A közfoglalkoztatás lehetőségei hátrányos helyzetű kistelepüléseken jó és kevésbé jó gyakorlatok bemutatásával

Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar

A közfoglalkoztatás lehetőségei hátrányos helyzetű kistelepüléseken jó és kevésbé jó gyakorlatok bemutatásával

KONZULENS TANÁR:

A SZERZŐ:

Dr. Kozma Judit Egyetemi docens Szociológiai Intézet

Gottfriedné Szopkó Éva Szociális Munka BA Képzés Levelező tagozat

Miskolc 2014.

Tartalomjegyzék: 1. Bevezető

2. oldal

2. A munkanélküliség kialakulása Magyarországon

5. oldal

3. Közmunka programok Magyarországon

15. oldal

4. Az Encsi kistérség bemutatása

24. oldal

5. Forró, Ináncs, Hernádszentandrás települések bemutatása

28. oldal

5.1. Forró településen - egy kevésbé "jó gyakorlat" bemutatása

31. oldal

(A polgármester perspektívái a közfoglalkoztatás tekintetében) 5.1.2. Forró településen a közmunkaprogram vezetőjének tapasztalatai

33. oldal

5.2. Ináncs település - egy "jó gyakorlat" bemutatása

37. oldal

(A polgármester perspektívái a közfoglalkoztatás tekintetében) 5.2.2. Ináncs településen a közmunkaprogram vezetőjének tapasztalatai

39. oldal

5.3. Hernádszentandrás településen - egy "jó gyakorlat" bemutatása

44. oldal

(Bio-szentandrás - egy megvalósult álom) 6. Összefoglalás

52. oldal

7. Irodalomjegyzék

55. oldal

8. Idegen nyelvű összefoglaló (Summary)

57. oldal

1

1. BEVEZETŐ Szakdolgozatomban a közfoglalkoztatás nyújtotta lehetőségeket kívánom bemutatni olyan hátrányos helyzetű településeken, ahol a munkanélküliség magas arányú, és a foglalkoztatási lehetőség az önkormányzatok által kínált közfoglalkoztatási forma. A bemutatni kívánt települések Forró, Ináncs és Hernádszentandrás. Törvényi előírás az önkormányzatok részére, hogy a rendszeres szociális segélyt kérelmezőknek legalább 30 napos köz-foglalkoztatást szervezzenek. Az önkormányzatok által szervezett köz-foglalkoztatás a már korábban is létező közhasznú illetve közmunka programok keretében vagy a törvénymódosítás során létrehozott új foglalkoztatási forma a közcélú foglalkoztatás során történhet (lásd: Csoba 2002)1. Azt kívánom megvizsgálni, hogy a közfoglalkoztatás milyen perspektívákat nyújt a segélyezett lakosság számára. Milyen hatással van a munkanélküliség megelőzésére, a munkanélküliek

munkába

való

visszasegítésére,

illetve

megoldást

nyújt

e

a

munkanélküliség tartóssá válásának megelőzésében (lásd: Fazekas, Kézdi 2011)2. Azért fontos véleményem szerint ezzel a témával foglalkozni, mert a foglalkoztatás, a foglalkoztatottság, az egész társadalmat érintő probléma. A tartós munkanélküliek többsége a képzetlen és idősebb munkavállalók, a – leépülő tömegközlekedés miatt – megközelíthetetlenné váló településeken élők, a nyugdíj előtt álló munkanélküliek, a helyi központoktól távol fekvő vagy nehezen elérhető, kisebb településen élők, a legidősebb és a legfiatalabb munkavállalók, a szülőképes korú nők, a szakképzetlenek, a roma kisebbséghez tartozók és az északi régiókban lakók (lásd: Galasi–Lázár–Nagy1999/4)3. A munka valamilyen formája mindig jelen volt az ember életében - mint tevékenység egyidős az emberiséggel. Mindenkinek szüksége van olyan tevékenységre, amely személyiségének fejlődését segíti, motivált állapotát kielégíti, és nem utolsó sorban erkölcsi és/vagy anyagi megelégedettséggel jár. Az önmegvalósítás mellett a munkánk jelenti a kenyerünket is (lásd: Juhász, 2012)4.

1

Csoba Judit: Az önkormányzatok feladatvállalása a lokális munkaerő-piaci programok szervezésében In: Landau E - Ulicska L (szerk.): Szociális-jog-biztonság Debrecen: SZOFA Alapítvány, 2002. pp. 167-177. 2 Fazekas Károly - Kézdi Gábor: Munkaerőpiaci Tükör 2011 Közelkép: Foglalkoztatáspolitikai Programok Hatásvizsgálata, szerkesztette: Mta Közgazdaságtudományi intézet Országos Foglalkoztatási Közalapítvány Budapest, 2011 3 Galasi Péter - Lázár György - Nagy Gyula: Az aktív foglalkoztatási programok eredményességét meghatározó tényezők Budapesti Munkagazdaságtani Füzetek BWP. 1999/4 1999. május 4 Juhász Gábor - Tausz Katalin: Szociális Jog, Hungarian edition ©ELTE TáTK, 2012

2

Ezért is fontos a munkának, mint létfenntartó tevékenységnek a megtapasztalása. Pályakezdők esetében tapasztalatok, jártasságok, készségek szerzésére és elsajátítására. Idősebb korosztály esetében a megszerzett tudás átadására a fiatalabb generációknak. Munkavégzés során olyan képességek birtokába juthatunk, mint a pontosság, megbízhatóság,

fegyelem,

mások

tisztelete,

mások

tulajdonának

tisztelete,

a

munkaeszközökhöz való viszony, az irányítók utasításainak pontos betartása, törekvés az eredménnyel zajló munkavégzésre. A foglalkoztatásnak köszönhetően, jól végzett munkájának eredményeként pedig az egyénnek életminőségében, életszínvonalában minőségi változás figyelhető meg (lásd: Sziszik-Kulinyi, 1996)5. Vajon a közfoglalkoztatásban való alkalmazás betölti e mindazokat a feladatokat, melyeket a munka megtapasztalásával szemben támasztanak. Egyesek véleménye szerint a közfoglalkoztatás a legjobb lehetőség a munka biztosítására. A településeknek nagy segítséget jelent, hogy árkokat tisztítanak, közterületeket burkolnak, karbantartási munkákat végeznek a közfoglalkoztatottak. Egyes településeken jó gyakorlatként megfigyelhető az önkormányzatok növénytermesztő, vagy állattenyésztő értékteremtő programja közmunka keretében (lásd: Schmindt, 2013)6. De mi a továbblépési lehetőség a közmunka program lejárta után a közfoglalkoztatott számára? A segélyezettek rendszerébe kerül vissza 3 hónap, fél év, vagy szerencsésebb esetben egy év elteltével? Valóban csak ugródeszka a közfoglalkoztatás az álláskeresők részére, kellő tapasztalatszerzési lehetőséget biztosít - e a fiatal pályakezdőknek és átmeneti megoldást azoknak, akiknek előző munkahelyük megszűnt, vagy aki egyszer bekerült, benn is ragad a rendszerbe?(lásd: Rákó - Szűcs, 2013)7, (Csoba 2009)8. Ezeket a kérdéseket kívánom dolgozatomban körbejárni olyan módon, hogy a vizsgált települések

polgármestereinek

véleményét

kérdeztem

a

közmunkaprogramok

elérhetőségéről, eredményességéről. A közmunka programokat irányítókat feladataikról, az elért eredményekről, sikerekről, nehézségekről kérdeztem. Kíváncsi voltam a települések vezetőinek további terveire, miben és hogyan látják tovább a rendszer fenntarthatóságát. 5

Sziszik Erika - Kulinyi Márton: Akarnak-e a munkanélküliek dolgozni? Munkaügyi szemle 40. évf. 12. sz. 19-23. o./ 1996 6 http://www.vg.hu/kozelet/tarsadalom/koltsegkimelo-kozmunka-417477, Schmindt Jenő, 2013 7 Rákó E.- Szűcs E: Munkaerő-piaci helyzetkép Magyarországon és Romániában, Belvedere Meridionale Kft., Szeged (2012) 8 Csoba Judit: „Akarnak-e dolgozni a munkanélküliek” A munkanélküliek munkavállalói képessége és hajlandósága Esély 20.(5) 3-20. (2009)

3

Dolgozatom második fejezetében, Magyarországon a munkanélküliség kialakulásáról írok. Az azt előidéző okokat keresem, írok az állam beavatkozási módjairól a problémák megoldása érdekében. Mindezeket a szakirodalmakban található magyarázatokkal és statisztikai adatokkal támasztom alá. A harmadik fejezet a magyarországi közmunkaprogramokat mutatja be. Az elmúlt 20 év során milyen fajtái voltak, kitér az alkalmazhatóak körére, és arra, hogy egy-egy program milyen mértékben javított az országos foglalkoztatási mutatókon. Az itt felhasznált adatok a Foglalkoztatási Hivatal beszámolóiból származnak. A negyedik fejezet Észak- Magyarországon, az Észak-keleti régióban, az Encsi kistérségben található három település - Forró, Ináncs, Hernádszentandrás - bemutatását, foglalkoztatási adatait, úgynevezett "jó (és kevésbé jó) gyakorlatait" mutatja be. A statisztikai adatok beszámolókból és a munkaügyi központ nyilvántartásából származnak. Az ötödik fejezetben tapasztalatok, vélemények, további tervek feltérképezéséhez felkerestem a települések polgármestereit, a közmunkaprogramok irányítóit, akiktől kötetlen beszélgetés formájában gyűjtöttem információkat. A kutatásból kiderül, hogy az állam által biztosított foglalkoztatási feltételek nem egyforma sikerrel valósíthatóak meg a településeken. A nagy számban jelen lévő munkanélküli emberek mellet még számos más tényező befolyásolja egy - egy település programokban való részvételét. Arra, hogy mégis vannak irígylésre méltó sikertörténektek, a Hernádszentandráson beindított bio gazdaság a bizonyíték. A hatodik fejezetben összegzést készítettem, amelyben elsősorban tapasztalataimat, véleményemet írom le a közfoglalkoztatással kapcsolatban. Figyelembe véve a terveket, kívánalmakat, és az elérendő célokat az állam részéről, ehhez képest a megvalósíthatóság lehetőségeit helyi szinten.

4

2. A munkanélküliség kialakulása Magyarországon Magyarországon a tervgazdaságról piacgazdaságra váltás időszakáig, vagyis a kettős (politikai és gazdasági) rendszerváltásig nem, vagy csak burkolt formában lehetett munkanélküliségről beszélni. A teljes foglalkoztatás elvét érvényesítették, mindenki számára munkahelyet kellett biztosítani. Ferge Zsuzsa 1963-ban KSH adatokkal alátámasztott kutatásában kijelentette, hogy igenis megfigyelhetőek, jelen vannak bizonyos társadalmi egyenlőtlenségek. A '70- es évek elejétől aztán új gazdasági mechanizmus kialakulása volt megfigyelhető: létrejött a második gazdaság. Kezdtek olyan jövedelmek is megjelenni a háztartásokban, amelyek nem az állami jövedelmekből származtak. Ezek első eleme az úgynevezett "háztályizás" volt. A napközben állami alkalmazásba álló dolgozók munkaidő után a kiskertekben folytatták a termelő munkát, majd a megtermelt árut értékesítették. Ezt szervezett formában, a tsz-ekben is folytathatták. A második gazdaság hasznából egyre többen szerettek volna részesülni. Kezdetben ez csak mezőgazdasági tevékenységet jelentett, később viszont átcsapott más, extra jövedelemre is szert tevő mellékállásokba. A különböző plusz jövedelmeknek köszönhetően a lakosság egy része kezdett tartalékot képezni azokkal szemben, kiknek nem volt semmilyen lehetősége a második gazdaság bevételeiből

részesülni.

Ezek

megjelenésével

kezdtek

kialakulni

a

társadalmi

egyenlőtlenségek. Az 1970-es évek végére Magyarországon megtorpant a gazdasági fejlődés, az életszínvonal emelkedése lelassult, a nehézipar válságba került. Majd lassú gazdasági átalakulásnak köszönhetően új magánvállalati formák jöttek létre. Kolosi Tamás 1982-ben írt tanulmányában, melyben a társadalom szerkezetét vizsgálta, új rétegződés modellt hozott létre. Véleménye szerint is vannak társadalmi rétegek, csoportok, és azok között eltérés figyelhető meg. 

Felismeri a lakhatás közötti különbségek társadalmi csoportokra gyakorolt hatását.



Kitér a fogyasztási szokások, valamint a szabadidő eltöltése közötti különbségekre.



Kutatásában kitér arra, hogy egyértelműen a második gazdaság megjelenése az, amely különbséget gerjeszt a társadalmi csoportok között. Amíg az állam irányított, nem volt piac. Az állam volt az egyedüli munkáltató,

kontrolálta a béreket és mesterségesen közel tartotta azokat egymáshoz. A foglalkoztatás kiszélesítése, a lét - és jövedelembiztonság megteremtése volt a cél, a szociális, morális és egzisztenciális helyzet szinten tartása érdekében. 5

Szinte teljes foglalkoztatottságot tudtak produkálni, melynek hátterében a tőkehiány és az alacsony színvonalú technikai felszerelés húzódott meg. Kapun belüli munkanélküliség volt, a rendszer fordítva működött: a munkaerő - keresletet igazították a munkaerő kínálathoz. Munkahellyel mindenki rendelkezett, de nem mindenkinek volt munkája. A gazdasági válság egyre mélyült, és ennek következtében megszűntek azok a források, amelyek korábban a rendszer fenntarthatóságát biztosították. A '80-as évek végéhez közeledve megjelent a nyílt munkanélküliség, majd ezt követve a rendszerváltás időszakában, a piacgazdaság kialakulásával, a privatizált intézmények megjelenésével több százezres nagyságrendű tömeges munkanélküliség alakult ki. 1. táblázat Összefoglaló munkaerő-piaci adatok (a 15-64 éves népességen belül) (%) a) Megnevezés 1990 2000 2008 2009 Foglalkoztatási 63,6 56,0 56,7 55,4 arány Ebből: férfi 71,7 62,7 63,0 61,1 nő 56,2 49,6 50,6 49,9 Munkanélküliségi 1,3 6,4 7,9 10,3 ráta Ebből: férfi 1,4 7,1 7,7 10,3 nő 1,1 5,7 8,1 9,8 a)

a 15-74 éves népességre vonatkozó szakértői becslés. Forrás: A változások tükrébe, Központi Statisztikai Hivatal, Magyarország 1989–2009, Budapest, 2010, saját szerkesztés

A munkanélküliek munkaerőpiacra való visszairányítása az állam feladata lett volna. A munkanélküliek nagy része azonban szakképzetlen munkavállaló volt, nekik a szolgáltatásorientált piac nem tudott munkát biztosítani. Közéjük tartoztak: 

az általános iskolát be nem fejezettek,



a szakmával nem rendelkezők,



a segéd - és betanított munkások,



a mezőgazdaságból élők.

6

Többen közülük cselédek, tanyákon élők voltak, akik nem változtattak lakóhelyükön. Munkanélkülivé váltak az iparilag fejletlen vidékekről napi vagy heti ingázók, de a városokba költöző képzetlen munkások is (Nemes, 1998)9. A rendszerváltás negatív hatásai a roma kisebbséghez tartozókat hatványozottan érintették. Általában a leghamarabb veszítették el állásukat, és legnehezebben találtak maguknak munkát alacsony iskolai végzettségük, szakképzetlenségük miatt (Kolosi - Sági, 1996)10. 2. táblázat A foglalkoztatottak és a munkanélküliek megoszlása a legmagasabb iskolai végzettség szerint (a 15-64 éves népességen belül) (%) Foglalkoztatottak Munkanélküliek Megnevezés 1992 2000 2009 1992 2000 2009 Általános iskolai vagy 28,5 17,3 11,5 44,2 32,4 31,6 alacsonyabb Szakiskola, 27,2 32,5 30,2 32,0 38,8 33,8 szakmunkásképző Érettségi 29,9 33,1 34,4 20,3 24,8 25,6 Főiskola 8,2 10,1 14,6 2,1 2,7 6,7 Egyetem 6,2 7,0 9,3 1,4 1,3 2,2 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 Forrás: A változások tükrében, Központi Statisztikai Hivatal, Magyarország 1989–2009, Budapest, 2010, saját szerkesztés

A munkanélküliség napjainkban is problémát jelent, mind társadalmi, mind gazdasági szempontból. A munkatársadalmából, a munkaerőpiacról való kiszorulás „a felnőtt szerep alapjait rendíti meg, mert a munka a szociális integráció, az anyagi létbiztonság, az élet értelme, a hétköznap szervezője, státusz és szerep kijelölője a társadalomban, képzés és nevelés orientálója, jövőorientáló, életformáló, tervező erő. A munkanélkülivé válás pillanatában mindez meginog”11.

9

Nemes Nagy József: Vesztesek – nyertesek – stagnálók. A társadalmi gazdasági változások regionális dimenziói. Társadalmi Szemle, 8–9. sz. 5–18. o. (1998) 10 Kolosi Tamás–Sági Matild: „Rendszerváltás és társada-lomszerkezet” in: Társadalmi riport 1996, Andorka Rudolf, Kolosi Tamás, Vukovich György (szerk.). Budapest: TÁRKI, Századvég. Pp. 149–197. (1996) 11 Csoba Judit: A munkaerőpiac és a munkaerő iránti kereslet változása In (Csoba Judit- Czibere Ibolya szerk.): Tipikus munkaerő piaci problémák- atipikus megoldások, Debrecen, 17. oldal (2007)

7

Ha a munkanélküliség fajtáit vizsgáljuk, megfigyelhetünk: 

alapvető munkanélküliséget, amikor a munkapiacon a kínálat, meghaladja a keresletet



strukturális munkanélküliséget, amikor a munkakereslet és kínálat szerkezetében tér el egymástól



a munkanélküliség speciális fajtája, amikor a női munkaerő iránt elégtelen a kereslet.



technológiai munkanélküliségről beszélünk, amikor a technikai haladás hatására alakul ki állástalanság



súrlódásos munkanélküliségről beszélünk a munkahely, vagy lakóhely változtatásához kapcsolódó munkanélküliség megjelenésekor. A munkanélküliség megelőzésére, a munkanélküliek munkába való visszasegítésére,

valamint a munkanélküliség tartóssá válásának megelőzésére aktív munkaerő - piaci politikákat alkalmaznak. A munkapiacon megjelenő embertömeg jelenti a munka kínálatát. Ezt főként demográfiai folyamatok befolyásolhatják. Ebből a szempontból nagy jelentőségű a lakosság egészségi állapota és kulturális színvonala, technikai fejlődése és a jövedelemtermelés üteme. Összefoglalva, a munkanélküliség fajtáit tekintve megkülönböztetünk: 

abszolút (mennyiségi)



strukturális (kereslet - kínálatból adódó)



súrlódásos munkanélküliséget. A munkanélküliség megjelenési formáit említve (időszakosság szerint), beszélhetünk:



tartós



átmeneti



szezonális munkanélküliségről. Társadalmi csoport szerinti felosztásban beszélhetünk:



ifjúsági



női



kisebbségi munkanélküliségről. Földrajzi fekvés szempontjából lehet megemlíteni a regionális munkanélküliséget. A munkavállaló szándéka szerint pedig a munkanélküliség lehet: 

önkéntes



nem önkéntes.

8

A munkaerőpiacon az eddig említett csoportok mellett hátrányos helyzetben vannak még jelen a megváltozott munkaképességű személyek, az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők, az 50 év felettiek és a tartósan munkanélküli személyek. (Polónyi 2002)12. Az összlakosságot kategóriákba sorolhatjuk azt figyelembe véve, hogy a gazdasági társadalmi tevékenységben milyen mértékben vesznek részt. Munkára érett korú népességnek tekintjük 16 éves kortól nyugdíjkorhatárig mindazokat, akik részt tudnának venni a termelő munka folyamatában. Munkaképes népességhez tartoznak mindazok, akiknek egészségi állapota, erőnléte lehetővé teszi a munkavállalást: 

foglalkoztatottak, akik munkahellyel rendelkeznek, és fizetett tevékenységet végeznek.



munkanélküliek, akik nem rendelkeznek munkahellyel, de aktívan munkát keresnek.



inaktívak, akik nem tartoznak a munkaerő állományhoz. Két nagy csoportjuk a saját jövedelemmel rendelkező inaktívak, és a saját jövedelemmel nem rendelkező eltartottak.



aktívak, akik fizetett munkahelyen dolgoznak, vagy munkanélküliek. A népesség számát és korösszetételét a következő táblázat foglalja össze. 3. táblázat A népesség száma, összetétele (az év elején) Megnevezés A népesség száma, ezer

1989

2001

2005

2008

2009

10 421

10 200

10 098

10 045

10 031

A népesség korösszetétele, % 0-14 éves 20,8 16,6 15,6 15,0 14,9 15-64 éves 66,1 68,3 68,7 68,8 68,8 65 éves és idősebb 13,1 15,1 15,6 16,2 16,4 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 A 15 éves és idősebb népesség családi állapot szerinti megoszlása, % Nőtlen, hajadon 19,7 27,1 29,4 31,1 31,7 Házas 62,3 52,4 49,4 47,2 46,5 Özvegy 11,2 11,6 11,5 11,4 11,3 Elvált 6,8 8,8 9,7 10,3 10,5 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 Forrás: A változások tükrében, Központi Statisztikai Hivatal, Magyarország 1989–2009, Budapest, 2010, saját szerkesztés

12

Polónyi István: Az oktatás gazdaságtana, Budapest, Osiris Kiadó, 187- 238 oldal (2002)

9

Az össznépesség száma hazánkban egyre csökken. Ez egyrészt a kevesebb születésszámból, másrészt az ország területéről történő elvándorlásokból adódik. Megfigyelhető a 14 éves kor alatti lakosság egyre csökkenő száma, mely a csökkenő születésszámra hívja fel a figyelmet. Erre befolyásoló tényezőként hathat a nőtlen, hajadon lakosság egyre növekvő száma, valamint a házsságkötések drasztikus csökkenése. Ezzel szemben a 65 év feletti korosztály egyre növekvő számban van jelen a társadalomban. A foglalkoztatáspolitika egyik fontos feladata, hogy megoldást találjon az elöregedő társadalomból adódó kihívásokra. „A munkavégzés olyan tevékenység, amely az emberi szükségletek kielégítését foglalja magába. Ez nemcsak a javak és szolgáltatások iránti materiális fogyasztói szükségletet jelenti, hanem szociális és pszichológiai szükségletet is. A munka során társas kapcsolatok jönnek létre, az ember a munkája során ismeri meg önmagát és környezetét, és környezete is képet alkot róla az általa végzett munka alapján. A munka során az ember saját magát is – fizikailag és szellemileg – alakítja”13. A munkanélküliség, a munkanélkülivé válás nem csak az egyén életében vált ki gyökeres változásokat, hanem szűkebb és tágabb környezetét is befolyásolja. A munkavégzés az ember társadalmi életének központi szervezője. A munka elsősorban az anyagi létbiztonság megteremtője, de más funkciókat is betölt az egyén életében 

biztosítja a kapcsolatot az aktív normaréteggel



megóv a tétlenségtől, amely könnyen a feleslegessé válás érzését válthatja ki. Aki munkahellyel rendelkezik, az általában családja környezetében és a társdalomban is

megbecsülésnek örvend. Az állástalanság, munka nélkül való lét, az egyén családi szerepének leértékelődésével, a társadalomban valós, vagy vélt presztizsveszteséggel járhat. (Pásztor- Szűcs 2009)14. A munkanélküliség kialakulásának egyik fontos tényezője, alakítója Magyarországon a területi egyenlőtlenség. A rendszerváltás időszakában lezajlott átalakulás - mind politikai, mind gazdasági téren - az ország térszerkezetében nagy változásokat idézett elő. Jelentős területi egyenlőtlenségek alakultak ki az országon belül, melyek az évek folyamán egyre nőttek, máig megmaradtak, és napjainkban is egyre fokozódnak.

13

Bánfalvy Csaba: A munkanélküliség szociálpszichológiája. Budapest, Akadémiai Kiadó 9. oldal (2003) Pásztor Rita- Szűcs Enikő: Útmutató a szociálpolitika és a szociális menedzsment szakterületekhez. Nagyvárad, Partium Kiadó (2009) 14

10

Alapvetően három regionális és területi elmozdulást figyelhetünk meg, melyek az egyenlőtlenségek kialakulásában fontos szerepet játszottak: 

elsőként a főváros kiugró fejlődése,



másodsorban

a

nagyobb,

fejlettebb

infrastruktúrával

rendelkező

városok

gazdaságvonzó képessége, 

harmadrészt pedig a nyugati országrész felértékelődése a keleti, északkeleti régiókkal szemben (Nemes Nagy 1998)15. Számadatokban történő változásait a következő táblázat foglalja össze. 4. táblázat

Régió KözépMagyarország Közép-Dunántúl NyugatDunántúl Dél-Dunántúl ÉszakMagyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Összesen

Munkaerő-piaci mutatók* (%) Foglalkoztatási arány Munkanélküliségi ráta 1992 2000 2009 1992 2000 2009 62,3

60,1

61,6

7,5

5,2

6,7

57,7

58,8

57,8

11,8

4,9

9,3

62,0

63,3

59,7

7,4

4,2

8,6

57,2

53,3

52,1

9,7

7,8

11,1

52,2

49,6

48,6

14,1

10,1

15,3

52,5 57,9 58,0

49,0 55,6 56,0

48,1 53,2 55,4

12,6 10,3 10,0

9,2 5,2 6,4

14,3 10,7 10,1

*A 15-64 éves népességre vonatkozóan. Forrás: A változások tükrében, Központi Statisztikai Hivatal, Magyarország 1989–2009, Budapest, 2010, saját szerkesztés Az akkor kialakult egyenlőtlenségek a mai napig magas szinten stabilizálódtak. Az akkor válságtérségként emlegetett területek, a mai napig az ország legelmaradottabb területegységei maradtak, ahol halmozottan jelentkeznek a problémák. Ezeken a területeken egyrészt a veszélyeztetett csoportok átfedik egymást, másrészt a veszélyeztetett csoportok koncentrációja figyelhető meg. A fejlettebb gazdasági területek vonzzák a mobilabb, képzett fiatal munkavállalókat. Ezzel szemben az ország más területein még el sem indultak bizonyos modernizációs folyamatok, kényszerűen koncentrálódik a képzetlen, immobil népesség.

15

Nemes Nagy József: Vesztesek – nyertesek – stagnálók. A társadalmi gazdasági változások regionális dimenziói. Társadalmi Szemle, 8–9. sz. 5–18. o (1998)

11

Sajnos vannak az országnak olyan szegregált települései, jellemzően az ország északi és keleti megyéiben, főként Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben, azoknak is elsősorban az aprófalvas területein, ahol még a közszolgáltatások elérhetősége is problematikus. Úgy érezhetjük ördögi körbe keveredtünk; mivel nincs munkalehetőség, nem tudnak elhelyezkedni az emberek. Mivel nincs foglalkoztatható munkaerő, nincs munkalehetőség. Az ország második legnagyobb területű megyéje, és egyben az egyik legsűrűbben lakott megye Borsod - Abaúj - Zemplén megye. A statisztikai felmérések azt mutatják, hogy 1990 - 2000 között a megye lakosságának száma folyamatosan csökkent. Ennek egyik oka a természetes fogyás, másik befolyásoló tényezője az elvándorlás. A megyeszékhely Miskolc, az ország harmadik legnagyobb városa. A megye jellegzetessége az aprófalvak és törpefalvak jelenléte. Az országban a legtöbb település ebben a megyében található (355), a települések négytizedében a lakosság száma nem éri el az 500 főt. A megyében több ipari jellegű város is található a Sajó - völgyében, korábban a fejlődést a kohászat, a gépipar, a vegyipar és a bányászat határozta meg. Mára a szénbányászat jelentősége csökkent, jelenleg egyetlen működő bánya található a térségben. Sajnos a nem megfelelő fejlesztéseknek, és a felelőtlen tervgazdálkodásnak köszönhetően az egykor nagy jelentőségű ipari termelőegységek a rendszerváltás idején már nem tudták felvenni a versenyt azon országokkal, ahol korábban állami támogatással műszaki technológiai

fejlesztések

történtek.

Ennek

eredményeként

hazánkban

jelentősen

megemelkedtek az energia és nyersanyagárak. Egyre nehezebben tudtak lépést tartani hazai elmaradott üzemeink a szomszédos országok korszerűbb ipari létesítményeivel. A vaskohászati termékek exportjának visszaesése lassan az ipar leépüléséhez vezetett, amely tömeges elbocsátásokat vont maga után (Helyzetértékelés Borsod, 2000)16

16

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési és Felzárkóztatási Program, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft, dr. Némethi Lajos, 2000

12

5. táblázat Az iparban alkalmazásban állók létszámának alakulása főbb ágazatcsoportonként (ezer fő) Megnevezés 1989 2000 2008 Ipar összesen 1273,0 832,4 747,3 Ebből: Bányászat 93,2 6,6 4,7 Élelmiszeripar 190,9 122,8 101,3 Textil, bőr, és cipőipar 112,8 124,1 55,0 Fa, papír, nyomdaipar 74,0 56,8 53,3 Vegyipar 104,8 79,9 80,9 Kohászat, fémfeldolgozás 72,4 75,2 85,3 Gépipar 422,1 236,0 264,5 Energiaipar 42,2 72,7 46,5

2009 681,7 4,4 96,5 46,1 39,0 74,9 71,0 207,3 70,9

Forrás: A változások tükrében, Központi Statisztikai Hivatal, Magyarország 1989–2009, Budapest, 2010, saját szerkesztés

A nehézipar válságba került és a kilencvenes évek elején erőteljesen visszaesett az ipari termelés. A hazánkban végbemenő gazdasági – társadalmi rendszerváltás, az ország egyes területein eltérő formában éreztették hatásukat. A fővárosban és a kedvezőbb helyi adottságokkal rendelkező területeken a szerkezeti váltás gyorsabban haladt, a kedvezőtlen jelenségek elkerülték őket. Borsod – Abaúj – Zemplén megye nem tartozott a szerencsésebb régiók közé. A változás negatív hatásai jelentkeztek a megye gazdaságában és foglalkoztatottságában. A visszafejlődés és leépülés, amely a nehézipart érintette – a bányászat, gépipar, kohászat összeomlásával tömeges munkanélküliséget idézett elő. A privatizáció megjelenésével a nagyvállalati struktúra felbomlott, vállalati felszámolások, csődeljárások indultak. A megye gazdaságában az ipar meghatározó fontosságú volt. 1990- ben itt dolgozott az ország összes ipari foglalkoztatottjának 9.1%-a, a vegyiparban foglalkoztatottak 15.9%- a, bányászatban 17.6%- a, kohászatban 23.5%-a dolgozott. (Helyzetértékelés, Borsod, 2000.)17 Az ipari termelés csökkenése 2002- re mélypontra érkezett. A megyében 43%- al esett vissza, az országos, átlagos 27%-os visszaeséssel szemben. A kohászatban több mint 80%os, a gépiparban 64%-os visszaesés volt megfigyelhető. A mélypontot követően 1995- ig kismértékű növekedés volt megfigyelhető (2%), de a kialakult válsághelyzetre az már nem tudott pozitívan hatni. 17

Dr. Némethi Lajos: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési és Felzárkóztatási Program, Borsod-AbaújZemplén Megyei Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft, 2000

13

A magyar területfejlesztési politika is elég szűken értelmezte a beavatkozási feladatokat az egyenlőtlenségek megszüntetése érdekében. Arra irányult, hogy az elmaradottabb térségekben a munkanélküliség csökkenését és a foglalkoztatási helyzet javítását érjék el. 1996- ban létrehozták a területfejlesztés intézményrendszerét, megalkották a kistérség fogalmát, és rendelkeztek különböző kistérség fejlesztő pénzügyi eszközökről. Két évvel később

elfogadták

az

Országos

Területfejlesztési

Koncepció

(OTK),

melyben

megfogalmazzák egy olyan ország térszerkezetét, ahol „mérséklődnek a területi egyenlőtlenségek, a hátrányos helyzetű, társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott, jelentős munkanélküliséggel sújtott térségek köre csökken” (OTK 2008, 1. o.) A dokumentum szerint a munkahelyteremtés az egyik kiemelt területfejlesztési cél. Kiemelt fontosságúnak tartják a kistérségek együttműködését, és a különböző adottságú tértségek eltérő, sajátos fejlődési pályájának figyelembe vételét. A 2005-ben megújított második OTK már igen határozottan képviseli ezeket az elveket, és korántsem hangsúlyozza a területi kiegyenlítés szándékát. Az új koncepcióban már megjelennek a regionális, megyei, kistérségi és egyéb területi szintek fejlesztéspolitikái, a vidékfejlesztés, valamint a város- és falufejlesztés is (OTK 2005)18. Az utóbbi években elsősorban a vidékfejlesztésben (illetve az ahhoz kapcsolódó programokban, mint például a mezőgazdasági közmunka) jelentek meg a belső erőforrásokra alapozott fejlesztési törekvések (Nemes 2005)19. Magyarországon az európai unióhoz való csatlakozás után, 2004 - től egy új fejlesztéspolitika került előtérbe, mely uniós pénzalapok felhasználásával működik. Eddig három uniós fejlesztési program zajlott hazánkban: 

2004 - től 2006- ig a Nemzeti Fejlesztési Terv



2007 - től az Új Magyarország Fejlesztési Terv



2010 évtől az Új Széchenyi Terv. Mindhárom programban kiemelt fontosságú megoldandó feladatként emlegetik a

foglalkoztatáspolitikai célok elérését.

18

www.complex.hu/kzldat/o98h0035.htm/o98h0035.htm 35/1998. (III. 20.) OGY határozat az Országos Területfejlesztési Koncepcióról 19 Nemes Nagy József: Regionális elemzési módszerek. ELTE Regionális tudományi Tanszék, 2005 http://geogr.elte.hu, letöltve: 2014. szeptember 12.

14

3. Közmunka programok Magyarországon Magyarországon jóval a munkanélküliség tömegessé válása előtt foglalkoztak a munkanélküliség

megelőzésével,

az

állástalanok

újrafoglalkoztatatásával.

Ezek

alkalmazására előbb került sor, mint a munkanélküli – ellátórendszer kiépítésére. Ennek elsősorban politikai indoka volt (a ’80-as években ezek az eszközök a munkanélküliség elrejtésére szolgáltak). „A munkanélküliség megelőzését és a foglalkoztatás elősegítését célzó támogatások megállapításával, folyósításával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat kezdetben a Megyei Munkaügyi Központok végezték, amihez a Munkaerő-piaci Alap foglalkoztatási alaprészének decentralizált kerete nyújt fedezetet. A decentralizálás 1996 elejére teljesedett ki. Azóta a munkanélküliség kezelése kirendeltségi feladat, ami magába foglalja a döntéshozatalt, a megállapodások megkötését a támogatás kedvezményezettjeivel és azok felhasználóival.”20 . Ám a közfoglalkoztatást, mint foglalkoztatási formát, egészen akár a dologházakig visszamenően vizsgálhatnánk. Hiszen a munkára nevelés, az aktivizálás, az érdemes – érdemtelen kategóriába sorolás megjelenését, már akkor megfigyelhetjük. A közfoglalkoztatás - mint az elnevezéséből is adódik – a köz érdekében végzett munkát jelentette a középkorban azoknak az embereknek a részéről, akik fizikai erejükön túl mással nem rendelkeztek. A közfoglalkoztatás intézménye aztán napjainkig különböző formában és funkcióban jelent meg, de fő jellemzője az idők múlásával sem változott: 

idejét tekintve meghatározott idejű



jellegét vizsgálva pedig kötelező jellegű.

Napjainkban fő feladata, hogy a jövedelem kiesést pótolja a munkaerőpiacról kikerülő egyén számára, csökkentse a jóléti kiadásokat oly módon, hogy korlátozza az aktív korú segélyezettek

számát,

valamint

célja

a

megélhetési

bűnözés

kialakulásának

megakadályozása is. (Castel 1998)21.

20

Frey Mária: A munkaerő-piaci politika jogszabályi és intézményi környezetének piacgazdasági fejlődéstörténete. In: Munkaerő-piaci tükör 2002. Szerk. Fazekas Károly 21 Castel, Robert: A szociális kérdés alakváltozásai. A bérmunka krónikája. Budapest: A Szociálpolitikai Értesítő Könyvtára – Max Weber Alapítvány – Wesley Zsuzsanna Alapítvány – Kávé Kiadó. 1998

15

A közfoglalkoztatás költségvetési forrásokból támogatott formája Magyarországon a: 

közhasznú munka



közmunka



közcélú munka.

Közhasznú munka A három foglalkoztatási forma közül a közhasznú foglalkoztatás megjelenését figyelhetjük meg már 1987- ben. Ekkor az állam, a települések egy részén, a növekvő munkanélküliségre való tekintettel, valamint az ebből adódó negatív jövedelmi folyamatok meggátolására, lehetőséget biztosít az arra rászorulók körében közhasznú foglalkoztatásra. Az ezt szabályozó rendelet előírta, hogy csak önhibáján kívül elhelyezkedni nem tudó személy alkalmazható, maximum két hónapra. (Csoba Judit, 2010)22. A közhasznú munkavégzés törvényi szabályozása: a foglakoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény, valamint a 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet. „A közhasznú foglalkoztatás, mint a munkanélküliség alternatívája, az állástalanok munkaerő piaci reintegrációját átmenetileg biztosító kényszermegoldás, amely a piaci erők természetes munkahely-teremtő képességének az elégtelensége miatt, a versenyszféra működését nem zavaró módon hoz létre közpénzek támogatásával pótlólagos munkaalkalmakat a közületi es a non-profit szektor közérdekű feladatainak ellátására. Résztvevői csak állami munkaügyi szervezetek által kiközvetített munkanélküliek lehetnek.” (Frey Maria (1993), 37. oldal)23. A foglakkoztatással kapcsolatos tapasztalatokat három tanulmány is vizsgálja. Závada Pál és Borissza Gyula 1988 - ban, Nagy Gyula 1989 – ben, egy-egy nagyvárosban beindított közhasznú programok beindításánál tapasztaltakat írják le. Véleményük egybehangzóan megegyezik arra vonatkozóan, hogy nehéz fizikai munkakörbe szervezett közhasznú munkáról van szó, melyre nehéz munkaerőt találni. Másik felmerülő probléma, hogy ez a fajta foglalkoztatás nem hoz létre új státuszt, pusztán a meglévőket alakítja át.

22

Csoba Judit: A közfoglalkoztatás régi/új rendszere. Útközben az „ Út a munkához” programban Esély 21.(1) 4-25. (2010) 23 Frey M.: A közhasznú foglalkoztatás munkaerő-piaci hatásai. Munkaügyi Szemle, (1993) 37. évf. 5. sz. 37. o.

16

Azt is megállapítják a tanulmányok írói, hogy a foglalkoztatás szervezői – mivel nem rendelkeznek megfelelő információkról a foglalkoztatásba bevont személyekről, nem tudják megfelelően ellátni irányítói feladataikat. Szakmailag felkészületlenek, nincsenek érdekeltté téve a valódi megoldások keresésére. Véleményük szerint hatékonyabb lenne a közhasznú foglalkoztatás képzéssel való kombinálása. Az

eredményesebb

működés

érdekében

differenciáltabb

tevékenységszerkezet

kialakítását javasolják. További javaslatuk a program eredményességének céljára a nonprofit foglalkoztatók bevonása a rendszerbe (Borisza Gy. 1988)24. A közhasznú foglakoztatás feltételei mára már változtak, megvalósulási formái azonban nem. A javaslatokból pedig szinte semmit sem építettek be az azóta átdolgozott szabályozó rendszerbe. A közhasznú foglalkoztatást végezhetnek: 

települési önkormányzatok



kisebbségi önkormányzatok



többcélú kistérségi társulások



közfeladatot ellátó intézmények



civil szervezetek



non- profit társaságok, amennyiben a kiközvetített foglalkoztatására nem üzletszerző gazdasági tevékenység keretében kerül sor. Foglakkoztatásuk elsősorban kommunális, egészségügyi, szociális, illetve oktatási

területeken valósul meg. Egy 2008 – as évben készített felmérésből kiderül, hogy a közhasznú munkások 80,3%a alacsony kvalifikációt igénylő kommunális jellegű munkában lett alkalmazva. Ez azért fontos adta, mert a programban jelen lévők nagy része idősebb munkavállalók köréből kerül ki. A férfiak nagy része, 41,7%-a 45 év feletti, 50 év fölött még inkább a férfiak aránya a jellemző, akikre a nehéz fizikai munkavégzés hárul. A magas életkor mellett az alacsony iskolai végzettség a másik fő jellemző a közhasznú munkások körében. Többségük (55,8%) 8 általános iskolai osztályt végzett, ám 10,2%-a még ilyen végzettséggel sem rendelkezik. 24

Borisza Gy: Közhasznú munka-közhaszon. Esettanulmány a közhasznú munkavégzésről egy megye tapasztalatai alapján. Budapest: ÁBMH Kutatóintézet. (1988)

17

Egészségügyi, szociális területen a résztvevőknek 4,5%-a, művelődéssel, oktatással kapcsolatos munkakörben a közhasznú munkások 3,5%-a dolgozott. (Tajti 2009: 27–28)25. Közmunka A köz érdekében végzett másik foglakoztatási forma a közmunka. A közmunka sem teljesen új keletű munkaerő – piaci eszköz, nyomai már a XIX. században megtalálhatóak. Az 1870 évi törvény írta elő a Fővárosi Közmunkák Tanácsának felállítását. Az akkori miniszterelnök, gróf Andrássy Gyula megfogalmazásában a célkitűzés:,,….A fővárosnak nemzeti szempontból való fejlesztése” (Halmos 1999: 12)26. A közmunkának köszönhetően valósulhatott meg a főváros fejlesztése. Többek között nyilvános épületek felépítése, csatornázás, vízvezetés, parkosítás. A két világháború közötti időszakban az állam gondoskodott arról, hogy a munkaerő megfelelő módon hasznosuljon a közfeladatok ellátása során. A foglakoztatás hatására a munkanélküliek jövedelemhez jutottak, így növekedett a fogyasztás és helyreállt a kereslet - kínálat egyensúlya. Magyarországon 1996- ban megalakult a Közmunkatanács, és újra indult a program, mely célja azonos a korábban működő programokéval: a munkanélküliek részére új értéket teremtő foglakoztatást kínál, mely társadalmilag elismert és hasznos. Feladata: 

a kormányzati foglalkoztatáspolitika élénkítése és a foglalkoztatás erősítése



fejlesztési programok szervezése és azok koordinálása



lehetőségek feltárása és az azokhoz szükséges költségvetési támogatások elosztása



beszámoltatás



ellenőrzés. A foglalkoztatási programok az egész ország területére érvényesek, de előnyt élveznek a

többszörösen hátrányos helyzetben lévő térségek. 1997- ben az önkormányzatokon túl, térségi és regionális programok szerveződtek, társadalmilag hasznos tevékenységek elvégzésére. Ám a korábbi (a századfordulón foglalkoztatott) közmunkások sok esetben szakmailag elismertebb munkaköröket is betölthettek, nagyszabású munkák irányítói voltak. 25

Tajti J: A foglalkoztatáspolitikai eszközök működése 2008-ban. Budapest, Foglalkoztatási és Szociális Hivatal. 27-28.o. (2009) 26 Halmos Csaba: Rendszerváltás a munkaügyben. Pécs: Janus Pannonius Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Intézet, 1999.12. hó

18

A közmunka a közösség, a társadalom számára elismert foglalkoztatási forma volt, ennek köszönhetően látványosabb eredmények voltak elérhetőek. Napjainkban a közmunkások a fejlesztéseknek nem aktív részesei, feladatuk a meglévő értékek megóvása. Ez azért is fontos, mert a közmunkával szembeni közmegítélés jelentősen megváltozott, negatív véleményalkotás alakult ki. Egyesek szerint a közmunkában foglalkoztatottak szaktudás nélküli, elfogadhatatlan teljesítőképességgel rendelkező személyek. Vannak, akik motiválatlan tömegként tekintenek a közmunkásokra és nem is feltételezik róluk, hogy szakértelmet igénylő komoly feladatot is el tudnának látni. Megint mások a romák foglalkoztatási programjaként tekintenek a közmunkára, melynek célja a szociális ellátásokhoz szükséges jogszerző idő megszerzése. A közmunkában foglalkoztatottak többsége férfi, az elvégzendő feladatok jellege miatt, mivel általában nehéz fizikai munkát kell végezni. Az országos adatok azt mutatják, hogy az 50 év feletti korosztály foglalkoztatási formája ez, de Borsod – Abaúj – Zemplén megyében, a többi megyéhez képest magas, 40%-ot meghaladó a 24 év alattiak foglalkoztatása (Szociológiai Szemle, 2010/1)27. Ennek egyik fő oka, hogy a magas munkanélküliség miatt az elhelyezkedési gondok nem csak az idősebb, szakképzetlenebb munkavállalókat, hanem a fiatalabb, szakképzett réteget is érintik. Az elvégzendő feladatok jellemzői összefoglalva: többnyire a szabadban, az időjárási viszontagságoknak kiszolgáltatva, nehéz fizikai munka, alacsony presztízsű feladatok ellátása. Célja és hasznossága nem kimondottan egyértelmű, így nem csoda, ha a társadalom tagjai nem, (de sok esetben még a programban foglalkoztatottak sem) tudnak különbséget tenni közmunka és közhasznú foglalkoztatás között. Hasonló az elvégzendő tevékenység, a jövedelem, még a munkavállalói kör is hasonló, csupán a program finanszírozása történik más forrásból, amely viszont nem látható.

27

Csoba Judit:„Segély helyett munka.” A közfoglalkoztatás formái és sajátosságai , Szociológiai Szemle 2010/1

19

Közcélú munka A harmadik foglalkoztatási forma, a közcélú munka, melynek bevezetésére 1998 – ban került sor. A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szabályozása szerint, a rendszeres szociális segély igénybe vételének feltétele az ebben való foglalkoztatás. ,,A közcélú munka a települést érintő közfeladat ellátása céljából szervezett munka, amely magában foglal minden olyan tevékenységet, amelyet valamilyen jogszabály önkormányzati feladatként fogalmaz meg. A közcélú munkák körébe tartozó feladatok lehetnek közfeladatok, valamint olyan közhasznú tevékenységek, amelyek ellátására az önkormányzatot jogszabály kötelezi, valamint e körbe tartoznak az önkormányzat által önkormányzati rendeletben önként vállalt feladatok is” (Ördögh 2002: 39)28. Kezdetben nem túl sok önkormányzat élt a foglalkoztatási lehetőség ezen formájával. A fordulópontot egy törvényi szabályozás jelentette, mely 2000. május elsejétől lett hatályos, és kötelező feladattá tette az önkormányzatok számára az ilyenfajta foglalkoztatás szervezését. Így közcélú munka keretében szervezett tevékenységek lettek például: 

ápolás



idősgondozás



családsegítés



renoválás, felújítás,



közterület-gondozási feladatok



közreműködés közművelődési feladatok ellátásában



árvízvédelem



szelektív hulladékgyűjtés,



csatorna – karbantartással kapcsolatos feladatok elvégzése.

28

Ördögh Sándorné: Kiszorítja-e a közcélú munka a közhasznú munkát? Munkaügyi Szemle, 2002, 46. évfolyam 1. sz. 39. o.

20

„Az ezt követő években a segélyezettek körében a kötelező foglalkoztatás kiterjesztésének nem a munkanélküliek munkavállalási hajlandósága szabott korlátot – hiszen a munka visszautasítását a jelenlegihez hasonlóan szankcionálták -, hanem a foglalkoztatásra fordítható források nagysága, az önkormányzatok szervező- es munkát biztosító kapacitása.”(Csoba Judit, 2010b. 7. oldal)29 Mivel a közcélú foglalkoztatás az önkormányzatokat kiadással terheli, ez nem volt népszerű foglalkoztatási forma. Ezeket is figyelembe véve 2004-ben törvényi módosítással mind az önkormányzatok részére, mind pedig a segélyezettekre nézve új szabályozást vezettek be. 

az önkormányzatok részére "beilleszkedési program" készítését tette kötelezővé, amellyel a munkától tartósan távol lévőket kell támogatnia



a segélyezettektől pedig nagyobb aktivitást és felelősségvállalást vár el. A közcélú foglalkoztatást a központi támogatási rendszerből finanszírozzák. 2007 évtől

a szociális segélyre jogosultnak kötelező együttműködni a munkaügyi kirendeltségekkel. „2009. március 31-ig a közcélú munka keretében foglalkoztathatók körébe tartoztak a rendszeres szociális segélyre jogosultak, a munkaügyi központtal vagy a települési önkormányzattal legalább egy évig együttműködők, valamint a rendszeres szociális segélyre az álláskeresési támogatásra való jogosultságuk miatt már nem jogosult nem foglalkoztatott személyek.”(Csoba Judit, 2010a, 6. oldal)30. Az "Út a munkához" elnevezésű programban az állam, minden eddiginél több eszközzel próbálta elérni, hogy a munkára képes tartós munkanélküliek aktiválják magukat és részt vegyenek valamelyik foglalkoztatási formában. Arra az időre, amikor az önkormányzat nem tud foglalkoztatást biztosítani, rendelkezésre állási támogatást igényelhet a munkavállaló. A program kiemelt célja, a leghátrányosabb kistérségekben élő, alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők jövedelemhez juttatása, visszavezetésük a nyílt munkaerőpiacra, valamint a tartós munkanélküliek ösztönzése a munkavállalásra.

29

Csoba Judit: A közfoglalkoztatás régi-új rendszere. Útközben az „Út a munkához” programban, Esély, 1. szám, 7. o. 2010b 30 Csoba Judit: „Segély helyett közmunka”. Szociológiai Szemle, 1. szám, 6. o. 2010a

21

Ám a program nem érte el a kívánt hatást, hiszen az elemzések is egybehangzóan úgy jellemzik, hogy - a bevontak számát, a tevékenység jellegét és a kimenet irányát figyelembe véve - alapvetően nem tér el az előző közfoglalkoztatási programoktól. (Csoba, 2010)31. A rendszerváltástól napjainkig rendelkezésünkre álló elemzések, adatok alapján kijelenthetjük, hogy a közfoglalkoztatás Kelet - Magyarországra koncentrálódik. 6. táblázat A közfoglalkoztatásban résztvevők és a regisztrált álláskeresők megoszlása régiónként 2009 - ben (százalék) közmunk közfoglalkozta regisztrált Régió közhasznú közcélú a tás összesen álláskeresők Közép13,3 2,2 5,1 8,3 12,9 Magyarország Közép14,2 3,2 5,9 7,2 10,4 Dunántúl Nyugat0,8 8,1 5,1 4,1 8,1 Dunántúl Dél-Dunántúl 15,3 32,7 12,8 14,6 12,4 Észak25,4 16,4 26,5 24,1 19,2 Magyarország Észak-Alföld 13,7 28,0 29,1 26,9 22,5 Dél-Alföld 17,4 9,4 15,7 14,1 14,7 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 Forrás: A változások tükrében, Központi Statisztikai Hivatal, Magyarország 1989–2009, Budapest, 2010, saját szerkesztés

A régiónkénti felosztásban megfigyelhető az összefüggés a regisztrált álláskeresők és a közfoglalkoztatásban részt vevők között. Az is megállapítható, hogy az 50 év feletti korosztály megjelenése a regisztrált munkanélküliek körében kevesebb, azonban nagy számban jelen vannak a közmunka programokban és a közcélú foglalkoztatásban. A 25- 45 éves korosztály regisztrált munkanélkülisége és a közfoglalkoztatásban való részvétele kiegyenlítettebb arányt mutat. A 25 évesnél fiatalabb korosztály tekintetében pedig azt figyelhetjük meg, hogy jelenlétük a közfoglalkoztatásban magas arányú, és kisebb létszámú a regisztrált munkanélküliek aránya.

31

Csoba Judit: „Segély helyett munka.” A közfoglalkoztatás formái és sajátosságai szociológiai szemle, 2010

22

A nők foglalkoztatása a tevékenységtípusokból adódóan a közhasznú munkákban, nagyobb arányban, míg a közmunkákban kisebb arányban történik. (MP 2002Kkt.2011)32. Említhetjük bár a közhasznú, a közcélú, vagy akár a közmunkát, a megvalósítandó célok minden esetben ugyanazok: 

visszavezetni a munka világába a munkaerő - piacról kiszorult munkavállalókat



a foglalkoztathatósági képességek megőrzése, fejlesztése



a munka vonzóvá tétele azzal, hogy magasabb jövedelmet biztosít a szociális segélynél



a feketegazdaság visszaszorítása



a megbízható munkavállalók hosszú távú alkalmazása



önkormányzatok segítése közfoglalkoztatást támogató összegekkel. A közfoglalkoztatás hasznosságáról a közvélemény vegyes. De általánosságban

elmondhatjuk, döntő részben a megkérdezettek "helyeselték, hogy az önkormányzatok munkaalkalmakat teremtenek a rászorulóknak, négyötödük pedig munkavégzésüket is eredményesnek ítélte. A közmunkák szervezését ellenzők közel fele nem is a közmunkavégzést, hanem az indokolatlanul laza munkafegyelmet, foglalkoztatási körülményeket, illetve annak átmeneti jellegét utasította el.” (Állami Számvevőszék 2007, 23. oldal)33. Vajon képes - e közfoglalkoztatás a tartós munkanélküliséget hatékonyan kezelni? A munkaerő-piaci pozíciók javításában mekkora a szerepe a közfoglalkoztatásnak? Valóban képességeket fejleszt, segíti a munkavállalót a beilleszkedésben és növeli a munkavállalási hajlamot? Ezekre a kérdésekre a foglalkoztatás főszereplői: a települési önkormányzatok polgármesterei, a közfoglalkoztatási programok irányítói tudnak választ adni. A következőkben az ő véleményeiket, tapasztalataikat, javaslataikat, terveiket olvashatjuk.

32

Aktív munkaerő-piaci politikák komplex értékelése kutatáshoz, önkormányzati felmérés készítése és értékelése. Készült a Foglalkoztatási Hivatal megrendelésére. Készítette az MP 2002 Gazdaság- és Társadalomkutatási Kkt. Kerepes, 2011. július 33 Állami számvevőszék: Jelentés a közmunkaprogramok támogatására fordított pénzeszközök hasznosulásának ellenőrzéséről. (2007)http://www.asz.hu/ASZ/jeltar.nsf/0/FB58A1A974A2A486C12573 5D0026BDBD/$File/0732J000.pdf (letöltve: 2014. szeptember 25.), 23. o.

23

4. Az Encsi Kistérség bemutatása Magyarország észak - keleti részén található Borsod - Abaúj - Zemplén megye, megyeszékhelye Miskolc. A régió az országhatárnál található, országhatáron túl, északon Szlovákiával, keleten Ukrajnával határos. Országon belüli régiós szomszédok: Közép Magyarország és az Észak - Alföld. Természetföldrajzi szempontból a megye két nagy tájhoz tartozik, az Északi - Középhegységhez és az Alföldhöz. Területén található a Bükk-, illetve Zempléni - hegység, a Csereháti- és Borsodi dombság. A megye folyamatosan küzd a magas munkanélküliség problémájával, melyet önerőből nem tud megoldani, ezért a térség fejlesztéseit a kormány is támogatja. Miskolc tudatosan törekszik egy olyan régióközponttá növekedni, melynek hatására gazdasági, kereskedelmi, pénzügyi központtá fejlődik Szlovákia és Ukrajna határain is átnyúlva. Fontos szerepet szánnak ipari parkok létesítésének. A közelmúltban lezajlott gazdasági és társadalmi folyamatok hatására új területi egységek alakultak ki, kistérségek formájában. Borsod - Abaúj - Zemplén megye északi részén kialakított Encsi Kistérséget 36 település alkotja. A kistértség három régióra osztható: Belső Cserehát, Kegyetlen, Hernád völgyi (Encsi) mikro régió, a kistérség központja Encs város. A kistérség jellegzetessége az aprófalvas terület, tehát a települések nagy többségében 1000 fő alatti alakosság száma, hét településen pedig még a 100 főt sem éri el. Hat térségközponti településen a lakosság száma meghaladja az 1000 főt. Ezek a települések: Encs, Forró, Ináncs, Méra, Novajidrány, Szalaszend. 7. táblázat A települések lakosságszáma a kistérségben 7 - (Abaújalpár, Gagyapáti, Kány, 100 fő alatti lakosú Keresztéte, Litka, Pamlény, Perecse) 18 - (Alsógagy, Beret, Büttös, Csenyéte, Detek, Fáj, Fancsal, Felsőgagy, Fulókércs, 101 - 500 fő közötti lakosú Garadna, Gibárt, Hernádbűd, Hernádpetri, Hernádszentandrás, Pere, Pusztaradvány, Szászfa, Szemere) 5 - (Abaújkér, Baktakék, Csobád, 501 - 1100 fő közötti lakosú Hernádvécse, Krasznokvajda) 4 - (Ináncs, Méra, Novajidrány, 1101 - 2000 fő közötti lakosú Szalaszend) 2001 - 5000 fő közötti lakosú 1 - (Forró) 5001 fő feletti lakosú 1 - (Encs) Forrás: Réti Ildikó – Teller Nóra – Virág Tünde Encsi kistérségi tükör, Helyzetfeltárás, 2012, saját szerkesztés

24

A népsűrűség megahatározói többek között 

főútvonaltól



vasútvonaltól



várostól



intézményektől



szolgáltatások elérhetőségétől



munkahelyektől való távolság. A kistérség elhelyezkedésének nagy előnye, hogy Miskolc - Kassa fő közlekedési

tengelyén helyezkedik el. Meghatározó természeti adottsága a Hernád - folyó és a belőle kiágazó, majd visszalépő Bársonyos - csatorna, melyek korábban több vízimalom működtetését is szolgálta. Ma főként öntözésre használják a folyók vizét. A lakosság lélekszámát vizsgálva érdekes kettősség jelentkezik. Míg az utóbbi évek statisztikai adatai alapján kismértékű növekedés figyelhető meg, másrészt az elöregedő településeken a lélekszám fogyása a jellemző. A kistérség általános jellemzője még a roma népesség nagyszámú előfordulása, valamint a 60 év feletti korosztály alacsony létszáma az egyéb lakónépességhez képest. 8. táblázat Népességszám alakulása, korösszetétele és etnikai képe az egyes mikro térségekben

Hernád völgy

Központi települések

Lakónépesség 2012 Encs Fancsal Forró Garadna Méra Novajidrány Összesen Abaújkér Csobád Hernádbűd Hernádszentandrás Ináncs Pere Összesen

18 év alattiak

cigány népesség becsült arány száma (%)

nyugdíjasok száma

aránya (%)

19,6

1100

16,6

1200 0 400 670 3570 100 210 0

44,8 0 22,1 45,9 27,5 14,5 29,9 0

400 101 350 250 2201 251 220 40

14,9 23,5 19,3 17,1 16,9 36,4 31,3 25,6

22,1

175

37,5

92

19,7

29,4 23,3 24,4

509 49 1043

39,9 13,8 28,0

192 70 910

15,0 19,7 24,3

száma

aránya(%)

6619 NA 2676 430 1807 1460 12992 689 702 156

1464

22,1

1300

623 107 482 392 3068 182 142 19

23,3 24,9 26,6 26,8 23,6 26,4 20,2 12,2

467

103

1278 356 3737

376 83 913

Forrás: Encsi kistérségi tükör, Helyzetfeltárás, 2012, Réti Ildikó – Teller Nóra – Virág Tünde, saját szerkesztés

25

A térség foglalkoztatási mutatói Az Abaúji régi országos és megyei szinten is a sereghajtók közé tartozik foglalkoztatás szempontjából. A piaci folyamatokat a stagnálás jellemzi. A munkanélkülivé válás ebben a térségben egyet jelent azzal, hogy az egyén tartósan kiszorul a munka világából. Itt nem csak az jelent kihívást, hogy az emberek munkahelyhez jussanak, hanem az is, hogy munkahelyüket megtartsák. Fő probléma a térségben lakók iskolai végzettségének, szakképzettségének hiánya. A megyében itt a legmagasabb, a 8 általános iskolai osztállyal sem rendelkezők aránya. Szakmával rendelkezők nagyobb eséllyel tudnak állást találni, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők pedig általában rövid időt töltenek munkanélküliként. A felsőfokú, diplomás végzettségűek körében a legnagyobb az elvándorlási arány a térségből. 9. táblázat A lakosság iskolai végzettsége az egyes mikro térségekben legfeljebb középiskolai egyetemi általános iskolai tanulmányok tanulmányok végzettség 7 évesnél idősebb népesség körében (%) Encs központ Encs Fancsal Forró Garadna Gibárt1 Méra Novajidrány Hernád völgy Abaújalpár Abaújkér Csobád2 Hernádbűd Hernádszentandrás Ináncs Pere

49,7 60,9 62,5 59,5 NA 60,4 65,1

41,1 35,4 33,4 35,9 NA 37,0 31,3

9,3 3,7 4,1 4,6 NA 2,6 3,6

77,0 65,0 NA 65,0 68,2 58,8 69,6

23,0 31,9 NA 33,1 29,7 36,9 26,9

0,0 3,1 NA 1,9 2,1 4,3 3,5

1

A 2001-es népszámlálás idején még Encs város része volt. 2A 2001-es népszámlálás idején még a Szikszói kistérséghez tartozott. Forrás: Encsi kistérségi tükör, Helyzetfeltárás, 2012, Réti Ildikó – Teller Nóra – Virág Tünde, saját szerkesztés

Az Encsi Kistérségbe élő emberek nagy része segélyekből, szociális juttatásokból él. Magas az aluliskolázott, képzetlen lakosság aránya. Egyre gyakoribb jelenség az elkülönülő településrészek megjelenése, ahol a roma kisebbség koncentrálódik, ez kirekesztettséghez vezethet. 26

Az utóbbi évek megfigyelései és tapasztalatai alapján megállapítható, hogy a fejlettebb és elmaradottabb települések között a távolág nem, hogy csökkent volna, hanem mindinkább növekedett. A munkaerő - piaci változásokat a térségben az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök mozgatják, a közhasznú, közcélú és közmunkában való foglakoztatás nagysága. 10. táblázat

6619 NA 2676 430 NA 1807 1460 89 689 702 156

11,9 NA 18,5 18,0 NA 14,4 21,5 23,5 12,8 21,8 18,2

8,3 NA 19,6 10,2 NA 7,3 12,2 28,4 11,6 17,1 11,7

0,6 NA 1,3 3,1 NA 3,5 1,7 1,2 1,8 1,6 2,2

4,9 NA 12,7 21,1 NA 11,9 11,0 24,7 9,9 14,5 16,8

24,6 NA 40,1 39,5 NA 45,6 40,4 87,5 33,1 34,4 50,9

62 NA NA 39 NA NA 210 5 15 70 0

467

26,4

20,9

2,7

16,5

39,3

150

NA 356 2459

NA 23,8 20,4

NA 20,5 17,0

NA 1,8 1,9

NA 16,5 14,5

NA 41,8 39,3

NA 0 260

Közfoglalkoztatott Lakásfenntartási támogatásban részesülők aránya Átmeneti segélyben részesülők száma

RSZS

Összesen

Bérpótló

Hernád völgy

Munkanélküliek

Encs központ

Encs Fancsal Forró Garadna Gibárt Méra Novajidrány Abaújalpár Abaújkér Csobád Hernádbűd Hernádszentandrás Ináncs Pere

Lakónépesség

A kistérség településeinek munkanélküliségi és segélyezési adatai (%)

Forrás: Encsi kistérségi tükör, Helyzetfeltárás, 2012, Réti Ildikó – Teller Nóra – Virág Tünde, saját szerkesztés

27

5. Forró, Ináncs, Hernádszentandrás települések bemutatása Forró A Cserehát keleti peremén található község. Egy 1246-os oklevélben találjuk via Forrow néven először az említését. Ekkor királyi birtok volt, később, amikor Abaújvár elveszítette jelentőségét, megyeszékhellyé vált. 1288 és 1300 között megyegyűléseket tartottak a településen. Évszázadokon keresztül a Buda – Kassa hadiút fontos állomása volt, 1319-től vámszedőhelyként funkcionált. A XIV. századtól esperességi székhely volt. A kora középkortól jelentős a szőlőtermelése, távoli vidékeken is ismertek voltak jó minőségű borai. Forrón egy, a középkorban emelt templom található, melyet 1772 - ben teljesen átépítettek. Mária Terézia engedélyével vendégfogadó és postaállomás épült – amelynek Sándor orosz cár is vendége volt. Az épület ma az Abaúji Múzeumnak ad helyet. A település az Encsi kistérség egyik legnagyobb lélekszámú települése, ezért a létrejött kistérségi társulásban meghatározó jelentőséggel bír. Az itt kialakult gazdasági struktúra a fejlettek közé tartozik a térségben. A település lakosságának száma 2676 fő, lakások száma 758. Közigazgatási feladatait Forrói Közös Önkormányzaton keresztül látja el Forró és Fancsal településeken. A településen található intézmények és szolgáltatások: 

Napközi otthonos óvoda és általános iskola (ahol a 8 osztály megszerzésére van lehetőség), melynek udvarán több osztály befogadására is alkalmas sportcsarnok található.



Háziorvosi, fogászati - és gyermekorvosi rendelő, védőnői szolgálat, melyek a hét minden napján elérhetőek.



Az önkormányzat községi könyvtárat működtet és rendelkezik - a település nagyságának megfelelő - művelődési házzal is.



Működik az idősek klubja és családsegítő szolgálat. A település teljes területén aszfaltozott úttal rendelkezik. Kiépült az elektromos hálózat,

az ivóvíz -, gáz-, és szennyvízhálózat. Vezetékes telefon és kábeltelevízió rendszer működik. Mobiltelefon - lefedettség szempontjából a terület jónak mondható. A településen 46 egyéni vállalkozás, 15 betéti társaság, egy szövetkezet és tíz korlátolt felelősségű társaság van bejegyezve. 28

Ennek ellenére magas a munkanélküliek aránya, a településen élők foglalkoztatottságát az önkormányzat oldja meg a közmunkaprogramokban való alkalmazás révén (Sándor, Ózd 2005)34. Ináncs Borsod-Abaúj-Zemplén megye encsi kistérségének egyik leghátrányosabb települése Ináncs. Lakosainak száma 1278 fő. A Cserehát dombvidéke és a Zempléni - hegység között fekszik, a Hernád folyó déli részén, Miskolctól 35, Encstől 12 kilométer távolságra. A település nevét 1271 - ben keletkezett iratokban olvashatjuk először. A Hernád folyó közelsége meghatározó volt a település dinamikus fejlődésében. A XVI. században a folyamatos török zaklatások következtében a település elnéptelenedett. A XVII században aztán a vidékre érkező hajdúk népesítették be újra. Az 1711- ben dúló pestisjárvány miatt a falu majdnem újra elnéptelenedett. A Zemplénből és a Szepességből érkező családok népesítették be a települést és építették újra. Így érte el mostani nagyságát és fejlettségét. A térség adottságaiból adódóan sajnálatos módon új munkahelyek nem épülnek, az a jellemző, hogy még a meglévőek is lassanként eltűnnek. Ennek köszönhetően drasztikusnak mondható a munkanélküliségi mutató. Az Ináncsi Közös Önkormányzati Hivatal kirendeltségei Hernádszentandrás és Csobád települések. A településen található 34 vállalkozásból 26 egyéni vállalkozás. Fő tevékenységi formák a mezőgazdasági munkák, ezekre a település területei kiválóan alkalmasak. A településen található intézmények és szolgáltatások: 

háziorvosi, fogorvosi ellátás,



védőnői szolgálat,



fiókgyógyszertár



művelődési központ és könyvtár



napközi otthonos óvoda



körzeti általános iskola 4 település ellátására.

34

Sándor Róbert, Lehetőségek Települései, Encsi Kistérség, Inka kiadó, Ózd, 2005,

29

Ivóvíz rendszerük működtetését az önkormányzat saját kft-je végzi. Kirendeltséget működtet az Abaúj Takarék Takarékszövetkezet. Legjelentősebb munkáltató a településen az önkormányzat, valamint a MEZIPKER (Sándor, Ózd 2005)35. Hernádszentandrás A történelmi Abaúji térségben, a Hernád - völgy középső részén található település. Kutatások és ásatások támasztják alá, hogy ősidők óta ember lakta település volt ez a vidék. Első írásos említése 1271- ből való. A Hernád folyó mindig meghatározó szerepet töltött be a település életében, már 1310 - ben malom működött itt. A XV. században az írások szerint átlagosan fejlődő, jó gazdasági adottságokkal rendelkező településként tartják számon. A XVII. században a törökök folyamatos zaklatása miatt ez a település is elnéptelenedik. Az 1720 - as években Zemplén megyéből érkező családok népesítik be és építik újra települést. Ezt a népességet kolerajárvány tizedelte meg. A XX. század sem hozott felhőtlen időket Hernádszentandrásnak, hiszen a két világháborún túl több természeti katasztrófa is sújtotta. Jelenleg 467 lakosa van, 155 lakásban. Az Ináncsi Közös Önkormányzati Hivatal kirendeltsége. A településen található intézmények és szolgáltatások: 

háziorvosi ellátást tekintve az encsi körzeti orvoshoz tartozik, aki heti egy alkalommal tart rendelést a településen



gyermekorvosi, fogorvosi ellátás Ináncson elérhető



napközi otthonos óvoda



iskolaköteles gyermekek Ináncsra, Perére és Encsre járnak A település területe a tradicionális mezőgazdaság folytatására a megfelelő minőségű

termőföldek miatt alkalmas (Sándor, Ózd 2005)36.

35

Sándor Róbert: Lehetőségek Települései, Encsi Kistérség, Inka kiadó, Ózd, 2005 Sándor Róbert: Lehetőségek Települései, Encsi Kistérség, Inka kiadó, Ózd, 2005

36

30

5.1. Forró településen - egy kevésbé "jó gyakorlat" bemutatása (A polgármester perspektívái a közfoglalkoztatás tekintetében) Rakaczki Zoltán 2006 novemberétől alpolgármesterként, 2007 márciusától időközi választáson megválasztott polgármesterként irányítja Forró települést. A kutatás alkalmával többek között arról számolt be, hogy önkormányzatuk számára az egyik legnagyobb kihívás a pénztelenség. Fejlesztési elképzeléseiket is befolyásolja, de sokkal fontosabb, hogy a településükön működő intézmények működését is veszélyezteti. Hatalmas problémát jelent a nagyon magas munkanélküliek száma. A községben élő aktív korú lakosság közel fele, évek óta nem tud munkát vállalni. Nincsenek a környéken nagy munkaerő felvevő cégek, vállalkozások, amelyek erre a problémára megoldást nyújthatnának. Itt az emberek nagy többsége alacsony iskolai végzettségű, betanított munkás. A számukra folyósított rendszeres támogatás (segély), nem biztosítja a kiszámítható megélhetést. Önkormányzatuk nap, mint nap szembesül a lakosság megélhetési problémáival, melyeket a nehéz gazdasági helyzet miatt nem tudnak orvosolni. Véleménye szerint, a kormánynak kellene megoldást kínálni a felmerülő problémákra. Ezt itt helyi szinten nehéz kezelni. A múlt Mindig magas volt a munkanélküliek aránya, de 2009 évtől folyamatos emelkedés figyelhető meg Forró településen, annak ellenére, hogy több foglalkoztatási programhoz is csatlakoztak. Azt állapította meg, hogy a különböző közfoglalkoztatási programok csak „tűzoltó” jelleggel jelentek meg, de semmiképpen sem nyújtottak hosszú távú megoldást, illetve a munkaprogramban

foglalkoztatott

egyén

a

program

lejárta

után

ugyancsak

a

munkanélküliek széles táborát gyarapította. Az

önkormányzat

számára

mindíg

nagy

anyagi

terhet

jelentett,

ha

egy

közfoglalkoztatási programhoz önerőre is szükség volt. Úgy gondolja, a meghirdetésre került munkaprogramok valószínűleg megvalósíthatóak voltak az ország egyes településein, vagy akár régióiban, ahol valóban csak átmeneti volt a munkanélküliség, az elhelyezkedési nehézség, és az ideiglenes foglalkoztatás után volt lehetőség végleges elhelyezkedésre.

31

Saját településén és a környező falvakban azonban, ahol a munkanélküliség az aktív lakosság több mint 50%-át érinti, ezek a lehetőségek nem nyújtottak megoldást. A jelen Nagy problémát jelent számukra, hogy a segélyhez való jogosultsági idő megszerzése miatt egyszerre 250 - 300 főt is alkalmazniuk kell, mert nagy létszámmal vannak jelen a segélyezési rendszerben az emberek. Ilyen nagy létszámot képtelenség foglalkoztatni. Arról is beszámolt, hogy ha valaki nem fér bele a foglalkoztatási programba, annak a kisebbségi önkormányzat lehetőséget biztosít 30 napos önkéntes munka elvégzésére, így jogosult lesz később az ellátásra. A nagy létszámú foglakkoztatás olyan téren is gondot jelent az önkormányzat számára, hogy nincs annyi munka, még egy ilyen nagy településen sem, amit a foglalkoztatottak elvégezhetnének. A településen az elmúlt 15 évben - ha kis mértékben is, de megfigyelhető az elvándorlás jelensége. Természetesen a minőségi munkát végző, jó szakemberek keresnek boldogulást az ország más vidékein, vagy akár az országhatárokon túl. Erre a lépésre, a munkahelyek hiánya, a "csak közfoglalkoztatás" nyújtotta foglakoztatási forma miatt szánják rá magukat. Ez viszont azt eredményezi, hogy szakember hiányában az újító programok, a munkalehetőséget biztosító fejlesztések elkerülik a térséget. A jövő Az előttük álló feladatok között szerepel az egészségügyi komplexum felújítása, (amely felnőtt-, gyermek- és fogászati ellátást biztosít a település lakóinak) az iskola négy különálló épületének szigetelése és a nyílászárók cseréje. Ezen munkálatok elvégzéséhez közel 200 millió forint értékben nyújtottak be pályázatot. Terveik között szerepel még a Fő utca mindkét oldalán a járda teljes felújítása. Elképzeléseik megvalósításához szükség van a polgárok támogatására is, ezért kiemelten fontosnak tartja az emberekkel való kapcsolattartást. Emellett szükség van véleménye szerint külső kapcsolatokra, a társszervekkel és a polgármester kollégákkal folytatott rendszeres találkozókra. Nem hanyagolható el a helyi intézményekkel és a kisebbséggel kiépített kapcsolatok szerepe

sem.

Véleménye

szerint

az

utóbbiak

esetében

igen

fontos

a

kompromisszumkészség. Polgármesterként mindenekelőtt a település fejlesztését, szépítését tartja szem előtt, valamint a helyi hagyományok és értékek megőrzését.

32

5.1.2. Forró településen a közmunkaprogram vezetőjének tapasztalatai A közmunka, közhasznú munka és közcélú munkavégzésről, a foglalkoztatottakról és az évek során szerzett tapasztalatokról Bodnár Béla számolt be, aki évek óta a közfoglalkoztatás irányítója Forró településen. A múlt 

-Közhasznú munkavégzés 1997 óta folyik a településen, ekkor indult be a nagy közmunka program. A munkaügyi központtól igényelték a foglakoztathatóak létszmát, a program állami finanszírozású volt.



2002 évtől a közhasznú munkavégzés mellett közcélú munkaprogram is futott. A közhasznú

foglalkoztatás

kötetlenebb

feltételekkel

működött,

de

nem

volt

foglakoztatható segélyezett, vagy leszázalékolt. 

A közcélú munkában csak segélyezetteket lehetett foglakoztatni, de lehetőség volt pályakezdők alkalmazására is. Polgármester kérésére, írásbeli kérelemre, lehetett plusz létszámot igényelni.



-2004 augusztusától 2005 áprilisáig, munkaügyi központ által meghirdetett, 95% - ban támogatott roma foglalkoztatási program indult. "Roma foglakoztatás Abaújban" programban, valamint "Küzdelem a munka világából történő kirekesztődés ellen" program 20 fő foglalkoztatásra volt lehetőség, irányító, szakmunkás és segédmunkás munkakörökben. A program alatt a résztvevők oktatáson is részt vettek. Tanfolyamra 6 fő járt, melyen parkgondozói képesítést kaptak. A foglalkoztatás során feladatuk sövénynyírás, fűnyírás, gereblyézés, szemét szedés, vízelvezető árkok rendbe tartása, parkgondozás, közterületek rendbe tartása, gépek, szerszámok karban tartása volt.



-2004 évben júniustól augusztus végéig indult az "Építsük együtt" roma foglalkoztatási program. 10 fő foglalkoztatására volt lehetőség, 90 %-ban volt támogatott, 8 órás foglalkoztatásban. A település területén található illegális szemétlerakó helyek megszüntetése, felszámolása volt a program célja.



-2005 évtől közcélú és közhasznú foglalkoztatás párhuzamosan futott, a roma foglalkoztatás volt a fő cél, így meg volt határozva, a foglalkoztatottak hány % - a lehetett nem roma származású.

33



-2006. decembertől 2007. szeptember végéig "Értékünk az ember" 100% - ban támogatott roma foglalkoztatási programban, 8 fő alkalmazására volt lehetőség. Európai Uniós Szociális Alap támogatásával "A munkanélküliség megelőzése és kezelése" elnevezéssel, amely vállalta a munkaprogramban részt vevő személy foglalkoztatását. A támogatottnak gyakorlatszerzést elősegítő foglalkoztatást kellett biztosítani. A feladat településrendezés, parkgondozás, intézményi karban tartási munka volt.



-2008. január elsejétől március végéig "Téli - tavaszi közmunka programban 8 fő alkalmazására volt lehetőség, mely nem roma támogatási program volt. Ezen belül 4 férfi és 4 nő volt foglalkoztatva. Feladataik: kül - és belterületi csapadékvíz elvezetésének kialakítása, park és közterület gondozás. 4 fő temetőgondozást, 3 fő vízelvezető árok tisztítást, 1 fő házi segítségnyújtást végzett. A programban 25 év alatti foglalkoztatott 1 fő, 26 -44 év közötti 2 fő, 45 év feletti 5 fő volt.



-2008 decemberétől 2009. március 31 napjáig "Téli közmunka az encsi kistérségben" programban 10fő alkalmazásával, 50% - ban roma foglalkoztatási program volt. A programhoz eszközkészletet is adtak, ami a program lejárta után az önkormányzatnál maradt. 1 motorfűrész, 2 talicska, 1 balta, 2 kasza, 2 ásó, 2 kapa, 2 villa, 2 gereblye, 5 serű, 3 nyírágseprű, 5 hólapát, 2 lapát, 2 ágnyíró fűrész, 2 csákány, 2 kerékpár, 2 gallyazó olló, 2 metszőolló. Ellátandó feladatkörök voltak a program keretében: házi segítségnyújtás, település üzemeltetési tisztasági feladatok ellátása. Állami és önkormányzati intézmények felújítása, karbantartása, temetkezési és kegyeleti helyek és környezetük rendben tartása. Munkaruhával és eszközökkel támogatott program volt.



-2010. januártól június végéig "Téli - tavaszi közmunka program" indult. Cél a település tisztasága, önkormányzati intézményekben a kisegítő feladatok ellátása volt. Munkaruházattal, felszerelésekkel támogatott programként indult, gépeket és eszközöket biztosítottak hozzá. Házi segítségnyújtásban és 1 fő gyermekgondozó óvodában való alkalmazásra volt lehetőség. Ebben az évben közcélú munkába volt a legnagyobb a foglalkoztathatóság, mivel nem volt meghatározva felhasználható pénzkeret. Forró 8 millió forintos finanszírozással indult, de lehetett időközben pótigényt benyújtani. Utolsó finanszírozásban 30 millió forint került felhasználásra. 95%-ban támogatott program volt.

34



A közfoglalkoztatás irányítójának véleménye szerint nem volt célravezető, mert olyan embertömeg volt felvéve "dolgozni" (gyakorlatilag mindenki, aki a rendszerben volt), hogy egyrészt nem volt már kezelhető és átlátható, másrészt nem tudtak a településen feladatot adni ennyi embernek, a végére már mindenki alkalmazásban állt, de senki nem dolgozott. -- 2011- ben közfoglalkoztatási programban összesen 216 férfi és 128 nő volt foglalkoztatva. Ebből 35 évesnél fiatalabb 146 férfi és 53 nő, 55 éves korig 70 férfi és 75 nő, zömében roma kisebbséghez tartozó foglalkoztatott volt. Az elvégzendő feladatok takarítás, adminisztrációs munka, konyhai kisegítők, portás, gondnok, közterületi munkás és segédmunkás. Kevesebben 8 órás munkaidőben, körülbelül 300 fő 4 órás munkaidőben volt foglalkoztatva.



2011 októberétől december végéig "Start munka téli foglakoztatás" programban, 100%-os támogatással, 8 órás foglalkoztatásban 2 fő adminisztrátor, 2 fő autó - és mezőgazdasági gépszerelő, 1 fő asztalos, 1 fő segédmunkás, 8 fő mezőgazdasági utak rendbetételére volt alkalmazva, ebből 1 fő munkairányító munkakörben, a többi foglalkoztatott segédmunkásként.



2012 januárjától "Téli átmenet" munkaprogramban, 7 fő segédmunkás alkalmazása. 100%- ban támogatott foglakoztatás, heti bérezéssel. A jelen



2012 februárjában indult el, a "Kistérségi startmunka mintaprogram" 10 fő, 8 órás foglalkoztatása szak - és segédmunkásként. 2012 márciusában indult el a "Start munka állattenyésztés". Állattenyésztés és növénytermesztés programban 7- 7 fő, 8 órás munkaidőben volt foglalkoztatva. Ez 100%-ban támogatott foglalkoztatási program. A foglalkoztathatóak végzettsége meghatározott. Állattartásban 15 db hízó nevelésére volt lehetőség a település saját konyhájára, a

közétkeztetésben való felhasználásra. A konyhakerti programban is az volt a fő cél, hogy a közétkeztetésben felhasználható nyersanyagokat megtermeljék. Ezek a programok folyamatos pályázatok igénylésével most is futnak, de sajnos az önkormányzat nem nagyon profitál belőlük. Ennek oka, hogy az önkormányzat nem rendelkezik a programok lebonyolításához szükséges tárgyi feltételekkel. Sem az állatok tartásához szükséges ólak nem állnak rendelkezésre, sem megművelendő földterület, amelyen az állatok tartásához szükséges takarmány termeszthető lenne.

35

Az önkormányzat, tulajdonában lévő kevés földterületeit még évekkel ezelőtt bérbe adta gazdálkodásra, vagy egyszerűen értékesítette őket.

Jelenleg az állatok tartásához

szükséges ólakat bérelik magánszemélyektől, melynek finanszírozására a program nem nyújt anyagi fedezetet, ezt az önkormányzatnak kell kifizetnie. Mivel nincs megművelhető saját földterületük, a takarmányt szintén saját forrásból vásárolják az állatok etetésére. 200 db tojótyúk tartására is pályázatot nyert az önkormányzat. A program célja szintén a tojások közétkeztetésben való felhasználása, illetve tészta előállítása lett volna, mellyel további munkanélküli személyek, (főként nők) alkalmazására nyílt volna lehetőség. Mivel a tojás feldolgozásához és a tészta előállításához több feltételnek is megfelelő helyiségre lenne szükség, az önkormányzat pedig ilyennel sem rendelkezik, ezért ez a fajta foglalkoztatás nem jött létre. Mivel a közétkeztetésben nem tudják teljes egészében felhasználni a tojásokat a nagy mennyiség miatt, a felesleget a hízókkal etetik meg a közmunkások. A konyhakerti növények termesztéséhez fóliasátrakat állítottak fel. Mivel ehhez is szintén bérelik a földterületet, így az ott termelt zöldségek legalább annyiba kerülnek, mintha megvásárolnák őket. Nem beszélve arról, hogy a fóliasátorok mérete ahhoz túl kicsi, hogy a közétkeztetésben szükséges mennyiségű zöldséget megtermeljék benne, így azt még egyéb helyről beszerzett áruval pótolni kell. Az önkormányzat gyümölcsös ültetvénnyel nem rendelkezik. A plusz kiadásokat jelentő közfoglalkoztatási programokban azért vesznek részt mégis, hogy néhány főt így is tudjanak foglakoztatni. Sajnos a közfoglalkoztatás irányítója nem túl jó tapasztalatairól számolt be. Véleménye szerint az emberek munkamorálja, munkához való hozzáállása sokat romlott az elmúlt évek alatt. Nehezen tudják rávenni a foglalkoztatottakat sokszor még arra is, hogy egyáltalán dolgozzanak valamit. Mindenki azzal a felfogással áll a dolgokhoz, hogy "ez úgy is csak közmunka". A számos megpályázott program ellenére el sem tudná képzelni, hogy itt értékteremtő munkát végezzenek a közfoglalkoztatottak. Tapasztalata szerint a munkavállalók nagytöbbsége alapvető, általános készségeknek is híján van, mint például a pontosság, megbízhatóság. Ezeknek a hiányosságoknak nagy része abból fakad, hogy a munkaprogramban részt vevő munkavállalók előtt nincs követendő jó példa, ami egyrészt az otthoni nevelés hiányosságaiból adódik.

36

5.2. Ináncs település - egy "jó gyakorlat" bemutatása (A polgármester perspektívái a közfoglalkoztatás tekintetében) Kiss Péter Ináncs polgármestere már harmadik ciklusban került megválasztásra. Igazgatása alatt a településen felmerülő problémákra minden erejükkel a megoldást keresték, és próbálták megtalálni. A térség kedvezőtlen foglalkoztatási mutatói Ináncs települést is érintik. Ennek javítása érdekében minden lehetséges eszközt felhasználnak. Eredményesnek tartja polgármesteri munkáját, de nem saját eredményeként tekint arra. Véleménye szerint a körülötte dolgozó lelkes szakember gárdának, kiterjesztve pedig az egész településnek, minden településen élő és azért tenni akaró polgárnak a munkája benne van az elért eredményekben. A múlt Ináncson már a rendszerváltás időszakától dolgoznak a munkanélküliség enyhítésén, az itt élő emberek életkörülményeinek javításán. Azt már a kezdetekben megtapasztalták, hogy az állam által nyújtott támogatások elérhetőek ugyan, de kiszámíthatatlanok, ami nem ad biztonságot az emberek számára. Ezért elég korán azon kezdtek dolgozni, hogy az állami támogatások igénybe vétele mellett saját lábukra álljanak, és egyre kevésbé függjenek központi finanszírozástól. 1992- től a közfoglalkoztatási lehetőségeket folyamatosan beépítették a saját maguk által indított projektekbe, így állami támogatással, törvényes keretek között kezdték megteremteni és felépíteni a saját önfenntartó rendszerüket. A kezdetektől indulva, a munkafolyamatok folyamatos ellenőrzésével és az emberek folyamatos munkához való visszaszoktatásával érték el a mostani sikereiket. A legelső feladat az volt a munkaprogramok irányítói számára, hogy megtanítsák dolgozni az embereket. Világosan elmagyarázott feladatokat bízzanak rájuk és építő jellegű kritikával, velük együtt dolgozva, és nem kívülről irányítva szoktassák vissza őket az igénye, értékteremtő munka világába. A feladat a már munkatapasztalattal rendelkező középkorú foglalkoztatotakkal sem volt könnyű, de nagyobb kihívást jelentett a fiatalabb, még soha nem dolgozott korosztály munkára való szoktatása. Sokan feladták a kezdetekben, de amikor látták az eredményeket, mindenki csatlakozott a munkaprogramokhoz.

37

Ösztönzőleg hatott az is, hogy az átmeneti segélyek helyett az önkormányzat a munka lehetőségét kínálta fel a kérelmezőnek. Volt más perspektíva is, mint hetente 2000 forintért sorba állni a hivatal előtt, hogy kenyeret tudjanak az asztalra tenni. 817 fő keresőképes a településen, a lakosság 47%-a munkanélküli. A térség adottságaiból adódóan más lehetőségük nincs, az elmúlt években is kihasználtak minden közfoglalkoztatási lehetőséget, és igyekeztek értelmes, értékteremtő munkalehetőséget biztosítani a munkanélküliek részére. 2011 évben az önkormányzat 63 főt foglalkoztatott közfoglalkoztatási jogviszonyban 3 közmunkaprogram (téli közfoglalkoztatási program, közút program és a növénytermesztési program keretében) mely megvalósításához összesen 21.600.000 Ft támogatást kaptak. A jelen A Start közmunka programok adta lehetőségekkel élve felépítettek az elmúlt évek alatt egy komplex programot 4 projekttel – mezőgazdasági foglakoztatás, tésztakészítés, belvíz – és csapadékvíz elvezetése, valamint a mezőgazdasági földutak rendbetétele, melyekben összesen 105 főt foglalkoztatnak. Az alapot a mezőgazdasági ágazat adta és adja. A mezőgazdasági projekt 2 fő részből áll, a növénytermesztésből és az állattartásból. Ebben a programban összesen 50 főt foglalkoztatnak. Minden alapanyag minden mezőgazdasági programból, a közétkeztetésben kerül felhasználásra úgy, hogy az előzőleg egy másik program terméke volt, egy másik program alapját képezi. Így hozták létre az élelmiszerláncot. A jövő A projektek fejlesztésével és bővítésével minden évben egyre több embert tudunak foglalkoztatni, egyre több bevételt tudunak képezni, ami újabb beruházásokra ad lehetőséget. Bíznak abban, hogy a dolgozni akaró embereknek soha többé nem kell munka nélkül maradnia Ináncs településen.

38

5.2.2. Ináncs településen a közmunkaprogram vezetőjének tapasztalatai Ináncs településen Gulyás Pál, a helyi kisebbségi önkormányzat vezetője lelkesen és büszkén számolt be a közfoglalkoztatásban eddig elért eredményeikről, további terveikről, elképzeléseikről. Az önkormányzat alkalmazásában áll, mint foglalkoztatási mentor, feladata a munkaszervezés, a közfoglalkoztatás és az ehhez kapcsolódó felnőttképzések szervezése. 2014 évtől a közmunkaprogramok koordinátora, pályázatok írásában vesz részt, tartja a kapcsolatot a munkaügyi központtal, az emberek foglalkoztatásáról dönt és felügyeli az éppen aktuális munkaprogramokat. Hosszú utat tettek meg idáig.

Mivel

nagyon sok munkája van a rendszer kiépítésben, ez végtelen büszkeséggel tölti el. Egyik lépcsőfokról léptek a másikra, folyamatosan haladtak előre. A múlt A kiindulópont a közfoglalkoztatás volt, de már a kezdetekben arra törekedtek, az volt az elérendő cél, hogy egy kormánytól és pályázatoktól mentes önfoglalkoztató rendszert hozzanak létre. A település teljes foglalkoztatottságával, önfenntartó és profitáló rendszerrel. Az elgondolás lényege az volt, hogy a megtermelt felesleget értékesítve jövedelemhez jussanak és azt visszaforgatva fejlesztéseket és további foglalkoztatást tudjanak elérni. Ezt az évek alatt sikerrel megvalósították. Mivel itt is, mint a környező településeken, nagyon magas volt a munkanélküliség, a pályázati lehetőségeket kezdték figyelni, amelyek önkormányzatok részére nyújtottak állattartási támogatást. 

1992. évben a soros alapítványnál jószágtartásra nyújtottak be pályázatot és 15 fias Pietrain fajta koca tartására kaptak támogatást. A szaporulat megőrzése és az anya tartása volt a cél. Ez 5 éves pályázati program volt, amit évente többször ellenőriztek.



1997-ben a Hernádvölgye Kft-vel 8 hektár gyümölcsös telepítésére pályáztak. A cél már akkor egyrészt az értékteremtő munka volt, másrészt egy egész folyamatot akartak az emberekkel megismertetni, mert a képzéstől (gyümölcstermesztés) a csemeték telepítésén át, a fák gondozásán keresztül a megtermett gyümölcs értékesítésével, felhasználásával ért véget a folyamat, mely több éves foglalkoztatást nyújtott a programban résztvevőknek. A helyi adottságokat vették figyelembe és az emberekkel lassú lépésekben kezdték

megtanítani, hogy a természet adta lehetőségeket, forrásokat nem ki-, hanem fel kell használni és a maguk javára kell fordítani. A Bársonyos patak keresztülfolyik a településen, az abból nyert vízzel locsoltak, nem az ivóvíz hálózatot használták erre. 39



2001. október 11-én elindult a Minta Start Program, amely támogatást nyújtott beruházási költségekre és fejlesztésekre is, nem csak foglalkoztatásra. 2 hónapra 37 millió támogatást hívtak le, és minden szükséges eszközt beszereztek.



A következő évben 132 millió forintot igényeltek, amit sertésólak építésére, istállók betonozására használtak fel.



2002-ben a Mediátor alapítványtól 80.000 dollár támogatást nyertek, melyből 100 idős embernek biztosítottak 1 éven át meleg étkezést és rekreációt.(kulturális, társas, és mozgásos tevékenység szervezésével, ami a testi-lelki-szellemi teljesítőképesség helyreállítását segítette elő).



Ugyanekkor 3 millió forint támogatást kaptak a szociális minisztériumtól az idősek szállítására, és falugondnoki busz beszerzésére fordították. A munkaprogram vezetője büszkén számol be arról, hogy az itt élő – munkanélküli -

emberek többsége akar és tud dolgozni, melyet az elmúlt évek sikeres közfoglalkoztatási programjai során bebizonyítottak. 

Ezek az emberek a munkájuk által hasznosabbnak érzik magukat, megélhetésük alapvetően biztosított, befizetik adóikat és egyéb köztartozásukat.



A gyermekek jó példát látnak, nem kívánnak elvándorolni a szülőfalujukból.



Az önkormányzat bevételei befolynak, megtakarítják az egyébként kifizetendő segélyezési formákat.



A lakosság jelentős része mezőgazdasági tevékenységgel foglalkozik.



A munkaprogramokban résztvevők között jó kapcsolat alakul ki, az emberek egymással való kommunikációja és személyes kapcsolata sokat javul, így a település egész közösségére jótékony hatással van az összes foglalkoztatási forma. A jelen 2010-ben indult be a fóliázás és a tésztagyártás. A megtermelt dolgokat a

közétkeztetésbe forgatják be (tészta, gyümölcs, zöldség). 2011-ben problémák merültek fel a közfoglalkoztatásban a 4 órás foglalkoztatás miatt. Ekkor felvették a kapcsolatot, a parlament foglalkoztatási bizottságának tagjaival. 

Ennek eredményeként a minisztériumból polgármesteri találkozóra lejöttek a településre, ahol fórumot tartottak, melyen mind a környező falvak polgármesterei, mind pedig a lakosság elmondhatta problémáját.



A roma kisebbség képviselőinek véleményét is meghallgatták.

40



Örömükre szolgált, hogy meghallgatták észrevételeiket, és a közmunka program átalakításakor véleményüket is figyelembe vették. Ináncs önkormányzata a 2011-2012. évi Start közmunka program lehetőségeinek köszönhetően felépített egy olyan komplex programot, amely több területet fogott át, mégis minden mindennel összefügg.



Az alapot a mezőgazdasági ágazat adta, szerencsére ezen a területen már több éves tapasztalattal rendelkeztek.



Ez két fő részből áll, a növénytermesztésből és az állattartásból.



Bővítették a fólia sátrakat, így fűthető fólia is megépült, ez szalma bálatüzelésű kazánnal üzemel. Ezek szolgálnak január-március hónapokban a virág és egyéb palántanevelésére. Később ebben termesztik a fóliás primőröket.



-Szántóföldi kapás és egyéb növénytermesztést is folytatnak, közel 33 hektár területen. 5 hektár termő gyümölcsöst művelnek.



Sertés tartást indítottak el 30 db növendék állattal, és 200 db tojó tyúkot vásároltak.



Sikeresen kibővítették a korábbi években kis létszámmal beindított tészta üzemüket, ahol a nőknek tudnak folyamatos munkát adni. Szükség szerint a konyhára tésztát készítenek, gyümölcsöt szüretelnek és befőznek.



A mezőgazdasági földutak rendbetétele és a vízelvezető árkok saját gyártású betonelemekkel való kiburkolása is folyik. Önkormányzatuk a közfoglalkoztatás terén már sok éves tapasztalattal rendelkezik. A

gazdasági nehézségek, az egyre növekvő munkanélküliség arra késztette őket, s az itt élő embereket, hogy helyben próbáljanak minél több munkalehetőséget teremteni. A településen az önkormányzat a legnagyobb foglalkoztató. Programjaik legnagyobb eredménye a jelentős számú foglalkoztatás. A regisztrált munkanélküli körülbelül 250 fő, ebből legalább a fele létszámot folyamatosan foglalkoztatni tudják, hosszabb - rövidebb ideig. Igyekszenek minden más módon is segíteni a családok megélhetését: 

képzésekre irányítják őket



tovább küldenek alkalmas embereket más cégekhez, pl.: MÁV, KÖZÚT. A tartós foglalkoztatás a családoknak létbiztonságot jelent.



Ki tudják fizetni a rezsijüket, az önkormányzat felé a különböző köztartozásokat.

41



Gyermekeik rendszeresen igénybe veszik az intézményi étkeztetést, mert jó a minősége. A maguk által előállított alapanyagokat használják fel, és az étkeztetés árát sem emelték már 7 éve.



A gyermekek számára pozitív példát ad a szülők munkába járása a „semmittevés” helyett. -Az önkormányzat bevételei növekszenek.



A bevételek növekedése mellett megtakarítás jelentkezik a segélyeknél, a szociális ellátásoknál. Összességében elmondható, hogy a település lakosságának minden tagja érezheti a

különböző programok jótékony hatását, hiszen valamennyi család érintett valamilyen formában. Ináncs község önkormányzata, az encsi kistérség önkormányzatainak gesztoraként a 2011 őszétől segítette a Start közmunka programok elindulását, kidolgozását ötletekkel, tanácsokkal gyakorlati megoldási javaslatokkal. Ha igény volt rá, az egyes önkormányzatoknak egyenként, a helyszínen is bemutatták a tevékenységünket, azok megvalósításához szakmai segítséget nyújtottak és teszik ezt az óta is. A térségbeli településekkel az együttműködés folyamatos, napi kapcsolatban vannak egymással. Több alkalommal volt Ináncson kistérségi tanácskozás a témában. Ezen túlmenően az egyik kereskedelmi televízió csatornája is bemutatta tevékenységük egy részét, ennek köszönhetően az ország más területeiről is felkeresik őket személyesen, telefonon, e-mailban. Mindenkinek segítenek, aki ezt kéri és igényli. Tudomásuk szerint más települések is átvettek programjainkból. A település lakosai is ismerik az elért eredményeket, és nagyon büszkék erre, hiszen ez nem egy - két ember sikere, hanem az egész közösségé. Mindenki, aki a programban valamiképpen részt vesz, a magáénak tekinti az elismerést. A jövő A jelenlegi gazdasági helyzetben nem látnak más lehetőséget a foglalkoztatási helyzet és saját nehézségeik javítására, megoldására, mint 

hogy éljenek a támogatásokkal



használják saját ötleteinket és tapasztalataikat



Bevonják a munkára képes és alkalmas embereket, így tudnak csak előbbre lépni, problémáikat leküzdeni. Az emberek ezt értékelik, szívesen közreműködnek benne, hasznosnak tartják. 42

Ináncs település vezetői számára nem kérdés a gyakorlat folytatása, hiszen reményt adnak az itt élő embereknek. Nemcsak reményt, hanem értelmes munkát, kitörési, fejlődési lehetőséget. Ináncson ma már nem szégyen közmunkásnak lenni. 2013- ban a földeken kukoricát, búzát, árpát és energia füvet termesztettek. Minden eszköz a rendelkezésükre áll: fűkasza, mobil öntözőrendszer, stb. Szociális boltot nyitottak, tésztát, tojást, zöldséget, gyümölcsöt, lekvárt, minden általuk előállított terméket meg lehet vásárolni a bolti ár töredékéért. Mivel 2013 évben sikerült teljes foglalkoztatást elérniük, ez az eredmény és az értékesítés tulajdon képen megszüntette a megélhetési bűnözést a településen. A közfoglalkoztatásban mára, egy annyira rutinos csapat alakult ki, hogy már csak minimális irányításra van szükség a munkafolyamatokban. Mára mindenki tudja, megtanulta, mi a feladata, azt hogyan kell jól és szakszerűen végeznie, a munkairányítók feladata az ellenőrzés, minimális irányítás mellett. Így már lehetősé nyílik arra, hogy a termékek értékesítésére piacot keressenek és üzleteket kössenek. Tartalékot képeznek, aminek az is a célja, hogy a magasabb végzettségű közfoglalkoztatottak bérét kiegészítsék. A végső céljuk, egy állami finanszírozás nélkül is működő foglalkoztatási program elérése, önfenntartó rendszer létrehozása, ami felé a legjobb úton haladnak.

43

5.3. Hernádszentandrás településen - egy "jó gyakorlat" bemutatása (Bio-szentandrás - egy megvalósult álom) Hernádszentandrás települést az országban Bio – szentandrás néven kezdik megismerni. Egy üde színfolt lett a környéken. Senki, még maga az egész projekt megálmodója és megalkotója - Üveges Gábor Hernádszentandrás polgármestere – sem gondolta volna évekkel ezelőtt, hogy tervei valóra válnak. Az állam átal nyújtott közfoglalkoztatási formákat alkalmazták kezdetben. Mára viszont egy egyedülálló projektet dolgoztak ki, melyben az állami támogatásokat a biokertészet fejlesztésére használják fel. Polgármester úr nagy hévvel beszélt a településükön lezajlott folyamatokról, a fejlesztésekről a lehetőségekről, és felháborodottan beszél a lehetőségek nem ki- és felhasználásáról. Felháborítónak tartja a hátrányos helyzetű megkülönböztetést, megbélyegzést térségünkkel szemben. Véleménye szerint a térség nem hátrányos helyzetű, pusztán az itt jelen lévő erőforrás tömeggel 20-30 éve nem úgy gazdálkodnak, ahogyan kellene. A múlt Üveges

Gábor

2006-tól

lett

Hernádszentandrás

polgármestere,

2002-től

alpolgármesterként tevékenykedett, 22 éves volt akkor. A kezdetekre úgy emlékszik vissza, hogy fiatalon naivan, kevés tapasztalattal indult, de láttak benne fantáziát az idősebbek. Fontos volt a szülői háttér, a család. Egyetemet végzett, azt feltételezték, hogy ennek köszönhetően van kis rálátása dolgokra. 10 évesen költöztek vissza a településre, anyai ágon innen származik a családja, és a nagymamája halála visszahozta a családot szentandrásra. Hisz a sorsszerűségben, abban, hogy semmi sincsen ok nélkül. 10 éves korától itt nőtt föl. Borzasztóan zavarta a kilencvenes évek elején a lejtőre kerülés, az üres utcák, a semmire nem jó települések elkönyvelése. Itt minden lepusztult akkor. Úgy érezte, bárhol el tudja képzelni az életét, csak ebben a nihilben nem. Aztán meglátta a lehetőséget, hogyan lehet folyamatokat elindítani, és akkor már kihívásnak tekintette azt a közeget, akit akkor lecsúszottként ott ragadni látott, hová került. Vonzotta, mint kihívás. A gyengeségek a lehetőségekbe csaptak át. A halmozottan hátrányos helyzetre, mint kitaposatlan útra tekintett. Akkor azt gondolta, a hátrány lehet előny is.

44

A kilencvenes években, ugyanazon a lejtőn volt Hernádszentandrás is, mint a többi környékbeli település. Kis lélekszámú településként nem sok lehetőség állt előttük, a kapuk inkább bezárultak, mintsem kinyíltak. De rájöttek arra, nem a település mérete a fontos, hanem a funkciója megtalálása. 

2006 évig itt is a klasszikus közfoglalkoztatás volt a jellemző. Avval semmit nem tudtak kezdeni. Az arra volt jó, mint más településeken, le volt vágva a fű, rendben volt a köztemető és az önkormányzati intézményekben egy - két embert tudtak alkalmazni.

Mivel tudták, hogy tovább kell lépniük, a pályázatírás tanulásával kezdődött a folyamat, a kétezres évek elején. Helyi fejlesztésekre, közösségi folyamatra kezdtek pályázatokat megírni és támogatásokat lehívni. 

2007 – ben egy mezőgazdasági fejlesztési pályázatukat elutasították, forráshiányra hivatkozva.



Az akkori pályázatot egy helyi csapattal átgyúrták és a helyi viszonyokhoz igazodóvá tették, arra az időszakra, amikor megjelentek az LHH-s települések.



Akkor már egy kidolgozott programjavaslattal tudtak előállni, ez már akkor a Bioszentandrás projekt volt.



Hamarabb volt meg az ötlet, mint a forrás. (Úgy gondolja a menedzser felfogás tulajdonsága, hogy előbb van meg az ötlet és kutatja, honnan szerezhet rá forrást, nem pedig az ölébe hullik egy nagyobb összegű finanszírozás, amin aztán töri a fejét, mit kezdjen vele.) Az egész programot úgy építették föl, hogy már az elején belekalkulálták a

rizikófaktorokat. 2010 decemberében indult maga a projekt uniós finanszírozásból, amit megelőzött egy hosszú tervezési időszak, hogy mi lehet a kitörési pont. A testület mindvégig mögötte állt és mindenben támogatta. Alternatívákkal segítették egymást. A napi operatív munkát már a tervezéstől kezdődően egy 3-4 fős szakmai csapat rakta össze. Abban volt kardinális szerepe, hogy ez teljesen a helyi viszonyokhoz igazodó projekt legyen. A sztenderd programok nem fognak megoldást jelenteni, mert a helyi adottságokat nem veszik figyelembe, nem igazodnak az ottani igényekhez, mert nem oda lettek kitalálva.

45

Amiben első perctől biztosak voltak, az az, hogy a mezőgazdaságban kell gondolkodniuk. 

Próbáltak az egészséges élelmiszertermelés irányába lépéseket tenni.



Figyelembe vették, hogy nincs több 10 hektár, rendelkezésre álló földterületük.



innováció volt a cél, egy hiányra adjon választ, egy olyan terméket kerestek, amiből hiány van a piacon, de kereslet mutatkozna rá. Ezekből alakult ki a biogazdálkodás ötlete. Viszonylag kis területen meg lehet termelni

annyi növényt, amelyből aztán akár feldogozott formába is ki lehet elégíteni a piaci keresletet. Az első két LHH-s támogatásból indultak, pályázat útján innen szereztek 28,5 millió forintot. 

Már a nyitó rendezvényükön leszögezték, hogy nem a másfél év a végső céljuk, ameddig a program tart, hanem már akkor tovább gondolták a folyamatot.



Ez a projekt akkor képzésre adott támogatást, arra kapták a finanszírozást, viszont semmi nem tiltotta, hogy az a képzés egy mezőgazdasági irányultságú képzés legyen.



Volt egy kidolgozott képzési csomag, de lehetett eszközbeszerzésre fordítani, embereket lehetett kis számban foglalkoztatni, kisebb épületet átalakítani, szolgáltatást nyújtani, szakembereket foglalkoztatni.



Ezekből kezdtek tudatosan a biogazdálkodás irányába elindulni, és mindent úgy és arra felhasználni, hogy ez ennek a kiteljesedését szolgálja. Felhasználtak egy olyan finanszírozást, ami klasszikusan nem mezőgazdaság fejlesztő eszköztömeg volt, viszont arra, hogy az egész rendszert beindítsák, jó alapot adott. Már akkor nem a támogatási időszakra alapoztak, hanem azon kezdtek gondolkodni, mi

lesz akkor, ha a támogatás elfogy és lejár a program. Rizikó faktorok a programban: 

az általunk kitalált program működéséhez, négy-öt évnek el kell majd telnie.



a terveik közepén elfogy a finanszírozási összeg



a rendszer fenntarthatóságának biztosítása a projekt végéig. Azt tudták, hogy újabb források bevonására lesz szükség, ezeket már akkor a program

beindulásakor el kellett kezdeni megkeresni és előteremteni, hogy az általuk elképzelt folyamatban ne legyen fennakadás, ne legyen megtorpanás, mert akkor kárba vész az addig elvégzett munka.

46

A projekt fejlesztésére a közfoglalkoztatás lehetőségét is ebbe a programba kezdték belevezetni. Tudatos volt: 

hogy meg kell határozni egy jól kidolgozott, átgondolt termékpalettát



a névválasztással, azt akarták kifejezni, hogy egy márkát kívánnak létrehozni



ehhez komoly marketinges, kommunikációs munka társult, mielőtt ezt a piacra, a köztudatba bevezették. A csapat menetközben épült és bővült az igényeknek megfelelően. Megkeresték azokat

az ágazati szakembereket, akik nélkül ez a folyamat nem működött volna. Azt, hogy az embereknek bért tudtak fizetni, már előre lépést jelentett, mert az egész biokertészet önkéntes alapon, társadalmi munkában indult annak idején. Náluk a foglalkoztathatók köre nem volt lehatárolva, úgy gondolták, egy foglalkoztatást célzó programnál mindenki előtt ki kell tárni a kaput, kortól, nemtől iskolai végzettségtől függetlenül. Nálunk ez így is történt. A szegényég sajnos itt mindenkié. Nincs különbség ember és ember, család és család között. A Bioszetnadrás önkéntes programba a képzés, a tudás megszerzése volt a jutalom. Volt, aki közfoglalkoztatott volt, volt, aki más formában foglalkoztatott, munkanélküli, de voltak nyugdíjasok is. Mezőgazdasági tevékenységet szerető emberek csoportja alakult ki minden kényszer nélkül. szerették volna azt a magot megtalálni, aki majd később a gerincét képezi az itt dolgozóknak. Az elején nagy lelkesedéssel indult neki mindenki a programnak, de azért két év elteltével megingott ez a lelkesedés, és nagy vízválasztó volt ez az időszak. Két év után nagyon elfáradt a közösség, és nagyon hosszúnak tűnt, hogy majd 4 -5 év elteltével már jó lesz minden, csak addig kell kibírni. Itt is voltak viták a dolgozók között, nem kis feladat volt minden nap helyre tenni az emberek lelki világát. Sokszor a jó munkatársak, a megbízható emberek adták fel elsőként azért, mert nem szimpatizáltak a programban dolgozó más emberekkel. Ezeket a fókuszba kellett visszahelyezni, hogy visszanyerjék a hitüket. Tudatosítani kellett az emberekben, hogy itt ŐK egy közösség, a jelszavunk is az "mint egy nagy család" és itt a munka, az eredmény a fontos, mert mindenki ugyanazért a célért dolgozik.

47

Voltak mozgások a kezdet kezdetén, mert itt egyetlen dolgot kellett megértenie a foglalkoztatottnak, kortól, nemtől iskolai végzetségtől függetlenül egyedüli dolog, ami számít, az a teljesítmény, semmi más nem dominál. A közmunka egyik hátránya, hogy nem tanítja meg, és nem is ösztönzi a foglalkoztatottat az igazi minőségi értékteremtő munkára. Olyan hozzáállással, amivel a közfoglalkoztatásban dolgoznak, egy piacorientált vállalkozásban nem állják meg a helyüket a foglalkoztatottak. Érdekes jelenség, hogy ha a megbízhatóság, a minőségi munka és a készségesség tekintetében vizsgálják a foglalkoztatottakat, a leggyengébben teljesítők a 20-on éves korosztály. A biokertészetben, egy kis közösségben, egymást tanítva értették meg, hogy milyen az igazi, minőségi munka. Saját bőrükön tapasztalták meg, mert el lehetet nekik magyarázni, hogy ha silány minőségű terméket állította elő, az a piacon nem volt eladható, tehát maguk ellen dolgoztak. Az volt a cél, olyan felfogással dolgozzanak, az legyen a mottó, „tedd magad nélkülözhetetlenné”. Ez nem csak azért volt fontos, mert az emberek megtanultak minőségi munkát végezni, hanem az etnikai vitáknak is elejét lehetett venni. Senki nem vádolhatta meg a munkáltatót azzal, hogy őt azért nem alkalmaztaák, mert cigány.

Azért nem lett alkalmazva, mert nem minőségi munkát végzett. Ennek a

rendszernek minden eleme fontos, ha csak egy is hiányzik, megszakad a folyamat. Nincs pótolhatatlan ember, de a láncban mindenki egyformán értékes. Egyik nélkül a másik nem létezne. A dologi költség vetülete az elmúlt években a közfoglalkoztatásból lett ide átcsoportosítva: 

fóliák vázának megépítésére



öntözőrendszer kialakítására



fűtési rendszer kiépítésére



munkagép beszerzésre



vetőmag beszerzésre



szolgáltatás nyújtására. Ez tudatosan ennek a rendszernek a fejlesztésére lett betervezve.

48

A jelen 2,5 hektár összefüggő területen gazdálkodnak jelenleg, aminek a fele önkormányzati tulajdon, a másik felére 20 éves bérleti szerződést kötöttek. Folyamatosan uniós források felé is nyitotnak. A Bioszetandrás programban dolgozók fizetése nem egy finanszírozásból tevődik össze, mert ezt nem is lehetne megoldani. Ezért egyszerre több pályázatuk is fut, ugyanazon időben, mert ez biztosítja a rendszer fenntarthatóságát. Támogatásként egy LEADER forrás és két TÁMOP forrás van most jelen a programban, ezekből újabb infrastrukturális beruházást tudnak véghezvinni. 130 milliós épület felújítási projekt megvalósítás folyik éppen, gépbeszerzéssel és egyéb más fejlesztésekkel kiegészítve, amiből szintén be tudnak építeni elemeket a biogazdálkodásba. 187 milliós képzési projekt fut, ami a turisztikai vonalat célozza meg, de itt is vannak elemek, amelyek a programba építhetőek, mert a kereskedelemmel, marketinggel foglalkozók bérét ebből a programból finanszírozzák, hiszen a program megengedi, nincs benne kikötés, hogy erre nem fordítható. A feldolgozó üzemhez kiépítésre kerül egy napelemes szárító-aszaló berendezés, az egyik projektből. A működőképességet az biztosítja, hogy polgármesterként egy személyben koordinálja a rendszert, mert az átláthatóság így biztosított. Fontos, hogy mindent figyelemmel kísérjen, hogy a hibákat azonnal ki tudják javítani, és korrigálni tudják. Mostanra eljutottak odáig, hogy kezdenek ágazatokra válni, és azoknak megvan a maga felelőse. 

különvált a termelés



elkülönül a feldolgozás



az értékesítés



a kereskedelmi rész. Kereskedelmi üzleteket, ügyfélkapcsolatokat egy erre szakosodott szakember működtet.

Most már kezd az egész egy üzemszerűen működni. A kezdetekben minden szál a polgármester kezében futott össze, a logisztika, a munkaszervezés, a pénzügyi háttér megléte. Az ő feladata volt megtervezni, átlátni azt, hogy honnan indulnak, hová szeretnének eljutni, mit szeretnének elérni, milyen folyamatot akarnak befutni, és ahhoz milyen eszközökre, pénzforrásokra, lesz szükségük.

49

Sokszor az emberek lelki világát is rendben kellett tartania, akkor is, ha Ő is kilátástalannak látja olykor a helyzetet, mert minden folyamatban vannak mélypontok, és az emberek hajlamosak feladni. De aki ennek az egésznek a mozgatója, az nem engedheti meg magának, hogy feladja, mert az embereknek Ő adta a reményt, és ezt tartani is kellett bennük. Fontos volt a piackutatás mind országos, mind térségi szinten. Sok mindent gyártottak, és teszteltettek, kóstoltattak, kézműves piacokon megjelentek, mit hogyan lehet eladni, mit hogyan kell átalakítani. A kínálat már a legelején fix volt a konkrét feldogozott, és kézműves termékeket a piac keresletéhez igazították. A termékpaletta a friss termékből indult, de az látszott, hogy a friss termék önmagába nem életképes. Tudták, hogy lépéseket kell tenni a feldolgozás irányába, méghozzá olyan módon, ami arculatilag, marketing oldalról viszi a terméket. Friss termékek, feldolgozott termékek, kézműves termékek, fűszernövények alkotják a kínálatot. Most már 10-12 feldolgozott termékük van, aminek a receptúrája adott, csak arra várnak, hogy az üzemük megkapja az engedélyt, és onnantól kezdve a jövő évben már végleges termékekkel a kereskedelmi forgalomban is meg tudnak jelenni. Így vannak zöldség készítményeik, gyógynövényekből 3 ízű szörpük. Azért gondoltak valami autentikus kézműves termékre, mert az képes egyedivé tenni őket a piacon. Véletlen ötlet alapján jött a levendula alapul. Érdekes módon, a piac igényeihez igazodva a másodlagos termékből egyre inkább az látszik, hogy a legkeresettebb termék lesz. A gasztro világgal való kapcsolatnak köszönhetően kerültek be a negyedik termékpillérként a termékkosárba a fűszernövények. A térségközpontban működő országos hírű és színvonalú étterem elsőszámú beszállítói. A zöldfűszerek termesztésébe az ő kérésükre kezdtek bele. Mivel már határon túli megrendelőik is vannak kézműves termékekre, innentől kezdve számukra a minőség megtartása mellett, a mennyiségi igények kielégítése jelenti majd kihívást. A település 2013 évben európai innovációs díjat kapott Párizsban. Az elismerés mindenképpen a napi munkát végzőket illeti, mert ez az ő érdemük. Hatalmas feladat volt a foglalkoztatottakkal megértetni és elhitetni velük, hogy képesek európai színvonalú dolgot véghezvinni. Aki a programban dolgozik, büszke arra, hogy ennek a folyamatnak részese. Itt minden héten történik valami. Más önkormányzatoktól jönnek a programról érdeklődni, látogatók jönnek a gazdaságot látogatni, a média jelen van gyakran a településen, ez megerősítést ad az embereknek, hogy tovább folytassák, amit elkezdtek. 50

Ha megkérdezik őket, már látszik rajtuk a büszkeség, hogy elmondhatják, ők a programban dolgoznak, vagy, hogy ők már a kezdetek óta itt vannak. A pozitív attitűd, a pozitív viszonyok adása szinte kézzel fogható és érezhető. Fontos és jó a munkájuk, amit sokan megcsodálnak, és dicsérő szavakkal illetnek. Ez kell az embereknek ahhoz, hogy ne laposodjon el ez a folyamat, ne fásuljanak bele, hanem kedvvel csinálják, minden nap. A gazdaság összesen 90 embernek ad munkát. Jelenleg a településen teljes a foglalkoztatottság. Aki akar, az dolgozni tud. Az emberek a foglalkoztatáshoz sokféleképpen állnak hozzá, viszont egybe mindannyian megegyeznek, a célt, azt, hogy foglalkoztatott vagyok, hogy kiszámítható a foglalkoztatásom, ebből meg tudok élni a családommal és biztos jövedelemre számíthatok minden hónapban, azt mindenki egyformán szereti. Polgármester úr tapasztalatai szerint, az emberekben mélységesen sok energia lakozik, ezt ki kell aknázni. Ezeket fel kell szabadítani. Ha jó dolgokra használjuk, akkor ilyen projektek jöhetnek létre, mint Bioszetnandrás. Rövid időn belül olyan eredményt lehet elérni egy olyan közegben, amit senki nem feltételezett volna. Véleménye szerint sokkal nagyobb eredményeket lehetne elérni, ha nem hitehagyottság és a negatív érzések dominálnának, hogy mi erre úgy sem vagyunk képesek. Sajnos még mindig több az olyan felfogás, amely azt mondja, hogy ez úgy sem sikerül, mit az, aki azt mondja, miért ne sikerülne. A jövő 2015 végére szeretnék elérni, hogy a rendszer fenntartsa önmagát és a benne dolgozók bérét előteremtse, megtermeljék a saját bérüket. Természetesen nem azt jelenti, hogy nem fogják kihasználni a közfoglalkoztatás nyújtotta lehetőségeket és a pályázatokkal nem fogják tovább fejleszteni a gazdaságot.

El szeretnék érni, hogy ezek hiányában,

megszűnésük esetén is fenntartható legyen a gazdaság és az állam támogatása nélkül ne váljanak munkanélkülivé az emberek. Polgármesterkén azt tartja feladatának, hogy tudjon élni a lehetőséggel, lássa meg a kínálkozó alkalmakat, ha pedig ezeket felismerte, akkor ne menjen el mellettük, vagy a lehetőséget ne szalassza el, hanem kapjon utána és éljen vele, mert csak így lehet eredményeket és célt eltérni. A távolabbi céljuk, hogy túllépjenek a település határain, és a térségben a kihasználatlan földterületeken is bio gazdaságokat hozzanak létre. Minél több embert foglalkoztathassanak akár állami támogatás nélkül is.

51

6. Összefoglalás Dolgozatomban a közfoglalkoztatás nyújtotta lehetőségeket kívántam megvizsgálni. Hátrányos helyzetű kistelepüléseken folytatattam kutatásokat, gyűjtöttem adatokat és figyeltem meg a közfoglalkoztatások megjelenő formáit. Feltérképeztem a települések adottságait, az ott élő lakosság összetételét kor, nem, iskolai végzettség és foglalkoztathatóság szempontjából. Fő célként az úgynevezett "jó gyakorlatok" bemutatását tűztem ki, de szükségesnek tartottam kevésbé jól működő települési foglalkoztatást is bemutatni. A kutatásokat elemezve megállapíthatjuk, hogy nincs két egyforma település, ha munkanélküliség,

munkahelyteremtés

és

foglalkoztathatóság kérdéseit

vizsgáljuk.

Térségen belül is változóak a települések földrajzi adottságai, melyek behatárolják a munkahelyteremtések lehetőségeit. A három bemutatott település - bár egymás szomszédos települései, mégis teljesen különböző feltételekkel rendelkező falvak. Az állam által nyújtott támogatások minden önkormányzat számára egyformán elérhetőek, de a munka nélkül lévő emberek száma nagyban befolyásolja egy - egy programhoz való csatlakozás sikerességét. Jól látható a "kevésbé jó gyakorlat" bemutatásakor, hogy a klasszikus közfoglalkoztatás lehetőségei korlátozottak. Hátrányai, hogy rövid idejű foglalkoztatásra adnak lehetőséget, igazán értékteremtő munka végzésére nincs lehetőség. Az önfenntarthatóság pusztán a közfoglalkoztatási kerteken belül maradva, az állami finanszírozásra építve, nem valósítható meg. Nagyban befolyásolja egy - egy program sikerességét a rendelkezésre álló saját fölterület. Az idők változnak, de a vidék igazi értéke, a föld örök marad. A két "jó gyakorlat" bemutatásakor egyaránt megfigyelhetjük, sikerük titka abban rejlik, hogy saját, megművelhető földterülettel rendelkeznek. Olyan programmal lehet sikereket elérni, aminek hagyománya van. Ezen a vidéken földművelésből, mezőgazdasági munkából élő hozzáértő emberek éltek és élnek mindmáig. A gazdálkodás is egyfajta különleges tudást igénylő tevékenység. Ha kutatnánk, bizonyára az ország más vidékein is találhatnánk hasonló példákat, de itt igazi szakértőkre lelhetünk. Évtizedeken keresztül nyújtott megélhetést több generációnak a tsz - ben való foglalkoztatás. 52

Tulajdonképpen más néven és formában, de a két "jó gyakorlatot" működtető településen ez köszön vissza. Központosított formában, az önkormányzat szervezésében, az emberek közösséggé formálásával történik nagyobb földterületek közös megművelése. Forró településen sajnos nem működik egyrészt az önkormányzati földterület hiánya miatt, másrészt a megfelelő vezető hiánya miatt. Ináncs településen adottak a kedvező feltételek. Rendelkezésre áll megfelelő nagyságú, megművelhető földterület és az annak öntözéséhez szükséges természetes vízlelő hely. Már a probléma megjelenésekor, a kilencvenes évek elején, a probléma megszüntetésére (vagy legalábbis enyhítésére) próbáltak megoldást keresni. Korán felismerték azt, hogy pusztán az állami támogatásokra alapozva kiszámíthatatlan folyamat részeseivé válnak, ezért a közfoglalkoztatás nyújtotta lehetőségeket sikeresen építették be a saját vállalkozásaik fejlesztésébe. Jó rálátással nem csupán a mezőgazdasági tevékenységekre alapoztak, hanem (ugyancsak a nyolcvanas évek mintájára) saját profiljukat kibővítve több ágazatot is beindítottak, úgymint az állattartást, a betonelem gyártást és a nyersanyagok feldolgozását. Egy igazi körforgást teremtettek meg, ahol minden mindennel összefügg és egyik munkafolyamat a következőt készíti elő, azt alapozza meg, annak feltételeit teremti meg. A harmadik település Hernádszentandrás, ahol szintén jó földrajzi adottságok figyelhetőek meg termőföld és vízlelőhely tekintetében. Itt korábban Forró településhez hasonlóan az állam által nyújtott lehetőségekkel próbálták enyhíteni a munkanélküliség problémáját. Ám a több évnyi sikertelen próbálkozás és tehetetlenség hatalmas erőket szabadított fel. Természetesen

ahhoz

a

munkához

és

az

elért

eredményekhez,

melyeket

Hernádszentandrás jelenleg a magáénak tudhat, szükség volt egy mindenre elszánt, jól felkészült, rátermett vezetőre, aki mert kockáztatni, hitt magában és a közösségben, és annak a programnak a sikerébe, amit megálmodott. A településeken folytatott kutatások szerint megállapíthatjuk, hogy az állam által kínált klasszikus közfoglalkoztatási programok nem töltik be a kívánt szerepeket. Nem nyújtanak újabb perspektívákat a segélyezett lakosság számára. Sem a munkanélküliség megelőzésére, sem a munkanélküliség tartóssá válásának megelőzésére nem alkalmas. A munkanélküliek munkába való visszasegítésére nem nyújt lehetőséget.

53

Annál

inkább

megoldás

lehet

az

itt

felmerült

kérdésekre,

az

Ináncs

és

Hernádszentandrás településeken elindított munkaprogram, mely mindkét településen a közfoglalkoztatás alapjaiból indult ki, de azt továbbfejlesztve, kibővítve és más tevékenységi formákra is felhasználva megteremtette a tartós, állami finanszírozás nélkül is működő, igazi önfenntartó foglakoztatást. Erre a rendszerre mondhatjuk, hogy valóba önfenntartó, amelyet a piac fog majd eltartani. Szemben a közfoglalkoztatásban önfenntartó rendszernek nevezettől, amitől elvárják, például, lássa el a saját konyháját. A finanszírozási keretek viszont nincsenek letisztázva. Az a rendszer, amely abban a pillanattól nem működőképes, amikor az állam kivonul belőle akkor nem nevezhetjük önfenntartónak. Azt várják el, hogy a közfoglalkoztatási mintaprogramok alakuljanak szociális szövetkezetekké. Csak, hogy nem értékesíthetnek, mert nonprofit szervezetként kell működniük. A kettő ellent mond egymásnak. A megoldásra váró feladatok az állam részéről egyre növekednek, de bíztató, hogy helyi szinten szakemberek kereseik a megoldásokat. Mivel rosszul működő, vagy egyáltalán nem működő programokról bőven találunk beszámolókat, ezért tartottam kiemelten fontosnak, hogy két valóban "jó gyakorlatot" mutathassak be. Elsősorban azért, mert büszkeséggel tölt el, hogy ha nem is saját településemen, de mégis csak szűkebb lakóhelyemen, az oly sokszor elmaradott térségként emlegetett Abaújban találhatjuk meg őket, másodsorban pedig jó példaként azok számára, akik ezáltal ötletet meríthetnek saját településükön programok megvalósításához.

54

7. Irodalomjegyzék A változások tükrében, Központi Statisztikai Hivatal, Magyarország 1989–2009, Budapest, 2010, saját szerkesztés Aktív munkaerő-piaci politikák komplex értékelése kutatáshoz, önkormányzati felmérés készítése és értékelése. Készült a Foglalkoztatási Hivatal megrendelésére. Készítette az MP 2002 Gazdaság- és Társadalomkutatási Kkt. Kerepes, 2011. július Állami számvevőszék: Jelentés a közmunkaprogramok támogatására fordított pénzeszközök hasznosulásának ellenőrzéséről. (2007)http://www.asz.hu/ASZ/jeltar.nsf/0/FB58A1A974A2A486C12573 5D0026BDBD/$File/0732J000.pdf (letöltve: 2014. szeptember 25.), 23. o. Bánfalvy Csaba: A munkanélküliség szociálpszichológiája. Budapest, Akadémiai Kiadó 9. oldal (2003) Borisza Gy: Közhasznú munka-közhaszon. Esettanulmány a közhasznú munkavégzésről egy megye tapasztalatai alapján. Budapest: ÁBMH Kutatóintézet. (1988) Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési és Felzárkóztatási Program, Borsod-AbaújZemplén Megyei Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft, dr. Némethi Lajos, 2000 Castel, Robert: A szociális kérdés alakváltozásai. A bérmunka krónikája. Budapest: A Szociálpolitikai Értesítő Könyvtára – Max Weber Alapítvány – Wesley Zsuzsanna Alapítvány – Kávé Kiadó. 1998 Csoba Judit: „Akarnak-e dolgozni a munkanélküliek” A munkanélküliek munkavállalói képessége és hajlandósága Esély 20.(5) 3-20. (2009) Csoba Judit: „Segély helyett közmunka”. Szociológiai Szemle, 1. szám, 6. o. 2010a Csoba Judit: „Segély helyett munka.” A közfoglalkoztatás formái és sajátosságai szociológiai szemle, 2010 Csoba Judit: A közfoglalkoztatás régi/új rendszere. Útközben az „ Út a munkához” programban Esély 21.(1) 4-25. (2010) Csoba Judit: A közfoglalkoztatás régi-új rendszere. Útközben az „Út a munkához” programban, Esély, 1. szám, 7. o. 2010b Csoba Judit: A munkaerőpiac és a munkaerő iránti kereslet változása In (Csoba JuditCzibere Ibolya szerk.): Tipikus munkaerő piaci problémák- atipikus megoldások, Debrecen, 17. oldal (2007) Csoba Judit: Az önkormányzatok feladatvállalása a lokális munkaerő-piaci programok szervezésében In: Landau E - Ulicska L (szerk.): Szociális-jog-biztonság Debrecen: SZOFA Alapítvány, 2002. pp. 167-177. Csoba Judit:„Segély helyett munka.” A közfoglalkoztatás formái és sajátosságai, Szociológiai Szemle 2010/1 Dr. Némethi Lajos: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési és Felzárkóztatási Program, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft, 2000

55

Encsi kistérségi tükör, Helyzetfeltárás, 2012, Réti Ildikó – Teller Nóra – Virág Tünde, saját szerkesztés Fazekas Károly - Kézdi Gábor: Munkaerőpiaci Tükör 2011 Közelkép: Foglalkoztatáspolitikai Programok Hatásvizsgálata, szerkesztette: Mta Közgazdaságtudományi intézet Országos Foglalkoztatási Közalapítvány Budapest, 2011 Frey Mária: A közhasznú foglalkoztatás munkaerő-piaci hatásai. Munkaügyi Szemle, (1993) 37. évf. 5. sz. 37. o. Frey Mária: A munkaerő-piaci politika jogszabályi és intézményi környezetének piacgazdasági fejlődéstörténete. In: Munkaerő-piaci tükör 2002. Szerk. Fazekas Károly Galasi Péter - Lázár György - Nagy Gyula: Az aktív foglalkoztatási programok eredményességét meghatározó tényezők Budapesti Munkagazdaságtani Füzetek BWP. 1999/4 1999. május Halmos Csaba: Rendszerváltás a munkaügyben. Pécs: Janus Pannonius Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Intézet, 1999.12. hó Juhász Gábor - Tausz Katalin: Szociális Jog, Hungarian edition ©ELTE TáTK, 2012 Kolosi Tamás–Sági Matild: „Rendszerváltás és társada-lomszerkezet” in: Társadalmi riport 1996, Andorka Rudolf, Kolosi Tamás, Vukovich György (szerk.). Budapest: TÁRKI, Századvég. Pp. 149–197. (1996) Nemes Nagy József: Regionális elemzési módszerek. ELTE Regionális tudományi Tanszék, 2005 http://geogr.elte.hu, letöltve: 2014. szeptember 12. Nemes Nagy József: Vesztesek – nyertesek – stagnálók. A társadalmi gazdasági változások regionális dimenziói. Társadalmi Szemle, 8–9. sz. 5–18. o. (1998) Nemes Nagy József: Vesztesek – nyertesek – stagnálók. A társadalmi gazdasági változások regionális dimenziói. Társadalmi Szemle, 8–9. sz. 5–18. o (1998) Ördögh Sándorné: Kiszorítja-e a közcélú munka a közhasznú munkát? Munkaügyi Szemle, 2002, 46. évfolyam 1. sz. 39. o. Pásztor Rita- Szűcs Enikő: Útmutató a szociálpolitika és a szociális menedzsment szakterületekhez. Nagyvárad, Partium Kiadó (2009) Polónyi István: Az oktatás gazdaságtana, Budapest, Osiris Kiadó, 187- 238 oldal (2002) Rákó E.- Szűcs E: Munkaerő-piaci helyzetkép Magyarországon és Romániában, Belvedere Meridionale Kft., Szeged (2012) Sándor Róbert, Lehetőségek Települései, Encsi Kistérség, Inka kiadó, Ózd, 2005, Sziszik Erika - Kulinyi Márton: Akarnak-e a munkanélküliek dolgozni? Munkaügyi szemle 40. évf. 12. sz. 19-23. o./ 1996 Tajti J: A foglalkoztatáspolitikai eszközök működése 2008-ban. Budapest, Foglalkoztatási és Szociális Hivatal. 27-28.o. (2009) www.complex.hu/kzldat/o98h0035.htm/o98h0035.htm 35/1998. (III. 20.) OGY határozat az Országos Területfejlesztési Koncepcióról http://www.vg.hu/kozelet/tarsadalom/koltsegkimelo-kozmunka-417477, Schmindt Jenő, 2013

56

8. Summary In my thesis I intend to present the opportunities offered by public employment, in the disadvantaged communities where the rate of unemployment is high and the employment opportunity is public employment offered by the local authorities. The settlements to be represented are Forró, Ináncs and Hernádszentandrás. It is a legal requirement for local governments to organize public employment for at least 30 days for regular social-aid applicants. Public employment organized by the local authorities can be done under the pre-existing non-profit and public-work programs or new forms of employment such as public work created by the change in the law. I wish to analyse what kind of prospects public employment can provide, what its impact is on the prevention of unemployment, assisting the unemployed to work again, and whether this is the solution to prevent longterm unemployment. In my opinion it is important to deal with this issue, because employment is a problem in and for the whole society. I intend to find out whether employing a person in public work performs all the tasks that were backed up experiencing work. Some citizens think that public employment is the best way to ensure jobs. In some settlements, crop production and animal husbandry, value-creation programs of the local government can be observed under public work. But what further progress is possible after the expiration of the public-work program for public employees? The mayors of different settlements have been asked about the availability and effectiveness of their public-work programs. With the managers of programs, the results achieved so far, successes and difficulties have been discussed. I was curious about the further plans of the leaders of the settlements, and how they see the sustainability of the system. I have mapped the places according to age, sex, educational attainment and employability perspective of the population living there. In my thesis I am writing about the unemployment in Hungary. I am looking for the causes, writing about the acts of the state to intervene in order to solve the problems. In the following section I describe the Hungarian public-work programs during the past 20 years, the types applied and to what extent each program has improved the national employment indicators. In the next part of my thesis the introduction of three settlements - Forró, Ináncs, Hernádszentandrás - in the north-east part of Hungary can be read. Employment data, and so-called "good (and not so good) practices" will be presented. Finally, I summarise my experiences and opinion about public employment, taking into account what plans and goals the state has, and what the feasibility of theirs are at the local level. 57