m
IRODALOM T h . S c h m u c k e r : A z északi m é r s é k e l t é g ö v fafajai és elterjedé sük. ( A N e m z e t k ö z i E r d é s z e t i K ö z p o n t k i a d á s a . B e r l i n , 1942.) A C. I. S. e g y r e t e k i n t é l y e s e b b a r á n y o k a t ö l t ő „Silvae Orbis". n e v ű k i a d v á n y - s o r o z a t á n a k 4. k ö t e t e k é n t j e l e n t m e g m o s t az a r é g e n v á r t m u n k a , a m e l y n e k n e m c s a k a t u d o m á n y o s kutatás, h a n e m a g y a korlat is igen' n a g y hasznát fogja venni. A z ötnyelvű (francia, n é m e t , angol, s p a n y o l és olasz) s z ö v e g r é s z összesen c s a k 105 o l d a l t v e s z i g é n y b e , m e r t átlag 1*A> ív t e r j e d e l e m m e l c s u p á n k í s é r ő j é ü l s z o l g á l a mérsékelt égöv fafajainak az elterjedési h a t á r a i t s z e m l é l t e t ő 250 tér képhez. A z a h a t a l m a s t é r k é p a n y a g ú g y s z ó l v á n az összes r é g e b b i i r o d a l m i források adatainak a legújabb kutatások eredményeivel való egybe v e t é s e a l a p j á n készült, és m é l t á n n a g y b ü s z k e s é g e a z e r d é s z e t fiatal nemzetközi intézményének. Példás gondosság, m i n d e n részletre kiter j e d ő f i g y e l e m é r v é n y e s ü l t e k az összeállítás során, és b á t r a n m o n d h a t juk, h o g y a vaskos kötet minden lapja érték. M. A M . Kir. Országos Öntözésügyi Hivatal
1941. é v i j e l e n t é s e .
A Kállay Miklós m i n i s z t e r e l n ö k e l ő s z a v á v a l és Lampl Hugó m i niszteri o s z t á l y f ő n ö k a v a t o t t k e z ű s z e r k e s z t é s é b e n m e g j e l e n t 250 o l d a l a s kötet a m a g y a r műszaki világ nagy büszkesége és m i n d e n magyar e m b e r s z á m á r a m e g n y u g t a t ó tanúságtétel. Mert amit a M. Kir. Országos ö n t ö z é s ü g y i Hivatal megfontolt, k i t a r t ó m u n k á v a l a l e g n e h e z e b b g a z d a s á g i v i s z o n y o k k ö z ö t t is f o k o z a t o s a n m e g v a l ó s í t , az a szó n e m e s é r t e l m é b e n v e t t o r s z á g é p í t é s , a m e l y v a l ó b a n az A l f ö l d , tehát e g é s z h a z á n k j o b b j ö v ő j é t s z o l g á l j a . L a p u n k k o r l á t o z o t t t e r j e d e l m e sajnos n e m e n g e d i m e g , h o g y a nagyszerű beszámolóval részletesebben foglalkozzunk, pedig annak m i n d e n m ű s z a k i f e j e z e t e : a tiszai n a g y ö n t ö z ő r e n d s z e r a l a p e l v e i n e k a tisz tázása, a v í z t á r o l á s k é r d é s e , az e d d i g v é g z e t t a n y a g v i z s g á l a t o k , k í s é r l e t e k és m e g f i g y e l é s e k , a h ó d m e z ő v á s á r h e l y i és tiszafüredi öntöző r e n d s z e r tervei, a m u l t é v f o l y a m á n b e f e j e z e t t é p í t k e z é s e k (a b é k é s szentendrási vízlépcső, a Hortobágy-Berettyó-főcsatorna hajózhatóvá t é t e l e stb.) e g y - e g y ú j a b b j e l e n t ő s h a t á r k ö v e a magyar vizimérnöki t u d á s f e j l ő d é s é n e k , az ö n t ö z é s g a z d a s á g e d d i g i e r e d m é n y e i p e d i g a l e g s z é l e s e b b k ö r b e n is k o m o l y é r d e k l ő d é s r e t a r t h a t n a k számot. Freytag Ferenc, Benedek Pál, Sikó Attila, Mosonyi Emil, Kozma Zoltán, v. Lapray Géza dr., Posewitz Guiáó dr., Binnyei István, Zimányi László, Paunz Rezső, Grimm János, Feigler István, Berzsenyi György, Kállay Kornél m é r n ö k ö k , V e r m e s K. Vbul dr. és Gyulayí István oki. g a z d á k , Andorás Gyula s z á m v e v ő s é g i f ő t a n á c s o s és Moldán Béla s. h í v . i g a z g a t ó az írói a k ö t e t n e k , a m e l y 63 k é p p e l , 91 á b r á v a l , 36 t á b l á z a t t a l 4 színes t á b l á v a l és 1 színes t é r k é p p e l szolgálja a s z ö v e g e r e d m é n y e s e b b közvetítését. Teljes bizalommal nézhetünk kitűnő intézményünk további m u n kája e l é ! M. T r a u e r E r v i n dr.: A z e r d e i fás n ö v é n y e k . ( A szerző kiadása. B u d a p e s t , 1942.) „ A Statisztikai T u d ó s í t ó " k i a d á s á b a n „ A z E r d ő " c í m e n m e g j e l e n t 144 o l d a l a s ismeretterjesztő f ü z e t n e k — a m e l y e t l a p u n k 7. f ü z e t é b e n (324. old.) m é l t a t t u n k — az erdészeti n ö v é n y t a n n a l f o g l a l k o z ó részét
a n n a k s z e r z ő j e Trauer Ervin dr. m . kir. e r d ő t a n á c s o s , m o s t k ü l ö n l e n y o m a t b a n is az é r d e k l ő d ő k r e n d e l k e z é s é r e b o c s á t o t t a . M u n k á j a , a m e l y e t l e á n y á n a k , Trauer Dórának művészi értékű rajzai t e s z n e k i g a z á n teljessé, k é t s é g t e l e n ü l ' i g e n h a s z n o s v e z é r f o n a l u l s z o l g á l a z o k n a k , a k i k üzleti t é n y k e d é s ü k s o r á n az e r d ő fáiról r é s z l e t e s e b b i s m e r e t e k e t ó h a j t a n a k szerezni.
M. HAZAI
FOLYÓIRATOK.
A M a g y a r M é r n ö k - és É p í t é s z - E g y l e t K ö z l ö n y e . ( X X V I . k ö t e t , 1942.) 35—36. sz. — Doskar F.: A g y é k é n y e s i vasúti D r á v a h í d ideigleneshelyreállítása. 37—38. sz. — Gosztonyi Gy. dr.: A z építészeti tér e l m é l e t e és rendszerei. É R T E K E Z É S E K — B E S Z Á M O L Ó K . — G. Rihmer P.: É s z a k é s D é l az e u r ó p a i é p í t ő m ű v é s z e t b e n . — b. Szabó K.: V i l l a m o s t á v v e z e t é k e k o s z l o p k ö z é n e k m e g v á l a s z t á s a és a n a g y átfeszítések. — Karafiáth L.: T a l a j szilárdítás. 39—40. sz. — Ifj.
Csemegi
J.: A b u d a i C s ó s z á r m a l o m e r e d e t e .
A M ű s z a k i V i l á g . ( V I . évf. 1942.) 19. sz. — Arvay J. dr.: Hadigazdálkodás-békegazdálkodás. — V. G . V . A s z o v j e t - e r ő d r e n d s z e r e k t e c h n i k a i m e g o l d á s a i . 20. sz. : A hajótérhiány nagyon megnehezíti a délamerikai n y e r s a n y a g o k n a k a z E g y e s ü l t Á l l a m o k b a v a l ó szállítását. — v. Görgey V.: E l l e n s é g e i n k p á n c é l j á r m ű v e i , h a r c e l v e i k és s z e r v e z é s ü k . A V a d á s z k u t y a . (III. évf. 1942.) 9. sz. — Vértessy kopóról.
I.:
A magyar kopó. —
Tricska
V.: A z e r d é l y i
B á n y á s z a t i és K o h á s z a t i L a p o k . ( L X X V . évf. 1942.) 18. sz. — Vajk R. dr.: A n e h é z s é g m é r ő ( g r a v i m é t e r ) és a t o r z o s inga alkalmazása a geofizikai kutatásokban. 19. sz. — Érdi H.: T a p a s z t a l a t o k a d u g a t t y ú g y ű r ű ö n t é s terén. B á s t y á n k . (II. évf. 1942.) 9. sz. — Komornoky L.: v i t é z n a g y b á n y a i H o r t h y I s t v á n 1904— 1942. — G a c s J.: A k ü l p o l i t i k a i n e v e l é s i r á n y e l v e i . — Komornoky L.: Ü z e n e t . — Ostoros Gy.: A l e k ö t e l e z e t t . Lévárdi F.: T o k o d . — Benedek A.: S z e l l e m és h a g y o m á n y . — v. Szőnyi S. L.: T e r e s e i p a t a k . — Visegrády K.: T á j é k o z t a t ó az „ á l t a l á n o s m é r n ö k i " p á l y á r ó l . — Bőgér A.: 1942—43. év elé. — Káldy J.: M a g y a r o k v o l t u n k , m a r a d u n k és l e s z ü n k . — Vargha D.: Főiskolás életünk legfontosabb kérdése. B o t a n i k a i K ö z l e m é n y e k . ( X X X I X . k ö t e t , 1942.) 5. sz. — Zólyomi B.: A k ö z é p d u n a i flóra v á l a s z t ó és a d o l o m i t jelenség. — Hustich J.: Pflanzengeographische Forschungen und P r o b l e m e a u s F i n n i s c h - L a p p l a n d . — Hulják J.: A d a t o k R o z s n y ó k ö r n y é k e n ö v é n y z e t é n e k i s m e r e t é h e z . — H a l á s z M . : A d a t o k az ó b u d a i A r p á d - h ő f o r r á s a l g a v e g i t á s i ó j á n a k i s m e r e t é h e z . — Bánhegyi J.: D i s c o m y c e t á k a S z é k e l y f ö l d r ő l . — Hortobányi T.: U j a b b a d a t o k a T i s z a N a g y f a holtága fitoplanktonjának kvalitatív vizsgálatához.
Fás T u d ó s í t ó . (I. é v f . 1942.) 1. sz. : A m a g y a r f a p o l i t i k a t é n y e z ő i . — Stolpa Gy.: Ü z e m i é s k e r e s k e d e l m i rajz L e n t i r ő l . (1. közi.) 2. sz. : M a g y a r f a t u d o m á n y i táraság. — Földváry L. dr.: A K a u k á z u s e r d ő g a z d a s á g i j e l e n t ő s é g e . — Mihályi L. dr.: A l u c k é r e g t e r m e l é s e a t e r m e l ő s z e m p o n t j á b ó l . — Stolpa Gy.: Ü z e m i és k e r e s k e d e l m i r a j z L e n t i r ő l . (2. közi.) : S z l o v á k i a e r d ő - és f a g a z d á l k o d á s a . G a z d a t i s z t e k L a p j a . ( X L V I . évf. 1942.) 10. sz. — v. Kozáry F.:~ A p i a r i s t á k 300 é v e . — G a z d a s z e m m e l a b á c s k a i á r a m v o n a l a s b ó l . — Faber tapasztalás.
Szentiványi B.: Gy.: Utazás —
A z I d ő j á r á s . ( X L V I . évf. 1942.) 5—6. sz. — Linké F. dr.: A z é g h a j l a t é s a z i d ő j á r á s b e f o l y á s a az e g é s z s é g r e . — Möller L: A h ő i n g a d o z á s o k e g é s z s é g i m e g í t é l é s e . (2. közi.) — Baüenegger K.: A p o r v i h a r o k r ó l . — B a c s ó N. dr.: M a g y a r o r s z á g i d ő j á r á s a 1942 m á r c i u s h a v á b a n . K é m i k u s o k L a p j a . (III. évf. 1942.) 10. sz. — Lepsiws R. dr.: M ű a n y a g k é m i a . — Franzosó A f i l m n y o m ó - s a b l ó n k é s z í t é s é n e k t e c h n i k á j a és c h e m i á j a .
R.
dr.:
K e r t é s z e t i S z e m l e . ( X I V . évf. Í942.) 10. sz. — Taba V.: A P a r t h e n o c i u s s v é d e l m é b e n . — Magyar A v í z p a r t i n ö v é n y z e t a k e r t b e n III. — Vigh L.: K a r ó s b a b .
Gy.:
K ö z t e l e k . ( L I I . évf. 1942.) 36. sz. — Grábner E.: A z őszi b ú z a és a r o z s k á l i u m t r á g y á z á s á n a k g y a k o r l a t i é r t é k e k ö t ö t t t a l a j o k o n . — Zajtay A. dr.: B u r g o n y a és zöldtakarmány besavanyított keverékének felhasználása a sertéstartás b a n . — Tangl H. dr.: A s ö r g y á r t á s k é r d é s e a z á r p a é r t é k e s í t é s é v e l k a p csolatban. 37. sz. —• M. E. dr.: A z új E u r ó p a és a j ö v ő m e z ő g a z d a s á g a . — Grábner E.: A n a p r a f o r g ó c é l t u d a t o s m e g t e r m e s z t é s é n e k j e l e n t ő s é g e . — Ch. Chernell G. : N é h á n y szó az a n g o l t e l i v é r e k f e l a d a t á r ó l a f é l v é r t e n y é s z t é s b e n . — Schandl J. dr.: A j u h á s z k u t y a . -— Kulin S.: A n y á r i t a k a r m á n y o z á s ü z e m s z e r v e z é s i és ü z e m g a z d a s á g i k é r d é s e i . — Bacsó N. dr.: A t e r m é s f e j l e s z t é s éghaljati v o n a t k o z á s a i és k o r l á t a i . 38. sz. — F . E . : T e s s e d i k m u n k á s s á g á n a k e l i s m e r é s e . — Unger J.: A k o l h o s z . — Friedrich B.: H o z z á s z ó l á s az őszi b ú z a t e r m e s z t é s é h e z . — Beökönyi I.: A s i m a b ü k k ö n y . — Uzonyi F. dr.: A n a p r a f o r g ó m o l y . — JVagry M.: É s z a k e r d é l y i állattenyésztési h e l y z e t k é p II. 39. sz. •— Th.: A m a g y a r ö n t ö z é s ü g y h e l y z e t e . — Westsik V.: A r e n d s z e r e s m ű t r á g y á z á s hatása. — E. Dorner B.: V i z e n y ő s r é t h a s z n o sítása fásítással. —• W e i s e r I. dr.: S z á r í t o t t s z ő l ő t ö r k ö l y m i n t p ó t t a k a r m á n y . — Kukidjevic J. dr.: A h ö r c s ö g i r t á s j e l e n t ő s é g e . — Kulin S.: A téli t a k a r m á n y o z á s ü z e m s z e r v e z é s i é s ü z e m g a z d a s á g i k é r d é s e i . 40. sz. — — : A z á l l a t á l l o m á n y t a k a r m á n y e l l á t á s a . —- Molnár L.: A napraforgótermesztés gyors fellendítésének l e h e t ő s é g e . —• Jankó J.: A l u c e r n a m a g t e r m e s z t é s e . — Szokoly L: K ö z é p - és n a g y b i r t o k a i n k s z e r e p e a b a r o m f i t e n y é s z t é s b e n . — Tangl H. dr.: A v a d g e s z t e n y e g a z d a s á g i felhasználása. — Dóry B.: A sáncolás.
M a g y a r F a p i a c . ( I V . é v f . 1942.) 36. sz. — Szerdahelyi F.: 37. sz. — 38. sz. — 39. sz. 40. sz. — kedőknél.
Csepeti J. dr.: A z é p í t ő a n y a g k e r e s k e d e l e m kérdései. — F u v a r k é r d é s a tűzifaellátásnál. Biró G.: A talpfa t e r m e l é s h e l y z e t e . Biró Z.: A z e r d ő g a z d a s á g k é r d é s e i r ő l . : Hanyatló parkettaiparunk. Csepety J. dr.: Ü j r e n d s z e r a b u d a p e s t i é p í t ő a n y a g k e r e s
M a g y a r M é h . (63. é v f . 1942.) 10. sz. — T a k á c s M.: A z i d ő j á r á s u r a l m a az a n y a p á r o z t a t á s felett. — Német P.: M é h e t e t é s — m é h e t e t ő . — Kelecsényi E.: B e s z á m o l ó m a „ n a g y k e r e t " - r ő l ! — Pintér S.: A m é h e k t e l e l é s e és a n a g y h i d e g . M a g y a r Statisztikai S z e m l e . ( X X . évf. 1942.) 7. sz. — Thirring L. dr.: A l é l e k s z á m a l a k u l á s a a f ő v á r o s k ö r n y é k é n . — v. Nádujfalvy J. dr.: A g a z d a s á g i m u n k a b é r e k f i . A r é s z b é r e k és a s z a k m á n y b é r e k . — Gosztonyi P. dr.: A v i l l a m o s m ó t o r o k t é r n y e r é s e a magyar gyáriparban M e z ő g a z d a s á g i K ö z l ö n y . ( X V . évf. 1942.) 9. sz. — Boemelbiirg K . br.: A k a r t e l l j o g a l k o t á s é s a m e z ő g a z d a ság. — Udvaros K.: A m e z ő g a z d a s á g f e j l e s z t é s a n ö v é n y f a j t a - e l l á t á s s z e m p o n t j á b ó l . — Ho.: A h a z a i b u r g o n y a t e r m e l é s és az i d ő j á r á s ö s s z e f ü g g é s e . — M . B.: A z é l e t k o r b e f o l y á s a a m a n g a l i c a s z a p o r a s á g á r a . N i m r ó d V a d á s z l a p . (III. évf. 1942.) 25. sz. — Hányi K.: T e s s é k l ő n i . . . ! — Gresznáryk L.: F o g o l y r ó l é s a m a g y a r v i z s l á r ó l . — Félix E.: M i é r t n e m t u d n a k v a d ő r e i n k v a d á s z kutyát idomítani. 26. sz. Sólyom: A s z é k e l y f ö l d i v a d k á r o k . — Veress G.: V i z s l á k nál t a p a s z t a l h a t ó r o s s z s z o k á s o k . — D u m m e l N.: M i l y e n v i z s l á t t a r t s u n k : S z á m í t h a t u n k - e f o g o l y s z a p o r u l a t r a ? — B.-Holtzer L.: M i l y e n is a turulmadár?! — Mogor J.: Mit tanultam a keszthelyi vadászkutya tanfolyamon. T e c h n i k a . (23. évf. 1942.) 8. sz. — Pattantyús A. G. dr.: A v í z l e h ű l é s e s z a b a d o n á l l ó m e d e n c é b e n . —• Pintér I.: A s c h e r i k é r s e k f ő p a p i sírja. — Molnár L.: C e l l u l ó z v i z s g á l a t o k II. — Gállik I. dr.: Hegesztett kötésekkel végzett m a g y a r és n é m e t k í s é r l e t e k . I I . — Petry B.: A l é g s z i v a t t y ú m e g v á l a s z t á s a t a r t á n y o k l é g t e l e n í t é s é h e z . — Mezey M.: A r á d i ó v é t e l i z a v a r o k c s ö k k e n tése f r e k v . - m o d u l á c i ó v a l . — fí. D i c h g a n s dr.: K ö l t s é g e k é s á r a k a v a s f e l d o l g o z ó i p a r b a n . — Gillemot L. dr. és Nagy F.: A z ö n t ö t t ó n b r o n z o k h e l y e t t e s í t é s é r e s z o l g á l ó a l u m í n i u m ö t v ö z e t e k szilárdsági t u l a j d o n s á g a i . T e r m é s z e t t u d o m á n y i - K ö z l ö n y . (74. k ö t e t , 1942.) 9. sz. — Reök I.: A z o k s á g i e l v a csillagászati v i l á g k é p v á l t o z á s a i n a k t ü k r é b e n . — Gaál I.: A h u c u l l ó . — Szabó A.: A b a b l i s z t f e l h a s z n á lása k e n y é r készítésére. — Dorning H.: A g ó l y á r ó l és a szárazságról. — Z . Á. dr.: A zsír m e g r o m l á s a . — T e r é n y i S. dr.: A k a l c i u m k a r b i d m i n t n ö v é n y v é d ő s z e r . — Rapaics R.: A m u t á c i ó k s z e r e p e n ö v é n y n e m z e t s é g e k k e l e t k e z é s é b e n . — Kendi Finály I. dr.: Z s í r f e l é p í t é s élettani úton. — Péter L. dr.: A r a f i a h á n c s p ó t a n y a g a i . — G. I.: A f ú r ó g y é m á n t á r á n a k e m e l k e d é s é r ő l . — Király S. dr.: A n y e r s k o n z e r v e k C - v i t a m i n tartalma.
US — Kendi sorában.
Finály
I. dr.:
A
babér jelentősége
növényi
nyersanyagok
P Ó T F Ü Z E T E K . (74. k., 3. sz. 1942.) Boros Á.: A földtani mult és a M a g y a r Középhegység — Kesselyák A.: A z állati fejlődés belső lényege. — Regős J.: arányszámának módosítása. — Kolosváry G.: A hullámjárás — Kuthy S.: A gabonacsira és csirakészítmények. — Szilády schall L. emlékezete. V a d á s z ú j s á g . (II. évf.
mai képe. A nemek biológiája. Z.: Dole-
1942.)
35. sz. — Szent-lvány G. dr. Egy nagy figyelmet érdemlő előadás! — Koltai G. V. A Túzok (Otis tarda L.) biológiája. — Vásárhelyi L: A z erdei fülesbagoly. : A tudós garadnai „halkötő mester". —• Forgács P.: Hasznos vadtelepítés. 26. sz. — Szent-lvány G. dr. A Magyar Vadászok Honvédeinkéft! — Lente C.: Elégedetlenség a vadőrök portáján. — Gyulavári J.: A sörétlövés. — Steinwalter K.: Nyúlkár a gyümölcsösökben. — A. Balogh A.: Szükségünk van-e az idegenből átvett szavakra? Meg tudunk-e lenni nélkülök? — Diczendy P.: Üjból, de nem utoljára „a legkedvesebb magyar vadmadár". 27. sz. — Szent-lvány G. dr.: A legjobb agancsom. — Vásárhelyi I.: A macskabagoly. — Diczendy P.: A magyar vadásztársadalom mikénti megszervezése. — Drach L.: Hozzászólás a fogoly telepítéséhez. 28. sz. — Szent-lvámj G. dr.: A magyarfajta vadászkutyákról. — Panka K. dr.: Macskabagoly (Syrnium aluco L.). — Mészáros P.: Amiről jó tudni. —• v. Bodonczy Ulay I.: Érdektelen hozzászólás a vadkárvitá hoz. — Albisi: A vadász és természetjáró igaz értéke. — Lente G.: Nyúlper. V a d á s z a t - H a l á s z a t . (X. évf. 1942.) 17. sz. — A. Balogh A.: A távcső nem gyermekjáték. 18. sz. — Orday R.: Vadászélet a régi Szabadkán. — A. Balogh A.: A távcső mint távolságmérő. — P. H. R.: Hajtóvadószatok a kárpáti dúvadak ellen. KÜLFÖLDI
LAPSZEMLE.
I N T E R S Y L V A . 1942. 3. sz. Wittich: Kopárfásítás Írországban. (Über die Möglichkeit einer A u f f o r s t u n g v o n B ö d e n d e r O l d - R e d - S a n d s t o n e - F o r m a t i o n in I r l a n d . ) 309—316. old. A z ú. n. „old-read-sandstone" nevű homokkő elmálásából kelet kező talajok mezőgazdasági művelésre alkalmatlanok, és ezért régóta kísérleteznek befásításukkal. A szerző ezeknek a talajoknak a beható ismertetése alapján arra a következtetésre jut, hogy kedvező körülmények között a Pinus contorta, P. montana és P. laricio jöhetnek a fásítás szempontjából szóba. Orth: A z erdészeti szakoktatás Németországban. (Die Ausbildung für d e n F o r s t d i e n s t i m D e u t s e h e n R e i c h . ) 318—325. old. A főiskolai kiképzést lapunk 1938. évi I. füzetében részletesen ismertettük és azért erről csak annyit kívánunk megjegyezni, hogy az államvizsgának (amely a gazdaságvezetői munkakörnek az előfeltétele, és a tanulmányok befejezését követő, 2){> évi, kötelező — i de intézmé-
nyesen, igen változatos m u n k a r e n d d e l megállapított — gyakorlati szol g á l a t u t á n tehető c s a k le!) a z e r d ő b e n tartott 2 n a p o s k i k é r d e z é s é p p e n o l y a n f o n t o s része, m i n t a s z ó b e l i és írásbeli tételek. A k ö z é p f o k ú k é p e s í t é s ü z e m i tiszteket n e v e l ; a z á l l a m i szolgálat i l y e n á l l á s a i n a k 5 0 % - á t a h a d s e r e g v o l t t é n y l e g e s altisztjeivel k e l l b e tölteni, a k i k n e k s z a k b e l i k i k é p z é s é r ő l e g y k ü l ö n l e g e s i s k o l a (Heeresfachschule für Forstwirtschaft) és a h a d s e r e g e r d é s z e t i a l a k u l a t a i g o n doskodnak. A z alsófokú szakoktatás erdőőröket nevel, m é g p e d i g elsősorban az e r d e i m u n k á s o k j a v á b ó l és e z e k i g e n g o n d o s k i k é p z é s é v e l . I m i n é l : A természetvédelem az erdőgazdaságban. (Naturschutz und Landschaftspflege in der Forstwirtschaft.) 328—345. o l d . H o g y a korszerű erdőgazdaság n e m ellensége a természet őseredeti szépségeinek, h a n e m ellenkezőleg, a maga területén mindent elkövet a f a t e n y é s z e t és a térszín k ö z ö t t i h a r m ó n i a m e g ó v á s á r a és az e r d ő s tájak esztétikájának a legszélesebb néprétegekkel v a l ó megértésére, annak a szerző t a n u l m á n y a és s z é p f é n y k é p s o r o z a t a a l e g b e s z é d e s e b b b i z o n y í téka. Fischer: A fa Kína kultúrájában. (Der Baum in der Kultur Chi347—361. o l d . A M e n n y e i B i r o d a l o m óriási t e r ü l e t é n v i s z o n y l a g i g e n k e v é s az e r d ő és K í n a m a i n é p e azt s e m t u d j a m e g b e c s ü l n i . A szerző a t ö r t é n e l e m m e s s z e s é g é b e n y ú l vissza és régi kínai festmények egész sorával igazolja, milyen nagy — sokszor vallásos — tiszteletben részesült v a l a m i k o r K í n á b a n az élőfa. nas.)
Golay: A z erdészeti nemzetközi együttműködés kezdete, célja és formája. (Die Anfange, Ziele und Formen der internationalen Z u sammenarbeit auf forstlichem Gebiet.) 346—373. o l d . A fa e g y r e n ö v e k v ő k ö z g a z d a s á g i j e l e n t ő s é g e m á r a m u l t század v é g é n f e l s z í n r e h o z t a egy o l y a n i n t é z m é n y e s z m é j é t , a m e l y a p o l i t i k a i h a t á r o k o n túl s z o l g á l h a t j a a m i n d j o b b a n i g é n y b e v e t t e r d ő ü g y é t . T ö b b k o n g r e s s z u s és b e h a t ó t a n á c s k o z á s o k u t á n 3 é v v e l ezelőtt végre megalakulhatott — mint a R ó m a i 'Nemzetközi Mezőgazdasági Intézet önkormányzati szerve — a Berlinben székelő Nemzetközi Erdé szeti K ö z p o n t (Centre International de Sylviculture = C. 1. S.), a m e l y m á r i s i g e n j e l e n t ő s e r e d m é n y e k r e lehet b ü s z k e . A L L G E M E I N E F O R S T - U N D J A G D - Z E I T U N G . 1942. 9. sz. Baader: M i a teljesítménye az elegyes állományoknak. (Was leistet der Mischbestand?) 221—233. o l d . A szerző k e m é n y b í r á l a t a szerint az e r d é s z e t i t u d o m á n y m i n d e z i d e i g a d ó s a m a r a d t a g y a k o r l a t n a k azzal a f e l v i l á g o s í t á s s a l , h o g y a t a r t a m o s f a t e n y é s z t é s és h o z a d é k s z a b á l y o z á s s z e m p o n t j á b ó l e g y r e f o k o zódó jelentőségű elegyes állományok gazdasági értéke mennyivel nagyobb a z e l e g y e t l e n e k é n é l . A z i r o d a l o m b a n e r r e v o n a t k o z ó l a g t a l á l h a t ó tájé k o z t a t á s e g y á l t a l á n n e m k i e l é g í t ő , és ezért s ü r g ő s e n o l y a n kísérleti á l l o m á n y o k a t kell létesíteni, a m e l y e k h o s s z ú m e g f i g y e l é s a l a p j á n p o n t o s a d a t o k a t t u d n a k szolgáltatni. Puster: A z állomány hézagai és jelentőségük. (Die Bestandslücke und ihre Bedeutung für Bestand und Waldebesitz.) 237—243. o l d . A h é z a g o k n e m c s a k a szél k á r o s h a t á s á n a k n y i t n a k utat, h a n e m a s z é l ü k ö n á l l ó t ö r z s e k a l a k j á t és e n n e k k ö v e t k e z t é b e n m a g j u k értékét is k e d v e z ő t l e n ü l b e f o l y á s o l j á k .
A szerző e b b ő l a s z e m p o n t b ó l v i z s g á l j a a h é z a g o k a t létesítő g y é r í t é s i e l j á r á s o k a t és k i m u t a t j a , h o g y e z e k k o r s z e r ű a l a k j a i : a f e l s ő g y é r í t é s (Hochdurchforstung) k ü l ö n b ö z ő fajtái s o k k a l k e v é s b é v e s z é l y e sek, m i n t a r é g i z á r ó d á s t - t a r t ó g y é r í t é s e k . C E N T R A L B L A T T F Ü R D A S G E S A M T E F O R S T W E S E N . 1942. 7—8. sz. Hartel: A vadpatak-szabályozás, mint tájprobléma. bachverbauung — ein regionales Problem.) 127—131. o l d .
(Die
Wild-
A z e r d ő n e k a talaj v í z h á z t a r t á s á b a n b e t ö l t ö t t f o n t o s s z e r e p e a l a p j á n a v a d p a t a k o k m e g k ö t é s e és a k o p á r o k fásítása n e m c s a k azt a b i r t o k o s t érinti, a k i n e k a t e r ü l e t é n e z e k a m u n k á k f o l y n a k , h a n e m n a g y k i t e r j e d é s ű v i d é k e k e n éreztetik j ó t é k o n y h a t á s u k a t . Tuchscherer: Kapcsolt gerendatartók számítása a paraméteres el járással. (Die Parametermethode zur Berechnung zusammengesetzter Brückentrager.) 131—142. o l d . A h a t r a j z á b r á v a l is m e g v i l á g í t o t t k ö z l e m é n y a h á b o r ú s i d ő k b e n g y a k o r i s z ü k s é g h i d a k építéséhez i g e n j ó ú t m u t a t ó . SCHWEIZERISCHE
ZEITSCHRIFT
FÜR
F O R S T W E S E N . 1942. 9. sz.
Etter: Növénytársulási meggondolások a svájci erdők hadigazda sági túlhasználatával kapcsolatban. (Pflanzensoziologische Überlegungen zur kriegswirtschaftlichen Übernutzung des Schweizer Waldes.) 224— 232. o l d . A m i n d e n b e h o z a t a l t ó l elzárt S v á j c k é n y t e l e n v o l t e r d e i t is f o k o zottan i g é n y b e venni. A szakemberek k o m o l y aggállyal látják a rend k í v ü l i h a s z n á l a t o k k ö v e t k e z m é n y e i t , és m i n d e n o l d a l r ó l m e g v i t a t j á k a gyógyítás lehetőségeit. A szerző k ö z l e m é n y e is e n n e k a c é l n a k a s z o l g á l a t á b a n áll; h a n g s ú l y o z z a , h o g y az e r d ő é l e t é n e k b e h a t ó b b t a n u l m á n y o z á s a kétségenk í v ü l a t e l j e s í t ő k é p e s s é g n ö v e l é s é h e z v e z e t n e , és e z é r t a telepítés és ápolás gyakorlati műveleteit szilárdabb növényszociológiai alapokra kell fektetni. D E R D E U T S C H E F O R S T W I R T . 71/72—79/80. sz. Wobst: „Javaslat egységes fatermési osztályok alakítására." (>,Vorschláge für einheitliche Ertragsklassen.") 341—345. o l d . W i e d e m c m n - n a k a fenti c í m e n m e g j e l e n t és l a p u n k m u l t é v i V I . f ü z e t é b e n (327. o l d . ) ismertetett t a n u l m á n y á v a l f o g l a l k o z i k . Wiedemann j a v a s l a t a i t n e m tartja m i n d e n r é s z l e t ü k b e n m e g v a l ó s í t h a t ó k n a k , és e z é r t v é l e m é n y e szerint — a g y a k o r l a t k í v á n a l m a i r a v a l ó tekintettel — az egységes fatermési tábláknak a famagasságok alapján t ö r t é n ő ö s s z e á l l í t á s á h o z n e m c s a k az e d d i g k i a d o t t t á b l á k a t , h a n e m az ü z e m t e r v e k b e n t a l á l h a t ó és í g y v a l ó b a n az e g é s z b i r o d a l o m területét f e l ö l e l ő a d a t o k a t is fel k e l l használni. Dieterich: A z erdőgazdaságpolitika és az üzem időszerű követel ményeinek az összhangbahozása. (Zur Herstellung des Einklangs forstpolitischer und betriebswirtschaftlicher Zeiterfordernisse.) 353—355. és 361—364. o l d . delmi
Igen érdekes állásfoglalás a régebbi időkben általános „ k e r e s k e o k s z e r ű s í t é s " ellen, a m e l y az e r d ő g a z d a s á g f o n t o s n e m z e t i f e l -
adatait, a t á v o l a b b i j ö v ő m e n n y i s é g i és m i n ő s é g i faszükségletét n e m v e t t e f i g y e l e m b e , h a n e m a h o s s z a b b - r ö v i d e b b életű, látszólagos haszon többletet könyvelte el k o m o l y eredménynek. A szerző n é z e t e szerint a fa e g y r e n ö v e k v ő k ö z g a z d a s á g i j e l e n t ő s é g é r e v a l ó t e k i n t e t t e l az e r d ő r e n d e z é s és az erdőgazdaságpolitika m e s s z e n é z ő t e r v e i k ö z ö t t a l e g s z o r o s a b b k a p c s o l a t o t k e l l létesíteni, mert az erdő, mint a nemzeti j a v a k e g y i k legfontosabbra, csak akkor teljesíti h i v a t á s á t , ha m i n d e n i d ő b e n ki tudja e l é g í t e n i a k ö z s z ü k s é g leteket. Ezért é l e s e n s z e m b e f o r d u l a p a r a s z t e r d ő k s z a p o r í t á s á n a k a ter v é v e l , m e r t n e m z e t g a z d a s á g i s z e m p o n t b ó l c s a k a n a g y b i r t o k o k és e z e k k ö z ö t t is e l s ő s o r b a n az á l l a m i e r d ő k f e l e l n e k m e g l e g j o b b a n a tarta m o s s á g összes k ö v e t e l m é n y e i n e k . R a v e : A z é g e r é r d e k é b e n . (Ein W o r t für d i e R o t e r l e . ) 368—372. o l d . A z é g e r f á j á n a k k i t ű n ő t u l a j d o n s á g a i v a n n a k és- h a s z n á l h a t ó s á g a is i g e n s o k o l d a l ú . B é l k o r h a d á s f ő l e g c s a k a sarjról k e l e t k e z e t t t ö r z s e k b e n l é p f e l ; m a g r ó l n e v e l t á l l o m á n y o k 120 é v e s k o r u k i g is e g é s z s é g e s e k m a r a d n a k . Ezért az égert, b i z o n y o s t e r ü l e t e k felújításakor fokozott f i g y e l e m b e n k e l l részesíteni é p p e n ú g y , m i n t a r e z g ő n y á r t és a s i t k a f e n y ő t . A z u t ó b b i —• Schwappach adatai szerint —• a n e k i m e g f e l e l ő termőhelyen tömeggyarapodásban 100%-kal felülmúlja a közönséges l u c f e n y ő t é s 5—6-szorta n a g y o b b a t e l j e s í t ő k é p e s s é g e , m i n t a b ü k k n e k ; az elárasztást j ó l bírja, és fája is v e t e k e d i k a v ö r ö s f e n y ő é v e l . INTERNATIONALER am
HOLZMARKT.
35/36—38/39. sz.
V o g e l : A generátoros gépkocsi üzemi zavarai. G e n e r a t o r k r a f t w a g e n . ) 35 36—. sz. 45—49. o l d . Gyakorlati
jótanács
a
leginkább
(Betriebsstörungen
előforduló hibák
gyors
orvos
lására. G r i l l : A fa k o r s z e r ű szenesítése. t e c h n i k . ) 38/39. sz. 46—53. o l d .
(Neuzeitliche
Holzverkohlungs-
A fa fizikai és v e g y i t u l a j d o n s á g a i n a k , v a l a m i n t a száraz lepárlás e l m é l e t é n e k és a k ü l ö n b ö z ő f á k b ó l n y e r t szén f ű t ő é r t é k é n e k a z i s m e r tetése u t á n a szerző a r e t o r t a s z e n í t é s n a g y ipari ü z e m é t írja le és r ö v i d e n m e g e m l é k e z i k a lepárlási t e r m é k e k t o v á b b i f e l d o l g o z á s á r ó l is. L E S A D R E V O , 1942. 34—35 36. sz. D ' A g n o l o : Erdészeti bizottság látogatása Szlovákiában. s t e v e l e s n í c k e j k o m i s i e n a S l o v e n s k u . ) 34. sz. 1—2. o l d .
(K
nav
A k ü l f ö l d i e r d é s z e k e g y c s o p o r t j a s z l o v á k i a i t a n u l m á n y ú t j a során a k a t o n a i k i n c s t á r t u l a j d o n á h o z t a r t o z ó m a l a c k a i u r a d a l m a t is m e g l á t o g a t t a . A szerző, m i n t e n n e k a v e z e t ő j e , r ö v i d e n ismerteti a n a g y o b b részt e r d e i f e n y v e s e k b ő l á l l ó e r d ő g a z d a s á g múltját, célkitűzéseit, e r d ő v é d e l m i és - m ű v e l é s i i n t é z k e d é s e i t . R y b n i c k y : A z e r d e i m a g á n y és az e r d é s z . ( L e s n á s a m o t a a lesník.) 34. sz. 4—5. o l d . K é t s é g t e l e n , h o g y az e m b e r i társaság h i á n y a , a n e h é z k ö z l e k e d é s i v i s z o n y o k , az o r v o s i segítség m e s s z e s é g e s ú l y o s tehertételei a k e d v e z ő t l e n k ü l s ő k ö r ü l m é n y e k k e l m e g k ü z d e n i k é n y s z e r ü l t erdészeti szolgálatnak. I l y e n e s e t b e n e l e n g e d h e t e t l e n e l ő f e l t é t e l , h o g y az e r d é s z igazán h i v a t á s á n a k é r e z z e p á l y á j á t , és v á l l a l j a a z ö s s z e s n e h é z s é g e k e t . Ezért n e m s z a b a d c s a k v á r o s t k e d v e l ő l e á n y t s e m feleségül v e n n i e .