A kötelmek közös szabályai: a szerződések belső ellenőrzése Dr. Klima Zoltán alkalmazott ügyvéd
2014. március 15-én hatályba lépett az „új Ptk.”, a 2013. évi V. törvény, amely a korábbi 1959. évi IV. törvényt váltotta fel. (de nem felejtjük el a hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvényt sem!) A kötelem (A Hatodik Könyv) Ptk. 6:1. § (1) A kötelem kötelezettség a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás teljesítésének követelésére. (2) A kötelmek közös szabályaitól a felek egyező akarattal eltérhetnek, ha törvény az eltérést nem tiltja. A kötelem tágabb jogi kategória, mint a szerződés: a kötelem az olyan relatív szerkezetű polgári jogi viszonyok gyűjtő elnevezése, amelyekből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás teljesítésének követelésére. Kötelemnek csak az olyan jogviszonyok tekinthetők, ahol az egyik szereplő egy szolgáltatással tartozik a másiknak, a másik pedig jogosult e szolgáltatás teljesítésének követelésére. Azok a jogviszonyok, amelyekben ezek a feltételek együtt nem teljesülnek, nem tekinthetők kötelmi jogviszonyoknak. A kötelem keletkezhet: (Ptk. 6:2. §) pl.: károkozásból (ami lehet jogellenes és jogszerű is) (kártérítés: Ptk. 339.§, 6:519.§, kisajátítás: 177.§, 5:43.§) Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni! A károkozó magatartás kártérítési kötelmet keletkeztet. jogalap nélküli gazdagodásból (Ptk. 361.§, 6:579.§) Ha a felek között sem szerződés, sem károkozó magatartás, sem egyéb kötelem keletkeztető tény alapján nincs kötelmi viszony, az egyik fél mégis vagyoni előnyhöz jut a másik rovására, köteles ezt az előnyt visszatéríteni. egyoldalú jogügyletből (Ptk. 199.§, 6:2.§) Kötelemhez általában legalább két fél szükséges, és ez alól csak a jogszabályban megállapított esetek jelentenek kivételt, amikor egyoldalú nyilatkozattal is jogosultság keletkezik egy szolgáltatás követelésére. Ilyenek: pl. díjkitűzés (Ptk. 592.§, 6:588.§), vagy kötelezettségvállalás közérdekű célra (Ptk. 593.§ - 596. §, 6:589.§) közhatalmi aktusból (Pl. biztosító törvényi engedménye Ptk. 558.§, 6:468.§) A Ptk. kivételesen megengedi, hogy szolgáltatásra irányuló jogosultság és kötelezettség állami aktusokból, jogszabályból, bírósági vagy hatósági rendelkezésekből szerződéskötés nélkül is keletkezzen. (Pl. kisajátítás Ptk. 177.§, bíróság ítélettel pótolt Ptk. 206. §, 6:71.§) egyéb, jogszabályban meghatározott módokon (szerződéskötési kötelezettség, megbízás nélküli ügyvitel, utaló magatartás Ptk. 6.§, 6:587.§: a bíróság a kárnak egészben vagy részben való megtérítésére kötelezheti azt, akinek szándékos magatartása más jóhiszemű személyt alapos okkal olyan magatartásra indított, amelyből őt önhibáján kívül károsodás érte.)
Kötelmi jogviszonyokkal nemcsak a kötelmi jogban találkozhatunk, ezek egy részét még a polgári jogban találjuk (pl.: öröklési jogi követelések), de előfordulhat azon kívül is más magánjogi, közjogi jogágazatokban is (pl.: családi jogban a házassági vagyoni kötelmek). A megbízás nélküli ügyvitel szabályait számos helyen megjelennek, pl. e törvény eltérő rendelkezésének hiányában a jogalap nélküli birtokos jogállására (Ptk. 5:9. § (3) bekezdése), a teljesítés visszatartására jogosult fél jogaira és kötelezettségeire (Ptk. 6:139. § (3) bekezdése) a jogosult átvételi késedelme, mint szerződésszegési alakzat esetében e szabályok szerint köteles a kötelezett a dolog őrzésére (Ptk. 6:156. § (3) bekezdése). A kötelmi jog különös részében pl. a haszonbérleti szerződés (Ptk. 6:358. § (6) bekezdése) és a letéti szerződés (6:364. § (6) bekezdése) körében. szerződésből (Ptk. 198. §, 6:1.§) Két vagy több fél egybehangzó jognyilatkozata a szerződés. Ez a kötelmek leggyakoribb forrása. A szerződés: A polgári jog általános alapelvei az egész polgári jogra, így a szerződések jogára is kihatnak (Pl. a jóhiszeműség és tisztesség elve (Ptk. 4.§, 1:3.§), az elvárhatóság (Ptk. 4.§ (4) bek., 1:4.§), az együttműködés (már nem általános alapelv Ptk. 6:62.§), a rendeltetésszerű joggyakorlás (Ptk. 5. § (2) bek., már nem általános alapelv, rendszerint a joggal való visszaélés tilalma, a jóhiszeműség és tisztesség követelményének előírása a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének betartatására is alkalmas, így külön szabályozás szükségtelen volt), joggal való visszaélés tilalma (Ptk. 5. §, 1:5.§) stb.) A szerződési szabadság elve (Ptk. 200.§, 6:59.§) A személyek tulajdonukra nézve szabadon létesíthetnek jogviszonyokat egymással, ezen belül szabadon köthetnek szerződést is, de e szabadságot sok törvényi korlát terheli. E korlátozó szabályok kogens jellegűek. A visszterhesség vélelme: (Ptk. 201.§, 6:61.§) A szerződéssel kikötött szolgáltatásért - ha a szerződésből vagy a körülményekből más nem következik – ellenszolgáltatás jár. A pacta sunt servanda elv: („A szerződések betartandók”, vagy „a megállapodásokat teljesíteni kell”.) A szerződés a megkötő feleket kötelezi, akik kötelesek az abban foglaltakat jóhiszeműen végrehajtani. A szerződő felek kötelesek tartózkodni minden olyan magatartástól, amely a szerződés céljainak meghiúsítására irányul. A szerződést aszerint kell végrehajtani, ahogy a felek a szerződésben rögzítették, és attól csak közös akarattal lehet eltérni. A clausula rebus sic stantibus elve („ameddig a dolgok így állnak”, tehát a körülmények alapvető megváltozására utal) a „pacta sunt servanda” elve alóli kivételt jelenti. A felek közötti tartós jogviszonyokban van jelentősége. Azt jelenti, hogy amennyiben a szerződés megkötése után a felek bármelyikének körülményeiben olyan lényeges változás áll be, amely miatt a szerződés további teljesítése el nem várható, mentesülhet a teljesítési kényszer alól: Kezdeményezheti a bíróság előtt a szerződés módosítását, Egyoldalú nyilatkozatával a szerződést megszüntetheti (felmondhatja), esetleg felbonthatja (elállás).
A szerződés megkötése: (Ptk. 216.§, 6:4.§) szóban írásban (költségvetési szerveknél ez a forma kötelező Áht. 37. §) Új elem az elektronikus aláírással ellátott nyilatkozat (Ptk. 6:4.§ - 6:7.§) és az elektronikus szerződéskötés (Ptk.6:82.§ - 6:85.§) ráutaló magatartással (Ptk. 216.§, 6:4.§) Szerződés elemei: Alanyai: a felek. (Pl. vállalkozásnál: Vállalkozó és Megrendelő. Megbízásnál: Megbízó és Megbízott) és a képviselet. (Ptk. 219.§, 6:11.§) Tárgya: amire a szerződést kötik. (tulajdonjog átruházás, építési kivitelezés.) (Ptk. 226.§, 6:60.§, 6:107.§, 6:116.§, 6:134.§) Tartalma: (Ptk. 226.§, 6:60.§) a felek szabadon állapíthatják meg. Fő és mellékkötelezettségek meghatározása. A szerződéskötés folyamata Szerződés előkészítése: A szükséglet felmérésére, az anyagi lehetőségek és a piaci kínálat számbavétele. A kínálati oldalon a termelési-értékesítési viszonyok, készletek, a kereslet felmérésére. Mire figyeljünk: (Ellenőrzőlista a mellékletben!) A felek pontos azonosítható megnevezése, tisztázzuk, hogy ki a szerződés aláírója. Az aláíró neve, tisztsége, pozíciója szerepeljenek az aláírása mellett. Szövegezzünk egyszerűen, és a felek akaratának megfelelően. A fogalomrendszer legyen egységes. Jogszabályi rendelkezést feleslegesen ne ismételjünk, az úgy is kötelező (Ptk. 6:63.§). Legyen áttekinthető és tagolt a szerződés. A hatálybalépés ideje és a szerződés időtartama legyen meghatározott. Legyen egyértelmű, hogy a jogok és kötelezettségek kit terhelnek és miben állnak. A díj, a fizetési mód és a fizetési határidők pontos és teljesíthető meghatározása. Az ellenérték megjelölése, mint lényeges tartalmi elem, a konszenzust pótló szabály (Ptk. 6:63.§ (3) bek.) Ha a szerződés létrejött, de a felek az ellenszolgáltatás mértékét nem határozták meg egyértelműen, vagy ellenszolgáltatásként piaci árat kötöttek ki, a teljesítési helynek meg felelő piacon a teljesítési időben kialakult középárat kell megfizetni. Az Általános Szerződési Feltételek: (Olvassuk az apró betűt is!) 6:78.§ (1) bekezdés: Az általános szerződési feltétel akkor válik a szerződés részévé, ha alkalmazója lehetővé tette, hogy a másik fél annak tartalmát a szerződéskötést megelőzően megismerje, és ha azt a másik fél elfogadta. Vannak-e a szerződésben biztosítékok? (néhány tipikus szerződést biztosító mellékkötelem:) Kössünk ki kötbért. (Ptk. 246.§, 6:186.§) (Késedelmi, meghiúsulási, minőségi) A kikötött kötbér esetén könnyű az igény érvényesítése, semmit nem kell bizonyítani, de a kikötött kötbér nem lehet túlzó mértékű! A kötelezett pénz fizetésére kötelezheti magát arra az esetre, ha olyan okból, amelyért felelős, megszegi a szerződést. Mentesül a kötbérfizetési kötelezettség alól, ha szerződésszegését kimenti. Kötbér írásban köthető ki. A jogosult kötbérigényét attól függetlenül érvényesítheti, hogy a kötelezett szerződésszegéséből kára származott-e.
A teljesítés elmaradása esetére kikötött kötbér érvényesítése a teljesítés követelését kizárja. A késedelem esetére kikötött kötbér megfizetése nem mentesít a teljesítési kötelezettség alól. A jogosult a hibás teljesítés miatti kötbér mellett nem érvényesíthet szavatossági igényt. A jogosult a kötbér mellett érvényesítheti a kötbért meghaladó kárát és a szerződésszegéssel okozott kárának megtérítését akkor is követelheti, ha kötbérigényét nem érvényesítette. A túlzott mértékű kötbér összegét a kötelezett kérelmére a bíróság mérsékelheti. Kötbér után kamat kikötése semmis. Az esedékessé vált kötbér után a kötelezett késedelmi kamatot köteles fizetni. A foglaló. (Ptk. 243.§, 6:185. §) A zálogjog. (Ptk. 251.§, 5:68. §, 5:101.§) Rendelkezzünk kamatfizetésről (Ptk. 232.§, 301/A.§, 6:47.§, 6:48.§, 6:155.§), de mi legyen a 40 EURO-val? (Ptk. 6:155.§) 6:155. § (1) Vállalkozások közötti szerződés, valamint pénztartozás fizetésére kötelezett szerződő hatóságnak szerződő hatóságnak nem minősülő vállalkozással kötött szerződése esetén a késedelmi kamat mértéke a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat - idegen pénznemben meghatározott pénztartozás esetén az adott pénznemre a kibocsátó jegybank által meghatározott alapkamat, ennek hiányában a pénzpiaci kamat - nyolc százalékponttal növelt értéke. A kamat számításakor a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére. (3) Vállalkozások közötti szerződés esetén a késedelmi kamat mértékét az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően, a késedelmi kamat esedékességét a pénztartozás teljesítésének idejére az e törvény által meghatározott fizetési határidőt követő naptól eltérően a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a jogosult hátrányára megállapító szerződési feltételt - mint tisztességtelen kikötést - a jogosult megtámadhatja. Szerződő hatóságnak szerződő hatóságnak nem minősülő vállalkozással kötött szerződése esetén a késedelmi kamat esedékességét a pénztartozás teljesítésének idejére e törvény által meghatározott fizetési határidőt követő naptól eltérően megállapító szerződési feltétel semmis. (4) Vállalkozások közötti szerződés esetén a késedelmi kamatot kizáró szerződési feltétel, szerződő hatóságnak szerződő hatóságnak nem minősülő vállalkozással kötött szerződése esetén a késedelmi kamatot kizáró vagy azt az (1) bekezdésben meghatározott mértékhez képest alacsonyabb értékben meghatározó szerződési feltétel semmis, kivéve, ha a kötelezett késedelme esetére kötbér fizetésére köteles. A behajtási költségátalány 6:155. § (2) Ha vállalkozások közötti szerződés esetén a kötelezett, szerződő hatóságnak szerződő hatóságnak nem minősülő vállalkozással kötött szerződése esetén a szerződő hatóság fizetési késedelembe esik, köteles a jogosultnak a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezésére negyven eurónak a Magyar Nemzeti Bank késedelmi kamatfizetési kötelezettség kezdőnapján érvényes hivatalos deviza-középárfolyama alapján meghatározott forintösszeget megfizetni. E kötelezettség teljesítése nem mentesít a késedelem egyéb jogkövetkezményei alól; a kártérítésbe azonban a behajtási költségátalány összege beszámít. A behajtási költségátalányt kizáró, vagy azt negyven eurónál alacsonyabb összegben meghatározó szerződési kikötés semmis. A jótállás (Ptk. 248. §, 6:171.§) A jogvesztés kikötése (Ptk. 250. §, 6:190.§) Az óvadék (Ptk. 270.§, 5:95.§, 5:138.§)
Rendelkezzünk az üzleti titkaink, személyes adataink védelméről. (lásd: NAIH állásfoglalás) A Teljességi záradék (Ptk.6:87.§) Ha az írásbeli szerződés olyan kikötést tartalmaz, amely szerint az a felek közötti megállapodás valamennyi feltételét tartalmazza, az írásbeli szerződésbe nem foglalt korábbi megállapodások hatályukat vesztik. A felek korábbi jognyilatkozatai a szerződés értelmezésénél figyelembe vehetők. Szerződéskötés (Ptk. 205.§, 6:63.§) Az alku szakasza, amelyben az eltérő érdekek egyeztetése folyik mindaddig, amíg a lényeges kérdésekben létrejön a felek megegyezése és ezzel maga a szerződés is létrejön. Felkészülés a teljesítésre Itt lehetőség van a szerződés kiegészítésére, módosításra, megszüntetésére a felek akaratából vagy rajtuk kívülálló okból, alanyváltozás történhet be a felek személyében. A szerződés megszüntetése, módosítása: (Ptk. 240.§, 6:191.§) Legkönnyebb, ha van egyező akarat a felek között. (Ptk. 6:27.§) Ha ez nincs bíróság is módosíthat, ha a feleknél lényeges körülmények megváltoztak. (Ptk. 241.§, 6:191.§ - 6:192.§) Ha erre az esetre jól akarunk felkészülni, legyenek egyértelmű felmondási okok. A teljesítés (Ptk. 6:34. §) A kötelem tartalma szerint a szolgáltatást teljesítették, ez a szerződés rendes megszűnésének módja. A szerződésszegés (Ptk. 6:28.§ - 6:29.§, 6:137. §) Rendellenesség következik be, és szankciókat vonhat maga után. Tipikus szerződéskötések a jogosulti vagy kötelezetti késedelem, a hibás teljesítés és a teljesítés lehetetlenülése. A szerződésszegés az egyik fél által tanúsított olyan magatartás, amellyel a másik fél szerződési érdekét sérti vagy veszélyezteti. Ez a magatartás a szerződésszegő félnek lehet felróható és akkor felelősséget von maga után, vagy nem felróható és akkor felelősséggel nem tartozik, de magatartásának egyéb következményeit viselnie kell. A jogosult (Ptk. 302. §, 6:156.§), a kötelezett késedelme (Ptk. 298. §, 6:153.§) Késedelem akkor áll be, amikor - a szerződésben megállapított vagy a szolgáltatás rendeltetéséből kétségtelenül megállapítható a teljesítési idő eredménytelenül eltelt; - ha a kötelezett a jogosult felszólítására nem teljesít. Nem áll be a kötelezett késedelme, ha: - a jogosult késedelemben van; (Ptk. 303.§, 6:156.§) - a felek még lejárat előtt a határidőt közös megegyezéssel módosítják. Megszűnik a késedelem, ha: - a kötelezett teljesít; - a jogosult egyoldalúan a teljesítésére halasztást enged.
Jogkövetkezmény: A jogosult továbbra is követelheti a teljesítést, vagy ha ez többé nem áll érdekében, elállhat a szerződéstől. Érdekmúlás bizonyítása nélkül is elállhat a szerződéstől, ha ezt a felek megállapodásánál vagy a szolgáltatás felismerhető rendeltetésénél fogva meghatározott időpontban – és nem máskor – kellett volna teljesíteni
A hibás teljesítés (Ptk. 305. §, 6:157.§ - 6:178.§)
A kellékszavatosság (Ptk. 6:159-167.§). Visszterhes szerződésben a kötelezett helytállni tartozik (szavatol) azért, hogy a szolgáltatott dologban a teljesítéskor megvannak a törvényben és a szerződésben meghatározott tulajdonságok A törvényes kellékek mellett maguk a felek is meghatározhatnak, kiköthetnek lényeges tulajdonságokat, feltételeket, amelyeknek a szolgáltatás meg kell, hogy feleljen (szerződéses kellékek). Kellékhiba, ha a kötelezett a kikötött dolog helyett mást szolgáltat, ha a szolgáltatás mennyiségileg hiányos, ha minőségileg hibás vagy a kötelezett a dolog rendeltetésszerű használatához nélkülözhetetlen mellékszolgáltatást nem teljesít. Szavatossági igények, amelyek közül a szavatosság jogosultja hibás teljesítés esetén választhat, törvényi sorrendben és feltételekkel, a következők: - kijavítás, kicserélés, kivéve, ha a szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy, ha az a kötelezettnek a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne, - megfelelő árleszállítás, vagy a szerződéstől való elállás, feltéve, hogy sem kijavításra, sem kicserélésre nem volt lehetőség, vagy, ha azt a kötelezett nem vállalta, vagy vállalta ugyan, de megfelelő határidőn belül, a jogosultnak okozott jelentős kényelmetlenség nélkül azt nem lehet elvégezni. Az új Ptk. főszabálya szerint a jogosult kellékszavatossági igénye a teljesítés időpontjától számított egy év alatt évül el. Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén a szavatossági idő a fogyasztó kellékszavatossági igénye a teljesítés időpontjától számított két év alatt évül el. Termékszavatossági igény új intézmény a Ptk. 6:168. §-ban. Vállalkozás által fogyasztónak eladott ingó dolog hibája esetén a fogyasztó követelheti a gyártótól, hogy a termék hibáját javítsa ki, vagy - ha a kijavítás megfelelő határidőn belül, a fogyasztó érdekeinek sérelme nélkül nem lehetséges - a terméket cserélje ki. A termék akkor hibás, ha nem felel meg a terméknek a gyártó által történt forgalomba hozatalakor hatályos minőségi követelményeknek, vagy nem rendelkezik a gyártó által adott leírásban szereplő tulajdonságokkal. Gyártónak minősül a termék előállítója és forgalmazója. A jótállás: (Ptk. 6:171.§) Aki a szerződés teljesítéséért jótállást vállal vagy jogszabály alapján jótállásra köteles, a jótállás időtartama alatt a jótállást keletkeztető jognyilatkozatban vagy jogszabályban foglalt feltételek szerint köteles helytállni a hibás teljesítésért. Mentesül a jótállási kötelezettség alól, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett. 6:173. § (1) A jótállási igény a jótállási határidőben érvényesíthető. Ha a jótállásra kötelezett kötelezettségének a jogosult felhívására - megfelelő határidőben - nem tesz eleget, a jótállási igény a felhívásban tűzött határidő elteltétől számított három hónapon belül akkor is érvényesíthető bíróság előtt, ha a jótállási idő már eltelt. E határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. A kötelező jótállás időtartama általában 1 év, amelynek kezdő időpontja a termék fogyasztónak történő átadása, vagy ha az eszközt üzembe kell helyezni és azt a forgalmazó vagy annak megbízottja végzi, akkor az üzembe helyezés napja.
A kártérítési igény: (Ptk. 6:174. §) A kötelezett köteles megtéríteni a jogosultnak a hibás teljesítésből eredő kárát, kivéve, ha a hibás teljesítést kimenti. A hibás teljesítéssel a szolgáltatás tárgyában bekövetkezett károk megtérítését a jogosult akkor követelheti, ha kijavításnak vagy kicserélésnek nincs helye, vagy ha a kötelezett a kijavítást vagy a kicserélést nem vállalta, e kötelezettségének nem tud eleget tenni, vagy ha a jogosultnak a kijavításhoz vagy kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt. E kártérítési igény a kellékszavatossági jogok érvényesítésére meghatározott határidőn belül évül el. A jogosult kártérítési igényét az ugyanabból a szerződésből eredő követeléssel szemben kifogásként akkor is érvényesítheti, ha a kártérítési igény elévült. A jogszavatosság: (Ptk. 6:175. §) a jogszerzés akadálya miatt: Ha tulajdonjog, jog vagy követelés visszterhes átruházására irányuló kötelezettség esetén a tulajdonjog, más jog vagy követelés megszerzését harmadik személy joga akadályozza, a jogosult köteles a kötelezettet megfelelő határidő tűzésével felhívni arra, hogy az akadályt hárítsa el vagy adjon megfelelő biztosítékot. A határidő eredménytelen eltelte után a jogosult elállhat a szerződéstől és kártérítést követelhet. a jogszerzés korlátozott volta miatt (Ptk. 6:176. §) Ha tulajdonjog, más jog vagy követelés visszterhes átruházására irányuló kötelezettség esetén a tulajdonjog, más jog gyakorlását vagy a követelés megszerzését harmadik személy joga korlátozza vagy értékét csökkenti, a jogosult megfelelő határidő tűzésével tehermentesítést követelhet. Nem illetik meg ezek a jogok a jogosultat, ha a szerződés megkötésekor tudta vagy tudnia kellett, hogy korlátozástól mentes tulajdonjogot, jogot vagy követelést nem szerezhet, kivéve, ha a kötelezett a tulajdonjog, más jog vagy követelés korlátozásmentességéért kifejezetten szavatosságot vállalt.
A teljesítés lehetetlenülése
A szerződést követően beállhat olyan körülménye, amely miatt a teljesítés lehetetlenné válik (lehetetlenülés vagy meghiúsulás). Ha ezért a körülményért egyik fél sem felelős (objektív ok), a szerződés megszűnik. Amelyik fél előbb szerez tudomást a lehetetlenülés okáról, köteles erről haladéktalanul értesíteni a másik felet, ha ezt elmulasztja, az ebből eredő kárért akkor is felelős, ha a lehetetlenülésért nem felel. Ha a lehetetlenülés a kötelezettnek felróható, a jogosult a teljesítés elmaradása miatt kártérítést követelhet. Ha a lehetetlenülés a jogosultnak felróható, a kötelezett szabadul tartozása alól, és ő követelhet kártérítést. A lehetetlenülés sajátos esete az, ha a kötelezett a teljesítést jogos ok nélkül megtagadja. Ilyenkor a jogosult választhat a késedelem és a kötelezettnek felróható lehetetlenülés követelményeinek az alkalmazása között. Jogérvényesítés. Érvényesítjük-e a szerződésből fakadó igényeinket és hogyan?
Fizetési meghagyás: A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény és a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény. Per: A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény. Végrehajtás: A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény. Felszámolás. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény.
Díjak és költségek:
az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény. a bírósági végrehajtói díjszabásról szóló 14/1994. (IX. 8.) IM rendelet. a fizetési meghagyásos eljárásért és a fizetési meghagyásos eljárást követő végrehajtási eljárás elrendeléséért fizetett eljárási díjból és végrehajtási díjból, valamint a biztosítási intézkedés elrendeléséért fizetett díjakból származó bevétel felosztásáról, továbbá az egyes közjegyzőket megillető összeg kiszámításának módjáról szóló 25/2010. (V. 7.) IRM rendelet. a fizetési meghagyásos eljárásban és a fizetési meghagyásos eljárást követő végrehajtás elrendelése iránti eljárásban az eljárási díj, a végrehajtási díj, a biztosítási intézkedés elrendeléséért fizetendő díj megfizetésének módjáról és visszatérítéséről, valamint a másolati díj mértékéről, megfizetésének módjáról és visszatérítéséről szóló 26/2010. (V. 11.) IRM rendelet. a bírósági végrehajtási eljárásban közreműködő jogi képviselő díjazásáról szóló 12/1994. (IX. 8.) IM rendelet.
Az elévülés bekövetkezése vagy jogvesztő határidő letelte a szerződés létezésének utolsó mozzanata. A szerződésszegéssel okozott kár megtérítése iránti igény általános elévülési ideje 5 év. (Ptk. 6:174.§) A Ptk. 6:25. § taxatív felsorolás az elévülést megszakításáról:
a) a tartozásnak a kötelezett részéről történő elismerése; b) a kötelem megegyezéssel történő módosítása és az egyezség; c) a követelés kötelezettel szembeni bírósági eljárásban történő érvényesítése, ha a bíróság az eljárást befejező jogerős érdemi határozatot hozott; vagy d) a követelés csődeljárásban történő bejelentése.
Figyelem. A felszólító levél küldése már nem szakítja meg az elévülést! Az egyes tipikus szerződési formákról: A vállalkozási szerződés (Ptk. 389. §, 6:238.§) Vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó tevékenységgel elérhető eredmény (a továbbiakban: mű) megvalósítására, a megrendelő annak átvételére és a vállalkozói díj megfizetésére köteles. A tevékenység végzésének feltételeit a vállalkozó úgy köteles megszervezni, hogy biztosítsa a tevékenység biztonságos, szakszerű, gazdaságos és határidőre történő befejezését. Ha a mű előállításához valamilyen anyag szükséges, azt a vállalkozó köteles beszerezni. A vállalkozó a megrendelő utasítása szerint köteles eljárni. Az utasítás nem terjedhet ki a tevékenység megszervezésére, és nem teheti a teljesítést terhesebbé. Ha a megrendelő célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítást ad, a vállalkozó köteles őt erre figyelmeztetni. Ha a megrendelő a figyelmeztetés ellenére utasítását fenntartja, a vállalkozó a szerződéstől elállhat vagy a feladatot a megrendelő utasításai szerint, a megrendelő kockázatára elláthatja. A vállalkozó köteles megtagadni az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása jogszabály vagy hatósági határozat megsértéséhez vezetne, vagy veszélyeztetné mások személyét vagy vagyonát. Ha a tevékenységet a megrendelő által kijelölt munkaterületen kell végezni, a megrendelő köteles azt a tevékenység végzésére alkalmas állapotban a vállalkozó rendelkezésére bocsátani. A vál-
lalkozó a tevékenység megkezdését mindaddig megtagadhatja, amíg a munkaterület a tevékenység végzésére nem alkalmas. A megrendelő a tevékenységet és a felhasználásra kerülő anyagot bármikor ellenőrizheti, de vállalkozó nem mentesül a szerződésszegés jogkövetkezményei alól amiatt, hogy a megrendelő a vállalkozó tevékenységét nem vagy nem megfelelően ellenőrizte. Ha ugyanazon a munkaterületen egyidejűleg vagy egymást követően több vállalkozó tevékenykedik, a munkák gazdaságos és összehangolt elvégzésének feltételeit a megrendelő köteles megteremteni. A vállalkozó köteles elvégezni a vállalkozási szerződés tartalmát képező, de a vállalkozói díj meghatározásánál figyelembe nem vett munkát és az olyan munkát is, amely nélkül a mű rendeltetésszerű használatra alkalmas megvalósítása nem történhet meg (többletmunka). A vállalkozó köteles elvégezni az utólag megrendelt, különösen tervmódosítás miatt szükségessé váló munkát is, ha annak elvégzése nem teszi feladatát aránytalanul terhesebbé (pótmunka). A vállalkozói díj a szerződés teljesítésekor esedékes. Ha a felek átalánydíjban állapodtak meg, a vállalkozó az átalánydíjon felül a pótmunka ellenértékét igényelheti, a többletmunka ellenértékének megtérítésére nem jogosult. A megrendelő köteles azonban megtéríteni a vállalkozónak a többletmunkával kapcsolatban felmerült olyan költségét, amely a szerződés megkötésének időpontjában nem volt előrelátható. Tételes elszámolás szerint meghatározott vállalkozói díj esetén a vállalkozó az elvégzett munka ellenértékére jogosult. A megrendelő a szerződéstől a szerződés teljesítésének megkezdése előtt bármikor elállhat, ezt követően a teljesítésig a szerződést felmondhatja. A megrendelő elállása vagy felmondása esetén köteles a vállalkozónak a díj arányos részét megfizetni és a szerződés megszüntetésével okozott kárt megtéríteni azzal, hogy a kártalanítás a vállalkozói díjat nem haladhatja meg. E fejezet rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell az olyan vállalkozási szerződésre, amely alapján a megrendelő ellenszolgáltatás nyújtására nem köteles. Ha a vállalkozó a szolgáltatás nyújtását ingyenesen vállalja, a megrendelő köteles a vállalkozó költségeit megtéríteni. A megbízási szerződés (Ptk. 474.§, 6:272.§) Megbízási szerződés alapján a megbízott a megbízó által rábízott feladat ellátására, a megbízó a megbízási díj megfizetésére köteles. A megbízott köteles a megbízó utasításait követni. A megbízott a megbízó utasításától akkor térhet el, ha ezt a megbízó érdeke feltétlenül megköveteli, és a megbízó előzetes értesítésére már nincs mód. Ilyen esetben a megbízót késedelem nélkül értesíteni kell. Ha a megbízó célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítást ad, a megbízott köteles őt erre figyelmeztetni. Ha a megbízó a figyelmeztetés ellenére utasítását fenntartja, a megbízott a szerződéstől elállhat, illetve a szerződést felmondhatja, vagy a feladatot a megbízó utasításai szerint, a megbízó kockázatára elláthatja. Meg kell tagadnia az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása jogszabály vagy hatósági határozat megsértésére vezetne, vagy veszélyeztetné mások személyét vagy vagyonát. A megbízott köteles a megbízót tevékenységéről és a feladat állásáról kívánságára, szükség esetén e nélkül is tájékoztatni. A megbízott köteles a megbízót a megbízás teljesítéséről késedelem nélkül értesíteni. A megbízott megbízási díjra akkor is jogosult, ha eljárása nem vezetett eredményre, kivéve, ha az eredmény részben vagy egészben azért maradt el, mert a megbízott felróhatóan járt el.
A megbízási díj a szerződés teljesítésekor esedékes. A szerződést bármelyik fél felmondhatja. A megbízó felmondása esetén a megbízó köteles megtéríteni a megbízottnak a felmondással okozott kárt, kivéve, ha a felmondásra a megbízott szerződésszegése miatt került sor. Ha a szerződést a megbízott alkalmatlan időben mondta fel, köteles megtéríteni a megbízónak a felmondással okozott kárt, kivéve, ha a felmondásra a megbízó szerződésszegése miatt került sor. A felmondás jogának korlátozása vagy kizárása semmis. Tartós megbízási jogviszony esetén a felek megállapodhatnak a felmondás jogának korlátozásában, és kiköthetik azt is, hogy meghatározott idő előtt a rendes felmondás joga nem gyakorolható. E fejezet rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell az olyan megbízási szerződésre, amely alapján a megbízó ellenszolgáltatás nyújtására nem köteles. Ha a megbízott a feladat ellátását ingyenesen vállalja, a megbízó köteles a megbízott költségeit megtéríteni. A bérleti szerződés: (Ptk. 423. §, 6:331. §) Bérleti szerződés alapján a bérbeadó meghatározott dolog időleges használatának átengedésére, a bérlő a dolog átvételére és bérleti díj fizetésére köteles. A bérbeadó szavatol azért, hogy a bérelt dolog a bérlet egész tartama alatt szerződésszerű használatra alkalmas, és megfelel a szerződés előírásainak. Erre a szavatosságra a hibás teljesítés miatti szavatosság szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a bérlőt az elállás helyett a felmondás joga illeti meg, kicserélést pedig nem követelhet. A bérbeadó szavatol azért, hogy harmadik személynek nincs a bérelt dologra vonatkozóan olyan joga, amely a bérlőt a használatban korlátozza vagy megakadályozza. Erre a kötelezettségre a jogszavatosság szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a bérlő elállás helyett a szerződést felmondhatja. A bérlő a dolgot rendeltetésének és a szerződésnek megfelelően használhatja. A bérbeadó a bérlő szükségtelen háborítása nélkül jogosult ellenőrizni a használatot. A bérelt dolgot a bérlő a bérbeadó hozzájárulásával jogosult albérletbe vagy harmadik személy használatába adni. A dolog fenntartásával járó kisebb költségeket a bérlő, a többi költséget és a dologgal kapcsolatos terheket a bérbeadó viseli. A bérlő köteles a bérbeadót értesíteni, ha a dolgot károsodás veszélye fenyegeti vagy a bérbeadót terhelő munkálatok elvégzésének szükségessége merül fel. A bérbeadó jogosult arra, hogy az őt terhelő munkákat elvégezze, és a dolgot fenyegető károk elhárításához szükséges intézkedéseket megtegye. A bérlő a bérbeadót terhelő munkálatokat a bérbeadó helyett és költségére elvégezheti, ha azokat a bérbeadó nem végzi el. A bérlő a bérleti díjat havonta előre köteles megfizetni. Ha a bérleti szerződés egy hónapnál rövidebb időre jön létre, a bérleti díj a szerződés megkötésekor esedékes. Ingatlan bérbeadóját zálogjog illeti a bérleti díj és a költségek erejéig a bérlőnek a bérlemény területén levő vagyontárgyain. A bérbeadó mindaddig, amíg zálogjoga fennáll, megakadályozhatja a zálogjoggal terhelt vagyontárgyak elszállítását. Ha a bérlő kifogásolja a zálogjog fennállását, terjedelmét vagy azt, hogy a bérbeadó a követelésére teljes fedezetet nyújtó vagyontárgyakon felül más vagyontárgyak elszállítását is megakadályozta, a
bérbeadó nyolc napon belül köteles zálogjogát bírósági úton érvényesíteni. Ha ezt elmulasztja, zálogjoga megszűnik. A határozatlan időre kötött szerződést bármelyik fél rendes felmondással felmondhatja a) napi bérleti díj kikötése esetén bármikor, egyik napról a másikra; b) heti bérleti díj kikötése esetén a hét végére, legkésőbb a hét első napján; c) havi bérleti díj kikötése esetén a hónap végére, legkésőbb a hónap tizenötödik napjáig; d) hosszabb időszakra kikötött bérleti díj esetén a szerződésben meghatározott időszak végére, legkésőbb az azt megelőző harmincadik napig. A határozott időre kötött szerződést bármelyik fél rendes felmondással felmondhatja a törvényes felmondási idő betartásával idő előtt gyakorolható felmondási jog esetén a hónap végére, legkésőbb a hónap tizenötödik napjáig. A bérlet megszűnése után a bérlő köteles a dolgot a bérbeadónak visszaadni; a bérbeadóval szemben fennálló, a bérleti jogviszonyból keletkezett követeléseinek kiegyenlítéséig azonban a dolgot annak használata nélkül visszatarthatja. A bérlő mindazt, amit a saját költségén a dologra felszerelt, a dolog épségének sérelme nélkül leszerelheti. A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény második része szabályozza a helyiségbérlet szabályait. E törvény 37. §-a szerint a helyiség átadásával, rendeltetésszerű használatával, karbantartásával, felújításával, a bérleti jog szünetelésével, továbbá a szerződés megszűnésekor a helyiség visszaadásával kapcsolatban a bérbeadó és a bérlő jogaira és kötelezettségeire a felek megállapodása az irányadó. A 38. § (1) bekezdése alapján a felek a helyiségbér összegében szabadon állapodnak meg. A Ptk 6:342. §-a szabályozza a lakásbérleti szerződést. A 6:343. § alapján nyílik mód a bérleti díj biztosítékainak kikötésére. E szabály szerint, ha a felek megállapodása alapján a bérlő a bérleti szerződésből fakadó kötelezettségeinek biztosítékául a bérbeadó részére meghatározott pénzösszeget köteles fizetni, és ez az összeg meghaladja a havi bérleti díj háromszorosát, a túlzott mértékű biztosítékot a bérlő kérelmére a bíróság mérsékelheti. A Tanulmányi szerződés (Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 229. §) A munkáltatók tanulmányi szerződés keretében nyújt támogatást a továbbtanuláshoz. A tanulmányi szerződésben a munkáltató azt vállalja, hogy a munkavállaló által választott képzés alatt nyújt támogatást a munkavállaló számára. Cserébe a munkavállaló kötelezettséget vállal, hogy a tanulmányok befejezése után a támogatás mértékével arányos időn – de legfeljebb öt éven – keresztül munkaviszonyát felmondással nem szünteti meg. A tanulmányi szerződés keretében a munkáltató a képzés teljes költségét is átvállalhatja – tandíjat, vizsgadíjat, tankönyvek díját – de valamilyen rész finanszírozásáról is lehetséges megállapodni. A támogatásért cserébe a munkáltató nem csak azt várhatja el, hogy a munkavállaló elvégezze az adott képzést, de arról is rendelkezhet, hogy milyen eredményeket köteles elérni a vizsgákon. Ha a megadott szint alatt teljesíti a képzést a dolgozó, az szerződésszegésnek minősül. Ha a munkavállaló nem, vagy nem megfelelő eredménnyel fejezi be a tanulmányait, a munkáltató – ennek szerződésben való kikötése esetén – kötbérre lehet jogosult. Nem kötelező biztosítani az iskolai rendszerű képzésben résztvevők számára a tanulmányok folytatásához kötelezően kiadandó szabadidőt. A felek azonban a szerződésben megállapodhatnak fizetett, illetve nem fizetett szabadidő biztosításáról.
Lehetőség van azonnali hatályú felmondásra is, ha a körülményeikben olyan lényeges változás következett be, amely a kötelezettség teljesítését lehetetlenné tenné, vagy az aránytalan sérelemmel járna. Ebbe a körbe tartozik a munkavállaló betegsége vagy az, ha a munkáltató felhagy azzal a tevékenységgel, amelyhez az adott képzés kapcsolódna.
MELLÉKLET Mit ellenőrizzünk egy szerződésnél:
A szerződésnek van-e nyilvántartási száma, iktatták-e?
A szerződés alanyainak adatai pontosak-e. (Név, cím, cégnév, cégjegyzékszám, stat. számjel és más azonosító adataik, képviselő neve, beosztása és elérhetőségük rendelkezésre áll-e?)
Cégkivonat lekérése és ellenőrzése. A partner egyértelmű azonosítása.
Vizsgáljuk meg, hogy átlátható szervezetnek minősül-e a partner. (Áht. 1. § 4. átlátható szervezet: a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvt.) 3. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti fogalom, és Áht. 41. § (6) bek.) Ki lesz az aláíró? Az aláírók jogosultak-e a kötelezettség vállalására, cég képviseletére? (Ptk. 221.§, 6:14.§) Ha nem, van-e meghatalmazásuk. (Pl. 2/2010. (VI.28.) PK vélemény az érvénytelenségi perekben felmerülő egyes eljárásjogi kérdésekről.) pl.: Ptk. 217. § (1) bekezdés, Inytv. 37. §.
Van-e kapcsolattartó, az elérhető-e?
Mi a szerződés tárgya? Az pontosan körülírt, érthető és számon kérhető-e?
A szerződés tartalma megfelel-e a jogszabály által kötelezően előírt szabályoknak, érthető és végrehajtható-e?
Mi a szerződés hatálya és időtartama, mely alapján a szerződés teljesíthető-e.
Az ellenérték összege – a forgalmi adó felszámításának megjelenítése –, a pénznem, és a fizetési határidők, a kifizetés módja, a számlaszám megfelelően meghatározott-e. Érinti e a szerződés a közbeszerzési törvény szabályait? A biztosítékok rendszere megfelelően kidolgozott-e, a konkrét szerződésre vonatkozóan ad-e megfelelő garanciákat a teljesítésre?
A szerződés megszüntetésének rendje megfelelően szabályozott-e?
Az aláírásoknál a név és a beosztás azonosítható módon szerepel-e? Legyen dátum is a szerződésen, melyből a megkötés időpontja megállapítható.
Ha vannak mellékletek, azok a szerződésben is feltüntetésre kerültek-e?
A kötelezettségvállalás tartalmazzon pénzügyi ellenjegyzést, ahol az aláíráson, a pénzügyi ellenjegyzés tényén kívül az ellenjegyzés időpontja is legyen feltüntetve.
A szerződések teljesülésének nyomon követése megoldott-e.
A szerződés-módisításokról sem szabad megfeledkeznünk.
A már teljesített szerződésnél a szolgáltatás teljesítése hogyan történt, az megfelel-e a szerződésben foglaltaknak?
Az ellenszolgáltatás hogyan történt és az megfelel-e a szerződésben foglaltaknak?
Volt-e szerződésszegés, késedelem, vagy más hiba a teljesítés során?
Érvényesítettek-e igényt? Ha nem mi volt az indoka?
A kötelezettségvállalás szabályai: Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 37. § (1) bekezdése alapján kötelezettséget vállalni a Kormány rendeletében foglalt kivételekkel csak pénzügyi ellenjegyzés után, a pénzügyi teljesítés esedékességét megelőzően, írásban lehet. A pénzügyi ellenjegyzőnek meg kell győződnie arról, hogy a szabad előirányzat rendelkezésre áll, a tervezett kifizetési időpontokban a pénzügyi fedezet biztosított, és a kötelezettségvállalás nem sérti a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat. A 38. § (2) bekezdése szerint a teljesítés igazolására, utalványozásra, érvényesítésre jogosultakat, feladataikat, összeférhetetlenségük eseteit, és az érvényesítő képesítési követelményeit a Kormány rendeletben határozza meg. Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 55. § (1) bekezdése szerint a pénzügyi ellenjegyzést a kötelezettségvállalás dokumentumán a pénzügyi ellenjegyzés dátumának és a pénzügyi ellenjegyzés tényére történő utalás megjelölésével, az arra jogosult személy aláírásával kell igazolni. Az 53. § (1) bekezdése alapján törvény vagy e rendelet eltérő rendelkezése hiányában nem szükséges előzetes írásbeli kötelezettségvállalás az olyan kifizetés teljesítéséhez, amely a) értéke a százezer forintot nem éri el, b) a fizetési számlákról a számlavezető által leemelt díj, juttatás, a külföldi pénzértékben vállalt kötelezettség árfolyamvesztesége, vagy c) az Áht. 36. § (2) bekezdése szerinti egyéb fizetési kötelezettségnek minősül. A (2) bekezdés rendelkezik arról, hogy az előzetes írásbeli kötelezettségvállalást nem igénylő kifizetések rendjét a kötelezettséget vállaló szerv belső szabályzatában rögzíti. Az 57. §-a szerint a teljesítés igazolása során ellenőrizhető okmányok alapján ellenőrizni és igazolni kell a kiadások teljesítésének jogosságát, összegszerűségét, ellenszolgáltatást is magában foglaló kötelezettségvállalás esetében - ha a kifizetés vagy annak egy része az ellenszolgáltatás teljesítését követően esedékes - annak teljesítését. A kötelezettséget vállaló szerv belső szabályzatában előírhatja a bevételek meghatározott körére nézve is a teljesítés igazolásának kötelezettségét. A kötelezettséget vállaló szerv belső szabályzatában nem szükséges külön teljesítés igazolását előírni az Áht. 36. § (2) bekezdése szerinti más fizetési kötelezettségek teljesítéséhez. (4) A teljesítés igazolására jogosult személyeket - az adott kötelezettségvállaláshoz, vagy a kötelezettségvállalások előre meghatározott csoportjaihoz kapcsolódóan - a kötelezettségvállaló írásban jelöli ki. Az Áht. 36. § (2) bekezdése szerint más fizetési kötelezettségnek a jogszabályon, jogerős vagy fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható bírósági, hatósági döntésen, vagy más, a fizetési kötelezettség összegét vagy az összeg megállapításának módját, továbbá a felek valamennyi jogát és kötelezettségét megállapító kötelező előíráson alapuló fizetési kötelezettség minősül. Az Áht. 97. § (1) Az állam, az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek, a nemzetiségi önkormányzatok, valamint az általuk irányított költségvetési szervek követeléséről lemondani csak törvényben meghatározott esetekben és módon lehet.
(2) A helyi önkormányzat, a társulás, a térségi fejlesztési tanács, valamint az általuk irányított költségvetési szervek követeléséről lemondani csak törvényben vagy helyi önkormányzati rendeletben meghatározott esetekben és módon lehet. (3) Az önkéntes teljesítésre történő felhíváson kívül a központi költségvetésről szóló törvényben megállapított értékhatárt el nem érő kis összegű követelést behajtásra előírni nem kell. Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló 2014. évi C. törvény 68. §-a alapján az Áht. 97. § (3) bekezdésének alkalmazása során a kis összegű követelés értékhatára 100 000 forint.
A behajtási költségátalány polgári jogi és adójogi (illetve számviteli) megítélése 2014.08.07. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:155. § (2) bekezdése értelmében, ha vállalkozások közötti szerződés esetén a kötelezett fizetési késedelembe esik, köteles a jogosultnak a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezésére negyven eurónak a Magyar Nemzeti Bank késedelmi kamatfizetési kötelezettség kezdőnapján érvényes hivatalos deviza-középárfolyama alapján meghatározott forintösszeget megfizetni. E kötelezettség teljesítése nem mentesít a késedelem egyéb jogkövetkezményei alól; a kártérítésbe azonban a behajtási költségátalány összege beszámít. A behajtási költségátalányt kizáró, vagy azt negyven eurónál alacsonyabb összegben meghatározó szerződési kikötés semmis. A behajtási költségátalány jellemzője, hogy
a)
annak összege a késedelembe esés napjától esedékesen külön erre vonatkozó fizetési felszólítás hiányában is megilleti a hitelezőt; annak összege független attól, hogy a kötelezettnek milyen mértékű pénztartozás késedelmes megfizetése után kell azt megfizetnie és attól is, hogy a késedelembe esés mikor történt, illetve mekkora időtartamot jelent (egy, harminc vagy ötven napot, stb.); késedelmenként, és nem számlánként – bár optimális esetben e kettő egybeesik – követelhető az adóstól; ha pedig egy szerződésben a felek részletfizetésben állapodtak meg, akkor a költségátalány annyi részlet után érvényesíthető, amennyi részlet megfizetésével az adós késedelembe esett; abban az esetben is követelhető, ha a jogosultnak tételesen kimutatható behajtási költsége nem keletkezett; attól is függetlenül érvényesíthető, hogy a kötelezett felróhatóan esett-e késedelembe, illetve a késedelmét kimentette-e, vagy sem; a szerződésben – a késedelmes fizetést megelőzően – elengedni, kizárni nem lehet; 40 eurónál magasabb összegben is érvényesen meghatározható; a késedelmi kamat összegén felül érvényesíthető. a behajtási költségátalány a kötelezetti oldalon
A kötelezett a fizetett, illetve a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált, elszámolt, fizetendő, a mérlegfordulónap előtti időszakhoz kapcsolódó behajtási költségátalányt a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 81. § (2) bekezdés b) pontja alapján egyéb ráfordításként számolja el. Számviteli szempontból tehát a behajtási költségátalány tartozásnak minősül, azt kötelezettségként szükséges a kötelezett könyveiben rögzíteni. Erre nem csak abban az esetben van szükség, ha a jogosult azt – önként történő teljesítés hiányában – ténylegesen követelte az adóstól, tekintettel arra, hogy a fizetési kötelezettség a jogszabály alapján a késedelembeesés tényével beáll. b)
a behajtási költségátalány a jogosulti oldalon
A jogosult (hitelező) oldalán a behajtási költségátalány számviteli elszámolása a következő. A jogosult a tárgyévhez vagy a tárgyévet megelőző üzleti év(ek)hez kapcsolódó és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg rendezett behajtási költségátalány összegét – az Szt. 77. § (2) bekezdés b) pontja alapján – az egyéb bevételek között számolja el. Ebből következően – az óvatosság elvét szem előtt tartva – a jogosult csak akkor köteles a behajtási költségátalány összegét a
könyveiben feltüntetni, ha az hozzá ténylegesen befolyt. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.) szerinti adóalapot pedig csak a ténylegesen befolyt behajtási költségátalány képez a jogosult oldalán. A fentiekben ismertetett számviteli elszámolásra tekintettel az érvényesíthető, ám nem érvényesített, pénzügyileg nem rendezett behajtási költségátalány összege a jogosult (hitelező) társasági adóalapját nem befolyásolja. c)
lemondás a behajtási költségátalány összegéről
A Ptk. 6:155. § (2) bekezdése alapján a felek közti megállapodásban a behajtási költségátalány kizárása, vagy negyven eurónál alacsonyabb összegben történő meghatározása semmis, ez azonban nem jelenti azt, hogy a jogosult a költségátalány iránti igényéről a későbbiekben nem mondhat le, azt nem engedheti el, illetve a Ptk. 6:46. §-ában rögzített elszámolási sorrendet nem változtathatja meg (amelynek módosítása tartalmilag szintén azzal a következménnyel járhat, hogy a költségátalány összegét elengedi). Ha a jogosult a szerződéskötést – és a teljesítési határidő beálltát – követően, de még a költségátalány összegének beérkezése előtt kifejezett nyilatkozattal lemond annak összegéről, a kötelezett a behajtási költségátalány összegét kivezeti a kötelezettségek közül, és annak összegét – ha ahhoz beszerzett eszköz nem kapcsolódik – az Szt. 86. § (3) bekezdés h) pontja alapján rendkívüli bevételként mutatja ki. Tekintettel arra, hogy a jogosult csak a pénzügyileg rendezett behajtási költségátalányt tartja nyilván, a behajtási költségátalányról való lemondást nem kell könyvelnie (azaz az elengedéskor nem számol el rendkívüli ráfordítást). Ebből következően a jogosultnál nem merül fel a Tao. tv. 8. § (1) bekezdés h) pontja szerinti adóalap-módosító tétel alkalmazása a követelés elengedéséhez kapcsolódóan, hiszen a jogosult könyveiben ki nem mutatott követelés elengedéséhez kapcsolódóan a társasági adó nem rendel adóalap-korrekciós tételt. Ha a jogosult a behajtási költségátalány iránti követelését nem érvényesíti (arról lemond, azt elengedi), annak nincs ajándékozási, illetve egyéb illetékvonzata. d)
elszámolási sorrend
A Ptk. 6:46. § szerint „ha a pénztartozás teljesítéseként fizetett összeg az egész tartozás kiegyenlítésére nem elegendő, azt – ha a jogosult eltérően nem rendelkezett, és egyértelmű szándéka sem ismerhető fel – elsősorban a költségekre, majd a kamatokra és végül a főtartozásra kell elszámolni”. A Ptk. alkalmazásában a behajtási költségátalány ugyan sui generis jogcím, de természete szerint a költség fogalma alá sorolható, annak jogi sorsát osztja. A Ptk.-ban rögzített elszámolási sorrend megengedő szabály, attól a jogosult eltérhet, illetve az ő kifejezett eltérése hiányában is az ő felismerhető szándéka az, amely a sorrendiség szempontjából kiindulópontot jelent. Amennyiben a jogosult Ptk. 6:46. §-ában rögzített diszpozitív elszámolási sorrendtől eltér, és a pénztartozást nem minden Ptk. szerinti jogcímen érvényesíti (pl. csak a főtartozás, illetve az ügyleti és a késedelmi kamat összegét kéri be a kötelezettől, a behajtási költségátalány összegét nem, és előbbi összegek beérkezése esetén tájékoztatja a kötelezettet, hogy további követelése vele szemben nincs), a kötelezett – az Szt. 86. § (3) bekezdés h) pontja alapján – a véglegesen nem érvényesített behajtási költségátalány összegét (ha ahhoz beszerzett eszköz nem kapcsolódik) rendkívüli bevételként mutatja ki.
Az elszámolási sorrend azonban attól önmagában nem függ, hogy a behajtási költségátalányt, illetve a kamatot a jogosult követelte-e a kötelezettől. A jogosultnak, ha kifejezett nyilatkozattal ugyan nem mond le a behajtási költségátalány öszszegéről, a Ptk. 6:46. §-ban rögzített diszpozitivitással élve azonban úgy rendelkezik (illetve erre irányuló szándéka egyértelműen felismerhető), hogy a kötelezettől befolyó összeget a főkövetelésre számolja el, annak hiánytalan teljesítése esetén pedig jelzi, hogy további követelése az ügylettel összefüggésben nem áll fenn, a behajtási költségátalány érvényesítéséről való lemondást nem kell könyvelnie, mivel csupán a pénzügyileg rendezett költségátalányt tartja nyilván. Ennek alapján a Tao. tv. 8. § (1) bekezdés h) pontjában rögzített adóalap-korrekciós tétel alkalmazása nem merül fel ebben az esetben sem. A Ptk. 2014. március 15-én lépett hatályba. A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (régi Ptk.) 2014. március 14-ig hatályos 301/A. § (3) bekezdése a 2013. évi V. törvénnyel azonos módon szabályozza a behajtási költségátalány jogintézményét, ezért annak kezelésére a 2014. március 15-ét megelőző ügyletek vonatkozásában a fentiekben foglaltak az irányadóak. [NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 3158844034]
Az Európai Parlament és a Tanács 2011/7/EU irányelve (2011. február 16.) a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről
2. cikk Fogalommeghatározások Ezen irányelv alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni: 1. „kereskedelmi ügyletek”: vállalkozások, illetve vállalkozások és hatóságok között lebonyolított olyan ügyletek, amelyek tárgya fizetés ellenében áruk adásvétele vagy szolgáltatások nyújtása; 2. „hatóság”: a 2004/17/EK irányelv 2. cikke (1) bekezdésének a) pontjában és a 2004/18/EK irányelv 1. cikkének (9) bekezdésében meghatározott bármely ajánlatkérő szerv, függetlenül a szerződés tárgyától vagy értékétől; 3. „vállalkozás”: hatóságnak nem minősülő, önálló gazdasági vagy szakmai tevékenységet folytató szervezet, még ha az adott tevékenységet egyetlen személy is végzi; 4. „késedelmes fizetés”: a szerződéses vagy törvényes fizetési határidőn belül nem teljesített fizetés, és ha a 3. cikk (1) bekezdésében vagy a 4. cikk (1) bekezdésében megállapított feltételek teljesülnek; 6. cikk A behajtási költségek megtérítése (1) A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben kereskedelmi ügyletekben a 3. vagy a 4. cikkel összhangban késedelmi kamat válik esedékessé, a hitelező jogosult az adóstól legalább 40 EUR összegű átalány megfizetését követelni. (2) A tagállamok biztosítják, hogy az (1) bekezdésben említett átalányösszeg külön fizetési felszólítás nélkül, a hitelező számára felmerült behajtási költségekért kártérítésként váljon esedékessé. (3) A hitelező az (1) bekezdésben említett átalányösszegen felül jogosult megfelelő kártérítésre az adós késedelmes fizetése következtében felmerült és az átalányösszeget meghaladó összes fennmaradó behajtási költsége miatt. E költségek közé tartozhatnak többek között az ügyvéd vagy behajtással foglalkozó cég megbízása miatt felmerülő költségek.
Az Európai Parlament és a Tanács 2004/17/EK irányelve (2004. március 31.) a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérők beszerzési eljárásainak összehangolásáról
2. cikk Ajánlatkérők (1) Ezen irányelv alkalmazásában, a) „ajánlatkérő szerv”: az állam, a területi vagy a települési önkormányzat, a közjogi intézmény, továbbá az egy vagy több ilyen szerv, illetve közjogi intézmény által létrehozott társulás. „Közjogi intézmény” minden olyan intézmény,: - amely kifejezetten közérdekű célra jött létre, és nem ipari vagy kereskedelmi jellegű, - amely jogi személyiséggel rendelkezik, valamint - amelyet többségi részben az állam, vagy a területi vagy a települési önkormányzat vagy egyéb közjogi intézmény finanszíroz, vagy amelynek irányítása ezen intézmények felügyelete alatt áll; vagy amelynek olyan ügyvezető, döntéshozó vagy felügyelő testülete van, amely tagjainak többségét az állam, a területi vagy a települési önkormányzat vagy egyéb közjogi intézmény nevezi ki; b) „közvállalkozás”: olyan vállalkozás, amely felett az ajánlatkérő szervek közvetlenül vagy közvetett módon meghatározó befolyást gyakorolhatnak tulajdonjoguknál, pénzügyi részvételüknél vagy a vállalkozást szabályozó rendelkezéseknél fogva. Az ajánlatkérő szerv meghatározó befolyását kell vélelmezni akkor, ha a szerv valamely vállalkozás vonatkozásában közvetlenül vagy közvetve: - a vállalkozás jegyzett tőkéjének többségével rendelkezik, vagy - a vállalkozás által kibocsátott részvények által megtestesített szavazatok többségével rendelkezik, vagy - a vállalkozás ügyvezető, döntéshozó vagy felügyelő testülete tagjainak többségét kinevezheti.
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2004. március 31-i 2004/18/EK IRÁNYELVE az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról
1. cikk Fogalommeghatározások (9) „Ajánlatkérő szerv”: az állam, a területi vagy a települési önkormányzat, a közjogi intézmény, továbbá az egy vagy több ilyen szerv, illetve közjogi intézmény által létrehozott társulás; „Közjogi intézmény” minden olyan intézmény, a) amely kifejezetten közérdekű célra jött létre, és nem ipari vagy kereskedelmi jellegű, b) amely jogi személyiséggel rendelkezik, valamint c) amelyet többségi részben az állam, vagy a területi vagy a települési önkormányzat, vagy egyéb közjogi intézmény finanszíroz; vagy amelynek irányítása ezen intézmények felügyelete alatt áll; vagy amelynek olyan ügyvezető, döntéshozó vagy felügyelő testülete van, amely tagjainak többségét az állam, a területi vagy a települési önkormányzat, vagy egyéb közjogi intézmény nevezi ki. A második albekezdés a), b) és c) pontjában említett szempontoknak megfelelő közjogi intézmények és intézménykategóriák nem kimerítő jegyzékét a III. melléklet tartalmazza. A tagállamok az intézményeket és intézménykategóriákat felsoroló jegyzékeikben bekövetkezett minden változásról rendszeresen értesítik a Bizottságot.
Azon linkek, melyek nem haszontalanok: Cégnyilvántartás: http://www.e-cegjegyzek.hu/index.html Civil szervezetek névjegyzéke: http://birosag.hu/allampolgaroknak/civil-szervezetek/civil-szervezetek-nevjegyzeke-kereses Bírósági határozatok gyűjteménye: http://birosag.hu/ugyfelkapcsolati-portal/anonim-hatarozatok-tara Internetes Jogtár: http://net.jogtar.hu/ Nemzeti Jogszabálytár: http://www.njt.hu/ Közlönytárak:
http://www.kozlonyok.hu/kozlonyok/valaszt.htm http://www.magyarkozlony.hu/ Közjegyzői Kamara: https://www.mokk.hu/index.php?menuid=89 Magyar Ügyvédi Kamara: http://www.smugyvedek.hu/dokumentumok/muk-szabalyzatok/ Ügyvédvilág: http://www.ugyvedvilag.hu/rovatok/szakma Ügyvédek lapja: http://ugyvedek-lapja.hu/ Alapvető Jogok Biztosa: http://www.ajbh.hu/ Állami Számvevőszék: http://www.asz.hu/ Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság http://www.naih.hu/ Közbeszerzés: http://www.kozbeszerzes.gov.hu/portal/ Földhivatal: http://www.foldhivatal.hu/content/view/23/27/ Magyar Államkincstár: http://www.allamkincstar.gov.hu Nemzeti Fogyasztási Hatóság: http://www.nfh.hu/
