a gyógyító esztétikum

1

„a gyógyító esztétikum”

írta:

orgonam ővész, zeneszer zı, zeneter apeuta filozó fia tanár, grafo lógus

1

2 PRELÚDIUM, VAGY ELŐSZÓ

-TEGEZŐDHETÜNK ?

Tegezıdni, a másikat néven szó lítani: SZEMÉLYES. A zeneterápia igazán személyes gyógyítás, és távolról sem oly szem élytelen, m int egy injekció beadása, vagy egy recept felír ása. Világunk m a kifejezetten szem élytelen és szeretetlen. Szer etet nélkül, pedig nincs [emberi] élet. A MIT e lapokon átnyújtok Neked, Kedves Olvasóm , egy ’NEM-jegyzet’. Ó, nem. Jóv al tö bb annál. Egyrészt tíz éve hiánym unka a zeneterápia. De benne van még negyv en év tapasztalata is! Tudo d, amikor én gyerek vo ltam , csak rádió volt, talán egy-két állom ás. Tévé, m eg 'ámítógép [ sic!] színes monitorral, sehol. Szo bám ban ren geteg könyvvel és egy nagy, fekete pianínóval laktam egy ütt. Na jó, a még nagy, fekete, bakelit lemezt lejátszó lemezjátszóm is lett. Sokat is, sokfélét is olvastam. 1

Indiában v an egy folyó , meg egy Istennı, aki egyben a t udás és a zene istennıje is: Szar aszvatí. Az Isten (Krisna) elsı terem tett lénye, azaz Brahm an n em tudta, ho gyan lásson az anyagi univer zum teremtéséhez, Szaraszvatí segített neki. A Rig védában a han g istennıje ( Vák), aki lótuszon ülve egy vina- t (húro s hangszer) tart kezében. Neki köszönik a vaisnava vallásúak (Krisn a tudat) az ihletet (magasztos gon dolatok, dallamok). Zeneszerzı v agyok, aki azért „sokfele bolygott” és koncertezett orgonán, csembalón. Pszich iátrián tartottam zeneterápiát depresszió snak, skizofrénn ek, no meg heroin függınek, majd közép súlyos értelmi fogyatékosokn ak fejlesztı zeneterápiát, itt sok-sok m ozgással, tánccal! Képzeld, idegsebészet m őtıben is dolgo ztam , érdekelt az anatómia, bioló gia, orvo studomány, pszicholó gia. Sıt, patikában is tevékenyk edhettem; m ég saját k úpot és kenı csöt is kitaláltam. Tehát sok tudományterületrıl van ismeretem, am i túlspecializálódott, elbunkóso dott és szak bar bárrá vált világunk ban érték. Szám odra a legnagyobb szellemi haszon azon ban, ho gy én e távoli területeket összekötöm! Ez külön m ővészet. És e jegyzet azért inkább AJÁND ÉK, mintsem csak egy egy etem i jegyzet, m ert negyven év tapasztalata, egyben soko ldalúsága van benn e. Ott lesz a polcodon, s h a elo lvasod, szám talan plusz ism ertre teszel szert. Mert munkám kapcsoló dik a pedagógiához, zenéhez, zenelélektanhoz, p szicholó giához, bölcselethez, de m ég biokém iai, pszichiátriai és esztétikai m orzsák is laknak szerény m ővem ben. Ami tehát: POLIFON. A könyvtáros ezt per sze kolligátumnak hívja; az ilyen könyvnek o lyan sok kapcsolódási pontja van, ho gy más témákat összekötı (ligandum, ligar e, vagy a zenei legato = összeköttetés, kötés) jellege m iatt külön kategóriája van. Gyere v elem, egy szellem i k alan dr a, a GYÓGYÍTÓ SZÉP birodalmába. Vizsgáljuk meg együtt az ESZTÉTIKUM GYÓGYÍTÓ MECHANIZMUSAIt. Mert „dilibo gyókat” felírni a legegy szer őbb, mondjuk, ha valakinek m in den pillanata oly an, mint egy horror film (pánik betegség). De változást, fıleg tartós változást/fejlıdést elérni, ebben valakin ek segíteni, ezerszer nehezebb! A terápia (gon dozás) tudatállapot változást, lelkiállapot, 2 szem léleti változtatást igényel, am i az ısr égi sám áni idıkre megy v issza. A jó zen eterapeuta, m eg a m ővész is: m águs, sámán, kiszakítja hallgatóját abból az állapotból, amiben van. Segíteni másokn ak, ha kérik, nos ez nem csak erkölcsi, vallási parancs, hanem az em ber, m int szociális lény (=nagyfok ú egy üttm őködések) igazi sajátja. Már h a em berek t udunk m aradni abban a téboly ban, am it XXI – ik századnak hív unk … KAPASZKODJ , JÖNNEK A TÉMAKÖRÖK

(olva sni ’lóug rásban’ is lehet, a hogy tet szi k)

1

Korább an azt hitték, a Szaraszvatí folyó monda. A Ghaggar-H akra kb . i.e. 1900 körül száradt ki, ám a med re ma is kimutatható. 2 szabír (s zibériai eredető szó) lelki utazás. Az isteni én megt apaszt alása.

2

3

Szia! Gyer e v elem, ez úttal egy s péc i koncer tre. Ez en a konc erten az idegsejtek kisülései adjá k a zenei mintát: gondolatok szimf óniájár a hívlak. Biztos íthatlak, hogy sokszínő lesz, mert a zeneterápia TUDOMÁNYKÖZI ter ület, ennek köszönhetıen igen változatos és üdítı. Tuti, hogy ez nem szakbar bar izmus, és nem unalmas . Gondolj bele: kinek ne lenne lelke? Kinek ne lennének lelki dolgai, élethelyz ettel járó problémái? S ki ne hall gatna zenét? Sétálj velem v égig e jegyz et lapjain, s megtudhatjuk;
Mi a zene?
Mit értünk terápián?
Milyen betegségeink v annak?
Miben segíth et a zene?
Tehát, mi is az a zeneterápia?
Vajon kik v égezhetik?
… és akkor hol, kikkel, és mily en esetekben alk alm azható a zeneterápia? Hunort az osztály on láttam visz ont. 2000-ben biz ony, még volt hálós ágy. Ott tombolt egy darabig, majd sér tıdötten a fal felé for dult. Ha v alaki a kórter embe lépett, ordított. Har madjára tértem vissza, de ezúttal egy sz oprán fur ulyát hoztam magammal… és játszani kezdtem. Hunor kac agott. V iháncolt. Nevetetett. Egész en az ágy széléig merészkedtem. Rám sem figyelt, de a zenének nagyon örült . Talán, ha 23 éves le hetett, de arca most öregnek tőnt. Ám a furulyaszó után, ami nem több, ha 3 perc es volt, úgy ör ült, olyan ártatlanul és önfeledten, mint egy gyer ek… - Ez t hogy an csinálja? -Kérdezte a nıvér . Pont err ıl szólok Neked, kedv es hallgatóm, röviden. Csak a lény eget ér intv e –de azér t tudod, sokkal nagyobb a zeneterápia több résztudományt is magába foglaló- is mer etköre. A zeneterápia a m ővészet lelki hat ásaival és az érzelmi kommunikác ió er ejével gy ógy ít. Sz ámos testi és lelki hat ással bír. Lény ege, a tudat állapot-változ ás in dukálása. Ami egyfajta inc antatio , enc hantement, az az: megigéz és, elv ar ázslás. Mindenes etr e, ez az , amit Te is sokszor kívántál, megteremtettél, átéltél, borral, f ővel, táncc al: kizökkenés a megszokottból: ZEN EI IN DUKCIÓ

→ TUD ATÁLLAPOT-VÁL TOZÁS 3 (m antrák, dobok, drog, tánc)

lelki hatás ok, relax áció, zeneálom: lelki s zimbólumok megjelenés e, analí zis, önismeret, katarzis, stb. másképp látjuk a világot testi hat ások, fájdalomküs zöb, im munrendszer v áltozása, izomelerny edés, szív-érrendszeri állapotv áltozások, agy i hormonok konc entrációv áltozás ai, etc. INDUKÁLT VÁ LTOZÁSOK A TESTI MŐKÖDÉSBEN , HANGUL ATBAN , LÁTÁ SMÓDBAN , SİT : AZ EDDIGI NÉZ ETEK ÉS VÉLE KEDÉSEK IS MEG VÁLTOZHATNAK A KLIENS VISELK EDÉSE ÉS ÉLMÉNYEI



JEL ENSÉG EK, TÜNETEK

 ÉRTELMEZ ÉSEK »

MEGOLDÁ SOK

3

ma csak az éb er-racionális tudatállapot megengedett, pedig a tudat állapotoknak v égtelen SPEKTRUMA van, a sejt-tudattól, az álo mtudaton át az extázisig, a megvilágosod ásig!

3

4 És akkor a hangyák menetelnek. (Bı sz ekundos dallam, [pl. fá-szó nagy sz ekund hely ett; fá-szi#] fel-le, s kálaszerően, a szintetiz átoron). Mennek a fa tetejér e, fel. Mutatjuk a kez einken, a lev egıben lé pdelı ujjainkkal, mászunk felfelé… és a lombok között… a lombok között lakik valaki… Sz éthatju k a lombokat (amit csak lehet, a kezünkkel mutatjuk, most épp a faágakat), vagy unk vagy tízen (tehát sokan), és várjuk, ki is lakik a lombkor onában? Mongolidióta van v agy három, köz ülük az egyik, 4 eny he s kiz ofrén. Egy autista fiú himbálja magát, arrébb egy nyáladzó arc pislog a tolószékben. De mind kív áncsi. A szintetizátoron megszólal egy kis terc : a-fisz, a-fisz (szó- mi) mondja, s a vidám D-dúr szinte csakúgy szikr ázik a mélyebb hangfekv ésben játszott bı sz ekundos ( bé-c isz) g- moll dallam után. Kakukk énekel!! (szó- mi) . Én is fütyülöm a jellegzetes, jól kiv ehetı kakukk- motívumot. Van, aki felvis ít örömében. Van, aki csodálkozik. Élvez em a munkám, bár néha kettıs könyvelek, befelé is besz élek. A kérdésem az, ügye nekik is van joguk örömhöz? Talán még egy kis létmegértéshez is ? De otthagy om a sz omor úságom; haladunk tovább. A madár hívja a párját: hosszan tr illáz om, tr illázom és csak tr illázom a hangszer en. Ver desünk a szárnyunkkal. Ingerszegény életünkbe egy maréknyi naps ugár költöz ik. Van egy vendégünk, szoc iális szervezı szakos hallgató. Nem érti, mit csinálunk, soksz or még hüly éskedünk is, és „ ezért még fizetnek!” Mer t nem tudja: MI A ZENE ? Alapv etıen: zenélni = moz ogni. Moz ogni = jele ket adni,  kommunikálni, kifejez ni, ter emteni. 1. Zenélni – érzelmeket felkelt eni. Nem szav akkal besz élni (nonv erbális jelleg). 2. Terápiás an: a felkeltett érzelmeket tudatossá tenni! –Mit érz ek? Miért érz em? 3. Segítséggel és fokoz atosan: átváltozni. –Megértem. Elfogadom, elengedem. Éltünkhöz, rossz beidegzıdé seink (düh, depresszió) miatt életün khöz új szempo ntot (elfo gadás, türelem), majd új reakciótípu st (feldolgozás, elfo gadás, humor, vagy pl. sportban való agresszió kiélés) váltan i. Adott zené re KIVÁ LTO TT (kondicionált) ÉRZ ÉS , állapot, se gíthet a stre ssz, a fájdalo m leküzdésé ben. Ezt nevezik lehorgonyzásnak, an ch orin g –nak (anchor –ho rgon y, német ben: An ke r)

Zenélni, nem szavakkal elmondani valamit, annyi is, mint kiker ülni a NYELVBE ZÁRT LÉTEZÉS cs apdáját. A gondolatok, a nyelv , az elvár ás, a kultúr a, anny ir a befoly ásol bennünket, hogy még a perc epc iót (érzékelés-észrevev és) is meghamis ítja. Cs ak az t láthatjuk, amire látni tanítottak. Mindent szav akon, így egy ELİRE ELKÉSZÍ TETT jelentés hálón fogunk fel. A z enei elmélyedés a meditációhoz has onlatos, egy tisztább tudat elıszobája. Valamiképp ki tudja kerülni a ny elvi és kultur ális torzításokat. Zenében a tudat fénye nem tör ik meg a szav ak tör ıközegén. Mert a z ene nem szóbeli, szakszóval: nonverbális. A szavakon túli, de hát nem is lehet szavakkal mindent elmondani. A világ jóval tágabb annál, mintsem szav akkal lefedhetı lenne. Mindnyájunknak v oltak már oly an élmény ei, amit sz avakkal nem tudott átadni… Hát akkor m i is a zene? Minden, ami REZGÉS ( mozgás, ciklikus, per iodikus mozgás ok), s ıt, többfajta rezgés kombinác iója. Tehát a kris tály rezgés e, a boly gók per iodikus mozgása, és a csillagok keringése (musica mundana = a v ilág zenéje) is zene. Az ember z enéje (musica humana) = mőv észet. 4

autosz= önmaga, görög . A z autisták agy ának olyan rés zei s érültek, melyek a szo ciális viselked ésért felelıs ek. Az ilyen személy szorong másoktól, még egy mét erre s em lehet megközelíteni, nincs érzel mi kötıdése, kommunikáció nin cs, vagy erıs en n ehezített , de leg alábbis a bet eg részérıl egyoldalú. Problémás az idı és térérzékelés. Érintésre dührohammal v álaszolh atnak. Kutyaterápiáb an a kuty át azonban si mog atják, neki paran csokat is adnak (ko mmunikáció!), sıt vel e együtt hengerıznek. Az autista n em tart szemkontaktust, az agy szociális része (tud atolvasás = mások szándék ainak megért ése) sérült.

4

5 A mőv észet jelle génél fogva azonban ’nem hasznos’. Nem üz let, bár azz á tehetı. Á m, ha azz á tesz ik, akkor már cs ak ter mékrıl lesz szó, azaz: a piac befolyás olt a mőalkotás akár megszőnik mőalkotássá lenni. Ár uvá válik. Volt jó régen egy pasi, Platón, aki a piacon sétálva azt mondta egy agyagmővesnek: mit kérkedsz a termékeiddel? Jó, jó , elég szépek, de te minden hónapban más fajtát csinálsz, akár az eddigi sz ebbet és jobbat silányabbr a, persze más mintájúr a cs erélve. –Igen Platón –szólt a ker es kedı- de hát nekem a vev ıim ízlés ét kell köv etnem. –Hát ez a baj – fele lte sóhajtva Platón- az igazi mővész nem a piacot követi, hanem a belsı sugallatot, ihletét, és az ideákat 5. A mőv észet, miként az Univerzum: önc él ú (autotelikus). A zene sz oc iológiája egy külön tudás ág. A ma zenehasz nálata –kábítószer . Kedv ez ıtlen társ adalmi foly amatok miatt a ma kreatív elméje, tudós emberei a multinacionális cégek tudós akoljában egy tenyész tett sertés, aki agyát nem másra, mint a profit elıállítás ár a fecsér li. A posztmoder nben nincs közös kultúr a, atomizált a társ adalom. Tömegek v onulnak ki a társ adalmi lé tbıl, nem szav aznak, nem jár nak közép, v agy felsıfokú is kolákba, vissz av onulnak saját v il águkba, szubkultúr ájukba. A popkultúra, ill. a popz ene, vagy egyáltalán: a zenehasz nálat az izoláció, a bur okban levés esz köze. A posztmodern a távols ágok kor a, a mővészettelens ég és vallástalanság, a szellemi mélyrepülés idısz aka. A mővészet az emberi kreativitás ( = teremtıerı, alkotókészs ég) aktivitása sor án jön létre. De a kreativ it ás nem csak a mőv ész et, hanem a szellemileg teremtı ember sajátja. Mikor alkotunk, vagy épp adott problémár a keres ünk megoldást, az oly an, mintha egy zárt sz obában lennénk. Csak egy ajtót látunk, pedig ezer ajtó is nyílik a szobából! Csak nem v esszük észr e. Az ALKOTÁS TÖBBÉRTELMŐ SZÓ , VAN LELKI , MŐVÉSZI , SİT TERMÉSZETTUDOMÁNYOS VON ATKOZÁSA IS. Ter mészettudomány osan megfogalmazv a: a fiz ikai eseményeket ille tıen v égtelen lehetıség van. Ez a kv antumbizonytalans ág = állandóan v áltozó energia és részecs ke hullámz ás ok. -Tudod mi ez ? Ezek potenciák ( lehetıségek végtelene) ⇒ megvalósuló, konkrét hullámfüggvény ⇒ egy, már létrejött, konkrét esemény/folyamat. A psziché leárnyékoló hatás a (el sem hiszem, hogy ez megtör ténhet, azt tanították, ez tudománytalan, a kultúra azt kódolta belém, ez képtelenség, s tb, stb.) miatt azonban egysz erően nem látunk, vagy nem tudunk látni, hinni, elképzelni és … ter emteni. A zene pedig teremtés, a z eneter ápia a fantázia újr ateremtés e. A képzelet erejév el, a szemlélıdı tudat segítségével új, a betegs égbeli tudatállapot meghaladó tudatot tudunk elérni. Errıl kés ıbb, mos t nézz ük a z ene mibenségét! VIZSGÁLJUK MEG , TESTÜNK-LELKÜNK ÁTHANGOLÓIT, A ZENE SZEREPLİIT:

1) A ritmus ereje nem lebecs ülhetı, ezt tartom a zeneterápia legfıbb er ejének, mivelhogy az egész Univerzum zenei jellegő, tehát ritmikus an (minták, rez gés alapján) sz ervezett. Esz tétikai értelemben a ritmus [sarkítva] objektív. A DALLAMok inkább már a személy iség emocionális, szubjektív r étegéhez tartoznak, amibe érzelem, sz oc iális hatás ok és sz abály ok is benne vannak.

5

Ógörög Gidea, majd id ea: alap minta, elképzel és, k épzet, k ép, terv. Itt azt jelenti , minden mőv észetb en fellelhetık a természet al apvetı törv ényei , pl. szi mmetria, mértani so rozat (Fibonacci, [1,1 ,2,3 ,5,8,…] Lucas sor [1,3,4 ,7,11…]), spirálok arányai a zen ében , arany metszés, stb.

5

6 De az álmok és v ágy ak, a fantasz tikum világa is. A dallam tehát: szubje ktív. Ám a kompoz íció szerkezete, a struktúr a (forma) sokszor kifejez etten intellektuális br avúr lehet. A kompoz íc ió legelébb a szerz ı önkifejezése, mégis, inkább sz oc iális jellegő: mer t mások megér tés ére sz ámít, s a z enei köznyelv elemeibıl épített, tehát eleve szociális er edető is. A mőben persze ennél magas abb sz ínt is megje lenhet, benne hely et kaphat transzc endentális dimenzió is (Bach Magnificat –ja, a h –moll Miséje nem csak formai bravúr , egy ima is.) A RITMUS. Az etimológia [eredettan] nem fölösleges, ne feledjük a ritmus szav unk eredetét; ερυσθαί (er üszthai) =elh árít/oltalmaz/összetar t, r hein = foly ni, erüein = húz , vonszol, alakz atban marad= m őködésben tart. A ritmus tehát: m inta, rendezıelv. A ritmus minden funkció, történés oly an par amétere, amitıl a minıs ég az , ami. Ha meg akar juk változtatni az életünket, egy mőködés t, egy for mát, a rit must (mintát) kell megváltoztatnunk. Ez ért tartom a ritmus t ar khé-nak ( αρχαι = ıselv[ek], ok, kez dı 6 felt étel , lényeg, princípium) . De a r itmus nem monoton is métlı dés ! Nem ütem, hanem ritmus: tetsz ıleges ar ányok/is métlıdés i/együttmőködési minták. A r itmikus 7 mozgás, a táncterápia még str oke -os, bénult betegek sz ámár a is jelentıs rehabilitációs lehetıs ég! A zene ritmus , de úgy, hogy ritmusok hierarc hiája (egy hang frekv enc iája is ritmus ! + a hangköz vagy har mónia hangjai egy köz ös frekvencia mintázatban egy esülnek + a dallamok r itmikus összetev ıi is kiadnak egy nagyobb egys éget). A hangok, z örejek, dallamok, egyidejő har móniák, több egyidejő dallam (kontrapunkt) szín, er ı, tónus: jelentésr étegeket, tehát r itmusmintákat halmoz egy szuper komplex egységgé. A RITMUS SZERVEZ: tudnii llik, a megsz erv ezett infor máció maga a MŐKÖDÉS ! A lét lényege = inf ormáció + energia. Ám az energiáho z a dott inform á c ió  már szerkezet. A Szerkezet meg má r  mő köd és t tesz lehet ıvé Az ener gia önmagában káosz, nem alak, nem szer kez et, nem funkc ió, nem épít. Az ener gia (pántha plér óma, c hí, csí, khí, od, a fizika nyelvén; Dirac –tenger, kv antumvákuum ener gia, stb.) cs ak van, és mindennek, ami v olt, v an és lehet, alapja . Ez az ener gia- óceán: isten, egyszerr e törvény és kváz i személyes , ez a végtelen energia nem más, mint az ÖNMAGÁT SZEMLÉLİ TUDAT, ’az, aki v an’, az, aki Mózesnek így jelentette ki magát, az v agy ok aki [csupán] lenni tud (nem oly sz erencs és fordítás ban: „vagy ok, aki v agy ok”). Az ener gia ( jin, nıi) ir ánytalan, az infor máció (hím/ jang minıs ég) segít az ener giának abban, hogy STRUKTÚRÁt, pl. hókr istály t8, 9 falev elet, v agy egy élılényt , és persz e mőalkotást (r endez ettség!) hozz on létr e. Ezt bizony ítja, pl. a felépülı ház. Már a tégla atomjai is ener giából, és az ıket össze tapasztó, irány ított ( tehát infor mác ióval kevert) ener giából áll, ami sz er kez etet, tehát magát az anyagot er edményez i. A ház terve = infor mác ió, az energia az, ami az infor mác ióv al egy ütt egy más ik szer kez etet (alapelemek, téglák) egy magasabb szervez ıdéső szer kezetet = a házat adja ki. 6

Elveket , ıs-okok at kellen e írno m, a gö rögben ennek cs ak többes száma van. stroke= si mogatás , ütés , csapás , orvosi értelemben: gut aütés (apoplexi a), agyi érk atasztró fa okozta centrális (központi idegrendszeri) bénulás . 8 Itt az in fo rmációt a ví z dipólus molekulák elektro mos polaritás a adj a. 9 Gén = a fehérjeépítés mintája = információ → feh érje+enzi mek → szöv etek. 7

6

7 Megszervezni = ir ány ítani, infor mác ió t adni, ami mindig ritmikus an terjed az univ erzumban. Sív a istennı dobütéss el kezdte a világ teremtés ét (és az elız ı v ilág megszüntetését). E bekezdés, a z enei ritmusnak ker etes szer kez etet adva: a ritmus az alapja a költeményeknek ( metrica, poes is) is. Mindegy, hogy szótagmér ı ( quantitas, gör ög, latin, magyar) ritmuselvrıl, vagy szóhangsúlyos (qualit as, német, köz éplatin) ritmuselvr ıl, szervezıelvrıl beszélünk. E két elv egyidejő használata a kettıs ritmus (vagy mértékkapcsolás os r itmuselv) . Zeneter ápián én mindig olv asok rövidebb, ritmikus , kar akteres v erseket! A zenei és verstani szólam ugyanaz; értelmes , nyomatékkal határolt önállóan vis elkedı szövegegys ég. A beszéd dallama, a hanghordozás éppúgy intonác ió: a költemény élı szavalatakor , mint a zenei dallam intonálása –ami szintén ritmikus jelens ég (fordulatok, dallamcsúcs , egységek [ütem, sor metsz et] elhatár olás a és össz ekötése) .

1. ábra, figyeld meg a fa és a ba rázdák ritmusá t!

Valamenny i élı szervez et ritmikusan mőködik. A hor monok nem foly amatos an irány ítanak, (hor mon = biológia i infor máció ⇒ élettani mőködések). Maguk a hor monok is ritmikus an, szabály os ciklusokban v álasztódnak ki. Ritmikus a sz íved, a légz ésed, a nıi nemi ciklus , de még a férfiak nemi vágya is, az alvásod-ébrenléted, emésztésed, a kiválasztásod, a bélperisztaltikád, szempilláid rebbenése, idegrendszered elektr omos aktivitása, visszatér ı álmodoz ásaid, félelmeid, szorongás aid, a hangulat és a gondolati –MINDE NED RITM IKUS! A m etronóm az agyadban van. Sıt, több, metronómszer ő, ún. BIOLÓGIAI PACEMAKER, azaz ütemadó szerv van. A legfontosabb ily en sz öv et a szemidegek mentén talá lható: a szemidegek (ner vi optici) ker esztezıdése (c hiasma) fölötti (supra) idegmag ( nagy , s ejt es cs oportosulás, = nukleusz). A látóideg ker esztezıdés ( nucleus supr ac hiasmaticus , NSC) tartalmaz olyan s ejteket, mely ek pacemaker funkc iójúak. Az ütemadás a fény mér és én alapul, közelebbrıl a nappali megvilágítás , a fényszakaszok, az ún. f otoperiódus hosszát m érésén alapul. 7

8 A szem retinájának vannak olyan sejtjei, amiknek köze nincs a képlátáshoz, egy spec iális pály án, a r etino-hipothal amikus pály án (RHT) viszi a foto- periódus „híreit” a hipothalamusz hoz (a belsı elválasztású mirigy ek és bioritmusok kar mestere) , ill. azon ker esztül az agy ba. egy egész, ’molekuláris’ metronóm - zenek ar az agyban A fotoperiódus mérése kémiai, egy hormon felez és i ideje, vagy az ún. kriptokr ómok, 10 azaz a fény érzékeny molekulá k, vagy két any ag (dopamin-melatonin inga ) felé pülésének- elbomlásának (m etabolismus) idıreakcióján alapul. - De mi a „fészkes fenének” beszélünk errıl? –Szólt a jogos kér dés a III. év es nagy bıgı szakos fiútól. Emlékszel? (Eredetileg e jegyzet a Budape sti Zenemővészeti Egyetem hallgatóinak készült. [2006] )

A bioritmusr ól kev és szó esik, még a mai, (egyoldalúan) fejle tt orvos tudomány ban is. A megz avart ritmus számtalan betegség okozója! Az epekövess ég, a renyhe belek aritmiás [arrhythmia] perisz taltika11) a fényhiány os depressz ió, SAD 12 az epilepsz i a (körülír t agys ejtek r ohamszer ő, halmoz ott kis ülése, ami görcsöket okoz 13), az alvászavar tipikus bior itmus-z avar okoz ta megbetegedések. Az alv ás nak külön ritmusa van, a lassú hullá mú mély alvás (delta alakú EEG hullámok) a REM ( az álomlátás, a gyors sz emmoz gások sz akasza = Rapid Eye Mouv ement) , és más nem REM fáz isok (NON- REM szakasz ok). Alv ász avarokban, depr essz ióban, skizofréniában, kábítószer és gy ógyszer hatás alatt teljesen felbor ulhat az alv ás i + + mintázat! Ez kár os. Bizony os gyógyszer ek ( Na , Ca és Cl ion cs ator na- blokkolók, antidepr esszánsok, fogamz ásgátlók, de a ß- blokkoló szívr itmus szabály ozók, alt atók is felbor ítják a biológiai ritmusokat! Ezekr e mindig figyelni kell!!! JELLEM ÉS RITMUS (a r án yossá g, a viselke dé s d e a z ér ze lme k a r án yo sság a is) Az, hogy sz angv inikus (v érbı) e jegyzet sz erzıje, tehát könnyen keletkez nek indulatai, ÉS ezen indulatok befolyás olják a tetteit, nos, ez is r itmus. Az epileptoid karakter , vagy más nevén paroxizmális karakter ( par oxizma = görcs) bár nem felt étlenül mutat epilepsz iás görcs öket, DE: gy anakvó (paranoid), mer ev, nehez en, vagy nem alkalmaz kodik, er ısz akos. Az indulatok ÉS az ıket közvetítı agy i hor monok ( 1) kiár amlás a (2) mennyisége, és (3) gyakorisága (ritmikussága/per iodicitás a) az adott karakterre jellem zı. Karakter = r itmikus jellemz ık = folyamatok ( tes ti és lelki is) s ajátoss ága, egyéni arca = személyis ég ( minıs ég) is! A flegmatikus, es etleg a melankolikus ember lass ú, kisség álmatag, nem mutat er ıs indulatot, lagy matag, álmos kás. Mindez r itmikus jellemzı is egyben. Minden betegs ég gy akorlatilag nem-orvosi, vagy nem- psz ichológiai paradigmában is megköz elíthetı, ezt tesz em én is, - az átlagos zeneterápiás gy akorlatnál mélyebb tudással és igényesebb kiv itelben.

10

A retina fotoreceptor sejtek sötétben melatonint termelnek, d e a fényben ez elbo mlik, bár, s ez fontos, a fotop eriódus végén pont a melatonint termelı enzi mek s záma nı meg (s zerotonin-N-acetiltranszferáz, hidroxiindol-orto-metiltrans zferáz). Ennek köszönh etıen a fáziseltolódott retinális melatonin s zint növek edését láthatjuk, mint elsıdleg es biorit must , ami majd más biorit musok kiinduló vezérlıje. 11 Féregmozg ás, ami akaratunktól függetlenül továbbítja a tápanyagot , v agy pl. az epev áladékot. Ak aratunktól, de nem l elkiállapotunktól független, l ásd pl. a vizsgad rukk oko zta h as menést! 12 Seasonal affectiv disorder = szezon ális (fényhiányos) érzelmi zavar, téli dep resszió . 13 Kis roh am: peite mal, nagy roham: grand mal, izomgörcs: szen zo motoros, bél, vagy más belszerv gö rcse: viszceromotoros epilepszia.

8

9

A zene parakri n hatású ( lás d belsı elv álasztás = endokrin) „ mirigy”, azaz a ritmusa a szomszédos szöv etek/ emberek r itmusát modulálj a, befoly ás olj a. A betegs égeket én a mőködés ek zavaraiként mutatom be. Minden mőködés vezér elt, tehát köz ös elemük az:

»

INFORMÁCIÓ , ( ami

élettani funkc iókat irány ít, enzim, hor mon, tápanyag, s tb.)

» VEZÉRLÉS (igazodás a v áltoz ó éle ttani sz üks égletekhez,

homeos ztázis heteroszt ázis)

» VISSZAJELZÉS (feedbac k) a folyamatv ezérlés eredményeirıl. A vezérlés az onban mindig r itmikus, az az az információ megsz ervez ett. Lássuk a fentiek szellemében kialakított z eneter ápiás betegs égkonc epciót: a BETEGSÉG, mint ; JEL-ÁTVITEL zavar, mint: r i t m us z a v ar

Az :
Elválasztás
Kiválasztás
Szabályoz ás


Tónus /össz ehúz ódás ,
Kémiai sav-bázis egy ensúly, az
Együttmőködések, más szóval a:

hormonok , immunany agok, epe, könny, v izelet, tej, idegi és horm on általi, izom, ideg, emés ztés, v íz-s ó forgalom, depresszió/ alv ászav ar agyi központ ok és a f éltek ék aktiv itásának ritm us beli zavarai

FOLYAMATSZERVEZÉS ZAVARA Ritmus

infor máció

mőködés (megs zerv ezése) ⇒ minıség

A bioritmusok önállóan oszc illálnak, de az oszcilláció beállítás ához küls ı, ún. szinkronizátor kell hozzá. A bior itmus okat generáló sz övetek még iz oláltan, kémcsıben ( in vitro 14) is napokig megtartják r itmusaikat. Az élı szervez etben (i n 15 vivo ) pontoss águkat, és /vagy periódushosszukat a csillagokhoz, a nap járás ához , fényhez, a sötéts ég hossz ához, v agy más , külsı, ter mész eti ingerhez állítják be; azaz szinkronizálják = hozzáigaz ítjá k a maguk r it musát. Ez bár mi lehet, fény, sötét, vagy egy v egyi anyag (hormon) jelenléte. A növény ek magjai is idıt zár nak magukba, de az ór át a hideg, a talaj v egy i hatása, v agy a meleg, a gy akor i v íz, v agy növekvı fotoper iódus „ húzza fel” .

14 15

Vitrin, üveg, laboredény , átvitt értel emb en: kísérl eti körül mények Vita = élet, élıben, t ermés zetes körül mények között

9

10 Instituo ergo sum = irányítok/megszervezek, tehát vagyok –s ez mind a ritmushoz kötıdik! A világ a ritmikus lüktetéssel vette kezdetét! Már önmagában egyetlen hang is ritmus: egy cs ı, v agy húr, vagy me mbr án rezgés e, annak részr ez gés einek össz ess ége. A r ezgés gyakorisága ( = frequentia) adja a hangmagass ágot, ereje ( am plitúdój a) a hangerıt. Az alaphang (a hang magass ága) gyakor latilag sz ámtalan apr ó r észr ezgés ( a húr, a s íp r ezeg egészben, de felében, har madában, negyedében-ötödében, stb. is ,) eredıje. A r észrez gés zenei ny elv en: felhang, aliquot ( =néhány). A hang is, a 3-5 hangos zenei motív um (legkisebb értelmes z enei egység) is tónus ( hangsz ín). A felhangok adják a hangszínét, attól függıen, mely ik felhang milyen er ısen v an jelen az adott hangban. Egyetlen hang is, a szimfónia és maga a zeneter ápia is tónus. Motoros , érzelmi, sıt, fiz ikai tónus, τόνος= 1. feszülts ég ( húr), az iz om ( kéz) feszülés e, ami s ahogy a hangot lé trehozta, 2. besz éd, hanghor dozás, modor, 3. hangsz ín, fes tészetben a színek modora, fénye, 4. zenedarab egészének megfor máltsága, módban, valamily en tónusban v aló megír tsága. Az idegimpulz us ok (elektr omos kisülések) r itmusa, az ATP 16 vegy ületek lebomlás i ritmusa adja az iz om feszességét, a gondolatok rohanás át, vagy megtapadását. Az 17 18 19 epehóly ag kontrakciós rit musa, a belek per isztaltikájának ritmusa, de az izz adás és lélegzés, a szívr itmus és a növ ekedés is mind: ritmus . Az élı szerv ezetek ritmusaival a kronobiológia foglalkoz ik. Zeneterápián meg akar juk változtatni pl. a szív és a légz és ritmus át, különös en stressz oldásakor. Esz köz ei: tánc, relaxác ió , 20 légz ésgyakorlatok, ekfonéz is , dúdolás, éneklés, or dítás(!). A mit a laikus ok összekevernek, az a metr um és ritmus . A metrum a ritmikus lüktetések nagyobb egys ége, de a metr um nem r itmus, és nem ütem. Beszédter ápiában a ritmikus versek (szervezıerı, jól tagolhatós ág) kedvez ı hatásúak. A hangok egy más utánisága a szuperkomplex rendszer második lépcsıje, dallam keletkez ik. A zene az alábbi hier arc hiák sz er int épül fel, a: 2) H ANGOK = amoly an, betők, fonémák, morfémák. Építıköv ek, rez gı modulok, alapelemek. A hangok egy edi r ez gés ek, ám már önmagukban is más r észrezgés ek (az ún. felhangok) : minden egy es hang rengeteg r ész hang összegzıdése. A zenei nyelv alapegységei. A hangadás 1/ kapcsolattar tó és 2/ infor matív-manipulatív (nászra hívás , vészjel, hazugság) funkcióval bír. A kanadai kutatások igazolták, hogy már 6 hónapos kor ban mintegy rendsz er be (tonalitás, hangnem, pl. dúr, moll) illesztjük a hangokat. Spontán játék alatt, többsz ör exponált gy ermekdalokba esetenként ’hamis hangot’ kev ertek: ez jól látható orientációs reflexet ( hol v agy ok, mi történik, mit jelent ez az inger?) in dukált a kics inyeknél. Ugy anez az EEG –vel elvez etett agy i hullámok mintázatán is megfigyelhetı. Az ısi, védikus nyelv minden hangja már egy ér telmes jelentés is ! A ter mészeti népek zenéjében az egy es hangok önálló szimbólumként is léteznek!

16

Adenozin-triphoszfát, melynek felépítéseko r a sejt energiát tárol. Elbo mlás akor a sejt visszak apja, mégpedig nyeri vissza az energiát. 17 Con ctractio = összehú zódás. 18 Perisztaltika = féregszerő mo zgás , mely biztosítja a táplálék elıre h alad ását a b éltraktusban (traktus = huzam, szakas z). 19 Az apo chrin, melochrin, holochrin mirigyek mőköd ése, v áladéktermelése is egy külön rit musvilág . 20 Egyszerő jel ek alapján hangsúlyozott b eszéd , pl . bareia= mély, súlyosan mondott, magas hang fekvés , feddés, figyel meztetés , hypokrisis: szenvedélyesség. SZABÁLYOZOTT FORMÁBAN

10

11 A hangok és a harmóniák köz ötti idı és egymáshoz való idıbeni visz ony 21 (addicionális és multiplikatív visz ony ok) adja a ritmust. RITMUS = mérték, lépték , 22 arány = r ati o, proportio, r itmusban kódolt [egyéb] információ. Lám, a r itmus megint itt v an, jól látod, kedv es olv as óm, s nem csak idıbeni (temporális) folyamat, proc esszió, elırehaladás. Sıt, inkább ciklikus , visszatér ı, ami persze az eur ópai idıfogalomtól idegen, pedig ilyen a kínai, indiai, sıt, ilyen v olt az ókor i görögök idı felf ogás a is. -Idı? Az idı nem hogy nem lineáris, de még cs ak nem is cir kulár is, bár ez a legjobb modellje. Az idı nincs! Az idı a tér negy edik dimenziójának tökéletlen ész lelése. A zene tehát nem is igazán idıbeni mővész et, a dallami, har móniai viszonyok/ arány ok (ratio) NYELVI – TÉRI ÖSSZEF ÜGGÉSEK. Ezek az IDİBENI FOLYAMATOK TÉRBENI STRUKTÚRÁKKÁ állnak össze az agyban. A zenével agyi újra str ukturálás, tudati változás ér hetı el. Már egyetlen hang, v agy 15-30 rész hang eredmény e, össz egzıdése ( additio, summatio), ez is ritmus . A r ezgés i minták (ritmikus foly amatok, ciklus ok) szuper ponálódnak, helyezıdnek egymásr a, a végtelenségig bonyolítva a mintákat – kölcs önhatásokat. Ez er kicsi minta egy nagy összmintában ( Gestalt, egészalak, holon, holisztikus felépítések) alakítja ki a v égs ı minıséget: mind élıben, mind a holt, any agi univerzumban, mind az agy unk gondolattengerében –lásd az ábr át! (Az össz minıség dönti el, ez egy moha borította kav ics optikai r itmus a, vagy egy sziklás erdı részlete?)

2. ábra felület és textúra

21

Rövid és hosszú váltako zása, a rövid érékek ki adta hosszabb s zótag, vagy hang . A multiplikatív rit mus a régi, men zurális not áció (jegyzés, kottaírás) zene sajátja, különbözı arányok (propo rciók) szorzó-osztó rit musok. A rit mus ered etileg a hangsúlyos v erselést jelent ette. 22 Ne fel edjük: a matematika a zenébıl (Pythagoreizmus) születik, a közép t ana, arany mets zés, súlypont, geometriai szerkeszthetıség , kö zéparányos, i rracionális számok , vetület, stb. Természetes en az asztrológia is jelentıs fejles ztı hat ású a matematik ára nézve.

11

12 Az agy ban sz ámos: gátló sejtet (a hozzájuk tartozó több tucat sejt kisülését gátolják) gátló sejt ( a gátlókat gátló-v ez érlı pyr amis sejtek és a pyramis sejtek aktivitásának szinkronizációja) található, igazi kar mes ter ek! A ritmus keltık tudományos neve: SZINKRONIZÁTORok! A dallam r itmus a már maga az ún. beszédszervezés, a besz éd zenei [!] r ész e ( proz ódia, a besz édhang ún. kifejezı dallammal való mondása, kérdıhangsúly, s tb.). De beszédet utánoz sokszor maga a dallam: a beszédsz erő zene különösen az ún. verbális zene (gótika–késı bar okk, kb. Moz artig) korsz akaira jellemz ı. A har móniák v áltakoz ása a har mónia r itmus: a TAGOLÁS, váltások ritmus a. A csend, a sem mi, az üresség minden alapja. A csend tagolja a hangokat/ ritmust, ezért szólni kell a csen d szervezı erejérıl is. Csend, üresség, semmi nélkül nem lehetne VALAMI, érthetı szó, han g, de még anyag sem. A ritmikus v isszatérés ek adják a darab alapkarakterét (pl. cs árdás, ker ingı, fox-tr ot, tangó): tánc, lüktetés (pulsus) adja a végsı karakter t: gy ász, er otika, zokogás , szökellı ör öm, stb. A ritmus tágabb értelemben arányosság, és nem anny ira csak a zene, hanem az épít észet, a festész et, a költészet, de az egész univ erz um alapfogalm a is. A ritmus : alakzat, mintázat, foly amat ( proc esszusz), sz erv ezıelv. A világegyetemben nincs oly mőködés, mely ne lenne ritmikus. A zenei r itmus jól láttatja; a ritmus mőködéseket és funkcionális egységeket szervez egybe, vagy tagol szét ( = szerv ez egy másik egységbe) egy más tól. A víz dipólus molekulája: ritmus. Az elektr on proton kör üli elkenıdés e: ritmus. A Jupiter keringés i ideje: ritmus , az epilepsz iát okoz ó elektromos sejtaktivitás: r it mus. Az izmok összehúzódása: az elektromos impulz us, az aktin és miozin [izomfehérjék] r itmusa (összehúzódások id eje, ereje), és a szılıc ukor , az A TP „ener giá t tár oló vegyület” bontás i rit mus a is, stb. A mániás, de a depr essziós és epileptikus, alvás i és ébr edés i agy i aktivitás is: mind r itmus! Valóban, minden r itmikus. A hetyke templomtor ony tövében megbújó kuny hó mér etar ánya is: optikai r itmus, matematikai arány. Az ógör ög és hindu hagyomány tud az els ı idıosz tásr ól, pulzusr ól, ha úgy tetszik: ritmikus ıs mintákr ól ( ideák, ar khé, pr óto typon). A khr ónosz prótosz ( = elsı idı) ily en ıslüktetés, amibıl ıs minta alakult ki (részecskék, rez onanciák) lenne, ami talán a -4 3 kvantumfiz ikában a 10 Planc k idıv el azonos ( ily enkor az Univ erz um tömeg ór iási, -35 egy sz uper kics i, [10 c m] átmér ıjő gömbbe zárv a, v agy azzal az idıvel, amenny i idı alatt a fény áthalad a hidr ogén atommagon. A világ: zenei felépítéső! DALLAM

3) A DALLAM nem más, moz gás , tes tbesz éd, kifejezı m ozgás = gesztus és sikoly. A hangok oly magasak (mély ek) és oly an lass an vagy gyorsan következ nek egymás 23 után, s oly an logika szer in t, amit megértünk ( miként a konv encionális besz édmegértésben). ( Ez igaz a kor társ zenére is . Dallamsz erkesztésben Bartóknál logikus abbat nem is merek.) Ha egy dallam jelentés ét meg akar om ragadni, muszáj reá mozogni, így átélve biztos tudást szer ezhetek, mekkor a a dalla m ener gia és térigénye, lé pni, vagy sz ökellni kell-e r eá? (vö.: a Dalcr oze -féle euritmiai mozgás okkal). Figyelem, a z ene idıbenis ége cs ak perc epc iós sz inten fontos. A ZENE ; ÉPÍTÉSZET = alá-fölé r endelt HIERARCHIÁK, PROPORCIÓK ( arányok) jellemz ik. 23

Ez a logika a kor stílusa (pl. barokk) nemzeti karaktere (pl. ol asz) a zeneszerzı egyéni ny elve (pl. Vivaldi). A zseni egy éni ny elvjátékát megértjük, a skizofrén szókitalációit, n eologizmáit nem. Bár mind en zeneszerzı dallamalkotása egyéni , a koh eren cia, az összeállás , a s zépség , a kompozí ció szerv ezettség e oly fokú, hogy v égül is esztétikai minıség áll elı.

12

13 Ugy anakkor egy dallam nem más, mint ( testbesz éd hangokban!) kifejezı m ozgás. A mozgás je lentéss el bír: tüsszentés, ás ítás , pánik, futás , alvás os ellazulás, ökölrázás , fintor, mos oly, stb. MOZ GÁS = DALLAM = ÉRZELMI JELEN TÉS (KOMMUNIKÁCIÓ ). Ez a nonverbalit ás és hallható mozgás- gesztus ZENETER ÁPIA ALAPJA (esz tétikai is, psz icho–fiziológiai is.) Egy dallam (érzelmi) hatás ár a az agyban éppoly an kér gi és kéreg alatti területek 24 lesz nek aktív ak ( EEG és PET vizsgálatok), amik jóllakotts ág, ev és, sz exuális kielégülés folytán is aktiv izálódnak. Leginkább a bar áts ágos szavak, az elfogadás és szeretet. ( Zindel Segal, Helen May ber g, 2002, Toronto). Tehát a gondolatok, a hit , a tanulás m egváltozt atja az agysejtek közötti kapcsolat okat! A dallam jelentését (esztétika) a dallam moz gásba tr ansz ponálásakor kapható meg. Az érzés , a társ as érintkez és mozgás ban, testbesz édben és gesztusokban ny ilvánul meg.

MOZGÁS

D ALLAM

ÉRZELMI JELENTÉS (KOMMUNIKÁCIÓ)

mozdulat 1, tér, 2, idı, 3 er ı, 4 jelentés dallam plas ztik a

ritmus

súlypont

kif ejezés

A hangszeren játsz ott legató- ban, staccato-ba, martellében, vagy épp spicc ato (hegedő v onás nem) –ban benne a moz dulat: a hang a lefordított moz gás . A hang elev e nyomás-hullám (tapintás !). A MOZ DU L AT OR KE SZTI KÁJ A ( tér-ritmus-súlypontkifejezés-idıtartam) adja a dallam jelentését –és ter mészetesen az esz tétikai minısítések, pl. nagy terc konszonáns, felf elé kis sz ext: szerelem, lefelé kis szekundok, kr omatika : s írás, fájdalom, stb. A GYÓGYULÁS = VÁLTOZÁS . Mégpedig idegsejtek egy másközti kapcs olatainak megv áltoztatása –gondolatok által, tudniillik az új gondolatok ( pl. pozitívgondolkodás, régi, gyász os, dühítı, tr aumatikus élmy ek újr agondolás a, átfestés e) új neur ális ( id egsejti) mintákat alakítanak ki, persze ezeket meg is kell er ısíteni –gyakorlás által. Jó lenne, ha közbe vágnál, „de mi az a neur ális mintázat?” Mert hogy Te, kedves hallgatóm, Te volnál a legfontos abb az oktatási folyamatban. A neuron = idegsejt. Jellemz ı NEURÁLIS H ÁLÓZAT alakul ki, pl. besz éd, zenehallgatás, vagy pl. alv ás köz ben. Ezt (a lá thatóvá tett) mintát az elektromosan kis ülı és egy mással kommunikáló idegsejtek adják ki. ik

A mi zenei szer kez ető! A fenti mondatokat 13 éve tanítom, mer t bár nincs laborom, horr ibilis értékő mősz ereim, biológus om, matematikus om, emberany agom esz köz ös vizsgálatokhoz, miként a tor ontói egy etem kutató zeneterapeutáinak, –de még pedig fizetésem s incs. Én magy ar, tehát éhezı tudós vagyok, aki ingy en dolgoz ik, és akinek a gondolatait a tudományos par adigma cs ak meger ısíti –még ha utólag is . 24

Pozitron Emissziós Tomográf, el é szerv ezetbıl is kép es metszeteket, réteg felvételeket k észíteni e mod ern, orvosi, kép alkotó eljárás . (To mo = metszek, felszelek, g rafeín=írni-rajzolni, to mog ráf = metszetraj zoló)

13

14 A magy ar honi érvény esülésben igen gyakran nem a teljes ítmény, hanem az számít, ki milyen érdekkörökhöz tartoz ik. De v issza a témához. A zenei prozódia (a beszédritm us 25 [artikul áci ó, beszédtempó, elválasztások] és a beszéd dal l ama n él kül özh etetl en a beszédfelismerésben. A Broca (motoros) beszéd központ (gyrus front alis t ertius 26, jobb kezeseknél legtöbbször a baloldalon tal álható) aktivizál ódik a zeneh allgatás során. Fontos! Z EN EISÉG NÉLKÜL NINCS BESZ ÉDMEG ÉRTÉS. Zenével dadogós és diszlexiások terápiája jó hatású. És ez már megint biológia. A fátikus [üdv özlı] kommunikáció, a gesztus, a testbeszéd mind, a mi mikához társ ított kifejezı hangokon keresztül vezetnek a fejl ettebb besz édszervezés hez. A zenetörténet két, biztos esetben tud arról, hogy agyv érz és, Broc a kér gi sér ülés után, afáziás (aphasia= beszédképtelens ég) zenesz erzı még komponálni képes. Tehát az emberré v álás hajnalán a pr ozódia (gör ög: π ροσ+ωδία, latin: ac+centus = hozzá+éneklés, a szav ak hangs úly ozása, kvázi éneklés e, a szav ak sajátos melódiája) fontosabb lehetett, mint késıbb, az egyr e konkrétabb jelentést hor doz ó szav ak! Az az, a jelentést a dallam hamarább hor dozta. Gy er mekein k intr auterin (méhen belüli) fejlıdésük során mindez t (veszekedés- dallam, a beszéd érz elmi telítettsége) már érzékelik! ( Beszédaktusok, hozz á kapcsolódó emóciók, társas helyzetek és szükségletek.) A zene és beszédmegértés szenzor os része, a beszéd expr esszív r észében a Wer nic ke (szenzor os beszédközpont, gyrus tempor alis pr imus) mez ı v esz részt, de a Broc a és Wer nic ke központok sem izoláltan mőködnek. (Az agy hologr afikus szer kez ete, kapcs olatgazdagság.) HARMÓNIA , ÖSSZHANG

= összeillés ek és illesztések, arány osságok, szimpátiák, kapcs olódások, egy be-foglaltságok. A hangok, a dall am (és a szólamok) hangjai sajátos viszonyban állnak egy mással. Rokonok, v agy idegenek, sz elídek, vagy ellenséges ek. A hangok kiadta harmónia (össz e-hangozni), az az a hangok összeillesztésébıl egysz erre kiadódó hangzat az összhang. Ez a hangok egy máshoz való viszonya, kapcsolata. Sok zenemő esszenc iája a har móniában r agadható meg. Ilyenkor dallam nélkül, cs ak az össz hangzattani kivonatot játszva, megkapjuk ezt az essz enc iát. Létez ni= egy ütt lenni. Ekképp a har mónia koz mológiai fogalom! Az akkordok ( ’több húr ’) gyakr an taktilis (tapintás i, haptikus = s imogatással- moz gással össz ekapcs olt tapintás) ingerületasszociációt vált ki az agyban. Ha valaki jó zenész , és gondolkodó, ehhez nem kell PET vizs gálat, ami csupán utólag igaz olta a zenészek ’közönséges ’, napi tapasztalatát. H ARMÓNIÁK

Zene a kultúra része. A kultúra = közös nyelv. Nos, ma már ilyen nincs. (!) A posztmodern elérte, hogy mővészettelen legyen. A Kali juga -t, a sötétség világkorszakot éljük. A mővészet a lélek és szellem gon dozásának is, fejlesztésének is, m a már pedagógi ailag, pszich ológiailag bizonyított (!) eszköze. 25

Másképp: 1 . kv antitás, a s zóhangsúlyos szótagja (τόνοι), 2 . a s zótagok hoss zúsága (χρόνο ι) –Arisztotel ész, Poétika. 26 Gyrus, girusz (gö rög) = tekerv ény, csigavon al. Frontális = elülsı, itt: a ho mloklebenyhez tarto zó, tertius, (ejtsd terciusz) =harmadik.

14

15

A törzsfejlıdés sor án alakítottuk ki ıs i sz imbólumainkat. Az elemi perc epc ió szintjén egy es perc epciós egységek (sz agok, hangok, látvány) jelzés (elıle gzés, antic ipác ió) funkciót vesznek fel, melyek támpontot ( ny om, [indic e], a sz akadatlan változ ásban meglévı állandóság, mint visz ony ítás i lehetıs ég) jelentenek, és helyz etek, dolgok felis mer ésében s egítenek. A jelzés , a jel a szimbólumny elvek, így a zenei szimbólumnyelv alapegysége is . Er edete az állatoknál a biológiában, etoló giában ma is fellelhetı. Már a patkány ok (s ajátjaim, Patakos és Zafar) is megtudják különböztetni a konsz onanc iát és disszonanciát! 27 Sıt, (nekem v an idım megvár ni , míg r ájönnek, hogy) a patkányok képes ek dallamokat, s ıt, nyelvi dallamok (különbözı ny elv ek melódiáinak) megkülönböz tetésér e. Vagy, amint megfigy eltem, Malacz (Malkuth) kutyám rengeteg ny elv i, nyelv-dallami for dulatot képes v olt differenc iá lni: a dallami jelentés, mint protonyelv (elınyelv, vis ítás, madár ének, vész kiáltás) a biologikumban adott. Rizs pintyeim is megtanulták ér telmezni rajongó kitöréseim jellegzetes dallamát: „szíjjel puszilom azt az elv iselhetetlenül gy öny örő pofádat!” A ny elv zenei- melodikus er edető, a pr otonyelv (elınyelv, nyelv kezdemény) mőködése biológiai tény. 28

A zenére (= többszörösen komplex ritmushierarchi a) pedig azért van szükség, mert: MIN DEN KI A SAJÁT VILÁGÁBAN él. És bár szavakkal építünk hidakat, a szó (fogalom ) pontatlan, s világot cserélni meg nem tudunk, hogy m egtudjuk, milyen a másiké? Maradnak a szimbólumok, a foltok, szín ek, arányok-, és a zene, ahol eltőnnek a szavak (= tökéletlen közvetítık, félreértés). KREATIVITÁS - GYÓGYULÁS

Az egészs égügy a beteget nem tesz i képess é arra, hogy „ gondba v egye önmagát”. 29 30 iatrogén ár talomként; valódi, tanult tehetetlenséget idézünk elı ( lear ned helpless ness). Mert eleve arra t anítjuk a beteget, hogy majd az orvos, majd a gyógyszer meggyógyítja. A saját erıfeszítése nélkül. Ez els ısorban mentális problémákkal küzdı betegek esetén igaz, de testi betegs égekben is infantiliz áló hat ású a beteget passz ív sz envedınek tartani.! A gyógyulás , ahogy a magy ar mondja, valamif éle egész-ség. Azaz integr áltság, teljességben lenni –tudniillik a léttel ( én- más ok, tes ti- lelki-sz ociális, hiv atás beli-tr anszcendentális) teljesnek lenni. Tehát a gyógyuláshoz valamilyen életmód és gondolkodásmód vált ozás mindig kell!! A gyógyulás a lét újr agondolása és újraépítése (lásd; tanulás, játék, kr eativitás). A mőalkotás sz ületés e is hasonló: a lét megértése, a lét kitakarít ása, a fölösleg eldobása, az eddigiek újr aértelmez ése. 27

2004 Mi a zene? -Dunk el Lásd Ju an To rro számítógépp el elıállított nyelv-hangzások (h alandzs a fran cia, ill. h alandzsa angol = nyelvi zeneiségek) b emut atását p atkányokn ak, 2005 29 iatros (jatrosz = orvos), az orvostól eredı (pl. ártalo m). Latinban és görögben nincs j bető, az i bető j elöli a j hangot is. 30 Depresszióban által ában már rögzült, negatív gondolkodásmódot találunk a betegeknél. A z ilyen beteg akkor is azt hiszi , hogy mind ennapi problémáiban nincs segítség, vagy segítı személy, ha ez n em így v an. Egyedülállónak, magányosn ak hiszi magát , és nem is fogad el segítséget , vagy nem ragadja meg a s egítı kezek et. Így egy n egatív gondolkodási spirál indul be, nagyon alacsony ön értékeléssel és teh etetlenségg el párosulva. A valódi tanult t ehetetlens ég lehet reális élettapas ztalat, amikor lelki baj ainkra még az intézmény ek, orvosok sem adtak jó válas zt. 28

15

16

Ha pedig ez így van, akkor sikerül két mondatba belezsúfolnunk a lényeget: A kr eativitás filogenetikus an, talán 3 millió évvel korábban ( tudatosan alakított) kıeszközök jelentek meg. A Homo Habilis nem [cs ak] alkalmazkodott, hanem kitalált (= adaptác ió helyett assz imiláció!) . Ha olyanok lettek volna, mint a mai átlag ember , aki csak alkalmaz kodik, s megy a reklámok, a divat, a „trendis ég” és a politikai pr opaganda után, a Homo nemz ets ég soha nem indul el az eszközkész ítés (inv enció, asszimiláció) útján. Amikor Guilford az intelligenciát kutatta, rájött, a kreativitást nem fedik le az IQ tesztek. A kreativ itás diver gens (szertefutó) gondolkodást nagy ban igényel, látnoki, ösztönös, tehát eleve elüt a konver gens ( lépésrıl lépésr e haladó, közelítı, pr agmatikus, TÉNYORIENTÁLT) gondolkodástól, v agy vis elkedési stílustól. És még ma is igaz : eltérni bőn, v agy betegs ég. A tehets égeink fele, Magyar országon üldöztetést, elny omást szenved el! A kr eativitás új utat ker es, eleve nem lehet átlagos, nor ma sz erinti, így dev ianciának tőnhet számos es etben, -amit a környez et, fıleg az irr itábilis magyar nép, büntet! A diver gens gondolkodás úak éppoly hátrány os helyzetben, „ kisebbs égben” vannak, mint a kreatívak, mozgáss érültek, vallási kisebbséghez tartoz ók, eltérı szexuális identitásúak. A tehetséges kutatók a kollegák elemi féltékenysége a kiemelkedı tudósra/mővészre/újítór a nem r itkán v égz etes lehet. A valóságban az onban A TOTÁLIS ADAPTÁLTSÁG PATOLÓGIÁS („szuper nor malitás”). A biológiai ember ( génekkel való átörökítés) ev olúciója egy ponton társ adalmi 31 evolúcióba (génen kívüli= epigenetikus , kultur ális ör öklıdés) ment át. Kreativ itás nélkül azonban még mindig a fán csüngenénk. Ma is két fajta embertípus van, az  egy ik birtokol,  a második szemlélıdik (tudós , bölcs ész), v agy kifejez, teremt ( mővész). Az alkotó „nem nor mális”, mer t nem ad neki boldogs ágot a: • • • • •

-szerzés , (pótlék, egy életen át tartó sz eretethiány) -hatalomgy akorlás ( pl. politikusok, s ajnos, ez perverz ió) -az érzéki ör öm (kéj, evés- iv ás, szex) -a verseny, (és elis mer és igénye) a -telj es ítmény.

számár a az alkotás kín is, kénysz er is, de igazi öröm, mint a ter emtés öröme. Fittyet hányva a s emminek és szorongás nak, valamit hoz létr e. A mágikus , törzsi, arc haikus (pl. Egyiptom) m ővészet azonban valami emberin túlra utal, ez ért jött létre. A mővészet a Föld és Ég közötti távolságot cs ökkenti. A mővész et ( Dunkel szer int) ún. TÁVOLSÁGCSÖKKENTİ GESZ TUS. Egységbe foglal, integrál.(Különnemő és sokféle érzés/ jelens ég/ kar akter kerül egy kompoz ícióba.) 32

A mőv ész et az EMBERIN TÚLRA MUTATÓ jellegét hív juk transzcendentális , az az istenre v onatkozó jellegnek. Ter ápiás helyzetben is segít az önmeghaladás ban!

31

epi= kívül, fel ett, közben , oda, itt. a géneken kívüli áthagyo mányozás. Pl. én már nem tudom azt, amit egy kecske vagy ı z, hogy az Amanita muscaria = légyölı galóca, ez mérget (muscarin) tartal maz, ezért nem étel. De a kultúra (jav asasszony , táltos, füveskönyv, növényismeret) mégis átörökíti ezt.

16

17 A kreativit ást a pszichológia hat alosztályban differenc iálja, azonban mindenikük tartalmazz a azt a négy legfontosabb személyis ég v onást, ami, v alamenny ire legtöbbször fejleszthetı! Ezek a következ ık ( Guilfor d 1956), amiket filozófiai inter pr etációval is kiegészítettem [szögletes zár ójelben]:

K REATIVITÁS – TÉRKÉP ● ☺ ORIGINALITÁS: azaz a személyis ég egyénis ég volta, sajátos . [er edeti= nem a már meglév ıt más olja, az er edettel áll kapcsolatban, az eredet= isten, a kezdet, a szerkezet, a stabilitás is, a passzivitás is.] „Arc a v an” , stílus a v an, egyéni kezdemény ez ése, in ic ia tíva, pr oblémaor ientálts ága, ott is talál valami ér dekes et, ahol más nem, a flexibilit ás már erı, foly amat és dinamiz mus. ●
 FLEXIBILITÁS: mint már mondottam, a rugalmas gondolkodás azt a fajt a találékonyságot jelenti, miszer in t több megoldást is talál a személy/tudomány valamely problémára. Modelleket, v agy egyenes en új sémát alakít, hajlékony gondolkoz ás, ún. div ergens gondolkodás –a ma csak balféltekés, és cs ak konv er gens gondolkodással sz emben. Sok lehet a flexibilitás ban a nézıpontváltás , de transzfer is, v alamely részterület egy ele mének átvitele más területr e [her mész i 33 folyamat, közv etítı, vegyülı, a higany je lleme – mer kúr i minıs ég, mozgás és mozgékonyság, r ugalmas, cs apongó, dinamikus, folyamat). E tr anszfer (ötlet, modell –átvitel) által újsz er ő szokatlan kapcs olatok és infor mációk jönnek létre, ami a késıbbiekben, az elabor ációban (r ész let-gaz dag kidolgozotts ág) ker ül kidolgoz ásra.

●  ELABORÁCIÓ: a mőv eleti fin oms ág, a részletek kimunkáltsága, a kidolgoz otts ág, a for mai minıség magas sz ínv onala (a folyamatanyag tagolás a, a folyamatban alakuló minták egy beszervezés e, tehát a: szerkezet -alakítás tudásának és magának a szerkezetnek a mőködése által).

●  FLUENCIA: folyékonys ág, ötletgazdagság, a megoldások, az ötletek (inv enció) könnyeds ége, a r ész le tek, pr obléma megoldó szakasz ok könnyed, „sima” váltogatása alkalmazása. Leginkább: az ötletadás ban v aló könnyedség, és termékenys ég. A szerkezeti megoldások és folyamatok játékos egy besz öv ései. A szer kez et foly amatot enged meg, v agy indukál. A folyamatokban v isz ont visszakösz önnek a szer kezet elemei, amik apr ó folyamatokat generáltak, apró szer kez etekkel –a v égtelens égig. De ez már a folyton keletkez ı Univerzum sajátjá t jelenti… Most lássuk az onban magát az alkotás, a kreativitás lényegét, jellemz ıit.

32

32

Az ilyen áthagyo mányozás a kulturgének, az ún . mémek által történik . trans z= át, keres ztül, túl, cendeo = lépek, túllépni, meghaladni [az anyagit], isteni -latin. 33 Hemés z (Merku riusz) a k ereskedık és az utak, a tolvajok hírmondók isten e. Összeköt, nyugh atatlan, csapongó, vegyít és kö zvetít. Innen a higany n eve (mercur) mely fémben minden más fém oldódik (amalgánok, pl. réz+higany; rézamalgám).

17

18 JÁTSZAD OZÓ VILÁG

– JÁTÉKOS TER EMTİ

A világ maga játékos. Az egész univerz um is ten kifejezıdés e: önis métlı dés variációkkal. Bimbódzás-s arjadás, fejlıdés- elhalás és újrakez dés. Játék. Cs ak önmaga-levés (nem másér t van), önc élú öröm, a logika, érdek és idı hiánya, stb.). A játék, a fantázia, a m ővészet a világban eleve adott. A játék és mővészet ezért szakrális is , és terápiás hatás ú is : hiányz ó én-rész ek (fel nem nıtt psz ichéjő beteg) megszülés e, tudattalan tartalmak megjelenítés e, lesz akadt én-r ész ek (pl. a rossz any a okoz ta emlékek- élmények) újraintegrálása (r e-fúzió, re- integrálás) . Az újr a való kiny ílás. A játékban félelem nélkül (legalábbis traumatiz áló félelem nélkül, kontrollált an, ún. irányított r egr esszióban) tudunk szembenézni a világ és a saját, bels ı világunk részeiv el. Félelem és merev, defenz ív (védekezı), hár ító machinác iók nélkül! Az ısi bölcsesség sz erint a pr oblémáktól, lelki bajoktól meg lehet sz abadulni, 1 megis merés és 2 elfogadás ált al. A játék, önkifejezés, kreativitás (= mővészetek) a lét alapállapot a (Winnicott) a játék univerzális természeti jelenség (Hans Georg 34 Gadamer in: Igazság és módsz er –játék). A kreativitás t Is tentıl, a koz mikus tudattól/ter mészettıl örökölte az ember . Következik …… VALAMI , AMI T MI MOST VISSZAVESZ ÜNK A LÉLEKTANTÓL

A kreativitásról azt hittük lelki jelenség, és csak a zs enik sajátja. Ez ma már marhas ág, tar thatatlan. Maga a világ kr eatív. Láttál két egyforma levelet? Figyeled, hogy an él- mozog az evolúció, egyre érdekes ebb alkalmazkodóbb élılényeknek életet adv a? A kr eativitás ontológiai ( =lételméleti) kér dés , nem psz ic hológiai. (Á m, mivel a v il ág hálósz erő, mindennek, mindenhol lehet v etülete.) Winnic ott, pszic hológus létér e megsejtett valami filozófiai jelentıségőt, amikor a kreativitást a megism erés harmadik útjának mondta, és ez nem csak a saját lelkünkr e, de létkérdésekre (ontológia, ónta, τα/ όυτα= létezık) is vonatkoz hat. ( Ontológia= lételmélet, a lét kérdéseivel foglalkoz ó filozófia.) Mind a nevelés, mind a gyógyítás , mind a létez és is meri és igényli is az t, amit úgy hívunk, lelkis ég, hangulat, az érzelmekben való lét, oldotts ág. A játékban-játszásban v aló feloldódás haszon és cél nélküliség: önmagáért levés. A zene is játék, játékos, és a kreativ itás eredménye. Még az elıadás/tanór a megtar tása is igényel játékosságot- kr eativitást – az egy ik elı adó ettıl jobb, érdekesebb, mint egy másik. Innen van jelentıs örömadó, fejlesztı, nevelı, közösségterem tı és gyógyít ó hatás a. És mos t kínálok valamit, a tányér on: ZENE – LÉLEKTANI KÖRÍTÉSSEL, CSIPETNYI FILOZÓFIÁVAL FŐSZEREZVE

Minden létezı lényege, hogy valamiv el hozz ájár ul a belıle kiinduló aktivitáshoz. Ez fizikai- ener giai, anyagcser e kölcs önhatás, aktivitás, amivel a létezı H OZZÁJÁRUL „SAJÁT KÖRNYEZETÉHEZ”. (A kı este kis ugár ozz a a Nap mele gét, a növ ény jóval aktív abb, átalakítja környezetét, az állatok erdıket- mezıket alakítanak át s aját aktivitás ukkal.) Egy létez ı minél többet birtokol a létbıl, annál aktívabb. Az ember már ter emtı módon az. Ma már a saját evolúc iónkba szólunk bele. Embernél ez en aktivitás nevezetesen a költés hez, festéshez, z enélés hez tar toz ik, és persze a tudományos kr eativitáshoz is. Az esztétikai aktivitás kozmikus törv ény eket (ideákat, nousz-t, alapmintát, elvet, s ıt; a fiz ikai világ mőködési elveit) képes a maga esz tétikai szintjén (esztin = érz éklet érzékiség, tapasztalat, aiszthézis = érzékelés) megr agadni, a mővekben mőködtetni. Ez nem esztétika, hanem, amit az elıbb mondtam, metafizika is, ontológia is ! 34

esztétikával, mőv észetel mélettel foglalkozó filozófus

18

19

Minden létezı az ak tivitáss al tudja felü lmúlni önmagát. Mőv ész et, alkotás, igaz án ember i is, alkotói is, értékképz ı is. A fejlıdésr e képes létezı, bár nem önmaga oka ( mint isten, az abszolútum), létének m értéke sz erint képes tevékenys égeket kifejteni. Így létrehoz valamit, ami több, mint az ıt ért külsı ( biológiai- psz icholó giai és társ adalmi) hatás ok összege. És persz e minél nagyobb mértékb en részes edik a létben a létezı, annál inkább képes az önsz erv ezésre és önmaga tökéletes ítésér e – de ezt már mindenik v allás bizton állítja. Her mann Imr e (lélektanász) szerint minden mőv észet a patológiásban gy öker edzik, amin mos t eltérıt kell értenünk. De nincs nor mális. Csak statisztikus van. A nem alkotók vannak többen. Csakhogy az igazság nem statisztikus : mert akkor tehénszar t kellene ennünk. Mert hát hogyan is tév edhetne hatv anhárom milliárd légy? Az önszervezıdés és alkotás, tehát a KREATIVITÁS N EM PSZICHOLÓGIAI KATEGÓRIA, hanem lét rendi jelenség. Egyfajta evol úci ó a terem tésben eleve adott. Ezennel megf osztom az al kotáslélektan kompetenciáját az alkotást illetıen, külön ösen, h a az alkotót, csakis, mint disszon áns (lelkileg diszh arm onikus, probl em atikus) személyt kezeli. Számos alkotó azért is disszon áns, mert val amely aspektusban megh aladja korát. Nem a kor tagja többé, ezért a meghaladás, ezért a disszon ancia. A zene magasrendő rendszerszervezés. Cum pono= összer akni ( hangokat). Innen jön magyar szavunk is: kompozíció. Egy ébként a zene számos élettani hatáson keresztül hangolja át az egy hangulatban, mőködésben, szemléletben, viselkedés ben, érzés ekben megr ekedt pszic hét. Ahogy pl. a sz orongás (cs ökkenı nor adrenalin, növ ekvı kor tikotr op (cortic otorop) releasing (a kortikotrop hormont üríttetı hor mon) faktor szint, üss vagy menekülj reflex ek) tartósan áthangolja a hypothalamus, hippokampusz (az agy, bizonyos funkc iókat irányító részei) kor tizol 35 (cortisol) receptorainak érzékenys égét. A betegségek többs ége biofiz ikai- biokémiai 36 szinten „mutatja meg magát” ( pl. ph-v áltozás → gombásodás, idegimpulzus v agy ionáramlás: iz omtónus/görcs → elzáródás , frekvenc iav áltozás → funkcióromlás [epilepszia, tachyc ar dia 37] koncentrác ió-v áltozás → köves edés [plakk [rárakódás] , vesekı]stb.). Tehát a biofizikai- biokémiai mőködések ritm usának zavarai, az az elhangolódás. Az idegrendsz er i mőködés ritmusz avara eny he esetben a gy er mekkor i 38 magatartászavar (epil eptoid EEG –minták). Súlyos abb es etben epilepsz iás görcsök. Funkc io nális eredető (or ganikus eltérés nincs) fájdalmak mögött nem ritkán áll r it mus zavar ( epe, a bél motilitás ának [moz gékonyságának], az izmok összehúzódásának ritmus zav ara, ideges szív panasz ok, sz ívr itmus z avar, mir igy mőködés bior itmusának z av ara: nyombélfekély, s tb.) De r itmikus agy i mőködés zavar állhat a hiper aktivitás, (túl-ingerlékenység, ingeréhs ég, túlmoz gás), a hangulatváltoz ás ok és mániás-depresszió tünetei mögött is.

35

receptor: a s ejt felszínén l evı, különbözı molekulák kötıhely éül, felvevıh elyéül (receptio= felvétel, latin) szolgáló ap ró érzékelık. A számuk nem állandó, csökk enhet, vagy növek edhet, így a sejt egy k émi ai hírnök re, hírvivı molekul ára hol érzékeny ebb, hol kev ésbé érzék eny. 36 pH = pondus hidrogeni, azaz; hidrogénkitevı. A pH érték adja az adott vegyület , szövetnedv savasságát (pH 7 alatt) vagy lúgosságát (pH 7 feletti értékek ), a pH 7 semleg es érték (pl. víz). 37 tachiosz = gyors , zaklatott –görög , cor, cordis, szóösszetételben: cardio = szív (latin). 38 Electro -Encephalo-G raph = agyi hullámok elvezetésére (és a gyenge agyi aktivitás áramok felerısítését és rögzítését) szolgáló készül ék.

19

20 A VILÁG = FOLYAMAT Az ilyen személy mintákat (patter ns) tárol több r észterületr ıl ( amit div ergens gondolkodáss al emel tudatba). Az ötlet még önmagában kevés , noha ötletet adni sem tud számos ember . Az ötlettel dolgoz ni kell, „megforgatni”, terv ezni, próbálkoz ni. Megfor gatáson azt értjük, hogy pl. egy festménynek, egy fúgának több lehetséges megoldása (z árlat, moduláció, expoz íc iós terv e) van, ebbıl csupán egy lesz a végleges - amit alkotója jóv áhagy. Az alkotás könny ed, foly ékony (fluency, Viv aldi erre jó példa) , még akkor is, ha valaki sokat „ kotlik” mővén, ez erszer átjavít, v agy mint pl. Beethoven csak a lehetı legjobb dallamf ordulatot ker esi (sokszor leragasz totta partitúrájának egy- egy ütemét). Mer t a mő szinte kifoly ik az alkotó toll ából, de mindemellett elakadhat, félr eteheti a mőv et (látencia [felsz ín alatti, nem látvány os, rejtett folyamat], maturác iós = ér ési fázis) , v agy tartós an eltöpreng ( Honegger, Bartók) egy rész leten, problémás for dulaton. Az imént említett jellemz ık azonban minden alkotó egész sz emélyiségébe ágyaz ottak, amiért is nagy var iác iók lehetnek az egy es alkotás i módok köz ött. Mindannyian rendelkezünk v alamily en alkotástípussal, s nem kell zseninek, zenesz erz ınek, avagy festımőv észnek lennünk ahhoz, hogy alkossunk. Az alkotás speciális gondolkodás mód, gyakran kötıdik a jobb agyi félt ekéhez, az impulzusok elfogadásához , és bizony: a s pontán, félelemmentes állapothoz. Az alkotó folyamatokban s ajátos komm unikáció zajlik a két félteke között, és ez sajátos pály ákon történik. A két (agyi) félteke funkc ionálisan aszimmetr ikus, s az ıket 39 összekötı corpus c allos um nem az egy etlen kapocs kettejük között. A jobb félt ekér e az intuíc ió, a képi, egészleges, ösztönös , s emocionális mőködés jellemzı, és az ún. divergens gondolkodás. Ez utóbbira jellemz ı, hogy sz imultán több szálon fut, több megoldást tart helyesnek, s több megoldást is tart evidenciában, jól, s 40 sokféleképp képes több elem assz oc iációira (r elatív flexibilitás , átla gos 41 originalitás ). Ez azonban kor ánts em minden. A „három lebeny v idéke” (a parietális , occipit ális, s temporális42 agyi lebenyek határfelszíneinek találkozás a) a hozzá kötöt t testv áz lati, s gazdag integrációs kapcs ola tok (szünesztéziák, multimodalitás : par ietális [fali] lebeny poszterior [háts ó] r észe, projektív pály ák, és a homloklebeny fogalomalkotó, idısz erv ezı, s szoc iális funkciói is igen fontos ak. Különös en az is mer etlen helyzetben v aló tájékozódás (mint pl. az improv izáció fela dathelyz ete) mer t ezek együtt végzik az adaptációt, s pl. „egy fúga, de legy en szomor ú, s f- mollban, és méghozz á legy en Händeles” , páratlan metr umban (= lüktetés , pl. ¾ -es lüktetés ő hangs úlyr end) feladathelyz et is igencs ak adaptác ió t kíván. A pszic homotor os teljes ítmény kevésbé fontos , igen s ok alkotó hamarabb hor dja fejében, mint kezeiben az alkotást. Ráadásul a motor os képességek könnyebben fejleszthetık, mint az intellektuálisak. Ter mészetesen fontosak a kisagy i koor dinációk, a dinamikus sz ter eotípiák.

Zeneterápián másképp használjuk az agyunkat – másképp l átjuk a dolgokat, az életünk, -i nnen a válto zás, a gyó gyulás lehetısége.

39

kérges test, t eli átkap csoló nagy idegsejt magokk al, p rojekciós pályakeresztezıdésekk el egy-egy ötlet so rán mennyire jellemzı a rug al masság (változtatás , alkal mazások). 41 Azt jelenti, egy-egy ötlet mennyire eredeti? Mennyi b enne a saját , vagy mennyire abszolút saj át? 42 pariet ális=fali [fejtetıi lebeny ], occipitális [okcipitálisz] nyakszirti , temporalis [temporálisz] halánték lebeny 40

20

21 43

Sıt, a pillanat alatt eltervez ett, elg ondolt ELİR E ELKÉPZELT/ látott ideomotoros akc iók (ecsetvonás, egy sebes futam a z ongorán, 4-5 szólam pillanatnyi, és korrekt v ezetés orgonán [kezek lábak, tekintet, tapintás,] s olyan folytonos mozgás, ami magában hor dja az ujjrend, a kar s peciális , annak mindig tovagör díthetı mozgását, stb.). Az alkotó foly amat r észben alkalmazkodó, részben tanulásos, újratanulás os, de 44 mindemellett heurisztikus folyamat. Fel és kidolgoz tudatalatti tartalmakat , megneves ít tabukat, utat enged bizonyos feszültségnek, ( kanaliz ác ió = a feszülts ég csatornát, utat talál, canalis = csatorna), ötletet enged megjelenni, pozitív tr anszfer hatással bír, alter natív r eakciót tesz lehetıvé. (pl. az egy ik bábjátékban a gy er mek apja még megver i az any át, egy konfliktus kapcs án, de egy kés ıbbi sz er epjáték során az agressz ív, alacsony szoc iábilitás ú gyer mek már v ir ággal engeszteli az apja szerepébe bújv a az any át.) Mind a pedagógiában, mind a pszichiátriában, egyszóval a (komplex) szem élyiségfejlesztésben óriás i lehetıségei vannak/lennének. Az improvizá ció pszi chológiai alapja a kreativitás, a rezonancia készség, a probléma érzékenys ég, élménygazda gság, s az ismeretek hat ékony alkalmazása, könnyeds ég (j ó memória, s „lehívástechnika”.) És … sza baddá váló impulzu sok! „Direkt impu lzus- kontrollzava r”. Ennek eredményeként; félelem nélküli állapot jöhet lét re. Ahol nincs gátlás, nincs szégyen, nincs f élelem a lát hatatla n köz öns égt ıl, a belsı bírától -így az öszt ön-én impu lzusai/aff ekt usok/ ötlet ek és a kész sémá k között i válogatás sza bad, ötlet es, eredeti, saját–sá gos. Félelemben nem lehets éges teremteni! A korai (ez er évekkel kor ábbi, és a gótikáig ívelı, a barokk egy ház i zenéjében még meglévı) mőv észet tulajdonképpen metafizika, cs ak épp látható és hallható, az imitatio Dei (a teremtés utánzása) eszköze, v agy az invocatio Dei (az Isten megszólít ás a, megidézése) gy akorlata. A mővészet csak akkor lehet mély , igaz , ha metafizikai, ha bele v an csempészve valamennyi isteni. Az isteni kifejezés t hasz nálhatjuk koz mikus ként is. A mőv ész et a benne rejlı is teni (kozmikus) jellegtıl bír megejtı var ázser ıvel: a mővész et világ-s őrítmény, egy sőr ített világ. A MŐVÉSZET METAFORIKUS, és a metafizika is csak metafor ikus le het. A z enév el a SZAVAK VILÁGÁNAK A HATÁRÁhoz ér kezünk. Istennel ( ez is kulturálisan behatár olt szó, pedig mindenkinek mást jelent, itt nev ez hetjük koz mikus, alapv etı tudatnak is) kapcsolatban erıtlen miden szó. Ugyanis anyagba vagyunk z árva, s a nem any agit nehéz szavakba ( kategóriákba) önteni. NEM LEHET MINDENT TÁRGYNYELVVEL ELMONDANI . A nyelvfil oz ófus, Wittgenstein kapcs án írja W. Sc hultz: Nem létezik [olyan, ami] önmagában mondhatatlan, ami ne vonatkoz na valami mondhatóra, és megfor dítva: nem léteik oly an [önmagában mondható, ami ne ir ányulna valami mondhatór a.” - De mit is jelent ez? Az, hogy a nyelv elıtt, és a nyelven túl is van világ ( metafizikai világ), amir e a költészet és vallás irány ul.

43

Video =láto m, id ea = elkép zelés, itt: az elképzelt dolog, mozgás finom, mős zerrel ki mutatható , alig látható, vagy akár látható kis, finom mo zgási (motoros ) aktivitása –a kép zelet hatására. 44 heuréka =megtaláltam! ki fejezésbıl (a hagyomány szerint Arkhi médész mondta, mikor megt alálta a folyadékba merülı testek víz kiszorítása és a t est tö mege közötti összefüggést .

21

22

A nem kimondhatór a (v allás is, zene is!) való ir ányulás, az át-vitel= meta-fora (gör ögül, latinul: tr ans-fer, v agy egyszer ően: tr ansz =át, átfor dítás, átv itel) tagadja a 45 46 bor gesi , derridai elvet, miszerint a költész et világát maga, és csak maga a szöv eg indítja-fejl eszti pl. r egénnyé, elméleti konstrukcióvá. A zenei metaforikusság épp a szavakon ( kategóriák fölöttiség) túli élménybıl fakad. Még valami, a mély katarzis nonv erbális (nem szóbeli), ultrav er bális (szav akon túli) , szavakkal ki nem fejezhetı. Katarzis , élmény. Nem a dal van többé, én vagyok a dal: „Cantare v olo et cantari volvo” (Dalolni v ágy om, s dallá v álni vágy om –Weör ess Sándor). Létélményrıl, ha tetszik, valami maslow i csúcsélm ényrıl van sz ó. İ nem besz él róla, de ez sem új: a Buddhizmus is, a kereszténys ég is tud arról az állapotról (ex-stasis, [extázis , kilépés, tudniillik a hétköz napi tudatállapotokból] meditáció) mely állapotban nincs dal és én, aki élvezem, nincs ı meg én, hanem minden egy: a dal én v agyok. MEGSZŐNIK AZ ÉSZLELT ( TÁRGY) ÉS AZ ÉSZLELİ (SZEMÉLY ) KÖZÖTTI KÜLÖNBSÉG: eggy é v álnak! Nos , a csúcsélmény ek csúcsa ez –s biz onnyal jellemz ı a mély zenei átélésre! A C SÚC SÉLMÉN YEK (FLOW ) HIÁNY A BESZŐ KÍTI A LÉT MINİSÉGÉT, EZÉR T A CSÚCSÉLMÉNY EK, MÁR ÖNMAGU KBAN GY ÓGYÍTÓ H ATÁSÚAK ! ÉLETÜNK N EM LEH ET C SU PA SZÜR KE HÉTKÖZNAP , KELLENEK A CSÚCSÉLMÉNY EK ! Ez ugy an az, ami a katarz is, cs ak így még tudományos abban hangz ik. Röviden, 47 egz isztenciális élmény . 1) -kozmikus élmény (tel jesség, egység) 2) -tökéletes (így szükséges, így jó) 3)

-bef ejezett (thelos, te ologikus, exchatol ogik us, fi náli s, bevégze tt, el kés zült, [thelosz, es zkaton = végcél])

4) -igaz, érvényes, megfelelı, leplezetlen 5) -eleven, f olyamatjellegő, mőködı, 6) -gazdag, részletes, sokszínő, 7)

-szép, teljesült, megvalósult (vö.: me thexisz, Arisztotel ész 48)

8) -jó, helyes, 9) -egyedi, összeh asonlíthatatl an 10) -könnyed, játékos, h ajlékony, erıfeszítés nélküli 11) -m agában való, önmaga, van, „ez így van”, így kerek, egész. … és amit kihagyott, a humor! A humor élvez ete és sz eretete az intelligencia biztos jele. A gyógy ító munkából ma már teljesen hiányz ik. Komoly ak akarunk lenni. – Minek? A humor nem hüly és kedés. Hanem paradigma-váltás .

45

Luis Bo rges arg entin regény író Jaques Derrida poszt modern filozó fus, nyelv filozófus 47 Az egziszten cialista filozó fia jóval meg elızte az ún. humanista pszichológiai t anításokat – csak nem v ették észre, mert, ugyan ki olvas ma filozó fiát? 48 A s zép dologban, tettben a szép ideája van benn e. A széps ég által részesednek a földi dolgok az égi törvényekbıl. 46

22

23 A poén ér thetetlen, ha nem tudunk rugalmasan változt atni a nézıpontunkat, a vonatkoztatás i rendsz ereket, ha nem tudunk más ok fejével gondolkodni! A nevetés hatásár a, már mintegy öt perc elteltével! α–immunglobulin, az az egy, az immunr endsz er aktiv itását fokozó hor mon jelenik meg. Csökken a vér nyomás, a stressz. A humor számos kedvezı testi hatása mellett kizárólagos emberi mőködés , különös en, ha önmaga nyomor ús ágán nev et az ember. A fenti, megjelölt csúcsélmények alapján kitetszik; az igaz i mővészet szakr ális , egzisztenciális jellegő és mélységő. 49

Nem is lehet más képp, a felsz ínesség nem tud katharziszt kiv áltani. Nem tudja a koz mikus, az emberi mély lényeget megmutatni. És… a legjobb terápiák szükségsz erően katartikus (erıs érz elmi hatás ok, felis mer ések!) hatásúak. Hadd idézz ek valakit. Weöress Sándor :

A

TELJES SÉG FELÉ

( Miér t teljesség? Már olvastad fentébb: nincs alany és nincs tárgy, nincs a hang, én és a hang egy ek v agyunk, nincs a tánc, meg aki eltánc olja, magam vagy ok a tánc. Csak a balga nyelv csinál elv ont táncot, de ha nem tánc olod? Akkor hol v an a tánc? Beszélni róla, csak lépésr end…)

Solvere volo et solvi volo Salvare volo et salvari volo Generare volo et generari volo Cantare volo et cantari volo Saltate cuncti! Or nare volo et ornari Lucerna sum tibi, ille qui me vides Janua sum tibi, quincumque me pulsas Qui vide s quod ago , tace opre mea

Oldani vágyom és oldódni vágyom Üdvözíte ni, s üdvözülni vágyom! N emzeni vágyom, s megfoganni vágyom, Dalolni, meg dallá válni is vágyom! Hé!, táncra mind! Ékesíteni, ez óhajom, de ékeskedni is vágyom, Ha meglátsz e ngem, máris, lámpád vagyok, Kopogtatsz rajtam? - ajtód vagyok, Te, aki látod mit is teszek, mégis, hallgass munkám felöl. (ford. Dunkel)

Jól látod, itt nem minden világos . Nem le het az, egy misztikus , ún. beav atás i v ers. Ez többet kív án… de a csúcsélmény ter mészetér ıl pompás leír ást ad. Ha nem élted meg, s nincs testi-lelki betegs éged, igyál éhgy omorra 3 dl vörösbort, s tégy sétát a par kban. ( Budapesten van még?) Sz ív j egy- két slukkot (ne többet) egy füves c igibıl, de 3-4 más odpercnél tovább ne tarts d lent. Figyeld hogyan változik az érzékelés , mily en így egy Pachelbel Kánon? Kapcsold le a fıkapcsolót, tölts egy es tét húsz szál gyer tyafény nél. Sz órj nar ancsolajat a pár ologtatóba! Simogasd és keneges d barátod, szerelmed illa tos krémmel, és ezt tapasztald meg te is! A KATARZIS elıbb esztétikai, majd pszichológiai kategór ia is lett: a TANÍTanifelis mertetni (doc ere) , megindítani, MEGMOZGATni, vált oz ásra késztetni ( movere) , GYÖNYÖRKÖDTETni.

49

Mővészi értelemb en: megtisztulás , mély , n em fogal mi megért és és át élés. Sıt, az átélés en keresztüli megért és. A pszicho analitikai kat arzis ugyanann ak a trau mán ak MÁS SZEMSZÖGBİL való átél ését j elenti.

23

24 Tehát: a hétköznapi tudatállapotból kiragadni ( delectare), nos ez az ar isztotelész i esztétika hármasa, tr iásza. És… a psz ichoter ápiáké is, jelesül a z eneterápiáé! A mőv ész et és játék ór iási erı az ösztönök kiélés ében, a feszültségek szublimálásában, a lélek megér intés ében, a r ossz mőködések más képp ( játék!) mőködtetés ében is, - melyhez a psz ichiátr iai v ár óteremben órákig tartó ülés , majd egy tabletta recepttel v aló távoz ás egyáltalán nem hasonlítható!! ( Ezt ki mer i gyógyításnak nevez ni??) A lelki, érzelmi, kapcsolati problémákkal küszködı betegekkel foglalkozni kell ( mert nagy részük társ adalmi eredető, mi okozz uk egy más nak!!), err e pénzt kell sz ánni, a döntéshoz óknak ennek szüks égességét belátni kell. A lelki gondozás túlmutat önmagán, a kapcs olatok terápiáját és szomatikus bajok pr evencióját (stabiliz ált neuroendokr in50 és psz ichoimmun státusz) jelentheti. a széps ég és a szer etet a lelki gondozás legfıbb esz köz ei. A szépségrıl most hadd idézzem önmagamat: a „Zeneterápia kéz ikönyv e” c ímő könyv embıl:

BEETHOVEN NEM ROZSDÁSODIK A széps ég (mint minden ember i kategór ia) tanult dolog. Az ízlés (társadalmi réteg, szubkultúra, partikular itás, egyéni pr efer enc iák) leárnyékolja pont azt, amit vizsgálunk. Ez ért jó, ha hosszabb ter ápiás folyamatban s okféle z enei anyagot hasz nálunk. A napi s lágerek, rétegzenék hasz nálata ter ápián nem kizárt. De mivel ezek esztétikai mélységgel nem rendelkeznek, hisz’ hetekre, hónapokr a szólnak (slá gerlista), majd ör ökr e elmúlnak, nem képez nek nagy esztétikai értéket. A tisz ta, klasszikus zene a pr eferált. Bachot ma is hallgatunk, Beethoven nem rozsdásodik, Wagner nem av ult el. Miért nem? Mert ha egy adott m ő alapvetı tör vényeket, igazs ágokat, elveket ( ideákat, pl. matematikai, érz elmi, társ adalmi igazságokat) mutat fel, mély a v alósággal való kapcsolata, azt tartjuk „ör ök értéknek”. Költész et ( Dichtung, poiézisz) és az igazs ág ker es ése, kimondás a, összefüggnek! A terápia legfıbb értéke, a leleplezés. Az elrejtettbıl, a ki nem mondottból, az alétheiából, a Unv erhohleinheit- ból felfedett létet csináljon. A terápia a beteg –s oksz or öntudatlan- komplexusait, r ossz, öncsaló lelki mec hanizmusait, haz ug játszmáit leplezi le, - ha jó terápia . Persze szembesülni: fájd almas, s okszor a terapeutát utálja meg a beteg, hogy nem magát kelljen utálni. Katartikus (önmegértés/felis mer és) hatásra elsısor ban a magas abb esztétikai ér téket hor dozó z ene képes. Az esztétikum hatás ának hármas elve:

Movere – megmozgatni, delectare - gyönyörködtetni, docere – tanítani. A sláger ek sz inte csak hetekig élnek. Te nosztalgiázhatsz, de a „könny ő z ene” nem véletlenül könnyő, s úly talan, gy orsan mulandó, mert felsz ínes. A dar ab ’ör ök’, alaovetı problémákr a mutatás a, aktualitás a az, amitıl az „nem rozsdásodik”. A „dar ab”, a mő, mint már tudod, ha voltál néhány ór ámon, kedves útit ársam ( a szép gyógyító erejének felfedez ése során útitárs ak le ttünk), nos a zenedar ab egyben szimbólum is!! Tehát az, ami nem az. Önmaga, de önmagán túl mutató is. 50

neuro = ideg , endokrin = b elsı, pontos abban belsı elválasztású mi rigyek mőköd ése, ill. a ho rmonok. Ilyen szerv ek pl. a hasny álmirigy, a mellékv esék, a pajzs mirigy, a cs ecsemımirigy, az agyalapi mirigy, a tobo z mirigy, stb. A neuroendokrin ki fejezés azt j elenti, az idegrendszer mőköd ése befolyásolja az endokrin rendszer elválasztó t evék enységét , teh át valób an igaz, hogy pl. d epresszióban meg leh et hízni, vagy lelki-idegi alapon allergiát lehet k apni.

24

25 A szimbólum a felismerés esz köz e. Ha Nájki cipıt vis el, ha r ockernek ölt özik valaki, számtalan utalás t hordoz, hova is tartoz om? Milyen az íz lésem? Az orv os fonendosz kópját, az ügyvéd palás tját, a gépész csav ar kulcsait, a király kor onáját szerep- kie gész ít ıknek hívjuk. Vagy is oly an szimbólumnak, ami utal az illetı társadalmi szer epeire. De maga a mőalkotás is szimbólum. A sz ép v alami esz meir e utal, olyan valamire, ami nincs is közvetlenül jelen. A szép eredete nem világban van (ideák, ısminták, arché). Az ember tör edékes lény, hiány lény ( Gehlen) ( hübr isz/gıg), génjeiben alig v an valami „állati” , az az ösztönei nem elegendıek a (biológiai) túlélésre. A mővészet és vallás szimbólumai egészítik ki a töredékes lényt egésszé. Az ember mindig idegen e világon, az állatok tökéletesen illesz kednek a ter mészetbe. İk a ϕυ σι ζ (főzisz, ter mészet) igazi gyer mekei. Az ember a τέχνη (tekhné, mesterség/mőv észet) fia, és otthontalan a v ilág harmóniájában. Luk van az életünkben: hiszen eltőnt a lét (Létegész, [kiőzetés a paradics omból]) , m aradt az élet ( it t-lét, saját- existentia) . Az élet: a v alamin-kívüli- lé t. Ez a luk/hiány: azt gondolok, amit akarok. De biztosat sem tudok az életem hogyanjár ól. Egy fa ezt nem tudja, egy állat ez t nem tudja, neki a körny ez ete ( Umw elt, ahogy Heidegger mondta), messze kifinomult ösztönei és genetikai programjai mondják meg életére nézv e a hogy ant. Á m, nekünk, ember eknek, a hogy ant ( mértékhiány, hübr isz) ki m ondja meg? Senki, vagy más ok (hagyomány, vallás, politika, r eklám, diktatúr a). Az em ber alaphelyzete meghatározatlan. Az ember i lét: a helyét nem találó lény léte. „ Hol van a mi valóságunk, hol? A v alóság már megszőnt ott, ahol a gondolkodás és mővész et elkezdıdött, és mi ki vagyunk belıle ör ökr e dobv a mindnyájan, mint pely hek a szélbe!” -Hamv as Béla (tudod, Bartók bar átja és szövegír ója), in : A gyilkos nov ella. Az ember életében idınként megjelenik a semmi, a fekete lyuk, a hiány : hogy an kell élni? Mi az életem célja? Cs ak a hagyomány (kultúr a, v allás, mőv észet) adnak erre választ. Így a sz éps ég a hiányból lép elı, hogy felemelı c élt adjon az ember nek. Semmik vagy unk, s a m ővészet az ember önmeghaladását c élozz a. Ezért mondtam, hogy a mővész et, forr ó drót istenhez. Nélküle cs ak vég nélküli boly ongás az élet. Tonika, centrumhang nélkül csak lebegı 12° zene van, de a Rheie, = a ( dallam) s or nem végz ıdik s ehol, nem ér célba, csak abbahagy ható. Nemde, errıl ír ( in: Á lmo m, az isten) Ady Endre:

Batyum a legsúlyosabb nincsen Utam a nagy Nihil, a Semmi, A sorsom: menni, menni, menni, S az álmom, az Isten A ’menni’ itt földönfutót, otthontalant jelent. Az ember az egyediség bőnébe, az Egytıl való elsz akadás bőnébe esett. Ego –ja lett, önös énje. Nincs otthona, csak menni, menni. A s emmi, a nincs olyan súly os, csak az ember tud a haláláról, a semmibe beletartott egzisztenc iájár ól –míg a mőv ész et, valami. 25

26 Az ember szimbólumaiv al (is mertetı jel, jegy , jelkép) túlélı lény ( σύνβολον τοū άνθρ ώπον). Ezér t, a z eneter ápia: szim bólum terápia is egyben. A SZÉP = AZ EGÉSSZÉ TEVİ SZI MBÓLU M. Amit pl. Beethov en zenéje is magáénak tudhat, nos , ezért nem rozsdás odik Beethov en! Ember i életre lény egileg egy ambiv alens helyzetben leszünk képes ek: elszakadni az any ától, de képesnek le nni újr a odakötıdni ( alkalmazkodni, együttmőködni) hozzá is , másokhoz is (széttört duálúnió, újonnan képzıdött együttmőködési for mák). Ennek analitikus feltételei a játék (funkciógyakorló, helyzet és szimbolikus játékok), a szimbólumalkotás [ami majd a mővész etben is, az absztrahálás i 51 képess égfejlesztésben is vissz aköszön!] és mások szimbólumainak megértés e [kommunikáció], valamint az ún. átmeneti tárgy (anyát hely ettes ítı, majd más t szimbolizáló tárgy, baba, játékcselekmény), és az átmeneti tér (potenciális tér , Winnic ott) megalkotása. A potenc iális tér nem valós, fizikai tér, egy olyan lélektani tér, ahol a szubjektív átélés t alálkoz ik az objektív v alós ággal. Ahol létr e jönnek a lélektani jelens égek, mert a csecs emı felnı. Persze, jobb lenne, ha a potenc iá k (a megvalósuló lehetıs égek) terének nev ezték volna ezt. Ha nincs ilyen ún. potenc iális tér, a gyer mek, ún. játékra v aló képessége ( és a játéksz ervezés adta fejlıdés i lehetıség) sér ülést szenved. A potenc iá lis tér is, az ún. anyapótló átmeneti tárgy is ; út a csecs emı (anyával v aló duálúnió) világából a nagyvilág ( társ ak és dolgok) felé. A potenciális tér képzésére azonban a tánc, zene és kuty aterápia kifejezetten jó esz köz . A játék a sz imbólumképz és elıfeltétele, ami így a kommunikác iód, de a „kulturális élményekr e való képess ég” (Winnicott 1971, Playing and reality) elıfeltételei is . Ha sérült az anya-gy erek kapcsolat s érülhet a gyerek lev álása az any áról, a kis gyer ek agr essziója az any át a külvilágba akar ja helyezni, a duálúnió t megszüntetni. A kutyáv al való kapcsolat s egíthet újraírni a potenc iális ter et, (a potenc iális tér mindig a kapcsolat eredmény e) ekképp a szimbólumképz ést, az énhatárok újr a megv onás át. Az esztétika, a mővészetr ıl v aló filozófiai tudás is tud valami hasonlót a fentebb tárgyaltakr ól, a szimbólumokkal az ember (és a kisgy erek) önmagát artikulálja. A lé t töredékes, mind a gy er mek, mind a felnıtt világában, persze más okból, és egész en más ként. A tessera hospitalis, a kétfelé tört cser épdar abok törésv onala szabály talan. Valaha, amikor barátok, sz erelmes ek szétváltak, egy széttört cs erépdarab két felé t adták egy más nak. Hosszú évek múltán, még ha a külsejük er ısen megv áltozott, a nyakban hordott és össz eillı cs er épdarabok segítettek egymás újr a felismerésében. A szimbólumok jelentıs ége az újra-felismerésben v an, és az önmagunk szimbolikus megalkotás ában, de a kultúráv al való identifikációban is. A szimbólum értelme az eidosz = az alak, az ısegység, nem csupán a Gestalt (egész alak) értelmében. A lé t egys égben való látása és megélése. A sz imbólumainkkal lakjuk be a világot, az ellentétes elemeket velük tessz ük egy har monikus egésszé. Magasabb világegységet már vallási spir it uális sz inten élünk meg. A w innic otti „ kulturális élményekr e való képess ég” az ért fontos , mert e nélkül nincs társ adalmi- kulturálisnemzeti identitás , de még a szubkultúr a értelmében v ett családi-csoportidentitás sem. Az egyes, a különös csak magában álló léttöredék, így a mővész i szép ( mint szimbólumr endsz er egy lehets éges ép rend felidéz ése –mondja Gadamer, de Heidegger , Arisztotelész vagy Platón is. A filozófia itt is metsz i a pszichológiát, ill. az agy sz imbólum feldolgozó képess égét v izsgálva az agy funkcionális anatómiájá t

51

abstractio, ab-el, elhúz, kivon, eltávolít, absztrakt = elvont, fogal mi , n em érzéki és konkrét

26

27 A szimbólumaink nem v éle tlenek, lelki traumáink soksz or sz imbólumainkban „köszönnek vissz a” ( álmok, firkák, tes ti tünetek). A z enei sz imbólum mindig – –ad 1. MOZGÁS os, pl. Beethov en V. szimfóniájában a bugyuta magy arázat sz erint a sors kopog az ajtón, nos nem, az ökölrázás , görcs , az egy par oxiz mális dühkitörés . Ne feledd, amit órán mondtam, a dallam igazából mindig moz gás, mozdulat, gesztus. –ad 2. ÉRZELMI szimbólumok. Nem mindegy, mit választ a beteg, mit kedv el, v agy ı maga z enér e mit tánc ol r ajz ol, v agy épp improviz ál, cs engetty őn, furulyán, z ongorán!

Zenedarabokon kív ül, a terápiáimon hangmontázsban az alábbi típus úakat hasz nálom: a/ s aját, élettani z ör ejeinket (sz ívdobogás, bélkorgás, légzés i sz örcs, köhögés, s tb.) felh asz náló, b/ eszköz keltette ajtónyikorgás, stb.)

z örejeket

(kanálcs örömpölés ,

villamos,

autóbusz

z aja ,

c/ természeti hangok, ún. rózsaszín zörejek ( =a fehér z aj [minden hallható frekv enc ia, az onos hangin tenz itással –ami nem egy enlı a sz ubjektív hangerıv el, amit nevezzünk az egyértelmős ég okán; hangoss ágnak] kivágás ai, mint pl. madár ének, fák s usogása, szél, tengerzúgás, es ı, stb.) d/ speciális zörejek: harang, tapsv ihar , s írás- nevetés, értelmetlen, de jól differenc iált melodikájú (feddés, hahota, suttogás, pletyka, feny egetés , dicsér et, könyör gés, s tb.) besz édmontázs, e/ elvont hangzások: (ter mészetben és mechanikus hangszer en is meretlen, tehát) szintetiz átorral elıállított minták (patter ns), pl. revers e cymbal (vissz afelé játsz ott cimbalom) , crystall ( kr istálycs engés ő, fény es-fémes hangok), battle blow (fúvott üvegpalac k), f/ zenei idézetek, szabadon összeállított zenei montázsok, pl. tánc-energia-lendület témakör ben 1-2 bar okk tánc idézet, melybe romantikus, gy ors abb ( Str auss) keringı, polonéz (Chopin) van belekeverve, ami pl. Moz art r ondó r észlettel zárul. De bárminı zörejspektrumot lehet a klassz ikus zenébe oltani (assz ociációk és szünesz téz iák indukálásár a). Tudatos a szöveges zene válasz tás a. Car men, szerelmes dalok minden féltékeny/elhagy ott feledni nem tudó kliens nek ( az elengedés tanítása szintén zenei „ pr ovokác ióval kezdıdik.) Ezek a részletek, „AKUSZ TIKUS PR OVOKÁCIÓK” a zeneterápia lélek- injekciói, érzelem infúz iói, amit gondozási (ter ápiás) feladatok érdekében és elég tudatos an alkalmazunk. De mi is az a gondoz ás, terápia??

27

28 ZENETER ÁPIÁS MUNKA

- PSZICHIÁTRIAI OSZTÁLYON

Valaha a terápia ( θεραπ εύειν, therapüein) simogatást, gondozást, gondos kodás t is , ellátást is jelentett. Valaha a therapónok és ther apainák, a szolgáló fiúk és szolgálóleányok feladata volt a gondozás. Sıt, szállásadást, szolgálat is ! Minden terápia alapja a biz alom. Aminek stabilitását a m orális ( tehát nem cs ak lélektani, orvosi, hanem er kölcsi, és a hiteles sz emély stb.) stabilitás adja. De ki a hiteles (kongr uens) személy? A ki azt éli, teszi, amit mond. Inkongruens (nem hiteles) az a pap, aki vizet prédikál, de bort iszik. Az igaz i terapeuta türelmes, szer etetteljes , példaadó, ıszinte. Nem tekintélyelv ő, s nem az üzleti érdek, hanem a segítı sz ándék vezeti leginkább. Bátorít, támogat, gondoz, mer t:

Simogatás nélkül nincs élet . Ne feledjü k!, s imogatás a sejtek ér intkezése (membránon a z onula adherens, zonul a occludens, gap juncti ons) is, az élettani inger lés is. Oda jutunk, hogy biz ony : Inger ek nélkül nincs infor máció a körny ez etr ıl, a hossz ú távú, ún. szenzor os deprivációs 52 kísér letek néhány napon túl halálosak le hetnek. Régi is meret; a hangy ák csápjaikkal érintik egy más t, a kuty ák csopor tos an alsz anak, a patkány ok egy más has a alatt keresik a Mas low pir amis ’biztonság társ ak,’ szüks églet kielégülését. Így aztán Te is ezt kerested any a mellett, apa kézfogásában is. Ma kev eset érintkezünk! Persze vannak sz ublimált ér intések, mos oly, kösz önés, egy össz ekacs intás, vállon veregetés, egy cs erép v ir ág. Szeretetünket általában öt szeretetnyelven fejezzük ki. Ez ek: érintés, simogatás , spor t, ölelés, hajv ágás, massz íroz ás, minden, az ér intéssel kapcs olatos dolog. A verbális simogatás is simogatás, az elismerés, a s troke –ok, mint a: „jó fej vagy” , ez „jó munka volt”, „kedv ellek”, „szeretlek” – mind simogatás ér tékőek. A másik szeretetny elv az: apró szívességek kifejezı for mája. A „ megcs inálom a karburátort, kimosok, mire haz a érsz, vigyáz ok a kutyádr a, segítek elkezdeni a szakdolgoz atot” is a szer etet fejez hetik ki. A kisebb ajándékok, megemlékez ések (névnap, születés nap) társ adalmilag jól is mertek. A legfontosabb az onban a minıségi szabadidı, az az a kirándulás, társ asjáték, sportok, sz ínház és mozi, az EGYÜTT-LÉT legmagasabb r endő formái. Mára a simogatás er otizálódott, az az nem az els ı és legfontos abb kifejezıerı. Tehát elsz egény edett a sz er etet- kommunikációnk. Bátran érinteni kell egy mást, a nem erotikus szer et magasabb rendő a szexuális sz eretnél. Az érintés a leger ısebb szorongáscsökkentı akc ió, az anya közelségét idéz i, megnyugtat. A terápiák értékét az elfogadás, a felismerések, valamint a lelki életben gazdag idı adja. Ma már egy terápia szinte egyenesen merev, kötelezı sz akmai eljárás . Oly anny ira, hogy az ettıl való eltérés, kreativitás , vagy egy éni gondozás szinte er etnekségnek, netán mőhibának sz ámít. A kreatív orv os, deviáns orvos .

52

Depriv atio= meg fosztottság. Sós meleg vízben lebeg a kísérleti személy, bedugott füllel és b ekötött szemmel. Elıször hallucinációs él mények , majd a skizo frénia tünetei jelentkezn ek.

28

29 Az orvosi technológia érzéketlen a betegek egyéni különbségeire, sajnos ez a pszic hiátriár a is, és a psz ichoter ápiás tec hnikákra is igaz. 53 A pszic hoterápia ( meghall gatás, v entilla tio ) már önmagában is lehetıség a beteg elfogadására, lehetıség a s imogatás és s imogatáss al egy enér tékő Kórház i keretek köz ött a z eneter ápia mindig olyan, kvázi pszichoterápiát jelent, mely ben a pszichoterápiás elem ek zenei és zenélési elem ekkel, élményfeltárással, jóíző beszélgetéss el, táncc al, kreatív zenei gyakor latokkal bıv ítettek. A cél a beteg embert (az ı) ember voltát meger ıs íteni ( elf ogadás , besz élgetés, szupportív (támogató) terápia, pozitív meger ısítések), mert minden 54 hos pitalizáció elembertelenít. Elszigetel, eltár gyiasít. A zeneter ápiában az egyed i ember a maga egyediségében megtartott, sıt, megtartani való. A tov ábbi cél a beteg zenével indukált t udatállapot- változásában (r elax áció, imagináció, r egr essz ió , énekeltetés , rajzoltatás, tánc , társ astánc) megjelenı élm ény rögz ítése (2) visszatükr özése (3) elemzés e, azaz a feltárás ( explorác ió). Tov ábbi cél, a beteg élményvilágába való betekintés, a beteg kommunikábilit ásának és szociábilit ásának fejlesz tése, a realitásba való visszav ezetése, z avaró élményeinek feltárás a, önmagát elfogadni tudásának a támogatás a, az err e való megtanítás. alapvetıen: élmény ben részes ítés , érzelmi támogatás. Az önismeret útja az önfelt árás által, az önkifejezés (zeneálmok és impr ov izác iók, táncok) ürügyén. Érdekes, a lelki betegekkel kapcsolatban oly kev és szó esik a szer etetr ıl. Nos , a szer etet gy ógy ít. És még v alami; a szer etet nem cs ak érzelem. Megmagyar áz hatatlanul van jelen az ember ben, a fejlett emlısökben. A szeretet tr anszcendentális eredető, önmagát osztja. Másképp, a sz eretet ön-gyilkos , én–felosztó, az ego-t megsz üntetı. Biológiailag nem megmagyar ázható, nem egy enlı az any a az utódért történı önfeláldoz ásával. Evolúc iós szempontból illogikus. A sz eretı gondozás jelentıs en megnöv eli a pszichoter ápiák hatékonyságát. A zeneterápiában, a ter ápiák végén az önérz és, az identitás, vagy az az érzés, hogy élek, „hús-vér vagy ok”, a terápiás ülés gy akori, szignifikáns eredménye. A zeneter ápia feltámadás, megelevenedés, újjász ületés . Mer t oly ingergazdag, intenzív, ér dekes, csoportos, kala ndos , közvetlen és ember-c entrikus. A zeneterápia az élményre és az élményen keresz tül lehetıleg az: itt és most -ra irány ul, reflektáló- megvilágító jelle gő (a terapeuta meghallgat és v isszajelez). Segít a negatív gondolkodási minták felülírásában, újr astruktur álás ában. Segít áttanulni a tehetetlenséget/dühöt, segít relaxálni, a tudatt alan hárít ó mechanizmusokat felismertetni. A zeneterápia 4- 8 fıs csoportokban történik, a csoportdinamika itt is érvény esül. Az élm ény itt kulcsfontosságú, ami segít a beteg egy nemős ég (konzisztencia) – érz ését visszaadni. Tehát: a z eneteráp ia számos t erá piás hatást és psz ichoteráp iás irányzatot egyesít. Humán eljá rás, mert az embert embernek tekinti még, minden ant ropológia i – pszichológiai sz üks égletével együtt ( érz elmek, sz emélyes lét, sz ociá lis lét, szellemi szint. 53

ventiláció, szellıztetés, a lelki dolgok el mondása, kitárgyalás a. hospes= vendég, idegen, t elepes (latin). Átvitt értelemben: vendégül látott, ellátott. A nev elıotthonokban, v agy kórházakban hónapokig gyógyk ezelt emberek érzel mileg b eszőkülnek, sıt, a nev elıotthonokban év ekig ellátott gyerek ek intézmény függık leszn ek, s a valódi életkoruktól testileg- lelkileg el maradnak , azaz: visszamaradottakk á (hospitalizálttá) válnak. 54

29

30 A debr eceni Bem téri pszic hiá trián (1994) neveztem ceremóniának, ünnepnek, s ıt, önünneplés nek magát a ( komplex, dinamikus) z eneter ápiát. A mőv észetter ápia fela data, hogy általuk megelevenedjünk. Definíc ió sz erint a zeneterápia:  nonverbális pszichoter ápia, az oknak, akik ver bálisan nem, vagy kevés bé megközelíthetık, ezen túl, a v erbalitás t kiegészíteni szándékozó érzelmi ( nem kognitív) ter ápia, valamint; 55

 szimbólum-terápia (Jung, Melanie Klein ) is, valamint olyan  m ővészetterápia, melyen zenév el s egítjük elı 56 (facilitác ió=Bionnál érz elmi katalizátor, ser kentı, „ beindító”) élmények és érzés ek 57 áramlását (induktív z eneter ápia) segítve az ok megfor máltságát- alakítottságát és feld olgozását a kliens sz ámára ( Dunkel), önkifejezés ,  tehát e fentiek sajátos kombinációja, helyet adva a dramatikus elemeknek: komplex z eneter ápia, mint amily en a festés-rajz olás, tánc , bábjáték. A fenti eljárások eseteiben is érvény esek a pszichoterápiás csoportkeretek, szabályok, hatás mechaniz mus ok (Bagdy, 1991, Merényi 1991). A z eneter ápia kereteit a terapeuta szabja meg, így str uktur álja a cs opor tot, or ie ntác iót és kapasz kodót ad, szabályokat és szabads ágfokokat ter emt. A csoport gyakr an inhomogén. Ez nem feltétlenül baj, a csupa depressz iós beteg ter ápiája óhatatlanul lapos lesz , de a mániást, v agy sz ociális an per manens beteget egy üttmőködıv é kell szelídíteni. İ hasznos is lehet, hisz’ a csopor t motor jává válhat. A foglalkoz ásokat rendsz eres en kell látogatni. Függetlenül attól, épp mihez van kedve a betegnek. A terápia látogatás a önkéntes, de az elsı két alkalom pszic hiáter i- kezelıorv os i javallatr a quas i kötelezı 58: tapasztalatszerzés, amolyan kóstoló. A beteg m otiválás a minden es etben szükséges részben, mert nem választhatnak; nem tudhatják, mirıl maradnak le. Részben, mer t a mentális eles ettek alapvetı ter ápiás módszer tana az érzelmi támogatás és a bíz ni tudás képess égének vissz aadás a. Sok nıvér nek fogalma s incs err ıl, jóllehet pszic hiátriai osztályon dolgoz nak. A ter ápiának s em absz olút kontr aindikációja, 59 sem különös ebb v esz ély es mellé khatás a nincs . 60 Mániás (vagy csak hy pomán [jókedvő, felfokozott]), agr esszív , szoc iális an penetr áns (de ez mindig a ter ápiás ülés után derül ki) beteg ne látogassa a zeneterápiás ülés eket. Kivév e azt a személyt, aki ir ány ít ható, így a hy pomániája még jótékony an befolyásolhatja, aktiv izálhatja a csoportot. 55

az angol pszicho analitikus iskola képviselıje. A k atonatisztbıl lett pszi chológus esete. 57 eml ékezz légyszi’, amit a kreativitásról és gyógyulásról korábban mondtam: az alakítás , a változás a lelki megújulás forrása. 58 Sok beteg hárítja a terápiás s egítséget, sıt, ki sem p róbálván azokat, azt sem tudj a, min nem v ett részt! 59 ellenjav allata, kockázata 60 Ön magunkkal szemb enézni sokszor szo rongást és cs alódást, kognitív disszonanciát -mást gondoltunk magunkról, az elkép zeléssel nem egy ezı, disszonáns valóság -, keserőség et jelent . Ám ez az életünkkel j áró folyamat, nem a terápia speci fikus hat ása, viszont a fejlıdés energia b ázisa. Nem kikerülhetı! 56

30

31

A lény eg az együttmőködési készségen- hajlandóságon van. Célszerő a zeneter apeutának viz iten megf igy eln i az új betegeket –felmérv e kooperábilitiásukat (egy üttmőködésüket), megbecs ülve zeneterápiár a v aló alkalmass águkat. A pszichés státusz és a beteg típusának felmérésének s émája:

1) a tudatállapot 2) az orientáció, (magára, m ásokra, idıre, helyre és helyzetre) 3) a figyelem (vigilancia [é bre ség] és tenacitás, flexibilitás [a figyelem t artó ssága és elterelhetısége])

4) 5) 6) 7) 8)

a percepció (ingerfelvétel), illúziók, esetleg hall ucin ációk megléte a beszéd-f ogalomalkotás-koherencia a gondolkodás tartalmi és formai jellemzıi az emlékezet, élettörténeti egység § al aph angul at, han gulatzavar, érzelmi rezonan ciakészség, 9) §az érdekl ıdés, odaf ordulás, ko ntaktusteremtés, alkalmazkodás, szo ciábilitás, (csoportba en gedhetı sé g)

10) a pszichomotori um, cselekvés, mozgás 11) a saját motiváció (pl. delegált [= küldött , „anyuka akarja, hogy ide járjon ”] betegrı l van-e szó ? Vagy tén yleg ı MAGA akar-e gyó gyulni?)

Betegünk mily en típus ba sor olható (elsı megközelítés, és ez nem indokol s ablonos kommunikációt, aminek –egy idı után- mindig egyénre szabottnak kell majd finomodnia!!): • • • • • • • • •

KAPCSOLATÉHES/ dependes/ biz onytalan MAZOCHISTA / mártír megadó/ÖNFELADÓ/ passz ív SKIZOID, nem ellenséges, de (önvédelembıl)

táv olságtartó NÁRCISZTIKUS= figyelni kell rá, többet/jobb ellá tást akar mindenkinél, mert ı nem ’átlag beteg’ KÖVETELİ/ dühös, túlz ott, nem is teljesen adekvát elv ár ásai vannak az orvossal/intéz ménny el sz emben, ELLENSÉGES/ hosztilis, mer t korábban rossz orvosi tapasztalatai voltak 61 (iatrogen ár talmak ), vagy elev e ily en személyiségtípus, SZEDUKTÍV; a csábít ó, aki haver kodni, barátkoz ni akar, sz ex uális kapcs olatba kíván lépni orv os ával, de legalább a mellér endelt visz onyt áhítja ( ami hely es mértékben nem is baj), gyer mekek, akiket egyenesen mőhiba ’hivatalos távols ágtar táss al’ kez elni, velük játsz ani, barátkoz ni, egy üttmőködésüket humorral, sz eretettel elny erni tanácsos, már csak a siker es anamnéz is és fizikális (fájdalmak) v izsgálat miatt.

Az ÁLLAPOTFELMÉRÉS segít, hogy a kliens (ÉS A TERAPEU TA??) MILYEN KARAKTERŐ?, mely ik csoportban jár jon zeneterápiár a –avagy, képes e terápiás munkára. Menny ire képesek egy üttmőködni? Milyen orv os/terapeuta – kliens kommunikáció a legmegfelelıbb stratégia a személyes kapcs olat felvételekor ? A kommunikáció egy más „sz agolgatás ával, és finom letapogatás ával” kezdıdik. Miért jön terápiár a? 61

Iatrosz = o rvos, iatrogén , az orvostól származó…

31

32 Küldték, maga jött? İsz intén igényli a változás t? Mik a pr oblémák? Melyek, amik prior itást ( elsıbbséget) élvez nek? Mi a cél? Mely utak vez ethetnek oda? A klienst feltétel nélkül fogadjuk el, olyannak, amilyen. Minden terápia alapja a bizalom. Tehát nem az orvosi, nem a pszichiátriai, nem pszichológiai ismeret. A terápia biz almon és etikai alapon áll, a metodológiák másodlagos ak, szakmafüggık. NB: A feltétel nélküli elfogadás nem intellektuális termész ető. A túlzott intellektuális hozzáállás megérteni, elemez ni akar, nem pedig együtt ér ezni. Az EMPÁTIA = JELENLÉT, ezér t fontosabb, mint a megértı-hideg-objektív-távolságtartó, elemz ı intellektus. A ter ápiában csak kés ıbb jelenik és jelenhet meg a „ kr itika”, a finom, jól megfontolt, és jól megf ogalmaz ott ( nem s értı, a kliens számára feldolgoz ható) visszajelz ések. Mely ek a produktív szeretetbıl ( = nem önc élú kr itika, a beteg [er ısz akos ] megváltoztatás a, hanem elfogadható hangvételő, empatikus vissz ajelzés , és a változás ér dekében) fakadnak. A zeneterápia fontos vonás a, hogy ott egy oly an kommunikáció zajlik, ami a zene és annak r ec eptív-produktív élményének megbeszélése. És e megbesz élés ek ürügyén zajló lelki anyagot feltáró munka (ex plor áció = feltárás) . A kommunikác ió szim bólumképzésen és annak megértésén alapszik ( Fer enczy, 1991, Kr is, 1998, Klein, 1998, etc.). A légkör intenzív, a sz imbólumok érzelemmel telítettek ( Jung, 1993 [1934], Dienes, 1981). A kliens ek részér ıl r elatíve kev és az ellenállás, ami a ter ápia számottevı r észében ez nem is lehetséges : a zene, mint preverbális kifejez ı köz eg nem engedi meg a felhábor odás, a szégyen, az ellenv etés stb. alakjába bujtatott ellenállást a terápiáv al szemben. Ha a kliens er ısen visszautas ítja a foglalkozást ( pl. az adott zene ür ügyén), akkor legtöbbsz ör „ önmagával van baja” hár ítja az önfeltárást, a terápiás együttmőködést ( én-rész ess ég) . Érzés einkben, vélemény einkben, fıleg szimbólumainkban, asszoc iációinkban, hiszen elutasításainkban önmagunkat ( is) megjelenítjük. Ha és amennyiben a terápia elutas ítás a a minden mindegy, önfela dó magatartás, tanult tehetetlenségbıl, depressziós v isszahúzódásból fakad, motiváljuk a beteget a ter ápia elfogadás ár a. Erıs íts ük bizalmát, még humoros ak is lehetünk. A lény eg, hogy a kliensünk idegenkedését feloldju k, minden meglev ı elıítéle tét fell az ítsuk Mert minden alter natív terápiás eljárás akár megoldást is jelenthet a beteg részére. NB: A terápia középpontjában nem is annyir a a zene, inkább a kliens áll. A zenével, a zene ürügyén szim bolikus önfelt árás 62, önmeghatároz ás, aktuális vagy épp egy múltbeli Én- állapot köz lése zajlik. Az Én-állapot felt árás fontos diagnosztikai mo mentum. Infor mációkat tudhatunk meg, ezek közlésérıl a beteg nem is tud, hisz’ az okat sz imbolikus an, tudattalanul jeleníti meg. Szimbolikus önfeltár ás? Az meg mi? A dir ekt önfeltárást is mer ed, amikor v alakit, önként a bizalmadba av atsz . III. éves fuvolista srác: „és akkor nagyon kibuktam, mer t már régen kész ültem erre, felvittem Annamar it [ … ] Anyám meg bunkó volt. Lekurv ázta, meg hogy ez még kor ai nekem, meg hogy az Annamar i elv eszi a fiá t tıle m [ … ] Hát ráv ágtam az ajtót. Egy hétig nem aludtam otthon. Amikor haz amentem megin’ balhé v olt. Lehet, hogy ezért sz edtem be any ám altatóit…

62

A s zimbólu mok meg alkotása során belsı t artal mak , leszakadt én -részek , v ágyak , tiltott/elfojtott gondolatokérzel mek jelennek meg.

32

33

Szimbolikus ( =utalásos) az önfeltár ás, mikor betegem álló nap egy gyász induló elejét püföli a zongorán. Ha halálfejeket firkál a matekfüzete mar gójára. A rajz ok, a gesz tus ok, a szóhasználat, a ruha (Kata állandóan feketében jár , fekete rúzs , feketére lakkoz ott kör mök) , a zenei impr ovizác iók: mind- mind szimbólumok! Igen, a terapeutának meg kell tudnia fejteni ıket. És visszatükrözni kliens ét, pl. tudja, ez engem lehangol. Mit akar vele kifejez ni? Tudatában v an ennek? Sugalmaz ni nem szabad, de ritkán ily en kérdés is feltehetı: Esetleg nem önpusztításról van szó? (A beteg felfedez te a hegedőt, bomba zuhanás át imitáló glissandó a mániája). MINDEN TERÁPIA ALAPJA A terápiák alapja nem szakmai (pszichológiai irányzatok és eljárás ok) pr ior itásúak. Kell, hogy tudjuk a játék, a magatartáster ápia, a pszichoter ápia hatásmechaniz musait, de miv el: minden terápia alapja a biz alom, stabil itását a morális (tehát nem csak lélektani, orvos i, stb.) stabilit ás adja. A terápiás 63 szerzıdés az egy etértés er edmény e (kellene, hogy legyen). Nem élek vissza a beteg gyenges égeiv el, az információkat titoktartással és bizalmas an kezelem. A beteget 1. elfogadom, majd a szüks éges 2. információkat, az ı α , aktuális állapotának, β, mőveltségünk, γ, teher bír ásának megfele lı módon/mértékben tár om fel elıtte. A beteget még a pénzes magánprax isban is, és ez etikai követelmény , tájé koztatni kell a δ, psz ichoter ápia vár ható nehézségeirıl, hatékonyságának vár ható mértékétıl, sıt, más, es etleg még szóba jöhetı gy ógy módokr ól is ! Az infor mációhoz , az orvos i dokumentumok megis merés éhez v aló jog alkotmány os jo g is, és beteg jog is egyben! A z eneter ápia bár mely terápiához kapcs olódhat: o o o o o o o o o

önis mereti, enc ounter ( Kur t Lew in), pszic hodráma, (pl. Moreno) életv ez etési tanácsadás, hipnózis, relaxáció, kognitív , v iselkedéster ápia logoterápia (Rogers, Viktor Frank), tanácsadás , v entillálás, lereagáltatás pszic hoanalízis eljár ásokhoz.

Minden sz akág csılátáshoz vez et[het], ráadásul nem minden beteg alkalmas minden módszerre. A par adigmák vált ogatása fejünkben (es etleg a gyakorlatban is), egyaz on beteg esetében plasztikusabb képet rajz ol a beteg helyzetér ıl. A terápiás siker nem felt étlenül a terápiás eljár ás hatékonys ága (Her mann Imre).

63

Miv el kezellek, milyen móds zerrel, mennyi ideig, milyen dolgokkal jár (diéta, munkából ki marad ás, élet módv áltás, stb.), mik az esélyek, és milyen más, elérhetı módszereke vann ak még számodra, függetlenül, hogy most szerzıdsz-e velem!

33

34

A TERÁPIÁS SZERZİDÉS

A terápiás szerzıdés kicsit egészs égügy i, kicsit jogi fogalom is. A terápiás szerzıdés megkötése, v agyis, hogy az Ön gyomorfekély e, vagy kényszer betegs ége kezelése

heti X alkalommal, Z módszer szerint Y összegért, itt és ennyi órában fog történni, sokszor a s egítı személlyel ( orvos, pszichológus , lelkész, sz oc iális

munkás, stb.) v aló elsı találkoz ás alkalmáv al történik. A ter ápiás szerzıdés legtöbbször sz óbeli, s megállapodunk a beteggel, mi is a baja ( ir ány diagnózis), a fı problémája? A terapeuta/segítı, miben, milyen módsz err el, meddig, mily en keretek/feltételek között tud segíteni? Ehhez is mer ni kell a beteg jellemét, a beteg „tér képét” (vallásos, vagy nem, hisz az ily en- olyan fajta ter ápiákban, vagy nem, rész t vett- e már valamilyen ter ápiában?, s ha igen, milyen eredménny el?, stb.). Nézzük a vázlatot: ELSİ INTERJÚ (áll apotfelméré s) ún. cél zott bes zélgetés → inf ormáci ók TENNIVALÓK MÓ DSZEREK , ELJÁRÁ SO K GYÓ GYSZEREK, S EG ÉDES ZKÖ ZÖ K

ÉLETMÓ DVÁLTO ZÁS AZ EGYÜTTMŐKÖ D ÉS FORMÁI

BEVONT CSALÁDTAGO K TÁJÉKO ZTATÁS EGYÉB LEHETİ SÉGEK RİL

TISZTELETDÍJ KÖTELEZETTS ÉG EK

REÁLIS CÉLOK , ÉS REÁLIS KEZ ELÉSI IDİ A BETEG MEGNYERÉSE RAPPORT

__________________________________________________________________ A SEGÍTİ Nem az ért jött az ember fia, hogy szolgáljanak néki –mondotta Jézus,- hanem, hogy ı szolgáljon. –De ki tud szolgálni? Bizony, ( a szív ükben, felismerı képességükbıl, esetleg hiv atalai hatalmukból fakadóan) a legnagyobbak szolgálnak. –Hogyan is szolgálhatnának a kicsinyesek, az önz ık és mohók?? Azok a milliók, akik társ adalmi szerepekér t és hiv atalért tülekednek? Mer t akik magukat sz olgálják, más ok szolgálatár ól mit sem tudhatnak. A segítınek le kell gyız nie saját halálf élelmét, szorongás ait, rejtett elıítéleteit, tehát: ego -ját, énjét = ami az elkülönültség illúziója . Tür elmesnek kell lennie, sok kliens agressz ív, köv etelızı, vagy lass an fejlıdı lehet. Kommunikálni kell tudni: ez minden terápia tec hnikai alapja ( a más ik alap, mint mondottam, mor ális ter mész ető). Óvnunk kell munkaképess égünk, nemet kell mondani, ha megfár adtunk, figyelni kell a burn out ( kiégési tünetegyüttes) tünetek esetleges megjelenésér e! ( Én err e nem figyeltem, bajo m is lett belıle, amit meg lehetett volna elızni.) Mindig idıt kell adnunk magunknak, hogy rekreálódjunk, könnyő sport, pihenés és alkotó egyedüllét for májában. Segítınek lenni nem szakmai hatalom, hanem sz olgálat. 34

35 A szol gál at adj a az él et m ély ebb értelmét, m ert rajta keresztül tapasztalh atjuk meg: mind-mind az egész, nagy, kozmikus EGYség részei vagyun k. S ahogy a Bhagavad Ghītā mondja, a SEGÍTSÉG ÖSVÉNY ÉN MEGTETT EGY ETLEN LÉP ÉS SEM HIÁBAVALÓ. „Boldog [az] az em ber, aki f áradozott. Megtal álta az életét.” –Jézus szavai [Apostolok cselekedetei, 14. 22, és Pét. 3.4, val amint J an. 1. 12]. A jóság körben forgását tanítja a Buddhizmus; adok, s val aki m ás, egyszer majd nekem is ad. Adni, nem kölcsön adni! A do ut dēs (adok, hogy adj) nem adás, hanem csere. Jézus szavai szerint: „Mikor pénzetek lesz, ne adjátok [azt] kamatra, hanem [majd] adjátok ann ak, akitıl [soha] nem f ogjátok [vissza] kapni azt. ” [Máté 5. 42] A z adásban nincs ’vissza’ –az a cseréhez tartozó fogalom és gesztus. A segítıknek rendszer es újr atöltıdésre, hobbyra van szüksége, sz akmai- ember i támogatásr a, a kollegák rész érıl is. Sajnos számos egészségügyi intéz ményben rossz a dolgozók mentálhigiénés helyzete, fesz ülts égek terhelik a psz ichiáter ek munkáját, gyakor latilag 50 év e nincs politik ai akarat az egészségügy rendbe tételére, ilyetén módón hogy an is lehetne ny ugodtan, stabil lélekkel segíteni másokon?? A segítıknek r endsz eres tr éningr e, r ekreác iór a és ’simogatásr a’ van szükségük, hogy ne burnout -ban végezzék karr ierjüket. A vez etı köteless ége és alkalmasságának sz akmai követelménye, hogy s egítse a s egítıit, ny ugodt, kiszámítható munkahelyi légkör t biz tosítson. Mert a betegs égeink eredete legtöbbször lelki! Még a tes tiek is lelki er edetőek, szaksz óval pszic hoszomatikusak! Ki legy en segítı? Aki fel tudja vállalni, hogy elv esz íti életét, ha megtartja azt (s ajá t magának) , de ha elv eszti életét (más oknak osztja szét = szolgál) akkor megmentette életét ( Jéz us). Psz ükhé = lélek, sz óma = test. A pszic hoszomatikus betegségek olyan, testi tünetekkel és testi elváltoz áss al járó betegs ég, aminek oka lelki, pl. tartós gyász , depr esszió, szor ongás. Ó, de hány és hány magas vérny omás (hiper tónia) , cukorbetegség, elhízás , gy omorfekély, irr itábilis vékonybelek, emésztési zavar , álmatlanság, asztma és all er gia oka lelki baj!! ARC-VONÁSOK, JELLEMEK

Bizony, ahogy mi r eagálunk akár ugyanarr a az élményr e is, mégis, különbözı módon történik. Az a mód, ahogyan reagálunk, az a személyiségünk (karakter ünk). Jaj, biztosan hall ottad a foly osón a cs oporttársadtól, az e bıgıs szakos csaj, a nagy dudákkal tök jó fej, de egy kics it félıs. Az a klar inétos okos , tudálékos pas i, de figyu, tök gáz…. Anny it lelkiz ik, meg minden. A nnyi baja van… De lehet, hogy cs ak túlérzékeny ? Nos , az ily en beszélgetésekkor derül ki: menny i félék is vagyunk? És bár mindenki más módon egyforma, mert ügy e mindenki szenved, ha beteg, mindenki enni akar, ha éhes, és mindenki a boldogságra tör ekszik, azért kívülr ıl, és lelki mechaniz mus ainkban tény leg nem vagy unk egyfor mák. Az embereket típusokba sorolta a filoz ófia, majd kés ei utódja a pszichológia is, meg az ember tudomány, az antropológia is (anthróposz= ember, lógosz = tudás , magyar ázat, ész). Az alábbiakban ugyanarr ól lesz szó, csak más szemszögbıl; a személyis ég egy ben a dolgokr a v aló r eagálás is, meg életstílus is. A REAKCIÓINK , STÍLUSUNK, ÉLETMÓDUNK MI MAGUNK VAGYUNK. Ekképpen a betegségek is; aki állandóan cigiz ik, mert szor ong, nem tanulja meg szorongás át kezelni. De tüdıtágulatot és géger ákot nem kis eséllyel kaphat… Mint zenész nek, megs úgom, alapv etıen két „ és fél” civilizációs embertípus van, 35

36 • aki KIFEJEZI magát ( alkot, önexpr essz ív , de ehhez áll közel a sz emlélıdı-filoz ofikus is), • aki BIRTOKOL (a létezés hely ett kis ebbségi komplexus át [Adler], sz eretetéhségét tárgyak sz erzés ével kompenz álja – és ide tartozik a hatalom akarás a is , szerepszemély ek, masz k mögötti létez és, státusz-igény). • aki csupán SZEMLÉLİdik ( meditatív, kontemplatív alkatok, intr ospekc ió, befelé tekintés , v allásoss ág.) …és persz e a fı érték, és célképzet, attitőd ( beállítódás , értékrend) sz er int v annak akiknek az: érzelmek (cs aládi kapcsolatok, szer elmek és barátságok, szoc iális v iszony ok) fontosak, a telj es ítmény fontos, pl. munka, sz ex, s tátusz, intelle ktuális becsvágy mozgatja az ilyen embert, a tárgyak/ mőködés ek/ elv ek iránt érdeklıdı nem is oly ritkán a sz ociális világtól is elfor dulhat. A magy ar újkapitaliz mus megis métli a sz ocializ must; a pénz totalitarizumusa eltörli a humán értékeket. Minden az eladhatós ág (liberalizmus). Ha nincs s emmid, senki vagy –sugallja. Ha drága az is kola, bez ár ják. A piac a szent, és a piac törvényei felü lírnak erkölcs öt, tradíciót, mővész i értéket! (İr ület!) Aki összekev eri magát a hamis értékekkel ( hamis identifikáció, tév es az onosulás ok) biz ony elveszítheti önbecsülését, akár depressz iós, dependens, kodependes 64, neur otikus lehet. A zene-, tánc-, biblioterápia nem csak a humanisztikus pszic hológia er edménye, hanem a HU MÁN IGÉNYEK HUMÁN MÓDON VALÓ SZOLGÁLATA is ! Mily en személyis égtípus okat is ismerünk? Az egy oldalú biologizmus a fejlıdı petesejt és annak kés ıi formájából, a sz edercs írától (gastrula) szár maztatják a személy iség v onásait, melyik az a cs íralemez, ami dominál a fejlıdés kor? A külsı csír alemez az ektoderma ( ektosz=küls ı, der ma=hám, bır) adja a hajat, a csontokat, a fogakat, a bırt, de az idegsejteket is. Innen, hogy az ektoder mális alkat ideges is , száraz a bıre, kor pás a haja, és idegeskedı, netán magába forduló, filozofikus , vagy egy más ik típustanban: melankolikus. A mez oderma, azaz a köz épsı csír alemez az iz mok „ ıse”, az ilyen ember a jó pasi; izmos, arány os, kifejezetten atletikus testalkatú, kiegy ensúly ozott, az akaratát végig viszi, egy más ik tipoló giában: koler ikus lenne a neve. Innen a mez omorf, ektomorf, endomorf karakter ológiai elnevez és ek. t íp us Az, hogy v alaki aktív /ingerlékeny/gy ors, azt szangvinikusnak (s anguis =vér) vagy koler ikusnak ( kholé, gör. = epe) mondjuk, aszer int, hogy az aktiv itás, az ingerlékenység gyors an elillan-e, avagy tartós an megmar ad-e?

64

Olyan, függıségben lenni ak aró egyén, aki, ha elves zíti azt, akitıl függött, mindig új személyt keres, akitıl függh et.

36

37

A lassú/ny ugodt/inaktív embertípusok érz elmi reakc iói szer int lehet melankolikus (bús) , v agy flegmatikus (inkább cs ak egy kedv ő). A testtáj dominanciája ( Sheldon) sz erint, lehet v alaki sz omatotóniás (szóma=test, életöröm), mozgásszeretı, energikus, kalandvágy ó, bátor ( ~endomorf). A viszcer otóniás (v iscer =belsı sz ervek) kifejezetten kényelmes, élv ezeteket kedv eli, társ asági, önmagával elégedett, passzív (~mez omorf). A cerebr otóniás (c erebr um= agy) alkat gyors r eagálás ú, de fesz ült, sz orongó, zár kózott ( ~ektomorf). típus Alapvetıen van 1 -es típus , akit a testi v ágyak és ösztönök vezérelnek. A v ezérlı erık szerint persz e v an 2 - es ember is , akit leginkább az érzelmei befolyásolnak, akár az elragadtatottságig, dührohamokig. A 3 –as típus ú ember t az esze vezeti, lass ú, tar tóz kodó, megfontolt, sıt, aggodalmaskodó, biz almatlan is lehet. Hippokr atész szer int a v ér túlsúlya szangv inikus temper amentumot eredmény ez, míg a fekete epe a melankolikus, a sárga epe a kolerikus, a ny ál pedig a flegmatikus karakter t adja ki. Hippokr atész sz erint a TESTNEDV - LELKI ALKAT (érz elmi élet, temper amentum!) biokémiai szinten egy másnak megf elel. Azaz egy mástól függenek! Idıszámítás elıtt 400 évv el tudta azt, amit a mai orvostudomány és pszic hológia: a temperamentum (vér mérséklet) függ a hor monoktól (nedv ek), és viszont. A szangvinikus szalmaláng, könnyen gyúl és könny en múló érzelmekkel bír (sanguis [szangvisz] = v ér). A koler ikust erıs, tartós érzelmek és motívumok jellemz ik (chole…= epe). A melankolikus ember ben a fekete epe ( melon, melano = fekete) a meghatár ozó nedv , nyomott hangulatú, erıs érzelmei nem tükrözıdnek a tetteiben. A flegmatikus lomha, lass ú, vagy ér dektelen beny omást kelt ( a felsz ínen) érzelmei lassan generálódnak, és alacs ony hıfokúak. A lelkiállapot hor monokat szabadít fel, tehát a személyiség még a maga, egyedi biokém iájában is személyiség! Ezt er ısíti meg az orv ostudományban a pszic honeur o-immunológia, az az a lélek, az idegr endsz er és immunr endsz er egy másra hatását kutató ága.

Típus Jung sz er int alapv etıen vannak kifelé élı, kitekintı, extrover tált ember ek, és persze introvertált ( befelé tekintı) sz emély is égek. Számtalan tipológia létez ik, a legdivatos abb Kr etsc hmeré volt (1921) és ez is nagy igazs ágokat tartalmaz: gének → hor monok → testalkat → lelki alkat → érz elmi reakciók ☺




… és mindez v issz afelé is igaz : megkövesedett érz elmi reakc iók → szokás ok → 65 helyz etek/konfliktusok → sors, betegség. Amit akár örökölni ( epigenetika ) lehet. Az ısi bölcselet sz er int: 65

(epi = fölött, kívül) A gén eken kívüli öröklés men et, pl . g énkárosító anyagcsere h atásai. L amarck sejtés e ma már igazolódik, a s zerzett tulajdonságok (b etegség ek) egy része átörökíthetı.

37

38

• • • • •

ha egy érzést ism ételünk, gondolat lesz belı le, ha egy gondolato t dédelgetünk, tett lehet b elıle, ha tettet vetünk el, szokást aratunk, a szo kás jellemet formál, a jellembıl viszont sors fakad.

(Akár tragikus sor s is. Gyógy ulás = változás, gondolatváltoztatás, az ér zelmi reakciótípus, tehát a viselkedés és szokások megváltoztatása. Az ér zelmek ÁTALAKÍTÁSa, máshová helyezése, de hisz ezt Te már tudod, zenei m őszóval: m oduláció és transzpozíció!) Csakhogy a negatív érz és negatív gondolatot, önkár osító/elkerülı tettet hoz létre, stb. Nem azt hiszünk és gondolunk, amit akarunk, hanem amit sz emélyis égünk egy általán gondolni tud! Kretschmer sz erint a köv ér kés, ker ekded (piknikus) alkat hangulati zav arokra ( mánia és depresszió) hajlamosak, a karcs ú, leptosz om testalkatú egy ének már inkább a gondolkodás z avar aira fogékonyak ( introv erz ió , skizofrénia, túlértékelt belsı világ). Az atletikus felépítéső ember nem bír egyér telmő karakter típuss al. A mai pszic hiátria úgy próbálja megr agadni az ember eket, hogy ha betegek lesznek, mily en fajta, de tartós an jellemz ı lelki bajjal r eagálnak majd az éle t megpr óbáltatásair a? Így találunk hisz tér iás, teátrális, érz elmi kitörés ben érzéseinek hangot adó, feltőnést kedvelı, ún. hisztr ionikus személyis éggel, vagy személy iségz avarr al bír ó embereket. Igen, már sejted is ; a mőv ész és médiavilág, telis- tele van ilyenekkel! Sz ínészek nem csak a színpadon vannak. Milyen kar akter a stacc ato (sztakkátó, - mer t ezt olvas hatja nem zenész is !)? Külön álló, röv id hangokat, ilyen hangokból álló dallamot jelent. De a sztákkátó jelenthet - játékos anszemély iségtípust is ! Hisz’ tudjuk, a mozgás ban ott lakaik a sz emélyis ég, a dallam mozgás ában ott van az ábr ázolni kívánt kar akter. A mozgás adja ki a karaktert (testilelki mozgás ok, pl. iz om összehúzódás, epekiválasztás, a boldogsághor mon molekuláinak felsz abadulása, az érzelmek-hangula tok áramlása) . Staccato (r öviden) – gyors an sz ökellı dallam – szökdelı, ör ömteli mozgás, → motoros ny ugtalanság, ide-oda cs apkodás, nyugtalanság → hiper kinetikus zavar. A hiper kinetikus it t a túlmozgást jelenti (hy per = nagy on, kinész isz = moz gás). a sztakkatós, nagy obb hangközugr ás os, r apszódikus dallam a pszic hológiában a figyelemzav ar ost jelenti. A dallam nem marad meg egy motív umnál – nincs r ögz ített figyelmi fókusz. Így már totál egy üttálln ak a hiper kinetikus kór kép kr it ériumai, felt ételei: figyelemzav ar, er ıs, kontrollálhatatlan mozgáskitörés, nagy moz gásigény . Sıt, a figyelemzav ar ide-oda csapongás a még (a dopaminnal, szer otoninnal összefüggı) újdonságker esés is lehet, mint személy iségjegy, a z enében, pl.: • • • • •

Bach : Kromatikus fantáz ia ( és fúga) Mozart: d- moll fantáz ia. Paganini – sz ámos capr ice -ben, Lisz t – számos zongoradar abban, mint pl. a transzc endens etődök, rapszódiák, Montev erdi - minden stile concitato (iz gatott stílus) ábr ázolása ily en.

38

39 Kis túlzáss al, a zenedar abok alapkaraktere egyben pszichológiai típus és (adott személy iségjegy extr a fokozott változatai es etén) psz ic hiátriai betegségtípus is . (Lás d Beethoven par oxiz mális ( görcsr ohamos), epileptikus ökölr ázásait, pl. az V. esz dúr sz imf óniában, Sc hubert melankóliáját dalaiban, Bach intr overtált-v all ás os elfor dulását az ev il ági dolgoktól, Bar tók rez ignálts ágát és depresszióját –de nem adok példát. Felfedez ed? Igen, ráhangolódással ez eket a jellegz etességeket már Te is fel tudod fedezni.) Gyer e, rakjunk össz e egyet! Andante (sétálv a, ballagv a) + legato (legare=kötni, összekötött hangok, ami egységbe foglaltságot jelent, a sztakkátó ellentettje) + piano (emelet, z enében halk hanger ı) egy ben egy emberi arc ot ejtet. A ndante – lassú mozgás – melankolikus /fle gmatikus v onás. Legato – ebbe még a vonsz olts ág, de összesz edetts ég is belef ér. Lassú, vontatott, vagy csak búskomor? Tür elmes , kivár . Piano, hát ez s em egy kolerikus, vagy sz angv inikus v onás! Inkább introver tált, elmélkedı jelleg. Ahá, ez leptoszom vonás. V agy az ún. s kizotíp személy is égjegy . - Na, kifelééééééé a zongor ából! Mi ez ? 4/4, Andante commodo, legato dolce e 66 pianiss imo. De Ön nem egy „4/4, Andante c ommodo, le gato dolce e pianiss imo” , hanem egy negédes-bús komor , meglass ult köv ér ( piknikus) negyvenes pas i, ömleng valami visz onzatlan szer elemr ıl... Úgy, hogy mars ki! Ki a z ongorából, és v esse le már magár ól a kottapapíros álarcát! És még fedıneve is van! Több is ! Ily enek, mint a cisz- moll etőd, F- dúr lar go ( nem csak Händel), b-moll Dal, sz öv eg nélkül ( nem cs ak Mendelssohn) , v agy cs ak: Poème ( egy általán nem cs ak Fibich) . Meg a c ímek! Lesz áll az éj ( Ny ugosznak a v ölgy ek), v agy csak egy Bac h kor ál?? -Mit tanultunk a fentebbiekbıl? A kar akter sz av unk jelentését ki kell tágítani. Új területekre átvinni: TEMPERAMENTUM → MOZGÁSOK

(te st, m olekulá k, léle k, é szjárás)

→ kif ejezés (érzelm ek, arán yo k, jelensége k, a mozgá sban m egjelenı jelentés) → karakter (=jellemzı indulatok, jellemzı mimika, jellemzı gondolato k) kara kte r → temperamentum/jellem/ minıség/egyénis ég, sajáts ág/jellemz ı, tehát a: MOZGÁS

KIFEJEZÉSMÓD

A MOZGÁS = JELENTÉS A MOZGÁS = KAR AKTER

Tehát, amint eddig döbbenve láttad ór ámon, zongor áz ásom után elmozogva/eltánc olva a játsz ott dallamot, megfigyeltük: egy dallam egyfajta mozgás, a mozgás meg, egyfajta jelentést hor doz . Igen, a moz gás tulajdons ág. Pontos abban a v alamily en mozgás tulajdons ágot fejez ki. A kkor bıv ítsük a (zenei, grafológiai, fizikai, kémiai) mozgásról alkotott elvontabb fogalmainkat: m ozgás = k arakter (jellem, v isz ony ul, jelentéssel ruház fel dolgokat) mozgás = jelentés (egy tulajdons ág jelent valamit) mozgás = t ulajdonság mozgás = kifejezés (tulajdonság)

Tehát amikor húzod a vonót, püfölöd a zongor át –mozogsz, ami egy hangmozgás t (dallamot) hoz létr e! A moz gás pedig az érz elem kif ejez ése, irány ulás, energia, és távolság, és pontrendszer [r elác iók, tér beniség], halmaz is ! Mi- minden a zene?! 66

Kényel mesen andalogva, édes en, nagyon halkan összekötni a hangokat .

39

40 E felsz íni analógiák mögött maga a komponis ta lelki mozgási jelennek meg, tehát karakter e, stílusa. Bartók rengeteg dar abja árulkodik depressz iójár ól. Schubert c iklotím v olt, (thimos = sz ellem/hangulat, c ic lo [küklosz ] = kör, kör be) , hangulata szeszélyes en és gy akr an v áltozó. Mozar t hiper aktív, impulz ív, gy ermeki, sıt; infantilis, szélsıs éges. És jellemz ıen erotikus ! Mozart sexmániás volt. Feladat: amikor mégy haz a a busz on, villamoson, figy eld meg, hány szemöldökr ándulást, fintort, lebigy enı sz ájzugot, elkerekedı szemet tudsz megfigy elni? E mozgás ok mögött érzéseket az onos ítani? ÉLETMÓDOK - BETEGSÉGEK – JELZÉSEK

Az adott személyiség minden s ajátossága tükr özıdik az összes választásaiban. A választásokon alapul sz ámtalan léle ktani teszt is. Ily en, pl. a színteszt (Lüscher) , vagy formák, helyz etek, állatok, foglalkoz ás választás a. Igen, egy általán nem mindegy , kibıl lesz kertész, v agy hivatás os katona, v agy épp hentes, vagy nıi szabó… Ne m mindegy, hogy miniszoknya, v agy nerc bunda, bar na, vagy s ötétkék… Ember t bar átjáról, madarat tollár ól –a társas v iszony ainkban is tükr özıdik, kik is vagy unk valójában? Láttad azt a hárfa szakos, vékony kislányt, miért, hogy mindig ivós pas ikkal jön össze? És az a klar in étos sr ác, miért, hogy az összes bar átnıje kihasználja? A jellemünkbıl adódó pr eferenciák ( kedv elések, vonz ódások és v álasztás ok) s ajá t magunk jellemzıi. A preferenciákból jön az, amit élets tílusnak, felfogásnak, - és persze az ez ekbıl szár maz ó, és egyéniségre jellem zı betegs égeknek nev ezünk. Aludj, s megmondom ki vagy, egy él, s megmondom ki vagy, r ajz olj, vagy írj, megmondom ki vagy, öltözködj, s megmondom, ki v agy , és persze áruld el betegs éged, s megmondom: ki vagy ? Mindig r ohansz ? Soha nincs idıd? Vagy be sem jársz zeneesztétikára, mindenr e magasr ól tesz el? Vagy állandóan izzad a tenyered? Sz orongsz ? A jellembıl fakadnak betegségeink is . És ebbıl adódóan, a jellem- betegség= információ. Mer t nem mindenki esik depr essz ióba, szor ongás ba, nem lesz mindenki daganatos, gyomorfekélyes, de nem ám! MIT JELENT A BAJOM?

Nos , a betegségek legalább 70-80% -a lelki er edető tes ti betegs ég, az az pszichoszomatikus baj. Depr esszióban sok a sz ívpanaszokkal küsz ködı, alvászavar ban sok a hangulati in gadozástól sz env edı beteg. Testi baj is okoz lelki tüneteket, depressz iót, sz orongást és állandó kimerülts éget, meglassultságot okoz hat pl. a pajzsmirigy alulmőködése (hy pothyr eosis) . Várj, ebben a pill anatban muszáj még beszélni v alamirıl, mi is a betegs ég, az egészs ég? Kezdjük az utóbbival. Az egészség nem egyszer ően a betegség hiánya, hanem egy komplex, jól- lé t állapota. Az egészséget a jól mőködı test, jól mőködı lélek, és jól mőködı társ as kapcsolatok együttesen adják. TESTI



SZO CIÁLIS

ssppiirriittu uáálliiss L EL KI

40

41 A spirituális67 dimenziór ól most nem is szóltam. A betegségek oka legtöbbsz ör nem egy ok, vagy ha igen, akkor is , a baleseteket leszámítva, a betegs égek okai legtöbbször huzamosabb ideig állnak fenn. Egyetlen ok fennáll ás a sok más szervez eti mőködést is felbor íthat, így alakulnak ki a betegségek. Melyek lehetnek testiek (sz omatikusak), lelkiek (pszic hések) , genetikai ( örökletes) er edetőek, v agy környez eti ártalomból sz ár maz óak. Számos betegs ég oka civ il iz ációs eredető, ez ek között kell említeni a z ajszenny ezést, a tömeget, a siets éget, a környez etsz enny ezés t, a lakótelepi lakás okat, a tömegközlekedést, az ételek adalékanyagait, a str esszes munkahelyeket, a rendszertelen táplálkoz ást, stb. Ily en civilizác iós ártalom, pl. az aranyér ( ülı életmód, rostsz egény táplá lkozás) , a fogszuv as odás (c ukr os ételek és italo k), zsúfoltságból adódó s tressz , stb. És most nézz ük; mit jelent a betegségem? A betegség a lélek kiáltása, a lélek jelzi, hol v an pr obléma, elakadás a sz emély fejlıdés ében. Minden testtáj egy ben létünk valamely funkc iójának a szimbóluma. Vegyük például a bır t. A hámréteg nem cs ak a bıröd, hanem a belsı bırök, ny álkahár tyák is. Ilyenek a száj, a bélcsator na „bıre” , a tüdı légzı hámja is. De mi a bır lényege? Csomagolás, v édelem, hat ár, elhatárolódás, gát, átengedés, szőrés. Tehát a pattanás os bır, ekc émás , allergiás bır túl a fer tız és en v agy aller gián, már nem cs ak önmagát jelenti, hanem minden, a bır funkciójával kapcsolatos rossz mőködést. Különös en, ha a páciens nek már 1- 10 éve fıleg bırpr oblémái v annak. A tüneteket körülbelül a ’90 –es év ek óta értékeljük az úgy nev ezett függıleges síkokon is. A v ízszintes s ík, hogy jön egy apró s érülés a bırön, vagy valaki két napig stressz es, tehát csökkent az immunr endszer aktivitása, ezér t egy véletlenül arr a járó staphylococcus aureus ( Gramm negatív [módszerr el festıdı] baktér ium) megfertızte a karomon ezt a bır részletet. Ahol a savas védıköpeny most nem szuperált oly an jól. A személyiség – temperamentum – bizonyos betegségekre való h ajlam, ezek egym ással összef üggnek! Jung archetip ikus (ıs i) jellemekrıl (a harcos , az önfeladó, a békés, a felfedezı, az örök elégedetlen, az any a, az egy ensúly, a változás, a stabili tás, stb.) besz él, ami anny it tesz, mindenki egy ısi, képekben megjeleníthetı kar akterhez has onlítható. Ilyen archetipikus kar aktereket ábr áz ol a tarot kártya is. A „harcost” ma A típusú 68 személy iségnek nevez ik (A = activ e coping, önérvényes ítı megküz dés ), és legtöbbször infar ktust kap. Sz angvinikus, hirtelen, rámenıs , indulatos, céltudatos . Minden sz emélyiség egy ben egy karakter – akinek meghatározott létfeladata van, és pont ez ért egy meghatár oz ott aspektusból látja a világot, és kar akter ébıl adódóan tipikusan r eagál az élet alapvetı helyz eteire. A moder n, nyugati orv ostudomány cs ak vízsz intesen mozog: bır, immunr eakció, v írus vagy baktér ium, kémszer ek, amik pusz títanak, kémszerek, melyek fertıtlenítenek, vagy épp regenerálják a hámsejteket. De a függıleges dimenz ió kimaradt: a bır pajzs . A túlz ottan v édekezı, szorongás os, intr over tált pác iens , akinek kapcs olati z avar ai vannak, testszimbolikáján a bır ( pajzs) problémás terület lehet. Ily en össz efüggésben persze a betegs ég sokkal dimenziógaz dagabban ker ül értelmezésr e! 67

spiritus = szesz, lélek , belsı tőz, itt a vallási-lelki di men ziót kell érteni alatta. Miért? Mert n em hús és v ér az emb er! Tud önnön hal áráról, keresi életének ért el mét. A haláltudattal (s nem istenn el) k ezdıdik a vallási érdeklıdés . 68 Is meretes a B típus aki k evert megküzd éső, a rákosok , pszichoszo matikus b etegség re hajlamos emberek, az alexití miások n agy része nem k épes érzel meket ki fejezni; c típus, can cer pron e.

41

42 Csak kir agadott pél dákr a v an idım, de nem is kell s ok r észlet, neked, kedv es zenész em, elıször is szemléletre van szüks éged, egy áttekintı képre – madártávlatból. Orrs öv ényferdülés, (dev iatio septi nas i) oldal irányú ger incferdülés (scoliosis): Jelentése elhajlás, v alamely ik oldal felé ( jó-r ossz, aktivitás- passzivitás, jin- jnag, stb.) , az egy ens úly megbillenése, a ter helésre adott válasz, a levegı/ener gia nem kiegy enlített ár amlás a. Alacsony v érny omás, alacs ony AC TH, r enin hormonok, alacsony pajzs mirigy mőködés: Az élettıl és tudatoss ágtól való v isszahúzódás. A küzdelem f eladás a, apátia . Menekülés a realitás elöl. Az ilyen kliensnek nincs meg a saját helye. Az önfeladás lelki poz íc iója kiválthat ilyen, csak testinek tőnı problémákat. Halálfélelem, kev és életener gia. A betegnek biz onytalan az életben elfogla lt helye. Ínhüvelygy ull adás : Neked errıl lesz fogalmad, egy zongor a szigorlat, vagy egy koncert elıtt, v annak akik halálra gyakor olják magunkat. Az ’ínhüvelyguszi’ görcsös akaratot, r agasz kodást, és nem egysz erően csak s ok gyakor lást jelent. Görcsösen, ész nélkül gyakor olni amúgy is fölös leges. Én r engeteget olv astam a vonaton partitúrát, v agy Bac h orgonamőv et, úgy hogy hamar abb tudtam a darabot fejben, mint kézben. Feladat: ellazulni, elengedni, ny ugalo mmal figy elni. Milyen görcs ös célokat akarok? Milyen a monotóniához való v iszony om? Szorongáss al végz em- e a munkám? Gyomorfekély: Min id eges kedem? Mit eszem? Amit eszem, le tudom nyelni? Szellemi, lelki értelemben is le tudom ny elni? Meg tudom-e emész teni? V agy csak úgy teszek, mintha… A gyomorfekélyt oly s oksz or fogják helytelen táplá lkozásr a, no meg a Helicobacter pylor i nev ő baktér iu mra. V alóban, kimutatható a gyomorfekélyek egy részénél, de sz ámos es etben inkább pszichoszomatikus (elv arratlan érzelmek), mint tisztán diétetikai ( = táplálkoz ástudomány), vagy organikus baj. Mint már mondottam, számos lelki eredető, de testi tünetet produkáló betegs ég is meretes ( pszichoszomatikus betegségs égek). Aki feszült, nem tudja kiadni mérgét, elfogadni az élet negatív dolgait, nem tudja lenyelni a békát, elfolytja haragjá t gyakran lesz gyomorfekély (ulc us ventric uli) vagy vékonybélfekélyes (ulcus duodeni) beteg. Az aller gia mögött nem cs ak a fokoz ódó környez etsz enny ezés , és európaidegen növ ény ek (pl. A mbros ia elatior – vadkender, amer ikai GMO [genetically modified organics –genetikailag módosított növ ények és élelmisz er ek]) állnak. De a lélek idegenkedés e is, sér ült anya – gyer mek kapcsolatban gyakran találni asztmát (asthma). De allergiát v agy bır- allergiát, ekcémát ( ekzema) is. A mit persz e okoz hat mosópor, gépzsír is, ám ha nem kontakt (érintkez ésbıl) allergiáról v an szó, akkor lelki eredető kontaktus pr obléma húzódik a háttér ben. Pszichoszomatikus az alvász avarok többsége, fiatal férfiak mer evedési z avarai, de van psz ichosz omatikus meddıs ég is, idegi eredető hajhullás, alvász avar, fogy ás is.

42

43 Valamint pszichoszomatikus a c ukorbaj (diabetes), a magas v érnyomás (hy per tonia) , és ismeretes a fekélyes, ingerlékeny vas tagbél, ami puffadással és has menés i rohamokkal, kólikával jár egy ütt (ISB – irr itabilis colon [bél] szindróma). Balesetek során, amikor bokaficam, lábszártör és, bokatör és van, kimutatható rejtett pszic hológiai motívum is, tovább lépni nem akarás, tudat alatti önbüntetés is. Bizony , 69 a bales etek tudat alatt az ún. sor[forgató]könyv , a személyes hitrendszer , önbüntetés rendszer ébe illenek. Nos , a zeneter ápia oly an kiegészítı ( komplementer) eljár ás, ami motor osan érzéksz erv ileg fejlesz t, az érz elmi életet alakítja, és a lelki tartalmak f eltárás ábantudatos ításában, a s aját érz elmek elfogadásában is s egít. Elér keztünk a vázlatunk következı kér dés éhez: MIBEN SEGÍTHET A ZENE? A zeneterápián az improv iz áció épp olyan, mint a rajz, az ír ás: a feltárás ( explorác ió) és a belsı lelki tartalmak kivetülése ( projekc ió). 16 év es gimnaz ista fiú, minden füzete margójára halálfeje ket rajz olt. Miért? Következ ı korszaka, cs okor v irág, X alakban áthúzva. 23 év es egyetemista, mindig mackót rajzol csokor nyakkendıv el, állandóan félig eltakart nappal. –Mit sz imboliz ál ez? Alasz ka (17 éves autista fiú bec enev e) kerüli a csör gıdobot, a békát, a csörgıt, de püföli a dobot, és szereti a triangulum össz es árny alatát. Mit önt hangba? A gressziót, simogatást? Igen, mindkettıt. Budapesten, a Jászai Mari tér mögötti kis utcában, az elsı emelet, 5 emberr el 2 ór áig játsz ottunk a négyvonalas oktáv h-c és b-c sz ekundjaiv al: mit jelent? Négy ütem, Char pentier D- dúr Te Deum –jából, s csak úgy ömlenek az asszociác iók, s bennük megbújva a: s aját gond, saját ör öm, s aját világér telmezés . És itt van a hangsúly: a mő ür ügy én a lelkemrıl, az életemrıl besz élni, ventilálni, és érzelmeket kivetíteni, s itt psz ichoter ápiába fordulhatunk át akár: a lélek dolgai napvilágr a jöttek már. Ne m ritka, hogy pszic hoterapeuta és zeneterapeuta egy ütt dolgoz ik. (Zenei részlet szól. A ter apeuta tec hnikai hibát imitálva újr aindítja a lejátszás t.) Alaszka: Ez itt nagyon rossz! Zeneterapeuta: Hogy érted ezt? Hango s? Csúnya? Alaszka: Nem, nem ! Ro ssz a dal! [lef elé tartó sztakkátós f utam, bıgın] ZT: A dallam, a han gszer? Melyik ? Alaszka: Úúúúúúúúúúúgy, az egééééész! Nyikoro g! ZT: Hallgassuk csak, m ég egyszer. Alaszka: Nem m uszáj. Nyikor gós. ZT: És az m ilyen? Alaszka: nemjó-nem jó-nem jó-nem jó!! (Felpattan a fotelbıl, kör be szalad a szo bában.) A nyikor gós az félıııs. Az olyan, m ikor este hallo d. De félsz. Pedig nem látsz senkit. De biztos, valahol egy ajtó… ZT:Ahá, úgy érted, egy ajtó kinyílik és megny ikor dul. Alaszka: Igen- igen-igen. És az f élı s. Bizony. ZT: Miért félıs? Alaszka: Hülye vagy. Mert ha nyikoro g, akkor jön valak i. ZT: És akkor az miért félı s? Márm int, ha jön valaki? 69

Lásd; E ric Berne, Emberi játs zmák, So rskönyv cí mő könyveit, ill. magát, az ún. tran zak cionalista pszichológiát. Az én- állapotok elemzéseikor érzés és viselkedés –mintázatok at találunk , mely ek nem függ etlenek a szülıi, gyermeki én -állapotainktól, vagyis a korai, csal ádi mint áktól (tranzak ciók, szándék és érzésátvitel). Szülıi én , a gy ermeki én, és a saját-én eml ékei-mintái minden pillanatban bennünk vannak. Tanácsos tudatossá t enni, melyik énünkk el reagálunk? (Tran zak ció-analízis)

43

44 Alaszka: Ha jön v alak i, akkor az félı s. Lehet, bánt. (A félelem a gyen geség vélelem , nincs kontrollom a dolgok felett. Alapvetıen m etafizikai, egzisztenciális és irracionális szorongásokat k ülön böztetünk meg.) Nos , az idézetben nem megy ünk tovább. A lény eg kiderült : Ny ikorog- jönni fog, közeledik (valaki/valami). A közeledés az onban veszély es („félıs”). Amíg valaki számár a az intimitás az élet alapélmény e/csúcsélménye és alapsz üks églete (lásd; Maslow piramis), addig az autisztikus-sz orongó ember számára a köz eledés veszélyforr ás lehet. A „ hüly e vagy” itt annyit tesz: nem ér ted, pedig ez evidencia. Ha jön v alaki, félni kezdek. Alaszka nem azt mondta, tudom, más nak jó, ha közelednek hozz á, de nekem nem az . Ha nem; én úgy gondolom, a közeledés mindenki számára rossz… De nézz ük, mi tör tént egy hét múlva? A zene ugy an az, és az els ötétített sz obában… Alaszka: Jó, nem félıs, de most m ár én akarom nyitogatni! [az ajtót] ZT: Úgy ör ülök, ho gy nem félı s, de a múlt héten, em lék szel, még f élıs volt. Alaszka: De most én nyitogatom az ajtót. [ı m aga kontrollálja az eseményeket] ZT: És m ilyen a zen e? Még csúnya? Alaszka: A zene m ár nem ér dekes! [már nincs belé proiciált félelem ] És-és-és- [én ekelve beszél – szabaddá váló impulzusok] a sötét sem érdekes! [már nem fél] A zene tehát s egített a feltár ás ban, a tudatos ítás ban, sıt, az érzelm ek átalakít ásában is. Egy kellemes, tíz perces zenehallgatás old hatja a feszültséget, lelassítja a sz ívv erést, mélyül és gyérül a légz és, csökken a vér ny omás. Oldódik a szorongás , az onnal mér hetı a bı elektr omos- ellenállás v áltozás a. Nı a szer otonin (boldogs ághor mon) szint, ill. mérhetı a ny álban/vér ben találh ató α- immunglobulin szint is, ami a fokoz ott immunitás jele. Ma már kimutatható az iL- 6 (interleukin- hat) konc entr áció-v áltozás, ami gyulladáscs ökkentı hor monok ( az ún. antiinflammator ikus hor monok) elválasztását indukálhatja. Ma már 120 oly an hor mon (citokinek, limfokinek) is mer t, ami az immunr endsz er („foly ékony idegrendszer”) sejtjei közötti kommunikációban v esz részt. A zene az érzelmeken keresztül ( érzelmi hatás → limbikus rendszer → hipothalamusz → peptidek/hor monok és a megfelelı testi hatások) képes az egész testet áthangolni. (Anchoring, relaxác ió, z enével kondicionált képek, áttanulás, stb.) Jav aslom, ér deklıdı olvas óm, hogy foglaljuk össze, milyen tulajdonságai v annak a zenemőv észetnek, amik egy ben terápiás hatások is ? A z eneter ápia –esztétikából kölcs önz ött- fogalomtára (tes aur us): A lo gik us ész az érett embernél az ér zelm ek elé tolakszik (racion ális dom inancia), sem kevésszer elfojtva azokat. Ám a m ővészet az ösztönökre nézve gyakran felszabadító. Ezért a mővészet és anarchia, m ővészet és forradalom gyakorta feltételezik egym ást. Kivételt csak az ideológiailag instruált alkotások képeznek. 70 Nos, éppen az ösztön felszabadító (liberalizáció) hatása, egy ben összeolvasztó, újraintegráló miatt használjuk a m ővészetterápiát, különösen a zeneterápiát. Miért pont azt?

70

Pl. az Augusztus császár által felkért Vergiliusz G eorgica-ja, vagy Ekhnaton fáraó a mővészetekben tükrözıdı A mon-Rekultusza, a náci Németország [és a szocreál korszak] megalomán építészete, szobrászata stb.

44

45 Mert a zene és a zen eterápia, ill. az esztétikum , a GYÓGYÍTÓ SZÉP (a mőben lévı szimbólum ok kiegészítik a hiánylény embert) az alábbi markán s jellem zıkkel bír:

nonverbális,

fogalomelıtti (nyelvelıtti, onomapoetikus [üvöltés-h angutánzás, tagolatlan 71 nyelvi elem ek, de már van jelentésük], preoedipális =kisgyerm eki) korszakra jellem zı, amikor még a gyerm ek (filo genetik usan az elıember) m ég nem bír ja a nyelvet, csak protokomm unikáció létezik,

 nyelv nélküli

tér (az analitik us pszicholó gia szerint a nyelv elfedi a n ém a halálö sztönt) jellegő. A zeneiség a kimondhatóság (artikulálás, és az an alitikus értelemben vett Aussprache, kibeszélés) határán áll, így némiképp a Lét és a Semm i (m egfoghatatlanság, szorongás) között balan szíroz, a félelem neveket szülhet (vö.:Ror sach teszt), a m ővészet és nyelv [m egn evezés] a dolgok feletti hatalom, az ellenırzés eszkö ze,

 regressziót indukál, az egyén egy kor ábbi Én- állapotot (pl. gyerm ek Én, korábbi életérzés, stb.) él m eg. A zene kép es a tudat szám ára nem elérhetı élménymezı be beh atolni.



ösztön felszabadító (intuitívitás, tárgym egszállás, ötletroham , diver gen s gondolko zás, képi gon dolkodás, agyk ér gi dominanciák modulálása, féltekék ö sszekapcsolása) hatású,



72

erotikus, (libidinózus) természet ő (Freud), pátikus -szenvedı (Nietzsch e), empatikusm egszálló. A zene a viscerális és testi beszéd szintjén h at, a zenev álasztásban tón us, minta, emocionális állapot és kif ejezés választásban, m int minden választásban ott van a beteg. Az erotikus hatás pozitív f elszólító jellegő, akkor is hat rám , ha n em akarom, az ösztönök m ég szublimált alak ban is jelentıs ener giát–hatást képviselnek.



ritm usmoduláns (ez alatt a szervezet igen sok bioritmusának m egváltozását kell értenünk) hatású, sıt,



pszichoimmun hatású (pl. T-lim phocyta aktivitás, limfokinek, interleuikn n evő imm unfehérjék, immunsejt üzen az egész imm unren dszernek és viszont) változásokat indít el, neurohormonok (neurotran szm itter = idegsejt üzen idegsejtnek) szintjét (pl. szerotonin, dopamin) képes befolyásoln i,



a m ővészet, az alkotás m int létm ód (Rilke), önmagam s a világ interpretálási módja, egyben lehetısége, a m egismerés és az önism eret (pl. imrovizációk elem zése!) egyik formája,

 szim bólumképzés mint az Én-fejlıdés (Melanie Klein) velejárója, valamint a szim bólum ketrecébe (talány, rejtvény) zárt traum a elaborációja, sıt, kifejtése (explicatio, am i több m int exprolatio és elabor atio). Jung szerint a kom plexusok szim bólumképzıdéshez vezetnek, így azok megfejtésén keresztül vezet az út a komplex usok megragadásához. A beteg/kliens számára így válik leh etıvé az amplifik áció (a traum ától való eltávolo dás, 73 KÍVÜLRİL SZEML ÉLEM és felülrıl látom), s az önreflexióra, a k ultúr a által eltakart , csup asz Én m egismerése iránt való igény, s a terapeuta sikeres visszajelzései nyom án valósulhat meg az: 71

Gyermeklektanb an az oedipus ko mplexus elıtti idıszak Testiesség, testi érzések, s zo matikus reakciók. 73 Freud: d as Unb ehagen an der Kultur –az átalakított ösztönök humánsp eci fikus és kulturs zükségletekk é alakulnak. 72

45

46



74

újrafelismerési helyzet (Indiában: Avalok itésvar a, Gautam a Buddha, majd: Platón, Aristoteles, öröm [hédoné] és a felism eréssel járó tan ulás [m athézisz, szüllo giszmósz, utánzással, ti. a m ővészi utánzással/ bemutatással való élmény szer ő tanulás/ felismerés/ önkéntelen bev ésı dés és katartik us m egismerés {τ`ασ µαθήσεις πιεîται δι`α µιµεσεω τ`ας πρώτας -Poétika}]). A katarzis filozófiai fo galom , ennek lélektani vetülete (szim bólum, archetíp us, kollektív tudatalatti –Jung, v agy, korrek ció s élmény, ÉLMÉNYTÖBBLET – Morénonál) is van, természetesen (hédoné-öröm , részvét, és matheszisz–ön ismeret, m agamra/m i –re és szit uációra vonatkoztatás). A szimbólumok által, a nyelv nélküli térbe lép ki a beteg, magával hozva az eddig verbalizálhatatlan, így: ,,m egfoghatatlan” traum át, sıt, más n em patologik us élményeket, ekképp kontinuitást (folyamatosságot) és identitást teremtve a saját múltja által, s a saját m últjával (kontigvitás, egymásutániság, egym ásra ép ülés, egymásra rétegzı dés). A szabad fantáz iák, assz oc iációk, és megnyilatkoz ások, az érz elmi színezető képzetek75, a szabad impulz us áramlatok és ezek megjelenítése (fecsegés, hangszer es játék, rajz, besz ámoló stb.) , a sz avak számára újra hozzáférhetı rejtett tartalmak tr anszparenss é teszik a beteget, így válik lehetıvé a diagnosztikai megismerés -de az önis mer et is ! A zeneterápia (és a zenei nevelés) ugyanakkor - a kreativitás folytán- tárgy nélküli tér is (Bálint), mert az alkotót önmaga való ságában en gedi m egformálódn i. A tárgy nélküli térben m ég nincs a fontos másik, nincs tárgykap csolat. Az ,,önm aga valósága” (tár gy nélk üli) helyzet adja az alkotó ıszinte, m anipulálatlan, torzítatlan, fedetlen (nincs szerep, szer epelvárás, m aszknak h asznált szituativitás és nyelv, am i m ögé el lehet bújni) megnyilatkozását, am i a szabad önkifejezést, ön-újr adefin iálást (egy ben autentikus diagnosztikai megism erést) tesz 76 lehetıvé. A kreativitás terében: ,,m eztelen ül és m aszk nélkül” adjuk, adhatjuk önm agunkat . Az, hogy valahol (legalább terápián, ha már otthon nem ) önmagunkat kockázat nélkül adhatjuk, szinte jézusi: az elfogadás, az agapé (együtt-lét, nem érzelmi szintő szeretet), a m eghallgatás m ár önm agában is katartik us. Tehát a maszknélk üliség, bár társadalmilag nem elfo gadott, mégis, életszükséglet. Ím e, ennyire degeneráló dott a társadalom ; a m aszk, a hazugság, a kollektív játszm ák társadalma. Szerinted – Mindezek után, bátran össze tudjuk foglalni, MI IS A ZENETERÁPIA? A zeneter ápia szimbólumterápia, relaxáció, (zenei hatásr a felmer ülı) lelki élmények megbeszélése, játék, alkotóm őhely, mely segíti az emlékez ést, a nyelvtanulást, és fejleszti a kreativitás t. De az együtt-zenélés ben, táncban, kór usban az együttm őködést is.

74

,,A lélek árnyoldala kivonja magát a tudatos belátás alól,: éppen ezért a beteg nem tud vele vitatkozni, nem is tudja megjavítani... mivel a tudattalan ösztönök felett már nem képes rendelkezni (önálló komplexussá válás folyamata)...” Jung: Zwei Schriften über AnalytischeP sychologie (1918, Zürich). 75 C.G .Jung: Diagnostische Assoziationsstudien, 1910 76 Bizonyos korszakokban kifejezetten introspektív vakságra neveljük gyermekeinket (Ferenczi Sándor in: Lelki problémák, Budapest N yugat, 1912). A ziskola, a társadalom, maguk a szülõk is csupán a szerepszemélyiséget preferálják, sıt, zavarba ejti ıket egy igazi személyiség. Ha nem ismerjük magunkat, nem tudunk árnyékszemélyiségünkrıl, nem tudjuk még azt sem, milyen traumákat, lehetıségeket, veszélyeket és tehetséget hordozunk, esetleg milyen kényszermechanizmusok vezérelnek bennünk (hajó iránytő nélkül). Ide tartozik még: az azonosulás az Árnyékkal, a kognitív disszonancia, a tudatalattival való konfrontáció, hasítás, az önmeghatározási válság, az Én–kép kérdése.

46

47 Regressziót, azaz egy kor ábbi fejlıdési szintre való vissz atér ést in dukálhat –ami jó . Játékos . Túl r öpít a szav ak világán. Az ödipális idısz ak ( kb. 3- 5 életév) problémáit (preverbális fejlıdési szakasz) segít het, épp a nonv er balitással felt ár ni. A bal féltekét elker ülı, a jobb féltekében r ögz ült trauma/ állapotfüggı tanulás/ emlék, stb. sz ámtalan szorongás, készenléti állapot és psz ichosz omatikus zav ar oka. A zenei assz oc iációk elérhetik, mit több megváltoztathatják a jobb félteke frontális lebenyének túlmőködés ét is. Mint szimbólumterápia ( mesékkel, dramatikus – mozgás i elemekkel) s egít integrálni tr aumatikus lelki élményeket.

A TÜKRÖT ARRA HASZNÁLJUK, HOGY AZ ARCUN KAT NÉZZ ÜK, A MŐVÉSZ ETET PEDIG ARRA, HOGY A LELKÜN KET LÁSSUK.” –Georg Bernard Sh ow A zeneter ápia, mivel kiegészíti a hagyományos orvos i eljár ásokat: komplem enter. Mivel olyan elemeket is magába foglal, amik pedagógiaiak, orv osiak, pszic hológiaiak, ezér t integrat ívnak is mondhatjuk. És mivel az eleddig alkalmaz ott ter ápiáktól akár telj es en elüthet, egyben alternatív módsz er is lehet. -Hogy melyik akkor? Mindhár om egyszerr e.

A Z EN ETERÁPIA, A MŐVÉSZ ET EREJ ÉVEL, S EZ EN AZT KELL ÉRTENI, HOGY AZ ÉRZ ELMI KOMMUN IKÁCIÓ, ÉS SZIMBÓLUMALKOTÁS ( A MŐVÉSZ ET= MEGTESTESÜLÉS ) EREJ ÉV EL GYÓGYÍT. KOMP LEMEN TER, 77 VAGY ÖNÁLLÓ TERÁP IA. A PSZICHOLÓGIA ÉS A PSZICHIÁTRIA ESZ KÖZ TÁRÁT KÍVÁNJA SZÉL ESÍTENI. A testi- le lki- kognitív ( gondolkodási), így a kliens: psz ichoneur oimmunológiai hatásokat befolyásoljuk a zeneterápián. Mint az ’érzelmek alkímiájának’ és a tudatos reagálások terápiáján. A felkeltett, kidolgozott, elengedett érzelmek megváltoztatják a tes t mőködését -az idegr endszer és a hor monrendszer közvetítés ével. Az az, pozitív pszic ho- , neur o-, hor monális hatás okat indukálunk. A zeneter ápián fontos az érz elmek sz abad kiélés e ( kanaliz ác ió, ac ting out, 78 realitástöbblet , mint egy Moréno dr ámajátékon), tudatos ítása, a sz imbólumképzés , sıt, a szimbólumokon és a ny elv en való túljutás is ! ( Extázis , megmozdulás , meghaladás). A szeretetteljes légkör, s az elfogadás, a szeretet s egít integrálni a szenvedés t, a mellız ést, az elhagy atottságot, a tes ti megpr óbáltatásokat. Világunk telis-tele v an határokkal. E hat árok mind- mind ott vannak, ahol nincs szeretet. A szeretet tudniillik befogadás. Elfogadás. A határok tudniillik az elhár ítás kellékei. Az t hárítom, amit nem énnek érzek, tılem idegennek gondolok. Pedig, még a sz egénység, a betegs ég is hozz ánk tartoz ó dolgok. A földi lé t sajátja a dukkha, a szenvedés . A tapasz talás, a sz emély es létfeladat ( kar ma) törv énysz erő következménye lehetnek okai. Alkot ás-lélektani megf ontolások is szólnak a szim bólum terápiák mellett. Az alkotás s egítheti a megküzdési magatartás (c oping) változás át, hatékonys ágának növ elés ét. Egyikük s em kiz ár ólagos an érvény es, de mindenikben v an igazság. Ezért nézzük meg ugyanazt más-más paradigmában:

77

A csak testi terápiákat kiegészítı gondozások, mint pl. fizioterápia, gyógytorna, baln eoterápia, tai-csí, akár gyógyszerelés nélkül, v agy azokat kiegés zítve. A ját ék és mővészetterápiákat a pszichoterápiák tudo mányában kiegészítı terápiákn ak hívják . 78 Teljesen más el mond ani, átélni, és eljátszv a újra-átélni valamit!

47

48

⇓ Freud paradigmájában a sz exuális tár gykeres és soksz or ker ülıutas; a kielégülés (a társ adalmi korlátok = szuperego miatt) csak szublim áltan tud megtörténni. A szublimálás kor érzelmek, vagy tév útr a került ösztönkésztetések, pl. kulturális formában v esz ítik el fesz ültséghor dozó jellegüket. ⇓ Jungi modellben gondolkodv a a kollektív tudat tartalmai ker esnek utat. A „ megér ett intuícióv al” sz emben a skizoid (itt értsd: a teljességgel sz emben cs ak világdar abokban, szilánkokban élı ember), sér ült személy mővésziszim bólum alkotói tevékenysége áll. A gátak könnyebben áttör nek, de a sér ült ez t nem tudja alakítani, integr álni, beépíteni. A tudatalatti üzeneteket az egészséges személy, ér ett mővész integrálni képes. ⇓ Adler sorsforgatókönyv-hipotézise sz erint életünk a kisebbrendő érz és kom penzációja, szinte minden a hatalom akarás a, a „ domináns hím poz íciójának elér ése ér dekében” tör ténik. Tehát a mővészetben a kompetencia, az „az történik, amit akarok”, a hatalom, az akar at, a szublimált erı jelenik meg. ⇓ Szociálpszichológiai rendszer ben: a bev ésıdés, példaképek, a kulturális elvárás , a kr eatív magatartás jutalmazás a mind a potenciális alkotó élet kibontásának kedv ez nek. ⇓ Behaviouris ta álláspont szer int a „ jó patkány kondicionálódik”, a rossz patkány meg ott is explorál (feltár, kutat és próbálkozik,) olyan pedált is ny om, amit nem is kellene, amire nem kondicionálták, más szóv al: úttala n utakon jár. Az alkotó ember típus nem szocializálódik kellıképpen, vagy nem átlagos m ódon szocializálódik, olyan viselkedési és feldolgozás i mintákat fejlesz t ki, amit a jól szoc ializált, a minden mintát készen kapó és elfogadó embertárs aik nem tesz nek. ⇓ A humanisztikus pszichológia ’ö nmegv alós ító’ ember képe szer int, pl. a Maslow piramis teteje a legmagasabb rendő szükségleté, ami meghaladja a biológiai késztetések, a biz tons ág, a társ ak, a szer etet sz üks égletét. ⇓ İs i, spirituális tanítások sz erint azonban az alkotó cs ak a fels ıbb ideák számára való cs atorna, az alkotó ez égi ideákat, az az, kvantumf izikailag ma már igaz olható elveket/ törvényeket hoz le a mi fizikai világunkba. Ez ért lehet kilépni (ek –sztáz is = kilépés) a mővészettel kiv áltott eksztázis ban a hétköznapi, és beteg lelki és tudatállapotainkból. ⇓ és… félı…. az értelmezéseknek nem lesz vége……. (…é s n ézz körbe, m inden, a Term észet m aga, alkot ó. M i em berek csa k akkor, ha ezt környezetün k hagyja. S legtöbb ször nem…

48

49

A ZENETERÁPIA INTERDISZCIPLINÁRIS TUDOMÁNYTERÜLET -, ami azt jelenti, hogy nem egy diszciplína (=tudás, tudáskör, tudományter ület, inter= közti, között), hanem több, akár egy más tól táv olabbi tudományterület adja a zeneter ápiához sz ükséges tudást. Mik ez ek a tudományterületek? A zenélni tudás – legalább z eneiskola 6. osz tály ának megfelelı szinten. Mert a gép nem tud játsz ani, csak is mételni! Psz ic hológiai, fejlıdés-lélektani és psz ichiátriai alapismer etek kellenek, hogy legalább tájékozódási pontjaink legyenek saját (!) és a más ik ember is merés éhez. Biológiai, élettani tudás morzsa is kell nekünk, mert az ember testi-lelkiszociális lény. Kevés ke zeneesztétika és mőis meret is s egít nekünk, kinek, mikor , miér t oly at játssz unk? –És egy cs ipet zenefiloz ófia, különösen, mer t máshol így, ez t nem találod. De csak ugord át, ha nem ér dekel. Bár, ez meg egy par adoxon: amit nem is mer ek, arr ól még azt sem tudhatom, ér dekel-e? Átadom Buddha tanács át, NÉZD MEG, ÉS MENJ TOVÁBB ! (Nem kell mindennel azonos uln i, elhin ni, de tapasztalni muszáj.) ZENETERÁPIA – MŐVÉSZET – ANTROPOLÓGIA összefüggnek, azaz , transzponáljuk (hely ezzük át) most a létünket és a mőv ész etet egy oktávv al magasabbra! (Konkr étból általánosba, biológiaiból-psz ic hológiaiból a filozófiaiba.) A mővészet valaha „nagy dolog, sz ent elf oglaltság” v olt. Ma, a humán kultúra hanyatlás a és a bölcs elet ér tékvesztés e okán ezt fel sem f ogjuk! PRINCENTONI VONÓSNÉGYES

79

A pr inc entoni egy etem fiz ikusai elértek v égre oda, ahol a tudás kez dıdött, a Védák80 tudás áig. Misz er int: az ANYAG GEOMETRIAI 81 TER MÉSZETŐ. Az energ ia alakz atai adják ki azt a „tömör” anyagot, ami bár nem tömör ( a for ma üress ég, az alakz at csupán üresség –Buddhiz mus, Avalo kitésvara) , de mi annak ér ezz ük. A természet építıeleme tehát nem az elektron, proton, neutron stb., hanem a szuper pici húr, aminek a rezgési m intája ad ki pr otont, elektr ont, neutront! V ilá gzene? Igen, a világon minden ener gia-vibr ác ió! A princ entoni egy etem fizikusai alapvetınek tartják a szuperhúrelméletet, a gravitác ió alapegysége, a graviton. A mi egy zárt, szuper pic i húr alapr ezgés e. Ezek után, látod?, teljes en más fogalmaink lesznek a zenérıl, világr ól, anyagr ól! Alant a rez gı világ. A rezgı térben rez gı s őrőbb, eltérı frekv enc iájú r ezgés, pl. az elektr on. Minden csupán r ezgés, r ezgésbıl horgolt minta. A gondolatok is rezgések; a depressziós foly ton vissza-vissza tér ı negatív gondolatai negatív progr amot, rez gés i és vis elkedési mintáét eredményez nek! A depresszió tula jdonképpen negatív hangulatú ’ritonell’, ’r efrain’, negatív gondolati – érzelmi kénysz eres visszatér és. Néz d az alábbi képet, hullámok a hullámokban, az univerz um pont ilyen: végtelen, és holografikus, minden r ész lete önhas onló (r ekurz ív). Ha tudsz e képen meditálni legalább tíz percig, át is éle d, amit írtam. 79

David Gross, E mil Martinec, Jeffrey H arvey , Ryn Rohm Óind szent iratok, amik vallási jellegőek , ám sok, ma már a modern kv antu mfizika által is igazolt (!) is meretet közölt. Eredetük az i.e. I. év ezred . Rk-Veda, Sāma-Ved a, Y ajur-Veda, val amint Atharv a-Veda is meretes. 81 A tér, az energi a hullámzásai, azaz a hullámterj edés g eo metriája, tehát a minta ad ki minıségeket! 80

49

50

3. á bra Vibráló térben kialakul t állóhullám: elemi rés zecske. Minta a mintá ban (rezg és a rezgés ben). Csakhog y a mi ntában kialakult apró mi ntá k, hullámok, fodro k is úja bb mintá k –ad i nfinitum , a végtelenségig . KATTOGÓ METRONÓM

A zeneiskolák nem éppen kedvelt instrumentuma: állandó kattogása segíts égével kell egyenletes en, olykor kínos an és gépiesen egyenletesen játszani –ami sz inte élettani lehetetlenség. Pedagógiai segédesz köz , mely a szabály , mégpedig a ritmus ( mérték, ar ány , eljár ási r end) adta szabályok megértésében és követésében segít: µέτρoν = metr ón, mérték, ν όµος= nómosz, törvény. Persze, nem a metronóm adta merevs ég cél, amit azér t a zeneis koláink rendre megv alós ítanak, s csodálkoz nak, ha nem megy a rapsz ódia, a rubato, a liber o, a par la ndo… A mérték, az ütem, a hely esen kivitelezett ritmus (és a zenei mondatok tagolása) megv alósítása a c él. Most szakadjunk el a metronómtól. Hasonló, de szellemi értelemben v ett kulcsfogalom a k ánon, (καν ών) a mérték, a sz abály ( [a biz ánc i hümnológiában] a kontakionból lett himnuszfor ma,), a t örvény, (zsinórm érték, húr mérték [pr oporciók= 82 húr ar ányok /hangközök mér és e],) ami az életünkben s egít eligaz odni.

De miért akarunk mi folyton eligazodni? Mert az ember a kulturgénjei ben (mémek) örökíti tovább önmagát, az erdı közepére ki tett ember életképtelen. Génjeink nem m ondják m eg, hogyan éljünk? A HOGY ANt, a MÉRTÉKet, a keresı ember dolga megtalálni, —kitalálni. Mert bár minden „szabad”, de nem minden használ! Ezért születtek a kánon ok (jogi, vallási szabályok, zsinórmértékek). 82

egyben bolygók távolságin ak a mérésére, így, a több fél e értelemb en v ett szférák (ko zmosz) zenéje ki fejezés e végett.

50

51 A kánon nem [csak] zenei mőf aj. És itt most igen kézenfekvı a ZENE és a VILÁG közti analógia: a v ilágegy etem legkisebb egys égeibıl ( téma = minta, algor itmus, modul, alapegység) is levez ethetı az egész ( kutakodj az immanencia, rekurzív és kv áz i rekurzív matematikai függv ények irányában) . A kánon, legyen akár 4-5 szólamú, egy etlen dallamból (téma) áll, még akkor is, ha v alamelyik sz ólam lass abban (augmentác ió), v agy visszafelé (pl. rákkánon es etén, r ákfordításban) olv assa- játssza a szólamot. Azonban a kánon az alapból való lev ezetés, az implikáció („belebonyolódás”, belekev eredés), elágazás, az egyr e gazdagabbá válás is, s mint ilyen: az egy-bıl való felépítés elve. Teológiai (ter emtés, kiáradás az Egy-bıl) biológiai (gén-testterv-mőködések-sz ellemi kiteljes edés, v ö.: noein esztin 83) és 84 kvantumfiz ikai elv (szingularitás ok és a világegyetem önhasonlós ága) is egyben. És akkor már régen elhagytuk a „violinkulcs birodalmát” . Egész életünk szervezetszervez és. Organiz áció. Egész szerv ez etünk billióny i szervezett mőködés: organiz mus ok vagyunk. A rend, a foly amatszerv ezés pedig mindig ritmikus. MÉR TÉK –KERESİ

A mőv észetterápiák alapja filozófiai alap. Egyik lényege, hogy az ember deinon, (δεινòν) az ember legtragikusabb módon: otthontalan [Un-heimlic h a német kifejezéssel –Heidegger nél]. Más filozófiai sz óval, az ember mér téktelens ége/gıgje/hiányléte, eredetvesztése, létfeledése: a hübrisz (genetika- epigenetika, kultúra) igény li a rendet/mértéket/össz eszedetts éget (lógosz, Sammlung). Az ember nek nincs a génjeibe írv a, hogyan éljen? A mővészet és persz e!, a mőv észetterápiák más ik lény ege, hogy az ALAKÍ TATLAN ból, a s emmibıl, a széthullóból ter emtsen ALAK ot. MÉRTÉK sz erint RENDezz en, valós ítsa meg a HAR MÓNIÁt. Mőködni = részeknek együttmőködni, lenni= együtt lenni —innen a har mónia, az összeillesztés, az illesz kedés filoz ófiai, metafizikai és psz ic hológiai lény ege. Az ember a nem illeszkedıbıl, a nem jogos ból, a nem er kölcs ösbıl, a nem illıbıl 85 (ádiké B-δική) illesztettet (diké , δική) csinál, ha, és amennyiben az illetı keresı ember. A kicsi, elszakadt ego-t ( én- t) a nagy koz mosz hoz illesztv e kapunk har móniát. Mer t a leszakadás, az ember Istentıl v aló elszakadás a= illesztettlensége volt az Ember els ı tr agédia (div ina tragoedia) . A mővészet nem egysz erően is mer et és mesterség (tekhné) , hanem létre –hozás . A mő nem csak, és nem els ıs orban létrehoz ás, megcsinálás (gew irkt) . A mőv ész et egy adott módon és formában, a mőalkotásban, azaz egy létezıben létezıbe teszi ( erw irkt), létezıbe „ kényszeríti” a létet. Az ember antropológiai spec ifikája86 az, hogy keresı lény. Hogy v ilágát a m érték keresésével és mértékadással teremti meg – mivelhogy a paradicsomot ( mér tékkel bír ó helyet) elhagyta.

83

nous, no ein = gondolati , szellemi , esztin, esztétika, = érzéki -tapas ztalati a magányos pont , amelybe összeroppan a világ, v agy amelybıl kiö mlött. A szingularitás ról már nem tudni semmit, n em látunk az ún. es eményhori zontja mögé, csak annyi biztos, hogy van . 85 Diké a jog istennıje [Parmenidés z tal álta ki?], a háro m Hóra egyike. (Euno mia a törvény esség, Eriné a békeség istennıje – a gö rög mitológiában.) 86 specifik a, speci ális, megkülönbözt etı, s ajátos jel , jelleg, von ás. 84

51

52 Eredetünk Isteni, akitıl szár mazunk, mert az ember nem állat – történetileg, antropológiailag nem a ter mészetbıl er edeztetjük magunkat ( a Darvinizmus 87 divatesz méje ellenére sem ). Nos, ekképp lesz majd a zene, de minden mővészet is (vallásba oltva), az ember antropológiai specifikájává. Új élettér alapítás akor, a leendı tábor hely, v áros elhódít ás akor, tér-nyeréskor és annak jóv áhagyásakor (közöss ég) ıs i imák és énekek sz ólnak. A r égi identitást újr ater emtı c eremóniá kkal avatódnak fel, sz entelıdnek fel és lesz nek lakhatóv á az ember sz ámára az új terek. Az elsı ének (9αoιδή) egyben szakrális ének, óda (˛ώδή): megemelt hang, r ecitálás (ekfonéz is, kantilláció). A zene „alternatív illatáldoz at” (vérmentess ég) ! A mővészet valaha áldozat, kiengesztelés, és az isteniv el v aló kapcsolattartás esz köz e v olt. A megváltozott tudatállapotot kiváltó esz köz . A tánc, az ének s egít kitörni a hétköznapi létbıl, megtapasz talni a kozmosz nagys ágát és or ganikus egys égét. Els ı helye a totemoszlop, a település szent sátr a, a tábor középpontja, a világ tengely e, az axis mundi (a v ilág tengelye), kés ıbb a templom, az oltár (altar = az égı áldozatok bemutatás ának helye [alt, altus = magas]). Még napjaink koncer tter mei is gaz dagon díszítettek, ún. különös terek, a köznapi tértıl elválasztva, elv ben az emelkedetts ég, az ünnep, a közösségi aktus terei. – Miér t? Mert az ember, mint kultur lé ny, épít ı. Fél, s biz tonságot keres. Fél, mer t kiőz ette magát a par adics omból. Nincs kijelölt helye a ter mészetben. Lakhelyetélelmet maga- magának teremt ( a legtöbb madár dal terr it oriális hangjelzés) . Kiír tja az erdıt, de gondozz a (colere) gyümölcsfáit, növ eszti gabonáit, mőveli kertjeit (agr icultur a) kerítéseket és falakat emel ( aedificar e), szav akat emel (c ultura vocis) , ideológiát épít (költ ıiség, poiészisz, fanthas ia), megoldás okat ( metafiz ika, filozófia , ideológia) ker es, mér ték után kutat (mens ura, költés). Egy énít, sajátt á tesz: lakhelyet teremt, maga- magának. Pr ivilegiz ál. A tánc ban, az oper ában, a dalban az ember i kapcsolatok, köz els égek-távolságok, (pr oxemika), vágy ak-ir ányults ágok, elválasz tottságok is megjelennek ( pl. Moz art Don Giovannijában, a III. felv onás ban a par aszttáncra rétegzıdik az arisz tokr atikus menüett, míg végül már három tánc [és hár om, társadalmi, vagyoni és kar akter beni differenc ia] rétegz ıdik egy másra, ábr ázolv a, kikr ıl is v an szó). Sıt, a mőalkotásban megjelenik a morális tér. Mozar t varázsfuvolájában Saras tro temploma (a mes ters éges + a felszentelt tér), kontra Papageno ter mészetes er deje az állatokkal; füzisz- tekhné88 ellentét. Pucc ini : Tosc ájában Sc ar pia tere a hatalom, a politikai érdek, és a gaztett amorális, sıt ateis ta, isten nélküli (a kiváló or gonista és z enetudós, Dr. Kar asszon Dezsı mutatta ki, hogy a Tosc a tulajdonképpen egy ateis ta opera) tere. A rendırség és a bör tön az aláv etettség, a sz abadságtól v aló megfosztás, így a nyers er ısz ak ter e, míg ( ebben az operában) a templom kevert tér, ahol a sz erelem ( Mar io Cav aradossi, a festı, és Tosc a, az énekes nı szer elmi év ıdése zajlik) és szents ég egy ütt v an jelen. Az ember e föld ön helyet, és mértéket keres magának. A mikor a mővész et és a vallás (belsıs ég, intus és transzc endentális dimenz ió) megsz őnik, az emberis ég meghal. Mert költıien (ér tsd: alkotó módon) él az ember (Hörderlin). A költı, a zenész, a festı, a vallásos ember mind: keres ( mert az ember nek nem adatott örökölt, kész mér ték, mint az állatoknak). 87

Az evolúció inkább istenbizonyíték , az entrópia, a növekvı rendetlenség fi zikai elv e ellenére a világon minden struktú rákba szervezıdik: a fejlıdés elve a világ egyetemben eleve adott –így a gyógyul ásé is , mert az a struktúrák újraépülése. 88 Φύσις-τέχνη a t ermés zet(es) és a mesterség(es), és a mőv észi ellentétpárja. Bizonyos asp ektusban a tekhn é a fő ziszbıl nı ki, annak „ folytatása”.

52

53 Ha, és amikor ez a mértékkeres és megszőnik, akkor az ember ek körvonalak lesznek, bior obotok, de többé már nem ember ek. „Quaer endo et inv enietis” –ker ess etek és találni fogtok, mondá Jézus. –Mert hogy an is találhatna az, aki nem is ker es ? Életünk ugy anaz az, mint a tör téneti emberé, s mint a lelki bajokkal küz dıkké: tér-nyerés. (Ego-nak születni= teret elfoglalni, de a végtelenbıl kiszakadni is). Kiirtani, megtisz títani, magunknak la kható tisztást és ber endezett ter ületet csinálni. Ny ílt, átlátható, szabad, nem sőr ő és nem fenyegetı tele pülést kész íteni. Egy félelem nélküli hely et. Gondolatokban is , visz onyokban, kapcsolatokban, érzelmekben, tevékenységben. A tér-nyerés nem más, mint a helyek szabaddá tétele (Heidegger). És ennek számos terápiás vonatkoz ása is van! A kliensünk is a saját helyét ker esi az érzés ek, a dolgok, az ember i kapcsolatok és az önmegv alós ítás világában. Tehát a tér nem fizikai hely ! A mérték nem körzı és v onalzó! 89

A mővész et metafor ikus (átvitel, jelentés-átvitel ), és a metafiz ika ( az anyagi v ilág mögöttir ıl való tudás) is csak metafor ikus lehet. A zeneköltész et az emberi lény eg kutatása, a m érték, az eredet, az identit ás keresése. Az ember mér tékhiány os (hübr isz) lény, a ter mész etben nem találja kész en a mértéket. Maga, mint, KERESİ ember, mint FELMÉRİ EMBER (költ ı) alakítja ki az t. Mint a ’föld lakója’ találja ki az ’ég mértékeit’. A mővészetterápia lényege, hogy az al akítatl an ból, a semmi bıl, a széthullóból teremtsen alakot, mérték szerint ren dezzen, valósítsa meg a harm óniát. A harmóni a szó itt nem csak kompen zált, vagy egészségesen fejlıdött személyiséget jelent. De jelenti a spirituális em bert is, aki pszichés problémáira, mintegy: kívül rıl, egy metarendszerbıl tekin t vissza, s lépéseket tesz az egész világ bef ogadására. A z én bıl indul el isten felé, az ’elsı hangoló’ felé, aki beh angolta (fi zikai, univerzális áll andók, [pl. Planck – állandó, α – finommechanikai áll andó, fénysebesség 90, gravitáci ós állandó, stb.]) az egész univerzumot. A zene kiváló eszköz arra, hogy megh aladjuk önm agunkat: a végsı gyógyul ás egy nagyobb, plasztikus, átfogóbb tudati szint elérése és megtartása. Azaz, behan gol juk magun kat. A zután ráhan gol juk m agun kat az Elsı H angoló h ullámh osszára. (Behangolja magát = uralkodik magán, képes v áltozni, r áhangol = egy tudatos irány ba, tudatos an használt esz köz ökkel képes változni, v alamit elérni, egy célr a/állapotra or ientálódni, ráhangolódni → Istent az ’érzelmeinkkel’ is mer jük meg – Aquinói Sz ent Tamás.) Egyébként nem ér dekes ? Heidegger amikor a(z egyedi) létezı és lét viszonyát v izsgálta, egy bıl a mőalkotáshoz nyúlt. A mővészet a létezı létének megnyit ása. Tehát megismerés i mód. Ez pedig innen már a ’túli világ’ 91 dolga, amit a metafizika tár gy al . Ha ér dekel, nézz utána! De a mővészet, mint ellenvilág – álomvilág az evilágira is reflektál, ugy anakkor épp ezért kilépés, meghaladás. Néha csupán „álomvilágnak” tartv a képz ett mővészek eonokat túlélı , léle k-mélyet bejáró alkotásait.

89

üveg ny aka, lóg az esı lába, a nyak, ill. láb jelent ése más területre átvitt, s ennél mag asabb s zintek is v annak. egy vidám dallam – szökellı mo zgás – en ergia, fel felé törekvés – boldogság . stb. 90 Einstein tévedett, ma már nem vagyunk biztosak , hogy a fénys ebesség állandó , v agy ha igen , egy s zők spektrumb an finom ing adozásai v annak. 91 A mőalkotás eredet e egyben bevezetés a metafi zikáb a

53

54 Az ember a v ilág része is , részlete is. Mégis , benne fellelhetı az egész világ. A gyógyító z ene tulajdonképpen a rész let-embert egész íti ki a kozmikus emberig, a Titánig. A mővész etterápiát a: MŐVÉSZETTERAPEUTÁK

végz ik, akkreditált is kolákban. Zenészek Pécsen, az akkr editált, 2 év es képzés i idejő mővész etterapeutákat képzı intézetben szer ez hetnek zeneter apeuta diplomát pl. Ti, zenész ek, posz tgr aduális képzési formában. Ma már iskola gyárak, tanfolyamdömpingek vannak, amel yek r égen nem a képzési szüks égl etért léteznek . Hanem a pénzért. Képzettség kell ahhoz, hogy recepciós légy , takarító légy , fegyver es ır légy , stb. Is kolamaffiáink a tandíjr a hajtanak. –Hol itt a tudás? A több éves pszichoterápiás képzések lényege nem a tudás, hanem az, hogy kik kérhetnek érte pénzt. Sokat. Nem árt, ha egy zenész is sejti, mit , miért, hogyan cs inál, de ez az is merethalmaz (heti 2 napos oktatással) gyakor lattal együtt, kb. 3 félév alatt átadható. A zeneter ápiába is bele lehet tanulni, pszic hológus, pszic hiáter mellett, mint koterapeuta (egy üttmőködı ter apeuta, társterapeuta) lehet mőködni. Sok beteggel, mozgássérülttel, lelki problémával küszködı kliens nek sz er ezhetünk boldog órákat, jobb önismer etet. Ugyanakkor, hol, ki tudja megfiz etni a mővészetterapeutákat, hisz en az állami költségvetés ő intéz mény ek rendre alulmőködnek, kev és az az intéz mény, aminek még festımővészr e v agy állat-assz isztált ter ápiára ( kuty aterápia) is telik! Magyar országon a törvény ( 59/2002. [XII.9.] OM rendelet rendelkezik a zeneter apeuta szakirányú képzésr ıl. A képzés célja olyan psz ic hiátr iai, pszic hológiai-psz ic hoter ápiás, és ( nem zenészek es etén) zenei szakismeretekkel rendelkezı szakemberek képzése. A kik szakis mer eteik birtokában képes ek terápiá t tartani önállóan, vagy pszic hiáterr el, psz ichológuss al. Mindezt oly an intéz ményben vagy sz erv ezetben, ahol sz omatikus, vagy mentális betegek ellátása szükséges . A képzésben való részvétel elıfeltétele, hogy fıiskolai vagy egyetemi oklev éllel rendelkezz en a jelentkezı ( óv ópedagógus, pszic hológus, tanító, tanár , gyógypedagógus , szociálpedagógus, szociális munkás). És ami neked a legfontosabb: zenemővész eti vagy egészségügy i szakon szerzett szakképes ítéss el, és min. 6 év zeneis kolai osztály bizony ítvány ával r endelkez ık jelentkez hetnek. A képz és i idı 5 félév, ami legalább 870, és dolgozattal v izsgáv al együtt: 150 kr edit pont. A betegjogok 104§ (1) bekez dése ala pján: „A nemkonv enc ionális gy ógy ít ó és életminıségjav ító eljárás ok célja az egészségügyi állapot kedvezı befoly ásolás a, a 92 betegs égek megelızése […].”1997. év i CLIV. törvény az egészségügyr ıl

JÁTÉK A LÉLEK HÚRJAIN

A zeneterápia javallata (orv osi mőszóv al: indikáció) két nagy területre vonatkozik. Az egy ik a fejlesz tı zeneterápia, a másik a lélek dolgaira vonatkozik, psz ichiátr iai, vagy más név en, mentálhigiénés zeneter ápia.

92

A törvényt az Országgy őlés az 1997. december 15-i ülésnapján fo gadta el. A kihirdetés napja: 1997. decem ber 23. 54

55 Fejlesztés:





euritmia, Dalcroze módszer, mozgás improvizáció ének, szavalat, rigmus ritmikus mozdulatok, szem-kéz koordináció (hangszerjáté k) kifejezı mimika, testbeszéd, érzelmek me gjelen ítése tán c, társas mozdulatok, t áncfo lyamatok, dramatizált mesék, mon dó kák, játékok

Értelmileg akadályoztatott embertársaink ( olygophr enia, imbec il litas) sokszor görcsös ek, bénult, v agy nem megfelelı iz omtónusú végtagokkal nehez en moz ognak (hypotonia 93, myotonia c ongenitalis 94, spazmus95). Számukra külön meg kell tanít an i az érzelmi kommunikác ióhoz járuló ún. kif ejezı-mozgás okat. A kézfogás, fejtar tás , testi kifejezés ek jobbak, ha egy értelmő zenei emóció, segítı r itmus, jól megjegy ez hetı dallam kísér i. Mint ahogy ember társ aink jell emek, és sajátos TEMPERAMENTUMok, a z enék is azok. Minden jellem adott módon hővös, tartóz kodó, vagy kedves, netán túlontúl nyitott, rajongó. A szer et/simogatás adása, v isszatar tás a, az adás módja , személy iségjellemzı. A DOTT ZENEMŐ VÁLASZTÁSAKOR IS FONTOS A MŐ „JELLEMRAJZA”, A HANGULATTÉRKÉP, AZ EMOCIONÁLIS HİFOK, A: KAR AKTER. V ALAMIN T A KOMMUNIKÁCIÓ (SÍR, ÜVÖLT, KÉR, BESZÉL , STB. SAJÁTOSSÁGA Mindenkinek lehet csinálni str oke (simogatás- ér intés) tér képet. De ez a hıfok, szeretet, s imogatástér kép analógiásan minden z enemőr e, vagy r ész letér e is átv ihetı. Simogatok –e? Verbálisan s imogatok? Íz esen kösz önök? Hidegen üdvözlök?, s tb. Kicsit – közepesen – kifejez etten - nagyon Soha – r it kán – r endszerint – gy akr an - mindig Elfogadom- e más ok dics éretét? Viszonz om-e?

(Soha-ritkán-rends zerint-gy akran-mindig?) (Soha-ritkán-rends zerint-gy akran-mindig?)

A ZENEMŐVEK TEMPERAMENTU MOK, személy is égek alkotásai, objektivációi. Az ember ek közötti kommunikáció eszköze. Mint ilyen, a zenedar ab egyszersmind a tr anzakc ióanalízis sz er int is elemezhetı, de ez már persze messze nem z eneesztétika. A TRANZAKCIÓ-ANALÍZIS szer int olyan kérdéseket kell feltennünk, mit akar mondani, kinek mondja (én-állapotok) a z ene, és hogyan mondja ? Mit akar átvinni? A zeneter apeutának sokat segít e hár om sz empont, MILYEN A ZENEDARAB: • • •

simogatás-tér képe (stroke- map) ? temper amentuma, kar akter e? tranzakc ió-analízis e? (utasít, kér, panasz kodik, manipulál, elv arázsol, stb.)

Ez paradigmav áltás. Ne m csoda, ha szegényt Dunkelt hibbantnak nézték, míg meg nem ér tették, hogy minden esztétikai hatás terápiás hatáss al bír hat! Ha zenemővet választunk, tudnunk kell, mil yen cél ból v álasztunk? 93

nem k ellıen erıs tónusú i zmok , so rvad ás vagy idegi vezetés akad ályoztatottságának köv etkezménye veleszül etett des zka merev izo mtónus, hajlítás k éptelen ízületek, v égtagok. 95 görcs, ami a központi ideg rendszerbıl érkezı i mpulzusok ered ménye. 94

55

56 Psz ichoter ápia esetén a zenemő mindig:



Indukció, (v alamit kiprov okálni, keletkezést elıs egíteni, beindítani) Projekc iós felület (kivetítés, a kliens a zene ürügyén magáról is bes zél) Az érzelmi kommunikáció eszköze. (Az elakadt emóciók f elszí nre jöhet nek, és a beteg talán megismeri a saját, de eleddig rejt ett indulatait.)

A személy is égtipológiák köz ül itt most Hippokratész fog segíteni nekünk, a zenemővek kar akter ét, vagy a zenemőben felbukkanó kar akterek alaptípus okba (és ezek végtele variációiba, és kev er ékeibe) sor olhatók. Láss uk: ● Vérbı, sz angvinikus típus. ( Relatív e) gyenge a fogékonyság, gerjeszthetıség, ám az impulziv itás a nagy. Lobbanékony/ mér egzsák/ gy úlékony. Gyorsan kele tkez ı érzelmek jelle mzik, a vis elkedésre ezen érzelmek nagy on hatnak, ám az indulatok hamar elpár olognak. ● A kolerikus típus is tüz es, de erıs a fogékonys ága (a nagyfokú impulz ivitás mellett) . Az er ıs, tar tós érzelmek a személyis ég cs elekedeteit jól, tartós an motiválják. ● Melankolikus a típus, ha, bár a fogékonyság erıs , de az impulz ivitás kisfokú; a tettekben nem látszik az indulat, v agy a cselekvésr e az indulat nincs hatáss al. ● A flegmatikus karakter egy aránt gyenge impulz ivitáss al és kisfokú fogékonys ággal bír. Az érzelmek lass an keletkez nek és gy engék, a viselkedést nem határozzák meg. A zene az érz elmek kommunikációja, és struktúr a is. Ezért, pl. a fúga mőv észetének (Bach, Die Kunst der Fuge) bár vannak hangulati elemei, de leginkább struktúr a. Nem úgy Bartók Allegr o barbar o –ja , vagy Liszt Esz –dúr zongor avers enye! ( Choler ikusak, agr esszív ek, erıteljesek, dinamikus ak!) Choler ikus , de v isszafogottan az, pl. Bach G –dúr (VI.) brandenbur gi v erseny e. A konokul vissz atér ı, motorikus , monotematikus an fejlesztett, anapesztusnak leírt (uu – [ti-ti – tá]), daktilus ( uu–, [tá–ti-ti]) téma az egész z enei szöv et domináns mintája, az állandóan jelen lévı téma végig v onul az egész kez dı tételen. ( Erı, lendület, eltér íthetetlens ég.) A m őválasztás a zeneterápia egyik külön kis területe, ám E JEGYZET CSUPÁN SZÓBA HOZZA A TER ÜLETEKET, az egész legess ég a zeneterápia könyv e c. munkámban inkább elérhetı [Dunkel © 2005, www .zenether apia.extr a.hu, www .zeneterapia.extr a.hu]. A mőv álasz tás egysz erre több célt szolgál, pl. hasonló ritmikájú/hangulatú vers, a vers még egyszer az exponálni kívánt zenei háttérr el (halkan), maga a zene. Zenére tán, majd zenér e s aját, kifejez ı moz gás improv iz áció. A zenér e keletkez ett zeneálmok meghallgatása, és/vagy közös elemzése. Sz imbólumker esés. ( Pl. különleges hanghatású, hárfa+harangjáték v alakinek karács onyt, valakinek a halálkor elszálló lelket jelentette.) Értelmi fogy atékos ok ( mai, új nevén: ér telmileg akadály oz ottak) tréningjén, z eneter ápiáján s ok az egyszer ő karakter játék: pl. menetelés – katonák, r end-ritmus-mer evség. Hullámzás- lágy-r itmikus-ringatódz áspuhaság-periodikusság. A c él: minél több érz elmet, és minél több módon kif ejez ni – felis mer ni! ( Érz elmi újraírás , reprez entáció.) A másik cél, a zenéltetés . A zenei improv izáció, vagy betanulás során másokkal kell egy ütt (sz ociábilitás, együttmőködés i készségek gyakor lása) játsz ani! A hangszer hasz nálata differenc iált moz dulatr eper toárt kív án! 56

57 Más a lass ú, a halk, a simogatott dob, és püfölt zongora, finoman vibr ált csör gı. Zolika imádja a metallofont. Minden órán 2 cm-rel messz ebb tartottam f élig bénult kezétıl a hangsz ert, így a kalapáccsal mind messzibbr e kellet ütnie –hogy végre újból és újból elér je a hangsz ert. Hat hónap, húsz centi. Zolika Little kórós, más név en négy végtagbénulásos volt (tetraplegia). Mégis , ma már ott tartunk, hogy a jobb kéz moz gás a láthatóan javult, sıt, a jobb kéz hangszer es moz gását átv ittük a jobb lábr a is ( poz itív tr anszferhatás). Alkalmas a zeneter ápia minden pszichoszom atikus betegs égben laz ításra, felszabadulásr a. Az eddig elfojtott, testi tünetben megjelenített érzelmek tudatos ítására. A pszichoszomatikus megbetegedésekben azért lehet hatásos a zeneter ápia, mer t jobb agyi féltekés aktivitást indukál. A jobb félteke túlaktivitása (negatív gondolatok, a sejtek „túlpörgés e” megfigy elhetı pszic hoszomatikus megbetegedés ekben (zsiger i input, interoc epció96 fokozott értékelése), pl . depr esszióban. Ez t a sajátos jobb féltekei aktiv itás mintáz atot sz eretnénk áthangolni zeneter ápián. A bels ı kör nyezeti inger ek feld olgozásáért többnyir e a jobb félteke ( Nauta, Kulcsár Zsuzsa [Pszichoszomatika], Gr eenber g, Ac hter ber g [in: Imaginery and des as e]) a felelıs. „ Bels ı környez eten” a viscer ális állapotot és a neur oendokrin történés eket értem. A meditác ió, az imagináció, a hipnóz is, az intermodalitás os játékok, ahol a tapintás, hallás , vagy a z ene képbe, történetbe való fordítás a z ajlik 97 fokozottabb inter hemiszfér iális kommunikác iót indukál. EEG-n, PET v izsgála tokon meditác ióban a két félteke görbéinek sz inkr oniz ác ióját vagy ritmikus válasz ait figyelhetjük meg. A lény eg: betörni a jobb féltekébe, megv ált oztatni a torzult jobb félt ekei kommunikác ió módot. Mindezt sz ike és vér nélkül, a gyógyító besz élgetés, a szeretet é a z ene er ejév el! Fontos , a jobb féltekei dominanc ia verbaliz álhatatlanná tesz i az okat a traumákat, amik a pszic hoszomatikus megbetegedés ért fele lısek. Sıt, a patológiás zsigeri minta, állapotfüggı tanulás, rejtett biovegetat ív történések (covert behavior) tudattalanok! Gyomorfekély, irr itábilis bél szindróma, fejfájás, hipertónia , cukor baj, ideges köhögés , ágy bavizelés, szorongás, alvász avar, szívszor ítás ( angina pector is), pszic hogén szédülés (vertigo) és fülzúgás (tinnitus), asztma-aller gia –lehetne s orolni. Betegs égeink 70- 80%-a érz elmi alapon alakul ki! Valósz ínő, hogy a pszichoszomatikus betegségek a korai, jobb féltekei v iszcerális [zsiger i], emoc ionális és kognit ív élményfeldolgozás ( állapotfüggı tanulás) alatt létrejött minta talaján fejlıdnek ki. A str essz, az elhanyagoló any a, megzavar t attac hement ( megkapasz kodás) , tr aumatikus fejlıdés (lev álás az anyáról) stb. nem önmagában v esz ély esek, hanem akkor, ha ez bev ésıdik, komplex ust er edményez . Az élet egy tanulásos folyamat, a megküz dés , a feldolgozás, a hár ítás, a túlkompenz álás is egyfajta tanulás, lelki reagálási mód. A pszichobiológiai tanulás i folyamatban neuroendokr in vis elkedés i elem is van. A tapasztalatsz erz és pszic hofiziológiai állapotokkal jár együtt, e minta kór osan rögz ülhet is , tudattalanná is válhat. Adott tr aumár a való regressz ív pszc hioneur oendokr in vis elkedési állapot az állapotfüggı tanulás (state-bound learning) . A mi pszichiátriai kór képekben is jelentıs lehet! Hisz az állapotfüggı, viszcerális, de akár kognitív állapot (av erz ió , megfagy ás, v álaszadás i képtelens ég, az érzelmi kifejez és gátoltsága, alex itímia) 96

interoceptio= zsigeri , prop rioceptio = izo mi és izületi érzés ek. Pszichoszomatikában és különösen pszichiát riai betegségekben j elentıs a kórós testérzés , vagy a testérzés zavar (dys morphia, pl. d rótokat érzek az agyamban, buborékos a gyomro m). 97 Electro -Encephalo-G raph , az agy elektromos mintáit elvezetı, azt felerısítı és megjelenítı eljárás, Positron E misson Tomograph, olyan k épalkotó eljárás , mely kép es altatás nélkül meg mutatni, sıt, „ felszeletelni” az agyi régiókat.

57

58 vagy nehezen idézhetı fel, vagy egyáltalán nem hív ható vissza. A jobb féltekei érzelmi válaszok soksz or nem jutnak a bal agyféltekébe, így az ember hajlamos pszic hoszomatikus betegségekr e, tünetképz ésr e. A test (élettani foly amatok) emlékezik különböz ı élethelyzeteinkre. Bev ésıdnek, rögzülnek a str essz, a vesz tes ég, a r ajongás stb. ny omai a fiz iológiai 98 reakciókész letbe ( Sc hor e, 1994 ). Melyek analóg helyz etben újr a elıjönnek ( ún. taxon típus ú me mór ia). Ma már túl vagy unk a passz ív zeneterápián. Az „ én” zeneter ápiám induktív (integráns),99 a legkevés bé sem passzív (zenehallgatás) zeneter ápia. Fesz ülts éget adagolok, feszültségeket v ez etek el. Nem az általános 100 euphór é megteremtés e a cél ( kivév e, pl. sebész eti osztály, gyer ekosztály „antihospitaliz ációs” tör ekv ését). A foglalkoz ás komplex, mer t benne a moz gás, a szabad, egyéni tánc (kifejez és és saját-testérz és), valamint a betegek hangadásai fontos helyet kapnak. A tánc ban nem cs ak kifejezz ük magunkat, hanem újrafogalmazzuk személyis égünket. A ritmus akár teljes áthangolásra is képes (hor monális pacemaker ek, társ as ritmusok, egyéni r itmusmintázat) , megjeleníti az 101 egy én ösztönmintáz atát (vö.: Szondi ösztönkör ök ), sıt, az ösz tönök, érz elmek konfliktusait is ! Ragasz kodunk a beteg s aját-hangjaihoz (zümmögés, suttogás , 102 üvöltés stb.) és a tánchoz, mint saját mozgáshoz is -ami igen er ısen szubjektív 103 megny ilatkozás, s mint ily en, négyes funkciójú. ad 1 : diagnosztikus-projektív megny ilvánulás, önfeltárás , (sza km ai segítıvel) i rányított feltárás

ad 2 :formába rendezés, artikulác ió, az identitás kinyilvánítás a, sıt m egváltoztatása, újra- arti kulálás (kognitív át stru ktu rálá s104 , Tringer) . ad 3 : fesz ülts égek felszínre hozása, egy ben acting out-ja. A saját érzés ek elfogadása. ad 4 : érzelmi k ataliz átoros hatás ( Bion) , az empátiás figyelem tágítása, szociodinam iku s hatás.

A hangulatkeltı (célzott) z enék, a beszélgetés, a mozgás és a társ ak afféle „szerotonin par ty” –t adnak, endorfinok szabadulnak fel. A beteg nem úszik, vagy lebeg oneroid-der ealisztikus 105 és autisztikus magányában, hanem v édett for mában, de köz össégi aktusok részese és megfigyelıje is. A z eneter ápia legkonkrétabb eredménye az intr os pekc ió és a tudatosulás ( ilyen vagyok). Család és magatartáster ápiával kiegészítve hatás a forr adalmi lehet. Az érzelmek felsz abadulnak (er otiz mus, li beralisatio, indulatáttétek etc.) , önm egújulási igény léphet fel. Szükségsz erő az önm eghatározási válság megjelenés e is, hisz a kliens elhagyja r égi, beteg sz erepét. 98

Affect Regulation and the Orgin o f the Sel f –L awrence Erlb aum assotiation, New Y ersey Az érzet eket-érzelmeket, sıt fájdal mak at (visszaemlékezés, ön magunkk al v aló szembenézés), a v alamit fel keltı jelleg miatt p rovokatív, induktív, hat ást keltı. A k apcsolat nem steril, még érintés és tapintás is leh etséges (Feren czy –szemben a Freud -i maxi mákkal). 100 A jó-h angulat, ellazulás. Az adagolt feszültség (pl. disszonáns h angok, ıszinte kérd ések) motiváló hat ásúak. 101 I. S vektor (szexuális [hermafrodita+szadista]) II. P vektor (p aro xizmális [epilepti fo rm+hiszteri form]) III. Sch. (Schisophorm, [k ataton +paranoid]), IV. vektor, C (cirkuláris [d epresszív-mániás ]). 102 Trans zhelyzetek , yoga ás zan ák, pl. Gabri elle Roth [amerikai tánct erap euta] gyako rlatai. 103 Túl a tekintetet (orbitofront ális szi mp atikus izg alo m), s zociális együtt mőködést igénylı társas t áncon . 104 A kimondott szavunk objektív. Ön magunk at tudatosíthatjuk a gyógyító bes zélget és során. Ráad ásul a ki mondott gondolatok más szerkezetőek és súlyozottságúak , mint a belsı monológok . [in: A gyógyító beszélget és, ’91 Bp .] 105 a v alóságot 1. h árító 2. h elyettesítı fant áziák, v ágy fantáziák , álo mszerő állapotok 99

58

59 A szerepelhagyást a cs alád, a munkahely, az iskolai közöss ég [gyakr an] bünteti (a beteg hirtele n megv áltozik, nem is mernek rá), ezér t fontos a családterápia , különös en, ha betegünk delegált beteg, tünethordozó. A társadalmi csoportok patológiája az onban messze túlmutat a psz ic hiátr iai osztály lehetıségein és kompetenciáján… A TERÁPIA MENETE VÁZLATOSAN: → → → → → → → → →

106

Szem élyes megism erkedés, kontaktus f elvétele és a bizalom m egszerzése becslés 107 és megfigyelés, együttm őködés, betegség( ek) szociábilitás exploráció és szem élyiségprofil (karaktervázlat) rapportképzés az együttm őködés megbecslése ÉS kialakításának megkezdése 108 terápiás terv , az elsı terápiás célok, valamint a terápiás szerzıdés alkalmazott módszerek, kezelés (lehet teljesen egy éni is) értékelés –raportnövelés –életterv alakítás, életvezetési tanácsadás állan dó, r eciprok komm unik áció a terápiás team tagjaival leválás, elvarrás elıkészítése, visszajelzések, elért célok, meg nem való sulhatott célkit őzések értékelése

Ter mészetesen a sorrend nem lineáris, szimultán, sıt, a visszaható lépések egy mást felt ételezik (pl. nincs ter ápiás szerzıdés egy elız etes explorác ió ( inter jú), c élkitőzés, motivác ió stb. nélkül). A legfontosabb, hogy a kliens/beteg bíz ni tudjon ter apeutájában, jó ter ápiás kontaktus valósuljo n meg. A jó emberi viszony m ár önmagában terápiás értékő. Sz abaddá kell tenni az önkifejezést, hogy a beteg önm agához férhessen. El kell érnünk, hogy amennyir e célsz erő (cave!109 mániás és skizoaffektív „zajlás” es etén, ne a halluc inációt értékelje v alós ágnak a beteg), hogy a beteg hig gyen magában, bízz on a változ ásban a v áltoztatni tudásban, szer esse önmagát. Ne adja fel… A ZENETERÁPIA INTERDISZCIPLINÁRIS ÁTTEKINTÉSE

A TERÁPIA kif ejezés v alaha gondozás t jelentett, ma már ez csak pr otokoll, az orv os számár a kötelez ıen követendı, mer ev séma, technológia. A céhmester ek ragaszkodt ak (identitás uk ırz ése, a minıség biztos ít ás a, de ellenırzés i kényszerük, szorongás uk valamint anyagi és jogi érdekek és szabályz ók miatt is) a merev eljárás okhoz. Az orv os lás is prot okolláris, igaz, ez már önmagában nevets éges , 110 mert m indig individuumot kell gy ógy ítani, jóllehet x NE ( nemzetközi egys ég) penicillin ennyi és ennyi kez elés után hoz jav ulást, a gy ógysz eradagok, beav atkozások, kór ház i kezelés i idık sematikusak. A fentiek függvényében a terápiák s tílus a és or ie ntác iója lehet:nozocentrikus ( betegs égközpontú) és antropocentrikus (ember köz éppontú) terápia . 106

ez nem [csak] mások el mondása, ún. hetero anamn ézis, vizit, kó rlap, lázlap, elı zı zárójel entés, alapj án történik Együtt mőködési készség, az állapot fel mérése, a szoci ális interak ciók és a személyis ég-jellemzık regisztrál ása 108 ilyen ! sorrendben, a terápiás lehetıs égek adják a terápiás s zerzıdés hogyanját-mikéntjét , ami nagyon egyéni is lehet. 109 Vigyázat! Óvakodj! A n em ártani (nil nocere) elv szellemében történı figyelemfelhívás, pl. az Atropin üvegére írv a: Cav e glau coma! Mert az at ropin növeli a s zembelnyo mást, így akár vég zetes en súlyosbíthatja egy glaukó más állapotát . H asonló a hely zet, ha pl. a szorong ásos bet egnek van gl auko mája, mert a benzodiazepam (Alprazolam) is veszélyes l ehet (ez a pontos és mély anamn ézis fontosság át csak aláhú zza). 110 Freud, Jung több helyen is felhívja az egyén gyógyítására a figy el met, s mint ilyet, n em leh et univerzális módszerré, mechanikus eljárássá dag asztani. Különösen a lélekgyógy ászat individuális és dial ektikus, k ét pszichikus rendszer hat egy más ra, k ét unikális egy éniség interak ciójáról v an s zó (C.G. Jung, Grudn frag en d er Psychoterapie, 1951). 107

59

60 Lehet invazív (s ebész i beav atkozás, protéz is beültetés , stb.) , gyógyszeres , komplementer (természetgy ógyászat, ay urv édikus, gyógynövény-, akupunktúrás- , inger-) ter ápia. Megelızés

(2008-ig Magyarországon nincs jelentősége!)

szőrıvizsgál atok, népegészségügyi ut asítások, népnevel és

Gyó gyítás ki gyógyít? (ko mpet encia harcok és áltudo mányok )

kiket gyógyít?

(tudo mányos divatok és diktatúrák) hol, kikkel gyógyít ?

milyen terápiákat alkalmaz? (+kontroll, utógondozás , életvezetési t anácsok )

A diagnózis nem pusztán a betegség megállapítása, hanem a beteg személyis ég megismerése ( diagnosz ko=megis merek) . A motivác ió és compliance ( = kompliánsz , a beteg egy üttmőködés e) szempontjából fontos, elfogad- e a beteg, bízik - e bennem, netán játsz máinak rész ese vagyok-e? Az orvos i kommunikációs helyzetek és a gyógyítás hatékonys ága össz efügg, a kommunikációs módok nem közömbösek a kezelés szempontjából. A konz ultációnak ( kikérdez és, beszélgetés) beteg centr ikus és orvos centr ikus gyakor la ta is mer etes. A gondozói kommunikáció lehet:konzultánsi ( tanácsadói), kooperatív (egy üttmőködıi), kompetitív (vers enyzı, esetleg ell enséges kedı), oktat ófelvilágosító stílus ú. A beteg eltár gyiasítása, és infantilizálás a az orv os i folyamatokban még ma is! ( 2006) mindennapos. Megaláz ó párbesz édek, az egészs égügyi sz emélyz et részér ıl hiányos is meretköz lés, lekezelı stílus , nem praktikus szerv ez és a jellemzı. A mőszer ek (szerep kiegész ítık) a (latin, s a kliens számár a nem érthetı) szaknyelv, a magatar tás (szer ep) gyakran az agresszió és a felj ebbv alós ág, a távols ágtartás mind a tekintély demons trálásának eszköze. Tünet és ún. tünethordozás önmagukon túlmutatnak: beteg társadalom/civilizációs ártalmak (diszkrepancia a hir detett és gyakorolt erkölcs között, értékek vesztése) ⇒ betegítı (patogén) makroszociális környezet ⇒ tudott, vagy tudatalatti stresszhatás ⇒ neuroendokrin, imm unrendszeri és pszicho ló giai változások, stresszválasz, m egk üzdési (cop in g) m ód, ⇒ torzult kom munikációs m ódok ( szom atizálás, betegségelınyök) ⇒ beteg családok ⇒ beteg (tünethor dozó) egy ének, és ⇒ beteges adaptáció, norm aszegés, pszichoszom atikus betegségek, fix ációk/kompenzációk. Nem a tünethordoz ók jelentik a lényeget, bár ıket is kezelni kell (s ajnos, ma túlny omórészt CSAK ıket kezelik), ık egy beteg háttér (pl. társadalmi pr oblémák, környez etsz enny ezés , genetikai ár talom, munkahelyi nyomás , ház astársi kapcsolati problémák, korrupt politikai rendszer , balkáni típusú társadalom, stb.) jelenségei, eredményei cs upán. Dev ianc ia ⇒ kultúra ⇒ nor ma ⇒ szabadság össz efüggnek. Mindig a kult úra dönt i el, mi a norm ális . Pl. v annak ’ér dekes’, jó, sıt, sz ent (!) betegségek (pl. a mor bus sacer = epilepsz ia, amit isteni eredetőnek tartottak, 60

61 és ilyen volt az ógörögök által szintúgy isteninek tisz telt her mafroditis mus is, v alamint a táltos erıt mutató hatujjús ág, ór iásnövés [acromegalia]). A kultur ális változásokkal az onban ugyanazon dolgok átér tékelıdnek, pl. a sz erelem magas abb rendő for mája (nem az utód, hanem az érzés, mint önmaga a c élja, Platón), a homoszex ualitás késıbb ( az egy házi ideológiák foly tán) bőn lett, majd betegs ég, noha cs upán genetikai v ariábilitás (isten nem teremthet s elejtet). Ma már minoritás kérdése. A kultúra telis- tele van ellentmondással, fesz ítı ambivalenciákkal, amik megbetegíthetnek. Egyszerre, különbözı sz erepekben és csoportokban többféleképp kellene alkalmaz kodnunk, társadalmi játszmáknak és hazugságoknak megfelelnünk. A (tartós) normaköv etés azonban önfeladást is jelenthet, a nor masz egés viszont mar gin aliz álhat ( mar gó sz éle valaminek itt: a társ adalom per emére ker ülést jelenti), a norma, a konfor mitás és a szabadság gyakr an ütközik111. Az ember azonban nagyban felelıs s orsáért, mint: szabad lény, mint: meghatároz atlan állat, mint: önmeghatározó létezı. Van, aki egyszer ően túlél, tehát más ok éle tét (a más ok szerint elvár t életet) éli [moz gó halott], van, aki a szabadságot v álasztja - az élete ár án is. Az autonómia és autizmus r elatív fogalmak. A társas együttélés a modellkövetést illetıen gy akran agr essz ív, s kényszer ítı er ejő . A hatékony személyiség alkalmaz kodik is, elkerül is, meg is védi fontos ér tékeit rugalmas. Tudja, s r ugalmas an alkalmazz a is azt a tudás át, amiv el személy es érdekeit is , kapcs olatigény ét, de autonómiáját is, integráltságát is v édi. Mert ha az ember csak azt akarja, amit m ások csinálnak, akkor ez a konformizmus (mind a szocialis ta orsz ágok, mind a jóléti, fogyasztói társadalmak jellemz ıje). Ha mindig az t tesz i -az t kell tennie, am it m ások akarnak, és ez már totalit arizmus. A szabads ág a betegségtıl, mint kénysz er ítı helyzettıl/minısítéstıl, így a társ adalmi lefokozó aktusoktól ( munkanélküliség, r okkant státusz, kis ebbséghez való tartozás, r égen még a házasságon kív ül élık is [vénlány, agglegény]) való megszabadulás t jelenti, mind testi, mind mentális betegs égek esetén. Legtöbbször az onban a szabadság okoz problémát, de ez már inkább filoz ófiai probléma. A szabadságtól, mint az életem megter emtésének képtele nségétıl ( az üress égtıl, a pr ogr amtala nságtól) való menekülés az onban nem is meretlen a pszichológia számár a… Életünk értelme és lehetısége, hogy m agunk adjunk értelmet a saját életünknek. És ez egy érzékeny pont. A lét eredendı kreativit ása hol van bennünk, ha nem tudunk értelmet adni saját életünknek? 112

113

A vált ozó társ adalom, és a v áltozó betegségfelfogások ( DSM [BNO ]), s ıt, változó betegségek, vált ozó betegséginterpretációk jelzik, a betegségek nagy része bizony civiliz ációs (lás d a szoc iál- psz ichoimmunológiát, mint RENDSZERELMÉLETi orv ostudományt) jellegő.

111

Az államtól, ü zleti élettıl, v allástól való FÜGGÉS az elfojtásra kondicionál . Mindig azt sugallva, a válaszok és megoldások rajtunk kívül vannak. Ez nem ig az. A z állam ab ovo fél az autonó m emberektıl, fél a filozó fiától, ami azt mondj a, a válas zok b enned v annak , l égy ön mag ad. Épp ezért sok autonóm emb er kapott betegség cí mk ét, vagy devi áns jelzıt , mert nem ment b e a k arámba. 112 Az APA (A merican Psychi atric Assotiation) nemzetközi, diagnosztikai-st atisztikai manuál (= k ézikönyv). A DSM kategóriák pont azért jöttek létre, hogy eltérı iskolákhoz tartozó emberek a kórk épeket illetıen valami egyességb en állapodjanak meg. A DSM [Diagnostic and Statistical Manual o f Mental Disorders] kategó riák pont azért jöttek l étre, hogy eltérı iskolákhoz tarto zó emberek a kórk épek et illetıen v alami egyességben állapodjanak meg. 113 Betegségek Nemzetközi Oszt ályozás a (Magyar)

61

62 A betegségegeknek antr opológiai, evolúciós vonatkoz ása ( nodus haemohorrhoid alis , 114 scoliosis , kyphos is, varicos itas, c aries dentium etc.) is van. Sıt, mi több, a betegs égek megítélése nem cs upán orvosi, hanem er ısen kultur ális megítéléső is ! A mentális beteg leginkább léthiányos állapotba kerül (szorongás , semmi). A mővészet ugyanakkor a bıségbıl fakad. 115 Ez a m ővészetterápia filozófiai koncepciója. Egyébiránt az a gond, hogy egyre több orv os, egyr e több specialista, egyr e több terápiás eljár ás és tömérdek fajta gyógysz er mellett a betegek száma cs ak nı! A következtetés t a társ adalomról, no meg a betegs égiparról, a terápiák hatékonyságáról v ond le magad, kedv es olvasóm. A gyógyítás kult urális par adigma is egy ben ( jóllehet az orvos társ adalomnak cs ak szakmai kér dés nek tőnik) . Nem is besz élv e hat alm i paradigmákról: pl. a szakpsz ichológus i papír megsz erzése komoly anyagi áldozat. Cs akhogy a továbbképzések nem adnak új tudás t (nyílt titkot ár ulok el), avagy, e tudás elér hetı más forrás ból is - ám a tov ábbképzı szervezetek honunkban klánok és ér dekkör ök privilégium ai, oly kor a gondolatr endırséget idézı módon (a továbbképz ésben résztvevıknek igenis pr eferálni kell bizonyos is kolákat, módsz ereket. A kultúrának kifejezetten nagy jelentısége van a betegségekrıl alkotott vélemények tekintetében (pl. AIDS és homosz ex ualitás), de a ter ápiák megítélésében is. Hagy omány és a tekintély bújik meg a látszólag tisztán orv osi tev ékenys égek mögött is . MI = mint a többség (egészségesek? ko llektív ır ület?) paradigmája İ = a beteg (kisebbség) par adigmája: ⇒ kultúra ⇒ pedagógia ⇒ m edicina

agr esszív változtatás, ellenırzés, elvárás szuperego markáns szerepelvárás, szankciók, másodl agos szoci ali záci ó

elzár ás, hospitalizáció, stigm ák, orvosi protokollok, stb.

Az ember attitőddel, kognitív s émákkal, tudott-nem tudott elv árás okkal, problémamegoldó mintákkal, érz elmi alapkarakterrel rendelkezik Az egy ént az AKARAT ( motiváció) és ÉRZELEM (reakciómódok, temper amentum) és ÉRTÉKORIEN TÁCIÓ jellemz ik. Gondolkodás a a sémákon túl (múlt, intell ektus, kognitív mechanizmus ok és kognitív stílusok [hat fıfajta]) egyéni, v alamint az ezeket meghatároz ó PSZICHOSZOCIÁLIS MÚLT is. A mővészetben szintén v an temper amentum, emotív [érz elmi] elem, akarat, for maépítı elv, tehát intelligencia. A mővészet, mint társ adalmi tudatforma elüt a tudományoktól. A mővészetterápiák okán, nézzük az alábbiakban a mővészet negatív és pozitív meghatár oz ásait.

114

Aranyeres csomó, gerin cferdülések , a v énás visszafolyás pang ása, fogs zuvasod ás -mind az ülı ember civilizációs baj ai. 115 Vö.: Sartre: Lét és a semmi , valamint Martin Heidegg er: A mőalkotás eredete, és egziszten ciál-ontológiai fejtegetés ek in: Sein und Zeit.

62

63

A MŐ VÉSZET

-nem csak élvezet

-világreprezentáci ó, sőrítmény -szociális esemény/aktus, ünnep -egyedi ÉS kollektíve el fogadott, gyakorolt nézetek-értékek egységes rendszere -totál is, igaz = szép, (t ejl esült, jó= a lehetséges, [pl. zenei ] struktúrák közül az egyik legjobb)

-nem csak kell emes (dekoráció) -nem csak szubjektí v -kol lektí v eml ékezet

A zeneter ápia a zenedar ab kar akterén keresztül közelít a beteg/kli ens karakter éhez . Így a darabválasz tás más önmagában hatás os lehet. E mellett a jó kommunikáció, a GYÓGYÍTÓ BESZÉLGETÉS (nagyon javaslom, kedves hallgatóm!; Dr . Tr inger Lász ló , 1991, 2003) a ZENE ÜRÜGYÉN A LÉLEK DOLGAI felé vesz i az útir ányt. Psz ichiátr ián, zenetór áinkon rendre találkozunk: • • • • • • •

alkohol, vagy drogdependens betegekkel, (dependenc ia= függıs ég) pszic hotikus betegségben lévıkkel (pszic hózis= ır ület, halluc inác ió) szorongó, neur otikus beteggel, depr esszióssal (kórós an mélyen fekvı hangulat, önértékelés, v it alitás), ger iátr iai klienssel (az ör eg, az agg kor pszic hiátr iája, pl. elbutulás) személy iségz avarr al ( bor derline, s kizotípiás, hisztrionikus, stb.) küzdıkkel, kr íz is ben (v álás, öngy ilkoss ág, nehéz élethelyzetek) levı, beszőkült tudatállapotú

ember ekkel, akiknek segíthetünk a r ajzolás, báboz ás, z enélés eszközeiv el. A terapeuta énekel, v ers el, élénk, humor os, ötletes kell, hogy legyen. Munkája vérátömlesztés, azaz : indulatok átragasztása a másik emberre. Érz elmi felr ázás . A kórház aink amúgy is tragikus an ingersz egények, nem beteg c entrikusak. Reggel hatkor kelni, miközben s enki nem alszik jól éjjel. Házr end – nıv éreknek, de nem a betegeknek. A nıvér ek 80 %-a nem tud udvariasan és hatékonyan kommunikálni! Az orvos átnéz a betegén. A mővészetter apeuta megırzi - v isszaadja mindaz t, ami ember i. Nem ür es klis ét is métel, nem protokollb an gondolkozik. Élı, elev en élethelyzetekben, kr eativitás ban, érdekességben, meghökkentés ben, humorban. És most jöjjön a: PSZICHIÁTRIAI ARCKÉPCSARNOK. az érzelmi élet zavarai (szorongás, mánia, depresszió)

az alkalmazkodás és a szociális él et zavarai, személyiségzavarok

kórós szerfüggıség, tevékenységfüggıség (munkaalkoholizmus, játékszenvedély, stb.)

az emlékezés, a gondolkodás zavarai

No s, e jegyzet -drág a figyelm ed mohón szürcsölve -, kedve s olva sóm , csa k afféle kivon at. Azé rt m inden alapvetı a spektust tárgyal, pe rsze, válta kozó m élysége kben.

63

64 Ezért, csupán végig rohanunk a ’bolondok háza’ lakóinak képtár ában, - amibe az olykor, a fásult nıvér ek, –és a hatalomvágyó, más okon uralkodni akaró 116 adjunktitisz ben szenvedı orv os ok is r emekül bele ill hetnek. ( Pályaszoc ializáció! Rejtett motivác ió k egy biz ony os munkár a) Mos t nagyon félek, hogy kiadható egy ilyen jegyz et, már mint az elızı mondat miatt. Az, hogy orv os ok, lélekgy ógy ász ok más pr oblémár ól beszélnek, soha nem jelenti azt, hogy a sajátjainkr ól ne kellene tudnunk! -A ggódom? Vállalom magam, s nem aggódom –aggódjon inkább, pl. a GAD. Ez mi a fene? Sajnos, mindinkább az angol sz akszavak lesznek ur alkodóvá kis haz ánkban is:  Generalised A nxiety Dis order, generalizált sz or ongásos megbetegedés. Az ily en mindenen aggódik, szor ong, izzad a tenyere, feszültek az izmai, ny ugtalan, nem alsz ik, állandóan fár adt (figyelemzavar), mer t a szor ongás kimer íti. Sajnos , ma cs ak nyugtatót ( benzodiaz epám) , vagy antidepressz áns t ír nak neki. Pedig a pr ogresszív relax áció, mélylégzés, és a gondolatok, a dolg okhoz való negatív viszonyának áthangolása ( kognitív ter ápia) fontosabb. Légzés, r elax áló zenék, ter mészethangok!  OCD (Obsessiv e-c ompulsiv e disor der), kényszer betegs égek. Az ilyen beteg v agy kénysz eresen eszi a haját, rágja a kör mét, álló napig mosakodik, sztereotíp mozdulatokat ismétel –ó, ez mily en jól jönne, mikor hetekig kell egy nehéz állás t kigy akorolni a hangsz eren! A lény eg: egy kényszergondolat, megszállotts ág (obscessio) merül fel. Ily en, pl. nem ér hetnek hozzám. Ez óriási feszültséget kelt. Nem utaz hatom v illamoson, kesztyőben kell a dolgokhoz hozzáér nem, s tb. Megoldás/enyhülés: kényszercs elekv és (compulsio): mos akodom, fertıtle nítek, nem megyek el otthonr ól, vagy kesz tyőben járok, stb. A típusos kénysz erek, számolássorba r akás , tisz tálkodás, is métlés i, imádkoz ási, ellenırz ési kénysz er. Körömr ágás , hajtépés , anorex ia, de még a kénysz eres vásár lás is OCD, kénysz er betegs ég. Ma divat antidepr esszáns okkal kez elni, mer t ez különös en jó a gyógysz eriparnak. Mivel ebben a betegségben az ún. frontális és or bitofrontális agy kér gi terület, v alamint a thalamus (érz elmek, bels ı impulz usok testi reakciók + ismétlıdı rituálék, magatartássz ervezés) ér intett, van es élye a z ene és vis elkedéster ápiának is ! A fentihez has onlító kór kép, amikor látsz ólag a beteg okkal fél, elkerül valamit, azaz , tárgyhoz kötött félelem, fóbiája (phobos= isz onyat, győlölet, gör ög) van. Cs akhogy a fóbia –per definit ionem- indokola tlanul erıs és tartós félelem. Pl. póktól (arac hnofóbia) , bales ettıl, betegs égtıl (hipoc hondria), nyílt ter ektıl (agorafóbia) , ember ektıl (szoc iális fóbia). Gyógysz erek mellett jó lehet a deszenzibilálás , in gerelár asztátos ter ápia.  Pániksz indróma. A görög syndroma kifejezés összefoly ást, összegyőlést, felt orlódás t jelent, orvosi értelemben adott betegség tipikus tünetein ek együttesét jelöli. Pánikbetegségben a szindróma tünetei a: hirtelen fellépı halálfélelem, szorongás , menekülés i kényszer, rosszul lét, palpitác ió (heves szív dobogás) , túll égzés ( hy perv entillatio) , légszomj, izz adás, hıhullám, félelem a kontroll elvesztésétıl, félelem a megır ülés tıl. A pánik nevét Pán istenr ıl kapta, aki s ípjával ijesztgette a pász torokat. A r oham félelmetes –de nincsenek káros testi következményei. Légzés kontr ollja, autogén tréninghez kapcs olt relaxáló zenék, természethangok! 116

Adjunktus = át men eti állapot a t anárs egéd és a docens között. Az itis gyulladásra vonatkozó végzıd és az orvosi latinban, pl. colitis, bélgyullad ás, otitis, fülgyulladás. Adjunktitisz= a h atalo mvágy humo ros meg fogal mazása. –Hatalom? Igen , a h atalom, v agy bí rvágy egoprotézis, a belsı tartást, erıt pótló valami. Sok an a státusztól, szereptıl, hatalo mtól remélnek önbecsülést. Sokan ezért orvosok .

64

65

Lelkileg más a helyz et, a beteg, he nem világos ítják fel, és ellátatlan, mint ahogy ez a vidéki Magyar orsz ágon így van, a beteg megtanul félni – a félelemtıl. A köv etkezı rohamoktól. Az eseteknek csak felében hatnak az antidepresszánsok, ny ugtatók (benzodiazepam típus ú, v agy bus piron típusú), v agy a Cl- (klór) és Na+ (nátriumcs atorna) antagonis ták (melyek gátolják az idegs ejtek túlz ott aktiv itás át) . A klinikai kép akár a szívinfarktus, az „akut has” tüneteit utánozhatja. A kez eletlen pánikbetegség sz övıdmény ei lehetnek a hipertónia, alkohol és nyugtató függés , öngy ilkoss ág, és különbözı elkerülı magatar tás , pl. agorafóbia.  PTDS –Poszttraumás stressz- zav ar ( Post Tr aumatic Str ess Disorder). Sajnos, a mai napig elıfordul, mert még mindig van, ahol hábor ú van. De okoz hatja bár mily en, váratlan, nagy er ejő lelki megr ázkódtatás , katasztr ófa, árv íz , tőzvész, baleset, nemi 117 erıszak. Súly os szor ongás, vissz atérı depressz ió és ún. disszociatív tünete k 118 jellemz ik, zav art, lidérces alvással (pavor noc tur nus ). Itt mi cs ak asszisz tálhatunk, ám az emlékképek (flas hback) betörés ein, azok elfogadásában-kidolgoz ásában a mővész etterápia az egyik legjobb esz köz. Hosszas pszic hoter ápia és gy ógyszer es kiegész ítés lehet szükséges . Most v ess ünk néhány pillantás t a személyis égzav arokra. Bár összetett karakterek, de sz élsıséges en leegyszer ős ítve, azonnal felis merhetık, s ıt, ily en típusú zenedar abok szép számmal akadnak! A személyiségzavar ok – z enei kar akter ek fedhetik egymást, már csak az ért is, mer t a zenét is sz emély is ég hozza létr e. V an pl. különös , finom, bezár kóz ó kar akter ( Honegger), de van agr essz ív, harsány , extr over tált (Orff: Car mina bur a, Hacs aturján: Tőztánc), kényszeres visszatér éseket, repetíciót tartalmazó dar abok (a dongó nem ily en?), finom, halvány, más tól függı karakter t s ejtet pl. Fibich Poémája. ELA KAD ÁS a

személyiségfejl ıdésben, vagy: ELTÉRİ fejlıdési útvonalak

furcsa/k ülönc:

feltőnı/ erıs/t eát rális

paranoid, skizoid, skizotíp

hisztri onikus, nárciszti kus, borderline, anti szociális

hal vány/szorongó : dependens, elkerül ı, kényszeres, önal árendel ı

M ost csoko rba szedem a típu soka t, melyeknek elınyö s oldala a fı t ájé kozódá s a beteg ségekben. Ám e típu so k erı sen sa blonosa k. A sablon csa k a gyorsabb tájéko zódás m iatt jó, az életben igazi sablon nincs, egyébké nt épp, hog y nem sablonos gondol kodá sra

117

Az eddigi egység megszőnik: a tudat, az emlékezés, az érzékelés és mozg ás külön h asad. A beteg roh angál, de nem tudja miért is menekül, n em eml ékezik , b eszőkül a tudat a (ho mály állapot). Az eleddig egys éges lelki funk ciók szétesnek . 118 Éjszak ai felriadás, lidérces ál mokból v aló gyako ri felébredés .

65

66 próbálla k nevelni! Nincs két egyforma létezı, ember sem , csupán ha sonló tünetek, problém ák.

Minden ember, a nyelvi készségek elıtti idıben is élt. Ide, az itt szerzett élmények, olykor traumatikus tapasztalatok idejébe, Ide, az ún. „nyelv elıtti” idıbe visz bennünket a zene. Meg van a lehetısége, hogy újra egyesítsünk lehasadt én-állapotokat, elfeledett tapasztalatokat éljünk át, sıt, változtassunk, és megismerjünk.  PAR ANOID az a karakter , akinek makacs ul fennálló, téves gondolata, par anoiája van. (πάρα [pa ra] = mellé, ν ους [nou sz, noia] = gondolat) Lehet önmagár a, vagy más személyre ▪vonatkoztatás, lehet ▪üldöztetés, mér gez éses, v agy, hogy az illetı pl. ▪nagy feltaláló, es etleg kémkednek utána, foly ton követik, stb. Kar aktere mindenekelıtt: mer ev, makacs- engesztelhetetlen, kételkedı-gyanakvó, kev és érzelmet mutat, hővös. Sajnos , politikus ok között igen sok a paranoid karakter , kiválasztottnak érz i magát, azután, mint vez etı, féltékenyen óvja poz ícióját. Jellemzı a logikus gondolkodás megtartása, de adott témakörben makacs tév-gondolata nem engedi köz el magéhoz a való realitást. T.C. (terápiás cél) A realitásérzék helyreállítása lenne a terápi ás cél, ebben a zen eterápia percepciós része is fontos, de f ontos a szociális része: tánc, együttzenélés, zeneálmok megbeszélése. A z agy, a gondolatok valamilyen fokú átstrukturál ása megtörténhet a célzott zeneh allgatások és másokkal való zenélések, tánc-drámajáték során. A paranoid elmében disszoci ált lelki élmény van jelen. Az ún. szimbólumképzés paran oid és skizoid személyeknél akadályozott. A szimból umképzés és a sajáttest újra-felfedezés, valamint a szim bolikus önkifejezés támogatása. A.Z. (ajánlo tt zene) elsısorban nyugalmi (tophotrop) zene jön szám ításba, rel axáció, Schumann, Sch ubert, Mozart lassú tételek (zongoraverseny, szon áta, kam arazen e). A kliensünk magyar anyan yelvő énekelt zeneék érzelmi –értelmi értelmezése – koherenci a-képzés. A impresszionista, vagy az ún. f estıi zenék adagolása csökkentheti a realitásérzékelést. Logikus, racion ális zen ék h atását tesztelhetjük a kliens gondolkodására nézve, pl. Bach fúgák, kán onok, invenciók, zenekari szvitek.  SKIZOID személyis égz avarról akkor beszélünk, ha a kliens, r emete, magányos, a társ aktól és a r eális hétköz napoktól tartósan és nagyon eltávolodik, érzelemszegény, nincs társas kapcsolata, tev ékenys éget magány os an sz eret kifejteni, szobatudós, megf igyelı, győjtı, szer elı. A belsı világ túlteng az észlele tivel szemben, a sz oc iális adaptáció nehez ített, vagy nem jön létre. T.C. érzelmi élmény adása, és élmény-teljes szociális interakciók, a közösségi bizalom kiépítése. Szimbólumképzés. Én kép (testi mozgások) újra szervezése, kom munikációs zavarok gyógyítása A.Z. érzelem-gazdag, rom antikus zen e, Liszt, Brahm s, Bruckner szimf óniák, Händel oratóri umok, operák. Karakterdarabok: melyekben integrál t 66

67 egységben van a f ıtéma-melléktéma által leírt pol áris érzelmek; szeretetgyőlölet, letargia-erı, lelkesedés, pl. Beethoven III. és V. szimfóni a.  SKIZOTÍP a személyis égzavar, ha szokatlanság, biz arr éria (élmény is, magatartás is) jellemz i a kliens t, és a fentiek is fenn állnak. Lehet az ille tı a kr eatívtól a szokatlanon át a biz arrig, nem kev és fotós és festı tartozik e spektr umba. Megnı a bels ı v ilág, mágikus gondolkodás (gy er meki mar adv ány) eluralkodás a, furcs a/nem helytálló érzelmi reakciók, szor ongás megjelenése társas helyz etekben. A skizotíp személy iség nem is kev ésszer , a s kizofrénia premor bid (a betegséget megelızı állapot, karakter) , a betegséget 10- 20 évig megelız ı állapota.

Gépész vagyok, ki saját szerkezetének Börtönében vakon tesz-vesz S egyszer, a sötétben majd elrontja önmagát

- Szabó Lır inc

T.C. Élmény-teljes szociális interakciók, a közösségi aktusok, szim ból um képzés. Kreatív csoport, közös alkotó fol yamatok A.Z. Mindi g kon krét, szöveges zene, vagy operajelenet, ahol a zenei kifejezés szinkronban van a szövegi -dram atikus történésekkel (jelentés-koh erenci a).  Hisztériák. Persze, mai új nevén, hogy ne sértsen s enkit, hisztrionikus a hivatalos nev e. İk a nagyon sz ínesek, feltőnık, tehát túlz ók. Ex trov ertáltak, v agy akár exhibic ionisták, de érzelmi gy erekek, labil is ak, alacs ony frusztrác iós toler anciáv al. Csábító, s értıdékeny emberek. T.C. érzelmi szabál yozottság, az öt ritmus gyakorl ata. 119 Tudatosan adott zörejek és effektusok: meseszövés, történet-konstruál ás. Változó zenei folyamatra, ritmikus játékokra való szabad tánc, egyéni mozgás. A.Z. Rokokó, barokk zenei szemelvén yek.  Önimádó, v agy NÁRCISZTIKU S, aki önmagár a fókuszol, ezért más ok kies nek a látóterébıl, de az érz elmi figyelmébıl is: empátiasz egény, figy elmetlen. Hiú, önmagát sok mindenben és tartósan túlértékeli, kr itikár a persze nagy on érz ékeny. Önzı, másokat befolyás olni, kihasználni képes, önmagát nem tudja „többiként” értelmez ni, ı különleges . Figyelem, a nárc izmus nem is oly r it kán az önértékelési zavar túlkompenz álása! Utálom magam, de így nem lehet élni, - felértékelem magam. T.C. érzelmi egynemőség, bi ztonság, pozitív emóciók adása, kreatív csoport, és szupportív terápi a, regresszió – élmén yek újra-integrálása, tárgykapcsolati zavar feltárása A.Z. H ändel oratóri um ok, Vivaldi concertók, Bach Magnificat, H -m oll mise. Olyan karakterdarabok: melyekben integrál t egységben van a f ıtém amelléktém a által leírt pol áris érzelmek; szeretet-győl ölet, letargi a-erı, lelkesedés, pl. Beethoven III. és V. szimfóni a.  A Borderline, azaz a határ eseti tünet-egy üttes onnan kapta a nevét, hogy s em nem neuróz is, sem nem psz ichóz is. De hogy mi?, azt s okáig nem tudták. Valósz ínő, a korai, tárgykapcsolati veszteségre adott reakció, ez pedig az egyik elhárító 119

Gabri ella Roth (1997 ) elve, miszerint a lét tap asztal atai öt fı rit musmintázatb an jelenik meg: áramlás – staccato – káosz – nyugalo m – líra. De… j avaslom a tekintélyelv teljes felad ását! A l élekgyógyászatnak különösen érzékenynek kell lenni e az egyénire, egy edire, uni citásra.

67

68 mechanizmus, a has ítás. Jellegzetes anamnesztikus (kórelız mény, a múltra irány uló, szakszer ő kikér dezés) adat, a labilis-elhany agoló any a. Minden polár is, szélsıséges, v agy cs ak jó, vagy cs ak rossz. Győlöl, szer et, széls ıs éges, majd meggyőlöli, akit eddig szer etett [egy kisebb jellemhiba miatt, pl.] innen: hangulati labilitása, ennek következ ménye az alkalmaz kodási nehézs égek, elhagyott bar átok, szer etık, munkahelyek. V issz atérı gondjai v annak a társ as kapcsolatokban, nehéz str essz tőr ıképesség jelle mzi, könnyen jön indulatba, dühkitörés (impulz ivitás) jellemezheti. T.C. érzelmi egynemőség, biztonság, kreatív csoport, szupportív terápia, regresszió – élmények újra-integrálása, a szimból umképzés segítése A.Z. H ändel oratóri um ok, Vivaldi concertók, Bach Magnificat, H -m oll mise. Olyan karakterdarabok: melyekben integrál t egységben van a f ıtém amelléktém a által leírt pol áris érzelmek; szeretet-győlölet, letargi a-erı, lelkesedés, pl. Beeth oven II I. és V. szimf ónia. Drám ajátékok, tán cos gyakorl atok; elhagyó anya, agresszív apa, kom plex jellemrajzok mozgásos – zenés megjelenítése, a beteg tudatosítása, hogy nincsen fehér és fekete, az elfogadás erısítése, pl. disszonanci ák hallgatása 1’-2’-3’ idıtartammal. Mozart zongoraszon áták.  A NTISZOCIÁLIS SZEMÉLYISÉGőekkel teli vannak a börtönök. Az ilyen embert nem szánakozik, nem ér ez részv étet, nem sz eret. De a mi a fı, nem tanul az életeseményeibıl. A gressz ív, kr iminális tettetekre hajlamos , impulz ív, nincs lelkiismerete, antiszoc iális, erıszakos magatartás jellemzi. T.C. érzelmi egynem őség, kreatív csoport, pozitív em óci ók adása és, regresszió – élmények újra-tan ulása. Kórus – együttzenélés: együttmőködési készség fejlesztése. Pantimím us –csoporttal, lehetıleg. Fotók/ Festmén yek (pl. Rudolph – féle teszt) az érzelmek felismerése, mások állapotainak felismerése, empátia-gyakorl at másokkal, majd zenével. A.Z. Jazz, Sof t Rock, táncok: tango, keringı,  PSZICHALGIA – krónikus, (lelki er edető) fájdalom szindróma ( lás d még myofibralgia , izomfájdalom). Sz orongásos, depressz iós kór képekben egy, v agy több testtájra kiterjedı kr ónikus fájdalom –organikus eltér és nélkül. De komolyan kell v enni ıket, mert a legtöbb psz ichés betegség c omorbiditást ( =v elejáró, együttes megbetegedést) mutat, pl. a legtöbb kr ónikus (c hronicus) depressz iós sz ívbeteg lesz. Ily en fájd alomsz indr ómás tünet pl. a der ékfájdalom, szívsz orítás, nyelıcsıégés , s tb. Psz ichoter ápia, sz er otonin szintet emelı gy ógyszer ek adása mellet a z eneter ápia itt igen jó hatás ú lehet. –Sajáttest- érz ést módosító és tes ttudatosságot elısegítı hatásáv al. T.C. pozitív emóci ók bi ztonság, adása, kreatív csoport, és szupportív terápia, regresszió – élmények újra-integrálása A.Z. relax áció, im agináció, ezért elsısorban toph otróp, relax ációs zene ajánlott. Mozart zongoraversen yek lassú tételei, Bach Air (a G-dúr szvitbıl, lassú orgonazene, l assú, vallásos kórusm uzsika, gregorián.  DEPRESSZIÓ – egy máig tisztázatlan kór kép. Benne szerepet játsz ik c ivilizác iós ártalom, veszteségek, érzelmi magány, a küzdelem feladás a, de genetikailag halmozódhat ( 5, 11, 18 X kromoszómák), vannak agyi anyagcs erezav arokr a utaló 68

69 jelek, de nem tisztáz ott, ez ok, v agy inkább: a lelki élet z avarának következm énye. Az ún. Beck –féle negatív kognitív triád (vagy triász= hármas) utalhat rá.

69

70 Borús kép az énrıl, a jöv ırıl, s ıt, az egész v ilágról. Mi jellemzi? Deprimált (nyomott) hangulat, ener giahiány, letargia, fáradékonyság, alv ászav ar. Meglass ult pszic homotor ium, a libidó cs ökkenése. Ehhez még döntés képtelens ég, önbizalomhiány, öngy ilkossági gondolatok társulhatnak. Felosztás szer in t megkülönböztethetı bipoláris, mániás- depr esszió, (ritmikus hangulati ingadoz ások, ám ez ek szélsıségesek) téli, fény hiá nyos, v agy szez onális depr esszió, röv id , visszatérı depressziós epiz ódok (lefoly ás szer in t). Súly oss ág sz erint van gyász , dysthymia, major depr esszió, pszichotikus depressz ió. Kez elés e gyógyszer es, de kellene pszic hoterápiás is, de ebben igen kev és beteg rész esül ( magyar os egészs égügy). Antidepressz ánsok120, kognitív terápia és mőv észetterápiá k együtt a leghatás os abbak. 121

Itt is van c omorbidit ás : a depressz ió a tartós stresszre adott v álasz, v agy a belsı stressz- mechaniz mus ’ber agadása’. Azaz indokolatlan túlmőködése, a hipothalamusz kiválasztja a CRH releas ing (ür íttetı) hor mont, aminek hatás ára a mellékvesekéregbıl c ortico-trop hor mon, ( ACTH), mint stresszhor mon szabadul fel. Ez magas vérny omás, sz ívr itmuszavar , gyomorfekély kiv áltója lehet, -az állandó szorongás (!!) mellett. A szorongás debilizál (buta tompaság, idegs ejtpusz tulásA CTH hor monnak a hy ppocampus memór ias ejtek káros odás a) nehezíti a konc entr ációt, kitartást (ps eudo demenc ia), így a tar tós teljes ítményr omlást ( ami visszafordítható). Ez megv iseli a beteget, a tünetek alacsony önértékelés hez, sıt, önfeladáshoz, passz iv it áshoz, majd öngy ilkossághoz is vez ethet (suic idum) . T.C. érzelmi egynem őség, erısebb emóci ók adása, kreatív csoport, és szupportív terápia, regresszió – élmények újra-integrálása. Impul zusok adása különösen f ontos az érzelemszegén y depresszi ókban. A.Z. Barokk trombi taversenyek, szerelmes dal ok és áriák, Bach m otorikus orgonamővei (C-dúr tokkáta és f úga, D-dúr prel udi um és f úga), I -IV-VI Brandenburgi koncertek, Nodo f uvola és Paganini virtuóz hegedő darabjai. Marc-Antoine Ch arpentier Te Deumok, misék.  SKIZOFRÉNIA. A pszichóz isok összefoglaló neve, psychosis = a bels ı impulzus ok fele tti uralom elv esztés e, a r ealitástól v aló eltávolodás , a realitáskontr oll nélküli tisztán sz ubjektív lét, melyben a félelmek, téves észr ev evés ek (hallucinációk) , túlér tékelt gondolatok ide-oda dobálják a tudatot. Gyenge, kialakulatlan énfunkc iók. Nincs többé: v ilág – társ ak – (maradék) Én. ( tönkrement én-funkciók) Muszáj Szabó Lırinc et (hé TE, sz oktál v erseket olv asni?? 122) idéznem, oly kor mily en kellemetlen vagy akár elviselhetetlen Önmagunkba z árva lenni!!!

Mindig egy testbe zárva lenni Mindig csak én és sohase más, Sehol igazán változás, Hogy bírjátok elviselni? 120

Vann ak ún . triciklikus, nem s zelektív s zerek (TCA). Vannak , melyek a szerotonin visszavétel ét akadályozzák a sejtbe, (szel ekció) így az a sejtek között fel tud halmozódni [SSRI= selective serotonin reuptak e {visszavétel } gátlók] inhibition. Van a noradren alin reverzibilis [átmeneti] inhibitora, gátlója (RIMA), és lét eznek az agyi Monoamono o xidáz (MAO) en zi met bénító gyógys zerek, melyek támadj ák a MAO-t, így az n em tudja elbontani az agyi monoaminokat , pl. noradren alint, dop amint, szerotonin. 121 Egy b etegségg el –szükségszerően- együtt j áró másik megbet eged és, pl . d epress zió – s zívbetegség ek, cukorbetegség – érrends zer és szemidegb etegségek, stb. 122 A jegy zet a Zen eakadémi a h allgatóinak k észült -2006 I. s zemes zter

70

71 ( Nincs többé más , csak én, meg v ilág) hanem CSAK én van, az énben z ajló indulatok és képek moz ijá t többé nem csak nézi, de vele azonos ul a beteg. Sıt, állandóan szenved tıle! A skizofrénia ún. pozitív tünetei: 1. v iselkedésváltoz ás, 2. tévesz mék, dox azmák, hallucinációk, 4. indulatkitör és ek. Negatív tünetek: apáthia, esliv áros odás, mozgássz egénység (aner gia), a kezdemény ezıképesség (A ntr ieb) cs ökkenése, illogikus besz éd és cselekedet. Ami a halluc inác iót és tévesz mét illeti igen fontos a: korrigálhatatlanság/kritikátlanság, s ok betegnek sem betegségtudata („érz em, hogy beteg vagy ok, megv áltoztam”), sem betegségbelátás a („ugyan nem érzem, hogy bajom v olna, de elmagy arázta az orvos, jelezte a környez etem, hogy jelentıs en megváltoztam, ezt elfogadom, bár én ezt alig, vagy nem is érz em”). A halluc ináció lehet a sajáttestr e vonatkoztatva (szomatikus) , szoc iális vonatkoz ású (féltékenys égi, erotomán paranoia), életc élr a, státuszr a vonatkoztatott (gr andiózus , pl. király i leszármazott v agy ok). Genetikailag családi halmozódás (egyik szülı 13%, de két, ér intett szülı esetén már 46% [nagy on nagy v alószínős ég]) kimutatható. Poligénes (több gént érintı) ör öklıdés, ér intett lehet a 3, 5, 6, 8, 22 -es kromoszóma. Igazából, még ma s incs fogalmunk, mi okozza! Mer t nem egy ok, hanem több egy másr a épülı gubanc okozza. A sejt ések szerint egy, az agy i fehér jesz intézis be beleszóló gén kiemelt fontosságú lehet.) Ráadásul több for mája is is mer etes, mely ek egy más ba átmehetnek. Az igaz, hogy a dopamin nevő agyi inger ületátv ivı (neur otr anszmitter) túlsúlya felelıs a poz itív tünetek megjelenéséért, de a cs ökkent frontális agyi mőködés (csökkent kontr ollok) is eredményez het s kiz oid tüneteket. Psz ichológiai háttér ben gyakr an találunk kettıs-kötés ben felnıtt beteget: az anya egyszerr e szereti és győlöli gy er mekét (double bind). Gy ógysz eres kezelésében a SDA = szer otonin és dopamin antagonis ták (ellentétes hatást kiv áltó szer ek, gátlók) játszanak nagy szer epet, v alamint a jó orv os – beteg kapcs olat, a ter ápiahős ég (complianc e [angolul.: kompjálánsz, franc iául: kompliánszö –nak ejtendı]). T.C. érzelmileg EGYNEMŐ LÉGKÖR, bi ztonságos, kiszám íth ató, de nem monoton terápi ás ritm us, feladatok. H árom és öt ritmus gyakorlata, a ciklikus ismétlıdés, kimozdul ás, fáziskövetés, a tárgyállandóság megkövetelése, a figyelmi fókusz fejlesztése. A.Z. Egyszerő gyermekdalok (!), népdalok, m ővészi fokon. Bach kétháromszólam ú invenci ók, Hän del fughetták. Monteverdi dramatikus mővei (pl. Tankréd és Klorinda), Purcell színpadi zenéli (King A rth ur).  Haldoklók – hospice. Hospicium = befogadás , vendégfogadás. Még ma sincs errıl elég szó. Eleddig a ház nál haltunk meg, most meg elfekvıkön. A palliatív (cs ak tüneti kezelés t adó) osz tály okon már nincs/ nem lehet ér demi gy ógyítás, a haldokló fájd almait csillapítják, az ápolási szükségleteket látják el. Mire van szüksége egy 123 haldoklónak? Ez a tanatoló giai szakasztól függ. De a legalapvetıbbre; a szeretetre, megér tésre, a szorongás és a magány oss ág érzés cs ökkentés ére szükség v an. A Buddhiz mus tanítás a sz erint nem mindegy, milyen tudatállapottal lépjük át a határt. Legjobb lenne sz emélyesen zenélni a haldoklóknak, de a halk, gregorián zene, lassú barokk z ene: Marain Marais gamba szonáták, lant és gitár darabok, csembaló tétele k, mint pl. Bach Goldberg variác iói,. Angol- , Francia szvitek.

123

Thanatosz az alvilág. A l elket ide talán Hermes vezeti. Tanatológia a h aldoklás ps zichológiájával foglalkozó szaktudo mány.

71

72 Git ár, halk, a sz intetizátor érdekes hangsz ínei (hárfa, szitár , mandolin, csembaló) , egyszer ő dallamok megszelídítik a hangulatot. A haldoklás során a hallás marad meg legtovább. T.C. H um án us, érzelmileg meleg légkör, auditív f ájdalom-érzés csökkentés. Az élet elengedésének tám ogatása A.Z. A z ön el si r atá si szakaszban: Bach das Musikalische Opfer, Die Kunst der Fuge, Mozart Requiem [tan atológiai szakaszokkal an alóg zeni tételek!], és… Gótikus requiemek, misék, pl. Machaul t misék. Késıbb: a legnyugodtabb zen ei h atások: rel axációs zene, csak a hallási küszöb körüli hangerıvel: Mozart zongoraszon áták, Cimarosa szon áták Mozgások (zeneterápián) : Szabad, egyéni tánc - miért ne? Az is ór iás i er edmény lehet adott beteg es etében (ellenállás, passz ív – elkerülı, szor ongó kliens) , ha mpzpgni tud, akar és képes r á. A mozgás endorfin ter meléssel (endogén ópiátok) jár, ami javítja a hangulatot, hosszabb táv on immunprotektív hatású. (Vaz opr esszin, sz erotonin, hip thalamikus dopamin és β -endorfin felsz abadulás.) Társas tánc – nos, ez már egy kis sz ocioter ápia is, persz e megjelennek benne szimpátiák, antipátiák, klikkek, de a lény eg, hogy a társas világ a játékos drámajátékokkal ( mindössze 1-5 perc) , moz gás os akc iókkal, társ as táncc al a beteg újra felv eszi a kapcsolatot embertársaival (szor ongás, elkerülés, bizalmatlans ág csökkenése). A moz gás is szimbólum, nem csak a zenére indukált festés. A szimbólumokban fejezzük ki a világot, s ıt, önmagunkat: mintegy újraalkotjuk. De a kommunikáció esz köz e is, sıt, tr aumatikus , különösen nonver bális, disszociált fájdalmas lelki élmények gyakran nem ver baliz álhatóak, a sz imbólumainkba költöznek. Ami lehet tic , ideges köhögés, pszichoszomatikus tünetképzés, de akár magas színv onalú mőalkotás is. Bábokkal, kendıv el, labdáv al- léggömbbel való (instrumentális) moz gás bein díthatja az ún. regr essz ív tár gy kapcsolatokr a v aló emlékezés t-felidéz ést- újraélést is (Winnic ott) . Itt már a sz avak eltőnnek: utalások tör ténnek. A saját tapasztalataimban azonban a ter ápia egyik legérzékenyebb pontja: heves érzelmek szabadulhatnak fel, poláris választások. Relaxác ióban adott ún. alulstrukturált zör ejek: szívhangok, légzés i hangok, ajtócsapódás, vihar, víz esés , stb. során kell mesét ( koherencia) szıni, v agy oly kor csupán cs endben hallgatni. Ez gyakr an mély regr essziót, megny ugv ást, a lesz akadt én-r ész ekkel v aló újr a-egyesülést eredményez. Skizofrén betegem már reagált hev es indulatokkal sz ívhangokr a, meg akarta ölni az anyját –a terhesség alatt elviselt anyai szorongás már megfertızte ıt intr auterin életében ( nem kívánt ter hesség, elhagy ott várandós any a).

72

73

Hangzások: Üvöltés, z ümmögés, állathang utánzása, tibeti hang tá és csengettyők (v agy triangulum) által való felébr edés ( agy törzs i aros ual) odafor dulás kiváltás a, ener gizáló gyakor latok. „ Sámánének”, csoportos vokális improviz áció –ugye mondani sem kell: ez is a mélyen saját-testi és s aját sz imbólumképzés. Sokan félnek, s okakat a társ adalom tanított meg félni, kifejezni érz és eiket. Kiutat keres nek. Hangszer es improv izációk Igazi sz imbólumképz ések, önkifejez ések, amik egy úttal kanaliz ációt (c analis = csatorna) tesznek lehetıvé –s ha ez eket vissza tudjuk jelezni a kliens ek, végre önmagát is megértheti, pl. miért, hogy cs ak püfölni tudja a kis üstdobunkat, már hat hete? Meg tudna –e s imogatni egy csör gıdobot, kis hárfát, a zongora billentyőit, puhán, finoman? Honnan a szublimált ütés, agr esszió, harsányság? ( Önis mer eti aspektusok. Ez t külön tanulni-tr éningezni kell, a Tr inger féle „ Gy ógy ító beszélgetés” alapmő, mert nem ítélkez ünk, hanem visszajelz ünk.) A zene az ún. képzetes cselekvés tere. Ez annyit tesz, infantilis- imaginációs szinten cs eleksz ünk, ami nem konkrét, hanem gesztus nyelv, így mozdulatszer ő, dinamikája, ir ány ults ága, ideje és jelentés e v an, akár a mozgásnak, tehát sz imbolikus cs elekv és. Játékok – Mesék: A dramatikus kapcsolatter emtés, önkifejezés, szimbólumképzés, játék (élmény , újra- átélés, kr eativitás) – játszva tanulás ( mintha- helyz et) igen fontos a terápiák rendsz erében, mert emberre szabott –nem úgy, mint s ok, „gy ógy ító” eljárás… A padló felsöpörjük, a pókhálót letör öljük, az ablakot bezár juk… kedves kis zene megy alatta. Mindenki hajlong, fordul, funkciót utánoz, már majdnem egysz err e megy –mer t még egymásr a is figyelni kell. Bár mire, bármikor kitalálhatunk dramatikus gyakor latokat, fogat húz az orv os, de nem félek, vagy igenis féle k, de belátom, simán túlé lhetı. Bizz et: Car men - je szól, és ezredjér e játssz uk, hogy bennünket is ejtett Car men, de már nem s ír unk és fájjuk önmagunk, hanem megtanuljuk, hogy ez is az életünk r észe. Sz erelmünk nem tulajdonunk. Ez az asszisztált élményfeldolgozás. Dependens , állandó társat igénylı betegem kedvéért mes élem Láz ár Ervin mes éjé t Zsuzsikáról, akit anyu otthagyott Burbur a néninél, míg haz atér. De Zsuzs ikát a Zöld Lificc el, a Bákássz al, meg mifenével ijesztik. Zsuzs ika sír . Hol van anyu?? (Sz epar ációs sz orongás). Megesz a Zöld Lific? ( Egz isztenc iális sz or ongás). A mesében kódolt tartalom érdekes zenei aláfestéss el (cs ak néhány dallam a bıgın, inkább zörejek –szintetizátor) segíthetnek egy újr a-átélésben, sıt, felis merésben, esetleg –a beteg intell ektus ától függıen- az értelmi megértés ben is. Leginkább a skizofrénia negatív tüneteiben, de számos, mentális kór képben z avart szenved a mentális-pr ev erbális állapotok „nyelvi átír ása”, a megjelenítés . Nos, az ily en betegeket célszer ő lenne újr a felnevelni. Egysz erően tanítani, mint egy gyer meket. A csecsemı és kis gyer mek ún. mentális reprezentációépítését kell gyakor olnunk, netán, elev e kifejlesztenünk. Gyakr an a jobbféltekés impulzusokat nem kellıen dolgozz a fel a bal félteke, így v áltogatnunk kell jobb, ill. bal agyféltekés feladatokat.

73

74

A szimbólumterápia alapképlete ÉLE THELY Z ET

— TA PASZ TA LA T, lelki r eagálás — F EJ L İD ÉSI SZ I NT

Ezek a jungi, archaikus képek, ısi minták és fejlıdési szakaszok. Melyek mindegy ike megtalálható pl. a Tarot kárty ában, a ’gyógy ító mes ékben’, a festészetben is, a zenében, tehát a szimbólumainkban. Láss unk (csak néhány) példát:  ÉLETHELYZE T — születés  TAPASZTALA T — fájdalom , a szimbiózis megszőnése, az önállósulási út kezdete  FEJLİDÉSI SZIN T — az extrauterin élet m egk ezdése _______________________________________________  ÉLETHELYZET — párkapcsolat  TAPASZTALAT — Én helyett most már MI tudat és cselekvések

 FEJLİDÉSI SZINT — Önmeghaladás, egység másokkal, cselekvések másokért A zene, mint sz imbólum is élethelyz etben, pr obléma ábr áz olás ért született. ( Montev er di: Tancredi e Clor inda, Debussy: Daphnis et Cloé, Liszt Ferenc: Magyar rapszódia, Georges Bizzet: Car men, Liszt : V ia Cruc is, Bac h: Máté Pass ió, János Passió, Kar ács ony i or atórium, Cer eols:Mis e, stb.) Tehát, mir ıl van szó? Persze túl a nonver balitáson, túl az érzelmi közlés en, és pszic ho-fiziológia i (sz erotonin, tumor-nekrózis- α, vazopr esszin, dopamin, immunglobulinok stb. felsz abadulás a) áthangolás on: az élethelyzet az ember szimbóluma. Az élethelyzetre adott r eakc ió az ember psz ichológiai áll apota is, tudati színv onala is. Soksz or pont azér t vonzz uk a pr oblémákat, hogy túljutv a rajtuk, egy más fejlıdési szakaszba jussunk. ÉLETHELYZET

 MŐALKOTÁSOK (zene-tánc, irodalom, drámajáté k)  FELISMERÉSEK

pl. sz erelmi problé már ól való elmélkedés, átélés- megélés: Beet hoven: Für Elise, Mont everdi: Tankréd és Klorinda, Schubert szerelmi dalok Henry P urcell: Dio búcsúja (Dido és A ina is) pl. halállal, leváláss al kapcsolatos érzelmi problémakör: Joan Cererols: Missa p ro Defunctis, Franz Liszt: Les Preludes, Csárdás macabre –csonttá nc jelenet ek, a bet eg helyz et étıl, színvonalát ól f üggıen, sz elíd ha ngvét elő tem etési z eneék, Bach korálok példáu l. A ter apeuta folyamatosan, mintegy 4- 5-6 év alatt már elér i a m őismeret és szakm ai tapasztalat olyan sz intjét, amikor jól bánik a z enei v álasztáss al. s ablonok nincsenek, mert az ember ek, bár sablonos an v iselkedhetnek, de a lélek nem lehet s ablonos! A mőalkotás szimbólum, s mint ilyen egy életpr obléma, léthelyzet sz imbolikája is. Err e reagál a beteg/ kliens, ami ún. fogalmin túli kommunikác ió . Egyben pr ovokáció is. 74

75

A gyógyítást/ gy ógyulást akadályozható tényez ık

1. A beteg hárít ja a gy ógykezelést, vagy (fizikailag) részt vesz benne, de hárít (hatástalan pszichoterápia, de min. öt ülésnek el kell telnie). 2. A beteg r észt v esz valamily en ter ápiában, de delegált (küld ött) betegként, a családtagok kedvéért, vagy nyomás ára. 3. Az ellátó intézmény személyzete r ideg, ellens éges, stigmatiz áló , lenézı. 4. Az orv os magatartása (felsıbbségesség, táv olságtartás, ar isztokr atikus , lekez elés, a terápiás lehetıséget nem ismeri eléggé,) szintén problematikus. Az orvosi tec hnológia/protokoll eleve antiinduviduális. –Bevált az egyik betegnél? Az elız ı tíz ezer nél? És ? Mindenki individuum, biokémiailag, immunológiailag, pszic hésen pláne! A tec hnológia, az orvosi technológia is a hatalom és az uralás eszköze. Az igazi ter ápia: magát a beteget aktív közremőködıvé kell tenni a sajá t gyógyulás i-gy ógy ítás i folyamatában. Sz üks égszer ő, hogy a psz ichiátr ián nincs szabadság. A psz ichiátr ia amúgy is egy moder n inkviz íció. A kérdıív ek/beszámolók/mély inter júk csak megerısítik a tudottat: az orv osok még a rezidens eket is megalázzák, ír noknak (zárójelentés ek gy ártása) használják ıket, az ellátást meghatár ozz a a hálapénz . A hier archikus egészségügyi felépítésben a beteg csak zavar ó kör ülmény. Ne m v életlen, hogy az alternatív medicina, és az emberközeli gyógymódok miért konkurensei az antikreatív, tekintélyelvő, tehát rugalmatlan tudományosságnak? 5. Nincs jó diagnózis ( dia + gnóz isz = megismer ek). Az orv os i munka hihetetlenül nehéz, össz etett, tulajdonképp krimi: ki kell nyomoz ni az okokat. A mai egészs égügy i des trukc ió (refor mnak nevez ik) rontja az egészségügyi szolgáltatások elér ését biztosító állampolgár i jogot. A tudományról pedig tudjuk, az csupán a modern kor vallása. Konzervatív, újat nem, vagy nehezen enged be rendszer ébe. Sok minden lehet hatás os, de a tudomány autokratikus módon csak önmaga tudását és módszer eit tekinti elfogadhatónak. „A tudomány nem váltotta be azt a reményt, hogy a r ossz hírbe ker ült metafizikai tradíciókat a világnak és benne az ember hely ének koher ens magyar ázatával fogja hely ettesíteni. A tudomány nem tudja megmondani az ember eknek […] hogy hogy an 124 hozz anak létre jó társ adalmat.” A tudomány, pont, hogy a gy ermekded vágy teljesítı, mértéktelen és parttalan gondolkodást s egíti megvalós ulni a technológia v égtelen lehetıségeivel!! Klónok ( genetikai másolatok) , őrfegyverek, mőételek, genetikailag módos ított élelmisz erek, ivóv ízben halmozódó gyógysz ermérgek… A tudomány, így az orvos tudomány és gy ógyszer kutatás is kurva le tt; a gazdaság oldalára állt, nem az embert, hanem a profitot szolgálja. A tudomány és a tec hnológia az emberek uralás ának irányításának, manipulálásának és függıs égben tartásának módja lett. A gy ógy ulás spir ituális oldaláról nem írtam, de létezik, és a gy ógy ulás része a hit is , a világnéz et és a meggyızıdés ami beteggé tehet, vagy kivez ethet bennünket a lelki, vagy pszic hogén (le lki er edető) betegségek fogságából. A csak tudomány os, orv os i technológiai gyógyítás v it aminszegény eljár ás. Egyoldalú. Elf edi az ember t, mint szellemi létez ıt. Úgy tesz , mintha csupán biológiai lény lenne. 124

Ch ristopher Lash: The mini mal Sel f –Psychic survival in troubled times, Pan Books , London , 1984, 33 .o.

75

76

 FO GYATÉKO SS ÁGO KKAL





KAPCSOLATOS ISM ERET EK



Autiz mus (Arsper ger kór , autisz tikus s pektrum z avar) Értelmi zav ar ok Érz elmi fejlıdés s ajátságos zav ar ai Mozgássz ervi rendellenességek és fogyatékoss ágok Érz ékszerv i (v ak, gyengén látó, siket-gyengén halló) fogyatékoss ágok és Halmozottan fogy atékosok

Mindenki más! Az elfogadás az egyik legnagyobb emberi tett. A Segítségnyújt ásra

már az állatvilágban is talá lunk példákat. A küls ı ’másság’ sz embetőnı, ám belülrıl mindenki más ! Csak ez nem látszik –és mi a látszatoknak élünk! Az értelmi fogyatékos is tud dolgoz ni, kertészkedni, fonni, kony hában dolgoz ni, igen jól tőr i a monotóniát, a vak is tud tanulni, s ok köz öttük az ügyv éd, tanár. A disz kr imináció a balkáni országokban er ıs, aki c igány, féllá bú, meleg, vagy egyszer ően cs ak szegény, az s oksz or megkülönböz tetést szenved el. Minden mővészetter ápia, így a biblio-, tánc-, állatasszisztált-, zeneter ápia bír:








szociális, (társak, tánc, közös gyakorlat, társas interakciók) érzelmi, szomatikus kognitív mozgásos

hatásokkal. A fentiekbıl logikusan következik, hogy a fejlesztési területek is a fentieknek megfelelık. Ideális es etben ezek nem is választódnak szét egy mástól, mert jo bb a láb munkáját jav ít ani tánc os zeneterápián, mint egy száraz gy ógy tor nán, netán passzív massage-val. Ez az egész em ber gondozását pr efer áló sz emléletbıl adódik. A zeneter ápia alkalmas pszichoszomatikus betegs égek, hangulatz avarok, olvas ási és más, ún. szekv encia tévesztési zav ar (sorrendiség, [gépelés, betők összeolvas ás a, z ongoráz ás]) esetében, szor ongásoldás ban,  mozgáskoordináció fejl esztésben, (a r itmikus szerv ezés, mondóka, vers , r itmus-zene segít!) és testérz észavar ellátásában is (ritmikus moz gások, kondic ionált relaxác ió [pl. a g- moll akkor dra elalszunk, az E-dúrr a ébr edünk] és tónusv áltás) .

76

77

JÁTÉK

- A LÉLEK

HÚRJAI N

A zeneter ápia javallata ( orv osi mőszóv al: indikác ió) két nagy ter ületr e vonatkozik. Az egy ik a fejlesztı z eneter ápia, a másik a lélek dolgaira vonatkoz ik, pszic hiátriai, v agy más név en, mentálhigiénés zeneter ápia. A fejlesztés i jelleg és terület a klienstıl függ.

Fejlesztési területek és módok:

euritmia, Dalcroze módszer, mozgás improvizáció

ének, szavalat, rigmus (verbalizmus, beszédfejlesztés) -légzéssz abályoz ás

ritmikus mozdulatok, szem-kéz koordináció (hangszerjáték), sıt; mozgás megfigyelése (agykérgi aktivác ió, a mozgásközpontok má r a mozgá s megfigyelé sével aktivizálódnak)

manipuláció (motoros fejlesztés) dobok, xilofon,

kifejezı mimika, testbeszéd, érzelmek megjelenítése –érzelmi r eprez entáció

tánc, társas mozdulatok, táncfolyamatok, együttmőködési készségfejlesztés

dramatizált mesék, mondókák, játékok –elvont események, cselekvéssémák, fantázia Értelmileg akadályoztatott embertársaink ( olygophr enia, imbec il litas) sokszor görcsös ek, bénult, vagy nem megfelelı iz omtónusú végtagjaikkal nehezen moz ognak 125 126 127 (hypotonia , my otonia congenitalis , spazmus ). Sz ámukr a külön meg kel l tanítani az érz elmi kommunikációhoz járuló ún. kifejezı-mozgásokat. A kézfogás , fejt artás, testi kifejez és ek jobbak, ha egyértelmő z enei emóció, segítı ritm us, jó l megjegy ez hetı dallam kísér i. Koherencia a zenében – érzelmi reprezentációban. Zolika Little kórós, ez id egrendszer i z av art és a moz gások z avarát, a kez ek kénysz ertartás át er edményez i. Három hónapos xilofonozás után végre megmoz dultak az ok az izmok, melyek hipotóniásak v oltak, így olyan moz dulatokat tanultunk meg, amivel képes lesz: • • • • •

gombolkoz ni, kilincset le nyomni, kanalat a sz ájához vinni, gyengén késs el vágni, primitív sz inten ecs etet használni, azaz az ún. ÖNKISZOLGÁLÁSI KÉPESSÉGEI nagy mértékben javultak!

Hallgatott zene: indulók, egyszerő Moz art gy ermekdar abok zongorár a, nyitó periódus (4 ütem) –Domináns z árlat, z áró periódus, Tonikai z ár lat. 125

nem k ellıen erıs tónusú i zmok, so rvad ás vagy idegi vezetés akad ályoztatottságán ak köv etkezménye veleszületett des zka merev izo mtónus, hajlítás k éptelen ízületek , v égtagok. 127 görcs , ami a központi idegrendszerbıl érk ezı i mpulzusok eredmény e. 126

77

78

A jó zeneter ápia igenis, egyszerre több célter ületre hat. Lássuk az alábbi ábrákat: Zene terápia

Tánc,

D ráma

mozgás

játék

Kognitív

terápiák

Az érz elmi nevelés t ill. más ok érzelmeinek felis merés e ill. a besz édfejlesz tés , dadogáster ápia, légzés korr ekció a z eneter ápia spec iális területei. A z eneter ápia elsıdleges feladata az intézményben ellátottak ÉRZELMI ÉLETének sz ínes ítése, az antihospit alizác iós tör ekvés . A tánc , ritmikus mozgás a különböz ı végtag és mozgás i fogyatékoss ág kompenzálása, MOZGÁSFEJLESZTÉS. A z eneter ápia INTEGRATÍV tartalmai alatt bábjátékot, mondókát, vers eket, moz gásimitációt kell ér tenünk.

Terápiás önkifejezési formák

Tánc, mozgás, jóga, drámajáték, rajz és képzımővészet

Zeneterápia Integratív tartalmakkal reakciók-viszonyulások megfigyelése

Játékterápia, sport, társas játékok – önismeret, reakciók változtatása

78

79

A ZENETERÁPI A IN TERDISZCIP LIN ÁRIS „ TÉRKÉP E ” egyúttal a fejle szt é si területe k átlátható ságát i s szemlélteti. Sajnos egyben a pedagógiai elégtelenséget i s láttatja, m ert nem fogyaté kos, de ép g yere ke k i s egyre több ször mutatnak

mozgási-, érzékszervi-, mentális-, érzelmi fejlıdési zavart, vagy a fejlıdés késését.

A FOGYATÉKOSSÁGOK DIFFEREN CIÁLÁS A ÉS MEG HATÁROÁSA: -

Fogyatékosságok felosztása és defin iálása - Testi – mozgásszervi fogyatékosságok - Értelmi érintettség a fogyatékosságban - Szen zoros fogyatékosságok - Halmozottan fogyatékosok

Benevolus lec tor , bocsáss meg, igazából nem az a kérdés, hogy ki- mi a fogy atékos , hanem: ki nem f ogy atékos?? Az egészs ég, mint a neve mutatja: egész –mindennel telj es. Tehát, - kis túlzással- ha v an egy repedt körmöd, rossz fogad, nehez ebben jegyz ed meg a sz ámokat, v agy a bal füleddel cs ak 56,2 dec ibellel hallod a 1643 Hz frekv enc iát… nos, apr ó fogy atékossággal élsz. Miért írom mindezt? Mert egészséges és fogy atékosságok között csupán átmenetek vannak, minden foly amatos, EGY KONTINUUM MENTÉN hely ezhetı egymás mellé. A FOGYATÉKOSSÁG ugy anakkor nem betegs ég, hanem ÁLLAPOT. Habilitálással-r ehabilitációval és személy es kompenzác ióval értelmes, tartalmas ember i lét is élhetı. És mindenkinek v an fogyatékoss ága, ez ért lassan fejlıdı ember is égünk a Kr isztus utáni 2006i k esztendıben talán már tudja, mi mindny ája n egyek vagy unk, a nagy koz mikus Egy részei. A TOLERANCIA TEHÁT MÉLYEBB , MINT SZ OCIOLÓGIAI , PSZICHOLÓGIAI FOGALOM, filoz ófiai mélys égő. Hadd idézzem Teréz any át, aki cs upán a Lét Tiszteletének ör ök törv ény ét „ plagiz álta”: „ Minden, ami él, önmagában hor dozza saját értékét, s ez független az ember által neki tulajdonított hasznoss ágtól.” Tehát számo mra:

a legfogyatékosabb leginkább az, aki a fogyatékos embertársában nem az embert, csupán a fogyatékokat tudja látni 79

80

80

81

Néhány alapv etı orientác ió a fogy atékosságok kialakulásával kapcsolatban: I. sz erzett, II. örökletes, III. biológiai-pszic hológiai, ill. IV. környez eti ártalom            

-prenatális okok, intr auter in ártalmak, mér gezés , trauma, alkohol, gy ógyszer ,

-per inatális (sz ületés kür üli) sér ülés ek ( asphyxia) -genetikai ártalom (ör ökletesség, pl. Dow n-kór, Williams sz indr óma) -any agcser ez avar ok, diabetes, azothaemia, phenylc etonur ia, MPS [enzy mzavarok], -autoimmun megbetegedés ek ( allergia, asthma, izületi degenerác io, pl. PCP) -hor monális z avar ok ( Klienefelter, Tur ner , Fr ölic h sy .) RH inkompatibilitas ( az any a és a magzat vércsoportja nem egyez ik) -központi idegrendszeri z av arok (kórós impulz usok, görcsök, vagy hy potónia, atónia) -per ifér iális beidegzési zavar ok -fejlıdés i r endell enességek vér keringés i z avar ok -baleseti tr aumatiz áció következ mény ei.

Gyógypedagógiai fejlesz téssel sz in te nincs fejlesz thetetlen gyerek. Sajnos, az orvosok sokszor hiszik azt, ez v agy az az állapot végleges. Miér t hiszik ezt? Mert ık nem fejlesztenek, nem látjá k ıket fejlesztés és munka köz ben. ÉRZÉKSZERVI fogyatékosságok:

o Hallássérültek (vezetéses, vagy centrális) o siketek, nagyot hallók, o cerebrális bénuláshoz (atetózishoz) járuló halláscsökkenés o DOWN -kór szövıdményei, o látássérültek, o vakok, alig látók (ujjolvasók) o egyéb betegség következményeiként elıállt defectus, pl. diabeteses érelzáródások, atrophia nervi optici, MOZGÁS sérültek:

csont és ízületi problémák, (perifériális pro blémák)

degeneratív betegségek (pl. Sheurmann syndroma, Williams sy.)

centrális eredető bénulás(myotonia congenita, dystrophia musculorum, Little kór, etc.)

végtaghiányok, hypo-, és aplasia –k

más betegség következményi, pl. diabetes következményeképp kialakult claudicatio intermittens

egyéb, mozgáskoordinációt gátló tényezık (pre-, perinatalis ártalmak) 81

82

BESZÉD fogyatékosságok (állapot):  mutizmus ( aplasia voc is c or dales, psz ic hológiai negativ ismus, PTDS  dadogás ( ac usticus tic, clonus os, tónus os)

128

)

 hadarás, dysartriák, a beszédtempó és beszédritmus zavarai  beszédhibák (kiejtési) lamdaciz mus, rotaciz mus, sz igmatiz mus, -jav ítható  coprolalia ( psz ichiátr iai pr obléma, káromkodó beszéd) -jav ítható  afáziák ( Broca, Wernicke, kevert típus ú)

MAGATARTÁSI, TANULÁSI és alkalmazkodási (szocializálódási) zavarok:

• • • • •

hyperactivitas, figyelemzavar és hyperactivitás, POS (psycho-organikus szindróma) autizmus (szociálisan fejletlen, idıérzék és érzelmi élet zavara jellemzi) hiperszo ciális érdeklıdés (pl. W illiams szindrómához kapcsolódva) antiszociális viselkedészavar (személyiségzavarhoz kapcsolódva)





dyscalculia (számolás i nehézség) dysgraphia (nehez ített ír ás, írász av ar) dyslexia (és a szekvencia-tévesztés egyéb zavar ai) amusia (zenei- ny elvtani érz ék és r ész képesség z av ara)

Az ÉRTELMI mőködés zavarai, fogyatékosságai o Debilitás (IQ 50-70) –határes eti intellectus esetén a matemaikai képességek differenc iá ldiagnóz isa ad támpontot

o Imbecillitas (IQ 35-50) gradus medium 129 o Súlyos imbecillitás o Idiotia - az intellectus károsodás a IQ 20 alatt v an. (A görög kifejez és eredetileg magányoss ágot jelent, az ilyen ember már nincs igazi kapcsolatban társ aival, de nev eléss el-szokásalakításs al alapv etıen szoc ializálható)

128 129

Post Trau matic Stress Disord er közép fokú - latin

82

83

ÉRZELMI-akarati zavar: • Személyiség zavarokhoz • Organikus okokhoz • Neuroendokrin mőködéshez kapcsolható zavarok;  Hangulati hullámzás,  Amotiváció  Dysbulia, Antrieb [kezdeményez és i] pr oblémák  Neurotikus ingeréhség  Szociális zavar  Szorongás és depresszió

-

- állapotfelmérés - fejl esztési terv terápiás szerzıdés

ZENETERÁPIÁS MUN KA – FEJLES ZTİ JELLEGGEL Munkám s orán kizár ólag csoportokkal dolgoztam. Így , elsısorban a zeneterápiás fejl esztéss el foglalkozom, annál is inkább, mer t ez még ma is feltár atlan és kevés bé dokumentált terület. Minekutána az egyéni fejl esztési terv csoportban is mőködik, ill. az a kellemetlen mellékkör ülmény, hogy nem adta hozz ájár ulás át két szülı és egy hivatás os gondok ahhoz , hogy gyer meküke/gondnokoltja elemzésem alanya lehessen, így –érthetıen-dolgoz atom feladatát nem egy fiatalra koncentr álom. Elméletileg, ideális esetben homogén csoportokat kell létr ehozni - közel azonos képess égő, ny elvi kompetenciájú, szocializáltságú csoporttagokból. Ez a felt étel alig telj es ül. De miért félnénk attól, ami életsz erő? Sz erintem jók a heterogén szervez ıdéső csopor tok. Van benne húzóer ı, a jobbak minták és segítıim lehetnek. Az ÁLLAPOTFELMÉRÉS a fejlesztés i terv nélkülöz hetetlen lépése. Én bízom a saját, elsı beny omásaimban, így kifejezetten egy s pontán, differenc iálatlan, egészleges beny omásr a teszek szert az els ı néhány alkalommal. Eredetileg pedagógus v agyok, ráadásul amoly an ’i ntuitív- extr overtált kar akter ’. Nem analízissel, hanem intuícióv al, dolgozom, bár világos, disz krét szempontjaim is vannak a fiatalok megismerés éhez , mint: I. II. III. IV.

Magatartás ( össz benyomás , temper amentum) Társakhoz v aló visz ony (amibıl soksz or már az alábbiak is kider ülnek!) Értelmi képesség Érz elmi akarati vonás

83

84 Evidencia, hogy a FEJLESZTÉSI TERVET a fiatalok ( így nevezzük a fogy atékos személy t akkor is, ha 30- 40 év es) is mer etében kész ítjük. Érdemes megnéz ni az okat a 130 dokumentumokat, mely ek ANAMNESZ TIKUS ADATOK at tartalmaznak; OOSZI papír , 131 132 FOT igazolás, PA C –felmér és, egy éb. Milyen (és most már r észleteseb b) szempontok jöhetnek szóba –már mint a fejlesztési terv szempontjából? 1. önkiszolgálási lépess ég 2. beszédjellemz ık 4. sz oc iábilitás

3. mozgás és finommotorika

5. mentális képessége, mint: A/ pe rcep tio B/ em léke zet C/ tanulá s

A zeneterápiás foglalkozás folyamán hamar kiderül: ki, miben gyengébb, kinek mi az erıssége, kinek mily en a „ képességtér képe”? A fejlesz tés kor számítok az okra a fiatalokr a, akik jól motiv álhatók és ügyesek v alamiben, így a KÍVÁN T C SELEKVÉSI MINTÁT A KORTÁRS SZOLGÁLTATJA –nem sz eretem a frontális, tekintélyelv ő ór avez etést, a demokr atikus, kör ben ülıs, játékos foglalkoz ások már önmagukban antihospit alizác iós hatás úak. Zeneter ápiám oly an, GAZDAGON IN TEGRÁLT foglalkoz ás (vers /mes e, báb, z ene, tánc , dramatikus játék, mogz ás gyakor lat), ami egysz err e több fejlesz tés i c élter ületet magában foglal, és amelyben az alábbi v onás ok lelhetık fel:

1./ 2./ 3./ 4./ 6./ 7./

élmény-centrikusság szeretetteljesség/ stroke-ok 133 szorongásoldás társas gyakorlatok és feladatok fejlesztési gyakorlatok (játékos-humoros cso magolásban) intellektuális fejlesztés (sokszor mesének-játéknak álcázva)

Sajnos, az átlag zenész messz e nem képes oly an teljesítményre, mint magam, mer t én gyors helyzetfelis merı vagyok, érzelemgaz dag pedagógiai vezetési stílusom, impr ov izatív helyzetkez elés em szer encsér e magas sz íntő. Magas v erbális és szociális intelligenciával bírok, de elvár ási horiz ontom mások felé alacsonyabb. Nálam erıs a másokon való segítés motivác iója, szoc iális ember v agy ok. Az ÉNOban ( Értelmi fogyatékosok Napközi Otthona) végzett zeneterápia inkább egyfajt a CSOPOR TOS, ZENÉS FEJLESZTÉSs é nıtte ki magát. És most nézzük, mit is z ajlik a zeneter ápián? (Didaktikai okból zárójelben, eltérı betőtíp uss al adom a történés,

párbeszéd, gyakorlat okát.) 130

Országos O rvos-szakértıi Szakvél emény Fogy atékossági Igazolás (pl . siket eset ében) 132 Pedagógiai Adaptációs (v agy másképp; applikációs) Curriculum (tört énet, kórtört énet) – a gyógyped agógia fejlesztési t érképe, azt részlet ezi: milyen k épességb en milyen szinten van a fogyatékos? 133 stroke angol ki fejezés, jelenthet csap ást (agyi érkatas ztró fa az orvosi terminológiáb an), érintést, si mogatást . Itt értsd: si mogatás , meg erısítés, érzel mi old ás. 131

84

85

•„Hogy vagytok, mit álmodtál? Apa hozott az ÉNO –ba, milyen volt tegnap a kiskutyád?” /személyesség, ráhangolódás, warm up134, érdeklıdé s felkelté se, udvariasság i gesztuso k gyako rlása, szocializáció, mint aadás –mert m intámat titokban megfigyelhetem a fiat alok e gymás közötti, ún. fátikus135 kommun ikációjában . Megjegyzés: a szociális gondozók megfáradás, érdektelensé g, a m un kanélküliség elöl menekülve st b. okból so kszor fásult ak, érde ktelenek, márpe dig az é rtelmi fo gyaté kkal élı k elsısorban érzelmi lénye k (különös te kintettel a Williams és Down szindró másokra), és é rzelmi úton mo tiválhatók és közelít hetık meg!/

•Milyen nap van ma, jókor jöttem? Mit csináltatok éppen? /Idı beni o rien táció, kedden és sze rdán van zenete rápia, de az idıfogalommal (ó ra, perc) csak ke vesen rendelkeznek. Csele kvé studato sságra nevelhetnek a kérdé sek; bat ikolt ato k, kertet gere blyéztetek? A „M it csin áltato k” e gyben többirányú, nyitot t kérdés, mert arról is felvilágo sít ást ad, milyen kedvvel csinálták, milyen eredmén nyel csin álták, é s h ogy most mit fogunk csinálni?

•Gereblyéztetek? Mutassátok meg! (zene szól, lassú, de munkaritmusú.) Hogy kell? /Ritmikusan tagolt mun karitmus, testtartás-test tudatosság, játékos feladat felfo gás, a többieknek mint a –mert milyen más úgy gere blyézi, ho gy ezt már látta valamikor, játé ko s-t ánco s fo rmában, zenei kísérettel??) Analóg, ’mint ha –he lyzetek’ teremtése, se perjünk, gurít sun k golyót, ve ssün k búzát, érzed a derekad? –lásd a játék é s ut ánzás játé kpszichológiai hatásait , valamint a helyzet megé rtést [tennivaló , mun kafeladat, csele kvé si sémával [Piaget ]./

•Stroke-ok. Jó volt! Vagy, mit csinálnék kicsit másképp (és nem: mi volt rossz!) Ügyesen hajlasz. Balról kezd. Nnnna, melyik a bal oldal? Állj Katika mellé (Mi az, hogy mellé, elıtt, mögött??) Imádo m, ahogy az apró kezeddel sepersz. Ügyesen forogsz, csak úgy repül a hajad. /Elisme rés, báto rítás. Belo pot t tanítás –térbeli helyezke dés. Ne gatív énké ppel élnifeladato t megoldani lehetetlen, tan ult tehetetlenség kialakulásán ak veszélye , sikerorientáció helyett kudarckerülı attiude -re való neve lésnek a veszélye./

•Hallgassunk zenét! Meg fogom kérdezni, ki, mire gondolt közben? /A zenehallgatás passzív, de passzív feladattal soha nem kezdünk

zeneterápiát , mert a fiatalo két van, nem értem. Ha már túl vagyun k a személye s ce remóniákon, más minden feladat helyzet. Zene álom : a zene hatására me gváltozik az agyféltekék összeköttetése (corpus callosum min tázat –mó dosulás.) A klasszikus zene hatására fellazul az elfojtás, a fiatalo k sok, félele m teli dologról is beszámolnak, amit más helyzetben nem tennének meg. Szo ro ngásoldás. NB. Sok fiatal szoro ng, új embe r az épületben, új helyzet, teljesít mén yelvárás, de nem érti pontosan a feladatot. Igen ám, de félelem nem csak motivációs erı (me gfelelni, csoportn yomás), hanem kifejezetten de bilizál. Pszichoszom atikus betegség elıidızıje lehet. Nagyon fo nto s a szorongásoldás, a mentálhigiéné s prevenció és go ndozás.) A megfogom ké rdezni, mire go ndoltál?, a jö vıre irányul, teh át, ad 1. ez a fiat alt nem érzi váratlan ul, ad 2. érde kel, m i van a fejedben [személyes bán ásmó d], ad 3. a belsı gondolat áram, fant áziák és ké pek felt árása és elemzése. A zeneh allgatás jó hatással van a memóriája, a fantáziára, a n yelvtan i készsége ket facilitálja!/ 134

Bemeleged és, a foglalko zás érzel mi-motivációs elık észítése A csupán üdvözlı, elismerı, si mog ató szavak, nem fogalomközlı , leí ró b eszélg etés.

135

85

86

•Egymás türelmes meghallgatása. P árbeszédhelyzetek kialakítása. Udvarias, de életszerő társalgás. Rácsodálkozás az élményekre. /A belsı élményvilág ex plo rációja ad 1. gyó gypedagó giai-ment álhigiénés diagno sis eszköze, ad 2. az ön kifejezés fejle sztése , ad 3. félelmetes lelki tartalmak verbális átst rukturálása, a terapeutával/gyó gype dagógussal való, ún. asszisztált élmény feldolgozás. A mágikus világkép, a gon dolat min den hatósága [Freud] a regre sszióban, vagy feln ıtt, é rtelmi fogyaté ko s esetében is me g lehet, amine k a gyógyulásban rendkívül font os a szere pe: hiszek benne, elképzelem, ahogy a fehérvérsejtek „le kardozzák” a betolakodó agens- eket. Egymás meghallgatása a figyelem é s a türelem fejlesztését is jelenti, a m ásik iránt toleranciára nevelés, é s a szociális attitődö k fejlesztésének elsı lépése is!/

•Vers, zenei kísérettel, játék a szavakkal – szinonimákban gazdagon /A ritm us = sze rvezı erı . Nincs olyan valami, Planck –állandó , fén ysebesség, elekt ron pö rgése [spin], évszako k, bio rit muso k, bolygó pálya, mai ne lenne ritmusos. A zeneterápia alapkonce pciója szerint a betegsé gek ritmuszavaro k, azaz az info rmáció áramlása, an nak az info rmációé, ami szervezi az é letmőködése ket és funkció kat, no s ennek az in formációáram lásnak a rit muszavara. A zene és rit musos vers se gíti a dyslexia terápiát (hallás utáni beszé dtanulás, körülírt , agyi funkció csö kkenés miatti olvasási problémák). Segít a szekvencia tévesztıknek [dadogás], a ritmus jelszava: instituo e rgo sum = megszervezem, tehát vagyok. A zene é s matematika, n yelvtan ö sszefüggnek e gymással, me rt jele k [szim bólumok] és az azo kkal való mővelet a közö s bennük. Már fıemlısö k (törpe csimpánz Bonobo , Orangutan ] is képe sek alapvetı nyelvtani szabályalkotásra, illetve a szó és a jelzet t tárgy összekapcsolására. Sıt , e gyszerő mondat alapján való cselekvési séma vé grehajtására. T akaró. Banán. (Fogalmak, majd cselekvési elemek: fogd a ban ánt , tekerd fel a takarót . A csomagold be a banán t: fogalmak + cselekvési elemek össze ssége . Ez pe rsze elemen kénti t anulással me gy. Mindez jó l alkalmazható alig be szélı fo gyaté kosainknál is. A beszéd és a cselekvési sém a ún. nem kreatív összekapcsolás, fo gyaté ko saink nagy része nem képe s a ’nyitot t mon dat sze rkeszté sre’, de: fejleszthetıek, vagy le galábbis beszédmegé rtésük fejleszthetı! (lenne, ha a Fen ntartó k rendelkeznéne k bé rkölt sé ggel fejlesztı pedagó guso k számára, és nem a magyar, prote kcionist a mó dón t öltenék be az állásokat.) Már 3-4 éves gyerek isme rhet 10 000 menn yiségő szóösszetételt ! Fıemlısein k kb. 4-500 szóösszetételt isme rne k. Az ún . n yitott mondatok a kom plikált ság lehetısé gét és a n yelvi diffe ren ciáltságot te szik lehetı vé. Az elvon at kozt atás (nagy agykére g) képessé ge a nyo lcadik életév felett me gen gedi a mennyiségi fo galmak, szám ok és mőveletek me gértését. Be szélı fo gyatékosainknál beszédfejlesztést vé gzün k (az egyéni terápia logopé dusi feladat), nem beszélı fo gyaté kosain knál a beszédme gérté st fejle szt jük!

•Közös tánc, térkezelés, gesztusok / Bal kézzel fo got t akkordok kísérik énekem.

Jo bb kézzel mutogatun k; kinı a virág, kúszik a kígyó, süt a Nap és hullik az e sı.- karakterek mozgásait tanuljuk, a mozgáskoo rdin áció ritmusra jo bban fejlıdik, pozitív t ranszferhat ásokkal dolgo zunk. Amit tudnak az ujjak, t udni fo gja a jo bb láb, amit már tud a jo bb láb, tudni fogja a bal láb is. Tán colásko r ma már kézen fogjuk egymást, de ez nem volt midig így: akik nem szeret ték egymást, utálko zva húzódtak el egymástó l. A közös tánc e gymáshoz igazo dást igén yel, sıt, e gyüttmőkö dé st. Mé g a saro kban egye dül álló, autista Tibor is után ozza a tán coló kat! Messzirıl, de azonosul velük! A csılátásos Edit, a ro ssz bal bokájával, félt min den mozgástól. Ne m szereti a nagymozgásokat , mindig kapaszkodn a… és m a ott tart unk, ho gy kö rbe fordul, elı re körül néz (ko mpenzáló fejmozgások), majd fejben tart va, hol a szın yeg, ho l a szék, tánco l-fordul, éne kel!

86

87

Mi több, ezt félelem nélkül, boldo gan teszi! A gyakran dyst him ás Lin da arca piros pozsgás, kacag. Eljátsszuk a me dvét -cammogunk-, repülün k, mint a madár, csúszunk a jé gen : karaktermozgásokkal gazdagítjuk mozgásrepertoárunkat . Kiemelt fonto sságú az ado tt emo cionális állapot hoz kapcsolódó m ozgás és é rzelmi reprezentáció felismerése-me gjeleníté se. Ez segíti boldo gulásukat , kom munikációjukat .

„A tánc alapja a ritm us, a ritmus pedig a szívünk dobbanásában van. Ha táncolsz, a szívedre hallgatsz”136

•Hangszeres játék / Ez

elsıso rban élmény. És persze hasznossága is van; a xilofon, csörgıdob, trian gulum, csen gett yő játé k a szem -kéz koo rdinációt fejleszti. Ö sszekapcsolja a mozgás hatékonyságát a sikere dett hangminısé ggel. A hang = simo gatás is [n yom ás rece pto rok – tapintás, é rintés biztonságban levé s at tachement , megkapaszkodás: szorongásoldás]. A h an g ö röm is, a gıgicséléshez való hangadás regreszsiót , de it t terápiás re gre sszió t indukálhat, a han g érzé ki stimuláció, arousal reakciót , agykérgi ’ébredé si’ hullámokat válthat ki. A cso port os hangszeres játék szin tén közö ssé gfo rmáló, messze együttmőködést igén ylı feladat . EGY ÉNI F EJL ESZTÉS keretében Lin da és L. Zoli billentyőket kezel és xilofonozik. Zoli tetraplegia –s, legalább 6 hét kellett ahhoz, ho gy eltalálja a xilofont, ma ké pes a bal kéz kis rotációjára, en yhült izo m spazmusa: a supinatio és a pronat io 137 20 fo ko s szögben javult, a jo bb kéz mindig eltalálja a h an gsze rt. Sıt , lassan 30 cm-rel balra toltuk a han gszert, a jo bb kéz m ár követi a xilofont, azaz balo ldalra. Linda hangulatember, szélsısége s h an gulatai megakadályozzák koncent rációját , kezei atetóziso san torzult ak. Mé gis, a hüvelykujjak büt yké vel t őt fog me g (!), és csö rgı do bot ko pogtat . Imádja, ha –segít ségemmel- isme rıs dallamokat pöt yögünk a zon go rán. És ez it t már a kom peten cia örömét jelenti számára! Az olyan rigm usok, mint: Orsolya – korcsolya h átán siklik tova” [Kányádi S ándor] csupán játékindító. Mi az a: siklik? Mivel és min siklun k? Mi is ko rcsolyázzunk a szınye gen! Siklik a xilofon is: glissando138 oda vissza, a diszkanttól 139 a mély han gokig./ NB. Ma egyre ke vesebben olvasnak Magyarországon. A PIZZA –felmé rések ere dményei [gazdaságilag fejlett országo k] Ma, egyre nagyo bb hát rán yt jelenthet, ki, mit hoz otthonról? Az olvasó fo gyaté kost (az ÉNO -ban van re gényt olvasó Down kó rosunk) me g kell erı síteni szokásában, ez élet ho sszig tart ó ö römfo rrás! Az, h ogy mesét o lvasun k e gy fo glalkozáson, jó példa, ha ez örömteli, vidám, ÉLM ÉNY sze rő! Olvasn i an nyi, mint ad 1/ ö römet adni, ad 2/ be szédet fejleszteni, ad 3/ figyelni tan uln i, ad 4/ lexikont (agyi szókin cset) bıvíten i!

136

Sopi. Arra utal, hogy a tánc az egyik eszkö ze a tud atállapot- v áltozás indukálásnak , extázisban a fog al mi gondolkodást meghaladjuk , a szív = természetess ég, nem a t ársad alo m/ mesterkéltség világa. 137 Pronatio = hanyintás , a t enyér lefelé fordítása, supin atio= a teny ér fel felé fordítása, borintás. 138 Csúszás, csúszk álás a h angszeren . Valóban a siklás érzetét k elti. 139 Dis + canatre a d allamot hozó tenor szólamtól feljebb (magas abban) való el-éneklés , ellenszólam. Ma: magas hangok, felsı h ang fekvés, diszkant.

87

88

•Pranajama /A pranajama

ere detile g a jo ga mőszava volt, célja pe dig a tudat és lelkiállapot szabályozása a lé gzéstechnikák által. A lé ggömb, a furulya, az elfújandó gyert yák az FMF 140 javít ását, ezált al a vitálkapacitást nö velését célozzák. Azt vettem é szre, ho gy az élmény és mozgáshián yo s fiataljaink tö bbsége sápadt, pet yhüdt. Az átlé gzés hasznáról nem kell beszélnem, a vérkerin gés felpezsdítése, az oxigenisatio, a közömbö s, uno tt han gulat ból való kimo zdítás revitalizáló hat ású. Metronó m segítsé gét igénybe véve számolun k (már t udun k t ízig számoln i!), légzést tartunk vissza, megtanulunk mélyen ki és beléle gezni. Be szélün k pe rsze a szájhigiéné rıl, me gszerveztem egy IV. é ves fogo rvo stan-hallgató trainigjét is, óriási fo gke fével, araszn yi fo gmodelle kkel./

•Énekes búcsú. Szintetizátor + énekes improvizáció Pl. Eme se, be vagyok én rekedve, nem éne keltem ma szépen, majd’ elaludt am a széken, vagy: Ger-gı , gye re t án cba, ne légy lusta má-ma! /Az óra végén mindenki [!] so rra ke rül, énekben mo ndom el, milyen vo lt a mai fo glalkozáson. Ha szomo rú vigasztalo m, ha sze relmes, szerencsét kíváno k neki, ha fáj valamije, megnevettetn i próbálom. Mint már mon dottam , n agyon fonto s a személyi han gvétel, az érzelemgazdag foglalkozás, mert a szinkretikus valóságmegismerési mód, a regre sszió , az e rıs motivált ság ilyen típusú gyó gypedagó giai vezetési st ílust kíván, de humánum is, a ne veléslélekt an is beszél a humo r, a játék, az ö röm é s a személyre szabottság motiváló erejérı l, pozitív mentálhigiénés hatásáról. Az énekes visszajelzések se gítik az ön ismeretet, ún. pro dukt ív sze ret fo rmájában , tehát nem krit izálva, hanem nevet ve-szeret ve fejleszt. A fiat alo k ezt a rész alig várják!/ És mo st lássuk, ke dves o lvasóm miért úgy (élmén yek, átélé sek, mult imo dalitás) van a zeneterápia, ahogy?

-Ha mondod, elfelejtem, ha mutatod, nem jól látom, ragadj el, – s megértem ! •Élménysőrőség és játék

– a módszer lélektani alapja

Komplex, dinamikus zeneterápiám élménycentrikus, játékos, aminek tudományos alapját itt adom. A fo gyatékosaink MENTÁLIS KOR a 5 és 15 éves kor közé tehetı. E kor sajátja az eleven fantázia, az impulzus oknak való engedelmesség, kevés a kontroll, a jövı anticipációja. Sz in kretikus sémák141 szerint gondolkodnak. Az élménygondolkodás, az ingergazdagság, a játékosság az erıs indulati töltöttség jellemzıik, egyúttal e minıségek a foglalkozások kívánalmai. Fiataljaink regressziós lelki 140

forced mid expiratory flow = erıltetett középkilégzési levegı áram, -angol. Valóság eml ék + indulati töltés . Pl. hárman fenékre estek a ko rcsolyap ályán, otthon elmondja: mindenki elesett, nagyokat nevettünk, isteni volt e t éli kirándulás ! 141

88

89

munkamódjaival számolni és alkalmazkodni kell hozzá. Ahogy Zazzo fogalmaz, a gyerekek élmény visszaadása pointillista, moz aikszer ő. Apró töredékek, élménycsillámok, percepciós szilánkok, indulati morzsákból áll össze.

A szinkretikus gondolkodás számos helyzetet és élményt sőrít. Kis korban a tudatfolyamatokban nagyon sok a mozgásvezérléső, sok érzékletes elemet tartalmazó sémák. Az ÉLMÉNY CENTRIKUS P EDAGÓGIAI, GY ÓGYPEDAGÓGIAI fejlesztés épp ezért hatékonyabb a ’szárazabb’ pedagógiai stílusnál. Kis korban/regresszió ban a CSELEK VÉS MINTÁJA AZ ÉRZÉKS ZERVI- MOTOROS akciók, s ezt messze figyelembe kell vennünk. Amit a játékról tudni kell, az az, hogy bár utánzáso s elemek vannak benne, nem utánzás és nem [csak] adaptáció (alkalmazkodás). A játék a viselkedés asszimilációs pólus a, magamhoz idomítom a valós ágot ; a fakanál most nyak és emberfej, és Jancsinak hívják. A cipıdoboz most villamos, és benne utazik egy mézeskalács figura, ehetetlen, száraz, de ı, most valós személy, Kati. A játék gondoskodik arról, hogy az épp nem használt viselkedési sémák gyakorlódjanak, ne felejtıdjenek el. A játék során szokatlan viselkedési elemek egymás mellé kerülhetnek, gátolt, fájdalmas testhelyzet, vagy lelki tartalom mégis megjelenhet, a játéknak óriási motiváló ereje van. Sıt, segít megérteni – átélni, de még a traumák lelki feldolg ozását is facilitálja!

Ká-Ká Busundi kutyám legyet üldöz. A földhöz lapul, elrejti magát. Nem éhes, és nincs mire vadászni, mégis, játszik. Funkciókat gyakorol. Embernél a játék öncélúsága (auto telosz) joggal feltételezhetı. A játék nem csupán az utánzás reciproka, hanem a funkció öröme is. A játék egyben fejlesztési mód is; játszva tanulni -ez az önkéntelen bev ésés eszköze. A játékban megjelenik az ’úgy teszek, mintha’… megjelenik benne az utalás, a szimbólumalkotás is. Gesztusokkal játszunk, a gesztus jelentéshordozó. És elkezdıdik a jelentéshordozó és a jelentett dolog közötti különbség is – ami pedagógiai és pszichológiai tény, egyúttal az elvontabb gondolkodás, az adekvát gesztushasználatra nevelés, tehát a játék további fejlesztési lehetıség. A RITMIK US JÁTÉKOK strukturálják z idıt, a teret, szorongáscsökkentı hatásúak, és számos, pozitív transzfer hatása lehet. Az ún. terápiás regresszió és humor segít az ÉnÉn-erı 142 újra-képzésében, az érzelmek feldolgozásában.

142

Az az pszi chés erı , mely (1) integritásban tartja a személyiséget , (2) el fojtja-szo cializált mederb e tereli az ösztönimpulzusokat: a s zuperego (társad al mi szab ályok) és az ösztönén között teremt egyensúlyt.

89

90

Egyéni fejlesztési terv – differenciált gondozás a csoportos munkában

EDIT : köz éps úly os értelmi fogyatékos, együttmőködı. Sz ív esen segít társainak.

Anamnesis ében epilepszia és több petit m al (kis [epilepsziás] roham) convulsio (görcs) sz erepel. Enyhe fokban mozgássérült, egy baleset következ ményeként a boka körülírt mozgás i z avar a miatt s ántít. A ggódik, fél a mozgástól –nev elés i hiba eredményeként, túlkorlátoz ták és dependenssé tették ( túlféltés, önálló tlanság). Nála kialakult a moz gástól való félelem: tökéletle n mozgás ⇒ ap ró sérülés ek ⇒ félele m a mozgás tól ⇒ gátol t mozgás ⇒ több balese t ⇒ a fi zik ai é s érzel mi megk ap aszk odás nagyobb igénye ⇒ dependenci a, cs ökke ntérték ős ég

ZOLIKA: Little -k óros , perinatális s érült, ı súly osabb fokban értelmi sérült. Mind a

négy végtagja er ıs en mozgás korlátozott. Jobb kezével tud fogni, fogása merev , erıs , differenc iálatlan. Finommotor os mozgás a minimális –de nem is fejlesztették. –A magyar ellátórendszer fogy atékoss ága, valaki, akinek ez lett volna a dolga, munka nélkül is megkapta fiz etését. Életmódja az ÉNO –ban passz ív, senki nem moz gatja . 143 Nem besz él, (LHL ?) de a besz édet megér ti, együttmőködı, eutím ( jó hangulatú) . Mozgástér képe az FPM (full pass ive mouv ements), a teljes moz gás tar tományban passzívan moz gatható ízületek, v alamint az aktív moz gások, az FRJM (full range of joint movement = a teljes íz ületi mozgás ok) ér téken kívül a motoros aktiv itás pszic hés motiváltságát is magában foglalja. Zolika a pedagógiai applikác iós curriculum ( PA C) szer int: részben önellátó.

LINDA: Kedves, kapcs olatéhes lány. Atetotikus cer ebrális sér ülés miatt mindkét

kézfeje spasztikus , jellemz ı kényszertartás ban fix ált. Szélsıséges hangulatv áltásai vannak. Er ısen c iklotím (hangulathullámzás ok), de érzelmileg megköz elíthetı, néha bár kifejez etten nehezen, de irányítható, egy üttmőködés e megszerez hetı. NB. A kapcsolatra nevelés gyógypedagógiai feladat, de a sz ociális életr e nev elés elégtelen az ÉNO - ban, mer t azt lehet mondani, X Y ilyen, így kell elfogadni, nincs mit tenni. Vagy , ı oly an kis zár kózott, ne erıltess ük a kommunikác iót. Ami az er ıltetést illeti, attól azért nagyon elmarad a gondozók tevékenysége. Linda alsó végtagjai enyhén, a lábfej er ısen bénult. Sajátos tánc lépésr e tanítottam, így nem mar ad ki a köz össégi aktusokból. Azt mondtuk, nem kell egyfor mának lenni, ı „ Linda táncot” jár.

A fejlesztés alapja az élı, konkrét friss, napi megfigyelés. Anamnesztikus háttér lehet a PAC, a Pedagógiai Értékelı Index, a Személyiség-felmérés.

Az alábbiakban a csoportos fo glalkozáson megvalósuló fejlesztési tervet, terápiás fókuszt mutatom be: 143

LHL = left hemisph ere lesions = b al féltekei agyi elváltozások –angol .

90

91

A FI ATA L:

EDI T:

FEJ LESZTENDİ TERÜ L ETEK:

csılát ás félelem a mozgástól, ön-aláé rtékelés

Ellentét be fordítás

ZOLI:

segít ség nélkül lassan jár

relat ív szociális marginalizáció szem-kéz koordináció kommunikáció

Linda

MÓDSZER( EK):

elızete s figyelem, kö rbetekintés dicséret, sike rélmén y bizt osítása, t ánc, forgás, új mo zgásfo rmákkal való ismerkedés Edit se gít sen más, n ála súlyosabb fokban mozgásában akadályozott társának ülı-álló helyzet ben a törzs és karo k nagymozgásain ak fejl. társas feladatok xilofon, csö rgı dob használata testbeszé d, tánc, dallammal való ’be szé d’ a dallam egyértelmő emocio nális töltése ket hordo z

negatív érzelmi reakciók

értelmi elemzés bevonása lehetséges szo kásalakít ás Impulzus-kontroll gyenge sé ge ké slelteté s, t rainig Act in g out , t ánc Mozgás, spasztikus kézfej erı feszíté s és figyelem a differenciáltabb mozgáso k elvégzésé re ____________________________________________________________

… Edit ma fejkörzésével kompenzálja csılátását, táncol, vonatozik, hátra felé is mozog. A tánc ürügyén a poszturális tér érzékelése javult, nagyobb a testtudatossága is. … Zoli kacag, nevet, visít, olyannyira élvezi a zeneterápiát. Metrikus lüktetést követi a törzs nagymozgásaival: jo bbra – balra ring. T apsol, nagyban javult a musculi flexores pollicis (brevis et longus144) munkája. Kialakult egy elfogadható szem-kéz koordináció : a xilofon játék ürügyén. Egyhelyben állva táncol, hajol, lassan körbe fordulni is megtanult – félelem és imbolygás nélkül. Eleddig szinte csak ült. … Linda bár csak terápiámon, de képes észrevenni dühkitöréseinek kezdetét. A zene segítségével rendre dysthímiás hangulata óra végén igazi kacagás! Annak is kezét fogja tánc közben, akire azelıtt haragudott. N em vonja ki magát a mozgáso s feladatok alól, ebben is fejlıdött, ritmikusan dobol, és játszik triangulumon. 144

Rövid és hoss zabb hüvelykujj-hajlító izmok.

91

92

FINÁLÉ



és most, ahogy óráimon m ondtátok, „ Dunkeles” mondatok jönnek záróakkordnak



145

Orfeusz az ısköltı, a pr ototípus ( isteni dalnok) . E világ, mivel keletkezett, széthullik. Minden pillanatban! De látod, hogy a sz éthullás lassú, folyamatos, ezért e lass ú bomlást változásnak hív juk. A POÉTA épp az ért isteni, mert mindig MEGÚJÍTja a létet. A poiézisz ( ποíησι ζ) szó keletkezés t, keltést, költés t - kitalálást jelent görögül. Minden, ami keletkezett, széthullik egyszer, ez a mi, anyagi v ilágunk törvény e. Az alkotás az, ami az isteni ter emtéssel analóg, teremteni képes a széthullás közepette is. A lehet - bıl nem lehet válik, ami ☯ a lehet –et ter emti. A z alkotás i folyamat ellensúlyozni képes destruktí v fol yamatokat, amik kikezdik az Én integritását (t raum a, tárgyve szté s, támadá s, egzi szten ciális deficit) . Az alkotásban valami kelet kez ik, ami a halá l, a semmi, a szorongás és dezint egrá ció ellen hat. A mő nem csak az egyéni alkot ó „ü gye”. A mőben soksz or van ott az általános, az egyet emes (τó καθóλου). Ezért a mővész et/kultúr a, MINDENKI ÜGYE, tua r es agitur ; Reád is vonatkozik/vonatkoz hat! A SZÉP FELSZABADÍT a f élelem és a pénz, a másoknak tetszés uralma alól: a sz ép (καλϖζ) egyúttal j ó is, a rányos/ helyes, rendben van (καλϖ ζ `έχει), rendez ett (ará nyos, συµµετíρα). Hogya n is élhet nénk nélküle?? A kr eativitásban a kliens, az alkotó önmagát artikulálja , így válik lehetıvé a feszültségelvez etés, az elabor ác ió, a trauma, a s érelem ener giájának magasabb szintre való transz ponálása, sz er encs és esetben: átalakítása. A kreativit ás terében nincs pl. rossz anya. Egyáltalán; nincs t árgy, sem torz köt ıdés, nincs konf liktus sem. Jóllehet, a mőalkotás [egyik] oka a disszonancia ( Dunkel), valamint pszic hoanalit ikus szempontból- a mániás elhárítás, mint helyreállítási késztetés 146 [Opheusz] ( Melanie Klein ). A mő megsz ülése, a teremtés már önmagában terápiás hatású! Á m a kreativitás koz mológiai jelenség, (régen isteni bıs égnek mondották). Az ember eleve hordozza az univerzumban meglevı kreativit ást (amit a kvantummechanika, mint: végtel en l ehetıségek (v ö.: Platón-Arisz totelész, τó δυνατóυ, dünamisz) kv antummec hanikai hullámf üggvények egy konkrét, egyedi megvalósulás ként való „ összeomlása” –ként igazol). A lehet -bıl lesz a nem lehet ☯ és a nem lehet - bıl lesz majd újra a lehet. Egész életünkben lelki, bio kémiai, fiz ikai, szociális okokat ter emtünk. az ok- okozat világában élünk. Amikor gyógyulni/szabadulni v ágy unk, akkor már ÚJ HELYZETeket, ÚJ ÉLETmódot és gondolkodási stílust kell ter emtenünk (ter ápia → változások).

145

Az alvilági utazás (= tudatalatti) hıse, a ny elv elıtti lét s zimbólu ma, a helyreállítás (Euridikét életre k elti) pszichés aktusa (cs ecsemı helyreállítja a jó any aképet), a kreativitás ısképe. Lásd még Melanie Klein munk áját a csecsemı helyreállítási kísérl etérıl –depressziós pozí ció. 146

H Seagal: Introduction to the Work of Melanie Klein. Hogart P ress, 1973, London.

92

93

Záró korál – mint záró ima (amiben f ilozóf ia v an, v agy filozóf ia?, amiben im a v an: Möbius z szalag

147

, v égtelen tükö rkánon )

A Pater Noster (Mi A tyá nk, aki a mennyekben vagy) ima magától J ézustól való. Míg az egyik fordításban, az („a mindennapi kenyerü nket add meg, ma”) m indennap i kenyeret kérünk (panem nostrum quotidianum da nobis hodie), egy másik, vatikáni forrásból származó sz övegben már m enny ei keny érét fohászkodu nk: pa nem nost rum SUPERS UBTANTIALEM da nobis hodie –szöveg szerep el. Ez, a supersubsta ntia lis, „m ennyei”, mindenek fölötti kenyér (= táp lálék) jóval több, mint a mindennapi ( qu otidianum) kenyér. D e mi is az a lelki, lényegi, mással nem helyettesít het ı kenyér = pa nem supersubstantialem? M i is az a szup erszubtanciá lis? Substant ia= [fizikai] álla g/á llomá ny, kitöltı anyag, [filozófiai értelemben] valamilyen önálló entitás, 148 ami önmagána k oka, ami van, ami nem levezethetı. Fordítható velısnek, lényeginek/igaz ina k, legfontosabbna k is. A szuperszu bta nciális „kenyér” a nyagon tú li. Nem átmeneti, m int itt, e földön (csupa feltét elekt ıl f üggı, nem abszolút) minden. E „kenyér” lelki-sz ellemi, energia, ist eni szeretet -va lami olya n lényegi, ami az ember számára, aki nem csak hús-vér lény, nagyon üdvös. Hisz’ az ember sz ellemi lény is. Ez a szellemi kenyér a mővész etben a tiszta, ért ékes zene.

Merthogy a zene: a l él ek k e ny er e. Tehát nem egyszerő szükséglet , hanem az al ap ve tı ne k, a l él e kn ek , a ’ ki s én ’ - nek táp láléka, köz ege. És a kkor innen a logika i konklúz ió: a m ő vé sz e t I st en (a ’ na gy é n’ a tu dat, a végt elen kozmosz) egyik megközelít és e.

A mikor a mő vészet lelki kenyerét (kompozíció = int egrá ltság, sokféle dolog/ tendencia/ jelens ég int egrá lódik Egybe) fogyasztjuk, ist ennel táp lálju k magunkat. A mi önmagában gyógyító, mert a tudatos szemlélésben nem azonosulu nk önmagu nkkal, testünkkel, polit iká va l, a külvilá g folyton vált ozó dolga iva l. A téves azonosu lás ok feloldozása gyógyít ó: elfogadom magamat, s a világot olya nnak, amilyen. A felmerülı motívumok és da llamok figyelése a buddhista, va gy épp a kereszt ény meditációhoz (comp lentatio, elmélkedés) has onló. Tudat va gyok, megf igyelı, s emmivel ( részlegess el) s em149 azonos. Semmi evilá gival túlzotta n nem azonosu lok, mert lényegem sem evilági, nem a jelenségvilá ghoz ta rt ozó. 147

Végy egy papírszalagot, vagy befıttes üveg gu mij át (kö r), vágd el , csavard meg , rag aszd öss ze újra. Egy olyan felületet kaps z, ami külsıbıl és belsıbıl áll, de a csavarásn ál átmeg y a belsı a külsıbe és viszont; végtelen felület –mint a kánon. 148 ens, entis, létezı, sajátságos önálló k ategória. 149 Nem n egyven év es v agyok, nem n eurotikus vagyok , szeg ény, vagy kövér vagyok … Nem! Nem a szerep eim összessége vagyok , ráad ásul nem kell meg felelnem senkin ek… vagyok.

93

94

A zenei ultra ver balitásban, a sza va kon túlisá gba n (u ltra = tú l, verba = ige, szó) megj elenhet egyfajta ist en élmény. Nincs enek szava k, f ogalmak, relatív dolgok, evilági érz elmi ga balyodások. Hogy miért ? Mert mi nyelvbe zárt lét ezık va gyu nk. A saját szavaink, saját kat egóriáink: a fogalmak börtöné ben élünk. A világ, egy billió km átmérıjő gömb. Ebbıl a szava kka l lefedhetı rész, mindössze t íz cm. Ezért oly fontos, hogy meditáljunk, bef elé fordulju nk, mert Iste n csak az ultra ver balitásban meditációban tud megj elenni. Amikor besz élsz, te vagy, meg a társada lmi konvenciók. A mikor nem besz élsz, sz óhoz t ud jutni a vilá g is. És mi ez az isten élmény? A z e gynemősé g élménye: minden vilá g, nincs objektum és szubj ektum, mindent magamként, a világgal egyesülve, kitágu lva-meghaladva tudok átélni, nincs min bánkódni, nincs mit há ríta ni és letagadni = nincs pszichés torzu lás. S dalolni a ka rok, egyúttal dallá válni a karok. Nézem a rózsát, de… az után nem vagyok, aki a rózsát nézi, én maga vagyok a rózsa, különbs égek eltő nnek. A zenei élménnyel s ikerül ki üresedni, hogy a vilá got magát, s ne a vilá gra adott saját, talán torz, fáj dalmas, reakcióinkat lá ssu k. Aki nem t ud kiüres edni mindig önmagától terhes, bef ogadás híjá n sem megért és, s em megt erm ékenyülés nem lehetséges. Saját énü nk takarja el a létet, a szavak, a f oga lmak, a spekuláció és gondolkodás csa k arra jók, hogy a mi kategóriáink szerint torzítsá k el a lét et… A kiüresedés, a kehely szimbóluma azt j elenti, ha nem tudsz kiüresedni (önmagadról megf eledkezni) nem tudsz a kozmosszal/ ist ennel/ egésszel elt elni. A kereszt ény szimboliká ban épp oly font os a ká lyx, a kehely. Emléksz el, a hegyi besz édre? J ézus szava i sz erint: „Boldogok a lelki sz egények.” Ez rossz f ordítás, nem is ért het ı. Boldogok a lélekben cs endesek. A lelki sz egény: KIÜRESEDÉSRE KÉPES, MEGSZABADUL ÖNMAGÁTÓL. Ha a pohá r teli va n, semmit nem tölt hetsz bele. Ugya nilyen ürességrıl beszél a Bu ddhizmus is. Ha a f ejed t ele van (elıít élet, a nevelés és a tá rsa dalom hamis f ogalmai, vágyai) PONT A SAJÁT GONDOL ATAIDT ÓL NEM LÁTOD AZT, AM I VAN. Va k leszel a va n- ra. Mert a semmibıl (érts d: ü rességbıl) jön a valami, és a va lamibıl sz ületik a s emmi. A lehet -bıl lesz a nem lehet ☯ és a nem lehet -bıl a lehet. A csendbıl születik a hang, ami végt elen vissz hangidıvel, a semmi „sajátos rezgését” (!) a dja. Tudunk-e nem gondol kodni, egyetlen p ercig is?? A szavakon ( gondolatokon) t úli dimenz ió kikerü li a za varó fogalma kat, kedvezı tu datmódosu lást lehetıvé t éve. Eloldju k magu nkat az a nya gi lét; a j elentéktelen, átmeneti, ap ró dolgok vilá gától. Belélegezzü k istent. S ez a végs ı gyógyulás: újra, végleg EGÉSZSéges nek lenni. Les ovics I stvá n verse: Vak va gy a va nra: mint nincs ed a sincs. a fájdalom megmos.

(nem látod a l ét egész ét, nem értékel ed, a mi jó, nincs el fogadás,) (a te hiá nyod, egy mind enkiénél nagyobb: sincs . Ráadás ul olya n a vanod , mi ntha ni ncs l enne) (a katarzis , a fájdalom felismer éss el, megtisztulással jár)

94

95

4. ábra Ha rmo nia mundi Az ábra a v ilág rendjét, a harmonia m undi –t ábrázolja. A bolygók [egymáshoz m ért és húrarány ban kifejezett] pályái, a keringési idık és a pályasíkok mat ematik ai: tehát zen ei arányban is állnak egymáss al. (Pl. 1:2 -hez 1:5 –höz, stb.) A v ilágegy etem rezgés ekbıl épül f el, de a t öbbi világ, a ’túlv ilág’, a t úli világok, azaz a miénktıl eltérı rezgéső világrés zek nem lát hatók (nem érzék elhet ık/mérhetık) s zám unkra, mert mi túl alacsony rezgés ő világs zeletben lak unk. A Harmonia Mundi s zemléletében a kulcsszó az arány , a v iszony, azaz a r atio. Minden, ami valami más hoz v iszonyul, egy ben v alamilyen arányban áll, v iszony ban, minıségben áll azzal a másikk al. A rezgés igaz a quantum-valóságra, de a rezgés, mint: ritmus ki adta mő ködési minta, ma univerzális jelentıségőnek imponál.

Ezz el fela datunk (sz ellemi utazás unk) végéhez ér tünk. Remélem, jól utaztál. Ha gaz dagodtál jó v ezetıd (tanárod) v oltam. Ha nem, méltatlan vagyok a tanár megnevez ésr e. És ne feledd, a mővészet az élet esszenciája (információ – mőködés, forma =építmény , makrov ilág-mikrovilág, stb.), ne tar tsd meg magadnak, add tovább!

Kedves olvasó m, végtelenül KÖSZ ÖNÖM , hogy velem ta rtottál. E jegyzet is a gondolatok uzsonnája volt, reméle m, nem hag ytalak éhen. Kis jegyzetem so kféle isme ret együttese, ami a széles látókörhöz szükséges. További, é rtelmi-, érzelmi-, szoc iális és spirituáli s gya rapodá sod kívá nva, boldog vizsgaidıszakot:

Dunkel N. Norbert ©

Debrecen, 2006 04 22.

A Budapesti M ővészeti Egyetem a Debreceni Egyetem óraadó tanára

M in d e n j o g fe n nta rt va

95