A határon átnyúló gazdasági és kereskedelmi együttműködés megerősítése és összehangolása a szatmári régióban

A határon átnyúló gazdasági és kereskedelmi együttműködés megerősítése és összehangolása a szatmári régióban Magyar-Román Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 között ECOCOOP-SZATMÁR, a HURO/1001/222/2.1.2.-es projekt

A határon átnyúló gazdasági és kereskedelmi együttműködés megerősítése és összehangolása a szatmári régióban

- Tartalomjegyzék -

ELSŐ FEJEZET - BEVEZETŐ .............................................................................................. 3 1.1 Kontextus .................................................................................................................... 3 1.2 A tanulmány elkészítésének motivációja...................................................................... 4 1.3 A tanulmány szerkezeti felépítése ............................. Hiba! A könyvjelző nem létezik. 1.4 Az Országos Fejlesztési Terv ................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 1.5 Operacionális Programok ........................................................................................... 6 1.6 Az Országos Vidékfejlesztési Program ..................................................................... 13 1.7 Határon Átnyúló Együttműködési Programok ............................................................ 14 1.8 Az európai finanszírozású programok gyakorlatba ültetésére vonatkozó jogszabályok Romániában ................................................................................................................... 15 MÁSODIK FEJEZET - SZATMÁR MEGYE ......................................................................... 28 2.1 A megye rövid története............................................................................................. 28 2.2 Földrajzi elhelyezkedés ............................................................................................. 29 2.3 Szatmár megye lakossága......................................................................................... 29 Szatmár megye lakosságának összetétele ................................................................... 29 A lakosság természetes mozgása ................................................................................ 31 Szatmár megye aktiv lakossága ................................................................................... 32 2.4 Munkaerő ................................................................................................................. 32 A foglalkoztatottak összlétszáma Szatmár megyében ................................................. 32 A bejegyzett munkanélküliek száma Szatmár megyében ............................................ 34 2.5 A lakosság jövedeleme .............................................................................................. 35 Az átlag bruttó jövedelem Szatmár megyében ............................................................ 35 A szociális és mezőgazdasági átlag nyugdíj havonta . 3Hiba! A könyvjelző nem létezik. 2.6. Oktatás ................................................................................................................... 337 A beiskolázottság oktatási szintek szerint................... 3Hiba! A könyvjelző nem létezik. Végzősök az oktatási szintek szerint ........................................................................... 40 A 2011-2012-es tanügyi év beiskolázási ajánlatainak elemzése ................................. 41 A 2012-2013-as tanügyi év beiskolázási terve ............................................................. 42 2.7 Az egészségügyi hálózat .......................................................................................... 44 Szatmár megye egészségügyi hálózatának leírása ...................................................... 44 2.8 Szociális szolgáltatások ........................................................................................... 45 1


2.9 Szatmár megye gazdasága ...................................................................................... 49 Mezőgazdaság ............................................................................................................. 49 Az erdőgazdálkodás ................................................................................................... 557 Ipar............................................................................................................................... 59 Ipari parkok és ipartelepek ........................................................................................... 61 Építkezések ................................................................................................................. 64 A Kereskedelem ........................................................................................................... 65 Külföldi tőkeberuházások ............................................................................................. 69 Turizmus .................................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik.1 2.10 Insfrastrukturális elemek ....................................................................................... 755 Közuti megközelítés: .................................................................................................. 755 Vasúti megközelítés… ………………………………………………………………………..75 Légi közlekedés . ....................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik.6 Kommunikációs hálózat: ............................................ Hiba! A könyvjelző nem létezik.6 Közszolgáltatási hálózatok ......................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik.7 A földrajzi környezet leírása ....................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik.8 Hulladékgazdálkodás ................................................. Hiba! A könyvjelző nem létezik.8 Környezetvédelem ..................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik.9 HARMADIK FEJEZET - GAZDASÁGI ELEMZÉS .............................................................. 82 3.1 Folyamatban levő beruházások a megyében ............................................................ 82 3.2 Fejlesztési lehetőségek ............................................................................................. 89 3.3 Export lehetőségek a megyében ............................................................................... 91 NEGYEDIK FEJEZET - A MEGYE GAZDASÁGÁNAK SWOT ELEMZÉSE ........................ 91 4.1 A megye gazdaságának erősségei ............................................................................ 91 4.2 A megye gazdaságának gyenge pontjai .................................................................... 91 4.3 Fejlesztési lehetőségek ............................................................................................. 92 4.4 Veszélyek .................................................................................................................. 93 ÖTÖDIK FEJEZET – A MEGYE STRATÉGIAI FEJLESZTÉSE........................................... 94 5.1 Az infrastruktúra fejlesztése ....................................................................................... 94 5.2 Turizmusfejlesztés ................................................................................................... 997 5.3 A helyi gazdaság versenyképességének növelése .................................................... 99 5.4 A humán erőforrás fejlesztése ................................................................................... 99 5.5 A természeti értékek védelme .................................................................................. 101 5.6 Határon átnyúló kapcsolatok fejlesztése .................................................................. 101

2


I. FEJEZET - BEVEZETÉS 1.1 Kontextus Jelen tanulmány a román-magyar határmenti régióra vonatkozó Európai Területi Együttműködési Program 3. célkitűzését képezi, ez a regió magába foglal nyolc III NUTS szintű megyét, melyek közül négy romániai és négy pedig magyarországi megye. Az Európai Területi Együttműködés célkitűzése behelyettesíti az INTERREG Közösségi Kezdeményezést 2007 és 2013 között, ezáltal kihangsúlyozza a határon átnyúló együttműködés fontosságát, mint az Európai Uniós Kohéziós Politika részét. Az Európa Tanács 1083/2006-os számú Szabályzatának 3. cikkelye értelmében, (mely megfogalmazza az Európai Regionális Fejlesztési Alap, Az Europai Szociális Alap és a Kohéziós Alap általános előírásait), az Európai Területi Együttműködés célkitűzéseinek megvalósítása érdekében a ERFA tevékenysége három fő együttműködési területre összpontosul :  A szociális tevékenységek és a határon átnyúló környezet fejlesztésére, közös stratégiák alkalmazásával, melyek biztosítanának egy hosszantartó területi fejlődést  A két nemzet közötti együttműködés megerősítésére, a közös prioritásokra fókuszáló tevékenységek által és  az integrált területi fejlődés támogatására  a regionális politika hatékonyságának növelésére, az interregionális együttműködés támogatásával, és tapasztalatcserék szervezésével ugyanazon területi szinteken. Az Európai Területi Együttműködés célkitűzéseinek határon átnyúló együttműködése három operacionális program révén valósul meg. Ezen programok az Európai Unió határain belül, elsősorban az alábbi területekre összpontosulnak: A vállalkozói réteg támogatása, különösen a kis- és középvállalkozások , a turizmus, a kultúra és a határon átnyúló kereskedelem fejlesztése. A környezet védelme és ebből a célból egy közös menedzsment létrehozásának támogatása és fejlesztése, valamint a természeti és műszaki veszélyek megelőzése.   

A város és a vidék közötti kapcsolatok fenntartása, Az elszigeteltség csökkentése a szállítás minőségének javítása által, információs és kommunikációs hálózatok és szolgáltatások , határon átnyúló víz- és villanyhálózat kibővítése, Együttműködés kialakítása a meglévő infrastruktúrák jobb kihasználtságának érdekében, elsősorban az egészségügy, a kultúra, a turizmus és az oktatás terén.

3


1.2. A tanulmány elkészítésének motivációja A határon átnyúló együttműködési program célja, kapcsolatok kialakítása a különböző szereplők között – magán személyek, gazdasági szereplők és közösségek, - annak érdekében, hogy a határmenti régiók fejlődéséből adódó lehetőségeket hatékonyabban hasznosítsák. Tehát a tanulmány elsődleges célja, hogy Szatmár megyén belül megállapítsa melyek azok az erős pontok melyeket hasznosítani lehet, melyek azok a gyenge pontok, amelyeken javítani kell, és melyek azok a veszélyek amelyek elhárításával, egy virágzó határon átnyúló együttmükődést lehet kialakítani Románia és Magyarország, illetve Szatmár és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék között.

1.3. A tanulmány szerkezeti felépítése A tanulmány Szatmár megye egy átfogó elemzése, információkat szolgáltat úgy a helyhatóságokról (polgármesteri hivatalok, megyei tanács), mint az adatelemzésekre szakosodott intézetekről (Cégjegyzék, Statisztikai Hivatal). A dolgozat első része a bevezetőt és a tanulmány elkészítésének a motivációját tartalmazza, a második rész két fejezete Szatmár megye összetett elemzéséről szól. Az utolsó rész tartalmazza a SWOT analízist, az üzleti szférában működő szereplők által kitöltött kérdőívek eredményeit és következtetéseket, rövid és hosszú távra szóló javaslatokat. A tanulmány elénk tárja azokat az elméleti és gyakorlati szempontokat, objektív következtetések hozzáfűzésével, amelyek a két szomszédos határmenti megyének lehetőségeket biztosítanak egy szoros együttműködés kiépítésére.

1.4 Az Országos Fejlesztesi Terv Románia Országos Fejlesztési Terve (OFT) a 2007-2013-as pénzügyi év azon stratégiai tervezési dokumentuma és több évre szóló pénzügyi programja, melyet jóváhagyott Románia Kormánya, és az ország társadalmi-gazdasági fejlődésének irányítására dogoztak ki, az Európai Unió Kohéziós Politikájának megfelelően. Az Országos Fejlesztési Terv alapján bocsátották ki a 2007-2013-as periódusra szóló Országos Stratégiai Referenciakeretet, melyet egyeztettek az Európai Bizottsággal a strukturális eszközök felhasználását illetően, valamint az Operacionális Programokat, amelyek segítségével felhasználják ezeket az alapokat. Az Országos Fejlesztesi Alap 2007-2013-as periódusra szóló fejlesztési stratégiája az ország fejlesztési szükségleteit tükrözi annak érdekében, hogy Románia minél rövidebb idő alatt behozza lemaradását az Európai Unió tagországaival szemben. A 2007-2013-as stratégia a kohézió létrehozását célzó 4


közösségi stratégiákra, valamint a Lisszaboni szerződés Naptárában foglaltakra és a göteborgi célkitűzésekre fókuszál elsősorban.

Románia Országos Fejesztési Terve hat prioritást foglal magába az országos fejlesztésre nézve a 2007-2013-as periódusra: 1. A gazdaság versenyképességének növelése és a tudásalapú gazdaság fejlesztése 2. A szállítási infrastruktúra fejlesztési és korszerűsítése 3. A környezetvédelem és ennek minőségének javítása 4. A humánerőforrás fejlesztése, a társadalmi beilleszkedés és foglalkoztatottság érvényre juttatása, illetve a közigazgatási kapacitás megerősítése 5. A vidéki gazdaság fejlesztése és a mezőgazdasági szektor termelékenységének a növelése 6. A fejlesztési egyenlőtlenségek csökkentése az ország régiói között.

Románia Országos Fejlesztési Terve a 2007-2013-as periódusra az alábbiakat képviseli: -

Eszköz a fejlesztési közberuházások időbeni besorolásának hatékonyabbá tételében

-

Megteremti a közköltségek menedzsmentjének a javítására szolgáló feltételeket középtávon, egy stabil, látható és előrelátható beruházási keret,

-

Megalapozza azoknak a pénzügyi stratégiáknak a szükségességét, amelyek az Európai Unió támogatásával valósulnak meg

-

Hasznos eszköz az “adakozók összehangolására” (Európai Unió, Nemzetközi Pénzügyi Szervezetek)

-

A teljes dokumentációt az alábbi weboldalon lehet tanulmányozni:

-

http://discutii.mfinante.ro/static/10/Mfp/pnd/documente/pnd/PND_2007_2013.pdf

Az Országos Stratégiai Referenciakeret az a stratégiai referenciadokumentum amelyet a Strukturális Alapok és Kohéziók ütemezésére alkalmaznak Romániában. Ezt a dokumentumot, a Politikai Kohézióra vonatkozó legújabb szabályozások értelmében, minden európai uniós állam kibocsátja.

5


Ezek a dokumentumok tartalmazzák azoknak a módszereknek a leírását, amelyek segítségével gyakorlatba ültethetők Románia Strukturális Eszközei 2007-2013 között. Az Országos Stratégiai Referenciakeret fő célja, hogy megerősítse a gazdaságpolitika stratégiai célkitűzéseit, Románia társadalmi és regionális kohézióját, valamint, hogy olyan szoros és megfelelő kapcsolatot alakítson ki, mely összhangban van az Európai Bizottság átal folytatott politikával, legfőképpen a Lisszaboni Stratégiával, amely minden gazdasági fejlesztési politika alapját képezi, és elősegíti új munkahelyek teremtését.

Az Országos Stratégiai Referenciakeretet a 2007-2013-as periódusra szóló Országos Fejlesztési Terv alapján dolgozták ki. Az Országos Stratégiai Referenciakeret szintézise az alábbi weboldalon tekinthető meg: http://amposcce.minind.ro/fonduri_structurale/CSNR_romana_261109.pdf Az Országos Stratégiai Referenciakeretet az Operatív Programokkal ültetik gyakorlatba.

1.5. Ágazati Operatív Programok A Regionális Operatív Program (ROP) fő célkitűzése a regionális fejlesztés az Országos Fejlesztési Terv keretében, a Szállítási Fejlesztési Operacionális Program, valamint a Gazdaság Versenyképességének Növelésére készített Operacionális Program alkalmazásával elősegíti az Országos Fejlesztési Stratégia és az Országos Stratégiai Referenciakeret cékitűzéseinek megvalósítását, vagyis az egyenlőtlenségek csökkentését Románia gazdasági és társadalmi fejlődésében és Románia felzárkózását az Európai Unió tagállamaihoz. Az Országos Regionális Terv az európai szubszidiaritás elvének megfelelően lett megfogalmazva, a regionális fejlesztési stratégiák alapján, és a NUTS-renszer II. szintű régióit célozza meg az Európa Unió, a területi egységek besorolására vonatkozó 1059/2003-as számú szabályzatának értelmében. Ezen területi besorolás alapján Románia 8 fejlesztési regióra van felosztva: -

Az Észak-Keleti Fejlesztési Régióra: Bacău, Botoşani, Iaşi, Neamţ, Suceava, Vaslui (www.adrnordest.ro)

- A Dél-Keleti Fejlesztési Régióra: Brăila, Buzău, Galaţi, Vrancea, Tulcea, Constanţa (www.adrse.ro)

6


-

A Dél-Munténia Fejlesztési Régióra: Argeş, Călăraşi, Dâmboviţa, Giurgiu, Ialomiţa, Prahova, Teleorman (www.adrmuntenia.ro)

-

A Dél-Nyugati Olténia Fejlesztési Régióra: Dolj, Olt, Gorj, Mehedinţi, Vâlcea (www.adroltenia.ro)

-

A Nyugati Fejlesztési Régióra: Arad, Krassószörény, Hunyad, Temes (www.adrvest.ro)

-

Az Észak-Nyugati Fejlesztési Régióra: Bihar, Beszterce, Beszterce-Naszód, Kolozsvár, Szatmár, Máramaros, Szilágy (www.nord-vest.ro)

-

A Központi Fejlesztési Régióra: Fehér, Brassó, Kovászna,Hargita, Maros, Szeben (www.adrcentru.ro)

-

A Bukarest-Ilfov Fejlesztési Régióra: Bukarest-Ilfov (www.adrbi.ro)

A Regionális Operatív Program stratégiai célkitűzése, hogy támogatást nyújtson hosszú távon Románia különböző régióinak a fejesztésében gazdasági és társadalmi téren, hogy hozzájáruljon a városi pólusok hosszútávú fejlesztéséhez, az üzleti környezet és az infrastruktúra javításához.

Sajátságos célkitűzések: -

Az urbanisztikai központok gazdasági és társadalmi szerepének a növelése, policentrikus megközelítéssel

-

A régiók megközelíthetőségének a javítása, főképpen az urbanisztikai központokat

-

A társadalmi infrastuktúra minőségének javítása a régiókban

-

A régiók versenyképességének a növelése úgy, hogy azok alkalmassá váljanak üzleti tevékenységek végzésére

-

A turizmus hozzájárulásának növelése a régiók fejlesztéséhez.

A Regionális Operatív Program gyakorlatbaültetésének következtében csökkennek a régiók, a vidék és a város, az urbanisztikai központok és a hozzájuk tartozó területek közötti egyenlőtlenségek. A regionális szinergiák jobb felhasználásával csökkenthetők a városok közötti egyenlőtlenségek is, és nagyobb vonzerőt jelenthetnek a befektetők részére. A közberuházások által történő helyi infrastruktúrák javításával, az üzleti tevékenységek ösztönzésével és a helyi források értékesítésével elérhető a régiók kiegyensúlyozott fejlesztése, mely az alábbi tematikus, prioritási tengelyek mentén valósul meg: 7


-

1-es prioritási tengely: A városok hosszú távú fejlesztésének támogatása – mint a növekedés potenciális pólusai

-

2-es prioritási tengely: A regionális és a helyi szállítási infrastruktúra javítása

-

3-as prioritási tengely: A szociális infrastruktúra javítása

-

4-es prioritási tengely: A regionális és helyi üzleti környezet fejlesztésének javítása

-

5-ös prioritási tengely: A turizmus hosszútávú fejlesztése és népszerűsítése

-

6-os prioritási tengely: Műszaki asszisztencia

Ezek a prioritási tengelyek összhangban vannak a gazdasági fejlesztést és új munkahelyek teremtését szorgalmazzó közösségi politikákkal, amelyek a 20072013-as Kohéziós Politika Új Irányzatában foglaltak értelmében tükrözik az Európai Unió álláspontját is. A Gazdasági Versenyképesség Növelésének Ágazati Operatív Programja (GVNÁOP) A GVNÁOP általános célkitűzése – a román vállalatok termelékenységének a növelése, a hosszú távú fejlesztést biztosító tényezők támogatásával, és ezek felzárkóztatása az Európai Uniós vállatok termelékenységi szintjéhez. A cél, hogy 2015-re Románia elérje az Uniós termelékenység összértékének 55 százalékát. Sajátságos célkitűzések:

- A termelő ágazat megerősítése és hosszú távú fejlesztése -

A vállalatok hosszú távú fejlesztéséhez szükséges kedvező környezet kialakítása

- A kutatási-fejlesztési kapacitás növelése, a kutatási és innovációs intézetek közötti együttműködés ösztönzése, valamint lehetővé tenni a vállalatok számára ezen intézetekkel való elérhetőséget -

A műszaki, információs és kommunikációs kapacitás értékesítése, és ezek alkalmazása a közigazgatási és a magán szektorban (intézmények, civilek)

-

Az energetikai rendszer hatkékonyabbá tétele és hosszú távú fejlesztése az újrahasznosítható energiaforrások népszerűsítésével.

A Humánerrőforrás Ágazat Fejlesztéséről szóló Operatív Programot (HÁFOP) Románia bocsátotta ki, és jóvá hagyta az Európai Bizottság. A program 8


keretében közös megegegyezés alapján, az Európai Szociális Alap részt vesz a humánerőforrás ágazat stratégiájának fejlesztésében.

A HÁFOP-ot a Kohézióra vonatkozó Közösségi Stratégia Irányzatainak, és a munkahelyek szabályozására vonatkozó Lisszaboni Stratégia előírásainak alapján bocsátották ki, figyelembe véve, az Európai Regionális Fejlesztési Alap és az Európai Szociális Alap és Kohéziós Alap általános rendelkezéseit szabályozó Európa Tanács 1083/2006-os számú Szabályzatát, az Európai Szociális Alapra vonatkozó Európai Tanács 1081/2006-os Szabályzatát, amelyekben rögzítik az Európai Regionális Fejlesztési Alap, a Kohéziós és Szociális Alapok általános rendelkezéseit. A HÁFOP általános célkitűzései: a humánerőforrás fejlesztése és versenykénypességének növelése, az egész életen át tartó tanulás és oktatás, valamint a munkaerő piac összehangolása által, lehetőségek biztosítása, annak érdekében, hogy a jövőben 1 650 000 ember részt vállaljon a modern és rugalmas munkaerőpiacon. Sajátos célkitűzések: -

Az oktatás, valamint a minőségi és folyamatos alapkézés népszerűsítése, beleértve a felső oktatást és a kutatást is,

-

A vállalkozói kultúra népszerűsítése, valamint a munka termelékenységének és minőségének növelése,

-

A fiatalok és munkaerőpiacra,

-

Egy modern és rugalmas piac fejlesztése,

-

Az inaktiv személyek bevonása, illetve visszahelyezése a munkaerőpiacra, a vidékieket is beleértve,

-

A közszolgáltatások minőségének javítása a foglalkoztatási ágazatban,

-

Megkönnyíteni a kiszolgáltatott helyzetben levő emberek számára a továbbtanulást és a munkaerőpiacon való elhelyezkedést.

a

munkanélküliek

bevonásának

megkönnyítése

a

A Humánerőforrás Ágazatának Fejlesztési Operacionális Programja hét prioritási tengely és 21 fő beavatkozási terület szerint van tagolódva : Mindegyik prioritási tengely alapjául a hosszú távú fejlesztés elve szolgál, annak érdekében, hogy olyan sajátságos intézkedéseket foganatosítsanak, amelyek gyakorlatba ültetésével megteremtődik egy egyensúly a gazdasági, társadalmi és a környezetvédelmi tényezők között, ezáltal jólétet biztosítva a jelen és a jövő generációjának. 9


Tartós fejlesztésről abban az esetben lehet beszélni, amikor nyilvánvalóvá válik, hogy a gazdasági, társadalmi és környezeti célkitűzések nem valósíthatók meg külön-külön. A Környezetvédelmi Operatív Program határozza meg Romániában az európai pénzforrások szétosztását a környezetvédelmi szektorban a 2007-2013-as periódusban, a Regionális Fejlesztési Európai Alapon és a Kohéziós Alapon keresztül. Ez a program egyike azon 7 operatív programoknak, amelyeket a Konvergencia Célkitűzések keretében bocsátottak ki a 2007-2013-as periódusra, egyeztetve az Országos Fejlesztési Terv harmadik prioritási tengelyével – “A Környezet védelme és minőségének javítása” – és az Országos Stratégiai Referenciakeret 1-es prioritású tengelyével – “Az Infrastruktúra fejlesztése az európai standardok szerint”. A Környezetvédelmi Területi Operatív Program a legfontosabb pénzügyi asszisztencia program a környezetvédelmi infrastruktúra szempontjából, mivel hogy egy valóságos katalizátort jelent egy versenyképes gazdaság, egy tisztább környezet és egy kiegyensúlyozott regionális fejlesztés számára. A Környezetvédelmi Területi Operatív Program folytatja a már folyamatban levő országos programokat a környezetvédelem infrastruktúra területén, figyelembe véve az előcsatlakozási programokból (PHARE, ISPA, SAPARD) finanszírozott fejlesztési projekteket is. A Környezetvédelmi Területi Operatív Program fő célkitűzése a lakosság életszínvonalának és a környezetvédelmi standardok javítása, főképpen a közösségi vívmányok betartását tartja szem előtt a környezetvédelemben, valamint arra irányul, hogy csökkentse a Romániában létező környezetvédelmi infrastruktúra és az Európai Unióban levő infrastruktúra közötti egyenlőtlenségeket, úgy mennyiségi mint minőségi szempontból. A program gyakorlatba ültetése a hatékonyabb közszolgáltatásokban fog megnyilvánulni, - víz, gáz, csatornázás, fűtés - a tartós fejlesztés elvét és az “aki szennyez fizet” elveket alapul véve. A Környezetvédelmi Területiv Operatív Program összeségében az Európai Unió célkitűzésein és politikájának prioritásain alapszik, és összhangban van a Románia által felvállalt nemzetközi kötelezettségekkel és sajátságos nemzeti érdekeivel. A Környezetvédelmi Területi Operatív Program összköltségvetése körülbelül 5,6 milliárd euró, amelyből 4,5 milliárd euró vissza nem térítendő hitel az Európai Unió részéről és több mint egy milliard euró az ország hozzájárulásából adódik. A Szállítási Területi Operatív Programot az Országos Stratégiai Referenciakeret alapján bocsátották ki, és megállapítja a szállítási ágazat prioritásait, célkitűzéseit és biztosítja az ágazat fejlesztéséhez szükséges pénzalapokat Romániában. A programot a C(2007) 3469/2007.07.12-i Európa Tanácsi határozat hagyta jóvá. 10


A Szállítási Területi Operatív Program (SZTOP) alapját az Európai Unió Szabályzatának 1080/2006-os, 1083/2006-os, 1084/2006-os szabályai képezik, ugyanezek rögzítik a Kohéziós Alapra, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra és az Európai Szociális Alapra érvényes szabályokat is a 2007-2013-as periódusra. A Szállítási Területi Operatív Program összhangban van a Közösségi Kohézió Stratégiai Irányelveivel (az Európa Tanács 2006/702-es számú határozata), valamint a szállítási ágazatra, a területek felvásárlására, a közbeszerzésekre, és közfinanszírozásokra érvényes törvényekkel, fontos célkitűzése, hogy az ország gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségét csökkentse más Európai Uniós országokhoz viszonyítva. Egy hatékony, tartós és rugalmas szállításügyi stratégia ugyanolyan fontos előfeltétele a gazdasági fejlesztésnek, mint a TEN-hálózat bővítésére és a TEN-projektek prioritásaira vonatkozó egyezmény. A SZTOP általános célkitűzései: egy tartós szállítási hálózat kiépítése Romániában, biztosítva ezáltal a biztonságos, gyors és hatékony személy- és áruszállítást, országos és európai viszonylatban, Románia régióin belül és között, európai szabványok szerint. A szállítási infrastruktúra korszerűsítése és javítása hozzájárul a termékek és szolgáltatások versenyképességének növeléséhez a kulcsfontosságú gazdasági ágazatokban Románia minden régiójában. A globális hatás Románia gazdasági tevékenységeinek javításához vezet. A SZTOP 2007-2013-es periódusra szóló összköltségvetése körülbelül 5,7 milliárd euró, az Országos Stratégiai Referenciakereten belül, Romániának kiutalt pénzalapok 23 sázalékát képezi. Ebből az összegből, 4,57 milliárd euró uniós pénzforrásból származik, 1,09 milliárd euró pedig a Románia önrészét képezi. Az uniós pénzforrást az Európai Regionális és Fejlesztési Alap, illetve a Kohéziós Alap biztosítja. A Közigazgatás Kapacitásának Fejlesztése Operatív Program (KKFOP) általános célkitűzése egy hatékony és versenyképes közigazgatás kialakítása, az országos gazdasági –társadalmi fejlődés összefüggésében. A KKFOP sajátságos cékitűzései három prioritási tengely köré vannak tömörítve: - Az első prioritási tengely: a közpolitikai ciklus menedzsmentjének strukturális javítása -

A második prioritási tengely: a közszolgáltatások minőségének javítása és hatákonyabbá tétele, a decentralizáció

-

A harmadik prioritási tengely: a műszaki tanácsadás.

11


Orientatív tevékenységek: és

reformja,

innovációs

technológiák

-

Az ismeretek menedzselése alkalmazása a közigazgatásban,

-

Az EU tagállamainak helyi közigazgatásáról végzett tanulmányok és kutatások, reformminták

-

A menedzsment reformja és a menedzsment strukturális átalakításához szükséges eszközök biztosítása,

-

Műszaki tanácsadás nyújtása az szükséges stratégiák kibocsátásában,

-

Műszaki tanácsadás készítéséhez,

-

Szakmai tréningek és tanácsadás a pozitív gyakorlatok alkalmazásához,

-

Tanulmányok készítése a monitoring és felmérési rendszerek fejlesztéséhez.

a

szakmai

intézményesített átképzésekhez

informatizáláshoz szükséges

tervek

A program kedvezményezettjei:

-

A központi és helyi közigazgatások,

-

A közigazgatási hatóságokkal partnerségben levő intézmények,

-

Olyan nonprofit szervezetek, amelyek tevékenységük partnerségben állnak közigazgatási intézményekkel.

felsőfokú oktatási végzésében

A Műszaki Felügyeleti Operatív Programnak (MFOP) vízszintes jellege van, amely abból adódik, hogy biztosítja a strukturális eszközök gyakorlatbaültetésének folyamatait Romániában, a partnerségi elvek és szabályok, programozás, felmérés, kommunikáció, menedzsment, beleértve a pénzügyi menedzsmentet is, monitoring, ellenőrzés elveivel megegyezően, a tagországok és Európai Bizottság közötti felelősségek alapján, Európa Szabályzatának (ET) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra , Európai Társadalmi Alapra és Kohéziós Alapra vonatkozó 1083/2006-os Átalános Szabályzatának előírása értelmében. Általános célkitűzései: a strukturális eszközök hatékony, átlátható és eredményes lehívásának és gyakorlatba ültetésének érdekében történő koordinálási folyamatok támogatása Romániában. Sajátos célkitűzések: -

A 2007-2013-as időszakra szóló strukturális eszközök hatékony és eredményes gyakorlatbaültetésének és koordinálásának a támogatása, valamint a 2004-2020-as időszak előkészítése. 12


-

A Strukturális Eszközökre és az Országos Kommunikációs Stratégia értelmében kidolgozott Kommunikációs Tevékenységi Terv gyakorlatba ültetéséről szóló üzenetek szisztematikus terjesztése országos szinten.

A Műszaki Felügyeleti Operatív Programot, Menedzsmenti Hatósági minőségében, a Pénzügyminisztérium készítette elő több minisztérium közreműködésével más operatív programok részére. A célkitűzései, prioritási tengelyei és javasolt fontosabb beavatkozási területei vízszintesek és pontosan elhatárolódnak a többi operatív programtól, a szubszidiaritás, a logikus koherencia és a kiegészítő elvek alapján, nagy figyelmet szentelve azoknak a vezérvonalaknak, amelyek mentén a strukturális alapok gyakorlatbaültetésének rendszerei megalapozódnak.

1.6. Az Országos Vidékfejlesztési Program Románia, az Országos Vidékfejlesztési Programon keresztül egy sor olyan célkitűzést szabott ki, amelyek támogatják az élelmiszer-mezőgazdasági ágazat és az erdészet versenyképességének növekelését, a környezetvédelmet és a vidékiek életminőségének javítását, a vidéki gazdaság változatosabbá tételét, a helyi fejlődésre szolgáló kezdeményezések elindítását és működését. Aktív foganatosítások: - Fiatal mezőgazdászok ösztönzése -

A mezőgazdasági területek korszerűsítése

-

A mezőgazdasági és faipari termékek hozzáadott értékének a növelése

-

Az önellátó gazdaságok támogatása

-

Termelői csoportok kialakítása

-

Kisvállalkozások létesítésének és fejlesztésének a támogatása

-

Turisztikai tevékenységek támogatása

-

A falvak fejlesztése, felújítása, a vidéki lakosságot és gazdaságot célzó alapszolgáltatások javítása, és a vidéki örökségek érétékesítése.

Prioritási tengelyek: -

1-es prioritási tengely: a versenyképességének javítása

mezőgazdasági

és

erdészeti

ágazat

-

2-es prioritási tengely: A vidéki területek és a környezet feljavítása

-

3-as prioritási tengely: A vidéki életminőség javítása és a vidéki gazdaság változatosabbá tétele 13


-

4-es prioritási tengely: LEADER

-

5-ös prioritási tengely: műszaki tanácsadás biztosítása az Országos Fejlesztési Terv megvalósításában

-

6-os prioritási tengely: kiegészítő támogatások nyújtása.

Az Országos Vidékfejlesztési Terv utolsó verzióját 2012. decemberében aktualizálták, és 907 oldalt tartalmaz. A dokumentum megtekinthető a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium honlapján: http://www.madr.ro/pages/dezvoltare_rurala/Program-National-de-DezvoltareRurala-versiunea10-consolidata-decembrie-2012.pdf

1.7 Határon Átnyúló Együttműködési Program A Határon Átnyúló Együttműködés Program fő célkitűzése, hogy elmélyítse a határ mentén élő emberek, közösségek, gazdasági szereplők közötti kapcsolatokat, és hogy a határmenti régió sajátos, kulcsfontosságú erősségeire alapozva támogassa ezt az együttműködést. A 2007-2013-as időszakban Romániában az alábbi Határon Átnyúló Együttműködési Operatív Programok bonyolódott le: -

A magyar-román határ két oldalán elhelyezkedő megyék együttműködését célzó Magyar-Román Határon Átnyúló Együttműködési Operatív Program

-

A román-bolgár határ két oldalán elhelyezkedő megyék együttműködését célzó Román-Bolgár Határon Átnyúló Együttműködéis Operatív Program

-

A Magyar-Szlovák-Román-Ukrán-Moldáv Határon Átnyúló Együttműködési Operatív Program

-

A Magyar-Szlovák-Román-Ukrán Határon Átnyúló Együttműködési Operatív Program

-

A Román-Szerb Határon Átnyúló Együttműködési Operatív Program

-

A Fekete-tenger medence Együttműködési Operatív Program.

A Magyar-Román Határon Átnyúló Együttműködési Operatív Program sajátos célkitűzései: -

A szállítási infrastruktúra javítása a határ menti övezet elérhetőségének megkönnyítése érdekében

-

Az információáramlás javítása a közös lehetőségek kiaknázása érdekében 14


-

A humánerőforrás hatékony felhasználása és a határ menti övezet értékeinek védelme

-

A határ menti gazdasági kapcsolatok megerősítése annak érdekében, hogy ösztönözzék a gazdasági fejlesztést, figyelembe véve a környezet védelmének szükségességét is

-

A társadalmi és kulturális koherencia megerősítése az emberek és a közösségek között.

1.8 Európai uniós finanszírozású programok gyakorlatba ültetésére vonatkozó jogszabályok Romániában Országos Jogszabályok A közösségek megsegítésére kiutalt vissza nem térítendő támogatások kezelésére vonatkozó jogszabályok: -

Az infrastrukturális Alapok pénzügyi kezelésére és a konvergenciás célkitűzések elérésére vonatkozó 64/2009-es Sürgősségi Kormányhatározat előírásainak alkalmazását szabályozó Metodológiai Normákat jóváhagyó 218/2012 március 23-i határozat.

-

A visszatérítési kérelemben szereplő költségek ÁFÁ-jának le nem írhatóságára vonatkozó Nyilatkozat, illetve a „pályázatban szereplő költségek ÁFÁ-jának le nem írhatóságára vonatkozó bizonyítvány” tartalmára vonatkozó Minősítési Eljárást jóváhagyó 33/2012. január 11-i Rendelet

-

Az operatív programokból finanszírozott tevékenységek keretében felmerülő költségek elszámolhatósági szabályaira vonatkozó 759/2007-es Kormányhatározat 11. cikkelyében rögzített előírásoknak az alkalmazására vonatkozó Rendelkezéseket jóváhagyó 204/2011. december 27-i Rendelet.

-

Az operatív programokból finanszírozott tevékenységek keretében felmerülő költségek elszámolhatosági szabályaira vonatkozó 759/2007-es Kormányrendelet módosítására és kibővítésére vonatkozó 1135/2011. november 9-i Határozat.

- A strukturális eszközök gyakorlatbaültetésére vonatkozó előírások módosításáról és kibővítéséről szóló 802/2011.08.04.-i Kormányhatározat -

A Európai Unió strukturális eszközeiből finanszírozott, a román gazdaság számára prioritást jelentő ágazatokban nyert projektek kedvezményezettjeinek nyújtott támogatási Program gyakorlatbaültetésének a szabályait jóváhagyó 175/2010. március 3.-i Határozat. Kibocsátotta: Románia Kormánya. Megjelent a 162/2010 március 12-i Hivatalos Közlönyben. 15


-

A strukturális eszközök gyakorlatbaültetését szorgalmazó megállapítására vonatkozó 606/2010. június 23-i Határozat

intézkedések

-

A Romániának kiutalt, az Európai Unió strukturális eszközeiből finanszírozott, a román gazdaság számára prioritást jelentő ágazatokban nyert projektek kedvezményezettjeinek biztosított támogatási Program gyakorlatbaületésére vonatkozó, a Garancia Szerződés és a 9/2010-es Sürgősségi Kormányrendelet 8. cikkelyében szereplő bejegyzéseket, valamint az FNGCIMM által biztosított garancia után fizetendő jutalék mértékét megállapító Konvenciót jóváhagyó 820/2010. március 18-i Határozat. Kibocsátotta: a Pénzügyi Minisztérium. Megjelent a 179/2010. március 19-i Hivatalos Közlönyben.

-

A Romániának kiutalt, az Európai Unió strukturális eszközeiből finanszírozott, a román gazdaság számára prioritást jelentő ágazatokban nyert projektek kedvezményezettjeinek biztosított támogatási Programot jóváhagyó 9/2010. február 17-i sürgősségi rendelet.

-

A Romániának kiutalt, az Európai Unió strukturális eszközeiből finanszírozott, a román gazdaság számára prioritást jelentő ágazatokban nyert projektek kedvezményezettjeinek biztosított, valamint a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott hiteleket garantáló Országos Alap törzstőkéjének növelésére biztosított támogatási Programot jóváhagyó 9/2010. február 17-i sürgősségi rendeletet módosító és kiegészítő 92/2010. október 13-i sürgősségi rendelet.

-

A Pénzügyminisztérium működésére és szervezésére vonatkozó 34/2009-es Kormányhatározat.

-

Az operatív programokból finanszírozott tevékenységek keretében felmerülő költségek elszámolhatósági szabályaira vonatkozó 759/2007-es Kormányhatározat módosításáról és kibővítéséről szóló 491/2008-as Határozat.

-

A strukturális eszközök kezelésére és koordinálására vonatkozó 457/2008-as Kormányhatározat.

-

A Környezetvédelmi Minisztérium által kibocsátott, a Natura 2000 projekt engedélyeztetésére vonatkozó 1338/2008-as rendelet.

-

Az Európai Területi Együttműködési Csoportra vonatkozó 127/2007.11.13-i Sürgősségi Kormányrendelet.

-

Az operatív programból finanszírozott tevékenységek keretében felmerülő költségek elszámolhatósági szabályzatára vonatkozó 759/2007.07.11-i Kormányhatározat.

-

Románia regionális fejlesztésére vonatkozó 315/2004.06.28-i törvény. 16


-

Az Országos Fejlesztési Terv partnerségben való kidolgozására vonatkozó 1115/2004.07.15-i Kormányhatározat.

A Romániának ítélt vissza nem térítendő európai közösségi pénzügyi hozzájárulás kezelésének pénzügyi keretére vonatkozó jogszabályzat: -

A strukturális eszközök kezelésére és ezeknek a konvergencia célkítűzésekben való felhasználására vonatkozó 64/2009-es sürgősségi kormányrendelet előírásainak alkalmazási szabályzatát módosító pénzügyminiszteri rendelet

-

A 64/2009-es sürgősségi kormányrendelet alkalmazási szabályzatát módosító 2370/2011-es pénzügyminiszteri határozat.

-

A 64/2009-es sürgősségi kormányrendelet alkalmazási szabályzatát módosító 2359/2011-es pénzügyminiszteri Határozat.

-

A Konvergencia célkitűzéseinek (888/2010. december 30-i Hivatalos Közlöny) elérése érdekében felhasznált strukturális eszközök kezelését szabályozó 64/2009-es sürgősségi kormányrendelet módosítására és kibővítésére vonatkozó 120/2010.12.23.-i sürgősségi kormányrendelet.

-

A 64/2009-es sürgősségi kormányrendelet alkalmazási szabályzatát jóváhagyó 2548/2009-es rendeletet módosító és kiegészítő 12/2010-es rendelet.

-

A 64/2009-es sürgősségi kormányrendelet (345/2010. május 25.-i Hivatalos Közlöny) alkalmazási szabályzatát jóváhagyó 2548/2009-es módosítására és kiegészítésére vonatkozó 1080/2010-es rendelet.

-

A strukturális eszközök kezelésére és ezeknek, a konvergencia célkítűzésekben való felhasználására vonatkozó 64/2009-es sürgősségi kormányrendelet előírásainak alkalmazási szabáyzatát módosító 2548/2009.08.25-i rendelet – A szöveget Románia Hivatalos Közlönyének 2010. május 25-ig közölt módosító rendeletek alapján frissítették.

-

A strukturális eszközök kezelésére és ezeknek, a konvergencia célkítűzésekben való felhasználására vonatkozó 64/2009-es sürgősségi kormányrendelet – A szöveget Románia Hivatalos Közlönyeinek 2010. december 30-ig közölt módosító rendeletek alapján frissítették.

-

A gazdasági és pénzügyminiszter 3154/2008-as rendelete, mely módosítja és kiegészíti a 29/2007-es Kormányrendelet előírásainak alkalmazási szabályzatát, mely a strukturális eszközök kiutalására, az előfinanszírozásról és társafinanszírozásról szól, melyeket az állami költsgévetésből utalnak ki, beleértve az Országos Fejlesztési Alapokat is, azoknak az állami intézményeknek, amelyek implikálódnak a strukturális eszközök kezelésébe és felhasznalásába, a konvergencia célkitűzések elérése érdekében, melyet 17


jóváhagy a 911/2007-es pénzügyminiszteri rendelet által jóváhagyott 249/2007es törvény, az idevonatkozó módosításokkal és kiegészítésekkel -

A 19-es Kormányrendelet mely módosítja és kiegészíti a 29/2007-es Kormányrendeletet, amely a strukturális alapok kiutalásáról, az elő- és társfinanszírozásra vonatkozik az állam költségvetéséből.

-

A 2007/07.12-i 249-es Törvény, mely jóváhagyja a 29/2007-es kormányrendeletet, a strukturális alapok kiutalására, előfinanszírozására és társfinanszírozásra vonatkozóan az állami költségvetésből, illetve az Országos Fejlesztési Alapból, a strukturális eszközök kezelésébe implikálódott intézmények részére, és ezek felhasználására a konvergencia célkitűzéseinek megvalósításában.

-

A 911/2007.08.10-es pénzügyminiszteri Rendelet, mely jóváhagyja a 29/2007-es Kormányrendelet előírásainak alkalmazási szabályzatát, amely az állami költségvetésből történő strukturális alapok kiutalására, a társ- és előfinanszírozásra vonatkozik, beleértve az Országos Fejlesztési Alapokat is, olyan állami intézeteknek, amelyek részt vesznek a strukturális alapok kezelésében és felhasználásában a konvergencia célkitűzéseinek megvalósítása érdekében, amelyet jóváhagy a 249/2007-es törvény az utólagos módosításokkal és kiegészítésekkel.

-

A 469/2009.03.10.-i pénzügyminiszteri határozat, mely jóváhagyja és kiegészíti a 29/2007-es Kormányrendelet előírásainak alkalmazási szabályzatát.

A közösségi alapok visszaszerzésére és ellenőrzésére vonatkozó jogszabályok: -

A 875/2011-es Kormányrendelet, mely jóváhagyja a 66/2011-es Sürgősségi Kormányrendelet előírásainak alkalmazási szabályzatát, az európai alapok és/vagy állami alapok felhasználásában történt szabálytalanságok megállapítására és szankcionálására vonatkozóan.

-

A 66/2011-es Sürgősségi Kormányrendelet, mely az európai alapok és/vagy állami alapok felhasználásában történt szabálytalanságok megállapítására és szankcionálására vonatkozik

-

A 205/2007.07.02-es Törvény, mely jóváhagyja a 12/2007-es Rendeletet, mely a közösségi alapok, illetve a célnak nem megfelelően felhasznált társfinanszírozási és közösségi alapok ellenőrzésére és visszaszerzésére vonatkozó 79/2003-as Kormányrendelet módosítására és kiegészítésére vonatkozik.

-

A 12/2007.01.31-es Kormányrendelet, mely módosítja és kiegészíti a célnak nem megfelelően felhasznált társfinanszírozási és közösségi alapok ellenőrzésére és visszaszerzésére vonatkozó 79/200-as Törvényt. 18


-

Az 1358/2006.09.27-es Kormányhatározat mely módosítja és kiegészíti a 79/2003-as Kormányhatározat alkalmazási szabályzatát, mely a közösségi alapok, illetve a célnak nem megfelelően felhasznált társfinanszírozási alapok ellenőrzésére és visszaszerzésére vonatkozik és jóváhagyott a 1510/2003-as Kormányrendelet.

-

Az 53/2005.08.25-ös Kormányrendelet, mely az állami költségvetésben és könyvelésben alkalmazott intézkedések szabolyázásra vonatkozik.

-

A 2396/2004.12.21-es Kormányhatározat, mely módosítja és kiegészíti a 79/2003-s Kormányrendelet alkalmazási szabályzatát, amely a közösségi, illetve a célnak nem megfelelően felhasznált társfinanszírozási alapok ellenőrzésére és visszaszerzésére vonatkozik és jóváhagyott a 1510/2003-as Kormányrendelet.

-

A 94/2004.08.26-os Kormányrendelet, mely egyes pénzügyi intézkedésekre vonatkozik.

-

Az 1510/2003.12.18-as Kormányhatározat mely jóváhagyja a 79/2003-as Kormányrendelet alkalmazási szabályzatát, a közösségi alapok, illetve a célnak nem megfelelően felhasznált társfinanszírozási alapok ellenőrzésére és visszaszerzésére vonatkozóan.

-

Az 529/2003.12.11-es Törvény, mely jóváhagyja a 79/2003-as Kormányrendeletet, mely a közösségi alapok, illetve a célnak nem megfelelően felhasznált társfinanszírozási és közösségi alapok ellenőrzésére és visszaszerzésére vonatkozik.

-

A 79/2003.08.28-as Kormányrendelet, mely a közösségi alapok, illetve a célnak nem megfelelően felhasznált társfinanszírozási és közösségi alapok ellenőrzésére és visszaszerzésére vonatkozik.

A z állami támogatásokra vonatkozó jogszabályok: -

A 137/2007.05.17-es Törvény, mely jóváhagyja a 117/2006-os Sürgősségi Kormányrendeletet, mely az állami támogatások országos alkalmazására vonatkozik.

-

A 117/2006.12.21-es Sürgősségi Kormányrendelet, mely az állami támogatások országos alkalmazására vonatkozik.

A Gazdasági Versenyképesség Növelésének Ágazati Operatív Programjára vonatkozó jogszabályok

19


Első prioritási tengely: -

A 2355/2012. október 30.-i Rendelet mely jóváhagyja a Minimis Segély Tervet, amely az alábbi tevékenységek gyakorlatba ültetésére vonatkozik: a „vállalatok beilleszkedésének támogatása a beszállítók soraiba vagy klaszterekbe” az 1.3. Beavatkozási Terület keretében, illetve a „vállalkozói réteg tartós fejlesztése” a „Gazdasági Versenyképesség Növelése” Területi Programjának keretében.

-

Az 1795/2012.szeptember 17.-i Rendelet, mely jóváhagyja a Minimis Segély Tervet, amely az alábbi tevékenységek gyakorlatba ültetésére vonatkozik: a „vállalatok beilleszkedésének támogatása a beszállítók soraiba vagy klaszterekbe” az 1.3. Beavatkozási Terület keretében, illetve a „vállalkozói réteg tartós fejlesztése” a „Gazdasági Versenyképesség Növelése” Területi Programjának keretében.

-

A 385/2012.március 22.-i Rendelet, mely jóváhagyja azoknak a pénzügyi projektek elszámolhatossági költségeinek listáját, amelyeket a 2007-2013-as időszakra vonatkozó Gazdasági Versenyképesség Növelésének Ágazati Operatív Programjából finanszíroznak, az első prioritási tengely mentén, “Egy innováció és ökológiai szempontból is hatékony termelési rendszer”, az 1.3.-as beavatkozási terület “A tartós vállalkozói réteg fejlesztése”, valamint a “Az országos és nemzetközi üzleti élet támogatására szolgáló struktúrák fejlesztése – versenyképességi pólusok” tevékenységek keretében.

- A 363/2012. február 23.-i Rendelet, mely jóváhagyja az Állami Segély Tervet az alábbi tevékenységek támogatására és gyakorlatba ültetétésére: az „Országos és nemzetközi üzleti élet támogatására szolgáló struktúrák fejlesztése – versenyképességi pólusok” az 1.3-as beavatkozási terület keretében, „A vállalkozói réteg tartós fejlesztése” a „Gazdasági Versenyképesség Növelése” Operatív Területi Program keretében. - A 3188/2011. december 12.-i Rendelet, mely jóváhagyja az Állami Segély Tervet az alábbi tevékenységek támogatására és gyakorlatba ültetétésére: az „Országos és nemzetközi üzleti élet támogatására szolgáló struktúrák fejlesztése – versenyképességi pólusok” az 1.3-as beavatkozási terület keretében, „A vállalkozói réteg tartós fejlesztése” a „Gazdasági Versenyképesség Növelése” Operatív Területi Program keretében. - A 480/2008-as Rendelet, mely jóváhagyja az alábbi Minimis Segély Tervet: „A kisés középvállalkozások versenyképességének növelésére nyújtott támogatás tanácsadói szolgáltatások által”, melyhez hozzá tartozik b). „A tanácsadások támogatása a kis- és középvállalkozóknak”, az 1.3.-as beavatkozási terület keretében „A vállalkozói réteg tartós fejlesztése”. - A 479/2008-as Rendelet, mely jóváhagyja az alábbi Állami Segély Tervet: „Támogatás a termelői szektor megerősítésére és korszerűsítésére, a nagy vállalatokba való beruházások révén”, melyhez hozzá tartozik a). „Támogatás a 20


termelői szektor megerősítése és korszerűsítése kézzelfogható és érinthetetlen beruházások által” (szabályozza a 1943/2008.június 19-i Rendelet, mely módosítja a 479/2008-as pénzügyminiszteri Rendeletet). -

A 478/2008-as Rendelet, mely jóváhagyja az alábbi Minimis Segély Tervet: „ Kisés középvállalkozásoknak nyújtott speciális tanácsadás és szakoktatás, beruházási projektek kibocsátása és gyakorlatba ültetése végett”, hozzá tartozó tevékenység a). „Támogatás a termelői szektor megerősítése és korszerűsítése direkt és indirekt beruházások által”, 1.1-es beavatkozási terület „Termelői beruházások és a vállalkozások, elsősorban kis- és középvállalkozások felkészítése a piaci versenyképességre”.

- Az 1862/2008. június 13.-i Rendelet, mely jóváhagyja az alábbi Minimis Segély Tervet: „Gazdasági Versenyképesség Növelése” az Operatív Területi Program keretében. - A 477/2008. február 20.-i Rendelet, mely jóváhagyja a alábbi Állami Segély Tervet: „Támogatás a termelői szektor megerősítésére és korszerűsítésére, a nagy vállalatokba való beruházások révén”, kapcsolódó tevékenységek a). „Támogatás a termelői szektor megerősítése és korszerűsítése direkt és indirekt beruházások által”, 1.1-es beavatkozási terület „Termelői beruházások és vállalkozások, elsősorban a kis- és középvállakozások felkészítése a piaci versenyképességre”, 1es prioritási tengely „Egy hatékony és innovatív termelési rendszer” a Gazdasági Versenyképesség Növelése Operatív Területi Program keretében.

2-es prioritási tengely: -

A 3388-as pénzügyminiszteri Rendelet az alábbi Állami Segély Terv jóváhagyására: „Kutatási, fejlesztési és innovációs projektek finanszírozása a Gazdasági Versenyképesség Növelése Területi Operatív Program keretében”, kapcsolódó tevékenységek 2.1.1. „Kutatási tervek partnerségben”, 2.1.2. „Kutatási és fejlesztési projektek magas tudományos szinten, amelyben részt vesznek külföldi szakemberek” és 2.3.3 „Az innovációk népszerűsítése a vállalatokon belül”.

-

Az 1293/2008-as Rendelet, mely jóváhagyja az alábbi Regionális Állami Segély Tervet: „Kezdő beruházások finanszírozása a kutatásban, fejlesztésben és innovációban”, kapcsolódó tevékenységek 2.3.2. „A kutatási-fejlesztési infrastruktúra fejlesztése a vállalatoknál, új munkahelyek teremtése a kutatás területén” és 2.3.3. Az innovációk népszerítése a vállalatokon belül”, a 2.3. beavatkozási területeken ‚A vállalatok hozzáférése a kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységekhez”, 2-es prioritási tengely „Versenyképesség a kutatás, műszaki fejlesztés és innováció által”, a Gazdasági Versenyképesség Növelése Területi Operatív Program keretében. 21


-

A 387/2008-as Rendelet, mely jóváhagyja az alábbi Minimis Segély Tervet: „Minimis Tervek a START UP-ok és a SPIN OFF-ok támogatásához” a Gazdasági Versenyképesség Növelése Területi Operatív Program keretében, 2es prioritási tengely „Versenyképesség kutatás, műszaki fejlesztés és innováció által”, 2.3.-as beavatkozási terület „A vállalatok hozzáférése a kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységekhez”, 2.3.1.-es tevékenység „Az innovációs START UP-ok és SPIN OFF-ok támogatása”.

3-as prioritási tengely: -

A 2229/2008-as Rendelet – Regionális Állami Segély Terv a 3.3-as beavatkozási területhez kapcsolódó tevékenységekhez

-

A 2159/2008-as Rendelet – A Minimis Segély Terv a 3.3.1.-es és 3.3.2.-es beavatkozási területekhez kapcsolódó tevékenységekhez.

-

A 632/2008-as Rendelet, mely jóváhagyja az alábbi tervet: „Minimis Segély kisés középvállalkozásoknak széleskörű internet-hozzáféréshez, és az ehhez kapcsolódó szolgáltatásokhoz”, kapcsolódó tevékenységek 3.1.1. „Támogatás széleskörű internet-hozzéféréshez és az ehhez kapcsolódó szolgáltatásokhoz”, 3.1.-es beavatkozási terület „Az információs technológia használatának támogatása”, 3-as prioritási tengely „Információs és kommunikációs technológiák a magán- és a közszféra részére”, a Gazdasági Versenyképesség Növelése Területi Operatív Program keretében.

4-es prioritási tengely: -

A 750/2008-as Határozat, jóváhagyja a regionális állami segély tervet az újrahasznosítható energiaforrások értékesítésére vonatkozóan.

-

A 718/2008-as Határozat, jóváhagyja a horizontális állami segély tervet, a tartós regionális fejlesztésre és a káros gázkibocsátások csökkentésére vonatkozóan.

A Regionális Operatív Program jogszabályai: -

Állami Segély Terv a regionális fejlesztésre, az üzleti életet támogató fejlesztési struktúrák létrehozása által (A Versenyhivatal 794/2008.02.26-os számú engedélye).

-

A 413/2008-as Rendelet, melyet a Fejlesztési, Közmunkálatok és Lakásügyi Miniszter bocsátott ki a 155/2008-as Rendelet függelékének módosítása végett.

-

A 261/2008-as Rendelet, mely jóváhagyja a regionális fejlesztési segély tervet a turizmusban eszközölt beruházásokra vonatkozóan. 22


-

A Fejlesztési, Közmunkálatok és Lakásügyi Miniszter által kibocsátott 287/2008as Rendelet, mely jóváhagyja a regionális fejlesztési segély tervet, olyan struktúrák létrehozására és fejlesztésére vonatkozóan amelyek támogatják az üzleti életet a Regionális Operatív Program keretében.

Az államháztartásra vonatkozó jogszabályok, forrásokra vonatkozó speciális előírásokkal

a vissza nem térítendő külső

-

A 874/2010.08.18.-i Határozat, mely jóváhagyja és kibővíti a 264/2003-as Kormányhatározatot, a műveletek és a költségek kategóriákba való besorolására, kritériumokra, eljárásokra, a közpénzekből történő kifizetések mértékének a megállapítására vonatkozóan (615/2010. augusztus 31.-i Hivatalos Közlöny).

-

Az 1883/2010.11.24.-i Határozat, mely jóváhagyja a „Környezet” Területi Operatív Program keretében finanszírozott projekteket tartalmazó listát, amelyekre alkalmazzák az államháztartásra vonatkozó 500/2002-es Törvény 52. cikkely (9 1) bekezdésének b) betű előírásait és a helyi pénzügyekre vonatkozó 273/2006-os Törvény 54. cikkely (9 1) bekezdés b) betű előírásait (854/2010. december 21.-i Hivatalos Közlöny).

-

A Környezetvédelmi Minisztérium, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium, a Közigazgatási és Belügyminisztérium, a Régiófejlesztés és Közigazgatási Minisztérium 135/76/84/1284 2010. február 10-i keltezésű közös Rendelete, mely jóváhagyja a magán és állami projektek hatását felmérő alkalmazási szabályzatot a környezetre.

-

Az 57/2010.06.26.-i Sürgősségi Kormányrendelet, amely kiegészít néhány jogszabályt (a 436/2010. június 29-i Hivatalos Közlöny).

-

A 673/2009.04.13.-i pénzügyminiszteri Rendelet, módosítja a 752/2006-os pénzügyminiszteri Rendeletet, mely jóváhagyja a pénzügyi adóigazolás kibocsátására vonatkozó eljárást, jogi és magán személyek esetében, a költségvetési kötelezettségekről kiállított bizonyítványokra vonatkozó eljárást, valamint ezeknek a tartalmát és mintát (355/2009.május 27-i Hivatalos Közlöny).

-

A 75/767/2009.04.3-as, a Közigazgatási és Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium közös Rendelete, jóváhagy néhány típusnyomtatványt, amelyek az Adóhatóság által végzett, helyi adók és illetékek begyűjtésére vonatkoznak.

-

A 445/2009.04.08-as Kormányhatározat bizonyos magán és önkormányzati projektek a környezetre mért hatásának felmérésére. - A 28/2008. január 9-i Határozat, jóváhagyja a közberuházások műszakigazdasági dokumentációinak tartalmát, valamint a beruházások és munkálatok költségterveinek kibocsátására vonatkozó módszertanokat és struktúrákat. 23


-

Az 1187/2007. április 16-i Határozat, mely módosítja és kiegészíti a közintézmények könyvelésének a szervezésére és irányítására, a közintézmények költséghely tervének és ezek alkalmazására vonatkozó instrukciókat szabályozó módszertani normákat, melyeket jóváhagyott az 1917/2005-ös Pénzügyminiszteri Rendelet.

-

Az 1865/2006.12.21-es Kormányhatározat, mely módosítja az új beruházások műszaki-gazdasági jóváhagyásához szükséges értékhatárokat.

-

A Helyi Adóhivatalra vonatkozó 273/2006.06.29-es Törvény – szövegfrissítés a módosító szabáyok alapján, - megjelent Románia Hivatalos Közlönyének, I. részében, 2010. július 2-ig.

-

A 752/2006-os pénzügyminiszteri Rendelet, mely jóváhagyja a magán és jogi személyek adóigazolásainak és a költségvetéssel szembeni kötelezettségek igazolásának kibocsátásához szükséges eljárást, valamint ezek mintáit és tartalmát.

-

A 264/2003.03.13-as Határozat, mely megállapítja a tevékenységeket és költségkategóriákat, a közintézmények költségvetéséből kifizetésre kerülő előlegek kritériumát, eljárását és ezek mértékét (módosításokkal újraközölték a 109/2004. április 5-i Hivatalos Közlönyben, az utólagos módosításokkal és kiegészítésekkel – szövegfrissítés a módosító szabályok értelmében a Hivatalos Közlöny 2010. augusztus 31-i, számának I., részében jelent meg).

-

Az Adóhivatalra vonatkozó 500/2002.07.11-i Törvény, az utólagos módosításokkal és kiegészítésekkel – szövegfrissítés a módosító szabályok értelmében a Hivatalos Közlöny 2010. november 25-i számának I, részében jelent meg.

A közbeszerzésekre vonatkozó jogszabályok - Az 1050/2012.10.29-i Rendelet, a strukturális eszközökből finanszírozott projektek privát kedvezményezettjei számára kidolgozott odaítélési procedúrákról, a Konvergencia céljainak teljesülése érdekében. -

Az 52/2011-es Kormányhatározat a 30/2006-os Sürgősségi Kormányrendelet módosítására, mely a közbeszerzési szerződések, koncessziós szerződések és a szolgáltatások elvégzésére kötött koncessziós szerződések odaítélésének procedúráit ellenőrző eljárások szerepére vonatkoznak.

-

A Közbeszerzéseket Szabályozó és Monitorizálási Országos Hatóság Közbeszerzések 302/2011-es Törvénye, mely jóváhagyja az ajánlatok kibontásakor készített jegyzőkönyvek és a procedurális beszámolók típusnyomtatványait, melyek a közbeszerzési, koncessziós és szolgáltatási szerződések odaítélési procedúráinak részét képezik.

24


-

A 802/2011-es Kormányhatározat módosítja és kiegészíti a strukturális eszközök gyakorlatbaültetésére vonatkozó egyes szabályokat.

-

A 801/2011-es Kormányhatározat módosítja és kiegészíti a Közbeszerzéseket Szabályozó és Monitorizálási Országos Hatóság működésére és szervezésére vonatkozó 525/2007-es Kormányhatározatot.

-

A 24/2007.01.24-i Kormányhatározat jóváhagyja a közszolgálati munkák és közszolgáltatási koncessziós szerződések odaítéléséről szóló akalmazási előírásokat, a közbeszerzések, közszolgálati munkák és közszolgáltatások koncessziós szerződéseinek odaítélésére vonatkozó 34/2006-os Sürgősségi Komyánrendelet értelmében.

-

A Közbeszerzéseket Szabályozó és Monitorizálási Országos működésére és szervezésére vonatkozó 525/2007.05.30-i Törvény.

-

A 942/2006.07.19-i Kormányhatározat jóváhagyja a közbeszerzési szerződések odaítélésére vonatkozó procedurális eljárásokhoz tartozó ellenőrzések funkcióját szabályozó 30/2006-os Sürgősségi Kományrendelet alkalmazási szabályait.

-

A 30/2006.04.12-i Sürgősségi Kormányrendelet a közberszerzési szerződések odaítélésére vonatkozó procedurális eljárásokhoz tartozó ellenőrzések funkciójáról, az utólagos módosításokkal és kiegészítésekkel – szövegfrissítés, a LEX EXPERT informatikai termék segítségével, a módosító szabályok értelmében megjelent Románia Hivatalos Közlönyének I. Részében 2009. október 15-ig.

-

A 228/2007.07.04-es Törvény jóváhagyja a közberszerzési szerződések odaítélésére vonatkozó procedurális eljárásokhoz tartozó ellenőrzések funkcióját szabályozó 30/2006-os Sürgősségi Kormányrendeletet.

-

24/2006.04.19-i Sürgősségi Kormányrendelet a közbeszerzési szerződések, a közszolgálati munkák koncessziós szerződések és a közszolgáltatási koncessziós szerződések odaítéléséről – szövegfrissítés, a módosító szabályok értelmében, megjelent Románia Hivatalos Közlönyének I. részében, 2010. december 31-ig.

-

A 19/2006.07.19-i Kormányrendelet a közbeszerzési szerződések odaítélési előírásainak alkalmazási szabályzatáról, a közbeszerzési szerződések, a közszolgálati munkák koncessziós szerződések és a közszolgáltatási koncessziós szerződéseinek odaítélésére vonatkozó 34/2006-os Sürgősségi Korményrendelet értelmében – szövegfrissítés, a módosító szabályok értelmében, megjelent Románia Hivatalos Közlönyének I. Részében, 2009. július 27-ig.

Hatóság

25


-

A Közbeszerzéseket Szabályozó és Monitorizálási Országos Hatóság 183/2006.11.03-i Rendelete, a médiával kötött hirdetési szerződésekre vonatkozó rendelkezésekről.

-

A 22/2006.11.22-i Kormányhatározat jóváhagyja a közbeszerzési szerződések elektronikus úton történő odaítélésének előírásait szabályozó alkalmazási szabályzatot, a közbeszerzési szerződések, a közszolgálati munkák koncessziós szerződéseinek és a közszolgáltatási koncessziós szerződések odaítélésére vonatkozó 34/2006-os Sürgősségi Korményrendelet értelmében

-

A 782/2006. június 14-i Kormányhatározat jóváhagyja a Fellebbezések Megoldásának Országos Tanácsának működési és szervezési szabályzatát.

-

A 74/2005.06.29-i Sürgősségi Kományrendelet a Közbeszerzések Szabályozására és Monitorizálási Országos Hatóság létesítésére vonatkozóan.

-

A 111/2006.04.27-es Törvény, a Közbeszerzések Szabályozására és Monitorizálási Országos Hatóság létesítésére vonatkozó 74/2005-ös Sürgősségi Kormányrendelet jóváhagyásáról.

A strukturális eszközök közleményei: -

Memorandum a 2007-2013-as Strukturális Eszközökkel közlemények országos stratégiájának jóváhagyásáról.

kapcsolatos

Európai Jogszabályok -

A 397/2009-es Szabályzat: módosítja az 1080/2006-os Szabályzatot

-


-


-

A Kohéziós Alapra vonatkozó 1084/2006-os Szabályzat

-

A Strukturális Eszközök előírásaira vonatkozó 1083/2006-os Szabályzat

-

Az európai területi együttműködési csoportokra vonatkozó 1082/2006-os szabályzat

-

A Szociális Európai Alapra vonatkozó 1081/2006-os Szabályzat

-

A Regionális Fejlesztési Európai Alapra vonatkozó 1080/2006-os Szabályzat

-

Az 1083/2006-os Szabályzat gyakorlatbaültetésére vonatkozó 1828/2006-os Szabályzat

-

Az állami támogatással kompatibilis kategóriák mentességére vonatkozó 800/2008-as Szabályzat 26


-

A Minimis Segély Terv alkalmazására vonatkozó 1998/2006-os Szabályzat.

A Lisszaboni Szerződés 2009. december 1-től lépett életbe, ezáltal lezárult egy többéves alkudozási korszak az intézményi szempontok témakörben. A Lisszaboni Szerződés módosítja az Európai Tanácsra vonatkozó Szerződést és az Európai Uniós Szerződéseket (de nem helyettesíti be ezeket) és törvényes keretet és joszabályokat bocsát az Unió rendelkezésére, annak érdekében, hogy meg tudjon felelni a jövőbeni kihívásoknak és az állampolgárok elvárásainak. A szerződés tárgya: -

Egy demokratikus és átlátható Európa, melyben az Európai Parlament és a tagországos parlamentjei egy jó behatárolt és stabil szerepet töltenek be, egy olyan Európa, amelyben az állampolgároknak nagyobb esélyük lesz, hogy meghallgattassanak és pontosan meghatározza, hogy mik a teendők és kik kell ezeket elvégezzék európai és országos viszonylatban.

-

Egy stabil szerep az Európai Parlamentnek: melyet közvetlen választanak meg az Európa Unió állampolgárai, új feladatkörrel látva el, a törvényhozás, a költségvetés és a nemzetközi egyezmények terén. Azáltal, hogy egyre gyakrabban folyamodnak a közös döntésekhez az európai politikák kibocsátásának érdekében, az Európai Parlament egyenrangúvá vált az Európai Tanáccsal (amely a tagországokat képviseli), legalábbis a törvényhozás terén.

-

Nagyobb szerep juttatása a tagországok parlamentjeinek: a tagországok parlamentjei nagyobb részt vállalhatnak a közös tevékenységekben, egy új mechanizmus révén követhető, hogy csak olyan esetekben avatkozzanak közbe, amikor jobb eredmények érhetőek el a közösség számára (a szubszidiaritás elve). Az Európai Parlament szerepének megerősítése mellett, a tagországok parlamentjeinek a bevonásával, hangsúlyosabbá válik az unió demokratikus jellege és jelentősen növeli létjogosultságát.

-

Erősebb hangot biztosít az állampolgároknak: az állampolgárok kezdeményezésének eredményeként, egy millió állampolgár kérheti a bizottságtól, hogy új politikai javaslatokat eszközöljön.

-

Ki és mit csinál: a kompetenciák leosztása által, nyilvánvalóbbá vált a tagországok és az Európai Unió közötti viszony.

-

Az Európai Unióból való kilépés: A Lisszaboni Szerződés fogalmazza meg első alkalommal egy tagország kilépésének körülményeit az Unióból.

-

Egy hatékonyabb Európa új munkamódszerek kidolgozása és a választási szabályok egyszerűsítése által, hatékony és korszerű intézmények létesítése, annak érdekében, hogy a 27 taggal rendelkező Unió jobb teljesítményt érjen el a fő tevékenységi területeken. 27


-

Egy hatékonyabb döntéshozó rendszer: a szerződés kiterjesztette a minősített többségi szavazás használatát azzal, hogy minden döntési területen bevezette. Ezentúl 2014-ben megváltozik a minősített többség meghatározása, akkor lép majd érvénybe, ha a tagállamok legalább 55%-a van egy javaslat mellett, akik az EU állampolgárainak legalább 65 százalékát képviselik.

-

Egy stabilabb és hatákonyabb intézményesített keret : a Lisszaboni Szerződés létrehozza az Európai Tanács elnöke funkciót, akit két és fél évre választanak meg, közvetlen kapcsolat áll fenn a bizottság elnökének megválasztása és az európai választások eredményei között, új rendelkezéseket ír a jövőbeni Európai Parlament szerkezeti felépítésére nézve, új szabályokat fogalmaz meg az együttműködés és a banki intézkedések terén.

-

Egy jobb élet Európa állampolgárainak: A Lisszaboni Szerződés csökkenti az EU azon hatáskörét, hogy bavatkozzon az Unió és állampolgárai számára kiemelt fontossággal bíró területeken – mint például a szabadsághoz való jog, nemzetbiztonság és igazságszolgáltatás (a terrorizmus elhárítása vagy a bűnmegelőzés). Bizonyos mértékig, a szerződés előírásai más területekre is vonatkoznak, ilyenek például a közegészségügy, a klimaváltozások, a közérdekű szolgáltatások, energetika, kutatás, területi kohézió, kereskedelem, humanitárius segélyek, sport, turizmus és területi együttműködés.

2. FEJEZET – SZATMÁR MEGYE 2.1. Rövid története A Szamos folyó által keresztezett Szatmár megye, ősidők óta a géto-dákok által lakott vidék, a román civilizáció és kultúra bölcsője. Az Avasban, Erdődön, Aranyosmeggyesen, Homoródon, Szaniszlón végzett régészeti kutatások során olyan relikviák kerültek napvilágra, amelyek bizonyítják, hogy már a paleolitikus időkben is volt élet ebben a régióban. A régió történelmében fontos állomást jelent a dákok jelenléte, akik majdnem 100 évig éltek ezen a területen és ez idő alatt virágzó civilizációt hoztak létre. Példaként hozható fel Aranyosmeggyes, ahol 13 fazekaskemencére bukkantak a szakemberek, ez volt az országban ez idáig a legátörőbb régészeti siker. A IX. század végén és a X. század elején, a terület Menumorut vajdaságának részévé vált, Szatmári központtal (Castrum Zotmar). Mivel, hogy fő kereskedelmi útkereszteződésben helyezkedett és gazdag altalajkincsekkel rendelkezett, Szatmár vármegye igen fejlett gazdasággal büszkélkedhetett, ezt a tényt 1181-ből fennmaradt írásos bizonyítékok is igazolják. A szatmárnémeti, az erdődi, aranyosmeggyesi és nagykárolyi várak romjainak maradványai a mai napig 28


megmaradtak. A civilizáció létezését és az itt élő népek kontinuitását bizonyítja továbbá a románkorból fennmaradt templom Ákoson (a XIII. századból), és a gótikus stílusban épült templom Erdődön, Érszentkirályon, Krasznabélteken.

2.2 Földrajzi fekvése Szatmár megye Románia észak-keleti részén helyezkedik el, a Magyar és ukrán határ mentén. Az Észak-Nyugat régió, illetve a Kárpát medence része.

: Határátkelők (vám):  Pete (közúti)  Halmi(közúti és vasúti)  Csanálos (közúti)  Börvely (vasúti)  Szatmárnémeti (légi)) Távolságok szárazföldön:  2.100 km-re Párizstól  1.900 km-re Bruxelles-től  700 km-re Bukaresttől  600 km-re Bécstől  590 km-re Pozsonytól  350 km –re Budapesttől Szatmár megye területe 4.418 km² (az ország területének 1,9%-a) Területek :  72 % mezőgazdasági terület  18 % erdő  3 % folyó  7 % más terület Szomszédos megyék: Bihar, Szilágy, Máramaros, Szabolcs-Szatmár-Bereg (Magyarország). Vízei:  Szamos folyó (60 km a megyében),  Túr folyó (66 km a megyében),  Kraszna (57 km a megyében).

2.3 Lakosság Szatmár megye lakosságának összetétele Az utolsó, 2011. október 20-i népszámlálás ideiglenes adatai alapján, Szatmár megye lakóinak száma 329.079.  44,4 % városi lakos  55,6 % vidéki lakos 29


A lakosság 141.044 háztartásban él. Lakosainak száma alapján, Szatmár megye a 29. legnagyobb megye az országban, népsűrűsége 83,5 lakos/ km². A lakosság megoszlása a fontosabb helységek szerint: 1-es számú táblázat: Főbb helységek Stabil lakosok száma Szatmárnémeti 94.948 Municípium Nagykárolyi Municípium 20.181 Avasfelsőfalu - város 9.881 Tasnád – város 8.411 Sárközújlak - város 6.639 Erdőd - város 5.889 Aranyosmeggyes 6.526 község Bikszád - község 6.340 Avasújfalu - község 5.560 Turc - község 5.307

A stabil lakosság etnikai összetétele: 1-es ábra

30


Románok

Magyarok

Romák

Ukránok

Más etnikumok

Nem nyilvántartott

Németek

Forrás: A 2011-es romániai népszavazás ideiglenes eredményeire vonatkozó 2012. február 2-I sajtóközlemény (A Lakások és lakosok népszámlási Megyei Bizottság)

A fenti ábrán megfigyelhetjük, hogy a megye stabil lakosságának 35 százalékát magyar nyemzetiségűek alkotják, ami igazolja azt a tényt, hogy egy határon átnyúló projekt Szatmár megye (Románia) és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye (Magyarország) könnyen megvalósítható és sikeres lehet.

A lakosság természetes mozgása Az átlag természetes népességszaporulat az utolsó 12 hónap alapján csökkenő tendenciát mutat, az élveszületések aránya mintegy 25%: 2-es számú táblázat 1)

2)

2011

2012

Aug. Szept Okt. Nov. Dec. Jan. Febr. Márc. Ápr. máju Jun. Júl. aug Élveszületettek

289

327

284

250

270

274

245

226

229

289

272 326

444

Elhunytak

328

311

362

332

444

397

372

366

363

351

338 358

339

Természetes szaporulat

-39

+16

-78

-82 -174 -123 -127 -140 -134

-62

-66 -32

105

Házasságkötések

527

235

168

78

112

100

80

72

130

176

163 224

514

20

33

54

60

38

23

37

46

49

24

18

11

52

2

4

2

6

7

7

4

-

4

4

5

1

-

Válások Elhalálozás 1 éves kor alatt 1)

Végleges adatok;

2)

Ideiglenes adatok

Forrás: A Szatmár Megyei Statisztikai Igazgatóság

31


Szatmár megye aktív lakossága A 2009-es évhez viszonyítva, az aktív lakosság száma csökkenő tendenciát mutat, nagyobb visszaesés figyelhető meg a férfi lakosok körében: 2-es ábra

Nők Férfiak

2.4 Munkaerő A foglalkoztatottak összlétszáma Szatmár megyében Szatmár megye foglalkoztatottjainak számát nagyban befolyásolta a 2008-as gazdasági válság, számuk hozzávetőlegesen 13%-kal csökkent 2010-ig. 2010 és 2011 között a munkavállalok száma enyhe emelkedési tendenciát mutat. 3-as ábra A foglalkoztatottak összlétszáma az év végén


32


Összehasonlítva 2012 év augusztusát a 2011-es év augusztusával, megállapíthatjuk, hogy a munkavállalok létszáma 1,59 százalékkal nőtt. Ha elemezzük a 4-es számú ábrát, akkor levonhatjuk azt a következtetést, hogy a 2010től lassan és fokozatosan emelkedik a dolgozók létszáma, és ez a tendencia kimutatható 2012-ben is. 4-es számú ábra A Szatmár megyei foglalkoztatottak számának evoluciója

Az iparban és az építkezéseken 5,25 százalékos emelkedés tapasztalható, ha összehasonlítjuk 2012 augusztusát 2011 augusztusával. Ez a két iparág magába tömöríti a megye munkavállalóinak 45-48 százalékát. Ez a szám, jóval az országos átlag fölött található, ami a megye határmenti elhelyezkedésének tulajdonítható. Ez a tény is bizonyítja, hogy létezik együttműködés a két határmenti megye között. Az elmúlt évben 1,38 százalékkal csökkent a különböző szolgáltatási szektorban dolgozók száma. Ez a szektor biztosítja a legtöbb munkahelyet Szatmár megyében, a munkavállalok 51 százalékának. Ez a szám valamivel az országos átlag alatt van, amely 60 százalék, de a turizmus fejlesztésével, jelentősen növelhető lehetne, figyelembe véve az országhatár közelségét. Ennek érdekében az első lépés az infrastruktúra fejlesztése és kibővítése lenne (ugyanakkor ezáltal növekedne az építkezéseken dolgozók száma is), illetve egy jól kidolgozott marketingtervvel népszerűsíteni kellene megyénk turisztikai látványosságait. A mezőgazdaság a másik olyan szektor, amelyik elég sok munkahelyet biztosít Szatmár megyében. Ugyanakkor megfigyelhető, hogy az utolsó évben az itt dolgozók száma 2,08 százalékkal csökkent, arányaiban. A foglalkoztatottak összlétszámának kevesebb mint 2 százaléka dolgozik a mezőgazdasági szektorban Szatmár megyében, míg országos viszonylatban 3 százalék.

33


5-ös számú ábra

Mezőgazdaság, vadászat és az idetartozó foglalkozások, erdészet és halászat

Ipar és Építőipar

Szolgáltatások


Amint azt az 5-ös számú ábra is mutatja, az iparban és az építőiparban dolgozók száma van növekedőben. 33-as számú táblázat 2011 2012 p) Aug. szept Okt. Nov. Dec. Jan. Febr. Márc. Ápr. máj Jun. Júl. Aug. Az egész megye Mezőgazdaság, vadászat és az ide tartozó szolgáltatások, erdészet és halászat

71.384 71.423 71.433 71.392 70.982 70.928 71.153 71.580 71.888 72.264 72.400 72.500 72.522

1.968 1.969 1.969 1.968 1.957 1.884 1.890 1.902 1.910 1.920 1.923 1.926 1.927

Ipar és építőipar

32.239 32.257 32.261 32.243 32.058 33.184 33.289 33.489 33.633 33.809 33.873 33.919 33.930

Szolgáltatások

37.177 37.197 37.203 37.181 36.967 35.860 35.974 36.189 36.345 36.535 36.604 36.655 36.665


A bejegyzett munkanélküliek száma Szatmár megyében A Munkaerő Foglalkoztatási Ügynökségnél bejegyzett munkanélküliek száma 2,45 százalékkal nőtt (a 2012 augusztus és 2011 augusztus összehasonlításában).

34


6-os számú ábra A munkanélküliek számának evoluciója Szatmár megyében

Ennek ellenére, amint az a 6-os számú ábrából is kiderül, a munkanélküliek száma csökkenő tendenciát mutat. 7-es számú ábra

Férfiak

Nők

Forrás: Az Országos Munkaerő Foglalkoztatási Ügynökség

Észrevehető, hogy a nemek szerint nem tapasztalható lényeges változás, sem ha a hónapok szerint vesszük, sem pedig ha a 2011. augusztust hasonlítjuk össze 2012. augusztusával.

2.5 A lakosság jövedelme Az átlag bruttó jövedelem Szatmár megyében Az átlag bruttó jövedelem a mezőgazdaságból, vadászatból, halászatból, erdőgazdálkodásból és egyéb tevékenységekből élők körében, 15%-kal kevesebb mint az országos átlag (1 313 lej, míg az országos átlag 1 539 lej). 35


Figyelembe véve, hogy ugyanez jellemző az egyéb ágazatokban dolgozók esetében is, az iparban és építkezéseken (1 415 lej a 2 103 lejjel szemben), illetve a szolgáltatások terén (1 717 lej a 2 803 lejjel szemben), bizton állíthatjuk, hogy Szatmár megye dolgozóinak átlag fizetése mindenképpen alul marad az országos átlagnál. 8-as számú ábra

Mezőgazdaság, vadászat és a hozzátartozó szolgáltatások, Erdőgazdálkodás és Halászat

Ipar és építkezések

Szolgáltatások

A szolgáltatások az, egyetlen olyan ágazat, ahol a fizetések növekedő tendenciát mutatnak. Összehasonlítva a 2011 augusztusi és a 2012 augusztusi fizetéseket, 18 százalékos növekedést tapasztalható. Az iparban és az építkezések esetében 48,6 százalékkal kellene növekedniük a jövedelmeknek ahhoz, hogy elérjük az országos átlagot. Ezek ellenére, a bruttó átlagbérek mértéke nem mutat növekedő tendenciát. Nagy figyelmet kell szentelni a mezőgazdaságnak, ugyanis a bérek az ágazaton belül jóval alulmaradnak az országos átlagnál, és folyamatos csökkenő tendencia figyelhető meg. Intézkedéseket kell foganatosítani annak érdekében, hogy az ágazat vonzóbbá váljon, úgy befektetési, mint a munkaerő szempontjából. 4-es számú táblázat 2011 aug Szep okt nov dec

2012 jan Febr. már ápr máj

jun

júl

aug

Az egész megyében

1.417 1.454 1.486 1.515 1.510 1.487 1.510 1.616 1.523 1.568 1.570 1.575 1.552

Mezőgazdaság,vadászat és az ide tartozó szolgáltatások, erdőgazdálkodás, halászat

1.447 1.458 1.464 1.448 1.513 1.390 1.372 1.449 1.397 1.333 1.330 1.349 1.313

Ipar és építkezések*)

1.387 1.444 1.490 1.502 1.505 1.412 1.438 1.581 1.449 1.526 1.469 1.505 1.451

Szolgáltatások*)

1.453 1.465 1.482 1.533 1.517 1.593 1.612 1.674 1.633 1.643 1.731 1.690 1.717


36


A Szatmár Megyei Kereskedelmi és Iparkamara adatainak értelmében, az átlag bruttó jövedelmek az országos átlag alatt vannak. Az országos átlaghoz viszonyított eltérések ágazatonként a 2012-es év feléig mutatkoznak: 568 lej a mezőgazdaságban, erdőgazdálkodásban, haltenyésztésnb, - 463 lej az iparban és építkezéseken, illetve 259 lej a szolgáltatásokban.

A szociális és mezőgazdasági átlag nyugdíj havonta 2009-től kezdődően, a havi átlag nyugdíj szintje viszonylag stabilizálódni látszik. Megállapíthatjuk azonban, hogy a mezőgazdasági nyugdíjak nagyon alacsonyak, körülbelül 300 lej (65 euró). Ez az összeg nem biztosítja a létminimumot biztosító minimális költségeket sem. 9-es számú ábra A havi átlag nyugdíj

Szociális nyugdíjak

Mezőgazdasági nyugdíjak

Forrás: Az Országos Statisztikai Hivatal

A Kereskedelmi és Iparkamara legfrissebb tanulmánya alapján, Szatmár megyében a havi átlag nyugdíj értéke 667 lej, sokkal alacsonyabb az országos átlagnál, melynek értéke 777 lej.

2.6 Oktatás A beiskolázottság oktatási szintek szerint Amint azt a 10-es számú ábra is mutatja, az utóbbi 7 évben több mint 10 százalékkal csökkent a beiskolázottak száma Szatmár megyében. Riasztó tény, hogy ez a csökkenés folyamatos.

37


10-es számú ábra A beiskolázottak száma


Ha részletesen elemezzük a beiskolázottságot a különböző oktatási szinteken (11-es ábra), megállapíthatjuk, hogy az egyetem előtti oktatásban mutatható ki egy folyamatos csökkenés. A felsőfokú oktatás nincs nagy mértékben jelen a megyében, aminek egyik oka, Kolozsvár közelsége. 11-es számú ábra A beiskolázottság az oktatási szinteken

az iskolát megelőző oktatás

az egyetemet megelőző oktatás

felsőfokú oktatás


Az egyetemet megelőző oktatás adatait elemezve megállapítható, hogy szinte teljes mértékben megszűntek a szakiskolák, ennek egy része kompenzálódik a líceumi oktatással. Ennek ellenére, a középiskolai képzés (beleértve a líceumokat és szakiskolákat is) csökkenő tendenciát mutat, 18 150 személyről 16 000-re csökkent a tanulók száma. 38


A Megyei Tanfelügyelőség adatai szerint az iskolaelhagyás 1,7 százalékos az alsó tagozatokon, a líceumokban és szakiskolákban pedid 3,5 százalékos. Az érettségin átmenők aránya 2012-ben 40,79 százalékos volt, jóval kisebb mint az elmúlt években. Párhuzamot vonva, megállapítható, hogy úgy az elemi és középiskolai, mint a líceumi és szakiskolai beiskolázottság, csökkenő tendenciát mutat. 12-es számú ábra A beiskolázottság az egyetem előtt oktatásban

elemi oktatás

általános iskolai oktatás

líceumi oktatás

szakiskolai oktatás

posztliceális oktatás


5-ös számú táblázat Oktatási szintek Iskola előtti oktatás Egyetem előtti oktatás Elemi és általános iskolai oktatás Elemi oktatás Általános iskolai oktatás Középiskolai oktatás Líceumi oktatás Szakiskolai oktatás Posztliceális oktatás Felsőfokú oktatás Összesen

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

13,523 54,301

13,518 52,967

13,457 51,894

13,804 50,852

13,910 49,817

13,848 48,463

13,718 46,404

35,543 17,312

33,940 16,828

32,846 15,550

31,976 15,458

31,539 15,563

31,064 15,438

29,448 14,963

18,231 18,150 12,120

17,112 18,534 12,882

17,296 18,475 13,480

16,518 18,182 13,827

15,976 17,562 15,021

15,626 16,575 15,479

14,485 15,948 15,669

6,030

5,652

4,995

4,355

2,541

1,096

279

608

493

573

694

716

824

1,008

762 68,586

788 67,273

1,084 66,435

1,348 66,004

1,939 65,666

1,776 64,087

1,489 61,611

39


Végzősök az oktatási szintek szerint Amint a 13-as számú ábrán is látható, a különböző típusú oktatási intézményekben végzett személyek száma folyamatosan csökkenő tendenciát mutat a 2005-2010 közötti periódusban. Ha összehasonlítjuk a 2010-ben végzettek számát a 2005-ben végzettekével, akkor megállapíthatjuk, hogy ez 14 százalékkal kevesebb. 13-as számú ábra Az oktatási intézetekben végzettek száma

Annak ellenére, hogy a líceumi oktatásban részt vevők száma növekedőben van, ez nem kompenzálja a szakiskolákban végzett diákok számának csökkenését (ez nagyrészt annak tudható be, hogy csak nagyon kevesen jelentkeznek szakiskolákba), a 14-es számú ábra szerint, azt eredményezi, hogy jelentősen csökken a végzősök összlétszáma. 14-es ábra A végzősök száma a különböző oktatási szintek szerint

Elemi és általános iskolai oktatás

líceumi oktatás

szakiskolai oktatás

posztliceális oktatás

felsőfokú oktatás

40



A 2011-2012-es tanügyi év beiskolázási ajánlatainak elemzése Megyei szinten, Szatmár megyében, figyelembe véve az oktatás minőségére vonatkozó intézkedéseket és az új oktatási törvények előírásait, kialakulnak mindazon kedvező feltételek, amelyek biztosítják az összhangot az oktatásban megfogalmazott célkitűzések és az ismeretalapú gazdasági és társadalmi fejlődés szükségletei között. Ami a szakmai képzést illeti, sajátos elvek mentén alakultak ki a prioritások: 

egy olyan oktatási rendszer kiépítése, amelyben a hangsúly a képességeken, tehetségen és szakértelmen alapszik.



egy rugalmasabb oktatási terv kidolgozása



egyénre szabott oktatási formákban való részvételi lehetőségek megteremtése



új szelektálási kritériumok bevezetése



új tantárgyak bevezetése, és ezek összehangolása a mindennapi élet követelményeivel, a munkaerőpiac szem előtt tartásával



az társadalmi partnerek felelősségének a tudatosítása az oktatási problémákkal kapcsolatosan

Az oktatási ajánlat elkészítésénél hangsúlyt fektettek arra, hogy az összhangban legyen a munkaerő piac igényeivel, amit a beiskolázási szám bevezetésével szabályoznak. Az egyetem előtti oktatásban a beiskolázási számot az Oktatási, Kutatási, Ifjúsági és Sport Minisztérium által jóváhagyott módszertanok alapján állapították meg, figyelembe véve a gazdasági tényezőket megyei szinten. A 2011-2012-es tanévre, a IX. osztályosok számára kidolgozott beiskolázási ajánlatok 58,3 százaléka a műszaki oktatásra összepontosult, ezen belül az elektronikai, automatizálási, kereskedelmi, faipari, mechanikai, textilipari, turisztikai, közélelmezési, élelmiszeripari képzésre (a munkaerőpiacon hiányszakmák). A szakiskolát végzettek 78,21 százaléka jelezte igényét, hogy líceumban folytassa tovább tanulmányait (az európai benchmarks 85%-os), 10,66 százalék a kötelező osztályok elvégzése után szakmunkás képzőbe iratkozik be (a gyakornoki évek után a végzősök 2-es fokozatú szakmunkási diplomat kapnak), 89,34 százaléka a diákoknak, az általános iskola elvégzése után pedig líceumokban tanul tovább.

41


Az osztályok aránya szakok szerint 15-ös számú ábra Vokacionális: 8,00%

Elméleti: 34,00%

Műszaki: 58,00%

A 2012-2013-as tanügyi év beiskolázási terve Annak érdekében, hogy optimizálják a szakmai képzésre vonatkozó ajánlatokat a műszaki és szakoktatási intézményekben, és az ehhez szükséges költségeket, a 2011-2012-es tanévben a Szatmár Megyei Tanfelügyelőség a Szatmárnémeti Társadalmi Partnerség Helyi Fejlesztési Bizottságával közösen újraszervezte a műszaki és szakiskolai hálózatot. A szakoktatás újjászervezésének elsődleges célja, hogy műszaki- és szakosztáyokat hozzanak létre, amelyek összhangban lennének a munkaerő piaci igényeivel. Az, hogy milyen ágazatokban, szakmákban és profilokban indítanak képzést, azt a Regionális Tanügyi Akciócsoport és a Helyi Tanügyi Akciócsoport tervei alapján állapították meg. A beiskolázási ajánlatban szereplő szakképzések és képesítések megállapításánál, minden oktatási intézmény esetében figyelembe vették az ehhez szükséges felszereltséget, a szakmai oktatást biztosító műhelyek létét (beleértve a társadalmi és gazdasági partnerekkel megkötött szerződéseket is, ahol az egyes szakiskolák diákjai gyakornoki munkát végezhetnek a Tanügy Minisztérium 1702 /2007.08.06-is rendelete értelmében), illetve annak lehetőségét is, hogy a szakoktatáshoz szükséges képzett oktatók biztosítva legyenek. A 2012-2013-as tanévben, a IX.-ik osztályra vonatkozó beiskolázási ajánlat 57 százaléka a műszaki szakokra összpontosult, ezen belül főleg a mechanikai, gazdasági, faipari, elektronikai, automatizálási, textilipari, turisztikai, közélelmezési, élelmiszeripari szakokra (ahol egyébként a legnagyobb hiány mutatkozik a munkaerő piacon). A törvények által előírt kötelező tanulmányok elvégzése után a diákok 25,41 százaléka gyakorlati tanulmányokat folytat, 74,59 százaléka pedig líceumokban tanul tovább.

42


A 2012-2013-as tanév egy újdonsága, hogy lehetőséget biztosít a diákok számára, hogy szakmai oktatásban vegyenek részt, ez főleg a szakmai készségek fejlesztésére irányul. Az ebben a rendszerben tanuló diákok a 2-es fokozatnak megfelelő képzésben részesülnek, ami európai viszonylatban, a gazdálkodó szervezeteknél letöltött gyakorlat 3-as fokozatának felel meg. A szakoktatás kétéves, és a IX. osztály elvégzése után folytatható, a líceumi oktatás részeként. A szakoktatás keretében folytatott szakképzés magába foglalja : 

az első évben egy általános szakképzést egy bizonyos szakma területén;



a második tanévben egy szakképzés egy bizonyos szakmában.

Szatmár megyében a beiskolázási ajánlat 6 szakterületre irányul :

16-os számú ábra

Mechanika Élelmiszeripar Kozmetikai és higiénia

Fafeldogozás Textil- és bőripar Épületgépészet

A szakképzések nyújtásával a beiskolázási ajánlat egyensúlyt teremt a munkaerő kínálat-kereslet piacán, ezenkívül megteremti a lícum végzősei, ugyanakkor a munkaerőt kereső cégek számára is a lehetőséget egy országos gyakorlati felkészülésre. Nagy hangsúlyt fektetnek a szakmai felkészültségre, amelyet a diákok egy cégnél eltöltött gyakorlati idő után szerezhetnek meg, ezáltal biztosítva egy jövőbeni szakma alapjait. A szóban forgó partnerség helyi szinten valósul meg, és célja, az iskola és a munkaerő piac közötti kapcsolat megerősítése, valamint az európai szinten elismert szakképesítést tanúsító diplomák által segítséget nyújt a végzősöknek, hogy 43


munkahelyet keressenek szakmájukon belül, úgy az ország határain belül mint azon kívül.

2.7 Az egészségügyi hálózat Szatmár megye egészségügyi hálózatának leírása Egy rövid előzetesként megemlíthetjük, hogy a XX. század második felében Szatmár megye egy szakmai szempontból jól felkészült orvosi csoporttal rendelkezett. Ezek az orvosok jelentős szakmai tekintélyre tettek szert az országban, sokan közülük külföldön is. Sok beteg vette igénybe szatmári orvosok szolgáltatását az ország különböző megyéiből és a szomszédos országból is. Jelentős szakmai publicisztikai tevékenységet folytattak, szakmai és tudományos konferenciákon vettek részt, nagy hangsúlyt fektetve a határon átnyúló együttműködésre is. Éppen ebből kifolyólag megfigyelhető, hogy igen jelentős azon magyar nemzetiségű orvosok száma akik szakmai tudásukkal és felkészütségükkel beírták magukat Szatmár megye történelmébe. Sokan feladták egyetemi karrierjüket azért, hogy a Szatmár megyei betegek szolgálatába álljanak, az egyetemi segédtanártól kezdve a docensig, kórházainkban osztályvezető főorvosi teendőket láttak el. Ilyenek voltak : -Dr. Perta Balázs, sebészasszisztens a Kolozsvári Orvosi Egyetemen, -Dr.Barbu Mihály, egyetemi asszisztens a Kolozsvári Orvosi Egyetemen -Dr.Szerémy Margit, szemorvos, docens, katedrafőnök a Marosvásárhelyi Orvosi Egyetemen -Dr.Gózner Alexa, sebész, docens a Marosvásárhelyi Orvosi Egyetemen -Dr.Militaru Mircea, bőrgyógyász, szakmai irányító a Kolozsvári Orvosi Egyetemen -Dr.Szerémy Lajos, urológus, szakmai irányító a Marosvásárhelyi Orvosi Egyetemen -Dr.Pop Vasile, fül-orrgégész, tanársegéd a Kolozsvári Orvosi Egyetemen, később egyetemi tanár lett a Marosvásárheyi Orvosi Egyetemen -Dr.Bolgár Dezső, radiológus, tanársegéd a Debreceni Orvosi Egyetemen . Sok orvos olyan jelentős szakmai cím birtokosa lett, mint pl. I-es fokozatú főorvos, jelentős szakmai eredményeket értek el praxisuk során és tudományos téren is. Ilyenek : -

Dr.Vida Ioan, füll-orr-gégész

-

Dr. Micu Ioan, gyermekorvos 44


-

Dr. Barbu Ioan, belgyógyász Dr. Deutsch Márton, tüdőgyógyász, aki a Párizsi Universite du Medicin-en folytatta tanulmányait és szerzett orvosi diplomát

-

Dr. Reich Izidor, kardiológus, a nagyhírű bécsi Wenkenbach Kardiológiai Intézetben szerzett orvosi diplomát.

Szaktudásukkal és emberi értékeikkel kimagaslanak : - Dr. Militaru Elena, nőgyógyász -

Dr. Rachieru Gheorhe, kardiológus Dr. Barbul László, fertőző betegségek szakorvos Dr. Tarta Aurel, kiváló szerzvezői tevékenységet folytatott Dr. Lőrinczy Dengezics, radiológus Dr. Teichman Itu, laboratóriumi orvos

-

Dr. Barna József, fertőző betegségek szakorvos Dr. Manu Cornel, tüdőgyógyász

Jelen pillanatban, Szatmár megyében öt állami kórház áll a lakosok rendelkezésére, 108 magánrendelő, 70 fogorvosi rendelő és 144 állatorvosi rendelő van bejegyezve. Az orvosi szolgáltatásokat igénybevevők számával aránytalanul kevés a szakorvosok száma minden városban.

2.8 Szociális szolgáltatások A szociális szolgáltatásokat a Szatmár Megyei Társadalmi- és Gyermekvédelmi Igazgatóság keretében biztosítják. Ez a közérdekű szolgáltatás megyei érdekeltségű közintézményként működik, saját jogi személyi státusszal rendelkezik, és a Szatmár Megyei Tanácsnak van alárendelve. Megyei viszonylatban, a Szatmár Megyei Társadalmi- és Gyermekvédelmi Igazgatóság biztosítja az összes szolgáltatást a gyermek- és családvédelem terén, egyedülálló személyek és időskorúak, fogyatékossággal élők, és bármilyen szükséget szenvedő személyek esetében. Az igazgatóság tevékenysége az alábbi alapelvek szerint folytatja tevékenységét:  az emberi méltóság figyelembe vétele, mely szerint minden személynek garantálják szabad fejlődését és személyiségének kibontakozását,  egyetemesség, minden személynek joga van a szociális juttatásokhoz a törvény előrírásainak értelmében,  társadalmi szolidaritás, mely értelmében a szociális kohézió megerősítés érdekében, a közösség támogat minden olyan személyt akik erre rászorulnak,

45


 

partnerség - a közintézmények és a civil szervezetek együttműködnek annak érdekében, hogy bővítsék és tovább fejlesszék a szociális szolgáltatásokat, szubszidiaritás – az állam közbelép minden olyan esetben, amikor helyi szinten egyáltalán, vagy csak részben tudják megoldan a szükséget szenvedők igényeit.

Szerkezeti felépítés Vezérigazgató: - jogi osztály - belső felügyeleti osztály - a monitoring, stratégiákét és projektekért felelős osztály - megelőző és védelmet ellátó iroda Gyermekvédelmi Osztály: - állapot felmérést végző osztály - a gyermekvédelmi bizottság titkársága és a közönségszolgálat - családi típusú szolgáltatások (Prichindel Napközi, Robert Napközi) - örökbefogadással foglalkozó részleg - anyaotthon - az erőszakos visszaélések, gyermekelhagyás és más sürgősségi beavatkozásokért felelős részleg (a “Sf.Nicolae” Gyermekközpont, az emberkereskedelem esetén védelmet biztosító “Andrei” Központ ) - családi típusú gyermekotthonok (az Iris Családi Központ Berenden, Stefania Családi Központ Óváron, a Daniel Családi Központ Barlafaluban, a Mihaela Családi Központ Tasnádon, az Alexandra és Teodora Házegyüttesek Amacon és Sárerdőn, a Speranta Violeta és Andrea , illetve a Gyöngyvirág Házegyüttesek Nagykárolyban, az Orchidea Családi Központ Szakaszon, a Laura, Havasi Gyopár Családi Központok Horezu Mare községben, valamint az Antal Családi Központ Érkáváson.) - A Gyermekvédelmi Osztály szerkezeti felépítése: - a CEPA bizottság elnöke - Társadalomvédelmi Osztály felnőtt személyeknek (Alexandru Idősgondozó, “Sansa” Idősgondozó, “Sf. Spiridon”, a “Lucia”, az “Új Élet” Idősgondozók, a társadalomvédelmi felügyeleti osztály). - a felnőttek állapotfelmérésével foglalkozó osztály - titkárság 46


- A gazdasági osztály szerkezeti felépítése: - humánerőforrás osztály - költségvetési, pénzügyi, könyvelőségi osztály - műszaki és logisztika osztály - adminisztrációs osztály - a fogyatékkal élő személyekkel foglalkozó osztály - közbeszerzési osztály. A Szatmár Megyei Társadalom- és Gyermekvédelmi Igazgatóság hivatalos honlapja szerint, az alábbi projektek állnak kiértékelés és lebonyolítás alatt: 

“A betegségükből kifolyólag, társadalmi kirekesztettségnek kitett személyek szakmai és társadalmi beilleszkedése”

Célkitűzése: Az olyan személyek segítése a munkaerőpiacon való elhelyezkedésben, akik betegségük miatt ki vannak téve a társadalmi kirekesztettségnek, ezen személyek segítése szakmai képzésükben, tájékoztatásukban, illetve megfelelő szociális és gazdasági körülmények biztosításában. A projekt finanszírozása: Humánrerőforrás Fejlesztésével Kapcsolatos Operacionális Program, 6-os számú “Társadalmi Integráció Fejlesztése” prioritási tengely, a 6.1 “Fő beavatkozási területek”, “A társadalmi-gazdasági fejlesztés”

A projekt értéke: 454,707 euró A projekt fázisa: A projekt jelen pillanatban a kiértékélési fázisban található. 

Egy többfunkciós szociális központ építése a Sárerdőben olyan fiatalok számára, akik elhagyják a gyermekvédelmi rendszert Szatmár megyében.

Célkitűzés: Segítségnyújtás egy független élet kialakításában 20 olyan fiatalnak, akik elhagyták vagy el fogják hagyni a rendszert. Segítségnyújtás 20 olyan fiatalnak akik elhagyták vagy el fogják hagyni a gyermekvédelmi rendszert, a társadalomba való beilleszkedés terén, és szakmai képzésükben Finanszírozás: A veszélyes helyzeteknek kitett fiataloknak szóló program, mely része a “Társadami Beiilleszkedési Programnak”, III. rész – Társadalomvédelmi Programok, melyeket Románia Kormánya finanszíroz az Újjáépítési és Fejlesztési Nemzetközi Banktól (BIRD) kért hitelből, a Románia és BIRD között létrejött 4825-ös számú hiteszerződés értelmében, melyet jóváhagyott a 40/2007-es Törvény. A projekt értéke: 306,726 euró 47


A projekt fázisa: nyertes project, a gyakorlatbaültetési fázisban található. 

„CRISTIANA” Központ kialakítása, azaz egy a fogyatékossággal élők számára kialakított neuropszichiátriai rehabilitációs központ építése és lakások kialakítása Nagykárolyban – amelynek végrehajtásában partner a Caritas Szervezet.

Célkitűzés: Létrehozni a fogyatékossággal élő személyek számára neuropszichiátriai rehabilitációs központot és négy lakást Nagykárolyban.

egy

Finanszírozás: Fogyatékossággal Élő Személyek számára kidolgozott Program, mely része a “Társadami Beiilleszkedési Programnak”, III. rész – Társadalomvédelmi Programok, melyeket Románia Kormánya finanszíroz az Újjáépítési és Fejlesztési Nemzetközi Banktól (BIRD) kért hitelből, a Románia és BIRD között létrejött 4825-ös számú hiteszerződés értelmében, melyet jóváhagyott a 40/2007-es Törvény. A projekt értéke: 940,242 euró A projekt fázisa: Kormányrendelet közlését várják a gazdasági és műszaki mutatók jóváhagyására vonatkozóan. 

”A Floare de Colt Gyermekelhelyezési Központ helyreállítása és felszerelése, annak érdekében, hogy a kedvezményezettek számára elérhetőbbé tegyék azokat a szolgáltatásokat amelyek az önálló életvitel kialakítására és szakmai képességek fejlesztésére szolgálnak.

Célkitűzések: - a központi épület hőszigetelése annak érdekében, hogy növeljék ennek hatékonyságát, a hőkomfortot és energiatakarékosabbá tegyék a fűtést. -.A központ A épületének részleges manzárdolása, belső átalakítások elvégzése, és az új manzárdrész berendezése, egy sportterem és raktárhelyiség kialakítása. - A fürdőszobák tatarozása és felszerelése az A épületben. -Egy szabászati műhely kialakítása és felszerelése. Egy multimédia terem létesítése és felszerelése, amelynek nagy szerepe lenne oktatási programok folytatásában. -Az öt családi típusú ház bebútorozása és felszerelése háztartási gépekkel Finanszírozás: A 2007-2013-as Regionális Operatív Program, 3-as számú prioritási tengelye “A szociális infrastruktúra javítása”, 3.2.-es fő beavatkozási terület “A szociális szolgálgáltatások infrastruktúrájának a helyreállítása, korszerűsítése, fejlesztése és felszerelése”. A projekt értéke: 296,070 euró A projekt fázisa: tartaléklistáján.

A

projektet

jóváhagyták,

és

szerepel

a

finanszírozó

48


 ”A szociális szolgáltatások decentralizációjának támogatása, a személyzet továbbképzése által minden Szatmár megyei helyi közigazgatási intézményben”. Célkitűzések: A Szatmár megyei helyi közigazgatási intézmények kapacitásának növelése a decentralizált szociális szolgáltatások fejlesztése érdekében. Finanszírozás: A Közigazgatás Kapacitásának Fejlesztése Operatív Program, 2es számú prioritási tengely “A közszolgáltatások minőségének és hatékonyságának javítása a decentralizációs folyamatban”, DMI 2.1. “A szolgáltatások decentralizáiójának támogatása a különböző területeken”, “A struktúrák optimizálása művelet az új, decentralizált és dekoncentrált szolgáltatások részére a három fő területen; A projekt értéke: 173,956 euró A projekt fázisa: A projekt befejeződött. 

Határon átnyúló együttműkődés a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Területi Gyermekvédelmi Központ és a Szatmár Megyei Gyermekvédelmi Igazgatóság között”.

Célkitűzések: - tapasztalatcserék szervezése, annak érdekében, hogy a gyermekvédelem terén alkalmazott és bevált román és magyarországi mintákat népszerűsítsék - A szociális kohézió megerősítésének hatásának felismerése a határmenti régióban (műhelymunkák szervezése). -Szakemberek és nevelőszülők képzése. Finanszírozás: A 2007-2013-as Román-Magyar Határon Átnyúló Együttműködési Program 2-es számú prioritási tengelye, - A szociális és gazdasági kohézió megerősítése a határmenti régióban, 2.5 fő beavatkozási terület – Együttműködés a közösségek között, 2.5.1.-es akció – People-to-people-akciók A projekt értéke: 23,213 euró A projekt fázisa: A project befejeződött.

2.9 Szatmár megye gazdasága Mezőgazdaság Egy 2012-ben, a Szatmár Megyei Kereskedelmi és Ipari Kamara által végzett tanulmány szerint a megye egyik legfontosabb gazdasági területét a mezőgazdaság képezi, és a megye összlakosságának 39 százalékának nyújt megélhetést. 49


A többi észak-nyugati régiós megyével összehasonlítva a mi megyénkben foglalkoznak a legtöbben mezőgazdasággal , az országos átlagot is meghaladja. Ez a jelenség is tükrözi, hogy milyen kiemelt szerepet tölt be a mezőgazdaság a megye gazdaságában, illetve a lakosok jövedelmének szempontjából. Ennek ellenére, a többi iparágban alkalmazottak számához képest a mezőgazdasági alkalmazottak száma nem annyira jelentős, az összdolgozók számának alig 3,6 százalékát teszi ki. Ennek a nagy eltérésnek sokféle oka van, ezek közé sorolhatjuk a mezőgazdasági munkák idény jellegét, hogy nincs egy folytonossága, illetve, hogy a mezőgazdaságban hivatalosan dolgozók száma nagyon alacsony. A mezőgazdaság megyénk gazdaságának legfontosabb ágazata (a bruttó nemzeti össztermék 30 százaléka). A régió éghajlata és talaja megfelelőek a növénytermesztésre és állattenyésztésre.

Szántóterület Egyre nagyobb aggodalomra adnak okot a parlagon heverő szántóterületek, ennek nagysága 2011-ben 22 százalékra, 2010-ben pedig 25 százalékra rúgott. Az utóbbi hét évben nem lehet felállítani egy trendet, de elmondhatjuk, hogy ezek a mezőgazdasági területek potenciális jövedelemforrást jelenthetnének megművelésük esetén.

17-es számú ábra - A szántóterületek szerkezete

A megművelt területek összesége

A parlagon heverő területek

A parlagon heverő területek nagy része magán tujadonban vannak, és az elmúlt két év során 240 százalékkal növekedett nagyságuk. Az állami tulajdonban levő földek viszonylag jól hasznosítottak, a megműveletlen területek nagysága elég alacsony (kivételt ez alól csak a 2006-os év jelentett). 50


18-as számú ábra – A parlagon hagyott területek helyzetének alakulása a tulajdonviszonyok alapján A parlagon hagyott szántóföldek a tulajdonformák alapján (hektárban)

Magántulajdon

Kollektív tulajdon

Köztulajdon

A megművelt területek A megművelt földterületek nagysága jelentősen csökkent 2008-ban, ennek hátterében a magántulajdonban levő területek parlagon hagyása szerepel 59 százalékkal. Ennek egyik magyarázata, hogy a bekövetkezett gazdasági válság nagyon károsan befolyásolta a magánszektort. A helyzet a mai napig változatlan, az utolsó négy évben alig 10,6 százalékkal növekedett a megdolgozott földek száma. A kollektív gazdaságok 2008-ban 20 százalékát, míg 2011-ben a 32 százalékát tették ki a magántulajdonoknak., tehát növekedő tendenciát mutat. A köztulajdonban levő területek kihasználtsága egyre kisebb, míg 2005-ben 2,47 százalékos volt, addig 2011-ben alig 0,74 százalékot ért el. A tendencia csökkenő és több mint valószínű, hogy az ágazat ez a szegmense lassan teljesen elhanyagolódik. 19-es számú ábra – A megművelt területek evoluciója a tulajdonformák szerint

51


A megművelt területek (hektárban) a tulajdonformák szerint

Magán termelés

Kollektív termelés

Közszféra

Az utolsó hét év ingadozásaitól függetlenül, a kukorica termés a legszámottevőbb. Az utolsó négy év átlagát véve alapul, a kukorica termés a megművelt összterület 38 százalékát képezi Szatmár megyében. Második helyen a búza áll 20-21 százalékkal, míg a harmadik helyet a takarmánytermesztés foglalja el, az utolsó négy év átlaga 14 százalék. A napraforgó a negyedik helyen áll, ami egyáltalán nem elhanyagolható eredmény, mivel a megművelt összterület alig 7 százalékát teszi ki. Az első négy kategóriában felsorolt növényekkel bevetett földek az utóbbi négy évben a megművelt összterület 81 százalékát képezik. 20-as számú ábra – a főbb termények evoluciója a megművelt területek függvényében

1. Kukorica

2. Búza

3. Takarmányok

4. Napraforgó

5. Zab

6. Burgonya

7. Zöldségek

8. Szója

9. Árpa és kétsoros árpa

10. Repce

11. Cukorrépa

Egyéb

52


A Szatmár Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elemzéséből kiderül, hogy a gabonatermesztés a megművelt összterület 63,2 százalékát teszi ki. Szatmár megye az ország egyik legjelentősebb gyümölcstermesztő megyéje, az országos földieper termés több mint a felét megyénk biztosítja. A szőlészet egy nem elég kiaknázott mezőgazdasági ág Szatmár megyében, ahol a termőföldek 41,1 százalékát szőlősök alkotják. Ha a mezőgazdasági termelés egy hosszabb periódusát elemezzük, akkor kiderül, hogy a termelés ingadozását nagyban befolyásolja az arra az időszakra jellemző időjárás és csapadék mennyisége. Így, azokban az években, amikor bizonyos természeti jelenségek nagy gyakorisággal fordultak elő, az jelentősen befolyásolta a termés minőségét és mennyiségét is, főleg a növénytermesztés esett vissza azokban az években. A szatmári mezőgazdaságban jelentős beruházásokra van szükség, a géppark és a mezőgazdasági eszközök esetében egyaránt, de szükség van beruházásra a talaj állagának javításában és öntöző rendszerek létesítésében is. A beruházás szempontjából fontos területek: a biotermékek termesztése, a sertéshízlaldák, a gyümölcsök és bizonyos zöldségek (pl. zöldborsó, cukorrépa, stb.) értékesítése, fűszernövények és olajos magvak termesztése, illetve bioenergia előállítására alkalmas növények termesztése. Nagy fejlődést eredményezhet az üvegházakban termesztett növények, jelenleg alig 8-9 hektáron zajlik üvegházakban való növénytermesztés, ami a megye össztermőföldjének alig 0,1 százaléka.

Hektáronkénti átlag terméshozam Ha elemezzük a hektáronkénti átlaghozamok kérdését, a termesztett főbb kategóriák és a bevetett termőfelületek függvényének vonatkozásában megfigyelhető, hogy az átlagos hektáronkénti hozamok többnyire állandóak, kivételt képez ez alól a 2007-es év, amikor időjárási okok miatt minden veteménytípus hozama csökkent. A 2007-es évet követően a hozamok lassú értéknövekedést mutatnak. 21-es ábra – Hektáronkénti átlaghozamok

53


Kukorica

Búza

Takarmány

Napraforgó

Zab

Burgonya

A mértékegység:kg/ha

Ha a hektáronkénti átlaghozamot az első 10 termékre kivetítjük (kg/hektár termék hozamot véve alapul) megítélhetjük a zóna termelési potenciálját. Így első helyen a cukorrépa hektáronkénti termelékenysége a legnagyobb, amelyet a zöld silókukorica követ, majd harmadik- negyedik helyen kis távolságra egymástól a paradicsom és görögdinnye következik. Ezeket a káposzta követi a 4. helyen a hektáronkénti átlag termelékenységi listán. 22-es számú ábra – Az első 10 növényfajta hektáronkénti átlag termelékenysége Paprika

A 2011-es év átlagtermése kg/ha

Száraz hagyma Burgonya Takarmány Fehérkáposzta Görög- és sárgadinnye Paradicsom Zöld silókukorica Cukorrépa

Mezőgazdasági ágazatok szerinti termelési értékek Ha a 2010-es évi mezőgazdasági termelési érték szerkezetét taulmányozzuk, amelynek összértéke kb. 1,4 milliárd RON, megfigyelhető, hogy a szerkezetben a nagyobb arány a növénytermesztésé, majdnem 66%, az állattenyésztésé 34%, míg a szolgáltatások arány alig 1%.

54


23-as számú ábra – Mezőgazdasági ágazatok szerinti termelési értékek Mezőgazdasági ágazatok szerinti termelési értékek 2010-ben

Növényi Állati Mezőgazdasági szolgáltatások

Ezer RON-ban kifejezve

Állatállomány A szárnyasok állománya a 2010-es évig növekedési tendenciát mutat, amikor a H5N1-es vírus hatására ez megállt. 2010 tavaszán országos viszonylatban nagyszámú szárnyast semmisítettek meg madárinfluenza gyanúja miatt. A juhok száma is stabilan növekvő tendeciájú az utóbbi 4 évben. Ha figyelmen kívűl hagyjuk a szárnyasok számának 2010-es évbeli drasztikus csökkenését a H5N1-es virus következtében, megállapítható, hogy az állatállomány növekedőben van, kivételt képeznek ez alól a szarvasmarhák és nyulak. 24-es számú ábra – Az állatállomány fajták szerinti alakulása

Szárnyasok

Felnőtt tojó szárnyasok

Juhok

Sertés

Juhok és bárányok

Szarvasmarhák

(A 19.-es sz. grafikon adatai a jelentősebb adatokat tartalmazzák. A teljeskörű adat mennyiség a csatolt táblázatokban található)

55


Állattenyésztés Az állattenyésztés tulajdonformáit vizsgálva azt állapíthatjuk meg, hogy annak 99.5%- a magánkézben van. Az utóbb 5 évben a hústermelésben egy viszonylagos stabilitás mutatkozik 31,156 kg-al (a fogyasztásra levágott állatok élősúlya). Ebből a közös termelési formák kezdenek teret nyerni az egyéni gazdálkodással szemben. 25-ös számú ábra – A fogyasztásra levágott állatok élősúlyban

Közös gazdálkodás

Egyéni gazdálkodók

Figyelembe véve azt, hogy az utóbbi 5 évben ágazati szinten a termelési értékek viszonylagos állandóságot mutatnak, a 26-os számú ábrából kitűnik, hogy a vizsgált periódusban a szarvasmarha tenyésztés 40%-os esést mutat. A sertés, juh és kecsketenyésztés viszonylagos állandóságot mutat. Pozitív evolúció állapítható meg a szárnyas állomány növekedésében, amely az utóbbi 7 évben 69%k-al nőtt. (összehasonlítási alap a 2011-es év a 2005-öshöz).

56


26-os számú ábra – a magánszektorban tenyésztett állatállomány szerkezete

Szárnyaso

Juhok

Juhok és Kecskék

Szarvasmarhák

Alternatív tevékenységek a mezőgazdaságban A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztériumnak alárendelt Szatmár Megyei Mezőgazdasági Igazgatóságtól kapott adatok szerint az ágazat főbb alternatív tevékenységei az alábbiak: -

faluturizmus

-

biomassza termelés elektromos és hőenergia előállításához,

-

mezőgazdasági termékek feldolgozása (malomipar, sütőipar, takarmányelőállítás, konzervgyártás, tejipar, húsfeldolgozás)

-

szakoktatási célokat szolgáló gazdaságok

-

szórakoztató jellegű farmok: lótenyésztés, lovaglás

Az erdőgazdálkodás Az erdőállomány területe Az erdőállomány több mint 98%-át erdőségek alkotják, ezeknek nagy részét 95%-át lombhullató erdők teszik ki. Fontos tényező, hogy az erdőállomány területi növekedő tendenciát mutat az utóbbi 7 évben (2005-2011).

57


27-es számú ábra – Az erdőállomány felülete területi kategóriák és erdőfajták szerint

Tűlevelű

Lombhullató

Más erdőterületek

Mértékegység- ezer hektár

Fajták szerinti fakitermelés volumene A kitermelt faanyag volumenét elemezve megállapítható, hogy a kitermelt fafajták összetétele hozzávetőlegesen állandó: tölgy, bükk, más keményfa fajták, más puha fa fajták, tűlevelűek. Megyei szinten a kitermelt faanyag 90%-át a keményfa fajták teszik ki. Ugyanakkor az is észrevehető, hogy a 2007-2009-es időszakban a bükkfa kitermelését mérsékelték, ám 2010 és 2011-ben visszaállt a 2005-2006-os szintre. A tölgykitermelés volumene 2008-2010-között volt a legalacsonyabb szinten, majd 2011-ben az utóbbi 7 év legmagasabb szintjét érte el. Amennyiben ágazati szinten, az utóbbi 7 évben hozzávetőlegesen 140 ezer köbméter az éves kitermelés mennyisége, 2011-ben ez eléri az eddigi legmagasabb 155 ezer köbméteres kitermelési szintet.

58


28-as számú ábra – Fajták szerinti fakitermelés volume

Tölgy

Bükk

Más keményfa fajták

Más puha fa fajták

Tűlevelűek

Mértékegység- ezer hektár

Ipar A Szatmár Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2012-es jelentése szerint a megye gazdaságának jelentős hányadát a gépipar és szerelvények, könnyűipar, élelmiszeripar és bútorgyártás képviseli. A könnyűipar területén Szatmár megye hagyományosan jó konfekcióiparral rendelkezik, amelyen belül kisebb konfekcióipari vállakozások is működnek, valamint textilgyártás, cipőkészítés folyik mind bérmunkában, mind pedig saját márkák gyártásában a belső piacra. A gépgyártás és szerelvények iparágában ugyancsak hagyományos értékek vannak: jól képzett, bányafelszerelések, vontatók, hidraulikus elemek gyártásában szakosodott munkaerő, amelyet külföldi tőkével működő kereskedelmi társaságok foglalkoztatnak, amelynek nyomán Szatmár megye az autóalkatrészek és háztartási gépek gyártásának egyik központjává vált. Az élemiszeriparban reprezentatív egységek vannak jelen a megyében: több ezekből országos első helyezett, mint például az étolaj, cukor, a malom- és sütőipar, tej-, és a húsfeldolgozás területén. A fafeldolgozó ipar bútorgyártási ágazatában több, nagyobb és kisebb méretű egység tevékenykedik, magas színvonalú bútoripari termékeket állítva elő, amelyet főleg exportra termelnek, annak ellenére, hogy az iparág kifejezett hanyatlásnak indult az utóbbi években. Az éves forgalom értékindexei az iparban (bel- és külpiac) A 2012-es évet a 2011-es évhez viszonyítva, az első 8 hónap (június – augusztus) üzleti forgalmának értékindexe 120,5%. Azzal együtt, hogy a 59


2011-es évben az ipar üzleti forgalmának értéknövekedés 32,6%, 2012ben is nagyon jelentős, 20,5%-os forgalmi értéknövekedést állapíthatunk meg az előző évhez viszonyítva, mindebből az következik, hogy a megye ipara két nagyon jó évet tud maga mögött. 29-es számú ábra – Az éves forgalmi értékindex alakulása az iparban Forgalmi értékindex az iparban

100%

Az ipari termelés mutatószámai Annak ellenére, hogy a forgalmi értékindexek növekvő tendenciát mutatnak, az ipari termelés mutatószámai 2012-től csökkenő folyamatokat jeleznek, így a 2012-es év az első az utóbbi 7 évben, amikor az ipari termelés volumene 100 alatti értéket mutat. 30-as számú grafikon – Az ipari termelés mutatószámainak alakulása

Az ipari termelés mutatószámai

60


Ipari parkok és ipartelepek Szatmárnémeti Megyei Jogú Város  Szatmárnémeti Déli Ipari Park A vonatkozó projekt egy 69,54 hektáros területet hasznosít a város déli részén, a régió fenntartható fejlődésének letéteményeseként. A területen teljes infrastruktúra fejlesztést hajtottak végre: utak, villamos- és gázvezetékek, víz és csatornázási közmű és szennyvíztisztító kialakításával. A parcellák eladásra illetve koncesszióba adásra kerültek beruházók részére. Az ipari létesítmény számára kijelölt terület a Helyi Tanács 54/30.09.1999-es számú Határozata szerint 69,54 ha, a (Szatmárhegyi út- Lucian Blaga és a védelmi zöldfüggönnyel leválasztott Körtvélyesi lakónegyed között. Erősségek: 

Kijárat a DN19A jelzésű (Zilah- Kolozsvár irányába vezető) főútra;



Két határátkelő közelsége az EU felé, 14 km-re a Pete-Csengersima, Ukrajna (Lengyelország, Balti államok) felé pedig, 46 km-re a halmi határátkelő;



A Szatmárnémeti Déli Pályaudvarral egyenes, közúti összeköttetés



5 km-es távolság a szatmárnémeti nemzetközi reptérig;



Kijárat a DN19A főút kelet-nyugati és a DN19 dél-északi tengelyeire.

A 69,54 ha-s területet 18 parcellára osztották 1,25 - 6,9 ha-os felületekkel A jelenleg itt működő cégek közül a legreprezentatívabb a ZES ZOLLNER Kft., amelyik az autóipar számára gyárt elektromos alkatrészeket. A gyár éves forgalma 2011-ben 231 millió lej volt, az itt foglalkoztatottak száma 832 személy. 2012. október 1-én a 18 parcellából 13 volt lefoglalva, a fennmaradt 5 parcella 8202 és 152 984 négyzetméter közötti felületek.  A Déli Ipartelep tömöríti mind a hagyományos, mind pedig az új ipari tevékenységeket folytató üzemeket. Ezekből kiemeljük az alábbiakat: a DRM DRAXLMAIER Kft. – az autóipar elektromos autóalkatrészeinek összeszerelése területén fejti ki tevékenységét. Éves forgalma 149 millió lej volt 2011-ben, alkalmazottainak száma 4229 személy. 61


az ANVIS ROM Kft. – autóipari alkatrészeket gyártó vállalat, 141 millió lejes éves forgalommal 2011-ben, amelyet 256 alkalmazottal realizált.

Nagykároly municípium  Nagykárolyi Északi Ipari Park Magánkezdeményezés által jött létre, kb. 19,5 ha területen, Mureşan Cornel vámfalusi vállalkozó beruházásának eredményeképpen. Minden közmű csatlakoztatva van: villamos energia, csatornamű, ivóvíz, utak kiépítve. Jelenleg az ipari parkban nincs lefoglalva terület, és áruba van bocsájtva.  A nagykárolyi ipartelep A város régi ipari egységeivel érintőlegesen fejlődött ki, kijárattal a DN 19.-es jelzésű országútra. Ezek közül a legjelentősebbek: 

a CONTITECH AUTOMOTIVE FLUID Kft – amely gumialkatrészek gyártását végzi az autóipar számára, Éves forgalma 2011-ben 510 millió lej volt, a foglalkoztatottak száma pedig 1230 ugyanebben az évben.



az ARDEALUL Rt. – növényi olajokat gyártó vállalat, 222 millió lejes éves forgalommal, amelyet 282 alkalmazottal realizált a 2011-es évben.



az ALCONOR COMPANY Kft. – az üdítőitalok gyártása terén tevékenykedik, 64 millió lejes forgalmat realizált 209 foglakoztatottal a 2011-es évben.

Tasnád város iparát az alábbi cégek képviselik: 

a SAB RO Kft. fő tevékenységi területe általános gépészeti műveletek, mint a fémszerelvények gyártása, valamint fémszerkezetek tartozékainak valamint tartályok, szállítótartályok, konténerek gyártása, fémfelületek kezelése és beborítása. 2011-ben közel 7 millió lejes forgalmat realizált 168 alkalmazottal



a SONDEX ROMÂNIA Kft, 15 millió lejes forgalmat realizált hőcserélők fejlesztésével és gyártásával, valamint friss víztermelő generátorok világszintű forgalmazásával. A tasnádi üzem több mint 100 személyt foglalkoztat.



a szatmárnémeti SIHA ROMÂNIA Kft. tasnádi részlege kötött- horgolt ruházatok gyártását végzi, 9 milliós évi forgalmat realizál 50 alkalmazottal.

Avasfelsőfalu (Negreşti-Oaş) A város termelő szférájában tevékenykedő főbb cégek az alábbiak: 62




a GREIF FLEXIBLES ROMANIA Kft. - avasfelsőfalui kirendeltségének legfőbb tevékenységi területe a műanyag csomagolóanyagok gyártása. A 2011-es évben a kirendeltség több mint 107 millió lejes éves forgalmat bonyolított le 525 alkalmazottnak biztosítva munkát, megélhetést.



a NOVA OAS Kft. – ásványvíz-töltő tevékenységet folytató cég. 2011-ben 10 millió lejes forgalmat bonyolított 83 alkalmazottal.



A IULIA BOSS Kft. – ásványi anyag kitermelő vállalat: dísz-, építkezési és mészköveket, gipszet, krétát, palát forgalmaz. 2011-ben több mint 8 millió lejes forgalmat bonyolított szintén 83 alkalmazottal.

Erdőd A város emblematikus ipari egysége az ARDUDANA Rt., amely masszív fából gyárt bútorokat. Az üzemcsarnokok összfelülete 23.557 négyzetméter. 2011-ben a cég 10 millió lejes évi forgalmat bonyolított 168 alkalmazottal. Vetés a) A vetési Ipari Park A HOLROM ROMANIA Kft. adminisztrálja, 3 kilométerre található Szatmárnémeti megyeközpontjától a Nagyvárad- Arad- Temesvár felé vezető DN19-es országúton. A vetési Ipari Park csupán 10 km távolságra van a Pete – Csengersima határátkelőtől, és 40 km-re az Ukrajnába vezető halmi határátkelőtől. Mindkét határátkelőn teherforgalom is bonyolítható. Az Ipari Park 22 hektáron terül el. A mintegy 220.000 négyzétméterből 55.000 négyzetméteren 19 termelőcsarnok van felépítve, mindegyik közművel ellátott. Ezekben fafeldolgozó, műanyagnyílászárókat készítő, malomipari, kábelgyártó, valamint konfekció és kötöttáru gyártó cégek tevékenykednek. Az ipari részleg: 

Az UNICARM Kft.- az élelmiszeriparban tevékenykedik: a húsfeldolgozás és konzervkészítés, sütőipari termékek készítése, tejfeldolgozás területén. 2011ben a cég éves forgalma 635 millió lej volt, 2688 alkalmazottat foglalkoztatott. Az UNICARM Kft. bonyolította Szatmár megyében a legmagasabb üzleti forgalmat 2011-ben.



A BARDI INDUSTRY Kft. bútorgyártásra szakosodott cég. 2011-ben 5 millió lejes éves forgalmat bonyolított 148 foglalkoztatottal.



A SCHLEMMER ROMANIA Kft. – tevékenységi területe az autógyártás területén használatos műanyag lapok, fóliák, csövek és idomok gyártása. 2011-ben 28 millió lejes forgalmat bonyolított 33 munkatárssal.

Mezőfény község 63


A község nem rendelkezik kimondott ipari parkkal, de jelentős ipari fejlődésnek indult az utóbbi 7 évben, a komoly német tőkeberuházásnak tulajdoníthatóan. A POLIPOL MOBILA Kft. kárpitozott bútorok gyártására szakosodott. 21.500 négyzetmétenyi termelőfelületén 660 alkalmazott dolgozott 2011-ben, az éves forgalma pedig elérte a 68 millió lejt. Mezőpetri község A község önkormányzata pályázatból fejleszt ki egy 118 858 négyzetméteres ipari parkot, amely minden szükséges infrastruktúrát tartalmaz majd, beleértve egy saját szennyvíztisztító berendezést is.

Építkezés A 2000-2008 közötti időszakban az építkezés állandó, folyamatos fejlődést regisztrált, mind országos, mind Szatmár megyei szinten. A 2008-ban kezdődött gazdasági recesszió pontosan ebben az ágazatban volt a leginkább lemérhető, amely még a 2010-es évben is 1%-os csökkenést jegyezhetett a 2009-es évhez viszonyítva. A nagy ingatlanfejlesztések Szatmárnémeti város és környékén összpontosultak. A válság fő kiváltó oka a vásárlóerő csökkenése volt. Az ágazat általános szerkezetével ellentétben, amely 13%-os részarányt jelent az elemzett tevékenységek összvolumenéből, Avasfelsőfaluban az építő cégek részaránya magasan felülmúlja ezt a maga 51%-val. A jelenséget az magyarázza, hogy a megye keleti részén az építkezések nem álltak le, főleg Certeze községben, valamint hogy ezek a cégek jelen vannak az országos munkálatoknál. A 2011-es évben 600 építési engedélyt adtak ki lakásépítésre, abiből 479 lakást fejeztek be, 183-at városi, 296-ot falusi környezetben. Összehasonlításképpen 2010ben 809 lakásépítési engedélyt adtak ki a megyében, amelyekből 544-et sikerült befejezni. Az Országos Statisztikai Hivatal utolsó jelentése szerint az építési munkák volumene országos szinten 0,2%-ot esett 2012-ben, míg a szezonban végzett munkanapok számát vizsgálva 1,6%-al nőtt. Csökkent az alábbi kategóriák volumene: -

a karbantartási és javítási munkálatok 11,4%-al

-

a generáljavítási munkálatok 8,9%-al

-

a lakásépítési munkálatok volumene 15,4%-al

-

az álatalános javítási munkálatok 11,2%-al

-

a folyamatos karbantartási és javítási munkálatok volumene 7,9%-al 64


Növekedést az alábbi kategóriákban regisztráltak: -

mérnöki építkezések 2,9%

-

nem lakáscélú építések 2,1%

Viszonylagos növekedésre ebben az ágazatban csak a következő 3 évben számíthatunk. A legnagyobb potenciált a nagy infrastrukturális beruházások jelenthetik, amelyek az Országos Autóút és Autópálya Társaság átszervezését követően, amelyben privátmenedzsment érvényesül majd két területen, egyik az országutak másik pedig az autópályák építése területén. A felosztás várt eredménye a hatékonyabb működés, és az európai pályázati pénzek jóval hatékonyabb lehívása, ami jelenleg csupán 6%-os.

A kereskedelem A Kereskedelmi és Iparkamara adatai szerint a kereskedelem az egyik legjobban fejlődő ágazat a megyében, ezen belül pedig a megyszékhelyen, Szamárnémetiben. Az újabb, nagy felületű kersekedelmi egységek építésének befejezés, valamint a tervezettek megvalósítása jelentős befektetések mind a megjelenő ismert márkanevek, mind pedig a létrehozandó, nagyszámú munkahelyet tekintve. Például a 2007-ben és 2008-ban elindított két nagy beruházás összesen 114 millió euróból valósul meg, két kiskereskedelmi park (Atrium és Armonia) néven, amelyek hozáadódnak a már meglévő nagyáruházakhoz. Sajnos a beruházások 3 éve állnak, a munkálatok újraindításának pontos időpontjai még nem ismeretesek A fogyasztási javak nemzetközi kereskedelme A Szatmár Megyei Statisztikai Hivatal információi szerint, a megyében az import jelentősen magasabb mint az export. Kivételt ezalól csak az utolsó év négy hónapja képezett. Ennek ellenére elmondhatjuk, hogy a szaldó negatív, értéke alig 55,439 RON. 31-es számú ábra - Nemzetközi kereskedelem javakkal

A C IF - i m por t ös s z ér t é ke

A FO B- exp ort ös s z ért ék e

65


A FOB/CIF egyenleg

Exporturi FOB Importuri CIF-import CIF Sold FOB/CIF FOB/CIF egyenleg

FOB-export

Jun

Jul

Aug

2011 Sep

Oct

Nov

Dec

Jan

Feb

65,703

64,716

68,052

80,340

77,574

79,866

59,706

68,272

64,975

69,367

77,794

76,961

80,053

88,485

82,417

67,322

62,286

-3,664

-13,078

-8,909

287

-10,911

-2,551

-7,616

5,986

2012 Mar

Apr

May

Jun

81,068

70,094

78,310

68,624

66,080

77,698

74,016

78,184

-1,105

3,370

-3,922

126

82,076 13,452

A Szatmár Megyei Kereskedelmi és Ipari Kama ra 2012-es beszámolója szerint az összexport viszonylatában a legnagyobb kereskedelmi piaca Németországnak van , 58 százalék, őt követi Magyarország 19,6 százalékkal, Olaszország 7,7 százalékkal, Franciaország 5 százalékkal, Anglia 3,8 százalékkal, illetve Csehország és Ausztria 2,9 százalékkal. 32-es számú ábra – Az export kereskedelmi piaca Az export szerkezete Magyarország: 19,6%

Olaszország: 7,7% Franciaország: 5,0%

Anglia: 3,8%

Csehország: 2,9% Ném etország: 58,0%

Ausztria: 2,9%

A Kereskedelmi és Iparkamarának ugyanazon beszámolójából kitűnik, hogy Szatmár megyében az import legnagyobb piacát Németország biztosítja 49,3 százalékot, Magyarország 25,7 százalékot, Olaszország 9,3 százalékot, Ukrajna 5,3 százalékot, Lengyelország 4,2 százalékot, Franciaország 3,2 százalékot és Ausztria 3,1 százalékot.

66


33-as számú ábra – Az import szerkezete Az import szerkezete

Olaszország: 9,3% Ukrajna: 5,3%

Magyarország: 25,7% Lengyelország: 4,2%

Franciaország: 3,2%

Ném etország: 49,3%

Ausztria: 3,1%

Az is megfigyelhető, hogy Szatmár megye Magyarországra nagyobb volumenű árut importál, mint exportál. Következtetésképpen, kell találni egy olyan piacot, amelyen kölcsönös együttműködéssel növelhetők az export és az import értékei, és jó esetben megelőzheti a pillanatnyilag első helyen álló Németországot. A legfontosabb exportált termékcsoportok (amely a megye összexportjának több mint 90%-a) az alábbiak: Export

A javak exportja a 2012.I.1. – 2012.VI.30 közötti periódusban

Megvalósított

Részleg

Szerkezet

– ezer € –

– %–

A megyében összesen Gépek és mechanikai alkatrészek; gépkocsik, elektromos készülékek és berendezések

431,342 162,023

37.56%

Műanyag, gumi és ezekből készült termékek

86,432

20.04%

Bútorzat, különféle termékek

40,800

9.46%

Textiláruk és ebből készült termékek

38,881

9.01%

Közönséges fémek és ezekből készült termékek

25,415

5.89%

Lábbelik, kalapok, eseernyők és hasonló termékek

20,502

4.75%

Állati eredetű zsíradékok és olajok

15,539

3.60%

A legfontosabb importált termékcsoportok (amely a megye összimportjának több mint 90%-a) az alábbiak: A javak importja a 2012.I.1. – 2012.VI.30. közötti periódusban Részleg A megyében összesen Gépek és mechanikai alkatrészek, gépkocsik, elektromos készülékek és berendezések

Import Megvalósított – ezer €–

Szerkezet – %–

440,340 137,680

31.27%

67


Közönséges fémek és ezekből készült termékek

69,619

15.81%

Műanyag, gumi és ezekből készült termékek

62,343

14.16%


36,992

8.40%

Szállító eszközök és anyagok

34,951

7.94%

Vegyi ipari termékek és ehhez vonatkozó ipari termékek

15,644

3.55%

Élő állatok és állati eredetű termékek

14,861

3.37%

Növényi eredetű termékek

12,887

2.93%

Lábbelik, kalapok, eseernyők és hasonló termékek

9,974

2.27%

Élelmiszerek, italok és dohányáruk

8,298

1.88%

A legfontosabb termékcsoportok amelyek export-import mérlege negatív Termékek, melyek export-import mérlege negatív 2012.I.1.-VI.30. között

A megyében összesen Közönséges fémek és ezekből készült termékek Szállító eszközök és anyagok Vegyi ipari termékek és ehhez vonatkozó ipari termékek Élő állatok és állati eredetű termékek

Kőből készült termékek, gipsz, cement, azbeszt, csillám és hasonló termékek Ásványi termékek Növényi eredetű termékek Papír, karton és ezekből készült termékek Nyers bőr, cserzett bőr, bundák és hasonló termékek Optikai, fotó, mozi, orvosi eszközök és felszerelések, órák, hangszerek és ezekhez tartozó kiegészítő eszközök

FOB-CIF mérleg (ezer euró) -8,998 -44,204 -28,393 -14,234 -9,513 -6,863 -6,617 -5,443 -3,213 -2,531 -2,166

A legfontosabb termékcsoportok, amelyek export-import mérlege pozitív. Termkékek, melyek export-import mérlege pozítiv 2012.I.1.-VI.30. között

FOB-CIF mérleg (ezer Euró)

A megyében összesen

-8,998

Bútorzat, különféle termékek

34,895

Gépek és mechanikai alkatrészek, gépkocsik, elektromos készülékek és berendezések Műanyag, gumi és ezekből készített termékek

24,343 24,089

68


Állati és növényi eredetű zsíradékok és olajok

14,462

Lábbelik, kalapok, esernyők és hasonló termékek

10,528

Fából készült termékek (kivéve bútorok)

2,416


1,889

Élelmiszerek, italok és dohányáruk

1,247

Annak érdekében, hogy az export versus import (FOB-CIF) mérlegben egy pozitív hozzáadott értéket nyerjünk, két lehetőség jöhet számításba: 

tőkésíteni kell a potenciális export termékeket és ezáltal növekednek az export-értékek a potenciális export javak esetében



megoldásokat kell találni az importált termékek előállítására és beszerzésére Romániában

Külföldi tőkeberuházások A Kereskedelmi és Iparkamara beszámolója szerint 1990. decembertől kezdődően, egészen 2011. december 31.-ig Szatmár megyében 2 293 külföldi tőkerészvételű kereskedelmi társaságot iktattak be, 128 101 000 amerikai dollár összértékű tőkével, melyből jogi szempontból aktív 1 579, összesen 60 165 000 amerikai dollár értékű tőkével. Annak függvényében, hogy a külföldi befektető cégek törzstőkéjéhez milyen arányban járulnak hozzá, az illető országok besorolása 2011. december 31-ig az alábbi:

Sorszám

Ország

Valoarea capitalului social A külföldi törzstőke értéke

Cégek száma

Befektetett lej/ szerzett

1 2

Németország Franciaország

$ $33,459,773 $10,229,227

% 56.8% 17.4%

# 257 53

% 21.7% 4.5%

RON 38,949,911 RON 11,778,873

3 4 5 6

Svájc Anglia Olaszország Magyarország

$5,160,135 $3,045,390 $2,676,889 $1,849,094

8.8% 5.2% 4.5% 3.1%

10 12 226 525

0.8% 1.0% 19.1% 44.4%

RON 1,107,992 RON 24,878 RON 12,175,038 RON 7,915,889

7 8

Svédország Ausztria

$1,334,358 $1,106,383

2.3% 1.9%

7 93

0.6% 7.9%

RON 43,286,218 RON 6,283,988

69


34 –es számú ábra – Külföldi befektetők Külföldi befektetések

Magyarország: 3,1% Olaszország: 4,5%

Svédország: 2,3%

Ausztria: 1,9%

Anglia: 5,2%

Svájc: 8,8% Németország: 56,8%

Franciaország: 17,4%

A külföldi tőke megoszlása a főbb tevékenységi területeken (2011.12.31.): 31,38% az építőipar, felszerelések és eszközök, 21,50% faipar, 11,92% turizmus, szállítás és egyéb szolgáltatások, 11,85% könnyűipar, kevesebb mint 18% elsődleges iparágak és energetika. Ami a külföldi tőke regionális eloszlását illeti, a befektetések 69,73%-a Szatmárnémetiben, 12,16%-as Tasnádon, 7,59%-as Nagykárolyban, 5,13%-as pedig Avasújvárosban van jelen, az 5,39%-os különbség más városokban és vidéken való befektetésből adódik. .

Cégek Törzstőke melyből összesen lejben USD Szatmárnémeti 12,829 524,047,736 51,719,740 Nagykároly 2,912 84,734,477 5,509,900 Avas 3,326 39,103,634 3,943,883 Tasnád 586 35,944,936 8,605,602 Szamoshát 724 2,867,131 146,192 Összesen 20,377 686,697,914 69,925,317 Övezet

A tőke származási helye szerint a kis- és középvállalkozások szerkezetében a hazai privát szféra dominál, a Szatmár megyei cégek 92%-a, a fennmaradó többi cég állami vagy valamilyen privát partnerségi tulajdonban van.

70


A Kereskedelmi és Iparkamara jelentése szerint a megyében 20 377 gazdálkozó szervezet volt bejegyezve 2011.12.31-ig, melyből 7 086 független magán személy, családi egyesület, illetve engedélyezett magán személy, független és családi vállalkozás, az érvényben levő jogszabályok szerint a szervezeti formák 35%-át képezik, 12 955 korlátolt felelősségű társaság, ez 64%-ot tesz ki, 219 részvénytársaság és 68 szövetkezeti társulás, mezőgazdasági szervezetek, gazdasági érdekcsoportok. A Cégbíróságon bejegyzett tevékenységi területük szerint 2011 végén, az összes aktív kereskedelmi társaságból 11%-nak az ipar volt a fő tevékenységi területe, 16%-nak az építkezés, 26% a kereskedelemben, 8% a szállító iparban, 11% a mezőgazdaságban fejtette ki tevékenységét. A többi bejegyzett cég egyéb szolgáltatásokat végzett. A könyvelési mérleg adatai szerint 2011.12.31-én 9 430 kereskedelmi társaság tett le könyvelési mérleget, míg 2010-ben mindössze 8 676 cég. A gazdálkodó szervezetek többsége (55,23%) Szatmárnémetiben folytatja tevékenységét, ugyanitt van a legtöbb alkalmazott (58,13%) nyilvántartva, Nagykároly municípiumban az aktív cégek összeségének mintegy 8%-a működik. Cégek aránya

Alkalmazottak aránya Erdőd, Sárközújlak, vidék: 28,8%

Erdőd, Sárközújlak, vidék: 24,0% Tasnád:1,5% , Avasújváros: 7,1% Nagykároly: 9,2%

Szatmárnémeti:

Szatmárnémeti:

Tasnád:1,5% , Avasújváros: 6,7% Nagykároly: 7,8%

Turizmus A Szatmár Megyei Kereskedelmi és Iparkamara utolsó beszámolójából kitűnik, hogy a turizmus egy nagy potenciállal rendelkező gazdasági ágazat, viszont jelenleg, sajnos nincs eléggé kihasználva. Az ágazat fejlesztéséhez szükség lenne a turisztikai infrastruktúra korszerűsítésére és fejlesztésére, természeti, kulturális és történelmi értékeink megőrzésére, a turisztikai jelnetőséggel bíró vidékek helyreállítására, és legfőképpen egy erőteljes marketing tevékenységre. Az utolsó évben Szatmár megyében közel 90 ezer turista látogatott el, 6 557-tel kevesebb mint 2010-ben, az észak-nyugati régiót látogató turistáknak alig 8%-a. Megfigyelhető, hogy az utolsó két évben jelentősen csökkent a turisztikai egységeket látogatók száma.

71


37-es számú ábra – A turisztikai szálláshelyekre érkező turisták száma A turisztikai szálláshelyekre érkező turisták száma

Románok

Külföldiek

Ami az elfoglalt éjszakák számát illeti, a régiót látogató turisták alig 4,47 százaléka igényelt éjszakai szállást Szatmár megyében, ezek száma 2011-ben majdnem 150 000 személy volt, 12 550-vel kevesebb mint 2010-ben. Az adatokból kiderül, hogy a turizmus domináns formái: üzleti turizmus, konferenciák és kongresszusok, tranzit turizmus.

38-as számú ábra - A turisztikai egységekben eltöltött éjszakák száma összesen a turisták típusa szerint A turisztikai egységekben eltöltött éjszakák száma összesen a turisták típusa szerint

Románok

Külföldiek

72


Megfigyelhető, annak ellenére, hogy az ideérkező turisták és az itt töltött éjszakák száma ugyan csökkent 2011-ben, a külföldi turisták által eltöltött éjszakák száma viszont növekedett 2,25 éjszakáról 2,75-re. Fontos, hogy a külföldi turisták száma növekedőben van. 39-es számú ábra – A turisztikai egységekben eltöltött éjszakák száma A turisztikai egységekben eltöltött éjszakák száma átlagban

Összesen

Románok

Külföldiek

Ha elemezük a turisták által preferált első öt szállásformát (ami az összszálláshelyek 90%-a) , megfigyelhetjük, hogy 2011-ben az első helyen a szállodák állnak, második helyen a motelek, harmadik helyen a turistavillák, negyedik helyen a panziók, és nagyon kevéssel lemaradva, az ötödik helyen a kabanák állnak. Jelentősen növekedett a motelekben eltöltött éjszakák száma, 500 százalékos a növekedés, illetve a villákban, ahol a növekedés 50 százalékos, összehasonlítva a 2006-os évet a 2011-es évvel. Érdekes jelenség, hogy a szállodákban eltöltött éjszakák száma is növekedő tendenciát mutat (ha összehasonlítjuk az elmúlt 3 évet). 40-es számú ábra – Az első öt igényelt szállásforma

73


Szállodák

Motelek

Turistavillák

Panziók

Kabanák

A megye leginkább közúton és vasúton közelíthető meg. A vidék egyik problémája a turisztisztikai infrastruktúra hiányosságaiból adódik, mely meglehetősen fejletlen. A turisztikai látványosságok szempontjából, Szatmár megyei viszonylatban négy jelentős övezetet különböztetünk meg: az Avast, a Szamoshátat, Nagykároly környékét és Szatmárnémeti környékét.

Mivel sok város rendelkezik termálvízzel: Szatmárnémeti, Tasnád, Nagykároly, Bikszád, Turc-fürdő, Büdössár, Mária-völgye, Krasznabéltek, Ákos, a megyére jellemző a gyógyturizmus. Az Avasi hegyek a téli sportok és a túra-kedvelőinek ideális hely. A Luna-Ses síparadicsom terve lassan a befejezési fázisba kerül, várhatóan 2012 év végéig megnyílnak a sípályák.

74


A faluturizmus a Szamoshátra és az Avasra jellemző, ahol megőrízték a hagyományos építkezési formákat (házakat, templomokat, fakapukat), virágkorukat élik a hagyományos mesterségek és a hagyományos népi ünnepek: Simbra Oilor, A Szamosházi Folklór Fesztivál, az Eper-ünnepe, a Nemzetiségek Fesztiválja, stb.

2.10 Insfrastrukturális elemek Közuti megközelítés: Szatmár megye egyik legnagyobb előnye földrajzi fekvéséből adódik. Közel van az országhatárhoz, és körülbelül egyforma távolságra található négy fővárostól: Bukarest (578 km), Bécs (580 km), Pozsony (537 km). A tény, hogy alig 336 kilométerre fekszik Budapest, jelentős gazdasági előnyökhöz juttatja a megyét. A megyét 268 kilométer hosszú országút és 1 336 kilométer megyei út szeli át. A DN1C, DN1F, DN19 és DN19A jelzésű országutak 160 kilométernyi európai jelzésű úttal keresztezik egymást, melyek részei az E58-as jelzésű folyosónak (Bécs, Ausztria-Rostov, Oroszország – 2200 km), E 81 (Konstanca, Románia-Munkács, Ukrajna – 623 km) és az E671-es út (Temesvár-Sárközújlak, Románia – 322 km). Az országhatár átkelőhelyek közutakon az alábbiak: 

Halmi – személyáruforgalom Ukrajna;

és



Pete – személyés áruforgalom Magyarország irányába;



Csanálos– személyforgalom Magyarország irányába.

Vasúti megközelítés Szatmár megye közvetlen vasúti kapcsolatban áll Kolozsvárral, ezen az útvonalon biztosítva van a kapcsolata a központi, észak-keleti, dél-keleti és dél-nyugati régiókkal. Nagy jelentőséggel bír a Nagyvárad-Szatmár vasútvonal, mivel ez köti össze a megyét a nyugati országrésszel. Az észak-nyugati régió vasúthálózata biztosítja az utazóknak a Szatmárnémetibe való utazást. A vasúti infrastruktúra 220 75


km hosszú vasutat és 54 vasúti állomást foglal magába. A vasút tulajdonjoga az Országos Vasúti Társaság RT.-t illeti. A Batiz-Bikszád közötti 46 kilométer vasút a Via Terra magáncég vagyongazdálkodása alatt áll. Az országhatár-átkelőpontok, és a Halmi vasútállomás által biztosított átrakodási lehetőségek jelentősen megkönnyítik az áruforgalmat Ukrajna, illetve a kelet-európai és ázsiai országok irányába.

Légi megközelítés A Szatmári Nemzetközi Repülőtér 14 kilométerre található a megye székhelytől, és a Szatmár Megyei Tanácsának vagyongazdálkodásában áll, és teljeskörű repülőtéri szolgáltatásokat nyújt a légitársaságoknak, charter-járatokat közvetít, kiszolgálja a talajon a repülőgépeket, ellátja a gépeket üzemanyaggal és kenőolajjal. Ezáltal biztosítja a légi kapcsolatot a fővárossal menetrendszerűen.

Kommunikációs hálózatok: A telefonhálózat 71 központból tevődik össze, a megyében 54 ezer előfizetővel rendelkezik. Három mobiltelefon szolgáltató biztosítja a lakosoknak a teljes lefedettséget a megyében. A 3G-s adatszolgáltatás hátrányos helyzetben van és problémákkal küszködik a megye északi településein, Újváros-SárközújlakTúrterebes-Halmi környékén egészen az ország északi határáig. A gyorsposta szolgálatot a TNT, DHL, Cargus, Fan Curir és Curiero cégek látják el A gépkocsi állomány szerkezete

41-es számú ábra- a gépkocsi állomány szerkezet 2011 végén Tehergépkocsik: 10,215

Tehergépkocsi utánfutó és pótkocsi: 6,024

Robogók, motorkerékpárok (beleértve a három- és

Áruszállító járművek: 10,676

negykerekű motororakat is): 1,739

Traktorok: 1,438

Gépkocsik:

Autobuszok és mikrobuszok: 580

Speciális célú közuti járművek: 299

Tehervontatók: 461

76


A gépkocsiállomány 69,6 százalékát személygépkocsik al kotják, az áruszállító járművek és tehergépkocsik pedig 20,2 százalékot tesznek ki. A traktorok és a tehervontatók 1,8 százalékot, az autobuszok és a mikrobuszok pedig 0,6 százalékot alkotnak. 42-es számú ábra- A gépkocsiállomány szerkezeti fejlődése 2 007 és 2011 között

Sz em él yg ép k oc s i

Árus z ál lít ó j ár mű v ek

T eh erg ép k oc s i k

Ut ánf ut ók és p ótk oc s i k

R ob og ók és m ot or k er ék p ár ok

T rak t or ok

Aut ób us z ok és mi kr ob us z ok

T eh er von t at ók

Sp ec i ál is c él ú j ár m ű vek

Ha elemezzük a gépkocsi állomány fejlesztését, megfigyelhető, hogy az utolsó öt évben a személygképkocsik száma 31,7 százalékkal növekedett. Az áruszállító gépjárművek és tehergépkocsik száma is növekedést mutat, ezek száma 28,3 százalékkal nőtt (összehasonlítva a 2011-es és 2007-es évet). Sajnos, azonban az utóbbi öt évben jelentősen, 30,2 százalékkal csökkent a traktorok és vontatókocsik száma. Úgy tűnik, hogy a mezőgazdasági ágazat nem foglalkoztatja Szatmár megye lakosságát, ennek tudható be, hogy csökken a gépkocsiállománya. Amennyiben összehasonlítjuk a 2011-es és 2007-es évet, megállapíthatjuk, hogy az autobuszok és mikrobuszok száma 33 százalékkal nőtt, ami a személyszállítás fejlődését jelentheti.

Közszolgáltatási hálózatok Vízszolgáltatás: Minden város és ezenkívül 38 község rendelkezik ívóvíz hálózattal. Szennyvízhálózat minden városban és 6 községben van kiépítve. Ezek kezelése a polgármesteri hivatalok hatáskörébe tartozó szolgáltatók, illetve a regionális szolgáltató, a Szatmárnémeti Apaserv RT. hatáskörébe tartozik.

77


Áramszolgáltatás: Minden város város és 218 település (a 226 közül) rendelkezik villanyhálózattal. Földgáz ellátás: A földgáz ellátás két municípiumban, két városban és kilenc településen van megoldva. A földgázhálózat a Meggyesi Országos Földgázszállítási Vállalat - TRANSGAZ RT. Vagyonkezelésében van. A megyében a földgáz elosztását két szolgáltató – az E.ON-csoport és az Aradi GAZ VEST Rt. biztosítja.

2.11 A környezet állapota A földrajzi környezet leírása Szatmár megye Románia észak-nyugati részén fekszik, a magyar és az ukrán határ szomszédságában. Területe 4418 km². Fizikai szempontból nézve, a megye domborzata változatos, egyaránt megtalálható benne síkság, dombok és hegyek. A síkság a Pannón síkság részét képezi, az összterület 63 százalékát teszi ki, és a megye nyugati és dél-keleti részén húzódik, átszelik a Szamos és a Kraszna folyók. Hegyes része a megye észak-keleti részén fekszik, hegyei az Avas hegység és a Gutin hegység egy kis része. A hegyek magassága keletről nyugat felé növekszik, elérve a 827 métert is az Avasi hegységben, és az 1200 métert – a Nagyköves csúcs a Gutin hegységben. A hegyek nyugat irányába körbezárják az Avasi fennsíkot. Szatmár megye hidrográfiai hálózatát a 60 kilométer hosszúságú Szamos folyó, a 66 kilométer hosszú Túr és az 57 kilométer hosszú Kraszna képezi. Mérsékelt kontinentális éghajlatát meleg nyarak, hideg telek és bőséges csapadék jellemzi. Talaja kevésbé változatos, dominál a barna erdőtalaj és a podzol. A Szamos árterületét réti talaj jellemzi , az Érmellék talaja homokos.

Hulladékgazdálkodás A megye valamennyi településén működik a háztartási hulladékszállító szolgáltatás, ezeket a saját vagyonkezelésben levő szolgáltatók , magán vagy regionális szolgáltatók végzik. Megyei szinten a háztartási hulladékot a szamosdobi hulladéktároló és feldolgozó központba szállítják, amely a Szatmár Megyei Tanácsnak alárendelt Integrált Hulladékgazdálkodás Menedzsmentjének a vagyonkezelésébe tartozik. 78


Környezetvédelem Ha elemezzük a Környezetvédelmi Hatóság által kibocsátott környezetvédelmi engedélyek számának evolúcióját, amelyek a gazdasági tevékenységek a környezetre kifejtett hatásukat hivatottak szabályozni, megfigyelhetjük, hogy 2008 és 2010 közötti periódushoz viszonyítva csökkenő tendenciát mutat 2011-ben, illetve 2012-ben: 43-as számú ábra - a környezetvédelmi hatóság által kibocsájtott engedélyek Környezetvédelmi engedélyek kibocsátása

*2012 (január-augusztus) – az év első 8 hónapjában 132 környezetvédelmi engedélyt bocsájtottak ki. Szatmár megyében 18 olyan gazdálkodó egység létezik, amelyek a környezet szennyezettségének megelőzésére és ellenőrzésére vonatkozó európai irányzatok hatáskörébe tartoznak: 

13 berendezés intenzív szárnyastenyésztésre;



3 berendezés intenzív sertéstenyésztésre;



1 berendezés fémfeldolgozásra ;



1 berendezés – azok a hulladéktárolók melyek naponta 10 tonna hulladéknál többet fogadnak, vagy befogadóképessége 25 ezer tonnától nagyobb, kivéve az építkezési hulladékok tárolását.

79


Sorszám

Gazdálkodó szervezet

A főtevékenység a 152/2005-ös Sürgősségi Kormányrendelet értelmében

1

UNIO RT. – kovácsműhely

Fémfeldolgozásra szolgáló berendezés

2

AVE IMPEX KFT.- Szatmárnémeti baromfifarm

3

AVE IMPEX KFT.- 2-es sz. Vetési Farm

4

AVE IMPEX KFT. – 3-as számú Vetési Farm

5

AVE IMPEX KFT. – 4-es számú Vetési Farm

6

AVE IMPEX KFT. – Batizi Farm

7

AVE IMPEX KFT. – Bicaui Farm

8

PROAVIS KFT. – Batizi baromfifarm

9

AVICOLA APA KFT.- a Berindan-i baromfifarm

10

AGROFERM KFT. – a józsefházi baromfifarm

11

AVICOLA DANS KFT. – szaniszlói csirkefarm

12

PROAVIS KFT.- hiripi baromfikomplexum

13

AVICOLA DAN KFT. – a szaniszlói csirkefarm

14

AVI BROILER SKM KFT. – Aranyosmeggyes

15

ABO MIX RT

16

VERES AGRO PROD COM KFT., érendrédi sertéshízlalda AGRO PIG KFT. –a sárközújlaki 1-es sertésfarm

17 18

.- Majtényi sertéshízlalda

Az Integrált Hulladéktárolási Menedzsment – a Szamodobi nem veszélyes hulladékot gyűjtő központ

Intenzív baromfitenyészésre szolgáló berendezés

Intenzív sertéstenyésztésre szolgáló berendezés Azok a hulladéktárolók melyek naponta 10 tona hulladéknál többet fogadnak, vagy befogadóképessége 25 ezer tonnától nagyobb, kivéve az építkezési hulladékok tárolását

2.12 A helyi közigazgatás A helyi közigazgatást a Szatmár Megyei Prefektúra, a Szatmár Megyei Tanács és 64 helyi tanács látja el, melyek a két municípium

(Szatmárnémeti és

Nagykároly), négy város (Avasfelsőfalu, Tasnád, Erdőd és Sárközújlak) és 58 község szintjén szerveződtek.

A Szatmár Megyei Prefektúra A közigazgatási intézmény élén 2012. május 8.-tól Eugeniu Avram áll, akinek fő feladata a Kormány képviselete megyei szinten. Az alprefektusi tisztséget Sasu Cristian tölti be. 80


A Szatmár Megyei Tanács 2012. június 10.-én választották meg az új vezetőséget, a Szatmár Megyei Tanács elnöki tisztségét Stef Mihai Adrian, az alelnöki tisztségeket pedig Govor Mircea és Csehi Árpád Szabolcs töltik be. Az intézményen belül a döntéseket a 33 megyei tanácsos szavazatával hozzák meg. Polgármesterek 2012. június 10-én került sor a helyhatósági választásokra, amelyek során megválasztották a polgármestereket és városi tanácsosokat két municípiumban (Szatmárnémeti és Nagykároly), négy városban (Avasfelsőfalu, Tasnád, Erdőd és Sárközújlak), illetve 58 községben. 

Szatmárnémeti – polgármester dr. Coica Dorel, alpolgármesterek Papici Marcela Anamaria és Roca Radu, valamint 23 városi tanácsos.



Nagykároly – polgármester Kovács Jenő, alpolgármester Keizer Lajos és 19 városi tanácsos.



Avasfelsőfalu – polgármester Fedorca Aurelia, alpolgármester Cicio Ioan és 17 helyi tanácsos.



Tasnád – polgármester Vasile Mitrasca, alpolgármester Véron András-István és 15 helyi tanácsos.



Erdőd – polgármester Duma Ovidiu Marius, alpolgármester Szakács Imre és 15 helyi tanácsos.

 Közösségfejlesztési egyesületek 

A Valea Neagră Közösségfejlesztési Egyesület (2009) o Célja: A települések tisztaságának fenntartása o Tagjai: Mezőterem - község; Érkávás - község; Érendréd - község; Piskolt – község ; Mezőpetri – község ; Csomaköz - község, Mezőfény - község; Csanálos - község; Kálmánd - község; Börvely – község ; Kaplony - község;



A Szatmár megyei ivóvíz közösségfejlesztő egyesület

és

szennyvíz

szolgáltatásokat

felügyelő 81


o Célja: A települések ivóvízzel való ellátása, a szennyvíz elvezetése és tisztítása Az esővíz gyűjtése, elvezetése Bizonyos beruházások közös megvalósítása. o Tagjai: Megyei Tanács - Szatmár; Municípium - Szatmárnémeti, Nagykároly; Város - Avasfelsőfalu, Tasnád, Erdőd, Sárközújlak; Község - Börvely, Batiz, Kaplony, Kálmánd, Certeze, Csomaköz, Királydaróc, Kolcs, Szamosdob, Pusztadaróc, Mezőfény, Halmi, Lázári, Mikola, Majtény, Szatmárudvari, Újváros, Pálfalva, Mezőpetri, Szaniszló, Krasznaterebes, Mezőterem, Túrterebes, Csanálos, Vetés; 

A dél-Szamos menti települések tisztántartását felügyelő közhasznú társaság Közösségfejlesztési Egyesület (2010) o Célja: A települések tisztántartása o Tagjai: Pálfalva – község, Kolcs – község; Szamosborhid - község; Remetemező - község; Crucişor- község ; Berekszó - község; Homorod - község;

Az egyesületek közös projektjei 

A Szatmár Megyei Ivóvíz és Szennyvíz Szolgáltató Közösségfejlesztő Egyesületnek (2009) van egy folyamatban levő projektje: „Az ivóvíz –és szennyvízhálózat bővítése és helyreállítása Szatmár megyében”. A projekt értéke: 114 314 215 euró.

3. FEJEZET – GAZDASÁGI ELEMZÉS 3.1 Folyamatban levő beruházások a megyében A helyi közigazgatás által vezetett főbb projektek: „Az ivóvíz és szennyvíz hálózat korszerűsítése és bővítése Szatmár megyében” a Szatmárnémeti APASERV RT. projektje. A projekt a Környezetvédelmi Program keretében zajlik, és a megvalósítandó beruházások értéke 102 912 628 euró. Ez a megye legnagyobb projektje.

A projekt célkitűzései: -

ivóvíz és szennyvízhálózat helyreállítása és bővítése 13 településen: Pálfalván, Ómbodon, Szatmárudvariban; Lázáriban, Batizon, Nagykárolyban, Mezőfényen, Avasfelsőfaluban, Tasnádon, Sárközújlakon, Erdődön, Kaplonyban. 82


-

a hálózathoz való csatlakoztatás növelése;

-

a beszivárgások csökkentése a már meglevő hálózatokon belül;

-

az ivóvizet kezelő állomások korszerűsítése és bővítése azokon a településeken ahol a lakosság száma meghaladja a 10 ezret;

-

új ivóvíz-kezelő korszerűsítése.

állomások

létesítése,

a

meglévők

helyreállítása

és

„Nagybánya-Sárközújlak-Halmi közötti DN1C jelzésű megyei út helyreállítása 155+120 km 216+613 km-nél és a Szatmárnémeti-Sárközújlak közötti DN19-es jelzésű megyei út helyreállítása a 134+950 km-nél 150+080 ” A projekt mely az országutak helyreállítási programjának keretében zajlik, kiemelt fontossággal bír a Szatmárnémeti-Halmi-Nagybánya közötti útvonalon biztonságos körülmények között történő közlekedésének biztosítása szempontjából – 6R8-as szerződés. Mintegy 76,62 kilométeres szakaszon javítják fel az utat, a munkálat értéke 149 971 924 RON, melyet az Európai Befektetési Bank és Románia Kormánya biztosít. A munkálat befejezésének határideje 2013. január 3., a kivitelező cég a Vakond Kft.-Vegyepszer ZRTPillanatnyilag a munkálat 60 százaléka teljesült. „Bihar-Szatmár megyehatárnál található 19-es jelzésű országút helyreállítása, a 75+896 km-nél – 128+057”. A projekt keretében 52,16 kilométeres útszakaszt újítottak fel, melynek értéke 141 000 000 RON. A kivitelező cég a STRABAG AG (Ausztria). Ez egy másik kiemelt fontosságú projekt a megye gazdasága szempontjából, amely jelentősen hozzájárul majd a civilizált közlekedéshez a kelet-nyugati útvonalon, Nagyvárad irányába.

Kormányprojekt A gazdasági, szociális és közúti infrastruktúra Szatmár megye falusi övezetében erőteljesen fejlődésnek indult, és tovább fejlődik egy sor, már jóváhagyott kormányzati program megvalósításának következtében. Jóváhagyott kormányprojektek: i.

A 7/2006-os Kormányrendelet – „Bizonyos sportlétesítmények és az infrastruktúra fejlesztése a falvakban”, melynek két eleme van: az infrastruktúra, illetve a sportlétesítmények. 83


i.

ii.

Az 577/1997-es Kormányhatározat – „A helyi érdekeltségű utak lekövezése, helyreállítása, korszerűsítése és/vagy aszfaltozása és a falvak vízzel való ellátása”.

iii.

A 687/1997-es Kormányhatározat – A falvak vízellátására és szociális lakásokra vonatkozó kormányprogram.

A falusi infrastruktúra és sportlétesítmények fejlesztésére vonatkozó program Az infrastruktúra tétel kilenc projektet tartalmaz, melynek értéke meghaladja a 30 milló lejt. A projekt összértéke (RON-ban)

SorA projekt megnevezése szám 1

Csatornázás és tisztítóállomás Kányaházán, Szatmár megye

2 981 574

2

Csatornahálózat és tisztítóállomás Turcon

4 592 269

Háztartási csatornahálózat és tisztítóállomás Certeze-n, Szatmár megye Külső háztartási csatornahálózat és tisztítóállomás 4 Túrterebesen és Halmiban, Szatmár megye Ivóvízhálózat kibővítése Szatmárhegyen, Csonkáson és 5 Résztelken, 3

6

Csatornahálózat és tisztítóállomás Kisgércén

Ivóvízellátás Szilváson, Pelén és Pelekeszin, Sződemeter község, Ivóvízellátás Tartolcon és Aliceni falvakban, Tartolc község, 8 Szatmár megye 7

9

Ivóvízellátás Mezőteremen

4 234 496 4 641 514 2 415 402 5 277 502 1 668 482 3 801 423 804 760

Összesen

30 417 422

Megfigyelhetjük, hogy az ivóvízellátás, csatornázás és tisztítóállomás létesítése mind olyan tételek, amelyekbe nagy pénzalapokat fektetnek be. A sportlétesítmények megvalósítására falusi közegben 17 projektet nyújtottak be, melyek összértéke 10 millió lej fölött van:

84


Összértéke (RON-ban)


Sportlétesítmény építése Egriben

617 000

Többfunkciós sportlétesítmény építése Érdengelegen, Érendréd község Többfunkciós sportlétesítmény építése Erdődön, Szatmár 3 megye 2

560 000 682 000

4

Sportlétesítmény korszerűsítése Bikszádon

471 000

5

Sportlétesítmény építése Kányaházán

737 114

6

Községi stadion építése Királydarócon

671 698

Községi sportlétesítmény építése Szamoskrassón, Kolcs község 1-es Típusú községi stadion létesítése Szamosdobon, Szatmár 8 megye 7

650 000 794 702

Többfunkciós sportlétesítmény Pusztadarócon

495 000

10

Községi stadion Majtény községben

690 810

11

Sportlétesítmény korszerűsítése Szatmárudvariban

518 580

12

1-es típusú községi stadion létesítése Nagytarnán

694 400

13

Sportlétesítmény építése Vetésben

575 869

14

Stadion korszerűsítése Batiz községben

582 556

15

Labdarúgópálya kialakítása Újvárosban

550 740

16

Sportlétesítmény építése Szaniszlón

831 900

17

Sportlétesítmény építése Vámfaluban

549 180

9

Összesen

10 672 517

85


ii.

A helyi érdekeltségű utak kövezésére, helyreállítására, korszerűsítésére és/vagy aszfaltozására és a falvak ivóvízellátására vonatkozó programok A projekt összértéke (RON-ban)


Ivóvízellátás Gyéresen, Krasznabéltek község

1 008 000

2

Ivóvízellátás Nagymajtényban és Gilvácson, Majtény község

1 201 000

3

Ivóvízellátás Szoporon, Szopor község

1 031 000

4

Ivóvízellátás Hadadon, Győrtelken, Hadad község

248 000

5

Ivóvízellátás Szilágypíron, Szatmár megye

692 000

6

Ivóvízellátás Szoporon

272 000

7

Ivóvízellátás Hadadon

658 000

8

Ivóvízellátás Draguseni-ben, Túrterebes község

473 000

9

Ivóvízellátás Batarcson, Ugocsakomlóson, Komlóssellőn ésTamásváralján

10

Ivóvízellátás Bikszádon

11

Ivóvízellátás Erdődhegyen

1 187 000 658 000 2 233 000

Összesen

9 661 000

A „megyei és helyi érdekeltségű utak helyreállítása és/vagy aszfaltozása” program keretében 11 projektet valósítottak meg, összesen 49 kilométer utat aszfaltoztak le. A projekt összértéke (RON-ban)


DC 39 Sződemeter-Kesze-Érkörös

3 413 000

2

DC 80 Kányaháza-Coca

3 497 000

3

DC 7 Túrterebes-Nagygérce

5 818 000

4

DC 75 Avasfelsőfalu-Luna Ses

2 151 000

5

DC 104 Szakasz-Sándorfalu

1 573 000

6

DC 141 Érszentkirály-Kisfalu-Krasznamihályfalu

7 950 000

7

DC 20 DJ 193A – Pácafalu

2 838 000

8

DC 124 Kisgengeleg-Érdengeleg

2 602 000

9

DC 53 Domahida (DJ 195 C)-DN 19

2 973 000

10

DC 107 Hadadgyőrtelek-Máramaros megye

3 455 000

11

DN 19 Kisdengeleg-Kisdengeleg belterület

1 965 000 Összesen

38 235 000 86


iii.

A falvak ivóvízellátásására és szociális lakásokra vonatkozó kormányprogramok SorA projekt megnevezése szám

A projekt értéke

1

Ivóvízellátás Madarászon

2

Ivóvízellátás Börvelyben és Lukácsfaluban

3

Ivóvízellátás Csomaközön és Berén

4

Ivóvízellátás Szamosdarán

5

Ivóvízellátás Kisgércén

291 000

6

Ivóvízellátás Halmiban

308 000

7

Ivóvízellátás Mikolában

796 000

8

Ivóvízellátás Kismajtényban és Szentmiklóson

9

Ivóvízellátás Kakszentmártonban

567 000 1 373 000 295 000 2 597 000

1 262 000 198 000

10

Ivóvízellátás Újvárosban, Rózsapallagon és Kőszegremetén

3 056 000

11

Ivóvízellátás Amacon, Pálfalván, Ombódon, Hiripen, Pettyénben és Oroszfaluban

3 795 000

12

Ivóvízellátás Piskolton, Reszegén, Ligettanyán

2 973 000

13

Ivóvízellátás Remetemezőn és Barlafaluban

3 039 000

14

Ivóvízellátás Szaniszlón

2 943 000

15

Ivóvízellátás Dobrán, Nántűn

2 214 000

16

Ivóvízellátás Vadaspusztán

886 000

17

Ivóvízellátás Túrterebesen

512 000

18

Ivóvízellátás Csanáloson és Csanáloserdőn

1 259 000 Összesen

28 364 000

A Környezetvédelmi Alapból finanszírozott projekt: A víz- és csatornahálózat infrastruktúrájára vonatkozó projektek SorA projekt megnevezése szám Háztartási szennyvíz-elvezetés és tisztító állomás Szoporon, 1 Szatmár megye

A projekt értéke 7 189 630

87


Az újrahasznosítható forrásokból nyert energiatermelés növelésére irányuló projektek Sorszám

Az igénylő neve

1

EOL ENERGY KFT.

2

Az elszámolható összérték

A jóváhagyott összeg

Az elszámolható költségekből %

Az újrahaszno sítható energiaforrás

42 715 600

14 523 304

34.00%

Szélenergia

REGIO CONSULT KFT.

9 311 290

4 655 645

50.00%

Biogáz

3

UNILEBAR PROD KFT.

67 835 000

27 134 000

40.00%

Napenergia

4

INFOCENTER KFT.

8 790 053

4 219 225

48.00%

Biomassza

5

SOLAR PANELS INFESTMENTS KFT.

67 822 999

29 706 474

43.80%

Napenergia

6

HARSOVA 40 KFT.

181 969 841

29 612 503

16,27%

Szélenergia

378 444 784

109 851 151

Összesen

A környezet minőségének javítása a településeken zöldövezetek létesítésével SorA projekt megnevezése szám

Település

Jóváhagyott szám

1

Parkosított tér létesítése Egri központjában

Egri község

197 198

2

A tájrendezés Érendréd község központjában

Érendréd

488 457

3

Zöld- és pihenőövezetek kialakítása Bogdándon

Bogdánd

347 980

4

Játszótér és zöldövezetek kialakítása

Kálmánd

314 885

5

Zöldövezetek létesítése

Borválaszút

500 000

6

Zöldövezetek létesítése Kolcs központjában, a környezet minőségének javítására irányuló országos program keretében

Kiskolcs

146 000

7

Zöldövezetek Szamosdobon

Szamosdob

500 000

8

A zöldövezetek rendbehozatala Halmiban

Halmi

399 965

9

Zöldövezetek létesítése Pálfalván

Pálfalva

685 474

10

Sport-, pihenőövezetek létesítése a községközpontban

Mezőpetri

500 000

11

Egy központi park létesítése Kökényesden

Kökényesd

250 000

12

Zöldövezet és játszótér létesítése Mezőteremen

Mezőterem

499 920

13

A központi park helyreállítása Túrterebesen

Túrterebes

225 342

14

Zöld- és pihenőövezet létesítése Vámfaluban

Vámfalu

Zöldövezetek és játszóterek helyreállítása, létesítése és kibővítése Szatmárhegyen Központi park létesítése Nagykároly 16 municípiumban 15

Szatmárhegy Nagykároly

93 045 500 000 1 000 000 88


17

Zöldövezetek létesítése és helyreállítása Szatmárnémetiben a Carpati I, Carpati II negyedben és a 17-es lakótelepen

Szatmárnémet

2 000 000

18

A Kossuth Kert helyreállítása Szatmárnémetiben

Szatmárnémeti

619 268

19

Zöldövezet létesítése Tasnádszántón

Tasnádszántó

363 956

20

Zöldövezetek és parkosított terek létesítése Erdődön

Erdőd

396 292

Összesen

10 027 790

Az összes projektet tartalmazó lista, melyet október 30-án állítottak össze, jelen tanulmány 4-ik függelékében található.

3.2 Fejlesztési lehetőségek Magyarország szomszédságából és az Európai Unióhoz való csatlakozáshoz adódó stratégia helyzetnek és a humánerőforrásnak köszönhetően az utóbbi években Szatmár megye jelentős fejlődésen esett át, bővelkedik a gazdasági lehetőségekben, és jelentős előrelépést ért el a turizmus és az ipar terén is. Egyre erősebben éreztetik hatásukat a külföldi tőkével megvalósuló befektetések és üzletek. A turizmus az egyik legfontosabb ágazat, amelyet fejleszteni kellene. Ahogy már említettük, a turizmus az egyik olyan ágazat, amelyen nagy előrelépést lehetne eszközölni, nagy gazdasági lehetőségeket rejteget, de nincs megfelelően kiaknázva. Az ágazat fejlesztéséhez elsősorban a turisztikai infrastruktúra fejlesztésére és korszerűsítésére van szükség, a hagyományos természeti, történelmi és kulturális értékek megőrzésére és ápolására, a turisztikai régiók helyreállítására, és ugyanakkor egy jó marketingpolitika kidolgozására. A legfontosabb kategóriák, amelyek fejleszthetőek, az alábbiak: - gyógykezelés - faluturizmus - üzleti turizmus A megye több mint 70 százaléka használható mezőgazdasági területként. Ebből körülbelül 22 százalék parlagon heverő szántóföld. Ugyanakkor, a gyümölcs- és zöldségátvevő központok és raktárak építésével kialakítható a mezőgazdaságnak egy új és jövedelmező tevékenysége. 89


A legfontosabb kategóriák amelyek nagyobb figyelmet igényelnének: - biotermékek - sérttenyésztés - gyümölcsértékesítés - a nagy mezőgazdasági lehetőségekkel bíró növények értékesítése (pl. zöldborsó, cukorrépa, stb.) - fűszernövények - olajos magvak - bienergia előállítására alkalmas növények

Az utóbbi három évben, a gazdasági válságnak tulajdoníthatóan, Romániában az építkezések száma visszaesett, de már mutatkoznak annak előjelei, hogy rövidesen ez az ágazat és a hozzátartozó tevékenységek újra fejlődésnek indulnak: - a természeti források értékesítése (homokkő, mészkő, andezit, kaolin, agyag, homok, kavics) - zsaluzat, építőtelepi felvonók és tartóelemek építése és/vagy bérvétele - fémszerkezetek, fém- és díszcserepek gyártása - a gyártási időt lerövidítő technológiák alkalmazás . Az utóbbi időszakban, az energia terén hozott jogszbályoknak köszönhetően, a bioenergia előállítása iránt a befektetők részéről nagy érdeklődés mutatkozik. A fotovoltaikus elemeken alapuló napenergia jelentős fejlődésen esett át. Figyelembe véve mindezen tényeket, határozottan kijelenthetjük, hogy nagy fejlesztési lehetőségek adódnak ezen a téren. Mindenféle fejlesztéshez elengedhetetlen feltétel a szállítási infrastruktúra párhuzamos kiépítése. Meg kell erősíteni az állami és magán szféra között kialakuló partnerségeket annak érdekében, hogy ez az infrastruktúra minél rövidebb idő alatt megvalósuljon. Az elvárások nagyok, ez részben a Országutak és Autópályák Országos Társaságának az újraszervezéséhez köthető. A társaság két részre, a Országos Autópálya Társaságra, és az Országutak Társaságra való szakadásával, és a magánmenedzsment bevezetésével a társaságok vezetésben, nagyobb hatékonyság várható, úgy az autópályák építése, mint az országutak javítása terén.

90


3.3 Exportlehetőségek a megyében A megye kiemelkedő iparágai: a gépkocsigyártó ipar, könnyűipar, élelmiszerszeripar és bútoripar. Az export növelése érdekében azonban további fejlesztésekre van szükség ezen iparágakon belül.

NEGYEDIK FEJEZET - A MEGYE GAZDASÁGÁNAK SWOT ELEMZÉSE 4.1 A megye gazdaságának erősségei: Földrajzi fekvése Határátkelő pontok (vám):  Pete (közúti)  Halmi (köz- és vasúti)  Csanálos (közúti)  Börvely (vasúti))

Munkaerő 

Az utóbbi 12 hónapban az alkamazottak száma növekvő tendenciát mutat, ami azt is jelentheti, hogy a megye gazdasága fejlődésnek indult.



A munkanélküliek száma csökkenőben van, ami szintén megerősítheti azt a tényt, hogy a megye gazdaság rövid időn belül helyreáll.

Mezőgazdaság - a megye területének 72 százaléka alkalmas mezőgazdasági tevékenységek végzésére.

4.2 A megye gazdaságának gyenge pontjai Az infrastruktúra  egy nemzetközi repülőtér hiánya a megyében, a kolozsvári repülőtér 230 kilométerre van Szatmártól (körülbelül három órányira).  az országutak javításra szorulnak (DN 19) 91


 a megyét átszelő autópálya hiánya, mely jelentősen megkönnyítené a közlekedést a petei határátkelőnél nyugatra. Egy autópálya rövid időn belül fellendítené a személy- és áruszállítást, a turizmust, és ennél fogva a megye gazdaságát.

Fejlesztési lehetőségek Mezőgazdaság  parlagon heverő területek (22 százalék) hasznosíthatóak lehetnének a befektetők által  szarvasmarha – és juhfarmok létesítése ;  gyümölcs- és zöldségátvevő központok és raktárak építése;  gyümölcs és zöldségfeldolgozó kisüzemek építése egyes településeken;  kisvágóhidak építése a falusi környezetben;  az eperfajta behelyettesítése (1300 hektáron termeszthető a piacon igényelt magas terméshozamú eperfajta);  a gyümölcsösök fejlesztése új egyedek ültetésével – amelyek elősegítik a pálinka előállítást,  a biomezőgazdaság szélesebb körű alkalmazása.

Turizmus A turizmus egy olyan iparág amely nagy lehetőséget jelenthet, de sajnos az ágazat adta lehetőségek nincsenek kiaknázva. Fejlesztéséhez elsősorban a turisztikai infrastruktúra fejlesztésére és korszerűsítésére van szükség, a természeti, kulturális és történelmi értékek ápolására és megőrzésére, a turisztikai látványosságok helyreállítására, és egy jól kidolgozott marketingtevékenységre.

Kereskedelem 

élőállatok tenyésztésének fejlesztése és a kereskedelemre szánt növényi eredetű termékek előállítása, annak érdekében, hogy az importtevékenység háttérbe kerüljön és növekedjen az export az ágazaton belül.



Az exportlehetőségek jobb kihasználtsága az alábbi területeken: o

“ „Gépek és gépalkatrészek, gépkocsik, elektronikai felszerelések és gépek”.

o “Bútorok, és különféle termékek” o „Lábbeli, kalap, esőernyő és hasonló termékek” 92


Ipar A gépgyártó ipar, a könnyűipar, élelmiszer- és bútoripar.

Újrahasznosítható/zöldenergia A „zöldenergia” kifejezés, magába foglalja az összes újrahasznosítható és a környezetre nézve nem káros energiaforrást. Az újrahasznosítható forrásokból nyert villamosság egyre nagyobb teret hódít. Ennek az energiaforrásnak a használatával, a fogyasztók hozzájárulnak egy tisztább energia fejlesztéséhez, melynek nincsenek káros hatásai a környezetre. Azon települések számára, amelyek még nincsenek csatlakoztatva a villamosáramhálózathoz, a fotovoltaikus és a szélenergiából nyert áram jelenti a megoldást. Az idevonatkozó jogszbályzatnak köszönhetően, a jövőben ezek a hálózatok nyerességessé válnak, a fogyasztók szempontjából is előnyösebb, mivel a hálózathoz csatlakozott felhasználók kiküszöbölhetik a közvetítőket és közvetlen az országos hálózatból kaphatják az áramot. Az utóbbi időben, az energia terén hozott jogszabályzásnak köszönhetően, a zöldenergia előállítása egyre több befektető érdeklődését keltette fel. Szatmár megyében a fotovoltaikus elemekből nyert napenergia előállítása jelentős fejlődést ért el.

4.4 Veszélyek Mezőgazdaság 

A mezőgazdaságban, vadászatban, halászatban, erdőgazdálkodásban, horgászatban dolgozók bruttó átlagbére 15 százalékkal az országos átlagbérek alatt vannak és ez a tendencia csökkenő.



A használaton kívüli szántóföldek aránya egyre riasztóbb, 2011-ben elérte a 22 százalékot, 201-ben pedig a 25 százalékot.

Tanügy 

A beiskolázottak száma 10 százalékkal csökkent az utóbbi hét év során. Riasztónak tekinthető az a tény is, hogy csökkenő tendencia mutatkozik ezen a téren.



Az iskolai elhagyások az elemi és gimnáziumi oktatásban 1,7 százalékkal, a szakiskolai és líceumi oktatásban pedig 3,5 százalékkal nőtt.



Az érettségi vizsgák sikeressége 2012-ben 40,79 százalékos volt, jóval a alatta az utolsó évek átlagának.



A végzettek száma egyre kisebb. Összehasonlítva a 2005-ös évet a 2010-es évvel a végzettek száma majdnem 14 százalékkal csökkent. 93


ÖTÖDIK FEJEZET – A MEGYE STRATÉGIAI FEJLESZTÉSE 5.1 Az infrastruktúra fejlesztése Az infrastruktúra fejlesztése jelentősen hozzájárulna a turisztikai, gazdasági és közvetett módon a humánerőforrás fejlődéséhez. A Szállításügyi Program Dokumentuma – Észak-Erdély 2007-2013 fő célkitűzése a régió biztonságos csatlakozása az európai közlekedési folyosóhoz, a szállítás módozatainak kiegyensúlyozott fejlesztése és köztes módozatok biztosítása, négy fő cél támogatásával: A mozgáshoz való jog biztosításával (a fejlődési pólusok közötti kapcsok biztosítása), a különböző szállítási módozatok közötti egyensúly helyreállításával és az alábbi projektek megvalósításával: Projektek: Az egyik legnagyobb fontossággal bíró infrastrukturális projekt az M 49-es autópálya építésének folytatása. A Szatmár megye területén található útszakasz Magyarországról Peténél vezet át, átszeli a megyeszékhely északi részét, Szatmárudvarin keresztül és folytatódik Nagybánya felé, a Szamos folyóval párhuzamosan, Szinérváralja és Erdőszáda érintésével, áthalad Máramaros megyébe, Nagybányáig. A Szállításügyi Miniszter legutóbbi nyilatkozata szerint, a Nyíregyáza-PeteSzatmárnémeti-Nagybánya gyorsforgalmi út építése európai pénzforrásokból fog megvalósulni. A Szatmár Megyei Tanács hivatalos honlapja szerint az urbanisztikai bizonyítványokat már 2006-ban kibocsátották, és ugyancsak a Szállításügyi Miniszter 2012-ben elhangzott nyilatkozatából az derül ki, hogy a projekt megvalósításához még nincsenek meg a pénzforrások. Elképzelhető, hogy a 20072013-as Román-Magyar Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében, figyelembe véve a két ország közös érdekeit, találnak megoldást arra, hogy fejlesszék a két régió infrastruktúráját.

A Margita-Tasnád közötti 191-es megyei rangú út korszerűsítése A pályázatot a 2007-2013-as Regionális Operatív Program keretében nyújtották be, a 2-es prioritási tengely mentén: „A regionális és helyi szállítási infrastruktúra javítása, 2.1.-es beavatkozási terület. A megyei úthálózat és városi utak helyreállítása és korszerűsítése, - beleértve az építést, az elterelő utak helyreállítását”, és annak érdekében, hogy a pályázat pozitív elbírálás alá kerüljön, aktualizálták a beruházásra vonatkozó műszaki-gazdasági dokumentációját. 94


A 191-es megyei rangú út korszerűsítése a Szatmár Megyei Tanács egy határozata értelmében megnyerte: - társfinanszírozást nyert Szatmár megye költségvetéséből , a Szatmár Megyei Tanácson keresztül (a projekt megvalósításához hozzáférhető költség 67 681 455,16 lejes összértékének a 2 százalékát, azaz 1 353 629,10 lejt) 326 182,86 lejt, a a köztulajdonban, és a Szatmár Megyei Tanács vagyonkezelése alatt álló útszakasz költségeire hozzáférhető 2 százalékot, illetve a projekt összeértéknek a 0,48193831 százalékát. - a köztulajdonban és a Szatmár Megyei Tanács vagyonkezelésébe tartozó útszak.asz hozzáférhető és nem hozzáférhető költségeinek az ÁFA-összegének a biztosítását, annak érdekében, hogy megvalósulhasson a 3 869 555,92 lej összértékű projekt (a 3 863 202,37 lejes hozzáférhető költség ÁFÁ-ját a Regionális Operatív Program fogja visszautalni). A Szaniszló (Románia) és Ömböly (Magyarország) közötti közúti kapcsolat visszaállítása A 2011. november 17-én, a Szaniszlói Polgármesteri Hivatal székhelyén szervezett projektindító sajtótájékoztatóján elhangzottak szerint, a Szaniszló és Ömbölyi közötti közút visszaállítására kiírt pályázat finanszírozást nyert a 20072013-as Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében (www.huro-cbc.eu). 1.1.1. – intézkedés – Közúti fejlesztés, a HURO/0802-es pályázati felhívás keretében. A program eme intézkedése támogatja a határon átnyúló utak fejlesztését. A pénzügyi fedezetet az Európai Regionális Fejlesztési Alap biztosítja és társfinanszírozói a két érintett ország. Román oldalon az elnyert finanszírozás 85 százaléka vissza nem térítendő hitel, melyet a Európai Regionális Fejlesztési Alapból utalnak ki, 13 százaléka társfinanszírozás Románia részéről és 2 százalék saját hozzájárulás. Magyar oldalon 85 százalékos vissza nem térítendő hitelt nyújt az Európai Regionális Fejlesztési Alap, 10 százalék az ország hozzájárulása és 5 százalék saját hozzájárulás. A program keretében benyújtott és gyakorlatba ültetett projektek csak együttműködéssel valósulhatnak meg. Az egyik fél a projektvezető szerepet tölti be, az ő felelelőssége a projekt gyakorlatbaültetése megfelelő körülmények között, mindegyik fél saját költségvetéssel és saját gyakorlatba ültetésre kerülő tevékenységekkel rendelkezik. A Szaniszló (Románia) és Ömböly (Magyarország) közötti közút visszaállításáról szóló projekt projektvezetője a Szatmár Megyei Tanács, partnerek: Szaniszló község Polgármesteri Hivatala, Ömböly Község Polgármesteri Hivatala és a Magyar Infrastruktúra Fejlesztés Országos Társasága.

95


A projekt célja, egy régi közút visszaállítása, mely összeköti Szaniszló község központját Ömböly községgel, megszüntetve ezáltal a két település elszigeltségét, hozzájárulva új, határon átnyúló kapcsolatok kialakításához. Az útszakasz, csak azután adtható át rendeltetésének, miután Románia csatlakozott a schengeni övezethez. A teljes útszakasz hossza 11,26 kilométer. Román oldalon Hossz 9,779 m Szaniszló (község központ) – Horea Útszakasz – országhatár 9,09 km út korszerűsítése a meglevő szerkezet igénybevételével Beavatkozás (196 C jelzésű út) Kb. 750 m új út építése

Magyar oldalon 1,481 m Ömböly(község központ) országhatár

–

A meglevő út korszerűsítése és kiszélesítése – 501 méter 980 m új út építése

A Szaniszló (Románia) és Ömböly (Magyarország) közötti közút visszaállítási projekt összköltségvetése 5 659 419 euró, amelyből: -

4 210 016, 85 euró az Európai Unió részéről, illetve 643 884,93 lej társfinanszírozás Románia Kormánya részéről, és 99 059,22 euró a román partnerek önrésze;

-

magyar oldalon a projekt értéke 706 458 euró, melyből 600 489,3 eurót az Európai Unió biztosít, illetve 100 695,8 eurót társfinanszírozásból fedez a Magyar Kormány és 5 272,9 euró a magyar partnerek önrésze.

A projekt megvalósításának időtartama 18 hónap. „Keleti Kapu – a szállítási infrastruktúra fejlesztése Garbolc és Szárazberek között” .A „Keleti Kapu – a szállítási infrastruktúra fejlesztése Garbolc és Szárazberek között „ megnevezésű projekt a 2007-2013-as Román-Magyar Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében nyert finanszírozást (www.huro-cbc.eu), 1.1.1. intézkedés – Közúti fejlesztés, HURO/08802-es pályázatfelhívás. .A program célja, hogy támogassa bizonyos hátáron átnyúló közutak fejlesztését. A projekt pénzügyi forrását az Európai Unió biztosítja az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, és társfinanszírozója a projektben érintett két ország. Román oldalon 85 százalékos vissza nem térítendő hitelt az Európai Unió Regionális Fejlesztési Alapból biztosítanak, 13 százalékot társfinszíroz a Román Kormány, 2 százalékot pedig önrészből fedeznek. Magyar oldalon 85 százalékos vissza nem térítendő hitel az Európai Unió Regionális Fejlesztési Alapból biztosítanak, 10 százalékot társfinanszíroz a Magyar Kormány és 5 százalékot pedig saját hozzájárulásból fedeznek.

96


A „Keleti Kapu – a szállítási infrastruktúra fejlesztése Garbolc és Szárazberek között „ projektvezetője a magyarországi Garbolc község önkormányzata, a projekt partnerei: a Szatmár Megyei Tanács és a Magyar Infrastruktúra Fejlesztési Országos Társasága. A projekt értéke: 4 674 240 euró. Elterelő út korszerűsítése Szatmárnémeti municípium déli övezetében (194-es jelzésű út Nagymajtény-Gilvács-Túrterebes között). A pályázatot a 2007-2013-as Regionális Operatív Program keretében nyújtották be, a 2-es prioritási tengely mentén: „A regionális és helyi szállítási infrastruktúra javítása, 2.1.-es beavatkozási terület. A megyei úthálózat és városi utak helyreállítása és korszerűsítése, - beleértve az építést/elterelő utak helyreállítását”. A projekt célja, a gazdaság és a mobilitás javítása Szatmár megyében egy elterelő út koszerűsítése által, Szatmárnémeti déli övezetében (194-es jelzésű út Nagymajtény-Gilvács-Túrterebes között), mely biztosítja a hulladékszállító járművek tranzitforgalmát az új regionális hulladéktárolóba, a megyeszékhely kikerülésével. A projekt értéke 24 024 409 lej. Szatmár megyei utak korszerűsítése – 109-es megyei rangú út AvasfelsőfaluTurc között. A pályázatot a 2007-2013-as Regionális Operatív Program keretében nyújtották be, a 2-es prioritási tengely mentén: „A regionális és helyi szállítási infrastruktúra javítása. A megyei úthálózat és városi utak helyreállítása és korszerűsítése, beleértve az elterelő utak építését/helyreállítását”. A projekt célkitűzése a lakosság hozzáférése és mobilitása, valamint az árumobilitás biztosítása a megyei utak korszerűsítése által, egy hosszan tartó gazdaság biztosítása érdekében. Tervben van véve a 109 L jelzésű út korszerűsítése 28,4 kilométeren keresztül, az alábbi szakaszokon: a 0+000 km-től a 23+400 kilométerig Avasfelsőfaluig (a 19-es út kereszteződése a Victoriei utcán)-Bikszád-Bujánháza-Kányaháza-Kisgérce között és a 29+000 km-től a 34+000 km-ig, Turc keresztezésével Halmi irányába. Ebből a célból elvégeznek egy sor generálmunkálatot, mint például: gödrök betömése, útszél-javítás, a víz elvezetése, az út szerkezetének bituminos feltöltése, hidak javítása, hidak kicserélése, útkereszteződések létesítése, útjelzések festése, szalagkorlátok helyreállítása. A projekt értéke: 60 574 586 lej.

5.2 Turizmusfejlesztés Az Észak-Nyugati Régió Turizmusának fellendítése a 2007-2013 –as Regionális Ágazati Program finanszírozásával. Általános célkitűzések: a turisztikai ágazat 97


versenyképességének megteremtése az idegenforgalmi szolgáltatások infrastruktúrájának korszerűsítése és fejlesztése által, beleértve új turisztikai vonzatú beruházásokat is. A program speciális célkitűzései ezen belül: a régió teremészeti, történelmi és kulturális örökségének megóvása a potenciális idegenforgalmi létesítmények rehabilitációja, a turisztikai infrastruktúrák fejlesztése és korszerűsítése, a turisztikai üzleti ágazat támogatása, a turisztikai szolgáltatások javítása és a turisztikai engedmény-rendszer támogatása, a régió turisztikai promóciója, a csoport-turizmus fejlesztése. Pályázatok: A „Szatmári Bor Útja” A 2007‐2013 Regionális Operatív Fejlesztési Program keretében, az 5-ös számú Prioritási Tengely „ A fenntaratható turizmus fejlesztése és promóciója”, DMI 5.3 – “A turisztikai potenciál promociója, és a szükséges infrastruktúrák létrehozása Románia turisztikai vonzatának növelése céljából”, megpályázott és finanszírozott program. A pályázat célkitűzése a szatmári, eredeti bormárkanév létrehozása, a régióban és az országban való megismertetése. Mindezt 3 tematikus útvonalon: HalmihegyÚjvároshegy, Nagykároly-Szilágypér, Hadad- Szatmárhegy; a turisztikai ágazat tapasztalati minőségének javítása a termékértékesítés szempontjából, a tematikus útvonalak mentén élő őstermelők megismertetése a létező jó tapasztalatokkal, a vendégfogadás meghonosítása a szőlőtermelő központok környékén. Ezekből az általános célkitűzésekből az alább, helyi specifikus célok elérése is következik: 1. Szatmári, eredeti bormárkanév létrehozása, a régióban és az országban, külföldön való megismertetése, három tematikus útvonal létrehozása által: Halmihegy, Újvároshegy, Nagykároly-Szilágypér, Hadad- Szatmárhegy; 2. A megyebeli és külföldi turisták számára hozzáférhetőbb információ- és termékszolgáltatás az említett 3 tematikus borútvonalon, abból a célból, hogy a pályázat második éveben a turisták száma ezekben a településeken 15%-al haladja meg a 2010-es szintet. 3. A tematikus útvonalak mentén a turisztikai tapaszatalatok terjesztése, az itt élő őstermelők megismertetése mások hasznos tapasztalataival, a vendégfogadás meghonosítása a tematikus útvonalak mentén, a vendégfogadás meghonosítása a szőlőtermelő központok környékén. . A „Szatmári Bor Útja” új turisztikai termék megfelelő promócióját követően hozzájárul a megye turisztikai életének élénkítéséhez. A projekt a turisztikai értékek fenntartható fejlesztését, a természeti és kulturális hagyaték értékesítését segíti elő. A projekt teljes értéke 809.186,80 lej, amelyből vissza nem térítendő 611.098,60 lej, saját hozzájárulás 41.471,40 lej.

98


A gyakorlatba ültetés időtartama 24 hónap, erre 2011. augusztus 9. és 2013. augusztus 8-a között kerül sor. Szatmári utak A 2007‐2013 Regionális Operatív Fejlesztési Program keretében, az 5-ös számú Prioritási Tengely „ A fenntaratható turizmus fejlesztése és promóciója” , DMI 5.3 – “A turisztikai potenciál promóciója, és a szükséges infrastruktúrák létrehozása Románia turisztikai vonzatának növelése céljából” finanszírozott program. Célja a megyében meglevő turisztikai potenciál promociója, ennek regionális, országos és nemzetközi láthatóságának növelése, amelyet három turisztikai útvonal létrehozásával, specifikus marketing eszközökkel – tájékoztató brosúrákkal, turisztikai kézikönyvekkel, tájékoztató táblák és egy web-lap segítségével www.viziteazasatumare.com, valósít meg. A projekt értéke 987.700 lej. Szatmári, Nemzetközi Pálinkafesztivál A 2007‐2013 Regionális Operatív Fejlesztési Program keretében, az 5-ös számú prioritási tengely „ A fenntartható turizmus fejlesztése és promóciója” , DMI 5.3 – “A turisztikai potenciál promóciója, és a szükséges infrastruktúrák létrehozása Románia turisztikai vonzatának növelése céljából” finanszírozott program. Ennek a pályázatnak a segítségével Szatmár megye turizmusának konszolidációja a cél, amelyet jellegzetes helyi termékekből rendezett pálinkafesztivál keretében valósítanak meg. Honlapja: www.festivalulpalincii.ro A projekt értéke 943.134 lej.

5.3 A helyi gazdaság versenyképességének növelése Az Észak –Erdélyi gazdasági versenyképességi program 2007-2013 öt specifikus célkitűzést tartalmaz: A régió specifikus gazdaságának infrastrukturális fejlesztése, A vállalkozói kezdeményező készség támogatása: kezdő- és mikrovállalkozások, üzleti szolgáltatások támogatása, termelői beruházások, piaci versenyhelyzetekre való felkészítés főleg kis- és középvállakozások számára, hitelforrásokhoz jutás és ezek finanszírozása, vállakozásfejlesztés, kutatási/újítási együttműködések, partnerségek az egyetemekkel/kutatóintézetekkel, ipari/üzleti hasznosítás, informatizálás elősegítése, az informatikai technológiákhoz való hozzáférés támogatása.

5.4 A humán erőforrás fejlesztése Az Észak-Erdélyi Regionális Humán Erőforrás Fejlesztés 2007-2013 –as Program általános célkitűzése: a humán erőforrás fejlesztése a munkaerőpiac nagyobb arányú foglalkoztatásának biztosítása, az oktatás korszerűsítése, a válallkozói képességek fejlesztése és a felnőttképzés., az oktatás és a szakképzés, a munkaerőpiaci foglalkoztatás növelésének elősegítése valamint a gazdasági versenyképesség fejlesztése. Az életen át tartó tanulás munkaerő piachoz való igazítása, A munkaerőnek és a gazdálkodó szervezeteknek a munkapiaci viszonyokhoz való nagyobb alkalmazkodóképességének, a gazdasági 99


versenyképesség biztosításának a növelése, A elősegítése, Az adminisztrációs képességek növelése.

társadalmi

beilleszkedés

Regionális Intézkedési Terv a Munkaerő Foglalkoztatottságról és Társadalmi Beilleszkedésről: PRAO 2009-2013, Észak-Nyugati Régió: általános célkitűzése az észak-nyugati régió humántőkéjébe való befektetések növelése, a jól képzett, magas szinten szakosított, versenyképes és dinamikus, a munkapiachoz könnyen alkalmazkodó, rugalmas és beilleszkedő, hatékony partnerségek által fenntartott munkaerő biztosítása. A Regionális Intézkedési Terv a Szakiskolai és Műszaki Képzésről: PRAI 2009-2013 Észak-Nyugati Régió általános célkitűzése az oktatás színvonalának és képzésnek állandó emelése a PHARE TVET program révén, a felnőttoktatási termékek fejlesztése. Egy megyén belül a munkaerő minősége, nagyban függ a közép és magasan képzett lakosság számától. Szatmár megyében a 10 év fölötti lakosság körében a felsőiskolát végzettek száma 4,6%, jóval a 7,1%-os országos átlag alatt, viszont a középiskolát végzettek száma 20,2%, amely már közelít a 21,4%-os, országos átlaghoz. Az eltolódások a középiskolát (vagy speciális oktatást) elvégzettek arányában rejlik: ezek száma 33,7%, míg az országos átlag csupán 27,6%. A megyei oktatási rendszer szerkezetét elemezve, alapvető átrendeződés állapítható meg a rendszerváltás utáni időszakban: 622 tanügyi egységről 154-re csökkent a tanintézetek száma az összevonásoknak és a tanintézmények jogi rendszerének változását követően. A változások főleg a 2004-2005-es években történtek, az óvodák és általános iskolák számának lényeges csökkenésével, amelyekben alapfokú, középfokú és speciális képzések folytak. Sok település, lakónegyed tanintézet nélkül maradt, így a megyebeli gyerekek esélyegynlősége a tanuláshoz nagy mértékben csökkent. A turisztikai ágazatban jelentős problémaként azonosították a képzett munkaerő hiányát, amely képes legyen minőségi szolgáltatások nyújtására. A falusi környezetben élő lakosság képzettsége alacsony. Szatmár megyében a 10 éven felüli, falusi lakosság csupán 1,41%- a végzett el felsőfokú tanulmányokat, 0,86%-a valamilyen középiskola utáni vagy mesterképzést, 11,48% középiskolai, 12,96% szakiskolai vagy inasiskolai, 40,82% V.-VIII oszályos, 24,34% általános iskolai képzést. 8%-nak semmilyen iskolai képzése nincs, 0,13% pedig nem hivatalos iskolai képzésben részesül. A természetes szaporulat rátája negatív, amely követi az országos tendenciákat. 1990-től ez a tendencia elérte a -3,4‰ et 2002-ben, amely az utóbbi években valamelyest javult, 2009-ben elérve a -2,1‰-et, valamivel alacsonyabb fogyatkozást jelezve a -1,6‰-es országos és a -1,2‰-es regionális szinteknél. Elemezve az átlagéletkor alakulását a születéskor, az országos átlagokhoz viszonyítva egy teljesen nyilvánvaló különbség fedezhető fel: az 1990-től errefelé eltelt teljes időszakban, annak ellenére, hogy a növekedési tendencia Szatmár megyében is kifejezésre jut, az 1990-es évben megállapított eltolódás nem csökken: a teljes lakosság átlagéletkora 67,5 év 1990-ben míg ugyanez 70,3 év 2009-ben, míg országos szinten ezek az értékek 69,6 év 1990-ben illetve 73,3 év 2009-ben! Szatmár megye, az eltelt 20 évben alig haladta meg az 1990-es országos értéket! A legszembetűnőbb különbség a megye férfilakosságánál észlelhető: ezek átlagéletkora csupán 66,2 év 2009-ben, 3,5 évvel kevesebb mint a 69,7 éves 100


(akkori) országos átlag, ugyanakkor a nők esetében az országos és a megyei átlagok közötti különbség 2,4 év, amely 74,7 év az országos 77,1 évhez viszonyítva. Ami az elöregedés mértékét illeti, az országos helyzethez viszonyítva, megállapíthatjuk, hogy a Szatmár megyei, 65 év és azon feletti lakosság száma a 15 év alatti korosztályhoz viszonyítva sokkal kisebb, ami azt jelenti, hogy a megye lakossága nem annyira elöregedett mint az országos átlag, ahol az elöregedési index 98,6%, és valamivel nagyobb érték a falusi környezetben (109,3 %), míg megyénkben ez a 75% körüli érték körül változik mind városi mind falusi környezetben. Feljegyezhető tehát egy 20-25%-os különbség a megyei és országos átlag között. A megye lakossága körében elvégzett felmérés viszonylag kedvező megítélésben részesíti a közoktatást, a válaszadók 48%-a elégedett vagy nagyon elégedett a közoktatás összesített minőségével és csupán 25% elégedetlen vagy nagyon elégedetlen. Jó értékelést kapott az egyetem előtti oktatás, a válaszadók több mint 60%-a elégedett vagy nagyon elégedett vele. Ellentétben a felnőttoktatással, amellyel szemben inkább negatív vélemények jutottak kifejezésre: kb. 25% az elégedett, vagy nagyon elégedett és 33% az elégedetlen vagy nagyon elégedetlen ezzel. A felmérés adatai szerint, a megkérdezettek 38% elégedetlen vagy nagyon elégedetlen az egészségügyi szolgáltatásokkal és a társadalomvédelem egészével, 73% úgy véli, hogy az egészségügyi intézmények korszerűsítése a legfontosabb típusú beruházás, amelyet csak az úthálózatok korszerűsítése és a munkahelyteremtés előz meg. A legtöbb, elégedetlen minősítést kifejező választ ( 50% fölött) a megyei kórházak szolgáltatásai és a mentőszolgálat kapták.

5.5 A természeti értékek védelme Az Észak-Nyugati Regionális Környezetvédelmi Területi Fejlesztés 2007-2013 –as Program általános célkitűzése az Észak-Nyugati régió fenntartható fejlődés, specifikus célkitűzései pedig: az ivóvízhálózatokhoz való hozzáférés javítása, amelyet több mint 2000 település víz és csatornázási hálózat kiépítése által valósítanak meg 2018-ig. A talaj minőségének feljavítása, a hulladékgazdálkodás javításával az idők folyamán szennyezett térségek számának csökkentése által 2015-ig, Az elavult, nagyvárosi fűtésrendszerek negatív hatásainak csökkentése, a legszennyezetteb városokban 2015-ig, A biodiverszifikáció és a természeti értékek védelme és fejlesztése, a védett övezetek menedzsmentjének elősegítésével, beleértve a Natura 2000 hálózat kiterjesztését. A természeti katasztrófák kockázatainak csökkentése, a legkietlenebb zónákban megelőző intőzkedések foganatosításával 2015-ig.

101


5.6 Határon átnyúló kapcsolatok fejlesztése A Magyarország Románia Határmenti Együttműködési Program 2007-2013

általános célkitűzése: a határmenti térségben élők személyek, közösségek és gazdasági szereplők egymáshoz való közelítése, annak érdekében, hogy megkönnyítsék a térségben élők közös fejlődését, a határmenti régió specifikus, kulcsszerepet betöltő előnyeire alapozva. Közös pályázatok: “A közúti összeköttetés visszaállítása magyarországi Ömböly települések között”

a

romániai

Szaniszló

és

a

Innostart- Térségfejlesztők innivációs hálózatának létrehozása Szatmár és Szabolcs - Szatmár – Bereg megyékben.” „Középkori templomok útja Szabolcs-Szatmár-Bereg és Szatmár megyékben” Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 pályázati

kiírás, 2.- es számú, a határmenti régiók gazdasági és szociális kohéziójának erősítése elnevezésű prioritási tengely keretében, DMI 2.1. Határmenti üzleti együttműködés támogatása,: 2.1.3. Turizmusfejlesztés. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat által kezdeményezett projekt a Szatmár Megyei Tanács együttműködésével jött létre, célja a két megye turisztikai értékeinek a

megismertetése, a középkori templomok értékeinek értékesítése, turisztikai ismertető anyagok készítése. A projekt eredményeként a Szatmár Megyei Tanács számára lehetőség nyílik 10 megyebeli, középkori vallási kegyhely promóciójára. (www.temple‐tour.eu). A projekt értéke: 89.138,80 euró, amelyből:  - 17.516,80 euró ‐ a román és  - 71.622,00 euró ‐ a magyar rész Gasztronómiai utazás Szabolcs-Szatmár-Bereg és Szatmár megyében Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 pályázati

kiírás 2.-es számú, a határmenti régiók gazdasági és szociális kohéziójának erősítése elnevezésű prioritási tengely keretében, DMI 2.1.3 “Turizmus fejlesztés – kisléptékű beruházások turisztikai látványosságok és turisztikai infrastruktúrákba”. A projekt a Szabolcs‐Szatmár‐Bereg és Szatmár megye turizmusának fejlesztését célozza a gasztronómia helyi értékei által, amelyeket specifikus útvonalon ismerhetnek meg a látogatók mindkét megyében. A projekt keretében: szakácskönyveket, DVD-n rögzített filmeket, térképeket, brosúrákat, készítettek a felek, tájékoztató táblákat helyeztek ki és egy weblapot készítettek. A projekt értéke: 148.760 euró, amelyből:  - 36.510 euró ‐ a román és  - 109.030 euró ‐ a magyar rész 102


Szabolcs‐Szatmar‐Bereg és Szatmár megye gazdasági beilleszkedésének eszközei a beruházók idevonzása érdekében. Benyújtásra került a Magyarország Románia Határmenti Együttműködési Program 2007-2013-as pályázati kiírás 2-es számú, a határmenti régiók gazdasági és szociális kohéziójának erősítése elnevezésű prioritási tengely keretében a DMI 2.1. –es „A határmenti együttműködés támogatása az üzleti ágazatokban”. A projekt célkitűzése a két megye gazdasági versenyképességének javítása, amelynek keretében kétoldali, gazdasági helyzetfelmérő tanulmányok, regionális marketing stratégiák és cselekvési terv, egy aktuális adatbázis összeállítása a lehetséges beruházásokra alkalmas ingatlanokkal, lehetéséges védett termék elemeinek kifejlesztése. A projekt elszámolható értéke: 96.550 euró. Megoldások a Csengersima –Pete között határátkelő hasznosítására, Romániának a schengeni övezethez való csatlakozás után Benyújtásra került a Magyarország Románia Határmenti Együttműködési Program 2007-2013-as pályázati kiírás 2.-es számú, a határmenti régiók gazdasági és szociális kohéziójának erősítése elnevezésű prioritási tengely keretében, DMI 2.2., A C+D területen való együttműködés és megújulás elősegítése, 2.2.4. Tanulmányok és tervek pályázat. A projekt célkitűzése a határmenti térség gazdasági kapacitásának fejlesztése, munkahelyek teremtése a határátkelő infrastruktúrájának felhasználásával. A projekt elszámolható értéke: 49.400 euro. A hulladéktárolók csurgóvizének tisztítását szolgáló technológiák kutatása és kifejlesztése Benyújtásra került a Magyarország Románia Határmenti Együttműködési Program 2007-2013-as pályázati kiírás 2.-es számú, a határmenti régiók gazdasági és szociális kohéziójának erősítése elnevezésű prioritási tengely keretében, DMI 2.2.2, a C+D területen való együttműködés és megújulás elősegítése, Közös kutatási programok pályázat. A projekt célkitűzése a környezetvédelem és a közegészségügyi veszélyek csökkentése a határmenti térségben, a hulladéktárolók csurgóvizének tisztítását szolgáló technológiák kifejlesztése által. A projekt elszámolható értéke: 349.504 euró.

103


BIBLIOGRÁFIA Országos Statisztikai Hivatal – Megyei Statisztikai Közlöny Szatmár Megyei Statisztikai Igazgatóság – A tanulmány elkészítéséhez kikért jelentések  Szatmár Megyei Ipari és Kereskedelmi Kamara – Szatmár megye gazdasága, 2012 - CCISM  Szatmár Megyei Tanfelügyelőség Helyi, közigazgatási entitások (Avasfelsőfalu és Szamárnémeti Polgármesteri, Szatmár Megyei Tanács, Szatmár megye Prefektusi Hivatala  

104

A határon átnyúló gazdasági és kereskedelmi együttműködés megerősítése és összehangolása a szatmári régióban

Recommend Documents