A pályázók szolgálatában
Tartalom
04
Minden pályázó segítséget kap az Új Magyarország Pontokban
14
Észak – Magyarország
08
Dél –Alföld
16
Közép –Dunántúl
10
Dél –Dunántúl
18
Közép – Magyarország
12
Észak –Alföld
20
Nyugat –Dunántúl
Impresszum Kiadja a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) Kommunikációs Fôosztálya 1077 Budapest, Wesselényi u. 20 – 22. Felelôs kiadó: az NFÜ Kommunikációs Fôosztályának vezetôje Szerkeszti a szerkesztôbizottság. A kiadvánnyal kapcsolatos észrevételeiket, javaslataikat az
[email protected] címre várjuk. www.nfu.hu, www.umpont.hu A kiadványban feltüntetett adatok tájékoztató jellegûek. Az adatbázistól eltérô adatokért felelôsséget nem vállalunk.
Tisztelt Olvasó! Magyarország fejlôdésének üteme és sikere az elôttünk álló években elsôsorban az egyes kistérségekben tevékenykedô vállalkozásokon, önkormányzatokon és civil szervezeteken múlik. Az ô tenni akarásuk, pályázókedvük, elkötelezettségük és természetesen temérdek munkájuk a záloga annak, hogy az ország a jelenleg kedvezôtlen világgazdasági környezet kihívásaira képes legyen megfelelô válaszokat adni. Hiszen a sikeres uniós pályázatok, a közvetve vagy közvetlenül munkahelyeket megtartó és teremtô beruházások, illetve a versenyképességet javító fejlesztések lehetnek ezek a válaszok. A lehetôség adott. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv részeként 2007 és 2013 között mintegy 7000 milliárd forint európai uniós forrást fordíthatunk fejlesztésekre: az egészségügy és az oktatás, a közlekedési és a környezetvédelmi infrastruktúra korszerûsítésére, településeink élhetôbbé tételére, munkahelyek teremtésére, vállalkozásaink és az ország versenyképesebbé tételére. Az elmúlt idôszak kormányzati intézkedéseivel – a pályázati rendszer mûködésének gyorsításával, egyszerûsítésével, az igényelhetô elôlegek összegének megemelésével és sok más változtatással – egyértelmûvé tettük: úgy kívánjuk felhasználni ezeket az uniós forrásokat, hogy az a lehetô legnagyobb védelmet adja a hazai vállalkozásoknak és a hazai munkahelyeknek a világválság kedvezôtlen hatásaival szemben. Egy uniós pályázatot elôkészíteni, megírni, megvalósítani és aztán elszámolni vele – még az ehhez szükséges adminisztrációt megkönnyítô intézkedések ellenére sem egyszerû feladat. Ezért hoztuk létre 2008 elején az Új Magyarország Pontok hálózatát, és ezért dolgoznak a kistérségi koordinátorok – összesen ma már csaknem háromszázan – az ország mind a 174 kistérségében azon, hogy az önkormányzatok, a vállalkozások és a civil szervezetek eligazodjanak az uniós pályázatok világában. Feladatuk az, hogy térítésmentesen segítséget nyújtsanak az ötletek pályázattá érlelésében, a megfelelô támogatási konstrukció kiválasztásában, az adminisztráció végrehajtásában, valamint a projekt megvalósításában annak egész életútja során: a pályázat benyújtásától az utolsó elszámolásig. Kérjék a segítségüket, keressék ôket, forduljanak hozzájuk bizalommal!
Varga István nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter
Minden pályázó segítséget kap az Új Magyarország Pontokban
„Egyetlen vállalkozás néhány milliós, pályázati forrásból támogatott fejlesztése önmagában nem látszik a statisztikákban – mégis családok megélhetése függhet tôle. Meggyôzôdésem, hogy az uniós pályázatok sikerességét nem csak a milliárdos beruházásokon lehet lemérni, a siker ugyanis sok kis eredménybôl áll össze. A Kistérségi Koordinációs Hálózat munkatársaival a vállalkozások, az önkormányzatok és a civil szervezetek munkáját segítve azon dolgozunk, hogy a nagy beruházások mellett minél több kisebb uniós fejlesztés járulhasson hozzá egy jobb jövôhöz az ország hátrányos helyzetû kistérségeiben is.”
Magyarország 2007 és 2013 között 22,4 milliárd eurós (mintegy 7000 milliárd forintos) európai uniós támogatásban részesül, hogy felzárkózhasson a fejlett országokhoz. E hatalmas összeg révén megerôsíthetjük meglévô adottságainkat és felszámolhatjuk a fejlôdést nehezítô akadályokat. Ezt célozza az Új Magyarország Fejlesztési Terv, mely immár megvalósítási szakaszában van: a beadott több tízezer pályázatból évente sok ezer projektötlet válik valóra. A pályázók és az ország közös érdeke, hogy a kitûzött fejlesztési célokhoz illeszkedô, helyi adottságokra épülô,
színvonalas pályázatok készüljenek, s ezekbôl minden projekt – mivel az Unió adófizetôinek pénzérôl van szó – a szabályoknak megfelelve, határidôre megvalósuljon az összes elérhetô támogatás felhasználásával.
Segítség a pályázóknak A megfelelô pályázati konstrukció kiválasztásához, az összes feltétel teljesítéséhez, valamint a szabályok és határidôk betartásához azonban jelentôs háttértudás és friss információk szükségesek. S bár ezek mind nyilvánosak, mégsem
Mindenütt ott vagyunk A Hálózatot alkotó kistérségi koordinátorok szolgáltatásai bárki számára díjmentesen elérhetôek az ország 174 kistérségében megtalálható Új Magyarország Pont irodákban.
Simon László elnökhelyettes Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter és Danuta Hübner kohéziós politikáért felelôs uniós biztos 2008 márciusában nyitotta meg az ország elsô Új Magyarország Pontját Tiszavasváriban
4
jutnak el mindenkihez: még a tapasztalt pályázók közül is számtalan vállalkozás, önkormányzat és civil szervezet igényli, hogy a pályázás és a projektmegvalósítás során szakértôi támogatást kapjon, lehetôleg helyben. A Kormány éppen ezért a pályázásra jogosultak számára az ország valamen�nyi kistérségében biztosítani kíván minden információt ahhoz, hogy uniós és hazai fejlesztési forrásból valósíthassák meg fejlesztési elképzeléseiket. Ezért szüntette meg az ÚMFT Tanácsadói Hálózat (korábban „NFT házhoz jön”), valamint az Önkormányzati és Térségi Koordinátori Hálózat egymástól elkülönült mûködését, s a korábbi tudást és tapasztalatokat felhasználva 2008 tavaszán létrejött egy új, átfogó szervezet: a Kistérségi Koordinációs Hálózat.
Minden kistérségben legalább egy, a hátrányos helyzetû 94 kistérségben pedig két koordinátor dolgozik. Emellett négy régió 16 kistérségében, valamint, a további három régió központjában kifejezetten a roma kisebbség társadalmi és gazdasági integrációját elôsegítô projektek megvalósításában is közremûködik egy-egy hálózati munkatárs. További koordinátorok segítik a Hálózatban a fejlesztési programok összehangolását és megvalósítását
Munkában a kistérségi koordinátorok Szegeden: házhoz viszik az információt a kiemelt fejlesztési területeken: a Balaton körül, a Velencei-tónál, a Tisza-tónál, a Homokhátságon és Budapesten egyaránt. A Hálózatot a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a regionális fejlesztési ügynökségekkel együttmûködve irányítja. Az összesen csaknem 300 munkatárs kiválasztása nyilvános pályázatok útján, szigorú írásbeli és szóbeli felvételi rendszerben történt. A cél az, hogy mindenhol a fejlesztéspolitikai és területfejlesztési kérdésekben egyaránt jártas, felkészült helyi szakemberek segítsék a pályázók ötleteinek megvalósítását.
Tervezni tudni kell A kistérségi koordinátorok a pályázással és helyi fejlesztések megvalósításával kapcsolatos tevékenységek esetében szaktanácsadást végeznek. Közremûködnek a kistérségi fejlesztési célok kitûzésében, az ehhez szükséges
helyzetfelmérésben és a tervek készítésében. Szakmailag segítik a pályázatukat készítô és a már nyertes projekteket megvalósító vállalkozásokat, önkormányzatokat és civil szervezeteket is. A helyi szereplôk visszajelzéseit összegyûjtve pedig elômozdítják a fejlesztési dokumentumokhoz – így többek között a pályázati kiírásokhoz – kapcsolódó partnerségi egyeztetés folyamatát, valamint az uniós pályázati intézményrendszer mûködésének jobbá tételét. A hálózat munkatársai ma már csaknem 40 ezer partnerrel állnak közvetlen kapcsolatban. A helyi tervezés rendszerint a helyzetfelméréssel, a földrajzi, gazdasági és társadalmi adottságok feltérképezésével kezdôdik. Ezt követi a térségre szabott fejlesztési célok megfogalmazása, amely csak a helyi szereplôk – a fejlesztésben érdekeltek és a potenciális pályázók – aktív bevonásával történhet. A kistérségi koordinátorok feladata, hogy összehangolják a helyi szereplôk fejlesztési
5
elképzeléseit, annak érdekében, hogy a megvalósuló projektek versengés helyett egymást erôsíthessék. A megalapozott, megvalósítható tervek megfogalmazásához szükséges, hogy a fejlesztési elképzelésekhez a lehetséges forrásokat is megjelöljék – ebben is kiemelt feladatuk van a hazai és az uniós területfejlesztési pályázati rendszert ismerô kistérségi koordinátoroknak.
gazdaság, a települések és a közlekedés fejlesztése terén. Az uniós területfejlesztési forrásokon túl számos kistérségben adnak szaktanácsot a koordinátorok az Európai Területi Együttmûködés határon átnyúló pályázataival, illetve a különbözô hazai fejlesztési forrásokkal kapcsolatban.
Új Magyarország Pont Ügyfélszolgálati Irodák
Naprakész információkkal A Hálózat elsôsorban az Új Magyarország Fejlesztési Terv pályázati rendszerérôl nyújt naprakész információkat, de számos más fejlesztési forrás tekintetében is felkészültek a kistérségi koordinátorok, akiknek a segítségét a leggyakrabban pályázati szaktanácsadás formájában kérik. Az aktuális és megjelenô uniós és hazai pályázatok részletes feltételeinek ismertetése mellett személyre szabott tanácsot adnak arról is, hogy egy-egy fejlesztési elképzelést hogyan lehet pályázatként beadható projektötletté fejleszteni, illetve milyen forrásból lehet támogatást igényelni hozzá úgy, hogy az elérhetô pályázati forrásokat okosan használva leginkább egymásra épülô fejlesztések, projektláncok valósulhassanak meg. Minden uniós és hazai pályázat összeállítása nagy odafigyelést igényel. Bár a koordinátorok pályázatírást nem vállalhatnak, de szakmai tanácsokkal látják el a pályázókat, felhívják a figyelmüket a leggyakoribb hibákra, a formai buktatókra és az értékelési szempontokra is. Különösen jártasak a koordinátorok a gazdaságfejlesztésben és a gazdasági válság enyhítésével kapcsolatos intézkedések, támogatások, hitelkonstrukciók részleteiben. Emellett rendszeresen mélyítik tudásukat a környezetvédelem, a megújuló energiák és
6
az energiahatékonyság, a humán erôforrás és infrastruktúra fejlesztése, a turizmus, illetve a városrehabilitáció területén. A támogatás elnyerése után legalább ugyanakkora kihívást jelent a projektek megvalósításával, az elôrehaladási jelentésekkel és a pénzügyi elszámolásokkal kapcsolatos adminisztráció pontos elvégzése, hiszen ez teszi lehetôvé az uniós támogatások lehívását és
felhasználását. A koordinátorok ebben is hatékonyan közremûködnek: így például a Nemzeti Fejlesztési Terv esetében a Humánerôforrás-fejlesztési Operatív Program nyertes pályázatainak zárása kapcsán 272 humánerôforrás-fejlesztési projektnél nyújtottak hathatós segítséget a projektgazdáknak a pályázatokat lezáró pénzügyi elszámolásokhoz, mintegy 5,5 milliárd forint összértékben. Mindemellett az uniós források szabályos felhasználá-
sának helyszíni ellenôrzésére való felkészülésben is fontos szerepet vállalnak.
Fókuszban a leghátrányosabb helyzetû kistérségek A hátrányos területeken – ahol a fejlettségbeli különbségek leküzdése különösen nagy kihívás – kistérségenként két koordinátor segíti a pályázókat. Ezt célozza a leghátrányosabb helyzetû kistérsé-
gek felzárkóztatási programja, melynek keretében 2008-ban az ország 33 leghátrányosabb helyzetû kistérségében a kistérségi koordinátorok és a programba bevont mintegy 4 ezer 500 helyi szereplô és szakértô több mint 1 700 konkrét projektötletet gyûjtött össze. A program keretében megvalósuló fejlesztések uniós támogatással segítik a térségek felzárkózását elsôsorban a humán erôforrás és infrastruktúra, a helyi
A hazai területfejlesztési intézményrendszer hatékony mûködéséhez elengedhetetlen, hogy a helyben élôk észrevételei és javaslatai beépüljenek a központi célok közé. Így van ez mind a tervezési folyamatoknál, mind pedig az egyes pályázati kiírásoknál. A tervezési munkát és a konkrét pályázati kiírások kialakítását egyaránt segíti, hogy a kistérségi koordinátorok összegyûjtik és összegezve eljuttatják a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség számára a kistérségekben dolgozó vállalkozók, önkormányzatok és civil szervezetek véleményét, észrevételeit, esetleges módosító javaslatait. A kistérségi koordinátorok munkájára egyre nagyobb igény mutatkozik: már fennállásának elsô tíz hónapja alatt a Hálózat tagjai csaknem 50 ezer találkozón vettek részt, több mint 79 ezer alkalommal adtak tanácsot és mindehhez nem kevesebb, mint 1 millió 840 ezer kilométert tettek meg. Az Új Magyarország Pontok munkatársai az irodai fogadóórákon kívül az érdeklôdôket akár személyesen is felkeresik, hogy minden pályázó valóban helyben kapjon segítséget ötleteinek kidolgozásához, az abból született pályázat beadásához, illetve az így támogatást nyert projektek megvalósításához. Pályázatokkal kapcsolatos kérdéseivel keresse Ön is kistérségi koordinátorainkat: az Új Magyarország („ÚM”) Pontok munkatársainak elérhetôségei a www.umpont.hu oldalon találhatók.
7
„A hálózat munkatársainak köszönhetôen a Csongrádi kistérség jelentôs fejlesztési forrásokhoz jutott, így például az iskolafejlesztési pályázatainknál jelentôs szakmai segítséget kaptunk a projektfejlesztéshez. A Csongrádi Kistérségi Foglalkoztatási Paktum folyamatos mûködésében is jelentôs szerepük van a koordinátoroknak, szervezômunkájuknak köszönhetôen nehéz helyzetbe került vállalkozások indítottak új együttmûködéseket és javítottak ezáltal versenyképességükön. A koordinátorok a közremûködô szervezetekkel való kapcsolattartást és a projektek elszámolását is segítik, illetve a rendszeres képzéseknek köszönhetôen naprakész információkkal látják el a Csongrádi kistérség gazdasági szereplôit.”
Dél-Alföld „A tudás és az egészség régiójává válni” – ez a legfôbb célja a Dél-alföldi régiónak az európai uniós fejlesztési források felhasználásával. Az elmúlt évek sikeres pályázatainak is köszönhetôen a régió a legjobb úton halad jövôképe elérése felé. Több mint 82 milliárd forintos EU-támogatással fontos fejlesztések kezdôdtek el és jelentôs beruházások valósultak meg Dél-Alföldön az elmúlt négy évben: megújult Kalocsa, Gyula, Baja és Szentes városközpontja, sok százmilliós turisztikai és ökoturisztikai fejlesztéseket tudhat magáénak a régió, s csaknem húsz településen újult meg az óvoda vagy az iskola az elmúlt években. Példaértékû foglalkoztatási programok kezdôdtek uniós forrásból, a Szegedi Tudományegyetemen pedig a biotechnológiai kutatások terén indultak nemzetközi szinten meghatározó fejlesztések.
Az elért eredményeknek köszönhetôen a Dél-Alföld egy fôre jutó GDP-je ma már eléri az uniós átlag 43 százalékát. Ugyanakkor gondot jelent az alacsony foglalkoztatás, a közlekedési infrastruktúra fejletlensége, megoldásra vár a szakemberhiány, valamint az exportképes nagyvállalatok alacsony száma. Hasonló méretû probléma az öregedô társadalom, a rossz egészségi állapot és a mélyszegénység, különösen a régió öt komplex programmal segítendô leghátrányosabb helyzetû kistérségében. Az eddigi eredmények és a régió adottságai ugyanakkor bizakodásra adnak okot: a Szegedi Tudományegyetem kutatás-fejlesztési és szellemi potenciálja, a térség földrajzi helyzete és természeti adottságai megalapozhatják a fejlôdést. Különösen fontosak a régió kis- és közepes vállalatainak fejlôdését segítô,
A Dél-alföldi régió egyik pályázati sikertörténete a határon átnyúló együttmûködés eredményeként Kelebián létrejött Magyar–Szerb Agrárkereskedelmi és Szolgáltató Központ.
8
Bedô Tamás polgármester, Csongrád, a Csongrádi Többcélú Kistérségi Társulás elnöke, országgyûlési képviselô és Viglási Nóra kistérségi koordinátor
Ökrös Tamás regionális hálózati igazgató E-mail:
[email protected] az üzleti környezetet javító beruházások, a közlekedési hálózat korszerûsítését célzó fejlesztések, valamint a geotermikus adottságokra és a kulturális értékekre építô egészség- és örökségturisztikai programok. Mindez kiemelt feladata a Kistérségi Koordinációs Hálózat dél-alföldi munkatársainak – ahogy a települések élhetôbbé tételét, valamint az egészségügyi és a szociális szolgáltatások fejlesztését célzó uniós pályázatok elôkészítése is. Például a Kalocsai kistérségben élô 53 ezer embert szolgálja majd a 2010 tavaszára megépülô új autóbusz-pályaudvar, amely mintegy 300 milliós uniós beruházás eredményeként az immár fél évszázados, régi buszállomást kiváltva nyújt európai színvonalú közösségi közlekedési feltételeket. A projekt elôkészítésében az Új Magyarország Pont munkatársai is aktívan részt vettek.
Geotermikus tervek
Dél-alföldi régió
A Dél-alföldi régió geotermikus energiában gazdag térség, az e téren kínálkozó lehetôségek azonban egyelôre gazdasági, energetikai és turisztikai téren egyaránt kihasználatlanok. A régió kistérségi koordinátorai közül többen is kiemelten foglalkoznak azzal, hogy az uniós pályázatok révén kiaknázhatóak legyenek a kiváló geotermikus adottságok a Dél-Alföldön.
Megyéi: Bács-Kiskun, Békés, Csongrád Kistérségek száma: 25 Népesség: 1 342 231 fô Egy fôre jutó GDP az EU-átlag százalékában: 42,9% Munkanélküliségi ráta: 7,8% Nettó átlagkereset: 87 539 Ft A régió pályázói által az NFT-bôl elnyert uniós támogatás: 102,8 milliárd Ft A régió pályázói által az ÚMFT kiírásaira 2009. szeptember 2-ig benyújtott pályázatok száma: 4 601 db Forrás: KSH, NFÜ
9
„A Közlekedésbiztonságot javító fejlesztések a Szigetvári kistérségben címû nyertes projekt nyolc települést érint. Egy sikeres pályázat feltétele egy jól megtervezett és kidolgozott projekt, melyet egy felkészült szakmai csapat koordinál. A térségünkben dolgozó kistérségi koordinátorok az említett szakmai csapat lelkes tagjai. Kitartó munkájuk eredménye ez a kiemelkedô projekt is.” Bognár József polgármester, Szentlászló és Neiczerné Jaksa Szilvia polgármester, Boldogasszonyfa Kistérségi koordinátorok: Karsai Dániel és Rotweiler Dóra
Dél-Dunántúl
Berkecz Balázs regionális hálózati igazgató E-mail:
[email protected] A Dél-dunántúli régió az ország déli kapuja, területét a gazdag természeti-turisztikai adottságok és a jelentôs szegénység egyaránt jellemzi. Uniós segítséggel jelentôs fejlesztések valósulhattak meg a régióban az elmúlt években. Fontos városi területek újultak
meg Barcson, Dombóváron, Marcaliban, Szekszárdon és Tolna városában, a turisztikai beruházások pedig Pécs és a Mecsek gyöngyszemei mellett a Dráva völgyét, a három megye gyógyfürdôit és a Balaton déli partját is gazdagították. A régió több mint kéttucat települése büszkélkedhet hamarosan új vagy felújított óvodával és iskolával, sokaknak teremtettek esélyt az elhelyezkedésre a régióban elindított képzési, foglalkoztatási programok. A jelentôs fejlesztések ellenére is tény, hogy az ország 33 komplex programmal segítendô leghátrányosabb helyzetû kistérsége közül nyolc a régióban található. Gyakoriak az aprófalvak és a zsáktelepülések, jellemzô a magas munkanélküliség, az elöregedô népesség és a fiatalok elvándorlása. Sok a teendô az úthálózat és a szennyvízhálózat fejlesztése terén, valamint az elaprózott településszerkezetbôl adódóan az egészségügyi és a szociális
közszolgáltatások színvonalának és elérhetôségének további javítása érdekében. A régió adottságai ugyanakkor magukban hordozzák a további fejlesztések lehetôségeit. A Balaton déli partja az ország és Kelet – Közép – Európa egyik fô turisztikai attrakciója, a régió termálvízkincsére alapozva számottevô a gyógyturizmus jelentôsége. A villányi és a szekszárdi borvidéken komoly hagyományai vannak a borturizmusnak, a kulturális idegenforgalmat pedig az lendítheti fel, hogy 2010-ben Pécs lesz Európa egyik kulturális fôvárosa. A tervezett turisztikai fejlesztések, a közlekedési és szennyvíz-projektek, illetve a település-rehabilitációs programok uniós pályázatainak elôkészítése és megvalósítása sok munkát jelent a régió 25 kistérségében dolgozó 44 koordinátornak, akik közül többen a Pécs 2010 projekt elôkészítésébôl is kiveszik a részüket.
Dél-dunántúli régió Megyéi: Baranya, Somogy, Tolna Kistérségek száma: 25 Egyeztetés a tervekrôl. A Szigetvári kistérség nyolc településén (Szigetváron, Hobolban, Kétújfalun, Teklafalun, Somogyapátiban, Somogyhatvanban, Szentlászlón és Boldogasszonyfa-Antalszálláson) lesz biztonságosabb a közlekedés, miután a 120 millió forintos beruházással elkészültek a forgalomlassító szigetek, a gyalogátkelôhelyek és az új autóbuszmegállók.
10
Egy fôre jutó GDP az EU-átlag százalékában: 43,8% Munkanélküliségi ráta: 9% Nettó átlagkereset: 90 079 Ft A régió pályázói által az I. NFT-bôl elnyert uniós támogatás: 69,7 milliárd Ft A régió pályázói által az ÚMFT kiírásaira 2009. szeptember 2-ig benyújtott pályázatok száma: 2 663 db
Gazdaságélénkítés a határ mentén A Dél-dunántúli régió határ menti kistérségeinek fejlesztése, felzárkóztatása szempontjából elengedhetetlen a befektetés-ösztönzés, a határon átnyúló gazdasági, kereskedelmi, idegenforgalmi és kulturális kapcsolatok élénkítése. Ehhez teremt lehetôséget és biztosít európai uniós forrást a Magyarország – Horvátország Határon Átnyúló Együttmûködési Program, melynek keretében a pályázatok és a projektek elôkészítésében a Kistérségi Koordinációs Hálózat munkatársai is közremûködnek.
Népesség: 967 677 fô
Uniós segítséggel újult meg az elmúlt években Mohács történelmi városrésze. A sikeres EUpályázat eredményeként csaknem félmilliárd forintos beruházással új térburkolatot kapott a fôtér és környéke, szabadtéri színpad és játszótér épült, s kiegészítô utcabútorokkal gazdagodott a város.
Megújulás elôtt állnak a Böhönyei mikrotérség oktatási intézményei: európai uniós támogatással, több mint egymilliárd forintos beruházással terveznek új, négycsoportos óvodát építeni, ahol emellett egy tanteremmel, aulával, orvosi szobával, új konyhával és étteremmel, új tornacsarnokkal és sportudvarral bôvítik az általános iskolát. A tervek szerint Somogyfajszon új, kétcsoportos tagintézményi óvoda épül, és új eszközökkel gyarapodik a varászlói és a tapsonyi óvoda, valamint a mesztegnyôi községi iskola és óvoda is.
Forrás: KSH, NFÜ
„Nagyon jó a kapcsolat a helyi koordinátorral, az önkormányzatunkat érintô minden pályázatról tájékoztat bennünket és személyesen ad tanácsot a minket érdeklô kiírásokról. A Norvég Alap Környezetvédelmi Pályázati Alapjára a község sportegyesülete által benyújtott és elnyert pályázatával kapcsolatosan is többszöri személyes egyeztetésre került sor.” Horváth László polgármester, Balatonberény Kistérségi koordinátor: Bonczek Ágnes
11
Észak-Alföld Bár az ország területének 19, lakosságának pedig 15%-át adja, a teljes gazdasági teljesítménybôl mégis csupán 9,6 százalékban részesedik a Szlovákiával, Ukrajnával és Romániával is határos Észak-alföldi régió – jóllehet mind a beruházások üteme, mind az ipari termelékenység javulása is lassan egy évtizede folyamatosan eléri, sôt meghaladja az országos átlagot. A fejlesztések részben az elmúlt négy évben európai uniós támogatással megvalósult projekteknek köszönhetôk. A Tisza-tónál és a Tisza mentén, valamint a régió fürdôvárosaiban megvalósult idegenforgalmi beruházásokon túl jelentôs városrehabilitációs fejlesztések történtek
Hajdúnánástól Szolnokon és Nyíregyházán át Tiszalökig. Fontos eredményeket hoztak a három megyében uniós forrásból megvalósított oktatási és képzési programok, s számottevô beruházások valósultak meg a régió legjelentôsebb oktatási és kutatás-fejlesztési központjának számító Debreceni Egyetemen is. Mindezek ellenére a régió három megyéjében ma még jelentôs a munkanélküliség és az állástalanok között sok a pályakezdô. A közlekedési infrastruktúra komoly fejlôdésen ment át az elmúlt években: az autópálya immár eléri Debrecent és Nyíregyházát is, s a nemzetközi közlekedési kapcsolatokban, a gazdaságfejlesztésben és a logisztikában
készülô uniós turisztikai projektek összehangolását, a kutatás-fejlesztésre és az innovációra alapuló együttmûködéseket, valamint a régió hátrányos helyzetû kistérségeiben a települések élhetôbbé tételét. „A tiszafüredi kistérségi koordinátorok folyamatosan tartják a kapcsolatot településeink önkormányzataival, vállalkozóival és civil szervezeteivel. Munkájukkal nagymértékben hozzájárulnak a kistérség projektjeinek sikeres megvalósításához. Mindennek köszönhetôen mindig pontos, megbízható információkkal látják el a projektgazdákat, így munkájuk elfogadottsága és szükségessége elengedhetetlen a kistérségben.”
Észak-alföldi régió Megyéi: Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg Kistérségek száma: 28 Népesség: 1 525 317 fô Egy fôre jutó GDP az EU-átlag százalékában: 40,9% Munkanélküliségi ráta: 10,9% Nettó átlagkereset: 87 245 Ft A régió pályázói által az I. NFT-bôl elnyert uniós támogatás: 128,1 milliárd Ft A régió pályázói által az ÚMFT kiírásaira 2009. szeptember 2-ig benyújtott pályázatok száma: 4 552 db Forrás: KSH, NFÜ
Galuska Krisztina regionális hálózati igazgató E-mail:
[email protected] a vasúti fôvonalak mellett komoly szerepe lehet a régió repülôtereinek. Az egyes kistérségek elérhetôségének javítása érdekében a négy- és ötszámjegyû utak korszerûsítése jelentôs feladatokat ad a területfejlesztéssel foglalkozó észak-alföldi szakembereknek.
Az Észak-alföldi régió egyik legjelentôsebb idegenforgalmi beruházása volt a 285 milliós uniós támogatással, csaknem 1,2 milliárd forintból Tiszafüreden felépített, négycsillagos Tisza Balneum Thermal Hotel és Konferenciaközpont. A projekt megvalósítása során kialakított szakmai kapcsolat azóta is folyamatos a helyi Új Magyarország Pont munkatársával.
12
A régió számára komoly kitörési pontot jelent a kutatás-fejlesztés, amelyhez kapcsolódó tevékenységek elsôsorban Debrecenben koncentrálódnak, a fôváros után a második legjelentôsebbként az országban. A turizmus kilátásai is bíztatóak: a régió 22 települése büszkélkedhet (helyenként nemzetközi hírû) termálfürdôvel. Jelentôs idegenforgalmi vonzerô a Felsô-Tisza vidéke és a Tisza-tó, az ökoturizmus terén pedig a Hortobágy szerepe nemzetközileg is kiemelkedô. A régió kistérségi koordinátoraira komoly feladat hárul abban, hogy segítsék a
Pintér Erika elnök, Tiszafüredi Kistérség Társulás Kistérségi koordinátorok: Hangodi Krisztina (tiszafüredi kistérség) és Fejes Péter
Záhony, a kiemelt övezet Az Észak-alföldi régió legjelentôsebb beruházásának helyszíne Záhony, melyet európai jelentôségû áruelosztó központtá kívánja fejleszteni a Kormány. A 16 környezô települést közvetlenül érintô, 37,5 milliárdos, 2013-ig tartó komplex fejlesztési programot az Európai Unió is támogatja. A komplex gazdaságfejlesz-
Az idegenforgalmat fejlesztette a vásárosnaményi Tomcsányi-kastély komplex felújítása, melyre a város önkormányzata csaknem 300 millió forintot nyert. A projekt megvalósításához a kistérségi koordinátor is segítséget nyújtott.
tési program stratégiai célja a befejezô mûveletekre épülô hozzáadottértéktermelés feltételeinek megteremtése, a raktározási, csomagolási, áruelosztási funkciók fejlesztése. Mindezek eredményeként létrejöhet egy európai léptékû logisztikai, ipari térség, amely biztosítja annak a kormányzati célkitûzésnek az érvényesülését, amelyik a magyar gaz-
daság egyik kitörési irányának a tágabb régióban betöltött logisztikai vezetô szerepet jelölte meg. A projekt hozzájárul nemcsak a kistérség, hanem a régió munkanélküliségének csökkentéséhez is. A beruházás megvalósításához és a folyamat menedzseléséhez a Hálózat munkatársai folyamatos szakmai segítséget nyújtanak.
13
Edelény – Tokaj – Poroszló
Észak-Magyarország
Jelentôs feladat hárul a Hálózat munkatársaira a régió operatív programjában nevesített három kiemelt turisztikai projekt elôkészítésében és folyamatmenedzsment támogatásában. Tokajban 2,1 milliárd forintos beruházással egy használaton kívüli külszíni bánya
Miskolc, Ózd, Eger és Bátonyterenye városközpontja, jelentôs turisztikai beruházásokkal gazdagodott Sátoraljaújhely, Szerencs, Tokaj és a tokaji borvidék, Egerszalók, Gyöngyös, Szilvásvárad, valamint a Tisza-tó környéke. Nógrádban az elmúlt idôszak útrehabilitációinak köszönhetôen érdemben javult a települések elérhetôsége, a régió csaknem 40 településén épültek vagy bôvültek az iskolák és óvodák.
Ártim László regionális hálózati igazgató E-mail:
[email protected] A változatos természeti adottságú Észak-magyarországi régió gazdaságát kedvezôtlenül érintette a gazdasági szerkezetváltás, a korábban meghatározó nehézipar és bányászat leépülése, melyet mindeddig nem tudott ellensúlyozni a külföldi mûködô tôke beáramlása. Nem véletlen, hogy a magas munkanélküliség mellett a régió egy fôre jutó GDP-je a legalacsonyabb Magyarországon, 41,5 százaléka az uniós átlagnak. Mindennek ellenére a régió jelentôs uniós pályázati forrást tudott már felhasználni gazdasági, társadalmi fejlôdésének elômozdítása érdekében. Falvai és városai szemmel látható és évtizedek óta halasztott változásokat köszönhetnek pályázati sikereiknek. Az elmúlt négy évben jelentôs életminôség-javító európai uniós fejlesztések valósultak meg a régióban: megújult
14
A 2013-ig tartó tervezési idôszakban a régió mindenekelôtt a versenyképes helyi gazdaság megteremtésére, a vállalkozások és az üzleti környezet fejlesztésére, valamint munkahelyteremtésre szeretné fordítani az európai uniós forrásokat. Emellett kiemelt fontosságú a régió turisztikai potenciáljának fejlesztése is: a változatos hegyvidék, a bükki és az aggteleki természeti kincsek, a Tisza és a Tisza-tó közelsége, a zempléni történelmi épített és természeti környezet illetve a világhírû tokaji borvidék mind olyan látnivalók, melyek a közlekedéskorszerûsítéssel is összehangolt fejlesztések eredményeként komoly attrakciót kínálnak az idelátogatóknak. Kiemelt feladat ugyanakkor a településfejlesztés, valamint az egészségügyi, szociális és oktatási infrastruktúra korszerûsítése – különösen a régió komplex programmal segítendô 12 leghátrányosabb helyzetû kistérségében. A felsorolt fejlesztések összehangolása komoly szervezômunkát és szakértelmet kíván – egyben komoly feladat elé állítja a régió Új Magyarország Pontjainak munkatársait az elôttünk álló években.
területén „fesztiválkatlant” alakítanak ki, ahol egy csaknem 2500 fôt befogadó, fedett nagyszínpad, többfunkciós kiállítótér, és ógörög mintára egy 400 fôs görög színház épül majd. A Tisza-tó melletti Poroszló területén egy európai viszonylatban is egyedülálló ökocentrum létrehozását tervezik. A 2,2 milliárd forintos beruházás keretében négyszintes
látogatóközpont épülhet európai uniós forrásból egy hatalmas édesvízi akváriummal, mely hazánk és a térség jellegzetes vízi és vízparti élôvilágát mutatja be. Edelényben a „Kastélysziget Kulturális Központ” címû, 2,2 milliárd forint értékû projekt részeként a L’Huillier-Coburg-kastélyt és környezetét állítják helyre.
Országos híre volt a Bükkábrányban megtalált, miocén korból származó 7,5 millió éves mocsári ciprusoknak. A leletek bemutatására nagyrészt uniós forrásból, csaknem 400 millió forintos beruházással üvegpiramist épít a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Múzeumi Igazgatóság.
Gazdaságfejlesztés területén az Északmagyarországi régióban is óriási jelentôséggel bírnak az új projektek, melyek közül nagyszerû példa a termelô és szolgáltató vállalkozásoknak is helyt adó inkubátorház kialakítása a Felsôzsolcai Ipari Parkban, mely csaknem 420 millió forintos beruházási költséggel 2009 második felében készül el.
„A Mûemlékek Nemzeti Gondnoksága kiemelt projektként valósítja meg a Kastélysziget Kulturális Turisztikai Központ címû projektjét, mely az edelényi L’HuillerCoburg Kastély megújítására irányul. A projekt elôkészítése során jelentôs segítséget kaptunk az ott dolgozó kistérségi koordinátoroktól. A projekt nevesítését követôen szakmai iránymutatásaikkal is aktívan támogatták a projekt végleges verziójának kidolgozását.” Gergely Zsolt mûszaki igazgatóhelyettes, Mûemlékek Nemzeti Gondnoksága Kistérségi koordinátorok: Doszpoly Beatrix és dr. Jancsurák Sándor (Edelényi kistérség)
Látványos, és mindenki számára leginkább szembeötlô változás Miskolc megújulása volt. A város 5,7 milliárd forintos pályázatot készített a városrehabilitáció folytatására, így az uniós támogatással megvalósított beruházásnak köszönhetôen a megyeszékhely érezhetôen élhetôbb lett és láthatóan megfiatalodott.
Észak-magyarországi régió Megyéi: Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád Kistérségek száma: 28 Népesség: 1 251 441 fô Egy fôre jutó GDP az EU-átlag százalékában: 41,5% Munkanélküliségi ráta: 11% Nettó átlagkereset: 92 112 Ft A régió pályázói által az I. NFT-bôl elnyert uniós támogatás: 109,4 milliárd Ft A régió pályázói által az ÚMFT kiírásaira 2009. szeptember 2-ig benyújtott pályázatok száma: 4 516 db Forrás: KSH, NFÜ
15
Közép-Dunántúl
Dr. Szabó Árpád regionális hálózati igazgató E-mail:
[email protected]
A Dunától a Balaton-felvidékig terjedô terület úgy is leírható, hogy ez a táj „Magyarország kicsiben”: a Közép-dunántúli régióban ugyanis minden megtalálható, ami az országot jellemzi. 130 kilométer hosszan a Duna szegélyezi, a Bakony,
a Vértes és a Gerecse hegyvidékét a Mezôföld és a Kisalföld síksága ellensúlyozza, a Balaton északi partja és a Balaton-felvidék borászati hagyományai, valamint a történelmi városok a turistákat vonzzák. Az elmúlt négy évben az uniós
Építenek az eredményekre
célkitûzés közül mindet, valamint a foglalkoztatási célok nagy részét (foglalkoztatási eszközök fejlesztése, befogadó piac biztosítása, piaci megfelelés, az oktatás-képzés a piaci igényeknek való megfeleltetése) támogatja, és integráltan elôsegíti az Új Magyarország Fejlesztési Terv horizontális céljainak – köztük az esélyegyenlôségnek és a megújított göteborgi fenntarthatósági célkitûzéseknek – az elérését.
A Közép-dunántúli Regionális Operatív Program átfogó célként azt fogalmazta meg, hogy a gazdasági-társadalmi innováció és az állandó megújulás elemeinek hatékony alkalmazásával megôrizze a magyar régiók közötti kiváló gazdasági helyzetét és jövedelemtermelô képességét. A program az Európai Unió újrafogalmazott lisszaboni stratégiájából eredô tíz mikrogazdasági
fejlesztési források sikeres felhasználásának is köszönhetôen jelentôs fejlôdés indult el. Ezt jelzi, hogy a régió a negyedik legdinamikusabban fejlôdô térség címet érdemelte ki az Európai Unióban. Számottevô turisztikai beruházások valósulnak meg Veszprémben, Székesfehérváron, Balatonfüreden, Tatán és Esztergomban, s az idegenforgalomhoz is hozzájárult a Velencei-tó környéki települések több mint ötmilliárd forintos európai uniós szennyvíz-projektje. Városrészek újulnak meg Balatonfüreden, Komáromban és Ajkán, és eredményesek voltak az elmúlt idôszak oktatási és foglalkoztatási pályázatai is a régióban. Problémák és uniós segítséggel megoldandó feladatok a dinamikus fejlôdés ellenére is akadnak. A gazdasági növekedés fenntartásához nélkülözhetetlen a szakképzés erôsítése, a munkaerô-piaci igények és az oktatás rendszerének összehangolása, illetve az új, magas hozzáadott értékû iparágak betelepítése. Hasonlóképpen fontos a közlekedés feltételeinek fejlesztése, valamint a régión belüli területi kohézió erôsítése. Ezért a régióban a 2007–2013-as idôszakban a regionális gazdaságfejlesztésen, a
turisztikai attrakciók folyamatos fejlesztésén, a települések megújításán, a térségi elérhetôség javításán, valamint az oktatási, az egészségügyi és a szociális ellátó rendszer korszerûsítésén van az uniós fejlesztések hangsúlya. Ezek összehangolásában pedig felelôsségteljes szakmai feladat hárul a Kistérségi Koordinációs Hálózat közép-dunántúli munkatársaira is.
Közép-dunántúli régió
Kiemelt projektként, másfélmilliárd forintos uniós támogatással épülhet meg 2010 tavaszára a Velencei-tó Kapuja nevet viselô, mintegy nyolchektáros turisztikai komplexum a tó délkeleti partszakaszán. A sikeres projekthez a Kistérségi Koordinációs Hálózat munkatársainak munkája is hozzájárult.
16
Megyéi: Fejér, Komárom-Esztergom, Veszprém Kistérségek száma: 26 Népesség: 1 107 453 fô Egy fôre jutó GDP az EU-átlag százalékában: 58,7% Munkanélküliségi ráta: 6,1% Nettó átlagkereset: 96 815 Ft A régió pályázói által az I. NFT-bôl elnyert uniós támogatás: 56,2 milliárd Ft A régió pályázói által az ÚMFT kiírásaira 2009. szeptember 2-i benyújtott pályázatok száma: 2 930 db
„Hajótervezéssel foglalkozó cégünk egy vízáramlás-szimulációs szoftver és modellezésre alkalmas mérôberendezések megvásárlásán gondolkodva kereste fel a Balatonfüredi kistérség koordinátorát. A Gazdaságfejlesztési Operatív Programból a fejlesztéshez ideális megoldást biztosító konstrukciót a koordinátor már a társadalmi egyeztetés során megismertette velünk, kérdéseinkre jó idôben korrekt útmutatást kaphattunk, így bátran pályáztunk. Segítségével idôben kiismerhettük a fôbb pályázati követelményeket és azon sarkalatos pontokat, melyekre a pályázat írása során figyelnünk kell.” Péter Pál Lehel igazgató, Pelsoproject Hajótervezô Mérnökiroda Kft., Balatonfüred Kistérségi koordinátor: Gyôry Tünde (Balatonfüredi kistérség)
Forrás: KSH, NFÜ
17
Közép-Magyarország
Puskás Dániel regionális hálózati igazgató E-mail:
[email protected] A Közép-magyarországi régió helyzete speciális, fejlettsége ugyanis meghaladja a legnagyobb uniós támogatásra jogosult ún. konvergencia régiók fejlettségét, ezért a felhasználható uniós támogatások összege fokozatosan csökken, s 2011-re eléri a fejlettebb európai régiók támogatási szintjét. Elsôsorban nemzetközi versenyképességének javítása és belsô kohéziójának erôsítése, a régión belüli területi különbségek csökkentése a célja az itt megvalósuló uniós fejlesztéseknek. Ez utóbbit többek között a fôváros és Pest megye egyes részei között meglévô fejlettségbeli különbségek is indokolttá teszik. Leginkább a tudásalapú, innovatív gazdasági környezet, valamint a régió turisztikai és befektetési vonzereje fejlesztéséért tevékenykedik a Kistérségi Koordinációs Hálózat 16 kistérségi és hét budapesti koordinátora Közép-Magyarországon.
18
Fô feladatuk, hogy a kistérségekkel és a kerületi önkormányzatokkal együttmûködve segítsék a humán közszolgáltatások intézményrendszere és a települések megújítását célzó projektötletek kidolgozását, pályázattá érlelését és megvalósítását a Közép-magyarországi régió 2,8 millió lakosa javára. A Hálózat munkatársai a központi régióban is „mobil ügyfélszolgálatként” mûködnek: nincs a hagyományos értelemben vett íróasztaluk, munkájukat internetes szakértôi rendszer támogatja. Heti rendszerességgel tartanak fogadónapokat a kistérségekben és Budapesten az ügyfélszolgálati irodákban, de személyesen is rendszeresen felkeresik az ügyfeleket.
Az európai uniós és a hazai pályázatok nyertesei közül a közép-magyarországi kistérségi koordinátorok csaknem ötezer ügyféllel építettek ki napi kapcsolatot. Áttekintették a pályázatok dokumentációját, tájékoztatást adtak az aktuális pályázati lehetôségekrôl, és csaknem 2.100 projektötlet továbbfejlesztéséhez nyújtottak segítséget a régióban a Kistérségi Koordinációs Hálózat mûködése során.
Témákra specializálódnak
közlekedés és elektronikus közigazgatás; gazdaságfejlesztés; humánerôforrás és -infrastruktúra; valamint turisztika és területfejlesztés.
A Közép-magyarországi régió speciális helyzetébôl adódóan a régió operatív programja egyszerre tartalmaz regionális és ágazati célokat is.
„Élhetôbb várost építeni, de hogyan? Ez volt a legfôbb kérdés, mely polgármesteri beiktatásomat követôen – 2006 ôszétôl – foglalkoztatott. Ekkor korábbi jegyzôm azt ajánlotta, hogy mindenféleképpen ismerkedjek meg a kistérségi
E kihívásra válaszolva a koordinátorokat a kistérségi besorolás mellett témaegységekre is beosztották, azaz a munkatársak a saját kistérségük mellett egy adott témacsoport felelôsei is lettek a saját kistérségükben. A régióban öt témacsoportot jelöltek meg: környezet és energia;
Természetesen a Kistérségi Koordinációs Hálózat minden tagjával szemben elvárás, hogy az általános pályázati információkat ismerje, azonban az egyes prioritások kiírásaival foglalkozó speciális ismereteket és a kistérségi tájékoztatók minél magasabb szakmai színvonalát az egyes témafelelôsök biztosítják a kistérségekben.
2009. május 21-tôl a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara XIII. kerületi tagszervezete valamint a közép-magyarországi Kistérségi Koordinációs Hálózat között létrejött megállapodás értelmében kihelyezett ügyfélszolgálati fogadónapot
tartanak a hálózat budapesti koordinátorai. A heti rendszerességgel sorra kerülô 2 – 3 órás „helyszíni” fogadóórákon folyamatosan jelennek meg a pályázni szándékozó kis- és középvállalkozások képviselôi.
koordinátorral, dr. Virók Zsuzsannával, aki segíthet az európai uniós, valamint a hazai források megismerésében. Elsô személyes találkozásunkkor meg is kezdôdhetett a munka. Elkészítettük Abony városfejlesztési mátrixát, mely segített abban, hogy kijelöljem azokat a fô fejlôdési irányvonalakat, melyeket a jövôben követni kívántam. Zsuzsival hol személyesen, hol email-en, hol telefonon folyamatos kapcsolatban álltam, hogy fel tudjak készülni a 2008tól várható operatív pályázati munkára. Konzultációink javarészt a pályázatfigyelés, a dokumentációk értelmezése, elôzetes helyszíni szemléken való részvétel, valamint a források elszámolhatóságának a témaköreit érintették. Mára azt mondhatom, hogy közös munkánk gyümölcse beérett! A színvonalas szakmai felkészültséggel elôkészített pályázataink mostanra megvalósítási szakaszukba léptek. Az elmúlt fél évben nyertünk a Kistérségi járóbeteg-szakellátás fejlesztése a Közép-magyarországi régióban, a Kisléptékû megyei fejlesztések, valamint a Belterületi utak pályázatokon. Az európai uniós forrásokon kívül számos hazai pályázat (TEUT, CÉDE) forrása is hozzájárult Abony fejlôdéséhez. Az íróasztal mellett végzett munka lassan véget ér, alapkôletételi-, majd átadási rendezvényeken ünnepelhetjük Zsuzsival együtt a közös munka sikerét. Remélem, hogy kiváló munkakapcsolatunk a jövôben is segíteni fog abban, hogy Abony városának fejlesztési elképzeléseit megvalósítsam, és ezzel egy élhetôbb települést nyújtsak az itt élô polgároknak.” Romhányiné dr. Balogh Edit polgármester, Abony
Romhányiné dr. Balogh Edit abonyi polgármester és dr. Virók Zsuzsanna kistérségi koordinátor Összesen, több mint 815 millió forintos európai uniós támogatással hozták létre a Budapesti Belvárosi Térségi Integrált Szakképzô Központot. A fôváros belsô kerületeiben mûködô, hét kereskedelmi és közgazdasági szakközépiskola részvételével, a Budapesti Gazdasági Fôiskola és a Fôvárosi Önkormányzat
támogatásával megalakított intézmény képzéseit a munkaerô-piaci elvárásokhoz igazodva alakítják ki. A központ olyan komplex oktatási szolgáltatást nyújt diákjainak, mely gyakorlatorientált módon készít fel a munka világának kihívásaira.
Közép-magyarországi régió Megyéi: Budapest, Pest megye Kistérségek száma: 16 + Budapest Lakónépesség: 2 897 317 fô Egy fôre jutó GDP az EU-átlag százalékában: 107,6% Munkanélküliségi ráta: 5,1% Nettó átlagkereset: 126 504 Ft A régió pályázói által az I. NFT-bôl elnyert uniós támogatás: 160,6 milliárd Ft A régió pályázói által az ÚMFT kiírásaira 2009. szeptember 2-ig benyújtott pályázatok száma: 5 509 db Forrás: KSH, NFÜ, JELEK rendszer
19
Nyugat-Dunántúl A fejlesztések forrását nagyrészt az I. Nemzeti Fejlesztési Terv pályázatai adták az elmúlt négy évben. Jelentôs városrehabilitációs programok valósultak meg Nagykanizsán, Sopron belvárosában és Celldömölkön, a turisztikai beruházások pedig a gyógyfürdôhelyek mellett többek között Keszthelyt, a Szigetközt, az Ôrséget és a Fertô-tavat érintették. A közelmúltban különösen Zala megye számára voltak fontosak az uniós támogatással megvalósított foglalkoztatási és képzési programok.
A 2007–2013-as idôszak európai uniós forrásainak felhasználásakor a régióban kiemelt figyelmet kapnak az innovációra, az infokommunikációra és a nemzetközi együttmûködésre építô gazdaságfejlesztési projektek, a kulturális, egészségmegôrzô, wellness, gyógy- és ökoturisztikai programok, valamint a településeket megújító és a közszolgáltatásokat korszerûsítô fejlesztések. Ezek elôkészítésében, összehangolásában és pályázatokká érlelésében aktívan részt vesznek az Új Magyarország Pontok munkatársai a Nyugat-dunántúli régióban.
Szigethy Péter regionális hálózati igazgató
[email protected] „A gazdaságilag és kultúrájában is megújuló zöld régió” – a megvalósuló európai uniós fejlesztések eredményeként így szeretnék emlegetni néhány év múlva Nyugat-Dunántúlt, az ország egyik legfejlettebb régióját. Három megyéjének természeti adottságai és környezeti állapota kiváló alapot teremt mindehhez. A természeti, táji és kulturális értékekre építve már számos kistérségben jelentôs ökoturizmus épült ki. A régió gazdag gyógyvizekben: Hévíz, Zalakaros, Bük, Sárvár, Balf és Lenti nemzetközi hírûek; emellett a szélenergia hasznosításához is kiválóak. A régió 77 települése tartozik valamely történelmi borvidékhez, a kerékpáros turizmus pedig jelentôs fejlôdésen ment keresztül az elmúlt években.
20
Európai uniós pályázati forrásból újult meg a 2004–2006-os idôszakban a Nyugat-dunántúli régió világörökségi értékének számító Pannonhalmi Fôapátság környezete. A sikeres pályázatot követôen sem fogytak el a tervek: az Új Magyarország Fejlesztési Terv részeként is nyertek már uniós forrást többek közt a fôapátság fûtési rendszerének és energiaellátásának korszerûsítésére.
Zöld célok
Kemenesalja 4–6 millió éves vulkáni természeti értékeire építve hoznak létre egy világszerte is ritkaságnak számító, szórakoztató-ismeretterjesztô idegenforgalmi attrakciót a celldömölkiek. A 433 milliós uniós támogatást nyert Kemenes Vulkán Park pályázatának elôkészítéséhez a kistérségi Új Magyarország Pont munkatársa is segítséget nyújtott.
Egy élhetô és fenntartható régió jövôképét vázolták fel Nyugat-Dunántúlon a 2007 és 2013 közötti idôszak európai uniós forrásainak tervezésekor. Ez alapján olyanná szeretnék fejleszteni
a régiót, amely természeti környezetét már a közeli jövôben társként, nem pedig forrásként kezeli; örökségét, sajátosságait és az emberi értékeket ápolja; az itt élôk számára a sajátos településszerkezethez illeszkedô, méltó gondoskodást biztosító közszolgáltatásokat
mûködtet; segíti az egyének, családok, közösségek és a gazdaság életének kiegyensúlyozott fejlôdését és megújulását, hozzájárulva a demográfiai egyensúly kialakulásához; valamint lehetôvé teszi az információkhoz történô széles körû hozzáférést.
21
„Kistérségi koordinátorunk nagy segítséget nyújtott a regionális városrehabilitációs pályázati felhívás megismeréséhez, valamint a dokumentumok és nyomtatványok eléréséhez. Javaslataival, tapasztalataival folyamatosan segítette a döntési folyamatok elôkészületeit, naprakész információkkal biztosította a pályázás zökkenômentességét. Az önkormányzat projektmenedzserével szorosan együttmûködve közremûködött a projekt elôkészítésében, illetve mindvégig kapcsolatban állt a konzorciumi partnerekkel. Továbbra is számítunk munkájára, hogy megvalósulhasson a több mint 675 millió forint összköltségû projekt városunkban.” Huber László polgármester, Kôszeg, a Kôszeg Város és Vonzáskörzete Többcélú Kistérségi Társulás elnöke
Huber László polgármester, Kôszeg, a Kôszeg Város és Vonzáskörzete Többcélú Kistérségi Társulás elnöke Kistérségi koordinátor: Fekete Balázs
Nyugat-dunántúli régió
Uniós pályázatokról beszélnek Zalaszentgróton is – a Hazatérés címû projektjük például nívódíjas lett. A Kistérségi Koordinációs Hálózat munkatársai rendszeresen adnak tájékoztatást az aktuális pályázati lehetôségekrôl az érdeklôdôknek.
22
Megyéi: Gyôr-Moson-Sopron, Vas, Zala Kistérségek száma: 25 Népesség: 999 361 fô Egy fôre jutó GDP az EU-átlag százalékában: 65% Munkanélküliségi ráta: 5,7% Nettó átlagkereset: 94 776 Ft A régió pályázói által az I. NFT-bôl elnyert uniós támogatás: 57,2 milliárd Ft A régió pályázói által az ÚMFT kiírásaira 2009. szeptember 2 benyújtott pályázatok száma: 2 663 db Forrás: KSH, NFÜ
Pályázatokkal kapcsolatos kérdéseivel keresse Ön is kistérségi koordinátorainkat: az Új Magyarország („ÚM”) Pontok munkatársainak elérhetôségei a www.umpont.hu oldalon találhatók.
23
A kiadványban szereplô projektek az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap és a Kohéziós Alap társfinanszirozásával valósulnak meg.
