2011.11.07. hétfő
A kecskeméti szocialisták a városrendezési bizottság összehívását kezdeményezik a városközpontban folyó munkálatok miatt MSZP: romlanak a betegek gyógyulási esélyei 2012 nem az önkormányzatok éve lesz A kormány mást kommunikál belföldre, mint külföldre Népszabadság - Mandátumának visszaadására szólították fel az MSZP-s Molnár Csabát OGY - Általános vitára alkalmas az új Munka törvénykönyvéről szóló javaslat OGY - Egyhangú bizottsági támogatás a végtörlesztés kiterjesztésére Az MSZP továbbra is kiáll Károlyi Mihály szobrának megtartása mellett MSZP: az eva eltörlése 50 milliárd forintos többletadóterhet jelent Az MSZP az új Munka törvénykönyvét bírálta A kormány mást kommunikál belföldre, mint külföldre Munkahelyteremtés költségvetését az elszegényedés költségvetése helyett! MSZP: sárba tipornak megszerzett jogokat az új munka törvénykönyvével Igazságszolgáltatási reform - Az MSZP a főbíró javaslatait is beterjesztette a Háznak
Így spórol magán Orbán Viktor
A Magyar Szocialista Párt minden médiaszereplése megtekinthető az alábbi honlapon:
http://mszp.hu/calendar
A kecskeméti szocialisták a városrendezési bizottság összehívását kezdeményezik a városközpontban folyó munkálatok miatt
Az MSZP kecskeméti szervezete a városrendezési, városüzemeltetési és környezetgazdálkodási bizottság összehívását kezdeményezi a város központjában a Rákóczi úton megkezdett felújítási munkálatok miatt.
Az MSZP helyi elnöke, aki egyben pártja önkormányzati frakciójának vezetője, hangsúlyozta: az ott lakók és az üzletek tulajdonosai panaszkodnak, mert teljes hosszában lezárták az út egyik oldalát a járda kivételével, ezért az ingatlanjukat nagyon nehéz megközelíteni, és bonyolultabbá vált az áruszállítás is.
"A bizottság társelnökeként javasolni fogom, hogy a jövő héten tartsunk rendkívüli ülést, amelynek témája a Rákóczi út revitalizációjával kapcsolatos problémák felvetése és megoldása lesz" - mondta Király József.
A sajtótájékoztató helyszínén megjelenő néhány képviselő és párttag ezután a magával hozott szerszámokkal azt szemléltette, hogy el tudnák bontani a kordont, de az akciót csak figyelemfelkeltésnek szánták.
MSZP: romlanak a betegek gyógyulási esélyei Az MSZP szerint romlanak a betegek gyógyulási esélyei, mert a kormányzat forrásokat von ki az egészségügyből. Havas Szófia és Kökény Mihály ellenzéki szakpolitikusok szombati budapesti sajtótájékoztatójukon bejelentették, nyilvános vitát kezdeményeznek, hogy megmutassák a kormányzatnak, van alternatívája az ágazati átalakítási terveknek. Havas Szófia fővárosi képviselő azt közölte, az MSZP-nek kidolgozott ágazati programja van, és annak megvitatására a kormányzat mellett vitára hívják a civil szereplőket is. Hozzátette: ennek idejét nem kívánják megszabni, de mint mondta, bármikor készen állnak programjuk megvitatására.
Az Orbán-kormányt a nemzeti szemfényvesztés kormányának nevezte, és úgy vélte, az elmúlt másfél évben a kabinet nem tett semmit sem a betegek, sem pedig az egészségügyi dolgozók helyzetének javításáért, csak pénzeket vont ki az ágazatból.Mint mondta, ennek az az eredménye, hogy már a kisebb műtétekre is sok évet kell várni, és vannak olyan kórházak is az országban, ahol 2020-ra jegyeznek elő komolyabb operációkat. Véleménye szerint eközben jelentős pénzeket költenek olyan "felesleges dolgokra", mint a regionális betegirányító intézmények, igazgatóságok felépítése.
Havas Szófia szerint 300 milliárd forint kivonása mellett nem lehet a várólisták hosszát csökkenteni és a betegellátást javítani, vagy akár a jelenlegi szinten megtartani.
Kökény Mihály, az MSZP egészségpolitikai tanácsadó testületének elnöke arról beszélt, a párt egyik alapítványa, a József Attila Alapítvány szakértőivel dolgozták ki az egészségpolitikai tervezetüket, és az egy-két héten belül olvasható is lesz a párt honlapján.Elmondta, a tervezetük "még nem egy választási program", a vita pedig egyúttal felkészülés arra, hogy az MSZP mit akar a jövőben majd másként csinálni. Jelezte ugyanakkor: "mozgó célpontra lövünk", tehát nincs semmi sem kőbe vésve a tervezetben, ezért a viták során készek más javaslatok megfontolására is.
Azt hangoztatta: meg kell akadályozni az állam túlhatalmát, véget kell vetni a paternalizmusnak és párbeszédre, közmegegyezésre van szükség az egészségügyben. Havas Szófia ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a nagy elosztórendszerek átalakításához minimum 10, de inkább 15-20 év szükséges, nem pedig hónapok.Kökény Mihály közölte, az MSZP szerint valódi egészségbiztosítási rendszer kell, továbbá "több pénzre de több reformra" is szükség van, mert mint fogalmazott, egyik sem megy a másik nélkül.
A volt egészségügyi miniszter arról is beszélt: jobban kellene támaszkodni az egészségiparra, a gyógyszeriparra, a műszeriparra, mert - szerinte - ha ösztönözik ezek fejlődését, akkor azok sokat segíthetnek például a technológiai váltás elősegítésében, vagy a képzések korszerűsítésében.
2012 nem az önkormányzatok éve lesz
2012 nem az önkormányzatok éve lesz, sőt. A kérdés az, jövőre lesznek-e egyáltalán önkormányzatok, és a helyi közösségek beleszólhatnak-e majd a közügyekbe.
Pál Tibor országgyűlési és Horváth Csaba fővárosi képviselő vasárnapi budapesti sajtótájékoztatójukon arról beszéltek: az Országgyűlésnek benyújtott költségvetési törvényjavaslatból az derül ki, hogy az önkormányzatoktól jelentős forrásokat vonnak el, és a települések csak az általuk kivetett különböző helyi adókból számíthatnak bevételekre, ez pedig az emberekre ró majd újabb terheket.
Erre példaként említették a ferencvárosi önkormányzatot, ahol információik szerint már el is készítették azt az adórendelet-javaslatot, amelynek értelmében a lakások négyzetmétere után 500 forintos adót kellene fizetni.
Pál Tibor szerint az önkormányzatok kisebb hányada nem fogja tudni teljesíteni a 2012 költségvetési évet, a kormány ugyanis nem adja vissza a 120 milliárd forintos elvonást, sőt, újabb 40 milliárd forintos elvonással terheli a településeket. Utalt arra is, hogy az önkormányzatoknak átengedett személyi jövedelemadó mértéke jelentősen csökken; míg az korábban 40 százalék volt, az jövőre már csak 8 százalék lesz.
Az ellenzéki képviselő szerint az áfa- és az üzemanyagárak növekedése miatt az önkormányzatok a közműdíjakat sem fogják tudni kifizetni, és a közétkeztetés ára is nőni fog.
Horváth Csaba úgy fogalmazott, 2012-ben, 60 évvel Rákosi Mátyás után, Magyarországra "visszatér a padlássöprés", igaz modern formában, és azzal az emberek utolsó forintjait veszi el a kormány. A fővárosi szocialista politikus szerint a következő költségvetési évben Budapesten több adóra, kevesebb szolgáltatásra és zuhanó életminőségre kell számítania az itt élőknek.
Elmondta: a kormány tervei szerint közel 20 ezer köztisztviselőt és közalkalmazottat bocsátanak el csak Budapesten. Horváth Csaba szerint ma már nem az a kérdés, hogy lesz-e egymillió új munkahely,
ahogy a Fidesz ígérte, hanem arra lehet számítani, hogy jövőre 200 ezer munkahely szűnik meg országosan.
A szocialista politikus valószínűnek nevezte, hogy jövőre a minimálbér másfélszeresénél be fogják vezetni a nyugdíjas adót is, ez - számításai szerint - egy nyugdíjas pedagógus esetében 25 ezer forintos adót jelent.
Horváth Csaba, a közgyűlés MSZP frakciójának a vezetője a fővárosi tömegközlekedés helyzetéről szólva biztosnak mondta, novemberben vagy jövő januárban nem fognak járni a budapesti buszok, villamosok és metrók, és "hamarosan le fog bénulni a fővárosi közlekedés".
Részletek ismertetése nélkül jelezte: erről több információ áll rendelkezésére, mint amiről most beszélt.
A szocialista képviselő szerint kormánybiztos helyett Budapestnek inkább pénzre lenne szüksége. Emlékeztetett arra, hogy a kormány korábban megígérte a BKV 77 milliárd forintos konszolidációját, ám most még azt a 6 milliárd forintot sem adta oda, ami "a közvetlen csőd elkerüléséhez szükséges".
A kormány mást kommunikál belföldre, mint külföldre A szocialisták szerint a kormány mást kommunikál belföldre és külföldre a jövő évi költségvetéssel kapcsolatban. Tukacs István képviselő ezt annak kapcsán állította, hogy a nemzetgazdasági tárca honlapján megjelent egy angol nyelvű dokumentum, amely 1400 milliárd forintos költségvetési kiigazításról szól, miközben belföldön 750 milliárdról kommunikálnak.
A politikus vasárnapi budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy a jelzett 1400 milliárd forintos kiigazítás egyrészt brutális megszorításokat, másrészt komoly adóprést jelent. Véleménye szerint ebből egyértelműen látszik, hogy a költségvetési intézmények nem kapják vissza jövőre a már idén zárolt 750 milliárd forintot.
Tukacs István úgy látja, hogy a kormány a következő időszakban a munkanélküli és a szociális szféra, illetve a nyugdíjak terén további megszorításokat tervez. Mint mondta: a számokból látszik, hogy sokkal kevesebbet fognak kapni mindazok, akik önkormányzati intézményekben dolgoznak, mindamellett, hogy a kormányzat 5200 közszolga elbocsátását tervezi.
Tukacs István szerint a nemzetgazdasági tárca által nyilvánosságra hozott dokumentumból az olvasható ki, hogy a kormány kétségbeesetten jelzi a külvilágnak, hogy teszi a dolgát, és próbálja tartani legalább a jövő évi költségvetés alapadatait.
Kérdésre válaszolva a nemzeti eszközkezelő felállítására vonatkozó törvényjavaslat kapcsán a politikus többek között azt mondta, hogy azzal a kormányzat elkésett.
Népszabadság - Mandátumának visszaadására szólították fel az MSZP-s Molnár Csabát Az MSZP Győr-Moson-Sopron megyei elnöksége felkérte Molnár Csabát, a Gyurcsány Ferenccel a Demokratikus Koalícióba (DK) távozó képviselőt, hogy adja vissza a szocialista párt területi listáján szerzett mandátumát - írta hétfői számában a Népszabadság. A lap szerint a megyei szervezet sajnálattal, de tudomásul vette Molnár Csaba távozását az MSZP-ből, és megköszönte eddig végzett munkáját. A DK-ba átlépő képviselők korábban már közölték, hogy nem adják vissza mandátumukat - emlékeztetnek a lapban.
OGY - Általános vitára alkalmas az új Munka törvénykönyvéről szóló javaslat Általános vitára alkalmasnak találta az új Munka törvénykönyvéről (Mt.) szóló törvényjavaslatot hétfői ülésén az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottsága. Kiss Péter a vitában jelezte, nem támogatják a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságát, mivel a jelenlegi szabályozáshoz képest az új törvénykönyv több ponton hibás. Úgy vélekedett, nem lehet a munkavállalót és munkaadót egyenlő súlyú szereplőként kezelni, a szabályozásnak ellensúlyoznia kellene az egyenlőtlen pozíciót. Kifogásolta azt is, hogy a tárgyalást ellehetetlenítik, egyben emlékeztetett arra, hogy 1998 és 2002 között az egyoldalú minimálbér-meghatározás munkahelyek, sőt teljes ágazatok megszűnését eredményezte. Kiss Péter hangsúlyozta, hogy a válságban több párbeszédre, több jogvédelmi intézményre van szükség a munka világában.
OGY - Egyhangú bizottsági támogatás a végtörlesztés kiterjesztésére Szekeres Imre jelezte, hogy a frakciója mindkét javaslatot támogatja, ahogy a házszabálytól való eltéréssel történő tárgyalást is. Közölte: azért is támogatják a javaslatokat, mert a gazdasági bizottsági indítványokat már megelőzték hasonló tartalmú szocialista javaslatok, de mivel valamelyest eltérnek ezek, az MSZP módosító indítványokat nyújt be a bizottsági előterjesztésekhez.
Az MSZP továbbra is kiáll Károlyi Mihály szobrának megtartása mellett
Az MSZP szerint Károlyi Mihály nevéhez számos fontos reformintézkedés kapcsolódik, ezért az ellenzéki frakció továbbra is kiáll az egykori miniszterelnök és köztársasági elnök szobrának megtartása mellett a Kossuth téren. Az MSZP elnöke és frakcióvezetője, aki a szocialisták hétfői frakcióülését követő sajtótájékoztatóját Károlyi Mihály Kossuth téri szobra előtt tartotta több képviselőtársa jelenlétében, azt mondta: garázdaság miatt feljelentést tesz az ellen a jobbikos képviselő ellen, aki elvitte és kidobta a szobor előtt elhelyezett koszorúkat. Az elnök és a frakció több tagja koszorút helyezett el a szobornál. Mesterházy Attila emlékeztetett arra, hogy mindegy két hete levélben kérte Schmitt Pál köztársasági elnököt, hogy akadályozza meg a szobor elszállítását, erre azonban máig nem kapott választ. A frakcióvezető elmondta azt is: pártja támogatja, hogy megmaradjon az eva, amely egyszerű adózást jelent, és segít a feketegazdaság felszámolásában.
Elutasítják ugyanakkor az új munka törvénykönyvére vonatkozó javaslatot, ezért kedden újabb egyeztetést tartanak a szakszervezetekkel, akiknek a kezdeményezéseit minden esetben be fogják terjeszteni módosító javaslatként, akkor is, ha azzal a frakció nem is ért egyet. Az MSZP ugyancsak kifogásolja a köznevelési törvényjavaslathoz készített mellékletet, amelynek kapcsán Hoffmann Rózsa oktatási államtitkártól választ várnak arra, hogy miért hazudott korábban a szakma képviselőinek. Mint mondta, a javaslatból iskolabezárások és mintegy 8-10 ezer pedagógus elbocsátása olvasható ki. Mesterházy Attila jelezte, hogy a polgárőrséggel kapcsolatos előterjesztést pártja támogatja. A frakció tagjai megemlékeztek az egyiptomi buszbaleset áldozatairól és együttérzésükről biztosították a családtagokat.
MSZP: az eva eltörlése 50 milliárd forintos többletadóterhet jelent
Budapest, 2011. november 7., hétfő (MTI) - Az MSZP szerint mintegy 50 milliárd forintos többletadóterhet jelenthet a vállalkozások számára az egyszerűsített vállalkozói adó tervezett eltörlése, ezért a párt nem támogatja azt. Józsa István, az Országgyűlés gazdasági és informatikai bizottságának szocialista alelnöke hétfői sajtótájékoztatóján ugyanakkor azt mondta: a számított többletbevételek nem fognak befolyni a költségvetésbe, a vállalkozások teherbírása ugyanis azt nem teszi lehetővé. A kormány ezzel átlépi az 500 milliárd forintos határt, jövőre ugyanis 11 adónemben összesen ennyivel emelkednek a kivetett terhek - mondta a képviselő, aki ezek közül a legsúlyosabb lépésnek az adójóváírás eltörlését tartotta. Mint mondta, az eva tervezett eltörlése visszafogja a gazdaságot, recesszióhoz és elbocsátásokhoz, valamint a vállalkozások felszámolásához, a feketegazdaság bővüléséhez vezet.
Az MSZP az új Munka törvénykönyvét bírálta Kiss Péter felszólalásában az új munka törvénykönyvének tartalmát és keletkezésének körülményeit kritizálta, hiányolva az érdemi egyeztetést és az érintettek véleményének meghallgatását.
Munkahelyteremtés költségvetését az elszegényedés költségvetése helyett!
1) Az eddigi gazdasági döntések egy részében jelentős szabadságot élvezett a kormány, azonban ezt a szabadságot rosszul használta fel és pénzügyi kényszerpályára lökte az országot.
A Fidesz gazdaságpolitikája ugyanarra az illúzióra épült, amire már kormányzásuk alatt 2000-től, a belső keresletélénkítésre az állampolgároknál hagyott, vagy nekik juttatott jövedelmek növelésével, ezáltal egyszerre növelve az életszínvonalat és a belső keresletet. Az elképzelés megalapozatlan, mert az összefüggés az elkölthető jövedelem és a hazai termékek fogyasztása között áttételes és részleges. Megalapozatlan, mert az alacsony hazai versenyképesség miatt a fogyasztó előnyben részesíti az importtermékeket, mivel azok azonos árszint mellett sokkal magasabb minőséget nyújtanak, mint hazai termelésű helyettesítő termékeik. Ezért nincs növekedést ösztönző hatása a magas jövedelműek adócsökkentésének.
A Fidesz kilábalási stratégiáját kiadásnövelésből finanszírozott adócsökkentésre építette, érdemi reformok helyett. A doktriner keresletösztönzés mellett nem vették figyelembe a magyar gazdaságot a szerkezeti gondok mellett aktuálisan meghatározó kihívásokat sem: a magánszektor kitettségét a frank- és euró-alapú hiteleknek, a világválság utáni időszak kockázatait.
Helyesen ismerték fel a foglalkoztatás-bővítés szükségességét, ugyanakkor ezen a területen sem mertek szembesülni a valódi megoldandó problémákkal. Az alacsony foglalkoztatási szint ugyanis, a strukturális munkanélküliség a munkaképes munkavállalók olykor nem megfelelő tudásszintje és a magas foglalkoztatási költségek közös eredője. Ugyanakkor a foglalkoztatási költségek csökkentése csak a járulék-alapon finanszírozott állami szolgáltatások hatékonyságának növelése, vagyis szerkezeti reformok által lehetséges.
Különösen aggasztó, hogy amellett, hogy a kormány az állam nagyobb szerepvállalását tűzte ki célul, aközben az állam és ellátórendszerei hatékonyságának javításáért semmit nem tesz. Az állami
szerepvállalás növelése így azt jelenti, hogy egy rosszabbul működő, a felelőtlenséget, a tévedéseket jobban elfedő működési logikába kerülnek vissza olyan gazdasági funkciók, amelyek az elmúlt évtizedben képesek voltak valamifajta többletet vagy hatékonyságot felhalmozni. Az eredeti stratégiai elképzelést az állam egyszeri forrásainak bázisán erőltetve végrehajtották. Vagyis megvalósult a magas jövedelműek adócsökkentése, megkezdődött az állami tulajdon arányának növelése és a foglalkoztatásban betöltött állami szerep kiszélesítése. Az egyszeri forrásfelhasználás azonban óriási kockázatokat épített az ország fenntarthatóságába: a hazai strukturális hiány (egyszeri bevételek és kiadások nélkül számolt hiány) idén 5-6% körül alakul, a keletkezett állandó jövedelemadó kiesést pedig az államosított magánnyugdíj-források elfogyása után is valamilyen módon finanszírozni kell a következő években (az államosított nyugdíjpénzek elköltésével keletkező jövőbeli nyugdíj-hiányt pedig szintén meg kell oldani). Hazánkat a „forró tőke” finanszírozza, vagyis olyan befektetői csoportok, amelyek a magasabb kockázatú államokat keresik a rövidtávon nagyobb elérhető kamatok érdekében.
Ezekből a premisszákból logikusan következik a kormány államadósság ellen meghirdetett harca is. Mivel gazdasági stratégiájuk megbukott, az egyetlen lehetőség az összehúzódás, másképp az államadósság csökkentése. Ez magyarázza, hogy miért állítja mai gazdaságpolitikája középpontjába a kormány az államadósság elleni küzdelmet, miközben a jelenlegi 75% körüli szint európai és világviszonylatban is jónak, sőt, fenntarthatónak mondható. Fenntartható lenne, ha nem látszana, hogy a magyar költségvetésben a következő években a GDP 5-7 %-ának megfelelő, 15 éves távlatban pedig a GDP 10-12 %-át kitevő hiány keletkezett.
Ez gyakorlatilag a szuverén nemzeti válság előszobája.
2) A 2012-es költségvetés kapcsán az egyetlen megmaradt lehetőség a kormány számára: a fiskális restrikció. Ha nem lenne elcsépelt: a 2012-es költségvetés a legnagyobb megszorítás, amire az elmúlt húsz évben rákényszerült Magyarország.
Mivel a következő években jelentős forrásokra lenne szükség a mai ellátások fenntartásához, az államadósság növelése nem opció, a gazdasági növekedésnek pedig semmilyen bázisa nem látszik a következő évekre, marad a költések visszafogása. Nem jelent segítséget a még rendelkezésre álló nyugdíjvagyon sem, mivel ez a forrás döntően részvényekben áll rendelkezésre, amelyek értéke ráadásul jóval alacsonyabb szinten áll, mint az államosítás pillanatában (vagyis az állam a MOLpaketten túl a nyugdíjvagyon egy részét is „eltőzsdézte”).
A benyújtott költségvetés társadalmilag elfogadhatatlan, megdöbbentően dilettáns, teljesen érzéketlen a szegények, sőt az átlagos keresetűek helyzete iránt, szemérmetlenül kizárólag a magas jövedelműek viszonylag szűk rétegének kedvez, makrogazdasági szempontból megalapozatlan. Ez az elszegényedés költségvetése.
• Gazdasági növekedés helyett visszaesés: a reális előrejelzés a -1,5% és +1% között van. A költségvetési terv 1,5%-os GDP emelkedéssel számol, amely komoly visszalépés, a meghirdetett 4-6%os és a valójában a kormány által várt 3-3,5%-os növekedéshez képest. Figyelembe véve az eddig megismert gazdaságpolitikai lépéseket nem zárható ki, hogy recesszióba is süllyed a magyar gazdaság.
• A munkahelyteremtéssel szemben növekvő munkanélküliség. A korábbi ígérettel szemben (4 év alatt 300 ezer vagy 400 ezer új munkahely), a költségvetési terv gyakorlatilag a munkanélküliségi ráta stagnálásával számol, azaz 2012 végéig nem remélnek áttörést ezen a területen. A munkahelyteremtés fő eszközének a közmunkák elterjesztésében látják, ami nem segíti a valós munkahelyteremtést. Az adóemelések miatt a minimálbér nominálértékének szinten tartásához is 10%-os minimálbéremelésre lenne szükség. Ugyanakkor ilyen mértékű emelés úgy megdrágítja a kis- és középvállalkozói körben a foglalkoztatást, hogy a minimálbér másfélszeresére emelendő járulékfizetési kötelezettséggel és az egészségügyi járulék 1,5 százalékpontos emelésével együtt ez tömeges csődöket, ezáltal növekvő munkanélküliséget jelent éppen a legkritikusabb helyzetű térségekben és gazdasági ágazatokban.
• Adócsökkentéssel szemben jelentős adóemelések. Adóemelésekkel akarja betartani a hiánycélt a kormány. Az ÁFA emelés a legkritikusabb; azon túl, hogy az EU-ban nálunk lesz a legmagasabb az ÁFA, felpörgeti az inflációt és ösztönzi a szürkegazdaságot. Az adójóváírás és a „félszuperbruttó” kivezetése durván átrendezi a jövedelmi viszonyokat: nagyjából 300 milliárd forinttal emeli az átlagosnál kevesebbet keresők adóterheit és ezt odaadja az ennél többet keresőknek. Az inflációt is figyelembe véve jelentős reálkereset csökkenés következik be a teljes gazdaságban, és a bérbefagyasztás miatt kitüntetetten a közszférában. Komoly társadalmi konfliktusokat gerjeszt az elszegényedés költségvetése. A magas szinten beragadó munkanélküliség tetézve a felpörgő inflációval, az átlagos keresetnél kisebb bérűeket, azaz a foglalkoztatottak kétharmadát érintő újabb nominális keresetcsökkenés a családok nagy részében a fogyasztás visszafogásának kényszerét jelenti; tovább fog nőni a létminimum alatt élők száma, terjed a mélyszegénység. (A KSH 2010-re számított létminimumértéke: 78 736 Ft volt, becsléseik szerint a létminimum alatt élt 2010-ben a lakosság 37%-ka.)
A költségvetési megszorításokkal 750 milliárd forintot vonnak el az államháztartásból, a bevételek 445-450 milliárddal nőnek, a kiadások pedig 300 milliárddal csökkennek. A központi költségvetési szervek fejezeti előirányzatainál 200-250 milliárd forintos megszorítást kíván elérni a kormány. Ennek következtében jelentős reálérték csökkenés lesz a szociális és egyéb hasonló, az állampolgárokat érintő szolgáltatásoknál.
A jövő évi költségvetés bevételtúlsúlyos, mert adó- és járulékemelésekre épít. Az állam jövőre minden megtermelt 100 forintból 48-at elvon a gazdaságtól, vagyis a jövő évi költségvetésben az állami elvonás mértéke jelentősen nő. A hatályos konvergencia programhoz képest 2012-ben több mint 900, a későbbi években több mint 1.400 milliárd forintos kiigazítás válik szükségessé. Jövőre 9 adó emelésére kerül sor, amelyek együttes hatása 2012-ben mintegy 700 milliárd forint, 2013-tól pedig mintegy 1.200-1.400 milliárd forint. Önmagában még az itt feltételezett adóemelési csomag sem teremt azonban lehetőséget a konvergencia program keretein belül a válságadók megszüntetésére.
A költségvetési politika átláthatósága a 2012. évi költségvetés előkészítése során több ponton sérül. Egyrészt a kormány nem közöl érdemben részletezett információt a saját számításai szerint intézkedések nélkül adódó költségvetési alappályáról. Nem egyértelmű továbbá a kormányzati kommunikáció arról, hogy a 2011. évre kitűzött költségvetési egyenlegcél mekkora rész átvállalásával számol a MÁV és a BKV adósságából, illetve a korábban megkötött PPP-szerződések közül melyek felmondását teszi lehetővé. Nem világos az sem, hogy a maastrichti egyenlegben már 2011-ben teljes egészében elszámolt magánnyugdíj-pénztári vagyon magyar prezentáció szerint még el nem számolt 528 milliárd forint feletti - része mikor és hogyan fog megjelenni a költségvetésben.
3) Fontos, hogy az MSZP társadalom iránti felelőssége alapján, megalapozott alternatívát ajánljon Magyarországnak: ez a munkahelyteremtés költségvetése. Fontos, mert mind a kormánypártok, mind a többi ellenzéki párt populista álláspontra helyezkedett.
Az alternatív költségvetésnek olyan gazdaságfilozófiai keretnek kell lennie, amelyek mögött menedzselhető rendszer áll. Fontos, hogy a nemzetközi környezet szerepét is figyelembe vegyük az alternatív tervezéskor. Számolni kell a nemzetközi kockázatokkal, lehetséges új piacokkal és ez Európai Unió 2014-2020-as költségvetésének magyar növekedésre gyakorolt hatásaival.
Az alternatív költségvetési koncepciót célszerű nem csak az MSZP szakértőivel és holdudvarával, hanem szélesebb szakértői közeggel megvitatni. Van egy különféle politikai meggyőződésű, de a
valóságot figyelembe vevő szakértői közeg a szakszervezetektől az egyetemekig, amelyek a nagy ügyekben egyetértenek. Az így kialakuló alternatív koncepciónak természetesen ki kell alakítani a kommunikációját is, vagyis az alternatív költségvetési koncepciónak a szakmai közegen túl jelszavak szintjén is meg kell találni a kifejezését. Ezek a jelszavak szociális indíttatásuk, de koherensek, megvalósíthatóak a konkrét tervezés szintjén is.
Az MSZP csak akkor lehet képes politikai értelemben versenyképes ajánlatot tenni 2014-ben a választóknak, ha képes egyensúlyt teremteni a szociális igazságtalanságok és esélyek kiegyenlítésében vitt állami szerepvállalás és az egyéni felelősség között.
Az egyéni és közösségi felelősség közötti összhang, elviselhető arány megteremtését kell célul tűzni, vagyis egy olyan új magyar felelősség-megosztás rendszerét, amelyben a tehetősek nagyobb felelősséget és több anyagi értelemben vett szolidaritást vállalnak, míg „cserébe” az alsóbb rétegek elszántságukat, tetteiket helyezik a mérleg másik serpenyőjébe. A szolidaritás a közösség iránti felelősség, annak a felismerése, hogy együtt többre jutunk, ilyen értelemben pedig az esélyegyenlőség megteremtésének kedvezményezettje akkor szolidáris a közösséggel, ha a nyújtott eszközökkel él is: ha részt vesz a közoktatásban, ha munkát keres, ha felelősen gondolkodik és gondoskodik saját jövőjéről, családjáról, személyes költségvetéséről.
A Fidesz szociális demagógiájának legsúlyosabb áldozatai a szegény régiók lesznek (nem csak KeletMagyarország, hanem Dél-Baranya, Somogy is ilyen terület). Ezen a régiók kitörése a mai helyzetből csak egy új stratégia mentén képzelhető el. Ezen a helyzeten szükséges változtatni, de vélhetően nem lehet azon az úton, ahogy az eddig megvalósult.
Ezért olyan szegény régió stratégiában érdemes gondolkodni, ami a versenyfeltételeket szabja át. Speciális gazdasági övezetekként célszerű ezekre a területekre tekinteni, ahol kedvezőbb gazdasági környezetet teremt az állam: területi járulékcsökkentéssel, a minimálbérek eltérítésével, a lokális piaci működések megerősítésével a működő tőke egyszerűen alacsonyabb költségek mellett hozhat létre termelést.
4) Az MSZP igazságos és hatékony adórendszert javasol. A költségvetés bevételei így megalapozottak és kiszámíthatók lesznek és elkerülhető a leszakadás/ elszegényedés.
A kormány beismerő vallomásával ér fel, az a bejelentés, hogy mindaddig, amíg az egykulcsos adó bevezetése bárkinek is jövedelem kiesést okoz, addig kiegészítést adnak a havi bruttó 202.000 forint alatti jövedelemmel rendelkező munkavállalóknak. Beismerése annak, ami az idén is történt, hogy az alacsony- és közepes jövedelműek adóját emelték. Beismerése annak, hogy képtelenség volt, mindennek a következményeit a kis- és közepes vállalkozásokra terhelni. A személyi jövedelemadó változások 2012-ben összességében 109,3 milliárd forint költségvetési bevétel-növekedést eredményezhetnek. Jövőre összességében nem folytatódik az adócsökkentés, hanem jelentősen nő az adóteher. Ezért, létrehoz egy kompenzációs rendszert, amelyet a dolgozók járulékának további emeléssel akar fedezni.
Bár még ma is megpróbálják félrevezetni az állampolgárokat. Mert azt állítják, hogy az adójóváírás megszüntetése az érdeküket szolgálja. Ezzel szemben adóemelés az, ha csökkentik (mint az idén), majd megszüntetik az adómentes sávot, valamint növelik a munkavállalókat terhelő járulékot.
Az állam 2011-ben az alacsony keresetűektől éves szinten 36 ezer forintot vett el az adójóváírás mértékének csökkentésével, miközben az érvényesítési sávhatár leszállításával az adójóváírás már havi 180 ezres havi bér felett csökken és havi 260 ezer felett teljesen megszűnik. Ráadásul emelték a járulék befizetést is 0,5 %-kal. A kormány most ismertetett terve az adómentes jövedelmi sáv és a szuperbruttósítás eltörléséről a 240000 forintnál kevesebb keresetűek adóját tovább emeli, keresetüket csökkenti. A dolgozók által fizetendő járuléknövelés szintén. A kiskeresetűeknél havi 11000 forinttal, a közepes keresetűeknél 5000 forinttal csökkenne a keresetük. Ezt nem lehet a bérek emelésével kompenzálni. 22%-os béremelés kell ahhoz, hogy az alacsony és közepes jövedelmű dolgozók keresetének reálértéke visszakapaszkodjon a 2010-es szintre.
A társadalmi igazságtalanságot tovább növelte, hogy a bevezetett családi kedvezményt a valóban rászorult kiskeresetű gyermekes családok többsége nem tudja érvényesíteni, miközben az adómentes családi pótlék nem nőtt. Ezzel szemben a második kulcs eltörlése azonnal kedvezett a gazdagoknak.
Az MSZP azt javasolja, hogy azok járuljanak hozzá nagyobb arányban a közterhekhez, akik nagyobb jövedelemmel rendelkeznek, és így méltányos és igazságos legyen az adórendszer.
• A progresszió eszköze az adómentes sáv, az adójóváírás, amellyel célzottan valósítható meg az alacsonyabb jövedelműek kisebb adóterhelése. A sáv határát 16000 forint/ hóra javasoljuk emelni, mert ez biztosítja, az alacsony és közepes jövedelműek keresetének 2010. évi reálértékét. Így a bevételek 120 milliárd forinttal csökkennek.
• A tavalyi járulékemelést visszavonjuk, ez 36 milliárd forinttal csökkenti a bevételeket.
• Az egy kulcs egyetlen előnye volt, hogy egyszerűbbé vált az adóelőleg-fizetés, lehetővé vált az egylapos bevallás. Ezért maradjon minden jövedelemre a 16%-os kulcs, de az évi 5 millió forintot meghaladó jövedelmek progresszív adóztatására, külön törvény alapján kerüljön sor, és további 16 % szolidaritási hozzájárulást kelljen fizetniük. Ez 320 milliárd forint többletbevételt jelent.
• A nem munkából származó jövedelmek esetében is minden jövedelemre maradjon meg a 16%-os szja-kulcs, de mellette, az évi 5 millió forintot meghaladó jövedelmek progresszív adóztatása érdekében, 8%-os további kulcs lépjen be. Ez 60 milliárd forint többletbevételt jelent.
• A kis és közepes keresetű dolgozóknak az állam támogatásként a maximálisan igénybe vehető mértékig egészítse ki a gyermekek után járó adókedvezményt („visszatérítendő adó”). Ennek fedezete lenne, ha havi 650 ezer Ft-os jövedelem felett fokozatosan csökken az igénybe vehető családi kedvezmény mértéke és 1 millió Ft-os havi jövedelem felett már nem jár kedvezmény. Így 45 milliárd forint többlet kiadást jelentene. Ezzel egyidejűleg szükséges a családi pótlék 10%-os emelése, ami további 35 milliárd forint többlet kiadás.
Az így számolt egyenleg, idei bázison számítva 144 milliárd forint többletbevételt is biztosít.
A Fidesz-KDNP kormány azonban nem csak igazságtalan személyi jövedelemadót vezetett be, hanem célszerűtlen vállalati adókat és járulékokat is. Így csökkentette az 50 millió forint feletti adózás előtti eredménnyel rendelkező vállalatok adókulcsát 10%-ra. Az MSZP ezzel szemben a munkáltatói járulék érzékelhető – mintegy 3 százalékpontos – csökkentését javasolja, mert ez segíti elő a foglalkoztatás bővítését a versenyszférában. (135 milliárd forint kiesés a bevételekből.)
Ennek enyhítésére 50 millió Ft éves adózás előtti eredmény felett vissza kell álltani a 19 %-os társasági adókulcsot, tekintettel arra is, hogy az 50-500 millió forint közötti éves pozitív adóalappal rendelkező társaságok esetében az adócsökkentésnek semmilyen foglalkoztatást növelő vagy növekedést ösztönző hatása nincs. (247 milliárd forint különbséggel számolt a kormány.) A két intézkedés összességében 112 milliárd forinttal növeli a bevételeket az idei bázison számolva. Az így rendelkezésre álló bevételi többlet egy részéből az alapvető élelmiszerek áfáját 5%-ra lehet csökkenteni, ami 100 milliárd forint bevétel kiesést jelent, de még így is összességében 156 milliárd forint bevételi többlet keletkezne.
5) Az állam kiadásai a költségvetés tervezetében döntően pillanatnyi érdekeket szolgálnak és nem a magyar társadalom hosszú távú érdekeit. Nyomorba döntés költségvetése, mert 2012-ben sem emelkednek a szociális transzferek.
„Az egyes ellátások előirányzatainak tervezésénél figyelembe kellett venni, hogy a családi pótlék, az anyasági támogatás, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az életkezdési támogatás, továbbá a pénzbeli gyermekvédelmi támogatások összege 2012-ben nem emelkedik…” 2011-ben a kormány a munkanélküli, rászoruló családoknak járó ellátásokat, illetve a gyermekes családoknak járó pénzbeli családtámogatásokat nem emelte. Így idén az infláció miatt tovább folytatódott a támogatások reálérték-csökkenése.
A támogatások jövő évi befagyasztása és a 4,2%-os infláció, az ÁFA-emelések, az adórendszer változásai, tovább csökkenti a juttatások értékét. Olyan kiegészítő támogatások sem emelkednek, mint a lakásfenntartási támogatás egy négyzetméterre jutó alapösszege (450 Ft/nm), vagy a közgyógyellátás havi maximális kerete (12 ezer forint).
A szociális szolgáltatások fajlagos állami támogatása 2012-ben sem emelkedik, így nem emelkedik az idősek, fogyatékosok, hajléktalanok intézményeinek állami támogatása. Sőt az emelt színvonalú bentlakásos intézményben élők támogatása több mint 50%-kal csökken (309 350 Ft/főről 127 130 Ft/főre). Ezzel együtt a Szociális és gyermekvédelmi bentlakásos és átmeneti intézményi ellátásokra szánt önkormányzati támogatás 60%kal, több mint 30 milliárd forinttal csökken. Az egyházi fenntartású intézményeknek szánt források (kiegészítő normatíva) viszont 13 milliárd forintra nőnek, a 2011-re tervezett 6 milliárdról.
Megszűnik a Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Program Mindössze a nyári gyermekétkeztetés, szintén befagyasztott 2,4 milliárdos kerete tartalmazza már a Program nevét („Gyermekszegénység elleni program keretében nyári étkeztetés biztosítása” címen).
Eredetileg létrejött volna egy Nemzeti Szociálpolitikai Alap, amely a Nemzeti Szociálpolitikai Koncepcióval együtt „elbukott”, mivel a Kormány azt nem támogatta annak ellenére, hogy számos megfontolandó, támogatható elemet tartalmazott a pénzbeli segélyezés átalakításáról, a szociális szolgáltatások reformjáról (és annak ellenére, hogy hónapokig roadshow-ztak vele). Ezzel szemben, a költségvetésben szereplő Nemzeti Szociálpolitikai Alap többek között a korhatár alatti ellátások finanszírozását fogja biztosítani. Így mindez, ahelyett, hogy egy fontos és a szegénység enyhítését, a
szociális rendszer átláthatóságát szolgáló alap lenne, elsősorban a szerzett jogok elvételének szimbólumává válik: a nyomor kasszájává.
Több munkáért kevesebb fizetést kínálnak a közalkalmazottaknak és köztisztviselőknek. A köztisztviselők illetményalapja 2012. évben 38 650 forint, ami megegyezik az előző évivel. A költségvetési szervek által foglalkoztatottak éves cafetéria kerete 2012. évben nem haladhatja meg a bruttó 200 000 forintot, hasonlóan a 2011. évhez. Vagyis, reálértékben kevesebbet ér. Az egyetemi oktatásban dolgozók bérét sem kívánják növelni az elkövetkező évben. A legalacsonyabb bírói és ügyészi alapilletmény – 1. fizetési fokozat – a 2012. évben 356 000 forint, ami a 2009. évihez képest nem változik.
A kormányzat a foglalkoztatást 1,5 százalékkal kívánja növelni. Ez gyakorlatilag stagnálást jelent a foglalkoztatásban. Az elindítani tervezett Start munkaprogram, keretében 200 ezer embert kívánnak foglalkoztatni az idei a nettó 28500 forintos jövedelempótló támogatás helyett jövőre 48 ezer forintos munkabérrel, ami után fizetniük, kell személyi jövedelemadót.
A munkaadói egészségügyi járulék 1,5 százalékponttal emelkedik 2012-ben. A járulék alapja a munkabér, de a munkaadó köteles legalább a minimálbér 1,5-szerese után fizetni, ami hátráltatja a foglalkoztatás bővítését, ugyanis nálunk a legmagasabb a munkára nehezedő adóteher az unióban. Bevezetésre kerül egy köztisztviselői keret. A központi igazgatásban foglalkoztatott 66 ezer emberből 5.200 köztisztviselő fog bekerülni ebbe a körbe, s ha onnan el tudnak helyezkedni a piacon, akkor az őket foglalkoztatók 50 százalékos munkáltatói adókedvezményben részesülnek. Ez azt jelenti, hogy legalább 5.200 munkavállalótól kíván jövőre megválni az állam. Az egymillió új munkahely létrehozása ennek a jelentős elbocsátási hullámnak köszönhetően is egyre távolabb kerül a realitásoktól.
A Munkaerőpiaci Alap főbb számait vizsgálva megállapítható, hogy jelentős mértékben csökkennek 2012. évben a foglalkoztatási és képzési támogatások, az álláskeresési támogatásokra, a szak- és felnőttképzési támogatásokra, a munkaerőpiaci szolgáltatásokra, a foglalkoztatást ösztönző normatív támogatásokra fordított összegek is.
A kormány pofátlanul átveri a betegeket és az egészségügyi dolgozókat, ez az átverés súlyos következményekkel jár a betegellátásra.
Minden bizonnyal a 2012-es évben minden eddiginél nagyobb megpróbáltatások várnak az egészségügyre. A szakellátást nyújtó ma még önkormányzati fenntartásban lévő egészségügyi szolgáltatók várható államosítása és a 2012. évi költségvetési előirányzatok együttesen drámai fejleményeket eredményezhetnek.
Az államosítás önmagában is képes sokk-hatást előidézni, nemcsak az egészségügyben, hanem az egészségipar egészében. Ez utóbbit elsősorban az fogja padlóra vinni, hogy a kórházak adósság állományát megöröklő állam a beszállítókkal akarja részben megfinanszíroztatni. Várható, hogy azokat a beszállítókat, akik készek ennek az adósság állománynak egy részét leírni, az állam azzal kecsegteti, hogy a jövőben ők lehetnek a már államosított intézmények sikeres beszállítói.
A költségvetés számai egyértelműen bizonyítják, hogy az egészségügy 2012. évben vállalhatatlan anyagi feltételek mellett lenne kénytelen működni: - miközben 1%-kal emeli a munkavállalói egészségügyi hozzájárulást, saját járulékfizetési kötelezettségét 30%-kal csökkenti, - a költségvetési járulékfizetés annyival csökken, amennyi a chips adó, az új baleseti adó és az 1%-os járulékemelés (járulék alap kiszélesítés) együttes összege, ezek tehát nem jelentenek több pénzt, bármit is állít a kormány, - az Egészségbiztosítási Alapra terheli a javaslat a korhatár alatti rokkantnyugdíjasok ügyét, de ehhez a feladathoz kevesebb forrást (39 milliárd forinttal) biztosít, mint amennyi most szükséges a kifizetésekhez, - az Egészségbiztosításai Alap tényleges bevételi növekménye még a várható infláció mértékét sem éri el és nem nyújt fedezetet a béremelésekre, az ÁFA emelésre.
A kormány 83 milliárd forinttal csökkenti a gyógyszerkiadásokat. Óvatosságból azonban egy 43 milliárdos céltartalékot képez. Az most még nem tudható, hogy a gyógyszert gyártók befizetési kötelezettségei emelkednek-e 2012. évben. Ilyen mértékű forráskivonást a gyógyszerkassza még nem szenvedett el. Nem lehetünk nyugodtak a tekintetben, hogy ez az érvágás milyen hatással lesz a betegek gyógyszerkiadásaira.
Az utóbbi 20 év legrosszabb feltételei mellett kell működnie az egészségügynek. Prognosztizálható, hogy az anyagi ellehetetlenülésre az egészségügyi intézmények szolgáltatásaik színvonalának csökkentésével, a várólisták időtartamainak növekedésével fognak reagálni. Az orvosok és nővérek jövedelmük javításában nem reménykedhetnek, sőt, az egyes intézkedések lényeges mértékű bércsökkenést eredményezhetnek. Az egészségügyet és magát az egészségipart komoly
megrázkódtatásnak teszi ki a kormány tervezett intézkedéseivel, illetve magával a költségvetési javaslattal.
Az oktatásügy költségvetése jelentős pénzkivonást eredményez a felsőoktatásból és nominálisan szinten tartja a közoktatási költségvetést, viszont kiszámíthatatlanságot és a kormány saját céljainak megvalósíthatatlanságát mutatja.
A 2012. évi költségvetés közoktatásra vonatkozó részei és a parlamenti beterjesztés előtt álló köznevelési törvény célkitűzései semmilyen szinten nincsenek összhangban. A köznevelési törvény, illetve az önkormányzati törvény módosítása a közoktatás területén alapvetően két fő változást hoz, mindkettő rendszerjellegű és a magyar oktatásügy egészét érinti. Azonban sem az önkormányzati fenntartású iskolák államosítására, sem a beígért pedagógus életpálya-modellre a 2012. évi költségvetés egyetlen fillért sem tartalmaz. Magyarázatként azt hozzák fel, hogy a pedagógus életpálya-modell halasztható – ez a köznevelési törvény más részeivel való kapcsolata miatt elfogadhatatlan –, az államosítást pedig úgy fogják fel, mint egyszerű fejezetek közötti pénzátcsoportosítást, ami elképzelhetetlen és dilettáns megközelítés.
2012-ben a 2011-re eredetileg elfogadott költségvetéshez képest 29 milliárd forint hiányzik a felsőoktatás költségvetéséből. A kormány teljes felsőoktatás politikája ezen a forráskivonáson alapul, és politikai, szakmapolitikai érvrendszerük ehhez igazodik.
A 2012. évi felvételi keretszámok egyelőre nem kerültek meghatározásra, és az elmúlt 20 évben szokásos nyári, júliusi időpont helyett november végére ígérik azt a kormányrendeletet, amely ezt rögzíti. A költségvetés ugyanakkor világosan mutatja, hogy az államilag támogatott hallgatói férőhelyek radikális csökkentése és a költségtérítéses rendszer kivezetése, vagyis tandíj bevezetése a kormányzat megoldási javaslata.
A 2012-es költségvetés legnagyobb vesztese a magyar kultúra ügye. Gyakorlatilag már a látszatra sem ügyelve a kultúra finanszírozása teljesen és totálisan alárendelődött egyéb céloknak. A 2010. évi költségvetéshez képest a 2012-es költségvetési javaslat a kultúra összköltségvetését tekintve 35 %-kal csökken, ami a kulturális intézményrendszert jelen formájában gyakorlatilag fenntarthatatlanná teszi. Ezen a megyei önkormányzatok kezében lévő kulturális intézmények államosítása semmit nem segít. A legjelentősebb megvonás a magyar közművelődés költségvetését éri, amely a megyei jogú városok és a főváros kivételével a kulturális közművelődési intézményrendszer átmeneti leállítását jelenti. Programköltségvetésre gyakorlatilag költségvetési forrás nem jut. Az Európai Uniós forrásból
megvalósítandó kulturális beruházások, felújítások költségvetését minden egyes esetben elvonta a kormány. Teljesen irreális, sőt komikus az a kormányzati program, amely a Felvonulási térre új múzeumi negyedet ígér, és annak megtervezését kezdeményezte. Az Andrássy Terv több új országos múzeum, közgyűjtemény felújítását, illetve megépítését tervezi, amelyről költségvetés nem készült, de a tapasztalat azt mutatja, hogy a terv teljes kivitelezése 200 milliárd forint, amire nincs fedezet.
A nyugdíjemelés csak az átlagos inflációt fedezi, és nem, a nyugdíjasokat érintő áremeléseket. Méltatlanul alacsony a méltányossági alapon megállapításra kerülő nyugellátásra szánt 200 millió forint, méltányossági alapú nyugdíjemelésre 700 millió forint, egyszeri segélyre 500 millió forint jut. A Nyugdíjbiztosítási Alap „profiltisztítása” jegyében a korhatár alatti nyugellátások átkerülnek a Nemzeti Szociálpolitikai Alapba (NSZA), ez közel 313 milliárd forintot jelent. Nem világos azonban, hogy miért kell a költségvetésnek a Nyugdíjbiztosítási Alapnak 48 milliárd forintot átadni a „magánnyugdíjpénztári tagdíjfizetés miatti járulékkiesés pótlására”.
A korhatár alatti rokkantsági és baleseti rokkantsági ellátások mindhárom csoportja, valamint a rehabilitációs járadék finanszírozása pedig átkerül az Egészségbiztosítási Alapba. Ehhez a Nyugdíjbiztosítási Alap 206 milliárd forintot ad át az Egészségügyi Alapnak. További 136 milliárd forintot ad ehhez a központi költségvetés. Ez összesen 342 milliárd forint, ami 39 milliárd forinttal kevesebb, mint az idén.
Az Egészségügyi Alapba befolyt pénzekből rokkantsági ellátásokra 284 milliárd forintot terveznek, a korábban az NEFMI-nél szereplő egészségkárosodási járadékokra 58 milliárd forintot szánnak.
A korbetöltött rokkantnyugdíjakról semmilyen információ nincs a Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetésében, így nem lehet kibogozni, hogy a Széll Kálmán Tervben vállalt kiadáscsökkentő lépések miként valósulnak meg a 2012. évi költségvetésben. (Ott 62 milliárd forint szerepelt a megváltozott munkaképességűek járadékára, ami 4 milliárd forinttal több, mint ami a benyújtott költségvetésben szerepel. A rokkantellátások bontva nem szerepeltek a Széll Kálmán Tervben, csak összesítve, ami 660 milliárd forintot jelentet, mivel a korbetöltött ellátásokról nincs érdemi információ a benyújtott tervezetben, ezért itt nem lehet összehasonlítani az adatokat.)
A 2012. évi költségvetés tervezete hátrányosan érinti az amúgy is kilátástalan helyzetben lévő önkormányzatokat. A javaslat csökkenti az önkormányzatok költségvetési támogatását, hiszen kevesebb forrást, 1140 milliárd forintot biztosít jövőre, mint a tavalyi 1173 milliárd forint. Továbbra sem kapják meg az önkormányzatok azt a 120 milliárd forintot, amelyet korábban ígértek.
Elvárható volna az, hogy miután kormány az emberek megtakarításaival növelte a költségvetés bevételeit, a helyi feladatok ellátásához korrekt költségvetési keretet biztosít, de ez nem így van. A rossz és hibás adópolitika miatt az önkormányzatokat megillető, a településre kimutatott személyi jövedelemadó megoszlásánál 13 milliárd forinttal kevesebbel számolnak, mint tavaly.
Továbbra is jelentős létszámleépítésre lehet számítani az önkormányzatoknál, mivel erre 6,8 milliárd forintot szán a 2012. évi költségvetés, ami még a 2011. évi keretet is meghaladja 1,4 milliárd forinttal. Ez több ezer ember elbocsátását jelenti.
Egy helyben áll a panelprogram, mert a rendelkezésre álló 2 milliárd forint nem elegendő semmire, ez a támogatás a korábbinál (11 milliárd Ft) majdnem 9 milliárd forinttal kevesebb.
A költségvetési törvényjavaslat ugyanúgy nem kezeli a kötvénykibocsátások és a hiteltörlesztések sorsát, mint az idén. Az önkormányzatok immáron több mint 600 milliárd forintért hajtottak végre kötvénykibocsátást, amelyek törlesztése 2012-ben mindenhol megkezdődik, még nehezebb helyzetben sodorva a településeket. Csökken ugyanakkor mind az ÖNHIKI, mind a Fejezeti Tartalék előirányzata.
A 2012-es költségvetési tervezet 12 milliárd forintos többlet termékdíj bevétellel számol az idei évhez viszonyítva, ugyanakkor nem számol kvótaértékesítésekkel. A közbiztonság megerősítése továbbra is csak szlogen marad. A Fidesz kevés konkrét választási ígéretének egyike a közbiztonság javítása, a rendőrség megerősítése volt. Az Orbán-kormány megalakulásakor arról szónokoltak, hogy két hét alatt rendet tesznek az ország bűnügyi szempontból legproblémásabb területein. Ma már mindenki számára világos, hogy ez nem volt több puszta kampányfogásnál, amit az Orbán-kormány működésének első heteiben néhány látszatintézkedés követett.
Ugyanígy szlogen maradt a rendőrség megerősítése. Miközben tehát a költségvetési források reálértéken és nominálisan is csökkentek, jogszabályváltozásokkal új feladatokat telepítettek a rendőrségre (tulajdon elleni szabálysértések esetén előkészítő eljárás). A rendőrség és a többi rendészeti szerv már 2011-ben is csak nagyon feszes gazdálkodás mellett volt képes ellátni alapvető feladatait. A meglévő státuszok feltöltését sem hajtotta végre a Kormány.
Megdöbbentő módon a 2012-es költségvetési javaslat már eleve kisebb kiadási előirányzattal számol, mint az előző évi költségvetés eredeti előirányzatai. Nemhogy nem biztosít többlettámogatást a rendőrségnek, hanem csökkenti a rendelkezésre álló forrásokat nemcsak reálértéken, de még nominálisan is. Ez az összeg legjobb esetben is az alapfeladatok változatlan színvonalú ellátását teszi lehetővé még feszítettebb gazdálkodás, az állomány még nagyobb áldozatvállalása mellett. A javaslat a rendőrség személyi juttatásaira alig öt milliárd forint többletforrást irányoz elő, amit feltehetően felemészt a 2011-ben felszerelt rendőrök illetménye és az adójóváírás kivezetése miatt szükségessé váló bérkompenzáció biztosítása. A többi rendészeti szervnél még ilyen szerény mértékű növekedés sem érhető tetten.
A Kormány bevégzi, amit 2011-ben megkezdett: rohamléptekkel folytatódik a Honvédség leépítése. A Fidesz ellenzékből élesen bírálta Magyar Honvédség szocialista kormányok idején végrehajtott átszervezését. A korábbi tömeghadsereget felváltó, kisebb létszámú, a modern kor kihívásainak megfelelő professzionális haderő felállítását a Magyar Honvédség leépítéseként, egyszerű forráskivonásként mutatták be. Az új honvédelmi vezetés mai napig a „régi dicsőségről” elmélkedik, és a régi, elavult struktúrák visszaépítésének délibábját kergeti.
Sajnálatos módon azonban nemhogy új képességek kialakítására nem biztosít a Kormány elegendő fedezetet, de még a jelenlegiek fenntartására sem. Míg a Honvédelmi Minisztérium fejezet támogatási előirányzata 2010-ben 298 milliárd forint volt, addig 2012-ben már csak 213,5 milliárd forint lesz. Míg a szocialista kormányok időszakában a védelmi költségvetés minden évben elérte a GDP 1,2 1,4%-át, addig ez az arány már 2011-ben 1 % alá csökkent, és jövő évben alig haladja meg a tervezett GDP 0,8 %-át.
Világosan látható, hogy ez a költségvetési támogatás még a jelenlegi, előző ciklusokban kialakított modern és takarékos struktúra fenntartását sem lesz képes biztosítani, és már a Magyar Honvédség alapfeladatainak ellátását veszélyezteti. Elkerülhetetlen, feladatainak, szervezetrendszerének szakmai és politikai konszenzus alapján történő újragondolása
6) Az MSZP fontosnak tartja és alternatív költségvetése előtérbe helyezi:
• a munkahelyek teremtését, ezért javasolja érdemben csökkenteni a járulékokat, hatékonyan támogatni a munkába állást, ösztönözni a modernizációt,
• azt, hogy megakadályozza szegények és közepes jövedelműek helyzetének romlását, ezért nem ért egyet adójuk és járulék terheik növelésével, az ÁFA emeléssel és javasolja, az adójóváírás megtartását, a gyermekek után járó adókedvezmények biztosítását, a családi pótlék emelését, az alapvető élelmiszerek ÁFÁ-jának csökkentését,
• a méltányos nyugdíjemelést, a szolgálati, a korkedvezményes és rokkant nyugdíjasok helyzetének rendezését,
• az egészségügyi ellátás színvonalas biztosítását, az egészségügyben dolgozók megbecsülését,
• az önkormányzatok feladatainak ellátásához szükséges támogatás biztosítását,
• a termékdíj bevételek, valamint a kvótaértékesítésből származtatható bevételek felhasználását a zöldgazdaság fejlesztésére, az energiahatékonysági programok, a panel felújítások valamint a hátrányos helyzetű térségekben élők szociális gazdaságfejlesztési projektjeinek támogatására,
• azt, hogy megakadályozza a közoktatás hibás, előkészítetlen, fedezettel nem rendelkező államosítását, mert ez az oktató-nevelő munka színvonalának eséséhez vezet, illetve a járulékos feladatok, a gyermekek élelmezése, ellátása, gyakorlatilag gazdátlanná válik,
• azt, hogy az államilag támogatott hallgató férőhelyek arányát az érettségizettekhez viszonyítva a 2011-es szinten tartsa, és az összes hallgatói létszám 52-55 százalékban államilag támogatott, 48-45 százalékban költségtérítéses legyen,
• a kulturális költségvetés 2010. éven történő nominális szinten tartását, mindenekelőtt a közművelődés területén a 2010-es kulturális költségvetés felosztása szerint,
• a rendészeti szervek költségvetési támogatása reálértékének megőrzését, az üres státuszok feltöltéséhez szükséges források rendelkezésre bocsátását,
• a Magyar Honvédség működőképességének megőrzése érdekében legalább a 2011-es évnek megfelelő költségvetési támogatás összegének biztosítását.
Mindezek megvalósítása érdekében módosító javaslatokat dolgoz ki és nyújt be az Országgyűlésben. Olyanokat, amelyek biztosítják a költségvetés egyensúlyát is.
MSZP: sárba tipornak megszerzett jogokat az új munka törvénykönyvével Gúr Nándor az új munka törvénykönyvéről azt mondta, hogy az több hónapos agónia után kerül a Ház elé. Szerinte a kiszolgáltatottság nő, sárba tipornak megszerzett jogokat, az érdekviseletek lehetőségei visszaszorulnak, s ugyanazért a pénzért vagy kevesebbért többet kell az embereknek dolgozniuk. Szóvá tette a területi minimálbér fogalmát is, vélhetően ez nem a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű térségekben élő javát szolgája majd - jegyezte meg az ellenzéki politikus, aki szerint a rossz gazdasági döntéseket a munkaadókon "verik le. Kit terhel ezért a "torzóért" a politikai felelősség? - kérdezte.
Igazságszolgáltatási reform - Az MSZP a főbíró javaslatait is beterjesztette a Háznak
Budapest, 2011. november 7., hétfő (MTI) - A Legfelsőbb Bíróság elnökének javaslatait is beterjesztette a parlamentnek az MSZP, hogy az igazságszolgáltatási reform részletes vitájában azokról is tárgyalhassanak a képviselők. Bárándy Gergely hétfői sajtótájékoztatóján ezt azzal indokolta, hogy a kormány - a jogalkotási törvénnyel ellentétesen - nem konzultált a főbíróval a bírói szervezetrendszerről és a bírák jogállásáról szóló törvényjavaslatokról. A szocialista politikus szerint így nem véletlen, hogy Baka András harmincoldalas írásban fogalmazta meg bíráló észrevételeit és javaslatait. Hozzátette: annak érdekében, hogy a parlament a Legfelsőbb Bíróság elnökének javaslatairól is vitázhasson, azokat - sajátjaik mellett - az MSZP beterjesztette a Háznak. Mint elmondta, egyetértenek egyebek mellett az Országos Bírói Tanács (OBT) hatáskörének kiterjesztését, ellenőrzési jogának kiszélesítését célzó főbírói kezdeményezéssel, és azzal is, hogy a vezetői kinevezések joga egyszemélyi döntés helyett - az OBT és az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökét közösen illesse meg. Helyesnek tartanák azt is, hogy a legfőbb ügyész ne dönthessen szabadon a vádemelés helyéről a kiemelt ügyekben. A szocialisták emellett indítványozzák, hogy az OBH elnökének megbízatása szűnjön meg bírói szolgálati jogviszonyának megszűnésével együtt, valamint hogy a bírókat csak hozzájárulásukkal rendelhessék ki másik szolgálati helyre. Bárándy Gergely szólt arról is, hogy az alkotmányügyi bizottság hétfői ülésén több tucat, az igazságszolgáltatási tárgyú törvényekhez fűzött ellenzéki módosító javaslat azért nem kapta meg a testület egyharmadának támogatását (ami ahhoz szükséges, hogy külön szavazzon róluk a Ház), mert a grémium egyetlen LMP-s tagja, Schiffer András nem volt ott. Így nemcsak a szocialista párt, hanem az LMP által kezdeményezett módosító javaslatok sem kapták meg az egyharmados bizottsági támogatást - jegyezte meg Bárándy Gergely, kiemelve, hogy ilyen fontos ügyben megengedhetetlen a pártját a testületben egyedül képviselő frakcióvezető távolmaradása.
Így spórol magán Orbán Viktor
Budapest, 2011. november 7., hétfő (OS) - Az Orbán-kormány költségvetési tervezetéből kiderült, hogy képzeli a spórolást a miniszterelnök. Miközben az ország polgárainak szinte hetente újabb adókat kell elviselni egy rohamosan elértéktelenedő forint és az igazságtalan adórendszer miatt egyre értéktelenebb fizetés mellett, aközben a miniszterelnökség az idei 2,038 milliárdos keretét jövőre 3,185 milliárdra emeli az Orbán Viktor által meghirdetett olcsóbb állam jegyében. Íme, Orbán Viktor szavahihetősége? Mindenesetre sokatmondó, hogy míg az idei költségvetésükben egy fillér nem szerepelt konzultációkra, jövőre 700 milliót akarnak erre fordítani. Talán csak nem arról van szó, hogy befuccsolt a pökhendiség és az önfejűség? Külön érdekesség, hogy kik járnak jól a - nemzetet amúgy kegyetlenül megszorító - jövő évi költségvetés tervezete szerint. Ilyen például az Alkotmánybíróság, ahol 315 millióval kapnak többet, mind idén, holott az 5 új ember messze nem igényel ennyivel több költségvetési többletet. Talán csak nem arról van szó, hogy miután csökkentették a jogkörüket befogják a szájukat egy kis költségkeret emeléssel? Az is fontos Orbán Viktornak, hogy mindez ”jól”, vagyis a miniszterelnök ízlésének megfelelően legyen kommunikálva, ezért a közmédiánál 6 milliárddal nagyobb költségvetési kerettel számolhatnak a kirúgások után. Orbán Viktor tehát mindenkit busásan megfizet, aki végigcsinálja a nemzet könyörtelen megszorítását, a tömeges új adók kivetését és van hozzá elég vastag bőr a képén, hogy ezt úgy tálalja a nemzetnek, hogy ez nem megszorítás, sőt, mindenki jól jár ezzel a költségvetéssel. De érezheti, hogy kevés lesz a kommunikációs átverés, hiszen a személyes testőrségét is busásan megfizeti több mint 10 milliárd forinttal. Az MSZP visszautasítja ezt a felháborító, jellemtelen, hazafiatlan szemléletet és követeli, hogy az Orbán-kormány haladéktalanul vonja vissza a szedett-vedett költségvetését, vegye napirendre a szakma és az MSZP által kidolgozott alternatív költségvetést, illetve az igazságtalan egykulcsos adórendszerük helyett végre vezessék be a szakma és az MSZP által javasolt progresszív, igazságosabb és többkulcsos adórendszert. Elég volt Orbán Viktor stílusából, amely egyik kezével kirabolja a nemzetet, másik kezével odaadja azt jómódú kiszolgálóinak, és még el is várja, hogy örüljenek az emberek a csökkenő béreknek és növekvő áraknak. Tukacs István, országgyűlési képviselő
