A háztartási alkalmazottakról szóló ajánlással kiegészített ILO-egyezmény

P7_TA(2011)0237 A háztartási alkalmazottakról szóló ajánlással kiegészített ILO-egyezmény Az Európai Parlament 2011. május 12-i állásfoglalása a háztartási alkalmazottakról szóló, ajánlással kiegészített javasolt ILO-egyezményrıl Az Európai Parlament, –

tekintettel a Bizottsághoz intézett, a háztartási alkalmazottakról szóló ILOegyezményre vonatkozó, 2011. február 24-i kérdésre (O-000092/2011 – B70305/2011),

–

tekintettel a demográfiai kihívásokról és a nemzedékek közötti szolidaritásról szóló, 2006. március 23-i állásfoglalására1,

–

tekintettel a munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos, 2007–2012 közötti közösségi stratégiáról szóló, 2008. január 15-i állásfoglalására2,

–

tekintettel a bizonytalan foglalkoztatási feltételek mellett dolgozó nıkrıl szóló, 2010. október 19-i állásfoglalására3,

–

tekintettel a szegénység elleni küzdelemben a minimáljövedelem szerepérıl és Európában a befogadó társadalom elımozdításáról szóló, 2010. október 20-i állásfoglalására4,

–

tekintettel az atipikus szerzıdésekrıl, a foglalkoztatási pályák megóvásáról, a rugalmas biztonságról és a szociális párbeszéd új formáiról szóló, 2010. július 6-i állásfoglalására5,

–

tekintettel a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönzı intézkedések bevezetésérıl szóló, 1989. június 12-i 89/391/EGK tanácsi irányelvre (keretirányelv)6 és annak egyedi irányelveire,

–

tekintettel a „Tisztességes munka mindenki számára – Az Unió hozzájárulása a tisztességes munkára vonatkozó menetrend végrehajtásához” címő, 2006. május 24-i bizottsági közleményre (COM(2006)0249) és a mindenki számára biztosítandó tisztességes munka ösztönzésérıl szóló, 2007. május 23-i európai parlamenti állásfoglalásra7,

–

tekintettel a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal „Tisztességes munka a háztartási alkalmazottak részére” címő, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 99., 2010. júniusi ülésére készült IV(1) és IV(2) jelentéseire és a „Tisztességes munka a háztartási

1

HL C 292. E, 2006.12.1., 131. o. HL C 41. E, 2009.2.19., 14. o. 3 Elfogadott szövegek, P7_TA(2010)0365. 4 Elfogadott szövegek, P7_TA(2010)0375. 5 Elfogadott szövegek, P7_TA(2010)0263. 6 HL L 183., 1989.6.29., 1. o. 7 HL C 102. E, 2008.4.24., 321. o. 2

alkalmazottak részére” címő, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 100., 2011. júniusi ülésére készült IV(1) (ún. barna jelentés) és IV(2) (ún. kék jelentés, 2 kötetben) jelentéseire, –

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére a háztartási munka professzionalizálódásáról1,

–

tekintettel az emberi jogok és alapvetı szabadságok védelmérıl szóló európai egyezményre (ECHR) és különösen a rabszolgaságot és szolgaságot tiltó 4. cikke (1) bekezdésére és a megkülönböztetést tiltó 14. cikkére,

–

tekintettel a migráns munkavállalók jogállásáról szóló európai egyezményre (1977),

–

tekintettel az au pair munkáról szóló 1969-as európai egyezményre,

–

tekintettel a háztartási alkalmazottak jogai európai chartájának (2004) 1663. ajánlására,

–

tekintettel eljárási szabályzata 115. cikkének (5) bekezdésére és 110. cikkének (2) bekezdésére,

A.

mivel a válság következtében több millió munkahely szőnt meg és súlyosbodott a munkahelyek bizonytalansága és a szegénység; mivel az EU lakosságának 17%-át fenyegeti a szegénység; továbbá mivel 23 millió uniós lakos munkanélküli,

B.

mivel bizonyos országokban a háztartási munka nagy része a nem hivatalos gazdaságban zajlik bizonytalan foglalkoztatási körülmények között és/vagy nem bejelentett munkavégzésként,

C.

mivel az iparosodott országokban a háztartási munka a foglalkoztatás egészének 5– 9%-át teszi ki; mivel az ebben az ágazatban dolgozók túlnyomó többsége nı; mivel az ilyen munka alulértékelt, alulfizetett és nem hivatalosan végzik, és mivel a háztartási alkalmazottak kiszolgáltatott helyzete azt jelenti, hogy gyakran van részük hátrányos megkülönböztetésben és könnyen válhatnak egyenlıtlen, méltánytalan bánásmód vagy visszaélések áldozatává,

D.

mivel a munkaerıpiac peremén az alacsony képzettséget igénylı, ideiglenes munkákat végzı vagy háztartási alkalmazottként dolgozó migráns munkavállalók többszörös megkülönböztetésnek lehetnek kitéve, mert gyakran nem megfelelı és szabálytalan körülmények között dolgoznak; mivel erıfeszítéseket kellene tenni a migráns munkavállalókkal szembeni nem megfelelı bánásmód, a nekik nyújtott szabálytalan fizetések, valamint a velük szembeni erıszak vagy szexuális zaklatás minimalizálása érdekében; mivel a migráns munkavállalók gyakran nincsenek tisztában jogaikkal, korlátozottan vagy csak nehézséggel férnek hozzá a közszolgáltatásokhoz, alacsony szinten ismerik a helyi nyelvet és nincsenek társadalmi kapcsolataik; és mivel a valamely harmadik országból munkaadójukat kísérı háztartási alkalmazottak különösen kiszolgáltatott helyzetben vannak,

E.

mivel az egyezmény célja a háztartási munka munkavégzésként való jogi elismerése, a jogok valamennyi háztartási alkalmazottra történı kiterjesztése, valamint a jogsértések

1

EGSZB, SOC/372, 2010. május 26.

és visszaélések megelızése valamennyi háztartási alkalmazott számára jogi keret és annak biztosítása érdekében, hogy munkájuk nem a szabályozási kereten kívül zajlik, F.

mivel számos, háztartási alkalmazottakat foglalkoztató munkaadó maga sem rendelkezik ismeretekkel és nem kap megfelelı tanácsokat, illetve segítséget a munkajog, a társadalombiztosítás és a háztartási alkalmazottakat foglalkoztató munkaadók kötelezettségei tekintetében,

G.

mivel az au pairek a háztartási alkalmazottak olyan csoportját képezik, akiket gyakran nem tekintenek szabályos munkavállalóknak; mivel számos jelentésbıl az derül ki, hogy ez visszaéléseket eredményezhet, például azáltal, hogy az au pairek számára túl hosszú munkaidıt szabnak meg; mivel az au paireknek a háztartási alkalmazottakkal azonos védelmet kell kapniuk,

1.

üdvözli és támogatja a háztartási alkalmazottak számára biztosított tisztességes munkáról szóló ajánlással kiegészített egyezmény elfogadására irányuló ILOkezdeményezést; sürgeti azon uniós tagállamokat, amelyek tagjai az ILO-nak, hogy az ILO 2011. júniusi konferenciáján fogadják el ezeket az eszközöket; sürgeti az uniós tagállamokat, hogy hamarosan ratifikálják és hajtsák végre az egyezményt és az ajánlást;

2.

úgy véli, hogy a háztartási alkalmazottak részére biztosítandó tisztességes munkáról szóló ILO-egyezmény elfogadása, ratifikálása és végrehajtása a szegény munkavállalók számának csökkenését eredményezheti;

3.

úgy véli, hogy egy ilyen egyezmény elfogadása, ratifikálása és végrehajtása megfelelıen foglalkozna a munkavállalók egyik legkiszolgáltatottabb csoportjának szükségleteivel;

4.

úgy véli, hogy egy ilyen egyezmény elfogadása, ratifikálása és végrehajtása tisztességes munkakörülmények biztosításával nemcsak a háztartási munkát végzı nagyszámú nı helyzetét javítaná, hanem a társadalmi befogadást mértékét is;

5.

teljes mértékben támogatja a foglalkoztatással kapcsolatban az egyezmény és az ajánlás tervezetében szorgalmazott jogokra épülı megközelítést; elismeri, hogy a háztartási alkalmazottak számára történı tisztességes munka megteremtésére kell összpontosítani, és támogatja a háztartási alkalmazott egyezményben szereplı meghatározását; üdvözli, hogy az egyezmény egyértelmően kijelenti, hogy az e meghatározás alá tartozó valamennyi munkavállalónak joga van ahhoz, hogy az alapvetı foglalkoztatási normáknak megfelelıen bánjanak vele, joga van a társadalombiztosításhoz, a megkülönböztetésmentességhez és az egyenlı bánásmódhoz a munkakeresés vagy munkavégzés során, védelemhez a munkaközvetítı ügynökségek visszaélései ellenében, a képzéshez és a karrierfejlesztéshez, az egészségvédelemhez és a biztonságos munkakörülményekhez, az anyasági védelemhez és a munka- és pihenıidırıl szóló rendelkezésekhez, a visszaélések és zaklatás elleni védelemhez, az egyesülési és képviseleti szabadsághoz, a kollektív tárgyalásokhoz, a kollektív fellépésekhez és az élethosszig tartó tanuláshoz; támogatja, hogy az egyezmény sürgeti alsó foglalkoztatási korhatár megállapítását, valamint a nemek és etnikai csoportok közötti fizetéskülönbségek megszüntetését;

6.

sürgeti a minıségi, hozzáférhetı és elérhetı árú gyermekgondozáshoz és

idısgondozási lehetıségekhez való szélesebb körő hozzáférés biztosítását, ezáltal elısegítve, hogy a munkavállalók ne kényszerüljenek e feladatok nem hivatalos alapon történı ellátására; ezenfelül hangsúlyozza, hogy a bizonytalan feltételek mellett végzett otthoni ápolási munkát tisztességes, jól fizetett fenntartható munkává kell alakítani, ahol csak lehetséges; 7.

szorgalmazza a bizonytalan helyzetben lévı munkavállalók fokozatos módon történı, szabályos munkavállalókká tételére irányuló kampány kidolgozását; kéri egy olyan program támogatását, amelynek révén a munkavállalók felvilágosítást nyernek a bizonytalan foglalkoztatási feltételek hatásairól, ideértve a biztonsággal és az egészségvédelemmel kapcsolatos következményeket is;

8.

úgy véli, hogy bizonyos térségek vagy tagállamok bevált gyakorlatainak, például mintaszerzıdéseknek a használata stabilabb foglalkoztatási formákat eredményezhet a családi otthonokban foglalkoztatott háztartási alkalmazottak számára;

9.

úgy véli, hogy az egyezménynek a termelékeny és motiváló, magas képzettséget igénylı munkahelyek létrejöttének elısegítésére és olyan munkajogi rendelkezések kidolgozására kellene összpontosítania, amelyek hatékonyan védik a háztartási alkalmazottak jogait, garantálják a velük szembeni azonos bánásmódot, maximális szintő védelmet kínálnak és biztosítják személyes méltóságukat;

10.

megállapítja, hogy a nem szabványos vagy atipikus szerzıdések arányának növekedési tendenciája jelentıs nemekkel kapcsolatos és nemzedékek közötti vonatkozással bír, és hogy ezt el kellene ismerni az egyezmény és az ajánlás szövegében;

11.

rámutat arra, hogy a munkanélküliség magas szintjének és a munkaerıpiac szegmentálódásának leküzdését minden munkavállaló számára egyenlı jogok biztosításával és a munkahelyteremtésbe, képzésbe, és az egész életen át tartó tanulásba való befektetéssel kell megoldani;

12.

hangsúlyozza, hogy a nem bejelentett munka elleni küzdelmet életképes és fenntartható foglalkoztatási alternatívák megteremtésére és az emberek – többek között valódi önfoglalkoztatás révén történı – nyílt munkaerı-piaci hozzáférésének elısegítésére irányuló intézkedéseknek kell kísérniük;

13.

úgy véli, hogy az egyezményben olyan szakpolitikai intézkedéseknek kellene szerepelniük, amelyek lehetıvé teszik az emberek, köztük a legelesettebbek és leginkább hátrányos helyzetben lévık számára, hogy ténylegesen hozzáférhessenek a hivatalos munkaerıpiachoz és egyenlı esélyeket élvezzenek;

14.

sürgeti a tagállamokat, hogy ratifikálják a migráns munkavállalók és családtagjaik jogainak védelmérıl szóló, az ENSZ közgyőlése által 1990. december 18-án elfogadott nemzetközi egyezményt1;

15.

úgy véli, hogy kezelni kell a nem bejelentett munkavégzés problémáját; kijelenti, hogy a háztartási munka világát igen nagy mértékben a nem hivatalos és nem bejelentett munkavégzés jellemzi, és hogy sok migráns munkavállaló dolgozik ebben a szektorban, továbbá hogy jogaik gyakran sérülnek; ezenkívül alapvetı fontosságúnak

1

A/RES/45/158.

tartja a bizonytalan jellegő munka elleni általános küzdelmet, hiszen ez a probléma különösen a bevándorló munkásokat érinti, és rontja a már eleve kedvezıtlen helyzetüket; 16.

úgy véli, hogy az azonos bánásmódot biztosító, rugalmas és biztonságos szerzıdéses feltételek megteremtése érdekében a szabályozás kiigazítására lehet szükség; úgy véli, hogy alapvetıen szükséges a migráns munkavállalók és családjaik sajátos helyzetének vizsgálata;

17.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak és az ILO-nak.