a Holcim új cementgyárának engedélyezése

Jogszabálysértő lenne

K Ö RNYEZETVÉDELMI IN F O R MÁ C IÓ S K IA D V Á N Y

XI. évf. 2006. 2. szám

a Holcim új cementgyárának engedélyezése

Szuhi Attilát, az Esztergomi Környezetkultúra egyesület munkatársát arról faggattuk, milyen inkorrekt dolgok történtek szerinte a Holcim új cementgyárának engedélyezésekor. A környezetvédő szerint, például a cég félrevezetően tájékoztatta a megyei ÁNTSZ-t, a felügyelőség nem vette figyelembe a lakosok, önkormányzatok tiltakozását, a terület légszennyezettségi besorolása miatt pedig eleve tilos lenne új nagyüzemre engedélyt kiadni a megadott helyen…Így: ha a Felügyelőség egy olyan beruházást engedélyez, amely növeli a zóna légszennyezettségét, jogszabályt sért.

– Mi nem volt korrekt az előzetes környezeti hatástanulmány társadalmi egyeztetésében? – A Holcim Rt. szeptember 22-én email formájában jelezte a veszélyes hulladék hasznosításának mellőzéséről szóló sajtóközleményt, amely csak október 3-án került iktatásra, és hivatalos formában csak október 18-án került megerősítésre. A legtöbb érintettséget bejelentő településen, ügyféli jogállást szerző társadalmi szervezett esetében azonban eddig az időpontig, már lejárt a 30 napos véleményezési lehetőség. Ezért ezen települések, az itt élő lakosság, továbbá a társadalmi szervezetek nem, vagy csak későn értesülhettek a változásról. Megítélésünk szerint a Felügyelőség a Holcim Rt. bejelentését nem fogadhatta volna be, hiszen a veszélyes hulladékoktól való elállás számos kérdést vett fel. Nyilvánvaló, hogy ezeket az alapadatokat az előzetes környezeti tanulmányban kell tisztázni. Mivel a cég bejelentett változtatása a véleményezési szakaszt követően érkezett be, így számos ügyfél elesett a valós véleményezési lehetőségtől. – A felügyelőség szerint „tisztázni kell, hogy a tervezett üzemtől 900 m-re fekvő Tát-Depó lakott terület-e”, él-e azon a területen 140 ember, annak fényében, hogy a Holcim Rt. szerint a kérdéses terület jelenleg frissen szántott. – Megkérdőjeleződik a Felügyelőség szakmai hitelessége is, ha a beruházó egy teljes településrészt, 140 ember lakhelyét „eltitkolhatja” előle. Kérdés, hogy így olyan, szintén helyismeretet igénylő kérdésekben, mint domborzati viszonyok, közúti

Szuhi Attila (jobbra): jogszabályt sértene a gyár engedélyezése

forgalom, vízfolyások, stb., vajon milyen információkkal rendelkezik a Felügyelőség. A vizsgálatoknak tehát nyilvánvalóan nem azt kell tisztázni, hogy Tát-Depó lakott-e, létezik-e (!), hanem azt, hogy az ott élőkre milyen módon hat a tervezett beruházás légszennyezése. Figyelmen kívül hagyott tiltakozás

– Egyöntetű volt a helyi önkormányzatok, lakosok tiltakozása a beruházás ellen. Ezt a környezetvédelmi törvény szerint figyelembe kell venni a hatóságnak az engedélyezési eljárásban. Mi erről a véleményed? – Az, hogy a felügyelőség a helyi önkormányzatok, lakosság véleményét figyelmen kívül hagyta. A hatóság határozata is tartalmazza, hogy számos helyi önkormányzat jelezte, elutasítja a beruházást a jelen helyszínen és körülmények között (Tát, Tokod, Tokodaltáró, Bajót, Mogyorósbánya, Dorog, Esztergom, Nyergesújfalu). A fenti önkormányzatokon felül a Dorog térségi és Esztergom-Nyergesújfalu Többcélú Kistérségi Tanács is a beruházás EKT-jában szereplő feltételek mellett történő megvalósulása ellen foglalt állást. A határozat is elismeri: a helyi lakosságtól is több ezer tiltakozó aláírást érkezett be. A fentiek szerint tehát, egyetlen helyi telepü-

lés nem támogatta a beruházást az EKT-ban szereplő feltételek mellett, és hasonló határozott véleményt formált a helyi lakosság. A tiltakozás ellensúlyaképp a határozat indoklásában az szerepel, hogy a Középdunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2005. július 20-i keltezésű elvi támogatási nyilatkozatot tett. Megjegyezni kívánjuk, hogy a 2005. Regionális Fejlesztési Tanács jegyzőkönyveinek tanúsága szerint, a Fejlesztési Tanács 2005. július 20-ig NEM TÁRGYALTA az új cementgyár ügyét. Így a levél – származzon is bárhonnan – nem tekinthető a Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács álláspontjának. Itt valaki – azt is tudjuk, ki, csak egyelőre nem kívánjuk megnevezni a személyét –, felhatalmazás nélkül, a testület nevében nyilatkozott, anélkül, hogy erre joga lett volna. Összegezve elmondható, valójában nincs támogatója a beruházásnak (egy, jogtalanul nyilatkozón kívül). Ugyanakkor, a határozat, és annak indoklása egyáltalán nem veszi figyelembe az érintett önkormányzatok, s a helyi lakosság véleményét, amellyel megsérti az Aarhus-i Egyezményt, azon túl, hogy semmibe veszi mintegy 60 ezer ember közvetlen vagy közvetett állásfoglalását.

Jogszabálysértő lenne a gyár letelepülésének engedélyezése

– Már csak az adott terület, régió légszennyezettségi besorolása miatt sem lehetne engedélyezni a beruházást, ha jól tudom. – Így van. Tát, Nyergesújfalu, Tokod, Esztergom, Dorog abban a Komárom-Tatabánya-Esztergom légszennyezettségi zónában találhatóak, amelyben – több komponens tekintetében (pl. nitrogén-oxidok, szálló por-szennyezettség) – a légszennyezettség meghaladja a határértéket. Ez esetben pedig a 21/2001. korm. rend. 5.§ (6) bekezdése szerint „Tilos… új légszennyező pontforrást telepíteni, ha a légszennyező pontforrás közvetlen hatásterületén az alap légszennyezettség értéke már meghaladja, illetve az új légszennyező pontforrás üzembe helyezése következtében várhatóan meghaladja az éves légszennyezettségi határértéket…” A felügyelőségnek jeleztük, mind Dorog, mind Esztergom légszennyezettségi állapota a szálló por tekintetében meghaladja a légszennyezettségi határértéket, s a tűréshatárt is. Mivel a két település 8, ill. 10 km-re, szélirányba fekszik a tervezett üzemtől, egyértelmű, hogy meghatározott meteorológiai körülmények között az üzem levegőszennyezése eléri a fenti városokat. Vagyis, egyértelmű lenne, hogy ide újabb porkibocsátó szennyező forrás nem telepíthető. Hangsúlyozni kell: ha a Felügyelőség egy olyan beruházást engedélyez, amely – mint a tervezett beruházás is – növeli a zóna légszennyezettségét, jogszabályt sért. És – amint arra számos példa volt Európában – felelősségre vonható.

– Problémának tűnik nekem az is, hogy bár a szénszálgyártó Zoltek a maga nitrogén-oxid kibocsátásával ugyanazon településen belül található, mint a tervezett cementgyár, erről mintha megfeledkezett volna a felügyelőség. – Maga a felügyelőségi határozat is utal arra, hogy szükséges az egyes szennyezőanyagok együtthatásának vizsgálata. Ugyanakkor említést sem tesz, arról lakossági észrevételről, mely szerint a tervezett üzem légszennyezésének megítélésekor figyelembe kell venni a környező iparvállalatok kibocsátását is. Mint az EKT-ból is ismeretes, a tervezett cementgyár (egyébként alulbecsült) hatásterülete is eléri a Zoltek Rt. szénszálgyár légszennyezésének hatásterület. A két üzem légszennyezésének együttes hatását feltétlenül vizsgálni szükséges (a dorogi és esztergomi imissziós mérőállomás ennek kimutatására nem alkalmas.) ill. meg kell fontolni, hogy más légszennyezőkre (dorogi veszélyeshulladék-égető, párkányi papírgyár) is kiterjesszék a vizsgálatokat. Elmismásolt por

– Több észrevétel is érkezett a Holcim EKTjával kapcsolatban az egészségügyi szempontok figyelmen kívül hagyása miatt. Ehhez képest a felügyelőségi határozatban az szerepel: a Holcim által készített „előzetes tanulmány egészségügyi várható problémákat nem vet fel”. Nem éppen örvendetes a tény, hogy a Felügyelőség, ilyen jóhiszeműen elfogadja a Holcim nyilatkozatát. Ugyanakkor szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy például

1 %-os FELHÍVÁS

a DKE-ért, a ZÖLD SOROK-ért!!! TISZTELT PÁRTOLÓINK!

Kérjük Önöket, 2006. évi adózásukkor is éljenek törvény adta lehetőségükkel, személyi jövedelemadójuk 1 %-át ajánlják fel a Dorogi Környezetvédelmi Egyesületnek, hogy civil szervezetünk folytatni tudja a városért és a közösségért végzett munkáját, a Zöld Sorok megjelentetését. Kérjük pártolóinkat: a rendelkező nyilatkozatot a következő módon töltsék ki:

RENDELKEZŐ NYILATKOZAT A befizetett adó egy százalékáról

A kedvezményezett adószáma:

1 9 1 5 0 6 2 2 - 1 - 11

A kedvezményezett neve:

DOROGI KÖRNYEZETVÉDELMI EGYESÜLET

2

2006. február

Esztergom Önkormányzata, külföldi és hazai tanulmányokra hivatkozva, hoz példákat a cementgyártás ill. cementgyári hulladékégetés által okozott egészségügyi problémákra, továbbá a Nagy-Britannia Környezetvédelmi Minisztérium által kidolgozott módszertan alapján számszerű becslést is ad a várható egészségügyi hatásokra. Ugyanitt szerepel a népegészségügyi jelentésből egy részlet, mely szerint: „az epidemológiai vizsgálatok nem tudtak olyan küszöbértéket meghatározni, mely alatt már nem kellene számolni a szálló por egészségkárosító hatásával”. A határozat megállapítja, hogy az EKT figyelmen kívül hagyja a tervezett gyár évi 188 t porkibocsátását. Ennek ismeretében érthető, hogy a tanulmány nem is számol az egészségügyi problémákkal, hiszen a legproblémásabb szennyező anyag, a szálló por kibocsátásával a Holcim által készíttetetett EKT nem foglalkozik. Így érthető, hogy a megyei ÁNTSZ részéről sem merül fel észrevétel, hiszen az EKT benyújtója – mint azt a határozat is megállapítja – a legproblémásabb szennyező anyag kibocsátását igyekszik nem reklámozni. Így megállapíthatjuk, az EKT-ban olyan hiányosságok szerepelnek, amelyek egy szakhatóság, az ÁNTSZ állásfoglalását lehetetlenítik el. – Milyen lépéseket terveztek a most elmondottak fényében? – Az első, hogy megfellebbezzük a győri felügyelőség határozatát annak a környezetvédelmi főfelügyelőségnél. Ha ez nem jár sikerrel, a forgatókönyv a következő: Európai Bizottság, népszavazás, tüntetés(ek). Nádor Tamás

DKE iroda

– szelektív tanácsadás is!

A DKE környezeti tanácsadó irodájában várjuk kérdéseiket környezetvédelmi kérdésekben, szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatban, illetve bejelentéseiket bármilyen környezeti problémáról. Irodánkat felkereshetik személyesen a Mátyás király u 1. szám alatt, vagy telefonon a 440-288-as számon, H-P 8-14 óra között; e-mailen: [email protected].

„Frissen szántott területnek” nyilvánított a Holcim egy településrészt Továbbengedte a felügyelőség a cementcéget – Kezdődhet a telekspekuláció

Január 12-én a győri környezetvédelmi felügyelőség zöld utat adott a Holcim Rtnek a cég új cementgyárának engedélyezési eljárásában. Nem dobta vissza ugyanis a cég előzetes környezeti hatástanulmányát (új eljárásra kötelezés), hanem elfogadva azt, utasította az rt-t: dolgozza ki a részletes hatástanulmányt 2 éven belül. A hatóság 29 pontban írta elő a cégnek azokat a dolgokat, amiket vizsgálnia kell e tanulmányban. Ami kicsapta a biztosítékot a környezetvédő szervezeteknél, az a megjegyzés volt, miszerint „tisztázni kell, hogy a tervezett üzemtől 900 méterre fekvő Tát-Depó lakott terület-e”. A témáról tartott sajtótájékoztatót három környezetvédelmi egyesület január 26-án a Holcim szerint „frissen szántott terület” egy lakóházában.

A Holcim Rt. előzetes hatástanulmányában az 1000 méteres védőtávolságon belül fekvő Tát Depó nevezetű településrészt, annak minden lakosával egyetemben „frissen szántott területnek” nyilvánította. A felügyelőség mostani határozatában előírta, hogy ezt a kérdést tisztázni kell. Ezen kívül a hatóság előírt még 28 olyan témát, amit fel kell dolgozni, pl. felrótta a határozat, hogy a Holcim nem mutatta be a porkibocsátását, hiányosan mutatta be a légszennyezettség alakulását, a leendő kikötő létesítésének következményeit, az előírtak szerint fel kell mérni a madárvédelmi terület fészkelő helyeit, a gyártás talajvízre gyakorolt hatásait stb.) Erre föl szervezett január 26-án országos sajtótájékoztatót az EKOKU, a Táti Környezetvédelmi Csoport és a DKE a Tát-Depón található Lóska-kúrián (a kúria fekszik Tát-Depó házai közül a legközelebb a leen-

Szuhi Attila: megvezette a cég az ÁNTSZ-t

dő üzemhez, tulajdonosa a jövőbeli nyugodt élet, tiszta levegő miatt fektetett bele energiát, pénzt). A problémát, hogy a védőtávolságon belül lakott terület található, még a táti önkormányzat jelezte hónapokkal ezelőtt a felügyelőségnek. A zöldhatóság, ahelyett, hogy erre föl visszavágta volna az előzetes hatástanulmányt, határozatában előírta a Holcim Rt-nek, hogy vizsgálja meg, Tát Depó tényleg lakott terület-e (vagy pedig frissen szántott terület, mint amit a cég állított róla). Nincs területe még a Holcimnak

Fát pakolnak a nem létezőnek nyilvánított helyiek

A sajtótájékoztatóra egy órával annak kezdete előtt érkeztem, hogy körül tudjak nézni, és a hivatalos megnyilatkozásokon túl felszedjek más fontos infókat is. (Például, Kostyál János táti környezetvédőtől megtudtam a településrészről, hogy itt már a 30-as években bányászlakások épültek, s hogy állt itt egy híres Halászcsárda is, ahol Fráter Lóránt szerzett egy

2006. február

nagyon hírös magyar nótát.) Először is, sétáltam egyet fotóapparatostul a „frissen szántott” Tát-Depón. Úgy tetszett, a leggyakoribb traktorfajta itt a Suzuki Swift, legfeljebb, ha ezzel szántják a fel az utcáikat a tát-depóiak, így feltehetőleg azt érthette a Holcim frissen szántott terület alatt itt, amit akkor hagytak maguk után eme 1300 köbcentis traktorkák, amikor jól bepörgették az első kerekeiket a földutakon. Továbbá, megállapítottam azt is, hogy vagy két-három olyan emeletes társasház vagyon errefelé, amit láthatólag jó régen építettek ide, még sok-sok évtizeddel a tavaszi szántás előtt. Továbbá, megállapítást nyert az is, a földutakon kívül leaszfaltozott utakat is lel itt az ember, amiket a tát-depóiak –feltehetőleg a friss vetést védelmezvén –, a pocokfészkek bejáratainak eltorlaszolására alkalmaznak előszeretettel. (Persze, lehet, hogy ők mást mondtak volna, ha megkérdezték volna őket.) Aztán: a kis főutcán beszélgettem emberekkel, akik a fűtésnek való fát rakták épp ki. Szerintük a Holcim ügy már lecsengett, nem lesz itt cementgyár, ők úgy tudják, hangoztatták. (Azóta beszéltem több táti lakossal is, általános nézet ez, bár azt nem tudom, miből táplálkozik.) Ezután visszamentem a leendő gyárterülethez legközelebb eső épületbe, a sajtótájékoztató helyszínére, a Lóska-kúriába, ahol

3

akkorra már szép létszámban megjelent a helyi és az országos sajtó. Mielőtt elkezdődött volna a sajtótájékoztató, szóba elegyedtem a táti környezetvédő Keil Veronikával, aki arról számolt be, már elkezdődtek a leendő Holcim-területet napjainkban még birtokló telektulajdonosok családjaiban a veszekedések, hogy eladják-e a földjeiket a sokaknak unszimpatikus gyárnak, avagy sem. Merthogy: kezdetét vette – csak itt és csak most, szerencsére! –, a telekspekuláció. Környezetvédelmi határozatokon innen és túl, ugyanis, sokak számára meglepő lehet, hogy a Holcim kezében még egyetlen négyzetcenti sincs abból a területből, amin építkezni akar. A földek ugyanis jelen pillanatban magántulajok kezében vannak, akiknek szabad választásuk van abban, eladják-e a gyárat majdan képviselő strómannak a földjüket, vagy sem (külföldi cég ugyanis Magyarországon nem vehet termőterületet, a leendő gyárterület pedig jelenleg még úgy van szántóföldnek minősítve, ahogy van). (De erről majd később részletesebben.) Védőtávolság-problémák

A sajtótájékoztatón érdekes dolgokat tudtunk meg. Például azt, hogy a gyártól előírt védőtávolságon belül van annak a villának az épülete is, amelyben jelenleg diskurálunk egymással. Ugyanez pepitában: a gyár tervezett területétől 300 méterre található sok üdülőterület, házacskákkal. Ezeket az ablakból jól szemügyre is vehettük, miként TátDepó településrészt is. Keil Veronika, a Táti Környezetvédő Csoport tagja azt mondta el a sajtó képviselőinek, mennyire felháborítónak tartja azt a törtető vállalti magatartást, ami folyamatosa semmibe veszi a lakossági és önkormányzati tiltakozást, frissen szántott területnek nyilvánít egy településrészt. Megjegyezte azt is, sérelmes a hatósági hozzáállás is, amennyiben az elmúlt fél évben, senkinek a környezetvédelmi felügyelőségnél eszébe nem jutott ránézni a térképre, ami miatt aztán „vizsgálat tárgyává” kellett tenni, hogy élnek-e emberek Tát-Depón. – A nyilvánossághoz fordulva tudatjuk – mondta az újságíróknak Keil Veronika –, hogy élünk, létezünk Tát-Depón, és mindent elkövetünk majd azért, hogy üzleti érdekek miatt ne tudjanak letörölni minket a térképről. Szuhi Attila, az EKOKU munkatársa (a szakmai interjút vele a másik cikkünkben olvashatják) úgy fogalmazott, felháborító az a vállalati magatartás, amely a térképről letagad egy településrészt annak érdekében, hogy a közvetlenül mellette tervezett tevékenységéhez engedélyt kapjon. A környezetvédő kiemelte, a tervezett gyár a táti vízbázison terülne el. Ez esetben is védőtávolság-problémák merülnek fel. Kitért arra is, a környék légszennyezettsége eleve kritikus, a porszennyezettség a régió

4

városaiban, Dorogon, Esztergomban az elmúlt 120 napban meghaladta az előírt határértéket, Dorogon 52, Esztergomban 32 napon volt magasabb a porszennyezettség, mint lehetne, miközben egy év alatt lehetne településenként legfeljebb 35 kelleténél porosabb nap. Ehhez képest – a felügyelőségi határozat is megállapítja – a Holcim hatástanulmányában a nitrogén-oxidokra mutatta be a várható környezetterhelést, porra nem.

Legfeljebb, ha Suzukik szántják fel Tát-Depó utcáit

Porhintés az ÁNTSZ szemébe

A porszennyezésről szólva Szuhi Attila idézett a 2004-es Népegészségügyi Jelentésből, melyben azt olvashatni: „a vizsgálatok nem tudtak olyan küszöbértéket meghatározni, mely alatt már nem kellene számolni a szálló por egészségkárosító hatásával”. Ehhez képest a felügyelőségi határozat az, amelyik megállapítja, hogy a Holcim előzetes környezeti hatástanulmánya (EKT) figyelmen kívül hagyja a tervezett gyár évi 188 t porkibocsátását. Ennek ismeretében érthető, hogy a tanulmány nem vesz tekintetbe egészségügyi problémákat, hiszen a legproblémásabb szennyező anyag, a szálló por kibocsátásával az EKT egyszerűen nem számol. A környezetvédő ezért úgy fogalmazott, e manőverrel a Holcim megtévesztette a megyei ÁNTSZ-t (amely a holcimos EKT-t olvasván nem támasztott környezet-egészségügyi szempontból kifogást), hiszen a legproblémásabb szennyező anyag kibocsátását igyekezett nem megjeleníteni (nem mutatta be a háttérszennyezettséget, a várható hatásterületet, stb.). Így persze, az ÁNTSZ sem tudott e problémára reagálni, ugyanis nem feladata, hogy felhívja a figyelmet a cementgyári technológiából adódó egyik szennyezőanyag-kibocsátás bemutatásának hiányára – s így annak egészségügyi értékelését sem tudja elvégezni. Népszavazás a nyergesi képviselők döntése ellen

Völner Pál, nyergesújfalui városatya a leginkább érintett település városvezetésének céghez való viszonyát, és a terület tulajdoni viszonyait vázolta fel. Mint mondta, január 12-én a képviselőtestület 10:2 arányban megszavazta a Holcim letelepedésének engedélyezését, immár azzal együtt, hogy a cég az üzemben hulladékot égessen. Korábban ezt elutasította a testület, de azóta a Holcim emberei meg-

2006. február

keresték az összes képviselőt, és – valahogy – meggyőzték őket arról, hogy változtassák meg véleményüket, ami január 12-én meg is történt. Mint megtudtuk tőle, a leendő gyárterület telkei ma magántulajdonosok kezében vannak. Idézte a nyergesújfalui polgármestert, aki szerint a Holcimra vár a feladat, hogy egy „stróman cégen” keresztül felvásárolja ezeket. Decemberben nagy zavart okozott egyébként a földtulajdonosok között az, hogy előbb az önkormányzat kereste meg vételi ajánlattal őket 1000 Ft/nm körüli áron, aztán, erre két hétre meg a Holcim maga tett 1250 Ft/nm-es ajánlatot nekik. A földvásárlási láznak az vetett véget, hogy mogyorósbányai telektulajdonosok jelentkeztek be, akik érvényesíteni óhajtották fennálló elővásárlási jogukat néhány területdarabra, úgyhogy az egyezkedés emiatt leállt. (A telekspekuláció pedig, úgy tűnik, megindult.) Völner Pál azt is elmondta, népszavazást kezdeményeznek nemsokára, mely a gyár jelenlegi területre való letelepedését szándékozik megakadályozni. Az ügydöntő népszavazás kiírásához 1000 nyergesújfalui aláírása kell. Ha a népszavazás eredményes lesz, a testület például nem minősítheti át ipari területté a gyárterületnek kiszemelt termőföldeket. A Zöld Sorok arról kérdezte a képviselő véleményét, megakadályozhatja-e a gyár letelepedését, ha mondjuk egyik földtulajdonos nem adja el a cégnek szántóját. A képviselő véleménye szerint, ha akad akárcsak egy karakán ember, akinek jó helyen fekszik a földje, és elég nagy terület ahhoz, hogy ne lehessen kikerülni, „a Holcim többé nem rúghat labdába”. (Újságírói megjegyzés: törvénytelenül persze elkezdhet ekkor is építkezni a cég, bízva a bírósági eljárások hosszadalmasságában. De a Holcim már olyannyira a figyelem kereszttüzébe került, hogy ezzel elveszett az a lépéselőnye, ami az ilyen meglepetésszerűen törvénytelen akciók eredményességéhez szükséges.) Nádor Tamás

Új kéményt és tartályt készíttetett az Onyx

Határérték-közeli sósav- és nitrogén-oxid kibocsátások januárban

Jól látta a sárkányrepülős fiatalember októberben, hogy „megrövidült” az Onyx kéménye, derül most ki a cég közleményéből. Kicserélte a cég a Duna-szennyezésben főszerepet játszó nagy tartályt is. Az új kémény februárban zajjal zavarta a környékbelieket, a dolog azóta megoldódott. Január végén határérték-közeliek voltak a cég sósav- és nitrogén-oxid kibocsátásai. Decemberi számunkban írtunk arról, hogy egy október végi bejelentés szerint (egy sárkányrepülős fiú édesanyja tette), megrövidült az égetőmű kéménye. Akkori cikkünkben, ami irodai eseteinkről szólt, ezt olvashatták:

„Megrövidült az Onyx-kémény? (október 28.) – Egy hölgy telefonált, hogy az ONYX kéménye le van bontva (legalábbis így látszik), és úgy nyomják ki a füstöt. A sárkányrepülőző fia vette észre, hogy a szokásosnál alacsonyabban látható a kéményen távozó füstoszlop. Azt kérdezi a hölgy, szabályos-e ez így? Szeiler Viktornak, az önkormányzat környezetvédelmi referensének továbbítottam a bejelentést, de még nem tudott utánajárni.” Kicserélték a kéményt

Az önkormányzat környezetvédelmi referense időközben megkereste a DKE által jelzett problémával az Onyxot. A cég válaszából a következőket tudhatjuk meg:

A 15 esztendős használat Dorogon is megtette a magáét, a kémény acéllemezből készült testén – a belső gumibevonat elöregedése miatt – korróziós károsodások keletkeztek. Mivel a gumizott kémény – műsza-

ki okok miatt – nem javítható, szükségessé vált annak teljes cseréje. Az új kémény, speciális üvegszál erősítésű epoxi gyanta alapú műanyagból készült. Az alkalmazott műanyag korrózióálló, nem éghető, és rendkívül jó hőszigetelő tulajdonságokkal rendelkezik. A kéményt októberben emelték be a – régi kémény – helyére. Ami külön érdekessé tette a műveletet, az az volt, hogy az „új” kémény speciális daruk segítségével egy darabban került beemelésre. Lebontották a Duna-szennyező tartályt

A cég által írt válaszlevélből az is kiderült, kicserélte az égetőmű a 2004-es Dunaszennyezést okozó (persze, mint tudjuk, nem csak a tartály volt a hibás) 1000 m3-es tartályt négy másikra. Erről a következő tájékoztatást adták: „Elkészült az égetőmű működtetése szempontjából nagyon fontos új tartálypark együttes. A 2004-ben megsérült, és azóta teljes lebontásra került 1000 m3-es tartály helyén 4 darabból álló, egyenként 300 m3 térfogatú, álló, hengeres, kúpos fenekű tartály-csoportot telepített az ONYX Magyarország Kft.

Az új tartályok a jelenleg elérhető legkorszerűbb anyagok és technológiák felhasználásával épültek. A hőszigetelt és fűthető tartályrendszer haboltó és kamerás megfigyelő rendszerrel van ellátva. A négy elemből álló tartály-csoport egy 1250 m3-es, vasbeton

kármentő medencében került elhelyezésre. Ez a modern kármentő medence biztosítja, hogy bármelyik, vagy akár az összes tartály egyidejűleg bekövetkező esetleges meghibásodása esetén se juthasson ki szennyeződés a környezetbe.”

Határérték-közeli kibocsátások: január végén sósavból (28, 29, 30-án 90-95 %-a a határértéknek) és nitrogén-oxidokból (28, 29, 30-án 80-90 %-a a határértéknek) az égetőmű kibocsátása majdnem elérte a határértékeket. Miért lényeges ez? Mert ha a Holcim Rt. is elkezdené működtetni veszélyeshulladék-égetőjét (majd, ha engedélyezteti azt is), ezek az értékek szépen összeadódnának, és ugyan majd mindegyik üzem tartja a maga határértékét, de az együttes kibocsátás már a környék lakóinak torkán fog akadni. Ezért sem kell még egy hulladékot égető mű a környékre (ld. „Jogszabálysértő lenne a Holcim új cementgyárának engedélyezése” című cikkünket).

Lila füst: Onyx-jelentés

Kivizsgálták az Onyx Kft-né1 a január 6-ai füstgáz-elszíneződést. Láger Katalin ügyvezető igazgató levélben tájékoztatta a dorogi polgármesteri hivatalt. Eszerint beszállítóik nagy mennyiségű, mintegy 10 tonna, különféle típusú selejt gyógyszerhulladékot szállítottak be, melyek között előzetesen nem jelentettek jód tartalmút Ezek égetésével egyidejűleg kórházi és több fajta folyékony hulladék égetését is végezték.

Hova került a „tartálysóder”?

Ezt már nem az Onyx írta, csak hozzátesszük: azt a sódert, amit a lebontott, 1000 m3-es tartály alól szedtek ki (mintegy 30

m3 sóderről van szó), mint tavaly megírtuk, a Brikettgyár területén rakta le egy kft. Akkor arról volt szó, ezt majd szépen visszatöltik ugyanoda, ahol eredetileg volt, 2005. június 30-ig. Ehhez képest, nem ez történt, hanem a sóder szép fokozatosan fogyogatott, november végén, amikor fotónk készült úgy a harmada volt a helyszínen, és még most sem igazán változott a helyzet. N. T. „Zajlott” az új kémény – Irodánk felé az Erőmű-lakótelepről február közepén többen jelezték, hogy az égetőmű felől naponta több órán keresztül zaj hallatszik. Ez zavarja őket a pihenésben, alvásban, ugyanis a zaj napszakra tekintet nélkül éled fel, a hajnali órákban különösen erősen hallatszik. Megkerestük az égetőművet a problémával. Loibl Sándor főmérnöktől – február 13-án – megtudtuk: a kifogásolt zaj a füstgáz elszívó ventilátor csapágyának a rezgéséből adódik. A csapágyat ugyan a szakszerviz a múlt hét közepén cserélte, de a kicserélt csapágy működése ennek ellenére hangosabbá vált. Eztán, azonnal értesítették a szakszerviz vezetőjét, aki intézkedett az alkatrész soron kívüli beszerzéséről és tájékoztatása szerint a hiba a mai napon elhárításra került. Azonban ennek ellenére a zaj nem szűnt meg. Ismét megkerestük emiatt a hulladékégetőt, ismét Loibl Sándortól kaptunk választ, miszerint: a szakszerviz a csapágy cseréjét 20-án elvégezte, a zajforrás megszűnt, ezért a jelzett probléma semmilyen formában nem kötődik többé az ONYX Magyarország Kft-hez. A zaj azonban továbbra is hallatszott, még napokon keresztül. Aztán megszűnt, azóta sem hallható, aminek a lakók nagyon örülnek. Ennyi a történet, pillanatkép arról, miként zajlik Dorogon az élet.

A füstgáz lilás elszíneződését egyértelműen ezen hulladékok valamelyikének jódtartalma okozta. Korábbi, ilyen tapasztalatukkal megegyezően a kórházi hulladék és a nagy mennyiségű selejt gyógyszer között volta jódtartalmú hulladék, amely egyszerre került a forgókemencébe. A jódot tartalmazó agyagok égésekor jódgőz képződik, mely önmagában nagyon intenzív lila elszíneződést eredményez, de nem minősül toxikus anyagnak A füstgáz elszíneződése ideje alatt folyamatosan mért emissziós kibocsátásaik minden komponens esetében jelentősen határérték alattiak voltak – állt a tájékoztató levélben.

2006. február

5

Megszünteti az akkumulátor-gyártást Dorogon a SANYO Két gyártósor, 180 munkahely szűnik meg – a cég, és a többi tevékenység azonban marad

A japán cég megszünteti a lítium alapú akkumulátorcellák gyártóüzemét Dorogon, hogy azt az olcsóbb munkaerőre alapozva Kínában újratelepítse. Információink szerint az átszervezés 180 ember érint. Mivel a Sanyo Hungary Kft-t néhány évvel ezelőtt több százmillió forintra tehető támogatást kapott a magyar államtól, cserébe az újonnan létesített munkahelyek százaiért, ha nem tesz eleget a magyar állammal szemben vállalt foglalkoztatási kötelezettségének (öt éven át munkát biztosít a térség lakóinak, és a támogatott technológiával termel), várhatóan vissza kell fizetnie a támogatást. A lítium alapú akkumulátorok cellájának gyártását két lépcsőben, 2001-ben és 2003ban kezdték meg a dorogi gyárban, de nem

sokkal ez után kiderült, hogy az üzletág nem termel elegendő nyereséget. – nyilatkozta Kalocsai Péter, a Sanyo személyzeti vezetője. Elárulta, a vállalat valóban jelentős összegű támogatásban részesült annak idején, ennek mértékét azonban a Sanyo üzleti titokként kezeli. A cég jelenleg tárgyal az érintett szakminisztériumokkal a támogatások visszafizetésének elkerülése érdekében, arra hivatkozva, hogy az akkor teremtett munkahelyeket csak átszervezik, és nem megszüntetik. Ezeknek a tárgyalásoknak még nincs végleges és biztos eredménye – tette hozzá Kalocsai Péter. A közel kétezer főt foglalkoztató cég mostani átszervezése 180 dolgozót érint, de tömeges elbocsátástól nem kell tar-

tani. A létszám 80-85 százaléka fizikai munkás, akiknek a gyártás egyéb területein hasonló munkakört tud biztosítani a vállalat, de a szellemi beosztottak közül néhánynak megszüntethetik a munkaviszonyát.

A Sanyo tavaly nyáron avatta fel új üzemcsarnokát, ahol napelem-paneleket gyártanak, és épülőben van a harmadik gyáregység is, ahol majd freonmentes légkondicionáló berendezéseket állítanak elő. Az átszervezés miatt megüresedő gyártócsarnokba új funkciók költöznek, bővül az akkumulátorösszeszerelő kapacitás, és helyet kaphat itt egyes alvállalkozók gyártótevékenysége is, amelyre már konkrét tervek vannak. N. T.

Onyx-vízszennyezés: végtelen történet

A hulladékégető folyamatosan megfellebbezi a bírósági döntéseket

Továbbra sem sikerült a tavalyi és tavalyelőtti szennyezés felelőseit megnevezni az ügyben nyomozó hatóságoknak. A dorogi vállalat folyamatosan fellebbez, így nem lehet tudni, mikor születik végleges ítélet az ügyben.

A Komárom-Esztergom Megyei ÁNTSZ illetékese lapunknak elmondta, hogy tőlük a két ügyben eljáró győri főfelügyelőség legutoljára tavaly augusztusban kért vízmintát a kérdéses területről. A főfelügyelőség a vízszennyezések ügyében a következőkről tájékoztatta a Hídlapot: 2004 októberében a győri központú Északdunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség tényfeltárásra és tényfeltárási záró-dokumentáció

benyújtására kötelezte az Onyx Magyarország Kft-t. A vízszennyezéssel vádolt cég ezt a határozatot megfellebbezte. A főfelügyelőség ezt követően tényfeltárási terv készítését írta elő és módosította az I. fokú határozatban megállapított határidőket. Az Onyx erre válaszul bírósági keresetben támadta meg az I. és a II. fokú határozatot. Az egyre bonyolultabbá váló ügymenet következő állomásaként, a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság ítéletével az I. fokú hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség az új eljárás során ismét tényfeltárásra kötelezte a céget, amit az Onyx Magyarország Kft. ismételten megfellebbezett, majd – mielőtt újabb felszólítást

Decemberre már a kétharmada elfogyott az onyxos sódernek – láthatják képünkön – A volt Brikettgyár területét állami céltámogatásból épp most vásárolja vissza 65 millióért a város a régen volt alpolgármestertől, Szalánczay Pétertől. Aki annak idején úgy 3 millióért vette ezt a területet meg, és (hiába ostromolták az elkeseredett lakók a

polgármesteri hivatalt) az ég egy adta világon semmit nem tett azért, hogy rendbe tegye, amíg nála volt – azon kívül, hogy a területre adásvételi előszerződést kötött Doroggal 2004. novemberében. Megmondom, az elmúlt évtized brikettgyári szenvedéstörténetét alapul véve, mi lenne még vicces. Ha Tittmann polgármes-

65 millióért veszi meg a város a volt Brikettgyár területét

Kiadványunk támogatója:

Nemzeti Civil

Alapprogram

6

kaptak volna – végül mégis beadták a tényfeltárási tervet. Ennek elbírálása a főfelügyelőségnél a szakhatóságok bevonása mellett jelenleg is folyamatban van. A másik, a 2005-ös vízszennyezési ügyben a hatósági utasítást az Onyx Kft. teljesítette, az üzem területéről lefolyó csapadékvizeket csak átmosás után juttatják a szennyvíztisztítóból a befogadó részbe. Ezzel együtt a két eljárást még mindig nem zárták le. Varsányi Zsolt, a Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense elmondta, hogy a rendőrségi nyomozás a 2004-es és a 2005-ös ügyben is folyik, így a felelősöket még nem nevezhetik meg. A vizsgálatot elrendelő megyei ügyészség mindkét esetnél meghosszabbította az eljárást. P.Z. (Hídlap)

ter és Szaláncay üzletmester kötne egy újabb kis szerződést, most épp arról, hogy állami pénzből (a terület rehabilitációjára 133 milliót adott az állam, tehát van még 68 „szabad” milliócska) Szalánczay – cége – rehabilitálja a volt Brikettgyár területét azért a maradék 68 millióért. Erre jó esély van, a két úriember között ugyanis töretlen az együttműködés vagy tízegynéhány éve (Szalánczay cége végzi el ugyanis Dorogon a legtöbb közművesítést, aszfaltozást). (N. T.)

ZÖLD SOROK

Alapító és Kiadó: Dorogi Környezetvédelmi Egyesület Felelős szerkesztő: Dr. Dávid Anna Szerkesztőség címe:

2510 DOROG, Petőfi tér 25. Tel. / Fax: (33) 440-288 Mobil: (30) 480-1145 e-mail: [email protected] 2006. február

Szénszálgyár Nyergesújfalun – bemutatkozik a Zoltek Rt. Főként cianidok keletkeznek a gyártás során

A Dorog-Esztergom Kistérség Zöldjeinek októberi találkozóján beszélgettünk arról, hogy a Nyergesújfalun működő Zoltek Rt. üzemében fejlesztések várhatók, új szénszálgyártó gépsorokat kíván a cég beindítani. Olvasóink jól tudják, hogy Egyesületünk a helyi nagy ipari cégek többségéhez bejáratos, vagyis rendszeresen gyakoroljuk a civil ellenőrzésre vonatkozó jogainkat. Ezt a tevékenységünket azonban nemcsak városunkban, hanem a környékét érintő beruházások esetén is szeretnénk folytatni. Ezért is foglalkoztunk a Holcim Rt. Nyergesújfalura tervezett cementgyárával. S mivel ugyanezen a településen várható egy nagyobb fejlesztés a Zoltek Rt. részéről, adta magát a helyzet, hogy többet is megtudjunk e beruházás hátteréről, s magáról a vállalatról. Miután Egyesületünk a Dorog-Esztergom Kistérség Zöldjeinek Találkozóján vállalta, hogy utánajár a Zoltek Rt. fejlesztési szándékainak, levélben vettük fel a kapcsolatot a cég vezetőivel, majd telefonos egyeztetés után február elsejére tűztük ki látogatásunk időpontját. A kölcsönös bemutatkozás után Hermann Szilveszter műszaki igazgatótól egy részletes ismertetőt kaptunk a gyár történetéről, a megalakulástól, viscosa gyártástól kezdve a ’90-es években történő privatizáción át napjaink szénszálgyártásáig, kitérve a tervezett fejlesztésre is. Látogatásunk végén pedig megtekinthettük a már épülő csarnokot és megnézhettük a működő üzemben folyó szénszálgyártást. Mit is kell tehát tudnunk a Zoltek Rt-ről? A jelenleg 54 hektáron elterülő cégterületet északról és délről a Duna és a 10-es út veszi közre, keletről a Sándor-patak, nyugatról pedig a Viscosa lakótelep határolja. Az alapcég 1941-ben indult Magyar Viscosa Rt. néven, majd az államosítástól kezdve Magyar Viscosagyár néven működött tovább. A háború idején cellulózból (viscosa) selymet állítottak elő. A viszkózselyemgyártást az évek során sokszor megreformálták, szivacs, vattagyártás indult be helyette. Véglegesen 1991-ben állították le a viscosagyártást, elsősorban környezetvédelmi okokból, illetve gazdaságossági szempontokból (műanyag térhódítása). Azóta nincs viszkózzal összefüggő gyártás, de tavalyig gyártottak karboximetil-cellulózt (CMC), melyet pl. tapétaragasztóban vagy mosószerhez használtak fel. Ma szénszálat gyártanak

1993-ban vette fel a gyár ismét a Magyar Viscosa Rt. nevet. Ebben az időszakban jelentős volt a CMC és netlongyártás (műanyag háló és rács). Emellett műanyag granulátumokat is előállítottak – ebből

készülnek pl. a tiplik, a villanykapcsolók borításai, vagy a kávéfőző teteje –, valamint poliamid-selyem gyártás is folyt, ez közismert nevén a nylon (függöny, harisnya, stb. alapanyaga). Leginkább azonban akrilszálat gyártottak, méghozzá két üzemben. Az egyikben vizes, a másikban száraz eljárásos gyártás Hermann Szilveszter műszaki igazgató Dr. Dávid Annának, folyt. 1995 decemberében Vezér Noéminek, Szendi Gábornak (EKOKU elnöke), Kostyál privatizálták a gyárat, Jánosnak (Táti Környezetvédő Csoport) ismerteti a gyár jövőbeli terveit (Nagy Tibor fotója) így került az amerikai Zoltek vállalat leányzők, hajótestek), vitorláshajók árbocának vállalatai közé a cég. A St. Louisban széke- gyártásához, kerékpár vázának készítéséhez lő anyacég korábban is szénszálgyártással is használják. Az építőiparban a beton vas foglalkozott, ma világvezető e termék előál- részét tudják kiváltani szénszállal (a súlya lításában. A szénszálgyártáshoz jó minősé- miatt, és mert nem korrodálódik), így elsőgű, tiszta, jó szilárdságú anyag szükséges, sorban földrengésbiztos házaknál alkalmazmelyet prekurzornak hívnak. Az amerikai ható. Egyre jelentősebb szerepet kap az cég a nyergesújfalui gyár akrilüzemében autóiparban is, valamint az éghetetlen gondolta előállítani a szükséges prekurzort, védőruházat kifejlesztésében, tehát a szénnapjainkban is ez történik itt. Ez a prekurzor szál alkalmazási területe valóban sokrétű. egy saját kifejlesztésű anyag, melyhez az Most ismerkedjünk meg a szénszálgyáralapanyagot külföldről (Európából) vásárol- tás folyamatával, valamint a környezetvéják és szállítják be vasúton. Tehát jelenleg a delmi vonatkozásaival, s hogy mindez Zoltek Rt. fő tevékenysége a prekurzorgyár- hogyan is történik a nyergesújfalui üzemtás, illetve az abból előállított szénszálgyár- ben. Lehetőségünk volt megtekinteni azt a tás. A prekurzort saját célra és amerikai fel- csarnokot, ahol maga a szénszál előállítása használásra gyártják, míg a szénszálat több zajlik a prekurzorból. A szénszálgyártás európai ország felé is értékesítik. Emellett 1997 végén indult be a magyar vállalatnál továbbra is gyártanak netlon hálókat (pl. két szénszálgyártó sorral, jelenleg négy szúnyogháló, kerítés, madár-/vadkár, jégkár ilyen gyártósor üzemel. A jelentősnek elleni védőháló alapanyaga), és folyik a már mutatkozó igény miatt a Zoltek Rt. további említett poliamid granulátum előállítás is, gyártósorok beüzemelését tervezi, melyhez de a fő termék a prekurzor és a szénszál. a már meglévő csarnok szomszédságában el is kezdték építeni az új csarnokot. Amikor Melléktermék: cianidok beléptünk az üzembe, olyan szerkezeteket láthattunk, melyek engem leginkább hatalMire is használják a szénszálat? Ma a leg- mas szövőszékekre emlékeztettek. A nagy nagyobb felvevőpiac a szélturbinák lapátja- tisztaságú akrilszál (prekurzor), mint orsóra inak gyártása. Korábban üvegszálat hasz- tekert fehér fonal foglalt helyet a gépsor elenáltak a széllapátokhoz, de most a szénszál jén, felfuttatva egy vázra, mely egy kemenelőlépett e célra. Jelenleg Dél-Spanyolor- cébe futott. A gépsoron folyamatos technoszágban nagyon keresett a szénszál a szélke- lógiával vezetik be a prekurzort a kemencérékgyártáshoz. Üvegszálból 40-45 m-es be, illetve kemencék sorozatába, hiszen lapátot tudnak gyártani, míg szénszálból újabb és újabb kemencébe érve a szál egyre akár 65 m-est is, ezenkívül a szénszál elő- magasabb hőhatásnak van kitéve, s a gépsor nye még, hogy kisebb a sűrűsége, de mere- végén egy fekete színű, nagy szilárdságú vebb, jobban elviseli a szeleket, mert nem anyag távozik, melyet felcsévélnek, és ez a görbül. Repülőgépgyártásnál is használnak késztermék. Tehát a prekurzort egy termikus szénszálat, de a Zoltek csak a repülők fék- folyamatnak vetik alá, mely közben gyűrűs jeihez használt szénszál gyártásában érde- átalakítás és folyamatos nyújtás is zajlik, kelt (izzáskor sem csökken a hatásfoka). A ettől lesz olyan szilárd ez az anyag. A folyaszénszál felhasználási területei közé tartozik mat végén kb. 2500 m-es és 3 kilós tekermég a sportszergyártás is, sílécekhez, ütő- csekbe csévélik fel a szénszálat, amit aztán fajtákhoz (pl. golfütő), vízisportoknál (eve- lehet értékesíteni. Ha pedig közelről megné-

2006. február

7

zünk egy ilyen tekercset, akkor azt látjuk, hogy az azt alkotó kis kábelek 50 ezer elemi szálból épülnek fel, az elemi szálak pedig nagyjából az emberi hajszál vastagságával egyeznek meg. A szénszálgyártás során legfőképpen cianidok keletkeznek, elsősorban hidrogén-cianid, melyet elszívnak a berendezésekből, és helyi termáloxidátorokban ún. oxidatív lebontásnak vetik alá. 800-850 şC-on bomlik el a hidrogén-cianid a legjobban, így mennyisége az 5 ěg/m3 (mikrogramm, a gramm ezredrésze) határérték alá kerül, s közben szén-dioxid és nitrogén-oxid keletkezik. A hőmérsékletnek fontos szerepe van a lebontás során, mert 1000 şC felett nitrogén-oxid (NOx) keletkezik erősebb dimenzióban, még 800 şC alatt inkább cianid, viszont a kettő közti tartományban a hidrogén-cianid molekulák szétrobbannak. Ezt a folyamatot és magának a cianidnak a mennyiségét nem mérik folyamatosan, csak évente egyszer akkreditált laboratóriummal, viszont a hőmérséklet jó azonosítási pont az égetés során. Fontos megemlíteni, hogy a szénszálgyártás folyamatos technológia-felújítással történik, vagyis Amerikában és Magyarországon azonos tervek alapján gyártják a gépsorokat, és nem egy külföldön már elavult technológiát telepítenek át hazánkba. Ez a további fejlesztésekre is igaz. Jelenleg egyébként 600 fő dolgozik a Zoltek Rt-nél, kb. 1000-1200 főre szeretnék emelni a létszámot az új gépsorok beüzemelésével. Így biztonsággal kielégíthető lesz majd az európai és az amerikai szénszáligény. A környezetvédelmi előírások szerint csak 20 t/nap kapacitás felett hatásvizsgálat köteles a szénszálgyártás, de ettől a mennyiségtől a Zoltek Rt. még messze elmarad. Így a mostani fejlesztési tervekhez sem kellett külön hatástanulmányt készíttetnie a cégnek, ugyanakkor a Felügyelőség részére részletes ismertetést küldtek a további beruházási szándék körülményeiről. Januári pakurafüst

Mint már említettem, a ’90-es években, a szénszálgyártás helyi beindítása előtt legnagyobb mértékben akrilszálat gyártottak az üzemben, száraz és vizes eljárással. Az ehhez szükséges gőz előállítása pakura-felhasználású kazánnal történt. A pakura-tüzelésű kazánokat napjainkban is használják, s

épp a közelmúltban (jan. 910.) történt üzemzavar – melynek során vastag fekete füst távozott a kéményen – is ösztönzi a céget arra, hogy az elavult technológiákat lecserélje, így hamarosan földgáztüzelésű kazánokra állnak majd át.

A technológia másik fontos eleme a víz. A vizet egyrészt felszíni vízkivételi művel a Dunából nyerik, és ezt kezeJanuárban több napon órákig fekete pakurafüstöt lik (lágyítják, szűrik, sótalaontott a gyár kéménye nítják), így öt különböző minőségű vizet tudnak előséről, gyűjtéséről, valamint a ki- és beszállíállítani. A víz másik részét csápos és fúrt tással kapcsolatban is érdeklődtünk. A hulkutakból veszik, ez egy sort képez a Tátot ladékok közül az üzem területén külön gyűjellátó kutakkal és gyakorlatilag kivételkor is tik a fát, műanyagot, papírt (főként csomaivásra alkalmas minőségű. A berendezések golási hulladékok), illetve az energetikailag hűtését mesterséges és normál vízi hűtéssel hasznosítható hulladékokat. A tovább nem (víz hűtőtornyon való átvezetésével) bizto- hasznosítható hulladékokat az égetőbe külsítják. A keletkező szennyvíz tisztításához dik, míg az újrahasznosíthatóakat arra engepedig biológiai szennyvíztisztítót alkalmaz- déllyel rendelkező elszállító céggel vitetik nak 1979-től. 6000 m3/nap kapacitással el a különböző hulladékhasznosítókhoz. A üzemel a kétmedencés berendezés, mellyel veszélyes hulladékokat természetesen elkünemcsak a saját, hanem Nyergesújfalu és lönítve kell gyűjteni, e hulladéktípus nagy Bajót kommunális szennyvizét is tisztítják részét az elhasznált szűrőbetétek és olajos (ezután a tisztított szennyvíz a Duna rongyok teszik ki. Az alapanyagok beszállítása nagyrészt sodorvonalába kerül). vasúton történik, csak kb. 10%-a közúton, viszont a késztermék kiszállításánál döntő a Egységes környezethasználati engedély közúti árufuvarozás. Jelenleg napi egy, esetAz eleveniszapos, mélylevegőztetésű rend- leg 2-3 kamionnyi értékesítendő szénszál szert a paraméterek alakulásának megfelelő- gördül ki a gyár udvarából. en változtatják, így tudják követni a BAT ISO 9002 előírásokat (BAT = legjobb elérhető technológia). Hiszen a szénszálgyártási tevékenység is IPPC kötelezett, vagyis a januártól a Összegezve a látottakat, egy modern tech193/2001 Kormányrendelet helyébe lépő a nológiával dolgozó szénszálgyártó vállala314/2005 (XII. 25.) Kormányrendelet értel- tot ismerhettünk meg. Betekintést kaphatmében meg kell szereznie a vállalatnak az tunk a gyártási folyamatba, s megismerkedegységes környezethasználati engedélyt. Az tünk annak környezetvédelmi vonatkozásaiehhez szükséges teljes körű környezetvédel- val. A vállalat ISO 9002-es minőségbiztosími felülvizsgálatot a Zoltek Rt. elvégeztette, tási rendszert működtet, emellé mindenképés elkészíttette az egységes környezethasz- pen célszerűnek tartanám az ISO 14000 körnálati engedélyezési dokumentációt, melyet nyezetirányítási rendszer bevezetését (ez 2004. decemberében nyújtott be a győri kör- egyébként a vállalat terveiben is szerepel). nyezetvédelmi felügyelőséghez. A hatóság Örömmel vettük az egységes környezettovábbi kiegészítéseket kért, melynek a cég használati engedély megszerzése ügyében eleget is tett, jelenleg tehát ez az engedélye- tett lépéseket. Köszönjük, hogy közelebbről zési folyamat zajlik, melynek eredményéről megismerkedhettünk a vállalattal, s remélEgyesületünk is értesül majd, hiszen ügyfél- jük, hogy a jövőben is beszámolhatunk majd eredményes együttműködésünkről. ként bejelentkeztünk a Felügyelőséghez. Vezér Noémi Látogatásunkkor a hulladékok keletkezé-

2006-ban is tovább folytatódnak a Dorogi Borklub borestjei, melyeken az ország legjobb borászai mutatják be kiváló nedűiket. A Borestek pompás alkalmat teremtenek egy jóízű beszélgetésre, a borkultúra megismerésére, vagy épp arra, hogy választ kapjanak szakmai kérdéseikre.

Éljen a klubtagoknak kínált kedvezményekkel! Keressék hirdetményeinket, vegyék fel velünk a kapcsolatot! Infó, jegyrendelés: 70/22-171-02

8

2006. február