A miskolci házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés bemutatása és elemzése

Miskolci Egyetem Gazdálkodástani Intézet

A miskolci házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés bemutatása és elemzése

Konzulens:

Készítette:

Kádárné Dr. Horváth Ágnes

Vadicska Zsanett

Miskolc, 2014.

Tartalomjegyzék

1. Bevezető .................................................................................................................... 2 2. Környezeti problémák társadalmi összefüggései .................................................. 5 2.1. Környezetvédelem szakaszainak bemutatása ............................................ 5 2.2. Környezetvédelmi kulcsterületek .............................................................. 7 3. Hulladékgazdálkodás és jogi szabályozása.......................................................... 11 3.1. A hulladék fogalma és csoportosítása .................................................... 11 3.1.1. A települési szilárd hulladék ................................................. 14 3.2. A hulladékgazdálkodás fogalma és alapelvei ......................................... 16 3.3. A hulladékgazdálkodás bemutatása az Európai Unióban ....................... 21 3.3.1. Az Európai Uniós hulladékgazdálkodási program ............... 24 3.3.2. Jogszabályok hulladékkezeléssel kapcsolatban .................... 26 3.4. A 2012. évi CLXXV. törvény és hatásának bemutatása Magyarországon ................................................................................................................... 27 3.5. Települési szilárd hulladék szelektív gyűjtése ....................................... 30 4. AVE Miskolc Kft. bemutatása és elemzése ......................................................... 33 4.1Energia AG szervezeti felépítése ............................................................. 34 4.2Az AVE Miskolc Kft. cégtörténete .......................................................... 37 5. Szelektív hulladékgyűjtés az Ave Miskolc Kft. keretein belül ........................... 39 5.1 Házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés .................................................. 42 5.1.1. Kistokaji házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés ................... 42 5.1.2. Miskolci házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés ................... 43 5.1.2.1 Adatok elemzése ........................................... 44 6. Kérdőívek elemzése ............................................................................................... 49 6.1Környezetvédelemre vonatkozó kérdések ................................................. 51 6.2Szelektív hulladékgyűjtésre vonatkozó kérdések ..................................... 54 6.3Házhoz menő szelektív hulladékgyűjtésre vonatkozó kérdések .............. 58 7. Javaslatok ............................................................................................................... 59 8. Összegzés ................................................................................................................ 61 9. Irodalomjegyzék .................................................................................................... 64 10. Resumen en espanol............................................................................................... 68 11. Mellékletek ............................................................................................................. 69

1

1.

Bevezető

Napjainkban egyre nagyobb szerepet kap a környezetvédelem és a környezettudatos életmód. A környezetvédelem egyik kulcsterülete a hulladékgazdálkodás, mivel egyre több hulladék keletkezik, és ennek az ártalmatlanítása egyre nagyobb problémát jelent. Ezért a szelektív hulladékgyűjtés szerepe is megnőtt az utóbbi években. A hulladék problémája már nem csak az állam és önkormányzat feladata, ha nem az egyének is fontos szerepet játszanak benne. Magyarországon 2003-ba lett bevezetve a szelektív hulladékgyűjtés, de a 2004-es EU-s csatlakozást követően bevezetett jogszabályok is javítottak a helyzeten, az elmaradásunk azonban még így is jelentős az Európai Unió többi országához képest. A felzárkózásunkhoz szükséges, hogy hazánkban is minél többen térjenek át a szelektív hulladékgyűjtésre, ezért választottam témámnak, ennek a területnek a vizsgálatát. A dolgozatomat az elméleti háttér bemutatásával kezdem. Az első fejezetben a környezet védelemének fontossága kerül a középpontba, ismertetem a környezetvédelem kialakulását, szakaszait és bővebben kitérek a fenntartható fejlődés fogalmára és feltételeire. A fejezet második részében a legfontosabb környezetvédelmi problémákkal foglalkozom és megvizsgálom a hulladék keletkezésével kapcsolatos problémákat. A második fejezetet a hulladék fogalmával kezdem, majd felsorolom a fajtáit és csoportosítását, eredet, veszélyesség és halmazállapot szerint. Ebben a részben külön kitérek a települési szilárd hulladékra, megnézem a Magyarországon összegyűjtött mennyiségének évenkénti alakulását és diagramokkal szemléltetem az összetételét. Ezután rátérek a hulladékgazdálkodás fogalmára és a legfontosabb alapelveire. Majd bemutatom a települési szilárd hulladék szelektív gyűjtésével kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat. Kiemelem a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtési rendszert, ismertetem a pozitív és negatív oldalát.

A harmadik

részben röviden ismertetem

a hulladékgazdálkodással

kapcsolatos

jogszabályokat. Először az Európai Uniós jogszabályok és törvényeket mutatom be, itt bővebben

kitérek

a

hatodik

környezetvédelmi

cselekvési

programra.

Ezután

Magyarországot vizsgálom és bemutatom a 2012. évi CLXXXV. törvényt és hatásait. 2

A bázisvállalatomnak az AVE Miskolc Kft.-t választottam. 2014. január elsejétől MiReHuKöz Nonprofit Kft. vette át a hulladékszállítást Miskolcon, de a dolgozatomban csak 2013-ig decemberig vizsgálom az adatokat, és ezekkel csak az AVE Miskolc rendelkezett. Ezért a MiReHuKöz Nonprofit Kft. jelenlegi tevékenységét nem vizsgálom a dolgozatomban. Az elméleti háttér után, rátérek az AVE Miskolc Kft. ismertetésére, bemutatom a cég legfontosabb mérföldköveit, tulajdonosi szerkezetét, céljait és a szolgáltatásainak körét. A cég által nyújtott szolgáltatások közül a szelektív hulladékgyűjtési rendszert vizsgálom meg bővebben, bemutatva a kezdeti lépéseket és a jelenlegi helyzetet. Az AVE Miskolc Kft.-től kapott adatok alapján lehetőségem van felvázolni a házhoz menő gyűjtési rendszer keretében összegyűjtött hulladékok mennyiségét, havi bontásban, 2012 áprilisától. Ebben a részben elemzem a havi mennyiség alakulását a bevezetéstől egészen 2013. decemberig, diagramon szemléltetve a begyűjtött mennyiségek alakulását. A hulladék összetételének vizsgálata után, a begyűjtött hulladékfajták szezonalitását is megnézem. Nagy hangsúlyt fektetve a PET palackok mennyiségének alakulására, mivel ez az a hulladékfajta, melyen leginkább észrevehető a szezonalitás. A miskolci lakosság körében kérdőíves felmérést végeztem a hulladékgyűjtési szokásaikról, a szelektív hulladékgyűjtéshez való hozzáállásukról, és a házhoz menő hulladékgyűjtéssel kapcsolatos elégedettségükről. A kérdőívet a családi házban élőkkel töltettem ki. A dolgozatom ötödik része a lakosság és a környezet, a szelektív hulladékgyűjtésről szól, ebben a fejezetben elemzem ki a kérdőíveket, és diagrammal szemléltetem a kapott eredmények alakulását. A dolgozat zárásaként javaslatokat fogalmazok meg a kérdőívek eredményeit és a korábbi tapasztalatokat felhasználva, a rendszer javítása, a szelektív hulladékgyűjtés elterjesztése és a lakosság ismeretének bővítésével kapcsolatban.

3

Az alábbi állításokat fogalmaztam meg hipotézisként, melyeket a dolgozatban igazolni próbálok. 1. A miskolci családi házak, több mint fele gyűjti valamilyen szelektív gyűjtési formában a hulladékokat. 2. A házhoz menő zsákos szelektív hulladékgyűjtés bevezetése óta megkétszereződött a családi házakban a szelektíven gyűjtők aránya. 3. A miskolci családi házban élők, a házhoz menős rendszer keretén belül, a papírt gyűjtik legnagyobb mennyiségben. 4. A hagyományos szelektív hulladékgyűjtés során tapasztalható szezonalitás megmarad a házhoz menő hulladékgyűjtés esetében is. 5. A miskolci családi házban élők elegendő információval rendelkeznek a 2015 januárjától bevezetésre kerülő kétedényes rendszerről.

4

2. Környezetvédelmi problémák társadalmi összefüggései Amióta az ember létezik, ökológiai élettérnek, erőforrásnak és hulladékbefogadónak használja a környezetet és folyamatosan át is alakítja azt. A környezeti problémákra 40-50 évvel ezelőtt kezdett el felfigyelni a tudomány, ekkor ismerte fel ennek globális, egész Földre kiterjedő voltát. Az iparosodás a mezőgazdaság fejlődése, az új technológiák megjelenése nagymértékben hozzájárult e problémák megjelenéséhez és drasztikus felerősödéséhez. Így szükségszerűvé

vált

az

ellenük

való védekezés,

ami

a

környezetvédelem megjelenéséhez vezetett.

2.1 Környezetvédelem szakaszainak bemutatása A környezetvételemet szakaszokra lehet bontani: 

A XX. század elején kezdett nyilvánvalóvá válni, hogy az ember környezet pusztító tevékenysége

következményekkel

jár.

Ennek

hatására

jelent

meg

a

természetvédelem, de ettől függetlenül tovább folyt az ipari és katonai környezetpusztítás. Ezt a korszakot nevezzük környezetvédelem előtti kornak. 

A második korszak a szennyeződés elleni védelem kora volt. Rájöttek, hogy a természet, hulladék feldolgozó illetve befogadó képessége véges, és egyre kevésbé alkalmas biológiai folyamatok, mint az emberi élet vagy gazdasági folyamatok fenntartására.

Ebben

a

korszakban

a

hangsúly

a

keletkezett

hulladék

ártalmatlanításán volt. 

A harmadik korszak a hulladékgazdálkodás kora, és ebben már egyre nagyobb jelentőséget kapott a hulladékká válás megelőzése.



A természeti erőforrásokkal való gazdálkodás korában a természeti erőforrások kirablásának, pusztításának megakadályozása és az erőforrások megújítására való törekvés került a középpontba.

5



A környezetvédelmi gondolat fejlődése és az egyre fokozódó veszélyérzet, az erőforrás gazdálkodási tevékenységet egy magasabb szintre emelte. Ezt a magasabb szintet nevezzük a fenntarthatóság korának, mely napjainkban is tart.1

„A fenntartható fejlődés olyan fejlődés mely biztosítani tudja a jelen szükségleteinek kielégítését anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk lehetőségeit saját szükségleteik kielégítésére.”2 A fogalom egyaránt értelmezi a fenntartható társadalmi, gazdasági és ökológiai fejlődést. A fogalom egyik nagyon fontos elve a jövő generációk szükségleteinek tiszteletben tartása. Ez bonyolult feladat, hiszen e nemzedékek nem tudják érvényesíteni akaratukat. A fenntartható fejlődés Herman Daly által megfogalmazott feltételei: 1. A megújuló erőforrások felhasználása nem haladhatja meg a regenerálódási idejüket. 2. A nem megújuló erőforrások felhasználása nem haladhatja meg az azokat helyettesítő megújuló erőforrások regenerálódási idejüket. 3. A szennyező anyag kibocsájtás nem haladhatja meg a környezet asszimilatív kapacitását. A Herman Daly által megfogalmazott feltételeket H. Opschoor egy újabb feltétellel egészítette ki: 4. Az emberi beavatkozás időtényezőjének egyensúlyba kell lennie a természeti folyamatok időtényezőjével.3

1

Takáts Attila: Hulladékgazdálkodás és környéke, Műszaki Kiadó, Budapest, 2012 26-28. o. Szlávik János: Fenntartható környezet- és erőforrás-gazdálkodás, KJK.KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, 2005 24.o 3 Szlávik János: Fenntartható környezet- és erőforrás-gazdálkodás, KJK.KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, 2005 24-33. o 2

6

2.2 Környezetvédelmi kulcsterületek Napjaink környezeti problémái közül első helyen a levegőszennyezés áll, egészségkárosító hatása miatt. A WHO (világ Egészségügyi Szervezete) megállapítása szerint akkor beszélünk légszennyezésről, ha a légköri nyomanyag nagy mennyiségben van jelen a légkörben és káros hatást fejt ki az élővilágra vagy hozzájárul ennek kialakulásához. Főleg a nagyvárosokban találkozhatunk ezzel a problémával az autóforgalom növekedésének köszönhetően. A szennyezés csökkentésére két utat választhatunk, a kibocsátó tevékenységeket mérsékeljük, vagy technikai eljárásokkal kiszűrjük a légkörbe jutás előtt a szennyezést. Az elsőre jó példa az autózás helyett a közösségi közlekedés, kerékpár használata, vagy a vasúti szállítás. A másodikra a gépkocsikra szerelhető katalizátor lehet a megoldás. 4

Második helyen a vízi közmű-ellátottság helyzete említhető. Pontosabban a település szennyvíz és csapadékvíz elvezető hálózata. A szennyvízcsatorna-ellátottság ma Magyarországon elmarad az ivóvízhálózat 98%-os kiépítettségétől: a háztartásoknak csak a 70%-át éri el. Elsősorban a kistelepülések ellátottságában vannak hiányok, mivel az egy lakosra jutó költségek itt jóval magasabbak, mint a városokban.5

A harmadik probléma a hulladékgazdálkodás. A hulladék mérhetetlen felszaporodása már 1960-tól egyre nagyobb problémát jelent a gazdaságilag fejlett társadalmak számára. Ha az egyre jobban szaporodó hulladékok okait keressük, főként az urbanizálódás, az ipari növekedés és a fogyasztói társadalmak változása játszik benne szerepet. Hagyományos gazdaságokban nem volt szükség csomagoló anyagra, a szerves anyagok komposztálásra kerültek, a kinőtt ruhákat a következő generáció használta így lényegesen kevesebb hulladék keletkezett, mint napjainkban. Manapság gyorsabban nő a hulladék, mint a feldolgozás illetve kezelési lehetőségei. Legfontosabb problémák a hulladékkal kapcsolatban:

4 5

http://www.levego.hu/tevekenysegeink/legszennyezes http://www.maviz.org/fogyasztoi_informaciok/az_elhasznalt_viz_utja

7



Egyre kevesebb hely van a hulladék elhelyezésére. Eddig a városok melletti lerakókba szállították a hulladékot, de rohamoson növekvő szemét egyre nagyobb területeket igényel, és így a szállítási költségek is megnövekednek.



Hulladéklerakók egyre nagyobb környezeti kockázatot jelentenek. Sokáig ezek a lerakók figyelmen kívül hagyták a környezetvédelmi szempontokat, szennyezték a víz alatti vizeket illetve az égetéssel veszélyes gázokat bocsájtottak ki.



A hulladék egyre nagyobb része áll nem lebomló anyagokból és a veszélyes hulladékokból.

A környezeti kényszer eredményeként számos fejlett országban jelentős változások figyelhetők meg. Például New Yorkban 1940-ben még 900 kg hulladékot termelt egy fő egy év alatt, 1980-ban már csak 430 kg-ot, ez az érték az óta 300 kg-ra csökkent. Ennek oka, hogy számos fejlett országban a hulladékgazdálkodás törvényileg is erősen szabályozott.6

Utolsó helyen a természetből kinyerhető erőforrásokat említem meg. Az emberi társadalom felfokozott mértékben használja ezen erőforrásokat, azonban nem igyekszik azt pótolni, sőt, csak a hulladékot juttatja vissza a körforgásba. Hiányzik a folyamatból a fenntarthatóság. A technikai fejlődéséhez elengedhetetlen az erőforrások nagy volumenű használata. Ez azonban nem fokozható a végsőkig, tehát valószínűleg az erőforrás probléma lesz az, ami egy időre megtorpantja a nagy sebességű fejlődést. 7

6

Rakonczai János: Globális környezeti problémák 2003 Szeged Lazi kiadó165-167 Kerekes Sándor: Környezetgazdálkodás, fenntartható fejlődés, Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centruma Kiadó, Debrecen, 2007 10.o 7

8

Cím: Az OECD környezetvédelmi kilátásai 2030-ig 1. táblázat

Megfelelően kezelt környezetvédelmi kérdések

Víz

Levegőminőség

Kihívást jelentő környezetvédelmi kérdések

Pontforrások általi Felszíni vizek minősége és vízszennyezés az OECDszennyvízkezelés országokban (ipari, lakossági)

Az OECD-országok kéndioxid és nitrogén oxid kibocsátása

Hulladékgazdálkodás az OECD-országokban Hulladék és veszélyes Az OECD-országok vegyi anyagok halogénezett szénhidrogén (CFC) kibocsátása

Megújuló természeti Erdővel borított területek az OECD-országokban erőforrások

Nem megfelelően kezelt környezetvédelmi kérdések Vízhiány és a talajvízminőség Mezőgazdasági vízfelhasználás és szennyezés

Szilárd részecske kibocsátás és talajszinti ózon Városi levegő minősége Közúti forgalom általi szennyezőanyag-kibocsátás Lakossági hulladékképződés A fejlődő országok halogénezett szénhidrogén (CFC) kibocsátása

Erdőgazdálkodás Védett területek

Veszélyes hulladékgazdálkodás és – szállítás Hulladékgazdálkodás a fejlődő országokban Ökológiai rendszer minősége és fragmentációja Fajok kihalása és illegális fakitermelés

Forrás: OECD Environmental Outlook 2030 kiadvány 2. o.

Az 1. táblázatban bemutatom melyek a napjainkban felmerülő legfontosabb környezetvédelmi problémák (a klímaváltozás, a biodiverzitás elvesztése, a vízhiány és a környezetszennyezés egészségre gyakorolt hatásai). A táblázat első oszlopában felsorolom, melyek azok a problémák, amelyek kezelésében az utóbbi évek során jelentős javulás tapasztalható, megfelelően vannak kezelve, de az országoknak továbbra is nagy figyelmet kell feléjük fordítaniuk. Hulladékgazdálkodás terén nagymértékű javulás figyelhető meg az OECD országok halogénezett szénhidrogén (CFC) kibocsátása terén.

9

A táblázat második oszlopában találhatók a továbbra is kihívásokat jelentő környezetvédelmi problémák, ezek helyzete javult az elmúlt években, de nem oldódott meg teljesen vagy a múltban már kezelve voltak, de jelenleg nem megfelelően vannak kezelve és nagyobb odafigyelést igényelnének. A hulladékgazdálkodás esetében a lakossági hulladékképződés növekedése és a fejlődő országokban történő halogénezett szénhidrogén (CFC) kibocsátása sorolható a kihívást jelentő problémák közé. A táblázat utolsó oszlopában találhatóak a nem megfelelően kezelt, jelentős figyelmet igénylő, egyre rosszabbodó helyzetű problémák, melyek megoldása egyre sürgősebbé válik. Ezekre a problémákra nagy figyelmet kell fordítaniuk az országoknak, és minél hamarabb megoldásokat kell találni rájuk. A hulladékgazdálkodás terén a veszélyes hulladékok szállítása és kezelése, és a fejlődő országok hulladékgazdálkodási problémái sorolhatóak a jelentős figyelmet igénylő problémák közé. 8

8

OECD Environmental Outlook 2030 kiadvány

10

3. Hulladékgazdálkodás és jogi szabályozása Ebben a fejezetben bemutatom a hulladékok fogalmát és csoportosítását eredet és halmazállapot szerint, majd a települési szilárd hulladékok összetételét és keletkezési helyeinek arányait. Ezután rátérek a hulladékgazdálkodás fogalmára és alapelveire. A fejezet harmadik részben az Európai Uniós hulladékgazdálkodással foglalkozok, ismertetem a hatodik környezetvédelmi cselekvési programot és az Európai Unió területén használatos hulladékkezelési jogszabályokat. A fejezet a magyarországi hulladékgazdálkodás bemutatásával zárom, melynek keretében ismertetem a 2012. évi CLXXV. hulladékgazdálkodási törvényt és hatásait, a teleülési szilárd hulladék szelektív gyűjtési lehetőségeit, és végül a házhoz menős szelektív hulladékgyűjtést.

3.1 A hulladék fogalma és csoportosítása A hulladék fogalmának meghatározását nehezíti, hogy a hulladékok anyagi jellemzői nagyon különfélék, mivel különböző emberi tevékenységek hatására jönnek létre. Ebből következik, hogy nehéz olyan csoportosítást találni mely alapján pontosan lehetne csoportosítani

a

hulladékokat.

A

hulladékok

káros

hatása

elleni

védelem

a

környezetvédelem egyik legfiatalabb és szabályozás alatti területe. A definíciókat a kérdés általános és gazdasági oldaláról közelítem meg, és azt mutatom be, hogy különböző szerzők hogy értelmezik a hulladék fogalmát és csoportosítását.9 „Általános értelemben hulladéknak tekintendő az ember mindennapi élete, munkája, gazdasági tevékenysége során keletkező, a keletkezés helyén feleslegessé váló, ott közvetlenül fel nem használható, különböző minőségű és halmazállapotú anyag, anyag együttes, termék, maradvány, tárgy, leválasztott szennyezőanyag, szennyezett kitermelt föld, amelyet a birtokosuk sem felhasználni, sem értékesíteni nem tud és amelynek kezeléséről külön kell gondoskodni.” (Barótfi, 2000, 593-594.o)

9

KVVM, 2003. 1. füzet, 20 oldal

11

A hulladékgazdálkodásról elfogadott 2012 CLXXXV Hulladéktörvény az EU előírásoknak megfelelően következőképpen határozza meg a hulladék fogalmát: „hulladéknak minősül bármely, (…) tárgy vagy anyag, amelytől birtokosa megválik, megválni szándékozik, vagy megválni köteles.”10 „Hulladéknak nevezzük mindazokat az anyagi jellegű dolgokat, amelyeket tulajdonosuk, vagy az általa erre felhatalmazott személy, mivel az adott körülmények között sem hasznosítani, sem értékesíteni nem tudja, kívánja hulladékká minősíteni.”

(OKTH

Hulladékgazdálkodási osztály) A fogalom megvizsgálása után szembetűnik „az adott körülmények” megnevezés, amiből az

következik,

hogy

a

hulladék

egyértelműen

gazdasági

fogalom

ebben

a

megfogalmazásban. A fogalom másik két meghatározó eleme a tulajdonos és a minősítés. A megfogalmazásból az következne, hogy a „tulajdonos”, aki rátette a hulladékcímkét a hulladékra le is veheti, és ugyanez történhet, ha változás áll fenn a tulajdonos személyében, hiszen ami az egyiknek a hulladék, a másiknak akár érték is lehet. A „minősíteni” szó pedig azt jelenti, hogy semmilyen változás (kémiai, fizikai) nem keletkezik a hulladék halmazán, csupán egy jogi vagy gazdasági (selejtezés) aktusról van szó.

11

A hulladék fogalmának bemutatása után azt vizsgálom, hogy mikortól és meddig lehet a hulladékot hulladéknak nevezni. Termék hulladékká válása: •

Fogyasztási tevékenység során egyértelmű a hulladékká válás. A tulajdonos az elhasználódott vagy már számára nem értékes terméket valamilyen gyűjtőedénybe helyezi.

•

Termelési tevékenység esetében a definíció nem ilyen egyértelmű. A tulajdonos általában azt az anyagot minősíti hulladéknak, amit olcsóbb kidobni, mint bármi mást csinálni vele.

10 11

2000.évi XLIII. törvény Takáts Attila: Hulladékgazdálkodás és környéke: Műszaki Kiadó, Budapest, 2010 76-78.o.

12

Hulladék státusz megszűnése: A hulladéklerakóban lerakott hulladékok nagyon sokáig megmaradhat hulladék státuszban (erre az OHT bevezette a végleges hulladék fogalmát). A hulladék státuszból való kijutásra 2 lehetőség van, az egyik a termelési és fogyasztási folyamatokba való visszakerülése, vagyis a hasznosítás, a másik pedig a környezeti elemekbe való belekerülése, vagyis a szennyezés. A hulladékok hasznosítását a környezeti hatóságok világszerte támogatják, a szennyezést pedig igyekeznek szankciókkal lezárni.12 A hulladékokat többféleképpen lehet csoportosítani. A hulladékok tételes jegyzékét a hulladékok jegyzékéről szóló 22/2004. (XII. 11.) KVVM rendelet tartalmazza. Ez az érvényes EU lista alapján készült hulladékkatalógus. Hulladékok csoportosítása: 

Eredet szerint: termelési és települési,



Összetételük szerint: szerves és szervetlen,



Állaguk szerint: gáznemű, folyékony, iszapszerű és szilárd,



Környezetük biztonságára való hatásuk alapján veszélyes és nem veszélyes hulladékok (Barótfi, 2000) Cím: Hulladékok csoportosítás halmazállapot és eredet szerint 2. táblázat

Halmazállapot szerint Szilárd

Település

Eredet szerint

Termelési

Háztartási- és utcai szemét

Folyékony Kommunális szennyvíz

Iszapszerű

Gáznemű

Kommunális szennyvíz-iszap, szippantott iszap

Lakóház fűtésének füstje

Ipari melléktermékek és hulladékok, állati Ipari eredetű hulladékok, szennyvizek, Ipari almos trágya olajok, hígtrágya szennyvíziszapok

Savak, lúgok, Különféle ipari oldatok, festékek, törmelékek, porok trafóolajok Galvániszapok Veszélyes Forrás: Moser-Pálmai: A környezetvédelem alapjai, Tankönyvkiadó Budapest 1984 12

Ipari füstök és gázok Vegyipari, petrokémiai gázok és füstök

Takáts Attila: Hulladékgazdálkodás és környéke, Műszaki Kiadó, Budapest, 2012 78-80. o.

13

A 2. táblázatban összefoglalva és példákkal szemléltetve láthatók a hulladékfajtákat eredet és halmazállapot szerint. A táblázatban 12 hulladék fajtát ismertetet, de a következőkben csak a települési szilárd hulladékot mutatom be részletesen, mivel ezzel foglalkozok a későbbiekben a dolgozatomba.

3.1.1

A települési szilárd hulladék

A települési szilár hulladék az emberek mindennapi élete folyamán a lakásokban, valamint a pihenés, üdülés céljára használt helyiségekben és a lakóházak közös használati helyiségeiben és területein, valamint az intézményekben, a közforgalmú és zöldterületeken, továbbá gazdasági vállalkozók nem technológiai eredetű veszélyesnek nem minősülő hulladékaként keletkezik.13 A települési szilárd hulladék, településenkénti megoszlását Magyarországon az 1. ábra mutatja. Az árba megszerkesztéséhez 2004 33% 67%

Falun keletkező szliárd hulladék Városban keletkező szilárd hulladék

es adatokat használtam. Az ábrán jól látható, hogy a települési szilárd hulladékok 67%-a városokban keletkezik és csupán a 33%-a keletkezik falun.

1. ábra Cím: A hulladékok megoszlása település szerint Forrás: http://www.foek.hu/korkep/hulladek/4-1-2-d-.html alapján saját szerkesztésű ábra

Ebből megállapítható, hogy a városban élők jóval nagyobb hulladékmennyiséget termelnek, mint azok, akik falun élnek. Ennek magyarázata, hogy sokan, akik falun élnek, komposztálnak, kevesebb előrecsomagolt terméket vásárolnak és így jóval lecsökken a termelt hulladékmennyisége.

13

KVVM, 2003. 1. füzet, 23. oldal

14

Cím: A települési szilárd hulladék összetétele Magyarországon (m/m %-ban) 2. táblázat

Hulladékalkotó Papír Műanyag Textil Üveg Fém Szerves (bomló)

Főváros és nagyobb városok 18-20% 12-15% 5-6% 4-5% 3-4% 30-32%

Szervetlen Összesen

Országos átlag 15-17% 5-7% 3-4% 3-4% 3-4% 35-40%

20-25% 100%

25-30% 100%

Forrás: KVVM, 2003. 1. füzet, 24. oldal alapján saját szerkesztésű ábra

A 2. táblázatban a települési szilárd hulladékok összetételét mutatom be Magyarországon. Az első oszlopban csak a főváros és a nagyobb városok adatait ismertetem, a második oszlopban pedig az országos átlagot. Mindkét oszlopban a szerves (bomló) hulladék aránya a legmagasabb, a nagyobb városok esetében ez 32%, míg az országos átlagban ez az arány a 40% -ot is eléri. Az eltérés oka, hogy az országos átlagba a kisebb városok faluk is beletartoznak, ahol nagyobb mennyiségben keletkezik szerves hulladék. A második helyen a szervetlen hulladék áll, mind a nagyobb városok mind az országos átlag esetén. Az országos átlagnál ismét magasabb ez az arány, ami hasonlóképpen magyarázható, mint a szerves hulladékok esetében. A harmadik helyen a papír áll, a nagyvárosok esetében 18-20 % -al, az országos átlagban pedig kicsit alacsonyabb 15-17 % -al. A negyedik helyen álló műanyag esetében találhatjuk a legnagyobb eltérést. A nagy városok esetében a műanyag teszi ki a települési szilárd hulladékok 12-15 %-át, míg ez az arány az országos átlagot tekintve csupán 5-7 %. Ez a jelentős eltérés is azzal magyarázható, hogy az országos átlagba a falvak és kisebb városok is beletartoznak és a hulladék összetétel nem egyezik meg a nagyvárosokéval. Az utolsó három helyen a textil, üveg és fém hulladékok találhatóak, az arányokban nem nagyon tapasztalható eltérés a két vizsgált oszlop között, 3 és 5 %-ban mozog az arányuk a települési szilárd hulladékok összetételében. 15

3.2. A hulladékgazdálkodás fogalma és alapelvei A hulladékgazdálkodásnak rendkívül fontos szerepe van a környezet és a természeti erőforrások védelmében, a lakosság környezettudatosságának kialakításában és a gazdasági hatékonyság fejlődésében is. A hulladékgazdálkodás fogalma nem egységes, számos definíció létezik rá. Rakonczay Zoltán: Környezetvédelem című könyvében a következőképpen definiálja: „A hulladékgazdálkodás a hulladék begyűjtését, tárolását, hasznosítását illetve ártalmatlanítását elősegítő, annak biztonságos elhelyezését növelő, a környezetterhelést csökkentő olyan tevékenység, amely a hulladék fizikai, kémiai és / vagy biológia tulajdonságainak megváltozásával jár” (Rakonczay Zoltán, Környezetvédelem, Szaktudás Kiadó Ház Budapest 2004 254.) A 2012 CLXXXV Hulladéktörvény megfogalmazása szerint a „hulladékgazdálkodás a hulladék gyűjtése, szállítása, kezelése, az ilyen műveletek felügyelete, a kereskedőként vagy közvetítőként végzett tevékenység, továbbá a hulladékgazdálkodási létesítmények és berendezések üzemeltetése, valamint a hulladékkezelő létesítmények utógondozása.” A környezetvédelem és gazdaság eredményessége a hulladékgazdálkodás eszközeinek egy időben történő hasznosításával érhető el, és ezek az eszközök 3 csoportba sorolhatók: 1. A hulladék kezelésének megelőzése és csökkentése A megelőzés a hulladékgazdálkodás elsődleges eszköze. Fontos olyan termelési, feldolgozási, szolgáltatási és fogyasztási technológia bevezetése és alkalmazás mely során kevesebb és kevésbe ártalmas hulladék keletkezik. Ezen kívül fontos a fogyasztói szokások megváltoztatása és a multinacionális cégek befolyásolása is a kommunális hulladékgazdálkodás szempontjából. 2. A keletkezett hulladék kezelése a gazdaságban való újrahasznosítással, hasznosítással Abban az esetben, ha a hulladék képződése nem megelőzhető, akkor fontos a keletkezett hulladék hasznosítása másodnyersanyagként (ipari alapanyagként) vagy

16

energiahordozóként. Újrahasznosítás során a termék a termelésbe kerül vissza, nyersanyaggá válik. 3. Ártalmatlanítás Abban az esetben, ha a hasznosítás illetve újrahasznosítás nem valósítható meg ártalmatlanításra kerül a sor. A nem veszélyes hulladékok ártalmatlanítása történhet égetéssel vagy lerakással. A veszélyes hulladékok esetében először a károsító hatását kell megszüntetni.14 Az Európai Unió hulladékgazdálkodási stratégiájának irányelvei tükrözik a fenntartható fejlődés szemléletmódját. Összesen 13 alapelv került megfogalmazásra melyek az Európai Unió egész területén érvényesesek így Magyarországon is. 1. Megelőzés: Kijelenthetjük, hogy talán ez az egyik legfontosabb alapelv, mivel megelőzéssel elkerülhetjük a hulladék keletkezését. Fontos, hogy a projektek első szakaszában, a tervezési szakaszban figyelembe kell venni a beruházások környezeti hatásait. Így elkerülhető az ökológiai egyensúlyt károsító hatás is. Két lehetősége van a megelőzésnek: 

technológia útján



termékek útján

Mindkét lehetőség a hulladékkibocsájtás lecsökkentésére törekedik. Hosszútávon mindenképp arra kell törekedni, hogy a keletkező hulladékmennyiséget lecsökkentsük, és így egyre csökkenjen a környezetszennyezés. 15

2. Elővigyázatosság elve: A kockázati lehetőségek teljes ismeretének hiányában úgy kell eljárni, mintha azok a lehető legnagyobbak lennének, így a legkedvezőtlenebb esetet kell figyelembe venni.

14 15

Hulladékgazdálkodási kézikönyv, KJK-Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest 2005 13-15. o. KVVM, 2003. 1. füzet, 20 oldal

17

3. Elvárható felelős gondosság elve: A hulladék birtokosa köteles a lehetőségeinek megfelelően mindent megtenni a hulladék környezetterhelő hatásának csökkentése végett. 4. Szennyező fizet elv: Ez az elv megfogalmazza, hogy a környezeti erőforrásokat használó, terhelő vagy szennyező tevékenységet folytató alanyok felelősséget viselnek a termék teljes életciklusa alatt. 5. Gyártói felelősség elve: Ez az elv alapján a termék gyártója felelős a termék és a technológia

a

hulladékgazdálkodás

követelményei

szempontjából

kedvező

megválasztásáért. 6. Megosztott felelősség elve: Ez az elv szerint az előállított termék és az abból származó hulladék teljes életciklusában résztvevő összes érintett szereplőknek együtt kell működniük. 7. Regionális elve: A környezetvédelmi jogrendszer, intézményrendszer és gazdasági eszközrendszer

kialakításakor

fontos

elv

a

regionális

megközelítés.

A

környezetvédelmi beavatkozások hatékonyságát fokozza, ha azok nem csak egyegy szennyező hatás megszüntetésére vagy csökkentésére összpontosítanak, hanem egy adott régió terhelhetőségét is figyelembe veszik és így a legmegfelelőbb és gazdaságilag leghatékonyabb módszereket alkalmazzák 8. Fokozatosság elve: Ez az elv alapján a hulladékgazdálkodási célokat ütemezett tervezéssel, kis lépésekben, a lehetőségek figyelembevételével kell elérni. 9. Példamutatás elve: Az állami és helyi önkormányzati szerveknek a munkájukban is érvényesíteniük kell a törvény céljait és elveit.16 10. Költséghatékonyság elve: Ez az elv megfogalmazza, hogy a gazdálkodók és fogyasztók által viselendő költségek a lehető legnagyobb környezeti eredménnyel járjanak. 17 16 17

http://ftvktvf.zoldhatosag.hu/node/205 Rakonczay Zoltán, Környezetvédelem, Szaktudás KiadóHáz Budapest 2004 254.

18

11. Elérhető legjobb eljárás elve: Megfogalmazza, hogy az adott műszaki és gazdasági körülmények között megvalósítható leghatékonyabb megoldásra kell mindig törekedni.

12. Önellátás elve: Szerint a hulladékok teljes körű ártalmatlanítására kell törekedni, ennek megvalósítása érdekében ártalmatlanító hálózatot szükségszerű kialakítani és üzemeltetni. 13. Közelség elve: alapján a hulladék hasznosítására, ártalmatlanítására a legközelebb eső arra alkalmas létesítményben kerülhet sor.18 Az alapelvek áttekintése utána szembetűnik, hogy az első négy alapelv (megelőzés, elővigyázatosság, szennyező fizet és az elvárható felelős gondosság) tartalmát még mindig a szennyeződés elleni küzdelem korszakának szemlélete határozza meg. Egyik esetében sem esik szó a természeti erőforrásokkal való takarékosságról. A megosztott felelősség és a szennyező fizet alapelvei, olyan kritériumokat tartalmaznak, melyeknek teljesítése lehetetlen. A megosztott

felelősség alapelv, olyan együtt

működést

igényelne, amit az

ellenérdekeltségek kizárnak. A szennyező fizet alapelv, pedig akkor működhetne, ha közvetlenül a gyártó profitját érintené, azonban jelenleg ezek beleépülnek az árbakba és így mindent a fogyasztó fizet. A fokozatosság és példamutatás elvei evidenciának tekinthetőek. Az alapelvek közül három olyan elv van, melyek a többi alapelvek gyakorlati megvalósításában játszanak fontos szerepet. Ezek az Európa Uniós területi elvek a közelség, a regionalitás és az önellátás elvei.

18

KVVM, 2003. 1. füzet, 20 oldal

19

Az elvek közül a pozitív környezeti eredmény hiányzik, mely azt mondaná ki, hogy a hulladékokkal azért kell gazdálkodni, mert különben károsodnak azok a természeti erőforrások is, melyek a folyamatosan bővülő anyagigény kielégítésének forrásai lennének. A hulladékgazdálkodás feladata ebből következően, hogy mind a szennyező anyaggá, mind a végleges hulladékká vált anyag mennyisége a lehetséges alsó határhoz közelítsen. 19

19

Takáts Attila: Hulladékgazdálkodás s környéke, Műszaki Kiadó, Budapest, 2010, 106-107.o.

20

3.3. A hulladékgazdálkodás bemutatása az Európai Unióban

A hulladék kérdése olyan ügy, amely mindenkit érint és a környezetvédelem egyik legégetőbb problémája. Az Európai Unió területén 500 millió ember fél millió tonna hulladékot termel évente. Hatalmas mennyiségű hulladék keletkezik a gyártásból (360 millió tonna) és az építőiparból (900 millió tonna) és további 95 millió tonna keletkezik az energiatermelés során. Összességében az európai unió 3 milliárd hulladékot termel minden évben. Körülbelül 6 tonna szilárd hulladékot termel minden férfi, nő és gyermek, az Eurostat statisztikai adatai szerint. Nyilvánvaló, hogy ennek a mennyiségnek a kezelése és ártalmatlanítása - a környezet károsítása nélkül - komoly problémát okoz. 1990 és 1995 között, a keletkezett hulladék mennyisége Európában 10%-kal nőtt, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szerint. A kidobott szemét nagy része vagy a hulladékégetőkben vagy a lerakókban köt ki, így súlyos környezeti károkat okozva. A hulladéklerakás egyre több értékes területet vesz el, ezen kívül levegő-, víz - és talajszennyezést is okoz. Szén-dioxid (CO2) és a metán (CH4) kerül a levegőbe és vegyi anyagok, növényvédő szerek kerülnek a talajba és a talajvizekbe, melyek károsak az emberi egészségre, a növényekre és az állatokra. 2020-ra, az OECD 45 %-kal több hulladékkal számol, mint ami 1995-ben volt. Természetesen ezt a folyamatot mindenképp meg kell fordítani. Az Európai Unió országai egyre gazdagabbak, ami azt jelenti, hogy egyre az emberek egyre több terméket vásárolnak és így egyre több hulladék keletkezik. Az egyedül élők száma is növekedett, és így az egy főre jutó hulladék mennyisége is jóval magasabb ezekben a háztartásokban, mint a családban élők esetében. A választék is lényegesen nagyobb, mint pár évvel ezelőtt és közkedveltebbek lettek az egyszer használatos és eldobható termékek is. Az élet minőség növekedett az országokban, ami együtt jár azzal, hogy jóval több hulladék keletkezik, mint ezelőtt. A keletkező hulladék káros hatással van a környezetre, szennyezést okoz és üvegházhatást okozó gázokat bocsájt ki, melyek jelentősen hozzájárulnak a klímaváltozás problémájához. 20

20

http://www.eea.europa.eu/soer/synthesis/synthesis/chapter4.xhtml

21

A képződő hulladék mennyisége folyamatosan növekszik és az összetételében is változások figyelhetők meg. A keletkező hulladék egyre összetettebb mixet képez a műanyagokból, nemesfémekből és veszélyes hulladékokból összerakva. Az

2.

ábra

szemlélteti

az

EU

27

országainak a GDP, települési hulladék és népesség alakulását 1995 és 2008 között. Jól

látszik

az

ábrán,

hogy

a

GDP

növekedésével a hulladék mennyisége is növekedett.

a

2000-ig

hulladék

növekedésének üteme megegyezett a GDP növekedésével, de 2000 után a hulladék növekedése lelassult, egy kicsit csökkent is a 2003-ban és 2004-ben. Ez a csökkenés egyértelműen a bevezetett 2. ábra Cím: A település hulladék, a GDP, és a népesség alakulása 1995 és 2008 között az EU 27 területén. Forrás:http://www.eea.europa.eu/soer/synthesis/synth esis/chapter4.xhtml

jogszabályoknak

és

törvényi

szabályozásoknak köszönhető.

Az EU hulladékgazdálkodási politikájának célja, hogy csökkentse a hulladék környezeti és egészségügyi kockázatait, minimalizálja a negatív hatásokat. A hosszú távú cél pedig, hogy minél kevesebb hulladék keletkezzen, és hogy a keletkező hulladék minél nagyobb részét újra lehessen hasznosítani. A cél hogy magasabb szintű újrahasznosítást érjenek el minden Európai Uniós országban és csökkentsék a természeti erőforrások kitermelését. Megfelelő hulladékgazdálkodás lehet a kulcs a tudományos és fenntartható fejlődés elérésének az Európai Unión belül. 21 Függetlenül attól, hogy a keletkező hulladékot újrahasznosítják, elégetik, vagy hulladéklerakókba gyűjtik, mind a lakossági mind az ipari hulladék hatalmas költséget von maga után. A hulladék kezelés első lépése hogy összegyűjtik és szétválogatják a

21

http://ec.europa.eu/environment/

22

hulladékot. A keletkező hulladék nagy részben tartalmaz veszélyes hulladékokat és nehézfémeket melynek ártalmatlanítása hatalmas kihívás az Európai Unió számára. Az Európai Unió arra törekszik, hogy minél jobban csökkentse az ilyen hulladékok keletkezését, és hogy a lehető legbiztonságosabb módon bánjanak ezekkel a hulladékokkal. Számos veszélyes anyagot betiltottak az EU- területén, és számos anyag használatát korlátozzák. Az Európai Unió célja hogy, hogy az illegális hulladékszállítást a lehető legjobban korlátozza, és a tagállamokat támogassa ennek a felügyeletében.22 A 3. ábrán látható, hogy fejlődőtt a települési hulladékgazdálkodás a 1995 és 2008 között az EU 27 területén. Jól kivehető, hogy a hulladéklerakása az 1995-ben mért 150 millió tonnáról, 2008-ban már 100 millió tonnára csökkent le. Jelentősen növekedett a újrahasznosítás, 1995-ben még alig ért el 50 millió tonnát, de 2008-ban már 150 millió tonna mennyiséget is meghaladja, azonban még ez a mennyiség is csupán töredéke a lerakásénak. A komposztált mennyiség is jelentősen megnövekedett 2008-ra. Az égetés mennyisége nem nagyon változott, csupán egy nagyon csekély arányú növekedés figyelhető meg.

3. ábra Cím: A települési hulladékgazdálkodás alakulása 1995 és 2008 között az Eu 27 területén Forrás: http://www.eea.europa.eu/soer/synthesis/synthesis/chapter4.xhtml

22

http://www.eea.europa.eu/soer/synthesis/synthesis/chapter4.xhtml

23

3.3.1 Az Európai Uniós hulladékgazdálkodási program

Az EU hulladékgazdálkodási politikája sokat fejlődött az elmúlt 30 évben, egy sor környezetvédelmi akcióterveknek és jogszabályoknak köszönhetően, melyeknek célja hogy csökkentsék a negatív környezeti és egészségügyi hatásokat, és egy energia- és erőforrás hatékony gazdaságot hozzon létre. Az EU hatodik környezetvédelmi cselekvési programban (2002 - 2012) a hulladék megelőzésére

és

menedzsmentjére

kerül

a

hangsúly.

Az

Európai

Unió

hulladékgazdálkodási megközelítése három elven alapul: 1. Hulladék megelőzés: A program elsődleges célja a hulladéktermelés mértékének függetlenítése a gazdasági tevékenységtől, és hogy az Európai Unió növekedése ne vezessen egyre több szemét keletkezéséhez. Az EU célja hogy jelentősen csökkentse a hulladéktermelését, megelőzze a hulladékkeletkezést az erőforrások hatékonyabb felhasználásának biztosításával, és támogassa a fenntarthatóbb fogyasztási szokások kialakulását. Ez egy kulcsfontosságú tényező minden hulladékgazdálkodási stratégiában. Ha sikerül csökkenteni a keletkezett hulladék mennyiségét, akkor csökken a veszélyes hulladékok mennyisége

is

és

a

megsemmisítés

is

automatikusan

egyszerűbbé

válik.

A

hulladékkeletkezés megelőzése szorosan kapcsolódik a javuló gyártási módszerekhez és a fogyasztói szokásokhoz, ilyen például hogy vegyenek környezetbarát termékeket és a kevesebb csomagolóanyagot kérjenek, illetve a cégek kevesebb csomagoló anyagban kínálják a terméküket. 2. Újrahasznosítás és újrafelhasználás: Ha a hulladékot keletkezését nem lehet megelőzni, minél nagyobb részét újra kell hasznosítani. Az Európai Bizottság meghatározott számos " hulladékáramat" melyekre kiemelt figyelmet kell fordítani. Ez magában foglalja a csomagolási hulladékot, az elhasznált járműveket, akkumulátorokat, elektromos és elektronikai hulladékokat. Az EU irányelvek már kötelezik a tagállamokat, hogy

vezessenek

be

jogszabályokat

az

ilyen

hulladékok

hulladékgyűjtésére,

újrafelhasználására, újrahasznosítására és ártalmatlanítására vonatkozóan.

24

3. Végleges elhelyezés és ellenőrzés: Azt a hulladékot, amit nem lehet újrafelhasználni, biztonságosan el kell égetni, és a hulladék lerakása csak utolsó lehetőségként jöhet szóba. Mindkét módszert szoros figyelemmel kell kísérni, mert súlyos környezeti károkat okozhatnak. Az EU nemrégiben elfogadott egy szigorú irányelvet a hulladéklerakó kezelésére vonatkozóan. Megtiltja egyes hulladékfajták, mint például a használt gumiabroncsok lerakását. Egy másik új irányelv meghatározza a hulladékégetők kibocsátási szintjét. Ezekkel az irányelvekkel és törvényekkel azt akarja elérni, hogy csökkenjen a dioxinok és a savas gázok kibocsájtása, mint a nitrogén-oxidok (NOx) , kéndioxid (SO2), és hidrogén-klorid ( HCL ), melyek káros hatással lehetnek az emberi egészségre . 23

Az Európai Unió hulladékgazdálkodási politikájának sarokköve, a 2005-ös Hulladék megelőzési és Újrahasznosítási Tematikus Stratégia. A felülvizsgálat egy modern megközelítést hoz a hulladékgazdálkodásba azzal, hogy a hulladékot nem teherként kezeli, hanem értékes erőforrásként. Az irányelv magában foglalja, hogy 2020 az EU-s országoknak az ipari hulladék 50%-át és a települési hulladék 70%-át kell újrahasznosítani.

Az irányelv bevezet egy 5 lépcsőből álló hulladék hierarchiát, ahol az első helyen

a

következik

megelőzés az

áll,

utána

újrafelhasználás

előkészítése, újrahasznosítás, majd az egyéb

hasznosítás

például

a

hulladéklerakók, és az utolsó helyen a szemét lerakása áll.

24

A hulladék

hierarchiát az 4. ábra szemlélteti. 4. ábra Cím: Hulladékhierarchia Forrás: European Commission: Being wise with waste: the EU’s approach to waste management, Luxembourg: Publications Office of the European Union, 2010 23

http://ec.europa.eu/environment/waste/ European Commission: Being wise with waste: the EU’s approach to waste management, Luxembourg: Publications Office of the European Union, 2010 24

25

3.3.2. Jogszabályok a hulladékkezeléssel kapcsolatban A 2008-ban módosított hulladékokról szóló keretirányelv, egyszerűsíti a hulladékkal kapcsolatos jogszabályokat, és magába foglal olyan kérdéseket is, mint a veszélyes hulladékok és a hulladék olajok kezelése. Egyéb Európai Uniós jogszabályok • A hulladék szállítását szabályzó rendelet célja, hogy biztosítsa a biztonságos szállítást minden fajta hulladék esetében, beleértve a veszélyes hulladékot; • A csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló irányelv normát szab meg a csomagolásról és megállapítja specifikus célokat a csomagolási hulladék újrafeldolgozás és a hasznosítás esetén; • Az Európai Unió hulladéklerakókról és a hulladékok égetéséről szóló irányelv szabályokat és korlátokat szab meg a levegő és talajvíz szennyezésének csökkentése érdekében; • Az elhasznált járművekről szóló irányelv meghatározza a növekvő újrafelhasználást, újrahasznosítást és hasznosítási célokat és korlátozza a veszélyes anyagok mind az új járművek esetében és járműalkatrészek cseréje esetében; • Az elektronikus készüléket magába foglaló jogszabályok (WEEE), újrafeldolgozási és hasznosítási célokat fogalmaznak meg az elektromos áruk esetében; • Az akkumulátorokról szóló irányelv meghatározza a begyűjtés, újrahasznosítás és hasznosítási célokat, ezáltal biztosítva a megfelelő hulladékkezelést; • Néhány jogszabály magába foglal olyan speciális hulladékokat, mint a szennyvíziszap, akkumulátorok, poliklórozott bifenilek és a poliklórozott terfenilek (PCB / PCT ) .25 25

http://www.eea.europa.eu/soer/synthesis/synthesis/chapter4.xhtml

26

3.4 A 2012. évi CLXXXV. törvény és hatásának bemutatása Magyarországon

2013. január 1-ével lépett életbe az új, hulladékról szóló törvény (2012. évi CLXXXV. törvény), mely a korábbi hulladékgazdálkodási törvényt váltja fel. Az új hulladékgazdálkodási törvény nagymértékben követi az Európai Uniós normákat, illetve elvárásokat, egyértelmű hangsúlyt helyez a szelektív hulladékbegyűjtésre. Legfőbb célja a hulladékképződés minimalizálása és a már keletkezett hulladék minél nagyobb részének az újrahasznosítása. Ezt a lakossági szelektív gyűjtés bevezetésével és lerakási díjak fokozatos-drasztikus emelésével próbálja elérni. „Az új hulladéktörvény korszakalkotó, hiszen a hulladékgazdálkodás területén érvényes európai uniós elvárások és irányelvek most először érvényesülnek hazánkban és arra ösztönzik az ágazat minden szereplőjét, hogy minél kevesebb szemét keletkezzen Magyarországon” - jelentette ki Illés Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium környezetügyért felelős államtitkára. 26 Az új törvény egységes és hatékony hulladékgazdálkodás feltételeit teremti meg. A jogszabály szemléletváltásra ösztönözni a lakosságot és pontosabb fogalmakat vezet be. Egyik fő célja a hulladék hierarchia bevezetése: 1. Úgy kell csökkenteni a hulladékképződését, hogy a hulladékszegény technológiák alkalmazását kell előnybe helyezni, a kevesebb szennyező anyagot kibocsátó termékek előállítását, és csökkenteni a hulladékként kockázatot jelentő anyagok kiváltását. A cél hogy minél kevesebb hulladék keletkezzen és annak minél nagyobb része újrahasznosítható legyen.

26

http://www.szelektivinfo.hu/sajtoszoba/122-orszagszerte-szelektiv-gyujtesre-osztonoz-az-ujhulladektorveny

27

2. El kell érni, hogy az emberek az otthonaikban is szelektíven gyűjtsék a hulladékot, elkülönítve a papírt, a műanyagot, a fémet, az üveget és a biológiailag lebomló hulladékot. A cél, hogy minél legkevesebb hulladék kerüljön a lerakókba és 2020-ig a háztartásokból származó üveg, fém, műanyag és papír hulladék 50%-át, a nem veszélyes építési-bontási hulladék 70%-át visszagyűjtsük és anyagában hasznosítsuk A törvény kiterjed az elkülönített gyűjtési rendszer felállítására, a hasznosítási arányok növelésére, a gyártó kiterjesztett felelősségére. Bevezeti a melléktermék fogalmát és a hulladékstátusz megszűnésének feltételeit is pontosan megfogalmazza. Így egyértelművé válik, hogy milyen feltételek mellett válik ki egy anyag a hulladék fogalomköréből, és milyen feltételek teljesülésével lehet egy anyagot melléktermékként kezelni hulladék helyett. A gyártásnál képződő hulladék egyértelműen elkülöníthető a gyártási folyamat fő és melléktermékeitől. A hulladékstátusz megszűnésének feltételei teljesülése esetén a hulladék elhagyhatja a hulladékkört, hogy alap-, vagy adalékanyaggá váljon. Így meghatározott kritériumok alapján a hulladékból újra hasznos, emberi szükségleteket kielégítő anyag lehet. Fontos új elemként jelenik meg a hulladékgazdálkodási politikában, illetve az új törvényben az „életciklus-szemlélet” bevezetése. Ez azt jelenti, hogy már a termék előállításánál arra kell törekedni, hogy a teljes életciklusa alatt, azaz az erőforrások kitermelése, a gyártás, a használat, az újrafelhasználás, a szállítás, az újrafeldolgozás és a hulladék végső kezelése a lehető legkisebb károsítsa a környezetet.27 Az új törvény pontosabban meghatározza a kiterjesztett gyártói felelősség elvét is. A termék előállítójának már a gyártásnál gondoskodnia kell arról, hogy a termékből származó hulladék mennyisége és veszélyesanyag-tartalma minél kisebb legyen. Lényeges az is hogy a termék minél hosszabb ideig betölthesse használati funkcióját, egyszerűbben javítható és hulladékká válása után könnyen hasznosítható legyen.

27

http://www.hulladekvasar.hu/hasznos-informaciok/hulladekgazdalkodasi-torveny.html

28

A törvény meghatározza, hogy mely szervek végezhetnek hulladékgazdálkodást és így 2014. január 1-jétől csak olyan nonprofit szervezetek végezhetnek hulladékgazdálkodási közszolgáltatást, amelyek szerződést kötöttek a települési önkormányzatokkal. Az új hulladéktörvény másik óriási vívmánya a központi árszabályozás és a tervek szerint 2014-től egységesen állapítják meg a szemétszállítási díjakat. Mostanáig mind az önkormányzatoknál, mind a közműcégeknél a lakosokra hárították a pluszköltségeket, ez azonban megváltozik: 2014-től nem növekednek, inkább több helyen csökkennek majd a szemétszállítás díjai. Erre az egyértelmű magyarázat, hogy közszolgáltatást 2014. január 1-től csak a minimum 51 százalékos önkormányzati vagy állami tulajdonban lévő cég végezhet. Az új tulajdonosi szerkezet egyúttal garanciát is jelent arra, hogy az embereknek nem kell attól tartaniuk, hogy a szemét-, és hulladékszállítással foglalkozó cégek extraprofitra törekednének, megszűnik ez a fajta, általában a lakosságra hárított teher.28 A törvény 2013-tól hulladéklerakási járulékot is bevezet, ezt a hulladéklerakók üzemeltetőinek az elhelyezett hulladék mennyisége és fajtája alapján kell megfizetniük. A befolyt összeget a vidékfejlesztési tárca hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatokra fordítja.29

28

http://www.szelektivinfo.hu/sajtoszoba/122-orszagszerte-szelektiv-gyujtesre-osztonoz-az-ujhulladektorveny 29 http://www.jogiforum.hu/hirek/29294

29

3.5. Települési szilárd hulladék szelektív gyűjtése

A

hulladékhasznosítás

bonyolult

tevékenységének

egyik

eszköze

a

szelektív

hulladékgyűjtés. A települési szilárd hulladék szelektív hulladékgyűjtése 10-15 évvel ezelőtt került előtérbe a fejlett országokban. A vegyes gyűjtési rendszerben gyűjtött hulladék válogatókban történő szétválogatásának gazdaságossága megkérdőjeleződött. Ezért a keletkezés helyén történő, csoportonként elkülönített hulladék gyűjtése kezdett elterjedni. Ez a módszer lényegesen egyszerűbb, kevesebb munkával jár és gazdaságosabb. A szelektív hulladékgyűjtést alaposan átgondolva, jól szervezetve és a lakosság együttműködésével lehet csak eredményesen megvalósítani. Emellett bizonyos externáliák megléte is fontos, mint például a támogató jellegű jogi szabályozás és a hulladékot másodnyersanyagként hasznosító feldolgozóipar műszaki felkészültsége és a gazdasági érdekeltsége. A sikeres megvalósításhoz szükség van országos és önkormányzati támogatásra, egy erős szolgáltatási rendszerre, de talán a legfontosabb a lakosság hajlandósága a szelektív hulladékgyűjtésre. 30 Számos külföldi példa mutatja, hogy a szelektív hulladékgyűjtés eredményes működéséhez nem elég egy hulladékgyűjtő cég megléte, szükség van egy alaposan előkészített és megszervezett szolgáltató rendszerre és a lakosság teljes mértékű együtt működésére. Emellett szükséges a megfelelő jogi szabályozás is. A probléma nem kezelhető csupán önkormányzati szinten szükség van erős állami támogatásra. A háztartásihulladék-mennyiségnek átlagosan kb.15-20%-át gyűjtik szelektíven az európai országokban, de néhány esetben (pl. Németország, Hollandia, Svédország, Svájc, Ausztria) ez az arány eléri a 25-35%-ot is. Magyarországon a szilárd hulladék szelektív gyűjtése még nagyon kezdetleges és inkább a nagyvárosokra jellemző. A problémát az jelenti, hogy nem alakult ki társadalmi és gazdasági feltételrendszer- és igény, nem megfelelők a szabályozási rendszerek és kötelezések. A szelektív gyűjtés céljai –

30

a hasznosítható összetevők feldolgozóiparba történő visszaforgatása,

http://www.kvvm.hu/szakmai/hulladekgazd/szakmaifuzet4.htm

30

–

a veszélyes összetevők elkülönített kezelése és így a települési szilárd hulladék által okozott környezetterhelés csökkentése,

–

a szelektív gyűjtéssel elért hulladékmennyiség-csökkenés következtében a szükséges ártalmatlanítási kapacitások megtakarítása mely gazdasági szempontból nagyon fontos.

A gyűjtés során nagy figyelmet kell fordítani, hogy az anyagfrakciók a lehető legkisebb mértékben keveredjenek. Ez bonyolult logisztikai feladat, sokrétű gépjármű és gyűjtőkonténer állományt igényel. Ezeket a komplex feladatokat csak olyan cégek tudják ellátni, melyek nagy mennyiségű hulladékok kezelésével foglalkoznak, mivel költséges beruházásokat kell végrehajtaniuk, amelyek csak akkor valósíthatóak meg gazdaságosan, ha a kezelt hulladékok szintje elér egy kritériumot. 31 A szelektív hulladékgyűjtés ott célszerű bevezetni ahol már van szervezett hulladékgyűjtés és rendelkezésre állnak gyűjtési és szállítási eszközök. A gyűjtési rendszer kialakításánál a következőket kell figyelembe venni: 

a terület jellege és beépítettsége (családiházas-kertes, zártsorú-többszintes, lakótelepi),



a lakosok száma és a keletkező hulladék mennyisége,



a hulladék térfogatsűrűsége, jellemzői,



a szelektíven gyűjtendő hulladék mennyisége és aránya,



az elszállítás gyakorisága.32

A helyi adottságok megvizsgálása utána, a következő lehetőségek közül lehet választani:  hulladékudvar  hulladék gyűjtősziget  lakóházakhoz kötött szelektív elhordás.

A kezdetekben főleg kombinált megoldásokkal célszerű bevezetni a szelektív hulladékgyűjtést. 31 32

Hulladékgazdálkodási kézikönyv, KJK-Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest 2005 15.o http://www.kvvm.hu/szakmai/hulladekgazd/szakmaifuzet4.htm

31

Miskolcon mindhárom gyűjtési rendszerrel találkozhatunk, de a dolgozatomban csak a lakóházakhoz kötött szelektív elhordást vizsgálom, ezért csak ezt a rendszert mutatom be részletesen. Ebben az esetben a gyűjtőhelyek lehetnek lépcsőházakban, közös helységekben, szeméttárolókban vagy a családi ház udvarán. A családi házak esetében célszerű kezdetben a zsákos gyűjtését bevezetni, melyről később könnyen át lehet térni a kétedényes gyűjtésre. Az elszállítás hagyományos módon történik, csupán elkülönítetten és módosított gyűjtési-szállítási logisztikai rendben. Elengedhetetlen a lakosság megfelelő tájékoztatása, hogy mely napokon gyűjtik a szelektív hulladékot, és hogy mik kerülhetnek a zsákokba. A zsákos gyűjtés előnyei 

olcsó és könnyen kezelhető gyűjtőeszköz,



alkalmazkodik a változó hulladékmennyiséghez,



a zsák újrafelhasználása elmarad, így nincs szükség kiegészítő munkafázisokra (pl.: tisztításra vagy fertőtlenítésre),



a szelektív hulladék gyűjtése és elszállítása során jól alkalmazható módszer,



jó és gyors kiegészítő módszer az üdülő területeken,



megfelelően kielégíti a higiéniai követelményeket, a zsákok lezárhatóak így por- és bűzmentesek

A zsákos gyűjtés hátrányai 

nem minden hulladék gyűjtésére alkalmas (pl.: üveget nem lehet benne gyűjteni, mert kilyukaszthatja a zsákot)



a zsákokat nem lehet újra felhasználni,



átválogatást igényel,



a megtelt zsákokat rövid időn belül el kell szállítani33

A dolgozatom további részében a miskolci családi házak esetében alkalmazott házhoz menő zsákos gyűjtési rendszert fogom vizsgálni.

33

http://www.kvvm.hu/szakmai/hulladekgazd/szakmaifuzet4.htm

32

4. Az AVE Miskolc Kft. bemutatása A fejezetet az Energie AG Oberösterreich ismertetésével kezdem, melynek a hulladékgazdálkodással foglalkozó része az AVE Energie AG. A vállalat több országban is tevékenykedik, többek között Magyarországon is. Hazánkban 10 leányvállalattal rendelkezik és ezek közül az egyik az AVE Miskolc Kft. Először a cég történetét és szolgáltatási köreit mutatom be, majd rátérek a cég által végzett szelektív hulladékgyűjtésre. Az AVE Miskolc Kft. 101 településen végez hulladékgazdálkodási tevékenységet, és számos településen szelektív hulladékgyűjtő tevékenységet is végez, többek között Miskolcon is. Bemutatom az AVE Miskolc Kft. Miskolcon végzett szelektív hulladékgyűjtő tevékenységét és a cégtől kapott adatok alapján ismertetem a Miskolcon elhelyezett szelektív hulladékgyűjtő szigetekben összegyűjtött mennyiségeket a 2003-as bevezetéstől 2012 végéig. Ezután megvizsgálom a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtési rendszert. Először ismertetem a kistokaji adatokat, mivel ebben a városban került először bevezetésre a rendszer. Összesen 9 hónapig működött a házhoz menő hulladékgyűjtés így ennek a 9 hónapnak az adatait vizsgálom és szemléltetem diagramon. Ezután a Miskolcon működő házhoz menő rendszert vizsgálom. A rendszer 2012 áprilisában került bevezetésre, és jelenleg is működik. A dolgozatban csupán 2013 decemberéig vizsgálom mivel a későbbi adatok nem állnak rendelkezésemre. A fejezet zárásaként ismertetem a hulladékok összetételét, a mennyiségek alakulását hónapos bontásban és megvizsgálom, hogy melyek azok az összetevők, amelyekre leginkább jellemző a szezonalitás. Az adatokat diagramokkal szemléltetem.

33

4.1 Energia AG szervezeti felépítése Energie AG Oberösterreich az első számú infrastruktúraszolgáltató vállalat Ausztriában. A cég

hőtermeléssel,

vízgazdálkodással,

hulladékgazdálkodással

és

áramtermeléssel

foglalkozik Ausztriában és külföldön.

5. ábra Cím: Az AVE Energie AG telephelyei Forrás: http://www.avecz.cz/ave_cz/resources/346936509589029002_635990159069265507_iMECBgO.pdf

Az AVE meglévő hulladékkezelő létesítményeinek köszönhetően Ausztria legjobban szervezett hulladékgazdálkodó vállalkozása. Az elmúlt évben a beáramló hulladék mennyisége Ausztriában meghaladta a másfél millió tonnát, melynek nagy része másodnyersanyagként kerül értékesítésre vagy az áram- és hőtermelésben hasznosításra. Az AVE csoport alapvető szolgáltatási területéhez tartozik a kommunális szolgáltatás, az ipari és veszélyes hulladékok kezelése, a szelektív hulladékgyűjtés, a másodnyersanyag-

34

menedzsment, az építési törmelék feldolgozása, a környezeti kármentesítése és az állati eredetű hulladék feldolgozása.

3%

36% 43%

Csehország Magyarország Ausztria

18%

Bajorország, Románia, Szlovákia, Ukrajna

1. diagram Cím: Az Ave csoport által 2008- ban begyűjtött hulladékok országonkénti megoszlását Forrás:http://www.avecz.cz/ave_cz/resources/346936509589029002_635990159069265507_i-MECBgO.pdf

Az 1. diagram az Ave csoport által 2008- ban begyűjtött hulladékok országonkénti megoszlását mutatja. 2008-ban 4.406.000 tonna hulladékot gyűjtött be a cég összesen és ennek a legnagyobb részét Ausztriában gyűjtötték be, ez 1 888 000 tonna hulladékot jelent évente, ami az begyűjtött hulladéknak a 43%-a. Ezután következik Csehország 36%-al. Magyarország áll a harmadik helyen, 817 000 tonna évenkénti begyűjtött hulladékkal, ami az összes begyűjtött hulladék 18%-a. Bajorországban, Romániában, Szlovákiában és Ukrajnában a hulladékok csupán 3%-át gyűjtötték be. 34 A 6. ábra a vállalat szervezeti felépítését ismerteti. Az Energie AG fő tevékenységi körei láthatók az ábrán, melyből az egyik a hulladékgazdálkodás. Az ábra bemutatja, hogy a mely országokban végez hulladékgazdálkodást a vállalat. Az országok közül kiemelkedő helyen van Magyarország. A magyarországi AVE csoport több mint 1200 dolgozójával az országban vezető szerepet tölt be környezetvédelmi szolgáltatóként. Az Ave Magyarország 2004-ben kezdte meg tevékenységét a magyarországi hulladékgazdálkodási piacon és jelenleg 10 leányvállalattal rendelkezik, az ország különböző részein.

34

http://www.avecz.cz/ave_cz/resources/346936509589029002_635990159069265507_i-MECBgO.pdf

35

6. ábra Vállalat szervezeti felépítése Cím: Az Energia AG szervezeti felépítése Forrás:http://www.energieag.com/eag_at/resources/595372694787137362_595570489137519518_0O71WSQ.pdf alapján saját szerkesztésű ábra

Az AVE Magyarország Hulladékgazdálkodási Kft. a leányvállalatokat összefogó holdingként működik. A leányvállalatok a városokkal közösen létrehozott PPP-projekteken keresztül hosszú távon biztosítják a célok elérését. A leányvállalatok 9 megyében és közel 716 településen végeznek hulladékgazdálkodási tevékenységet, a kiszolgált lakosok száma 1.600.000 fő, és az ipari és közületi ügyfelek száma 15.000 körül mozog. A leányvállalatok 21 hulladéklerakót és további hulladékkezelési létesítményeket üzemeltetnek a településekkel megkötött szerződések alapján. Az üzleti tevékenység központjai: Budapest, Debrecen, Miskolc, Kaposvár, Siófok és Tatabánya. A hulladékgazdálkodás

mellett

a

leányvállalatok

feladata

kiterjed

parkgondozásra,

útkarbantartásra és téli üzemeltetésre is. A 10 leányvállalat közül az egyik, az AVE Miskolc Kft, mellyel bővebben is foglalkozok a dolgozatban. 35

35

http://www.ave.hu/ave_hu/resources/346936634679951522_436759942816958128.pdf

36

4.2

Az AVE Miskolc Kft. története

Az AVE Miskolc Kft. jogelődje, a Miskolci Köztisztasági Vállalat volt mely 1949. augusztus 9-én alapult meg és 1960-tól kezdett el hulladékszállítással foglalkozni. A cég a 80-as évek közepétől Közterület Fenntartó Vállalat néven működött tovább és 1993-ban önkormányzat tulajdonába került. 1996. január 1-én az akkori önkormányzat Kft.-vé alakította a vállalatot. 1997-ben privatizálták a céget, a RWE Umwelt AG. vásárolta meg, az 55%-os tulajdoni részarányt. A privatizációval a cég neve is REM-Miskolc Kft-re változott.36 A tulajdonosi részarány a következőképpen alakult a privatizáció után:  a nagyobb (55%-os) tulajdonosi részarány a RWE Umwelt Hungary Kft. kezében volt  a kisebb tulajdonosi részarány (45%) a Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata kezében volt. Mivel a RWE Umwelt AG. Europa egész terültén tevékenykedett, és fő profilja a hulladékgazdálkodás, vízgazdálkodás és az áramtermelés volt, már nagyon nagy tapasztalattal rendelkezett. Ezt már az első évektől lehetett látni mivel a színvonal emelkedett és a tevékenységi kör kibővült. 2003-ban bevezetik a MSZ EN ISO 9001:2000 szabvány szerinti minőségi rendszert és a MSZ EN ISO 14001 szabvány szerinti környezetirányítási rendszert. 2004-ben a cég elnyeri a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Kiemelkedő Gazdálkodó Szervezete címet. 2004-ben az RWE AG elhatározta, hogy értékesíti a hulladékgazdálkodással kapcsolatos részesedéseit. Az 55%-os tulajdonosi részarányt az Ausztria piacvezető hulladékkezelője, az osztrák Energie AG. vásárolta fel. 36

http://www.ave.hu/AVE-Miskolc/R%C3%B3lunk/AVE-Miskolc-Kft-/;c=14

37

Cím: Az AVE Miskolc Kft. tulajdonosi részaránya 3. táblázat

Megnevezés

Tulajdonosi részarány

AVE Magyarország Kft.

55%

Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata

45%

Forrás:http://www.ave.hu

2005 márciusában megint megváltozott a cégnév, AVE Miskolc Környezetvédelmi Hulladékgazdálkodási Kft. névre. A 3. táblázat szemlélteti a jelenlegi tulajdonosi részarányt. Az 55%-ot az AVE Magyarország birtokolja és a Miskolci Megyei Jogú Város Önkormányzata 45%-kal rendelkezik.37 Az AVE Miskolc az Észak – magyarországi régió egyik legnagyobb közszolgáltatója és 104 önkormányzati, közel 370.000 lakossági és mintegy 3.800 közületi ügyféllel rendelkezik. A megyében 5 telephellyel rendelkezik, amik korszerű gépparkkal van felszerelve. Cég tevékenységi körének ismertetése: 

kommunális hulladékgyűjtés, szállítás, ártalmatlanítás



átrakó állomások, hulladéklerakók, hulladákudvarok üzemeltetése



komposztálás, fenyőfagyűjtés



másodnyersanyagok begyűjtése, értékesítése



építési és bontási törmelék szállítása és kezelése, veszélyes hulladék begyűjtése és szállítása



adathordozó- és iratmegsemmisítés, lomtalanítás



zárható konténertárolók értékesítése



iskolai szárazelem- és papírgyűjtés



kátyúzás, útburkolatok seprése, téli síkosság mentesítés



szelektív hulladékgyűjtés (szelektív gyűjtőszigetek és 30 településen házhoz menő zsákos gyűjtés segítségével)38

37

http://www.ave.hu/AVE-Miskolc/R%C3%B3lunk/AVE-Miskolc-Kft-/C%C3%A9gtoert%C3%A9netAVE-Miskolc-Kft-.html;c=14 38 http://www.ave.hu/AVE-Miskolc/Szolg%C3%A1ltat%C3%A1si-koer/;c=14

38

5. Szelektív hulladékgyűjtés az AVE Miskolc keretein belül Az AVE Miskolc Kft nagy hangsúlyt fektet a szelektív hulladékgyűjtés megvalósítására. A szelektív hulladékgyűjtés a háztartásokban keletkező csomagolási és egyéb hulladékok anyag fajtánként történő külön gyűjtését jelenti. AZ AVE Miskolc Kft. 2003. április óta indította el a szelektív gyűjtőszigetek kihelyezését Miskolcon és környékén. A gyűjtősziget olyan szelektív gyűjtési megoldás, ahol az egyes szelektíven gyűjtött agyagtípusok külön edényekben kerülnek elhelyezésre. Az edények általában a hulladéktípusoknak megfelelően különböző jelölésűek. 

A kék címkés konténerbe kerülnek a papír hulladékok: hullámpapír, csomagoló anyag, újságpapír, kartondobozok, irodai papír, könyvek, prospektusok.



A fehér címkés konténerbe kerülnek az üveg hulladékok: befőttes, szörpös, sörös, üdítős üveg, mindenféle öblösüveg.



A sárga címkés konténerbe kerülnek a műanyag palackok: üdítős, ásványvizes, vissza nem váltható puha PET palackokat, illetve ide kerülnek az italos kartonok is (üdítős és tejes dobozok). 39

A gyűjtőszigetes rendszer fejlődése számokban: •

2003 áprilisában 70 db gyűjtősziget,

•

2005-ben 25, majd újabb 20 szigettel történő bővítés.

•

Jelenleg több mint 120 gyűjtősziget érhető el Miskolcon.

Egy hulladékgyűjtő sziget összetétele: •

2 db műanyag edény, 1 db üveg edény, 1 db papír edény.

•

Az ürítési gyakoriság területenként változó. Általában hetente egyszer, nyári időszakban igény szerint a heti kétszeri ürítés a jellemző speciális abrolleres autókkal.

39

http://portal.cirkont.hu/hu/szolgaltatasok/hulladekkezeles/szelektiv-hulladekgyjtes.html

39

A szelektíven gyűjtött szilárd hulladék értékes, hiszen újrahasznosítható. Másodnyersanyag keletkezik belőle, amit újra fel lehet használni a termékgyártáshoz. A másodnyersanyagok felhasználása ugyanakkor jelentős energia- és nyersanyag-takarékossággal is jár, mivel ezek a folyamatok már kevesebb technológiai lépést igényelnek. A hulladékok szelektív gyűjtésével csökken a kommunális gyűjtőedényekbe kerülő hulladék mennyisége, ezáltal a lerakók és a környezet terhelése is egyaránt. A bevezetés időszakában a lakosság tévesen azt feltételezte, hogy a hulladékokat nincs értelme szelektíven gyűjteni, mert úgyis egy helyre, összeöntve történik az elszállítás. Az AVE Miskolc Kft. sok helyen hangsúlyozta, hogy ez a feltételezés nem igaz, és speciális, erre kialakított osztott rekeszes gépjárművekkel végzi a szelektív hulladékok ürítését, így igaz egy járművön, de külön rekeszben kerül elhelyezésre, a műanyag, papír és az üveg. Habár a bevezetés időszakában számos problémával találkozhatott a cég, az akció mégis sikeresnek mondható. A szelektíven begyűjtött hulladék mennyisége folyamatosan nő, és ez által a vegyesen gyűjtött hulladék pedig folyamatosan csökken. A 2. diagram jól szemlélteti a vegyesen gyűjtött hulladék folyamatos csökkenését. A vastag vonal a ténylegesen begyűjtött mennyiségeket mutatja, a vékony egyenes vonal pedig a trendvonal,

VEGYESEN BEGYŰJTÖTT HULLADÉK T/ÉV

mely a begyűjtött mennyiségek tendenciáját mutatja a vizsgált években.

52819

52800

50641

47390

2008

2009

2010

2011

46939

2012

2. diagram Cím: A vegyesen gyűjtött hulladék évenkénti alakulása Miskolcon 2008 és 2012 között Forrás: Saját szerkesztésű diagram az Ave Miskolc Kft. adatai alapján

40

Az AVE a begyűjtött szelektív hulladékot tovább értékesíti, olyan cégek felé, melyek az újrahasznosítással foglakoznak. Ebből plusz bevétele származik. A 3. diagram mutatja az adatok alakulását. A szelektíven, gyűjtőszigetekben szedett hulladék mennyisége a 2003-as bevezetés óta folyamatosan növekszik, ami azt mutatja, hogy egyre nagyobb igény jelentkezik a környezettudatos hulladékgazdálkodásra a lakosság részéről is. A 3. diagram nem csak a lakossági szelektívgyűjtés által begyűjtött hulladékok értékesítését foglalja magába, hanem az intézmények, iskolák és óvodák által begyűjtött mennyiséget is. Az ábra jól szemlélteti, hogy 2005-ről a papír mennyisége hirtelen 4 szeresre megnövekedett 2006-ra. Ez azzal magyarázható, hogy a begyűjtött mennyiséget nem mindig a begyűjtés évében értékesíti a cég, hanem rendelkezik raktárokkal ahol akár

Értékesített mennyiség tonnában/év

néhány hónapra is elraktározza a begyűjtött mennyiséget. 40

Papír

2003 20,8

2004 88,4

2005 280,3

2006 1011,9

2007 1130,1

2008 1316,9

Műanyag

30,9

116,7

156,8

266,8

323,9

365,7

Üveg

72,7

174,5

225,6

360,8

386,2

603,4

3. diagram Cím: Az Ave Miskolc által tovább értékesített hulladékmennyiségek alakulása 2003 és 2008 között Forrás: Saját szerkesztésű diagram az Ave Miskolc Kft. adatai alapján

40

http://minap.hu/news.php?extend.42761.2

41

5.1 Házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés bemutatása és elemzése Először a Kistokaji házhoz menős szelektív hulladékgyűjtést mutatom be, mivel itt vezették be először tesztjelleggel a rendszert, ami 9 hónapig működött a városban, majd áttértek egy új rendszer tesztelésre. Ezután a miskolci rendszert is ismertetem. Megvizsgálva és diagramokkal szemléltetve a cégtől kapott adatokat.

5.1.1 Kistokaji házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés Az AVE Miskolc Kft. a gyűjtőszigetek bevezetése után, 2012-ben látta elérkezettnek az időt, hogy egy újabb szelektív hulladékgyűjtési rendszert vezessen be Miskolcon, az eddigi rendszer kiegészítéseként. Ez az új elkülönített gyűjtési rendszer a város családi házas övezeteiben került megvalósításra. A bevezetett házhoz menő szelektív rendszer nem volt már ismeretlen a cég számára, mivel 2011 júliusában, Kistokajban kísérleti jelleggel bevezették a rendszert. Az ábra szemlélteti a havi bontásban összegyűjtött mennyiséget. A rendszer 9 hónapon keresztül működött, és ez idő alatt 740 és 1600 kg közötti szelektív hulladékot gyűjtöttek havonta a kistokaji lakosok. Átlagosan pedig 1186 kg a szelektív hulladékot gyűjtöttek havonta a 9 hónap alatt. 1600 1440

1600 1400

KG

800

1331 1141

1200 1000

1405

928

995

1092

740

600 400 200 0

4. diagram Cím: A kistokaji házhoz menős rendszer keretében összegyűjtött hulladék kg-ban Forrás: Saját szerkesztésű diagram az Ave Miskolc Kft. adatai alapján

2012 áprilisától egy újabb kísérleti rendszer került bevezetésre Kistokajban, a házhoz menős kétedényes rendszer, melyet később mutatok be a dolgozatomban. 42

5.1.2 Miskolci házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés A házhoz menő gyűjtési rendszer sikeresnek mondható kistokaji bevezetése után, 2012 áprilisában Miskolcon is bevezetésre került a családi házas övezetekben. A rendszer bevezetése több szempontból is kedvező: a családi házas övezetben élők a gyűjtési napon kirakhatják a szelektíven gyűjtött hulladékot a kapu elé, az erre a célra rendszeresített és biztosított zsákokba, ezzel az így felszabadított gyűjtőszigetekkel a lakótelepeken növelni tudják a hulladékgyűjtő szigetek számát, így ott is közelebb kerül a lakókhoz a szelektív gyűjtősziget. A bevezetés óta folyamatosan csökken a háztartásokban keletkező, nem hasznosítható hulladék mennyisége. A hulladék jelentős része ugyanis hasznosítható, tehát nem szemét, hanem másodnyersanyag. 41 A szükséges zsákokat az Ave biztosítja a lakosok számára. A rendszer a bevezetés óra folyamatosan működik, heti 1 alkalommal járnak a gyűjtő kocsik, melyek összeszedik a kirakott zsákokat. A 2. mellékletben a gyűjtőjáratok járatterve megtalálható. Minden érintett miskolci lakos kapott felvilágosítást az új rendszer használatáról, amelyben elmagyarázták a lakosságnak, hogy mely hulladékfajták kerülhetnek a zsákokba, milyen gyakorisággal és milyen időpontokban történik majd a zsákok elszállítása. A zsákokban a következő hulladékokat lehet gyűjteni: Papírhulladék: 

újságpapír, szórólapok, dobozok



a nagyobb kartondobozokat kérjük az edény mellé kihelyezni

Fémhulladék:

41



italos dobozok (sörös- és üdítős dobozok)



konzervdobozok és egyéb fém élelmiszercsomagolások

http://minap.hu/news.php?extend.42761.2

43

Műanyaghulladék 

műanyag (PET) italos palack, laposra taposva



fóliák (szatyrok, nylonzacskók)



flakonok kiöblítve (tisztítószerek és kozmetikai szerek flakonjai)

Italos kartondoboz 

gyümölcsleves-, tejes dobozok, stb. kiöblítve, LAPOSRA TAPOSVA42

A zsákokban nem lehet üveghulladékot tenni, mivel ez a zsákok kiszakadáshoz vezet, ezért ezt továbbra is a közterületeken található „ÜVEG” feliratú szelektív gyűjtőedényben történik. A begyűjtött hulladékokat az AVE a telephelyein különféle anyagfajták szerint szétválogatja.

5.1.2.1 Adatok elemzése Az adatokat a bevezetéstől, 2012 áprilisától 2013. decemberig elemzem, mivel a 2014-es adatok nem állnak a rendelkezésemre. A bevezetett első hónapban összesen 9740 kg hulladékot gyűjtött össze a cég. Ennek megoszlást az 5. diagram mutatja. Az ábrán látható a begyűjtött hulladékok fajtánként összegyűjtött mennyisége kg-ban. A hulladékok 63%-át a vegyes papír teszi ki 6169 kgmal, ezt követi 17%-os arányával a PET palack. A fólia, italos karton és szennyezett anyagok mind 4-4 %-ot tesznek ki az összegyűjtött hulladékból. Ezzel sikerül igazolni azt a hipotézisem, mely azt állítja, hogy a házhoz menős zsákos rendszer keretében összegyűjtött hulladékmennyiség legnagyobb részét a papír hulladék teszi ki. A lakosság felhívása ellenére is belekerül csekély mennyiségű üveghulladék a zsákokba, ez az oka, hogy az elemzésemben az üveghulladékok mennyiségét is vizsgálom majd. Ebben a hónapban ez az összegyűjtött mennyiségnek kevesebb, mint 1 % - át teszi ki, összesen 78 kg-ot. 42

Tájékoztató Miskolc környezeti állapotáról és az önkormányzat 2011. évi környezetvédelmi tevékenységéről

44

78 185 318

173

224 429

390

1889

6169

Vegyes papír

Vegyes PET

Fólia

PP, HDPE

Alu doboz

Italoskarton

Üveg

Fém-doboz

Szennyezett anyagok

5. diagram Cím: 2012 áprilisában a házhoz menős rendszerrel összegyűjtött hulladék összetételének megoszlása Forrás: Saját szerkesztésű diagram az AVE Miskolc Kft. adatai alapján

A 6. diagram a havonta összegyűjtött mennyiségek alakulását mutatja meg kg-ban. A diagramból rögtön látható a folyamatosan növekvő tendencia, és a szezonalitás. 2012 és 2013 nyarán is jelentősen megnövekedett a begyűjtött hulladékok mennyisége és jóval több hulladékot gyűjtöttek össze, mint a téli vagy kora tavaszi és késő őszi hónapokban. Ennek magyarázata lehet, hogy a nyári hónapokban jelentősen megemelkedik a PET palackok vásárlása, ami az előző diagramon is látható, hogy a szelektíven begyűjtött hulladékmennyiség jelentős részét teszi ki. Az első hónapban lényegesen kevesebb mennyiséget sikerült összegyűjteni, mint a többi hónapban. Ennek az az oka, hogy a lakosság még nem volt kellőképpen tájékoztatva, és az átszokáshoz is idő kellett. A második hónaptól már megduplázódott az összegyűjtött mennyiség, és összesen 20 212 kg hulladékot gyűjtöttek össze.

45

40000 35000 30000 25000 20000 15000 10000 5000 2013. december

2013. november

2013. október

2013. augusztus

2013. szeptember

2013. július

2013.május

2013. június

2013. április

2013.február

2013. március

2013. január

2012. december

2012. október

2012. november

2012. szeptember

2012. július

2012. augusztus

2012. június

2012. április

2012. május

0

6. diagram Cím: A házhoz menő szelektív rendszer keretében begyűjtött hulladék mennyisége havi bontásban Forrás: Saját szerkesztésű diagram az AVE Miskolc Kft. adatai alapján

A 4. táblázat évekre bontva mutatja be az összegyűjtött hulladékok mennyiségét, átlagát, mediánját, minimum és maximum értékét, szórását és ferdeségét. Mivel a 2012. áprilisi adatok nem mutatnak reális képet, ezért az adatok elemzésénél nem vettem figyelembe ezeket a mennyiségeket, hogy az átlag és a minimum érték ne torzuljon el. Cím: A 2012-ben és 2013-ban házhoz menő rendszerrel összegyűjtött hulladékmennyiség 4. táblázat

Évek Összesen 2012 173232 2013 321000

Átlag 21654 26750

Medián 21770 25640

Minimum Maximum Szórás Ferdeség 19220 24100 1450,14 -0,14786037 20900 37060 4698,72 0,93391271

Forrás: Saját szerkesztésű táblázat az AVE Miskolc Kft. adatai alapján

2012-ben összesen 173232 kg szelektív hulladékot gyűjtöttek össze a házhoz menő rendszer keretében, 2013-ban pedig 321000 kg-ot. Az átlag az elemek számtani közepét mutatja meg, 2012-ben 21654 kg volt az átlag, 2013ban pedig 26750. A két átlag jól mutatja, hogy az összegyűjtött hulladékok mennyisége nőtt a két év alatt. A medián az a középérték melynél az elemek fele nagyobb a másik fele pedig nagyobb. 2012-ben a medián 21770kg volt, 2013-ban pedig 25640 kg. A minimum a legkisebb értéket mutatja meg, ami 19220 kg volt 2012 júniusában és 20900 kg 2013 szeptemberében. A maximum a legnagyobb értéket mutatja meg, ami 24100 kg volt 2012 júliusában és 37060 kg volt 2013 júliusában. A két maximum érték között több 46

mint 10000 kg a különbség, ami jól szemlélteti a szelektív hulladékmennyiség növekedését. A szórás megmutatja, hogy elemek átlagosan mennyivel térnek el az átlagtól, a ferdeség pedig az eloszlás középérték körüli aszimmetriájának mértékét jelzi. Az 5. táblázat az összegyűjtött mennyiségeket és az átlagtól való eltéréseket mutatja be havi bontásban. A számításnál az éves átlagot használtam, ami 2012-ben 21654 kg volt és 2013-ban 26750 kg volt. A legnagyobb pozitív eltérést 2013 júliusában tapasztalható, ami több mint 10000 kg volt. A negatív eltérések közül a legnagyobb 2013 szeptemberében 5850 kg volt. A táblázat harmadik oszlopa az eltéréseket abszolút értékben szemlélteti. Cím: A házhoz menős rendszerrel összegyűjtött havi mennyiség kg-ban 5. táblázat

Hónapok 2012. április 2012. május 2012. június 2012. július 2012. augusztus 2012. szeptember 2012. október 2012. november 2012. december 2013. január 2013.február 2013. március 2013. április 2013.május 2013. június 2013. július 2013. augusztus 2013. szeptember 2013. október 2013. november 2013. december

Összegyűjtött mennyiség (kg) 9855 20212 19220 24100 21680 22280 21680 21860 22200 24180 22400 22600 28460 31700 28020 37060 30920 20900 25600 23480 25680

Átlagtól való eltérés

-1442 -2434 2446 26 626 26 206 546 -2570 -4350 -4150 1710 4950 1270 10310 4170 -5850 -1150 -3270 -1070

Átlagtól való eltérés abszolút értékben

1442 2434 2446 26 626 26 206 546 2570 4350 4150 1710 4950 1270 10310 4170 5850 1150 3270 1070

Forrás: Saját szerkesztésű táblázat az AVE Miskolc Kft. adatai alapján

47

A PET palackok szezonalitását a 7. diagramon vizsgálom. Ez az a hulladékfajta, amin a leginkább észrevehető a szezonalitás mivel a nagy melegben az emberek több ásványvizet és üdítőt fogyasztanak. Jól látható az adatok változása a diagramon. Mind a két év júniusában a begyűjtött PET palackok mennyisége folyamatosan emelkedett és júliusban tetőzött, majd augusztusban csökkenés figyelhető meg. A szezonalitás nem csak a meleg nyári hónapokban figyelhető meg, hanem decemberben és január elején, ami az ünnepeknek köszönhető, mivel ilyenkor is lényegesen megnő az ásványvíz és üdítőital fogyasztása. Ezzel igazolást nyert az a hipotézisem is, ami azt állítja, hogy a házhoz menő zsákos gyűjtés esetében is jellemző a szezonalitás.

9000 8000 7000 6000 5000 4000 3000 2000

1000 0

7. diagram Cím: A PET palackok szezonalitása Forrás: Saját szerkesztésű diagram az AVE Miskolc Kft. adatai alapján

48

6. Kérdőívek elemzése A miskolci szelektív gyűjtő rendszer bemutatása és az AVE Miskolc adatainak elemzése után, a miskolci házhoz menő szelektív hulladékgyűjtő rendszert használó lakosok véleményét és hozzáállását vizsgáltam. Az elemzés a miskolci családi házban lakók körében végzett kérdőíves felmérés alapján történik. A kérdőív célja, hogy felmérjem a miskolci lakosok környezetvédelemhez, szelektív hulladékgyűjtéshez való hozzáállásukat, a házhoz menő gyűjtés eredményességét, az esetleges hiányosságait és a lakosság elvárásait a rendszerrel kapcsolatban. A kérdőívek kitöltése során személyes vagy e-mailes megkeresését alkalmaztam. Összesen 100 emberrel sikerült kitöltetnem a kérdőívet, és ezek közül 76 fő volt, akik miskolci lakosok és családi házban laknak (a kérdőívet az 1. számú melléklet tartalmazza). A kérdőív 21 kérdésből áll így a megkérdezettek rövid idő alatt tudtak rá válaszolni. A kérdéseket 3 nagy részre osztottam témakör szerint: 

Az első részben a válaszadók környezettudatosságát vizsgáltam, mik azok amit a lakosok megtesznek a környezet védelmében. Mennyire tartják fontosnak, hogy autó helyett tömegközlekedést használjanak, odafigyeljenek az áramhasználatra vagy, hogy szelektíven gyűjtsék a hulladékot.



A második részben a szelektív hulladékgyűjtésre való hajlandóságot és szokásokat vizsgáltam. Mióta és miket gyűjtenek a lakosok szelektíven, a városban található szelektív rendszerek közül miket használnak, és hogy hogyan lehetne népszerűbbé tenni a hulladékgyűjtést. Azoknál, akik nem gyűjtenek szelektíven, megvizsgáltam, hogy milyen okokból nem teszik. Számukra a kérdőív a demográfiánál folytatódott, mivel a többi kérdés már a szelektív hulladékgyűjtésre vonatkozik.

49



A harmadik részben a házhoz menő rendszert vizsgáltam. Azoknak, akik nem ismerik a rendszert, vagy nem használják, a kérdőív a demográfiánál folytatódott. Az igennel válaszolók esetében, pedig azt vizsgáltam, hogy mennyire elégedettek a rendszerrel, mi az, amin változtatnának.



A kérdőív utolsó része a demográfia.

A megkérdezettek 59%-a nő volt és 42%-a férfi. A megkérdezettek 92 %-a 20 év 50 év közé esik. Az életkor megoszlását a 6. táblázat szemlélteti. Cím: A megkérdezettek életkora 6. táblázat

Életkor 18 év alatt 19-30 év 31-40 év 41-50 év 51-60 év 60 év felett Összesen

Megkérdezett fő 2 28 38 26 4 2 100

Forrás: saját szerkesztésű táblázat

A foglalkozást illetően a válaszadók 56%-a szellemi munkát végez és 21% pedig fizikai munkát. 12 fő még tanuló, 5 fő van gyes-en, 4 fő munkanélküli és 2 fő nyugdíjas. A kérdések kielemzésénél csak a Miskolcon, családi házban lakó 76 fő válaszait és véleményét vettem figyelembe mivel a kérdések csak rájuk vonatkoztak. Így ezt a 76 főt tekintem a teljes sokaságnak (100%-nak).

50

6.1 Környezetvédelemre vonatkozó kérdések A kérdőív első részében az első kérdésem az volt, hogy a megkérdezetteknek mennyire fontos a környezetvédelem. 76 megkérdezet ember közül csupán 6 ember válaszolta azt, hogy egyáltalán nem vagy csak kevésbé fontos a környezetvédelme. A kapott eredmények azt mutatják, hogy az emberek nagy részének nagyon fontos a környezetvédelme. Ez az arány nagyon jónak mondható. Az eredményeket a 8. diagram szemlélteti.

35 30 25 20 15 10 5 0

8. diagram Cím: A környezetvédelem fontossága Forrás: saját szerkesztésű

A

második

kérdésemben

arra

kértem

a

válaszadókat,

hogy

értékeljék

a

környezetvédelemmel kapcsolatos állításokat egy 1-től 5- ig terjedő skálán, a fontosságuk szerint. A válaszadók a tudatos vásárlást, a szelektív hulladékgyűjtést és a megfontolt áramhasználatot tartották a legfontosabbnak a felsoroltak közül. A legkevésbé fontosnak a komposztálást tartották. Az kapott eredményeket a 9. diagram szemlélteti.

51

9. diagram Cím: A környezetvédelem szempontjából legfontosabb tennivalók Forrás: saját szerkesztésű

Az utolsó kérdésem az volt ebben a részben hogy a válaszadók szelektíven gyűjtik-e a szemetet.

igennel

Igen

válaszolt a kérdésre, és csupán a

Nem

A

válaszadók

74%-a

26% nem gyűjti szelektíven a hulladékot. A válaszok megoszlását a 10. diagram szemlélteti.

10. diagram Cím: Szelektíven gyűjti a hulladékot? Forrás: saját szerkesztésű

Ezzel beigazolódott az a hipotézisem is, hogy a miskolci családi házban élők több mint fele szelektíven gyűjti a szemetet.

52

Arra is kíváncsi voltam, hogy akik nem gyűjtenek szelektíven, milyen okok miatt nem gyűjtenek. Ennek vizsgálatára felsoroltam 6 állítást és az előző kérdésre nemmel válaszolókat megkértem, hogy válasszák ki a legjobban rájuk jellemző állítást. A válaszadók 33%-a feleslegesnek tartja a szelektív hulladékgyűjtést, másik 33%-nak pedig, nincs elég hely a laksásában ahol el tudná helyezni a felhalmozódó szemetet. 22%- nak nincs elég ideje és 11% pedig a hulladékgyűjtők állapotával nincs megelégedve. Senki nem választotta azt az állítást, hogy nem tudja hol vannak a hulladékgyűjtők elhelyezve vagy hogy nem tudja hogy melyik szemetet hova kell dobni. Ez azt mutatja, hogy a lakosság kellőképpen fel van világosítva, arról hogy hol találják a hozzájuk legközelebb eső hulladékgyűjtő szigetet, vagy, hogy melyik szemetet, hova lehet dobni a hulladékgyűjtőkben, illetve a házhoz menős rendszer keretében miket gyűjthetnek a zsákokban. A válaszadók közül 6 ember jelölt meg azt, hogy feleslegesnek tartja a szelektív hulladékgyűjtést, ami azt mutatja, hogy még mindig vannak olyan emberek, akik nincsenek kellőképpen felvilágosítva ennek fontosságáról.

53

6.2 Szelektív hulladékgyűjtésre vonatkozó kérdések

A kérdőív második részének az első kérdésében arra voltam kíváncsi, hogy a válaszadók kitől hallottak a szelektív hulladékgyűjtésről. A 40%-uk a médiából hallott, ami azt bizonyítja, hogy a hulladékgyűjtő cégek és az Önkormányzatok által a lakosság tájékoztatására szervezett média kampányok nem feleslegesek és rengeteg emberhez eljut a mondanivalójuk. A média a legelterjedtebb hírközlési eszköz, magában foglalja a televíziót, internetet és az újságokat és így rengeteg embert lehet elérni ezen keresztül. A válaszadók 24%- rokonaitól és a 23%-a az ismerőseitől hallott a szelektív hulladékgyűjtésről. A válaszadók csupán 13% értesült a munkahelyén keresztül. A második

kérdésem

arra

vonatkozott, hogy mióta

gyűjtenek szelektíven a

megkérdezettek. Meglepő eredmények születtek. A válaszadók 44%- a már 5 évnél régebben gyűjti szelektíven a hulladékot, ezek közül sokan 2004-ben kezdtek el így gyűjteni, amikor is telepítették az első hulladékgyűjtő szigeteteket. A harmadik helyen 16%-al azok vannak, akik 2 éve kezdtek el szelektíven gyűjteni. Ez nagyon pozitív, hiszen 2 éve indult el a házhoz menő szelektívgyűjtő rendszer, és ez is azt mutatja, hogy sikeresnek mondható a bevezetése, mivel sokan éppen a rendszer bevezetése miatt tértek át a szelektív hulladékgyűjtésre. Ezzel megcáfolásra került az a hipotézisem, ami szerint megkétszereződött a szelektív hulladékgyűjtők száma a házhoz menő rendszer bevezetése óta. Tényleg nőtt azoknak a száma, akik a rendszer miatt kezdtek el szeletíven gyűjteni, hiszen így nem kell elsétálniuk a hulladékgyűjtő szigetekig és zsákokat is kaptak az AVE Miskolc Kft.-tól, vagyis a rendszer kényelmesebbé tette a szelektív hulladékgyűjtést. Azonban így is csupán a megkérdezettek 12%-a tért át a szelektív hulladékgyűjtésre a rendszer bevezetése óta és a megkérdezettek 25%-a még mindig nem gyűjti szelektíven a hulladékot. A 11. diagram szemlélteti a válaszadók arányának megoszlását.

54

8% 1 éve 16% 44%

2 éve 3 éve

4 éve 20%

5 éve régebb óta

12% 0%

11. diagram Cím: A szelektív hulladékgyűjtés elkezdésének ideje Forrás: saját szerkesztésű

A követkő kérdésben arra voltam kíváncsi, hogy miket gyűjtenek szelektíven a miskolci lakosok. A felsorolt lehetőségek közül többet is meg lehetett jelölni. A legtöbben a papírt, üveget és műanyagot jelölték meg, ezek mind 62%-ot kaptak. Ezek után a szerves hulladék következik 44%-al. A fém és a textil került az utolsó helyekre. A százalékok jól mutatják, hogy a fém és a textil szelektív gyűjtése még nem olyan elterjedt a lakosság körében, mint a többi hulladéké. A negyedik kérdésem a szelektív hulladékgyűjtés módjára vonatkozott, a válaszadók itt is több válaszlehetőséget is megjelölhettek. A legtöbben a hulladékszigetet jelölték meg, majd ezt követte a komposztálás és a hulladékgyűjtők használata. A házhoz menős rendszer csak a 4. helyre került. Az utolsó helyre a hulladék udvar került. A következő kérdés egy nyitott kérdés volt arra vonatkozott, hogy mennyire elégedettek a miskolci rendszerrel. A válaszok meglepőek lettek. Sokan írták, hogy nem elégedettek a rendszerrel és arra panaszkodnak, hogy a hulladékgyűjtő szigetek nagyon szemetesek, nem ürítik őket időben, ezért az emberek nem tudják már hova rakni a szemetet és kénytelenek mellé rakni. Ezenkívül páran azt is megjegyezték, hogy a szigetekre kihelyezett gyűjtőkből lehetne több is, vannak olyan helyek ahol csak műanyag és papírgyűjtő van kihelyezve. Voltak, akik javaslatokat fogalmaztak meg, például a gyűjtőedényes rendszer bevezetésére vagy az utcán található kis kukák 2 részre osztására és az egyik részbe lehetne a műanyag hulladékot tenni a másikba pedig a vegyest. 55

Persze voltak, akik azt írták, hogy nagyon elégedettek a rendszerrel és hogy mióta bevezették a házhoz menő rendszert sokkal egyszerűbben meg lehet oldani a szelektív hulladékgyűjtést és így a vegyes hulladék mennyisége is sokkal jobban lecsökkent. Arra is kíváncsi voltam, hogy hányan tapossák össze a műanyag palackokat hely takarékosság céljából, mielőtt kidobják őket. A válaszadók 88%-a összetapossa, ami nagyon magas arány. A százalékokat a 12. diagram szemlélteti.

12%

88%

Igen

Nem

12. diagram Cím: Összetapossa –e a PET palackot mielőtt kidobja? Forrás: saját szerkesztésű

A második rész utolsó kérdésében arra kerestem a választ, hogy hogyan lehetne népszerűsíteni a szelektív hulladékgyűjtést a lakosság körében. 8 lehetőséget adtam meg, amik közül a válaszadók többet is kiválaszthattak. Az eredmények alakulását a 13. diagram szemlélteti.

56

POSTALÁDÁBA HELYEZETT SZÓRÓLAPPAL

20%

SZEMÉTDÍJ CSÖKKENTÉSÉVEL

52%

TÁJÉKOZTATÓ PROGRAMOK

48%

KÖTELEZŐVÉ TÉTELLEL

44% 84%

ISKOLAI OKTATÁS LAKOSSÁGI FÓRUM

12% 56%

MÉDIA ÓRIÁS PLAKÁT

24%

13. diagram Cím: A szelektív hulladékgyűjtés népszerűsítésének lehetősége Forrás: saját szerkesztésű

A megkérdezettek 84 %-a szerint iskolai oktatással lehetne legjobban népszerűsíteni a szelektív hulladékgyűjtést. Fontos, hogy már fiatal korban hozzá legyenek szoktatva a gyerekek, hogy külön gyűjtsék a szemetet és erre követendő példát otthon vagy az iskolában láthatnak. Meg kell nekik tanítani, hogy miért is fontos a környezetvédelem, és a szelektív hulladékgyűjtést szerepét a környezetvédelemben. A válaszadók 56%- a szerint a médiának is nagy befolyása van az emberek tájokoztatásában és a szelektív hulladékgyűjtést a médián keresztül kellene népszerűsíteni. Az előzőkben már volt egy kérdésem arra vonatkozóan, hogy hol értesültek a megkérdezettek a szelektív hulladékgyűjtésről és több mint 40%-uk a médián keresztül. Ez is azt mutatja, hogy a média hatalma nagy és hogy ezen keresztül könnyen el lehet érni az embereket. A válaszadók 52%-a a szemétdíj csökkentését javasolta, még 48% tájékozató programokkal tenné népszerűbbé a szelektív hulladékgyűjtést.

44%-a szelektív

hulladékgyűjtés kötelezővé tételét javasolta. Nagy meglepetésre a postaládába helyezett szórólap, a lakossági fórum és az óriásplakátokon való népszerűsítése végzett a felsorolás végén.

57

6.3 Házhoz menő szelektív gyűjtésre vonatkozó kérdések A kérdőív harmadik részében a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatban kérdeztem meg a miskolci lakosokat. Az 56 főből 49 fő válaszolta azt, hogy hallott már erről a fajta hulladékgyűjtésről, de csupán 22 fő használja is a rendszert. A következőkben ezt a 22 főt tekintem e teljes sokaságnak (100%-nak). Az elégedettséget a 14. diagram szemlélteti. A Teljesen elégedett

36%

válaszadók 45%- a teljesen vagy nagyon elégedett a rendszerrel és a rendszerességet is megfelelőnek

Nagyon elégedett

9%

tartják. A megkérdezettek viszont 27%-ának viszont

Elégedett Kevésbé elégedett Egyáltalán nem elégedett

27%

vannak kisebb nagyobb problémái. Sokan a rendszerességet panaszolták és a gyakoribbá tennék

9%

a hulladékgyűjtést, voltak, akik nem kaptak új 18%

zsákot a régi helyett, vagy olyan is előfordult, hogy

14. diagram Cím: A házhoz menős rendszerrel való elégedettség Forrás: saját szerkesztésű

a zsákokat nem vitték el csak a következő héten.

A kérdőív utolsó kérdése a kétedényes házhoz menő szelektív

hulladékgyűjtés

2015-ös

bevezetésére

vonatkozott, és kíváncsi voltam, hogy mennyien ismerik

Nem 45%

Igen 55%

ezt a megkérdezettek közül. A válaszadók csupán 55%-a válaszolt igennel a 15. diagram

kérdésre, ami azt mutatja, hogy van mit tenni a rendszer Cím: Hallott-e a kétedényes rendszer népszerűsítése érdekében. A százalékokat a 15. 2015. januártól való bevezetéséről? diagram szemlélteti.

Forrás: saját szerkesztésű

Ezzel megcáfolásra került az a hipotézisem, ami szerint a lakosságnak elegendő információja van a kétedényes gyűjtésről. A megkérdezettek majdnem fele nem is hallott arról, hogy januártól új rendszer kerül bevezetésre, így azt se tudják, hogy ez a rendszer miben lesz más, mint az eddigi, és hogy miért is kerül bevezetésre. 58

7. Javaslatok

Az AVE Miskolc Kft.-től kapott adatok kielemzése és a miskolci lakosokkal kitöltetett kérdőívek kielemzése után ebben a részben javaslatokat teszek arra vonatkozóan, hogy hogyan lehetne javítani a miskolci szelektív hulladékgyűjtés helyzetén. 

A kérdőíves megkérdezésből kiderült, hogy a megkérdezettek 25%-a még mindig nem gyűjti szelektíven a hulladékot semmilyen formában. Ezért az első lépés ennek a megváltoztatása. Nagyobb figyelmet kell fordítani a környezettudatosságra, melynek alapja a környezettudatos oktatás és nevelés az általános iskolákban. A szelektív hulladékgyűjtésre való nevelésnek már az óvodákban el kell kezdődnie. Itt pozitív példát láthatnak a gyerekek a szelektív hulladékgyűjtésről, és az iskolában pedig megtanulják majd ennek a fontosságát.



A kérdőívek elemzéséből az is kiderült, hogy sokan panaszolják a hulladékgyűjtő szigetek számát és tisztaságát. Ezen úgy lehet változtatni, hogy több hulladékgyűjtő szigetet helyeznek el a városban illetve a gyűjtőjáratok is gyakrabban járhatnának, főleg azokhoz a szigetekhez ahol több az elhelyezett hulladék mennyisége. A vállalatnak ez csekély beruházásba kerülne, viszont az emberek nagyobb elégedettségéhez vezetne.



A kérdőív utolsó kérdéséből kiderült, hogy a megkérdezettek csupán 44% -a hallott a 2015. január 1-től bevezetésre kerülő két edényes házhoz menő rendszerről ezért mindenképp fontosa a lakásság intenzívebb tájékoztatása a rendszerről, mely számos eszköz áll rendelkezésre. A jelenlegi helyzetben nem világos még, hogy a MiReHuKöz Nonprofit Kft. vagy az AVE Miskolc Kft. végzi majd a hulladékgyűjtést Miskolcon a következő években, de a javaslat mind a két vállalatnak hasznos lehet.

59

A tájékoztatás a következő eszközökkel lehetséges 

Média



Lakossági fórum



Szórólap



Kampányok



Fórumok, levelőzi listák létrehozása, ahol a lakossági felteheti kérdéseit illetve leírhatja véleményeit.

A kétedényes rendszer bevezetése az AVE Miskolc Kft. számára mindenképp profitozó. A rendszert Kistokajban már bevezették tesztelés jelleggel 2012 áprilisában. Az AVE Miskolc Kft-től kapott adatokat megvizsgálva arra a megállapításra jutottam, hogy a kétedényes rendszer keretében begyűjtött hulladék havi mennyisége harmadával több, mint a zsákos rendszer alatt begyűjtött havi hulladékmennyiség. Ezért azt lehet feltételezni, hogy a miskolci bevezetés esetén is ez a tendencia lesz majd megfigyelhető, és növekedni fog a begyűjtött hulladékmennyisége, amit majd a cég tovább tud értékesíteni. A rendszer bevezetésére nincs szükség nagyobb mértékű beruházásra az AVE Miskolc Kft. esetében, mivel már rendelkezik a gyűjtő kocsikkal és a begyűjtés utáni szétválogatóra se kell külön költeni. Az egyedüli költség a cég számára az a marketing költség. A cégtől megkaptam a 2 évvel ezelőtti házhoz menő zsákos rendszer bevezetése esetében fennálló marketing költségeket, amiből következetni lehet, hogy a mostani költségek se nagyon fogják meghaladni a 2 évvel ezelőtti költségeket. A 2012-es költésegek a 7. táblázat szemlélteti. Cím: Marketing költségek 2012 7. táblázat

Hirdetés (Ft) Szóróanyag (Ft) Összes marketing költség (Ft)

104 356 17 856 122 212

Forrás: saját szerkesztésű az AVE Miskolc Kft. adatai alapján

60

8. Összegzés A dolgozatomban vizsgáltam a hulladékgazdálkodást, ezen belül pedig a szelektív hulladékgyűjtést. Áttekintettem a legfontosabb alapelveket és fogalmakat. Megnéztem az Európai Unióban használatos legfontosabb jogszabályokat és törvényeket. Ezután Magyarországot vizsgáltam és áttanulmányoztam a 2012. évi CLXXXV. törvényt és hatásait. A bázisvállalatom ismertetése után, a szelektív hulladékgyűjtés alakulását elemeztem Miskolcon. A vizsgálat során arra a megállapításra jutottam, hogy a bevezetés óta folyamatosan csökken a vegyesen gyűjtött hulladék mennyisége és a szelektíven gyűjtött hulladék mennyisége pedig folyamatosan nő. Miskolc, 2012 áprilisában bevezetésre került a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés. Az AVE Miskolc Kft-től kapott akadtok alapján lehetőségem nyílt a rendszer bemutatására a kezdetektől egészen 2013. decemberig. Megvizsgáltam a havi mennyiségek alakulását és összetételét, a havonta összegyűjtött kgokat és a PET palackok esetén tapasztalható szezonalitást. A miskolci családi házban élők között kérdőívet töltöttem ki. Vizsgáltam a lakosság környezettudatosságát, szelektív hulladékgyűjtésre való hajlandóságát és a házhoz menő zsákos rendszerrel való elégetettségeket. Az eredmények szemléltetésére diagramokat használtam. A dolgozatom elején hipotéziseket fogalmaztam meg, melyek igazolásához felhasználtam az AVE Miskolc Kft-től kapott adatokat és a kérdőívekből nyert eredményeket is. A megfogalmazott hipotézisek közül 3 igaznak bizonyult és 2 megcáfolásra került.

61

1. A miskolci családi házban élők több mint fele gyűjti valamilyen szelektív formában a hulladékot. Ezt a hipotézist sikerült igazolnom, és a kérdőíves megkérdezésből arra az eredményre jutottam, hogy a miskolci családi házasok 75%-a gyűjti szelektíven a hulladékot. 2. A házhoz menő zsákos szelektív hulladékgyűjtés bevezetése óra megkétszereződött a családi házakban a szelektíven gyűjtők aránya. Ez a hipotézisem megcáfolásra került, mivel a kérdőíves felmérésemből azt derült ki, hogy csupán a megkérdezettek 12% gyűjti a rendszer bevezetése miatt szelektíven a hulladékot. A szelektív hulladékgyűjtők nagy része már több mint 5 éve tért át erre a gyűjtési formára. 3. A miskolci családi házban élők a házhoz menős rendszer keretén belül a papírt gyűjtik legnagyobb mennyiségben. Ez a hipotézisem is bebizonyításra került a dolgozatban. Megvizsgáltam az egy hónap alatt összegyűjtött szemét mennyiségének az összetételét, amit a házhoz menő zsákos rendszer keretében gyűjtöttek össze 2012 áprilisában. A vizsgált hónapban az összes mennyiség 9740 kg és ebből 6169 kg papír volt. Ez az egyhónapnyi összes mennyiség 63,3%-át teszi ki. 4. A hagyományos szelektív hulladékgyűjtés során tapasztalható szezonalitás megmarad a házhoz menő hulladékgyűjtés esetében is. Ez a hipotézisem is bizonyításra került a dolgozatban. A szezonalitás legjobban a PET palackokra jellemző. Megvizsgáltam a 2012-ben és 2013-ban összegyűjtött PET palackok havi mennyiségét és alakulását. A nyári hónapokban és december végén jelentősen megemelkedik a begyűjtött mennyiségük. 5. A miskolci családi házban élők elegendő információval rendelkeznek a 2015 januárjától bevezetésre kerülő kétedényes rendszerről. 62

Ez a hipotézisem megcáfolásra került, mivel a kérdőíves megkérdezésem során azt az eredményt kaptam, hogy a megkérdezettek majdnem fele még nem is hallott az új rendszerről. Az elemzések utána arra a megállapításra jutottam, hogy a rendszer csak a lakosság együtt működésével képes működni, és ezért a házhoz menő kétedényes rendszer bevezetése előtt mindenképp fel kell mérni a lakosság együttműködését, hajlandóságát és alkalmazkodó képességét. A változás nem mehet egyik napról a másikra, a fokozatosságot mindenképpen figyelembe kell venni és kellő időt kell szánni a lakosság tájékoztatására. A lakosság motiválása mindenképp szükségszerű, mivel az átállás jelenthet bizonyos kellemetlenséget a lakosságnak, mely csökkentheti a lelkesedésüket. A bevezetés után nem elég megnyerni a lakosokat, hanem meg is kell őket tartani. Ezt csak folyamatos kapcsolattartással és tájékoztatással lehet elérni. Sok esetben a lakosság is nagyon jó ötlettel rendelkezik, ezért fontos hogy meghallgassák őket. A rendszerről való tájékoztatás eszköze lehet a média, mivel ez nagyon sok emberhez eljut egy időben, ezen kívül, a postaládába helyezett zsákok mellé szórólapot is lehetne rakni, ami tájékoztatja a lakosokat az új rendszer bevezetéséről és az esetleges tennivalóikról az átállással kapcsolatban. Az Európai Unióhoz való csatlakozás óta 10 év telt el, de szelektív hulladékgyűjtés terén még mindig el vagyunk maradva a többi országhoz képest. Jó úton indultunk el, de még mindig szükség van az emberek tudatának formálásra. A gyereké már az óvodában elkezdődhet azzal, hogy pozitív példát látnak a szelektív gyűjtésre és az iskolában pedig megtanulják ennek a jelentőségét és a fontosságát. A felnőtt lakosságé pedig a médián és a helyi tájékoztatáson keresztül érhető el.

63

9. Irodalomjegyzék Szakirodalomi könyvek 1. Dr. Barótfi István: 2000, Környezettechnika, Mezőgazda Kiadó, Budapest 2. Horváth B.: Környezetvédelem, Népszava lap- és Könyvkiadó, Budapest, 1988. 3. KVVM (2003): Hulladékgazdálkodási Szakmai Füzetek, Készítette a Köztisztasági Egyesülés Munkacsoportja, Budapest, 2003. Május 1. A hulladékgazdálkodás általános kérdései, alapelvei 2. A települési szilárd hulladékkezelési üzemviteli költségei 3. A települési szilárd hulladék kezelését szabályzó önkormányzati rendelet tartalmi és formai követelményei 4. A települési szilárd hulladék szelektív kezelésének módszerei, alkalmazási lehetőségei 5. A korszerű, regoinális hulladéklerakók létesítése és üzemeltetése 6. Zöld és biohulladék komposztálása 4. Környezet és Fejlődés Világbizottság: Közös Jövőnk, Mezőgazdasági Könyvkiadó, Budapest, 1988 5. Horváth Zs. –Bándi Gy.- Erdey Gy.- Pomázis I.: Az Európai Unió környezetvédelmi szabályozása, KJK KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest, 2004 6. Hulladékgazdálkodás az Európai Unióban és Magyarországon, 1999 7. Vermes László: Hulladékgazdálkodás, hulladékhasznosítás, 1993 8. Rakonczai János: Globális környezeti problémák 2003 Szeged Lazi kiadó165-167 9. Kerekes Sándor: Környezetgazdálkodás, fenntartható fejlődés, Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centruma Kiadó, Debrecen, 2007 10. OECD Environmental Outlook 2030 kiadvány 11. European Commission: Being wise with waste: the EU’s approach to waste management, Luxembourg: Publications Office of the European Union, 2010 12. Takáts Attila: Hulladékgazdálkodás s környéke, Műszaki Kiadó, Budapest, 2010 13. Hulladékgazdálkodási kézikönyv, KJK-Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest 2005

64

14. Tájékoztató Miskolc környezetvédelmi állapotáról és az önkormányzat 2011. évi környezetvédelmi tevékenységéről 15. Szlávik János: Fenntartható környezet- és erőforrás-gazdálkodás, KJK KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, 2005 16. Bulla Miklós: Tanulmányok hazánk környezeti állapotáról Bp. 1989. 17. Vermes László: Hulladékgazdálkodás, hulladékhasznosítás, Mezőgazda Kiadó, Budapest, 2005 18. Bese Erzsébet: A hazai hulladékgazdálkodás kritikus pontjai és az EU-hoz való csatlakozás feltételei, Kohászat, 133. évfolyam 1. szám 19. Őri István - Bartha Péter: Környezetvédelem az Európai Unióban, MKK, Budapest, 2001 20. Gyarmati

Mihály:

A

hulladékgazdálkodás helyzete

Borsod-Abaúj-Zemplén

megyében, különös tekintettel az Európai Uniós csatlakozásra 21. Kerényi Attila: Általános környezetvédelem; Globális gondok, lehetséges megoldások, Mozaik Oktatási Stúdió, Szeged, 1995 22. Moser Miklós - Pálmai György: A környezetvédelem alapjai. Tankönyvkiadó, Budapest 1992. 23. Varga L.: Hulladékkezelés és újrahasznosítás, SZIF, Győr, 1993. 24. Láng István - Bulla Miklós: Magyarország környezeti jövőképe, Budapest, 1994. 25. Árvai József: Hulladékgazdálkodás Műszaki Könyvkiadó Budapest. 1993. 26. Biotechnology of waste treatment Waste Management, 1988.

65

Internetes források

1. http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/kornyezetineveles/hulladekok-a-haztartasban/hulladekok-csoportositasa 2. http://www.foek.hu/korkep/hulladek/4-1-2-d-.html alapján saját szerkesztésű ábra 3. http://miau.gau.hu/avir/intranet/debrecen_hallgatoi/tananyagok/jegyzet/21Kornyezetgazdalkodas.pdf hulladék csoportosítása 4. http://www.donostia.org/info/ciudadano/ma_quienes.nsf/vowebContenidosId/NT00 000AAE?OpenDocument&idioma=cas&id=A501610420151&cat=En%20casa&su bcat=Residuos&doc=D 5. http://www.eea.europa.eu/soer/synthesis/synthesis/chapter4.xhtml 6. http://www.energieag.com/eag_at/resources/595372694787137362_595570489137 519518_0O71WS-Q.pdf 7. http://www.santandervivaylimpia.com/recogida-selectiva 8. http://www.avecz.cz/ave_cz/resources/346936509589029002_63599015906926550 7_i-MECBgO.pdf 9. http://www.mirehukoz.hu/sites/default/files/dokumentumok/nyomtatvany_tajekozta to/miskolc_varosanak_hazhoz_meno_szelektiv_hulladekgyujtes_jaratterve.pdf 10. http://www.miskolc.hu/sites/default/files/dokumentumok/csatolmanyok/1_mellekle t_mc_kornyezeti_allapot_2011.pdf 11. http://www.avemiskolc.hu/ave_hu/resources/346936634679951522_841018164186 407755_nhZtySw$.pdf 12. http://todo.miskolc.hu/hcr/6phdoc/3158.pdf 13. http://www.oviedo.es/hu/servicios-municipales/medio-ambiente/sistema-recogidaselectiva-basuras 14. http://www.kvvm.hu/szakmai/hulladekgazd/szakmaifuzet4.htm 15. http://www.levego.hu/tevekenysegeink/legszennyezes 16. http://www.maviz.org/fogyasztoi_informaciok/az_elhasznalt_viz_utja 17. http://ftvktvf.zoldhatosag.hu/node/205 18. http://www.eea.europa.eu/soer/synthesis/synthesis/chapter4.xhtml 19. http://ec.europa.eu/environment/ 20. http://www.eea.europa.eu/soer/synthesis/synthesis/chapter4.xhtml 21. http://ec.europa.eu/environment/waste/ 22. http://www.eea.europa.eu/soer/synthesis/synthesis/chapter4.xhtml 66

23. http://www.szelektivinfo.hu/sajtoszoba/122-orszagszerte-szelektiv-gyujtesreosztonoz-az-uj-hulladektorveny 24. http://www.hulladekvasar.hu/hasznos-informaciok/hulladekgazdalkodasitorveny.html 25. http://www.szelektivinfo.hu/sajtoszoba/122-orszagszerte-szelektiv-gyujtesreosztonoz-az-uj-hulladektorveny 26. http://www.jogiforum.hu/hirek/29294 27. http://www.ave.hu/ave_hu/resources/346936634679951522_436759942816958128 .pdf 28. http://www.waste-management-world.com/articles/print/volume-14/issue3/features/biofuel-can-the-eu-count-on-waste.html 29. http://www.wastemodel.eu/ 30. http://www.ave.hu/ave_hu/resources/346936634679951522_436759942816958128 .pdf 31. http://www.ave.hu/AVE-Miskolc/R%C3%B3lunk/AVE-Miskolc-Kft-/;c=14 32. http://www.ave.hu/AVE-Miskolc/R%C3%B3lunk/AVE-Miskolc-Kft/C%C3%A9gtoert%C3%A9net-AVE-Miskolc-Kft-.html;c=14 33. http://www.ave.hu/AVE-Miskolc/Szolg%C3%A1ltat%C3%A1si-koer/;c=14 34. http://portal.cirkont.hu/hu/szolgaltatasok/hulladekkezeles/szelektivhulladekgyjtes.html 35. http://minap.hu/news.php?extend.42761.2 36. http://europa.eu/legislation_summaries/environment/waste_management/index_en. htm 37. www.ksh.hu 38. http://www.fead.be/

67

10. Resumen en espanol La protección del medio ambient es muy importante. La recogida selectiva de residuos ha crecido en los últimos años. El problema de los residuos no es sólo responsabilidad del gobierno estatal y local, si no de los individuos también. Hay cinco hipótesis in mi tesis: 1

Más de la mitad de las famílias que víven en Miskolc recogen selectiva

2

Desda la introducción de la sistema las famiílias recogen selectiva más que antes.

3

Las famílias que víven en Miskolc el más que recogen selectiva es el papel.

4

Hay estacionalidad en la sistema durante el verano.

5

Las familías que víven en Miskolc tienen suficiente información sobre la nueva sistema.

En el primer parte de mi tesis comienzo con el estudio de la literatura y la presentíción de la conclusión de la literatura. Escribo sobre la importancia de la protección del medio ambiente, el desarrollo de la protección del medio ambiente, y los problemas ambientales más importantes. Después escribo sobre la historía, los objeticvos y los servicios más importantes de mi companía elegida.

En el seguendo parte analizo los datos obtenidos de la firma sobre la nueva sistema. Analizo los datos desda abril de 2012 hasta diciembre de 2013 y ilustro las cantidades de la recogen selectiva en diagramas. En la población de Miskolc he hecho un cuestionario sobre las hábitos de la recogida selectiva. En mi tesis anlizo y ilustro los resultados obtenidos con diagramas. En la última parte de mi tesis presento algunas soluciones y propestas sobre la sistema.

68

11. Mellékletek 1. számú melléklet

Kérdőív Tisztelt válaszadó! A Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Karának végzős hallgatójának a kérdőívét tartja a kezében. A kérdőív készítésének célja, hogy a szakdolgozatomhoz valós képet kapjak a miskolci lakosok szelektív hulladékgyűjtési szokásairól. A válaszokat bizalmasan kezelem, a feldolgozás során személyes azonosítást nem alkalmazok. Kérem, válaszával segítse munkámat. Együttműködését előre is köszönöm.

I. 1.

Szelektív hulladékgyűjtésre vonatkozó kérdések

Mennyire fontos Önnek a környezet védelme? (1=Egyáltalán nem fontos 5=Rendkívül fontos) 1 2 3 4 5

2. Ön szerint mennyire fontosak az alábbi állítások a környezet szempontjából (1=Egyáltalán nem fontos, 5=Rendkívül fontos) Odafigyelni az áramhasználatra 1 2 3 4 Saját táskával, kosárral járni vásárolni 1 2 3 4 Autó helyett gyalog, tömegközlekedéssel járni 1 2 3 4 Szelektíven gyűjteni a hulladékot 1 2 3 4 Komposztálni 1 2 3 4 Tudatosan vásárolni 1 2 3 4

5 5 5 5 5 5

3. Ön szelektíven gyűjti a hulladékot? Igen Nem Ha nemmel válaszolt, kérem, ugorjon a 4 es kérdésre Ha igennel válaszolt, kérem, ugorjon a 5 as kérdésre. 4. Miért nem gyűjti szelektíven a hulladékot? Az állításokat pontozza a szerint hogy mennyire igazak Önre, 1=Egyáltalán nem igaz 5=Teljes mértékben igaz) Nincs rá időm Nem tudom mit hova kell dobni Feleslegesnek tartom Nem tudom, hol vannak a gyűjtőhelyek A hulladékgyűjtő helyek állapota nem megfelelő Nincs hely a lakásban

1 1 1 1 1 1

2 2 2 2 2 2

3 3 3 3 3 3

4 4 4 4 4 4

5 5 5 5 5 5

69

II.

Szelektív hulladékgyűjtésről szóló kérdések

5. Hol hallott a szeletív hulladékgyűjtésről? Ismerős Rokon Média

Munkahely

6. Mióta gyűjt szelektíven? 1 éve 2 éve 3 éve 5 éve régebb óta, _______ 7. Miket gyűjt szelektíven? papír fém műanyag

szerves hulladék

4éve

üveg

textil

8. Hogy oldja meg a szelektív hulladékgyűjtést, többet is megjelölhet? komposztálás hulladékudvar hulladékszigetek hulladékgyűjtőbe jár házhoz menő hulladékgyűjtés 9. Ön elégedett-e a szelektív hulladékgyűjtő rendszerrel Miskolcon? Igen, mert……………… Nem, mert………………. 10. Ön szerint, hogyan lehetne népszerűsíteni a szelektív hulladékgyűjtést? (Többet is megjelölhet) Óriás plakát Lakossági fórum Média Iskolai oktatással Postaládába helyezett szórólap Kötelezővé tétellel Tájékoztató programok Szemétdíj csökkentésével

III.

A házhoz menő szelektív hulladékgyűjtési rendszerről

11. Hallott-e már a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtési rendszerről? Igen Nem Ha nemmel válaszolt a kérdésre, kérem, ugorjon a demográfiai részre. 12. Használja a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtési rendszert? Igen Nem Ha nemmel válaszolt a kérdésre, kérem, ugorjon a demográfiai részre. 13. Mennyire elégedett a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtő rendszerrel? (1=Egyáltalán nem 5=Teljes mértékben) 1 2 3 4 5 14. Ön mit változtatna a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtési rendszer keretében? ____________________________________________________ 15. Hallott e már a két edényes gyűjtési rendszerről, ami 2015 januárjában kerül bevezetésre? Igen Nem

70

IV.

Demográfia

1. Az Ön neme? Nő

Férfi

2. Miskolci lakos? Igen

Nem

3. Családi házban lakik? Igen

Nem

4.

Az Ön életkora? 18 év alatt 26-30 év 36-40 év 45 év fölött

19-25 év 31-35 év 41-45 év

5.

Az Ön legmagasabb iskolai végzettsége: 8 általános Gimnáziumi érettségi Szakmunkásképző Főiskolai diploma Szakközépiskola Egyetemi diploma

6.

Az Ön foglalkozása? szellemi foglalkozású fizikai foglalkozású GYES, GYED

középiskolai tanuló egyetemi/főiskolai hallgató munkanélküli

Az Ön családi állapota? Házas Hajadon/Nőtlen

Elvált Özvegy

7.

8.

Mennyi az Ön háztartásában élők egy főre jutó havi nettó jövedelme? 50.000 Ft alatt 100.001-150.000Ft 50.001-100000 Ft 150.001 fölött

Köszönöm, hogy segített munkámban és válaszol a kérdésekre!

71

4. számú melléklet

Forrás: http://www.ave.hu/;c=14

72