A
NÉP
HAGYOMÁNYVILÁGA
ÉS NEVELÉSÜGYÜNK FELADATAI
A V I L Á G H Á B O R U U T Á N I M A G Y A R M Ű V E L Ő D É S – mint a válságos időszakokban mindig – természetszerűleg és ösztönönösen fordult a magyar műveltség ősi hagyományaihoz, az egyszerűbb életviszonyok közt élő társadalmi rétegek „mély” kultúrája felé. A népi műveltség az új magyar kultúra alapjává lesz, a magyarság itt találja meg lényének, életszerkezetének állandó vonásait s hivatásának, rendeltetésének, feladatainak világosabb meglátásához jut el. A néprajzi k u t a t á s eredményei k e r ü l n e k előtérbe, a magyar élet rendszerét ezek mutatják, az új művelődés irányát ezek rögzítik. A népi élet jelenségeit, összefüggéseit elemző tudományos megállapítások jelentősége ezért egyre nő. A n é p r a j z szakit is régi pozitivista felfogásával, n e m c s a k a d a t o k gyüjtésére és megfigyelésekre szorítkozik, a gyűjtött a n y a g összefüggéseit keresi, jelentőségét mérlegeli. A mai n é p r a j z egységben láttatja az írástalan, hagyományokba gyökerező népi műveltséget s r á m u t a t nemzetmegtartó erejére. Rég a multé a paraszti kultúrát jóakaratúan elnéző, romantikus, vagy lekicsinylő, megvető m a g a t a r t á s ; ma a n é p műveltsége művelődési alap, televény, melyből az új magyar kultúra tápláló erőt szí s amelytől megtartó biztonságot kölcsönöz.
MAGAS MŰVELTSÉG – NÉPI MŰVELTSÉG A XIX. S Z Á Z A D racionalista felfogása a műveltséget kizárólag intézményekhez, iskolákhoz, a könyvhöz, tehát az írás-olvasás tudományához kapcsolta és a b b a n hitt. A népi műveltséget tudomásul sem vette, a magas műveltség kialakítására összpontosította figyelmét s ezzel a k é t művelődési réteg elválását, széts z a k a d á s á t idézte elő. Művelődésünk eddigi fejlődésében egységes nemesi hagyományról beszélhettünk, a felújulást követő időszak azonban n e m é r e z kötöttséget. Bessenyei, m a j d Kazinczy merész, forradalmi s z á n d é k k a l munkálja a magyar irodalom és élet megújítását – nyugatos elvek szerint. Az új irodalmi nyelv elválik a köznyelvtől. Az egység és folyamatosság megbomlik. Berzsenyi és Csokonai egymástól függetlenül külön u t a k o n indulnak. M a j d a romantika és a n é m e t e s szentimentálizmus (Bajza) utóhatásai után
Erdélyi Magyar Adatbank
Vita
38
Zsigmond
Petőfi és A r a n y visszakanyarodik a néphez. A hagyományok útjáról való letérés u t á n a magyar irodalmat – N é m e t h László megállapítása szerint – a folytonos megszakadások és ú j r a k e z d é s e k jellemzik, i r o d a l m u n k tükrözi a magas műveltség ingatag bizonytalanságát, keresgélő, iránytalan tájékozódását. A különböző elem e k b ő l összetevődő, hirtelen fejlődő m a g y a r városi társadalom n e m hoz magával egységesen kialakult hagyományelemeket s műveltségét n e m t u d j a tisztán látott magyar alapból kifejleszteni. Berzsenyi magyarsága mintha a hanyatló m a g y a r nemességgel együtt szorulna vissza. V ö r ö s m a r t y lángoló hazafiságában a reformkort k ö v e t ő n e m z e d é k e k csak a mult e m l é k é t látják, Csokonai, Petőfi, A r a n y népi szemléletét a városi polgárság nem tudja m a g á é n a k vallani. A nagy m a g y a r a l k o t ó k m u n k á i ott díszlenek a könyvtár a k b a n , de szellemüktől idegen m a r a d a v á r o s o k b a n tenyésző magyar k u l t ú r a . M ű v e l ő d é s ü n k n e k n e m az a fő nehézsége, hogy két, egymást meg n e m é r t ő rétegre bomlott, – a magyarság talán csak az ősi finn-ugor művelődés i d ő s z a k á b a n élt teljesen ugyanabban a műveltségben, – h a n e m az, hogy magas műveltségünk nincs szervesen, h a t á r o z o t t elvek alapján kiépítve. A népi műveltséget a hagyományőrzés jellemzi. A településsel, a házépítéssel, a gazdálkodással kapcsolatos h a g y o m á n y e l e m e k , a viselet ősi formáihoz való ragaszkodás, a szokások, hiedelmek, b a b o n á k nemzedékrőln e m z e d é k r e szállása s az alkotó népi szellem folytonossága őrzik a n é p különvalóságát, egyéniségét. Györffy István szerint a hagyom á n y o k ápolása s a fölöttük való é b e r ő r k ö d é s biztosítja egy nép sajátos jellegét, n e m egyedül a n y e l v ; nyelvét elhagyhatja (mint pl. a moldvai csángók) és mégis továbbélhet külön népisége. Polgári középosztályunkból ez h i á n y z i k : a hagyományőrzés tudata, de egyáltalán a hagyományvilág. Nincsenek olyan hagyományai, amelyek egész életét, látás- és gondolkozásmódját irányíthatnák, műveltsége felszínes, r á t á m a s z k o d n i n e m lehet. Nézzük csak középosztályunkat a mai megzavart helyzetben, minő bizonytalan, k a p kodó, politikai és világnézeti állásfoglalása n a p o n t a változik, mint k e d é l y e s r é m ü l e t e (l. Veress P é t e r cikkét a Korunk 1939. évi januári számában). Legnagyobb alkotóművészeink (Ady, Bartók, Kodály) lelkét meg n e m h ó d í t h a t j á k , magatartása az új irány friss meglepetése elmultával is ellenséges m a r a d . Vajjon vállalhat-e nag y o b b feladatot ez a felszínes, iránytalan műveltségű magyar köz é p o s z t á l y ? Döbbenetes, de valós tény, hogy most, a kibontakozás éveiben, hiányzik vagy hiányos az a réteg, melyre a műveltség á t a d á s á n a k és fejlesztésének, felemelésének kötelessége természetszerűleg hárul. A M Ű V E L Ő D É S I R Á N Y A a z o n b a n vigasztaló. A XIX. száz a d teljes műveltségi szétválása után ma ismét a közeledés, az egymásbakapcsolódás k o r s z a k a következik. A népi hagyományok Kodolányi, Erdélyi, Nyirő,. T a m á s i és a többiek műveiben ma nag y o b b erővel és b ő v e b b áradással hatolnak be az irodalomba, a magas műveltségbe, mint eddig bármikor. Egy Kodolányi, Illyés
Erdélyi Magyar Adatbank
A
nép hagyományvilága és nevelésügyünk
feladatai
39
Gyula vagy Németh László népi műveltsége zavartalanul összefér a nyugati, magasabb, h u m á n u s műveltséggel, azt gazdagítja és kitörölhetetlenül magyar jelleget ad a n n a k . Ha Petőfi és A r a n y példája nem volt elég, úgy a mai népi irányzat mutatja, hogy a népi hagyományok felszívása nem visszafejlődést, a m a g a s a b b műv e l é s i javakról való lemondást jelenti, h a n e m gazdagodást, átfogóbb magyar szemléletet és így a nemzeti öntudat erősödésének biztos zálogát.
A NÉPI MŰVELTSÉG MÉLYEBB ÉRTELME EZ A SZINTÉZIS ma európai jelenség. Még Nyugateurópáb a n is, ahol a népi élet m á r polgári életformává alakult át, kormányzatok, írók és filozófusok (Alain) törekvése jelzi, hogy a paraszti élet megtartásának s a mély műveltség felemelésének igyekezete a legkomolyabb gond. S a nyugati példák azt m u t a t j á k , hogy a népi művelődési é r t é k e k megbecsülése n e m c s a k azért k e rült előtérbe, mert a b b a n nyilatkozik meg a nemzet ősi kultúrája, a hagyományőrző népet azért védik a szétomlástól, mert a megzavarodott világrendben b o t o r k á l ó e m b e r a népi műveltségben találja meg az élet jól kipróbált, szilárd alapelveit is. Csak nem szabad megelégednünk a fölszinességgel! R é g e b b a n é p életével foglalkozó írók (pl. Benedek Elek: A magyar n é p multja és jelene) gyönyörködve, szeretettel elmesélgették a szokások é r d e k e s változatait, de a látott dolgok értelmezésére nem is gondoltak. Pedig a népi műveltségnek megnyilatkozásai nem ö n m a g u k é r t valók, n e m különállók és n e m jelentőség nélküliek. Minden népi jelenség az összefüggések láncolatában nyeri el igazi értelmét, alkalmakhoz, fűződik ősi hitből táplálkozó, világmagyarázó ereje van és határozott funkciót tölt be. Mint O r t u t a y Gyula írja, a népi kultúrát „akármelyik ponton is közelítsük meg, mindig az egészről kell szólani, hogy részleteiben is megérthessük. A népi faragások, a temetési szokások, a c s e r é p e d é n y e k díszítőmotivumai, a balladák változatai egyképen a népi kultúra egészéről t a n u s k o d n a k : vallomástételük mindig az egészről szól, s m á s k é p soha meg nem érthető”. P é l d á k a t e m l í t h e t ü n k : a) Népszokásaink (így pl. a regőlés, h a t á r j á r á s ) vizsgálata azt mutatja, hogy gyakran ősi, pogány elemeket m a g u k b a olvasztó vallásos jelentőségük van. T o v á b b m e n v e azt láthatjuk, hogy a népnél minden – ép úgy, mint h a j d a n a keleti n é p e k n é l – kultikus (vallási) vagy szociális jelentőségű. Ez a k é t elem együtt jár, mert a n é p egész életét átszövik a vallásos vonatkozások s a n é p rajzkutatók egyöntetűen megállapítják a népi világszemlélet vallásos voltát. Ime itt v a n n a k a babonaságok. A n é p anyagi, testi jelenségekben szellemi e r ő k rontó vagy áldó, gyógyító hatását l á t j a ; a szellemi világ jelekkel irányítja az e m b e r életét, az e m b e r n e k alázatosan kell hozzájuk alkalmazkodnia (Kádár Kata). A n é p az anyagi javak józan megbecsülése ellenére is a természeti erők, az
Erdélyi Magyar Adatbank
Vita
40
Zsigmond
Isten áldó vagy lesújtó k e z é r e bízza az életét Az anyagi és a szellemi világot egységben látja, n e m mint a „művelt”, materialista, aki é p p e n ezért elveszíti az é r t é k e k fölött való ítélőképességét és n e m találja élete é r t e l m é t . b) Alain a n é p társadalmi, gazdasági b e r e n d e z k e d é s é t példak é p p e n állítja a mai világ elé. A n é p életét a földdel való küzdelem, a kényérért folyó m u n k a tölti ki. A földre szüksége van, mint tulajdonra, a föld a d j a a megélhetést, de csak kínos, veritékes m u n k á v a l kényszerítheti termésre. Az anyagiak fogalma tehát közvetlenül a munkához kapcsolódik, ezért elsősorban a munkának van becsülete, n e m a t ő k é n e k önmagában, mint ahogy ezt a kapitalista világban l á t j u k . c) A népi műveltség, egyensúlyt, összhangot tudott teremteni a közösség és az egyéniség ma sokszor ellentétesnek látszó törekvései, hatóerői között is. A népi élet szokásait a hagyományok által meggyökeresedett közösségi t ö r v é n y e k alakítják és szabályozzák. Maga a n é p m ű v é s z e t típusokban gondolkozik, a típusok azonban életformát jelentenek és kielégítik az egész társadalmat. Íme a n é p b a l l a d á k példája. A népballada szerkezetét, formáját a közösségi stílus határozza m e g : a ballada szövege többnyire elválaszthatatlanul összekapcsolódik a dallammal, a tánccal s e k é t alapelem szabja meg a ballada ritmusát, szerkezetét, a b b a n találjuk meg a ballada egységes hivatását a népi kultúra funkciórendszer é b e n (Ortutay). Az azonos funkció azonos törvényeket hozhat létre, ezért láthatjuk egységesnek, állandónak a ballada szerkezetét, formáit. Ezzel s z e m b e n az előadó énekes, a m e s e m o n d ó nem tiszteli a hagyományozott szöveg hűségét, h a n e m önkényesen, a maga tetszése szerint változtat rajta. Ha a közösség elfogadja a változtatást, a k k o r a módosult szöveg száll tovább. Az egyén változtathat, a l a k í t h a t t e h á t de csak a közösségi stílus keretei között. Az egyénnek a z o n b a n nem gát a közösségi stílus, h a n e m az erő és biztonság forrása. A hagyomány törvénye m e g k ö t ő erejű, de n e m annyira merev, hogy az egyéni megnyilatkozást, tehetséget elfojtsa. A m ű v é s z k e d ő parasztok hosszú sora az egyén érvényesülését, megbecsülését bizonyítja. Az egyéni tehetség egyébként a szigorú társadalmi r e n d korlátain is áttörhet. A tekintélyt a társadalmi helyzet, a vagyon adja, de azért, mint Erdei F e r e n c írja (Parasztok): a szegény legény is lehet a faluban első táncos, első é n e k e s vagy első munkás. E z e n a t é r e n készséggel elismerik az elsőséget, a tehetséget. A N É P I M Ű V E L T S É G N E K ezek a szerkezeti törvényei természetesen nemcsak a magyarság kizárólagos tulajdonai, a népi hagyományok átszállanak az országhatárokon és egész Európa parasztságát behálózzák. N é p ü n k n e k az európai kultúrközösség életében, k ü z d e l m e i b e n való részvételét, az együtthaladást ezek a k ö z ö s h a g y o m á n y elemek bizonyítják. De „az azonos törvényszerűségek E u r ó p a különböző parasztkultúráiban mindig m á s és más m ó d o n h a t o t t a k ” (Ortutay). Az erdélyi székely n é p a maga lelkülete szerint válogatott a közös hagyománykincsből és alakí-
Erdélyi Magyar Adatbank
A
nép
hagyományvilága és nevelésügyünk
feladatai
41
totta, formálta a maga sajátos batárvédő, h a g y o m á n y ő r z ő szellemiségét. Minden közös vonás ellenére tehát a népi műveltségben találjuk meg nemzeti k u l t ú r á n k alapját és legsajátosabb, legeredetibb vonásait. Tanulmányozásával n e m z e t i műveltségünk és életünk szerkezeti törvényeit ismerhetjük meg és indítást nyerünk a magyar életnek a magyar szellemiség törvényei szerint való felépítésére. Így például l e g é r t é k e s e b b n é p h a g y o m á n y u n k a t , a magyar nyelvet vizsgálva K a r á c s o n y S á n d o r megállapítja nyelvünkn e k mellérendelő mondatfűzését. A n é m e t mondatszerkezet az alárendeltséget szereti, ez felel meg a n é m e t lelkialkatnak. A magyar egyszerű, mellérendelt m o n d a t o k b a n szeret beszélni. Nyelvünknek, beszédünknek ez a törvényszerűsége nem lehet véletlen, hanem bizonyára a lélek benső hajlamainak a kifejezése, s milyen bölcs intelem akkor, amikor megfelelő rendszert k e r e s ü n k új, korszerű társadalmi b e r e n d e z k e d é s ü n k számára.
AZ ISKOLA NÉPI MŰVELTSÉGÜNK SZOLGÁLATÁBAN N E M K É S H E T I K a felismerés, hogy népi hagyományaink a leghatékonyabb nemzetmegtartó erőt rejtegetik s csak a népi műveltség talajából nőhet ki az egységes m a g y a r kultúra díszes fája. Az „európai” jelenségek u t á n való k a p k o d á s nem k e v é s b b é végzetes, mint az európai magas műveltségtől való elzárkózás. Egyiket sem a k a r j u k ! Bensőséges kapcsolatot a k a r u n k teremteni a magas és mély kultúra között, szintézist, mely a művelődés alkotó k o r s z a k á t nyitja meg, t e r m ő televényt munkál, olyat, hol nem idegen, korcs kultúra tenyészik, h a n e m az európaihoz méltó, ősöket idéző magyar műveltség virít. Az iskolára vár itt a legnagyobb feladat; nevelésünk nem zárkózhatik el a népi h a g y o m á n y o k elől. A n é p és a középosztály között megnyilt s z a k a d é k csak r e n d s z e r e s nevelő m u n k á v a l tölthető fel, a f e r d e n é z e t e k eltüntetése, az előítéletek kiírtása és a műveltségi értékfogalmak megújítása nélkül e r e d m é n y t alig várhatunk. a) A népi hagyományok megőrzésére, megbecsülésére való nevelés az elemi iskolában k e z d ő d i k . A falusi gyermek falusi elemi iskoláinkba őseitől r e á hagyományozott gazdag művelődési kincset visz magával s ez a h a g y o m á n y o s t u d á s számára az életben font o s a b b lesz, mint a könyvekből merített tudás. A tanítónak ismernie kell ezért környezete, n é p e vallási szellemét, világnézetét, szociális légkörét, anyagi körülményeit, szokásait és életmódját. Igy értékelheti csak igazán a gyermek által beszélt tájnyelv szépségeit és gazdagságát. Ha t u d a t á b a n van hivatásának, nem pusztítania, hanem védelmeznie kell azt. Ugyanúgy építenie kell a n é p vallásos hiedelmeire is, őriznie az ezzel kapcsolatos j á m b o r szokások a t (betlehemezés), é n e k e k e t , imádságszövegeket. A népmese, a
Erdélyi Magyar Adatbank
42
Vita
Zsigmond
vidék népdalkincsei díszítőművészete mind felhasználható és továbbfejleszthető már az elemi iskolában. b] A tanítóra és papra vár e feladat munkálása s ezért nem zárkozhatik el sem egyik, sem másik a néprajzi tanulmányok elől, s ezen felül megvalósítandó az az alapvető kívánalom is, hogy a nevelő állandó munkahelyet szülőföldjén kapjon. A tanító és lelkészképző azzal a tudattal indítsa ú t n a k az új népnevelőt, hogy a tanítónak és a p a p n a k a népi műveltség rajongásával kell átvennie m u n k a k ö r é t , föl kell k u t a t n i a községe, vidéke rejtett, ősi hagyományait és hagyatékait, s a nevelő m u n k á n át nemesítenie, fejlesztenie kell az építő erejű népi műveltséget. c) A középiskola minden típusában társadalomalakító lehet a népi műveltség felhasználása. A gimnáziumból kerül ki a nemzet középosztálya, az iparosság egyrésze és az értelmiség, s ha a népi műveltség megbecsülése nem lesz ö n t u d a t u k alkotó eleme már az iskola falai között, úgy k é s ő b b feltartózhatatlan a n é p életétől való eltávolódásuk A nehézségek nem t o r p a n t h a t n a k meg. Számolunk azzal, hogy középiskoláink növendékei ma még nagyobbrészt középosztályi származásúak s így elsősorban és legkönnyebb e n a népművészeten át közelíthetik meg a népi műveltséget. A társadalmi hagyományok, vallási b a b o n á k , szokások szövevényes hálózata s z á m u k r a idegen, életükre már nem lehet alakító, erősítő hatással, de a népnyelv, szóláskincs gazdagíthatja nyelvüket, a népköltészetben, a népdalban, a népi iparművészetben gyönyörűségüket lelik, azt önmaguk kifejezésére is felhasználhatják. 1. Talán a magyar nyelv tanítása k ö z b e n lehet a legtöbb alkalommal a n é p élete felé fordulni és műveltségi javait felhasználni. Nem elég a figyelmet felhívni tájszólásaink szépségére, kifejező erejére, h a n e m a tanulók tevékenységét kell megindítanunk népdalok, mesék, népi közmondások, szólásmódok, határ- és növény- állatnevek gyüjtésével. A tanulók nyelvét, hon- és népismeretét gazdagítani fogja e n n e k a mérhetetlen népi kincsnek a felfedezése, szülőföldszeretetüket, hazafiságukat is ö n t u d a t o s a b b á fogja tenni. A tanulók önálló, a tanításon kívüli tevékenységében kell alkalmat, bíztatást a d n u n k a szokások, népi játékok stb. gyüjtésére, a dalok ö n k é n t e s gyakorlására és b e m u t a t á s á r a . A n é p d a l természetesen m á r átvezet az énektanításhoz. Irodalmi szempontból a népmese gazdag mesélő kedve, a ballada és a népi játékok, d r á m a i alakító e r e j e lehet különösen ösztönző, stílusfejlesztő hatással, maga a dal csak a dallammal együtt kel igazán életre. 2. A népdal tanulásával a tanuló megláthatja az ősi magyar vers és z e n e szerkezeti törvényeit, füle beidegződik a magyar zene szabályaink fölismerésére és elfordul m a j d a sekélyes műdaloktól. 3. A dallal szoros k a p c s o l a t b a n áll a népi tánc. A népi, az ősi m a g y a r t á n c változatos, k ö n n y e d mozdulatainak indulat-, érzelemlevezető jelentősége van. A t o r n a t a n í t á s b a n kell a magyar táncf o r m á k n a k helyet szorítanunk. 4. A magyar nyelv további tanítása erősítheti, öntudatosíth a t j a az első é v e k kezdeményezéseit. Így pl. r á m u t a t h a t u n k falu-
Erdélyi Magyar Adatbank
A
nép
hagyományvilága és nevelésügyünk
feladatai
43
történeti k u t a t á s u n k elmaradottságára és fontosságára. Itt segítségünkre lehet a történelem és a földrajz óra, hol foglalkozhatunk a település- és néptörténettel, a primitiv, n o m á d - és földmíves kultúrákkal, a népi élet átalakulásával, társadalmi, gazdasági mozgalmaival, stb. 5. A népi élet h a t á s á n a k , t e r e m t ő e r e j é n e k és m a g á n a k a magyar n é p egyéniségének megismertetésére mégis, azt hiszem, irodalomtörténetünk a d j a a legmegragadóbb, legszemléletesebb példákat. Ősköltészetünktől kezdve Tinódin, Balassán, a kurucköltészeten át egészen Petőfiig, Aranyig és legújabb íróinkig végigkísérhetjük a népi h a g y o m á n y o k n a k i r o d a l m u n k b a olvadását, a n é p küzdelmét, lelkületének, t ö r t é n e t é n e k hullámzását. 6. A népi díszítő-művészet megismertetésére és felhasználására főleg a kézimunka- és r a j z o k t a t á s b a n találhatunk alkalmat. A n é p egészséges színérzékétől, vonalvezetésének, motívumainak gazdagságától és anyagszerűségétől mindig sokat fejlődhetik tanulóink ízlése. É r d e m e s volna szövőművészetünk jelentőségével, a népi fafaragás ötletességével, célszerűségével, a népi kerámiával is foglalkozni. Ezeknek az iparágaknak a mi erdélyi é l e t ü n k b e n különleges gazdasági és n e m z e t v é d ő é r t é k ü k van. 7. Végül ne feledkezzünk el az eddig oly sokszor lebecsült népi tudásról sem. A népi tudás évszázadok tapasztalatain nyugszik, ezért lehet megbízható, eligazító kipróbált gazdasági körülmények között. A népi állattartás ősi, velünk együtt vándorolt fajtáit pl csak mostan kezdik értékelni, a m i k o r a részben m á r kipusztított magyar fajták helyett idegen fajtákkal kísérleteztek. Így például megállapították, hogy a magyar parlagi tyúk t ö b b e t t u d tojni és igénytelenebb, mint a Leghorn, most megint k e z d e n e k visszatérni hozzá. A bakonyi és a szalontai sertést, amelyek ellenállók voltak, kipusztították A merinói juh miatt nem t ö r ő d t e k a magyar r a c k a - j u h nemesítésével. Kiírtották a parlagi lovat, mert nem ütötte meg a katonai m é r t é k e t . A k o m o n d o r t a k k o r k e z d t ü k ismét értékelni, mikor m á r Németországban is kivitték és tenyészteni kezdték. (Györffy István közlései.) Figyelmeztetések ezek, hogy ne h a m a r k o d j u k el a n é p kipróbált gazdasági t u d á s á n a k elvetését, hanem okkal-móddal használjuk fel a gazdaságtan tanításában.
KÖZÉPOSZTÁLYUNK MŰVELTSÉGVÁLTÁSA A N É P I M Ű V E L T S É G feltárása iskoláinkban nem egy új tantárgy kérdése, a tanítás egész m e n e t é b e n érvényesülniük kell a műveltségváltás szempontjainak, csak egységes, egymásbakapcsolódó nevelő m u n k a segítségével remélhetjük, hogy ifjúságunk öntudata megtisztul s szemlélete magyarrá lesz. Lépésről-lépésre tárul fel iskoláink növendékserege előtt a n é p műveltségének világa s végül látni fogja a nagy összefüggéseket, törvényeket, az egyes jelenségek szerepét. Az iskolai tanítás, ha ki is emeli a gyermeket
Erdélyi Magyar Adatbank
44
Vita Zsigmond: A nép hagyományvilága
a népi világból, nem szakítja el a népi művelődés folyamától, sőt hozzásegíti a népi műveltségjavak öntudatos értékeléséhez, megbecsüléséhez. Ha mai tanítási r e n d s z e r ü n k b e n és művelődési állap o t u n k b a n nem is lehetséges az az eszményi megoldás, hogy a falusi gyermek a város iskolájában ne legyen kénytelen egészen elhagyni a maga világát, kifejezési formáit, h a n e m fokozatosan mélyíthetné a maga ösztönös látását gazdagabb, emelkedettebb, szilárdabb tudássá s tanulhatná – k á r nélkül – a számára új rendszerű tudás új nyelvét; ha ez nem is valósítható meg, de lehetséges és egyben kötelesség olyan középosztályi nevelés munkálása, melynek e r e d m é n y e k é p az új ifjúság tisztán őrzi és átérzi a magyar műveltség hagyományait, a z o k b a be tudja olvasztani a népi művelődés értékeit s így egységes magyar értékrendszerrel k é p e s megítélni a világot. Lehet olyan magyar ifjúságot nevelni, a m e l y n e k az elevenen élő magyar h a g y o m á n y o k m u t a t j á k meg n é p ü n k multját, jelenét, sorsát és rendeltetését, amely az ősi magyar világra támaszkodva tud öntudatosan, büszkén szembenézni és ellenállani az idegen h a t á s o k n a k . Ez a magyar ifjúság m a j d tudni fogja, hogy mit tartson magyar művelődési é r t é k n e k és mit i d e g e n n e k ; ez az ifjúság fog a társadalmi elzárkózásból kiemelk e d v e a n é p felé irányulni s u g y a n a k k o r meg fogja találni a méltó európai művelődési kapcsolatok lehetőségeit is. Az új magyar középosztály nevelésének ez a gondolata természetesen azt kívánja, hogy iskoláink lépjenek közelebbi kapcsolatba vidékükkel. A népi-nemzeti művelődés kiépítésének fela d a t a mindjárt k e z d e t b e n t u d o m á n y o s feladatokat támaszt Egészséges nemzeti életben a t u d o m á n y o n nyugszik a nemzeti művelődés és o n n a n k a p j a indítékait. Ezért kellene, hogy minden magyar középiskolánk megannyi kis t u d o m á n y o s központ legyen, amely f ő k é p p e n a vidék, a népi élet megismerését irányítja és gazdagítja. A lehetőségek szerint szükséges volna, hogy középiskoláink fölm é r j é k azt a területet, ahonnan tanítványaik kikerülnek és azokat egymást kiegészítő különböző sajátos é r d e k e k e k , adottságok szerint dolgozó művelődési t e r ü l e t e k k é alakítsák. Az ilyen egymás között megosztott v i d é k e k e n i n k á b b lehetne céltudatos vidék- és néptanulmányozást folytatni, ezáltal az E r d é l y b e n ma még oly szer é n y népismeretet előbbre vinni és talán iskoláink művelődési hatását is kiterjeszteni. G O N D O L A T O K , t e r v e k tódulnak az e m b e r elé, egy magyarabb ö n t u d a t ú középosztály formálódik ki előttünk. Vajjon mit lehet mindebből megvalósítani? Az elképzelések, r e m é n y e k után zordonan állanak elénk a hivatalos követelmények. Az előírt tanterv pontos végrehajtása, az érettségire, képesítőre, a vizsgákra való fölkészülés olyan feladat, amelyből n e m lehet alkudni. Az akadályok mindig a m a g a s b a t ö r ő s z á n d é k o t kényszerítik e n g e d m é n y r e ; csak az juthat egy fokkal f e n n e b b , a k i legalább k e t t ő r e vett lendületet. VITA
Erdélyi Magyar Adatbank
ZSIGMOND
