A hulladékhasznosítás helyzete Magyarországon Balatoni Henrik – Sárosi Eszter
„A KITERJESZTETT GYÁRTÓI FELELŐSSÉG ÉRVÉNYESÜLÉSE ÉS A HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI JOGSZABÁLYOK ALAKULÁSA HAZÁNKBAN ÉS EURÓPÁBAN” SZAKMAI SZEMINÁRIUM – 2012. NOVEMBER 12.
A hasznosító társadalom előtt álló feladatok A világ napi anyagfogyasztása (kg/fő)
→ 1 hátizsák = 15 kg erőforrás fogyasztás / fő /nap „Erőforrás fogyasztás” = hazai erőforrás kitermelés + import - export
Az EU importfüggősége Importfüggőség: –Kína: 10,8 % –USA: ~ 50 % * –India: 7 % –Korea: 55,2 % –EU: ~ 54 % –Magyarország: 64 %
ÉLETCIKLUS SZEMLÉLET (‘Life cycle thinking’) avagy A nyersanyagforrások felhasználása és a hulladékkeletkezés NEM VÁLASZTHATÓ EL egymástól!! *becslés
Életciklus szemlélet Kibocsátás (CO2,Szennyvíz,Energia, stb…)
Termék
Gyártás
Elsődleges alapanyag
Környezeti hatás
Fogyasztás
Másodlagos alapanyag Hasznosítás környezeti hatása
Hulladék Ártalmatlanítás
A hazai környezetvédelmi ipar általános teljesítménye (2006-2010) A környezetvédelmi beruházások és a környezetvédelmi ipar árbevétele 2006-2010 Környezetvédelmi ipar értékesítés értéke összesen
450 000 406 278
400 000 350 000
370 337
355 019
346 709
364 371
Környezetvédelmi beruházások összesen
millió Ft
300 000 250 000 202 236
200 000 146 773
150 000
152 953
136 487 124 281
Környezetvédelemben foglalkoztatottak száma 2009 (fő)
100 000
50 000 0 2006
Forrás: KSH
2007
2008 2009 2010 Környezeti adó jellegű bevételek millió Ft Ebből Év Összesen Üzemanyag Termékdíj Gépjárműadó jövedéki adó 2007 593 209 20 929 62 432 476 800 2008 622 186 24 676 65 713 492 300 2009 613 475 29 028 63 754 482 100
Környezetvédelmi szolgáltatónál Egyéb szervezetnél Ebből: szellemi munkakörben Összesen
17 036 3 723 2 669 20 759
A hulladék szerepe a magyar környezetiparban (2007-2010) Millió Ft
2007
2008
2009
2010
A környezetvédelmi ipar árbevétele
363 553
403 136
352 128
361 416
Ebből a hulladékból származó
328 542
371 562
196 011
214 331
Ebből a hulladékból származó (%)
90%
92%
56%
59%
253 728
257 081
150 878
152 066
74 814
114 481
45 133
62 265
- Hulladék kezelés - Hulladék hasznosítás Forrás: KSH
Hulladékmennyiség kezelési mód szerint Termelési hulladék
Összesen Forrás: KSH
20 883
18 945
17 382
17 099
14 170
11 928
11 315
Hulladékmennyiség kezelési mód szerint - TSZH
Települési szilárd hulladék összetétele % Papír 13,5 Forrás: KSH
Műanyag 20
Üveg 5,9
Fém 6,4
Papír és papír alapú hulladékok • Keletkezés és hasznosítás KSH
OGYHT 2012
OGYHT 2013
TSZH arány szerint (KSH, 2010)
Keletkezés vagy Kibocsátás
csomagoló
irodai
újság
egészségügyi
egyéb
∑
416 000
22 000
50 000
118 000
52 000
658 000
Keletkezés (t)
280 000
visszagyűjtés (t)*
258 500
Keletkezés (t)**
380 000
visszagyűjtés (t)*
305 622
TSZH: 3 576 e t Papírtartalom: 13,5 %
482 000
89,87 % * vegyespapír csomagolóanyag-tartalom ~39% 80,42 % ** papír és textil csomagolószer
Helyzetértékelés • Hamburger Hungária fejlesztés – kapacitás megléte • Italkarton export! • Termékdíjból származó költségtérítés hatása!
• Lehetséges fejlesztési irányok • TSZH begyűjtés fejlesztés (nem csak csomagoló mennyiség) • TSZH válogatás (MBH/MH) • EoW állapot • Nem vagy részben papíripari célú felhasználás: Papírbeton, Hő-hang szigetelő elemek, Társított (Tetra) feldolgozás, stb.
Műanyag és műanyag alapú hulladékok Műanyag termelés növekedése Európában és a világban 1950-2008 (millió tonna) 300
2008: 245 250
2006: 245
2002: 200
200
Világ
150
1989: 100
100
Európa 1976: 50
50 1950: 1.5 0 1950
1960
1970
1980
1990
2000
Forrás: PEMRG (PEMRG: Purdue Energy Modeling Research Groups - Indiana állambeli kutatócsoport)
Műanyag és műanyag alapú hulladékok • Műanyag termelés és felhasználás Magyarországon 2004-2009 (ezer tonna) Termelés
2004
2005
2006
2008
2009
1 196
1 352
1 414
1 556
1 443
1 325
Export
862
875
1 113
1 290
1 239
1 192
Import
444
336
488
555
577
606
Felhasználás
778
813
789
821
781
739
• felhasználási területek – – – – – –
2007
Lap, lemez, fólia cső, profil Csomagoló eszköz Építőanyag Járműipar E+E ipar egyéb
Forrás: KSH
• A kibocsátás (740 e t) ~30%-a csomagolás (205 e t) OGYHT 2012 OGYHT 2013
Kibocsátás (t)
205 500
visszagyűjtés (t)
47 633
Keletkezés (t)
240 000
visszagyűjtés (t) TSZH: 3 576 e t
121 000
TSZH arány szerint (KSH, Műanyagtartalom: 2010) 20,7 %
740 232
23,18% 50,41%
Teendők, fejlesztési lehetőségek • • • •
Begyűjtés fejlesztés (Szelektív) Kiválogatás fejlesztése (MBH/MH) Műszeres válogatás fejlesztés Termékgyártás fejlesztése vegyes alapanyagokból PIAC! • Ipari/tőke koncentráció
Vas és nem vasfém hulladékok • Keletkezés HOE tagvállalatai által begyűjtött és kezelt fémhulladékok 2010, t Csomagolási - Fe
5 222
Csomagolási - Al
32 927
Vasfém
1 042 857
Nemvasfém
66 071
Összesen
1 147 077 TSZH-ban maradó mennyiség, t
2010: 3 576 e t, arány 6,4%
228 864 OGYHT mennyiségek, t Kibocsátás
Visszagyűjtés
Vas (2012)
47 900
727,3
Alu (2012)
16 483
940,1
Vas (2013)
45 000
1 200
Alu (2013)
17 200
950
Hasznosítás 97% = ~1 110 e t
Helyzetértékelés • Nem szignifikáns mennyiség a csomagolás • Eszközrendszer kiépült • 3 db shredder ( kapacitás 450 e t/év) • Daraboló eszközök/mobil és fix • Stb. • Hazai és export piac kiépült, stabil • Kedvező költség szerkezet • Fejlesztési lehetőségek • Shredder maradék kezelés (folyamatban!) • Fém italos doboz • Visszagyűjtés • Feldolgozás (can to can) exportálás • EoW állapot elérése (szeparátortechnikák KTD összefüggés!)
Üveg hulladék Keletkezés, begyűjtés, hasznosítás főbb számai Kibocsátás ∑ t (KSH) csomagolás
építőipar (síküveg)
117 000
műszaki és egyéb
180 000
6 800
összesen 303 800
TSZH-ban maradó mennyiség, t 210 000
2010: 3 576 e t, arány 5,9 % OGYHT mennyiségek, t 2012
2013
Kibocsátás
Begyűjtés
Kibocsátás
Begyűjtés
98 786
61 305 (62%)
110 000
66 000 (60%)
Kibocsátás 2010
117 000
Visszagyűjtés 2010
41 000 (35%)
Tehát az OGyHT igen ambiciózus célkitűzés!!
Helyzetértékelés • Előkezelő/hasznosító kapacitások megléte (Zalaegerszeg, Sződliget, Alsózsolca, 92 e t) • Begyűjtés nehézségei külön önálló eszközrendszer és logisztika Fejlesztési lehetőségek • Begyűjtés fejlesztés • MBH/ MH válogatási technológia • Üvegipar • Üvegiparon kívül: üveghab (építőipar, energetika) aszfalt stb.
Elektromos és elektronikai hulladékok Keletkező mennyiség • Magyarországon kb. 130 ezer tonna – Ebből újrahasznosított kb. 43 ezer tonna = 4,3 kg/fő/év • EU+Norvégia átlag 6,5 kg/fő/év újrahasznosítás (Célkitűzés: várhatóan kb. a képződött hulladék 85 %-ának hasznosítása)
Értékesítés kg (2011) 50 000 000
12 500 000 12 500 000
OHÜ hasznosítási 2 250 000 2012 16 500 000 tömeg (kg) QOHÜ OHÜ országos 2012 18 000 000 3 500 000 3 250 000 gyűjtési terv (kg) QOHÜ
4 125 000
5 000 000
8 000 000
950 000
1 500 000
400 000
47 500
30 000
22 500
600 000
70 000
55 000
25 000
3 600 000 1 900 000 1 200 000
800 000
600 000 450 000 6 530 000
Összesen termékdíjas
Világítástech. Eszközök (Nem termékdíjas)
Adagoló autómaták (ipari)
Megfigyelő és vezérlő eszközök (ipari)
Játékok, sporteszk.
Barkácsgép
Szórakoztató képcsöves
Szórakoztató elektronika
IT képcsöves
IT&telekom.
Háztartási kisgép
Háztartási hűtőgép
Háztartási nagygépek
OGyHT keletkezés és célok 2012
80 000 000
24 875 000
900 000
• Ezt az iparágat érintette legnagyobb mértékben a válság! • Tartósan kereslethiány alakult ki! • Speciális fogyasztói (lakossági szokások felerősödtek (hűtő, TV stb.)
33 000 000
Helyzetismertetés • Begyűjtői rendszer kiépítésében jelentős lépések • gyűjtés a visszavételi (forgalmazói) helyeken • gyűjtés a jelentős keletkezési helyeken (ipari centrumok, intézmények, kórházak) • hulladék udvarok Stb.
• Erősen decentralizált előkezelői rendszer • • • • •
3-4 komplett kézi/gépi bontó előkezelő üzem sok, decentralizált, kis kapacitású kézi bontás megváltozott munkaképességű foglalkoztatás és börtönmunka alacsony hasznosítói kapacitás, kevés EoW, jellemző az export Képcső hasznosítás megoldott!
• Fejlesztési lehetőségek • Hűtőberendezések szakszerű feldolgozása, szeparátortechnikával • Gazdaságos üzemnagyságú gépi bontó(k) • Gépi szeparátortechnika fejlesztése • Feldolgozói rendszerszervezés (műszaki feltételek) • Begyűjtésfejlesztés/logisztikai költségek
Építési és bontási hulladékok • EU-15 átlag 504 kg/fő/év újrahasznosítás Célkitűzés: 70 %-os min. 244 kg/fő/év újrahasznosítás, 2020-ig
Letárolt hulladékok: 1 190 millió m3 Forrás: FEAD
Helyzetértékelés Keletkező hulladék KSH adatok szerint Anyagában hasznosított Energiahasznosításs al történő égetés Energiahasznosítás nélküli égetés Lerakással ártalmatlanított Összesen
2004
2005
2006
2007
2008
2009
370
1 078
1 010
1 376
2 231
2 028
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
3 689
3 051
2 984
2 293
2 650
1 897
4 060
4 130
3 996
3 670
4 882
3 926
• Jogi szabályozás (helyzete, hiánya) • Jogkövetés (helyzete, hiánya) • KEOP forrásból létrejött létesítmények • PIAC!
Jövőkép, lehetőségek • Előzőek megoldása • Bejelentés: többségi állami vállalat kötelező felvásárlás és termékvásárlás! JOGOS? Lásd következő!
Példa - letárolt hulladékok, vagy primer nyersanyagok felhasználása? Mit mutat az eddigi gyakorlat? Jelmagyarázat: narancs - szilárd bányatelek világos narancs - szilárd bányatelek kutatás zöldek - CH bányatelek (+ kutatás)
A hasznosítói ipar fejlesztésének meghatározó szempontjai • Anyagáramonként differenciált a helyzet, a stabil, hasznosításban kiszámítható piac megléte • Hulladékexport növekedése • Nincs összehangolt jogi/műszaki/közgazdasági környezet (EoW/KTD; ÉBH stb.) • A vállalkozói integráció hiánya • Hulladékgazdálkodás/termékdíjas hulladék gazdálkodás helyett:Hulladékvagyon gazdálkodás • Vannak jelentős eredmények, de annak publikációja, megismertetése hiányzik, miközben a társadalom már „átlép”. Ez a kihívás!
Célok • Hasznosítóipar fejlődésének feltételei – Összehangolt szabályozás és fejlesztések (OHT) – Kiszámítható jogi és gazdasági környezet – Rendszer integráció (EU versenyképes vállalatméretek) – Innovációs lánc !BERUHÁZÁS FELTÉTELE LEGYEN HULLADÉKOD!
• Ágazatközi egyeztetések • Európai szintű érdekérvényesítés • Szemléletváltás – Társadalom: környezetvédelem – Gazdaság: alapanyagellátás – Politika: integráció
Köszönöm a megtisztelő figyelmet!
„A múzeumok a múltat őrzik meg, a hulladékfeldolgozók a jövőt” (T.Ansons)
