41.
VASÁENAPI ÚJSÁG.
664
SZÁM. 1915. 6 2 . ÉVFOLYAM.
^^gasgggasisi^iüiüiiiüiiiffliisaiig FÉNYES LÁSZLÓ, LflNDflU SZÉP
§1
BÉLH, ERNŐ
i
KÖZLEMÉNYEIT
R VILÁGHÁBORÚ NAPLÓJA
^
1
NEGYEDIK FÜZETE,
§ A MAGYAR KÖNYYTÁR ÚJ SOROZATÁBAN.
1
Ára 60 fillér.
I
] MINDENÜTT
Rendeléseknél jék
lapunkra
KAPHATÓ.
|
szívesked
Egy-egy szám 1 korona
Népszerű kiadás
1 1 1
és az 1914. évi novemberi és decem beri harctéri eseményeket tartalmazza
R
Jókai Mór munkái
1 1 I
1. A varchonitik. 2. Fortunatus Imre.— Shirin. 3- Kalóz király. 4- Sonkoly Gergely. 5-9- Törökvilag Magyar országon. ' 10. A bűntárs. 11-12 A kétszarvú ember. 13 Koronát szerelem ért. 14. Petki Farkas leányai. i $ - Regék. 16. Carinus. 17-20. Erdély aranykora. 21-23. Csataképek 1848— 1849-ből. 24. Bujdosó naplója. 25-26. A fehér rózsa. 27. Magyarhon szépségei.
28-29. 30-36. 37-43. 44-48. 49-55. 56-58. 59-63. 64-65. 66-67. 68-71. 72-73. 74-75. 76-82. 83. 84-88. 89. 90-93. 94. 95-97.
Szomorú napok. Kárpáthy Zoltán. Egy magyar nábob. Uj földesúr. Szegény gazdagok. Hétköznapok. A régi jó táblabírák. Délvirágok. Milyenek a nők ? Véres könyv. A magyar nép élce. Árnyképek. A kőszívű ember fiai. Milyenek a férfiak ? Politikai divatok. A serfőző. Mire megvénülünk. Óceánia. Az elátkozott család.
98-99. Felfordult világ. 100. Elbeszélések. 101-112. Dekameron. 113. Egy asszonyi hajszál. 114-119. Névtelen vár. 120-121. Népvilág. 122-124. Szélcsend alatt. 125-131. Egy az Isten. 132. A debreceni lunátikus. 133-134- Egy ember, a ki mindent tud. 135-136. Asszonyt kisér — Istent kisért. 137-138. A janicsárok végnapjai. 139-140. A magyar előidókből. 141. Az életből ellesve. 142. Észak hónából. 143-151- Színművek.
SZKRKESZTŐ
111 SZ. 1915. (62. ÉVFOLYAM.) Szerkesztőségi iroda: IV. Vármegy e-utoza 11. | Egyes szám Kiadóhivatal :• IV. Egyetem-utoza *. ára 40 fillér.
HOITSY Előfizetési feltételek:
PÁL.
Egesiévre _ _ 80 korona. A tVilágkrónikái-\-a\ _ _ 10 korona, negyedévenként 1 koronával Félévre' 5 korona. több. Negyedévre'
BUDAPEST, OKTÓBER 17. Külföldi előfizetésekhez a postaüag mag határozott viteldíj is csatolandó
Megrendelhető:
LAMPEL R. könyvkereskedése (Wodianer F, és Fiai) r.-t, Budapest, Y!., Andrássy-úi 21. s z . és minden bazai könyvkereskedésben,
^ÍÍrÍÍrÍÍlÍlÍlÍlÍlÍÍÍrlÍl^ÍÍÍlÍ^E^SÍl^ÍM
hivatkozni.
A Mm Könyvtúr szenzációs számaf Alszakáll vagy paróka az embert csak akkor teszi fel ismerhetetlenné, ha egyszersmind a szemöldökeit is megváltoztatja. Az átöltözésnél a homlok és a koponya rész is fontos szerepet játszik. Ha összehasonlítjuk a két első képet, azonnal észrevehetjük, mennyire megváltoztatja az arezot a szemöldökök sürüsitése és a homlokba fésült haj háirasimitása. A 3. kép azt a változást mutatja, a melyet alszakáll és paróka idéz elő.
Ez a pillangó egy várnak a körvonalait és az ott lévő ágyúk elhelyezését és minőségét ábrázolja. A szár nyakra rajzolt jelek a vonalak között nem jelentenek semmit, a vonalakra tett pontok azonban pontos fel világosítással szolgálnak az ágyúk jajtájáról és nagy ságáról.
Ujabb példa arra, hogyan változtathatja meg az ember a külsejét. Az átöltözködés két pillanat alatt tőrtént.
A fíadikémekről általában és különösen az angol hémrendszer titkairól rendkívül érdekfeszítő leleplezéseket tartalmaz a „ M A G Y A R K Ö N Y V T Á R " legújabb füzete:
m ANGOL ALTABOftM KÉMKEDÉSE SIR RÓBERT BADEN-POWELL ÖNVALLOMÁSAI
Z=
ARA 6 0 FILLÉR. — I PIHENŐ PODHAJCZE ELŐTT.
A S T R Y P A - M E L L É K I H A R C Z T É R R Ő L . — Balogh Rudolf, a harcztérre kiküldött munkatársunk felvétele.
Megrendelhetők: LAMPEL R. könyvkereskedése (Wodianer F, és Fiai) r.-t. Budapestül, Andrássy-ut 21. és minden könyvkereskedésben. •Hl
Franklin-Társulat nyomdája, Budáért, I V , Egyetem-utosa 4. az.
666
VASÁBNAPI Ü J S Á C h _ . _
4
42. SZÍM. 1915.
NOMÉMI FIA. REGÉNY. IRTA LACZKÓ GÉZA. — Ne gúnyolódjék, Dini! — intett szórako zottan Arabella, a ki már azon gondolkozott, milyen álláspontra helyezkedjék a gyűlésen. — Nem gúnyolódom, csak azt mondom, hogy ilyen helyekre nem fogok lerándulhatni minden héten. — Nézze, Dini, ilyen helyeken én még, hálisten, nem voltam, aztán maga Pestre sem jött fel minden héten . . . — Hát, ha nem lehet! Azt hiszi, hogy most nem köll hazamennem? most van ép a cséplés . . . — Menjen! — mondta szárazon Arabella. Szillánghy elképedt, mondani akart valamit, de a bajuszrágásnál tovább nem jutott, végre is elfordult, kinézett az ablakon, visszaperdült majd hirtelen elhatározással... Most megy el örökre! — gondolta Arabella. De Szillánghy a gyereket kapta föl s a le vegőbe emelgetve énekelte neki: — Huttyi - mú, huttyi - szú, huttyi - huttyihuttyi-túi'Hú, hú! Lányiné vállat vont és kifordult a konyhába. — Na, megyek! — mondta Arabella s Szillánghyra nézett, hogy szóljon valamit. Szillánghy ráemelte szemét s a világ legter mészetesebb hangján jelentette ki: — Hanem, Aranyos, az ebéddel nem vár juk meg! III. A vidéki színész, a ki állandóan a pesti nagy színházak Mekkája felé fordulva végzi imád ságát, szivesen jön a budai színkörbe vagy a Várba játszani, egyrészt, mert így fővárosi művésznek mondja és hiszi magát, másrészt, mert azt reméli, hogy itt hamarabb tűnik sze mébe a szórakozott pesti direktoroknak, de a mikor a szezonnak vége vagy igazgatója meg bukik, fájdalommal búcsúzik reményeitől, Pest től s örül, ha egy kis vidéki szerződést tud ki csikarni az ügynöktől. így került Arabella Révfi Andor társulatá hoz Temesvárra. Nagyvárosi ripacsokhoz, — a hogy ő mondta. Az ügyvéd' lökupeczek között is ügyvéd, a biró méltóságából, a katonatiszt rangjából a legkisebb város, a legtávolibb gar nizon sem von le semmit, de a színésznél nem csak állomáshelyétől, de a társulat összetéte létől, az igazgató egyéniségétől is függ, hogy szinművész-e vagy ripacs. Mit keres itt magyar színészet ebben a három különálló foltban épült nagy német és katona városban, sőt vár ban, a hol folyton dobolnak, trombitálnak, mars dönög a kövezeten és negédes «csau!» kiáltással üdvözlik egymást a kardcsörtető ga vallérok!? Vagy, ha valami sohasem látott má solatát hoznák az egyetlen bécsi éneklő szava lásnak, vagy, ha az elképzelhető legjobb ma gyar együttest léptetnék föl a díszes színház ban, a melyet komolylyá tesz már a harczias környezet s az uralkodó fönséges neve, a me lyet visel, vagy, ha a legszebb és legkönnyebb erkölcsű énekesnők csődülnének ide a tiszti kaszinó külső tagjaiul, akkor lehetne valamit remélni, de így, ezzel a nappalra borotválkozó, sétára arczot pirosító szedett-vedett népséggel, köpködve szavaló Shakespeare-szinészszel, sely pes énekesnővel, komoly komikával, hanyag és értelmetlen direktorral mire fognak menni, ha vannak is egypáran szépek, szereptudók, be csületes, szegény művészek? Temesváron csak a legjobb társulat tud megélni, de annak is előbb ki kell verekedni a mindennapi közön séget, a mindennapi kenyeret. A czigányok valami rongyot kötnek falu határakon a fákra, hogy az utánuk- bebottó karaván tudja, adakozó-é ott a nép; a" színész egymás elbeszéléseiből, az előbbi társulat után maradó emlékből, a sétálók tekintetéből, ko csis, hordár, bútorozott szobát kiadó nénik modorából ép oly hamar kitalálja, mi sors vár reá az új helyen.
— Unszimpatikus város! — rázogatta fejét mellényzsebéből egy pilulát vett ki, a melytől Lányiné, a ki amúgy is nagyon haragudott a viz enyhén rózsaszínű lett. Sokáig pancsolt, Révfire, hogy az ő lányát csak második naivá- szappanozott, míg végre törülközőt kért. — Asz nem naty dolok! Kis toroklop! Ha nak szerződtette »a mellé a szobalányképü Csabai Nina mellé. — Ez direktor? Rőfös-segéd! mar elmúlik! .állva irta meg a reczeptet, a bejárónét rög Azt hiszi, itt is úgy van, hogy nekivág a selyem nek az ollóval: ripsz! s az aztán szakad magátul tön el is szalajtotta vele s míg az odajárt, za tovább! Sosem fogom neki megbocsátani, hogy vart mosolylyal nézegette a két asszony meg az első három előadáson a Ninával játszatta nyugodott arczát. Beszélt a télről, a színházról, Noémit. Megnyitónak Aranyembert veszi s nem valami tábornok úrról igen sokat, a kis vitézek te játszod Noémit!! Ezért kellett Temesvárra betegségeiről, csak a cseléd visszatértével ko jönnünk, hogy ezt megérjük! Hisz te az élet molyodott el egy perezre. De aztán újra beszélt, ben is egy Noémi vagy, annyira neked való a nevetgélt, nagypapásan totyogott kis helyen szerep. Nem!! Hanem a negyedik előadástól fel ide-oda, míg az öblögető víz elkészült s az első váltva fogod a Ninával játszani. Hogy ki van gargalizáló próba megesett. ez csinálva, hogy az igazi művésznőt háttérbe — Natyon jó! Kitűnő garkalizál! — kiál szorítsák! A Nina ? Avval a piros nagy paradi tott föl örömmel, mikor a kis Dénes dühösen csom képivel akarja Noémit játszani. . . Egy meggörgette torkában a maró folyadékot. — óriáskigyótul sem fél az a debella s majd az Van oll, ki lenyel és nem csinálja: krrr! Asz fog megijedni egy leveli békátul a Senki szigetén? nem jó, de esz jó! Te, már megint trombitálnak ebben a kaszár Másnap rettenetes izgalommal, sápadtan ro nyában! Hogy mit tudnak ezek egész nap hant haza Arabella a próbáról, kezében a Dél trombitálni!? Még fölébred a D i n i ! . . . Te, a magyarországi Közlöny aznapi számával: pinczében trombitálnak. — Mama, Dinikének difteritisze van! Benne Pedig ekkor már valami húszszor is előadták van a lapban! — Miket beszélsz? — kapta ki kezéből anyja a darabot, de az özvegy nem könnyen felejtett. Kint lomha közönynyel hullongott a hó s a lapot. Majd ő olvassa el! De csakugyan benne Arabella az ablaknál a Délmagyarországi Köz volt «Újabb difteritisz-esetek városunkban)) czím lönyt olvasgatta, a mely illatos áradozásokkal alatt sok piczike neve közt: Lányi Déneske, permetezte agyba-főbe Csabai Nina legújabb lakik . . . alakítását. Anyja keresetlen szónoklatára egy Mind a ketten a kis kocsira néztek, a melyben hanggal sem válaszolt, csak a kis kocsira te nyugodtan aludt a csöpp beteg s vörösre égett kintett s lelkében egy élet szemrehányása moz szemük az előtörni félő könnytől. dult meg egy másik ellen. A gyerek! ö az oka! — Mért nem mondta meg, hogy mi baja van Lenézik, megítélik, agyonhallgatják miatta! A a gyereknek? — támadt rá Lányiné az öreg Nina azt tanácsolta, adja ki vidékre . . . Angyal- orvosra, mikor kis pácziensét jött megnézni, csinálókhoz az ő' gyerekét? Inkább a súgó hogy mit csinál. lukba beül vagy a kasszába, semmint hogy — Na, na, jó aszón! Én nem szeret ijesztni, megváljon fiától . . . Ó, látott ő egy ilyet Buda azért! keszin, a Dönki Katiczáét, pedig annak egy gróf — De az istenért, doktor úr, egy ilyen ko az apja! Ott ült az udvar mocskában félmez moly betegségnél... — szólt közbe könyörögve telenül a földön, a komondor nyalta a képéről Arabella. a fekete, ragadós piszkot s a sváb asszony rö — Ha kicsi nem tud garkalizálni, asz komol, högött az idillen . . . De azért, mert valaki jó asz halál! de esz okos, esz garkalizál, nem le anya s nem akar megválni attól, a kit szive nyel, ma sokai jop, mind tegnap; esz, egy hét alatt hordott, ne kaphasson egy háromsoros jó és tinczi-tánczi fogja csinálni mamuskával, kritikát . . . ? groszmutterral! Doktor Kari Schmied ászt ga — A Dini sír! — riadt föl egyszerre gondo rantál! Kisztihand és nem sírni! lataiból. A kis Dénes csakugyan hamar fölépült s — Jó, jó, már megyek! — kelt föl az özvegy Szillánghynak a betegség idején mindennapos s a kocsihoz lépett. — Te, ennek á'.gyereknek levelei meggyérültek. Arabella is kifejtőzött az láza van! — fordult vissza komoly ijedtséggel. anyai aggodalom minden egyebet elfödő fáty Arabella odaugrott s kezét a kis nyugtalanul lából s a messziről jövő ember éleslátásával forgolódó homlokra helyezte vigyázva: ismerte föl egyszerre a társulat minden belső és külső nyomorát. A katonatisztek inkább — Nagyon forró! Szive mélyében megrendült, mintha csak az operetteket néztek, drámára is főkép szomba ton és vasárnap lett volna közönség. A társulat Isten büntetése lenne az előbbiekért. Lányiné már öltözködött, hogy orvosért hős és bús szerelmesei kávéházban üldögéltek nappal-éjjel s mivel a városi dámák nem szo szalad. Arabella a kis kocsi mellé ült s a mint a ró rultak rájuk, gyári lányokra lestek a Hosszú zsás arczocskát nézegette, hirtelen eszébe ju Allééban, utczasarkokon. Az operett-trikók pisz tott, hogy már tegnap szokatlanul élénk volt kos szürke hamvat kaptak, a drámákban álta az egyébként sárgás bőrű gyerek arczszine. lános szerep nem tudás és szórakozottság mon Pedig milyen szép, hogy ragyog a szeme! s pi datott mindenkivel bolondot. Révfi, a kinek rosló élet ül a teltebbé duzzadt vonásokon . . . Petőfi-gallérja mind gyakrabban volt másnapos, De aztán megijedt: micsoda pusztító betegség különösen híres volt az ilyesekről. IMKnt Laertes, lehet az, a mely így játszik gúnyolódón az élet mikor megtudja Polonius halálát, a helyett, hogy felháborodva kiáltaná: «Meghaít, de hogy?», teljével! Az özvegy hamar visszajött egy kedves, rö kedélyes kétkedéssel legyintett: «Meghalt? De vidlátó, gömbölyű hátú, köpczös öreg bácsival: hogy !» Már karácsony után mindenféle hír ke — Kisztihand, kis nacsádkám! Egy kanál ringett a tagok között az igazgató adósságairól, kérek! esz nem oll veszedelmes! —"mindjárt a társulat sorsáról, míg végre márcziusban Révfi szép csendesen, de végkép megbukott s evvel köszöntött be. A nagyanyja fölvette a gyereket s az ab mivel az ő háta mögött nem állt ott, mint lakhoz vitte. Az orvos lenyomta a kicsi nyelvét Feledinek, Tisza Kálmán, hogy a titkos alapból a kanállal, belehunyorgott a torkába, motyo felsegítse, fejenkint huszonkét forint harmincz gott, mosolygott, visszalépett, a kanalat két krajezárt kiutalt tagjainak s be nem mondott ujja közt jó távol tartva magától, s'alázatosan búcsúul előadta még egyszer az Aranyembert. «Én csak egyet ütök s a Brázovics-ház össze szólt.: omlik !», az Aranyembernek ez a büszke mondása — Kis visz és szapan kérek! Lányinó maga hozta a tálat szállította egy az utolsó izgalomban így fordult ki száján: székre. — Én csak egyet ütök és ez a ház'dirib^ A z orvos beledobta a kanalat, bal kezével darabban fogaz ön feje"tetejére*hullani!]
62. ÉVFOLYAM.
Pedig a saját feje tetejére hullott minden dirib-darabban. Még az éjjel elutaztak. IV. Éppen pirkadt, mikor Arabella, csak úgy alsó szoknyában, ingben, borzas hajának a bátor talan napfényt aranynyá szűrő aureolájával ál mos derűt pislogó szeme, pirosra aludt hamvas arcza körül, kikukkant a küszöbről a föld szintes ház udvarára: — Jó reggelt, Horváthné! — Aggyon Isten, lelkem kis színísz angyal kája — nevetett rá vissza a nagy darab me nyecske, széles mozdulattal hányva etető sza kajtójából a körülötte szárny-emelgetéssel taszi gálódó, reppengő, kotyogó, hápogó sok ba romfira a kukoriczát. — Szép az idő! — Marad is, lelkem, mer, ni, mijén tiszta, fínyes az ég körűi! . . . Pí-pí-pí! Ide, no! Pípí-pí! A szérűből ijedt, düllöngő loholással futottak elő a késedelmezők s csárogva röpült le az öreg diófa tetejéről az a nagy stájer «dög» is, a mely Lányinét minden hajnalban fölverte éktelen kukorikolásával. De ma elkésett: az özvegy még sötéttel fölkelt s most már a földre fek tetett hosszú láda tetején főzte snellszíderjén az utolsó reggeli kávét, a melyet ebben a por fészekben fognak lelöttyinteni. — Hát elmennek, lelkem, Szentesrűl, iga.zánbúl? — El bizony! — Arabella, a kávé! — tűnt fel az özvegy sárga, szigorú arcza a kis ablak muskátlijai között. — Jaj, még meg se vagyok mosdva! — kiál tott Arabella s befordult a küszöbről. Félnégy tájt két zörgős parasztszekér állt meg a ház előtt. Az elsőben, a kasosban, Mátrai ült, a társulat művezetője s a felesége; a másik a poggyászért jött. Míg a két kocsis leszedelőzködött láda ki
VASÁRNAPI ÜJSÁG. hordani, Mátrai fölállt a szekérben s úgy har sogott be az udvarra: — Aranyos, készen "vagy? — Készen! Készen! — hangzott vissza a házból üde dalolással. — Készen a fenét, hát a kalapom? kis táska? napernyő? meg ez a gyerek! — kapkodta ide gesen ide-oda a fejét Lányiné. — Ezt, bácsi, ezt először! El ne ejtsék, az Istenért! — s mivel nem bízott meg bennük, fontoskodva szaladt a gyors csámpás lépésekkel, egyensúlyt bille gető szabad karral, görnyedten czipekedő pa rasztok után ki a kocsiig. — Szervusztok! — köszönt rá sietősen Mátraiékra s újra vissza szaladt. Arabella elkezelt a menyecskétől, a ki meg is ölelte, meg is csókolta két felől jó ezuppanósan, végigtekintett búcsúzóul a módos, tágas, tiszta udvaron: — Isten vele, Horváthné! — és frissen, ru ganyosan sietett ki a kapu felé. — Isten álgya! — bólintott utánna a pa raszt asszony. A mint a nevetős «jó reggelt»-tel jövőt Mátraiék fölhúzták maguk mellé a kocsiba, formás lába kétszer is kivillant a szoknya alól. Az egyik szekeres újabb fordulóra befelé mentében odasandított, megállt, megpödörintette bajszát s vigyorogva.nyemta föl egyik füléről a másikra a zsíros kalapot. Az özvegy csak jött, ment, kísérgette egyik ládát a másik után, hol a napernyőt lökve Arabella ölébe, hol a kis táskát dugva közéjük, végül Dinikét nyomva Mátrai térdére, ö volt ugyan az első a kocsiknál, de mikor már indul tak volna, ő még mindig számolt, fizetgetett a szabadkozva integető menyecskének: — De, édes Horváthné, én nem viszem el ingyen a maga tojását! A piaezon az egy forint, itt van egy forint! — Leszúrta azt a forintot is s mcst már igazán ment ő is fölülni, de1 a szekér előtt megtorpant: — Hepp, a snellszíder! — Visszarohant. Pár perez múlva újra megjelent a hevenyén papírba takart drága eszközzel, Horváthnénak
MAGYAR BAKA POSZTOL
BELGRÁDI
A KALIMEGDÁNON.
K É P E K . — Bálint János felvétele.
667 köszönni is elfelejtett, szaladt s fölmászott & poggyászos szekér bakjára a kocsis mellé, hogy majd vigyáz. De a szekerek visszafordultak. — Hát hová megy ez? Nem arra! — kiáltott idegesen. — Vissza a Rambovszkyho, ott van mán az egísz mindensíg — felelt a kocsis feléje sem nézve. A vendéglő udvarán, az elárvult deszkaszinkör előtt s kint az úton csakugyan ott volt már az egész Thália szinészszövetkezet: láda, ember, asszony, díszlet, gyerek szekéren, szekér körül zajban, tréfában, hangos rendelkezésben, ká romkodásban., Egy-egy szekérre fölnyomtak annyit, a mennyit csak lehetett, kötélvég röpült a halmozott ládák fölött innen is, túl is, le kötözték jó erősen, hogy a rázásban el ne po tyogjon valami s egymás után indították őket útnak egy-egy méla kórista felügyeletével le délnek, a tanyák felé. Lányiné, a kit szintén letessékeltek trónjáról, rosszaló aggodalommal látta, persze mindenféle nyavalya nehéz pogygyásszal még megtetézve, a hosszú ládát el tűnni a porfelhő mögött. Mit volt mit tenni? Fölkapaszkodott ő is a lánya s z e k e r é r e . . . . megcsattantak az ostorok s a konzorczium han gos beszéddel, dallal, integetéssel búcsúzott a csirketeimő kálvinista várostól, a hol több paraszt nézte meg a Bánk bánt, mint úr Temes váron, ugy-e mama? Két felől porfelhőben maradt el a paraszt házak magas, csúcsos homlokú, két kis szemű arcza, egy-egy mafla ábrázat, piros mosoly, kendő-1 engetés, öreg paraszt pipa-kupak fordulásnyi kalap emelése, messze jobbra a Tisza füzese, nádasa, szétszórt vizeinek ritka csillanása. — Bogácsát! — szólalt meg egyszer komolyan a kis Dénes. Lányiné elővette a kézitáskából híres töpörtüs pogácsáit, körülkinált s a gyereknek is nyomott egyet a kezébe. Dini nagy fekete szemét föl vetette Mátraira, a kirek ölében ült, s miker látta, hegy az is eszik, mfgnyugcdva fegott a magáéba. (Folytatása következik.)
^T*.
42. SZAM. 1915.
VASABNAPI ÚJSÁG.
668
62.
ÉVFOLYAM.
42
SZAM. 1915.
62. ÉVFOLYAM.
' ^ T W S f f S B C T K í !
VASÁKNAPI ÚJSÁG.
1. Tizenegy különböző fajból való orosz katona. — 2. I m á n o ka fogolytáborban. — 3. Tatárok és dagesztániak. — 4. Cserkeszek.
OTTHON MARADT SZERB UTCZAI
MAGYAR BAKÁK KOMITÁCSIT
ÁRUSOK.
KILÁTÁS A
KALIMEGDÁNBOL.
KÍSÉRNEK.
A FOGOLYTÁBOR
AZ É G E R I '
B E L G R Á D I K É P E K . — Bálint János fölvételei.
KÉPE.
FOGOLY-TÁBOR.
669
^P"
670
42. szili. 1915. 62. ÉVFOLYAM.
VASÁRNAPI UJSACh
HÁBORÚS HULLÁMOK. — A nő kenyere. — Az üzleti irodák asztalainál szinte csupa nő ül. A villamoson női kalauz osztja a jegyet. Egy pár nagy kávéházban is a kiszolgáló pinczér frakkja immár váltakozik a pinczérnő fehér kötényével. Sőt a német hadügyi kor mányzat a katonai hivatalok ajtaját is meg nyitotta a nő munkájának. A Kanzlei-Dienst egy részét a megcsökkent alkalmasságu kato nákkal megosztja a nő, a ki erre a hadi szol gálatra alkalmasnak bizonyul. A háború egyik legkiadósabb szociális hatása : a női munka erőnek nagyarányú és sokágú térhódítása. A háború és vele a háborús állapot mindig ideiglenes. Normális és végleges, ha sokszor fájdalmasan hosszú megszakításokkal is, csak a béke állapota. De egy helyzet ideiglenes természete nem diktálja azt, hogy minden ha tása vagy következése is ideiglenes legyen. Az az idáig használatba nem vett, vagy más téren használt új energia-tömeg, a melyet a háború hullámai a kifejtés és érvényesülés eleddig neki új területeire hozott, a háború után se válik ezeken a területeken fölöslegessé. Egy részt azért, mert a megjelenése nem tisztán a háború következése. A szociális fejlődés ennek az új munkakészségnek már igen jelentékeny tömegét tartotta várakozásban még mielőtt a háború elkövetkezett volna. Új iskolák és kur zusok sok női munka-energiát halmoztak föl, a mely elől az érvényesülés útját bizonyos hagyományos idegenkedésen kivül és ennél még nagyobb, mértékben az zárta el, hogy az eljövendő nagy vihar bénító nyomása már évek hosszú sora óta rettentően ránk nehezedett. A gazdasági élet ezrei pangót tak és sorvadtak. A vér-tenger e mostani borzalmas dagályát egy igen-igen hosszú gazdasági apály előzte meg. A háború a szükség forradalmi erejével szün tette meg a női munka új területeken való megjelenésének tradiciós akadályait és a normá lis állapotoknak majdani elkövetkezése semmi esetre se lesz a régi állapot tökéletes vissza állítása. Ennek az okai között ott szerepel az a tragikus motívum is, hogy az elvont régi
energiák egész teljességében való visszatérése lehetetlenség. E drága értékek egy része ott marad a csataterek hantjai alatt, más része csak maradványait hozta vissza egykori tel jesítő képességének. "Viszont: minden háború után a fokozott munkának, a viharos tempó ban megnövekedett föladatoknak egy nagy len dületes korszaka következik. El kell takarítani a romokat. Pótolni kell az elpusztított értéke ket. És, ha a háború diadalmas volt, az em beri energiák ihletésével gyümölcsözővé kell tenni a hódított tárgyi kincseket. — Mindez: munka, munka és munka. Minden emberi ér tek, a mely a háborúban szükségesnek bizo nyult, a diadal kivívása után még fokozott mértékben szükséges. Nincs tehát megokolatlanabb föltevés és fö löslegesebb aggodalom annál, hogy a háború révén foglalkozáshoz jutott nő akár a kenye rét vette volna el valakinek, akár olyan kenyér után nyúlt volna a háborúban, a melyet a békének majd ki kell ütnie a kezéből. A béke nagyobb munkaadó, mint a háború és a há ború után való béke hasonlíthatatlanul termé kenyebb, mint a mely — már az elkövetke zendő óriási válság sorvasztó lázával az ereiben és az idegeiben — a háború kitörését megeiőzi. Ezt a beteg, Jázas és teljes tétlenségre bágyadt állapotot évek során át szenvedtük és már a háború nélkül is éreznünk kellett, hogy mulasztások és nem teljesített gazdasági föladatok halmozódnak, a melyeket egy maj dan eljövendő tevékeny alakulásnak okvetet lenül pótolnia és megoldania kell. A restancziáknak ezt a tömegét a háború a rengeteg elpusztult érték helyrehozásának, a diadal pedig uj vállalkozási alkalmak kihasználásának kö telességeivel szaporítja. Soha egy háború még olyan dulásokat nem müveit és akkora válto zásokat elő nem készített, mint ez a mostani méreteiben példátlan mérkőzés: egészen nyil vánvaló tehát, hogy rekordot kell teremtenie annak a dolgos lendületnek is, á mely, mint minden hasonló alkalommal, e mostani háború után is föltétlenül elkövetkezik. Ez a lendület haza fogja követelni azokat a dolgozó energiákat is, a melyeket régebben az értékesülő alkalom hiánya emigráiásra kény-
szerített. E munkakészség visszaözönlésének a motívumai között ezúttal, egész véletlenül: ér zelmi okok is fognak szerepelni. Kivándorolt honfitársaink számlálhatatlan ezrei már most várják Amerika partjain a hajókat, a melyek nek majd módjukban lesz őket elhagyott, régi és — igazi hazájukba visszaszállítani. De ez a motivum csak a véletlenségé. Nemcsak nekik lesz kívánságuk, de nz elhagyott ősi földnek is szüksége lesz az, hogy hazatérjenek, mert már megadhatja nekik azt, a minek a hiánya a nagy vizén túlra kergette őket: a munkát és a kenyeret. Egész bizonyosra vehető, hogy nagy viaskodásunk diadalmas befejezése után Amerika igen hosszú időre megszűnik a mi vérünk gyüjtőmedenczéje lenni. Itthon kell minden darab csontunk, minden csöpp vérünk és minden szál idegünk. Az egyetlen változtató hatás, a mi a munka energiák körül a háború után várható: egy revizió ez energiák legalkalmasabb beosztása érdekében. Szükség lesz mindenikre, de a. vég leges állapot kialakuló rendje fogja diktálni: melyik hol van az igazi helyén? Mely föladatok azok, a melyeknek a teljesítésére a külömböző munkaenergiák a maguk eredendő természete szerint a legalkalmasabbak? Ez a revizió a nő munkakörében eredményezhet eltolásokat, a nélkül azonban, hogy ezt a területet kisebbé tenné. A tapasztalat már eddig is igen hasz nos adatokkal szolgált annak a megállapítá sára, '•— természetesen csak általánosságban — hogy melyek á nő munkaenergiájának speciális értékei és tipikus fogyatkozásai. E megismeré sek lesznek döntők a női munkaerő nagy tö megének elhelyezkedésében, a mit a mostani rendkívüli viszonyok közepett természetesen rendkívüli motívumok dirigálnak. Lehet, hogy a keresők most járt utjai közül némelyek el néptelenednek, de bizonyos, hogy mások meg még megnyilnak a nő előtt, a ki dolgos energiáit hasznosítani kivánja és a maga jogos részét követeli a munkából és a boldogulásból. Meg is fogja kapni, ez épp oly kétségtelen, a milyen elemi a joga értékei hasznosításához. A tisztes boldogulás olyan jog, a mely nincsen nemhez kötve. Szőllői Zsigmond.
42.
SZÁM. 1915.
•S«T^"JL
^r.",T;it«iu671
VASÁRNAPI ÚJSÁG.
62. ÉVTOLYAM.
den világháborút. A franczia, a belga, s az olasz elvtársak egyforma buzgósággal hangoz Hetek óta arról hoznak tudósításokat a hír tatták, hogy elrendelik az általános sztrájkot, lapok, hogy Oroszországban forradalom készül. mihelyt megjelenik a mozgósítási parancs, s Különböző nemzetiségű újságok, különböző ér ezzel lehetetlenné teszik a háborút. S a német dek hatása alatt álló körök, különböző tudó szoczialisták között is voltak nagyon sokan, a sításokra hivatkozva egyforma határozottsággal kik ez elhatározás híveinek vallották magokat. állítják, hogy a hir, megfelel a valóságnak. És És*'a háború mégis kiütött, mégis folyik, a egyáltalában nem olyan e hir, minő a háború nélkül, hogy a szoczialisták csak odáig tudtak folyamán ezrivel terem, a midőn a legtöbb volna jönni, hogy meg is próbálták volna va ember annak a bekövetkezését várja és erősen lahol annak megakadályozását. hiszi, a mi neki a legkívánatosabb. Oroszor Pedig'a szoczialisták szervezve vannak béke szágban — úgy mondják — általános az elé időben is, s á militarizmusnak is épen szer gedetlenség és az elkeseredés. Hibáztatják a vezettségében van a legfőbb ereje. Abban, hogy kormányt, hogy igazi nemzeti érdek nélkül mindenkinek ki van jelölve előre a maga helyt-, megindította ezt a háborút, a mely tönkre és a maga föladata. Minden katona részérő tette a nemzeti vagyont, s milliókra menő meg van előre parancsolva, hogy mikor és emberéletet pusztított el. Ócsárolják a hadve milyen helyen kell jelentkeznie, uniformisba zetőséget, mely az óriási túlsúlyban levő had öltöznie, fegyvert ragadnia, glédába állania, s sereget nemcsak győzelemre nem tudta vezetni, megvan határozva számára az is, hogy kinek hanem valósággal katasztrófa elébe vitte. Kár a parancsára engedelmeskedjék, s az ő pa hoztatják a kormányt, mely a helyett, hogy rancsolói viszont kinek engedelmeskedjenek, szervezte volna a nemzeti erejét, ezekben a Ez a részletekre is kiható szervezettség adja siralmas napokban is a szabadság eltiprásában, a mai hadseregnek azt az erőt, a melylyel s a véleménynyilvánítás elnyomásában találta szemben a szervezetlen forradalom csaknem legfőbb feladatát, s még az eddiginél is tűr tehetetlen. Mert a forradalom csak tömegeket hetetlenebbé tette a zsarnokság legrosszabb tud talpra állítani, a melyek legfölebb a fő fajta kinövéseit. Az elkeseredés — a mint az vezetők szavára hajlanak, a katonaságot pedig orosz forrásokból származó tudósítások mond századok alkotják a kapitány vezetése alatt, ják — még általánosabbá lett, mióta felosz ezredek, dandárok, hadosztályok és hadtestek, latták az országgyűlés tanácskozásait, s eltilt meglévén mindegyik tagozatnak a maga pa ván a zemsztvók (a gazdasági gyülekezetek) rancsnoka, s hozzá tartozván e szervezethez gyűléseit is. lehetetlenné lett még a panasz az élelmezés és lőszerellátás, valamint a rette kodás is, a mely a rabszolgának is könnyebbé netes hadigépek, az ágyúk. teszi az életét. A felforgató elemek uralmától Miksa császár (I. Ferdinánd királyunk nagy csak néhány lépés választja el immár az or apja), a ki sok nyomorúságon ment keresztül szágot, a mely elemek munkáját elősegíti az fiatal korában, szeretett eldicsekedni az ő ha általános nyomor, s azoknak a több milliónyi talmának nagy voltával, — miután elnyerte menekülőknek végeláthatatlan csapata, kiket már a német császári trónt. Egy alkalommal a hadsereg könyörtelensége űzött ki otthonuk azt felelte neki az udvari bolond, hogy ez a ból a nyugoti tartományokban, s a kik mint hatalom csakugyan igen nagy, de csak addig — egy élő szemrehányás hömpölyögnek a maguk úgymond — míg mi többiek azt nem mondjuk nagy nyomoruságával az ország belseje felé. valamennyien egy napon, hogy: «nem». De így szólnak az Oroszországból.jövő tudósí hát ennek a bolondnak a beszéde csak látszó tások, a melyek küszöbön állónak hirdetik a lag igaz. Mert abban áll épen a nehézség, hogy azok a «többiek», nem tudják ugyanazon forradalmat. De hát lehetséges-e ez ? Lehetséges-e, hogy a napon, sőt ugyanabban az órában azt mon Oroszországban egy győzedelmes, a mostani dani, hogy: nem. Rendszerint nincs is egysé kormányrendszert teljesen felforgató olyas ges akaratuk, s ha van is, nem tudnak annak forradalom keletkezhessek, mint a minő a egységes kifejezést adni. A katonaság akarata franczia királyságnak, majd meg később a pedig egységesen nyilvánul meg. második császárságnak véget vetett ? Lehet Ezért van, hogy aránylag igen kicsi katonai séges-e egyáltalában, hogy egy mai, a mili csapatok féken tudnak tartani igen nagy tö tarizmus alapján álló országban sikeres lehessen megeket, még olyanokat is, a melyeket ellen bárminő forradalom? séges indulat vezérel. A császári Rómában so Olyan kérdés ez, a melyre a hadseregek káig fentartották a régi törvényt, mely meg ' szervezetének alapos ismerői csaknem vala tiltotta a légiók katonáinak, hogy a városba mennyien nemmel felelnek. S a mostani há bevonuljanak, úgy hogy csak a testőrök, s a ború eseményei még megerősítették ezt a né városi csapatok képezték az egész helyőrséget. zetet, íme a háborút megelőzött években az Ezeknek együttes létszáma nem haladta meg egész világ internaczionális szoczialistái fennen a huszonötezret, s mégis uralkodtak a millió hirdették, hogy lehetetlenné fognak tenni min lakosságot számláló városon olyankor is, mikor
OROSZ FORRADALOM?
legádázabb volt a zsarnokság vérengzése. És ráerőszakolták akaratukat a polgárságra olyan kor is, a mikor meghalt a császár, s nem volt kijelölt örököse, a ki parancsoljon. Mikor Calligulát megölték az összeesküvők, a szenátus összeült és eltörülte a császárságot. Augustus házából akkor csak ketten voltak már életben: mostoha fiának, Drususnak afiaClaudius, és ennek afia.Afiumég gyermek, az apa egy notórius hülye, a kit a saját anyja is félben maradi alaknak nevezett, s a kinek bárgyusága miatt Augustus sokszor szégyenkezett. S a testőrök, a kik tudták, hogy a császár jobban fizet, mint a köztársaság, elhatározták, hogy trónra ültetik ezt a Claudiust. Elküldtek érte a császári palotába, hol elbujt előlük, mert azt hitte, hogy életére törnek. Megtalálták S s elvitték a kaszárnyájukba. A tanács rájuk üzent, hogy álljanak el a szándékuktól, annál inkább, mert a városi cohorsok is a köztársa ság pártján állanak. A testőrök megmaradtak az elhatározásuknál, császárul üdvözölték Clau diust, visszavitték a palotába, s az egész város engedelmeskedett. Pedig e városban több olyan magánszemély lakott, a kik néhány száz rab szolgát s fegyverforgatásban jártas gladiátort tartottak szolgálatukban. A mostani millió- hadserrgek mellett pedig még sokkal kevesebb kilátás lehet arra, hogy egy felforgatási czélból támadó forradalom si kerre vezethessen. De ha Oroszországnak mai állapotát nézzük, akkor el kell ismernünk, hogy egy ily vállal kozás nem tartoznék épen a halva született kísérletek közé. Az orosz hadsereg meg van verve. Morális erejét, a győzelemben való hitét s a feljebb valói iránti bizalmát elvesztette. Egy széthulló tömeg az egész, a mely ezrenként adja meg magát az ellenségnek. Az otthon maradt la kosság rá van nevelve a forradalomra mely ben tiz esztendő előtt bőséges tapasztalatokat csinált. A felforgató párt szervezve van, ki vannak jelölve vezérei és alvezérei. Az elkese redés óriási. És hozzá jön ehhez a legfontosabb tényező: a menekülők óriási csapatai. Tiz, sőt tizenkét millióra teszik azoknak a menekülőknek a számát, a kiket a hadsereg a nyugati tartományokból az ország belseje felé kergetett. Ma kenyér és ruha nélkül bo lyonganak a nagyobb városokban. A mijök volt, azt elveszítették a kormánynak barbár intézkedése következtében ; reményök a jövő ben : nincs. Ily emberek között szoktak meg érlelődni a legkétségbeesettebb elhatározások. És ha ezek az emberek ellepve minden nagy orosz városnak utczáit, lázongani kezdenek s magokkal ragadják a proletárokat, s melléjök áll a részvét és a szánalom : hol veszik akkor leveretésökre a katonaságot, mikor ez a ka tonaság az ország határainak megvédésére, is kevés ?!
ELŐÖRS VONUL A STRYPA FELÉ. — Balogh Rudolf,aharcztérrekiküldöttmunkatársunkfelvétele. PIHENŐ HONVÉDEK. — Balogh Rudolf,a harcztérre kiküldött munkatársunk felvétele.
— Balogh Rudolf,aharcztérrekiküldöttmunkatársunkfelvételei.
1. Sorakozó gyalogosok. — 2. Pesti honvédek előnyomulása. — 8. Oroszok által felgyújtott termés Podoliában. — 4. Lövészárok a Zlota-Lipa mellett.
AZ ÉSZAKI HARCZTÉRRŐL.
•
munkatársunk
felvételei.
VASÁRNAPI ÚJSÁG.
kiküldött
ÉVFOLYAM.
harcztérre
SZÁM. 1915. 6 2 .
a
42.
AZ ÉSZAKI HARCZTÉRRŐL. — Balogh Rudolf,
VASÁRNAPI UJSAG.
1. Szállítják a kész spanyol lovasokat a csapatok után. — 2. Áttörhetetlen akadályaink Galicziában. — 8. Egy támpontunk Galicziában. — 4. Tábori fogda.
672 42. SZÁM. 1915. 6 2 . ÉVFOLYAM.
673
42. SZAM. 1915. 62. ÉVFOLYAM.
VASÁBNAPI ÚJSÁG.
674
42. SZÁM. 1915.
675
VASÁENAPI ÚJSÁG.
62. ÉVFOLYAM.
ül. Gyalázat az, Romocska! És az a szerencsét len alhadnagy f c vagy zászlós — Volodja szerint olyan formájú, mint maga — a ki ráadásul még a sértett, fél volt, nem pedig a sértő — a harmadik golyó vált ásnál borzasztó sebet kap a mellébe s még aznap este meghal iszonyú kínok közt. Aztán kitudódik, hogy öreg édes anyja van, meg egy testvére, egy koros kis asszony, a kik nála laktak, mint a mi Michin ü n k n é l . . . H á t mondja meg: Miért és mivégből volt szükséges, oly véres komédiát űzni abból a párbajból? És vegye figyelembe, mi történik mindjárt eleinte, mihelyt megengedték nálunk a párbajt. És higyje el nekem, higyje el! — kiáltotta Surocska égő szemmel: — mindjárt rázendítenek a katonatiszti párbaj érzékeny lelkű ellenzői — oh, ismerem én ezeket a hit vány, liberális nyúlszivüeket — tüstént rázen dítenek az óbégatásra: «Oh, az a barbárság! Oh, az a középkorból ránkmaradt erkölcs! Oh, az a testvérgyilkosság!.. .» — De maga ugyancsak vérszomjas, Petrovna Alekszandra! — szólalt közbe Romasov. — Nem vagyok az — dehogy vagyok! — felelte Nikolajevné élesen. — Részvevő lélek vagyok. A férget, mely a nyakamat csiklan dozza, leveszem magamról és vigyázok, hogy fájdalmat ne okozzak neki. De — próbálja csak megérteni, Romasov — egyszerű logiká ról van szó. Mire valók a tisztek? A háborúra. Mi kell a háborúhoz elsősorban? Bátorság, vak merőség és rettenthetetlenség, mely nem fél a haláltól. És hol mutatkoznak meg béke idején leginkább ezek a tulajdonságok? A párbajnál. így van. Azt hiszem, ez eléggé világos. A franczia tiszteknek nincs feltétlenül szükségük a párbajra — mert a becsületről való finomult felfogás a vérükben van — a németeknek egy szerűen nem kell, mert a német már születésé től fogva rendhez és fegyelemhez van szoktatva, de nekünk, nekünk kell! Akkor többé majd nem találkozunk tisztikaszinókban hamiskár tyásokkal, mint Arcsakovszki, vagy sohasem józan iszákosokkal, mint az ön Nazanszkija; akkor majd megszűnik magától a te-s-tu-pajtásság és komázás, a kedélyes csúfolkodás a kaszinóban, a legénység előtt, az általános trá gárság, a boros és pálinkás üvegeknek egymás
fejéhez való hajigálása, a mi természetesen nem azzal a szándékkal^ történik, hogy eltalálják egymást, hanem csak azzal, hogy kölcsönösen ráijesszenek egymásra. Akkor majd nem_ pisz kolják egymást kölcsönösen szemtől-szembon. A tiszt fontolja meg minden szavát. Legyen a korrektség példaképe. Mirevaló hát az a túlzott érzékenység: a félelem egy lövéstől! önöknek hivatása, hogy koczkára vessék életüket. De mi nek is erre szót fecsérelni! Hirtelen félbeszakította szavainak Áradatát ós szorgosan hozzálátott munkájához. Ismét csönd lett. — Surocska, mit tesz német ül ez a szó, hogy: szopernik? — kérdezte Nikolajev, felütve fejét a könyvéről. — Szopernik? — Surocska gondolkozva elin tette meg a tűvel selymes bajának tetejét. — Mondd meg az egész mondatot. — Az áll i t t . . . Csak egy pillanatig . . . «\'as szabranicsnij szopernik . . .» — «A mi külföldi vetélytársunk)), — for dította le nyomban Surocska. — A mienk, — mondotta utána Romasov suttogva és gondolatokba mólyedten nézett a lámpa lángjába. — «Ha felizgatja valami», gon dolta magában — «a szavak oly sebesen, tisz t á n és érthetően jönnek ki szájából, mint mi kor jégeső szemei hullanak az ezüst lemezre. — A mienk, mily nevetséges szó . . . Mienk, mienk, mienk». — Mit suttog ön, Romocska? — kérdezte hir telen Petrovna Alekszandra szigorú hangon. — Ne merjen álmodni az én jelenlétemben. Romasov tétován mosolygott. — Nem álmodom . . . Csak megismótelgetem magamban: Mienk, mienk. Mily nevetséges sző... — Ostobaság . . . Miért nevetséges? — T u d j a . . . — igyekezett megmagyarázni gondolatait. — Mikor az ember sokáig ismétli ugyanazt a szót és elgondolkozik róla, a szó egyszerre elveszti értelmét ós olyan . . . Hogyan is mondjam . . . — Igen, igen, én is tudom, — vágott szavába Surocska gyorsan és vidáman. Csakhogy az most már nem oly könnyű; de azelőtt, gyermek korunkban . . . o h , mily mulatságos is volt! — Igen, a gyermekkorban . . .
— No, mélyen tisztelt pszichológusom vagy minek is mondjam, itt a vacsora ideje, — mondotta Nikolajev, felállva a székről. A lába elzsibbadt s a dereka megfájdult a hosszú ülés ben. Nagyot nyújtózkodott, magasra nyújtotta a két kezét és kidüllesztette mellét s az egész nagy, izmos teste csak úgy pattogott és ropogott
izületeinek erős megmozdulása miatt. A kicsiny, de csinos, bágyadtan fi bér porczellánlánipával megvilágítót t ebédlőben hideg felszeletelt bú-féle várta őket az asztalon. Ni kolajev nem ivott, de Roniasovnak oda volt készítve egy üveg vutki. Surocska bámulatosan elfintorította kedves arczát és hanyagul kér dezte, elég gyakori szokása szerint: — ö n természetesen nem élbet meg enélkül a csúf szokása nélkül? Romasov öntudatosan mosolygott s mint hogy eközben a vutki czigányútra ment, kö hécselt. — Nem szégyenli magát? — mondotta házi asszonya dorgáló hangon. — Ha már nem t u d inni, legalább . . . Megérthetem, hogy a maga kedves Nazanszkijának megbocsátják, az már el van veszve; de miért tenné maga is? Oly fiatal, pompás, derék fiú... és nem ül vutki nélkül az asztalhoz . . . Miért ? Az a Nazanszki még egészen elrontja magát. A férje, ki abban a pillanatban olvasott el egy imént érkezett napiparancsot, hirtelen fel kiáltott: — Oh! Nézd csak: Nazanszki «családi okok» miatt egy havi szabadságot kapott. Ejnye, ejnye! Ez más szóval azt jelenti, hogy megint ivott! Maga bizonyára látta őt, Alexejics Jurij. Megint tele volt? Romasov zavarodottan pislogatott a szem héjaival. . — Nem, nem vettem észre semmit. Igaz, hogy iszik . . . — Az ön Nazanszkija. — Kész u t á l a t ! — mondotta Surocska ádáz, elfojtott mély hangon. — H a tőlem függne, lelőném az ilyen embereket, mint a veszett kutyát. Az olyan tiszt szégyene ezredének, csúfság! Nikolajev, ki ép oly sokat ós oly mohón evett, mint a hogyan a tudományokkal foglalkozott,
1. A város egyik utczája a bombázás után. — 2. Rombadőlt ház, melynek romjai öt embert temettek maguk alá. — 3. A protestáns templom romjai. — 4. Egy gránát ütötte lyuk a mozgófényképszinházon. AZ OROSZ FLOTTA ÁLTAL NEMZETKÖZI JOG E L L E N E S E N BOMBÁZOTT T R A P E Z U N T .
A PÁRBAJ. R e g é n y az o r o s z k a t o n a i
életből.
Irta Kuprin Ivánovics Sándor. (Folytatás.) És gyorsan betakarta arczát a zsebkendő jével és egyszerre haragos, akaratos, büszke sírásra fakadt. A férje, ki nem értett a dologból semmit, nyugtalankodott és szórakozott arczkifeje-zéssel mindjárt odasietett hozzá. De Surocska már erőt vett magán s levette a zsebkendőt arczáról. És nem hullott több könnye, bár a szeme haragos, szenvedélyes tűzben égett. — Csak hagyjad. Volodja, hagyjad, édesem, — küldötte el magától a kezével. Aztán, m á r ismét mosolyogva, Ronnusovhoz fordult, újra kivette a fonalat a kezébő és szeszélyes, kaczér mosolylyal kérdezte tőle: — Feleljen már, maga nehézkes Romocska: csinos vagyok-e, vagy sem? Mikor egy asszony bókot kér. több az udvariatlanságnál, nem felelni neki! — Ejnye, Surocska, nem szégyenled magad?— szólt közbe Nikolajov meggondoltan. Romasov erőltetetten és zavarodottan mo solygott, de aztán hirtelen, alig észrevehetően reszkető hangon, komolyan és szomorúan felelte: — Nagyon csinos f. . . . Surocska erősen összehunyorította a szemét és pajkosan megrázta a fejét, úgy, h c ^ | | a haja felbomlott és a szemébe hullott. — Eomocska, de nevetséges is maga! —
dalolta vékony gyermekhangon. Az alhadnagy pedig elpirult és szokott módja szerint azt gondolta m a g á b a n : i . «Szörnyű fájdalmak szaggatták szívott). Valamennyien hallgattak. Surocska gyorsan forgatta a t ű t . Jefimics Vladimír, ki német mondatokat fordított Toussaint és Langenscheidt önoktató leveleiből, halkan mormogott magában. Hallani lehetett, hogyan pattog és serczeg a lámpa lángja a sipkaformájú sárga selyem ellenző alatt. Romasov ismét kezébe vette a fonalat és oly gyöngén, hogy maga is alig vette észre, kihúzta a fiatal nő ujjai közül. Egészen sajátszerű, finom élvezetet lelt, érezve, hogy Surocska kezei hogyan fejtenek ki öntudat lan ellenszegülést az ő óvatos erőkifejtésével szemben. Úgy rémlett neki, mintha titokszerűen összekötő és gerjesztő á r a m futna végig azon a fonalon. Ugyanakkor oldalról észrevétlenül a lehajtott fejére nézett és alig mozgatva ajkát, halk, sut togó hangon, mintha meghitten és gyengéden beszélgetne Surocskával, igy szólt magában: — Mily vakmerően kérdezte: Csinos vagyok? Oh, szép v a g y ! Édesem! I t t ülök s téged néz lek — mily boldogság! Figyelj reám: Elmondom neked, mily csinos vagy. Figyelj. Halovány barnás az arczod, csupa szenvedély. És piros, égő az ajkad — hogyan csókolhat az! És sze med, mely sárgás árnyékot v e t , . . H a szembe nézel, a szemed fehérje szinte kék, s a sze med bogarában is borús, sötét kékség csillámuk. Nem vagy b a m a , de azért van valami czigányosság rajtad.' Viszont a hajad oly tiszta és tinóin s hátul oly pontosan, oly keresetlenül és
ügyesen van csomóba tűzve, hogy szeretném gyengén megérinteni az ujjammal. Kicsiny vagy, könnyű vagy, | félkézzel felemelhetnélek, mint egy gyermeket. De te hajlékony vagy s a melled erős, mint egy leányé; egész alakod viharosan mozgékony. A balfüled czimpáján egy kis anyajegy van, mintha függő hagyta volna ott — igézetesen szép a z ! . . . — Nem olvasott az újságban semmit a ka tonatiszti párbajról? — kérdezte Surocska hir telen. Romasov megrázkódott és nagy bajjal vette le róla a szemét. — Nem, nem olvastam semmit. De^ hallot t a m róla. Minek az? — H á t persze, hogy megint nem olvasott semmit. Igazán, Alekszejics J u r i j , egészen el züllik. Nézetem szerint megint botrány történt. Megérthetem: a párbaj a katonatisztek közt el kerülhetetlen és nagyon észszerű valami — Surocska meggyőződéssel szrította melléhez a hímzését. — De mért ez a t a p i n t a t l a n s á g ? Képzelje csak! Egy hadnagy megsértett egy másik hadnagyot. A sértés súlyos természetű. A becsületbíróság párbajra utasítja őket. Ek kor aztán következik a képtelenség és a hülye ség. A feltételek valósággal egyértelműek a ki végzéssel: Távolság tizenöt lépés, golyóváltás az egyik fél súlyos megsebesüléséig . . . H a még mindkettőjüket bírja a lábuk, tovább lőnek. Hiszen ez tisztán embermészárlás, ez . . . Nem is tudom, m i ! De várjon csak, most jön a j a v a ! A téren, a hol a párbaj megesik, összecsődül az ezred minden tisztje, majd hogy az asszo nyaik is nem s a bokorban valahol egy fotográfus
ÜTKÖZET-TRAIN A STRYPÁNÁL. — Balogh Rudolf,aharcztérrekiküldöttmunkatársunkfelvétele.
676
48. szia. 1915. **• * T » « . T Í «
VASÁBMyffl TJ>\0
,,„.,,..„^,1 uj^iulJtolták. Beanséjom-majoniál a 1A Mifoewka, ki mm véve áfájából a bajtűt rniudjárt a vaeaorn utón ásítani ke«d*tt » végre Vüle »ur Tömbétől nyugatra sikertelenek voltak é* baiia Mm mutatva, t*»k úgy a tukorbul, a franczia támadások. As olasz hareztéran a te •gfittan kimondotta: — Tiszteit tajvaoég, i inának boná, eJégedetkn babgtu így feleit: «£gyáltaláu nem vékenység ceak tuzeibarczra szorítkozott; csak a doberdói fenéik északi része ellen kíséreltek meg ba most mar lefckudueuk.' 11* aatindítaiiáuks w aa én t*u* ró»om, hanem a t i é d ! . . * Ot perei át elmúlt még, rnig Boma*ov, kínos aa olaszok támadást, mely teljesen meghiúsult. egyet, mint a régi jó r e ^ i , v wben szoktak u n » A délkeleti barcsiéról megkezdődik a Szerbia rd gondolataitól gyotorv*.-, elhatárolta, állani ofJansiva; osztrák magyar és német csapatok hogy tovább megy. A NuWajevék báaa előtt — K í v á n s á g á tcsakméltányosnakmondha tagnap a Drtne torkolata m a Vaskapu kost asaI. vő egéas boaan kerítéa mentén lopva UK-HI tom, Jeemíea Vladimir — felelt aa indít végig * ovatoaan búxta ki bibét a pucautyából, moV ponton kénysseritaték k i as átkelést e ványra Bemasov, ruég pedig *»jét hite ./.. rt»»i Uuna-mava vonalon s a szerb előeaapatokat vasoagyom én behíielgó feseielenaéggel Já akózl*-u, mttttba félt volna, bogy megballják éá valami roaeion enk. ilaia menni nem akart. Már ../ i etették. l'-Ullr .1/ aaalal mellől, bcewao Október 8. As oroszok tegnap as egén keletm bántotta én kellemetlenül érintette, ha k. 'Ház itolta magában: «Jg»n. • galicsiai és volbynui harczvonalon támadtak, ;., bo»»iá egyabhtkoi ejobájára él bateih nak. Minek h mégw mindig » aagy badetóVel és batalmas lőszerkészlet igénybedeseatnek a i utálatig megunt tárgyaim gondolt. ^ A a » benyom*.* támadt, tníulba Niknl veusével véghezvitt támsdssaik eredmenylaleoak •No hát mo»t azért át elmegyek Naaanaaki- maradtak. A beaszarábiai batáron a Doyeastertől a legnagyobb gyöngédséggel ftane « bá/ Mindamellett »aandekoaen előbb beeaúzou >i b o » — határolta el hirtelen ett elbetároiáeá- easakra fekvő magaslatokon és a Strypa mellett U n a jóleeő hoasé egy nemét érwtte. — «Beám- a/ oroszok robamuazlopai akadályaink elérése előtt mocskától é* elragadtatva gwwlolt arra, hogy tooat mindjárt i pillanatban puitott, hogy barátkoaom Naiamzkival; 00 omlottak össze. Tamopoltól északnyugatra as oroszok kél helyen nyomultak be loeéarárkainkha, éremi mgja m édee nőt kei erős, níseigő szo bát e»ak aiert » ! Épen a z é r t ! . . * de ma regjjel odasiető osztrák-magyar éa német Fölvetette szemét az égte, eröaen mellébea fc rítását. Mindig arra gondolt, valahány*** • -inorította okiét é» hévvel mondotta magáUn: aegilócsa|>aiok újra kiverték őket. Hasonló véget inent. S mikor elkövetkezett e-/ a pillanat .^zóm, bogy utoljára ment-m ert a Kremieuiecztól északkeletre lekvő Sapanov minden gon.i igen nagyon hmeótt esakí* tEaknaz' falu elleni támadás is. A falu elkeseredett har• nif i > de kessiorít.. -gy nem honájuk. Neaa téteta többé eal a uiigaláitatáftt. ezok központja volt, hol a mienk volt, hol as ti.illuit.i, mka norecwka így sióit n o n á : BaMaaűi oroszok birtokába került, de most újra szilárdan £a asokáae aaerint mindjárthozzátettemeg: a hatalmunkban van. Hasonlóképp kézitusában — Hallja, rigyái t.dedkaawék • \ittunk viasza Olyastól északnyugatra túleróben •Kifejeséatelj' aaemébeu batáro/oiibal levő oioss haderőt; ebben a barezban a 89. számú *ág éa megvetéa fényt. bogv msakijávul un iiár .gy alt alán nem át fekete, hanem egemen gyalogesrtd éa a lesebeni 81. asamu landwehrlunk. Oanfc jegyewnMi nem kjeJogesred tunl ki különösen. Olykától északra kőaöaaágM aöldfaétfl aáigái róártáagré -/- m>- is igen bevés volt a harci. Kolkitól északra és magával Wiini) teketória!. iTnntnoi mar eaak a* ut< i és volt északkeléire ellentámsdásunk újra tárt bódított. anaaki bajUraánál, S/.«r-t liadnagyual Elfoglaltuk aa ellenség által védett Lisovo és értette meg enk vakut. n bathen, Kz a íhwgr leg- Oaluaia falvakat. A tegnapi éa tegnapelőtti bár — H a l igaz, Wetótmanak teles. ban volbyuiai területen Ossiusuu 4000 oroszt liadnagy volt as egem oroai hadai' •>gta a bántódottság I lógtunk el. As ellenség igen súlyos veszteségeket . bar ktlogaatalati magavmi. iű katona volt mindig nagy hajlamnt énének magukban e j él ajjaaj) i"k iiadjaratbau. Valami meg- szenvedett. Hindenburg badeauportja viasza verte 6 korebeM bm fut ii<>k az oroszok támadásait Koaianytól easakra és a magyaráihalatum balvégzet kőeelkertében nem Yitznyev-tótól délre. A nyugati barestéren a nap léptettek elő. özvegy ember volt, négy kioinv V. aránylag nyugodtan tett el. A havartn-majortól gyermeket k- bue, de aaért eivergődot i keletre levő árokreszt, a melyet a franesiák még Roamsov kilépeti i kn./.ui,,.,. A * éjeteké vabthogy a negyvennyolea rubeles gázsiját..i. megszállva tartollak, a németek megtisztítottak még 'iMiU.nrW, ejég t< Utébbnek, még mele rj lakást é* bee lkat adott bérbe,nőtlen tolok. Kgyes helyeken a franesiák éjjel támadtak ; a németek mindenütt visszaverték. Hl-Marie-aPytől gebbnek látszott. A hadnagy tapogatód*ve tiazgéai afléféani w fogadott fal lakó* ment végig a I neüett, erősen mag* tM,k..i. unlykat tenyésitett s tudta a délre a németek sikeres előretörést tettek. As tegÓdlOil bOBM Él vurítt, bog) I M M M m.ijd módját, hogyan k. II otesón és jókor aaeteani olase barestéren aa olaszok nagy haderővel uj támadási intéztek a vilgereotbi tanaikon aa egéaa meg»»okj.i. • Mseget. Ebben a pillanatban keit maga blröaitötte egy baretvonal ellen ; véresen vertük vissza, kalönöaen hirtelen kinyílt .Nikulajevák konylwjaiuk aj eknőben, gyógyitotta őket hájiuatikáji- a Marouie-begytól easakra volt bevaa e baras. Aa .. taja 4a egy •nnqpiBKBtáelg botnályo*. sárga béi, dolniBaykákat, nadrágomkákat, mgiokeoktatok vissz ámenek öltek állásaikba. Eredmény* V,»Uki belefénysávul vetett a sötétségi" k.t varrt n.kik a varrógépen. Mint akárhány ii volt a UoUrdói tanaik északi részo ejkjaisBjjw lottyant latjával a surlm •* itoejejatyf -halllogtalko/otl iitit keaitámadás av. A délnyugati baresttVan aa oastrákiatvánnak. Kikolajavek légéi munkaval már héiaaséga előtt i»; most a ki magyar és német raapalnk folytatták aa kikelést mély lungját: ves siokség kényssvritette reá. A gonoai nyelvek a Unna alsó folyásánál, valamint a Száván és a r - . . IÍ> i.ii fut iti aainéV anei \ i M mondtuk, bog] utoklatn eladórafaiküldöz Punén. A szerbek kísérletei, bogy vállalkozásun Indja, mii geti valahová a aávimonkáit. kat megzavarják, meghiúsullak. htgy mállik katoituiiaiig ; Olaomr 9. Aa oroszok tegnap nagy haderővel nagy nem ismert, tunya ásitáseal, egykedvűen folytatiák támadásaikai galicsíai éa volbyniai felelte: baiczvonaluiik ellen, de nem értek el eradmenyl. Kelet-üaliczisban rohammal lámadlék meg Plusté— H á t c i ü csuk ..l\UH dolog*eajaBborám . . . A HÁBORÚ NAPJAI. lól délre és Burkanovnál levő hadállásainkat. Min•axajaejénel mondhatja magát. No, adj' létem, UtlU*r 7. A bamarábiai batáron 4s Kramie- denott viasza verték, tíucsacztól keletté tosérségfink Bate. IBisléss egy kceákearedei mének Qleare kényaaerttett. itw\ Vulbynvauan több DTOM támadást vertQnk — Adj' latea, IWuUn. gyete e) megint néne* vw.tt. l'iiyrtkent a Met'galicztai bartavooalon As oroszok Kremiénisrznel M megismételték táma ltokéra. éa aa tkva menten w m i BralkoaoM. Dwbeötöl dásaikat, de épp oly eredméuyteleoul, mint slőaŐleg Boaeeoi ngy állt ott eeaakra és a Fatitovka •aaatéa as •llrsiaag saámoa eddig. As oront 140. száma gyalogsaredet Kremiei uuiitiu gyökeret Vert VOBM -"tét botyeo nagy lOSMtkésslet igenybevétalevel nagy mecatŐi délnyogalra szél ugrasztottuk. A orom tá volt, ejmnüt négycnhdében; a \< madások eredményes VISSMveresénél a volbymabaderővtl támadott. Win
; n. m v«>tt éexte • a melyek, i mintegy 1400 oroszt elfogott. A nyogati harexttren Qaatláh-aMgyai taraiéaljak elragadták as oroszokmmt hitte, vuánoa biaui^ oak Iái a Styr metlelt f. kvó Kulikoviexe (alut, a me Vermeikétől északkeletre agy erős angol támadás lyet as ellenség nívósán védabneseU. Itt 200 oroszt balol ütött ki, ugysrintén a francziák támadása a a *»'ninnU'\«v«*nek. gánynak él ^íc•^ , " ,, tunlC'bampagneban Navarín-majornál, a hol a frmncziak lógtunk el. Német csapatok előztek as ellenséget vl» a« uiathnaa v a németek árkaiba hatoltak, ellentámadással kive Qmttorysknél lévő állásaikból. A Bsraara íebó loléte miatt eatek axok tettek Őket Frmnesia-Lotharíngiában a franesiák lyásánai lévő osztrák-magyar csapatoknál nincs Uy eaégyrii: tbj latgj elvesztettek a Leintreytől délre emelkedő magasla ttjaég. Hindenburg hadeaouortja Donaborg előtt badnagy - n.-iUl. Ih>gy »>lin.»*.lult volna h»!y«- & kilométer ssáksscgbsn benyomott as ellenség ál tot. As olasz bareztéren as olaszok friss csapatokkal lásába. A Drysvjaty tótól detm ismét hátrább ismételték meg támadásaikat a Vilgereolhi-ssnA*>\i volt. Mo>t mar szorították aa oroszokat: egy rohamra induló síkon levő hadállásaink ellen, de nagy veszteségeik oruat iovaadandárt összelőttek. A BoginskojVtó mellett összeomlottak. A Lafxamt-feosikon a Veszena-ízakasznái és Flitscb korai lazatssgi baras. és Smorgon vidéke közt as oroszok megismételt A Hoberdói-szakaszon az olaszokra sikertelen kézivcasteségteljfs áttorésai meghiosultek ; 1800 embert a Démttek elfogtak. A nyogati barestéren a Cfaam- gráaelbares. A délkeleti bareztéren Kövess gyalog Uoinaaoi sági tábornok hadseregének osztrák-magyar csapa psgoeban a franczia oőensiva tovább folyt. Ijaasaotai tegnap benyomultak Belgrád északi réssé ha és kanl a legnagyobb hevességre fokozott ágyútűz síi ntáa tegnap virradatkor amiét megkezdődtek a támadások. Botsamtól északnyugatra hat tömeg- rohammal vettek be a város védbáatyáját, a daliát. Ma raggal német csapatok nyugat fsl&l tör támadás Összeomlott. A Somme Py-Souain or tek maguknak utat a konak felé. A szerb királyok szágúttól nyugatra két újonnan érkezett hadosz inur palotájáo as osztrák magyar és a német hailsnagsá itUotuuit tály a nemetek legelni levő vonalain tál aiŐnyozászlói lengenek. A partokat őrző slktoség a folyam mult, de a német ellantámadás kiverte. Innen mentén Belgrád felett éa alatt « képtelen volt keletre a francaiáknak nem volt sikerük tömeg•ka, támadásaik kai, csak Táboré mellett nyertek mint a szövetségesekkel szemben barylézsaoi. A sserb egy 800 méter tért; a támadást a nemetek ellen- Posavinában éa a Maeavában oartzák-magyar csa in. knan nts ••'• lém patok visszaverték aa elhizségat.
Í
4 i szia- 1»1SL fii rvr«LVAa. Obésw 10. As orossok tegaan asm hagTták abba támadásaik st, a mslyak mint eddig, ögy most is, seadmányteámak voltak Kelet-tialíeziái«n. a hol as utóbbi —p-Mrae légaasiitl támadások alkalmával egres orom emta^taatek néha letazav mok falét vsaatatték al. a '
V W U ; N \ M IJSAO
677
< kéekrateáf Ifassdissit. gllflaban eask éJáak. a aáawtakm aumvm teneiő. harcaak voltak. Aa cdaet hairrtárea aam vettek nagyobb harcsok. % y e klrsit vrb attsai eams 'á^.-^! 1 ^ aaj^ laaéaasjkak teás tosjjhtmékott. iáikateti baratusva a Maasvábaa át Oéaaoovásaaál niana sakaatAasbh eastaáav. A Bataxádon ^»~^^^^^
asiw^^i^a • ^ ^ ^ ^ • m ^ a ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ w • •» ^ » »•" P J W J »
-wm v^^^sj^m^p*i^a*ia>
át eMaroBjaté eeetráh-nasgyar ás német c . ) , k.uaták e sasshráat a várostól UlkeJltlI ét dél, nyűgein láeő ehjénmnh éJtáeMkhőt lat a mi rsmimtsinL fohaanznal assllák ba a Zöld Jssaasá ás • Valky Vreceart, Sassaseéna ás l'ossm^svaet > tel nrtrasiaaseank fcíjptilál^ amsét m i a u i u ^akjy ^ ^ a^a^ma'
^^^^^ga™^a^as
sis^syw^^^^s^s^aae'm
onmataM tajaáaját, *
^a
^Hpa ^^n
tábori *fy**»óvet,, aay
badmnyeaataMksaés^altik; lOtásstetéttOttmttyi ragsnyisgsa ejwkjtai. aa ejasaasg veatt vesnsweai áasn asgy rost A daaat rtoulla aaimce folyam, aknát éa omm tsatsarí aknát seselt k i . Obéasr tt. Aa ceesarateiéfi fcmestérea a keim set váUoestlea A Bmkanevtói délre fekvő ternJeten három erem lámadást vsrteak vbers. Egy körelbshrl t - l kikmmtarayi kit^edése fcarai. voeel-srakam eUsn irányított - aegyedik - temadés vrsazsvrréM még folyamstban ven. As eBiaeég a Kormm rnmlraalés fttssüovkátóléamkr. a Styr namett samtáa •aakliirill iséeáoy tárna* dést, de aam é n el enemányt. * eaatmrtJa tmeaborg avugsti i
oartrák magyar és német ezredek a várost elke seredett éterei hámok alán megtisztították aa cBeaeégtól éa most a délketetra és demyngalra fekvő rnegaamtok ellen internek Umadaet. A fo v a i m n e a t l •> C | S M D V M f c w kUVajB — lyam mentén lejebb nflvitsageasink nsay haderő* . . orossok íleati sUas.it. A ayegati km ártér aa vei jototlsk már ét a Dana dili partjára és as A.taatél éarakra e franesiák folytatták taajadsV ellenséget több állásából vetették ki. A parancs Miket, lámától dséayugslra hát rlstlian táma nokok éa e csapatok a Mnkiterisdéel tolyan- dást a németek iliisisaHafl illik I T "iill teroJetea való átkelés Debrasígemek legyŐráes éatzJzkakitn kezdődő éa N i a v i l i l f l aeletea vág. alán ialenléseikbeo tnehg elismeréssel smkikssnsk eődő siiiniaakém atlaai fraasaia téatséásnk aa. mag derek hidasraink fáradbalsUan bősies teve lyos vsai|sjá|rgal össase kenyaégéről és a dunai ootilla ónfaláldoró kocre- két cesaéry kitetjedéaU OftJéatr / / . As oroszok tegoan egem ésvakkamti bsrezvooaluakon léeyigessa alábbhagytak támev dámikksl. Aa efJeaeég ceak a Strypa meDsttí hadéJJáaaink ellen intéastt néhány támadást, a me lyek — épp égy mint as előző napokon - rá tanva teljéi belaikarrel végződtek. A Dsteeeieta éa aa első Styr közötti ssakssrou as ilsmtáaet f i r k k l l f t falé vetettek voaza. Hindi sansjsjiis Hstoahnra előtt ás Vidattás as oroszok tárna rléetlt, A
ektő vetattaig. A C a a m ^ két oldalán • fnnmisk^rás tassvaégi eBenéra mm tudlak larekti akmyhós jatai. Aa olasz harcetáran aiaea váltósa.. A ontketeti (sssrb) hareatársn a Ssévátői és a Daaátőt dalra, velemint a Drina ahá folyásánál a témádéi as egéét ratiesvoaema folyamstoae van. A Bekjrédböl akV
nataasaitnk
a nzalvak a folvam átkelést
^e^o™gi^vv^^Pí^r^ag
•^ w s a u e m
^
v^mvf^m^m . -^^m^r^w « • •
fontjai á m ^ UJWri lőva| tőUvoláo belől arai. etetek sjfisjhlMk^snm^ és as iHiniagal Peamwtioi Isié sstKilják viasza. A Hsroatgovma ^^aras^^^^gi^l^ll
v^Msraasra asvsesaws ^a
as ^m »a* s*
^a a o t
tmamsT «». Baraaaovnál a Btryna raallett a tag. tial'i jcJ
^ ^ p e^araae^s^v mVaiav^HMpinasnli
™i li^aT^^J^^apaw
*^-*-a'»is* i
i* vsatsafertait. Kgyébkaat ésaakkatatan aioos jákmtőssbb eetais^Hmdeabarg hadesonortja elUe liisááaratai ayugatra aa orossok támadásai oassazmdetieX á ayaaviU aerartátea Vinasllistffl ásaskra etsamvarták as artgolok Uaisdatéi. SoaehaaaéJ ismét ilstaslillik sgyárokretsu A CbamAa otssi hiitminláfii as oastsok kösiukalibara lóvagakből a lafmun. Icnsik .11... iliak tÜlrligl Irliajftt l l r t l , k Aa alknsáji latÉrahji a tiugsTasallÉki baretvonal M É
sftBBstKásNstass*áÍ
saJiaásH
kál
frasVa-aewaJá
tnetAaW^laTsIslaVjsTaOj
iatt k. Öktai Qilnpkaj sattegok a m Utareit, begy a vtaieti éa a tolmemi hJdéss msgkömsahiatitottuk. A doUrdói fenéik árnak. reáeső aa eUeméaet taaahioetásjBaie kasa. *- • • • • • • • •»• ^»J*»
w v wT«^pf^«MpnptM rror^aHg'4's^^r^^a^v^s^^s^apaaas aweas^av
tárnáévá mag, arra kéafeasrltaliak, hogy vő fadeaékait menakalvaThagyja eh A dél. ketmi
„lUatŐamailT
tak. á Driaa ahá Wyásánál< t ő i * kHtéstárekbői kiesték, etkmságfál több tsivótta inik .: A nrarhak • • ^*sjg,»*^sF» wt^rto
^»o»»
aas
m
sa asaasamsTs^aat zasé
tói délre aa
etsvivB a n n s i
eeethea aa eikmeég sáiyos saavaisigét il tnaghim aabak. A bolgárok Ktiy*at*vá«se^ ttms^áma^tái
a~
A a a Paltats, M A Esíamoad étfisissasáElek kápm eyarmektepja legújabb, október 17-ffcf ssámábs BaaaM Kisk. fiaské JaaőáaffaarsTáVBála ^^^n^m
ssvT**^Fsrs
* • ' * *
"S^Tf^ma; ,
j
fasaa^nsaf
vma^B^smamP "
'
n^sm^wr'
oritmsnsv
w
ffs>vasjjsw*arasv
siaupism
#-aaáeMsr
j t . ' . u i . j . f j i i
(
t
111
iií/d
nyét, Avmr Gyula érdeket tőrtémttkét itt, Fatefé Oéaa esáp kapat rejeolt, Msásreei| aVatébet metai mond, Caiya hátai kedvei mókát, ITráaV Oyale folytatja A mrphm Btrta eaimő lagéayét.
Nyiló rozsáK
, ili»sáatl és kirst,ajaaaaiaifát VstáCMtjS • as *t§t.
Margit-Créme
m f*S>At> kivált s»<«atawáesal asstétysna m évt * ^ T m n jtiitatI sullsn
É k s z e r e k **»**» «• uu<m yvtismsa. te] E v ő e s z k ö z ö k
««^sssz>«sssssesa»lL
Ezüstnemüek és disitárgyai
, . ,
Diana-arczkrém Diana-jzappan vsat s BMdkail. ttia asjeJaa*»* és »-» less a |aéta»'ík. fsadtkssstesrilámkáeafolé
CasnasausaVsst
— • ~**
• ' MksM mm •
•
-•**
•
*•
•
— —
*
• ••-•**•
atMasmal M l *
BRAUSWETTER JÁNOS chrooometer éa m&oVáanál
w&memosatomam
i
r'r.'t;'*;>:>;>;>;y/xx
Szeged.
194? sasa-e "Itsrá*. -lnavaat* aap katoa árjsajraiá
D i*« • - k rasa 4rt60t DUunu^yuinMt Kassitl i D I M . KswstweWtsai r黫»é»r-tá>.. sfaeayissrt, V . aorUtet, Ks<*r-«t«» a.
KAPHATÓ MINDENÜTT
SZÁM. 1915. 63.
42
VASÁRNAPI UJSA0.
678 szám gazdag t a r t a l m á t . A *J6 Pajtás»-t
a Franklin-
Társulat adja k i , előfizetési á r a negyedévre 2 k o rona 50 fillér, félévre 5 korona, egész évre 10 korona,, egyes szám á r a 20 fillér. M u t a t v á n y s z á m o t natra
i±
küld a k i a d ó h i v a t a l .
kívá
(IV. k e r . E g y e t e m -
uteza 4.)
lovagja, n y ű g . miniszteri tanÁcsos, földbirtokos, 67 éves k o r á b a n Sárosszentimrén. — T A U B E R M Ó R , a b u d a p e s t i középponti t á v i r ó n y ű g . főfelügyelője, 69 éves korában B u d a p e s t e n . — Idősb H L A V A T S E K ISTVÁN n y ű g . elemi iskolai igazgatótan itó 7 1 éves k o r á b a n Újpesten. — B O H N K Á R O L Y n y ű g . hon véd számtanácsos 66 éves k o r á b a n B u d a p e s t e n . — Verbói SZLUHA A N T A L földbirtokos 62 eve3 korá ban
HALÁLOZÁSOK. halált h a l t a k : W E B E R V I L M O S százados, a Strij mellett v í v o t t h a r c z o k b a n , 29 éves korá b a n . — K O H U T OTTMÁR, közös hadseregbeli száza dos, a temesvári háziezred a d j u t á n s a , egy Grácz mellett fekvő s z a n a t ó r i u m b a n 38 éves k o r á b a n . — KOVÁCS
B Ó B E R T , a 29-ik
honvédgyalogezred
fő
h a d n a g y a , 35 éves k o r á b a n , a harcztéren szerzett betegsége folytán B u d a p e s t e n . — G A Z D Y G Y U L A t a k a r é k p é n z t á r i vezérigazgató, a 19-ik népfelkelő ezred főhadnagya a harcztéren szerzett betegségé ben Vinkovcén 40 éves k o r á b a n . — A szegedi 5-ik h o n v é d gyalogosezred t i s z t i k a r a gyászlapon t u d a t j a , h o g y bajtársaik közül ujabban hősi halált haltak : TITL JÁNOS
százados, VUYKOVICH K Á R O L Y
dr, S I N G E R P Á L é3
KÁROLY tartalékos hadnagyok,
NÁNÁSSY
SZŐRY J Ó Z S E F
dr.
népföl kelő h a d n a g y , K i s s G Y U L A , S T E I N E R M I K L Ó S , MOLNÁR AMBRUS,
B A B I T S P Á L és C Z I N N E R
— KOVÁCS-SEBESTYÉN
ENDRE
MICHALEK MANÓ prépostkanonok,
ANDOR
tartalékos h a d a p r ó d o k . — TEUTSCII J Á N O S t a r t a lékos honvédfőhadnagy, századparancsnok, a keres kedelmi b a n k brassói fiókintézetének pénztárosa. — E I M É L Y A N D O R , a 22-dik honvéd gyalogezred h a d n a g y a , a Signum-Laudis tulajdonosa, század parancsnok. — KASZAB IMRE közös gyalogezred b e n h a d a p r ó d , hevesmegyei földbirtokos, a keletgalicziai Sinkov mellett vívott ütközetben. — B A G H Y B É L A , a 10. honvédgyalogosezred zászlósa az északi harcztéren Breszt-Litovszk előtt. — B E N K Ó J E N Ő , B e n k ó I m r e n y ű g . főgimnáziumi t a n á r fia, a 88-ik gyalogezred 18-ik századának önkéntes káplárja, a volhyniai csatatéren. — S Á N D O R L A J O S , az 5. tábori taraczkos ezred zászlósa, I V . éves erdőmérnök-hall g a t ó a zamosci magaslatokon vívott ü t k ö z e t b e n . — A B O N Y I A N D O R d r . dombóvári ügyvéd, ő a l a p í t o t t a évekkel ezelőtt a «Dombovár és Vidéke* czímű lapot. E l h u n y t a k m é g a közelebbi n a p o k b a n : Szendrői TöPíMf FpRPwr/ cs. és k i r k a m a r á s , a Lipót-rend
SAKKJÁTÉK. 2974. számú föladvány Möller F.-tol, Kopenliága,
• „egytisxtitó é X VHI.,BarOSS-D.85. •VI.Teréz-körut39«
8
Z kelmefestő
özv.
MOCSONYI
SÁNDORNÉ,
szül.
gyöngyösi
Gitár
egyévi önkéntességi jogainak megszerzési és csapattest választási módjait tárgyalja
WAGNER flSQQj
TOLCSVAI NAGY BARNA dr.
Budapest, VIII., József-körnt 15. Ügyeljen a „Wagner" névre, mert könnyen tévedhet, Kérje fényképes árjegyzékünket Megrendeléskor előleg küldendő.
miniszteri fogalmazó, a honvédelmi minisz térium önkéntesi ügyosztálya referensének most megjelent könyve, melynek címe:
Világos indul és a harmadik lépésre mattot ad. A 2970. számú feladvány Világos. Sötét. 1. Hb2—dl _ c6xd5 2. Vcl—c8 f stb. 1. Í6xe5 8. Vcl—g5 t stb.
megfejtése Peigl Miksától. Világos. a. Sötét. 1. Ba4xd4 2. Bh3xh5 f stb. 1. Kf5—e4 2. Hdl—c3 f stb.
KÉPTALÁNY.
b a n . — ö z v . K O D O L Á N Y I P Á L N É , szül. kelecsényi
A * Kuliura olvasó
Tetszetős
köteteit
Lapkiadó tulajdonos Franklin-Társulat IV. Egyetem-utas* 4.
felajánlja
a nagy eszmék
és eszmények
üdülést
erőt.
mégis
Felelős szerkesztő : Hoitsy Pál.
akarja
élet zsibbasztó
és uj
mindenkor
alakjukban és
tisztelnek
A
kik
fáradalmai
után
világában
zászlaját
igaz
Iro
fölülelesek,
de mégis
állandó
lobogtatják,
TOLCSVAI NAGY BARNA dr.
de
miniszteri fogalmazó, a honvédelmi minisz térium önkéntesi ügyosztálya referensének most megjelent könyve, melynek címe:
meggyőződést.
A s z i k r a t á v í r ó . A Staby tanárnak a német császár előtt tartott felolvasásai után átdolgozta Kreuzer Géza mérnök. Ára kötve 1 K 2 0 f.
A Hasvar Könyvtár szenzációs szánta!
bevonulásáról, mindennemű jogaikról, ki merítő felvilágosítást nyújt
de
Széchenyi e s z m e v i l á g a . I. Gaal Jenő, Beöthy Zsolt, Prohászka Ottokár, Kenessey fíéla, gróf Vay Gáborné, gróf Andrássy Ára kötve __ 1 K 00 f. Gyula tanulmányai.
A
50 ÉVESEK
keresnek
Tanításukban
Nem
Aktuálisok,
haladd*
nagy
mindazoknak,
kifogástalanok
minden
a
szolgálni.
igaz mesteri k müvei.
értékesek.
népszerűek.
becsüek.
vállalat
közönséget
a mindennapi
érdekesek
Szerkesztőségi iroda: Budapest, IV., Vármegye-uteza 11.
és Tudományi
magyar
dalmi
A «Vasárnapi Ujság» 87-dik s z á m á b a n megjelent k é p t a l á n y m e g f e j t é s e : Az utolsó kurucz világ.
(Második bővített kiadás.) Ára 1 K 80 f.
A Franklin-Társulat kiadása.
Kötetei
Szerkesztői üzenetek.
Egyévi önkéntesjelöltek tájékoztatója.
és " "
H e l y e s e n f e j t e t t é k m e g : A 'Budapesti Sakk-kört (Budapest). — Hoffbauer Antal (Lipótvár). — Kintzig Bóbert (Fákért). — Székely Jenő (Győr). — Bácsi Péter (Buda pest).
F e j é r p a t a k y Mária, 78 éves korában E g e r b e n . — D r . LÁSZLÓ F E R E N C Z N É , szül. B o d o r I d a 36 éves k o r á b a n Szepsiszentgyörgyön.
Egy hűtlennek.' Ha valaki szántszándékkal akarna rossz verset írni, akkor se csinálhatná tökéletesebben. A vonatkísérő. Merő próza, ha a sorokat egyfolytában írná, senki se venné észre, hogy ez vers. És mindenki észrevenné, hogy prózának is milyen döczögős. A takács. Kusza előadás: minden fonala külön van és nem bogozódik össze szövetté. Az az öreg takácsbi zonyára azt mondta volna rá, hogy nem mester munkája.
42 ÉVESEK
• Andrássy-ut 16. •
igen jó kivileiben 15 kor., finomabb gépezettel 30 kor. Egész íinom, 30 Któl 100 K-ig. Nagy iskola hozzá ingyen.
a
Somogyi Ilona, B u d a p e s t e n 77 éves k o r á b a n . — ö z v . SCHIRGER E M I L N É , szül. Münster B e r t a , 72 éves k o r á b a n Kassán. — ö z v . H E G E D Ű S I M R É N É szül. BoDyhádi Perczel Gizella, Budapesten 70 éves k o r á b a n . — Özv. gálialvi B É T H I L A J O S N É , szül. ocskói Ocsvay L e o n t i n , 68 éves k o r á b a n B u d a pesten. — ö z v . G Y A P A Y GUSZTÁVNÉ, szül. dezséri B o l e m a n Ilona, 64 éves k o r á b a n L é v á n . — Tövisi EÁcz B É L Á N É , szül. körösszeghi és adorjáni Csáky F e r n a n d i n é gróinő, F e l d b a c h b a n , Stájerország
'
if*+****+****+***********************••
főegyházmegyei
8-as honvéd-huszárok n y ű g . k a p i t á n y a , 46 éves k o r á b a n Eperjesen. — Tassi V É G H D E Z S Ő Isaszegen 86 éves korában. — L I C H T E R J Ó Z S E F veszprémi fakereskedő Veszprémben. — L E N G Y E L M A N Ó n y ű g . ezredes 63 éves Korában.
•
• gyári intezete. J Telefon: József 2-37. jVlll.j6zsef.krt2.4
dr.
CS. és k i r . k a m a r á s ,
\ LOHR MÁRIA i
SÖTÉT.
k ö n y v t á r o s , 68 éves k o r á b a n , E g e r b e n . — E O C S E K J Ó Z S E F t a k a r é k p é n z t á r i tisztviselő 70 éves korá ban Kiskunhalason. — S t a n k o v ó i és sztanka-herm é n y i SZTANKAY B É L A .
679
VASÁRNAPI ÜJSÁG.
«++»»••••»••••••••••••*******************
királyi és közegészségügyi tanácsos, a I I I . osztályú vaskoronarend tulajdonosa, H o n t v á r m e g y e tiszti főorvosa, kórházigazgató 55 éves k o r á b a n Dudapesti I s t v á n - ú t i s z a n a t ó r i u m b a n . — SZALAVBZKY P Á L dr. Trencsénvármegye tiszti főügyésze. — W A L D MANN GYÖRGY csanadmegyei áldozópap, a szegedi t a n í t ó k é p z ő t a n á r a , Szegeden 40 éves k o r á b a n . —
tarta
lékos főhadnagy, Onódy SZABÓ G É Z A népfelkelő főhadnagy, T A R R L A J O S d r . tartalékos h a d n a g y , MIBKOLCZY F E R E N C Z
Czéczén.
tvrwtAM.
8ZÍM. 1915. 62. ÉVFOLYAM.
A 43-50 éves népfölkelök útmutatója. (Második bővített kiadás.) Ara 1 K 50 f.
természettudomány fejlődésének t ö r t é n e t e . Két kötet. írta Wilhelm Bölsche, fordította Schópflin Aladár. Ára kötve 2 K 40 f.
K a n t - B r e v i a r i u m . Kant világnézete és élet felfogása. A művelt ember számára Kant ira taiból összeállította dr. Gross Félix. Fordította \ K fiO f. dr. Polgár Gyula. Ára kötve
Megrendelhető:
Lampel R. könyvkereskedése (Wodianer F . és Fiai) r.-t. Budapest, Aíjdrássy-ut 21. és minden könyvkereskedésben.
A z e m b e r i s é g j ö v ő j e . írta Heinrich Lhotzky, ford. Schópflin Aladár. Ára kötve \ K 2 0 f. A vagyon tudománya. fordította dr. Sidó Zoltán. A szocziológia ford. dr. Mikes
Álszakáll vagy paróka az emberi csak akkor teszi fel ismerhetetlenné, ha egyszersmind a szemöldökeit is megváltoztatja. Az átöltözésnél a homlok és a koponya rész is fontos szerepet játszik. Ha összehasonlítjuk a két első képet, azonnal észrevehetjük, mennyire megváltoztatja az arczol a szemöldökök sűrüsüése és a homlokba fésült haj hátrasimitása. A 3. kép azt a változást mutatja, a melyet álszakáll és paróka idéz elő.
Az e m b e r Lenhossék
írta /. A. Hobson, Ára kölve _ 2 K.
v á z l a t a . írta G. Palante, Lajos. Ára kötve 1 K 6 0 f.
helye Mihály
a t e r m é s z e t b e n . írta dr. Ára kötve.. \ K 60 f.
Rodin beszélgetései a művészetről. Ez a pillangó egy várnak a körvonalait és az ott lévő ágyúk elhelyezését és minőségét ábrázolja. A szár nyakra rajzolt jelek a vonalak között nem jelentenek semmit, a vonalakra tett pontok azonban pontos fel világosítással szolgálnak az ágyúk fajtájáról és nagyságáról.
összegyűjtötte Paul Zoltán. Ára kötve
Ujabb példa arra, hogyan változtathatja meg az ember a külsejét. Az átöllözködés két pillanat alatt történt.
A luuükémekről általában ti nősen az angol kémreníszer titkairól
Gsell, fordította Farkas 1 K 2 0 f.
A t ö m e g e k l é l e k t a n a . írta Le Bon, ford. Ballá Antal. Ára kötve 2K. Henri Bergson filozófiája. írta René Gillouin, ford. Farkas Zoltán. Kötve i K 2 0 f. S z é c h e n y i e s z m e v i l á g a . II. kötet. Apáthy István, Imre Sándor, Pauler Ákos, Zsilinszky Mihály, Márki Sándor és Gaal Jenő tanul ^ 1 K 6 0 f. mányai. Ára kötve _ '
rendkívül érdekfeszítő leleplezéseket tartalmaz a „ M A G Y A R K Ö N Y V T Á R " legújabb füzete:
A z é l e t é r t e l m e é s é r t é k e . írta Rudolf von Eucken, ford. Schópflin Aladár. Ára kötve 2 K
CQV ANGOL ALTABORNAGy KÉMKEDÉSE
A f r a n c i a i r o d a l o m f ő i r á n y a i . írta G. L. Strachey, angolból fordította Schópflin Aladár. Ára kötve ; . _2K.
SIR RÓBERT BADEN-POWELL ÖNVALLOMÁSAI
ARA 6 0 FILLÉR.
A v i l á g e g y e t e m é l e t e . írta Svante fordította Polgár Gyula. Ára kötve
Arrhenius, 2 K.
NIMRÓD
EL E Z Z E L ! A »-£ megroTidüléae láthatatlan. — Járata ruganyos é s ikí)nnyü.— Mind' n normális leipS vitelhető. Ingy. Ismertető W . 114 H Í k ü l d . A. V o l k , Edien, Hauptstr. 1 1 9 .
Képes vadászati és versenysport újság. Minden számában sok érde kes vadászati fénykép-felvéte leket közöl. Szakszerű czikkeit ismert íróink írják. Rovataiban minden vadászati ügyben fel világosítást kap az olvasó és
az összes bérbeadó vadász területek árverésének idejét közli. A díszesen kiállított lap ha vonként háromszor jelenik meg és előfizetési ára félévre 6 kor.
Mutatványszámot a kiadóhivatal szívesen küld Budapest, IV. ker., Egyetem-utcza *. BZ. (Franklin-Társulat.) iüilIK: ill«l!llill|.;l;i
Megrendelhető
L A M P E L R. k ö n y v k e r e s k e d é s e
I KiiHiiMDinfliguivisig
(Wodianer F. és Fiai) r.-t.-nál B u d a p e s t , V I . k e r . , A n d r á s s j - ú t 221. s z á m és minden könyvkereskedésben.
É O a M H I H n a H H S r a g i f t t i . i::::!l;'::'::::.!:: 3
RENDELÉSNÉL SZÍVESKEDJEK LAPUNKRA HIVATKOZNI) iaüíííísssiíii'íSiiiísiiiiíiíii]
42. szint. 1915. 62. ÉVFOLYAM.
VASÁBNAPIÜJSÁG.
680 <••••••
»»»»»••••••»•»•»•»•••
!fl U0R0S KERESZT
| Urmánczy Nándorné I Szakácskönyve 1 az úri világ ízlése.
i
(A genfi egyezmény ismertetése).
L A M P E L R . könyvkereskedése, (Wodianer F. és Fiai) r.-t.-nál, Budapest, VI., Andrássy-ut 21. és minden hazai könyvkereskedésben megrendelhető: • GYULAI PÁL
Irta:
EGY RÉGI UDVARHÁZ UTOLSÓ GAZDÁJA
MOLNÁR VIKTOR nyűg. államtitkár
Beszély
Ára 60 fillér.
Dörre
Tivadar rajzaival Negyedik kiadás Ára diszkötésben Jj. korona
iMegjelent a Magyar KönyYtárban.|
í A könyv ára 3 korona 60 fill. A • A szerző könyvének tiszta '. jövedelmét a háború árvái ! V felsegítésére fordítja. J
$••••*••••••••••••••••••••••••••••••••••• GYULAI PÁL
m Eltér az eddigi sabionos rendszertől. | j A mai viszonyokhoz alkalmazkodik. ® Közel 500 eredeti ételreceptjét a cfj szerző maga próbálta ki és a ki utána csinálja biztosra mehet. ír
szívesked
jék
hivatkozni.
lapunkra
' -'-|BIIIIIIIIIIIIIIIIII!llllllllllllllll!:[!lllllllllllllll!lll»lll[llllíll]l«lll[lllllll!lllNllll]llll»!lllllllllilllil!ll!lllllllll
NŐK A TÜKÖR ELÓTT
43. SZ. 1915. (62. ÉVFOLYAM.)
Beszély Feszty Árpád rajzaival Harmadik kiadás Ara
diszkötésben
5
Szerkesztőségi iroda : TV. Vármegye-utcza 11. Kiadóhivatal: IV. Egyetem-utcza *.
Egyes szám ára 40 fillér.
^
" C ^ ^ S * * ^ ^ ^ ^ B 3 R ^ ^ S ^ ^ P ^ Q % J ^í«-e^- • SZERKESZTŐ
HOITSY PÁL.
s
^5£d5iG'^rQ *"*••*•••« **Oi. ^^^%
Előfizetési í Egészévre _ _ 80 korona. A • TOdjJcróniJcd»-val . . . , . . , < Félévre _ _ _ 10 korona, negyedévenként 1 koronával jelteteieK: | Negyedévre _ _ 5 korona. ; több.
Külföldi előfizetésekhez a postailag mm, határozott viteldíj is cgatolanóó
korona
tiBmBSEBmmsmammotia "%
kiadása.
Megrendelhető':
LAMPEL R, könyvkereskedése ^ (Wodianer F. és Fiai) r.-t.-nál Budapest, VL, Andrássy út 21. ^
OKMÁNYOK Bevezette és összefüggésük szerint feldolgozta
Dr. N É M E T A L F R É D VS£<Í®®<»K3®®®®®®<2^^
:; LÁÍENETI
FÉNYES LÁSZLÓ, LflNDflU SZÉP
BÉLft, ERNŐ
KÖZLEMÉNYEIT és az 1914. évi novemberi és decem beri harctéri eseményeket tartalmazza
A VILÁGHÁBORÚ NAPLÓJA NEGYEDIK FÜZETE,
A MAGYAR KÖNYVTÁR ÚJ SOROZATÁBAN. Ára 60 fillér.
miniszterelnökségi miniszteri titkár.
osztrák-magyar vöröskönyv, a német fehérkönyv, az angol kékkönyv, a francia sárgakönyv, az orosz narancssárgakönyv, a belga szürkekönyv és a szerb kékkönyv hivatalos okiratai. :: E munkának nagy érdekessége abban van, hogy a háború küszö bén lefolyt diplomáciai akciók ok mányait összefüggésük szerint cso portosítja és magyarázza, ami által mindenki világos képet nyer a világ háború okairól és előzményeiről. :: Terjedelme 640 oldal. ::
E mű teljes anyagát adja az összes hatalmak diplomáciai aktagyüjteményeinek, melyek egész terjedelmük ben még magyarul meg nem jelentek. Különös aktualitást nyer az elkövet kezendő béketárgyalások idején, mert a tárgyalások egyik kiindulópontjául az okmányok fognak szerepelni.
<^% Ára 8 Korona,
j^b. HONVÉDEK
MINDENÜTT
KRPHRTÓ.
Franklin-Társulat kiadása. Vx*&*ü&2£w^^XaBaÁb»^toA*^^^^^2^^p^^^^
Mindenütt kapható.
fi
BUDAPEST, OKTÓBER 24
Most jelent meg!
íesség, egészség. Kiállítása művészi: címfödelét Glatter Gyula festőművész rajzolta. Franklin-Társulat
Rendeléseknél
To^=
ELŐNYOMULÁSA.
A K E L E T - G A L I C Z I A I H A R Z T É R R Ő L . — Balogh Rudolf,aharonérrekiküldöttmuakatáríimkfölvétele.
