A MAJSI ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
Mottónk: „A gyermekkor évei azok az esztendők, amikor a szív a legérzékenyebb és legformálhatóbb. Amit oda ültettek, azt aligha lehet valaha is onnan kipusztítani.
1
Tartalomjegyzék 1. A program bemutatása, az óvoda adatai ..................................... 5 1.1. A program bemutatása ......................................................... 5 1.2. Az óvoda adatai: ................................................................... 5 1.3. Az óvoda bemutatása ............................................................ 6 1.4. Személyi feltételek:................................................................ 6 1.5. Tárgyi feltételek .................................................................... 7 1.6. Eszközrendszer ...................................................................... 7 1.7. Alapelveink, óvodaképünk ................................................... 8 2. Óvodánk célja, feladatai. ............................................................ 11 2.1. A program célja: ................................................................. 11 2.2. Általános nevelési feladatok: ............................................. 11 2.2.1. Az erkölcsi-szociális érzelmek alakítása........................ 11 2.2.2. Az esztétikai érzelmek alakítása .................................... 12 2.2.3. Az intellektuális(anyanyelv iránti) érzelmek kialakulása .................................................................................................. 13 3. Az óvodai nevelés feladatai ........................................................ 15 3.1. Az egészséges életmód alakítása, egészségnevelési program....................................................................................... 15 3.2. Az érzelmi, erkölcsi nevelés és a szocializáció biztosítása18 3.3. Anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása. Személyiségfejlesztés, kiemelkedő készségekkel rendelkezők nevelése. ....................................................................................... 21 4. Az óvodai élet megszervezésének elvei ....................................... 24 5. Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai ........................................................................................... 25 A néphagyomány tartalma az egyes tevékenységi formákban 26 Óvodánk jeles napjai: ............................................................... 26 5.1. Játék ..................................................................................... 30 5.2. Vers, mese ............................................................................ 34 2
5.3. Ének, zene, énekes játék, tánc............................................ 38 5.4. Rajzolás,festés, mintázás, kézimunka ............................... 41 5.5. Mozgás .................................................................................. 43 5.6. A külső világ tevékeny megismerése ................................. 48 5.7. Munkajellegű tevékenységek ............................................. 52 5.8. Sajátos nevelési igényű gyermekek sérülés-specifikus fejlesztésének feladatai .............................................................. 54 5.8.1. A testi fogyatékos (mozgáskorlátozott) gyermek .......... 54 5.8.2. A látássérült gyermek ..................................................... 55 5.8.3. Súlyosan hallássérült, siket, enyhébben hallássérült és nagyothalló gyermek ................................................................ 56 5.8.4.Az enyhén értelmi fogyatékos gyermek .......................... 57 5.8.5.A középsúlyosan értelmi fogyatékos gyermek ............... 58 5.8.6.A beszédfogyatékos/súlyos, akadályozott beszédfejlődésű gyermek .................................................................................... 58 5.8.7. Az autista, autisztikus gyermek ...................................... 58 6. Az óvoda kapcsolatrendszere...................................................... 59 6.1. Óvoda – család..................................................................... 59 6.2. Óvoda – iskola ..................................................................... 59 6.3. Kapcsolat a fenntartóval .................................................... 60 6.4. Kapcsolat a közművelődési intézményekkel: ................... 60 6.5. Kapcsolat az egészségügyi szervekkel: ............................. 60 6.6. Kapcsolat a szakmai szervezetekkel ................................. 61 7. Sajátos feladataink ..................................................................... 62 7.1. Gyermekvédelem az óvodában. ......................................... 62 8. Óvodánk ellenőrzési és értékelési rendszere. ............................. 63 8.1. Óvodánk irányítási – szervezeti felépítése ........................ 63 8.2. Írásos dokumentumok ........................................................ 64 8.3. A pedagógiai munka, mérése, ellenőrzése, értékelése ..... 64 8.4. Az óvodai csoportok és a gyermekek fejlődésének mérése, elle-nőrzése, értékelése ............................................................... 65 3
8.5. A pedagógiai program ellenőrzése, értékelése ................. 65 9. A német nemzetiségi nevelés programja .................................... 66 10. Legitimációs záradék ................................................................ 77 12. Felhasznált irodalom ................................................................ 78
4
1. A program bemutatása, az óvoda adatai 1.1. A program bemutatása Helyi óvodai nevelési programunkat 1999 szeptemberében két vegyes csoportban vezettük be, mely Nagy Jenőné: „Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel” című programjának adaptációja alapján készült. Rendszere jól illeszthető nevelési elképzeléseinkhez, a német nemzetiségi irányelvek megvalósításához és tapasztalatunk szerint az érzelmi, esztétikai, művészeti élményekkel csökkenthetők a gyerekek szociokulturális hátrányai, de a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése illetve a kiemelkedő képességű gyermekek fejlesztése is eredményes. A program bevezetése után megvizsgáltuk, hogy a programunk hogyan vált be és az évek során összegyűjtött tapasztalatokat, eredményeket, a minőségbiztosítás kapcsán megismert partneri igényeket, elvárásokat, elégedettségeket és nem utolsó sorban a törvényi változásoknak figyelembe véve többször módosítottuk programunkat. A jelenlegi Pedagógiai Programunk módosítását a 363/2012 (XII.17) Alapprogramot módosító Kormányrendelet és a 17/2013. (III. 1.) EMMI rendelet a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve szabályozza. 1.2. Az óvoda adatai: Az óvoda neve: Majsi Óvoda Címe: Székhely: 7783 Majs, Ady E.u.63.. Telephely: Majs, Ady Endre u. 63 Az óvoda fenntartója: Majs Község Önkormányzatának Képviselőtestülete Címe: Majs Kossuth L. u. 199. 7783 Telefon: 69/380101 Az óvodai csoportok száma: 2
5
1.3. Az óvoda bemutatása Majs község Baranya megye déli részén, a horvát határtól 4 km-re, a Mohácsi csata történelmi helyének szomszédságában fekszik. Az 1700-as években német családokat telepítettek a faluba, így a lakosság többsége német ajkú volt. A betelepülés, a vegyes házasságok, a természetes asszimiláció miatt ma már egyre kevesebben beszélik a nyelvet, de a szokások, hagyományok még ma is élnek, ez befolyásolja a mi életünket is. Intézményünk két község gyermekeit fogadja. Udvar község gyermekeit kényelmes, biztonságos körülmények között saját iskolabuszukkal szállítják a majsi óvodába. Intézményünk 1958 óta működik jelenlegi helyén, 1976 és 1978 között a fenntartó anyagi támogatásával, a lakosság társadalmi összefogása révén átépítették, 3 csoportossá bővítették az épületet, így nyerte el jelenlegi formáját. Ekkor indult a német nemzetiségi nevelés is. 1993 óta a gyermeklétszám csökkenése miatt a gyermekek nevelés két csoportban történik, a harmadik szobából tornatermet alakítottunk ki. Termeink esztétikusak, barátságosak, bútorzatuk megfelelő. Díszítésük, dekorációjuk a gyermekek életkorához igazodik, és egyben tükrözi a csoportban dolgozók egyéniségét, ízlését is. Megtalálhatók a kisebbség kultúráját tükröző tárgyak, eszközök is. Óvodánk vezetékes víz- és csatornarendszerrel van ellátva. Rendelkezünk saját telefonvonallal, fűtésünk földgáz-üzemeltetésű központi fűtés. Az épülethez tágas udvar tartozik, ahol a füves, betonozott, fáktól árnyat adó terület egyaránt megtalálható. Fémből készült mászókák, a homokozó, illetve az utóbbi években felállított fából készült mozgásfejlesztő szerek ideális játéklehetőséget nyújtanak a gyermekeknek. A napfürdőzés, levegőztetés mellett a vízhez való szoktatást az udvaron felállított zuhanyozó biztosítja. 1.4. Személyi feltételek: Az óvoda nevelőmunkáját 3 főiskolai végzettséggel rendelkező óvodapedagógus látja el. Az óvónők heti váltásban dolgoznak. Jelenleg 1 csoportban folyik német nemzetiségi nevelés. Két fő dajka és egy konyhalány segíti az óvónők nevelő munkáját. Mindhárman elvégezték a dajkaképzőt, társak a nevelőmunkában, megbízható, gyermekszerető emberek.
6
1.5. Tárgyi feltételek Óvodánk épületét pályázati támogatással 2007, 2011 nyarán felújították, korszerűsítették. Így mind két csoport külön mosdóhelyiséggel rendelkezik biztosítva a zavartalan, balesetmentes óvodai nevelést. A tálalókonyha a mai kor igényeinek, higiéniai feltételeknek megfelelő berendezést kapott. A csoportszobák a gyermekek fejlesztéséhez szükséges eszközökkel felszerelt helyiségek, melyben biztosított a halmozottan hátrányos helyzetű, a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztése, és a német nemzetiségi nevelés. A két csoport öltözőhelysége közös. A tornateremben, melyet a harmadik csoportszobából alakítottunk ki, új, a testneveléshez szükséges eszközökkel gyarapítjuk a meglévő készletet. Az ehhez szükséges anyagi feltételeket pályázatok révén sikerül előteremteni. Az integrációs programhoz szükséges tornaeszközökkel rendelkezünk. A mozgásfejlesztő játékok, eszközök beszerzésére továbbra is törekszünk. A programhoz szükséges tárgyi feltételek részben adottak, amelyet folyamatosan pótolunk. A gyermekeket és az intézménybe látogatókat esztétikus környezet fogadja. 1.6. Eszközrendszer A játék tevékenységhez szükséges eszközök. Óvodánk tárgyi, dologi fejlesztését úgy tervezzük, hogy minden évben bővíteni tudjuk játékainkat. A költségvetésből elkülönített minimális összeget, támogatók segítségével, pályázatokkal és a szülők támogatásával egészítjük ki. Tudatosan törekszünk a nyelvi nevelést segítő játékeszközök, a különleges bánásmódot igénylő, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, az SNI-s gyermekek fejlesztéséhez szükséges eszközök beszerzéséhez. Tanuláshoz szükséges eszközök. A szakmai eszközök beszerzése folyamatosa n történtek, amely részben költségvetési keretből, illetve pályázati forrásból fedeztük. Igyekszünk saját magunk is játékokat, eszközöket készíteni, az ehhez szükséges anyagokat biztosítjuk a jövőben is. A nemzetiségi neveléshez szükséges eszközök hasonlóak, de lehetőség szerint szem előtt tartjuk a szókincs bővítését segítő didaktikus játékok 7
beszerzését. Az anyanyelvi, nemzetiségi neveléshez szükséges bábokból több kell, mindkét csoport számára elegendő mennyiségben kívánjuk beszerezni. Mesekönyvek, szakkönyvek. A mesekönyv ellátottságunk jó. Az elmúlt években sikerült beszerezni a gyermekek életkorának megfelelő könyveket. A német nemzetiségi nevelést segítő, egyszerű, esztétikus képekkel illusztrált könyv is bővült. Szakkönyvellátottságunk megfelelő. Az óvodai könyvtárban vannak elhelyezve, az óvónők bármikor kézbe vehetik. Igyekszünk az újonnan megjelenő szakirodalmat megismerni, megszerezni. Technikai , audiovizuális eszközök A mai modern világban a gyermekek fejlesztéséhez fontos eszközök, programunk megvalósításához elengedhetetlenek. Jól felhasználható a nyelvi nevelésben, a hagyományok, kultúrkincsek megőrzésénél is. CD lemezek, hangkazetták színesebbé teszik munkánkat, törekedni kell a beszerzésükre és tudatos alkalmazásukra. Technikai berendezésünket is állandóan, a költségvetéshez mérten igyekszünk fejleszteni, bővíteni.
1.7. Alapelveink, óvodaképünk Nevelési elveink kialakításában meghatározóak a helyi szükségletek, a családból óvodánkba érkező gyermekek társadalmi környezete. Községünkben kevés a munkalehetőség, nagyfokú a munkanélküliség, ez a családok nagy részét érinti, így a családok egy főre jutó jövedelme igen alacsony. Az anyagiakra hivatkozva kevés közös programot szerveznek. Egyedüli szórakozás a TV nézés. Az anyagi helyzet romlása ellenére a szülők többsége tudja, érzi, hogy a gyermekeknek szükségük van a közösségre, a rendszeres foglalkoztatásra és ezt mi tudjuk biztosítani számukra. Az óvodában német nemzetiségi nevelést is folytatunk. A falu történelmi múltjából adódóan élnek még a hagyományok, ezek befolyásolják a mi életünket is. Azt tapasztaltuk, hogy a gyerekek egyre kevesebb nyelvi ismerettel érkeznek otthonról, de a szülők mégis igénylik a nyelvi nevelést, annak speciális jellegét, az iskolai előkészítést, mert a nyelvi nevelés az iskolában folytatódik. A helyi igényekből adódóan: programunkban nyugodt, családias, szeretetteljes légkör kialakítására törekszünk, melyben a gyermekeket egyéni testi, szociális és értelmi képességeik szerint neveljük, fejlesztjük. A já8
ték elsődlegességét hangsúlyozzuk. Fontosnak tartjuk a bizalommal, megbecsüléssel övezett felnőtt- gyermek kapcsolatot, a pozitív tulajdonságokat megerősítő óvodai életet. Tiszteletben tartjuk a gyermek egyéniségét, különbözőségét. Segítjük személyiségük természetes fejlődését. Megismertetjük a német kisebbség nyelvével, kultúrájával, ápoljuk a hagyományokat. Szorosan együttműködünk a családokkal a gyermekek hatékony fejlesztése érdekében. Óvodaképünk Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család, az óvodánk a családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig. Pedagógiai tevékenységrendszerünk és a tárgyi környezetünk biztosítja a gyermekek fejlődésének, nevelésének legmegfelelőbb feltételeit, melyben megteremtődnek a gyermekben a következő életszakaszba(a kisiskoláskorba) való átlépés belső pszichikus feltételei. Óvodánk befogadó, melyben elősegítjük a hátrányok kiegyenlítését: Minden gyermek számára, egyenlő hozzáférést biztosítunk, sokszínű tevékenységet kínálunk, megteremtjük a gyermek fejlettségéhez és fejlődéséhez, neveléséhez megfelelő személyi, tárgyi feltételeket, intézkedéseinkben a gyermek személyiségéhez igazodunk, gondoskodunk a szabad játékról, tevékenységeken keresztül képességeik igazodó műveltségtartalmakkal emberi értékek közvetítését, segítjük iskolai közösségbe való beilleszkedéshez szükséges személyvonások fejlődését, a környezettudatos magatartás kialakítását. Biztosítjuk a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek nyelvi nevelését, a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét. Gyermekképünk Olyan óvodások, akiknek nyugodt, boldog, élményekkel teli az életük. Kötődnek falujukhoz, az őket körülvevő társaikhoz, felnőttekhez. Óvják, védik környezetüket. Ismerik a kisebbség nyelvét, kultúráját, hagyományait, elfogadják a különbözőségeket, tudnak együttműködni. Erősen kötődnek a meséhez, zenéhez, az alkotó tevékenységekhez. Pedagógusképünk Magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel/elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség/ és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező óvodapedagógus. 9
- Szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, individuális módszereket, technikákat alkalmaz. - A gyermeki tevékenység során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti, a gyermek fejlődésének elemzése alapján – melyet a fejlődés folyamatában nyomon követ – az adott szükséglethez igazodó módszereket megválasztja. - Egy-egy nevelési helyzet problémamegoldásához alternatívákat keres és talál. - Alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez, az eltérő pedagógiai kihívásokhoz - Együttműködik a különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. - A nemzetiségi nyelvet a gyermekhez igazodóan lehetőleg folyamatosan használja a pedagógiai gyakorlatban /”egynyelvűség”/, ismeri és az életkori sajátosságoknak megfelelően adaptálja a nemzetiségi hagyományokat. Gyógypedagógus a nevelési folyamatban - Segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését, nyomon követi a gyermekek fejlődését. - Javaslatot tesz gyógypedagógia-specifikus módszerek, módszerkombinációk alkalmazására, az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra, a gyermek igényeihez igazodó környezet kialakítására. - Segítséget nyújt a szükséges speciális eszközök kiválasztásában, javaslatot tesz a beszerzésre. - Együttműködik a pedagógusokkal, figyelembe veszi egyéni szükségleteiket. - Kapcsolatot tart a szülővel a rehabilitáció sikerességét szolgáló ismeretek átadásával.
10
2. Óvodánk célja, feladatai. 2.1. A program célja: Az óvodásaink, nyugodt, harmonikus egészséges fejlődésének elősegítése, a hátrányok kiegyenlítése, a magasabb rendű érzelmek kibontakoztatása, az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembe vételével. - A sokoldalú képességfejlesztéssel a gyermeki személyiség egészére irányuló fejlődés biztosítása, elősegítése. - A gyermek és a művészetek közötti erős érzelmi kötődés kialakítása. - A halmozottan hátrányos helyzetű, a kiemelt figyelmet igénylő valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek számára: - Egyenlő hozzáférés biztosítása, -A hátrányok csökkentése, kiegyenlítése, - Egyéni szükségleteiknek megfelelő speciális fejlesztése, - Az iskolai életmódra és az életpálya-építésre való felkészítése. - Olyan pedagógiai gyakorlat megvalósítása, ahol az általános és a sajátos nevelési igényű pedagógia az integráció összhangjában valósul meg. - A gyermekek fejlődési üteméhez igazított elvárások realizálása - Olyan fejlesztés megvalósítása, ahol a megfelelő terület determináló,de nem megterhelő számukra. - Folyamatos fejlesztéssel és neveléssel minden gyermeknél a lehetséges fejlettségi optimum elérése. 2.2. Általános nevelési feladatok: Az óvodások testi-lelki szükségleteinek kielégítése az erkölcsi, szociális, az esztétikai és az intellektuális érzelmek differenciálódásával. 2.2.1. Az erkölcsi-szociális érzelmek alakítása A gyermekek életét meghatározó szokásrendszer alapja a biztonságos, derűs, szeretetteljes közösségi életnek, amiben a gyerekek társas kapcsolatai, erkölcsi tulajdonságai, szokásai, normái kialakulnak. A közös élmények, a közösen végzett tevékenységek, a közös együttlétek, a közös munka olyan erkölcsi tulajdonságokat erősítenek meg, mint az együttér11
zés, az egymás iránti figyelmesség, segítőkészség, önzetlenség megértés, felelősségérzet, tolerancia, őszinteség, önfegyelem. Segítjük, támogatjuk a gyerekek között létrejövő kapcsolatok, barátságok, kisebb csoportok kialakulását, az érzelmekre, pozitív attitűdökre épülő, kapcsolatteremtő képességek kibontakozását. Külön figyelmet fordítunk a halmozottan+ hátrányos helyzetű gyermekek illetve a kiemelkedő képességű gyermekek beilleszkedésére. A mindennapi testi-lelki edzés biztosításával fejlesztjük a gyerekek erőnlétét, alkalmazkodóképességét, harmonikus testi fejlődését. 2.2.2. Az esztétikai érzelmek alakítása A gyermekek esztétikumhoz való szoktatását, a széphez való belső viszonyukkal tesszük elérhetővé. Az esztétikai ízlést alapozó élmények kiváltását komplex esztétikai hatásokkal érhetjük el, ezért összekapcsoljuk a mindennapi élet, a természet és a művészetek esztétikáját. Fontosnak tekintjük a mindennapi élet szépségét. Ide tartozik a viselkedés, az illem, beszéd, öltözködés, tisztálkodás, étkezés szokásainak megismerése, gyakorlása, az összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése. Minden tevékenységben gondoskodunk a halmozottan hátrányos helyzetű és a hátrányos helyzetű gyermekek esztétikai élményeinek biztosítására. A természet esztétikája magába foglalja a bennünket körülvevő táj, természeti jelenségek szépségeit. A gyerekek szívesen tartózkodnak a szabadban, gyönyörködnek a természet szépségeiben, kíváncsian figyelik a táj, a növény-állatvilág, az évszakok változásait. De nem csak az „érintetlen” természet szépségeiben lehet gyönyörködni, hanem az alakított környezetben is: kertek, parkok, épületek, lakások, stb. Sétáink során számtalan lehetőség adódik a csúnya és a szép megláttatására. Környezetük önálló felfedezésével lehetővé tesszük a környezetvédelemhez, a környezetalakításhoz, a környezet esztétikájához kapcsolódó érzelmi viszonyuk kialakulását. A felnőttek példája nyomán a gyerekek tudomást szereznek a természetben való helyes viselkedésről, pl., nem dobják el a hulladékot, nem tördelik le a fák, bokrok ágait, formálódik a környezettudatos magatartásuk A hagyományosan értelmezett művészeti nevelés: irodalom, zene, népművészet, képzőművészetek megismerése mellet újabban megjelent művészeti ágak: film, televízió is hatnak a gyerekek fejlődésére. Negatív hatásait nem kerülhetjük ki, nem tilthatjuk meg, ezért pozitívan próbáljuk beépíteni nevelésükbe (műsorajánlással, figyelemfelhívással)
12
2.2.3. Az intellektuális(anyanyelv iránti) érzelmek kialakulása A gyermekek nyitottságára, kíváncsiságára, érzelmeire, érdeklődésére, megismerési vágyára épülő tapasztalatszerzésekkel tesszük lehetővé, hogy egyre több tapasztalatot szerezzenek az őket körülvevő szűkebb, tágabb környezetről. A környezet élményekkel telített befogadása, megismerése segíti őket abban, hogy jól tájékozódjanak, biztonsággal mozogjanak környezetükben. A kíváncsiságot felkeltő tevékenységek, a környezetben gyűjtött tapasztalatok élményszerű átélése, újrarendezése során érdekes problémahelyzetekkel találkoznak a gyerekek. A problémák, megoldása segíti az egyszerű gondolkodási művelet kibontakozását, logikus gondolkodásuk, problémamegoldó képességük, kreativitásuk fejlődését. Az érzelmi biztonságot nyújtó kommunikatív formák – ölbeli játék, arcsimogatók – majd a meghitt beszélgetések, kommunikációs játékok segítségével alakítjuk, a felnőttek személyes jelenlétével, mintájával, az alkotásra inspiráló eszközök biztosításával segítjük a gyerekek önkifejezését, hogy gondolataikat, érzelmeiket szóval, mozgással vagy vizuális eszközökkel szabadon megjeleníthessék, melyben a kiemelkedő képességű gyermekek is teret, helyet, alkalmat kapnak. A valamilyen hátránnyal küzdő gyermekek számára speciális feladatunk - személyiségfejlesztő - tehetséggondozó - felzárkóztató programok szervezése. Sajátos nevelési igényű gyermekeknél: - Az egészségügyi és pedagógiai habilitációs, rehabilitációs tevékenység team munkában megszervezni. - Az egyes gyermek vagy gyermekcsoport nevelési folyamatának ütemezése, mely figyel a gyermek speciális igényeire, azoknak megfelelő eljárásokat alkalmazni. - A sajátos nevelési igénynek megfelelő nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárásokat alkalmazni. - kiegészítő, fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs valamint terápiás célú pedagógiai gyakorlatot megvalósítani. - Olyan segítő környezetet kialakítani, mely a sajátos nevelési igényű kisgyermekek harmonikus személyiség fejlesztését is biztosítja. - A gyermekek sajátos igényének megfelelő, annak jellegének és súlyosságának megfelelő eljárásokat alkalmazni. - Terhelhetőségük mértékénél a pillanatnyi biológiai állapotának, személyiségjegyeiket befolyásoló tényezőket figyelembe venni. - Az egyéni fejlesztési terv elkészítésében gyógypedagógus szakképesítésű pedagógus közreműködése. 13
- Külön figyelmet és gondot fordít arra, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek minden segítséget megkapjanak hátrányaik leküzdéséhez. - Az integráltan fejlesztett gyermekek számára mindazokat a speciális eszközöket, egészségügyi és pedagógiai habilitációs, rehabilitációs ellátást biztosítani, melyekre a szakértői és rehabilitációs bizottság javaslatot tesz.
14
3. Az óvodai nevelés feladatai 3.1. Az egészséges életmód alakítása, egészségnevelési program Célunk: A gyermekek egészséges életvitel – igényének kialakítása, testi, lelki fejlődésük elősegítése, különös bánásmódot igénylő, a halmozottan hátrányos helyzetű és hátrányos helyzetű gyermekek nevelése, egészségtudat kialakítása. Feladataink: - A gyermekek gondozása, testi szükségletük, mozgásigényük kielégítése, az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a pihenés alakítása. A halmozottan hátrányos helyzetű és szociálisan hátrányban élő gyermekek szüleivel fokozott együttműködés a szokásrendszer alakításában - A gyermekek egészségének védelme, edzettségének biztosítása, a család és az egészségügyi szervek bevonása az egészségvédelmi feladatok megvalósításába. - A gyermekek fejlődéséhez szükséges egészséges, esztétikus, biztonságos környezet biztosítása, a környezettudatos magatartás megalapozása. A gyermekek gondozása, testi szükségletük, mozgásigényük kielégítése, az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a pihenés alakítása. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek szüleivel fokozott együttműködés a szokásrendszer alakításában. Az óvodába történő felvétel után igyekszünk minél rövidebb idő alatt, minél alaposabban megismerni a gyerekeket. Családlátogatás során a gyerekekről anamnézist és szociokulturális feljegyzést készítünk. A gyermekek gondozásakor megértő, meghitt viszony kialaktásra törekszünk, őszintén, tapintatosan közeledünk hozzájuk, így ők is elfogadnak bennünket. A fokozatosság betartásával arra törekszünk, hogy a gyermekek egyre önállóbban elégítsék ki szükségleteiket. A helyes életritmust fokozatosan, az életkori és egyéni sajátosságoknak megfelelően, a családdal együttműködve alakítjuk ki. Az egészségügyi szokások pontos menetét a csoportban dolgozó dajka nénikkel megbeszéljük 15
az azonos gyakoroltatás miatt. A napi háromszori étkezést biztosítjuk, de ez nem minden esetben elég változatos, kevés tejet, tejterméket, gyümölcsöt kapnak a gyerekek, melyen szeretnénk változtatni. A központi étrendet- lehetőség szerint- kiegészítjük a gyermekek által hozott gyümölcsökkel. Az étkezések kulturált körülmények között zajlanak. A tízórai folyamatos, az ebéd kötött időtartamú, de figyelembe vesszük a gyermekek tempóját, egyéni szükségleteit, a különböző étkezési szokásokat toleráljuk. A gyermekek tisztaságigényének kialakításához szükséges feltételeket biztosítjuk. Ezeket a tevékenységeket (kézmosás, fogmosás, orrtörlés, mosdó, WC használat) bármikor, szükségleteiknek megfelelően önállóan elvégezhetik, ügyelünk itt is a fokozatosság betartására. Az öltözködésnél a rétegességet hangsúlyozzuk a szülők körében is. Fontosnak tartjuk, hogy ruházatuk tiszta, ízléses és praktikus legyen és ezt önmaguk is igényeljék. A gyermekek mindennapi mozgásigényének kielégítését a mindennapos testneveléssel, a változatos udvari játékokkal, a sokféle, sokirányú szabályjátékokkal, a népi dalos játékokkal és körjátékokkal biztosítjuk. Rossz idő esetén a tornaterem szintén ezt a célt szolgálja. A mindennapi mozgás után a gyerekeknek szükségük van pihenésre. A nyugodt pihenéshez biztosítjuk az optimális feltételeket (szellőzés, csend, nyugalom). Mindig egy mesével, altató dallal csendesítjük le, nyugtatjuk meg a gyerekeket. A különböző alvásigényeket figyelembe vesszük, nem erőltetjük. Nyáron az 5, 6, 7 éveseknél lehetővé tesszük, hogy csak akkor pihenjenek le, ha igényük van rá. Ezzel előkészítjük a kisiskolások napirendje szerinti életre. A fejlődési ütemet szem előtt tartva fokozottan figyelünk a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek gondozására, szokásrendszerének alakítására, a szülőkkel együttműködve. A gyermekek egészségének védelme, edzettségének biztosítása. A család és az egészségügyi szervek bevonása az egészségvédelmi, betegség megelőzési feladatok megvalósításába. Az óvodában megbetegedett gyermekeket elkülönítjük, értesítjük a szülőket. Amíg nem érkeznek meg, gondoskodunk a gyermekről. A fertőzések elterjedését a gyakori szellőztetéssel, edzéssel, saját tárgyak használatával igyekszünk elkerülni. Fokozottan figyelünk a hátrányos helyzetben élők egészségvédelmi feladataira, a munkába bevonjuk a család és az egészségügyi szerveket is. Az esetleges ágybavizelést tapintatosan kezeljük, igyekszünk a szülőkkel közösen az okokat megkeresni és kiküszöbölni. Az egészsé16
gük megőrzéséhez fontos, hogy edzettek legyenek, ezért minden időszakban sokat tartózkodunk a friss levegőn, futkározhatnak, szabadon mozoghatnak. Télen is kimegyünk és a betonos pályán futunk, mindenki maga dönti el, hogy mennyit. Télen még közösen szánkózunk, csúszkálunk, hógolyózunk. Ügyelünk a helyes tartás kialakítására. Prevenciós fejlesztő tornákkal a megelőzést segítjük elő. A víz edző hatását jó idő esetén, az udvaron felszerelt zuhanyzó biztosítja. A gyermekek fejlődéséhez, fejlesztéséhez szükséges egészséges, esztétikus, biztonságos környezet biztosítása, a környezettudatos magatartás megalapozása A lehetőségeinket figyelembe véve igyekszünk olyan esztétikus, színharmóniát árasztó, gazdag tárgyi környezetet kialakítani, amely kedvezően befolyásolja a gyermekek egészséges életmódjának alakulását és környezettudatos magatartásának formálását. Óvodánk tágas udvara sokféle lehetőséget nyújt a változatos játéktevékenységekhez. Esztétikai szépségét az ízlésesen kialakított virágoskert, bokrok és cserjék adják. Talajfelületét igyekszünk változatossá tenni, jelenleg füves, homokos és betonos részek váltják egymást. A sok fa és bokor meleg, napsütéses idő esetén is árnyékot biztosít. A nagy, szabad füves terület alkalmat ad a szervezett, mozgásos tevékenységekre. A gyermekek szabad mozgását, edzését a különböző ügyességi játékokkal, mászókákkal biztosítjuk. Törekszünk ezek további bővítésére. A fedett teraszok berendezését a csoportszobában feleslegessé vált bútorokkal és játékokkal pótoljuk. Itt biztosítunk lehetőséget a változatos szerepjátékokra, műhelymunkára, szabályjátékokra. A kellékeket úgy helyezzük el, hogy azok felkeltsék, illetve serkentsék a gyerekek játékkedvét. A többfunkciós csoportszobák alapterülete a létszámnak megfelelő, bútorzata jó. Különböző játéktevékenységekhez elkülönített kuckókat, mesesarkokat alakítunk ki, amelyet ízlésesen, esztétikusan rendezünk be. Minden csoportban van egy olyan sarok, amelyet az évszaknak megfelelően rendezünk be, ott helyezzük el a séták során gyűjtött „kincseket”. Óvodánkban az öltözőhelység közös, minden gyermeknek van ruhatartó polca, szekrénye. A szervezésnél ügyelünk arra, hogy a csoportok külön – külön használják a helységet, elkerüljük ezzel a zsúfoltságot. A mosdó csoportonként biztosított, megfelelő méretű eszközök vannak, minden gyereknek külön fogmosó felszerelése, fésűje, törölközője van. A programunk megvaló17
sításához folyamatosan alakítjuk az esztétikus „ovigalériát”, ahol kiállítást rendezünk. A fejlődés eredménye óvodáskor végére: - Tudnak önállóan, felszólítás nélkül tisztálkodni, fogat mosni, fésülködni, amikor azt szükségesnek érzik, a tisztálkodási eszközökre vigyáznak, a helyére teszik azokat. - Önállóan használják a mosdót. - Köhögéskor, tüsszentéskor igénylik a zsebkendő használatát, helyesen fújják ki az orrukat. - Esztétikusan megterítenek, vigyáznak az asztal rendjére, tisztaságára. - Ismerik, tudják az evőeszközök helyes használatát. - Tudnak önállóan szedni az ételből, önteni a folyadékból, eldöntve, hogy mennyit tudnak elfogyasztani belőle. - Önállóan öltözködnek, vetkőznek, ruhájukat ki – begombolják, cipőjüket befűzik, bekötik. - Kialakul bennük a tiszta, esztétikus környezet igénye, vigyáznak arra. 3.2. Az érzelmi, erkölcsi nevelés és a szocializáció biztosítása A szociális és egyéni nevelés célja a gyermekek egyéni érdekeinek, tulajdonságainak, képességének kibontakoztatása a közösségen belül, a csoport normái alapján. Feladataink: - Az érzelmi biztonságot, állandó értékrendet nyújtó szeretetteljes, családias légkör megteremtése a befogadástól az óvodáskor végéig. - A gyermek – gyermek, az óvoda alkalmazottai– gyermek pozitív érzelmi töltésű kapcsolatának kialakítása. Az érzelemre épülő, kapcsolatteremtő és megtartó képességek formálása, erősítése, a társas kapcsolatok létrehozása érdekében. A különös bánásmódot igénylő, halmozottan hátrányos helyzetű és hátrányos helyzetű gyermekek családjának bevonása a gyermekek óvodán kívüli társkapcsolatainak támogatására. 18
Az érzelmi biztonságot, állandó értékrendet nyújtó szeretetteljes, családias légkör megteremtése a befogadástól az óvodáskor végéig. Az óvodáskorú gyermek jellemző sajátossága, hogy a személyiségén belül az érzelmek dominálnak, ezért fontosnak tartjuk a biztonságot nyújtó derűs, családias légkör megteremtését. Már a befogadásnál törekszünk arra, hogy a gyermekeket kedvező hatások érjék. Meleg, érzelmi támaszt nyújtó környezetet alakítunk ki, ahol a gyerekek ötletei elképzelései is érvényesülnek. A csoportszobában, a mosdóban, az udvaron, szabadon mozoghatnak a megfelelő biztonság mellett. Minden csoportnak hagyomány-, szokásrendszere, szimbóluma van, amely sajátos légkört biztosít, ami mélyíti összetartozásukat. Igény szerint lehetőséget adunk arra, hogy a szülő és a gyermek együtt ismerkedjen az óvodával. Így betekinthetnek az óvoda szokásrendjébe, belső életébe, ezzel könnyebbé tesszük a gyermek számára az új környezet elfogadását. Megismerkedünk az otthon kialakult szokásaikkal, magukkal hozhatják kedves tárgyaikat, játékaikat. Jeleiket a beiratkozásnál kapják a gyerekek. Megmutatjuk a testápolásnál és az étkezésnél szokásos tárgyakat és azok használatát. Már a befogadás ideje alatt játékos formában gyakoroljuk a különböző tevékenységeket, amelyek segítik a gyermek társas beilleszkedését, figyelembe vesszük az egyéni tempóját, képességeit. A nehezen beilleszkedő gyermekeket mondókával, dallal, ölbeli játékkal nyugtatjuk meg. Lefekvésnél különös figyelmet fordítunk a személyes kapcsolatra (simogatás, betakarás, mesélés). Az 5, 6, 7 éves gyermekek segítenek a kisebbeknek a mosdóban és az öltözködésnél. A családias légkör megteremtése segíti a társas kapcsolatok alakulását. Mindehhez tevékenykedtető élet szükséges, ahol a közös élmények biztosítják a gyermekek együttműködését, amely formálja egymáshoz való viszonyukat. A bátortalanabb gyerekeket odafigyeléssel, bátorítással segítjük az előrelépésben, örülünk apró sikereiknek. Részben osztott csoportjainknak közös programokat, tevékenységeket is szervezünk, hogy az egybetartozás érzése megmaradjon. A gyermek-gyermek, az óvoda alkalmazottai– gyermek pozitív érzelmi töltésű kapcsolatának kialakítása, az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő és megtartó képességek formálása, erősítése. A kiemelt figyelmet igénylő, halmozottan hátrányos helyzetű és hátrányos helyzetű gyermekek családjának bevonása a gyermekek óvodán kívüli társkapcsolatának támogatására. 19
A gyermek pozitív kapcsolatai csak úgy alakulnak, ha jól érzi magát a csoportban. Bizalmuk, biztonságuk kialakulását elősegíti az óvoda felnőtt közössége, gyermekközössége. A nevelés alapja a feltétel nélküli szeretet, korlátokkal együtt. A korlátokat úgy állítjuk, hogy az adott közösség meg tudjon felelni az elvárásoknak. Az egész csoport előtt álló feladatokat minden gyermek számára érthetővé, vonzóvá tesszük egyéni sajátosságaik figyelembevételével. Bizalmas kapcsolatot alakítunk ki a szülőkkel az együttneveléshez, így megismerhetjük a gyerekek egyéni jellemzőit, melyek segítik az egyéni nevelésünket. A felnőtt-gyermek kapcsolatában fontos, hogy megértsük a gyermek érzelmeit. A gyermekek tevékenységéhez nagy szabadságot biztosítunk, teret engedünk önkifejező és önérvényesítő törekvéseinek a pontos határok megjelölésével. Elvárásainkat röviden, egyértelműen, pozitívan fogalmazzuk meg. Ugyanakkor lehetőséget adunk a javításhoz. A kapcsolat erősítése érdekében minden gyermek számára biztosítjuk a személyes perceket, ahol lehetőség nyílik a saját érzések elmondására, mások érzésének meghallgatására, elfogadására. A szocializáció szempontjából különös jelentősége van a közös élményekre épülő tevékenységek gyakorlásának. A közös együttlétek, a közösen végzett munka öröme olyan erkölcsi tulajdonságokat erősít, mint az együttérzés, lelkiismeretesség, segítőkészség, őszinteség, igazmondás, önzetlenség, figyelmesség. Fejleszti akaratukat, ezen belül önállóságukat, önfegyelmüket, kitartásukat, feladattudatukat, szabálytudatukat. Arra neveljük a gyermekeket, hogy elfogadják, megértsék, az emberek, gyermekek különböznek egymástól. Építünk a gyermekek nyitottságára, segítjük, hogy megismerje szűkebb, tágabb környezetét, amely a hazaszeretet, a szülőföldhöz kötődés alapja és megismerje az emberi környezetben megmutatkozó szépet és jót és azok megbecsülését. Kiemelt figyelmet igénylő, halmozottan hátrányos helyzetű, hátrányos helyzetű valamint a lassan fejlődő gyermekekre külön figyelmet fordítunk, velük, ha szükséges szakember is foglalkozik. A fejlődés eredménye óvodáskor végére: - Ragaszkodnak óvodájukhoz, a kisebb gyermekekhez, a felnőttekhez. ezt érzelmekben, szavakban és tettekben is kifejezik. - Igényükké válik a helyes viselkedés és cselekvés szabályainak betartása. 20
Figyelmeztetik egymást a szabályok megszegése esetén. Kérés nélkül is segítenek egymásnak és a kisebbeknek. Szeretettel fogadják a csoportba érkező vendégeket. Meghallgatják egymást és a felnőtteket. Képesek nyugodtan ülni, a tevékenységet türelmesen befejezni. - Szívesen dolgoznak a közösségért. - Elismerik saját hibájukat, a konfliktushelyzetekben tudnak egyezkedni. - Tudnak kezdeményezni. Ismerjék a csoport életével kapcsolatos kifejezéseket (rendrakás, kérés, köszönés stb.) -
3.3. Anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása. Személyiségfejlesztés, kiemelkedő készségekkel rendelkezők nevelése. Célunk: az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés, annak fejlesztése, az életben való eligazodást, a különböző élethelyzetekben jelentkező feladatok megoldását segítő ismeretek, jártasságok, készségek fejlesztése. Feladataink: - Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak biztosítása - A valóság megismeréséhez, összefüggéseihez, feltárásához szükséges képességek harmonikus fejlődésének biztosítása. A családdal való együttműködés erősítése az életkori értelmi fejlődés, az egyéni differenciált bánásmód érdekében. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak biztosítása. A kapcsolatteremtés egyik legfontosabb eszköze a beszéd, a kommunikáció. Az óvodai élet mindennapjait, egészét áthatja a nyelviilletve a metakommunikáció. Folyamatos kommunikáció segítségével alapozzuk meg a jó kapcsolatot a gyermek és a felnőtt között: gondozás során a játékban a kialakuló társas kapcsolatok fejlesztik a beszédet, a gondolkodtató, cselekedtető játékban, tevékenységek során fejlődik a gyermek gondolkodása, kifejezőképessége. Az óvónői modellnek a nyelvi nevelés során is jelentősége van, mert ha a gyermek minél több beszédet hall, annál több ösztönzést kap az önálló beszédre. Azzal, ahogy szólunk a gyermekhez, mo21
dellt adunk számukra. Az óvodában dolgozó felnőttek egymás közti beszéde is mintaértékű kell, hogy legyen. Az óvodai élet során törekszünk megfelelő és elegendő alkalmat teremteni a beszélgetésekhez. Törekszünk arra, hogy mindig végighallgassuk a gyermekeket. Olyan beszédhelyzeteket teremtünk, játékszituációkat alakítunk ki, melyben az anyanyelvi képességek fejlesztése kapja a hangsúlyt. A valóság megismeréséhez összefüggéseihez, feltárásához szükséges képességek harmonikus fejlődésének biztosítása. A családdal való együttműködés erősítése az életkori értelmi fejlődés, az egyéni differenciált bánásmód érdekében. A képességek fejlődése szempontjából azt a megállapítást követjük, miszerint: a különböző tevékenységek különböző képességeket alakítanak ki az emberben. Tehát a képességek tevékenységek végzésével fejlődnek. A gyermekek egyéni érdeklődésére, kíváncsiságára, valamint meglévő tapasztalataira, élményeire, és ismereteire építve nagyon sok játékos, mozgásos tevékenységet és sokoldalú tapasztalatszerzést kezdeményezünk, mert a tevékenységek közben, a lehetőségek biztosításával elérhetjük, hogy egyre több mindent fedezzenek fel, ismerjenek meg, egyre nagyobb legyen az érdeklődésük és tudásvágyuk. A tevékenységeket mikrocsoportos formában, gyakran egyidőben, párhuzamosan szervezzük, így az egyéni képességek fejlesztésére jobban tudunk figyelni, a feladatokat egyénre szabottan, a gyermek fejlettségének megfelelően lehet irányítani. Az egyéni differenciálás érdekében, szorosan együttműködünk a családdal. A tapasztalatszerzést úgy szervezzük, hogy egy adott témakörben évről-évre ugyanazokat a dolgokat, eseményeket tapasztalják meg. A többszöri megfigyelés, tapasztalatszerzés után azokat alkalmazni tudja cselekedeteiben, tevékenységében, ezt beszéddel kíséri, beszédfejlődése, gondolkodása új irányt ad a gyermeknek. Kiinduló pontunk az óvodába érkező gyermekek értelmi szintje, észlelésének, megfigyelőképességeinek fejlettsége. A képességek fejlettsége az óvodáskorban elsősorban a tevékenységekben figyelhető meg, illetve a fejlesztése is a tevékenységekben hatékony. A tevékenységek során külön figyelmet fordítunk a halmozottan hátrányos helyzetben és hátrányos helyzetben élők és a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek fejlesztésére. Teret hagyunk a kiemelkedő képességű gyermekek elmélyült tevékenységeinek gyakorlására. 22
A kisebbeknél elsősorban a megismerő tevékenységet erősítjük és ehhez szükséges képességeket fejlesztjük (pl. érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet stb.) Manipulációs játékok, helyszíni megfigyelések alkalmával sokrétű tapasztalatszerzés biztosításával. Ezáltal a gyermekek a világról egyre több információt szerezhetnek érdeklődésüknek és egyéni fejlettségüknek megfelelően. A nagyobbaknál az értelmi fejlesztés, a gondolkodás, az ok-okozati összefüggések, a képzelet, a valóságnak megfelelő ellenőrzése irányába tolódik el. A gyermekekben kialakítjuk azt a képességet, hogy a környező világ dolgaiban összefüggéseket keressenek, rendszert átvegyenek, illetve maguk is alkossanak. Probléma helyzetekben a többféle megoldásra ösztönözzük őket. A gondolkodás és fogalomkör kialakulására a környezet erősen rányomja a bélyegét. A helyes gondolkodás feltétele, hogy a gyermek tudjon összehasonlítani, meglássa a dolgok közötti hasonlóságokat, különbségeket. Az elemző-képesség az analízissel, szintézissel egy adott tárgy, vagy jelenség tulajdonságainak tevékenységek útján szerzett tapasztalataival fejlődik. A megértés és gondolkodás egyik alapfeltétele, hogy a gyermek az újonnan szerzett ismereteit összefüggésbe tudja hozni a régiekkel. Minél többet lát, tapasztal, annál tágabb lesz az érdeklődési köre, annál inkább meglát problémákat és igyekszik megoldani azokat. A fejlődés eredménye óvodáskor végére: - Az érdeklődő funkciók megfelelően működjenek. - Kialakul a tér és az idő észlelése. - Sokoldalú tevékenység során formálódik, tökéletesedik a megfigyelőképesség. - Képesek a megértésen alapuló emlékezetre, tudatos emlékezet bevésésre. - Meglátnak dolgok közötti összefüggéseket, a tárgyak lényegtelen tulajdonságaitól el tudnak vonatkoztatni, lényeges jegyek alapján általánosításokra képesek. - Felismerik az ok – okozati összefüggéseket. - Problémamegoldó képességük a tapasztalataik, ismereteik gazdagsága által az önálló problémamegoldás felé halad.
23
4. Az óvodai élet megszervezésének elvei A programunk napirendje: 700- 1145
Játék a csoportban, illetve szabadban. Mindennapos testnevelés Az óvónők által kezdeményezett mikrocsoportos tevékenységek. Részképességek fejlesztése egyéni szükséglet alapján. Testápolás. Tízórai (folyamatosan) 10 – 15 perces közös együttlét, melynek nincs kötött időpontja, beszélgető kör (Stuhlkreis) Mozgás, kocogás, futás Séta Játék az udvaron Készülődés az ebédhez Ebéd Testápolási tevékenységek Mese, pihenés, alvás Testápolás, uzsonna Játék (amíg az idő engedi kinn az udvaron)
1145 – 1200 1200 - 1240 1240 - 1300 1300 - 1445 1445 - 1530 1530 - 1600
Hetirend: A hetirend itt megadott változata csupán általánosságokban és egyetlen lehetséges módon foglalja össze a megvalósítandó feladatokat. Több variációval az adott csoport és a gyermekek igényeinek, képességeinek függvényében megváltoztathatók. Hétfő Mese,vers Vizuális Környezet megism. 3,4,5éves Tánc 5,6,7éves
Kedd Mese,vers, Vizuális Testnev. 3,4,5 éves Ének 5,6,7 éves
Szerda Mese, vers Vizuális Testnev 5,6,7éves
24
Csütörtök Mese, vers Vizuális Környezet megism. (Matek) 5,6,7 éves
Péntek Mese, vers Vizuális Ének 3,4,5 éves
Heti rendünk témáit 1-1 környezeti téma köré csoportosítjuk, feldolgozva az élményeket, tapasztalatokat, ismereteket a különböző tevékenységformák alkalmazásával. Kivételt képeznek a mozgásos tevékenységek. A hét minden napján mesélünk, verselünk. Minden nap van vizuális tevékenység. Fejlesztési tevékenységünket komplex módon valósítjuk meg. Ének zene is lehet a gyermekek kívánsága szerint, de tervezéskor figyelünk a képesség, készség elsajátításra is. Testnevelést a kétfelé bontva tartjuk: egyrészt együtt a kis és középső csoportosoknak, másrészt a mindkét csoport nagycsoportosainak. A napot az iskola tornatermének szabad időpontja határozza meg. A környezet megismerő tevékenységeink témái adják az egész hétre vagy akár több hétre szóló feladatain megvalósítását.
Az óvodánkban heti 1 alkalommal (hétfőn) magyar illetve német táncokkal ismerkedhetnek a nagycsoportos gyermekek. Ezt heti váltásban valósítjuk meg.
5. Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai Sajátos megközelítés: néphagyomány ápolás, népszokások Óvodánkban az évszakhoz kapcsolódó ünnepkörök és a jeles napok jelentik az óvodai élet vezérfonalát. Nevelőmunkánk fontos részei az ünnepek sajátos hangulata, a hozzákötődő hagyományok, szokások felelevenítése. Az ünnepek, a szokások keretet adnak munkánknak. A gyerekek megszokják, hogy a jeles napok ismétlődnek és, hogy mindennek meg van a maga ideje. A várakozás, a készülődés fokozza az ünnepekhez fűződő érzelmeket, belső tartást ad, s ez által teljesedik ki gyermekeink személyisége. Feladatunknak tartjuk lakóhelyünk szokásainak, hagyományainak, kulturális értékeinek összegyűjtését, megőrzését és továbbadását a jövő számára. Arra törekszünk, hogy a néphagyományokon illetve a gyerekeken keresztül szorosabb, mélyebb kapcsolat alakuljon ki a szülőkkel, a családdal való kapcsolattartás bővüljön.
25
A néphagyomány tartalma az egyes tevékenységi formákban Vers, mese, dramatikus játék: (Népmesék, mondókák, közmondások, találós kérdések.) Ének, énekes játékok, zenehallgatás: (Mondókák, énekes gyermekjátékok, népdalok, hangszeres népzene.) Rajz, mintázás, kézimunka (Tárgykészítő népi játékok, fonás, szövés, gyöngyfűzés, agyagozás, mézeskalácssütés.) A környezet tevékeny megszerettetése: (Találóskérések, népi jóslások, jeles napok, népszokások.) Mozgás, mozgásos játékok: (Ügyességi és sportjátékok.) Óvodánk jeles napjai: Szüret Márton nap (búcsú után) barkács nap a szülőkkel Advent (november 30. utáni első vasárnaptól 4. vasárnapig) Karácsony Farsang (Télbúcsúztató) Húsvét Május elseje Anyák napja Gyermeknap Évzáró Pünkösd (a Húsvét utáni 50. napon) Környezeti jeles napok: - Állatok Világnapja - Víz Világnapja - A Föld Napja - Madarak és fák napja A néphagyomány-ápolás jellegzetes tartalmai: A természet változásait követő ünnepkörök mindig meghatározott mondanivalóval jelennek meg. Minden ilyen alkalmat hosszabb előkészület előz meg, amikor a gyerekek kíváncsiságára építve vál26
tozatos tevékenységeket biztosítunk. Ez a tevékeny készülődés, tervezgetés teszi az ünnepeket, jeles napokat izgalmassá, örömtelivé és felszabadulttá, amit tevékenyen élünk át. A tartalmi megvalósítást kisebb és nagyobb korosztály szerint csoportosítunk. Szüret A gyermekek megismernek néhány őszi gyümölcsöt (alma, szőlő, dió) és bekapcsolódnak a szőlő szemezésébe, mustkészítésbe. Megismernek néhány verset, éneket az őszi gyümölcsökről, a szőlőről, szüretről. Tudnak népi játékokat, énekeket. Készítenek a termésekből egyszerű hangszereket (diópengető-, kóróhegedű, stb) Márton nap Ősz búcsúztató. Természetes anyagokból barkácsnap a szülőkkel, séták alatt gyűjtött anyagok felhasználásával kiállítás. Lampionos felvonulás. Az időjárás változásainak megfigyelése. Versek dalok tanulása az őszről, az időjárásról. Advent – Borbála nap, Miklós nap, Luca nap – Karácsony A kisebbek megismerkednek az advent jelképével, a koszorúval. Megfigyelik a vízbe tett ágak és a Luca napján ültetett búzát. Almát fényesítenek és segítenek a mézeskalácssütésnél. Készítenek egyszerű fenyődíszeket, ajándékokat. Tudnak néhány mondókát, verset és dalt, a Mikulást és a karácsonyt várva. A nagyobbak segítséggel készítenek adventi naptárt és koszorút. Megfigyelik az időjárást, igazak-e a népi jóslások? Hajtatnak Borbála-ágat (cseresznye, barack, orgona stb.) Luca napján ültetnek búzát. Mézeskalácsot sütnek, amit maguk díszítenek ki. Készítenek fenyődíszeket, asztali díszeket, ajándékokat. Tudnak a Mikulásról és a karácsonyról verseket, mondókákat, dalokat. Farsang Télbúcsúztató népszokás Óvodánkban évek óta hagyománnyá vált, hogy a szülőkkel együtt farsangolunk. Munkadélutánokat szervezünk, ahol együttkészítjük el a farsangi maskarákat, a tombolához, zsákbamacskához játékokat, eszközöket. A farsangi süteményeket a szülők sütik meg. A kisebbek egyszerű technikával díszítenek farsangi álarcokat, szemüvegeket, sapkákat. Tréfás meséket, verseket hallgatnak. Rövid, egyszerű dalokat, mondókákat tanulnak. Ha kedvük van jelmezbe öltöznek, utánozzák az óvónők táncos mozdulatait. A játé27
kokban a szülőkkel, társakkal együtt vesznek részt. Tárgyakat gyűjtenek a tombolához, zsákbamacskához. A nagyobbak farsangi dalokat, bálba csalogató mondókákat tanulnak. Segítenek feldíszíteni a csoportszobát. Maszkjukat elkészítik. Álarcokat, szemüvegeket, sapkát különböző technikákkal díszítenek. Társaikat mulatságra hívogatják. Részt vesznek a tombola és zsákba macska kihúzásánál, a tárgyak gyűjtésénél. Örömmel táncolnak a vidám zenére. A bál lebonyolítását a szülők segítik, melyet a község művelődési házában tartunk a gyermekek hozzátartozói részvételével. A mohácsi Busójárás figyelemmel kísérése „téltemetés”. Húsvét Locsolkodás, tojásjátékok, határkerülés. A kisebbek locsolóverset tanulnak, az óvónő segítségével tojást festenek. Locsolkodnak, részt vesznek a tojás – játékban. Feldíszítik csoportszobájukat. A nagyobbak festéssel díszítik az ablakokat. Tavaszi ágakat gyűjtenek a határban. Mondókákat, verseket tanulnak a locsolkodáshoz. A fiúk meglocsolják a lányokat és az óvó néniket. A lányok tojást díszítenek karcolással és viasszal. Izgalmas és érdekes játék az udvaron elrejtett – a szülők támogatásával vásárolt - ajándékok megkeresése. Május elseje A nagyobbak feldíszítik a fát, amelyet majd körbejárunk – tavaszi dalokat énekelve – kicsik és nagyok egyaránt. Anyák napja Meghívót készítünk, amellyel a gyermekek meghívják az édesanyákat és nagymamákat az óvodába. Itt kedves műsorral, verssel, énekkel, bábjátékkal kedveskednek az anyukáknak, majd átadják a kis ajándékot, amit készítettek. Apró süteménnyel, gyümölcsitallal vendégeljük meg őket. Gyermeknap Közös program kicsiknek, nagyoknak. Ügyességi versenyek, mozgásos játékok színes skáláját ajánljuk a gyerekeknek. A délelőttöt gyermekműsorral zárjuk. Kirándulás: a nagycsoportosokat hosszabb útra visszük kirándulni (Pécs, állatkert, terrárium).
28
Évzáró A csoportok külön készülnek évzáró műsorukkal, amely az év közben tanult verseket, dalokat gyűjti össze. Ünnepélyes formában elbúcsúztatjuk a leendő elsősöket, tarisznyával, útravalóval bocsátjuk el őket az óvodából. Pünkösd Pünkösdi király, királynéválasztás. Versenyjátékok győztesei lesznek a király és királyné. Ezen a napon énekes játékokat, dalokat tanulunk. Zeneszó, tánc, vidám forgatag, versenyzés. Környezeti jeles napok jellegzetes tartalmai A különböző programok tervezése, megvalósítása az óvodapedagógusok feladata, a tevékenységek változhatnak, bővülhetnek az öszszegyűjtött ötletek függvényében. Állatok világnapja Az állatszeretetéről ismert Assisi Ferenc ünnepe.(okt.4.) Az állatvédők ez alkalommal hívják fel a figyelmet a házi-és vadon élő állatokra. Gondosan kiválasztott, kidolgozott, megvalósítható „állatos projekt”, elkészítünk, mely egy egész hetet átölelhet. Verseket, meséket, dalokat, találós kérdéseket, vizuális témákat, ötleteket keresünk ehhez a témához és ezeket, feldogozzuk, megvalósítjuk. Szervezünk kirándulást, ahol megfigyelhetjük az állatokat (állatkertbe, vadasparkba, erdőbe) Tanuljuk a helyes viselkedést, az állatok, élőlények tiszteletét. Könyveket, újságokat, képeket gyűjtögetünk, nézegetünk. más-másföldrajzi helyen élő állatokat hasonlítunk össze. Kiállítás szervezünk az összegyűjtött anyagokból, melyet a szülők is megtekinthetnek. Víz világnapja (március 22.) „Vizes projekt” tervezése, megvalósítása. Vizsgálódásokat végzünk a vízzel, speciális módszerek és eszközök segítségével. Mi jut eszedbe a vízről?- tablókészítés. A víz jelentősége, szerepe az életünkben, tapasztalatok összegyűjtése. Verseket, dalokat, meséket keresünk, tanulunk, dolgozunk fel az adott témában. Rajz és különböző vizuális technikákkal alkotásokat készítünk és azok kiállítjuk.
29
Föld Napja (április 23.) Csiráztatás, rügyeztetés a csoportszobában. A növények fejlődésének megfigyelése különböző körülmények között. Virág és növénygondozás, folyamatos megfigyelések. Projekt tervezése, megvalósítása. Vizuális technikákkal témához kapcsolódó alkotások készítése. Versek, mesék, dalok a témához. Madarak és fák napja (május 10.) Játékos versenyeket szervezünk az udvaron. Erdei tanösvényen megfigyeléseket végzünk: madarak neve, tolluk színe, hangja, fák neve, formája. különböző kifejezések megértésese, pl. örökzöld, lombhullató stb. Projekt tervezése, megvalósítása. Versek, dalok mesék az erdőkről, madarakról. Szinezők festése és más technikákkal alkotások készítése az adott témában. 5.1. Játék A gyermek legfontosabb tevékenységének a játékot tekintjük, hangsúlyozva a játék önkéntességét, a gyermek önállóságát, kezdeményezését, aktivitását, a játék szabadságát. A játékra jellemző az izgatottság és az öröm érzése, kísérője a jó hangulat és a könnyedség. A játéknak és a tanulásnak is a gyermek tevékenységi vágya, természetes kíváncsisága, az önállóságra törekvés szándéka az alapja, erre épül a játékba integrált tanulás. Célunk, hogy minél sokrétűbb, a pszichikumot, a mozgást, az egész személyiséget fejlesztő, élményt adó, tájékozódó tevékenységgé váljon a játék és a játékba integrált tanulás. Feladataink: - A játék feltételeinek biztosítása (légkör, hely, idő, tapasztalatszerzés, élmények, eszközök). A családdal való együttműködés erősítése az otthoni játék feltételeinek biztosítása érdekében. - A gyermek egyéni sajátosságainak figyelembevételével a játékfajták tartalmának és minőségének gazdagítása, a barkácsolás erősítésével. - A beszédkészség fejlesztése játék közben, szabad önkifejezés lehetőségeinek megteremtése. - Az óvónő játéksegítő módszerei, indirekt „játszótárs”. A tevékenységek szervezésében a szabad játék túlsúlyának biztosítása 30
- A játékba integrált tanulás. A családdal való együttműködés a tanulási tartalmak életkori és egyéni jellemzőinek figyelembevétele érdekében. A játék feltételeinek biztosítása Biztonságos, nyugodt légkört teremtünk, ahol a gyermek a játékigényének megfelelően szabadon választhat és dönthet. A gyermek játszóhelyeit úgy alakítjuk ki, hogy figyelembe vesszük, hogy az adott korcsoport gyermekei mit szeretnek játszani, illetve mivel szeretnek foglalatoskodni. Állandó és variálható kuckókat hozunk létre. Mesesarok, amely a bábozás és a dramatizálás színtere, itt kap helyet. Rajzolásnak, festésnek, mintázásnak állandó helye van, amely egyben az ábrázoláshoz szükséges kellékek tára is. Arra törekszünk, hogy minél hosszabb, zavartalanabb legyen a játékidő. A reggel kialakuló játéktevékenység folyamatát csak az étkezések, az önkiszolgáló tevékenységek, és a pihenés szakítja meg. Figyelünk a több napon át tartó játékra, biztosítjuk annak feltételeit a csoportban és az udvaron egyaránt. Törekszünk a szabadban, az udvaron töltött játékidő növelésére, pl. reggel a tízórai után. Olyan esztétikus, tiszta és könnyen elérhető anyagokat, játékeszközöket biztosítunk, amelyek felkeltik a gyermek érdeklődését, kedvet formál játékhoz. Együtt gyarapítjuk a kincsesláda tartalmát, a különböző játékfigurákhoz szükséges kellékekkel. Az udvari játékeszközök bővítése a kreativitást serkentő eszközökkel (festés, gyurmázás). A játék tartalmának gazdagítása érdekében úgy szervezzük a gyerekek napirendjét, hogy minél több élményhez jussanak a nap folyamán. Élményszerző sétákon, kirándulásokon olyan tapasztalatokat szerezhetnek a gyerekek, amelyekhez érzelmileg is kötődnek és tovább él gondolkodásukban, megmozgatja képzeletüket. A családdal együttműködve az otthoni játékfeltételek biztosításához segítséget adunk, különös tekintettel a halmozottan hátrányos helyzetű és hátrányos helyzetű gyermekek számára. A gyermek egyéni sajátosságainak figyelembevételével a játékfajták tartalmának, minőségének gazdagítása. A gyakorlójáték során lehetőséget adunk, hogy önállóan próbálkozzanak a játékeszközök rendezgetésével földön, asztalon és az udvaron, hogy alkalmuk legyen újabb ötletek kitalálására. A finom mozgások elemeit különféle változatokban próbálhassák ki, gyakorol31
hassák, még biztonságosabban bánjanak az összerakható, szétszedhető játékokkal és saját magukkal. Eközben fejlődnek érzékszervei: gyakorolják a látást, hallást, tapintást; mozgásuk összerendezetté válik. A hangok ismételgetése pozitív élményeket vált ki, ami elősegíti a beszédkészségük fejlődését. Az udvaron is biztosítjuk a gyakorlójáték lehetőségét (homok, víz, kavics, tárgyak rakosgatáshoz). Már a kisebbeknél is megjelenik a szerepjáték, amikor valamilyen szerepet magukra vállalnak a gyerekek. Megteremtjük azokat a lehetőségeket, amelyekben kijátszhatják pozitív és negatív élményeiket. A gyerekek játékát figyelemmel kísérve, a szituációtól függően bekapcsolódunk és segítjük a „mintha” helyzetek alakulását. A szerepjáték lényegi sajátossága az utánzás. Mivel a gyerekek mindig azt utánozzák, akik érzelmileg fontosak számukra, ügyeljünk arra, hogy mi felnőttek is mintát adjunk nekik. Figyelünk a játék törvényszerűségeire, amelyek más szabályokat is állítanak, a gyermek problémák elé kerül. A szerepjátékban a gyerekek élethelyzeteket alkotnak újra. Ehhez számos eszközre van szükség. Éppen ezért kialakítjuk azt az igényt, hogy alkalomszerűen a gyerekek maguk is készítsenek a játékhoz szükséges eszközöket. Olyan anyagokat biztosítunk ehhez a tevékenységhez, amelyekből egyszerűen, könnyedén barkácsolhatnak kiegészítő kellékeket és a dramatizáláshoz szükséges eszközöket. Lehetőséget adunk az esztétikai élményt nyújtó irodalmi alkotások eljátszására. Többszöri ismétléssel megismertetjük a mese hőseinek tetteit, hangját, mozdulatait. Alkalmat adunk, hogy a gyerekek saját elgondolásuk alapján játsszák el az önként kiválasztott darabot. Érdeklődést felkeltő bábjátékkal kedvet ébresztünk a gyermekekben a bábozáshoz. Lehetőséget biztosítunk arra, hogy a látottakat ők maguk is eljátszhassák, de alkalmat adunk a kedvenc bábok mozgatásának gyakorlására is, ahol maga a mozgás jelent vizuális élményt a gyerekeknek. Feladatunknak tartjuk az olyan szabályjátékok megismerését, amelyek az adott csoport fejlettségi szintjének megfelelő, amelynek szabályai könnyen érthetőek és teljesíthetőek. Arra törekszünk, hogy a szabályjátékok elégítsék ki a mozgásigényt és fejleszszék az érzelmi képességeket. A gyerekeket az alkotás öröme ösztönzi a konstruálásra, a valamit létrehozni igénye a kreativitás mellett fejleszti az értelmi és társas képességeket. Éppen ezért elősegítjük, hogy minden gyermek megtalálja a neki legmegfelelőbb építőelemeket, amelyek segítségével képesek elmélyülten játszani, és sikerélményhez jutni. 32
A gyermek beszédkészségének fejlesztése A játékban kialakult társas kapcsolatok fejlesztik a gyermeki beszédet. Lehetőséget teremtünk az ilyen kapcsolatuk kialakulására. Bekapcsolódva a játékba, mintát adunk a nyelvi formák alkalmazására, amely segítségével színesebbé válik a gyermek tevékenysége, beszéde. A szerepjáték adja a legtöbb alkalmat a gyakorlásra. A bábjátékkal lehetőséget adunk a hallgatag gyermek megszólaltatására. Remek kifejezője az érzelmeknek a hangszín és a hangerő. Közvetlen beszédfejlesztő lehetőséget kínálunk a különböző nyelvi játékokon keresztül, amelyek mozgásra, cselekvésre épülnek. Ennek segítségével felismerjük és javítjuk az egyes beszédelemek fejletlenségét. Az óvónő játéksegítő módszerei, indirekt játszótárs. A tevékenységek szervezésében a szabad játék túlsúlyának biztosítása. A játék folyamán az óvodapedagógus tudatos jelenlétével biztosítjuk az élményszerű, elmélyült gyermeki játék kibontakozását. Mindezt a feltételek megteremtése mellett a szükség szerinti együttjátszással, támogató, serkentő, ösztönző magatartással, nem direkt megnyilvánulással érjük el. Arra törekszünk, hogy hagyjuk a gyereket cselekedni, de ha szükség van rá modellnyújtó játszótársak legyünk, a gyermek játékát figyelemmel kísérjük, ötleteket adunk, és ha durvaság adódik, beavatkozunk. Szemléletünk jellemzői, hogy elsősorban a jót látjuk meg minden gyermekben, a játék során is mindig a pozitív megnyilvánulásaira építünk. Óvodásaink képességeinek kibontakozását minden eszközzel biztosítjuk, éppen ezért minden apró sikerének, fejlődésének örülünk. Ösztönözzük őket a választott tevékenység megismétlésére és az újra próbálkozásra. A játékba integrált tanulás. A családdal való együttműködés a tanulási tartalmak életkori és egyéni jellemzőinek figyelembevétele érdekében. Nevelésünkben a játék és a tanulás nem választható el egymástól. A tanulás tág értelmezése kerül előtérbe, miszerint tanulásnak tekinthető mindazoknak a jártasságoknak, készségeknek, képességeknek a kialakítása, melyek az érzelmi és akarati tulajdonságok fejlődését és a viselkedés alakulását elősegítik. A játék közben a gyermek problémák, elé kerül, feladatokat kap és old meg. Gyakorolja, végiggondolja, hogyan lehet valamit többféleképpen megoldani. Kialakul és fejlődik az önállósága, a feladattudata, a kezde33
ményező, az alkotó és s szervező képessége. Ebben az életkorban előnyt élvez az utánzásos tanulási forma. Ezért szorgalmazzuk az együttes tevékenységeket, a modellnyújtás gyakoribb alkalmazását. Az óvodapedagógus által kezdeményezett és irányított tevékenységek a játékból indulnak ki, játékidőben zajlanak és oda térnek viszsza. Az ismeretek bővítésének keretét, formáját alapvetően a kötetlen érdeklődésre alapozott, főként mikrocsoportos foglalkozások adják. A gyerekek fejlesztése a játékba integrált tevékenységek és az egyénenként differenciált személyiségfejlesztéssel valósul meg. Az integrált tanulásnak, a kialakított szokás- és szabályrendszer, valamint a napirend adja a keretét. Napirendünknek nincsenek merev határai, nagyobb teret kap a játék, ami összekapcsolja a gyermekek különböző tevékenységeit. A családdal együttműködve az életkori és egyéni jellemzőket figyelembe véve törekszünk a gyermekek sokoldalú, a kiemelt figyelmet igénylő, a halmozottan hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű gyermekek speciális fejlesztésére. A fejlődés eredménye az óvodáskor végére: - A gyerekek képesek szabályokat betartani, a növekvő feszültség és megnyugvás állandó változásai között. - Képesek olyan játékhelyzeteket létrehozni, amelyeket élményeik alapján ábrázolnak és a szerepek, eszközök kiválasztását is önállóan tudják elvégezni. - Ismert meséket szívesen báboznak és dramatizálnak. - Esetenként barkácsolást kezdeményeznek, amit felhasználnak más játékokban is. - Egyéni ötletek alapján képesek olyan építményeket létrehozni, amelyek egyre pontosabbak és kombináltabbak. - A játékban dominánsan jelentkezik a szerepjáték. - Igényükké válik a társakkal való együttműködés. - Ismerjen a gyermek a kisebbség nyelvén, a kisebbség hagyományaiból eredő játékokat. 5.2. Vers, mese A tevékenység célja: a gyermekek érzelmi – értelmi és erkölcsi fejlődésének segítése, pozitív személyiségjegyek megalapozása, csodákkal teli meseélmények segítségével és a versek zeneiségével, rímeinek csengésével. 34
Feladataink: - A felhasznált irodalmi anyagok igényes összeállítása.(népköltészet, klasszikus, kortárs és más népek irodalmi alkotásaiból) A 3-6-7 éves korban megjelenő jellegzetes tartalmak biztosítása (mesélés, verselés, dramatikus játékok). A családdal való együttnevelés a mindennapos otthoni mesélés megvalósítása érdekében. A gyermekek nyelvi képességének fejlesztése a versekkel, mesékkel, dramatikus játékokkal. A felhasznált irodalmi anyagok igényes összeállítása. (Népköltészet, klasszikus, kortárs és más népek irodalmi alkotásaiból.) Művészi értékű irodalmi alkotásokkal biztosítjuk az esztétikai élmény mélységét. A kisebbek versanyagát népi mondókákból, ritmikus, zenei hatású, játékos versekből állítjuk össze. Olyan meséket választunk, amelyek cselekménye egyszerű, érthető, ritmikus ismétlődések jellemzik. Később már több fázisos szerkezetű állatmesék, népmesék, dramatikus népszokások, novellisztikus-realisztikus mesék alkotják a gyermekek meséit. Helyet adunk a magyar és külföldi klasszikusok és a kortárs írók modern meséinek is. Megismertetünk a gyerekekkel vidám, humoros verseket, valamint mai magyar költők népköltészeti ihletésű, ritmusélményt nyújtó verseit. A nagyobbak mesetárába már az állatmeséktől kezdve a cselekményesebb meséken, novellisztikus-realisztikus meséken át beépítjük a klasszikus tündérmeséket, a tréfás- és a műmeséket. Meseregényeket olvasunk fel, amit folytatásokban napokon keresztül izgatottan várnak. A gyerekek versanyagát különböző típusú népi mondókákkal, kiolvasókkal gazdagítjuk. Megismertetünk olyan közmondásokat, amelyeket a környezetben gyakran hallanak. Lírai verseket mutatunk be, amitől a gyerekek megérzik a költői képek kifejező erejét. Olyan verseket, meséket választunk ki, amelyek közvetítik a környezet megszerettetését, a néphagyomány-ápolást, az évszakok szépségét. A 3- 6 – 7 éves korban megjelenő jellegzetes tartalmak biztosítsa. A családdal való együttnevelés a mindennapos otthoni mesélés megvalósítása érdekében. 35
Az óvodába kerülő 3 – 4 éves gyermek első igazi versélménye a mondókákhoz, ölbeli játékokhoz tapadnak. A népi mondókákhoz kapcsolódó mozdulatok, játékok felettébb nagy élvezetet jelentenek a gyermeknek, mert a felnőtt ölében, testmelegében teljes biztonságérzetben hallgathatják. Ez a többször átélt ölbeli játék, fizikai kontaktus sokat jelent a gyermek és a felnőtt érzelmi egymásra találásában, hozzájárul a gyermekek érzelmi biztonságához, anyanyelvi neveléséhez. Lehetőséget teremtünk a vidám rigmusok korai megkedveltetésére. A gyerekekkel együtt sokszor ismételjük az állathívogatókat, altatókat, kiolvasókat. Az egyszerű állatmeséken keresztül fokozatosan rászoktatjuk a gyerekeket a mese figyelmes végig hallgatására. Arra törekszünk, hogy a mese többszöri meghallgatása után legyenek élvezői a dramatikus feldolgozásnak. Először az óvónők, aztán a nagyobb gyerekek, majd a kicsik fokozatos bevonásával próbáljuk megjeleníteni az egyszerű meséket. Rövid, improvizált jelenetek bemutatásával megismertetjük a bábokat. Párbeszéd formájában előadott rövid jeleneteket és a bábok számát fokozatosan növeljük. A vers, mese, dramatikus játékhoz csak kellékeket használunk, ami elősegíti a képzeleti képek előhívását, s a meséhez való erős kötődés kialakulását. A nagycsoportos korú gyermekekkel egyre több alkalommal bábozunk, dramatizálunk a kisebbeknek, amely az óvodai ünnepek, rendezvények (állatok napja, költészet napja) színfoltját is jelentik egyben. A 4 – 5 éves gyermekekben kialakul a mese, a vers szeretete. Igénylik, izgatottan várják az óvónő meséit. A gyermekek arcán megjelenik a megfeledkező áhítat, a figyelő ámulat. Játékukban mind gyakrabban előfordul a mesélés, bábozás, ismert mondókák, halandzsa szövegű kiolvasók ismételgetése. Az új verseket a gyermekek élményeihez, tapasztalataihoz, hangulatához kapcsolódva választjuk meg. Ebben a korban a gyerekek már segítségünkkel megjelenítik a meséket és az átélt élményeiket, rögtönöznek bábjátékokat. Az 5 – 6 – 7 éves korú gyermekeknél megragadunk minden adandó alkalmat a kiolvasók, rigmusok ismételgetésére. Találós kérdésekkel és rímjátékokkal játszunk. Ismételgetjük az előző évben tanult verseket. Az új verseket úgy választjuk meg, hogy kapcsolódjon a gyermekek élményeihez. Ügyelünk a szavak gondos, tiszta ejtésére, az értelemszerű hangsúlyozásra. A délutáni pihenés alatt folyamatos mesét olvasunk a gyerekeknek és lehetőséget adunk a mese önálló befejezésére, új mesék kitalálására. A közösen kitalált meséket a „mi mesénknek” nevezzük el. 36
A meseszereplők jellemző tulajdonságai alapján olyan közmondásokat keresünk, amelyekkel meg tudjuk erősíteni a mese vagy egyegy adott szereplő erkölcsi mondanivalóját. Albumot készítünk a tanult versekről, mesékről. A hallott élményekhez társuló vizuális élmény lehetőséget ad az ismétlésre, az élmények felelevenítésre. A mesélés minden nap megjelenik az óvodában. Minden csoport maga alakítja ki szimbólumrendszerét a mesehallgatáshoz. A családdal való együttnevelés során a mindennapi otthoni mesélést szorgalmazzuk. A mesék életkorra jellemző tartalmára példákkal szolgálunk, segítünk a mesék, az esztétikus, értékes mesekönyvek kiválasztásában. A gyermekek nyelvi képességeinek fejlesztése a versekkel, mesékkel, dramatikus játékokkal. A nyelvi képességek fejlesztésének leghatásosabb eszköze a mese, vers, bábozás és a dramatikus játékok. Ezeken keresztül a gyermekek elsajátítják a helyes ejtést, a tiszta beszédhallást és a nyelvtanilag helyes beszédet. A népi mondókák segítségével tisztítható a magán- és mássalhangzók helyes ejtése, megfelelő az artikulációja, a hangkapcsolatok törvényszerűségei. A gyerekek mesékből sok új fogalmat ismerhetnek meg. A bábjátékban, dramatikus játékban a gyerekek kibontakoztathatják a szabad önkifejezésüket. A dramatikus helyzetek lehetőséget adnak a társalgási kedv fokozására, önálló versmondásra.
A fejlődés eredménye óvodáskor végére: - A gyermekek szívesen ismételgetik a verseket, meséket, rigmusokat. - Várják, igénylik a mesehallgatást. - Szívesen mesélnek, báboznak, dramatizálnak az óvoda kiscsoportosainak és a maguk szórakoztatására is. - Megjegyeznek 10 – 14 gyermekmondókát, 6 – 8 verset és 15 – 20 mesét. - Tudnak meséket, történeteket kitalálni. - Önkifejezésük gazdag, színes. - Tudnak verseket, meséket a kisebbség irodalmából, 6 – 8 mondókát, 4 – 6 verset, 2 – 3 mesét.
37
5.3. Ének, zene, énekes játék, tánc A zenei nevelés célja: a közös éneklés, a közös játék örömének megéreztetése, ami fejleszti a gyermekek zenei ízlését, esztétikai fogékonyságát. A gyermekek jussanak minél több olyan zenei élményhez, ami megalapozhatja zenei anyanyelvüket. Feladatok: - Népi gyermekdalok, énekes játékok gazdag tárházából igényes, életkornak megfelelő és az adott képességszintjének megfelelő válogatása.(népi-, más népek dalkincse, klasszikus zeneirodalom, kortárs dalanyag) - A 3 – 6 – 7 éves korban tervezhető jellegzetes tartalmak biztosítása. A gyerekek szüleivel való együttműködés megszervezése az életkornak megfelelő zenei élmények, nemzetiségi zenei hatások biztosítása érdekében. - A tevékenység szervezeti formáinak biztosítása. - A gyermekek nyelvi képességeinek fejlesztése mondókákkal, gyermekdalokkal és a zenei készségfejlesztő játékokkal. A népi gyermekdalok, énekes játékok gazdag tárházából igényes, életkornak és az adott képességszintjének megfelelő válogatása.(népi-,más népek dalkincse, klasszikus zeneirodalom, kortárs dalanyag Az óvodai zenei nevelés során megismertetjük a gyermekeket mondókákkal, énekes játékokkal valamint komponált gyermekdalokkal. 3 – 4 éves korban főleg ölbeli játékokat ismertetünk meg, amelyeket a felnőttekkel játszanak. A szeretet-kapcsolat, a biztonságérzet kialakításának egy-egy láncszeme az arc-, kéz-, ujj- és a lovagoltató játék. Álló helyzetben, játékos mozdulatokkal eljátszható, 4 – 5 hangból álló énekes játékokat játszunk. A 4 – 5 éves gyermekek zenei ismereteit mondókákkal, ölbeli játékkal és énekes játékokkal bővítjük. Megismertetjük őket a csigavonal, a hullámvonal és a szerepcserére épülő játékokkal. Az énekes játékok alkalmasak a gyermekek mozgásának fejlesztésére. Az alkalmi dalokat úgy választjuk, hogy azokhoz utánzó mozdulatokat, játékokat lehessen kitalálni. Az 5 – 6 – 7 éves gyermekek ismereteit kiolvasókkal bővítjük, melyeket különböző játékhelyzetekben is tudnak alkalmazni. A zenehallgatáshoz olyan műveket válogatunk, 38
amelyek felkeltik a gyermek érdeklődését az értékes zene iránt. Érzelmi hatású dalokat, népdalokat éneklünk, de a zenei anyagunkban felhasználjuk más népek dalait, magyar komponált műzenét is. A 3 – 6 – 7 éves korban megjelenő jellegzetes tartalmak biztosítása. A gyerekek szüleivel való együttműködés megszervezése az életkornak megfelelő zenei élmények, nemzetiségi zenei hatások biztosítása érdekében. A 3 – 4 éves gyermekekkel A rövid mondókák, dalok 2/4-es üteműek, amelyekben negyed és páros nyolcad ritmusok vannak. Ebben a korban gyakran játszunk ölbeli játékokat. Játék közben megismertetjük az alapfogalmakat, bemutatjuk a halk, hangos beszéd, mondóka, ének közötti különbséget. Megfigyeltetjük a csendet, a környezet hangjait és a dallamjátszó hangszerek hangszínét. Különböző mozdulatokkal érzékeltetjük az egyenletes lüktetést. Érzékeltetjük a gyerekek nevét, jelét és énekelve hívogatjuk őket a közös játékba, tevékenységbe. Felkeltjük a gyermek érdeklődését a zenehallgatás iránt, lehetőleg énekes zenei élményt biztosítunk. A mindennapok során különböző, tevékenységekhez kapcsolódva nyújtunk zenehallgatási élményt. Arra törekszünk, hogy a gyermekeknek legyen lehetősége néhány percig tartó hangszeres zene meghallgatására. A 4 –5 éves gyermekekkel ismételgetjük a már korábban tanult dalokat is. A körjátékok közül már nehezebbeket is válogatunk, pl.: szerepcserés, párválasztó, sorgyarapító, játékot stb. Lehetőséget biztosítunk az önálló éneklésre és kisebb csoportokban a halk, hangos és magas, mély hangok közötti különbség gyakorlására. Megismertetünk a gyermekekkel néhány népi ritmus hangszert, aminek használatával ismételhetik az egyenletes lüktetést, a motívumok hangsúlyát és mondókák, dalok ritmusát. A ritmus eszközöket közösen készíthetjük el a gyermekekkel és a szülőkkel. Lehetőséget biztosítunk, hogy a különböző tevékenységekhez kapcsolódva mindennapos zenei élményhez jussanak. Az 5 – 6 – 7 éves gyermekekkel atanult mondókáknak, gyermekjátékoknak szimbólumokat keresünk, amit a zenei polcon helyezünk el. Ezek a szimbólumok emlékeztetik a gyerekeket a tanult dalokra, és lehetőséget adunk az élmények felelevenítésére. Ebben a korban már bonyolultabb játékokat választunk, mint pl. a párcsere, kapus, hidas, sorgyarapító – fogyó játék. Megismertetünk olyan egyszerű táncos lépéseket, amit a felnőtt minta utánzásával követni tudnak. 39
Egyre több lehetőséget biztosítunk az egyéni éneklésre, ahol gyakorolhatják a tiszta éneklést a gyerekek. A hallásfejlesztést elősegítő fogalom párokat összekapcsoljuk a tempó változtatásával, vagy dallambújtatással. Az ügyesebb gyerekeknek lehetőséget adunk az egyszerű népi hangszeren való játékra. Az éneklés, zenélés a gyermek mindennapi tevékenységének része a felnőtt minta spontán utánzásával. A szülőkkel való kapcsolat során szorgalmazzuk az általuk ismert dalok, mondókák, zenei élmények közvetítésére, a nemzetiségi zenei dallamok előadására, az együtt éneklésre, játszásra. A tevékenység szervezeti formáinak biztosítása A zenei nevelést kötött és kötetlen formában szervezzük. A zenei képességfejlesztést kötetlen jelleggel, mikrocsoportos formában tartjuk, ahol a gyermek egyéni képességeit figyelembe véve tudjuk fejlesztő munkánkat végezni. Az énekes játékokat kötött jelleggel vagy kötetlenül, a gyermekek kezdeményezéseire is reagálva főleg az udvaron vagy délelőtti levegőzés előtt tartjuk, így biztosítjuk a játék folytonosságát. A zenehallgatást a különböző tevékenységekhez kapcsoljuk. A gyermekek nyelvi képességének fejlesztése a mondókákkal, gyermekdalokkal és a zenei képességfejlesztő játékokkal A gyermekek lassabban énekelnek, mint ahogyan beszélnek. A lelassított mondókák, énekek ismételgetése segíti a helyes artikulációt, a szavak szép, pontos kiejtését. A mondókák, énekek szövegének hanglejtése, hangsúlya, ritmusa, hangerejének utánzása érezteti a nyelv kifejező erejét, szépségét. Ez éneklési készség fejlesztését szolgáló, hangutánzó szavak éneklése segíti a magán- és mássalhangzók pontos képzését, kiejtését. A sokféle énekes játék alkalmas a szókincs bővítésére. A fejlődés eredménye az óvodáskor végére: - A gyermekek örömmel játsszák az énekes játékokat. - A gyermekek gátlások nélkül egyedül is tudnak énekelni. - Tudnak élvezettel figyelni a zenehallgatásra. - Megkülönböztetik a zenei fogalom párokat. - Érzik az egyenletes lüktetést és a dalok ritmusát. - Ismernek tánclépéseket, táncos téri formákat. - Ritmus- és dallamhangszerekkel kísérik zenei tevékenységeiket 40
5.4. Rajzolás,festés, mintázás, kézimunka A tevékenység célja: A gyermekek élmény- és fantáziavilágának képi, szabad önkifejezése. A gyermekek tér – forma – szín képzetének gazdagítása, esztétikai érzékenységük, a szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítása. Feladataink: - A gyermeki alkotó – alakító tevékenység feltételeinek megteremtése. A családdal való együttműködésben, az otthoni vizuális tevékenységek biztosításának erősítése, különös tekintettel a halmozottan hátrányos helyzetű, hátrányos helyzetű gyermek és a kiemelkedő ábrázolási készséggel rendelkező gyermekek érdekében. - A 3 – 6 – 7 éves korban tervezhető alkotó, alakító tevékenységek tartalmának, minőségének fejlesztése. - A gyermekek nyelvi képességeinek fejlesztés az alkotóalakító tevékenység során - A tevékenység szervezeti formáinak biztosítása. A gyermeki alkotó – alakító tevékenység feltételeinek megteremtése. A tevékenység gyakorlásához az egész nap folyamán teret, megfelelőméretű és minőségű eszközöket biztosítunk. A kiválasztásnál szem előtt tartjuk a praktikumot, a célszerűséget, az esztétikumot. Fontosnak tartjuk, hogy a csoportszobában megfelelő hely legyen az alkotó - alakító tevékenységhez. ügyelünk arra, hogy a gyermekek kényelmesen elférjenek az asztalnál, a játszó gyerekek ne zavarják őket. Nyugodt légkörben tudjanak bekapcsolódni a tevékenységbe, ahol elegendő idejük van az alkotáshoz. Az eszközöknek állandó helye van, ahol a gyermekek elérik. Megtanítjuk őket a különböző eszközök biztonságos használatára. A mindennapi szabad játékban is biztosítjuk a festéshez, rajzoláshoz, mintázáshoz szövéshez, ragasztáshoz, hajtogatáshoz a feltéteteket. A családot segítjük a vizuális tevékenységekhez szükséges feltételek alakításában, különös tekintettel a halmozottan hátrányos helyzetben, hátrányos helyzetben élők illetve a kiemelkedő ábrázoló készséggel rendelkező gyerekek családjai körében.
41
A 3 – 6 – 7 éves korban tervezhető, alkotó, alakító tevékenységek, azok tartalmának, minőségének fejlesztése. Az óvodánkba kerülő 3 –4 éves gyermekeknek biztosítjuk, hogy játékosan ismerkedjenek meg az anyagokkal, eszközökkel és a különböző technikákkal. Elindítjuk az esztétikai érzékenységet és értékelő-képesség kialakulását. Együtt gyönyörködünk saját és mások alkotásaiban. A tevékenységet a képalakítás, a plasztikai munkák és az építés köré rendeljük. Ezek nem különülnek el egymástól. Lehetőséget adunk az élményeiknek, érdeklődésüknek megfelelő szabad témaválasztásra. A képalakításhoz biztosítjuk a különböző eszközöket, a megfelelő technikai lehetőségeket, - festéssel, zsírkrétával, ragasztással, agyagba, homokba karcolással, nyomattal. Segítjük a gyermek képalakító képességét a szórt elrendezéstől, a képelemek, a részformák elemeinek egymáshoz rendelésével. Felfedeztetjük a különböző tárgyak formáit, alakzatait, megismertetjük a gyermekeket az anyagok alakíthatóságával. A 4 –5 évesek alkotó – alakító tevékenységét bővítjük a szükséges eszközökkel: ceruzákkal, krétával, filc és rostirónnal, fapálcákkal, különböző vastagságú ecsetekkel, spárgával, fonallal, textillel és termésekkel. Segítjük őket, hogy az emberábrázolást, a környezetről, a tárgyakról, cselekményekről szerzett ismereteiket saját elképzelésük alapján jelenítsék meg. A szándékos képalakító tevékenységüket erősítjük az élményeikhez kapcsolódó megfelelő témákkal és technikai lehetőségekkel. Játékukat maguk által készített eszközökkel bővítik, ösztönözzük őket apró, esztétikus ajándék készítésére is. Kérjük a segítségüket az eszközök előkészítésében, elrakásában. Az 5 – 6 - 7 éves gyermekeknél bővíthetjük a technikákat, pl. batikolás, márványozás, lenyomatok, a megismert eszközöket, technikákat bátran használják a képalakító tevékenységükben. Több alkalommal készítünk közös kompozíciókat. Témáikban megjelenítik saját élményeiket dalokról, mesékről, ünnepekről, és különböző eseményekről. Ötleteinkkel segítjük őket a játékok, bábok, és különböző kellék elkészítésében. Az ünnepekhez kapcsolódóan ajándékkal kedveskednek szüleiknek, az óvoda kisebbjeinek és felnőtteinek. Az alkotó –alakító tevékenységhez szüleik segítségével anyagokat gyűjtenek. Közösen tervezzük meg környezetünk alakítását, formálását. Az alkotó munkához szükséges eszközöket, anyagokat előkészítik. Ellátogatunk egy kiállításra, ahol műalkotásokkal ismerkedünk.
42
A gyermekek nyelvi képességeinek fejlesztése az alkotó-alakító tevékenység során Nyelvi ismeret szükséges ahhoz, hogy a gyermek megértse a feladatot, tudja, milyen eszközök állnak rendelkezésre. Az anyagok, eszközök, munkafogások elnevezése beépül szókincsükbe. A lerajzolt mesetémák fejlesztik a képzeletet, emlékezetet, fokozzák az alkotás vágyát. gyurmázás, barkácsolás során térbeli irányok és arányok, viszonyok megnevezésére kerül sor. Fordított a folyamat, amikor azt kérjük a gyermektől, hogy meséljen az elkészült képről. Mindkét irányból a vizuális és a verbális kifejezés összhangját érjük el. A tevékenység szervezeti formáinak biztosítása Óvodánkban az alkotó – alakító tevékenységek a mindennapi játékba integrálódnak. Hetente egy alkalommal mikrocsoportos formában szervezünk kötetlen formájú tevékenységet. Ebben a szervezeti formában biztosítjuk az egyéni segítségnyújtás lehetőségét, ahol minden gyermek megalkothatja az ajánlott eszközökkel kép – plasztikai elképzeléseit. Megjelenítik saját egyéniségüket, fantázia és élményvilágukat, érzelmeiket, vágyaikat. A fejlődés eredménye az óvodáskor végére: - Képalkotásban egyéni módon jelenítik meg élményeiket, elképzeléseiket. - A gyermek alkotására jellemző a részletező formagazdagság, a színek egyéni alkalmazása. - Örülnek alkotásaiknak és a közösen készített kompozícióknak. - Téralakításban, építésben bátrak, ötletesek, együttműködők. - Rácsodálkoznak a szépre, tudnak gyönyörködni benne. - Alkotásaikban a sajátságos önkifejeződésük tükröződik. - Beszélgetni tudnak az alkotásról, megfogalmazzák értékítéletűek. 5.5. Mozgás A tevékenység célja: rendszeres egészségfejlesztő testmozgás, a gyermekek egyéni fejlettségi szintjéhez igazodó természetes, harmonikus mozgásának, testi képességeinek fejlesztése játékos formában. Továbbá a gyermekek tájékozódásának, alkalmazkodó képességének, valamint a személyiség akarati tényezőinek fejlesztése 43
úgy, hogy gyermekeink szabad mozgásvágyát közben megőrizzük. Az egészséges életvitelhez nélkülözhetetlen mozgásigény alakítása. Feladatok: - A 3 – 6 – 7 éves korban tervezhető mozgásos játékok, mozgásos tevékenységek összeállítása. Mozgásigény megalapozása. A családi nevelés pozitív befolyásolása a napi rendszeres óvodán kívüli mozgásos tevékenységek biztosítására. A kiemelkedő mozgáskészséggel rendelkező és a halmozottan hátrányos helyzetű, hátrányos helyzetű gyermekek családjának speciális fejlesztési lehetőségek felkínálása. - A különböző szervezeti formák megteremtése a gyermek mozgásszükségletének kielégítése érdekében. - Anyanyelv fejlesztése a mozgásos tevékenységekben. - A mozgásos tevékenységeknek három formája van kapcsolatban, az óvodai életben: mozgásos játékok, mindennapi mozgás, sport, testnevelés. A mozgás alapformáinak gyakorlása mellett a beszéd, a szókincs fejlesztése. A 3 – 6 – 7 éves korban tervezhető mozgásos játékok, mozgásos tevékenységek összeállítása. Mozgásigény megalapozása. A családi nevelés pozitív befolyásolása a napi rendszeres óvodán kívüli mozgásos tevékenységek biztosítására. A mozgás a gyermekek számára életszükséglet, jelentős szerepet tölt be fejlődésükben. A mozgásos játékok, tevékenységek, feladatok rendszeres alkalmazása kedvezően hatnak a kondicionális képességek közül különösen az erő és az állóképesség fejlődésére, amelyek befolyásolják a gyermeki szervezet teherbíró képességét, egészséges fejlődését. Fontos szerepük van a helyes testtartáshoz szükséges izomegyensúly kialakulásában. Az általános testi képességek fejlődése mellett nagymértékben hozzájárul a tanulási képességek, kompetenciák kialakításához, jelentősen hat az értelmi és szociális képességek alakulására. Az óvodás gyermekek mozgásos tevékenységét, mozgásos játékát, a mozgástér kialakítását, az eszközök kiválasztását, mindig a gyermekek életkorához, általános fejlettségéhez, a csoport összetételéhez, a fejlődés üteméhez igazodva tervezzük meg. Az egészségfejlesztő testmozgást az óvodai élet minden napján minden gyermek számára biztosítjuk. Ügyelünk a mozgás megfelelő nehézségű összeállítására, hogy minden gyermek megtalálja a képességeinek megfelelő gyakorlatot, de ugyanakkor arra is vigyázunk, hogy képességeinek teljes bevetését is igényelje, 44
mert így fogják kedvvel végezni, így növeli az önbizalmukat. Kialakult gyakorlatunkban; a gyermek szabad mozgása, játéka és irányított mozgásos tevékenysége során végzünk kiemelt mozgásfejlesztést. A családok körében szorgalmazzuk az óvodán kívüli a rendszeres mozgásos tevékenységek szervezését, részvételét. A kiemelkedő mozgáskészséggel rendelkező gyermekek szüleinek speciális fejlesztési lehetőségeket kínálunk. A 3 – 4 évesek szabad játékban, mozgásban és irányított mozgásos tevékenységben a természetes nagymozgások fejlődésének segítése előtérben áll. A csoportszobában, a szabadban egyaránt a kúszásra, mászásra, bújásra, egyensúlyozásra minden kínálkozó alkalmat felhasználunk, a mozgásteret és eszközöket ehhez alakítjuk. Az irányított mozgásos tevékenység során fokozatosan alakítjuk ki a biztonságos együttmozgáshoz szükséges alapvető szabályokat, az egymáshoz való alkalmazkodást. Fontos, hogy az egyforma lépésekkel való járást, futást és a menetirány betartását begyakorolják. Ezután jelennek meg a síkban elhelyezett akadályok, vonalak, alakzatok, kézi szerek, alacsonyabb, magasabb, keskenyebb, szélesebb tárgyak. Járás, futás közben történő ki- és megkerülését, ki- és belépést, fel- és lelépést próbálgatják a gyerekek. Különösen a törzsizomzatot erősítő csúszással, kúszással, mászással összefüggő gyakorlatokra nagy hangsúlyt fektetünk. A talajon történő gyakorlás után létra falain, rézsútos szeren, szerek alatt átbújva gyakoroltatjuk a gyermekekkel. Megismertetjük őket egyszerű ugrásokkal, ugrásgyakorlatokat előkészítő mozgásformákkal: szökdelések, fel és lelépések, támaszugrások a talajon. A talajtorna elemei közül a labdás sokoldalúan használjuk, mert jól fejleszti a gyermek reakció képességét. Tartásjavító gyakorlatokat alkalmazunk a gerinc deformitás megelőzése érdekében. Az első év játékanyaga jórészt a futójátékok, egyszerű fogójátékok begyakorlásából áll, míg megszokják a mozgásteret, egymás kikerülését és a társakkal való együttmozgást. Ebben a korban még fontos a lemásolás lehetősége a mintakövetés, ezért a gyakorlatokat, játékokat egy időben mondjuk, mutatjuk, együtt mozgunk a gyerekekkel, így egy időben látják, hallják és tapasztalják a végzett mozgást. A 4 – 5 éves gyermekek többségének mozgása egyre koordináltabbá, járásuk, futásuk egyre biztosabbá válik. A nagymozgások fejlesztését bővítjük, nagyobb hangsúlyt helyezünk az egyensúlyérzék fejlesztésére, a szem, kéz, láb összehangolt működését segítő játékokra, játékos gyakorlatokra. A szabad mozgás és játék során megismertetett labdajátékok, ugróiskolák, kötéljátékok, a barkácsoló tevékenységek az udvaron rendelkezésünkre álló mozgásfejlesztő 45
eszközök is az egyensúlyozás, a szem, kéz, láb koordináció fejlődését segítik. Az irányított tevékenységek során a járás, futás közben alkalmazott – tempóhoz való igazodás az oldalt és hátrafelé járás, párokban járás – különböző nehézségű játékos gyakorlatok, nagyobb feladatot jelentenek a gyermekeknek. Az akadályok eszközök, síkban, térben való mennyiségének, formájának, kiterjedésének ritmusának változtatásával bővülnek a végrehajtott mozgásformák is. A gyermekek az irányváltásokat már képesek korrigálni a menetirányban történő járások, futások közben gyakoroltatjuk a testfordulatokat. A futó – fogójátékoknál az egymással szemben futást és a házas fogójátékokat. A csúszást, mászást, kúszást emelt akadályokkal, fordulatokkal nehezítjük. Az ugrásoknál különösen figyelünk arra, hogy ruganyosan végezzék. A le- és felugrásokat, támaszugrásokat a mélyugrással és a távolugrással gazdagítjuk. A dobásoknál kiemelt szerepet kapnak a célra irányított dobások, és távolba dobásokkal próbálkoznak a gyerekek. A talajtorna elemei a guruló átfordulás gyakorlásával egészülnek ki. Az egyensúlyérzék fejlesztését a különböző testhelyzet változtatásokkal, fordulásokkal, forgásokkal gazdagított mozgások végzése szolgálja. A gyermekek próbálják az együttes, egyöntetű, ritmusú gyakorlatvégzést. Az oldaliság megkülönböztetésénél már használjuk a „jobbra – balra”, ”jobb – bal” kifejezéseket. Ezt a kezükön levő gumiszalag segíti. Számos olyan gyakorlatot is bevezetünk, amelyekkel speciális izomcsoportokat fejleszthetünk. Az 5 – 6 – 7 éves gyermekek mozgása egyre összetettebbé válik. Járásuk, futásuk, kúszásuk, mászásuk ritmusosabb lesz, egyensúlyukat megtalálják. Ebben a korban a finom mozgások, az észlelés az alaklátás, formaállandóság fejlesztésére helyezzük a fő hangsúlyt. Gyakrabban tervezünk kisebb testrészekkel való mozgásokat. A szabad játék mozgáslehetőségeit kihasználva, pl. építés, babaöltöztetés, gyöngyfűzés varrás, szövés, barkácsolás eszközeit biztosítva az apró technikai fogásokat megmutatva a csoport átrendezhetőségének teret adva segítjük fejlődésüket. Egyre több fogó, futó, ügyességi játékkal ismertetjük meg a gyermekeket. Az irányított mozgásos tevékenységek során a futás feladatiban megjelenik a tempóváltás, gyors – lassú futás, a belegyorsuló futás. A futó, fogó játékok szabályai bonyolultabbak lesznek, sor és váltóversenyekkel egészülnek ki. Sorozatugrásokkal ismerkednek meg különböző magasságú, távolságú akadályokon át. Néhány lépés nekifutással gyakorolják a magas és távolugrást. A labdagyakorlatok labdavezetéssel, egykezes alsó- és felső- célzott irányú dobásokkal bővülnek. A talajtorna elemeit változott körülmények között emelt szereken 46
gyakorolják, s kiegészülnek a kézállás előkészítő gyakorlatokkal és hátrafelé történő gurulóátfordulásokkal. A tanult gimnasztikai elemeket párosan és társakkal együtt is gyakorolják. Minden alkalmat kihasználunk a szabadban történő mozgásra. A különböző szervezeti formák megteremtése a gyermekek mozgás szükségletének kielégítése érdekében. Az irányított mozgásos tevékenységek mindhárom korosztálynak heti egy alkalommal szervezzük meg különböző időkeretekkel. Mindennapi kocogás, futás, az udvar erre kijelölt részén, vagy a tornaszobában mindhárom korosztály edzését szolgálja. A gyakorlatokat utánzásra épülő gimnasztikai elemekből építjük fel. A kisebbek csak próbálkoznak az utánzással, tőlük nem követeljük meg az egyöntetű, ritmikus mozgást. A szabad mozgásra minden nap lehetőséget biztosítunk a csoportszobában, a tornaszobában és az udvaron egyaránt. A gyermekek mozgásszükségletének kielégítését, természetes mozgásvágyának megőrzését a mindennapos testneveléssel alapozzuk meg. A szervezett mozgás ideje 15 – 30 perc. A kondicionáló mozgás tartalmát; a napi futást, kocogást, nyáron vizes edzésekkel, télen havas játékokkal (szánkózás, csúszkálás), ősszel népi ügyességi játékokkal egészítjük ki. Az udvaron kezdeményezett mozgásos játékokba minden gyermek érdeklődésétől függően kapcsolódhat be és a futás mennyiségéről szabadon, dönthet, az a fontos, hogy igazi felfrissülést, felüdülést nyújtson a gyermekeknek. Anyanyelv fejlesztése a mozgásos tevékenységekben Közlések megértésére van szükségük a gyermekeknek ahhoz, hogy el tudják végezni a különböző mozgásformákat, cselekvéseket, cselekvéssorokat. Megértésük azonnal lemérhető a gyermekek mozgásából, reakciójából. A mozgás tevékenységben fontos a testrészek, a téri relációk ismerete, a tornaszerek, eszközök neve. Mozgásfejlesztő munkánk része a beszédszervek fejlesztése is. A fejlődés eredménye az óvodáskor végére: - A gyermekek igénylik a mozgást, a kedvelt mozgásos játékokat kitartóan játsszák.
47
- Mozgástapasztalataik az egyensúlyozásban, ugrásban folyamatosan bővülnek, mozgásuk összerendezetté, ritmusossá válik. - Térészlelésük, térmélység érzékelésük, időérzékelésük fejlődésével tudnak a térben tájékozódni. - Tudnak ütemtartással járni, labdát vezetni. - Az ügyességi játékok, egyéni és csapatjátékok szabályai betartják. - Ismerik a mozgásos tevékenységek közben használatos kifejezéseket, egyszerű mozgásos szabályt tudnak megfogalmazni.
5.6. A külső világ tevékeny megismerése Célunk: a közvetlen és tágabb környezet felfedezése során a gyermekek pozitív érzelmi viszonyának kialakítása a természeti – emberi – tárgyi világ iránt. A fenntarthatóságra neveléssel környezeti kultúrájuk alakítása. A környezet megismerése közben a gyermekek mennyiségi, alaki, nagyságbeli, tér és síkbeli szemléletének alakítása. Feladataink: - A 3 – 6 – 7 éves korban tervezhető jellegzetes tartalmak biztosítása. A családdal való együttnevelésben a környezeti tapasztalatszerzés, a tágabb környezetben való együttes élményszerzés erősítése, a környezettudatos magatartás, viselkedés, életvitel alakítása - A gyermekek kommunikációs készségének fejlesztése a közvetlen tapasztalat és ismeretszerzés során. - A takarékossági, újrahasznosítási lehetőségek beépítése a napi szokásrendszerbe. - A tevékenység szervezeti formáinak biztosítása. A 3 – 6 – 7 éves korban tervezhető jellegzetes tartalmak biztosítása. A családdal való együttnevelésben a környezeti tapasztalatszerzés, a tágabb környezetben való együttes élményszerzés erősítése, a környezettudatos szokások és életvitel alakítása Az óvodába lépő gyermekeket esztétikus, melegséget sugárzó környezet várja, ezzel is elősegítjük a beilleszkedést, az óvoda elfogadását, illetve megszerettetését. A kisebbeket (3-4-5 évesek) előbb a 48
közvetlen környezetükkel ismertetjük meg, megfigyeljük az óvodánk udvarán lévő fákat, virágokat. A környező utcákban tett rövidebb séták során megfigyeljük az évszakok szépségeit, színeit, jelenségeit, az időjárás változását, annak hatását az öltözködésünkre. Igyekszünk gazdagítani élősarkunkat az élményszerzés során gyűjtött termésekkel, levelekkel, bogyókkal, kavicsokkal, tollakkal stb. Ezeket később „hasznosítjuk” – gyümölcssalátát, süteményt készítünk, bábokat, játékokat barkácsolunk közösen. Tapasztalatainkból az évszakok változásaiból albumot készítünk, amihez közösen gyűjtjük a képeket, fényképeket. Ha lehetőség van rá, a szülőkhöz, illetve ismerősökhöz ellátogatunk szőlő, dió szüretre, vagy kis állatok születésekor (malac, nyúl). Meglátogatjuk a hosszabb ideje betegeskedő gyermekeket, így megismerik mások családját is, beszélgetünk a család tagjairól, munkájukról, otthonukról. Az oviba is szívesen hoznak családi albumokat, fotókat, amelyek alkalmat adnak a meghitt és közös beszélgetésekre, élményeik felidézésére. A gyerekekkel közösen ellátogatunk üzletekbe (fodrászat, bolt stb.) könyvtárba, ezeken a helyeken gondoskodunk a gyermekek egyéni élményszerzéséről is (hátrányos és többszörösen hátrányos gyermekek). Az élményszerző séták során gyakoroljuk a helyes gyalogos közlekedést, elsajátítva az alapvető szabályokat, kiemelten a veszélyhelyzetekben követendő helyes magatartást. Felismertetjük a személy és teherszállító járműveket. Az állatokat természetes környezetében látogatjuk, valamelyik csoporttársunknál szerezzük a közvetlen tapasztalatokat (kutya, macska, nyúl stb.), de az óvoda udvarán is „nyitott” szemmel járunk, felfedezünk a gyerekekkel apró bogarat (katica, méhecske), csigákat, madarakat és megismertetjük ezekkel őket. Téli időszakban lehetővé tesszük, hogy a gyermekek rövid videofilmeket nézhessenek meg a vadállatokról. Beszélgetünk a környezetünkben látható, található, különböző formákról, nagyságbeli, mennyiségbeli jellemzőkről. Nagyobban (5- 6- 7-) évesek a szűkebb környezeten kívül ismerkednek az óvoda tágabb környezetével is. Kiserdőbe, parkba tett séták során megfigyelik az évszakok szépségét, a színek árnyalatát, az erdő szépségét, a környezet esetleges szennyeződését (víz, föld, levegő). Környezetvédelem fontosságát hangsúlyozzuk. Megtapasztaljuk az időjárás változásainak hatását öltözködésünkre, madarak, fák életére. Észreveszik, hogy az eresz alatt lévő fészekből elköltöznek a fecskék, mert hidegebbre fordul az idő. Folyamatosan gyűjtjük a természet kincseit az élősarokba (levelek, termések, gyümölcsök), amit lehet, felhasználunk (befőtt, savanyúság készítése). Évszaktablókat készítünk közösen. Ágakat hajtatunk (Borbála 49
és Katalin nap), növényeket csíráztatunk megfigyelve a fejlődéshez szükséges feltételeket. Egyszerű kísérleteket végzünk: pl. a növényekkel, mi történik, ha szappanos vízzel locsoljuk, ha letakarjuk, ha nem locsoljuk, valamint az állatokkal, pókcsapda, gilisztafarm, a vízzel, vízminták gyűjtése, melyik tárgy süllyed el, melyik nem és a levegővel. Közösen emlékezünk meg az állatok (október 4.) a víz (március 20.) és a Föld világnapjáról (április 22.) Madarak és fák napjára (május 10. ). Ezekre egész héten át, készülünk, pedagógiai projektekben komplexen dolgozzuk fel a témákat, ezekhez rendeljük a többi tevékenységi formát is. Lehetőséget biztosítunk arra, hogy minden jelenséget, állatot, növényt természetes környezetében séták, kirándulások során figyeljünk meg. Összehasonlításokat végezhetnek, közvetlen tapasztalatokat, ismereteket szerezhetnek a gyerekek. Különbséget tehetnek nagyüzemi és háztáji állattartás között. Ellátogatunk más óvodákba, iskolába, művelődési házba, múzeumba, boltokba. Megismertetjük őket a felnőttek munkájával, ellátogatunk postára, varrodába, ahol szüleik dolgoznak. Közlekedéssel kapcsolatos ismereteiket bővítjük, hogy sok információjuk legyen a szárazföldi, vízi, légi közlekedésről. A tapasztalatokat, élményeket, ismereteket feldolgozzuk. Lehetőséget teremtünk arra, hogy kiskertünkben kerti munkát végezhessenek, segíthessenek a növények ültetésénél, veteményezésnél, termések betakarításánál. A mikrocsoportos tapasztalatszerzés lehetővé teszi, hogy beszélgessünk a környezetünkben látható, felfedezhető formák nagyságbeli, mennyiségbeli jellemzőiről. A családdal való együttnevelésben szorgalmazzuk a gyermekekkel együtt történő élményszerzés, tapasztalatszerzés lehetőségének kihasználását. A környezettudatos magatartás fokozatosan alakul ki. Tudatosságra, motiváltságra, sok-sok ismeretre van szükségünk nekünk, pedagógusoknak is, melyek megszerzése mindannyiunk feladata kell legyen. A környezeti nevelésbe az innovatív, példamutató megoldásokkal, pozitív viselkedésminták közvetítésével már az óvodás gyermekeknél hozzájárulunk a fenntartható fejlődés szemléletének alakításához. A gyermekek kommunikációs készségének fejlesztése a közvetlen tapasztalat és ismeretszerzés során. A szókincs a szókészlet bővítését a gyermekek tapasztalatai, élményei szolgálják. A mikrocsoportos séták lehetőséget adnak a gyermek – óvónő személyes beszélgetésére. Minden gyermekre oda tudunk figyelni, kérdéseire, megnyilvánulásaira, észrevételeire azon50
nal tudunk reagálni. Lehetőséget biztosítunk arra, hogy a csoportok osszák, meg egymás között tapasztalataikat, meséljék el, hogy ők mit láttak, mindezt értelmesen, összefüggően el tudják mondani. Gondolataikat, érzelmeiket, észrevételeiket összefüggően fejezzék ki. A séták során gyakoroljuk a helyes köszönést, bemutatkozást, megszólítást. Séták során, tapasztalatszerzések, megfigyelések alkalmával lehetőséget adunk arra, hogy kifejezhessék gondolataikat, érzelmeiket, kívánságaikat, észrevételeiket. A takarékossági, újrahasznosítási lehetőségek beépítése a napi szokásrendszerbe. A környezettudatos magatartás alakítása során az óvodások körében a felnőtt mintája elsődleges, mely a gyermekek tevékenységére is hatással van (mint pl. a villany leoltása, a csapok elzárása) következetesen figyelünk ezek betartására, az ellenőrzésbe bevonjuk a gyermekeket is. Pl. felelőst nevezünk ki, méréseket, megfigyeléseket végzünk. Az épület, a csoportszobák átalakítása, korszerűsítése során az energiatakarékos, környezetkímélő, praktikus eszközök, berendezések beszerzését szorgalmazzuk. Arra törekszünk, hogy a hulladékgyűjtés módja megfeleljen az EU-s előírásoknak már az óvodában is. Nem minden „szemét” elve: Felhívjuk a figyelmet az újrahasznosítás lehetőségére és élünk is vele (pl. a munkahelyeken használt papírt felhasználjuk rajzolásra. A munkába, a szokások és életvitel alakításába bevonjuk a szülőket is. A takarékosság, a szelektivitás, újrahasznosítási lehetőségek érdekében folyamatosan újragondoljuk, bővítjük ismereteinket. A gyermekeknek segédanyagok (képregény, mesekönyv, kifestő stb.) segítségével tudatos figyelemfelhívás a változtatásra, a felnőtteknek CD, oktatófilm, képzési lehetőségek biztosítása. A tevékenység szervezeti formáinak biztosítása. A gyermek fejlesztése minden esetben mikrocsoportban történik, közvetlen tapintatot és élményszerű udvari megfigyelések és séták alkalmával. Hetente csak egy szervezett tapasztalatgyűjtési lehetőséget tervezzünk. A látottakat az ebéd előtti rövid idő alatt mesélik el egymásnak, amikor már mindenki megfigyelte a témát, ismereteinket rendszerezzük, megnézzük ki, mit gyűjtött, albumokat készítünk közösen, elmondják egymásnak tapasztalataikat, véleményüket. 51
A kisebbek egy – két félnapot töltenek a közeli parkban, a ligetben. A tízórait ott fogyasztják el, és ebéd előtt érkeznek vissza az óvodába. A nagyobbak évente ellátogatnak a közeli erdőbe, és csak délután érkeznek vissza. Lehetőség szerint a közelben lévő történelmi emlékműhöz a Mohácsi Történelmi Emlékparkba is elmegyünk. A fejlődés eredménye az óvodáskor végére: - A gyermekek tudják lakcímüket, szüleik nevét, fogalakozásukat, óvodájuk nevét. - Tudják saját születési helyüket és idejüket. - Különbséget tudnak tenni az évszakok között, gyönyörködni tudnak azok szépségeiben. - A gyermeke ismerik a környezetükben lévő intézményeket, szolgáltató üzleteket, esztétikai alkotásokat. - Ismerik a háziállatokat, vadállatokat, madarakat, bogarakat. - Ismerik környezetük növényeit, s azok gondozását. - Vigyáznak és óvják az őket körülvevő környezetre - Gyakorlottak az elemi közlekedési szabályok betartásában. Ismerik a közlekedési eszközöket. - A tárgyakat meg tudják számlálni legalább 10-ig, össze tudják hasonlítani a mennyiség, nagyság, forma, szín szerint. - Megkülönböztetik a jobbra – balra irányokat, értik a helyeket kifejező névutókat. - Kialakult beszédhelyzetekhez és az anyanyelvi szabályokhoz illeszkedő, jól érthető beszéd.
5.7. Munkajellegű tevékenységek Célunk: A gyermeki munka megszerettetésén keresztül olyan készsé-gek, attitűdök, képességek (kitartás, önállóság,felelősség, céltudatos-ság) alakítása, melyek pozitívan befolyásolják a gyermekek közösségi kapcsolatát, kötelességteljesítését. Feladatunk: A különböző típusú, munkajellegű tevékenységek tervezése, s azok feltételeinek biztosítása. A beszéd, szókincs fejlesztése. A családdal való együttnevelésben az otthoni gyermeki életkori munkafolyamatok aktivizálásának erősítése.
52
A különböző típusú, munkajellegű tevékenységek tervezése, s azok feltételének biztosítása. A gyerekek munkajellegű tevékenysége a játékból bontakozik ki, első-sorban önmagukért és a közösségért végzik. Lehetőséget adunk arra, hogy a gyerekek saját személyük, illetve a csoport érdekében maguk végezhessenek olyan munkát, amelyre képesek. Kezdetben segítséggel, később teljesen önállóan, öntevékenyen végzik ezeket a tevékenységeket. Ügyelünk arra, hogy tevékenységünk minta értékű legyen a gyermekek számára. Értékelésünk mindig buzdító, megerősítő, hogy a gyerekekben pozitív viszonyt alakítsunk ki a munkához. Minden csoportnál fontosnak tartjuk az önkiszolgálást, testápolást, öltözködést, étkezést, környezetgondozást és annak átalakítását. A 3 - 4 éves gyermekek figyelemmel kísérik kiskertünk és csoportszo-bánk növényeinek gondozását. Tavasszal a veteményezésben, ősszel a falevelek összegyűjtésében segítenek. A gyerekek erejükhöz mérten részt vesznek a csoport rendbetételében, átrendezésében (pl. asztalok átrendezése, szőnyeg felhajtása stb.). Részt vesznek a játékok összeszedésében, elrakásában. Apróbb feladatokat szívesen vállalnak és el is, végzik azokat (pl. kanál, villa kiosztása, kenyér kínálása, seprű behozatala). A 4-5 éves gyerekeknél már év elején felelősöket választunk, figyelembe véve az önkéntességet az ismétlődő feladatok elvégzésére, pl. az evőeszközök kiosztása az ebédnél, kenyér kínálása, öltöző, mosdó rendjének ellenőrzése. A gyermekek együtt végzik az alkalomszerű, ismétlődő munkákat, mint a játékok elrakása, a csoportszoba átrendezése, a tevékenységekhez használt eszközök kiosztása, összeszedése. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy mi magunk is példát mutassunk a gyerekeknek. Szívesen segítenek a kicsiknek a mosdóban. Örömmel készítenek meglepetéseket számukra. A gyerekek segítenek a szobanövények locsolásában, az élősarok ápolásában, szívesen gyűjtik, bővítik annak „kincseit”. Tevékenyen részt vesznek az udvar gondozásában, avar gyűjtése, fű összegereblyézése. Irányításunkkal madáreleséget készítenek, és részt vesznek a madarak etetésében. Apróbb megbízásokat szívesen vállalnak, a kért eszközöket behozzák, kiviszik, üzeneteket adnak át. Az 5 – 6 – 7 évesek közösségi kapcsolatát jól fejleszti a naposi munka, amelyet önállóan végeznek. Ízlésesen, esztétikusan terítenek meg, étkezés után segítenek a poharak összeszedésében, asztal letörlésében, terítő összehajtogatásában. A gyakori dicséret, elismerés hatására szívesen vállalnak alkalomszerű munkákat. Segítenek a 53
csoportszoba díszítésében, játékok tisztításában, javításában. Tevékenyen részt vesznek a vitamin és gyümölcssaláták befőttek, savanyúságok, kompótok készítésében. Segítenek a kicsiknek az öltözködésben, cipőhúzásban, ruhájuk . Az élősarok gondozásában nagyobb önállóságot biztosítunk, ők is ültetnek virágokat, magokat, gyűjtenek terméseket, bogyókat. A kiskertben nekik megfelelő szerszámokkal önállóan dolgoznak. Ősszel segítenek az avar, tavasszal a lenyírt fű összegereblyézésében, télen a járdák leseprésében. Télen gondoskodnak a madarakról. Ünnepekre való ajándékokat, megle-petéseket készítenek a kisebbeknek, felnőtteknek. A munkavégzés folyamán beszédkapcsolatok alakulnak ki az együttműködés alapjaként, megértik az információkat, bővül szókincsük (eszközök, szerszámok, edények, műveletek elnevezése, gyakorlása) A családdal együttműködve megerősítjük az otthoni gyermeki munkafolyamatok lehetőségének biztosítását. A fejlődés eredménye az óvodáskor végére: A gyermekek szeretnek közösen dolgozni. Örülnek, ha kötelességüket teljesítik Önállóan, igényesen végzik a naposi munkát. Szívesen vállalkoznak egyéni megbízatások elvégzésére. Szívesen közreműködnek a növények gondozásában. Örömmel segítenek a társaiknak. Szeretnek meglepetést készíteni a kisebbeknek,szüleiknek és az óvoda dolgozóinak. 5.8. Sajátos nevelési igényű gyermekek sérülés-specifikus fejlesztésének feladatai 5.8.1. A testi fogyatékos (mozgáskorlátozott) gyermek „A testi fogyatékos (mozgáskorlátozott) a mozgás-szervrendszer vele-született, vagy szerzett károsodása és/vagy funkciózavara miatt jelentős és maradandó mozgásos akadályozottság áll fenn, melynek következtében megváltozik a tapasztalatszerzés és a szocializáció. A különleges gondozási igényt meghatározza a károsodás keletkezésének ideje, formája, mértéke, területe.” Óvodai nevelés során a fejlesztés területei: 54
A speciális, egyénre szabott eszközök használatának kipróbálása, megtanítása. Tágabb, szűkebb környezet minél sokrétűbb megismertetése. Életkornak megfelelő tapasztalatok megszereztetése. A megtanult mozgás alkalmazása. Akadálymentes közlekedés biztosítása. Mozgáshoz szükséges eszközök biztosítása (pl. lejtő, kapaszkodó) Önállóságra nevelés. Óvodai foglalkozások körébe épített mozgásnevelés. A napirend egészét átszövő mozgáskorrekciós helyzetek alkal-mazása. Speciális fejlesztés. 5.8.2. A látássérült gyermek A látássérült gyermekek a nevelés-oktatás szempontjából lehetnek: vakok, aliglátók, gyengénlátók. A fejlesztés fő területei: - A látási kontroll hiányosságainak korrigálásra minden látássérült gyermeknél a fizikai terhelhetőségük figyelembevételével segíteni kell: A részvételt a közös játékban, A közösséghez való alkalmazkodást, A viselkedési formál megtanulását, gyakorlását, Közösség előtti szereplést, Önkiszolgálás megtanítása, Tárgyak és helyük megismerése, Rendszeretet, higiéné, különösen a szem és a kéz tisztántartása. a.) Az óvodai nevelésben részesülő vak gyermek: (életkor és sérültség szerint) Önkiszolgálás terén önállóság kialakítása, Biztonságos térbeni tájékozódás megvalósítása támpontokhoz kötötten, Környezetük valósághű megismerése, Eszközök kiválasztásánál a jól tapinthatóság biztosítása, Számélmények kialakítása, akusztikus minták, mozgás és verbális kifejezések segítségével, 55
-
Hatrekeszes dobozol, gombás-, szöges táblák alkalmazása.
b.) Az aliglátó gyermek gyakorlatilag vaknak tekinthető. Látóhalló (tapintó) életmódra való felkészítés. A fejlesztés fő területei megegyeznek a gyengénlátó gyermekek nevelésének elveivel. c.) A gyengénlátó gyermekek, főleg látásuk útján tájékozódnak a világban, de az ép látásúakhoz képest sokkal közelebbről, kisebb térben tudják azt használni. Nevelésük speciális optikai eszközök segítségével a vizuális megismerés útján történik. A fejlesztés területei: Testtartási hibák megelőzése, helyes testtartás megtanítása, Látásnevelés: a látás használatának megtanítása a távoli és közeli környezetben, A nagymozgás fejlesztése: mozgáskoordináció, mozgásbiztonság, Térbeli tájékozódás a látás felhasználásával, Finommozgás fejlesztése: a kézügyesség fejlesztése, írás előkészítése, Látás-, mozgáskoordináció fejlesztése: finom- és nagymozgások esetében egyaránt. 5.8.3. Súlyosan hallássérült, siket, enyhébben hallássérült és nagyothalló gyermek A súlyosan hallássérült, siket, enyhébben hallássérült és nagyothalló gyermekek hallásvesztesége olyan mértékű, hogy ennek következtében a beszédnek, hallás útján történő fogalmi gondolkodás kialakulása, aminek következtében módosul a gyermek megismerő tevékenysége, esetenként egész személyisége megváltozhat. A legkorábbi életkortól alkalmazott orvosi, egészségügyi és speciális pedagógiai ellátás együttes alkalmazása megvalósításával a súlyos következmények csökkenthetők. A hallássérült gyermekek óvodai nevelésének központi feladata a nyelvi kommunikáció megalapozása, megindítása, fejlesztése. A fejlesztés területei: a.) A súlyos fokban hallássérült, siket, gyermekek: Hallás fejlesztése, A hangos beszéd aktív használatának építése, 56
Hangmegnyilvánulásaival, majd beszéddel hívja fel magára a figyelmet, közölje a kívánságait, A gyermek kommunikációs próbálkozásainak megértése, Kognitív funkciók és az érzelmi élet fejlesztése, Alapvető önkiszolgáló szokások elsajátítása, Aktív nyelvhasználat építése, Beszédértés, szókincs, szájról olvasási készség, érthető kiejtésre nevelés fejlesztése. -
b.) Az enyhe fokban hallássérült, nagyothalló gyermekek Beszédfejlődésük késve, általában spontán (hallókészülék segítségével) esetenként azonban csak speciális segítséggel indul meg. A fejlesztés területei: A nyelvi kommunikáció megindítása, A kommunikációs igény és tevékenység állandó erősítése, Beszédértés, szókincsfejlesztés A nyelvi kommunikáció helyzetekhez kötött alkalmazása. b.) A hallásukat műtéti úton helyreállított, hallássérült gyermek c.) Fizikai értelemben ép hallásúak. A fejlesztés területei: - Fejlesztésük megegyezik a hallók beszédfejlesztésével. d.) A halmozottan fogyatékos, hallássérült óvodás korú gyermekek (fogyatékosság pl. testi, értelmi, érzékszervi, vagy pszichés fejlődési zavar). A fejlesztés területei: A velük való foglalkozás döntően a szurdopedagógia és a társuló fogyatékosság gyógypedagógiai módszereinek kombinációjával, egyéni fejlesztési terv alapján történik. Fejlesztésüket eredményesen egyéni, vagy kiscsoportos formában lehet megvalósítani. 5.8.4.Az enyhén értelmi fogyatékos gyermek
57
A fejlesztés területei: A nem fogyatékos óvodás korúakkal történő együttnevelés Spontán tanulás Társakkal való együttműködés Sokoldalú élményszerzés a kortárscsoportban, Folyamatos gyógypedagógiai megsegítés. 5.8.5.A középsúlyosan értelmi fogyatékos gyermek A fejlesztés területei: Az alapmozgások fejlesztése, kialakítása, Minimális kontaktus, nonverbális és verbális kommunikáció fejlesztése, Beszédmegértés, beszédindítás fejlesztése, aktív szókincs bővítése, Az alapvető önkiszolgálási szokások kialakítása, Az adekvát játékhasználat elsajátítása, kognitív funkciók fejlesztése. 5.8.6.A beszédfogyatékos/súlyos, akadályozott beszédfejlődésű gyermek A fejlesztés területei: A fejlesztés az anyanyelvi nevelést középpontba állító, az életkori sajátosságokat, a játékosság elvét szem előtt tartó nevelési környezetben valósulhat meg. 5.8.7. Az autista, autisztikus gyermek Az autizmus lényege a társas viselkedés, a kommunikációs és sajátos gondolkodási képességek károsodása, amely viselkedési tünetekben nyilvánul meg. Az autisztikus gyermekre a legjellemzőbb a kölcsönösséget igénylő társas viselkedési készségek tapasztalható gondolkodási képességek, a beszéd szintjén a kölcsönös kommunikáció, a rugalmas viselkedés képességének hiányosságai. A fejlesztés területei: Kommunikációs eszköztár fejlesztése, A szociális interakció fejlesztése a kölcsönösségek igénylő társas helyzetekben, Viselkedésproblémák és gondolkodási készségek terápiája, 58
Korai elemi készségek kialakítása: szobatisztaság, rágás-evés, önkiszolgálás.
6. Az óvoda kapcsolatrendszere A partnerek azonosítása évente, ennek megfelelően partneri kapcsolattartás. 6.1. Óvoda – család Arra törekszünk, hogy a szülők megelégedésére, a családi nevelést kiegészítve gondozzuk, ápoljuk, védjük, neveljük, fejlesszük a gyermekeket, különös tekintettel a halmozottan hátrányos helyzetű, hátrányos helyzetű gyermekek esetében. Minden lehetőséget megragadunk, hogy minél jobban megismerjük a családok szokásait, nevelési eljárásait és emellett elvárásait, igényeit is. A gyermekek egyéni fejlődéséről rendszeresen tájékoztatjuk a szülőket. Óvodánk nyitott: a szülők igényeinek megfelelően lehetőség van arra, hogy – előzetes egyeztetés alapján – betekintést nyerjenek a gyermekük csoportjának életébe. A szülőknek tapasztalni kell, hogy tiszteletben tartjuk nevelési elveiket és szeretjük gyermekeiket. Arra törekszünk, hogy emberi magatartásunkban, szakmai felkészültségünkben egyaránt példamutatóak legyünk. A kapcsolattartás formái: Beíratás: első személyes kapcsolat Szülői értekezletek: összevont, illetve csoportos szülői értekezletek, ahol a témákat az aktualitásnak megfelelően, nevelési feladatainkkal összefüggően határozzuk meg. Családlátogatás: nevelési szokások megismerése. Fogadó óra: Előre megbeszélt időpontban. Félévente a gyermekek fejlődésének értékelése Nyitott óvoda: előzetes egyeztetés alapján a szülő bármikor bemehet a csoportba és megismerheti gyermeke óvodai életét. Közös ünnepek: Farsang, Anyák napja Közös programok: barkácsnap, gyermeknap, kirándulás, gyermekműsorok. 6.2. Óvoda – iskola 59
Arra törekszünk, hogy az iskola ismerje meg nevelési szándékunkat, hogy a gyermekek egyéni képességeiknek megfelelően úgy neveljük, hogy környezetükben jól eligazodjanak, együttműködők, kapcsolatteremtők legyenek, és képesek legyenek az iskolai tanulmányok megkezdésére. Kapcsolatunknak az egymás iránti tisztelet, megbecsülés legyen az alapja. Együttműködés formái: Az iskolai nevelőkkel az emberi-, szakmai kapcsolatok folyamatos ápolása, érdeklődés egymás munkája, problémája iránt. -A leendő elsős nevelő meglátogatja a nagycsoportos óvodásokat: ismerkedés, tájékozódás a gyermekek fejlettségével kapcsolatban. -A gyermekek számára iskolalátogatást szervezünk, hogy láthassák annak mivoltát Szülői értekezletek: a leendő elsős nevelő tájékoztatja a szülőket pedagógiai elképzeléseiről, az iskolába lépés teendőiről. gyermekek mérése: DIFER- mérés, az iskolával való kapcsolatot fenntartjuk legalább az iskola első évében.
6.3. Kapcsolat a fenntartóval Kapcsolatunk részben hivatalos, részben támogató, segítő jellegű. Folyamatosan figyelemmel kísérik az óvodában folyó munkát, a fenntartás, működtetés feltételeit. Az ÖMIP-ben elvárásaikat megfogalmazták, ennek ellenőrzésére, értékelésére 4 évente kerül sor. Formái: Kölcsönös tájékoztatás, egyéni megbeszélés, óvodavezető évenkénti beszámolója. 6.4. Kapcsolat a közművelődési intézményekkel: Sajátos lehetőséget igyekszünk tudatosan felhasználni nevelőmunkánkban. Folyamatos kapcsolattartásra törekszünk. Formái: Rendezvényeken való részvétel (gyermekprogramok), könyvtárlátogatás. 6.5. Kapcsolat az egészségügyi szervekkel: (védőnő, orvos, fogorvos, gyermekjóléti szolgálat) - Évente orvosi vizsgálat minden csoportban. 60
-Tanköteles-korúak részére iskola-alkalmassági vizsgálat. -Hallásvizsgálat évente -Fogászati szűrés évente -Alkalmanként eset megbeszélések, illetve intézkedés. 6.6. Kapcsolat a szakmai szervezetekkel Megyei Pedagógiai Szakszolgálat, Megyei és Járási Szakértői Bizottság, EGYMI utazó szakszolgálat Folyamatosan figyelemmel kísérjük a szakmai továbbképzéseket, szolgáltatásokat. Programunk megkívánta fejlesztési lehetőségeinknek megfelelően részt veszünk azokon. Szakmai tevékenységünk fejlesztése érdekében igénybe vesszük a segítségüket. Ha szükséges a beiskolázás terén felmerülő problémák feltárására a Járási Szakértői Bizottság segítségét kérjük. Célunk, hogy az e szervezetekkel való együttműködés eredményeképpen az egyenlő hozzáférés lehetőségei, és pedagógiai célok megvalósuljanak. A szervezetekkel való közös munkánk, hozzásegíti a családokat a hátrányok csökkentéséhez, az életesély növeléséhez.
61
7. Sajátos feladataink 7.1. Gyermekvédelem az óvodában. Óvodánkban a gyermekvédelmi munkának egyre nagyobb jelentősége van. A társadalmi, gazdasági viszonyok változásával egyre több lett a mindennapi gondokkal, megélhetéssel küzdő családok száma, nőtt a munkanélküliség – ezzel egyidejűleg emelkedett a veszélyeztetett, hátrányos helyzetű családok száma. Fontos feladatunk az egyéni sorsokkal való törődés. A gyermek minden problémája (éhsége, kék foltjai, agresszivitása, szorongása az óvodában, a csoportban érzékelhető először > első jelzőrendszer Célunk a gyermekvédelmi munkánk során: a prevenció, a helyi sajátosságok ismeretében feltárni azokat a körülményeket, amelyek óvodásaink családi helyzetét hátrányosan érintik, illetve veszélyeztetik. Feladatunk: Segítségnyújtás a hátrányok enyhítésére, lehetőséget teremtünk a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek családjának, a szociális hátrányok csökkenése érdekében, a gyermekjóléti szolgáltatások igénybevételérhez. Módszerek: - egyéni bánásmód, a családi nevelés, gyermek iránti felelősségének erősítése, tapintatos személyes kapcsolattartás a szülőkkel, melyben fontos, a kommunikációs- és kontaktusteremtő képességünk, hogy el tudjuk magunkat fogadtatni úgy, hogy a szülők őszinték legyenek hozzánk, érezzék, hogy valóban érdekel a sorsuk és megértően, együtt érzően, jó szóval és tettel segítünk. fokozott odafigyelés, hogy időben észrevegyük a személyiségfejlődési problémákat (nehezen kezelhetőség, testi, szellemi fejlődésben való elmaradás). A gyermek zavartalan fejlődéséért, a gyermek védelméért az óvodában minden óvónő együttesen felelős. Óvónői feladatok: - A gyermek megismerése, anamnesztikus adatok rögzítése. - Fejlődési lap: hiányosságok esetén egyéni bánásmóddal segíteni. Ha szükséges szakember segítségét kérni (logopédus, fejlesztő pedagógus). - Gyermekvédelmi felelőshöz fordulni, ha a gyermek fejlődését, életét veszélyeztetettnek látja. 62
Óvónő és gyermekvédelmi felelős feladata a csalás, a szülők nevelés, segítése, gondozása, védelme. A gyermek fejlődését veszélyeztető okok megszűntetésének érdekében együttműködés a területileg illetékes • Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálattal • Nevelési Tanácsadóval • Önkormányzattal • Gyermekorvossal • Védőnővel Gyermekvédelmi megbízott feladatai: Évente összegyűjteni a halmozottan hátrányos helyzetű, veszélyeztetett gyermekek adatait. Munkatervet készít, amelyben a kapcsolattartás formáit rögzíti az óvónőkkel, az orvossal, védőnővel, önkormányzattal. Rendszeresen látogatja a veszélyeztetett gyermekeket. Részt vesz a gyermekvédelmi továbbképzéseken, az ott hallottakról tájékoztatja kollégáit. Évente értékelést, kimutatást készít, amely tartalmazza: óvodások számát, veszélyeztetettek számát, halmozottan hátrányos helyzetűek számát, a három, vagy több gyermekes családban élők számát, fogyatékosok, csonka családban élők számát, a veszélyeztetettség okait. A veszélyeztetett nyilvántartásba vétel szempontjai: Súlyos anyagi nehézségekhez kapcsolódó, elhanyagoló nevelés, testi – lelki bántalmazás. Erkölcstelen családi környezet, italozó szülők, bűnöző családi helyzet. Egészségügyi okok: súlyos érzékszervi károsodás, tartós betegség. A gyermekvédelmi munka fő feladata a prevenció, a segítségnyújtás, amelyre a humánum, megértés, támaszadás, a szeretetpótlás jellemző.
8. Óvodánk ellenőrzési és értékelési rendszere. 8.1. Óvodánk irányítási – szervezeti felépítése Majs Község Önkormányzatának képviselőtestülete | Óvodavezető Szülők < - > Óvónők <- > Dajkák < - > Közalkalmazotti képviselő 63
8.2. Írásos dokumentumok
Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja A nemzetiség óvodai nevelésének irányelve Intézményünk „Alapító okirat”-a A fenntartói „Minőségirányítási program”-ja Az Óvoda „Pedagógiai Program”-ja Intézményünk „Minőségirányítási Program”-ja Intézményvezető éves pedagógiai működési terve Csoportnapló A gyermekcsoportok nevelési – fejlesztési terve Egyéni fejlődés – fejlesztés dokumentuma Felvételi, mulasztási napló. SZMSZ, Házirend
8.3. A pedagógiai munka, mérése, ellenőrzése, értékelése Célja: a pedagógiai gyakorlat segítése, fejlesztése. Területei: dokumentumok ellenőrzése, elemzése a nevelőmunka feltételeinek ellenőrzése a pedagógiai gyakorlat ellenőrzése, mérése elemzése, értékelése helyi nevelési program megvalósulásának nyomon követése, ellenőrzése, a beválás értékelése a gyermekek fejlődésének nyomon követése (mérések) a dolgozók teljesítményének mérése, értékelés. Az óvoda pedagógiai munkájáért az óvoda vezetője felelős, ezért az ellenőrzés, mérés, értékelés is elsősorban az ő feladata. Fontos az objektív értékelés, mely alaposságot, körültekintést igényel. A pedagógiai gyakorlat ellenőrzése két szinten történik: 1. A gyerekek fejlettségének, mérése értékelése. A fejlődési lap folyamatos vezetésével az eredmény, az óvodáskor végére képet ad az egyes gyermekről. 2. Az óvónő gyakorlati munkájának megfigyelése. Tisztában legyenek munkájuk értékével, és képesek legyenek a megújulásra. Az ellenőrzés előre ütemezetten történik, az óvoda éves pedagógiai működési terve tartalmazza. Év végén összegző értékelés készül.
64
8.4. Az óvodai csoportok és a gyermekek fejlődésének mérése, ellenőrzése, értékelése A pedagógiai munka tervezése, elemzése, a gyermekek egyéni megfigyelései, az egyénre szabott nevelési – fejlesztési eljárások folyamatos írásbeli munkát igényelnek. A gyermekcsoportok nevelési, tevékenységi programjának tervezése a gyermekek fejlődési üteméhez, igényeihez igazodik, a feladatok egymásra épülnek. A terv nem megmásíthatatlan, hanem a gyermekek, az aktuális feladatok, helyzetek irányítják a folyamatot. A vezető óvónő a csoportlátogatások alkalmával ellenőrzi, értékeli a tervezést, olyan céllal, hogy az mennyire szolgálja a helyi nevelési program célját, feladatát. Az egyéni képességfejlesztés – a csoportos óvónők közösen terveznek, melyik gyermeket miben, mivel kell fejleszteni ahhoz, hogy önmagához képest fejlődjön. Legfontosabb a gyermeke folyamatos megfigyelése, megismerése, mérése. 8.5. A pedagógiai program ellenőrzése, értékelése A program bevezetésekor az óvoda minden dolgozója megismerkedett a célokkal, feladatokkal, valamint megismertettük a szülőkkel is. A program céljait és a megvalósulás szintjét a tapasztalatokkal összevetve folyamatosan értékelni kell. Értékelés: évente illetve az IMIP-ben meghatározottak szerint. Pedagógiai programunk ellenőrzése, értékelése akkor lesz reális, ha szakértői segítségét vesszük igénybe, aki kívülről látva a nevelési gyakorlat, a realitás felé irányítja értékelésünket, így a 4 évenkénti értékeléshez szakértőt kérünk felülvizsgálatra. A program további változtatására, a törvényi szabályozások, a helyi változások, a partneri igények, illetve az alkalmazotti kör személyi változásai adhatnak okot. A német kisebbségi programrészünk ellenőrzése, értékelése a helyi programunkhoz hasonlóan történik. A külső szakértő bevonása itt is szükséges, segítségével reális képet kaphatunk kisebbségi nevelésünk szintjéről.
65
9. A német nemzetiségi nevelés programja
Az óvoda nemzetiségi nevelési programja átfogja a 3-4-5-6-7 éves korosztály nevelő- fejlesztő munkáját. Program alappillére kettős: a gyermeki érzelmekre építve megalapozza a német nyelvhez és a néphagyományokhoz kötődést, valamint hangsúlyozza a gyermek kreatív, alkotó tevékenységét. A program másik alappillére a tevékeny óvodai élet megteremtése, melyben hangsúlyt kap a kreatív gondolkodási irány megerősítése. Egy kétnyelvű óvodai csoportban az idegen nyelvű nevelés céljait és feladatait meghatározza, hogy milyen nyelvi múlttal rendelkeznek az oda járó gyermekek, illetve mik a szülők elvárásai az óvodával szemben. A program alapelve A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége. Szeretetteljes, biztonságérzetet adó, érzelem gazdag nemzetiségi óvoda megteremtése, ahol a gyermekközpontúság önállóságot, egészséges öntudatot és önmegvalósulási lehetőséget ad a gyermekeknek a nemzeti identitástudat megerősítésével. Minden gyermek a saját képességrendszerének figyelembe vételével nevelhető, fejleszthető. Minden gyermek ismerje meg testi, lelki, szellemi értékeit. Minden gyermek vonzódik a mesei, zenei és alkotó élményekhez, az ezekhez kötődő tevékenységekhez. Ha mindezt a kisebbségi kulturális értékek megerősítésével kapja, kialakul a gyermek tartása, önálló, kiegyensúlyozott gyermekké válik. Tud nevetni, felfedezni, csodálkozni, kialakul, erősödik identitása. Program célja A gyermekek nyugodt, élmény gazdag, harmonikus fejlődésének elősegítése a kisebbség nyelvének és hagyományainak megismertetésével. Sokoldalú képességfejlesztés segítségével a személyiség fejlődésének biztosítása, elősegítése. Program feladata A gyermekek testi, lelki, szellemi szükségleteinek kielégítése az erkölcsi, szociális, esztétikai és az intellektuális érzelmek differenciálásával. Az erkölcsi, szociális érzelmek alakításának feladatai 66
Saját nyelvi, kulturális közösség hagyományainak és szokásainak kiépítése az óvodai élet mindennapjaiba. Érzelmi biztonságot nyújtó, bizalmas, közvetlen, szeretetteljes, nyugodt, családias légkör megteremtése. Olyan óvodai élet megteremtése, melyben sok a közös élmény, a közös tevékenység. A gyermekek erőnlétének, alkalmazkodó készségének fejlesztése a mindennapi testi- lelki edzéssel. Pozitív érzelmi kötődés kialakítása a gyermek-gyermek, gyermek-felnőtt viszonyában. A gyermekek barátkozásának segítése. Lehetővé tétele annak, hogy minden gyermek megtalálhassa helyét, szerepét a csoportban, tudja megkülönböztetni a jó és rossz, helyes és helytelen közti különbségeket. A különbözőség elfogadásának kialakítása a szociális érzékenység által a többségi és a nemzetiségi kulturális értékek tiszteletben tartásával. Az esztétikai érzelmek alakításának feladatai Az esztétikus és higiénikus gondozásra törekvés a gyermekek egyéni igényeinek figyelembe vételével. A gyermekek harmonikus, összerendezett mozgásának kialakításának segítése. A gyermek szépérzetének formálása a nemzeti értékeket láttató esztétikus környezettel. A gyermekekben az élménybefogadó képesség, a nemzetiségi kultúra értékei iránti tisztelet, érzékenység és nyitottság kialakítása. A tárgyi-emberi természetben megtalálható szép és csúnya közti megkülönböztető képesség kialakítása. Az intellektuális érzelmek alakításának feladatai A kétnyelvű környezet biztosítása, oly módon, hogy a gyermekek számára az anyanyelv biztonsága adott legyen! A gyermekek egyéni képességüknek, nyelvi állapotuknak megfelelően ismerkedjenek a nemzetiségi nyelvvel. A gyermekek beszélőkedvének megerősítése, a nemzetiségi kommunikációs tér kibővítése a meghitt beszélgetések segítségével. A gyermeki értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet és kreatív gondolkodás) fejlesztése a kíváncsiság és az utánzási kedv kihasználásával. A multikulturális környezet nyitott, érzékeny befogadásának megszervezése.
67
A nevelés keretei Az egészséges életmód alakítása Az egészséges életmódra nevelés célja a gyermekek egészséges testi fejlődésének elősegítése. A nemzetiségi nevelőmunka fontos a mindennapi tevékenységekben-, mint testápolás, étkezés, öltözködés, alvás- a kisebbségi nyelv használata. A gyermekek gondozása, testi szükségletük, mozgásigényük kielégítése A növekedés, fejlődés üteme minden egyes gyermeknél másképpen alakul. A gyermekek gondozásának feltétele az óvónő és a gyermekek közötti meghitt, megértő viszony. Az önálló testápolás, étkezés, öltözködés szervezettségét nemzetiségi nyelven a nagy csoportba lépés pillanatától kezdve biztosítjuk. A gyermekekkel együtt végezzük a teendőket, hogy a már megtanultakat, testápolási szokásokat, nemzetiségi nyelven is képesek legyenek elsajátítani. A testápolás a gyermekek tisztaságigényeinek kialakítását szolgálja. A gyermekek ápolása közben beszéljünk a nemzetiség nyelvén, hogy utánzás által minél könnyebben és gyorsabban elsajátíthassák a szokásokat. A mindennapi szabad mozgás nélkülözhetetlen eleme az óvodai életnek. Biztosítsunk sokféle mozgásfejlesztő eszközöket, mindennapi szervezett mozgásos tevékenységet, melyek jól szolgálják a gyermekek mozgáskoordinációjának fejlesztését. A gyermekek alvásigénye megkívánja, hogy az óvodában is alhassanak. Az elalvás előtti mesélés, altatódalok dúdolása is folyhat a gyermek nyelvi ismeretének megfelelően a kisebbség nyelvén. A gyermekek egészségének védelme, edzettségének biztosítása A 4-5 éves korban kialakuló alakváltozás, a hirtelen növekedés gyakran okoz hanyag testtartást. A gyermekek egészséges életmódját csak úgy tudjuk biztosítani, ha minden nap mozgási lehetőséget tervezünk részükre. Az egészséges életmód feladatainak ellátása során is törekedjünk- a gyermekek nyelvi állapotának megfelelően- a kisebbség nyelvén kommunikálni. A gyermekek fejlődéséhez szükséges környezet megteremtése 68
Megfelelő alapot ad az óvodai nevelőmunkához: - óvodaudvar - csoportszoba - mosdók - öltözők A csoportszoba barátságossá, otthonossá, esztétikussá tétele biztosítja a gyermekek jó közérzetét, s egyben helyes mintát is ad. Az óvoda környezetében tükrözhetjük a nemzetiség szokásait, hagyományait. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén A mindennapi gondozási teendők közben, mint- testápolási szokások - étkezésnél - öltözködésnél - rendrakásnál - mindennapi szervezett mozgásnál- is használják a nemzetiség nyelvét. Az érzelmi nevelés és a társas kapcsolatok A szociális és az egyéni nevelés célja a gyermekek egyéni érdekeinek, tulajdonságainak, képességeinek kibontakozása a közösségen belül, a csoport normái alapján. Érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes, családias légkör megteremtése A gyermekeknek családias légkörben alakul ki az érzelmi kötődése társaihoz és a felnőttekhez egyaránt. Ez olyan alaphangulatot ad, ami kapcsolatteremtésre, cselekvésre, tevékenységre ösztönzi őket. A gyermekeknek legyen a nemzetiségi hagyományokból is táplálkozó szokásrendszere, jelképrendszere, szimbóluma, ami mélyíti a gyermekek összetartozását, együttérzését. Fontos a majsi hagyományok nemzetiségi nyelven történő megerősítése. A családias légkör megteremtése elősegíti a gyermekek társas kapcsolatainak alakulását. Mindehhez gazdag, tevékenykedtető élet szükséges. Különös tekintettel ápoljuk a nemzetiségi életmódhoz kötődő hagyományokat és szokásokat olyan formában, amelyik megfelel az óvodások életmódjának. Az óvoda igyekszik minél több tevékenységet szervezni a kicsik és nagy óvodások együttműködésére. A gyermek-gyermek, a felnőtt-gyermek pozitív érzelmi töltésű kapcsolatait alakítjuk, formáljuk. 69
A gyermek pozitív kapcsolata csak akkor alakul ki, ha a gyermekek jól érzik magukat a csoportban. A jó nevelés alapja a feltétel nélküli szeretet, korlátokkal együtt. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén Megértik környezetük jelzéseit, érzéseit a nemzetiség nyelvén is. Érzelmileg kötődnek a nemzetiségi környezetükhöz, szeretik multikulturális környezetük értékeit, természetes számukra a kétnyelvűség. A program napirendje A napi életritmus kialakítása alapvető feltétele a testi- lelki harmónia megteremtésének. Az életritmust óvodánkban meghatározza, hogy az óvónők heti váltásban dolgoznak. Ezáltal minden második héten kerül előtérbe a nemzetiségi nyelven folyó nevelés. A „nemzetiségi hét” napirendje nagyban igazodik az anyanyelven folytatott nevelés napirendjéhez. A tevékenység kerete A népművészet formanyelvén fogant vers, mese, énekes játék, vizuális és tárgyi környezetet kiemelő program tevékenységi keretként beépíti a nemzetiségi életmódhoz tartozó hagyományok ápolását, népszokásokat, s mindezt évszakokhoz, jeles napokhoz csoportosítva tervezi meg az óvodai gyakorlatban. - Szüret - Márton napja (november 11.) - Advent (Karácsony előtti 4 hét) - Mikulás (december. 6.) - Farsang (Vízkereszttől hamvazószerdáig) - Húsvét - Szt. György napi Marha nagy hajtás - Tavaszünnep (május 1.) - Pünkösd (Húsvét után 50. napon)
70
A program tevékenységformái Játék, játékba integrált tanulás A kétnyelvű nevelésben kiemelkedő szerepe van a játéknak, mely sok lehetőséget nyújt a nyelvi ismeretek önkéntes reprodukálásához. A napi játékszituációkban megjelenő lehetőségeket kihasználva ,a német nyelvű kommunikációra való ösztönzés érdekében, mintát nyújtva, kedvező feltételeket biztosíthatunk a német nyelv gyakorlásához. Az egyes játékfajtáknál megjelenő német nyelvi megnyilvánulás lehetőségei: - gyakorló játék során a játékeszközök, egyszerű cselekvések megnevezése, - konstruáló játék közben a felhasznált eszközök, anyagok, és a velük folytatott tevékenységek megnevezése, - szabályjáték során a szabályok rövid ismertetésével a passzív szókincs növelése, - szimbolikus-, és szerepjáték, bábozás, dramatizálás folyamán a párbeszédek, szituációk eljátszásával a mindennapi kommunikálás , a német nyelv gyakorlása valósul meg. - német népi játékok segítségével, melyek tartalma, formája rendkívül sokrétű, továbbá visszatükrözik a német nemzetiség életmódját, gondolat és érzésvilágát, a gyermekeknél a szókincsbővítésen túl a nemzetiségi kultúrához való pozitív kötődés is kialakítható. Vers, mese, dramatikus játék A tevékenység célja:A gyermekek érzelmi, értelmi és etikai fejlődésének segítése, pozitív személyiségjegyeinek megalapozása a mágikussággal, a csodákkal teli meseélmények segítségével, a versek zeneiségével, rímeinek csengésével. Az óvoda vállalja a nemzetiségi kultúrkincsből és az anyanemzet kultúrájából azon versek, mesék, mondókák közvetítését, amelyek a gyermekek nemzetiségi identitását alakítják. A tevékenység feladatai: - A felhasznált irodalmi anyagok igényes összeállítása, mely figyelembe veszi a gyermekek értelmi, érzelmi és nyelvi fejlettségét. - A 3-4-5-6-7 éves korban megjelenő jellegzetes tartalmak biztosítása. - A gyermekek nyelvi képességeinek fejlesztése a vers, mese, dramatikus játékok segítségével. Az irodalmi anyag összeállítása az óvónő feladata. Olyan népi mondókákat, verseket, meséket, képes történeteket választunk, amelyek nyelvi71
leg, szerkezetileg könnyen, egyszerűen érthetőek, a nyelvi kifejezések, szavak túlnyomó része ismert. A gyermekirodalomból olyan műveket válogatunk, amelyek a nyelvi ismeretek bővítése mellett vidámak, stílusuk egyszerű, természetes. A mondókáknál nem a szó jelentése, hanem a hangzása, a ritmus, a szavak játéka érdekes a gyermekek számára. A legkedvesebb mondóka félék: ujj játékok, sorolgatók, vigasztalók, ringatók, kiszámolók. Meséket nagy körültekintéssel választunk. Felsorolás, ismétlő mesék, amelyeket megérthet, és utána szívesen dramatizálja. Ehhez megfelelő ruhákat, bábokat biztosítunk. A szókincsbővítés szempontjából jelentősek a képeskönyvek, képekkel il- verses, mondókás könyvek. Az elhangzott szöveg mellé illusztrációt nyújtanak, ami a megértést könnyíti. Ének, énekes játékok, zenehallgatás A tevékenység célja: a közös éneklés, közös játék örömének megéreztetése, hogy azokon keresztül formálódjon a gyermekek zenei ízlése, esztétikai fogékonysága. A gyermekek jussanak minél több olyan zenei élményhez, ami megalapozza kisebbségi zenei anyanyelvüket, megismerteti velük a kisebbségi énekes játékokat, gyermektáncokat. A tevékenység feladatai: A felhasznált zenei anyagok igényes, életkornak és képességszintnek megfelelő összeállítása. Az 3-4-5-6-7 éves korban megjelenő jellegzetes tartalmak biztosítása. A gyermekek nyelvi képességének fejlesztése. Felhasznált zenei anyagok igényes összeválogatása, mely a kisebbségi zenei anyagoknál kiemelten fontos.
72
A dalanyag kiválasztása az óvónő feladata. Ügyelünk a körjátékokra, a népi kultúrából válasszuk ki az egyszerű dallama, ritmusa, szövege miatt. A mondókák, népdalok szövege, dallama, zenei nehézségi foka a gyermek életkori sajátosságainak megfelelőek legyenek. A zenei készségfejlesztő feladatok a magyar programban ajánlottakkal azonosak. A zenehallgatásnak választott dalok a nép kultúrkincsből merítettek legyenek. A népi kultúra ápolása, az énekelt, egyszerű táncok segítségével a gyermek identitását erősíti. A dalok, mondókák segítségével a helyes kiejtést, artikulációt gyakorolhatjuk. Az ünnepekre választott dalok is segítik a nyelvi feladatok megoldását. Körjátékok, táncok népi hitelességét, az identitás erősítését szolgálja a népviselet, amelyet a gyermekeknek tudunk adni. Rajzolás, mintázás, kézimunka A tevékenység célja: a gyermeke élmény- és fantáziavilágának képi, szabad önkifejezése. Gyermekek a tér- forma- szín képzetének gazdagítása, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítása. A tevékenység feladatai: A gyermeki alkotó- alakító tevékenység feltételeinek megteremtése. Az 3-4-5-6-7 éves korban tervezhető alkotó, alakító tevékenységek, s azok tartalmának, minőségének megtervezése. A népi kézimunkák megismerése. A népi hagyományokhoz kapcsolódó technikák megismertetése, eszközök biztosítása. Az alkotó alakító tevékenység során sokféle anyaggal, technikával ismerkednek meg. A technikák megismertetése magyarul történik. Az eszközök, anyagok neveit megismerve bővül szókincsük. Szövés, fonás, népi hagyományokhoz, szokásokhoz tartoznak. Feladatunk a technikák megismertetése. A tevékenység szervezeti formái, jellemzői: Fontos a kisebbségi kultúrában jellemző alkotó technikák megtervezése és beépítése. Erre kiváló lehetőséget adnak az évszaki kiállítások, ahol helye lehet a kisebbségi szülők, nagyszülők, alkotókörök produktumainak. Mozgás, mozgásos játékok A tevékenység célja: a gyermekek természetes, harmonikus mozgásának, testi képességeinek fejlesztése játékos formában. A gyermekek tájékozódásának, alkalmazkodóképességének valamint a személyiség akarati té73
nyezőinek fejlesztése a kisebbségi mozgásos játékok által, úgy, hogy megmaradjon a gyermekek szabad mozgáskedve. A tevékenység feladatai: A 3-4-5-6-7 éves korban tervezhető mozgásfejlesztő játékok biztosítása. A különböző tartalmak, szervezeti formák megteremtése a gyermekek mozgásszükségletének kielégítése érdekében. A mozgásos játékok igen népszerűek. Nyelvi ismeretek gazdag alkalmazását teszik lehetővé. A szabályok, a szerepek nemzetiség nyelven zajlanak. A mindennapi mozgás: gyakorlatok, utasítások, feladatadás nemzetiségi nyelven folyik. A testnevelés kötelező minden csoportnak, hetente egy alkalommal, ez magyarul történik. A külső világ tevékeny megismerése A tevékenység célja, hogy a gyermek aktivitása és érdeklődése során tapasztalatokat szerezzen a szűkebb és tágabb természeti- emberi- tárgyi környezet formái, mennyiségi, téri viszonyairól. A valóság felfedezése során pozitív érzelmi viszonya alakuljon ki a természet, és az emberi alkotások iránt, tanulja azok védelmét, az értékek megőrzését. E tevékenység sok lehetőséget rejt magában a kisebbségi nevelés számára. A kisebbségi szokások, hagyományok, kultúra, népviselet, tárgyi jellemzők megismertetése, megbecsülésére, tiszteletére szoktatása is. A tevékenység feladatai: A 3-4-5-6-7 éves korban tervezhető jellegzetes tartalmak biztosítása. A gyermekek kommunikációs készségének fejlesztése a közvetlen tapasztalat- és ismeretszerzés során. Fontos azoknak a témaköröknek a megtervezése, melyek a kisebbségi identitástudatot megerősíthetik. A gyermek közvetlen környezete: - Az óvoda: játékszerek, testápolás, munkamód (elpakolás). Család Élelmiszerek, vásárlás Öltözködés - A gyermek és az őt körülvevő természet ősz ( gyümölcsök, szüret, zöldségfélék, időjárás). A tél (időjárás, költöző madarak , őszbúcsúztató). Tél ( az évszak jellemzői, madarak etetése, ünnepek: Mikulás, Karácsony.) Tavasz (a nap hatása, növények, növekedés, Húsvét, május, Anyák napja, évzáró). Nyár . A víz jelentősége. Állatok, háziállatok és vadállatok. - A környezet megismerése a táj, az otthon megismerését szolgálja. 74
- A helyi szokások, hagyományok megismerése, védelme, ápolása, a gyermek identitását erősíti. Környezetvédelmi nevelés A tevékenység célja, hogy a gyermekek pozitív szokásokat, viselkedési normákat képviseljenek az őket körülvevő természeti és társadalmi környezetben, pozitív attitűdökkel viseltessenek az élővilág, a harmonikus, szép környezet fenntartásáért és megőrzéséért. Matematikai nevelés A tevékenység célja: a gyermek aktivitása és érdeklődése során tapasztalatokat szerezzen szűkebb és tágabb természeti- emberi- tárgyi környezet formai, mennyiségi, téri viszonyairól, alaki, nagyságbeli, tér- és síkbeli szemléletének alakítása. Munka jellegű tevékenységek A tevékenység célja: a gyermeki munka megszerettetésén keresztül olyan készségek, tulajdonságok kialakítása, melyek pozitívan befolyásolják a gyermekek közösségi kapcsolatát, kötelességteljesítését. A munkakapcsolatok során minél gyakrabban használják a kisebbségi nyelv egyegy kifejezését. A tevékenység feladata: A különböző típusú munka jellegű tevékenységek tervezése, s azok feltételének biztosítása 3-4-5-6-7 éves korban. Olyan jellegű munkatevékenységek tervezése, mely sajátosan a kisebbség tevékenységére jellemző. A fejlődés várható eredményei: A megfelelően alkalmazott program esetén az óvodáskor végére, feltételezve a kiegyensúlyozott családi viszonyokat, a hagyományosan elvárt célkitűzések, fejlesztett tulajdonságok mellett, (pl. testileg fejlett, érzelmileg gazdag, közvetlen, a közösségbe beilleszkedni, játszani tudó, ismeretekben gazdag, fejlett igazságérzetű, konstruktív) a német nemzetiség kultúráját az életkori sajátosságoknak megfelelő szinten megismerő és a nyelvet ezen a szinten megértő, részlegesen beszélő gyermek lép ki az óvoda kapuján.
75
Program kapcsolatrendszere A nemzetiségi nevelés során különösen nagy hangsúlyt fektetünk a családokkal való kapcsolattartásra, kiemelten a német nemzetiséghez tartozó családokkal. Fontosnak tartjuk ezt a nemzetiségi, és néphagyományok, életviteli szokások átvételében, azoknak az óvodai nevelésbe való beépítésében. E nevelési területen fontos szerepet kapnak a nagyszülők, akik a hagyományok közvetítői. Az óvoda-iskola kapcsolatának fő tartalmi kérdése a nemzetiségi nyelvhasználat egymásra építése. Kapcsolatunk a német önkormányzattal támogató jellegű. a német önkormányzat tagjaként lehetőség adódik a nevelési területet érintő aktuális információk (továbbképzések, jogszabályváltozások, módszertani kiadványok megjelenése) áramoltatására is. Az önkormányzat által szervezett rendezvényeken részt veszünk. A program erőforrásai A kisebbségi óvodai nevelési program megvalósulásának minőségét az abban részt vevő óvónő személye nagymértékben meghatározza. Óvodánkban ezt a feladatot jelenleg 1 csoportban 1 óvodapedagógus végzi, aki német nemzetiségi óvodapedagógus . A kisebbségi nevelést végző óvónő az alábbi képességekkel, személyiségjegyekkel kell, hogy rendelkezzen: jó német nyelvtudás, a kisebbség szellemi és tárgyi kultúrájának, a hagyományoknak és szokásoknak alapos ismerete.
76
10. Legitimációs záradék A nevelőtestületi elfogadásról szóló jegyzőkönyv. A szülői választmány egyetértéséről készült jegyzőkönyv. Majs Község Önkormányzatának Képviselőtestületi egyetértéséről szóló határozat A helyi német önkormányzat egyetértéséről szóló határozat
77
12. Felhasznált irodalom 1. Nagy Jenőné: Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel JNSZM Pedagógiai Intézet 1997. 2. Négyszínvirág Vésztői Napköziotthonos Óvoda 3. Theresia Talabér: Spiel mit dem Wort. Spiel mit der Sprache. Bp. 1998. CIER PRINT Bt. 4. Nagy Jenőné: Óvodai programkészítés, de hogyan? NAT-TAN sorozat Bp. OKI 1996. 5. Deli Andrásné – Nagy Jenőné: Útmutató a nemzeti etnikai kisebbségi óvodák helyi nevelési programjának elkészítéséhez Bp. 1998. OKI Program- és Tantervfejlesztő Iroda Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Iroda 6. Mammel Rosa: Rahmenplan für deutsch-ungarische Kindergärten Bp. 1997. 7. Talabér Ferencné: Zweisprachigkeit im Kindergarten Soproni Szociális Foglalkoztató, Sopron 1998. 8. 2003.évi LXI tv. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX.tv. módosításáról. 9. Gyermek és ifjúságvédelmi törvény. 11. 363/2012 (XII.17) Alapprogramot módosító Kormányrendelet 12. 17/2013. (II2/2012. (X. 8.) EMMI rendelete a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve
78
