A MAGYAR NÖVÉNYNEMESÍTÉSI ÉS FAJTA ELŐÁLLÍTÁSI KUTATÁSOK A DEBRECENI EGYETEMEN Nagy János, Puskás Árpád, Zsombik László
145 ÉVES A DEBRECENI GAZDASÁGI ÉS AGRÁRFELSŐOKTATÁS Országos Felsőbb Gazdasági Tanintézet (1868)
Magyar Királyi Gazdasági Akadémia (1906-1944)
Debreceni agrárkutatás alapítói
Tormay Béla
Kerpely Kálmán
1869-1873
Deininger Imre
mezőgazdász állatorvos
1871-1907 mezőgazdász
1898-1913 növénytermesztő dohánynemesítő
Magyar Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Kar Debreceni Osztálya (1945-1949)
Debreceni Mezőgazdasági Akadémia (1953)
Agrártudományi Főiskola (1962)
Pásztor Károly (1924-2003)
Debreceni Agrártudományi Egyetem (1970)
Öntözéses és Meliorációs Főiskolai Kar Szarvas (1970-1999)
Debreceni Agrártudományi Egyetem
Mezőgazdasági Gépészeti Főiskolai Kar Mezőtúr (1972-1986) Állattenyésztési Főiskolai Kar Hódmezővásárhely (1986-1999)
DEBRECENI EGYETEM Agrártudományi Centrum (2000)
Homokkísérleti Gazdaság (1927-1955)
Westsik Vilmos homoki tudós
Alapítás éve: 1927
Teichmann Vilmos burgonyanemesítő
Nyírségi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet (1955-1971) a kisvárdai, a nagykállói, a gyulatanyai és az újfehértói kutatóhelyek összevonása
–szántóföldi növénytermesztés, –homoki gazdálkodás, –gyümölcsnemesítés, –gépesítés.
Nyírségi Agrotechnikai Kutató Intézet (1971-1975) –főleg agrotechnikai kutatások, –burgonya, –csillagfürt, –rozs, –napraforgó, – szöszösbükköny fajok nemesítése.
Vetőmagtermesztő és Értékesítő Vállalat (1975-1992) – nemesítés (növénytermesztési, kertészeti ágazat), – fajtafenntartása, – szaporítása.
Nagykálló
Nyíregyháza
Kisvárda
DATE Nyíregyházi Kutató Intézete (1992-1999)
Debreceni Egyetem AMTC Nyíregyházi Kutató Intézet (2000-2009)
Debreceni Egyetem AGTC KIT Nyíregyházi Kutató Intézet (2010-)
Karcagi Állami Növénynemesítő Telep (1947-1955)
Alapítás éve: 1947
–takarmányrépa, –szegletes lednek, –őszi búza nemesítése, –szikes gyepek javítása, –a szikes és réti talajok művelése.
Vezekényi Ernő nemesítő
Nagykunsági Mezőgazdasági Kísérleti Intézet (1955-1970) – a tájterület növénynemesítési, – növénytermesztési, – állattenyésztési, – üzemszervezési kutatások.
kisújszállási és a kunhegyesi kísérleti telepek bővülésével (1958) – öntözési, – talaj- és növényélet vizsgálat, – szikes talajok trágyázása.
Talajművelési Kutató Intézet (1970-1976) – talajművelési rendszerek és módszerek, – talajjavítási eljárásainak fejlesztése, – a bükköny-félék, – a szegletes lednek, – a szudánifű, – a köles, – és a mohar nemesítése.
DATE Kutató Intézet, Karcag (1976-
– meliorációs kutatások, – talajművelés – és a talajjavítás fejlesztése, – egyéb takarmánynövények nemesítése – és fajtafenntartása.
DE AMTC Karcagi Kutató Intézet (2000-2009)
DE AGTC KIT Karcagi Kutató Intézet (2010-)
– nemesítési, – agrotechnikai, – talajtermékenységi, – talajvédelmi, – talaj-hasznosítási, – talajművelési, – juhászati, – gyepgazdálkodási, – és vidékfejlesztési.
GABONAFÉLÉK (Nyíregyházi és Karcagi Kutató Intézet) Tritikálé
Őszi búza
Évelő rozs Őszi árpa
Főbb nemesítési feladatok, célkitűzések: – Olyan új fajták előállítása, amelyek jól tűrik a táj kedvezőtlen talajait és a szeszélyes időjárást, – az eddigi fajtáknál nagyobb biztonságosabb termést adnak, – télállóak, – betegségekkel szembeni rezisztencia fokozása, – kiváló minőség.
FEHÉRJENÖVÉNYEK (Nyíregyházi és Karcagi Kutató Intézet) Fehérjenövényeink nemesítésének elsődleges célja: - az új, piacos, versenyképes fajták előállítása (zöld és szárazborsó) - télállóság fokozása (őszi takarmányborsó és őszi lencse) - betegségekkel szembeni rezisztencia fokozása
ALTERNATÍV ÉS EGYÉB HASZNOSÍTÁSÚ NÖVÉNYEK (Nyíregyházi Kutató Intézet) Napraforgó
Karcagi Kutató Intézet
A Béta pannonbükköny (1967) és vetőmagtermesztési technológia fejlesztése
Szudánifű Új hidegtűrő tetraploid szudánifű vonalak előállítása, melyekkel a faj széleskörű elterjedését és hasznosíthatóságát segítették elő.
Cirok 500 eredményes keresztezés, 43 új keresztezési kombináció
Köles
Pannon bükköny
Pohánka (Nyíregyházi Kutató Intézet)
fajközi hibridek előállítása, öntermékenyülő jelleg beépítése a közönséges pohánkába
Nyíregyházi és Karcagi Kutató Intézet zab
mohar
köles
fénymag
Termésbiztonság javítása; piaci igényeknek megfelelő típusok előállítása
BIOTECHNOLÓGIAI KUTATÁSOK (Nyíregyházi Kutató Intézet) 3 fő témakör:
1. Nemesítést támogató biotechnológiai eljárások kidolgozása
In vitro burgonya szaporítóanyag előállítása a laboratóriumban
2. Tájkörzetben jelentős kertészeti és erdei fás növények mikroszaporítása, regenerálása 3. In vitro génbank fenntartása, fejlesztése
1. Nemesítést támogató biotechnológiai eljárások kidolgozása (Nyíregyházi Kutató Intézet)
Ozmotikus stressztűrés laboratóriumi tesztelése (borsó)
Biotikus stressztűrés tesztelése in vitro (burgonya, napraforgó)
Nyíregyházi Kutató Intézet
Fagopyrum fajok fajközi keresztezéséből származó hibrid embriók felnevelése
2. Kertészeti és erdei fás növények
mikroszaporítása (Nyíregyházi Kutató Intézet)
Burgonya fajták különböző fénykezelésekből származó in vitro gumói
Alma in vitro szaporítása
Nyíregyházi Kutató Intézet
Dió in vitro hajtássokszorozás
Akác mikroszaporítás
Nyíregyházi Kutató Intézet
3. In vitro génbank fenntartása, fejlesztése
Génforrás megőrzése in vitro
Jelenleg több, mint 60 magyar, régi magyar, német, holland és amerikai burgonya fajta in vitro megőrzése folyik a laboratóriumban. A 2000-es évektől a génbanki tevékenységet bővítettük; jelenleg számos alma alany és nemes fajta, körte, szilva, cseresznye, szamóca, madárberkenye, akác és dió klón in vitro megőrzését is végezzük.
Nyíregyházi Kutató Intézet
GÉNBANK 1. (fehérjenövények: Borsó, Bab, Csillagfürt, Bükkönyfélék, Lóbab, Lucerna, szarvaskerep)
Nyíregyházi Kutató Intézet
GÉNBANK 2. (alternatív növények: Zab, Mohar, Köles, Pohánka, Fénymag, Burgonya, Napraforgó)
Nyíregyházi Kutató Intézet
GÉNBANK 3. ( gabonafélék: rozs, évelő rozs, tritikálé)
Az Intézet jelentős kutatási eredményeket ért el:
– a talaj, a vízgazdálkodás, a talajhasználat kutatásában, – az öntözéses növénytermesztésben, – a takarmánygazdálkodásban, – a gyepgazdálkodásban, – a növénynemesítés és fajtafenntartásban.
Karcagi Kutató Intézet államilag elismert fajtái és hibridjei Növény fajok
db
1
őszi búza
10
2
őszi árpa
4
3
őszi tritikálé
3
4
pannon bükköny
2
5
ősz takarmány borsó
1
6
cirok
3
7
szudánifű
1
8
cirok x szudánifű hibrid
2
9
köles
2
10
szegletes lednek
2
11
mohar félék
2
12
angolperje
2
13
fénymag
2
összesen
36
33 db saját nemesítés 3 db honosítás
Széles körben elterjedt – őszi árpa fajta • a Kunsági 2 • KG Puszta – őszi búza fajta •KG Kunhalom •KG Széphalom
Az Intézet jelentős kutatási eredményeket ért el: – a homoktalajok komplex hasznosításának kutatásában, – talajerőgazdálkodási alternatívák adaptálásában, – ökogazdálkodásban, – mezőgazdasági és kommunális melléktermékek hasznosításában, – a növénynemesítés és fajtafenntartásban.
Nyíregyházi Kutató Intézet államilag elismert fajtái Növény fajok
db
Növény fajok
db
1
Zöldbab
4
11
Rozs
3
2
Étkezési szárazbab
4
12
Évelő rozs
1
3
Zöldborsó
5
13
Zab
1
4
Szárazborsó
2
14
Szarvaskerep
1
5
Burgonya
3
15
Tavaszi bükköny
2
6
Fénymag
1
16
Szöszösbükköny
2
7
Csillagfürt
1
17
Pohánka
1
8
Lucerna
4
18
Köles
3
9
Lóbab
5
19
Mohar
2
10
Napraforgó
3
21
Tritikalé
1
összesen
49
21 növényfaj 49 fajta 64 növényfaj fenntartó
• Magyarországon, egyedülálló módon nemesítették: – a Hajnalka pohánka fajtát, – a Nelly csillagfürt fajtát, • az ország egész területén sikeresen termeszthető – Szabolcs tritikale fajta. • az Intézet faj- és fajtaportfóliója Európában egyedülálló
Karcagi Kutató Intézet fajtáinak elterjedtsége
Szaktanácsadás
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
