A magyar villamos energia piac megnyitása. Szabályozási környezet a nyitott árampiacon, a MEH hatósági szerepe. mottó: Középpontban a fogyasztó (?

„A magyar villamos energia piac megnyitása” „Szabályozási környezet a nyitott árampiacon, a MEH hatósági szerepe” mottó: „Középpontban a fogyasztó” (?) dr. Szörényi Gábor főosztályvezető Magyar Energia Hivatal

Mi kellene ahhoz, hogy a fogyasztó/ felhasználó középpontban érezze magát? Témakörök • • • • • •

Választási lehetőség → Hatékony verseny a fogyasztókért Biztonságos ellátás → kereskedotol/fogyasztótól függetlenül A felhasználók versenytársaival azonos (nem előnytelenebb) energia-beszerzési feltételek (árak) Stabil, kiszámítható energiaárak → háztartási fogyasztók Védelem a piaci erőfölénnyel rendelkező szereplők esetleges visszaélése és a kiszolgáltatottság ellen Mit tehet mindezért a hatóság?

dr. Szörényi Gábor: Szabályozási környezet

MEE 54. Vándorgyűlés - 2007. augusztus 22.

2

I./1. Fogyasztók/felhasználók és az őket kiszolgáló kereskedők/szolgáltatók választási lehetősége (1/4) • Nemzetközi versenypiaci tapasztalatok és a EU Bizottság megállapításai szerint: hatékony nagykereskedelmi piac nélkül nincs verseny a kiskereskedelmi piac fogyasztóiért; – Eredeti modell elképzelések: többszereplős nagykereskedelmi piac → az eromuvek hatékonyság

javításának eredménye eljut a fogyasztóhoz – Jelenlegi helyzet: az egymásnak feszülő érvek csatájában; • termelők közötti verseny pozitív hatása a gazdaságra, • erős nemzeti vállalat szempontja, • az EU Bizottság nyomása

még nincs politikai döntés. dr. Szörényi Gábor: Szabályozási környezet


3

I./1. Fogyasztók/felhasználók és az őket kiszolgáló kereskedők/szolgáltatók választási lehetősége (2/4) • Az egyetemes szolgáltatásra jogosult fogyasztókért milyen verseny alakulhat ki 2008-ban? – A VEASZ-ok életben tartása; • „kiürítheti” a VET 106. §. átlátható értékesítési kötelezettségét, • különbséget eredményez az ESZ-k és a kereskedők beszerzési eljárása között (árkülönbség, megkülönböztetés, a kettős modell életben tartása), • nem jöhet létre verseny az ESZ-k között és főként nem az ESZ-k és kereskedők között

– Az ellátási lánc jelentős szegmensében egy értékesítő fennmaradása esetén érdemes-e az ESZ-k közötti verseny szorgalmazása? dr. Szörényi Gábor: Szabályozási környezet


4

I./1. Fogyasztók/felhasználók és az őket kiszolgáló kereskedők/szolgáltatók választási lehetősége (3/4)

• A felhasználókért milyen verseny alakulhat ki 2008-ban? – A pontatlanra, kiszámíthatatlan eljárásokat eredményezőre és belső ellentmondásokkal terheltre „sikerült” VET 106. §.; • nem teszi lehetővé – a piaci szereplők kezdeményezésén alapuló – tiszta kétoldalú szerződések rendszerét, • minden szereplő számára elbizonytalanítja, hogy milyen kapacitást kell „átlátható” módon értékesítenie („maradó kapacitás”), • kérdéses az éves horizont (VEASZ módosítás több évre?, új erőművek finanszírozása?) dr. Szörényi Gábor: Szabályozási környezet


5

I./1. Fogyasztók/felhasználók és az őket kiszolgáló kereskedők/szolgáltatók választási lehetősége (4/4) • A felhasználókért milyen verseny alakulhat ki 2008-ban? – 2007. augusztusában még nem tudják a felhasználók, a kereskedőik, hogy a 106. §. alapján „előírt” melyik fórumon, mikor, milyen árképzési elvek alapján szerezhetik be a 2008. évi ellátáshoz szükséges energiát; • Az MVM folytatja az elaprózott, árfelhajtó hatású „szivárvány tenderek” rendszerét? • „Csak” az újratárgyalt VEASZ-ok után fennmaradó kapacitást „szerezhetik meg” a kereskedők? Más, megkülönböztetett árelveken? • A VET nem hatalmazza fel a Kormányt a 106. §. részletszabályainak megalkotására + a MEH kompetenciái is vitathatóak a 106. §. kapcsán. • Hogy „kényszeríthető ki” az átlátható, a kereskedőknek és a felhasználóknak kiszámítható kockázatot (és így elfogadható árakat) eredményező energia értékesítési eljárás? dr. Szörényi Gábor: Szabályozási környezet


6

I./2. Robosztus, kínálati piac a felhasználóknak és a fogyasztóknak egyaránt

• A viszonylag kis nemzeti piac további kettéosztása csökkenti a piacok méretét • A regionális piacépítés törekvése (Bizottság, ERGEG, TSO-k) csorbát szenved a nemzeti piacvédelmi törekvéseken • A dél-kelet európai kapacitáshiány érezteti hatását • A magas regionális árak vélhetően növelik az erőmű építési kedvet. dr. Szörényi Gábor: Szabályozási környezet


7

I./3. Kiszámítható hálózat hozzáférési szabályok • 2008. január 1.-től nincs megkülönböztetés a határkapacitások hozzáférésénél itthon • A regionális piac határkapacitásainak hozzáférése nehezen kiszámítható (lengyel, cseh, szlovák lépések) • A Bizottság fellépése a Rendelet (1228/2003.) és végrehajtása érdekében nagyon lassú • Az áramlás alapú kapacitás számításon alapuló határkapacitás aukciók regionális bevezetése késik. dr. Szörényi Gábor: Szabályozási környezet


8

II. Biztonságos energiaellátás mind a fogyasztóknak, mind a felhasználóknak • •

• •

A kockázat mértéke eltérő lehet a kereskedők és az egyetemes szolgáltatók értékesítése esetében. A 106. §.-ra alapozott eljárások kevéssé kiszámítható volta okozhat ellátási gondot egyes kereskedők és felhasználóik számára, ha a következő hetekben nem válik egyértelművé az erőművi kapacitások értékesítési folyamata. A nemzeti piacvédelmi lépések (szlovák, lengyel) okozhatnak import beszerzési nehézségeket. Jelentős dilemma: Kell és lehet-e védenünk a hazai piacot a déli kapacitás-éhség miatti magas áraktól? – Magas ár → eromuépítési kedv – Éves-havi határkapacitás aránya → kisebb árhatás

•

Sok új hazai kapacitás létesül 2-3 éven belül befektetői kezdeményezésre.



9

III. A felhasználók energiaellátás által befolyásolt versenyképessége (1/2) • • •

•

Már nem vagyunk olcsó energiát kínáló ország; sem az új csatlakozók között, sem az EU tagállamok között! Minden kis tétel, ami a rendszerhasználati díjra, és energiadíjra rakódik növeli a magyar gazdaság versenyképtelenségét – nem lehet egyik tényező hatását sem bagatellizálni! A német tőzsdei jegyzési árak és a Balkánon kialakult kapacitás-hiány miatti - magas árak között alakulnak ki azok a magyar tender árak, amelyeken beszerzett energiát a déli térségbe szánják. Hogy tudnak a magyar (energia) felhasználók ezen az áron versenyezni északi, nyugati szomszédainknál lévő versenytársaikkal?



10

Ipari villamosenergia árak USD/kWh-ban (vásárló erő paritáson) 2005 0,160

0,140

0,120

0,100

0,080

0,060

0,040

0,020

0,000 Hungary

Slovak Republic

Czech Republic


Poland

Austria

Spain

United Kingdom

France


11

Az ipari villamosenergia-árak alakulása néhány európai országban USD/kWh

0,14

0,12

0,10

0,08

0,06

0,04

0,02

0,00 Magyarország

Csehország

Ausztria

Franciaország

1995

Portugália

2000

Írország

Szlovákia

Lengyelország

Egyesült Királyság

2006

12

III. A felhasználók energiaellátás által befolyásolt versenyképessége (2/2) •

• • • •

A fogyasztók az átállási költségen keresztül finanszírozták a térségi piaci árakhoz képest „drága” HTM-es portfóliót az előző években. Most, amikor a Balkán teljesítmény-hiánya „felemelte” a regionális árakat, akkor már nem jó a költség-alapú árazás? A nagy kérdés az, hogy a termelők közötti verseny elmaradása esetén a domináns piaci szereplők miként ellenőrizhetők. 2007-ben a GVH és a MEH együttműködése keretében megkezdjük a piacelemzést, felkészülést a JPE intézményére. A magyar gazdaság versenyképessége és a nemzeti vállalat nyeresége egyaránt fontos! A 2008. évi beszerzési árak – tulajdonosi beavatkozás nélkül jórészt az MVM önmérsékletén múlnak (HTM-ek, VEASZ-ok, szivárvány tenderek)



13

IV. Stabil, kiszámítható energiaárak a háztartási fogyasztók számára (2/2)

• ESZ árképzési elvek kérdései – Path through elv, vagy alacsony beszerzési költségre ösztönzés? – Mi a referencia piac? (német tőzsde, balkán árak, vagy portfolió költségek?) – Kalifornia effektus lehetősége – Milyen áremelkedés fogadható el?

• A megújulók, a hulladék és a kapcsoltak támogatása továbbra is a fogyasztókra hárul (KÁP helyett érvényesített költségek) dr. Szörényi Gábor: Szabályozási környezet


14

A lakossági villamosenergia-árak (ÁFA-val) alakulása néhány európai országban USD/kWh

0,35

0,30

0,25

0,20

0,15

0,10

0,05

0,00 Magyarország

Ausztria

Csehország

Franciaország

1995

Portugália

2000

Dánia

Szlovákia

Lengyelország

Egyesült Királyság

2006

15

A versenypiaci kiskereskedelmi-, nagykereskedelmi átlagárak és a közüzemi nagykereskedő értékesítési átlagára a közüzemi szolgáltatóknak (2003 szeptember - 2007 június)

15 Ft 14 Ft 13 Ft

11 Ft 10 Ft 9 Ft 8 Ft 7 Ft s ze pte mbe r októbe r nove mbe r de ce mbe r ja nuá r fe bruá r má rcius á prilis má jus június július a ugus ztus s ze pte mbe r októbe r nove mbe r de ce mbe r ja nuá r fe bruá r má rcius á prilis má jus június július a ugus ztus s ze pte mbe r októbe r nove mbe r de ce mbe r ja nuá r fe bruá r má rcius á prilis má jus június július a ugus ztus s ze pte mbe r októbe r nove mbe r de ce mbe r ja nuá r fe bruá r má rcius á prilis má jus június

Ft/kWh

12 Ft

2003

2004

2005

2006

kis ke re s ke de lmi á ra k fe ljogos ított fogya s ztókna k (cs a k a z e ne rgia díj!) közüze mi s zolgá lta tók vá s á rlá s a ina k á tla gá ra a közüze mi na gyke re s ke dőtől pia ci na gyke re s ke de lmi á r (a ke re s ke dők vá s á rlá s i á tla gá ra )

2007

Árszabályozás Árelem

Szabadpiaci

Hatósági Ellenorzött

Tételes

Hálózati (elosztási, átviteli) díj

√

Egyetemes szolgáltató árrése

√

Nagyfogyasztók árai

√ √

Lakossági fogyasztók árai (egyetemes szolgáltatásban) Lakossági fogyasztók árai (versenypiacon)

√



EGYETEMES SZOLGÁLTATÁS Árszerkezet

Szabályozás

ÁFA Külön árelemek

ÁFA törvény — átállási költség — szénfillér — iparági nyugdíjasok kedv.

GKM rendelet alapján (ársapka)

Egyetemes szolgáltatói árrés

energiafüggő díjak (Ft/kWh)

Egyetemes szolgáltatói termékár

Átvitelirendszerirányítói díj Rendszerszintű szolgáltatások díja

Elosztói egyéb díjak

alapdíj

Elosztói alapdíj

Kv-i törvény (VET)

incl. megújulók támogatása kapcsoltak támogatása erőművi plusz ktg.-ek

rendszerhasználati díjak (RHD)

Piaci alapú „benchmark” ár (árellenőrzés)

GKM rendelet szerinti konkrét hatósági díjak (változatlan szinten továbbszámlázva)

18

V. Védelem a piaci erőfölénnyel rendelkező szereplők esetleges visszaélése és a kiszolgáltatottság ellen (1/5) • A VET és a Vhr tervezet JPE (Jelentős Piaci Erővel rendelkező) koncepciója lehetőséget teremt a hatóságnak olyan előzetesen kihirdetett (ex-ante) szabályok kialakítására, amely a hatásos piaci versenyt elősegítheti és a piaci erőfölénnyel való visszaélést megelőzheti a meghatározó piacokon: − Villamos energia nagykereskedelem piacain, − Villamos energia kiskereskedelem piacain, − Rendszerszintű szolgáltatások érdekében beszerzett teljesítmény és energia piacain.

• A JPE intézményrendszere 2008. január 1-jén lép hatályba. • A GVH (DG Comp) beavatkozási lehetősége folyamatosan fennáll. • Védendő fogyasztók, mint új fogyasztói kör és új intézményrendszer.



19

V. Védelem a piaci erőfölénnyel rendelkező szereplők esetleges visszaélése és a kiszolgáltatottság ellen (2/5) • Védendő fogyasztók:

• Szociálisan rászorulók (<700.000) • • • • • • •

Rendszeres szociális segélyben részesülők, Lakásfenntartási támogatásban részesülők, Ápolási díjban részesülők, Időskorúak járadékában részesülők, Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők, Otthonteremtési támogatásban részesülők, Nevelőszülők, hivatásos nevelőszülők

• Fogyatékkal élők (>100.000) javasolt kategóriái: • olyan jellegű fogyaték, amely a fogyasztót alkalmatlanná teszi a mérő leolvasásra, mérőállás közlésre, a számlaolvasásra; a számla fogyasztási helyen kívüli, készpénzes fizetéstől eltérő kiegyenlítésére, • olyan jellegű fogyaték, amely a fogyasztó egészségét, életét veszélyezteti a fogyasztó szerződés-szegése alapján kezdeményezett kikapcsolása esetén, • olyan jellegű fogyaték, illetve olyan gyógykezelési mód, amely a fogyasztó életét veszélyezteti a villamosenergia-szolgáltatás tervezett, vagy üzemzavar jellegű szünetelése esetén



20

V. Védelem a piaci erőfölénnyel rendelkező szereplők esetleges visszaélése és a kiszolgáltatottság ellen (3/5)

• A védelem jellege szociálisan rászorulóknál:

− Részletfizetés-, fizetési haladék kérés (12 havonta egyszer), − Előre fizető mérő választásának lehetősége, − Számlatartozás esetén, kikapcsolás előtt az érintett szociális igazgatási szerv értesítése.

• A védelem jellege fogyatékkal élőknél – a kezelőorvos által igazolt fogyaték jellegétől függően – igényelhető különleges elbánás lehet: − − − − −

„csak” ha nincs fogyaték nélküli a közös háztartásban, havi (időközi) mérőleolvasás a fogyasztási helyen rendkívüli, ingyenes mérő-felülvizsgálat készpénzben történő számlakiegyenlítés a fogyasztási helyen az általánostól eltérő mérőhely-kialakítás



21

V. Védelem a piaci erőfölénnyel rendelkező szereplők esetleges visszaélése és a kiszolgáltatottság ellen (4/5) − „a számla értelmezéséhez az engedélyes üzletszabályzata

szerint nyújtott egyedi segítség (helyszíni számla magyarázat, számlafordíttatás, stb.) − az engedélyes üzletszabályzatában meghatározott, a fogyatékkal élők villamosenergia-ellátásban való részvételét megkönnyítő egyéb szolgáltatás − amennyiben olyan jellegű a fogyaték, amely a fogyasztó egészségét, életét veszélyezteti a fogyasztó szerződésszegése miatt kezdeményezett szolgáltatás szüneteltetés, vagy a villamosenergia-szolgáltatás tervezett szünetelése, illetve váratlan üzemszünet, a fogyasztó erről külön igazolást nyújt be az engedélyesnek • értesítendő személy (gondnok), • szükségáramforrás



22

V. Védelem a piaci erőfölénnyel rendelkező szereplők esetleges visszaélése és a kiszolgáltatottság ellen (5/5)

• A különleges elbánás kapcsán felmerült indokolt, a védendő fogyasztók - jelen rendelet szerint megvalósult védelme, különleges elbánása kapcsán felmerült indokolt, arányos, igazolható költségeit a hatósági árszabályozás körébe tartozó tevékenységek esetében a Hivatal az árszabályozás során figyelembe veszi. • Ügyfélszolgálati irodák rendszere; • Állandó ügyfélszolgálati iroda • Ügyfélszolgálati fiók-iroda



23

VI. Mit tehet a hatóság azért, hogy a fogyasztó mielőbb a középpontba kerüljön? (1/2)

• Szorgalmazza a többszereplős, hatékony nagykereskedelmi piacot (feltétel: politikai állásfoglalás a HTM-ek kérdésében), • Regionális piaci viszonyok szorgalmazása a kínálat növelése érdekében (feltétel: gazdaság-diplomáciai lépések a térségi, elszigetelő piaci törekvések ellen), • Szorgalmazza a kiszámítható, „alacsony” értékesítési árakat eredményező energia-beszerzési eljárásokat (feltétel: politikai állásfoglalás a HTM-ek kérdésében azért, hogy egyértelművé váljon mi értékesíthető a 106.§ szerint), dr. Szörényi Gábor: Szabályozási környezet


24

VI. Mit tehet a hatóság azért, hogy a fogyasztó mielőbb a középpontba kerüljön? (2/2) • Segíti az ellátás-biztonság fennmaradását; • a bizonytalanság (magas kockázat) csökkentésével, • kiszámítható eljárásokkal (egyértelmű jogszabály-tervezetek, határozatok), • ha kell, befektetés ösztönzéssel (pl. megújulók, kapcsoltak) • regionális piaci viszonyok szorgalmazásával.

• Piacelemzéseket végez és nyilvánosságra hozza az eredményeit. • Igyekszik megvédeni a felhasználókat és a háztartási fogyasztókat az indokolatlan piaci árhatásoktól; • JPE beavatkozási lehetőségek (költség alapú árképzés előírása: francia, amerikai példák) • a balkáni magas árszint hazai hatásának mérséklése

• Hatékony verseny hiányában szorgalmazza a védendő fogyasztók védelmét az indokolatlan piaci hatások, a kiszolgáltatottság ellen. • A fogyasztóvédelem erőinek növelése (FVF + MEH) dr. Szörényi Gábor: Szabályozási környezet


25

Fogyasztóvédelem Feladatmegosztás / együttműködés

MEH Hatósági feladat

Felhasználói panaszok

√

Hálózattal kapcsolatos panaszok

√


Együttmuködés

√

Lakossági fogyasztók panaszai Üzletszabályzatok jóváhagyása

FVF

√

√

Hatósági Együttfeladat muködés

√

√ √


26

Köszönöm a figyelmet!

A magyar villamos energia piac megnyitása. Szabályozási környezet a nyitott árampiacon, a MEH hatósági szerepe. mottó: Középpontban a fogyasztó (?

Recommend Documents