A MEZŐGAZDASÁGI IDÉNYMUNKÁSOK FOGLALKOZTATÁSA

ORSZÁGGYŰLÉSI KÖNYVTÁR - KÉPVISELŐI KUTATÓSZOLGÁLAT

A MEZŐGAZDASÁGI IDÉNYMUNKÁSOK FOGLALKOZTATÁSA ELEMZÉS

ÖSSZEÁLLÍTOTTA: ELEKHÁZY NÓRA

2008. OKTÓBER

Elemzés a mezőgazdasági idénymunkások foglalkoztatásáról Országgyűlési Könyvtár – Képviselői Kutatószolgálat

A Képviselői Kutatószolgálat információs szolgáltatásai: elemzések, forrás- és sajtószemlék, kronológiák (2004 – 2008) TÉMACSOPORTOK ADATVÉDELEM AGRÁRPOLITIKA BIZTONSÁGPOLITIKA CIVIL TÁRSADALOM EGÉSZSÉGÜGY ENERGIAPOLITIKA ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS ESÉLYEGYENLŐSÉG EURÓPAI UNIÓ FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA Atipikus foglalkoztatási formák (sajtószemle, 2005) Esélyegyenlőség és migráns munkások az Európai Unióban (elemzés, 2005) Az európai szövetkezetekről (elemzés, 2006) A magyar-magyar kapcsolattartás Schengen után (médiaszemle, 2008) Magyar munkavállalók az Európai Unióban (sajtószemle, 2005) A rehabilitációs járadék (elemzés, 2007) A szociális szolgáltatások változásairól (elemzés, 2007) A szövetkezetekről (elemzés, 2005) A Választókerületi Adattárról (ismertetés, keresési segédlet, 2007))

HIRKÖZLÉS IFJÚSÁGPOLITIKA IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM INGATLANKEZELÉS KÁBITÓSZEREK ELLENI KÜZDELEM

KERESKEDELEM KÖRNYEZETVÉDELEM KÖZIGAZGATÁS KÖZLEKEDÉSPOLITIKA KUTATÁS-FEJLESZTÉS OKTATÁSPOLITIKA ÖNKORMÁNYZATI FELADATOK PÉNZÜGYI POLITIKA RENDÉSZET SPORT TÁRSADALOMBIZTOSITÁS VÁLASZTÁSOK, PARLAMENTEK

LEGFRISSEBB ANYAGAINK  Bírósági tárgyalótermek biztonsága (elemzés)  A gazdasági reklámtevékenységről (elemzés)  A Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft. (sajtószemle)

2


Előszó A Képviselői Kutatószolgálat a törvényhozást nemzetközi kitekintést is nyújtó elemzésekkel, a kormányzati ellenőrzési tevékenységet bizottsági meghallgatási háttéranyagokkal, a képviselői munkát a választókerületekre vonatkozó statisztikai adatokkal, sajtószemlékkel és elemzésekkel támogatja. Ez az elemzés a mezőgazdasági idénymunkások foglalkoztatásáról tájékoztat magyar és európai viszonylatban. Bemutatja az alkalmi munkavállalói könyvre vonatkozó jogszabály elmúlt években történő változásait, számadatokat közöl a 2007-es év alkalmi munkavállalói

könyveinek

vonatkozásában,

valamint

néhány

európai

ország

gyakorlatába nyújt betekintést. Az európai nemzeti példák bemutatásában a Parlamenti Kutatás és Tájékoztatás Európai Központja (az ET-EP közös fenntartású ECPRD1) információs hálózata, valamint az interneten található főként kormányzati weboldalak szolgáltak segítségül. Az egyes országokról szóló alfejezetekben található információkat nem hivatalos fordításban ismertetjük.

A Képviselői Kutatószolgálat ([email protected], 441-4592) és a háttéranyag szerkesztője készséggel áll további információkkal a téma iránt érdeklődők rendelkezésére ( 441-4427, [email protected]).

1

L. az intézményt bemutató kutatószolgálati forrásszemlét.

3


Tartalomjegyzék

A mezőgazdasági idénymunka Magyarországon ........................................................ 5 Az alkalmi munkavállalói könyvre vonatkozó jogszabály változásai az elmúlt években ........ 5 A 2007-ben érvényben lévő alkalmi munkavállalói könyvek jellemzői számokban ................ 7 Vélemények az alkalmi munkavállalói könyvről szóló törvény tervezett módosításáról ......... 9

Az idénymunka kérdésköre az Európai Unió szerint ............................................... 11 Az egyes európai országok alkalmazási feltételei ...................................................... 13 Belgium................................................................................................................................... 13 Ciprus ...................................................................................................................................... 14 Csehország .............................................................................................................................. 14 Dánia ....................................................................................................................................... 15 Egyesült Királyság .................................................................................................................. 16 Finnország............................................................................................................................... 17 Görögország ............................................................................................................................ 18 Hollandia................................................................................................................................. 19 Lengyelország ......................................................................................................................... 19 Litvánia ................................................................................................................................... 20 Németország ........................................................................................................................... 21 Svédország .............................................................................................................................. 23 Szlovákia ................................................................................................................................. 24 Szlovénia................................................................................................................................. 25

4


A mezőgazdasági idénymunka Magyarországon Az alkalmi munkavállalói könyvre vonatkozó jogszabály változásai az elmúlt években A kilencvenes évek magas országos munkanélküliségi mutatói, valamint az aktív korú nem foglalkoztatottak és a foglalkoztatottak száma arra következtetésre juttatták a szakembereket, hogy több százezerre tehető azon munkavállalók száma, akiket a feketegazdaságban bejelentés nélkül foglalkoztatnak. 1997-ben Magyarországon az ILO szabvánnyal mért munkanélküliségi ráta 8,6% volt, míg a munkaügyi szerveknél a hazai módszerrel számítva ugyanez az adat 10,1%-ot tett ki. A magas munkanélküliségi ráta csökkentése, a rugalmasabb foglalkoztatás lehetőségének megteremtése és a feketemunka leküzdése érdekében az Országgyűlés megalkotta az Alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről szóló 1997. évi LXXIV. törvényt, amely 1997. szeptember l-jén lépett hatályba. A jogalkotó főleg a mezőgazdaságban foglalkoztatottak és a különféle, háztartásban foglalkoztatott alkalmi munkások munkavállalását szerette volna legalizálni. Az alkalmi munkavállalói könyv (AM könyv) olyan közokirat, amely a munkavállaló alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszonya nyilvántartására szolgál, és amelybe bejegyzést – kivéve a munkavállaló aláírását – csak a kiállító, illetve a munkáltató tehet. A könyvet a munkavállaló lakóhelye (tartózkodási helye) szerint illetékes megyei (fővárosi) munkaügyi központ kirendeltsége (illetve a munkaügyi központtal kötött megállapodás értelmében a települési önkormányzat jegyzője) ingyenesen állítja ki a munkavállaló kérelmére, a tárgyévet megelőző december 15-étől. A törvény hatálya csak a magánszemély munkáltatókra terjedt ki. A szabályozással ellentétben a kezdeti időszak tapasztalatai azt mutatták, hogy sok esetben a törvény hatálya alá nem tartozó munkáltatók is alkalmaztak munkavállalókat alkalmi munkavállalói könyvvel. Már az első évben felvetődött a kérdés, hogy nem lenne-e célszerű a törvény személyi hatályát a munkáltatók oldalán – a visszaéléseket kizárva – kiterjeszteni, hiszen így szélesebb körben fejthetné ki hatását. Az alkalmi munkavállalói könyvvel létesítendő munkaidőt a törvény szigorúan korlátozza. Eszerint a munkáltató egy munkavállalót egy hónapon belül 15 napig, egy éven belül pedig összesen 90 napig foglalkoztathat és a foglalkoztatás nem haladhatja meg az egymást követő 5 naptári napot. Amennyiben a munkavállaló egyidejűleg vagy egymást követően több munkáltatónál vállal alkalmi munkát, úgy ez évi 120 napnál nem lehet több. Mezőgazdasági idénymunka esetén is a fenti feltételek az irányadók, de a havi 15 napos foglalkoztatási korlát nem érvényesül.

5


Külföldi munkavállaló mezőgazdasági idénymunka vállalásakor egy naptári éven belül legfeljebb hatvan naptári napig létesíthet munkaviszonyt és ezt több munkáltatónál történő munkavégzés esetén sem lépheti túl. A kormány a tervezet megalkotásakor évente 30-50 ezer ember munkavállalásával kalkulált, ami 500-700 ezer munkanapnyi munkát jelentett volna. Az ebből származó államháztartási többletbevételt 100-150 millió forintra becsülték. 1998. január közepéig – a munkaügyi központok adatai alapján – összesen 11 441-en vállaltak alkalmi munkát, az eladott közteherjegyek összege pedig 13 140 000 Ft volt. Az adatokat egy évre kivetítve megállapítható volt, hogy az alkalmi munkavállalók száma ugyan elérte a tervezettet, de az eladott közteherjegyek összege elmaradt a várakozásoktól. Az AM könyvről szóló törvény 1999. évi módosítása kiterjesztette a munkáltatók körét és személyi jövedelemadó-mentességet adott bizonyos jövedelemhatárig, a 2002. szeptember elsejei módosítás pedig, jelentős mértékben csökkentette a közteherjegyek értékét abban az esetben, ha az alkalmi munkavállaló regisztrált munkanélküli, és emellett további támogatási lehetőséget biztosított a munkáltató számára. A 2005. évi LXXI. törvény tovább szélesítette az AM könyvvel foglalkoztatható személyek körét, valamint 2006-tól megszüntette a csökkentett közteherjegy intézményét. Az új könyvben a fehér, a kék vagy a zöld színű oldalra kell bejegyezni a foglalkoztatást attól függően, hogy a munkáltató vállalkozás, magánszemély, kiemelten közhasznú szervezet, vagy mezőgazdasági foglalkoztató. 2005. augusztus l-jétől már 200 napot dolgozhatnak legálisan az alkalmi munkavállalók , ha legalább három (vagy több) természetes személynél, vagy kiemelten közhasznúnak minősülő szervezetnél vállalnak munkát. Ugyancsak 2005 augusztusától alkalmi munkavállaló lehet az a külföldi személy is, aki a foglalkoztatási törvény alapján engedély nélkül foglalkoztatható. Külföldi munkavállalónak nincs szüksége engedélyre, ha menekültként vagy menedékesként elismert, továbbá bevándorlási engedéllyel vagy letelepedési engedéllyel rendelkezik, valamint az Európai Gazdasági Térség (EGT) állampolgára vagy annak tartózkodásra jogosult hozzátartozója a viszonosság szabályainak alkalmazásával. Alkalmi foglalkoztatást vállalhat az a külföldi személy is, aki magyar állampolgárral Magyarországon együtt élő házastárs, továbbá magyar állampolgár olyan özvegye, aki az elhunyt házastárssal annak halála előtt legalább egy évig Magyarországon együtt élt. Továbbá alkalmi foglalkoztatás alanya lehet az, az előbbi kategóriákba nem sorolható külföldi személy, aki mezőgazdasági idénymunkák (különösen növénytermesztés, állattenyésztés, halászat) elvégzését vállalja alkalmi foglalkoztatás keretében. A Magyarországon lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel nem rendelkező személy részére az alkalmi munkavállalói könyvet néhány kijelölt munkaügyi kirendeltség köteles kiállítani.2, 3

2

Szenoradszki Endre: Alkalmi munkavállalói könyv „robbanás” a bajai kistérségben. In: Munkaügyi Szemle. 2006. május p: 16-17 3 http://www.magyarorszag.hu/allampolgar/ugyek/munka/munszerz20050805/foglalkoz20070503.html/ug yleirasjogi

6


A 2007-ben érvényben lévő alkalmi munkavállalói könyvek jellemzői számokban Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat főigazgatója által készített tanulmány szerint 2007ben összesen 935 789 darab AM könyv volt érvényben. Számuk egy év alatt 123 %-kal nőtt, tehát több mint kétszeresére emelkedett, 2001-hez viszonyítva pedig 29-szeres a szorzó. A növekedés mértéke 2007-es év során jelentősen nagyobb volt, mint az azt megelőző évben, amikor 52,2% volt. A növekedés részben annak a jogszabályi változásnak köszönhető, miszerint nemcsak a kiállítás évében használható a kiskönyv, hanem folyamatosan (így az előző évben kiadott könyvek többsége is érvényben maradt), továbbá az egyre gyakoribb munkaügyi ellenőrzésnek, valamint a foglalkoztatás legalizálására való valószínűsíthető törekvésnek is. Ezt tükrözi, hogy a munkavállalási korú népességben a KSH adatai szerint az egyéb inaktív (tehát nem tanuló, nem nyugdíjas, nem anyasági ellátáson lévő) személyek száma jelentősen csökkent. Az érvényben lévő könyvek tulajdonosainak 70%-a nyilvántartott álláskereső, 16,6%-a munkaviszonyban álló személy, 11%-a tanuló vagy nyugdíjas volt, és 2% alatti az „egyéb” csoportba tartozók aránya. A 2007-et megelőző évhez képest a növekedés mértéke eltérően érintette az egyes csoportokat: a nyilvántartott álláskeresők által használt, érvényes AM könyvek száma 150%-kal nőtt, a munkaviszonyban állók által birtokolt könyvek száma pedig átlag alatti mértékben, de így is a duplájára emelkedett. Az elmúlt hét év növekedési trendjét vizsgálva azonban elmondható, hogy a legdinamikusabban a munkaviszonyban állók által használt AM könyvek száma növekedett. A leglátványosabb növekedés 2005 és 2006 között volt, amikor a munkaviszonyban állók által használt AM könyvek száma egy év alatt csaknem a négyszeresére emelkedett. Ez a nagy ugrás a nyilvántartott munkanélküliek foglalkoztatása esetén alkalmazható kedvezményes közteherjegyek megszűntetésének időpontjával esik egybe. További lényeges változás, hogy az ezredfordulón az AM könyvek tulajdonosainak jelentős része – 2001-ben a 26%-a – tartozott az „egyéb” csoportba (háztartásbeliek, anyasági ellátáson lévők, egyéb inaktívak), ám 2007-re ez az arány 2% alá csökkent. A könyveket főként a nehéz munkaerő-piaci helyzetű megyékben (Borsod-, SzabolcsSzatmár-Bereg, Hajdú-Bihar), a „mezőgazdasági” megyékben (Békés, Bács-Kiskun, Csongrád) valamint Pest megyében és Budapesten váltották ki. A régiók tekintetében a legtöbb AM könyv a Dél-Alföldön (183,3 ezer db), az ÉszakAlföldön (178,4 ezer db) valamint Észak-Magyarországon (140,4 ezer db) volt érvényben. A több mint 930 ezer érvényben lévő AM könyv száma azt jelenti, hogy az ország 1564 éves korcsoportú, gazdaságilag aktív népességének több mint ötöde (22,3%-a) rendelkezett alkalmi munkavállalói könyvvel. Ez az arányszám mintegy 7%-kal lett több mint 2006-ban volt.

7


Jogszabályi rendelkezés alapján a felhasznált AM könyveket a tárgyévet követő január 15-ig az illetékes munkaügyi központ kirendeltségénél be kell mutatni. A kirendeltségeken bemutatott könyvek száma (372,2 ezer darab) azonban nem érte el az érvényben lévő könyvek számának 40%-át. A bemutatási „hajlandóság”, mintegy 14 %kal volt nagyobb 2006-ban, de az elmúlt öt évben a bemutatott könyvek aránya nem mutatott egyértelműen növekvő vagy csökkenő trendet, a bemutatási hajlandóság 4062% között ingadozott az egyes években. A bemutatott könyvek alacsony arányának egyik lehetséges oka, hogy az AM könyvvel rendelkezők egy része nem adja le határidőre a könyvét, ám a mulasztás nincs szankcionálva. A felhasznált AM könyvekben összesen majdnem kétszer több munkavállalási alkalmat (4.320.323 alkalom), és négyötödével több munkavállalási nap (7.429.107 nap) teljesítését igazolták a munkáltatók az egy évvel korábbinál. Ez azt jelenti, hogy egy alkalmi munkavállaló átlagosan 12 alkalommal és 20 napig (alkalmanként átlagosan 1,7 napig) végzett ilyen jellegű tevékenységet. 2003 óta az igazolt munkavállalási alkalmak száma átlagosan 5-tel, a ledolgozott munkanapoké pedig 6 nappal emelkedett. Az összes ledolgozott munkanap 14%-a történt mezőgazdasági foglalkoztatónál. Ez az arány magasabb a Dél-Alföldön ezen belül, Bács-Kiskunban, ám itt is csak minden negyedik munkanap esik a mezőgazdasági foglalkoztatókra. Az egy napra kifizetett munkabér szerinti osztályozás alapján az alkalmi munkavállalók által teljesített napok 67,8%-át a legalacsonyabb, 13%-át a második, 8%-át a harmadik, és 11%-át a legmagasabb kategóriába tartozó összeggel díjazták. Összességében az tehát az országos tapasztalat, hogy az alkalmi foglalkoztatás során a munkáltatók dominánsan a kifizetett munkadíj után a legalacsonyabb kategória szerinti közteherjegyet alkalmazzák, függetlenül a kifizetett kereset tényleges nagyságától. A 2007. év során eladott közteherjegyek értéke összesen 5 489 220 ezer Ft volt, 74%kal magasabb, mint 2006-ban. A 2005-ös évhez képest, pedig az eladott közteherjegyek értéke csaknem négyszeresére emelkedett.4

4

Pirisi Károly: Összefoglaló a 2007. évben felhasznált alkalmi munkavállalói könyvekről. Állami Foglalkoztatási Szolgálat. 2008. április www.afsz.hu/resource.aspx?ResourceID=stat_osszefogl_alkalmi_munkvall_konyv_felhasz_2007

8


Vélemények az alkalmi módosításáról

munkavállalói

könyvről

szóló

törvény tervezett

Horváth Anna, a SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány ügyvezető-igazgatója szerint az alkalmi munkavállalás feltételrendszerét több szempontból is rugalmasabbá kellene tenni. „Egyrészt a napi kifizethető összeg mértékének emelésére lenne szükség, hiszen a feketefoglalkoztatásban megkereshető napidíj jóval meghaladja a legális keretek között adható bér összegét. Másrészt az egy évben ledolgozható összmunkanapok száma is alacsony.” Az igazgatónő különösen fontosnak tartja az alkalmi munkavállalás lehetőségének folyamatos kommunikálását, és az ezzel kapcsolatos szakszerű tanácsadást, mint ahogy azt a SEED Alapítvány is végzi. Vucskó Bernadett, a Fővárosi Közhasznú Foglalkoztatási Szolgálat Kht. projektvezetője a Munkaügyi Központtal való együttműködési kötelezettségre hívta fel a figyelmet, ugyanis az AM könyvet a munkavállaló köteles meghatározott időben bemutatni. „Továbbá e foglalkoztatási forma nagyon jól alkalmazható próbaidőként, adhoc jellegű munkáknál, általa a munkaerő-állomány jól igazítható a megrendeléshez, mindemellett költséghatékony is” Amennyiben a munkavállalónak egyéb adóköteles jövedelme nincs, úgy az AM könyvvel keresett összeget nem kell bevallania, így csökkennek a munkavállaló adminisztratív teendői is. (További SZJA köteles jövedelem esetén az alkalmi munkával keresett bér is adózik). A Fővárosi Közhasznú Foglalkoztatási Szolgálat Kht. és a SEED Kisvállalkozásfejlesztési Alapítvány munkatársai sokat tesznek azért, hogy olyan emberek számára is lehetőséget adjanak a munkához való visszatérésre, akiknek önerejükből valószínűleg mindez nem sikerülne. Hazánkban kevés vállalkozás büszkélkedhet azzal, hogy – akár rövid időre is – foglalkoztat hajléktalanokat, megváltozott munkaképességűeket, munkanélkülieket. Ennek a rétegnek kevesebb esélye van azonnal hosszú távra elhelyezkedni, és első lépésként szükséges őket támogatni a munkába való visszaintegrálódásban. Horváth Anna és Vucskó Bernadett véleménye megegyezik abban, hogy az alkalmi munkavállalás jó lehetőség arra, hogy azok az emberek, akik hosszabb időt töltöttek távol a munka világától, újra megszokhatják az azzal járó felelősséget, amellett, hogy legális fizetést kapnak, és javulnak szociális kilátásaik is. A munkáltatókkal kapcsolatban elmondható, hogy a magyar tulajdonú cégek mintegy 24 százaléka foglalkoztat alkalmi munkásokat, szemben a külföldi cégek 13 százalékával, és jelentős különbségek vannak az egyes régiók, megyék között is, abban a tekintetben, hogy szándékukban áll-e ily módon munkát biztosítani az emberek számára. Horváth Anna kiemelte, hogy „a potenciális foglalkoztatók 97 százaléka mikrovállalkozás, melyeknek jelentős része szeretne foglalkoztatni, sőt szükségük is lenne segítségre a vállalkozásban, de a tartós munkaviszonynak sem az anyagi, sem az adminisztratív oldalát nem tudja vállalni. Számukra az alkalmi foglalkoztatás az egyetlen járható út.”

9


Vucskó Bernadett szerint kevés munkáltató ismeri az alkalmi foglalkoztatás lehetőségét, éppen ezért félnek is az ismeretlentől. Sok az ezzel kapcsolatos visszaélés, ezért valami rosszat sejtenek mögötte. Úgy véli, hogy a tájékoztatásra kellene nagyobb hangsúlyt fektetni, például, hogy megéri tisztességesen dolgozni, és az alkalmi munkavállalásnak jelentős esélyegyenlőség javító tulajdonsága is van. „Semmiképp sem volna szabad e foglalkoztatás jogintézményét megszüntetni” – tette hozzá Horváth Anna.5 Az adófórum.hu nevű internetes portálon az alkalmi munkavállalói könyv használói fejtik ki véleményüket, az esetleges 2009-es változtatásokról: 1. Maradjon a könyv, visszaszorítani.

a

visszaéléseket

szigorúbb

ellenőrzéssel

kellene

2. A mai technológia mellett akár SMS-t is lehetne használni. Adott vállalkozás, adott telefonszámról küldheti, és a hónap végén kiküldhetnének egy összesítést, amit aláírva kellene visszaküldeni, ezzel leigazolni. 3. Ha megszűnik az AM könyv az nekünk nagyon rossz lesz. Néhány napos munkáért be kell jelenteni a dolgozót, majd ki is kell. Ettől függetlenül még mindig ki tudja zsákmányolni a vállalkozó a dolgozót (ha olyan jellem). 4. Nagyon érdekes ez az egész, mert egyik oldalon egyetértek azzal, hogy rendet kell tenni, mert nagyon sok az úgymond munkanélküli, a másik oldalon pedig úgy tudom ezt csak elképzelni, ha némileg csökkennének a járulékok. 5. Nagy mértékkel kellene csökkenteni a járulékokat, ezzel egyidejűleg korlátozni az AM könyvesek alkalmazási lehetőségét, lényegesen csökkenteni a munkaviszonyos be- és kilépőkkel kapcsolatos adminisztrációs terheket (egyablakossá tenni a bevallásokat) és mindezt szigorúan ellenőrizni, és az így be nem tartott szabályokat bírságolni.6

5 6

Kinek éri meg az alkalmi munka? http://www.piacesprofit.hu/?r=21551 2008. október 6. Forrás: http://www.adoforum.hu/tema/10518/am-konyv-2009-szabalyozasra-javaslat

10


Az idénymunka kérdésköre az Európai Unió szerint A vendégmunka és az idénymunka problémaköre mind európai szinten, mind számos tagállam szintjén egyre nagyobb jelentőséget kap. A három legfontosabb szereplő: a munkaadók képviselői, a szakszervezetek, valamint a politika és a közigazgatás képviselői több területen és számos intézkedéssel segítik a kérdés megoldását: -

-

számos agrárszakszervezet például többnyelvű tájékoztatóban mutatja be a célországok jogi helyzetét; néhány országban a szociális partnerek a vendég- és idénymunkások számára megfelelően alakított kollektív megállapodásokat kötnek, jogi tanácsadást kínálnak fel a vendégmunkásoknak; néhány kormány a szociális partnerek részvételével kerekasztal-megbeszéléseket tart az idény- és vendégmunkások helyzetének javítására; az Európai Bizottság pedig egyre inkább támogatja a szociális partnereknek a vendégmunka területére vonatkozó terveit mind európai szinten, mind saját támogatási alapjai révén, például a vendégmunkások lakás-, valamint elhelyezkedési helyzetének javításával kapcsolatban.

Az Európai Unió mezőgazdasága mintegy 2 millió munkavállalót foglalkoztat teljes állásban, hozzávetőlegesen 4 millió személyt pedig bizonytalan feltételekkel alkalmaznak. Ezen személyek közül egyesek részmunkaidőben, mások pedig idényjelleggel, évente néhány naptól 8 hónapig terjedő időszakot dolgoznak. Az idényjelleggel dolgozó munkaerő nagy része vendégmunkás, nem a lakóhelyén dolgozik, és gyakran át kell lépnie az országhatárt ahhoz, hogy munkahelyére eljusson. Számos európai régióban a magas munkanélküliségi ráta ellenére nő az igény a Fehéroroszországból, Ukrajnából vagy más országból származó idénymunkások iránt. Az EU munkaerőpiacát szociálisan fenntartható módon kell fejleszteni, vagyis mindenki számára biztosítani kell azt a lehetőséget, hogy munkából tarthassa el magát. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság rövidtávon a következő intézkedéseket tartja szükségesnek: – Európa valamennyi vendégmunkása számára meg kell határozni a munkakörülmények és a lakásviszonyok minimális normáit, – a vendégmunkásoknak munkájuk révén széles körű szociális védelmet kell élvezniük, mely az öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzésére is vonatkozik, – az idényjelleggel foglalkoztatott munkaerőt is be kell vonni a képzési programokba, valamint – a vendégmunkásokat tájékoztatni kell a munkafeltételekről és jogaikról. A vállalatok részéről panaszként hangzik el, hogy nem találnak olyan munkavállalókat, akiket idényjelleggel tudnának alkalmazni, másfelől pedig számos vidéki régióban magas még a munkanélküliség. Megfogalmazódik az a felvetés is, hogy ne csak az Unión belüli munkavállalók mozoghassanak szabadabban, hanem az EU-n kívüli országokból is egyre több munkaerő kapjon engedélyt idényjellegű munkákra.

11


Az Európai Bizottság egyik stratégiája a munka mobilitásának növelésében áll, ám ehhez a felkínált munkahelyeknek vonzónak kell lenniük.7 Azon uniós állampolgárok számára, akik két vagy több tagállam területén rendszeresen munkaviszonyban állnak, vagy vállalkozási tevékenységet folytatnak, a 883/2004 számú EK-rendelet az irányadó (ún. vándormunkás-rendelet) a kötelező társadalombiztosítással összefüggésben, mely bizonyos feltételek megléte esetén a lakhely szerinti tagállamban írja elő a társadalombiztosítási kötelezettséget.

7

Foglalkoztatás a mezőgazdaságban. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye. Brüsszel, 2007. december 13. http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:C:2008:120:0025:0028:HU:PDF

12


Az egyes európai országok alkalmazási feltételei Belgium Belgiumban a nyolcvanas évek végén elkezdték bekapcsolni a háztartási szolgáltatásokat a szervezett munka világába, elsősorban az e területre általánosan jellemző feketemunka visszaszorítása érdekében. Ehhez bevezették a szolgáltatási csekk használatát, amely lehetővé tette, hogy a magánháztartások mindenfajta adminisztratív kötelezettség nélkül válhassanak munkáltatókká. Később a 90-es évek közepén minden településen helyi foglalkoztatási ügynökségeket hoztak létre azzal a céllal, hogy a tartós munkanélküliek kínálatát a házkörüli szolgáltatások iránti szükséglettel összekapcsolják. Ezt követően a magánszemélyek/háztartások mellett, költségvetési intézmények, iskolák és a mezőgazdasági vállalkozók számára is lehetővé tették, hogy szolgáltatási csekket vásároljanak. Egy csekk ára 7,45 euró, ami egy munkaóra díjának felel meg. Ha a fent említett kategóriák közül valamelyiknek munkáskézre van szüksége, ezt az igényét bejelentheti a helyi foglalkoztatási ügynökségnél. Ott keresnek számára megfelelő alkalmazottat a nyilvántartásukban, s ha találnak valakit, annak a munkájáért a megbízó szolgáltatási csekkel fizet. Ezt a munkavállaló az ügynökségnél válthatja be készpénzre. Egy munkaórára 4,10 euró díjazás jár. A csekk vételi és beváltási ára közötti különbség fedezi a rendszer működési költségét, az adót és a társadalombiztosítási-hozzájárulást. Amennyiben tartós munkanélküli vállal ilyen formában alkalmi munkát, az a díjazást a szociális segély további folyósítása mellett veheti igénybe. Nem minden munkanélküli jogosult azonban részt venni ebben a programban, hanem csak: - azok a 45 éven felüliek, akik már legalább 6 hónapja munkanélküliek, valamint - azok a személyek, akik nem munkanélküliek, hanem minimális szociális jövedelemben részesülnek. A munkavégzés legfeljebb havonta 45 óra lehet. Mezőgazdasági vállalkozók többféle munkára használhatják, beleértve a szezonális és a munkacsúcsok alkalmával végzetteket is. A program 1994 óta működik, mely időponttól számítva 37 millió csekket adtak el. A kezdeti cél, a feketemunka visszaszorítása volt. Egy felmérés szerint, az elvégzett munkák 44%-át korábban bejelentés nélkül végezték; az igénybevevők 84%-a pedig úgy nyilatkozott: örül, hogy nem a feketepiacon kell munkaerőt keresnie. Ugyanakkor az is kiderült, hogy az alkalmi munkavállalók a feladatok egy részét csekk ellenében, a többit viszont feketén vállalták. Ez a rendszer ugyanis jól összehozta a keresletet és a kínálatot. További cél volt, hogy a program visszajuttassa a célcsoportokat a munkaerőpiacra. Ez azonban nem sikerült: sokan évekig bent maradtak a támogatott foglalkoztatásban.

13


Ezért 2004-ben a kormány bevezette a szolgáltatási utalvány fogalmát, mely rendszerbe átemelte a magánháztartásokat, a többi igénybevevő megmaradt a szolgáltatási csekk programban.8

Ciprus Cipruson a mezőgazdasági idénymunka főként narancs és egyéb szezonális gyümölcsök szedésére, burgonyaszedésre, valamint más idényjellegű fajták művelésére irányul. Az idénymunkát belföldi és harmadik országbeli nemzetek munkavállalói is végezhetik. A belföldi munkavállalók – állandó munkaviszonyukon felül – szerződéssel dolgozhatnak idénymunkásként. Harmadik országbeli munkavállalók 4 hónapra szóló határozott idejű szerződéssel végezhetnek mezőgazdasági idénymunkát, majd ha ez lejárt, lehetőségük van ugyanannál a munkáltatónál újabb 4 hónapra meghosszabbítani szerződésüket. A munkáltatói szerződést a Munkaügyi Minisztériumban ellenőrzik és lepecsételik a tiszta munkafeltételek biztosítása érdekében. A munkáltatók azt a bíztatást kapják, hogy idénymunkára szomszédos országból érkező állampolgárokat alkalmazzanak. Harmadik országbeli munkavállalók számára a társadalombiztosítási járulékot a munkaszerződésben meghatározott béreknek megfelelően fizetik. Jövedelemadót nem kell fizetni, mert az évi bér összege alacsonyabb, mint a minimális adóköteles összeg. A harmadik országbeli munkavállalóknak – Ciprusra érkezésük előtt – munkavállalási szerződést kell kötniük egy ciprióta munkáltatóval. Ez belépési és tartózkodási engedélyük feltétele. Az engedélyt a munkáltató által benyújtott munkaszerződés alapján a Bevándorlási Hivatal bocsátja ki. A Munkaügyi Minisztérium adatai szerint 2007-ben harmadik országból érkező mezőgazdasági idénymunkások száma 2000 volt, ez a szám 2006-ban is megközelítőleg ennyi volt.9

Csehország Csehországban a mezőgazdasági alkalmi munkavállalás jogi szabályozását illetően a Munka törvénykönyvében egyetlen rendelkezés található. Ez a rendelkezés a műszakok közötti minimális pihenőidőt szabályozó előírástól enged némi eltérést. Az általános előírás szerint, a munkáltató köteles úgy megtervezni a munkaórákat, hogy a munkavállalónak 24 órán belül minimálisan 12 óra pihenőideje legyen műszak végétől műszakkezdésig.

8 Tom Bevers: Szolgáltatási utalványok Belgiumban. Szövetségi Állami Foglalkoztatási Szolgálat, Munkaügyi és Szociális Párbeszéd Főigazgatóság, Belgium, 2007. szeptember 19. http://www.gyerekesely.hu/component/option,com_docman/task,cat_view/gid,75/Itemid,3/ 9 Forrás: ECPRD – Socrates Socratous, a ciprusi parlament munkatársának válasza.

14


Ez a pihenőidő csökkenthető alkalmi munkavállalás esetén – felnőtt alkalmazott esetében – 8 órás periódusra azzal a feltétellel, ha a következő pihenőideje annyival lesz hosszabb, amennyivel az előző rövidebb volt. A munkakör időtartama, amelyről egyezményben állapodnak meg, nem haladhatja meg a 150 munkaórát egy naptári éven belül. Az említett munkaóráknak tartalmaznia kell azokat az órákat is, amelyeket a munkavállaló egy másik egyezmény keretében teljesített ugyanannak a munkáltatónak. A teljesítményen alapuló szerződéses munka ugyanolyan szabályozás alá esik, mint az állandó munkaviszonyú foglalkoztatás, kivéve a végkielégítést, a munkaórákat, a pihenőidőt, az alkalmazott részéről történő akadályoztatást, a díjazást valamint a munkakapcsolat befejezését érintő kérdéseket. A jövedelemből 5000 korona jövedelemhatárig adóelőlegként 15%-ot levonnak, 5000 korona jövedelem fölött pedig előre kell a 15%-os adóértéket befizetni. Külföldiek munkavállalása engedélyhez kötött, a maximális időtartam pedig 6 hónap, amit ideiglenes munkavállalással tölthetnek.10

Dánia Dániában az idénymunka szabályozásával több törvény is foglalkozik, mint például a részmunkaidős foglalkoztatásról szóló törvény (2002. október), a munkáltató azon kötelezettségéről szóló törvény, mely a szerződés feltételeiről való tájékoztatásra szólítja fel (2007. augusztus), illetve a személyi jövedelemadó meghatározásáról szóló törvény (2006. október). Egy, a szezonális munkáról szóló weboldal szerint a mezőgazdasági idénymunkák közül például az eperszedés átlagos munkadíja 0,80 euró/kg, amely 10-18 euró órabérnek felel meg. A fizetés az eperszedő gyorsaságától, de az eper érettségétől is függ. Azok a szedők, akik az egész szezonban végig dolgoznak, rendkívüli osztalékot is kapnak. A kukorica-, alma-, körte-, fejes saláta-szedők órabérben dolgoznak körülbelül 13-14 euróért óránként, amely a dán minimálbért jelenti. Az átlagos munkaórák száma 37 óra/hét, de ez, az időjárási feltételektől függően több vagy kevesebb is lehet. Az eperszedés példájánál maradva, általában 6 napot dolgoznak hetente, de egy nap kiesés, vagy egy plusz munkanap előfordulhat. Az idénymunkásoknak be kell jelentkezniük a Nemzeti Nyilvántartó Hivatalnál, hogy ideiglenes adófizetőként nyilvántartásba kerüljenek. Minden munkásnak körülbelül 5 % alapadót, és 8 % speciális adót (munkaerő-piaci hozzájárulás) kell fizetnie. Ezen kívül további adót is kell fizetni, de az a helyi adóhivataloktól és a jövedelemtől is függ. Nem EU vagy EGT országok állampolgárai általában nem dolgozhatnak idénymunkásként Dániában. Bizonyos kivételek azért előfordulhatnak, mint például a Working Holiday Program (nyári munka külföldön) keretében.11 10

Forrás: ECPRD – Lucie Balcarová, a cseh parlament munkatárásnak válasza.

15


Egyesült Királyság Szezonális munkásokat széles körben alkalmaznak többek között zöldség vagy gyümölcs betakarításakor a gazdaságokban. A munkások korábban a városi szegényebb rétegből, gazdálkodó családokból, tanulók közül és az országban ingázó munkásbrigádokból kerültek ki. Később ez a munka egyre inkább az ideiglenes bevándorlóké lett. Hosszú ideig a Mezőgazdasági Idénymunkások Adatbázisa (Seasonal Agricultural Workers Scheme, SAWS) engedélyezte az Európai Unión kívülről érkezőknek, hogy részt vegyenek a szezonális munkában. Ennek szerepe mára már kisebb mértékű, amióta számos ország csatlakozott az Unióhoz. Az adatbázis a gazdálkodóknak és a termelőknek nyújt segítséget abban, hogy alacsony képzettségű munkaerőt toborozzanak, akik rövidtávú mezőgazdasági munkákat vállalnak. A maximális munkaerőlétszám azonban évente meghatározott, 2008-ban például 16.250 hely tölthető be. A bejegyzett résztvevők úgynevezett munkakártyát kapnak. Ez a kártya határozott időre szóló (de legfeljebb hat hónapig tartó) munkavállalási engedélyt jelent. A munkavállalónak legalább a mezőgazdasági minimálbért kell fizetni és az őt alkalmazó gazdálkodónak szállást kell számára biztosítani.12 2004-ben Anglia nyugati partjainál 18 kínai vendégmunkás, kagylószedés közben életét vesztette, mikor a hatalmas homokos partot elöntötte a dagály. A munkásokat a munkáltatójuk szállította át a homokon mintegy egy mérföldön keresztül, még apály idején, majd otthagyta őket. A szerencsétlenség következményeként 2005-ben megalakult a dolgozók érdekeit védő, Brigádvezetést Engedélyező Hatóság (Gangmaster Licensing Authority, GLA). A küldetés célja: - munkaadók engedélyezését működtető rendszer, nyilvánosan elérhető névjegyzékkel; - az engedély megszerzésére irányuló jogi követelések hatékony közvetítése a munkaadók felé, - az engedély birtokosának folyamatos ellenőrzése, hogy megfelel-e a feltételeknek. A GLA rendszer a mezőgazdaság, erdészet, kertészet, kagylógyűjtés, élelmiszer- és italelőállítás, csomagolás területeken szolgáltatást nyújtó munkaadókat szabályozza. Ha a GLA bizonyítható visszaélést tapasztal, visszavonhatja az engedélyt.13,14

11

Forrás: ECPRD – Christina Elisabeth Ringvard, a dán parlament munkatárásnak válasza. Forrás: http://www.ukba.homeoffice.gov.uk/workingintheuk/eea/saws/ 13 További információk a GLA működéséről: http://www.gla.gov.uk/index.asp?id=42 14 Forrás: ECPRD – Az Egyesült Királyság képviselőházi könyvtárából Christopher Barclay válaszolt. 12

16


Finnország Finnországban a munkáltató és az alkalmazott közötti munkaviszonyt különféle törvények és közös megállapodások szabályozzák. A legjelentősebb belföldi törvény a Munkáltatói szerződések törvénye, de külön törvény szabályozza a külföldi alkalmi munkavállalást is. A törvények tartalmazzák a munkáltatói szerződések rendelkezéseit a munkaidővel, a munkavállalók jogaival, fiatal alkalmazottak speciális helyzetével, személyiségjogok védelmével és egyéb meghatározásokkal kapcsolatban. Mind a finn, mind a külföldi munkavállalókra ugyanazok a munkafeltételek, balesetvédelmi és egészségügyi követelmények vonatkoznak. Szezonális mezőgazdasági alkalmazottakra nyáron, általában bogyósgyümölcsszedésnél van szükség. A bogyósgyümölcs-szezon mindössze néhány hétig tart. Legtöbben Oroszországból érkeznek, de az elmúlt néhány évben Ukrajnából, Thaiföldről és Vietnámból érkező munkaerőt is alkalmaztak. A külföldiek adókötelezettsége függ az alkalmazás időtartamától valamint, attól, hogy a munkáltató bejegyzett-e, vagy sem. Az erdei bogyósgyümölcs-szedésből és a vadgomba-szedésből származó jövedelem adómentes, ha nem tekintik munkából származó jövedelemnek. A gyűjtésből származó jövedelmet a gyűjtőnek nem szükséges bevallania az adóhatóságnak. Az Európai Unió és az EGT országain kívülről érkező külföldiek tartózkodási engedély nélkül erdei bogyósgyümölcs valamint vadgomba-szedés céljából is tartózkodhatnak az országban, azzal a feltétellel, ha három hónapnál tovább nem maradnak ott. Az erdei bogyósgyümölcs és vadgomba-szedő emberek általában egy szervezetnél sincsenek munkaviszonyban. Függetlenek, akiknek bevétele az eladott gyümölcs és gomba árából származik.15 A Külügyminisztérium felmérése szerint 2007-ben mintegy 12 ezer külföldi gyümölcs-szedő vendégmunkás tartózkodott Finnországban. A finn társadalombiztosításra általában a népesség-nyilvántartó rendszerben bejegyzett és folyamatosan Finnországban lakó személyek jogosultak, például az állandó munkaviszonyban lévők, vagy a legalább két évre szóló határozott idejű megállapodással rendelkezők.16,17,18

15

Erdei bogyósgyümölcs és vadgomba-szedés, még több információ: http://www.mol.fi/mol/fi/99_pdf/fi/02_tyosuhteet_ja_lait/marjanpoiminta_en.pdf 16 Társadalombiztosítás külföldieknek: http://www.mol.fi/mol/en/02_working/05_foreigners/06_social_security/index.jsp 17 Egyéb hasznos linkek: Külföldiek munkavállalása: http://www.mol.fi/mol/en/02_working/05_foreigners/index.jsp Külföldiek adózása: http://www.mol.fi/mol/en/02_working/05_foreigners/05_taxation/index.jsp 18 Forrás: ECPRD – Pauli Westerholm, a finn parlament kutatószolgálata munkatársának válasza.

17


Görögország Görögországban az alkalmi munkavállalás szabályozása az általános munkavállalói szabályok szerint történik. A szezonális alkalmazottak a mezőgazdasági szektorban főként mezőgazdasági munkások, mezőgazdasági technikusok, mezőgazdasági gépkezelők és egyéb dolgozók. Foglalkoztathatja őket a Vidékfejlesztési és Élelmezési Minisztérium, állami mezőgazdasági szervezetek, nagy mezőgazdasági cégek valamint egyéni földtulajdonosok. A szezonális alkalmazottak szerződésük szerint, havonta vagy naponta kapják bérüket. Biztosításukat az általános szociális biztosítási rendszerben kötik, vagy a mezőgazdasági biztosítások szervezetének keretein belül. A harmadik országbeli állampolgárokat ugyanazok a jövedelmek illetik meg és ugyanolyan társadalombiztosítási adók terhelik, mint a görög állampolgárokat. Kiváltságaik és kötelezettségeik egyformák. Görögország kétoldalú megállapodást írt alá Albániával és Bulgáriával a szezonális munkavállalásról, melynek feltételeit a 3386/2005-ös törvényből származtatták. Az alábbi táblázat az elmúlt években, Görögországban dolgozó szezonális munkások számát mutatja.19 Nemzetiség görög ciprusi olasz albán bolgár

19

2004 17027 1 -

2005 15415 17064 12855

2006 15399 1 9240 6381

Forrás: ECPRD – Kostas Papadimitriou, a görög parlament munkatársának válasza.

18

2007 15867 1 -


Hollandia Hollandiában közvetlenül a munkáltatónál vagy munkaügyi ügynökségen keresztül is lehet ideiglenes munkát vállalni. A munkavállalóra a holland feltételek vonatkoznak. Ez azt jelenti, hogy a munkavállalónak meg kell kapnia legalább a törvényes minimálbért, fizetnie kell a jövedelemadót, és a biztosítási járulékokat. A legtöbb szezonális munka mezőgazdasági és kertészeti jellegű. Amennyiben a munkavállaló az ideiglenes munkát ügynökség segítségével kapta, úgy az ügynökség: - nem kérhet pénzt az elhelyezésért, - írásban előre értesítenie kell a munkavállalót a munka feltételeiről és a munkahelyről, valamint - nem helyezheti el a munkavállalót olyan cégnél ahol a dolgozók sztrájkolnak, vagy munkaügyi vita áll fenn. Az ideiglenes munkavállalók jogait szabályozó törvény szerint a határozott időre szóló szerződés legfeljebb 3 évre meghosszabbítható. A külföldiek alkalmazásáról szóló törvény értelmében, nem EU tagországból érkező külföldiek munkavállalásához engedély szükséges. Bizonyos esetekben azonban elegendő, ha a munkáltató munkaengedély helyett egy értesítőt bocsát ki. Az értesítőt, illetve a munkaengedélyt a munkáltatónak el kell küldenie a Munkaügyi Központba. A mezőgazdasági idénymunka három hónapig, vagy annál rövidebb ideig tart. A holland mezőgazdasági idénymunkások nagy része lengyel állampolgár. 2004-ben több mint 25 ezer lengyel vendégmunkás dolgozott az agrárszektorban, főleg aratási munkákban. Ez a szám 2006-ban és 2007-ben a kétszeresére emelkedett.20,21

Lengyelország A lengyel törvényekben nem jelenik meg az „idénymunka” fogalma. Azok a lengyel állampolgárok, akik munkaszerződéssel mezőgazdasági idénymunkát végeznek, a Munka Törvénykönyvének vannak alárendelve, akik pedig magánjogi megállapodást kötnek a munkáltatóval a Polgári Törvénykönyv szerint kell, hogy cselekedjenek. Annak ellenére, hogy a mezőgazdasági idénymunka – többnyire gyümölcstermesztés és feldolgozás – nem igényel szakképzettséget, nem túl népszerű a lengyel lakosság körében. Ennek oka az alacsony fizetés és a szegényes munkafeltételek.

20

Egyéb információk: http://bestel.postbus51.n1/content/pdf/15BR2006G041-20060725-10454.pdf http://www.8baan.nl/filerep/File/Engelse_versie_april_2007.pdf 21 Forrás: ECPRD – Paul Brouwer, a holland képviselőház munkatársának válasza.

19


Külföldi állampolgárok munkavállalásához munkaengedély szükséges, a gazdaság minden területén, így a mezőgazdaságban is. Ennek ellenére előfordul az illegális munkaviszony, különösen a mezőgazdaság és az erdészet területén. Az illegális munkavállalók többsége ukrán vagy belorusz, legtöbbjük legálisan tartózkodik Lengyelországban, de illegálisan foglalkoztatják. Így hivatalosan nem szegik meg a bevándorlási szabályokat, de a külföldiek munkavállalására vonatkozó törvényeket igen. Túlnyomó többségük idénymunkát végez három hónapig, majd visszatér hazájába. Ha a külföldi munkavállaló Lengyelországban végez munkát, a lengyel vállalat, mint munkáltató köteles kivetni és fizetni az ő személyi jövedelemadóját ugyanolyan feltételek mellett, mint egy lengyel munkavállaló esetében. Az idénymunka iránti érdeklődés folyamatosan csökken. 2004-ben 135.700 fő dolgozott idénymunkásként, ez az összes új munkakezdőnek a 9,9 %-a, 2005-ben ez a szám 117.200 volt, az összes új munkakezdőnek a 8,6 %-a, 2006-ban pedig 112.000, vagyis 7,9 %-a az új munkakezdőknek. 2007-ben az idénymunkásként foglalkoztatottak százalékos száma 16,3 %-ról 14,9 %-ra esett.22 2007. október 26-án lépett életbe egy új rendelet, amelynek értelmében a munkáltatónak a jövőben kevesebbet kell fizetnie a külföldiek munkavállalási engedélyéért. Az új szabályozás szerint az engedély – a foglalkoztatás időtartamától függően – 50-100 zlotyba (3400-6800 forintba) kerül, a jelenlegi 468-936 zlotyval (32 000-64 000 forinttal) szemben. Az intézkedéstől a munkaerőhiány enyhülését reméli a kormány.23

Litvánia Litvániában a mezőgazdasági idénymunkások foglalkoztatásának szabályai a Munka törvénykönyvében olvashatók.24 Az idénymunkáról szóló kormányhatározat feldolgozza a Munka törvénykönyvének tárgyhoz tartozó rendelkezéseit; meghatározza az idénymunkáról kötött szerződés megváltoztatásának és megszüntetésének feltételeit; meghatározza a munkaidőt, pihenőidőt, fizetést; valamint felsorolja az elvégezhető idénymunkák típusait. Az idénymunkáról kötött szerződést, a szerződéskötés napján foglalkoztatási jegyzőkönyvben is regisztrálni kell. A munka teljesítésével a szerződés érvényét veszti. A szezonális munkavállalóknak ugyanolyan mértékben kell jövedelemadót és társadalombiztosítási járulékot fizetni, mint más munkavállalónak. Az adókat, a munkáltató a havi fizetésből vonja le.25 22

Forrás: ECPRD – Marzena Krysiak, a lengyel képviselőház információs és dokumentációs hivatala munkatársának válasza. 23 A lengyel kormány könnyíti a külföldiek munkavállalását. Forrás: MTI, 2007.10.20. 24 Angol nyelven elérhető: http://www3.lrs.lt/pls/inter/dokpaieska.showdoc_e?p_id=287667 25 Törvény a személyi jövedelemadóról: http://www3.lrs.lt/pls/inter/dokpaieska.showdoc_e?p_id=321613 Törvény a társadalombiztosítási járulékról: http://www3.lrs.lt/pls/inter/dokpaieska.showdoc_e?p_id=295957&P_query=Cp_tr2=

20


A külföldiek jogi helyzetéről szóló törvény (2004. április 22.) értelmében dolgozni szándékozó külföldi állampolgár csak munkavállalási engedéllyel léphet be az országba. A munkavállalási engedély legfeljebb hat hónapig érvényes attól a naptól kezdődően, hogy az illető belépett Litvániába. A munkavállalási engedéllyel rendelkező külföldi állampolgár munkaszerződést köt a munkáltatóval, ha felveszi a munkát.26

Németország Az idénymunkások mezőgazdasági foglalkoztatása nem esik az általánostól eltérő szabályozás alá a német jogrendszerben. Az idénymunka-jogviszonyok határozott időre szóló munkaviszonyok, melyekre a részmunkáról és a határozott idejű foglalkoztatásról szóló törvény27 az alkalmazandó jogi szabályozás. A törvény a határozott idejű munkaviszonyt, mint kivételes esetet szabályozza a határozatlan idejű munkaviszonyhoz képest. Az idénymunka alkalmazása a mezőgazdaságban tipikus példája annak, hogy az átmeneti jellegű munkaerő-kereslet miatt határozott időre alkalmazzák a munkaerőt a törvény értelmében. A munkaügyi bíróság joggyakorlatának megfelelően nincsen időbeli korlátozás a határozott idejű munkaviszonyoknál. A jogszabály azonban írásbeli formához köti a határozott idejű munkaviszonyok létesítését. A fent említett törvény szabályain kívül az ilyen jogviszonyokra a munkajog általános szabályai is érvényesek. Ez különösen igaz a munkaadó által biztosított hozzájárulásokra, valamint a technikai és szociális munkavédelmi jogra. A határozott idejű munkaviszonyoknál érvényesülő társadalombiztosítási kötelezettség nem tér el a határozatlan idejű munkaviszonyoknál érvényesülő szabályozástól. Törvényi kötelezettség a nyugdíj-, beteg-, gondozási-, és balesetbiztosítás, valamint munkanélküliség esetére történő biztosítás. E biztosítások anyagi terheit a munkaadó és a munkavállaló 50-50%-ban viseli; a törvényi balesetbiztosítás költségei pedig kizárólag a munkaadót terhelik. Az összes biztosítási hozzájárulás körülbelül 21%-a terheli a munkavállalót. Eltérő szabályozás vonatkozik azonban azokra az idénymunkásokra, akik ún. „csekély mértékű foglalkoztatás” keretében végzik munkájukat: 2003. április 1-étől a csekély mértékű foglalkoztatások – melyek nem eredményeznek havi 400 euró jövedelmet – nem biztosítás-kötelesek. A magasabb havi jövedelemmel járó munkaviszonyok esetében kötelező a biztosítás. A 400,01 eurótól 800,00 euróig terjedő havi jövedelmi sávban a munkavállalók progresszíven emelkedő összeget, – a legalacsonyabb 400,01 eurós fizetésnél 4%-ot, a legmagasabb 800,00 eurós fizetésnél 21%-ot kitevő – összesített társadalombiztosítási hozzájárulást fizetnek. A munkáltató hozzájárulása változatlan marad. 26

Forrás: ECPRD – Petras Tomkus. a litván parlament munkatársának válasza. A törvény szövege elérhető a Belügyi Szövetségi Minisztérium internetes törvény-adatbázisában: http://bundesrecht.juris.de/tzbfg/ 27

21


A nem magánvállalkozásból származó jövedelem esetén a jövedelemadó a munkabérből levonás útján kerül megfizetésre, melyet a munkaadó a munkabér kifizetésénél a munkavállaló béréből visszatart (Jövedelemadó törvény 38. §). Az éves jövedelemadó szintje a növekvő jövedelemsávokhoz kapcsolódva, progresszíven kerül megállapításra, mely egyrészt az éves bér függvénye, másrészt az egyes adóosztályokba történő besorolástól függ. Ehhez a lakóhely szerinti önkormányzat által kiállított jövedelmi adókártya bemutatása szükséges. Azon mezőgazdasági vagy kisegítő személyzet részére, akik évente legfeljebb 180 napot dolgoznak, a munkaadó egy 5%-os, csökkentett mértékű átalányadót köteles fizetni. Jövedelmi adó-kártya bemutatása ez esetben nem kötelező. Ebben az esetben a jövedelemadó kötelezettje nem a munkavállaló, hanem a munkaadó. Az Európai Unió tagállamainak állampolgárai alapvetően a munkaerő szabad áramlásának hatálya alatt állnak, így a mezőgazdasági idénymunkások esetén sem kell különleges szabályozást figyelembe venni a belföldi munkavállalókhoz képest. Azon tagállamok állampolgárai, melyek 2004 és 2007 között csatlakoztak az Európai Unióhoz, és a jelenleg érvényes átmeneti szabályozás hatálya alá esnek, valamint a harmadik országok állampolgárai tartózkodási jogcímmel kell, hogy rendelkezzenek Németországban ahhoz, hogy munkát vállalhassanak. Az erre vonatkozó szabályokat elsősorban az állam területén történő tartózkodás jogát szabályozó törvény tartalmazza. A beutazási és munkavállalási engedély megszerzésére vonatkozó szabályokat az ún. foglalkoztatási rendelet, a munkavállalási korlátozások alóli kivételeket szabályozó rendelet, a szociális törvénykönyv harmadik könyve – munkatámogatás, illetve a munkavállalási engedélyt szabályzó rendelet tartalmazza. A – különösen a mezőgazdaság területén – magas idénymunkás-kereslet miatt az idénymunkások tartózkodási-engedélyre való jogosultság szempontjából kedvezményezett helyzetben vannak Németországban. Egy külföldi munkavállaló részére évente összesen négy hónapra szóló munkavállalási engedély állítható ki, amennyiben a munkavállaló egy olyan megállapodásnak megfelelően került kiválasztásra és kiközvetítésre Németországba, melyet a Munkaügyi Hivatal a származási ország társszervével kötött. Jelen pillanatban ilyen munkaközvetítési megállapodás van érvényben Romániával, Lengyelországgal, Szlovéniával, Szlovákiával, Bulgáriával, Csehországgal, Magyarországgal (európai uniós tagállamok), valamint Horvátországgal. A munkavállalási engedély megadásának azonban az a feltétele, hogy az adott munkára ne álljon rendelkezésre német állampolgár munkavállaló. Ezt az előnyszabályt a Munkaügyi Hivatal a munkaerőpiac folyamatos ellenőrzésével alkalmazza. Egy, a Szövetségi Munkaügyi és Szociális Minisztérium által kiadott intézkedés értelmében a kedvező munkaerő-piaci adottságokkal rendelkező területeken az idénymunkát vállaló személyek 10%-a, egyéb területeken az idénymunkát vállalók 20%-a belföldi állampolgár kell, hogy legyen. A fennmaradó 80, illetve 90% egyéni vizsgálaton alapuló közvetítés alapján töltendő be. A jelenleg hatályos intézkedés 2009 végéig érvényes.

22


Munkavállalási engedélyre irányuló eljárások az elmúlt években, a külföldi idénymunkások vonatkozásában: 28 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 255515 277938 298102 309469 324034 320383 294450 291357 Összesen A külföldi mezőgazdasági idénymunkások foglalkoztatásának jogi alapjaival a Szövetségi Munkaügyi és Szociális Minisztérium valamint az Élelmezésügyi, Mezőgazdasági és Fogyasztóvédelmi Minisztérium által kiadott, „Információk a külföldi idénymunkások mezőgazdasági foglalkoztatásáról” című részletes tanulmány foglalkozik.

Svédország A mezőgazdasági idénymunka szabályozása együtt történik az általános munkavállalásra vonatkozó törvénnyel. A leggyakoribb idénymunka a zöldség- vagy gyümölcsszedés. A munkavégzés feltételeit (fizetés, munkahelyi környezet) kollektív szerződésben határozzák meg. A kollektív szerződések, a munkavállalók érdekeit képviselő szervezetek és a munkáltatók illetve munkáltatói szervezetek közötti egyeztetések, tárgyalások eredményeként jönnek létre. A mezőgazdasági munkások érdekeit is képviselő tekintélyes múltú (mintegy százéves) szervezet neve „Kommunal”.29 A jövedelem- és társadalombiztosítási adó beszedésének szabályai a jövedelemadóról szóló törvényben, valamint az adófizetésről szóló törvényben olvashatók. Ez utóbbi törvény értelmében úgynevezett „előzetes adólevonást” kell az adóköteles személyeknek fizetniük, azt az összeget, amely kifejezi az adóbevallás szerint a következő évre esedékes valódi adófizetés mértékét. Minden alkalmazott esetében a munkáltató felelős a társadalombiztosítási adó és az előzetes adó befizetéséért. A hat hónapnál rövidebb ideig Svédországban tartózkodó állampolgároknak korlátozott adófizetési kötelezettségük van. Ezt az adózást is törvény szabályozza, amely előírja, hogy ezen állampolgárok jövedelemadója adóköteles jövedelmük 25%-a. Az Európai Unióból vagy az Európai Gazdasági Térség (EGT) országaiból érkező, és munkát vállaló külföldieknek „tartózkodási joguk” van, ami azt jelenti, hogy családjukkal együtt több, mint három hónapig, engedély nélkül tartózkodhatnak Svédországban. A tartózkodási joggal rendelkező személyeknek az országba való belépést követő három hónapon belül, be kell jelentkezniük a Bevándorlási Hivatalnál, hogy regisztrálják őket. Ezen állampolgárok az országba való belépéskor azonnal jogosultak munkavállalásra. 28

Forrás: ECPRD – Arnold Bug és Kemal Hodzic, a Bundestag munkatársainak válasza. (Tüske Rita fordítása) 29 A „Kommunal” nevű szervezet angol nyelvű honlapja: http://www.kommunal.se/Globalalankar/English/

23


A nem EU- illetve nem EGT-országok állampolgárai pályázhatnak mezőgazdasági idénymunkára szóló foglalkoztatási engedélyért, de a Nemzeti Munkaerő-piaci Testület csak abban az esetben bocsát ki számukra engedélyeket, ha a munkaerőhiány nem fedezhető az EU- illetve EGT-országokból érkező munkavállalókból. Egy hivatalos felmérés szerint 2007-ben 37.000 alkalmazott dolgozott a mezőgazdasági szektorban.30

Szlovákia A mezőgazdasági idénymunka jogi szabályozása a Munka törvénykönyve szerint történik, mely alapján ugyanazok a szabályok vonatkoznak az idénymunkásokra, mint más munkavállalókra. A mezőgazdasági idénymunkások foglalkoztatása maximum 40 óra lehet hetente, és nem haladhatja meg a 8 hónapot egy évben. A Munka törvénykönyve szerint a munkáltató munkaszüneti napokon is kérhet munkát, ha a feladat úgy kívánja (aratás idején stb.), és ha ezen feladatok elvégzéséhez nem elegendőek a munkanapok. Az átlag jövedelem az agrárszektorban 2007-ben 14.340 szlovák korona volt. Minden alkalmazottnak saját szerződése van. A fizetés nem lehet a minimálbérnél alacsonyabb, ami 2008-ban 8100 szlovák korona. A társadalombiztosítási járulékot, és az adókat vagy az alkalmazott, vagy a munkáltató fizeti. A külföldiek munkavállalásához érvényes munkavállalási engedély szükséges. Az engedélyt – amely egy évre szól – a munkaügyi hivatal bocsájtja ki, és csak ugyanannál a munkáltatónál érvényes. Ha a munkavállaló munkáltatót akar váltani, akkor új engedélyért kell folyamodnia. Az alábbi táblázat az agrárszektorban dolgozó külföldiek számát mutatja az elmúlt hónapokban:31 Év/hónap 2008/05 2008/04 2008/03 2008/02 2008/01 2007/12

nem EU-ból 300 294 97 59 49 45

EU 484 416 130 127 120 65

30

Összesen 784 710 227 186 169 110

Forrás: ECPRD – Andreas Hagström és Anders Bergeskog, a svéd parlamenti kutatószolgálat munkatársainak válasza. 31 Forrás: ECPRD – Martina Jakubíková, a szlovák parlament munkatársának válasza.

24


Szlovénia Idénymunka esetében a munkáltató határozott idejű munkaszerződést köt a munkavállalóval. Nem szükséges azonban ilyen szerződést kötni, ha a munka kevesebb, mint egy hónap alatt befejeződik és mezőgazdasági illetve erdészeti területeken végzett feladatról van szó. Mezőgazdasági idénymunkára általában szakképzetlen munkásokat foglalkoztatnak, többnyire fizikai munkára. Az idénymunka után fizetett jövedelemadó és társadalombiztosítási járulék fizetésének módja megegyezik az állandó munkaviszonyban dolgozók feltételeivel. A külföldiek munkavállalásáról szóló törvény korlátozza a külföldiek számát a munkaerőpiacon. A jogszabály szerint a külföldi munkavállalók száma nem haladhatja meg a szlovén Statisztikai Hivatal adatai szerinti aktív szlovén munkavállalók 5%-át. Figyelembe véve a munkaerőpiac ingadozásait, a kormány minden évben meghatározza a külföldieknek kiadható munkaengedélyek mennyiségét, beleértve az idénymunkásokat is. Ezen kívül a Munkaügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium további megszorításokat is kivethet a külföldi munkavállalókra. A külföldi munkaengedélyek számát meghatározó rendelet éves módosítása szerint 2008-ra a kormány eredetileg 24.600-ban határozta meg a kiadható munkaengedélyek számát, de ezt 7400-al megnövelte, így a lehetséges engedélyek száma 32.000 lett 2008ban. A munkaengedély legfeljebb 3 hónapig érvényes és egy évben csak egyszer váltható ki. Mezőgazdasági és erdészeti munka esetében meghosszabbítható vagy újra kibocsátható, ugyanannál vagy másik munkáltatónál legfeljebb háromszor egy évben, abban az esetben, ha a munka időtartama nem haladja meg a 6 hónapot egy naptári évben. Új naptári évben a munkaengedély újra kiadható annak a munkavállalónak is, aki az előző évben is rendelkezett munkaengedéllyel.

25


Az alábbi táblázat a mezőgazdaságban idénymunkásként engedéllyel dolgozó külföldiek (nem EU állampolgárok) számát mutatja az elmúlt évek tükrében.32 ORSZÁG BoszniaHercegovina Montenegró Horvátország Macedónia Szerbia és Montenegró Moldova Románia (2007-ig) Orosz Föderáció Ukrajna ÖSSZESEN

32

KIADOTT ENGEDÉLYEK SZÁMA/ÉV 2005 2006 2007 492

627

758

315 3

338 1

6 249 5

122

183

-

27 313 39 1311

21 323 4 1497

42 1 4 1303

Forrás: ECPRD – a szlovén Mezőgazdasági, Erdészeti és Élelmezési Minisztérium válasza.

26

A MEZŐGAZDASÁGI IDÉNYMUNKÁSOK FOGLALKOZTATÁSA

Recommend Documents