A munkaköri alkalmassági vizsgálatok és a rehabilitálhatóság A munkavédelmi hatósági ellenőrzések aktuális kérdései Foglalkozás-egészségügyi Fórum 2012. 03. 07.
Dr. Békési Lívia főosztályvezető
A munkavédelem alapvető emberi jog A magyar munkavédelem jogi és intézményrendszere megfelel a WHO Alkotmánya, az ILO Egyezmények és az EU Irányelvekben megfogalmazott egészségi és biztonsági követelményeknek.
A WHO legfőbb célkitűzése, hogy minden ember számára biztosítsa az egészség lehető legmagasabb szintjét. A 161. ILO Egyezmény és a 89/391 EGK Keret-irányelv alapvető emberi jogként rögzíti, hogy minden munkavállaló számára biztosítani kell a legmagasabb szintű egészséget a munkahelyen, és ennek megvalósítására foglalkozás-egészségügyi ellátást kel biztosítani.
Az EU Alapszerződése 137. cikke (korábban: 118/A cikke) munkavédelmi alapelvként rögzíti, hogy az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés kialakítása és fenntartása, a munkavállaló és környezete közötti kölcsönhatás átfogó és együttes kezelése, a munkavállalók egészségének és testi épségének védelme a munkáltató át nem hárítható (objektív) felelőssége és feladata.
Az Európai Unió Bizottsága 2007–2012 közötti munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági stratégiája „A munkahelyi egészségvédelemmel és balesettel kapcsolatos problémákból eredő hatalmas költségek gátolják a gazdasági növekedést és az EU vállalatainak versenyképességére is káros hatással vannak. E költségek igen jelentékeny része a szociális biztonsági rendszerekre és az államháztartásra hárul.”
A munkavállalók egészségét, biztonságát meghatározó munkakörülmények kialakítását, a munkavégzés megszervezését, adott munkáltatónál alkalmazott műszaki, technikai, technológiai megelőzés, kollektív és egyéni védelem színvonalát kedvezőtlenül befolyásolták – különösen – a következő körülmények: A költségtakarékosságra törekvés magában hordozza a társadalmi közgondolkodásban amúgy sem magas fokú munkavédelmi tudatosság leértékelődésének veszélyét, amelynek következtében a vállalkozások a munkavédelmi kiadásaikat csökkentik gazdasági helyzetük stabilizálása érdekében. A munkabalesetek és foglalkozással összefüggő egészségkárosodások költségkihatásának valós nagyságrendje – az eltitkolás, aluljelentettség miatt – nem ismert. Ezért nehezen és elsősorban a nemzetközi adatok [1] alapján támasztható csak alá, hogy a rossz munkakörülmények miatti kiadások a gazdasági fejlődésre, versenyképességre gyakorolt hatása kedvezőtlen. [1] WHO (2009): „A rossz munkakörülmények 300 000 munkával összefüggő halálesetet okoznak és 4%-os GDP veszteséget jelentenek az Európai Régióban – évente”
A munkakörülményekkel, munkavégzéssel összefüggő egészségügyi kiadások (ún. betegség teher) a társadalmat terhelik
Munkavédelmi szemlélet A gazdasági lehetőségek meghatározó jellege mellett a munkavédelmi szemlélet hiánya van leginkább hatással az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek megvalósítására. Hasonlóképpen nagy jelentősége van a munkavállalók tudatos magatartásának, valamint a hatóság tevékenységének egyaránt. A kis- és középvállalkozások (a továbbiakban: KKV) munkáltatói általában nem rendelkeznek megfelelő munkavédelmi ismeretekkel, képzettséggel, illetve szolgáltatóval, akik közreműködnének megfelelő munkafeltételek kialakításában, az egészségkárosodások, munkabalesetek megelőzésében. Ennek okán a KKV-k munkavállalói különösen veszélyeztetettek Súlyosbítja a KKV-k munkavédelmi helyzetét, hogy az itt dolgozók kevéssé tudatosak az egészségüket és biztonságukat veszélyeztető kockázatok tekintetében, nincsenek tisztában a munkabalesetek, a foglalkozási megbetegedések (pl. zajártalom, kéz-kar rezgés okozta megbetegedések, kémiai kóroki tényezők által okozott bőrbetegségek stb.) és a fokozott expozíció (egészségkárosító tényezők) kialakulásának veszélyével.
Cél: a foglalkoztatás biztonságának elősegítése, ezen belül a munkahelyi egészséget, biztonságot értékként kezelő, tudatos magatartás alapját jelentő szemlélet terjesztése
A munkakörülményeket vizsgáló ötödik európai felmérés (5. EWCS, Fifth European Working Conditions Survey) Mit gondol, munkája veszélyezteti az egészségét vagy a személyes biztonságát? (q66) – Igen (%) Ország CZ (Csehország)
DE (Németország)
ES (Spanyolország)
IE (Írország)
HU (Magyarország)
MK (FYR of Macedonia)
EU27
Ipar/Szolgáltatások
1991 1995 2000 2005 2010
Ipar
.
.
38.2
29.3
29.3
Szolgáltatások
.
.
35.3
20.8
14.1
Összes
.
.
36.6
23.7
19.8
Ipar
.
30.3
31.1
21.9
23.5
Szolgáltatások
.
18.2
19.4
15.8
17.5
Összes
29.0
22.8
23.5
18.0
19.1
Ipar
.
38.5
49.4
46.2
44.0
Szolgáltatások
.
30.5
37.0
32.4
28.7
Összes
62.3
33.5
41.6
37.2
32.9
Ipar
.
19.8
25.7
29.8
20.1
Szolgáltatások
.
16.5
19.6
20.0
15.9
Összes
21.9
17.7
21.8
23.5
16.9
Ipar
.
.
48.1
36.2
41.6
Szolgáltatások
.
.
31.5
31.5
25.9
Összes
.
.
38.2
33.4
31.3
Ipar
.
.
.
.
58.5
Szolgáltatások
.
.
.
.
38.6
Összes
.
.
.
.
46.7
Ipar
.
.
39.6
38.0
33.1
Szolgáltatások
.
.
26.3
23.9
20.6
Összes
.
.
31.1
28.6
24.2
A munkakörülményeket vizsgáló ötödik európai felmérés (5. EWCS, Fifth European Working Conditions Survey) Egészségére hatással van a munkája? (q67) - Igen, főleg negatívan (%) Ország DE (Németország)
IE (Írország)
LV (Lettország)
HU (Magyarország)
PL (Lengyelország)
RO (Románia)
EU27
Ipar/Szolgáltatások
2010
Ipar
28.5
Szolgáltatások
19.3
Összes
21.9
Ipar
12.1
Szolgáltatások
10.1
Összes
10.6
Ipar
63.0
Szolgáltatások
47.7
Összes
52.5
Ipar
47.5
Szolgáltatások
29.6
Összes Ipar
35.8 45.4
Szolgáltatások
31.0
Összes
36.4
Ipar
40.2
Szolgáltatások
28.8
Összes
34.8
Ipar
33.5
Szolgáltatások
21.6
Összes
25.0
A munkakörülményeket vizsgáló ötödik európai felmérés (5. EWCS, Fifth European Working Conditions Survey) Ki van-e téve erős zajnak? (q23b) - A munkaidő legalább negyedében (%) Ország DE (Németország)
HU (Magyarország)
NL (Hollandia)
RO (Románia)
SK (Szlovákia)
SE (Svédország)
EU27
Ipar/Szolgáltatások
1991
1995
Ipar
.
37.3
47.3
59.7
53.4
Szolgáltatások
.
14.2
14.4
19.9
20.8
Összes
23.2
23.0
26.3
32.9
30.4
Ipar
.
.
47.6
46.4
63.2
Szolgáltatások
.
.
22.2
33.3
21.9
Összes
.
.
32.6
38.3
36.3
Ipar
.
43.0
41.9
30.1
38.3
Szolgáltatások
.
16.6
15.6
16.8
12.8
Összes
19.2
23.7
22.1
20.0
18.3
Ipar
.
.
37.4
31.5
33.7
Szolgáltatások
.
.
20.3
16.2
15.8
Összes
.
.
32.4
26.2
26.1
Ipar
.
.
58.8
56.3
60.9
Szolgáltatások
.
.
30.7
20.3
21.7
Összes
.
.
42.8
36.3
37.4
Ipar
.
61.4
52.6
51.5
61.1
Szolgáltatások
.
23.4
24.8
28.6
30.2
Összes
.
34.5
32.4
34.2
36.4
Ipar
.
.
47.2
49.3
49.6
Szolgáltatások
.
.
19.0
20.2
20.4
Összes
.
.
29.4
30.1
29.0
2000
2005
2010
A munkakörülményeket vizsgáló ötödik európai felmérés (5. EWCS, Fifth European Working Conditions Survey) Ki van-e téve vegyi termékek vagy anyagok hatásának? (q23g) - A munkaidő legalább negyedében (%) Ország CZ (Csehország)
DK (Dánia)
DE (Németország)
HU (Magyarország)
RO (Románia)
FI (Finnország)
EU27
Ipar/Szolgáltatások
1995
2000
2005
2010
Ipar
.
17.9
25.6
22.8
Szolgáltatások
.
11.1
8.4
9.5
Összes
.
14.1
15.5
14.3
Ipar
12.1
12.1
16.6
7.8
Szolgáltatások
8.6
7.1
7.9
7.3
Összes
9.7
8.6
10.2
7.4
Ipar
15.7
19.2
24.9
25.1
Szolgáltatások
7.6
8.0
10.8
15.6
Összes
10.6
12.0
15.5
18.4
Ipar
.
22.6
17.1
29.6
Szolgáltatások
.
11.3
16.0
14.1
Összes
.
15.9
16.4
Ipar
.
17.9
17.9
19.6 10.4
Szolgáltatások
.
10.3
14.5
7.3
Összes
.
15.7
16.7
9.3
Ipar
25.5
23.8
32.0
32.8
Szolgáltatások
12.4
12.7
19.7
21.0
Összes
17.0
16.5
23.3
24.3
Ipar
.
22.9
22.1
22.2
Szolgáltatások
.
10.1
10.5
12.4
Összes
.
14.8
14.5
15.3
A munkakörülményeket vizsgáló ötödik európai felmérés (5. EWCS, Fifth European Working Conditions Survey) Jár-e az Ön munkája súlyos terhek vitelével vagy mozgatásával? (q24c) - A munkaidő legalább negyedében (%) Ország DE (Németország)
FR (Franciaország)
HU (Magyarország)
NL (Hollandia)
RO (Románia)
TR (Törökország)
EU27
Ipar/Szolgáltatások
1991 1995 2000 2005 2010
Ipar
.
43.3
47.7
46.0
46.6
Szolgáltatások
.
24.0
27.3
25.2
23.2
Összes
28.5
31.4
34.7
31.8
30.0
Ipar
.
54.1
55.5
50.4
54.3
Szolgáltatások
.
31.6
36.5
35.1
34.7
Összes
36.9
38.7
42.3
39.2
39.6
Ipar
.
.
35.4
39.0
47.7
Szolgáltatások
.
.
28.5
34.7
27.9
Összes
.
.
31.3
36.4
34.8
Ipar
.
29.0
35.3
26.6
31.9
Szolgáltatások
.
23.3
23.7
20.5
20.8
Összes
21.3
24.9
26.6
22.0
23.2
Ipar
.
.
44.6
53.1
48.2
Szolgáltatások
.
.
28.4
31.1
25.8
Összes
.
.
39.8
45.1
38.6
Ipar
.
.
.
68.4
65.1
Szolgáltatások
.
.
.
27.9
29.9
Összes
.
.
.
51.1
46.2
Ipar
.
.
49.2
50.3
49.4
Szolgáltatások
.
.
29.4
27.3
26.8
Összes
.
.
36.7
35.0
33.5
A munkakörülményeket vizsgáló ötödik európai felmérés (5. EWCS, Fifth European Working Conditions Survey) Pszichoszociális kóroki tényezők Ha hibázik a munkája során, az okozhat-e pénzügyi veszteséget a cégének? (q52b) - Mindig vagy a munkaidő nagy részében (%) Ország CZ (Csehország)
IT (Olaszország)
HU (Magyarország)
AT (Ausztria)
SK (Szlovákia)
TR (Törökország)
EU27
Ipar/Szolgáltatások
2010
Ipar
53.9
Szolgáltatások
41.6
Összes
46.3
Ipar
32.1
Szolgáltatások
24.9
Összes
27.2
Ipar
51.0
Szolgáltatások
34.4
Összes
40.1
Ipar
60.9
Szolgáltatások
35.9
Összes
43.1
Ipar
50.7
Szolgáltatások
39.4
Összes
43.9
Ipar
24.8
Szolgáltatások
20.0
Összes
22.3
Ipar
44.5
Szolgáltatások
31.4
Összes
35.3
A pszichoszociális kockázatokról szóló kampány
Az Európai Unió Vezető Munkaügyi Felügyelők Vezető Bizottsága (SLIC) elindította a pszichoszociális kockázatokról szóló 2012. évi SLIC kampányt. Az SLIC-munkacsoport az EU-OSHA részvétele mellett egy 22 nyelven elérhető vizsgálati eszköztárat dolgozott ki. A kampány különösen az egészségügyi és szociális ellátó ágazatokat, a szolgáltató és a szállítási szektort célozza meg. Az eredményeket és következtetéseket a 2013 márciusában Svédországban megrendezésre kerülő zárókonferencián fogják ismertetni. Az EU-OSHA a SLIC-kampány tapasztalatait és tanulságait alapul véve fogja elkészíteni a saját, pszichoszociális kockázatokról szóló Egészséges Munkahelyek kampányát, amelyre 2014-2015-ben kerül sor. További információ a SLIC kampányról: http://www.av.se/SLIC2012/ Tekintse meg a stresszről szóló témakört: http://osha.europa.eu/hu/topics/stress A pszichoszociális kockázatokról szóló ESENER felmérés eredményei: http://esener.eu
EU-OSHA 2012-2013: Együtt a kockázatok megelőzéséért
http://www.healthy-workplaces.eu/ http://osha.europa.eu/hu/
A munkakörülményeket vizsgáló ötödik európai felmérés (5. EWCS, Fifth European Working Conditions Survey) „A fizikai veszélyforrások megmaradtak”: • •
• • • • • •
az európai munkavállalók most is éppen annyira ki vannak téve a fizikai veszélyeknek, mint 20 évvel ezelőtt munkavállalók 33%-a hordoz nehéz terheket munkaideje legalább egynegyedében, 23% van kitéve rezgéseknek – és ezek a számok 2000 óta nem változtak. az összes munkavállaló közel fele (46%) dolgozik fárasztó vagy fájdalmas testhelyzetben a munkaidő legalább egynegyedében. az ismétlődő kéz- vagy karmozdulatok ma több európai polgár munkájában vannak jelen, mint 10 évvel ezelőtt 2010-ben az EU-27 területén a munkavállalók közel 30%-a volt kitéve erős zajnak a munkaideje legalább egynegyedében 15% azoknak az aránya, akik füstöt, gőzöket vagy port lélegeznek be, vagy veszélyes vegyi anyagokat kezelnek Fertőző anyagokkal a munkaerő nagyobb hányada foglalkozott 2010ben, mint 2005-ben (11%, illetve 9%). Az EU-15 országaiban 2010-ben a munkavállalók 23%-a volt kitéve alacsony hőmérsékletnek, ami ugyancsak megegyezik az 1995-ös aránnyal
A munkakörülményeket vizsgáló ötödik európai felmérés (5. EWCS, Fifth European Working Conditions Survey) Környezeti veszélyeknek való kitettség, 2000–2010, az EU-27 területén (%)
Az Európai Unió Bizottsága 2007–2012 közötti munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági stratégiája
Az Európai Unió Bizottsága 2007–2012 közötti munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági stratégiája
Foglalkozási megbetegedések és fokozott expozíciós esetek számának alakulása (1996-2010) Forrás: OMFI
Bejelentett és a munkavédelmi felügyelőségek által kivizsgált foglalkozási megbetegedések (gyanú) és fokozott expozíciós esetek
Foglalkozási megbetegedés 2008 403 2009 368 2010 455 2011 316 Összesen 1542
Fokozott expozíció 140 106 148 126 520
Foglalkozási megbetegedések száma főbb kórformák szerint (2009-2010)
Fokozott expozíciós esetek száma kóroki tényezők szerint (2003-2010)
A munkavédelem három pillére Munkabiztonság: általános, technikai, műszaki, szervezési oldal Munkaegészségügy: a higiénés és klinikai prevenció eszközeivel szolgálja a foglalkozási egészség megvalósítását, a humán oldalt Szociális munkavédelem: az egészség és a munkavégző képesség megtartása és fejlesztése, a munka világának szociális dimenziója
A munkavédelem „szereplői”
1. Állam 2. Munkáltató 3. Munkavállaló
A munkavédelem az új Alaptörvényben is rögzítésre került: „XII. cikk (2): Magyarország törekszik arra, hogy megteremtse annak feltételeit, hogy minden munkaképes ember, aki dolgozni akar, dolgozzon. XVI. cikk (3): Minden munkavállalónak joga van az egészségét, biztonságát és méltóságát tiszteletben tartó munkafeltételekhez. XIX. cikk (1): Mindenkinek joga van testi és lelki egészségének megőrzéséhez. XIX. cikk (2): E jog érvényesülését Magyarország a munkavédelem, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás, a sportolás, és rendszeres testedzés, valamint a természetes és épített környezetének biztosításával segíti elő.”
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. tv. (Mvt.) az Alaptörvényben foglalt elvek alapján szabályozza az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés:
• személyi,
• tárgyi és • szervezeti feltételeit,
a szervezetten munkát végzők egészségének, munkaképességének megóvása és a munkakörülmények humanizálása érdekében,
megelőzve ezzel a munkabaleseteket, fokozott expozíciós eseteket, foglalkozási és foglalkozással összefüggő megbetegedéseket
E törvény alkalmazásában a munkavédelem „a
szervezett munkavégzésre vonatkozó
munkabiztonsági és munka-egészségügyi követelmények, továbbá
e törvény céljának megvalósítására szolgáló törvénykezési, szervezési, intézményi előírások rendszere, valamint mindezek végrehajtása.
A munkaegészségügy a munkahigiéne és a foglalkozásegészségügy szakterületeit foglalja magában.”
2011. január 1-jétől bekövetkezett szervezeti változások •
a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII.21.) Korm. rendelet;
• a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és területi integrációjával összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. CXXVI. törvény. A hatóságok korábbi területi (regionális) szervei (a rendvédelmi szervek, valamint a NAV kivételével)
fővárosi és megyei kormányhivatalok szakigazgatási szervei
Az általános koordinációs feladatok – a szakigazgatási szervek esetében is - a kormányhivatalokhoz kerültek. A szakmai irányítási jog gyakorlására a központi államigazgatási szervek vezetőjét hatalmazza fel.
A kormányhivatalok szervezeti és irányítási rendszere KIM
SZAKTÁRCA
K O
Kormánymegbízott
R M
Főigazgató – Igazgató Szervezeti irányítás
Szakmai irányítás
Á N
Törzshivatal – funkcionális feladatokkal
Y
Integrált ügyfélszolgálat
H I V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10 11 12 13 14 15 16 17
A T
Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerve
A L
Munkaügyi felügyelősége
Munkavédelmi felügyelősége
2012. január 1-jétől bekövetkezett szervezeti változások 323/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet Munkavédelmi és munkaügyi hatósági feladatok ellátása:
•
Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH) Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság
•
fővárosi és megyei kormányhivatalok munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szerve (munkavédelmi és munkaügyi felügyelőség)
Munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv:
NMH Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság
323/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet NMH Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság főigazgató-helyettes szervezeti egységek
szakmai irányítás
munkavédelmi és munkaügyi felügyelőségek
(módszertani útmutatók, szakmai ajánlások, tájékoztató anyagok, konzultációk stb.)
ellenőrzési irányelvek felügyelők képzése, továbbképzése hatékonysági ellenőrzés (KIM miniszter közreműködése)
fellebbezések elbírálása (II. fokú határozatok) stb.
323/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet NMH Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság • • • • • • • • •
a munkavédelem nemzetgazdasági szintű irányításával kapcsolatos feladatok jogszabály-előkészítési és jogszabály-alkotási feladatok, kormányelőterjesztések és jogszabálytervezetek véleményezése tájékoztató, felvilágosító tevékenység (NMH honlap, Hírlevél, sajtóanyagok stb.) rész vesz a nemzeti munkavédelmi politika kialakításában és végrehajtásának irányításában nemzetgazdaság munkavédelmi helyzetéről szóló éves beszámoló jelentés előkészítése részt vesz a munkavédelemben érintett nemzetközi szervezetek munkájában, együttműködik más államok szerveivel ellátja az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség Nemzeti Fókuszpontja feladatait ellátja az Mvt. 78. §-ában megjelölt Munkavédelmi Bizottság titkársági, adminisztratív teendőit működteti munkavédelmi információs rendszert
323/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet NMH Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság
Ellátja a foglalkozás-egészségügyi szolgálat Mvt.ben és külön jogszabályban előírt munkavédelmi feladatainak szakmai irányítását
Közreműködik az Mvt. 84. § (2) bekezdésében meghatározott foglalkozási megbetegedésekkel kapcsolatos feladatok ellátásában.
A munkavédelmi hatóság jogkörei ellenőrzi az Mvt-ben és külön jogszabályokban szereplő munkavédelmi előírások betartását; Az ellenőrzés kiterjed a munkahelyek létesítésére, a munkaeszközök üzemeltetésére, az alkalmazott technológiákra és anyagokra, valamint az egyéni védőeszközökre vonatkozó követelmények érvényesítésére ellenőrzi a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás (FESz) biztosításával kapcsolatos munkáltatói kötelezettségek teljesülését; kivizsgálja a munkabaleseteket, foglalkozási megbetegedéseket, és az ún. fokozott expozíciós eseteket; a feltárt szabálytalanságok esetén, azok súlyát mérlegelve hatósági jogkörénél fogva intézkedik; szankcionál (szabálysértési eljárás, munkavédelmi bírság) a munkavédelmi hatóság tájékoztatással és tanácsadással segíti a munkáltatókat és munkavállalókat, a munkavédelmi képviselőket, továbbá az érdekképviseleteket, hogy azok a munkavédelemmel kapcsolatos jogaikat gyakorolhassák, és kötelezettségeiket teljesíthessék.
A munkavédelmi hatóság felügyelője jogosult a) a munkahelyek tekintetében a munkáltatót határozatban kötelezni, hogy írásban nyújtson tájékoztatást a megjelölt munkavédelmi követelmények teljesítéséről; b) valamennyi munkahelyen - külön engedély nélkül, ellenőrzési jogosultságát az erre jogosító igazolványával (amely a sorszámot, az eljáró felügyelő nevét és a munkavédelmi hatóság megnevezését tartalmazza) igazolva - ellenőrzést tartani; c) a munkabaleseteket, kivéve a közúti közlekedéssel kapcsolatosakat - a munkáltató ez irányú felelősségét nem érintve - kivizsgálni; d) a munkáltatót felhívni az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek teljesítésére; e) a munkáltatót a feltárt hiányosságok meghatározott határidőn belül történő megszüntetésére kötelezni; f) az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó előírások súlyos megszegésével foglalkoztatott munkavállalót a kifogásolt munkavégzéstől eltiltani;
A munkavédelmi hatóság felügyelője jogosult g) a munkavállaló egészségét, testi épségét közvetlenül fenyegető veszély esetén, vagy határértéket meghaladó expozícióban, vagy rákkeltő, mutagén, teratogén hatású veszély előfordulásakor annak elhárításáig -, továbbá a nem megfelelő védelmet nyújtó védőeszköz használatakor veszélyes tevékenység, illetőleg üzem, üzemrész működésének, munkaeszköz, egyéni védőeszköz, veszélyes anyag/készítmény használatának felfüggesztését elrendelni h) munkahelyek tekintetében a munkáltatót határozatban kötelezni, hogy írásban nyújtson tájékoztatást a megjelölt munkavédelmi követelmények teljesítéséről i) a balesetet munkabalesetnek minősíteni, továbbá a munkabaleset bejelentését vagy kivizsgálását elrendelni, ha a bejelentést vagy a kivizsgálást elmulasztották vagy nem a jogszabályban foglaltaknak megfelelően végezték, illetőleg ha a munkáltató a balesetet jogszabályba ütköző módon nem tekinti munkabalesetnek; j) a munkáltatót arra kötelezni, hogy az éjszakai munkavégzés keretében foglalkoztatott munkavállalói átlagos statisztikai létszámát, munkarendjét, az éjszakai munkavégzés körülményeire vonatkozó - a határozatban megjelölt egyéb információkat, valamint a közölt adatokban, tényekben bekövetkező változást időszakonként bejelentse; k) a szabálysértésre vonatkozó külön jogszabályok szerint eljárni;
A munkavédelmi hatóság felügyelője jogosult l) a munkahelyen tartózkodó személytől az ellenőrzéshez szükséges felvilágosítást kérni, valamint az ilyen személyt személyi azonossága igazolására felhívni; m)az ellenőrzés lefolytatásának akadályozása esetén a rendőrség igénybevételére; n) munkahigiénés vizsgálatok (pl. munkahelyi levegő szennyezőinek vizsgálata) elvégeztetését elrendelni stb.
A munkavédelmi hatóság jogköre nem terjed ki: a sugár-egészségügyi és sugárvédelmi feladatokra, a nem ionizáló sugárzással, az elektromos és mágneses erőterekkel kapcsolatos előírok ellenőrzésére a kémiai biztonsággal összefüggő feladatok végrehajtására, kivéve: a munkavállalók védelmét a kémiai anyagok munka közbeni hatásából eredő munkaegészségügyi kockázata ellen biztosító feladatokra, előírások ellenőrzésére a nem dohányzók védelmére vonatkozó előírások ellenőrzésére a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó hatósági ügyekre, kivéve: a munkaegészségügyi feladatokat a Magyar Honvédségre, a rendvédelmi szervekre, a nemzetbiztonsági szolgálatokra, a katasztrófavédelem szerveire, az önkéntes tűzoltóságra
A foglalkozás-egészségügyi szolgálatok tevékenységét érintő jogszabályváltozások A 351/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet alapján a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról szóló 89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) módosult:
•
A R. 2.§ (2)-(4) bekezdése, valamint 4. § (1)-(2) bekezdésének hatályon kívül helyezésével megszűnt a munkáltatóknak, valamint a foglalkozás- egészségügyi szolgálatoknak a foglalkozásegészségügyi szolgálat igénybevételével és tevékenységével kapcsolatosan a munkavédelmi felügyelőségek részére szóló bejelentési, adatszolgáltatási kötelezettsége.
•
A R. 6.§ (2)-(3) bekezdése módosítása értelmében a munkavállalók foglalkozás-egészségi veszélyességi besorolását a munkáltató a szolgálat vagy a munkavédelmi felügyelőség véleményének figyelembevételével készíti el.
•
A foglalkozás-egészségügyi szolgálat biztosításával kapcsolatos hatósági ellenőrzési jogkört a munkavédelmi felügyelőség gyakorolja.
A foglalkozás-egészségügyi szolgálatok tevékenységét érintő jogszabályváltozások A 27/2010. (XII. 31.) NGM rendelet és a 3/2012. (II. 10.) NGM rendelet alapján a foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról szóló 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet módosult:
a)
•
A foglalkozási betegséget, foglalkozási eredetű heveny vagy idült mérgezést, valamint a külön jogszabályban meghatározott vegyi anyagok, továbbá zaj okozta fokozott expozíciós esetet a munkáltató telephelye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal munkavédelmi felügyelőségéhez kell bejelenteni. A munkavédelmi felügyelőség a hozzá érkezett, a foglalkozási betegség gyanújával kapcsolatos bejelentéseket egy munkanapon belül továbbítja az NMH Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság részére.
•
A tüdőfibrózist okozó porok esetében a diagnózist felállító egészségügyi szolgáltató, illetve a Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság végzi a bejelentést.
•
A foglalkozási megbetegedés, illetve fokozott expozíciós eset körülményeinek kivizsgálásába a Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság orvos végzettségű kormánytisztviselőjét is minden esetben be kell vonni.
A foglalkozás-egészségügyi szolgálatok tevékenységét érintő jogszabályváltozások b)
a biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének védelméről szóló 61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet módosult:
•
A foglalkozás-egészségügyi szolgálat az általa végzett védőoltásokról évente a tárgyévet követő év január 5. napjáig a fővárosi és megyei kormányhivatal kistérségi népegészségügyi intézetének küld összefoglaló jelentést.
•
2011. 01. 01-jétől megszűnt a foglalkozás-egészségügyi szolgálatok illetékes munkavédelmi felügyelőségnek küldendő jelentési kötelezettsége a munkakörhöz kötött védőoltásokkal kapcsolatban.
Az Mvt. legfontosabb változásai 2012. január 1-jétől 2011. évi CXCI. törvény
•
A munkáltató a kockázatértékelést, a kockázatkezelést és a megelőző intézkedések meghatározását - eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában - a tevékenység megkezdése előtt (!!!), azt követően indokolt esetben, de legalább 3 évente köteles elvégezni.
•
Indokolt esetnek kell tekinteni különösen az alkalmazott tevékenység, technológia, munkaeszköz, munkavégzés módjának megváltozását, illetve minden olyan, az eredeti tevékenységgel összefüggő változtatást, amelynek eredményeképpen a munkavállalók egészségét, biztonságát meghatározó munkakörülményi tényezők megváltozhattak - ideértve a munkaklíma-, zaj-, rezgésterhelést, légállapotokat (gázállapotú, por, rost légszennyezők minőségi, illetve mennyiségi változását).
•
A kockázatértékelés során a munkáltató azonosítja a várható veszélyeket (veszélyforrásokat, veszélyhelyzeteket), valamint a veszélyeztetettek körét, felbecsüli a veszély jellege (baleset, egészségkárosodás) szerint a veszélyeztetettség mértékét. A kockázatértékelés során az egészségvédelmi határértékkel szabályozott kóroki tényező előfordulása esetén munkahigiénés vizsgálatokkal kell gondoskodni az expozíció mértékének meghatározásáról.
Az Mvt. legfontosabb változásai 2012. január 1-jétől
2011. évi CXCI. törvény
•
A munkavédelmi hatóság a foglalkozási megbetegedés gyanúját panaszoló vagy annak kivizsgálása elmulasztását sérelmező személyt a bejelentésre jogosult orvoshoz vagy a munkahigiénés és foglalkozásegészségügyi szervhez irányítja.
•
A munkahelyen - jellegének, elhelyezkedésének, a veszélyforrásoknak, a munkavállalók létszámának, a munkavégzésből és a munkakörnyezetből származó hatások és egészségkárosító kóroki tényezők figyelembevételének, valamint a munka szervezésének megfelelően biztosítani kell a munkahelyi elsősegélynyújtás tárgyi, személyi és szervezési feltételeit.
Az Mvt. legfontosabb változásai 2012. január 1-jétől 2011. évi CXCI. törvény A kockázatértékelés eredményeként a munkáltató felelőssége legalább a következők dokumentálása: a) a kockázatértékelés időpontja, helye és tárgya, az értékelést végző azonosító adatai; b) a veszélyek azonosítása; c) a veszélyeztetettek azonosítása, az érintettek száma; d) a kockázatot súlyosbító tényezők; e) a kockázatok minőségi, illetőleg mennyiségi értékelése, a fennálló helyzettel való összevetés alapján annak megállapítása, hogy a körülmények megfelelnek-e a munkavédelemre vonatkozó szabályoknak, illetve biztosított-e a kockázatok megfelelően alacsony szinten tartása; f) a szükséges megelőző intézkedések, a határidő és a felelősök megjelölése; g) a kockázatértékelés elkészítésének tervezett következő időpontja; h) az előző kockázatértékelés időpontja.
Az Mvt. legfontosabb változásai 2012. január 1-jétől 2011. évi CXCI. törvény
•
A kockázatértékelés eredményeként a munkáltató felelőssége legalább a következők dokumentálása: a) a kockázatértékelés időpontja, helye és tárgya, az értékelést végző azonosító adatai; b) a veszélyek azonosítása; c) a veszélyeztetettek azonosítása, az érintettek száma; d) a kockázatot súlyosbító tényezők; e) a kockázatok minőségi, illetőleg mennyiségi értékelése, a fennálló helyzettel való összevetés alapján annak megállapítása, hogy a körülmények megfelelnek-e a munkavédelemre vonatkozó szabályoknak, illetve biztosított-e a kockázatok megfelelően alacsony szinten tartása; f) a szükséges megelőző intézkedések, a határidő és a felelősök megjelölése; g) a kockázatértékelés elkészítésének tervezett következő időpontja;
A munkavédelmi hatósági ellenőrzések tapasztalatai a munkaegészségügyi szaktevékenységgel összefüggésben Kiemelt munkaegészségügyi intézkedések megoszlása 2011. év
Előzetes alkalmassági vizsgálat elmulasztása 6,1% Sérülékeny csoportok foglalkoztat-hatóságával, alkalmasságának megítélésével kapcsolatos speciális szabályok megszegése 2,3%
Alkalmassági vizsgálatok rendjét érintő előírások megszegése (írásos szabályozás, vizsgálatok előírásai, biológiai monitorozás, gyakoriság kérdései, stb.) 42,2%
Egyéb kiemelt Egyéni védőeszköz intézkedés ártalmassága vagy 0,8% konstrukciós hibája 1,9%
Biztonsági adatlap(ok)ra és a veszélyes anyagokra vonatkozó nyilvántartás hiánya 17,1% Kockázatbecslés és azbeszt-koncentráció mérés értékelés elmulasztása 0,8%
Megelőzésre, expozíció csökkentésre vonatkozó előírások megsértése 1,7% A munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális egészségvédelmi követelményeinek megszegése 26,5%
A munkavédelmi hatósági ellenőrzések tapasztalatai a munkaegészségügyi szaktevékenységgel összefüggésben Ágazati ellenőrzések tapasztalatai
Építőipar: • Az ellenőrzött munkáltatóknál többnyire hiányzott a teljes körű, a munkabiztonsági és munkaegészségügyi veszélyeket egyaránt feltáró kockázatértékelés. A biztonsági és egészségvédelmi tervből a munkaegészségügyet érintő részek sablonosak voltak. Pozitív változás, hogy a legtöbb építési munkahelyen mára már általánossá vált, hogy a fővállalkozók a kivitelezés megkezdése előtt bekérték az alvállalkozóktól a munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálatainak elvégzését igazoló dokumentumokat. Az „al-alvállalkozó” munkáltatók esetében azonban gyakran előfordult, hogy a munkavállalók a munkaköri alkalmasság előzetes orvosi vizsgálatának hiányában végezték munkájukat. Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás: • Munkavállalók foglalkoztatása kölcsön munkaerőként, egyszerűsített foglalkoztatás keretében, továbbá közmunka programban - hiányosságok, szabálytalanságok az orvosi vizsgálatok tekintetében, a foglalkoztathatóság szakvéleményezésében, a biológiai kockázatbecslés elvégzésében, a speciális megelőző intézkedések (pl.: kullancsencephalitis elleni védőoltás) és az egyéni védőeszközök biztosításánál.
A munkavédelmi hatósági ellenőrzések tapasztalatai a munkaegészségügyi szaktevékenységgel összefüggésben Ágazati ellenőrzések tapasztalatai Feldolgozó- és gépipar Faipar: zaj-, rezgés-, kémiai (por, vegyi anyag) expozíció - kisüzemekben a munkahigiénés mérések elmulasztása Gumi- és műanyag termékek gyártása, vegyipar: • kémiai kockázatbecslése elmulasztása, biztonsági adatlapok tartalmának figyelmen kívül hagyása • kombinált vegyi expozíció Élelmiszeripar: vágóhidakon a biológiai eredetű veszélyforrások feltárásának, illetve a fennálló kockázatok elleni védekezés módja meghatározásának hiánya Egyéb élelmiszeripari tevékenységek: A kézi tehermozgatásból származó kockázatok és a „klimatikus” megterhelések értékelése több esetben nem volt kellően alapos. A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatók ebben az iparágban nagyobb figyelmet fordítottak az alkalmassági vizsgálatok elvégzésére.
A munkavédelmi hatósági ellenőrzések tapasztalatai a munkaegészségügyi szaktevékenységgel összefüggésben Ágazati ellenőrzések tapasztalatai Feldolgozó- és gépipar Gépipar, fémipar: A kockázatértékelések hiányosak a zajexpozíció tekintetében, a hallásvizsgálatok elvégzésének és a rezgésexpozícióban foglalkoztatottak speciális orvosi vizsgálatának irányát és gyakoriságát gyakran nem határozták meg. Papír- és nyomdaipar: A számítógépes vezérlésű, zárt rendszerű nyomdai technológiák térhódítása egyre jellemzőbb. A vízbázisú nyomdafestékek használata egyre nagyobb arányban. A szerves oldószerekkel tevékenységet végző munkavállalók esetében a biológiai monitorozást nem minden esetben végeztették el a munkáltatók. Szolgáltatóipar A munkáltatók csak a legritkább esetben tértek ki a kockázatértékelésükben a mozgásszervek fokozott terhelésével járó kézi tehermozgatás kockázataira.
A munkavédelmi hatósági ellenőrzések tapasztalatai a munkaegészségügyi szaktevékenységgel összefüggésben Ágazati ellenőrzések tapasztalatai Egészségügyi, szociális ellátás Egészségügy: A kockázatértékelések nem mindig tükrözték az egészségügyi ellátás során végzett tevékenységek valós veszélyeit, több munkáltató nem készített megfelelő biológiai kockázatbecslést, a kémiai kockázatok becslése/-értékelése nem minden szempontra terjedt ki (pl. nem elemezték az expozíció-hatás összefüggéseit) Szociális ellátás: Az ápoló-gondozó, karbantartó, takarító és mosó munkakörben foglalkoztatott munkavállalók Hepatitis A-, B vírus okozta fertőzés elleni védőoltásban részesültek. Bányászat A kockázatértékelések szinte minden ellenőrzött munkahelyen teljes körűek voltak. Más ágazatokhoz képest kisebb arányban, de a bányászati munkahelyeken is előfordult, hogy a munkáltatók nem vagy nem a jogszabályi előírásoknak megfelelően gondoskodtak a műszeres munkahigiénés vizsgálatok elvégzéséről. A munkáltatók és a munkavállalók tisztában vannak a munkabalesetek, a foglalkozási megbetegedések és a fokozott expozíció kialakulásának veszélyével, a dolgozók tudatosak az egészségüket és biztonságukat veszélyeztető kockázatok tekintetében.
A munkavédelmi hatósági ellenőrzések tapasztalatai a munkaegészségügyi szaktevékenységgel összefüggésben KIEMELT SZAKMAI CÉLOK ELLENŐRZÉSÉRE VONATKOZÓ TAPASZTALATOK
a) Az alkalmassági - és a BEM vizsgálatok elvégzése: Az írásbeli szabályozások gyakran hiányosak voltak, a FESZ-t a szabályozás elkészítésébe csak formálisan vonták be. A FESZ orvosa általában nem végzett helyszíni bejárásokat, ebből adódóan a szabályozások nem voltak konkretizálva az adott munkáltatónál lévő munkakörökre, kóroki tényezőkre és nem határozták meg a vizsgálatok irányát és gyakoriságát sem. Az időszakos munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatok elvégzése nem minden munkahelyen történt meg a jogszabályban előírt gyakorisággal. b) Zajjal és vagy kéz-karrezgéssel járó tevékenységek ellenőrzési tapasztalatai: Gyakori mulasztása volt, hogy méréssel nem határozták meg a munkavállalókat érő zajexpozíció mértékét, a munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatok rendjében nem szabályozták a munkahelyi zajexpozíció esetében a záróvizsgálatokat. c) Rákkeltő anyagokkal végzett tevékenységek ellenőrzési tapasztalatai: A munkahelyi kockázatértékelésben a rákkeltő anyagokkal folytatott tevékenységek esetenként kimaradtak, a kétévente kötelezően előírt, új mennyiségi és minőségi kockázatbecslés/-értékelést több munkáltató nem készíttette el. A rákkeltő anyagok kockázatbecslésénél nem minden munkahelyen vették figyelembe a munkahigiénés vizsgálatok eredményeit (rákkeltők koncentrációjának mérése a munkavállalók légzési zónájában, BEM vizsgálatok).
A II. fokú határozatokban észlelt hiányosságok a foglalkozásegészségügyi szolgálatok tevékenységével összefüggésben •
a kockázatértékelésben és az egységes, átfogó megelőzési stratégiában való részvétel hiányosságai
•
nem megfelelő gyakorisággal elvégzett időszakos alkalmassági- és BEM vizsgálatok, különös tekintettel a fizikai-kémiai kóroki tényezők esetében [33/1998. (VI. 24.) NM rendelet 6. §-ában, ill. a 3.sz. mellékletben előírtak megsértése]
•
több éve fennálló (orvos által is ismert), „gerinc elfajulásos tünetegyüttes” megléte esetében fizikai munkakörben dolgozó részére korlátozás nélküli „alkalmas” minősítés megadása - a munkáltatók fellebbezése „sorsszerű” megbetegedésekre hivatkozással
•
az egészségügyi tevékenységek során (pl. fogászat), köztisztaságicsatornázási munkavégzés esetében gyakori hiányosság a Hepatitis elleni védőoltások elmaradása.
Pozitív példák
Vegyi fülke az analitikai laboratóriumban
A munkáltató olaj-, gáz- és vízminták minőségellenőrzését végzi az analitikai laboratóriumban. A minták feldolgozása vegyi fülkében, vagy helyi elszívással rendelkező munkaterületeken történik. A munkavállalók rendelkezésére állnak a megfelelő védelmet nyújtó egyéni védőeszközök. A munkahelyi levegő szennyezőinek műszeres vizsgálatát évente elvégzik, a laboratóriumban dolgozóknál félévente történik biológiai monitorozás. A munkavállalók számára biztosított munka-és védőruhákat a munkáltató központilag szervezetten mosatja. A munkavédelmi oktatás negyedévente történik, a munkavállalók ismereteinek frissítése, bővítése, elmélyítése érdekében. A szükséges munkavédelmi dokumentációk rendelkezésre állnak, azokat kéthavonta felülvizsgálják, szükség esetén aktualizálják.
Pozitív példák
A mechanikus szállító eszközök, mint például a kézi targonca, megkönnyítik a kézzel történő tehermozgatást, és például az elektromos targoncák esetében teljesen kiküszöbölhetik a kézi tehermozgatást, és azt, hogy a dolgozónak kézzel kelljen a targoncát tolnia.
Pozitív példák
A kézi árleolvasó használata megszünteti, hogy a törzset el kelljen forgatni, és meg kelljen dönteni, valamint a terhet kelljen emelni.
Az árumozgató görgők alkalmazása a pénztáraknál kiküszöböli a súlyok emelését.
Pozitív példák A munkavállalók számára a leesés elleni- és az azbesztexpozíció ellen megfelelő védelmet nyújtó egyéni védőeszközök (fejvédősisak, biztonsági testhevederzet, porálarc, védőoverál, védőkesztyű, védőbakancs) biztosítottak voltak, amelyeket a munkavédelmi szabályok betartásával használtak, viseltek is.
Pozitív példák
Napárnyékot nyújtó mobil sátor építési munkaterületen (térkövezési munkálatok ) III. fokú hőségriasztás idején
Pozitív példák
Akkumulátor gyárban a fokozott ólomexpzíció kialakulásának megelőzésére légzésvédő használata
Negatív példák
Negatív példák
Negatív példák
Negatív példák
Negatív példák
Negatív példák
Egy fafeldolgozó műhelyben a faipari gépek mellett megfelelő hatékonyságú elszívó berendezés nem állt rendelkezésre. Az elszívók csatlakoztatása, tömítése nem volt megfelelő, melynek következtében az elszívás hatásfoka jelentősen lecsökkent, a gépeken vastag porréteg volt látható. A műhelyeket takarítatlanság jellemezte. A porexpozíció mennyiségi értékeléséhez szükséges munkahigiénés mérések hiányában nem lehetett kizárni, hogy a munkavállalót határérték feletti expozícióban foglalkoztatják.
Honlapok
http://www.munka.hu/
Honlapok
http://www.ommf.gov.hu
Honlapok
http://www.omfi.hu
Honlapok
EU-OSHA Nemzeti Munkavédelmi Fókuszpont http://osha.europa.eu/hu
Köszönöm a figyelmet!
