Mátrafüredi Hanák Kolos Kollégium (KLIK 093028) 3232 Gyöngyös, Mátrafüred Üdülősor utca 1. Tel/fax. 37/320-411 OM azonosító: 202787 Honlap: www.hanak.sulinet.hu E-mail:
[email protected]
A MÁTRAFÜREDI HANÁK KOLOS KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
Gyöngyös Felülvizsgálat ideje: 2014. június 30. Készítette: Plósz Andrea megbízott igazgató
1
1 Tartalom 1
Bevezetés....................................................................................................................................4
2
A felülvizsgálat jogszabályi háttere ..............................................................................................5
3
Működési feltételek ....................................................................................................................7 3.1
Személyi feltételek ..............................................................................................................7
3.2
Tárgyi feltételek...................................................................................................................7
3.3
A pedagógiai program végrehajtásához szükséges eszközök és felszerelések .......................8
4
A pedagógiai program hatálya .....................................................................................................9
5
A pedagógiai program nyilvánossága...........................................................................................9
6
A kollégium kapcsolatai: ..............................................................................................................9
7
A kollégiumi nevelés kiemelt feladatai, értékei, célkitűzései ...................................................... 10
8
A kollégiumi nevelés főbb alapelvei ........................................................................................... 11
9
Nevelőtestületünk pedagógiai hitvallása ................................................................................... 13
10 Diák önkormányzati tevékenység .............................................................................................. 14 11 Ifjúságvédelmi tevékenység....................................................................................................... 15 12 Helyzetelemzésünk ................................................................................................................... 16 13 Feladataink: .............................................................................................................................. 17 13.1
A tanulási kultúra fejlesztése: ............................................................................................ 17
13.2
Felzárkóztatás, a tehetségek kiválasztása és gondozása, a pályaorientáció segítése: .......... 17
13.3
A közösségi értékrend és normarendszer fejlesztése.......................................................... 17
13.4
Az egészséges és kulturált életmódra nevelés .................................................................... 17
13.5
Az önismeret fejlesztése, a korszerű világkép kialakulásának segítése ................................ 18
14 Jövőképünk ............................................................................................................................... 19 15 A kollégiumi tanulók életrendje, tanulása .................................................................................. 20 15.1
A kollégiumi élet szervezésének alapelvei .......................................................................... 20
15.2
A tanulási és gondolkodási kultúra fejlesztése.................................................................... 21
16 Kollégiumi foglalkozások, tevékenységek .................................................................................. 24 17 A kollégium által kötelezően biztosítandó foglalkozások:........................................................... 25 17.1
FELKÉSZÍTŐ FOGLALKOZÁSOK ............................................................................................ 25
Tanulást segítő foglalkozások .................................................................................................... 25 17.2
EGYÉNI ÉS KÖZÖSSÉGI FEJLESZTÉST MEGVALÓSÍTÓ FOGLALKOZÁSOK: .............................. 25
17.2.1
Csoportvezetői foglalkozások ..................................................................................... 25
17.2.2
A kollégiumi közösségek szervezésével összefüggő foglalkozások............................... 25
17.2.3
A tanulókkal való egyéni törődést biztosító foglalkozások .......................................... 25 2
17.2.4 17.3
Szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások:............................................................... 25
KÖTELEZŐEN VÁLASZTHATÓ FOGLALKOZÁSOK: ................................................................. 27
18 Az 59/2013. (VIII.9.)EMMI rendelet 2§ 9. pontjában meghatározott tematikus csoportfoglalkozások keretterve és éves óraszáma ........................................................................... 28 19 A kollégisták szabadideje szervezésének pedagógiai elvei.......................................................... 29 19.1
A szabadidő hasznos eltöltését szolgáló foglalkozások ....................................................... 29
20 A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok ........................................................... 29 Egészséges életmód, környezettudatos magatartás kialakításának segítése .................................. 29 21 A tanulók fejlődésének elősegítése, felzárkóztatás, tehetséggondozás ...................................... 31 21.1
A tanulókról való gondoskodás, személyes törődés............................................................ 31
21.2
A tanulók személyiségének fejlődése ................................................................................. 32
21.3
Felzárkóztatás, a tehetségek kiválasztása és gondozása ..................................................... 33
21.3.1
Felzárkóztatás, hátránykompenzáció ......................................................................... 33
21.3.2
Feladatunk: ................................................................................................................ 34
21.3.3
Tehetséggondozás ..................................................................................................... 35
22 A pályaválasztást, az önálló életkezdést elősegítő tevékenység elvei ......................................... 36 22.1
Pályaválasztás.................................................................................................................... 36
22.2
Kulturált életmódra nevelés, szuverén világkép kialakulásának segítése ............................ 37
22.3
Társadalmi, gazdálkodási jártasságok fejlesztése, családi életre nevelés ............................ 38
23 A hátrányos helyzetű tanulóknak szervezett felzárkóztató, tehetséggondozó, társadalmi beilleszkedést segítő foglalkozások terve .......................................................................................... 39 23.1
9. osztályban ..................................................................................................................... 39
23.2
10. osztályban ................................................................................................................... 39
23.3
11. osztály ......................................................................................................................... 39
23.4
12. osztály ......................................................................................................................... 40
24 Kötelezően biztosítandó foglalkozások köre a kollégiumban ...................................................... 40 25 A kollégiumi nevelés eredményessége .................................................................................... 422 26 A tanulók életrendjét a kollégium házirendje szabályozza. ...................................................... 433 27 A kollégium napirendje ........................................................................................................... 444
3
1 Bevezetés A kollégium adatai: Az intézmény neve: Mátrafüredi Hanák Kolos Kollégium Székhelye: 3232 Gyöngyös, Mátrafüred Üdülősor utca 1. OM azonosító: 202787 Státusa: szakmailag önálló intézményegység Telefon: (37) 320-411;(70) 866-95-80 Fax: (37)320-411 Honlap: www.hanak.sulinet.hu E-mail:
[email protected] Intézmény típusa: Kollégium Alapítás éve: 2007 Fenntartó: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (rövidített neve: KLIK) Székhelye: 1051 Budapest, Nádor utca 32. Tankerület:: KLIK Gyöngyösi Tankerülete, 3200 Gyöngyös, Fő tér 13. Szervezeti egység kódja: 093028 Maximális gyermek-, tanulói létszám: 126 fő Beiskolázási-körzete: körzethatár nélküli Az intézmény 2013. szeptember 01-től kezdte meg önálló működését. Feladata: A Mátra Szakképző Intézet diákjainak és Gyöngyös területén lévő oktatási intézmények tanulóinak kollégiumi ellátása. Jelenleg 5 tanulócsoport tevékenykedik, a beírt tanulói létszám maximális 126 fő. Kiegészítő tevékenységünk emellett az eseti szálláshely szolgáltatás nyújtása az Mátrába látogató turisztikai látogatók számára.
4
2 A felülvizsgálat jogszabályi háttere Az országgyűlés a 2013. évi LV. törvénnyel módosította a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényt. A módosító törvényt az országgyűlés 2013. április 30-án fogadta el, a módosító rendelkezések 2013. május 10-én léptek hatályba. A 17§ (2) nem lépett hatályba, így megváltoztak a kollégiumok igénybevételének feltételei, ami érinti a kollégiumok feladatát és funkcióját is. A kollégium a változások alapján az iskolai nevelés-oktatás igénybevételéhez nyújt segítséget életkori kötöttség nélkül. A Magyar Közlöny 2013. augusztus 09-i számában megjelent az 59/2013. (VIII.9) EMMI rendelet a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról, amely a kollégiumi szakma alapdokumentuma, ezáltal a felülvizsgálat és az időközben megváltozott jogszabályi környezethez igazítás elkerülhetetlen volt. A felülvizsgálatához felhasználtuk továbbá az alábbi jogszabályokat és dokumentumokat: Jogszabályok: - a nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC törvény - az emberi erőforrások miniszterének 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelete a nevelésioktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról - a Kormány 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról - az emberi erőforrások minisztere 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelete a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997.évi XXXI. törvény - 2012. évi CXVIII. törvény - 326/2013. (VIII.30.) Korm.rendelet -2013.évi CXXXVII törvény A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. tv. módosításáról Egyéb dokumentumok: - a kollégium előző Pedagógiai Programja - vezetői program - éves kollégiumi Munkatervek - vezetői, munkaközösség vezetői, valamint nevelő tanári beszámolók (félévente) - diákönkormányzati munkatervek (évente), beszámolók (félévente) 5
A pedagógiai program felülvizsgálatában a vezető munkáját segítette a Nevelőtestület minden tagja. Véleményük, meglátásaik hozzájárultak az elkövetkező időszak stratégiájának meghatározásához, a pedagógiai célok, módszerek, feladatok rögzítéséhez, melyek együttesen elősegítik a kollégisták személyiségének fejlesztését, képességeik és belső értékeik kibontakoztatását.
6
3 Működési feltételek 3.1 Személyi feltételek Az intézményben 1 fő vezető, 5 fő kollégiumi nevelő, 1 fő kollégiumi titkár, 1 fő gondnok és 2 fő portás dolgozik. Plósz Andrea – intézményvezető – egyetemi végzettség, pedagógus szakvizsga; közoktatási vezető szakvizsga Fűzi Anikó – csoportvezető – főiskola végzettség Gyántiné Ruzsin Andrea –munkaközösség-vezető, csoportvezető – egyetemi végzettség Babus Mónika – csoportvezető – egyetemi végzettség Balogh Sándor – csoportvezető –egyetemi végzettség Tóth Richárd János – csoportvezető – egyetemi végzettség Mazsu Zoltán – gondnok – asztalos Király Szabolcsné – kollégiumi titkár – mérlegképes könyvelő, vállalati tervező, statisztikus, pedagógiai asszisztens, Tb ügyintéző Portások: közfoglalkoztatott dolgozók.
3.2 Tárgyi feltételek Az épületben a kollégium mellett Gyöngyös egyik tagóvodája is működik. A kollégiumi épületrészben a fenntartó biztosítja a működés alapvető feltételeit. A kollégium nem üzleti célú, szabadidő szálláshely kiadására is alkalmas épület, ami bevételi lehetőséget is biztosít az intézmény számára. Az épület három szinten 126 fő diákot tud elhelyezni. A lakószobákon kívül 5 tanuló szoba, amelyek közül 1 klubszoba, 1 nagyterem és szociális helyiségek vannak. A folyosókon TV nézésre, beszélgetésre, szabadidő hasznos eltöltésére alkalmas részek vannak kialakítva. A könyvtár és az informatikai eszközök egy teremben kaptak helyet. Rendelkezésünkre áll még egy tornaterem mellékhelyiséggel, konditeremmel, szertárral együtt, valamint egy nagy udvar. Nincs konyhánk, éttermünk. A diákok étkeztetését a VM ASzK Szakképző Iskola Mátra Tagintézménye látja el. A kollégium belső és külső környezete biztosítja a nevelési célok megvalósítását, szolgálja a kollégisták biztonságát és otthonosságot sugároz. Megadja a tanuláshoz szükséges nyugodt légkört és gondoskodik a visszavonulás feltételeiről is.
7
3.3 A pedagógiai program végrehajtásához szükséges eszközök és felszerelések 1.) Lakószobák: Megfelelő fekvőhelyek, íróasztalok, szekrények, polcok, székek, éjjeliszekrények, esetenként hűtőszekrénnyel, cipős szekrények csizmáknak, bakancsoknak. 2.) Tanári Iroda és kollégium vezetői szoba 3.) Vendégszoba fürdőszobával, 4.) Nevelői szoba fürdőszobával, 5.) Diákkonyha edényekkel, mikrohullámú sütővel berendezve, 6.) Tanulói létszámnak megfelelő vizesblokkok 7.) Ágyneműs raktár 8.) Sportszerek, játékok 9.) Szintenként TV, DVD lejátszó, mikrohullámú sütő 10.) 5 db tanuló szoba 11.) Bejárati ajtó előtt csizma-mosó rész 12.) Könyvtár és informatikai terem 13.) Udvar – sportolásra – pihenésre 14.) Tornaterem 15.) Konditerem 16.) Külső raktár
8
4 A pedagógiai program hatálya 1. A programban leírtakat be kell tartani a kollégiumban lakó tanulóknak, a tanulók szüleinek, pedagógusoknak és alkalmazottaknak. 2. Az előírások a kollégiumban folyó munkákra vonatkoznak.
5 A pedagógiai program nyilvánossága 1. A pedagógiai program előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek ismernie kell. 2. A program egy-egy példánya megtekinthető: a. A kollégium irattárában b. A kollégium könyvtárában c. A kollégium nevelőszobájában d. A kollégium igazgatójánál e. A csoportvezetőknél. 3. A program egy példányát – a Közoktatási Törvény előírásainak megfelelően a felnőtt tanulóknak is át kell adni. 4. Az elfogadott programot minden csoportvezetőnek tájékoztatni kell a tanulókat és a szülőket. 5. A tanulókra és a szülőkre vonatkozó szabályokat minden tanév elején a csoportvezetőnek meg kell beszélnie A tanulókkal csoportfoglalkozáson A szülőkkel szülői értekezleten 6. A pedagógiai programról minden érintett tájékoztatást kérhet a kollégiumigazgatójától, a csoportvezetőtől - az előre egyeztetett időpontban.
6 A kollégium kapcsolatai: 1. 2. 3. 4. 5. 6.
KLIK Gyöngyösi Tankerülete Magyar Államkincstár Heves Megyei Igazgatósága Polgármesteri Hivatal- Gyöngyösi Önkormányzat VM ASzK Szakképző Iskola Mátra Tagintézmény Gyöngyös város intézményei és Heves megye kollégiumai Mátrafüred település civil szervezetei (Idősek Otthona, Óvoda, Teleház, Szellemi Műhely) 7. Háziorvosi szolgálat Mátrafüred, 8. Rendfenntartó szervek: Mátrafüred körzeti megbízottja
9
7 A kollégiumi nevelés kiemelt feladatai, értékei, célkitűzései A kollégium a köznevelési rendszer szakmailag önálló intézménye. Alapfeladata, hogy biztosítsa a megfelelő lakhatási és tanulási feltételeket az iskolai tanulmányok folytatásához azok számára, akiknek a tanuláshoz, a szabad iskolaválasztáshoz való joguk érvényesítéséhez a lakóhelyükön nincs lehetőség, illetve akiknek a családja a tanuláshoz szükséges körülményeket nem tudja biztosítani. A kollégiumban a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanulók, kollégiumi, externátusi elhelyezése, nevelése folyik. A kollégisták részére a VM Kelet-magyarországi Agrárszakképző Központ, Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium biztosítja a napi háromszori étkeztetést. A kollégium kiemelt társadalompolitikai szerepe és feladatai: a társadalmi mobilitás fenntartása, az esélyteremtés, a minőségi tudáshoz való hozzáférés lehetőségének a megteremtése, az, hogy segítse a tanulókat a szociális, kulturális hátrányok leküzdésében, biztosítsa az integrációt, és mindezekkel együttesen az életminőség javítását. Fontos szerepe van az egész életen át tartó tanulás megalapozásában, a tanuláshoz szükséges készségek és képességek, a Nat-ban meghatározott kulcskompetenciák erősítésében, a tehetség felismerésében és fejlesztésében, a felzárkózás segítésében. Tevékenységrendszerünkkel arra törekszünk, hogy megteremtsük a feltételeket az iskolai tanulmányok sikeres folytatásához, kiegészítsük a családi és iskolai nevelést és oktatást, egyúttal szociális ellátást, biztonságot, valamint érzelmi védettséget is nyújtsunk a hozzánk beiratkozó tanulóknak. Fontos számunkra a megfelelő pedagógiai környezet biztosítása, ami elősegíti a társadalmi szerepek tanulását, a diákok önszerveződése során kialakuló kisközösségekben a közösségi együttélés, az önkormányzó képesség, a döntés és felelősség, a konfliktuskezelés demokratikus technikáinak megismerését, gyakorlását, s ezzel a kollégium hatékony támogatást nyújt a sikeres társadalmi beilleszkedéshez. A kollégium a bentlakásos intézmény sajátos eszközeinek és módszereinek felhasználásával képes speciális pedagógiai feladatok megoldására, például bizonyos gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátására, versenysportoló, művészeti képzésben részesülő diákok nevelésére, felsőoktatási tanulmányokra való felkészítésre, az együttműködési, a tanulási és a motivációs zavarok korrekciójára. Adottságainál fogva alkalmas lehet arra, hogy egy lakóközösség pedagógiai, kulturális központjává válhasson. Munkánkat a helyi társadalom elvárásait, a nevelési-oktatási környezet lehetőségeit is figyelembe véve végezzük. Alapvető céljaink: a tanulók szocializációjának, kiegyensúlyozott és egészséges fejlődésének, a diákok tanulásának, életkezdésének segítése, személyiségük fejlesztése, kibontakoztatása.
10
8 A kollégiumi nevelés főbb alapelvei Az alapvető emberi és szabadságjogok, a gyermekeket megillető jogok érvényesítése, demokratikus, humanista, nemzeti és európai nevelési elvek alkalmazása; 2. A tanulók iránti felelősség, bizalom, szeretet és tapintat; 3. Intellektuális igényesség, kulturált stílus a pedagógus tevékenységében; 4. Az alapvető erkölcsi normák betartása; 5. Az egyéni és életkori sajátosságok figyelembe vétele; 6. A nemzeti, etnikai kisebbségi azonosságtudat tiszteletben tartása, fejlesztése; 7. Építés a tanulók öntevékenységére, önszerveződő képességére; 8. A szülőkkel és a kapcsolódó iskolákkal való konstruktív együttműködés. Érték nélkül nem lehet eredményes a nevelés. A nevelési folyamat kezdőpontja az értékválasztás: milyen értékeket helyezünk előtérbe, és a tevékenység által mit kívánunk fejleszteni. Nevelési eredményről akkor beszélünk, ha az egyén szociokulturális minőségében pozitív, maradandó változás áll be. A jelen helyzetben az egyéni ego érvényesülés, magatartás szabályai és az etikai normák sokszor ellentmondanak egymásnak. A nevelésnek itt van nagy szerepe. Arra készítjük fel diákjainkat, hogy ez a fajta önzésen alapuló társadalmi működés mielőbb hitelét veszti. Tartós, tisztességes emberi értékeket kell hitelesen közvetíteni a tanulók számára. 1.
A kollégiumban tanító pedagógusok mindennapi munkájukban az alább felsorolt pedagógiai elveket szeretnék érvényre juttatni: 1. A kollégiumban olyan légkört teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat. A tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk, A diákokat bevonjuk a kollégiumi élet szervezésébe, A tanulók egyéni képességeit a nevelés során figyelemben vesszük, Diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják mit várunk el tőlük, Minden tanuló számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban. A kollégiumi életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk. 2. A kollégiumban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése a legfontosabb pedagógiai feladat. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges generációt kívánnak nevelni a ránk bízott fiatalokból. Ennek érdekében: A kollégiumunk olyan ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását, és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben. A nevelő célja a diákok széleskörű fejlesztése. Fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit. 11
Szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, tudásnak és a munkának becsülete legyen. Törekszünk a humánumra, az egyén és közösségek iránti tiszteletre. Segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót, megelőzni, felismerni a rosszat. Törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáéinak és helyes formáinak kialakítására. Szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a diákokban a haza, a szülőföld iránti szeretetet. Kapcsolatot tartunk a Gyöngyös városban található kollégiumokkal és közművelődési intézményekkel.
3. Feladatunk az, hogy a szülők felől érkező bizalmat meg tudjuk tartani: szoros kapcsolatot próbálunk kialakítani a szülőkkel annak ellenére, hogy 100-200 kilométeres távolságot kell áthidalni. Együttes erővel könnyebb hatni a kamaszkorban lévő fiatalra. A szülőtől való tartás, a szülő szeretet segítheti a mi munkánkat is. Ennek érdekében (a közoktatási törvény idevonatkozó szabályainak betartása mellett): a.) Rendszeres kapcsolatot tartunk a szülőkkel, családokkal telefonon vagy személyesen. b.) A tanuló lakhatási feltételeit jelentősen érintő esetben kikérjük a szülők véleményét. c.) Igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy a kollégiumi életről minél többet megismerhessenek. d.) A csoportvezető tanáraink tájékoztatják a diákok kollégiumi életéről a szülőket. e.) Évi három (év eleje, első félév után és évzáró előtt) szülői értekezletet és heti szinten fogadó órát tartunk, valamint egyeztetés után a tanév minden napján szívesen megbeszéljük a felmerülő problémákat. f.) A kollégium által megadott telefonszámokon és a diák ellenőrző könyvének útján napi problémákat, sürgős információkat egyeztetünk a szülőkkel (pl.: baleset, betegség, alkohol vagy éjszakai kimaradás) g.) Szükség esetén személyes, rendkívüli beszélgetés a szülővel
12
9 Nevelőtestületünk pedagógiai hitvallása A Mátrafüredi Hanák Kolos Kollégium önálló, a VM Kelet-magyarországi Agrár-szakképző Központ, Mezőgazdasági Szakképző Iskolába járó és kollégiumi szolgáltatást igénylő tanulók kiszolgálását ellátó köznevelési intézmény. A felvételüket kérő tanulók igényeinek megfelelően biztosítja a folyamatos és biztonságos ellátást, a megfelelő tanulási feltételeket, valamint egyéni igények szerint a minőségi tanulásvezetést, szaktantárgyi továbbfejlődést és korrepetálást. Az intézményi struktúra, a személyi és tárgyi feltételek garantálják a tanulók biztonságát, a folyamatos és eredményes együttműködést a szülőkkel, valamint az iskolákkal. Nevelési koncepciónk a konstruktív életvezetési, magatartási- és tevékenységformák fejlesztését szorgalmazza, nagy hangsúlyt helyezve a személyes autonómiára. Az intézmény nevelési koncepciójának kialakításával arra törekszik, hogy egyre inkább megfeleljen a társadalmi kihívásoknak. Alapvető célunk, hogy tanulóink az itt töltött évek alatt megtanulják a társadalmi együttélés és konfliktusmegoldás alapvető szabályait, felkeltsük a tanulás iránti vágyukat, megszerettessük a csoportban végzett alkotó munkát, a közösség iránti felelősségre, bizalomra, segítőkészségre és toleranciára neveljünk. Érzelmi védőhálót törekszünk biztosítani diákjainknak, különös figyelmet fordítva a sérült vagy torzult érzelmi környezetből, csonka családból érkezettekre. Valamennyi diákunk részt vehet hiánypótló, felzárkóztató, tehetség kibontakoztató foglalkozásokon. Olyan kollégiumot szeretnénk: Amelyet a tanulók otthonuknak éreznek, Amelyik pótolja a család hiányát, Amely követel, tudja értékelni a teljesítményt, következetessége szeretettel párosul, Amely lehetőséget biztosít a felzárkóztatásra, és többlet lehetőséget nyújt a tudás gyarapításához, Amely egészséges környezetet, nyugalmat áraszt, Amely lehetőséget biztosít a szabadidő hasznos eltöltésére, Amely lehetőséget biztosít a tanulásra és azt meg is követeli, Amelyben megtanulják a diákok az érdekkifejezés, ütköztetés demokratikus technikáit, a demokrácia alapértékeit. Minden kollégistánknak szeretetteljes nevelést, a tanuláshoz nyugalmat és támogatást, gondjainak megoldásához segítséget igyekszünk biztosítani. Fontosnak tartjuk, hogy működésünk során a diákok elsajátítsák az önérvényesítés demokratikus technikáit, a másság elfogadásának szabályait. Az etikai és alapvető erkölcsi normákat, értékeket tisztelő és elfogadó, tájékozott, széles ismeretekkel rendelkező, egyénileg sikeres, közösségi szempontból értékes, társadalmi szerepeit ismerő és vállaló polgárok nevelése a célunk. Célunk továbbá az elmúlt időszak pozitív folyamatainak továbbvitele és stabilizációja, Nevelőtestületünk szakmai és intellektuális igényességének megtartása, valamint az, hogy biztonságot, segítséget adjunk diákjainknak a tanuláshoz, megmutassuk a közösségbe tartozás lehetőségeit. 13
10 Diák önkormányzati tevékenység Kollégiumunk biztosítja a tisztségviselőknek a részvételt a tanulóközösségek mindennapi életével kapcsolatos feladatokban, végrehajtásokban, értékelésekben, így a gyakorlatban megismerik az érdekérvényesítés, a problémamegoldás és a konfliktuskezelés technikáit. DÖK működése helyi jellegű, csoportonként egy-egy képviselővel, plusz egy választott diákvezetővel. Munkájukat Balogh Sándor tanár úr segíti. Megválasztásuk már az első héten megtörténik, élnek a véleményezési jogukkal. Feladatai:
Kollégiumi pedagógiai program véleményezése A házirend megismerése Szabadidős programok szervezése Saját rendezvények szervezése Iskolai rendezvények látogatása Városi rendezvények látogatása (színház, mozi, kiállítás) Sportversenyek rendezése (asztalitenisz, csocsó, sakk, Hanákkoll” teremfoci, tájfun, rex stb.) Vetélkedők rendezése, „Föld Napja”, „Egy kis illemtan”, „Egészségedre!”,stb. Hagyományok megteremtése (Pl.: Névadónkról való megemlékezés, kamasz klub létrehozása a „Tea Házban”, főzőversenyek, tábortűz. )
Javaslatok születnek nemzeti ünnepeink megünnepléséről, megtartásáról beszélgetések, filmnézések, daltanulások, vetélkedők formájában. Készülünk a helyi és megyei KI MIT TUD? -ra is, hogy jobban megismerhessük a diákokat. Mit tudunk a Mátráról? – környezetvédelmi vetélkedő keretében. Kis műsorral készülünk Karácsonyra. Az év végi búcsú tábortűznél történik, ahol főzőversennyel zárjuk az évet.
14
11 Ifjúságvédelmi tevékenység Célja: a.) b.) c.) d.)
a veszélyeztetettség megelőzése elhárítása jelzőrendszer működtetése, adatszolgáltatás ismeretterjesztő, felvilágosító tevékenység konfliktuskezelés
Szocializációt segítő programok: A család mellett az iskola, főleg a kollégium a legfontosabb szocializációs terep. Széles lehetőséget nyújt a most beilleszkedő diákok megismerésére. Gyakran elég a problémás helyzetet normalizáló segítő beszélgetés a gyermekekkel, amihez tanáraink empátiája, gyermekszeretete, a szituációhoz alkalmazandó tanári attitűd használata nagyon fontos A családok megismerése felértékelődik. A szülőkkel való személyes találkozás, vagy telefonos beszélgetés többnyire segíti megoldani a fennálló problémás helyzetet.
15
12 Helyzetelemzésünk A kollégiumot választó diákok többségének célja az érettségi, vagy egy szakma megszerzése. A középiskolai tanulmányok elkezdése mellett a serdülők egy olyan közösségbe kerülnek, ahol megtanulhatják a legfontosabb együttélési szabályokat, saját életvitelük irányítását és egy, a további életüket befolyásoló életminta- modellt is kialakíthatnak. A többnyire 14-23 éves korosztályt képviselő tanulóink az ország különböző megyéiből érkező fiataljaink. Családi körülményeiket tekintve egyre nagyobb hányadot azok a tanulók jelentik, akik a hátrányos, leszakadó társadalmi rétegekből jönnek. Taníttatásuk a családnak nagy megterhelést jelent. A kollégium számukra az esélyt adja meg a szüleikénél magasabb egzisztencia megteremetésére. A tanulócsoportok átlagos létszáma 25-26 fő között van. A csoportok általában azonos nemű, több évfolyamon tanuló diákokból tevődik össze.
16
13 Feladataink: 13.1 A tanulási kultúra fejlesztése: A kollégium által meghatározott célok elsősorban a tanulók személyiségfejlődésének megvalósítása érdekében a nevelési folyamatba be kell építeni olyan motivációs tényezőket, melyek a tanulók számára is lényegi tevékenységgé teszik a tanulást. Meg kell ismertetni a tanulókkal az önálló ismeretszerzés örömét. Nevelési feladataink közé tartozik a tanulók sikervágyának kialakítása. Olyan feladatokat adjunk, amelyek sikert ígérnek. Fejleszteni kell a tanulási ambíciót, Az alacsony teljesítmény egyik oka az ambíció és ehhez kapcsolódóan a jövőbe vetett hit hiánya. Ki kell alakítani a tanulási életprogramot, közömbösíteni az ellene ható tényezőket. Lényeges feladat az önálló képességek és ismeretek elsajátítása (pl. jegyzetelési technika, könyvtár használat, Internet használat). Hangsúlyt kell helyezni arra, hogy az ismeretek elsajátítása ne csak kötelesség legyen, hanem életprogramjuk részévé váljon a tanulás.
13.2 Felzárkóztatás, a tehetségek kiválasztása és gondozása, a pályaorientáció segítése: A kollégium az egyes tanulók közötti műveltségi, képességbeli, felkészültségi, neveltségi különbözőségeket kezelni képes. Támogatja a tanulásban elmaradt tanulókat, biztosítja annak esélyét, hogy a választott iskolában eredményesen végezzék tanulmányaikat. A kollégiumunk valamennyi tanulója számára lehetővé teszi az egyes szakmák, hivatások megismerését, illetve a választott életpályára való felkészülést. Lehetővé tesszük az anyaiskola minden szakmai programjának látogatását, illetve arra a diákok felkészülését.
13.3 A közösségi értékrend és normarendszer fejlesztése A kollégium hangsúlyt helyez a pozitív közösségi szokások és minták közvetítésére, fejlesztésére. Segíti a közösségi együttélés szabályainak elsajátítását, különös figyelemmel a nemzeti, etnikai kisebbségi és vallási sajátosságokra. A kollégiumnak feladata a családi életre (a családtagi szerepekre, a párkapcsolatok kulturált kialakítására, a takarékos és ésszerű gazdálkodásra, stb.) nevelés.
13.4 Az egészséges és kulturált életmódra nevelés A kollégium kulturális- és sportélete hozzájárul az egészséges életvitel, a helyes életmódminta kiválasztásához. A kollégium környezettudatos magatartásra neveli a tanulókat, hogy érzékennyé váljanak a környezetük állapota iránt, életvitelükbe beépüljön a környezetkímélő magatartás, egyéni és közösségi szinten egyaránt. 17
13.5 Az önismeret fejlesztése, a korszerű világkép kialakulásának segítése A kollégiumon belüli kapcsolat- és tevékenységrendszer elősegíti, hogy kialakuljanak az önismeret gazdag és szilárd elméleti, tapasztalati alapjai. A kollégium kiteljesíti a nemzetünk, nemzeti és etnikai kisebbségeink kultúrájának értékeit, nemzeti, történelmi és vallási hagyományainkat, jellegzetességeinket megismertető iskolai tanulmányokat, ezzel is erősíti a tanulók hazaszeretetét. A világról kialakított képben kiemelt helyet kap az Európához való kötődésünk, az európai kultúrkör. A tanulók megoszlása a kollégium nevelőmunkájának szerkezetét is meghatározza. A speciális feladatok ellátására is fel kellett készülnünk az elmúlt évek során: - a beilleszkedési problémák megoldása, kezelése is kihívást jelent a Nevelőtestület tagjai számára. A beilleszkedési zavarok leggyakoribb okai: a családi háttér (törődés, gondoskodás, stb.) nem megfelelő volta, a közösségi élet - és normarendszer, a kollégiumi követelményrendszerre való nem kellő felkészítés. Sajnálatos módon mind többször szembesülünk azzal, hogy a szülők, illetve a hozzánk kerülő diákok egy része nem veszi „komolyan” a kollégium munkarendjét, a követelményeinket (pontosság, rend, kollégiumi foglalkozások, korrepetálások, ellenőrzések, stb.). - a különböző serdülőkori problémák, az érzelmi sivárság, a motiválatlanság visszahúzó erejének feloldása, a családi munkamegosztásban való járatlanság problémáinak a kezelése komoly pedagógiai feladat. - a hátránykompenzáció is kiemelt feladatot jelent a kollégium pedagógiai tevékenységében. - A tanulókkal kapcsolatos tevékenységek közül a legfontosabbnak a tanulmányi eredmények javítását tartjuk. Minden kollégiumi felvételt igénylő kollégistában tudatosítjuk, hogy elsődleges feladata a tanulás. Célunk, hogy ennek a kötelezettségnek mindenképen eleget tegyenek diákjaink, s megkapják a megfelelő szakmai segítséget és feltételeket. Aki él ezekkel a lehetőségekkel, az dicséretes eredményeket tud felmutatni, aki azonban rendszeresen megvezeti szüleit, nevelőtanárait, osztályfőnökét, végső soron önmagát, az alulteljesít. Bár a kollégium szaktanárainak végzettsége jelenleg nem fedi le teljesen az igényeket, a kollégák következetessége és állhatatossága azonban megfelelő ösztönzést jelent a kollégistáknak. Szigorítottuk a szilenciumi fegyelmet. A kötelező tanulószobai foglalkozásokat, a korrepetálásokat a minél jobb eredmények elérése érdekében fokozott figyelemmel kísérjük.
18
14 Jövőképünk Az elfogadott köznevelési törvényben felértékelődni látszik a kollégiumok szerepe. Bízunk abban, hogy a szülők és a kapcsolatos intézmények is lehetőségként tekintenek a kollégiumra, ahol megvalósulhat a törvényalkotó szándéka, hogy a gyengébb képességű diák szakmai segítséget, esélyt, a nehéz családi körülmények között élő gyermek biztonságos, odafigyelő, támogató közeget kapjon, a tehetséges tanuló pedig ösztönző, megerősítő lehetőséghez jusson. Hiszünk a kollégiumi nevelőtanár értékközvetítő, fejlesztő és nevelő pedagógiai tevékenységének erejében, bízunk abban, hogy tudunk olyan kapaszkodót és megnyugtató, demokratikus és diákbarát körülményeket teremteni, amelyek vonzóvá tesznek minket, s egyre több diák választja majd a kollégiumot a fárasztó bejárás helyett. Modern, megújulásra kész, az európai normákat szem előtt tartó, elismert, széleskörű szolgáltatást nyújtó intézménnyé szeretnénk válni, amely biztosítja tanulóinak az esélyegyenlőséget, ugyanakkor az egyéni igényeket is a lehető legteljesebb mértékben tolerálja. Olyan kollégiumot szeretnénk, amelyben a szakmai felkészültség és az igényes munkavégzés a meghatározó, amelynek legfőbb összetartó ereje a „MI”- tudat, legfőbb erénye a kiemelkedő munka méltó megbecsülése. Olyan intézményt szeretnénk, amely ápolja hagyományait, ahol a ránk bízott fiatalok kulturált környezetben élnek, ahonnan olyan erkölcsös életmódmintát és emberközpontú, kulturált és igényes szemléletet visznek magukkal, melynek segítségével alapvetően jobb, élhetőbb világot teremthetnek maguknak és környezetüknek. Diákjaink így válhatnak majd igazán értékteremtő tagjaivá a társadalomnak. Jövőképünk egy olyan kollégiumot körvonalaz, amelyben a diákok és az ott dolgozó munkatársak jól érzik magukat. Nevelőtestületünk tagjai alkalmasak arra, hogy a fenti célokat megvalósítsák. Szeretnénk azt is elérni, hogy a kapcsolódó iskolákkal egyenrangú partneri viszony alakuljon ki, valamint, hogy a környezetünkben működő kollégiumokkal tovább erősítsük a meglévő jó kapcsolatot.
19
15 A kollégiumi tanulók életrendje, tanulása 15.1 A kollégiumi élet szervezésének alapelvei A jó kollégiumi légkör megteremtése érdekében legfontosabb feladatunk a kollégium céljaival való azonosulás megteremtése. Célunk, hogy diák, pedagógus, valamint a kollégium minden dolgozója a maga szintjén ismerje az intézmény távlati törekvéseit, tudjon a vele szemben támasztott elvárásról és ilyen szellemben végezze napi feladatait. A kollégium belső életének szabályozásakor fontos szempont számunkra, hogy a gyermekek optimális testi – lelki fejlődésének feltételei biztosítottak legyenek, figyelembe véve az intézményi szokásokat, valamint a sajátos tanulói, szülői, iskolai igényeket is. A diákok napi életének kereteit úgy kell meghatározni, hogy az egyes tevékenységek belső arányai az életkori sajátosságaikhoz igazodjanak. Az életrend legyen rugalmas, vegye figyelembe a tanulók szokásait. Az életrend kialakításánál elsődleges szempont legyen, hogy a diákok elsődleges kötelezettsége- a tanulás – mellett a pihenés, művelődés, szórakozás is természetesen a megfelelő arányban legyen biztosítva. A kollégium mindennapi életével kapcsolatos feladatok ellátása az önkiszolgáló munka, mely az önállóságra nevelés jelentős eszköze. Fontos, hogy minden tanulónak legyen hasznos, folyamatosan végzett, erejéhez mért és rendszeresen ellenőrzött feladata. Belső életünk megszervezésénél meghatározó szerepet kell betölteni a Diákönkormányzatnak. Részt kell vennie a diákközösség mindennapi életével kapcsolatos célok kijelölésében, a feladatok végrehajtásában, valamint az elért eredmények értékelésében. A diák önkormányzati munka a demokratikus joggyakorlás színterét kell, hogy jelentse. Fontos, hogy segítse a helyes kritikai szellem alakulását, az önállóság erősödését, az érdekek érvényesítését, a tervezés – döntés – felelős végrehajtás – ellenőrzés – értékelés, valamint a vezetés képességeinek kialakulását. Tudatosítani kívánjuk diákjainkban, hogy a megbízatások nem csak munkát, hanem a közösség előtt való állandó szerepvállalást is jelentenek, hiszen a diákönkormányzat tagjai képviselik kollégiumunkat házon kívül is /diáktalálkozókon, versenyeken stb./. Biztosítjuk a vitakészség, érvelési, tárgyalási kultúra fejlesztését, amit rendszeres összejöveteleken, megbeszéléseken lehet megvalósítani. Tanulják meg, hogy az érvek súlya és minősége dönt el egy-egy vitás kérdést és nem az indulat, a durva hangnem. Meglévő hagyományainkat folyamatosan ápoljuk, fokozatosan újakat építünk ki, ezzel is erősítve a kollégiumi közösség együvé tartozását, a kollégiumhoz való kötődést. A tevékenységi formák megvalósításában a tanulói öntevékenységen alapuló eseményeket, programokat helyezzük előtérbe. Ez alapján a rendezvényeken a szereplési alkalmak sok-sok önkifejezési lehetőséget nyújtanak a diákoknak, amit a legmesszebbmenőkig támogatunk.
20
15.2 A tanulási és gondolkodási kultúra fejlesztése Az utóbbi néhány év tapasztalatai azt mutatják, hogy a középiskolába felvételt nyert diákok tudásszintje, motivációja egyre gyengébbé vált. Ugyanakkor új kollégistáink egy részénél azt is látjuk, hogy viszonylag jó ismerettel rendelkeznek az informatikát illetően (otthoni számítógépek, okos telefonok, laptopok világának vélhető eredménye), de a közismereti tárgyakból tudásszintjük sajnos alacsony. Ezt főként a nem értelmiségi, ezen felül is a mindennapi megélhetési gondokkal küzdő, motivációt nyújtani nem tudó családi környezetből érkezett tanulóknál tapasztaljuk. Mindennapi munkánk során az elmúlt időszakban egyre sűrűbben szembesülünk azzal is, hogy egyre többször kell az iskolai tananyag egy-egy leckéjét ismételten átvenni, megtanítani a kollégistának, s ez nem valószínű, hogy az iskolai oktató tevékenység alacsony színvonalát jelzi, hanem inkább a tanuló tanításra, ismeretszerzésre oda nem figyelő magatartását. A legtöbb korrepetálást matematikából, fizikából, magyarból, történelemből, földrajzból, kémiából, biológiából igénylik a diákjaink. Meghatározó jelentőségű tehát a tanulási motiváció fejlesztése, ami elősegíti, hogy a diákok számára a tanulás életprogramjuk elengedhetetlen részévé váljon, felkeltse bennük a megismerési, felfedezési vágyat. A nevelési folyamat olyan motivációkat fejlesszen, hogy az ismeretek elsajátítása ne csak kötelességként, hanem igényként is fogalmazódjon meg bennük. Az eredményes ismeretszerzés érdekében fejleszteni kell a tanulási, megismerési és gondolkodási képességeket. A kollégium biztosítson lehetőséget arra, hogy a tanulók elsajátíthassák a helyes tanulási technikákat. El kell érnünk, hogy a diákok többsége az önálló ismeretszerzés öröméért tanuljon. Szűkebben értelmezve: a tanulásra és gondolkodásra való motiválás, a gondolkodással, az önművelődéssel kapcsolatos pozitív attitűd kialakítása, a kommunikációs kultúra fejlesztése, az eredményes és hatékony tanulás módjainak, technikáinak elsajátítása. Ezt segítik a tanulás módszertani foglalkozások a csoportokban. A tanulmányi munka színvonalának emelése érdekében a napi 3 *45 perces kötelező tanulószobai tanuláson kívül korrepetálások, felzárkóztató foglalkozások igénybevételére is van lehetőség. Az iskolai eredményeket napi rendszerességgel ellenőrizzük, havonta egyszer megbeszéljük csoport szinten a hibákat, javítási lehetőségeket. Törekszünk a bukásmentességre (tanulópárok, kikérdezés, pótszilencium, korrepetálás). A napi felkészülést szolgáló tevékenység közvetlen tanári irányítással, nyugodt tanulást biztosító tárgyi környezetben történik csoportos foglalkozás keretében, a házirendben meghatározott időszakban. Nagy a felelőssége a kollégiumi tanárnak, hiszen nemcsak vezeti és irányítja a tanulási folyamatot, hanem szükség szerint segít is. Fontos feladatuk a felzárkóztatás, a szaktárgyi korrepetálás, a tanulási módszerek megtanítása, begyakoroltatása. A tanulási folyamat közben és végén fontos az ellenőrzés, értékelés. Sok gyerek igényli az egyéni kikérdezést. Az iskolában kapott jegyek ellenőrzése, figyelemmel kisérése is nevelőtanári feladat. A tanulmányi munka során növelni kell tanulóinkban az önértékelés és az önbizalom realitását. Tudatosítani kell a diákokban, hogy elsődleges kötelességük a tanulás, a választott iskola eredményes elvégezése. Fontos az igényességre, az önállóságra való törekvés. 21
Célunk: képességeiknek megfelelő eredményességgel végezzék iskolai tanulmányaikat, ismerjék fel az iskolán kívüli, tananyagon túli tanulás jelentőségét, legyen igényük a művelődésre, önképzésre, rendelkezzenek a különféle információhordozók, tömegkommunikációs eszközök ismeretével, használatuk képességével, ezt segíti az informatikai szakkör működése, ismerjék a legjelentősebb közművelődési és kulturális intézményeket, azok szolgáltatásait, legyenek képesek objektíven és megfelelő kritikai szemlélettel kezelni és felhasználni a különféle információkat. alakuljanak ki a megfelelő tanulási szokások, technikák, rendelkezzenek az önellenőrzés képességével, tudásuknak megfelelően tudjanak és akarjanak teljesíteni.
A tanulmányi munkát a következő módszerek segítségével fejlesztjük : Egyéni - és kiscsoportos korrepetálás Tanulópárok kialakítása Szakköri munkába való bekapcsolódás Ellenőrzés módszerei: Rendszeres napi ellenőrzés Elemző értékelés havonta csoportszinten Szülők tájékoztatása, közös stratégia kialakítása a diák érdekében Tanulásszervezésünk feladatai és lépései: A helyileg szokásos tanulási rend megismertetése a kollégistákkal. Megfelelő körülmények, feltételek biztosítása. Tájékozódás a tanulók egyéni célkitűzéseiről, a szülők elvárásairól. Felmérés készítése a diákok egyéni tanulásainak jellemzőiről, a szükséges korrigálásokat meg kell adni az egyéni tanulás nehézségeinek leküzdéséhez. 22
Az egyéni tanulás megtervezése. A közösségben rejlő segítési módok kialakítása. 9. oszt.-nak félévig kötelező a tanulószoba, ettől kezdve a tanulmányi átlaghoz kötött. Minden diáknak biztosított a tanári segítség. Korrepetálások, felzárkóztató foglalkozások. Tanulópárok kialakítása. Folyamatos egyéni, és csoportos ellenőrzés. Pályaválasztás előkészítése. Önművelődés szükségletének kialakítása.
23
16 Kollégiumi foglalkozások, tevékenységek Diákjaink számára a legfontosabb a tanulás, így a 3.8-as átlag alatti tanulóknak napi 3 x 45 perc kötelező tanulószoba van. A 3.8 feletti és technikus tanulók a saját szobájukban tanulhatnak. A kollégiumi csoportfoglalkozás az iskolai osztályfőnöki órák szinonimája. A csoportvezetők heti egy alkalommal tartanak foglalkozást. Ezek során kell mindennapi élettel kapcsolatos ismereteket elsajátítani, aktuális a szociális viselkedés alapvető szabályainak és értékrendjének megismerése. Pályaválasztás segítése, közös felkészülés a kollégium és az iskola rendezvényeire. A tanulók egészségének védelme érdekében a káros szenvedélyek megelőzésével való foglalkozás itt valósítható meg. A nevelőtanárok heti egy óra keretében foglalkoznak ezekkel a témákkal minden évfolyamon, a kötelezően előírt 37 óra többi idejében, a csoport és kollégium, valamint az egyén ügyeivel, szervezéssel, közösségi feladatok szervezésével. Minden diáknak kötelező részt venni ezeken a foglalkozásokon. Hétfőtől csütörtökig 13 óra felkészítő (tanulószobai, vagy más rendszerű) foglalkozást tartunk, valamint esténként önálló tanulószoba kérhető. Ezen kívül heti egy órában felzárkóztató, tehetséggondozó, vagy speciális ismereteket adó - egyéni fejlesztést megvalósító - egyéni vagy csoportos foglalkozásokat tartunk. A kollégiumi csoportok nevelési feladatait ellátó, egyéni és közösségi fejlesztést megvalósító csoportos foglalkozást heti egy órában, a szabadidő eltöltését szolgáló, szabadon - a kollégium által biztosított lehetőségek közül - válaszható foglalkozást szintén heti egy órában szervezünk. A fenti elfoglaltságok kötelezőek, ám a felzárkóztató, tehetséggondozó, speciális ismereteket adó, felkészítő egyéni és csoportos foglalkozások alól felmentés adható. A fenti programokat sávos beosztással valósítjuk meg. Napi szinten lehetőséget biztosítunk többféle sport tevékenységre is. A tanulók kollégiumi rendjét a közösen kialakított napirend szabályozza. A kollégista diák életének törvény által ellenőrzött, közösen kialakított és jóváhagyott másik fontos szabályozója a Házirend. Ennek keretein belül zajlik a diákok élete, amelyet kiegészítenek a kollégiumban kialakult íratlan szabályok, hagyományok.
24
17 A kollégium által kötelezően biztosítandó foglalkozások: 17.1 FELKÉSZÍTŐ FOGLALKOZÁSOK Megszervezésük során a kollégium kitüntetett figyelmet fordít a pozitív tanulási attitűd kialakítására és megerősítésére, a kreativitás fejlesztésére, e téren is feltárja és figyelembe veszi a tanulók személyiségét, egyéni sajátosságait. Ezen belül: Tanulást segítő foglalkozások
a) rendszeres iskolai felkészülést biztosító egyéni és csoportos foglalkozás, b) differenciált képességfejlesztő, tehetség-kibontakoztató foglalkozás, c) a bármely okból lemaradó tanulók felzárkóztatása, a hátránykompenzáció, d) a tantárgyi ismeretek bővítése és a pályaválasztás segítése érdekében szervezett szakkörök, diákkörök e) tematikus csoportfoglalkozás
17.2 EGYÉNI ÉS KÖZÖSSÉGI FEJLESZTÉST MEGVALÓSÍTÓ FOGLALKOZÁSOK: 17.2.1 Csoportvezetői foglalkozások
a) közösségi foglalkozás a kollégiumi csoportok számára: a csoport életével kapcsolatos feladatok, tevékenységek, események, problémák megbeszélése, értékelése b) tematikus csoportfoglalkozások: az 59/2013.(VIII.9.)EMMI rendeletben (Alapprogram) előírt témakörök, időkeretek között szervezhető foglalkozások 17.2.2 A kollégiumi közösségek szervezésével összefüggő foglalkozások
a) a kollégiumi diákönkormányzatok működésének támogatása b) kollégiumi diákfórumok (kollégiumi gyűlés, kisebb közösségek szerinti megbeszélések) 17.2.3 A tanulókkal való egyéni törődést biztosító foglalkozások
A foglalkozásokon a diákok (tanulói vagy pedagógusi kezdeményezésre) feltárhatják egyéni problémáikat, ezek megoldásában számíthatnak a pedagógus tanácsaira, segítségére. 17.2.4 Szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások:
Állandó, vagy adott eseményre szerveződő kollégiumi diákcsoportok számára szervezett: - irodalmi, képzőművészeti, zenei, tánc, vizuális képességeket fejlesztő művészeti, - természettudományos, műszaki, vállalkozói, gazdasági ismereteket bővítő szakmai, 25
- egészséges életmódra nevelést, a rendszeres testedzést szolgáló sportcélú, - a hasznos gyakorlati ismeretek megszerzését, az önellátás képességének fejlesztését célzó, - a pályaorientáció szempontjából is fontos tartalmakat hordozó, szakkörök, szakmai művészeti foglalkozások, kollégiumi sportkörök, rendezvények, versenyek, vetélkedők. A kollégiumban 5 féle szakkört szervezünk. A tanulók számára elérhetővé tesszük a Mátra Szakképző Iskola délutáni szakköreit, minden tanórán kívüli tevékenységét. Teljes együttműködést folytatunk a Mátra Szakképző Iskola által bejelentett, összes programjával kapcsolatban.
a, Informatika szakkör b, Kamasz klub-könyv, zene c, Túrázók, természetbarátok közössége d, Honismeret, hagyományőrzés e, Sport szakkör
A kollégium szabadidő programja egyrészt a hasznos pihenést és kikapcsolódást szolgálja, másrészt tanít, nevel. LEHETŐSÉGEK szakkörön kívül: •
Sportolás a tornateremben,
•
Sportolás (pl. tollaslabda, beszélgetés, sakkozás) az udvaron
•
Tévés, videós, DVD-s programok,
•
Könyvtár használat,
•
Számítógép, Internet használat,
•
Iskolai szakkörök (pl.: fafaragás, küzdősportok)
•
Természetjárás, Téli sportok
•
Klub beszélgetések /kamasz klub/
•
Közművelődési intézmények látogatása
•
Mátrafüred és Gyöngyös nevezetességeinek megismerése
Témáinkat, lehetőségeinket kitesszük a faliújságra, s minden tanuló választhat a foglalkozások közül. A tanuló kötelezően válasszon témát, ami érdekli, és a tanév végéig kitart mellette. 26
A foglalkozásokon törekedni kell a közösségi élet fejlesztésére. Olykor egy életre szóló barátságok is köttetnek a kollégiumban. Külön közösséget alkotnak az évfolyamok és külön a hálószobák. A közösségek szervezésénél érvényesülnek a demokratikus alapelvek a szobák, férőhelyek, szekrények kiválasztásánál. A szobákban önállóan választják meg a felelősöket és a szoba képviselőjét. Kialakítják és gyakorolják a szoba szabályzatát. A kötött foglalkozásokon kívül szabadidős programokra javaslatot tesznek havonta. A programoknak megfelelően egyidejűleg több területen vehetnek részt.
17.3 KÖTELEZŐEN VÁLASZTHATÓ FOGLALKOZÁSOK: A foglalkozásokra való jelentkezés szeptemberben történik. a, Helyesírás, irodalmi olvasókör – Babus Mónika b, Természetvédelem– Gyántiné Ruzsin Andrea c, Énekkar – Fűzi Anikó d, Történelem, honismeret – Balogh Sándor e, Földrajz– Tóth Richárd János
27
18 Az 59/2013. (VIII.9.)EMMI rendelet 2§ 9. pontjában meghatározott tematikus csoportfoglalkozások keretterve és éves óraszáma A helyzetfeltárás során megállapítást nyert, hogy a tanulók képességeit, valamint az intézmény hagyományait figyelembe véve kevesen jelentkeznek felsőfokú intézménybe. Mivel a szülők részéről is megfogalmazódott a továbbtanulás támogatásának igénye, döntés született a helyzet megváltoztatására. A csoportvezetők a tanulmányi munkát rendszeresen figyelik, értékelik, a szülőket tájékoztatják az eredményekről. A céljaink megvalósítása érdekében feladataink között kiemelt helyet kapott: • Korrepetáló, felzárkóztató munka újjászervezése • Gondoskodás a kollégiumban ellátatlan tárgyakból való felkészülésről, ennek anyagi és személyi feltételeinek biztosítása. • Együttműködés kezdeményezése az iskolákkal, óraadó tanárokkal. • Év eleji felmérés matematikából, szövegértésből az új kollégisták körében. • Alapvető tanulás módszertani ismeretek beiktatása a csoportprogramokba. • Célirányos pályaválasztási tanácsadás. • Szorosabb együttműködés az osztályfőnökökkel. • Céltudatos személyiség- és önismeret fejlesztés. • Volt továbbtanuló kollégisták meghívása. • Tartósan gyenge eredményt elérő tanulók helyzetének vizsgálata, (csoportvezető tanár segítségével), a szükséges lépések megtétele (tanulás módszertani, ill. pszichikai segítség, támogatás). • Hanyagságból, lustaságból gyenge eredményt elérő tanulók szorosabb tanári felügyelete, felkészülésük állandó figyelemmel kísérése, - számonkérés. Törekvéseink, tudatos tevékenységünk eredményességének lassú, ámde pozitív irányba történő elmozdulását látjuk a tanulmányi munkával kapcsolatos munkánkban. A prioritásként kezelt tanulmányi helyzet javítása minden csoportban biztató jelenségeket eredményezett, amit tovább kívánunk javítani. A szilencium rendjének biztosításával délután, korrepetálásokkal, kötelező pótszilencium elrendelésével, rendszeres kikérdezéssel, az iskolával és szülővel való szorosabb kapcsolattartással elértük, Ezeket az előremutató eredményeket megtartani, lehetőség szerint növelni kell.
28
19 A kollégisták szabadideje szervezésének pedagógiai elvei 19.1 A szabadidő hasznos eltöltését szolgáló foglalkozások A szabadidős foglalkozásokon szerepet kap az egészséges és kulturált életmódra nevelés, az önellátás képességének fejlesztése, a diáksport, a természeti környezet megóvása, ápolása. Hangsúlyt kap továbbá a fiatalok irodalmi, képzőművészeti, zenei és vizuális képességeinek, kreativitásának, multikulturális érdeklődésük és toleranciájuk fejlesztése, a nemzetiségi és etnikai kisebbségekhez tartozó kollégista tanulók pedig külön figyelmet és módot kapnak az anyanyelvi, nemzetiségi kultúrához való kötődésük erősítéséhez. A pályaorientáció szempontjából is fontos tartalmakat hordoznak a természettudományos, a műszaki, vállalkozói és gazdasági ismereteket feldolgozó foglalkozások. Foglalkozásaink szervezésében támaszkodunk a tanulók aktivitására, öntevékenységükre, önszerveződő képességére. Különös hangsúlyt helyezünk a nemzeti hagyományok megőrzésére, a nemzeti azonosságtudat fejlesztésére. A kollégium az igényekhez és lehetőségekhez igazodva támogatja a kollégium pedagógiai programjának alapelveivel összhangban lévő öntevékeny diákkörök működését, a mindennapi sportolás lehetőségének biztosítását, a pozitív életvezetési mintákat felmutató foglalkozások, tevékenységi formák szervezését. A szakköröket, diákköröket minden tanévben meghirdetjük, indulásukat a jelentkezők számától tesszük függővé.
20 A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok Egészséges életmód, környezettudatos magatartás kialakításának segítése A testi és mentális képességek folyamatos megőrzéséhez és fejlesztéséhez szükséges megfelelő életritmus kialakítására, az egészséges és kulturált étkezés, öltözködés, tisztálkodás, testápolás, a rendszeretet belső igénnyé válására, az ehhez kapcsolódó szokásrendszer megalapozására törekszünk. Célunk, hogy a kollégisták olyan ismereteket, gyakorlati képességeket sajátítsanak el, olyan szokásokat tanuljanak meg, amelyek segítik őket testi és lelki egészségük megőrzésében, az egészségkárosító szokások kialakulásának megelőzésében. A diákok számára otthonos, kulturált, esztétikus környezetet biztosítunk, olyat, ahol a tanulók jól érzik magukat, és amely egyúttal fejleszti is ízlésüket, igényességüket. Környezeti adottságaink lehetővé teszik, hogy tanulóinkban kialakuljon az egészséges életvitel, a helyes életmód iránti igény. Kiemelt fontosságúnak tartjuk a sajátos nevelési igényű tanulókkal való törődést. Fontos, hogy a kollégium a diákokat környezettudatos magatartásra nevelje, hogy érzékennyé váljanak környezetük állapota iránt. Olyan tevékenységeket szervezünk, amelyek növendékeink napi munkájában a környezet tisztaságának megőrzését, az élővilág, a levegő, a víz szennyezésének megakadályozását jelentik. Kollégiumunkban szélesen értelmezzük a környezeti nevelés témakörét. Kiemelten kezeljük a környezetvédő szemlélet és egészséges életmódra nevelés területét. 29
Szorgalmazzuk, hogy gyermekeink nyitott szemmel járjanak, hogy észrevegyék környezetük minden olyan mozzanatát, jelenségét, tennivalóját, amellyel saját életüket szebbé, rendezettebbé, tisztábbá tehetik, amellyel védhetik önmaguk, társaik, családjuk, környezetük tisztaságát. Fel kell készítenünk diákjainkat arra, hogy önálló felnőtt életükben képesek legyenek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelükkel, meggyőző erővel hassanak majdani családtagjaikra, környezetükre. Az egészséges életmódra nevelésünk során ne csak a betegségek megelőzésének módjára tanítsuk, hanem az egészséges harmonikus élet értékként való tiszteletére is. Ennek érdekében fontos feladatunk a káros függőségekhez vezető szokások /dohányzás, alkohol, drogfogyasztás, helytelen táplálkozás, stb./ kialakulásának megelőzése, valamint az agresszió mindennemű formájától való felelős elhatárolódás, a konstruktív párbeszédek és problémamegoldás ösztönzése. El kell érnünk, hogy testben és lélekben egészséges fiatalok éljenek kollégiumunkban. Tudatosítani kell, hogy a mindennapok fizikai és szellemi terheléséhez szükséges erőnlétet csak megfelelő életmóddal lehet elérni, megőrizni. Meghatározó jelentőségű, hogy a nevelést végző pedagógus saját életvitelével adjon hiteles mintát tanulóink számára. A kulturális, a művészeti, az esztétikai, a vizuális nevelés, a szabadidő hasznos és kulturált eltöltésének a megszervezése rendkívül szertágazó és összetett feladat. Intézményünk kulturális életének mozgató rugója a kollégium Diákönkormányzata, amely az ezen a területen végzett feladatainak megvalósításához mind a Diákönkormányzatot segítő tanár mind a Nevelőtestület tagjainak a segítségére támaszkodik. Munkánkban azokat a művészeti, esztétikai, műveltségi, természeti értékeket helyezzük előtérbe, amelyek a mindennapi életben éppúgy jelen vannak, mint a kulturált szórakozásban, vagy az irodalom, a művészetek alkotásainak élményszerző befogadásában, illetve a művészeti értékek létrehozásában. Arra törekszünk, hogy a kollégistákat rávezessük az esztétikai értékek befogadására, megtanítsuk őket felismerni, befogadni, átélni a szépet, az élet pozitív jelenségeit. Kulturális életünk szervezését nagymértékben befolyásolja az a tény, hogy növendékeink a hétvégét otthon, a szülői háznál töltik. Így lehetőségeink kissé korlátozottak, mivel hétvégére nem tervezhetünk egy-egy tartós kikapcsolódást jelentő kirándulást, esetleg utazással is járó színházlátogatást. Fontos számunkra, hogy kulturális tevékenységünk szervezésénél figyelemmel kísérjük a kapcsolatos iskolák programjait, lehetőséget adva diákjainknak arra, hogy részt vegyenek ezeken a rendezvényeken. Nagy hangsúlyt helyezünk arra, hogy rendszeresen részt vegyünk különböző közéleti és kulturális jellegű pályázatokon, mert ezáltal gazdagabbá tudjuk tenni tevékenységünket. 30
A tanulók kulturált környezet iránti igényének alakításában nagy szerepünk van. A lakószobák, közös helyiségek tisztaságának függvénye az ő környezettudatos magatartásuk. Kialakítás alatt van a szelektív hulladékgyűjtés feltételeinek, eleget téve az uniós előírásoknak. Szeretnénk az intézmény villamosenergia-felhasználását további energiatakarékos lámpák cseréjével mérsékelni, a nyílászárók cseréjével, a fűtés és vízrendszerünk korszerűsítésével megteremteni a hatékony és energiatakarékos működtetést.
21 A tanulók fejlődésének elősegítése, felzárkóztatás, tehetséggondozás 21.1 A tanulókról való gondoskodás, személyes törődés Célunk, hogy a tanulók a kollégiumban otthon érezzék magukat. A gyermekek családjuktól való távollétük idejében a pedagógusok, valamint a kollégiumban dolgozó felnőttek helyettesítik a szülőt, a gondviselőt. A kollégium - amíg a diák szüleitől távol van felelősséggel tartozik a gyermek tanulmányi munkájáért, testi épségéért, stb. A kollégium a családra, mint partnerre a nevelésben eddig sem mindig számíthatott, épp ellenkezőleg: gyakran család vagy szülőpótló funkciót tölt be. Bizonyos helyzetekben, egy-egy probléma megoldásában valójában az intézmény, illetve a nevelőtanár rendelkezik megfelelő eszközökkel, kompetenciával, bizalmi tőkével a szakszerű beavatkozás, a segítségnyújtás tekintetében. Ettől függetlenül elengedhetetlen a szülőkkel, a gondviselővel a kapcsolattartás, az őszinte együttműködés a gyermek érdekében. Kollégiumunk biztosítja a gyermekek alapvető fiziológiai szükségleteit. A házirendünket, napirendünket úgy alakítottuk ki, hogy jusson idő a pihenésre. A környezeti feltételek adottak (udvar, tornaterem, könyvtár, stb.). A környezeti hatásokat azonban egyre nehezebb kivédeni (TV-ben látottak, internet sokszor káros hatása, szórakozóhelyek szokásai, stb.) A pszichés biztonságot a Házrend, napirend, a felnőttek, valamint az épület maga adja (a tér, az idő, kapcsolati biztonság). A kollégium minden dolgozója, a nevelőtanárok életkoruknál, illetve felkészültségüknél fogva valamennyien alkalmasak arra, hogy életviteli, lelki tanácsokat adjanak, valamint segítsenek egyedi helyzetek megoldásában (orvosi, hatósági, jogi). Együttműködünk a gyermekvédelmi hatóságokkal, a gyermekvédelmi feladatokat megfelelő körültekintéssel próbáljuk végezni, a diákok érdekeit szem előtt tartva.
31
21.2 A tanulók személyiségének fejlődése A tanulók személyiségfejlődése a kollégiumba lépés napjával új szakaszba lép. A szülőktől való elválás pillanatától egy önállósulási folyamat kezdődik életükben. A szobatársakhoz való alkalmazkodás, a közös kulturális és sporttevékenységek alkalmával kialakult csoportbeli szerepek jelentősen formálják a személyiségét. Nagyon fontos annak tudatosítása, hogy a kollégiumban töltött évek nem csupán az iskolai tanulmányok elvégzésének, hanem felnőtté válásának az időszaka is. Ennek a tanulási folyamatnak az eredménye az kell, hogy legyen, hogy az egymáshoz való alkalmazkodás képessége, az alkotó munka szeretete, a kulturált viselkedés, az emberi és a természeti értékek megbecsülése és az egészség értékként való tisztelete beépüljön a mindennapjaikba. Ezek az általános elvek kell, hogy áthassák a kollégiumi nevelőmunka minden területét. A csoportfoglalkozások ébresszék rá a tanulókat arra, hogy a jelenségek és a világ megismerése a felnőttkorukat meghatározó értékek kiválasztására szolgál. A választás lehetőségét fontos hangsúlyozni. Ez a folyamat nem mindig egyenes úton halad, hiszen magában rejti a tévedés lehetőségét is. A tanulók által elkövetett botlásokat, tévedéseket ennek tükrében kell felfogni, értelmezni. Megítélésüknél nemcsak a cselekedetet ítéljük meg, mint rossz szokást, hanem azt is megvizsgáljuk, hogy milyen magatartási minták és milyen meggyőződés áll a háttérben. Ez a szemlélet át kell, hogy fogja a nevelőmunka egészét, de különösen fontos a fegyelmi bizottság tevékenységében. A büntetéseknek fejlesztő, pozitív hatásokat, megerősítő szerepet kell adni, és nem retorziót. A fegyelmezés struktúrájában jelenjen meg a tévedés szabadságának és a javítás lehetőségének joga. Fontos a tanulók önszabályozó képességének fejlesztése. A szabályok ismerete kevés, ezek elfogadása szükséges. A leghatékonyabb az, ha a tanulók maguk is gyakorolják a házirend készítését. Az együttélésből származó konfliktusok pedig megoldhatók közösen hozott szabályok bevezetésével. A tanulói önkormányzat szerepét abban látjuk, hogy megtanulják a diákok az érdekérvényesítés szabályrendszerét, ezért szükséges a tanulócsoportokon belüli érdekérvényesítést javítani. A szabálytudatot jól fejlesztik a társas játékok, ki kell használnunk ezt a lehetőséget. A diákok egy része kevésbé vesz részt a közösségi feladatokban, egymás megsegítésében. Ezen változtatni kívánunk. Ebből eredő feladataink: Egységes, világos norma- és értékrendszer kialakítása, erősítése. A fiatalok egyéni sikerélményt biztosító, valamint önállóságot igénylő megbízatásokkal való ellátása. A teljesítmény mindenkori értékelése. Az erőfeszítések megfelelő jutalmazása. Pozitív modellek állítása. A közösségért végzendő feladatok változatos rendszerének kialakítása. Több alkalom a közös együttműködésre. 32
Bizalomerősítés a felnőttek és a diákok között.
Az értékelés lehet: folyamatos (személyes kapcsolatok) napi rendszerességgel (tisztasági ellenőrzés, ügyeleti rend) havi (naplóvezetés, kapcsolattartás az iskolával) időszakos (kapcsolattartás a szülőkkel, foglalkozások látogatása,) féléves (féléves beszámolók) éves (pedagógiai munkánk megtervezésénél támaszkodunk az előző tanév értékelésére és év végén visszatekintünk ennek eredményességére). A csoport összetartása megnyilvánul a közös tevékenységekben, a csoportfoglalkozásokon és a rendezvényeken. Pedagógiai munkánk fokmérőjének tekintjük a kiegyensúlyozott, nyugodt légkör kialakítását mind össz kollégiumi, mind csoportszinten egyaránt.
21.3 Felzárkóztatás, a tehetségek kiválasztása és gondozása 21.3.1 Felzárkóztatás, hátránykompenzáció
A kollégium egyik alapfeladatából adódik, hogy a tanulók között meglévő műveltségbeli, képességbeli különbségeket kezelni tudja. Éppen ezért pótolnunk kell az eredendő intellektuális, műveltségi, kulturális hátrányokat. Biztosítanunk kell a tanulásban elmaradt gyerekek segítését, hogy kapjanak esélyt a választott iskola eredményes elvégzésére. A hátránykompenzáció nem önálló részterülete a kollégiumi munkának, hiszen a kollégium legfontosabb feladatának a hátrányok csökkentését, illetve kiegyenlítését tekinti. Tágabb értelemben az összes kollégista részesül hátránykompenzációban, hiszen a kollégium puszta léte is hátránykompenzációs tényező, mert a rászorulók számára megteremti a lakóhelyen kívül eső oktatási intézményben való tanulás lehetőségét. A hátránykompenzáció a gyermekés ifjúságvédelem körébe tartozó tevékenység. Hátránykompenzációban kell részesíteni minden olyan gyermeket és ifjút, akiket környezetük illetve élethelyzetük bármilyen módon hátrányos helyzetbe hoz, és vagy önerőből képtelenek továbblépni, vagy képességeiket nem tudják megmutatni, kibontakoztatni. Kollégiumunkban az elmúlt időszakban leggyakrabban előforduló hátrányformák: - szociális hátrányok, munkanélküliség, a család (vagy egyik tagjának) életmódjában tapasztalt deviáns magatartási formák (pl. italozás, agresszió). 33
- gondot jelent, hogy egyre több tanulónál tapasztaljuk, hogy „elszórja” az otthonról kapott pénzt (sokszor az utolsó forintot, amit a család az étkezési díjra szánt). - nem megfelelően működő családi nevelésből fakadó hátrányok (szülők alacsony iskolai végzettsége, szeretethiány, sérült szerkezetű vagy „csonka” család) - a kollégisták legnagyobb részénél kimutatható a felkészültségben bizonyos tudáshátrány, a tapasztalatok szerint elsősorban matematikában, idegen nyelvekben, szövegértésben, helyesírásban, történelmi-politikai ismeretszintben. Sok esetben, ha meg is van a felkészültség, annak megnyilvánulása az iskolai feleletekben, felmérőkben nem jelenik meg. - a kifejezőkészség alacsony szintje, a gyengébb szókincs, műveltségbeli, kulturális hátrányok, az új helyzetben a státusz- keresés, a beilleszkedés nehézségei is hátrányos helyzetbe hozzák a kollégisták egy részét. A hátránykompenzációs feladatok tervezésekor az alábbi csoportokkal számolunk: Állami és gyermekjóléti gondoskodás alatt álló fiatalok Gyermek- és ifjúságvédelem körébe tartozó fiatalok Diszkriminált, etnikai, kisebbséghez tartozó diákok Alacsony szocio ökonómiai státuszú családból származó Tanulásban akadályozottak Lemorzsolódók, az iskolai kudarc által legjobban fenyegetettek 21.3.2 Feladatunk:
A lehetséges és a tényleges teljesítmény közötti eltérést a minimálisra csökkenteni azoknál a tanulóknál, akik szociális hátránnyal, ingerszegény szociális környezetből érkeztek a kollégiumba. Fel kell kutatni az alulteljesítés okait, és törekednünk kell annak megszűntetésére. Különös figyelmet kell fordítanunk az instabil családi légkör kedvezőtlen hatásaira, a tanulók esetleges antiszociális viselkedésére, emocionális problémáira. Az önbizalom hiánya, az alacsony önértékelés és hiányos motivációs bázis gátolja a felzárkóztatás eredményességét, ezért ki kell deríteni ezek okait. Az egész személyiséget kell intellektuálisan, érzelmileg, szociálisan fejleszteni, figyelemmel a gyenge oldalak segítésére is. Fontos, hogy a tanuló a fejlesztés során pozitív értékekkel gazdagodjon. A fejlesztés során a következő módszereket kívánjuk alkalmazni: o a gyermekhez való odafordulás, partnerként kezelés, o találkozzon, ismerje meg önön képességeit, tehetségét, de kapjon segítséget a helyes énkép kialakításához, a reális önértékeléshez,
34
o a fejlesztésben a tárgyi feltételek megléténél fontosabb számunkra a segítő, bátorító légkör kialakítása, o cselekvésre, munkára bátorítás, o önálló ismeretszerzésre és probléma megoldásra ösztönzés, o beszélgetésre, vitákba való bevonás, o óvatos kritika, o tanulási hátrányok esetén képzeletfejlesztő, alkotásra serkentő feladatok, együtt tanulás, gyakoribb számonkérés, o egyéni beszélgetések gyakoribbá tétele, helyes családi életvezetési minták felmutatása 21.3.3 Tehetséggondozás
Kimagaslóan jó képességű tanuló a kollégiumban sajnálatos módon évente csak egy-két fő. A tanulók összetételéből adódóan inkább egy-egy kiemelkedő részképességről, vagy kimagasló szorgalomról beszélhetünk. Igyekszünk számukra biztosítani a könyvtár és az internet által kínált lehetőségeket, valamint szaktanáraink külön feladatokkal várják a hozzájuk forduló diákokat. Meg kell teremtenünk annak a lehetőségét, hogy a tehetséges tanulók képességeiket tovább fejleszthessék, tudásukkal bővítsék. Ez lényegében nem más, mint az alkotóképesség fejlesztése, az érdeklődési köröknek megfelelő ismeretek elsajátításának mélyítésével, a képességek minél hatékonyabb fejlesztésével.
35
22 A pályaválasztást, az önálló életkezdést elősegítő tevékenység elvei 22.1 Pályaválasztás Pedagógiai munkánk fontos területe diákjaink pályaválasztásának segítése elsősorban a felsőbb évfolyamokon, illetve a végzős csoportoknál. Folyamatosan tájékozódnunk kell kollégistáink érdeklődéséről, ismernünk kell kiemelkedő teljesítményüket, képességüket, pályaválasztási szándékaikat és azok motívumait. Meghatározó a szülőkkel folytatott beszélgetés gyermekeik pályaorientációjáról. Az iskolával együttműködve meg kell ismertetni a tanulókkal a képzési lehetőségeket, biztosítani kell részvételüket a választott felsőoktatási intézmény által szervezett ún. „Nyílt napon”, ahol konkrét tájékoztatást kapnak az intézménybe való bejutás feltételeiről. Akik nem szándékoznak továbbtanulni, azoknak tájékoztatást kell adni az elhelyezkedési esélyekről, akár külső előadó meghívásával is. Feladataink e téren: • a tanulási motiváció, érdeklődési területek, érzelmi viszonyulás, szülői szándék, fizikai, érzelmi teljesítőképesség feltárása, tudatosítása, • a választott pálya és a személyiség megfelelésének feltárása, tudatosítása, • önismeret fejlesztése, saját lehetőségek, képességek feltárása, kibontakoztatása.
Tudatos felkészítést végzünk, mely tartalma: egyes pályák ismertetése, pályaválasztási dokumentumok ismertetése, használata, tájékoztatás a munkaügyi dokumentumokról, elhelyezkedés lehetőségeiről tájékoztatás, viselkedési szabályok álláskereséskor, munkanélkülieket segítő intézmények, szolgáltatások igénybevételének módja, átképzések lehetőségeinek ismertetése.
Célunk, hogy diákjaink megismerkedjenek - az alapvető munkavállalói jogokkal, - a munkáltatói igényekkel, elvárásokkal (kompetenciák), - az átképzés intézményeivel, a képzési lehetőségekkel, a képzésben való részvétel módjával. 36
Jártasságot szerezzenek - a pályaválasztással kapcsolatos információszerzésben Használni tudják - azokat az információhordozókat, amelyek révén tájékozódhatnak a munkaerőpiacon.
22.2 Kulturált életmódra nevelés, szuverén világkép kialakulásának segítése Bővíteni kell a diákok ismereteit az egyetemes emberi civilizációról, annak legnagyobb hatású eredményeiről. Fontosnak tartjuk felkelteni az érdeklődést a kultúra, a tudományok, a művészetek iránt, továbbá az emberiség globális problémáival kapcsolatban. Természeti és társadalmi ismeretek átadásával, művészeti élményekkel segítjük a világban való tájékozottság, a személyes és szociális azonosságtudat fejlődését. Motiváljuk és helyzeteket biztosítunk az önkifejezési lehetőségek megtalálásához. Elősegítjük az esztétikai-művészeti tudatosság megjelenését, az érzelemvilág gazdagodását. Fejleszteni szeretnénk az idegen nyelvi kommunikációt. Fontosnak tartjuk a nemzet, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrájának, értékeinek tiszteletét, a nemzeti, történelmi és vallási hagyományok megismertetését és ápolását, ezzel is erősítve a tanulók hazaszeretetét. Változatos, sokrétű kulturális tevékenységünkkel kívánunk hozzájárulni a magyar, az európai és az egyetemes kultúra értékeinek megismertetéséhez, elsajátíttatásához és értékeléséhez. Célunk, hogy kollégistáink világról kialakított képében, a gyakorlati élet terén is kiemelt helyet kapjon az Európához való kötődés, az európai kultúrkör. Olyan tevékenységeket szorgalmazunk, amelyek elősegítik a tanulókban az európai uniós polgár identitásának kialakulását, bemutatják az Európai Uniós tagság révén megnövekedett lehetőségeket, kihívásokat.
37
22.3 Társadalmi, gazdálkodási jártasságok fejlesztése, családi életre nevelés Segítjük az önálló életvitel kialakítását, a majdani családi háztartás és gazdálkodás tervezését, a tudatos fogyasztóvá válást, az eligazodást a mindennapi életben, a gazdaság és a pénzgazdálkodás világában. A kollégiumi nevelés meghatározó feladata a demokratikus vezetés elsajátítása, gyakorlási feltételeinek megteremtése és folyamatos működtetése, mely feladat megoldásában megfelelő mértékű szerepet kell kapnia a diák önkormányzati tevékenységeknek. Az itt elsajátított érdekérvényesítő, közösségépítő, felelősségvállaló, kezdeményező tevékenység is felkészíti a diákokat felnőtt életükre, a társadalomban való tájékozódásra, a családon belüli helyes szerepek felvállalására és követésére.
38
23 A hátrányos helyzetű tanulóknak szervezett felzárkóztató, tehetséggondozó, társadalmi beilleszkedést segítő foglalkozások terve A kollégiumunkban többnyire a hátrányos helyzetű, illetve a veszélyeztetett gyermekekkel találkozunk. A szociális, anyagi, kulturális, műveltségi, földrajzi, lakókörnyezeti hátrányos helyzetet mutató, vagy ezek együttes megjelenési formáját, a halmozottan hátrányos helyzet jellemzőit "produkáló" tanulókkal is foglalkoznunk kell, segíteni beilleszkedésüket, hátrányaik leküzdését. A kimagasló eredményeket felmutató diákokat is segítenünk kell.
23.1 9. osztályban tudásszint felmérés tanulás-módszertani alapismeretek elsajátíttatása helyes tanulási szokások kialakítása a kollégiumi körülmények között felzárkóztatás, korrepetálás megszervezése külön csoportban, szakos tanár vezetésével, az oktató iskolák követelményrendszerének elfogadtatása kimagaslóan jól teljesítő diákok ösztönzése, tanulópárok kialakítása
23.2 10. osztályban a gyengébb képességű diákok rendszeres segítése tantárgyakhoz, témakörökhöz irodalmi ajánlás készítése a könyvtár segítségével konfliktuskezeléssel kapcsolatos foglalkozások tanulás-módszertani foglalkozás egészséges életmódra felkészítő foglalkozások
23.3 11. osztály jó képességű tanulók bevonása a korrepetálási folyamatba koncentráció erősítése felszabadultság érzetének elősegítése családi életre nevelés motiválás nyelvi készségek fejlesztése 39
23.4 12. osztály rugalmasabb napirend szabadabb időbeosztás kialakítása pályaválasztási tanácsadás munkaerő-piaci eligazodás segítése
24 Kötelezően biztosítandó foglalkozások köre a kollégiumban A kollégium - igazodva az Nkt.28§-ának rendelkezéseihez - a nevelési folyamat során a tanulói tevékenységeket - annak céljától, jellegétől függően - kollégiumi programok, csoportos és egyéni foglalkozások keretében szervezi, az intézményi szervezet működéséhez pedagógiai irányítást, ill. támogatást biztosít. Külön figyelmet fordít a nemzeti és etnikai sajátosságokra és a sajátos nevelési igényű tanulók egyéni szükségleteire. A kollégium a foglalkozások formáját és tartalmát úgy határozza meg, hogy azok hozzájáruljanak a tanulók erkölcsi gyarapodásához, személyiségének gazdagodásához, kompetenciáik fejlesztéséhez, a közösség fejlődéséhez. Tanulói részvétel szempontjából a kollégiumi foglalkozás lehet: kötelező szabadon választható. A tanuló heti 13 órában köteles részt venni felzárkóztató, tehetség kibontakoztató, speciális ismereteket adó felkészítő egyéni vagy csoportos, heti 1 órában közösségi fejlesztést megvalósító csoportos foglalkozáson. A kollégium által biztosított lehetőségek közül szabadon választott, további heti 1 foglalkozáson köteles részt venni.
40
A kollégiumi csoportfoglalkozások éves óraszáma:
TÉMAKÖR
A tanulás tanítása Az erkölcsi nevelés Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Állampolgárságra, demokráciára nevelés Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A családi életre nevelés Testi és lelki egészségre nevelés Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Fenntarthatóság, környezettudatosság Pályaorientáció Gazdasági és pénzügyi nevelés Médiatudatosságra nevelés Összesen:
4 2 2 1
9. évf. 9./N évf. 9./Kny .évf. 9./Ny. évf. 3 2 2 2
1
1
1
1
1
1
1 2
1 2
2 2
2 2
3 2
3 2
2
2
2
2
1
1
2 2 2 1 22 óra
2 2 2 1 22 óra
2 2 2 1 22 óra
2 2 2 1 22 óra
2 2 3 1 20 óra
2 2 3 1 20 óra
1-8. évf
10. évf
11. évf.
12. évf.
13-14. évf.
2 2 2 2
2 2 2 2
2 1 1 1
1 1 1 2
41
25 A kollégiumi nevelés eredményessége A kollégium hozzájárul, hogy a tanuló eredményesen fejezze be tanulmányait választott iskolájában. A feladatok tervezése: A tanulási program a Mátra Szakképző Iskola ütemterve szerint történik A csoportfoglalkozás programját a nevelőtanárok készítik el A szabadidős foglalkozásokat előre egy hónapra közösen a tanulók bevonásával készítik el a nevelőtanárok. Egyéni és kiscsoportos foglalkozások a szükségleteknek és igényeknek megfelelően történnek. A tanuló a kollégiumi nevelési folyamat során:
elsajátítja és követi az alapvető erkölcsi normákat; képes az egészséges és kulturált életmód kialakítására; sokoldalú képzettsége, műveltsége párosul az új ismeretek befogadásának, és a folyamatos megújulásnak a képességével; kialakul reális társadalomképe; rendelkezik az önszerveződéshez, a demokratikus érdekérvényesítéshez szükséges képességekkel; tudása versenyképes, önértékelő képességére, szakmai felkészültségére alapozva választ tud adni a szakmai kihívásokra; képes az együttműködésre, az emberi kapcsolatok kialakítására és továbbépítésére; másokhoz való viszonyában toleráns, empátiával rendelkezik, társadalmi szemléletét a szolidaritás jellemzi; ismeri nemzetünk, nemzeti és etnikai kisebbségeink kulturális, történelmi hagyományait.
A kollégiumi nevelés eredményességének értékelésekor figyelembe veendő, hogy a nevelési folyamat milyen kiindulási állapotból, milyen feltételek mellett fejtette ki hatását.
42
26 A tanulók életrendjét a kollégium házirendje szabályozza. Arra törekszünk, hogy összhangban legyen a kollégium és a Mátra Szakképző Iskola működésével, vegye figyelembe annak elsődlegességét. A tanulók kötelezettségei a tanulás és a művelődés, ennek elengedhetetlen kiegészítői a kikapcsolódás és a nyugodt pihenés. A napirend időbeosztását egységesen és következetesen betartatjuk diákjainkkal. Lehetőség van a differenciálásra is kedvezményként. A tanulás minden kollégista alapvető feladata és kötelessége. A tanulószoba szervezésében a nevelőtanárok figyelembe veszik: - a helyi szokás és házirendet - a tanulók eredményeit - a tanulók egyéni szokásait. A tanulókkal szembeni elvárásoknál hangsúlyt kap a képesség, a szorgalom és az eredményesség. Az életkor figyelembe vételével kerül sor olyan jellegű számonkérésre, amelyből lemérhető a tanulás hatékonysága. A kötött tanuláson túl biztosítjuk az egyéni szükséglet alapján jelentkező többlettanulás jelentőségét is diákjaink részére. A tanulási eredmények alapján adhatók kedvezmények és jutalmak ösztönző hatását a diákönkormányzattal közösen alakítjuk úgy, hogy ne csak az eredmény, hanem a befektetett munka is mérvadó legyen. A szabadidő eltöltése A diákok számára hasznos legyen és megfelelő arányban szervezett legyen. A programok biztosítsák az érdeklődési területeket, úgy, hogy alkalmasak legyenek a tudás és az ismeretek szélesítésére is, és a kikapcsolódásra, szellemi feltöltődésre is. A sport háziversenyeket a diákönkormányzat szervezésében rendezzük. Törekszünk arra is, hogy igényeik alapján a diákjaink több önállóan eltölthető szabadidővel rendelkezhessenek.
43
27 A kollégium napirendje A kollégium általános napirendjét egyeztetjük a Mátra Szakképző Iskola napirendjével. 06.00h06.00-06.45h
Ébresztő Reggeli feladatok elvégzése Tisztálkodás, szobarend, szobák, kulcsok átadása
06.45h-től
Indulás reggelizni
06.45-13.00h
Diákok iskolában, beteg kollégista diákok ellátása
12.45-14.45
Ebéd
13.00h
Kollégium kinyitása.
13.00-15.45h
Szabadidő (vásárlás, séta, pihenés) CSENDES időtöltés a szobákban. Készülődés a stúdiumra.
15.30h
Stúdium: 3x45 perc
/technikusoknak, szakmunkásoknak 2x45 perc/
15.30-16.50h
1.-2. Tanulószoba
16.50.-17.00h
Szünet
17.00.-17.50h
3. Tanulószoba
A technikus évfolyamok és a 3.8 átlagot elérő tanulók a stúdium alatt a hálójukban tanulhatnak. A tanulószoba ideje alatt kijárni, fürödni, étkezni nem lehet. A kedvezményezett diákokra a tanulószobai rend ugyanúgy vonatkozik. A diákok a megadott időpontban átmennek közösen vacsorázni a Mátra Szakképző Iskolába. 19.00-19.45h
Kötelező foglalkozások (heti 1x45 perc), szakkörök
19.00-20.30h
Adható kimenő
19.00-21.30h
Szabadidő Fürdőszoba használata
20.30-21.30h
Felkészülés az éjszakai pihenőre 44
22.00h
Villanyoltás
22.00-06.00h
Éjszakai pihenő
18.00-21.00h-ig
Vasárnapi beérkezés
Vasárnapi beérkezés után a kollégiumot senki nem hagyhatja el, vacsoráról mindenki előtte gondoskodik. A tornaterem, informatika terem zárva van, viszont este tanulóinknak lehetőséget biztosítunk a másnapi felkészülésre.
45