazdasági termelésre a munkaügyi szervezet a modernizációja kapcsán szakmailag megerősödött és további fejlesztések várhatóak ezen a területen erősödőben a foglalkoztatási célú civil szerveződések a kistérségben működő vállalkozások száma növekszik a foglalkoztatás területén formális kapcsolatok jöttek létre a munkaerőpiaci szereplők között (megyei és kistérségi paktum) a megyének, illetve a kistérségnek erős a forrásszerző képessége

• •

•

•

• • •

•

• • • • • •

• • •

•

Gyengeségek a gazdasági aktivitás, a foglalkoztatottság szintje alacsony Baranya megyében monocentrikus jelleg (Pécs túlzottan centrális szerepe, kettős periférizálódás a kistérség Pécsen kívüli településeinek egy részén) az iskolarendszer és a felnőttképzés nem elég rugalmasan. vagy csak részben alkalmazkodik a munkaerőpiaci változásokhoz jelenleg nem kedvezőek a megye és a kistérség munkaerőpiacán a diplomások elhelyezkedési esélyei a szakképzés és a felsőoktatás gyenge gyakorlat- és piacorientáltsága a szakképzés társadalmi rangjának leértékelődése tapasztalható egyes kistérségekben a társadalmi-gazdasági hátrányok halmozódása következtében „zárványok” alakultak ki ott legszűkösebbek a helyi források, ahol a legnagyobb az igény a szolgáltatások és a foglalkoztatás iránt alacsony a munkaerő-piaci mobilitás a pályázati úton elérhető támogatások hosszú távon bizonytalanok a turisztikai ágazatok humánerőforrás ellátottsága alacsony szintű komplex turisztikai fejlesztések hiánya a nonprofit szervezetekkel szembeni általános bizalmatlanság a civil szervezetek önfenntartó képessége, szakmai kapacitása és érdekképviseleti szerepe gyenge a mezőgazdaság jövedelmezősége és tőkeellátottsága alacsony korszerűtlen mezőgazdasági és ipari termékstruktúra Baranya megyében az országos átlagnál magasabb a roma lakosság száma. Rájuk különösen jellemző az alacsony iskolázottsági szint és a munkaerőpiacról való tartós kirekesztődés magas a be nem jelentett munkavégzés aránya

22

•

•

• •

•

•

•

•

•

•

• •

• •

Lehetőségek a kistérségek bekapcsolása a vállalkozások fejlesztésébe, a munkahelyteremtésbe a helyi kormányzat, üzleti szféra és a PTE közötti együttműködési kapcsolatok kialakítása, meglévők erősítése az integrált szakképzési rendszer kialakítása, fejlesztése az erőforrások és az igények megfelelő felmérésével időben biztosítható a humán erőforrás a tervezett nagy fejlesztésekhez a közlekedési infrastruktúra fejlesztésének várható pozitív munkaerőpiaci hatásai, növekedhet a munkaerő mobilitása az egészségiparban, a turizmus, valamint a környezetipar területén magas színvonalú szakképzések indítása a második munkaerőpiac mind nagyobb szerepvállalása a hátrányos helyzetek felszámolásában a szociális gazdaság növekvő szerepe a helyi igényeket kielégítő szolgáltatások nyújtásában a civil és helyi közösségek szerepvállalásának erősödése elősegíti a hátrányos helyzetű rétegek társadalmi integrációját magas élőmunka ráfordítást kívánó mezőgazdasági termékstruktúrák kialakítása (zöldség, gyümölcs, bio, gyógynövény, fűszernövény) a mikrokörzeti központok szerepvállalásának erősítése kistérségi, mikrotérségi intézményfenntartó társulások szerveződésének elősegítése, erősítése további szolgáltatás kínálat bővítése a kistérségi, mikrokörzeti központokban a foglalkoztatási paktumok intézményrendszerének kialakítása

• •

•

•

• • •

• •

•

Veszélyek a centrum és a periféria közötti különbségek tovább nőnek a foglalkoztatást tekintve is a hiányszakmákban és keresett szakmákban a szakképzett munkaerő hiánya rontja a gazdaság versenyképességét a tudás-alapú gazdaság túlzott térnyerése az alacsony iskolai végzettségűek számára nem teremt munkalehetőséget a jelenlegi humánerőforrás-fejlesztési irányok nem követik a fejlesztési elképzeléseket, illetve késve reagálnak azokra a helyi szolgáltatási igények elégtelen volta a fenntarthatósághoz (fizetőképes kereslet hiánya) a programok alulfinanszírozottsága, ami a fenntarthatóságot veszélyeztetheti a nyitottabb munkaerőpiac fokozza a magasan képzett szakemberek elvándorlását és egyes ágazatokban (egészségügy, K+F stb.) veszteséget idézhet elő a kedvezőtlen demográfiai folyamatok hatására hosszabb távon csökken az aktív korú népesség aránya és száma a szegénység elmélyülése, egyes társadalmi csoportok (pl. roma lakosság) tartós leszakadása gátolja mind a foglalkoztatás bővítését, mind a gazdasági növekedést, és jelentős terheket ró a társadalombiztosítási és szociális ellátórendszerre a munkaerőpiaci kereslet nagy mértékben függ egy-két munkáltató helyzetétől, döntésétől, ami akár már rövidebb távon is komoly bizonytalanságot és kockázatot jelent

23

3. A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA STRATÉGIA-ALKOTÁSI SZINTJEI, A SZINTEK EGYMÁSRA ÉPÜLÉSE A munkaerőpiac befolyásolásának lehetséges szintjei: 1. Az Európai Unió szintje 2. A nemzeti szint 3. A helyi szint ¾ regionális ¾ megyei ¾ kistérségi ¾ települési szint Ezek szerepét, súlyát azért kell újra-gondolni, mert – mint a bevezetőben írtuk – változik a munkaerőpiac is, és átalakulnak a célok és az intézményrendszerek, a követelmények és lehetőségek, kitörési pontok is. Az Unión belül a cél- és feladat-meghatározás alapvető szintje természetesen az Európai foglalkoztatási stratégia és a célokat konkretizáló integrált iránymutatások rendszere. A nemzeti szint (Magyarországon is) ezt konkretizálja, adaptálja a sajátos nemzeti viszonyoknak, körülményeknek megfelelően. Meggyőződésünk ugyanakkor – nem vitatva ennek szükségességét, releváns funkcióját –, hogy ezt tovább kell bontani, mert a nemzeti szint önmagában nem elégséges, nem kellőképpen rugalmas és dinamikus, mert nem veszi figyelembe az eltérő helyi adottságokat, és nem mozgósítja a helyi energiákat. A helyi: regionális / lokális szint az EU foglalkoztatási stratégiájában a teljes foglalkoztatás elérésének fontos aspektusa. Nagyon sok fontos érv szól amellett, hogy mi magunk a jövőben sokkal nagyobb szerepet igényeljünk (a nemzeti szinttől) és adjunk (önmagunktól) ennek a szintnek: – A gazdaság növekedése és a foglalkoztatás bővítése csak úgy lesz elérhető, ha sikerül kihasználni a helyi adottságokat, lehetőségeket. A helyi szintek jelentős – és különböző – potenciállal rendelkeznek, amire feltétlen szükség van az egyre keményebb versenyben. – Építeni kell a helyi szintek specifikus erősségeire: a versenyképesség szempontjából felértékelődnek a helyi adottságok, specialitások, amelyekkel más régiók nem rendelkeznek. – El kell érni a regionális különbségek csökkenését, ehhez viszont kifelé kedvező, befelé megvalósítható, ezért térség-specifikus feltételeket kell teremteni a beruházásokhoz és az emberi tőke fejlesztéséhez az elmaradottabb körzetekben. – A helyi munkaerőpiaci szegmensek eltérő adottságai és problémái miatt a foglalkoztatási szolgálat szerepét általában is, és különösen kistérségi/kirendeltségi szinten kellene megerősíteni.

24 –

Mindehhez elengedhetetlen fontosságú bevonni a köz- és privát szereplőket, és erősíteni az együttműködést, a partnerséget és azok megfelelő menedzselését.1

Ezt a regionális / lokális szintet ugyanakkor nem úgy képzeljük el, hogy az a nemzeti foglalkoztatáspolitika végrehajtásának (passzív) eszköze lenne. Sokkal inkább a munkaerőpiac alakításának rendszerbe illeszkedő, relatív autonómiával is rendelkező dimenziója lehet, sőt, egy integrált lokális fejlesztéspolitika egyik alapvető elemének tekintjük. Ez persze nem puszta elhatározás kérdése, már csak azért sem, mert ez a felfogás ellentétes a „hagyományokkal”, új struktúrákat igényel. A regionális / lokális szintnek ma még nincs meg a megfelelő hatalma, jogosítványa, ereje, és hiányosak a rendelkezésre álló feltételek is (szellemi tőke, pénzeszközök, hatáskör, elosztási jog és lehetőség). Vagyis a helyi szinteket egyik oldalról fel kell készíteni erre, míg másik oldalról a helyi szintnek fel is kell vállalnia ezt a feladatot. A regionális/lokális szint önmagában is strukturált. Tovább szegmentálható pl. régió – megye – kistérség – mikrokörzet – település szintekre. Ennek megfelelően viszont alapvető fontosságú, eldöntendő kérés, hogy mi lehet/legyen az egyes szintek feladata? Megfelelő „munkamegosztás” kell a régió – megye – kistérség – mikrokörzet – település szintek között. Az egyes szintek foglalkoztatáspolitikai feladatait a következőkben látjuk: a) Megye ¾ Újra kell fogalmaznia önmagát, a megyei szint helyét és szerepét, figyelembe véve azt az uniós és hazai változási trendet, amelyik egyik oldalon a régió, másik oldalon a kistérségek szerepének növekedését vetíti előre. ¾ A megyének meg kell találnia a közvetítői szerepkört ezek között. ¾ A megye ezzel együtt ma is vitathatatlan közigazgatási, szabályozási, de ezen túl kulturális-önazonosítási entitás is: meg kell határoznia önmaga és külső/belső érintettjei számára is elveket, értékeket, amelyeket követ majd működése során, amelyet érvényesít saját intézményei működtetésében. ¾ Bár eszközei korlátozottak, lobbi-erejével és intézményeivel támogatnia kell a lokális szintű egységek önálló, de egyúttal térségi rendszerbe is integrálódó foglalkoztatási stratégiáinak megfogalmazását és megvalósítását. ¾ A megyei szintű/hatókörű intézmények, a munkaerőpiac közvetlen és közvetett érintettjei együttműködésének szervezése a közös (integrált) növekedési és foglalkoztatási stratégiai célok megvalósítása érdekében (megyei foglalkoztatási paktum szervezése, működtetése). ¾ Ernyő-szervezetként koordinálni a megyén belüli kistérségek (kistérségi paktumok), intézményi hálózatok, oktatási rendszerek integrált elvek szerinti, hatékony működtetését, ésszerű koncentrációját és munkamegosztását, újabb hálózatok, partnerségek, paktumok szervezését. 1

Az EFS lokális dimenzióját erősíteni: megvalósíthatósági tanulmány a regionális és lokális szintek és a szociális gazdaság indikátorairól. Az Európai Bizottság Jacques Dahan vezetése alatt készített tanulmányának zárójelentése, 2003. december

25 ¾ Áttételesen is ide tartozhat minden olyan akció vagy funkció, ami közös, megyei szervezetek működését, támogatását igényli, a szubszidiaritás elve alapján is a lokálisnál magasabb szintű döntést igényel, nem lehet kistérségi keretek között optimalizálni. ¾ A több kistérséget érintő fejlesztések indukálása, támogatása, megvalósításának koordinálása. ¾ A megye adja a szociális kohézió lehetőségét, mert az magasabb a lokális, körzeti szintnél és igényel magasabb szintű támogatásokat is. ¾ A megye nem közvetlen munkaerőpiaci szereplő, de programokat tud kezdeményezni, - amit majd a kistérségek végrehajtanak. Lehetőségeket tud kínálni, amire pályáznak majd a közösségek. A megye adja azokat a foglalkoztatási programokat, amelyekhez a régió túl általános/távoli, és a kistérség esetleg túl kicsi (pl. második piaci, esélyteremtő programok, infrastruktúra-fejlesztés stb.). b) Kistérség ¾ Az intézményesített lokális vertikum alsó szintje, ahol a konkrét fejlesztési / foglalkoztatási programok, a helyi adottságokhoz igazítva, helyi szereplőket és forrásokat aktivizálva megvalósíthatók. ¾ Már kevésbé képes önálló elveket, értékeket megfogalmazni (azokat inkább átveszi a magasabb, megyei/régiós szintektől), mert már/még nincs ahhoz saját apparátusa, eszköz- és intézményrendszere, hogy független foglalkoztatási stratégiákat fogalmazzon meg. (Bár idővel ez is megteremtődhet, egy kistérségi társulásnak saját önkormányzata lehet, - de méretgazdaságossági/intézményi okokból nem valószínű, hogy ezen belül a foglalkoztatási funkció önálló szakmai apparátussá fejlődhetne.) ¾ Ugyanakkor a magasabb szinteken megfogalmazott stratégiákat aktualizálja és megvalósítja, konkrét akcióprogramokká szervezi a lokális kistérségi adottságokhoz igazítva. ¾ Kistérségi szinten különösen fontos az integrált lokális stratégia, mert csak a gazdasági lehetőségek függvényében lehet valamit is mondani a foglalkoztatási lehetőségekről, és viszont… ¾ Általános/tipikus esetben viszonylag homogén, átlátható, bejárható térbeli egység, de már/még több – valamilyen szempontból hasonló, közeli, egymásra is utalt – település együttese. Ezért alkalmas olyan foglalkoztatáspolitikai, szociális, kohéziós intézmények létrehozására és működtetésére, amely az egyes települések szintjén nem lenne megoldható, de megfelelő a lokális munkaerőpiac közös problémáinak kezelésére, koncentrált szervezeti keretek között (kistérségi rehabilitációs központ, termelő iskolák, teleházak stb.). ¾ Tipikusan kevés az olyan önálló forrása, amit foglalkoztatási célokra (is) be tudna vonni: alapvetően külső, pályázati és/vagy normatív forrásokra utalt. Ebben a tekintetben foglalkoztatáspolitikai lobbi-szint, forrás-szerző és mikrokörzeteitelepülései közötti forráselosztó. ¾ A növekedési és foglalkoztatási lehetőségek kistérségi szintű koordinációjával képes a foglalkoztatási problémák megoldásához is hozzájárulni. Pl. kistérségi ipari/mezőgazdasági parkok (a versenyszféra beruházásainak fogadása); új típusú

26 szövetkezetek, hálózatok, partnerségek szervezése, támogatása (ami több települést, több ágazatot érint). c) Mikrokörzet ¾ Az önálló foglalkoztatási stratégiához túl kicsi egység, de a megvalósítás fontos eszközrendszerét és helyszínét jelenti. ¾ A lobbi-erőt, forrásszerzést tekintve a kistérség ma még többnyire meglehetősen kicsi, gyenge, de akár oktatás-, akár foglalkoztatás-szervezési szempontból még mindig túl nagy lehet. Ld. Pécsi kistérség, amelyben benne van a régióközpont nagyváros és a kis zsáktelepülés is, de a kistelepüléseket tekintve sem ugyanaz a Pécsi kistérségen belül pl. a kistérség Mecsek-alji (északnyugati) része és a kistérség déli határához közel fekvő települések helyzete. ¾ A mikrokörzet homogénebb, mint a kistérség, ez lehet a közös fejlesztések, pályázatok, partnerségek legalsó szintje. Itt építhetők ki a multifunkcionális humán infrastrukturális központok. ¾ A mikrokörzet és a város adja az első (verseny-)piac specifikumait (hol tud a gazdasági-intézményi szféra munkahelyeket teremteni), vagyis a foglalkoztatáspolitika számára kevésbé befolyásolható adottságokat. ¾ Viszonylag homogén a gazdasági profil (agrár, vagy turizmus, gyógynövény, energiafű stb.), amire könnyebben ráilleszthető a képzési igény, (ide értve nemcsak a graduális képzést, hanem a leszakadók megkapaszkodásának lehetőségét, a termelőiskolai profilokat is). ¾ Az azonos jellemzők megkönnyítik az összefogást, a partnerségi intézmények működtetését. d) Kistelepülés (városi körzet) ¾ Lehetnek, vannak saját társadalmi, szociális céljai, amelyek a település hagyományaiból, értékrendjéből adódnak (és ebből adódóan eltérőek más településétől). Tipikusan ez az öntevékeny civil szervezetek szerveződésének alapszintje. ¾ Kevés a saját forrás, hiányzik a saját intézményrendszer. Ezért is hangsúlyozottabb a helyi civil szervezetek (és véleményvezérek) jelentősége a foglalkoztatási célok megvalósításában. ¾ Ugyanakkor itt kell megvalósítani a konkrét fejlesztéseket. Itt élnek azok a hátrányos helyzetű, „zárvány”, leszakadó csoportok (a munkaerőpiacról kiszorultak, segélyekből fenntartottak, hátrányos helyzetűek), akiket aktivizálni, /re/integrálni kellene.

27

4. A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA ALAPVETŐ ÉRTÉKEI Az európai és nemzeti foglalkoztatási stratégiákból és a munkaerőpiaci szereplők elvárásaiból kiindulva a következőket tekintjük alapvető értéknek:

ÉRTÉKEK (1) a teljes foglalkoztatottság, a gazdasági aktivitás növelése (2) a munkaerőpiac szociális dimenziójának erősítése (3) aktív munkaerőpiaci politika (segély helyett esélyt) (4) a tudás szerepének növelése (a munkaerőpiaci kínálat javítása, a foglalkoztathatóság növelése, versenyképesség) (5) a munkaerőpiac minősége (rugalmas, mobil piaci működés) (6) a partnerség kialakítása és fenntartása, együttműködés a szereplők között (1) A teljes foglalkoztatottság, a gazdasági aktivitás növelése Az európai szakzsargonban a teljes foglalkoztatottság kifejezés nem arra vonatkozik, hogy kizárható legyen a munkanélküliség előfordulása, hanem arra, hogy a munkaképes korúak olyan magas arányban jelennek meg foglalkoztatottként a munkaerőpiacon, amely mellett már gyakorlatilag csak azok maradnak távol, akik egyéni/családi okokból egyébként sem tudnak/akarnak munkát vállalni (mert tanulnak, gyermeket nevelnek, egészségügyi problémával küzdenek, vagy kizárólag a család keretei között akarnak maradni). Az EU 2010re 70%-os foglalkoztatottsági szintet akar elérni, ezzel akarja biztosítani az így értelmezett „teljes foglalkoztatottságot”. Magyarország az EU-s átlagnál sokkal kedvezőtlenebb helyzetből indul, és bár hasonló elvi megfontolások vezetik, csak az 59%-os ráta elérését tűzi ki célul. Más közelítésben a teljes foglalkoztatottság, mint alapvető cél azt is jelenti, hogy a gazdasági aktivitást kívánjuk növelni (és ennek megfelelően az inaktívak arányát csökkenteni). A gazdaságilag aktívak közé soroljuk a foglalkoztatottakat és a munkanélkülieket (álláskeresőket) is. Vagyis nem az az elsődleges cél, hogy a munkanélküliek számát (arányát) csökkentsük, mert ez könnyen azt is jelentheti, hogy az eddigi álláskereső inaktívvá válik. Az inaktívak számát, arányát kell csökkentenünk: ebben a tekintetben az elsődleges cél az inaktívak foglalkoztatottá válása. Értékeink alapján még azt is pozitív eredménynek tartjuk, ha az inaktívak az álláskeresők közé kerülnek, mert már így is jobb esélyünk van a munkaerőpiaci integrálásukra. (2) A munkaerőpiac szociális dimenziójának erősítése A munkaerőpiac szociális dimenziójába tartozónak tartjuk különösen a) A térbeli kohéziót, vagyis a foglalkoztatás területi (mikrorégiós) különbségeinek mérséklését b) A szociális kohéziót, a társadalmi/szociális körülmények, ellátottság területi (mikrorégiós) különbségeinek mérséklését. c) Az esélyegyenlőség lehetőségének megteremtését a nemek, korosztályok között, a foglalkoztatás szempontjából hátrányos helyzetű rétegek (tartós munkanélküliek,

28 pályakezdők, megváltozott munkaképességűek, alacsony iskolázottságúak, roma származásúak, hajléktalanok, szenvedélybetegek stb.) integrációjának, reintegrációjának elősegítése érdekében, mind az első, mind a második munkaerőpiacon. d) A munkahelyek minőségét (a munka- és életkörülmények, a termelékenység és biztonság párhuzamos erősítését) e) Az itt élők életminőségének javítását, a térség népességmegtartó képességének javítását. Esélyegyenlőség. Ez az Uniós és hazai célrendszerben is az összes más cél keretei között is megvalósítandó, ún. horizontális szempontok közé tartozik. Azt ugyanis elfogadhatónak kell tekinteni, hogy a törekvések és teljesítmények különbözőek lehetnek, de az esélyeket egyformán biztosítani kell mindenkinek. Ez a feladat értelemszerűen minden olyan helyen és dimenzióban fontossá válik, ahol és aki valamiért hátrányos helyzetbe kerül, mert nem kapja meg az azonos esélyeket. Ennek eléréséhez sokféle aktivitás szükséges. Elsősorban szemléletváltás, az esélyegyenlőség alapvető értékként való elfogadása. Ebben kitüntetett a médiumok szerepe. Az esélyegyenlőséget biztosítani kell jogszabályi szinten is, érvényesítéséhez külső szabályozók is szükségesek. (Pl. a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával kapcsolatosan.) A konkrét lépések megtételéhez diszkriminációcsökkentő intézkedések, szolgáltatások, programok szükségesek. Az operatív program céljainak megvalósítása során kiemelkedő figyelmet kell fordítani a nők és férfiak, a romák, a fogyatékossággal élő és megváltozott munkaképességű emberek, a gyermekek társadalmi esélyegyenlőségének horizontális érvényesítésére. Meg kell szólítani, aktivitási esélyt kell kínálni a perifériára szorultaknak, a reményvesztetteknek, - de a másirányú érdekeltségek által vezérelteknek is. (3) Aktív munkaerőpiaci politika (segély helyett esélyt) Az (1) értékként említett teljes foglalkoztatást és a gazdasági aktivitás növekedését elsősorban a munkaerőpiac „természetes” jelenségeként kellene elérni: többen kívánnak és képesek is munkába állni, és a gazdaság kínál is számukra megfelelő munkahelyet. A foglalkoztatáspolitika feladata az, hogy ezen túl is segítse a munkaerőpiac harmonikus működését. Alapvető értéknek tartjuk, hogy ezt a feladatot a foglalkoztatáspolitika ne arról az – inkább passzívnak tekinthető – oldalról közelítse, amelyben a cél a munkanélküliek ellátása, a társadalmi feszültségek eliminálása. Azt a közelítésmódot tartjuk követendőnek, amelyben a foglalkoztatáspolitika aktívan akarja alakítani a munkaerőpiacot (az egyensúly irányába terelve), és a munkaerőpiaci szereplők részéről is az aktivitást támogatja. Segít a keresleti oldalon a munkahelyteremtésben, a foglalkoztatásban, a kínálati oldalon pedig a piacképesség megszerzésében, a mobilitásban, az elhelyezkedésben. Az aktív munkaerőpiaci politika fontos (és talán legnehezebb) küldetése azok megtalálása, megszólítása és aktivizálása, akik már nem is álláskeresők, hanem reményvesztettként már el is távolodtak a munkaerőpiactól. (4) A tudás szerepének növelése (a munkaerőpiaci kínálat javítása, a foglalkoztathatóság növelése, versenyképesség) A Dél-dunántúli régió (és ugyanúgy a megye, a kistérség) a rendszerváltást követően jórészt elveszítette korábbi növekedési potenciáljait, és – sokféle okra visszavezethetően – nemigen tudott megfelelő új növekedési esélyeket szerezni/teremteni magának. Az elkövetkező évek

29 ebben alapvető fordulatot hozhatnak, elsősorban a Pécs Pólus és az EKF eredményeként. Más mobilizálható erőforrás hiányában egyébként sem lenne más esélyünk, mint a tudásra alapozott gazdasági fejlődés. Ennek viszont – munkaerőpiaci oldalról – alapvető feltétele, hogy a munkaerőpiac valóban kitermelje azt a tudás-, képesség-, készség-tömeget, amely kell a tudás-alapú gazdasági növekedés megvalósításához. Meg kell teremteni azt az emberi erőforrás-kínálatot (volumenében, szakmai szerkezetében és tudás-színvonalában, kompetenciáiban), amely majd el tudja látni az említett Pólus és EKF működtetésének, megvalósításának feladatait. (5) A munkaerőpiac minősége (rugalmas, mobil piaci működés) A „mennyiségi” célok (ld. teljes foglalkoztatás, gazdasági aktivitás) mellett ahhoz hasonló fontosságú értéknek tekintjük a munkaerőpiac minőségi dimenzióinak fejlesztését. A munkaerőpiac minőségét elsősorban annak rugalmassága határozza meg: képes legyen rugalmasan igazodni a kereslet változó igényeihez, ide értve az alkalmazás módját, formáját, jogi kereteit, időbeosztását, az alkalmazkodás időtávját stb.. Az EU ugyanakkor a munkaerőpiac minőségét tekintve fontosnak tartja a keresleti és kínálati oldal érdekérvényesítési esélyeinek kiegyensúlyozottságát (ld. a munkaerőpiac szociális dimenziójánál is), így a gazdasági igényeket követő rugalmassággal, termelékenységgel párhuzamosan a munkavállalói érdekeket kifejező biztonság érvényesítését. (6) A partnerség kialakítása és fenntartása, együttműködés a szereplők között A munkaerőpiaci folyamatokkal kapcsolatban az utóbbi évek talán legfontosabb felismerése az, hogy – a munkaerőpiac „sokszereplős”, vagyis számos szervezetnek, intézménynek van valamilyen köze, ráhatása a munkaerőpiaci folyamatokra, miközben egyik sem tekinthető elsődlegesnek, egyik sem abszolutizálható, és ugyanebből következően – a munkaerőpiac egyik szereplője sem képes alapvető eredményeket elérni a többi szereplő nélkül (egyaránt ide értve azok információit, tudását, menedzsmentjét, hatáskörét, forrásait stb.) Ezért alapvető értéknek – sőt minden eredmény előfeltételének – tekintjük az együttműködést a munkaerőpiac különböző szereplői között. Partnerség, együttműködés kell a munkaerőpiaci igények megfogalmazásában és közvetítésében, ezek megjelenítésében a pályaorientáció során, az iskolarendszer program- és szak-szerkezetének alakításában, az integrált információs- és előrejelző-rendszerek működtetésében, az életen át tartó tanulás feltételeinek megteremtésében, a munkaerőpiaci mobilitásban, vagyis gyakorlatilag minden munkaerőpiaci folyamatban. Mindezek összegzéseként az alapvető cél: DINAMIKUS, FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSRE ÉS SZOCIÁLIS KOHÉZIÓRA ALAPOZOTT, MAGAS SZINTŰ FOGLALKOZTATOTTSÁG ELÉRÉSE

30 A következőkben ezt bontjuk ki:

Alapvető értékek Milyen elveket, értékeket tartunk fontosnak, követendőnek (4. fejezet)

Alapvető cél Az értékeink alapján megfogalmazott küldetés, a mi üzenetünk (4. fejezet)

Stratégiai célok Mi kell az értékek követéséhez, a cél megvalósításához (5. fejezet)

Kitörési pontok A stratégiai célok konkeritázálása (6. fejezet)

Akcióprogramok Konkrét, megvalósítható akciók leírása (7. fejezet)

31

5. A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA STRATÉGIAI CÉLJAI Mi kell az alapvető értékek követéséhez, az alapvető cél megvalósításához?

A) Integrált fejlesztéspolitika Az EU iránymutatása egyértelmű, és ezt átvette a hazai fejlesztési terv is: a növekedés és a foglalkoztatás csak együtt valósítható meg, ezért integrált célok és eszközök szükségesek. Ez azért is fontos, mert az integrált stratégiák rendszere már megjelent európai és nemzeti szinten, de még nem igazán nyert polgárjogot a lokális szinteken. (Ennek sajnos élő példája ez a koncepció is: a foglalkoztatási célokra koncentrál, és bár igyekszik figyelembe venni más fejlesztési stratégiákat és akcióprogramokat, ez nem ugyanaz, mint ha a két (több) dimenzióban egyszerre, együtt, szinergiákat tételezve kezdünk gondolkozni. Ugyanez fordítva is igaz: a Dél-Dunántúli Operatív Program vagy a Pécsi Kistérség Komplex Fejlesztési Programja tartalmaz ugyan humán erőforrás vagy foglalkoztatási címeket is, de ez mégsem azonosítható az említett integrált stratégiával.) A/1 Növekedés és foglalkoztatás A foglalkoztatáspolitika önmagában kevés a munkaerőpiaccal kapcsolatos célok (problémák) megoldásához: kell ehhez a gazdaságpolitika támogatása is. Természetesen ez fordítva is igaz, szükséges. Minden szinten integrált stratégiák kialakítására van szükség. Ezért a foglalkoztatáspolitika is igényli és támogatja a gazdaság dinamikus fejlődéséhez szükséges feltételek megteremtését, mint ahogy elvárja a makro- és mikro-gazdaságra irányuló más regionális, megyei vagy kistérségi átfogó és/vagy szakpolitikai koncepcióktól és akcióprogramoktól, hogy azok (is) támogassák a foglalkoztatáspolitika itt megfogalmazott céljainak megvalósítását. Vagyis értékeink megvalósításának alap-feltétele a gazdaságpolitika (növekedés) és a munkaerőpiaci/foglalkoztatáspolitika összhangjára való törekvés, a szinergikus hatások elérése. A/2 Tudásalapú gazdaság a fókuszban, (de kellenek egyszerű munkahelyek is) A gazdaság növekedésének alapvető indukálója a regionális- és megye-székhely központi település, Pécs, és annak szellemi tőkéjére építve a tudásalapú gazdaság, a K+F+I. Ez főleg Pécs esetében kiemelt fontosságú, mert erre fókuszál a versenyképességi Pólus is. Az integrált oktatás- és foglalkoztatáspolitikának együttesen kell olyan munkaerő-kínálatot teremtenie, amely megfelel majd a tudásalapú gazdaság, és ennek keretében a nagy EKF- és Pólus-projektek munkaerő-igényének. (Tudás-munkások, innovációs készségek, magas képzettség a projektek által indukált szakterületeken, IKT, nyelv.) A tudásalapú helyi társadalom és gazdaság egyúttal azt a célt is magában foglalja, hogy az értelmiségét – elsősorban a friss diplomás műszakiakat, a vállalkozó kedvű pályakezdőket – külön támogatásokkal is megtartsa magának. A kistérségen belüli mikrokörzeteknek, területi egységeknek ugyanakkor – részben a csatlakozás, kapcsolódás lehetőségétől, illetve a lokális szinten ezt helyettesítő dinamizáló faktorok meglététől vagy hiányától függően – lehetnek és kellenek is komplementer, kevésbé innovatív szegmensei, amelyek felszívják a kevésbé képzett munkaerőt, működtetik a nem csúcs-szintű munkahelyeket.

32

A/3 Lokális integrációk, egyeztetések Az integrált szemlélethez kellenek „külső” feltételek, de az integráció elsősorban helyi, lokális műfaj, az egyeztetést helyben kell megoldani… Ehhez a különböző koncepciók, stratégiák (területfejlesztés, szakképzés, gazdaságfejlesztés, foglalkoztatás, szociális fejlesztés stb.) összehangolása szükséges, amelyhez aktivizálni kell az érintett aktorokat. A Pécsi kistérség sajátos pozíciójából következik, hogy itt a „helyi” szereplők nem csupán „helyi” szereplők, mert érintettjei és résztvevői a megye, a régió átfogó társadalmi-gazdasági szervezeti rendszereinek és folyamatainak. Ez ebből következően meg is nehezíti az egyeztetést, ugyanakkor modell-értékűvé is teszi, ezért erőteljesen megnöveli az érintettek felelősségét és hatását. Ha kistérségi szinten létrejön az integráció, az már rögtön alapja, mintája és bázisa lehet a magasabb szintű integrált gondolkodásmódnak és együttműködésnek. Az egyeztetés kiváló lehetőségeit és kereteit nyújtják a máris meglévő – és mind szervezeti kereteit, mind résztvevőit tekintve igény szerint bővíthető – partnerségi rendszerek (ld. Baranya Paktum, Pécsi Kistérségi Foglalkoztatási Paktum, Baranya megyei Szakképzési Tanács stb.). A/4 Szociális kohézió A szociális kohézió erősítése: a társadalmi integráció erősítése, az elmaradottabb, rosszabb helyzetű társadalmi csoportok felemelkedésének elősegítése és támogatása, a munkaerőpiacról való kirekesztődés megakadályozása és a fogyatékkal élők foglalkoztatási integrációjának támogatása. A Nemzeti akcióprogram „társadalmi zárványok”-at említ. Az alacsony gazdasági aktivitású, veszélyeztetett társadalmi csoportok körében, a leghátrányosabb helyzetű térségekben olyan zárványok alakultak ki, amelyek jellemzője a népesség alacsony képzettsége és rossz egészségi állapota. Ezek a csoportok tovább is örökítik az alacsony képzettséget, a rossz életkörülményeket és ennek következményét, a gyakori állásvesztést, a munkanélküliséget és az inaktivitást Ezáltal a következő generációra is átörökítődik a társadalmi kirekesztődés és leszakadás. Egyértelműen kritikus és fontos feladat a hátrányok, a leszakadás halmozódásának megállítása, mérséklése. A megyére, a Pécsi kistérségre, Pécs városára egyaránt vonatkozó fontos stratégiai cél az életminőség és foglalkoztatás feltételeinek kiegyensúlyozott javítása, nem utolsó sorban azért, hogy meg tudja tartani saját népességét, ki tudja használni fizikai és szellemi értékteremtő kapacitásait. A/5 Területi kohézió A területi kohézió erősítése: a foglalkoztatás, a munkanélküliség és a munka termelékenysége regionális különbségeinek csökkentése. A magas munkanélküliséggel sújtott térségekben a problémák halmozódása a jellemző: az átlagosnál magasabb az alacsony iskolai végzettségűek aránya, ami a tartósan munkanélküliek, a munkaerőpiacról tartósan kiszorult inaktív népesség és ennek következtében a szociális segélyre szorulók magas arányában is megmutatkozik. A slumosodott városi körzetekben, elmaradt településeken a legégetőbb ennek a megoldása.

33 A Pécsi kistérségen belül erősíteni szükséges a központ és vonzáskörzete („kistérsége”) közötti kapcsolatokat, egyaránt ide értve annak társadalmi, életvitelbeli, gazdasági, igazgatási, egészségügyi, kulturális stb. dimenzióit. Ezáltal javítani lehet a mobilitás feltételeit, illetve mérsékelni lehet a központ és a megye más térségei közötti különbségeket. Az erőteljesebb területi integráció és kohézió természetesen erre irányuló határozott lépéseket igényel az érintett mikrokörzetek, települések részéről is. Az integrált szemlélet keretében azt kell külön is kihangsúlyoznunk, hogy a szociális, illetve társadalmi kohéziót nem „jótékonykodás”-nak, hanem a munkaerőpiac szociális dimenziója részének, a korábban is említett integrált cél fontos összetevőjének tekintjük. Segít az érintetteken, de nem öncélúan, hanem azért (is), mert ez az átfogó (integrált) célok megvalósításának is feltétele. Nem egyszerűen az „elmaradottabb” szférák érdekérvényesítése, vagy egyfajta gesztus az irányukban, hanem a társadalmi kötelezettségvállalás és a munkaerőigény kielégítésének (a gazdasági aktivitás növelésének) együttes feladata. Ezért is szükséges a gazdaságpolitika, a szociálpolitika, az oktatás- és foglalkoztatáspolitika összehangolása, az elvek, a szabályozási feltételek, fejlesztési programok és finanszírozási rendszerek szintjén egyaránt.

B) Bevonás Az EU foglalkoztatáspolitikai szakzsargonjában ezzel a kulcsszóval foglalják össze azt a célt, hogy növelni kell a gazdasági aktivitást és foglalkoztatást, ennek érdekében pedig minél több embert kell „bevonni” a munkaerőpiaci folyamatokba. A helyzetfeltárás azt mutatta, hogy Baranyában az országos átlagnál is alacsonyabb a foglalkoztatottság. A Pécsi kistérségben ennél kedvezőbb a helyzet, de ez alapvetően az agglomerációs központ, Pécs magasabb foglalkoztatási rátájának köszönhető. Ezért tulajdonítunk kiemelt fontosságot mind a megyében, mind a kistérségben a „bevonás”-nak. Ahhoz, hogy el tudjuk érni a foglalkoztatás egy eddiginél érezhetően magasabb szintjét, a következő stratégiai célokat kell megvalósítanunk: B/1 Több munkahely kell A foglalkoztatás bővítésének alapfeltétele „keresleti” oldalról alapvetően az, hogy legyen igény minél több munkaerő bevonására: vagyis legyen egyre több munkahely. A stratégiai cél tehát – összhangban az EU iránymutatásaival, a nemzeti terv törekvéseivel – a munkahelyek számának növelése. A munkahelyek számának növelése természetesen nem „akaratlagos”, nem pusztán a foglalkoztatáspolitikai szándékokon és eszközökön múlik, mert a munkahelyek számát alapvetően a gazdaság állapota, igénye határozza meg. A foglalkoztatáspolitika direkt ráhatási lehetősége ebben korlátozott, mert egy sor feltétel központilag meghatározott (pl. autóút, EKF- és Pólus-pályázatok megítélése), ugyanakkor határozottan leszögezi, hogy igényli és támogatja az olyan gazdasági növekedést, amelyik új (fenntartható) munkahelyeket hoz létre.

34 Ennek részletes kibontása és megvalósítása elsősorban a gazdaság- és területfejlesztési programok feladata, ezért itt inkább csak – a kapcsolódás jelzésének szándékával – utalunk ezek legfontosabb (más fejlesztési programokban részletesen kifejtett) pontjaira2: a kutatás + fejlesztés + innováció támogatása, szerepének erősítése, a mikro, kis és középvállalkozások erősítése, fejlődésének elősegítése, a munkahelyteremtés támogatása, a vállalkozás-fejlesztő szolgáltatások (tanácsadások) bővítése, hozzáférési lehetőségeinek megkönnyítése, inkubátor-házak létesítése, fejlesztése, a „nagy” fejlesztési projektek (EKF, PÓLUS) kialakítása során egyik oldalról fontos elvárásként kell megfogalmazni azok munkahelyteremtő hatását (másik oldalról azok humánerőforrás-szükségletének felmérését és folyamatos kielégítését, ld. alkalmazkodás), az infrastruktúra-fejlesztés (elsősorban a jó megközelíthetőség, elérhetőség feltételeinek a javítása), a régiós együttműködés, klaszterek, hálózatok működtetése, a helyi lehetőségekre épülő gazdaságfejlesztési programok megfogalmazása és megvalósítása (ld. F) pont). A kistérség / mikrokörzet aktivitása elsősorban a területi adottságokhoz, lehetőségekhez igazodó konkrét fejlesztéspolitika érvényesítése, pályázatok, gazdasági együttműködések szervezése. B/2 Megtartás A foglalkoztatottság természetes módon növekedhet új munkahelyek létrehozásával. De ez csak akkor jelent eredőjében is pozitív eredményt, ha minél nagyobb arányban sikerül megtartanunk, megőriznünk a korábbi pozíciókat is, vagyis egyik oldalról elérnünk azt, hogy minél kevesebb munkahely szűnjön meg, másik oldalról biztosítanunk azt, hogy a munkavállalók is minél hosszabb ideig megmaradjanak a munkaerőpiacon, a munkában vagy az oktatási rendszerben. Az első dimenzió, a munkahelyek megtartása vagy megszűntetése az előző pontban említettekkel összhangban alapvetően gazdasági, üzleti kérdés. Ebben a foglalkoztatáspolitikának nem lehet közvetlen szerepe. Közvetve, az aktív eszközökkel fejthet ki ösztönző hatást, nyújthat támogatást (pl. preventív munkahelyi képzések támogatása, a gondoskodó leépítés támogatása stb.). A második dimenzió már összetettebb cél, mert a munkaerőpiaci szereplők együttes szándékát és összehangolt aktivitását igényli. Feltételezi a vállalati emberi erőforrás menedzsment korszerű eszközeinek alkalmazását, ami elősegíti a munkavállalók fizikai és szellemi teljesítőképességének megőrzését, biztosítja a munkaerő-állomány folyamatos fejlesztését (életen át tartó tanulás, karrier-menedzsment), és általában is a vállalatok társadalmi felelősségének (CSR) érvényesülését. Másik oldalról feltételezi a munkavállalók ugyanerre irányuló szándékát és aktivitását. Valamint igényli a társadalombiztosítási (járulékfizetési és juttatási) rendszerek részéről azt, hogy a bérek járulékaival, illetve az ellátási formákkal és arányokkal ösztönözzék a foglalkoztatás megtartását mind a munkáltató, mind a munkavállaló irányában. 2

Megemlítésük a foglalkoztatáspolitika keretében azért szükséges, hogy egyik oldalról nyilvánvalóvá váljon: a foglalkoztatáspolitika azt várja a gazdaság növekedésétől, a gazdaságot támogató eszközök működtetésétől, hogy azok segítsék a foglalkoztatási célokat is, vagyis a növekedés, a versenyképesség javulása nyomán valóban bővüljön a foglalkoztatás. Másrészt értelemszerűen a maga eszközeivel is segítséget kíván nyújtani ehhez, ha abban látja saját céljai érvényesülését is.

35

A foglalkoztatáspolitikának ebben „kiegészítő” szerepe lehet (bár az is fontos, de inkább központi szinten meghatározott és meghatározó), aktív normatív eszközeivel tudja alakítani a megtartásra irányuló érdekeltséget. B/3 A gazdasági aktivitás növelése A megye munkaerőpiacán a gazdasági aktivitás változó intenzitású, de összességében mindenképpen igen alacsony, uniós, országos, régiós összehasonlításban is. Ezért alapvető fontosságú a gazdasági aktivitás növelése, az inaktivitás visszaszorítása. A gazdaságilag aktívak köre a foglalkoztatottak és a munkanélküliek összessége. Stratégiai elvnek tekintjük, hogy a gazdasági aktivitás növelése elsősorban a foglalkoztatottak számának növelését kell, hogy jelentse. Ez a meghatározó és pozitív cél: nem tekintjük eredménynek, ha a munkanélküliek száma úgy és azért csökken, mert azzal az inaktivitás növekedik. Viszont paradox módon pozitív fejleménynek tekintjük azt is, ha a munkanélküliek száma növekszik, feltéve, hogy a foglalkoztatottak száma nem csökken ennek arányában, - mert ez is az aktivitás növekedését jelzi. Muszáj növelni a gazdasági aktivitást, hiszen enélkül nem lehet fejleszteni, több munkahelyet teremteni. És hosszú távon nem lesz majd miből finanszírozni az inaktívak jogosultságainak megfelelő ellátást… Ahhoz, hogy ezt el tudjuk érni itt is egyszerre szükségesek az ezt elősegítő külső feltételek és a belső aktivitás. Kell egyik oldalról a lehetőség (az hogy egyáltalán foglalkoztathatóak legyenek az érintettek), másrészt a szándék a foglalkoztatásra, mind a magánszemély, mind a munkáltató részéről. A munkanélküli és az inaktív emberek foglalkoztathatóságának javítása elsősorban a munkavállaláshoz, az önfoglalkoztatáshoz szükséges tudás és készségek fejlesztését, a munkavállalási hajlandóság erősítését, a beilleszkedési esélyek, valamint az egészségi állapot javítását teszi szükségessé. A passzívak aktivizálása pedig tipikusan helyben megoldandó-megoldható feladat: pl. a munkaerőpiaci szolgáltatások fejlesztése, az álláskeresés elősegítése, a civil szervezetek bevonása. A gazdasági aktivitás növelése érdekében egyaránt fontos mindazok bevonása a foglalkoztatásba, akik korábban még nem dolgoztak (integráció), valamint azok újbóli bevonása (reintegrációja), akik korábban dolgoztak, jelen voltak a munkaerőpiacon, de ezt követően eltávolodtak, és most inaktívak. Integráció: Aktív munkaerőpiaci politika és megfelelő ösztönzők segítségével minél több embert kell bevonni a munkaerőpiacra és ott megtartani. Reintegráció: A már hosszú ideje munkanélküliként élőket, a más családi-társadalmi okok miatt ideiglenesen kilépetteket vissza kell vezetnünk a munkaerőpiacra. Vagyis a gazdasági aktivitás növelése, mint stratégiai cél magában foglalja egyrészt a foglalkoztatást önmagában is, másrészt az inaktívak számának csökkentését, akár úgy is, hogy az a munkanélküliek körének növelésével jár együtt. A kistérség/mikrokörzet szintjén inkább az utóbbi lehet a hangsúlyosabb feladat. Ahhoz, hogy ezt el tudjuk érni, ki kell jelölnünk a legfontosabb „célcsoportokat” és meg kell találnunk az ezek sajátosságaihoz igazodó eszközöket. Ezeket a „célcsoportokat” az európai

36 és hazai foglalkoztatáspolitika egyrészt az „életciklus”, másrészt a hátrányos helyzet alapján határozza meg: B/4 Az „életciklus” alapján különös figyelmet érdemlő célcsoportok A nők foglalkoztatása részben általános értelemben (a foglalkoztatási esélyegyenlőség elérése érdekében), részben a sajátos élethelyzetek alapján (szülés, gyereknevelés, idős családtag gondozása után, illetve mellett a munkavállalás elősegítése). Idősek. Aktív időskori politika kell, mert öregedik a helyi társadalom is. Kezelni kell az eltérő nyugdíjas-struktúrát (Pécsett az öregségi, a megyében a rokkant-nyugdíjasok élnek nagyobb arányban). Fiatalok. Egyetem-városként, oktatási központként Pécs számára ennek érthetően kiemelt jelentősége van. Az álláskeresési, gyakorlatszerzési esélyek megszerzésének elősegítése, piacképes szakismeretek biztosítása. A fiatalok megtartása a régióban, megyében, kistérségben, településen. Alacsony iskolázottságúak: Különösen fontos az alacsony iskolai végzettségű emberek foglalkoztatási lehetőségeinek bővítése, valamint a munkaerő iránti kereslet növelése a hátrányos helyzetű térségekben. Diplomások: A tudásalapú gazdaság, a magasabb szintű értékteremtés lehetőségének megtartása/megteremtése miatt is fontos lenne, hogy a régióból ne vándoroljanak el a diplomások, hanem itt teremtsenek maguknak egzisztenciát, találjanak munkahelyet, létesítenek vállalkozást. B/5 A különböző hátrányok miatt kiemelt támogatást igénylő csoportok Fogyatékkal élők, megváltozott munkaképességűek. A volt bányászok alkotják a „magot”, de folyamatosan bővül a kör az új hátrányosokkal. Inkább a kistérségben, de Pécsett is. Jelentős „tartalék”-had, amelyet társadalmi és foglalkoztatáspolitikai szempontok alapján egyaránt feltétlen szükséges lenne mobilizálni. Alapvető cél a reintegráció lehetőségeinek megteremtése a megfelelő munkahely, a megfelelő kompetenciák és a megfelelő érdekeltség megteremtése oldaláról egyaránt. A romák foglalkoztatása. Tipikusan baranyai, helyi probléma. A társadalmi előítéletesség magas fokú, ami nagymértékben megnehezít minden megoldási törekvést. A munkáltatók többsége idegenkedik attól, hogy romákat foglalkoztasson. Hasonló előítéletesség (és anyagi ellenérdekeltség) jelentkezik roma oldalon is. A foglalkoztatás területén a romák helyzetének javítását elsősorban integrált, a munkaerő-piaci hátrányokat kezelő, komplex foglalkoztatási programok szolgálhatják eredményesen. Tartósan munkanélküliek. Személyre szabott szolgáltatásokkal, álláskeresést ösztönző programokkal, a második munkaerőpiac fejlesztésével nagymértékben megnövelhetők a hátrányos helyzetű rétegek munkába helyezésének esélyei. Alapvető fontosságú stratégiai cél, hogy a fenti (B/4-B/5 pontokban megemlített) csoportokat minél nagyobb arányban sikerüljön bevonni a munkaerőpiaci folyamatokba, a foglalkoztatásba. Ehhez a foglalkoztatáspolitikának meg kell találnia az „életciklus”-, fogyaték-, nemzetiség-specifikus eszközöket, és azokat az aktív eszközöket, támogatási formákat, amelyek a vállalati szférát is a foglalkoztatásra ösztönzi. Ugyanakkor azt is ki kell mondani, hogy mindez nem csupán üzleti kérdés, hanem társadalmi felelősség is (a CSR része), mert az érintettek többsége nem tehet arról, hogy „hátrányos” pozícióba született vagy került valamilyen oknál fogva. De ugyanígy fontos tudatosítani az adott réteghez tartozókban a személyes felelősséget és a kitörés szükségességét is.

37 B/6 A be nem jelentett munka visszaszorítása Az illegális foglalkoztatás – illegális munkavállalás jelenlegi szintjének mérséklése fontos előfeltétele annak, hogy kiderüljön a foglalkoztatás tényleges színvonala, szélesedjen a közteherviselésben részt vevők köre (és ezen keresztül lehetővé váljon a járulék-szint érdemleges csökkentése), valamint a munkavégzők teljes körére terjedjenek ki a szociális védelmi rendszerek (egészség- és nyugdíjbiztosítás, munkavédelem). A munkaügyi felügyelet regionális szerveződése alapján ez elsősorban megyei szintű /léptékű/ probléma. Határozottan igényli ugyanakkor a konkrét települési szintű támogatást, egyrészt a releváns helyi információk megszerzése, másrészt a társadalmi támogatás megszervezése érdekében. A megoldásnak elengedhetetlenül szükséges feltétele az, hogy a társadalmi szolidaritás (összekacsintás vagy megértő elnézés) ne az ebben a körben érintett foglalkoztatókat és munkát végzőket kísérje, hanem azokat, akik ennek adó- és járulék-terheit viselik.

C) Alkalmazkodás, rugalmasság Akár a növekedési, akár a foglalkoztatási oldalról közelítünk, mindenképpen szükséges a rugalmasság, az alkalmazkodás. Ez nyilvánvalóan elsősorban és először is a „kínálati” oldalra vonatkozik: rugalmasan igazodjon a kereslet (a gazdaság, az intézményi munkáltatók) elvárásaihoz, szakmai struktúrában, térbeli mozgással stb. Ugyanakkor – természetesen – a gazdaságnak is rugalmasan kell igazodnia a piaci elvárásokhoz, (de ez már túlmutat a szűkebben értelmezett foglalkoztatáspolitikán). De ez utóbbinak szükséges feltétele az előbbi. C/1 A gazdaság (a vállalatok) alkalmazkodóképessége Elsősorban a gazdaság szereplőinek magatartásától, döntésétől függ, hogy hogyan és mennyire tudnak alkalmazkodni a piac változó kihívásaihoz. Bár a versenyképesség (és ennek következtében a növekedés, munkahelyteremtés) értelemszerűen előfeltétele a foglalkoztatás növekedésének, a foglalkoztatáspolitika oldaláról ez kevésbé befolyásolható, mint a képzés, vagy más foglalkoztatási szolgáltatás. Más közelítésben ugyanakkor a vállalatok rugalmassága közvetlen is érinti a munkavállalókat és a munkaerőpiacot, mert igényli és feltételezi az utóbbiak rugalmasságát (túlóra, munkaidőkeret, atipikus foglalkoztatási formák, munkaerőkölcsönzés stb.) Erre vonatkozóan az Unió és a nemzeti akcióprogram is hangsúlyozottan kéri – az általános vállalkozás-élénkítő programok, kormányzati szintű támogatási politikák mellett – a szociális partnerek aktivitását és megállapodását. Ezt a kérdést indokolt lenne egy megyei szintű szociális párbeszéd- és egyeztető fórum elé terjeszteni. C/2 A munkaerőpiaci szereplők alkalmazkodóképessége Olyan minőségű munkaerőre van szükségünk, amely mindenkor képes kielégíteni a gazdaság igényeit. Ehhez először is – tisztelet a kivételnek – az kell, hogy a munkaerőpiacra belépők (de a bent lévők is) tisztában legyenek a munka világának változó értékrendjével, és igazodjanak a versenyszféra teljesítmény-elváráshoz, munkakultúrájához. Ez elég széles körben igényelne érték-váltást, és komoly „nevelési” feladatot ró mind az iskolarendszerű és felnőttképzési

38 rendszerekre, mind az érték-közvetítésben – akarva-akaratlan – kiemelkedő szerepet betöltő médiumokra. Másrészt – szakmai, tartalmi, kompetencia-oldalról mindez a képzési rendszerekre (amelyekkel majd ezt követően külön is foglalkozunk), és az életen át tartó tanulásra irányítja a figyelmet. Elsősorban a munkavállalók és álláskeresők feladata és felelőssége, hogy megszerezzék és fenntartsák saját piacképes tudásukat (vagyis alkalmazhatók legyenek). Ugyanakkor hangsúlyoznunk kell azt is, hogy ebben igen komoly feladata és felelőssége van a munkáltatói körnek is (folyamatos képzés, fejlesztés, rugalmas foglalkoztatási formák alkalmazása). C/3 A közvetítő rendszerek alkalmazkodóképessége A munkaerő-kereslet és –kínálat minél teljesebb és tartósabb egymásra találásának elősegítése igényli és feltételezi a közvetítő rendszerek rugalmasságát és hatékonyságát is. Ez elsősorban az állami foglalkoztatási szolgálat modernizálását jelenti. Célunk a közvetítőrendszerek hatékonyabbá tétele annak érdekében, hogy mindenki hozzájusson a képzéssel és foglalkoztatással kapcsolatos információkhoz, értesüljön a munkalehetőségekről. Az álláskeresők a munkanélküliség minél korábbi szakaszában minél több információt és személyre szabott segítséget kapjanak, a szolgáltatások pedig kellően rugalmasak és mindenki számára hozzáférhetőek legyenek. Emellett célzott kedvezményekkel és támogatásokkal is javítani kell a munkaerőpiaci szempontból hátrányos helyzetűek elhelyezkedési esélyeit Látnunk kell ugyanakkor az állami foglalkoztatási szolgálat szakmai/funkcionális korlátait is. Ezért várható és szükséges, hogy növekvő szerepet lásson el a munkaerőpiac rugalmas működtetésében, a kereslet és kínálat egymásra találásában egyrészt a magán közvetítés, szolgáltatás, kölcsönzés, másrészt a civil szervezetek egyre szélesedő hálózata. El kell érni egyik oldalról, hogy korrekt és tartós együttműködés alakuljon ki az állami és nem-állami munkaerőpiaci szervezetek között, másik oldalról az is, hogy ezek korrekt módon (ne alapvetően az adó- és járulék-megkerülés elősegítésével) integrálódjanak a munkaerőpiaci szolgáltatási rendszerekbe. Ugyanakkor azt is el kell érni, hogy maguk az elsődleges munkaerőpiaci szereplők, a munkáltatók és a munkavállalók (álláskeresők) is elfogadják ezeket a rendszereket. C/4 Térbeli rugalmasság A térbeli mobilitás lehetőségének, feltételeinek javítása a foglalkoztatáspolitika szempontjából „létkérdés”, mert csak így tudja áthidalni a lakóhely és a (lehetséges) munkahely közötti eltérést, távolságot. Külön részletezés nélkül is belátható – az autópálya hiányában, a megyei úthálózat és tömegközlekedés problémái alapján –, hogy enélkül nem oldható meg sem a megye befektetői vonzerejének növelése, sem a nehezen megközelíthető kistelepüléseken élők foglalkoztatása, munkahelyre utaztatása. Ez utóbbival azt is ki kell emelni, hogy a megye számára szükséges, de nem elégséges egy autóút megépítése. Ugyanilyen fontos a helyi és helyközi közlekedés, figyelembe véve a mikrokörzeten belüli kapcsolatokat is. C/5 A képzési rendszer alkalmazkodóképessége A munkaerőpiaci szereplők rugalmassága csak akkor biztosítható, ha annak hátterében egy ugyancsak rugalmas képzési rendszer áll. Olyan graduális és munkaerőpiaci képzési rendszer kell, amelyik saját szakma-szerkezetével és képzési tartalmával maga is minél jobb összhangba kerül a munkaerőpiac követelményeivel.

39

Ez a stratégiai cél egyúttal átvezet a célok következő csoportjához, mert annak is szerves része.

D) Beruházás Az emberi erőforrások, a munkaerőpiac, a foglalkoztatáspolitika dimenziójában „beruházás” alatt értelemszerűen az emberi erőforrásba való beruházást, vagyis a képzést értjük. Az alapvető cél a képzett, piacképes tudással rendelkező, szakmai és általános műveltségét folyamatosan „karban tartó” és megújító, tudását önmaga és munkája eredményességének növelésére fordító munkaerő biztosítása. A képzést valóban beruházásnak, befektetésnek tekintjük, amely folyamatosan és feltétlen szükséges a megfelelő társadalmi és szakmai kompetencia-szint megteremtéséhez és megőrzéséhez, fejlesztéséhez. D/1 A szakképzés modernizációja A megyei Közgyűlés által elfogadott Baranya megyei szakképzési koncepció3 a következő alapvető célok megvalósítását tűzi ki:

A megye gazdaságának rövid- és hosszú távú fejlődését szolgáló, a gazdaság igényeihez rugalmasan alkalmazkodni képes, szakképzett munkaerő-kínálat létrehozása. A megye a gazdaságának fejlődését nem az olcsó/képzetlen/betanított munkavállalókra, hanem alapvetően a képzett, innovatív, termelékeny munkaerőre építi. A szakképzési rendszer is ezt az elvet követi, ennek megvalósulását segíti elő. A munkaerőpiac kínálati oldalának „foglalkoztathatóvá tétele” a tanuló- és felnőttkorúak körében egyaránt, vagyis a versenyképes tudás, készségek és képességek kialakítása. Az oktatási és képzési rendszer munkaerőpiaci orientációjának, minőségének és hatékonyságának növelése, a szakma-szerkezet, a képzés tartalmának, színvonalának, technikai felszereltségének folyamatos és rugalmas igazítása a hosszú távú munkaerőpiaci követelményekhez. A szakmai mobilitás, rugalmas alkalmazkodóképesség megteremtése érdekében széles és stabil szakmai alapok kialakítása a szakképzésben. Ennek folytatásaként a munkahelyi továbbképzési rendszerek, az életen át tartó tanulás szerepének erősítése, megvalósításának támogatása A tanulók érdekeinek érvényesítése a tanulószerződéssel. Az esélyegyenlőség biztosítása, a hátrányokkal élők ennek megfelelő külön támogatása. A szakképzés terület- és településfejlesztési hatásának figyelembe vétele, az ezzel kapcsolatos érdekek és szempontok nyílt ütköztetése, közös megoldások keresése.

Ezen alapvető célok megoldásának érdekében a szakképzési stratégiában – többek között – a következő eszközök alkalmazását tartja szükségesnek:

3

Baranya megye középfokú szakképzésének fejlesztési programja, Pécs, 2004. október

40 1) Stratégiai szövetségi (megállapodásos) rendszer kialakítása a szakképzés szereplői között. A cél egy olyan együttműködési rendszer kialakítása lenne, amely „összehozza” a szakképzési rendszer minden érintettjét. Egy ilyen testület (azóta létrejött a Baranya Megyei Szakképzési Tanács) a közös és hosszú távú érdekek felmutatásán, az érdekek egyeztetésén, az esetleges hátrányok kompenzálási módjának kimunkálásán keresztül alkalmas lehet a szakképzés megyei szintű koordinálására, konszenzusos / participatív irányítására. 2) A beiskolázási arányok és a szakiskolai képzés szakma-struktúrájának befolyásolása. El kell érni, hogy a szakképzés beiskolázási arányaiban és struktúrájában ne csak a szülők – gyakran nem eléggé megalapozott – és az iskolák – saját kapacitásaik minél teljesebb lefedésére irányuló – döntései jelenjenek meg, hanem abban érvényesüljenek a gazdaság szempontjai is. 3) Biztosítani kell a rendelkezésre álló erőforrások koncentrált felhasználását, magas színvonalú hasznosulását. A közoktatás viszonylag stabil rendszerét dinamikusabbá kell tenni, folyamatosan igazítva a változó demográfiai, szakmai, gazdasági stb. feltételekhez. Ezen keresztül is el kell érni növekvő szakmai színvonalát, hatékonyságát és versenyképességét. A megyén belüli párhuzamos képzések külön vizsgálatot igényelnek abból a szempontból, hogy indokolt-e a fenntartásuk. A minőségi és gazdaságossági szempontok is a koncentráció szükségességét vetítik előre. Ebben az esetben különösen kritikus kérdéssé válik, hogy az esetlegesen megszűnő szakképző iskola helyére kell-e, és ha igen, milyen képzési profilt lehet állítani. 4) A pályaválasztási munka hatásfokának növelése. A pályaválasztás korábban viszonylag jól működő rendszerét újra kell építeni, mert jelenleg a tanulók (a szülők, családok) elsősorban saját vágyaik alapján döntenek a pályaválasztásban. Hiányzik a megalapozás mind a gyermek képességei és készsége, mind a kiválasztott szakképzési irány piacképessége (telítettsége), mind a képzés várható eredményessége szempontjából. 5) A hátrányos helyzetűek bevonása a szakképzésbe. A különböző okok miatt hátrányokkal küzdő tanulók képzésbe való bekapcsolása, majd előrehaladásának elősegítése adott esetben különleges támogató eszközök alkalmazását is igényli. Az iskolai végzettséggel nem rendelkezők munkaerőpiaci esélyeit növelő, gyakorlat-centrikus szakmai felkészítésének lehetőségét meg kell teremteni az iskolarendszerű oktatásban. 6) A képzés tartalma, új kompetenciák. A középfokú szakképzésnek ma már nem egy egyetlen, egész életen át tartó szakmai pályafutást kitöltő szakmára kell felkészítenie, hanem korszerű, általános és általános szakmai kompetenciákat kell nyújtania, a képzés befejezéseként pedig olyan speciális szakmai kompetenciákat kell kialakítania, amelyek elsősorban az első munkahelyek megszerzését, és az ottani elvárásoknak való megfelelést teszik lehetővé, beleértve a későbbi szükségszerű szakmaváltások eredményességét is (amelyek legtöbbször szintén újabb speciális szakmai kompetenciák megszerzésével járnak). 7) A duális jelleg, gyakorlati képzés. A szakképzés abszolút kritikus pontja a gyakorlati képzés. Ebben jelenleg egyértelműen ütközik a képző iskola és a gyakorlati képzésbe bekapcsolódni akaró gazdálkodói szféra érdeke. Meggyőződésünk, hogy értelmes szakmai párbeszéddel kialakítható egy olyan képzési modell, amelyik racionálisan ötvözi a tanműhely és az üzemi képzőhely funkcióit, megfelel mind a két képzőhely érdekeinek és a szakmai képzési céloknak (a tanuló képzési igényeinek) is. 8) Felnőttképzés, második esély, piacképes tudás, szakmaváltás. Az iskolarendszerű képzés fontos kiegészítője a felnőttképzés. Ez a piaci szegmens kevésbé szabályozott és ellenőrzött, mint az iskolarendszerű képzés. Ebből adódó előnye a rugalmasság, de

41 ugyanebből a helyzetből adódik az akkreditáció, a minősítés és folyamatos ellenőrzés fontossága is. D/2 Integrált fejlesztések Nemcsak a gazdaság- és foglalkoztatáspolitika „integrált” fejlesztése, vagy az oktatás- és foglalkoztatáspolitika együttműködése szükséges, hanem – ugyanezen integrált célok megvalósítása érdekében – az oktatás rendszerén belül is erősíteni szükséges az integrált fejlesztések megvalósítását. Ennek az integráltságnak több dimenziója is különös fontossággal bír a foglalkoztatáspolitika szempontjából: A szakképzés intézményrendszerének koncentrációja és integrációja, a Térségi Integrált Szakképző Központok rendszerbe illesztésével, ezzel párhuzamosan a regionális és megyei közoktatási intézményrendszer egészének újragondolásával. A képzési szintek, programok integrált kapcsolata a pályaválasztástól, a középfokon, felsőfokon át a munkaerőpiaci képzésig. Az egész képzési (de legalábbis a szakképzési) rendszer pályaorientációs, képzési, munkaerőpiaci és nyomonkövetési információs rendszerének hálózatba szervezése, egységesítése és egyeztetése a Szakképzési Tanács keretei között. A szak- és felnőttképzés egymásra épülő, összehangoltan működő rendszerének, regionális hálózatának kialakítása. Erősíteni kell a vállalatok szerepét a gyakorlati képzésben. Meg kell teremteni a formális (iskolarendszerű), a nem formális és az informális oktatási, képzési rendszerek közti kapcsolat szakmai és technikai feltételeit. Képzési (és humán szolgáltatási) központok kialakítása a mikrokörzetek központjaiban. D/3 A felsőoktatás (regionális) gazdasági és társadalmi fejlesztésekben betöltött szerepének erősítése Fontos a multifunkcionális pécsi felsőoktatás erőteljesebb integrálása a régióba. Ebbe beleértjük a felsőoktatás és a szakképzés, illetve felnőttképzés összehangolását is, valamint az egyetem és a megyei gazdaság kapcsolatainak erősítését a képzési szerkezet ugyancsak rugalmas igazításával, fejlesztésével, az életen át tartó tanulás igényét kielégítő továbbképzési, rövid ciklusú oktatási kínálatának bővítésével, az alkalmazási igényekhez is igazodó kutatásaival és kísérleti fejlesztéseivel Továbbá a képzés minden szintjén és programjában egyaránt erősíteni kell a képzés gyakorlati irányultságát, és ebben a vállalatok szerepét. D/4 A képzési rendszer rugalmassága Cél a munkáltatói igényeknek megfelelő, rugalmas képzési formák, szerkezetek és tartalmak kialakítása. Egyre égetőbb – elsősorban megyei szinten koordinálandó és támogatandó – feladat ennek érdekében az információs rendszerek integrálása és – az adatbázisok, adatvédelmi jogok, a gazdaság rövid távú előreláthatósága által meghatározott lehetőségek határain belül – a képzési igények, a munkaerő-piaci hiányok és szűk keresztmetszetek hatékonyabb előrejelzése, vagyis regionális/megyei prognózisok készítése, ehhez prognózis-modellek megalkotása.

42 Mikro-, kis-, és középvállalkozások részére rugalmas, gyors gyakorlati képzések (betanítóképzés, szakképzés, menedzsment-képzés) kínálatának kialakítása. A képzési szintek és programok közötti szabad átjárás biztosítása (modulrendszerű képzés, kredit-rendszer, vállalati tematikát követő kurzusok). D/5 Tanulási hátrányok csökkentése Az alapvető cél az iskolai lemorzsolódás és a rossz tanulmányi előmenetel csökkentése, a hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása az oktatásban. Abból indulunk ki, hogy amennyiben nem sikerül a tanulási hátrányokat még az iskolarendszeren belül feloldani, akkor az elkerülhetetlen lemorzsolódás könnyen „végzetessé” válhat, olyan helyzetet idézhet elő, amelyben lehetetlenné válik bármilyen piacképes tudás megszerzése, ezáltal a foglalkoztatás is maximum szociális keretek között valósulhat meg. A hátrányos helyzetűek szakképzésbe történő bevonása révén csökkennek a társadalmi feszültségek és egyenlőtlenségek, valamint ugyanebben a folyamatban megerősödnek az érintettek munkavállalási esélyei. A megvalósítás fontos eszközei lehetnek a felzárkóztató programok, mentor tanárok alkalmazása, iskolaközpontok, termelő iskolák hálózatának kiépítése.

E) Lokalitás Már a foglalkoztatási stratégia megalapozásakor, a 3. fejezetben egyértelműen megfogalmaztuk, hogy a lokális dimenzió érvényesítését alapvető fontosságúnak tartjuk a foglalkoztatáspolitikában. A nemzeti szintű stratégia kereteket képes adni és normatív programokat tud meghirdetni, ami szükséges, de nem elégséges, mert kell mögé egy olyan szint (ez a „lokális dimenzió”), amelyik adaptál, figyelembe véve a lokális adottságokat és lehetőségeket, és mozgósítja ehhez a helyi szereplőket és erőforrásokat. Más megfogalmazásban a lokalitást olyan átfogó stratégiai értéknek, szempontnak (a hagyományos megfogalmazásban horizontális célnak) tekintjük, amelyet minden más (integráltság, bevonás, beruházás stb.) stratégia cél megvalósítása során figyelembe kell venni, alkalmazni kell. Konkrétabban ez a következőkben kell, hogy feltétlen megnyilvánuljon: E/1 Lokális fejlesztési programok kidolgozása, megvalósítása Olyan fejlesztési programok kellenek, amelyek illeszkednek a helyi adottságokhoz, erőforrásokhoz, lehetőségekhez. Megítélésünk szerint ebben a tekintetben még a kistérség sem tekinthető homogén területi egységnek. A helyzetértékelés során is jól látható volt, hogy mennyire eltérő jellemzőkkel rendelkeznek a megyén belül az egyes kistérségek, és a Pécsi kistérségen belül az egyes mikrokörzetek és települések. Mások a foglalkoztatási viszonyok, a korstruktúra, a közlekedési lehetőségek, a terület- és gazdaságfejlesztési lehetőségek stb. Erre egy mindenben egységes cél- és eszközrendszer biztosan nem húzható rá, mert az nem lesz működőképes. Ezért kistérségi szinten biztosan azt kell támogatni, hogy a fejlesztési programok konkretizálódjanak és igazodjanak a kistérségi/mikrokörzeti adottságokhoz.

43 A Pécsi kistérséget is legalább öt szegmensre kell/lehet bontani. Ezeknek más és más fejlesztési programot kell kidolgozniuk, mert eltérőek az adottságaik, lehetőségeik. Egy lehetséges, a természetföldrajzi adottságokat elsődlegesnek tekintő, nagyvonalú lehatárolás lehet a következő: a) Pécs – régió- és megye-központ, közigazgatási központ, egyetem, kultúra, EKF, Pólus b) Pécs közvetlen (déli) agglomerációs gyűrűje (Kozármisleny, Görcsöny stb.) – alvóvárosok, amelyek ebből profitálhatnak önálló/elkülönült gazdaságpolitika nélkül is, vitalizálhatják a településüket, szolgáltatásokkal, vállalkozások vonzásával c) A kistérség észak-nyugati része – természet, turizmus, wellness, sport d) A Jakab-hegy lába – turizmus, örökség, ipar e) A kistérség déli övezete – agrár-fejlesztések, bio-energia, falusi turizmus Más szempontból értelemszerűen alkalmazhatók a kistérségen belüli szegmentálásra a már elfogadott, „hivatalos” mikrokörzetek: 1. Orfű, Abaliget, Husztót, Kovácsszénája 2. Kővágószőlős, Kővágótöttös, Bakonya, Cserkút 3. Pellérd, Keszü, Gyód, Aranyosgadány 4. Görcsöny, Baksa, Téseny, Tengeri, Regenye, Szőke, Ócsárd 5. Szalánta, Kökény, Szilvás, Bosta, Pogány 6. Kozármisleny, Egerág, Áta, Kisherend, Szőkéd, Pécsudvard, Szemely 7. Nagykozár, Bogád, Romonya, Ellend, Lothárd, Birján, Magyarsarlós E/2 A települések magasabb életminőségi szintje, vonzereje A területfejlesztési koncepciók egyértelműen azt a célt fogalmazzák meg, hogy növelni kell a kis- és középvárosok térszervező erejét. Ennek keretében erősíteni kell a lakossági szolgáltató funkciójukat és az üzleti infrastruktúra terén játszott szerepüket. A vállalkozások és a munkaerő letelepedését nagymértékben meghatározza a települési környezet és az infrastrukturális ellátottság. Fontos cél a rendezett, magas színvonalú szolgáltatásokkal jól ellátott, biztonságos, értékekben gazdag hagyományőrző környezet, vonzó települések kialakítása, megtartása. Ebből következően az életminőség és a növekedés-foglalkoztatás érdekében egyaránt fontos – elsősorban a kistérség mikrokörzeti gócpontjaiban – a város/település-rehabilitáció. A leértékelődő városi területek és főképp romák által lakott telepek fenntartható társadalmi, környezeti megújulásának elősegítése, közösségi és szociális funkciók megjelenésének támogatásával és a meglévő funkciók megerősítése a társadalmi kohézió erősítése érdekében. A város perifériája ne csak „alvóváros” legyen, hanem gazdasági, kulturális, élhető tér is. Ez további helyi munkalehetőségeket is jelenthet. E/3 A szociális/közösségi szolgáltatások fejlesztése Alapvetően települési, mikrokörzeti feladat a hozzáférhető és megfizethető gyermekgondozási lehetőségek és az idős, beteg eltartottak gondozásának biztosítása. Ez kell ahhoz, hogy a nőket felszabadítsuk az otthon-maradás kényszere alól. Másrészt a kulturális szolgáltatások, közművelődési programok szervezése, teleházak működtetése, ami pedig a fiatalok megtartása, illetve a közösség összetartása miatt szükséges. A Pécsi Statisztikai Kistérség Humán Infrastruktúra és Közszolgáltatások Operatív Program átfogó célja a közszolgáltatások (humán, egészségügyi és szociális) terén jelentkező

44 gazdasági-társadalmi és területi egyenlőtlenségek mérséklése, hogy ezáltal hozzájáruljon a térségben a foglalkoztathatóság növekedéséhez a humánerőforrás fejlesztésével, valamint az ehhez kapcsolódó humán, egészségügyi és szociális ellátórendszer infrastruktúrájának javításával: –

Humán közszolgáltatások (oktatás, egészségügyi és szociális szolgáltatások) elérhetőségének javítása, az ellátásban jelentkező területi egyenlőtlenségek felszámolása.

–

Humán közszolgáltatások (oktatás, egészségügyi és szociális) minőségének fejlesztése.

A humán szolgáltatások minőségének és elérhetőségének javítása - kiemelten a leszakadó és hátrányos helyzetű térségekben - komplex szolgáltatásokat nyújtó integrált kis- és mikrotérségi humán szolgáltató hálózatok és központjaik kialakításával. E/4 A szociális gazdaság fejlesztése Közösségi feladat (is) a helyi/szociális igényeket kielégítő szolgáltatások szervezése, de ugyanez jól működhet vállalkozási keretek között is. Pl. – Kis-, illetve mikrotérségi komplex szolgáltatást nyújtó intézmények felállításának ösztönzése. – Gyermekek nappali gondozása. – Szociális és egészségügyi szolgáltatások fejlesztése. – Az idősgondozás rendszerének kialakítása, támogatása. – Kisipari, kézműves, kiskereskedelmi stb. szolgáltatások. – Zártkertek művelése, kertészeti szolgáltatások stb.

F) Partnerség A partnerség alap-logikája az, hogy egy adott térségben, munkaerőpiacon, gazdaságban, intézményrendszerben stb. nagyon sok szereplő (érintett és érdekelt, stakeholder) van jelen, mind-mind különböző funkcióval, értékrenddel, hatáskörrel, forrással, kompetenciákkal. Ezek önmagukban és saját értékrendjük, funkciójuk alapján minden bizonnyal mindannyian racionálisan működnek és eredményességre törekednek. Ezek az önálló (parciális) értékek és érdekek ugyanakkor nincsenek feltétlen összhangban egymással, ezért lehet, hogy egymás ellen hatnak, vagy közösen, de egy átfogó harmadik céllal szemben érvényesülnek. A partnerség ezzel szemben azt kívánja elérni, hogy a különböző, de ugyanazon térségben, munkaerőpiacon stb. megjelenő szereplők és érdekek egy partnerségi rendszerbe kapcsolódjanak, fogjanak össze és törekedjenek szinergikus hatású együttműködésre. Meggyőződésünk, hogy egyedül egyik (rész-)funkció, -szereplő, -értékrend sem képes megfelelő eredményeket elérni, mert ahhoz túl összetett a helyzet, a feladat; túl sok a szereplő, a szervezet, a hatáskör, az egymástól eltérő érdek. Másrészt mindannyian túl nagy árat fizetünk azért, ha egymással harcolunk, egymással szemben akarunk győzni, érvényesülni. A partnerség keretében ezért inkább az összefogást és a közös célokat hangsúlyozzuk, a szembenállás helyett az együttműködést, munkamegosztást. Ezt fontos stratégiai célnak és eszköznek tekintjük, amit egyszerre és egymás mellett, egymást erősítve ki kell építeni regionális, megyei, kistérségi és mikrokörzeti szinten is.

45 F/1Tájékoztatás, információ-áramlás A partnerség „alap-szintje” lehet egymás kölcsönös tájékoztatása, a közös érdekkörbe tartozó (a saját intézményi érdekeket nem sértő) információk összekapcsolása közös felépítésű és hozzáférésű információs rendszerekbe: a munkaerőpiaci információ-szolgáltatás eszközrendszerének fejlesztése az információ-birtokos szervezetek összehangolt tevékenységeként, annak érdekében, hogy az információk mind szélesebb körben ismertté, felhasználttá váljanak, a munkaerőpiacot befolyásoló szervezetek információs és konzultációs rendszerének javítása, a munkaerőpiaci mozgásokat befolyásoló eseményekre való gyors reagálást elősegítő információs fórumok szervezése, a kistelepülések információs hálózatba kapcsolása a teleházak számának növelésével, munkaerőpiaci információkkal való ellátásával, a munkaerőpiaci információkhoz való hozzáférés lehetőségeinek bővítése érdekében gondoskodni kell arról, hogy a munkaerőpiaci tendenciákat követő kutatások, felmérések, prognózisok eredményei mind szélesebb körben ismertté váljanak. F/2 Együttes fellépés A partnerség igényli és feltételezi a partnerek közös, együttes fellépését az adott cél megvalósítása érdekében a vállalkozások versenyképességének növelése, az ezt befolyásoló környezeti feltételek javítása érdekében, a gazdasági, társadalmi, szociális és civil szféra együttműködésének megteremtése a foglalkoztatási problémák kezelését célzó programok kidolgozásában, hálózat, klaszter-szervezés. F/3 Paktum-partnerség A Paktum annyiban haladja meg az előző együttműködési formákat, hogy abban a résztvevők szerződéses kapcsolatot is építenek egymás között. Közösen vállalkoznak az adott (foglalkoztatási területfejlesztési stb.) körülmények értékelésére, célok és eszközök meghatározására, biztosítják hozzá a rendelkezésre álló saját (egyedi és egymást kiegészítő) erőforrásokat, közösen vállalják a megvalósítást, az azzal járó felelősséget és aktivitást. Nagyon egyértelmű, hogy ezen az úton érhető el leginkább a közös cél, és hasznosíthatók közös megelégedésre szinergikus hatások. Ennek természetesen alapfeltétele a politikai konszenzus és támogatás (országos és helyi szinten is), a közös érdekek és célok megtalálása. Hacsak valamelyik fél nem biztosítja, szükséges lehet egy koordináló menedzsment-szervezet létrehozása, működtetése is. A paktum-partnerség egy külön dimenziója lehet a szociális partnerekkel való együttműködés. Ehhez egyelőre (többnyire) hiányoznak az erős és kompetens lokális szociális partnerek és együttműködési rendszerek, de ez szükséges és hasznos partnerségi színtér lehetne, ide értve akár a lokális (kollektív) megállapodások rendszerének kialakítását is. F/4 Állami-magán-civil szolgáltatási partnerség Az új foglalkoztatáspolitikai célok megvalósítása érdekében újfajta együttműködés kialakítása lesz szükséges a foglalkoztatási szolgálat és a civil szervezetek között. A civil szervezetek a foglalkoztatáspolitika fontos és nélkülözhetetlen partnerei. Azzá kell tenni a profit-orientált

46 munkaerőpiaci tanácsadó-közvetítő-kölcsönző cégeket is. Az együttműködéssel el kell érni, hogy ezen szervezetek szolgáltatásai szervesen illeszkedjenek az aktív munkaerőpiaci politikákhoz. Az NGO-k mind nagyobb léptékű bevonására lesz a jövőbe szükség mind szolgáltatások (a munkaügyi szervezet kapacitás- és kompetencia hiánnyal küzd), mind a foglalkoztatás területén (szociális gazdaság, tranzitprojektek)

6. A LOKÁLIS FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA KITÖRÉSI PONTJAI A következőkben azokat az akció-irányokat (más szóval kitörési pontokat) határozzuk meg, amelyek segítségével megvalósíthatók a stratégiai célok. Lehetőség szerint ezeket úgy kell összeállítani, hogy összességében ¾ egyrészt – ha esetenként más szerkezetben is, de – fedjék le a stratégiai célok teljes körét, ¾ másrészt alapozzák meg a következő fejezetben megfogalmazandó konkrét akcióprogramokat.

A) Integráltság Integrált stratégiák (A/1, A/3) Az integrált szemlélethez kellenek „külső” feltételek, de az integráció elsősorban helyi, lokális műfaj, mert az aktorok a helyi közösségek, intézmények képviselői, és az egyeztetést, együttműködést is helyben kell megoldani, megszervezni. Az integrált szemléletet be kell hozni, el kell fogadtatni először is az alapvető érintettekkel. Ehhez egyeztetés, tájékoztatás, közös kultúra- és értékrend-formálás szükséges a partnerségi rendszerek, a paktum, tanács, munkabizottságok stb. keretében. Másrészt integrált stratégiák kellenének a régiós, a megyei, a kistérségi szinteken. Ennek előkészítésére, megfogalmazására szükséges lehet megfelelő munkacsoportok felállítása, a meglévő tervek ilyen dimenziójú felülvizsgálata, aktualizálása, kiegészítése, majd elfogadtatása.

Differenciált/szegmentált kistérségi/mikrokörzeti fejlesztéspolitikák megfogalmazása (A/2, A/3) Alapvető fontosságú, és az előző pontot szükségszerűen értelmező-kiegészítő az a felismerés, hogy nemcsak egyszerűen a nemzeti szint lebontásaként van szükség lokális stratégiára, hanem azokat mindenképpen aktualizálni kell a lokális adottságoknak megfelelően. Azt is láttuk, hogy milyen heterogén ebből a szempontból a megye, de még külön-külön az egyes kistérségeken belül is alapvető eltérést mutatnak a mikrokörzetek. Ezért az előbb említett integrált stratégiák keretében külön-külön, egyedileg is definiálnia, pozícionálnia kell minden kistérségnek/mikrokörzetnek önmagát, meghatározva a kifejezetten saját, adottságaihoz és lehetőségeihez igazodó kitörési pontokat, együtt a növekedés és foglalkoztatás integrációjában. Az integrált fejlesztéspolitikát le- (vagy ki-) kell bontani a régiótól a településig! (Mindenütt meg kell határozni, hogy Pécsre, a mikrokörzeti partnerekre vagy magára támaszkodik, tudásalapú vagy egyszerű termelő-szolgáltató kompetenciákkal rendelkezik és ilyenekre épít, természeti és vállalkozói adottságai alapján az ipart, a turizmust, a szolgáltatást vagy az agrárgazdaságot tekintheti kitörési pontnak stb..)

47

Az integrált kistérségi/mikrokörzeti fejlesztéspolitikák megvalósításának menedzselése (A/2, A/3) A partnerségi rendszerek sem működnek önmaguktól, az integrált stratégiák pedig különösen is igénylik a folyamatos összehangolást, az együttműködés menedzselését. Ehhez kell valamilyen szervezeti keret, és azon belül a megfelelő menedzselési képességek kiépítése a megye, illetve a kistérségi társulás „önkormányzati” szintjén, ahol szervezik, irányítják ezt a folyamatot, ahol együttesen megjelenik a szakértelem, a képesség, a helyi kötődés és a felelősség. Mindehhez szorosan kapcsolódik a civil szervezetek kifejezetten foglalkoztatáspolitikai felkészültségének, képességeinek „naprakész” fejlesztése. Erre a menedzselési feladatra értelemszerűen jó kereteket nyújt a Paktum, a paktum intézményesítése, formalizálása, fenntartása, „élővé tétele”, de ebben az esetben a Paktum szervezőinek erre felkészült menedzsment szervezetet kell kialakítaniuk és fenntartaniuk. Szociális és területi kohézió (A/4 A/5) Ez a két terület egymással is szorosan összefügg, a programokat is többnyire úgy lehet/érdemes szervezni, hogy azok lehetőleg egyszerre, egymást erősítve érvényesítsék mind a két szempontot. A szociális kohézió érdekében a felemelésre, a zárványok felszámolására, a megtartó képesség erősítésére irányuló programok szervezése szükséges: – A romák magas száma miatt rendkívül fontosak a komplex fejlesztési programok, szolgáltatások és infrastrukturális fejlesztések, a romák gazdasági önszerveződését elősegítő, felkészült nonprofit szervezetek által gondozott programok (az Autonómia Alapítvány által szervezett programok mintájára), másrészt a gazdaságra, a közlekedési viszonyokra, az oktatásra, az egészségügyre és a szociális intézményekre egyszerre kiterjedő rehabilitációs programok. – Felzárkóztató képzés, 7-8 osztály befejezése + szakképzés szervezése, támogatása. – A szociális és a foglalkoztatási szféra integrált szolgáltatásainak fejlesztése. – Komplex munkaerőpiaci programok. – EQUAL programok: a foglalkoztatási rehabilitáció rendszerének átalakítása, az esélyegyenlőség növelése, antidiszkriminációs lépések megtétele a képzés, foglalkoztatás területén. A területi kohézió erősítése: programok a területi különbségek csökkentésére, a mobilitás feltételeinek javítására. – A legreménytelenebb helyzetben lévők a „zsák-”, illetve nehezen megközelíthető, tömegközlekedési szempontból rosszul ellátott települések lakói, akik a járatsűrűség és a magas utazási költségek miatt a környéken lévő városokban is nehezen tudnak munkát vállalni. „Munkásjáratok” kellenek és a kistérségen belüli közlekedési feltételek erőteljes javítása. – A közmunkák és a közhasznú munkák megújított formájú alkalmazása: képzéssel való összekapcsolásuk, produktív, tervezett területeken való foglalkoztatás, pl. infrastruktúra-fejlesztés, kulturális, oktatási, szociális területek. – A mobilitás erősítése. – A térségi hátrányok felszámolásában fontos kitörési pont lehetne a hátrányos helyzetű régiókban működő iskolák kiemelt támogatása. – Település-rehabilitáció. Komplex programok – Operatív programok 2007-2013, DDOP. Forráskoncentráció, a támogatások mértékének és intenzitásának különbözősége a hátrányos helyzetű térségek javára.

48

B) Bevonás A térséget attraktívvá kell tenni (B/1) Ez nem a foglalkoztatáspolitika hatásköre, de a foglalkoztatottság növelése mindenképpen igényli azt, hogy a gazdaság növekedjen, és ezzel új munkahelyek jöjjenek létre. Ehhez pedig új beruházások, fejlesztések szükségesek, illetve fejleszteni kell az idegenforgalmat. A beruházók, látogatók pedig akkor fognak ide jönni, ha gazdasági és idegenforgalmi szempontból elég vonzónak találják a térséget. Ezért kell a vonzerőt, az attraktivitást jelentős mértékben javítani. Az attraktivitás megteremtése/növelése pedig ugyanabban a gondolati és szervezeti keretrendszerben valósulhat meg, mint amiben az eddigiek során is mozogtunk. Feltételezi – az integráltságot: a természeti, gazdasági, idegenforgalmi, gyógyászati, kulturális, szellemi stb. értékek együttes fejlesztését, felmutatását, – az összehangolást: a Pólus, az EKF attraktivitásához kellenek a közvetlenebb és tágabb környezet, a kistérség és a megye egészének értékei, adottságai, kínálata, szálláshelye stb., és fordítva, a közvetlenebb és tágabb környezet pedig igényli az EKF, a Pólus olyan fejlesztési programjait, amelyhez saját iparával, szolgáltatásaival, munkaerejével kapcsolódni tud, – az együttes fellépést az érintett állami, önkormányzati, civil szervezetek, érdekképviseletek, versenyszféra képviselői bevonásával, valamint – a helyi adottságokra építést a helyi – megye-, kistérség-, mikrokörzet-, településspecifikus – vonzerő kialakításában. Aktív eszközök (B/1, B/2) A tartós foglalkoztatás feltételeinek megteremtése, lehetőségének biztosítása, esélyeinek növelése a Munkaerőpiaci Alap decentralizált alaprészeiből finanszírozható aktív munkaerőpiaci eszközök, valamint egyéb források célirányos felhasználásával, a programszerű működés szélesítésével. A növekedés és foglalkoztatás integrált tézise alapján az aktív eszközökkel elsősorban az „első piacot”, a versenyszférát kell arra ösztönözni, abban támogatni, hogy versenyképesen és tartósan működtethető munkahelyek keletkezzenek. A foglalkoztatáspolitika aktív eszközeinek fokozott igénybevételének súlypontjai: – a közhasznú és közmunka programok súlyának differenciált növelése, különösen az értékteremtő, értékmegőrző és infrastrukturális beruházások területén, valamint a szociális, segítő tevékenységek ellátása érdekében, – a munkanélküliség által különösen érintett térségekben, településeken a foglalkoztatás kiemelt támogatása a munkaerőpiaci aktív eszközök koncentrálásával, – a tájékoztatás és kapcsolatrendszer eszközeivel is annak elősegítése, hogy a vállalatok a létszámleépítéseket megelőzően gondoskodjanak a preventív eszközök – mindenekelőtt a képzés, átképzés – állami támogatásának igénybevételéről. Az „életciklus” alapján különös figyelmet érdemlő célcsoportok sajátos kezelése A nők foglalkoztatása (B/4) – A megoldás elsősorban a gazdaság szereplőin múlik, de a feltételek megteremtésében jelentősek a foglalkoztatáspolitika feladatai is.

49 – Rugalmas munkaidő, részmunkaidő, munkakör megosztás lehetőségének törvény általi biztosítása; helyi szinteken ezek népszerűsítése, ismertté tétele, alkalmazhatóságának bemutatása a vállalatok és az érintett nők, illetve az érintett képviseletek, civil szervezetek számára egyaránt. – A GYES melletti munkavégzés lehetőségének hasonló propagálása. – Az esélyegyenlőség jogi szabályozásának pontosítása, betartása és betartatása (kontroll). A munka és a családi élet összehangolásának elősegítése, hozzáférhető és megfizethető gyermekgondozási lehetőségek szervezése, biztosítása helyi szinteken. Az idősek foglalkoztatása (B/4) Aktív időskori politika – Időskori munkaerőpiaci politikák indítása, a korai nyugdíjba vonulás „megakadályozása” (megelőzése), a szociális rendszer modernizációja. A Start program kiterjesztése, prémium évek, a korai nyugdíjba vonulás csökkentése. – A nyugdíjkorhatár növelése mellett a vállalatok ösztönzése az időskorúak foglalkoztatására. – Részmunkaidős foglalkoztatás. Munkakipróbálás támogatása. – A járulék-kedvezmények igénybevételének propagálása. – Vállalati egészség-megőrző és fejlesztő, képző programok támogatása. – A foglalkoztatási rehabilitáció rendszerének átalakítása, komplex fejlesztő, az elhelyezkedést segítő programok támogatása. A fiatalok foglalkoztatása (B/4) Egyetem-városként, oktatási központként Pécs számára ez különösen fontos. A fiatalok kiemelt szerepet kaptak a stratégiában. – A pályaválasztási tevékenység továbbfejlesztése. A munkaerőpiaci szervezet Pályakezdők Elhelyezkedési Programjának folytatása, az eddigi tapasztalatok felhasználásával. – A képzés munkaerőpiac-orientált struktúrája és gyakorlat-orientált tartalma. – Az álláskeresési esélyek javítását szolgáló készségek, képességek, munkaerőpiaci ismeretek, információk átadása még az iskolák elvégzése előtt. – A végzős diákok munkaerőpiaci felkészítése, a Foglalkoztatási Információs Tanácsadó (FIT) szolgálat keretében. – A pályakezdők számára az első munkavállalás lehetőségének megteremtése. A pályakezdők munkaviszony létesítésének további növelése támogatott munkahelyeken. – Fiatalok álláskeresését segítő szolgáltatások! START program (járuléktámogatás) propagálása. – A szakképzetlen, vagy nem piackomfort szakképzettségű pályakezdők nagyobb mértékű bevonása a munkaerőpiaci képzésekbe. – Az alacsony iskolázottságú, illetve iskolázatlan fiatalok gondozó-képző-foglalkoztató intézményrendszerének kialakítása. – Termelőiskola típusú programok támogatása a munkatapasztalat-szerzés érdekében, különösen az alacsony iskolázottságú, szakképzetlen, és hátrányos helyzetű fiatalok esetében. A diplomások foglalkoztatása (B/4) Miközben a tudásalapú társadalom és gazdaság megteremtése a célunk, nő a diplomás munkanélküliek száma és aránya, és erőteljes az elvándorlás, vagyis gyenge a város, a megye

50 megtartó képessége. A két alapvető kitörési pont a diplomás munkahelyteremtés és a képzés szak-szerkezetének javítása: – A tudásalapú gazdaság fejlődése, amellyel növekedhet a munkaerőpiac igénye a magasan képzett munkaerő iránt. – Innovatív vállalkozásoknak a térségbe vonzása, számukra kedvező feltételek és környezet teremtése. – Külön, hosszabb távú, de évente csökkenő mértékű (pl. 100 – 75 – 50%-os) támogatás azoknak a vállalkozásoknak, amelyek friss diplomás, elsősorban műszaki végzettségű szakembereket alkalmaznak. – A vállalkozásteremtés ösztönzése (helyben) a frissen végzett diplomások körében – Az integrált fejlesztéspolitika szakképzett munkaerő-igényének kielégítése: projektmenedzserek, szociális szakemberek, mentor-tanárok stb. – A felsőfokú képzés szak- (szakma-) szerkezetében fokozott mértékben szükséges figyelembe venni a régió munkaerőpiaci igényeit. A fogyatékkal élők, megváltozott munkaképességűek (B/5) Az alapvető cél a megváltozott munkaképességűek fokozott munkaerőpiaci integrációja. – A kitörés egyik alapvető iránya a foglalkoztatási rehabilitáció feltételeinek javítása, eredményességének növelése. – Ugyanennek a folyamatnak másik oldala olyan munkahelyek létrehozása, amelyek alkalmasak a fogyatékkal élők foglalkoztatására: o alkalmas munkahelyek feltárása a versenyszférában, az integrált munkavégzés feltételeinek kialakítása, o a foglalkoztatás egészségügy szakértői által meghatározott megmaradt munkavégző képesség alapján, lehetőség szerint integrált munkahelyekre történő munkaerő-közvetítés, o a munkahelyteremtések támogatása (kiemelten az önfoglalkoztatást és a kisvállalkozások támogatását), o a munkáltatók tájékoztatása az igénybe vehető támogatásokról, o a célszervezetekkel, civil szervezetekkel és a vállalkozásokkal kialakított kapcsolat fenntartása, bővítése, a megváltozott munkaképességű munkavállalók munkához juttatása vagy a munkahely megtartása érdekében, o a táv-munkavégzés és a bedolgozói munkavégzés feltételeinek kialakítása, fejlesztése, o a foglalkoztatási rehabilitációval foglalkozó szervezetek koordinációjának intézményesítése, az akkreditációs folyamatok támogatása. – Az ÁFSZ keretein belül működő Rehabilitációs Információs Centrumok (RIC) egy helyen, akadálymentes környezetben integrálják a megyei munkaügyi központ szolgáltatásait: foglalkozási információt, öninformációs lehetőséget, tanácsadást, és munkaerőpiaci szolgáltatásokat biztosítanak. Az aktivizálás ebben a körben különösen fontos. Jelenleg létező szolgáltatás Pécsett, amit ki kellene terjeszteni: legalább minden kistérségben legyen centrum. Pécsett pedig a szolgáltatás fejlesztésére lenne szükség

A romák foglalkoztatása (B/5) – A romák foglalkoztatását segítő, a munkaerő-piaci hátrányokat kezelő, komplex gazdasági, kulturális és szociális fejlesztő programok indítása, folytatása, folyamatos tájékoztatás, nevelés.

51 – A romák képzettségi szintjének növelése és a munkavállalási készségek, képességek fejlesztése szükséges. Felzárkóztató képzés, az alapfokú iskolai végzettség és a szakmai képzettség megszerzésének elősegítése. – A szociális és a foglalkoztatási szféra integrált szolgáltatásainak fejlesztése. – Diszkrimináció-ellenes programok! – Nagyon fontos a társadalmi értékítélet (és felelősségvállalás) alakításában a médiumok szerepe! – A roma lakosság helyzetének nyomon követésére rendszeresen kerüljön sor megfelelően nagy mintás, reprezentatív statisztikai felmérésekre. – Kiemelt támogatás a munkáltatóknak a foglalkoztatás elősegítése érdekében. – Együttműködés a cigány kisebbségi önkormányzatokkal és a civil szervezetekkel. A romák hozzáférésének biztosítása érdekében kiemelt figyelmet fordítunk a roma szervezetekkel (cigány kisebbségi önkormányzatok, civil szervezetek) való együttműködésre, a programok végrehajtásában való részvételükre. – Közmunkák és közhasznú munkák lehetőségének megteremtése. – A romák által lakott telepek fenntartható társadalmi, környezeti megújulásának elősegítése, közösségi és szociális funkciók megjelenésének támogatásával és a meglévő funkciók megerősítése a társadalmi kohézió erősítése érdekében. Tartósan munkanélküliek (B/5) A már hosszú ideje munkanélküliként élőket és a viszonylag alacsony képzettségűeket vissza kell vezetnünk a munkaerőpiacra. A második munkaerőpiac fejlesztésével nagymértékben megnövelhető a hátrányos helyzetű rétegek munkába helyezésének esélye. Ennek lehetséges irányai a következők: – A hátrányos helyzetűeknél a személyre szabott cselekvési tervek keretében a szükségletek időben történő azonosítása, a munkakereséshez nyújtott támogatás és a képzés. – Újrakezdési lehetőséget biztosítani (képzés, átképzés, munkatapasztalat szerzés, munkalehetőség, támogatott foglalkoztatás) mielőtt a munkanélküliség időtartama elérné a pályakezdők esetében a 6 hónapot, illetve felnőtteknél a 12 hónapot. – Biztosítani a tartósan munkanélküliek növekvő hányada számára a képzés, átképzés lehetőségét: munkanélküliek felzárkóztató képzését (általános iskola 7-8. osztályának befejezése), valamint szakmai képzését elősegítő munkaerőpiaci program. – A munkaerőpiaci integráció javításával, az álláslehetőségek bővítésével, a diszkrimináció valamennyi formájának megelőzésével kell biztosítani az alacsony iskolai végzettségűek, a fogyatékkal elő emberek, a romák munkaerőpiaci részvételét. – Halmozottan hátrányos helyzetű fiatalok munkaerőpiaci kirekesztődésének megelőzését szolgáló kísérleti program – Minden jelentősebb munkaerő-piaci programhoz készüljön olyan adatfelvételi és elemzési terv, amely a kiadások nyilvántartásán túlmenően lehetővé teszi a hatások felmérését a programértékelési módszertan szabályai szerint. Komplex munkaerőpiaci programok kidolgozása, közös finanszírozása, fenntartása a foglalkoztatás, a képzés, valamint a szociális/mentális támogatás segítségével – Közmunkák, közhasznú munkák szervezése. – Foglalkoztatási társaságok révén önfinanszírozó vállalkozások létesítése. – A munkavállalás szempontjából hátrányos helyzetű munkanélküliek munkaerőpiaci reintegrációját elősegítő tranzitfoglalkoztatási programok. – Védett munkahelyek létesítése.

52 – Az ún. szociális gazdaságban a háztartások és egyének által igénybe vehető helyi szolgáltatások piaccá szervezése. Helyi közösségi igényekre épülő új szolgáltatások létrejöttének támogatása. – A nonprofit szervezetek egyre erősebb foglalkoztatási szerepvállalásának, a helyi igények helyi szintű kielégítésének elindítója lehet a komplex munkaerőpiaci programok támogatása, a helyi szereplők kölcsönös szerepvállalásával A be nem jelentett munka visszaszorítása (B/6) Az illegális foglalkoztatás – illegális munkavállalás jelenlegi szintjének mérséklése egyrészt az ellenőrzések fokozásával, másrészt a legális munkaerőpiac előnyeinek hangsúlyozásával, a szabályozási-érdekeltségi feltételek megváltoztatásával lehetséges, de szükséges hozzá a társadalmi értékítélet megváltozása is. – Folyamatos tájékoztatás a hátrányokról (a média szerepe, a közvélemény alakítása). – A munkaügyi ellenőrzés erősítése, hatékonyságának növelése. – A be nem jelentett munkavégzés elleni küzdelemben tényfeltáró vizsgálatokra is nagy szükség van. Célszerű lenne speciális célcsoportokra (minimálbéresek, kisvállalkozók, elmaradott régiók, fejlettebb régiók stb.) vagy akár átfogóbb megfigyelési körre reprezentatív mikroszintű felméréseket végezni, amelyek segítségével fel lehetne térképezni a minimálbéren bejelentett, valamint a be nem jelentett munkavállalás mikroszintű körülményeit, előnyeit, hátrányait, önkéntes vagy kényszerű voltát. – Az alkalmi munkavállalás lehetőségének legális keretek közé szorítása, a visszaélések lehetőségének megszüntetése (jogi szabályozás). – Érdekegyeztetés, a szociális partnerek összefogása (lehetne a Paktum egyik területe). – Kiemelt jelentőséget tulajdonítunk a helyi közösségeknek, a „fekete” munka jelentős része csak helyi összefogással szorítható vissza, (illetve helyi összefogás nélkül nem szorítható vissza).

C) Alkalmazkodás A közvetítő rendszerek alkalmazkodóképessége és hatékonysága (C/3) A foglalkoztatási szolgálat modernizálása Jelentős uniós erőforrások felhasználásával 2002. óta (előbb a PHARE program, majd a HEFOP 1.2. intézkedés, a jövőben pedig a TÁMOP keretén belül) folyik az Állami Foglalkoztatási Szolgálat fejlesztése. A fejlesztés egyfelől a kirendeltségek egy részének (2006. végére országosan 60 kirendeltség) modernizálását célozza, amelynek eredményeképpen igen korszerű, a megfelelő információs technológiával felszerelt munkaügyi kirendeltségek jönnek létre. A program másfelől lényegesen javíthatja az ÁFSZ belső működési hatékonyságát (emberi erőforrás menedzsment, ezen belül minőségbiztosítás, munkatársak képzése és továbbképzése, képzettebb munkatársak felvétele), valamint a működés információs feltételeit (profiling, tervezés/előrejelzés, helyi munkaerő-piaci információk összegyűjtése és terjesztése a partnerek informálásának növelése érdekében, programok hatékonyságának rendszeres értékelése, a monitoring rendszer továbbfejlesztése), s ezáltal növelheti a potenciálisan elérhető munkavállalók és munkáltatók számát, csökkentheti a potenciális munkáltatók és munkavállalók egymásra találásának időtartamát, ami mérsékelheti mind a munkanélküliségi rátát, mind pedig a betöltetlen álláshelyek mennyiségét. A fejlesztés jelenleg a következő fontosabb tevékenységeket fogja át:

53 • • • • • •

Az ÁFSZ munkatársainak képzése és továbbképzése, ezen belül az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásával kapcsolatos képzése; A helyi és regionális munkaerő-keresletről és -kínálatról tájékoztató információs rendszer kifejlesztése; Önkiszolgáló számítógépes információs rendszer felállítása a munkaügyi központokban, kirendeltségeken; A munkaerő-kereslet és -kínálat változásait előrejelző rendszerek kialakítása; A képzési keresletről és kínálatról tájékoztató információs rendszer kialakítása; Minőségbiztosítási rendszer kidolgozása az ÁFSZ által indított képzési programokhoz és szolgáltatásokhoz.

Ezek szükségesek, de nem elégségesek a fejlesztési célok teljesüléséhez. Kapcsolódó pontok a jövőben az integrált foglalkoztatási és szociális ellátó és szolgáltató rendszer (az „egyablakos modell”) kialakítása, valamint a megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának (a „komplex rehabilitáció”) segítése is. A DDRMK Pécsi Kirendeltségén – bár az elmúlt évek beruházásai jelentős szolgáltató centrummá fejlesztették – a modernizáció a TÁMOP keretén belül valósul meg a közeljövőben. A Foglalkoztatási szolgálatnak is a helyi, konkrét adottságokhoz kell igazodnia; modern szolgáltató szerepet kell hatékonyan ellátnia. A Foglalkoztatási szolgálat működése során alkalmazandó stratégiai elvek, szempontok a következők: Aktív programok szervezése a kistérségek, mikrokörzetek álláskeresői összetételét és foglalkoztatási lehetőségeit mérlegelve – közmunka és közhasznú-munka – tranzitfoglalkoztatási programok – csökkentett munkaképességűek reintegrációja a munkaerőpiacra – lépj egyet előre program folytatása – a képzési lehetőségek elérhetővé tétele – reintegrációs tréningek – komplex, integrált és differenciált munkaerőpiaci programok. A prognózisok alapján a régió munkaerő-piaci helyzetének megítélésekor azt kell figyelembe venni, hogy az elkövetkezendő időszakban a létszámcsökkenések, leépítések több mint felét a szakképzetlen fizikai, hátrányos helyzetű rétegek teszik ki; ugyanakkor várhatóan növekszik a munkaalkalmak hiányában nehezebben elhelyezkedni tudó szellemi dolgozók száma is, és változatlanul kedvezőtlenek lesznek a pályakezdők elhelyezkedési lehetőségei. Az álláskeresők között folyamatosan nő és ma már 40%-ot tesz ki a szociális segélyezettek aránya. Mindezekkel párosul, hogy a rokkantsági nyugdíjrendszer átalakításával, a komplex foglalkozási rehabilitáció bevezetésével a 2007-es év második felében megnő a megváltozott munkaképességű álláskeresők száma. Foglalkoztatást elősegítő képzés támogatása A képzési támogatások célja a munkanélküliek veszélyeztetettek munkaerő-piaci esélyeinek javítása.

és

a

munkahely-megszűnéssel

54 A képzések során nyerjenek prioritást azok a piaci szegmensek, amelyek a térség kiemelt projektjeihez kapcsolódnak (EKF, PÓLUS). Törekedni kell arra, hogy az egyes csoportok képzése hiányszakmára történjen, vagy a térségben meglévő munkáltatói igényre épüljön, akár úgy is, hogy a képzésből kikerülők a másodlagos munkaerőpiacon tudjanak elhelyezkedni. Kiemelt csoportként kezeljük: A szakképzetleneket és elavult szakmával rendelkezőket: számukra olyan át-, illetve tovább- képzéseket kell indítani, amelyek a résztvevők munkaerőpiaci pozícióját javítják. A „veszélyeztetett” munkavállalókat: a munkaadónál munkaviszonyban állók képzéssel történő alkalmassá tétele az új munkaerő-piaci igényekre. Önfoglalkoztatás támogatása A támogatás célja a legalább három hónapja nyilvántartott álláskeresők vállalkozóvá válásának elősegítése, a vállalkozás kezdeti nehézségeinek áthidalása. A támogatás pályázati eljárás keretében nyújtható. A támogatás megállapításánál előnyben részesülnek: a foglalkoztatási szempontból különösen nehéz helyzetben levő települések munkaerőpiaci feszültségét csökkentő fejlesztések, azok a vállalkozások, melyek tevékenysége kapcsolódik a térség kiemelt projektjeihez (EKF, PÓLUS), az olyan jellegű vállalkozások, amelyek az adott térségben hiány-szolgáltatást pótolnak, a tartósan nyilvántartásban lévő 45 éven felüli, hátrányos helyzetű álláskeresők, a pályakezdő álláskeresők. Közhasznú munkavégzés támogatása A munkaerőpiaci eszközrendszerben a közhasznú foglalkoztatás szerepe megyénkben újra előtérbe kerül, az elmúlt öt évben az egyik legnagyobb hatókörű eszköz volt. Széleskörű alkalmazását az indokolja, hogy a piaci erők természetes munkahelyteremtő képességének csökkenése miatt folyamatosan emelkedik a munkaerőpiacról kiszoruló, zömében alacsony iskolázottságú, idősebb korosztályhoz tartozó, nehezen megközelíthető térségekben élő halmozottan hátrányos rétegek száma, akik önerőből nem képesek munkát találni, és akiknek döntő többsége a támogatás nélkül tartósan munka nélkül maradna. Sajnos a kistérségnek is vannak olyan körzetei, ahol a közhasznú munkavégzés tekinthető „húzó ágazatnak”. A közhasznú munkavégzés támogatásának egyik legnagyobb igénylői a települési és a kisebbségi önkormányzatok, illetve a civil szervezetek. Baranya megyében és különösen Pécsett nagyon elterjedtek a civil szervezetek, amelyek még nem kellően erősek ahhoz, hogy támogatás nélkül tudjanak foglalkoztatni munkavállalókat, ezért különböző akcióikhoz, programjaikhoz használják fel az ezen eszköz nyújtotta lehetőségeket. Prioritást élveznek: a 45 év feletti álláskeresők; az egy éven túl nyilvántartott álláskeresők; a rendszeres szociális segélyben részesülők; a roma etnikumhoz tartozók; nagycsaládos álláskeresők; gyermeküket egyedül nevelők; az alacsony iskolai végzettségűek; a kis lélekszámú településen élők.

55 Előnyben részesítjük azokat a munkáltatókat, akik vállalják, hogy a támogatás ideje alatt a munkavállalók képzésben is részesülnek. Foglalkoztatást elősegítő támogatás A támogatás célja a hátrányos helyzetű személyek foglalkoztatásának elősegítése. A 6/1996 (VII. 16) MÜM rendelet11.§ szerint a támogatás tekintetében hátrányos helyzetű személynek tekinthető az az álláskereső, aki: legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, vagy a foglalkoztatás megkezdésekor az ötvenedik életévét betöltötte, vagy 25. életévét be nem töltött pályakezdő álláskereső, vagy tartósan munkanélküli, saját háztartásában legalább egy 18 évesnél fiatalabb gyermeket egyedül nevel, vagy a foglalkoztatás megkezdését megelőző 12 hónapon belül GYES-ben, GYED-ben stb. részesült, a foglalkoztatás megkezdését megelőző 12 hónapon belül előzetes letartóztatásban volt, szabadságvesztés vagy elzárás büntetését töltötte. A fentiekre tekintettel kiemelten támogatjuk azokat a munkáltatókat, akiknek a kapacitásbővítése szorosan kapcsolódik a PÓLUS projekt kiemelt akcióihoz (egészségipar, kulturális ipar, környezetipar), illetve az Európai Kulturális Főváros projekt beruházásaihoz, az idegenforgalom fejlesztéséhez. Kiemelt támogatás indokolt azoknak a beruházásoknak, amelyek elmaradott, hátrányos, nehezebben megközelíthető térségekben létesítenek munkahelyet, szerveznek foglalkoztatást. Mobilitás támogatása A támogatás célja a nem a munkahelyükön lakó munkanélküliek foglalkoztatásának elősegítése. A támogatás megállapításánál előnyben kell részesíteni azokat a munkáltatókat, akik: foglalkoztatási szempontból hátrányos helyzetű térségben, illetve településen élők foglalkoztatását vállalják, apró falvakban lakó álláskeresők foglalkoztatását vállalják, hátrányos helyzetűek (tartós munkanélküliek, alacsony iskolai végzettségűek; 45 év felettiek, romák) foglalkoztatását biztosítják. Lakhatási hozzájárulás A nyilvántartott álláskeresők foglalkoztatásához kapcsolódó szállásnak (albérlet, fizetővendég szolgálat, munkásszállás) a munkaadó által vállalt költségei téríthetők meg. Előnyben részesül az a munkaadó, amelyik olyan településről alkalmaz munkavállalót, ahol a munkanélküliségi ráta a régiós átlagnál magasabb, illetve speciális szakképzettségű, vagy felsőfokú végzettségű álláskereső foglalkoztatását biztosítja. Munkahelymegőrzés támogatása A munkahelymegőrzés támogatásának célja annak elkerülése, hogy a munkaadó elbocsássa munkavállalóit. A támogatás megállapításánál előnyben kell részesíteni azt a munkaadót, aki: 5 főnél több munkavállaló részére igényel támogatást, 45 év felettiek munkahelyének megőrzését biztosítja.

56 Munkaerő-piaci szolgáltatások támogatása A támogatás célja szolgáltatások biztosítása munkaerő-piaci információnyújtás, tanácsadás, szervezetfejlesztés, munkáltatói kapcsolatok, pályázati programok területén. A támogatás pályázati eljárás keretében nyújtható. A támogatás megállapításánál előnyben részesülnek azok a szervezetek, amelyek: tevékenysége kiterjed a hátrányos helyzetűekkel való foglalkozásra, biztosítani tudják a megye, vagy a kistérség kirendeltség teljes közigazgatási területén a szolgáltatási tevékenységet, az álláskeresők, az inaktívak és a munkáltatók informálásával segítik a munkanélküliség csökkentését és a foglalkoztatási szint növelését. A szolgáltatások fejlesztése, megújítása o a humán szolgáltatások (munkavállalási, pályaorientációs, pályakorrekciós, rehabilitációs tanácsadás, álláskeresésre történő felkészítés, pszichológiai szakszolgálat stb.) bevonása a munkaerőpiaci szempontból hátrányos helyzetű rétegek (tartós munkanélküliek, pályakezdők, roma származású, megváltozott munkaképességű, szenvedélybeteg, hajléktalan, stb. munkavállalók) elhelyezkedési esélyének növelése érdekében, o új, a munkaerőpiac kihívásaihoz igazodó szolgáltatások kidolgozása és bevezetése, a nagy létszámú munkaerő-kiválasztás és munkaerő-közvetítés elősegítése, a munkanélküliek alkalmazkodó-képességének javítása érdekében, o a munkanélküliek felkészítése az önálló álláskeresésre, e tevékenységük aktív támogatása, finanszírozása, o alternatív munkaerőpiaci szolgáltatások bevezetése, különösen a munkaerőpiaci szempontból hátrányos helyzetű munkanélküliek integrálása, reintegrálása érdekében, jelentősen építve a nonprofit, civil szervezetek ezirányú tevékenységére, segítve azok munkahelyteremtő, képességeket, készségeket fejlesztő és egyéb szolgáltatásokat nyújtó tevékenységét, o munkaerőpiaci szolgáltatási háló kialakítása az állami, önkormányzati, gazdasági és nonprofit szociális partnerek, szervezetek együttműködésével. Közvetítés A helyi média bevonása, internetes szolgáltatások bővítése. Információ A kistérségi információs rendszerek korszerűsítése, egységesítése. Prognózisok készítése Ehhez megfelelő (az érintettek adatgyűjtési körét, partnerségét és jogosítványait is egyesítő) adatbázis, valamint egy egységes prognózis-modell kialakítása szükséges. Előfeltétel természetesen a gazdaság kiszámíthatósága, az előrelátás lehetősége is. Viszont enélkül igen nehéz lenne – bár feltétlen fontos – a kereslet és kínálat közti összhang megteremtése! Integrált foglalkoztatási és szociális szolgáltató rendszer kialakítása Egyablakos rendszer. Ennek sikeressége érdekében növelni kell a pénzügyi forrásokat, fejleszteni kell a szolgáltatásokat. Egységes elvek alapján működő és egységes gyakorlatot követő segélyezési és támogatási intézményrendszer kialakítására kell törekedni!

57 Szolgáltatások kiszervezése Alternatív munkaerő-piaci szolgáltatóhálózatok támogatása, a teleházak funkciójának ilyen irányú bővítése. A civilek vállaljanak át az államtól néhány olyan feladatot, amelyet ők is hatékonyan el tudnak látni.

A humán infrastruktúra fejlesztése (B), C), D) – fizikai, környezeti és kommunikációs akadálymentesítés, valamint a rehabilitáció feltételrendszerének korszerűsítése, – a gyermekek napközbeni ellátásainak biztosítása, fejlesztése, – többfunkciós humán szolgáltató központok létrehozása a kistérségekben és a településeken, – a nagy létszámú szociális és gyermekvédelmi intézmények korszerűsítése, – a szakképzés infrastrukturális feltételeinek javítása, regionális képzési hálózatok kialakítása, – informatikai fejlesztések az oktatásban és egészségügyben, – a felsőoktatási alapinfrastruktúra, a szolgáltató- és innovációs központok megerősítése.

Térbeli rugalmasság (C/4) A földrajzi mobilitás két fő formája érdemel különös figyelmet. Az egyik a napi ingázás, amelynek lehetséges hatósugarát és hozzáférhetőségét leginkább a távolsági tömegközlekedés fejlettsége (hálózatsűrűség, menetidő stb.) és igénybevételének költsége határozza meg. Ennek alapfeltétele a tömegközlekedés feltételeinek javítása. Meg kell találni továbbá – tömegközlekedési vagy helyi önkormányzati, szociális vállalkozói keretek között – annak a szervezett, intézményes megoldását, hogy a kistelepülések lakói el tudják érni a kistérségen/megyén belüli munkahelyet, és be tudjanak kapcsolódni a kistérség/megye kulturális programjaiba is (a hazatérés lehetősége). A másik a lakóhely-változtatás, amelynek intenzitása annál nagyobb lehet, minél elterjedtebb és megszokottabb lakáshasználati jogcím a lakásbérlés, szemben a saját tulajdonú ingatlanban lakással. A településfejlesztési politikákban arra kell felkészülni (és azzal kell támogatni a foglalkoztatáspolitikai célok megvalósulását), hogy a munkahelyek allokációja inkább a koncentrációt követi (vagyis a munkahelyek nem fognak kitelepülni a kis, néhány fős helyi munkaerő-kínálati helyekre), miközben a lakóhelyek mobilitása ezzel ellentétes lehet, az agglomeráció központjából inkább kifelé mutatnak.

D) Beruházás A képzési rendszer rugalmassága, alkalmazkodása (D) A szakképzés intézményi szerkezetének átalakítása – A pályaválasztás és pályamódosítás rendszerének fejlesztése az e területeken dolgozó szervezetek együttműködésével, új módszerek bevezetésével, a Foglalkoztatási Információs Tanácsadás feltételeinek megteremtésével, a Baranya Megyei Pályaválasztási Fórum hatékony működtetésével.

58 –

A megye iskolarendszerű szakképzési struktúrájának átalakítása a megváltozott és folyamatosan változó munkapiac igényeinek megfelelően, az iskolák ezirányú igényeinek felkeltése, a feltételek megteremtése. – A TISZK-ek rendszerbe állítása, a TISZK és intézményei közötti kapcsolatok, illetve a TISZK és az azon kívüli iskolák kapcsolatának tisztázása, konszenzusra törekvő, de racionális szabályozása. – A munkaerőpiaci képzések esetében mind jobban törekedni kell a kistérségi központok, mint képzési helyszínek szerepének erősítésére, – A képzési szintek közötti szabad átjárás biztosítása Mindez igen nagymértékű együttműködést feltételez! Az összhang megteremtése nagyon fontos! A szakképzés szakmaszerkezetének fejlesztése (az oktatás és gazdaság kapcsolata) – A gazdaság és a társadalom igényeit kiszolgáló oktatási rendszer. a megjelenő új igényekre történő rugalmas és gyors képzések elősegítése, – A vállalatok, munkáltatók munkaerőpiaci igényeinek, elvárásainak beépítése a szakés felnőttképzésbe. A szakképzés tartalmi fejlesztése – 2005 nyaráig az alábbi munkák kezdődtek meg a HEFOP keretében: o A moduláris képzési rendszer kialakítását megalapozó munkakörelemzések elvégzése, és az egyes foglalkozásokhoz kapcsolódó kompetenciaprofilok kialakítása. Ennek részeként kb. 480 foglalkozás, illetve munkakör elemzésére kerül sor. A megszülető kompetenciaprofilok szolgálnak majd alapul a szakképzési modulok és az új vizsgakövetelmények kialakításához, valamint a nem-formális keretek között megszerzett tudás elemeinek kreditként való befogadásához is. o Az előzetes tudás felmérését szolgáló tesztrendszer néhány elemének, és a teszteket kezelő szoftvernek a kifejlesztése, valamint kísérleti keretek között való kipróbálása. A kísérlet tapasztalatai alapján a közeljövőben indul majd el az a nagy fejlesztési projekt, amelynek keretben mintegy 200 szakmához készül el az előzetes tudás mérését és értékelését segítő tesztsorozat. – Kulcsképességek fejlesztése. A kulcsképességek fejlesztésének meg kell jelennie az alapfokú iskolarendszerű képzésben is! – Moduláris felépítésű szakképzési rendszer kialakítása A szakképzés és az akkreditált felnőttképzés regionális hálózatának kialakítása – A regionális intézményrendszer és intézményhálózat fejlesztésével és a térségi integrált szakképző központok további kiépítésével meg kell teremteni a szak- és felnőttképzés egymásra épülő, összehangoltan működő rendszerét. Erősíteni kell a vállalatok szerepét a gyakorlati képzésben. Meg kell teremteni a formális (iskolarendszerű), a nem formális és az informális oktatási, képzési rendszerek közti kapcsolat szakmai és technikai feltételeit. – A technológiák változását követő, a munkahelyek megtartását segítő átképzések támogatása, valamint a közvetlenül munkaviszonyra irányuló képzések elősegítése. – A szakképzetlen, tartósan munkanélküliek képzését és munkakultúrájának fejlesztését kiemelten szükséges támogatni. – A közhasznú munkavégzés alatti, az elsődleges munkaerőpiacra való visszajutást elősegítő képzések támogatása. – Az életen át tartó tanulás oktatási hátterének (kínálati rendszerének) megerősítése.

59 –

Minőségbiztosítás.

A hátrányos helyzetűek támogatása a képzésben Az iskolai lemorzsolódás és a rossz tanulmányi előmenetel csökkentése: Elsődleges cél legyen a diákok iskolarendszerben tartása. Csökkenjen a fiatal korcsoportokban az alacsony iskolázottság újratermelődése. – Mentor tanári program folytatása, felzárkóztató képzések. – Szociálpedagógusok szélesebb körű foglalkoztatása, iskolai szociális munka. – Korai fejlesztő intézmények. – Nyomonkövető programok kidolgozása, amelyek a tankötelezettség végéig figyelemmel kísérik az oktatásból lemorzsolódottak további pályafutását, és megpróbálják visszavezetni őket az iskolarendszerbe. Az eredményességet az intézményfenntartók, az intézmények, a családok és a tanulók szerepvállalása, aktivitása egyaránt alakítja. Kritikus pont ebből következően a kommunikáció és az együttműködés. Reintegrációs tréningek Az általános iskolai végzettség megszerzését biztosító felzárkóztató munkaerőpiaci képzés, amelynek gerince a 7-8. osztály befejezését lehetővé tevő felkészítő képzési program, amelyre szakképzés épül, illetve szakképzettek részére reintegrációs tréningek szervezése, amelyre foglalkoztatás épül az újbóli munkába helyezés céljából az elsődleges munkaerőpiacon.

E) Lokalitás A kistérségek, mikrokörzetek kiegyensúlyozott fejlődésének elősegítése (E/1) Kitörési pontok lehetnek (amelyek támogatását, érvényesítését várjuk minden megyei és kistérségi szintű, fejlesztéseket tervező-szervező szervezettől, önkormányzattól, területi ügynökségtől): Programok tudatos kihelyezése, allokálása az elmaradott körzetekbe, illetve az egyes mikrokörzetek tudatos bevonása a nagyobb léptékű, „központi” fejlesztési programokba (szabad tér, munkaerő, erőforrások kihasználása). El kellene érni, hogy a különböző beruházási, fejlesztési, vállalkozás-támogató pályázatok kiírása során jelenjen meg értékelési szempontként a beruházás helye (a területfejlesztési, allokációs prioritások követése), a munkahelyteremtés nagysága és/vagy az elmaradott területek foglalkoztatási színvonalának emelése (helyben vagy ingáztatással, a szállítás felvállalásával). Ipari vállalkozások vidékre költözésének ösztönzése: Olyan ipari vállalkozások megtelepedésének elősegítése a kis-településekben, melyek képesek a helyi lakosság egy részének foglalkoztatására. Ehhez befektetés- (letelepedés-) ösztönző feltételek, támogatások biztosítása: telephely, közművesített ipari övezet, meglévő telek, épület kedvezményes igénybevételi lehetősége. A funkcionálisan gyenge körzetközponttal rendelkező elmaradottabb kistérségekben a különböző gazdasági tevékenységek és infrastrukturális feltételek integrált fejlesztése szükséges. Az alternatív foglalkoztatási lehetőségek körének bővítését (az élelmiszertermelés, falusi turizmus, kézműipar, környezet- és természetvédelmi feladatok) speciális foglalkoztatáspolitikai eszközökkel (közhasznú foglalkoztatás) is támogatni kell. A gazdasági bázissal nem rendelkező települések aktív lakosságának foglalkoztatásában a

60 kistérségen, illetve a megyén belüli ingázás szerepe újra fokozódik, ezért fontos a közlekedési feltételek javítása. Mivel az elvándorlás nemcsak a megyében, illetve a kistérségben jellemző, de Pécsett is (Budapest központúság), külön fejlesztendő a vállalkozói készség kialakítása a diplomásokban, vállalkozóvá válásuk, a vállalkozások helyben létesítésének támogatása. A mikrokörzetek bevonásával speciális programok a 100-200 fős települések részére. A foglalkoztatási szolgáltatások összehangolása ezekkel:

–

Aktív munkaerőpiaci szolgáltatások, integrált, a munkaerő-piaci hátrányokat kezelő, komplex foglalkoztatási programok támogatása. – A munkaerőpiaci támogatások egyéb támogatási forrásokhoz, illetve vidékfejlesztési szempontokhoz kapcsolása (addicionalitás). – Egyeztetés a fejlesztési programok során. – Produktív, képzéssel kombinált köz- és közhasznú munkák, kistérségi szintű szervezéssel. – Alternatív munkaerőpiaci és szociális szolgáltatások támogatása, ezek standardjainak meghatározása. Lépések a normatív támogatás felé. – Munkásjáratok támogatása. – Hátrányos helyzetűek hatékony (re)integrációja a térség munkaerőpiacára. Lokális fejlesztési programok kidolgozása, megvalósítása (E/2) Helyi gazdaságfejlesztési programok, saját fejlesztési koncepciók kialakítása szükséges: a helyi adottságok, lehetőségek mérlegelésével konkrétan meg kell határozni a nagy fejlesztési programokhoz való kapcsolódás esélyét, módját, illetve a kistérségi/mikrokörzeti szinten egyeztethető fejlesztéseket, az önálló programokat. Ebből kiindulva, ennek részeként kell kidolgozni a következőket: ¾ A helyi erőforrástérképeket (milyen természeti, tárgyi/fizikai, emberi/szellemi erőforrásokkal, kapacitásokkal rendelkeznek), ezek melyik nagyobb programhoz tudnak kapcsolódni (és hogyan), a térségnek, településnek milyen helyi fejlesztési elképzelései, tervei vannak (vagyis a helyi erőforrás-hasznosítási terveket). A Pólus keretében – igény szerint – ehhez szükséges lehet külön szakértői támogatást, tanácsadói programokat szervezni, illetve intenzív együttműködést kialakítani a regionális/megyei fejlesztési ügynökségek, a nagy programok szervezői, a helyi önkormányzatok, vállalkozói érdekképviseletek és civil szervezetek részvételével. ¾ Ezen programok munkaerő-igényét – létszám-nagyságrendben, a lehetséges források feltérképezésével, meghatározásával és – szakma-szerkezetben, a szükségessé váló képzések, új szakok beindításának igényével. ¾ A foglalkoztatási programok megvalósítási módját, esetleges támogatási igényét. ¾ A programok széles körű megismertetésének, az érintettek bevonásának és támogatásuk megszerzésének, a programok menedzselésének módját. A települések magasabb életminőségi szintje, vonzereje (E/3) A Pécsi Kistérség sok szempontból periférikus helyzete következtében nem képes a térségbe olyan vállalatokat vonzani, amelyek érdemben fel tudnák szívni a meglévő, képzett munkaerő-kínálatot, ezáltal pedig jelentős az elvesző munkaerő, szaktudás.

61

A periférikusság megszüntetése, a tőkebefektetők (vagy akár a turisták) vonzása és a térségben élők munkához jutási esélyének javítása legrövidebb idő alatt, legszélesebb körben a közlekedési elérhetőség javításával érhető el. Másrészt az életminőség (a Pólus központi gondolata) ténylegesen is igen nagy eltéréseket mutat az egyes kistérségek, mikrokörzetek, települések szintjén. Az életminőség kiegyensúlyozottabbá tétele (a szociális kohézió megvalósítása) az integrált lokális fejlesztési programok egy külön, különösen fontos dimenziója kell, hogy legyen. Egy komplex program keretében ennek része lehet a képzés, a foglalkoztatás, a település-rehabilitáció, a különböző szolgáltatások szervezése stb. A szociális/közösségi szolgáltatások fejlesztése (E/4) A humán szolgáltatások minőségének és elérhetőségének javítása – kiemelten a leszakadó és hátrányos helyzetű térségekben – komplex szolgáltatásokat nyújtó, többfunkciós, integrált kistérségi és mikrokörzeti humán szolgáltató központok és hálózatok kialakításával valósulhat meg. Ehhez szükséges a humán infrastruktúra fejlesztése, amelynek tervezett irányai: – fizikai, környezeti és kommunikációs akadálymentesítés, – a rehabilitáció feltételrendszerének korszerűsítése, – a gyermekek napközbeni ellátásainak fejlesztése, – a szociális és gyermekvédelmi intézmények korszerűsítése, – a szakképzés infrastrukturális feltételeinek javítása, regionális képzési hálózatok kialakítása, – szolgáltató-, informatikai- és innovációs központok kialakítása, fejlesztése, A központok és hálózatok kialakításának/megerősítésének folyamatában feltétlen szükséges a nonprofit/civil szféra foglalkoztatási/szociális/közösségi funkcióinak, és a funkciók ellátásához szükséges feltételek megerősítése a már meglévő bázisokon (kulturális intézmények, teleházak, ellátó központok stb.) Mindezek a fejlesztések elsősorban régiós és megyei, de kistérségi szinten is igényli és feltételezi a különböző szakpolitikák (egészségpolitika, lakáspolitika, közlekedéspolitika, oktatáspolitika stb.) összehangolását, a foglalkoztatáspolitikáért, szociális ellátásért felelős és a területfejlesztésben érintett szervezetek együttműködésének szorosabbá tételét. Szükséges feltétel továbbá a fenntarthatóság, a finanszírozás feltételeinek biztosítása.

F) Partnerség F/1Tájékoztatás, információ-áramlás Integrált megyei/kistérségi információs rendszerek fokozatos kiépítése (adatbázisok, elemzések, kutatási eredmények, prognózisok). F/3 Paktum-partnerség A Paktumok intézményesítése, formalizálása (szervezeti/adminisztrációs megerősítése), fenntartása és menedzselése önálló funkcióban/szervezetben, a megállapodás „élővé tétele”. Ennek néhány fontosabb iránya lehet:

62 ¾ A korábban említett integrált lokális stratégiák kidolgozása, egyeztetése. ¾ Az E) pontban említett helyi erőforrástérképek, munkaerőigények, foglalkoztatási tervek együttes, egyeztetett kimunkálása. ¾ Pályaorientáció, képzés: a Kamara, a Munkaügyi Kirendeltség látja, hogy hol van alul-, vagy túlképzés, de nincsenek meg – vagy még csak kialakulóban vannak, ld. Szakképzési Tanács, TISZK IT – azok a mechanizmusok, amelyeken keresztül ez megjelenik az oktatási rendszer szerkezeti és tartalmi váltásában. Ugyanez vonatkozik4 a szakképzés intézményrendszerének korszerűsítésére, a koncentráció és specializáció konkrét megvalósítására, a iskolai és a települési szempontok egyeztetésére. Ezeket is elsősorban paktum típusú együttműködésben, a Paktum keretében, részben a közös cél érdekében önként vállalt aktivitás formájában lehet megoldani. ¾ A munkaerőpiaci politika, foglalkoztatáspolitika egyeztetett irányainak, prioritásainak kialakítása: a megyei munkaügyi tanácsok régiós szintre emelését követően a Paktum keretében lenne indokolt kialakítani – a kistérségi szerveződésű Munkaügyi Kirendeltségek szintjén – a foglalkoztatási partnerséget. A Kistérségi Paktum lehetne a Munkaügyi Kirendeltség tanácsadó szervezete, amelynek keretében a partnerek egyeztetnek, közös helyzetértékelést, fejlesztési irányokat, prioritásokat határoznak meg. Ez kölcsönös érdek: – a paktum partnerei ezzel lehetőséget kapnak a foglalkoztatási szolgálat tevékenységének (céljainak, eszközeinek, forrás-elosztásának) befolyásolására, – a foglalkoztatási szolgálat pedig erős legitimitást nyer, és a hatékonyságot minden bizonnyal lényegesen javító tanácsokat, sőt a paktum keretében effektív együttműködő támogatást is kap. ¾

Pályázati, forrás-gyűjtési partnerség: a paktum partnerei közösen, egyeztetett elvek és célok alapján pályázzanak, és ne egymással szemben, egymással harcolva versenyezzenek a forrásokért.

¾

A szociális partnerek / szociális partnerség megerősítése megyei és kistérségi szinteken.

¾

A paktum (paktum-iroda) már minél előbb konkrét, látható, közös sikereket jelentő szervező/koordináló tevékenységet kell, hogy végezzen: – erőforrástérképek, – közmunkák koordinálása és szervezése kistérségi szinten, – képzések szervezése, – tapasztalatcsere és véleménycsere kistérségi és mikrokörzeti szinteken, vállalkozókkal és önkormányzatokkal, civil szervezetekkel, munkaerőpiaci és állami szervezetekkel (munkaügyi kirendeltség, FIT, felügyelőség, APEH, fogyasztóvédelem stb.) együtt, – információk közvetítése (magasabb szintű jogszabályok, fejlesztési elképzelések), – tanácsadás, – szervezés, együttműködés pályázatírásban stb.

F/4 Állami-magán-civil szolgáltatási partnerség A foglalkoztatáspolitika, a munkaerőpiac „egészséges” állapota és működése számára kritikus és kiemelt fontosságú az állami foglalkoztatási szolgálat, a versenyszféra munkaerőpiaci 4

Ld. Baranya megye szakképzés-fejlesztési koncepciója

63 tanácsadó-szolgáltató szervezetei és a munkaerőpiaci céllal szervezett civil/nonprofit szervezetek együttműködése. Ezt az együttműködést minden szinten erősíteni, támogatni kell. A partnerség jegyében törekedni kell arra, hogy a civil szervezetek szerepvállalása erősödjön egyes államilag finanszírozott szolgáltatások biztosításában is. (Önkéntes vállalás és kiszervezés.) El kell érni, hogy a privát és civil szervezetek szolgáltatásai szervesen illeszkedjenek az aktív munkaerőpiaci politikákhoz. Az NGO-k mind nagyobb léptékű bevonására lesz a jövőbe szükség mind a szolgáltatások (a munkaügyi szervezet kapacitás és kompetencia hiánnyal küzd), mind a foglalkoztatás területén (szociális gazdaság, tranzitprojektek) A Paktumnak magának is hathatós támogatást kell nyújtania a Kistérség közösségeinek, civil szerveződéseinek erősítése érdekében.

7. A KISTÉRSÉGI FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIA AKCIÓPROGRAMJAI Hivatkozva a 31. oldalon bemutatott ábrára, a következőkben a stratégia megvalósítását szolgáló kiemelt akcióprogramokat fogalmazzuk meg.

A PÉCSI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI STRATÉGIÁJA ÉS AKCIÓPROGRAMJAI

Recommend Documents