A gyermekvédelem kialakulása és hatályos szabályozása Magyarországon

A gyermekvédelem kialakulása és hatályos szabályozása Magyarországon SZAKDOLGOZAT Készítette: MÉSZÁROS - TÓTH NÓRA Közigazgatási mesterképzéses hallgató

Konzulens: DR. SZABÓ ANNAMÁRIA ESZTER MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM –ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR KÖZIGAZGATÁSI JOGI TANSZÉK

Miskolc, 2014.

Development of the institutions of child protection and current status in Hungary. THESIS

Written by: MÉSZÁROS - TÓTH NÓRA Public Administration Master's Degree Consultant: DR. SZABÓ ANNAMÁRIA ESZTER UNIVERSITY OF MISKOLC FACULTY OF LAW DEPARTMENT OF ADMINISTRATIVE LAW

Miskolc, 2014.

2

TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS .............................................................................................................................. 4 1.

A gyermekvédelem kialakulása .............................................................................5 1.1 A gyermekvédelem kialakulása Magyarországon ........................................................ 5 1.1.1 Problémakezelő gyermekvédelem 1901 és 1945 között ....................................5 1.1.2 Az 1945 és 1990 közötti időszak ...........................................................................8 1.1.3 Az 1990 és 1997 közötti időszak .........................................................................12

2. A gyermekvédelem hatályos szabályozása Magyarországon ............................................... 15 2.1. Az Alaptörvény rendelkezései a gyermekek vonatkozásában .............................15 2.2 A gyermekvédelmi törvény célja és alapelvei .........................................................16 2.3 Gyermeki jogok a Gyermekvédelmi törvényben ....................................................19 2.4 Gyermeki jogok védelme ..........................................................................................22 3. Szülői jogok és kötelességek ................................................................................................ 26 4. A gyermekvédelmi szabályozás rendszere ........................................................................... 29 4.1 A gyermekvédelmi ellátások rendszere ...................................................................... 29 4.1.1 Alapellátások ..........................................................................................................30 4.1.2 Szakellátások ..........................................................................................................38 4.1.3 Hatósági intézkedések (gyermekvédelmi gondoskodás) ...................................40 5. Az örökbefogadás és a nevelőszülői jogviszony .................................................................. 51 6. A gyermekvédelmi feladatok irányítása ............................................................................... 56 6.1 A települési (megyei, fővárosi) önkormányzat feladatai .......................................56 6.2 Az állam feladatai ......................................................................................................57 6.3 A miniszter (nemzeti erőforrás miniszter) feladatai .............................................57 6.4 A járási gyámhivatal feladatai ..................................................................................58 6.5 A szociális és gyámhivatalok feladatai ....................................................................58 6.6 A települési önkormányzat jegyzőjének hatásköre ...............................................59 7. A családtámogatások rendszere ........................................................................................60 8. Adatkezelés, - nyilvántartás ...............................................................................................62 ÖSSZEGZÉS ............................................................................................................................ 64 Irodalomjegyzék ....................................................................................................................... 66

3

BEVEZETÉS Már-már közhelynek tűnik a rohanó világ kifejezés napjainkban, de a technika látványos fejlődése mellett sajnos az emberi kapcsolatokat is érinti. Mindamellett, hogy számos előnyét is ismerjük, ezeknek az újításoknak köszönhetően átalakultak a hétköznapjaink, kapcsolatteremtési szokásaink is. Ebben a dinamikus folyamatban sem a jogalkotók és jogalkalmazók, sem pedig a jogkövető állampolgárok nincsenek könnyű helyzetben. De az elmúlt évtizedek változásai megfigyelhetőek a családmodellen is: csökken a gyermekek száma, egyre több az egygyermekes család. Egyre kevesebben kötnek házasságot, a nők pedig munkaerő-piaci tekintetben is egyenjogúságot kaptak. Azt, hogy az élet minden területe ilyen mértékben fejlődik, alapvetően a jognak is „figyelembe kell vennie”. Azt természetesnek tekintjük, hogy a gyermekvédelem fogalma és felépítése országonként eltérő, amit befolyásol az adott terület gazdasági helyzete, de a társadalmi és ideológiai változások is. Általánosságban előrebocsátható, hogy amikor egy gyermek alapvető szükségleteiről beszélünk, akkor elsősorban az érzelmi biztonság, állandóság, kiegyensúlyozottság és a szeretet jut először eszünkbe. A felsoroltak mindegyike szükséges ahhoz, hogy a gyermek életkorának és értelmi szintjének megfelelő mértékben fejlődjön. A gyermekek védelme azonban nagyon sokszínű fogalom, aminek szabályozása gyakran kerül szakmai viták kereszttüzébe. Érzékelhető, hogy a világszervezetek mellett a tagállamok is egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a családok megerősítésére, a gyermekek érdekeinek védelmére. A magyar szabályozásban ezt a célt alapvetően az 1997. évi XXXI. törvény hivatott szolgálni, amelynek legfontosabb rendeltetése az volt, hogy kialakuljon egy olyan ellátórendszer, amelyben a családokat támogató, illetve szükség esetén a családot kiegészítő, átmenetileg helyettesítő ellátások egymásra épülnek, és ahol érvényesülnek a hazai és a nemzetközi egyezményekben foglalt értékek és alapelvek is. 1A dolgozatom során arra törekszem, hogy átfogó képet adjak a gyermekvédelem kialakulásáról, és az 1997 –ben megszületett, mérföldkőnek számító gyermekvédelmi törvény szabályrendszeréről, felépítéséről. Igyekszem bemutatni a jogszabály helyét a jogrendszerünkben, más jogi normákkal való összefüggések vizsgálatával is, illetve a hatályos gyermekvédelmi gondoskodás intézményei és szabályai is helyet kaptak a fejezetek között. 1

Herczog Mária: Gyermekvédelmi kézikönyv, KJK – Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó Kft, Budapest, 2001. 25. oldal

4

1.

A gyermekvédelem kialakulása A gyermekvédelem kialakulásának gyökereit már az őskorban felfedezhetjük, bár

ekkor még a nevelés az utánzással elsajátított gyűjtögetésben, a törzsi szokások, vallásos énekek megtanulásában nyilvánult meg. Ugyan az ókorban már megjelentek a tudományok alapjai, és az iskolák, valamint a neveléssel hivatalosan foglalkozó személyek, a radikálisabb változást mégis a középkor hozta. Az egyház erősödő szerepe, és a kor gyermekszemléletének változása is hozzájárult a közvetlen kapcsolatokon, beszélgetéseken alapuló családi intimitás kialakulásához. „ A gyermekkor nem volt kiemelt jelentőségű életszakasz. A gyermek és a felnőtt méretbeli különbségét méretbeli különbségként fogták fel. A gyermek kicsinyített mása a felnőttnek – ahogy ezt például a középkori festményeken is megfigyelhetjük.”2 Ez a nézet a felvilágosodás korában változott meg, amikor a gyermeket már nem kicsinyített felnőttnek tartották, hanem olyan embernek, aki alapvetően jónak születik, a gyermekkorra jellemző sajátosságokkal. A gyermekvédelem fejlődése szempontjából a legnagyobb lépést azonban a 19-20. századtól kezdve figyelhetjük meg. A korszak reform – és munkásmozgalmai, a gyermekek védelméről szóló szabályok, nemzetközi szervezetek és gyermekvédő ligák létrehozása mind-mind hozzájárultak a szabályozás létrejöttéhez, amelyek hatásai Magyarországon is érezhetőek voltak.

1.1 A gyermekvédelem kialakulása Magyarországon

1.1.1 Problémakezelő gyermekvédelem 1901 és 1945 között A korabeli egyházi és társadalmi gyermekvédelem esetlegességeinek túllépését az 1886. évi XXII. törvénycikk kísérli meg. A 145. §-a alapján „az elhagyott gyermekek gondozása a községek körébe utaltatott, és ők viselték neveltetésük költségeit.” 3 Az 1901. évi VIII. és XXI. törvénycikkeket Széll Kálmán nevéhez kapcsoljuk, „melyek az állami gyermekvédelem alapjai rakták le, és amelyek szerint a magyar állam 2

Szabolcs Éva: Fejezetek a gyermekkép történeti alakulásáról, Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara, Budapest, 1995. 9. oldal 3 Dr. Thim J.: Az elhagyott gyermekek védelméről, In: Volentics Anna: Gyermekvédelem és reszociálizáció, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1999. 10. oldal

5

elismerte minden anyagi értelemben véve elhagyatottnak nyilvánított gyerek jogát az állami oltalomra.”

4

Ezen szabályozást az 1906-ban elfogadott rendelettel terjesztették

ki azon 15 évnél fiatalabb gyermekekre is, akik „eddigi környezetükben erkölcsi romlásnak voltak kitéve, avagy züllésnek indultak.”5 A századforduló éveiben a szegénység, a kedvezőtlen egészségügyi helyzet és a járványok miatt nagyon magas volt a gyermekhalandóság, ami elsősorban a 7 évnél fiatalabb gyermekeket érintette. Azt korán felismerték a jogalkotók, hogy a gyermekvédelem fejlődésénél ezt a tényezőt is figyelembe kell venni. Mivel ezek az okok a szegényebb réteg jellemzői voltak, így a korabeli gyermekvédelem túlnyomó részben a szegény gyermekekre vonatkozott.6 A Tanácsköztársaság rövid időszaka számos intézkedést hozott. A Tanácskormány rendeletben mondta ki, hogy a gyermekek védelme állami ügy. Jelentős törekvések voltak a meglévő problémák felszámolására, illetve a későbbiek megelőzősére. A prevenció legfontosabb területének pedig az oktatást és az iskolákat, óvodákat tartották. Azért, hogy ez a „harc” intézményi keretek között folyjon, számos menhelyet hoztak létre, amelyek a gyermekvédelmi igazgatás központi egységeivé váltak. Ellátták a gyermekek ápolását, orvosi felügyeletét és iskoláztatását is. Felismerték azonban azt is, hogy ez a tevékenység nem pótolhatja a gyermek családi szocializációját, ezért fontos elvként fogalmazták meg „a gyermekek kifogástalan családoknál való elhelyezését”. Ennek értelmében az állam támogatására szoruló gyermekek elhelyezhetőek voltak vér szerinti családjaiknál, rokonaiknál, illetve olyan családoknál is, akik nevelőszülői feladatokat vállaltak.7 A nevelőszülőknek azonban talán ennél is fontosabb szerepe volt, mégpedig azoknál - a züllés veszélyének kitett, 12 éves kor alattiaknál - akiket az állami gondozás után náluk helyeztek el. Mindezeken túl a kor gyermekvédelmi jogintézményei között meg kell említenünk az árvaszéket is, amelyet számos kritika ért, ugyanis a gyámhatóság nem végzett alapos, körültekintő és szakszerű vizsgálatot, így megalapozott döntés meghozatalára sem volt képes. Erre a változásra Magyarországon közel 60 évet kellett várni, ugyanis ekkor még hiányoztak a probléma megszüntetésére, valamint a prevencióra, megelőzésre irányuló gondoskodási formák. Dr. Szilágyi A. K.: Az Országos Gyermekvédő Liga. A Gyermekvédelem Lapja, Bp. 1926/3. 30. p., In: Volentics Anna: Gyermekvédelem és reszociálizáció, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1999. 10. oldal 5 Dr. Szilágyi A. K.: Az Országos Gyermekvédő Liga. A Gyermekvédelem Lapja, Bp. 1926/3. 32. p., In: Volentics, 1999. 10. oldal 6 Volentics Anna: Gyermekvédelem és reszociálizáció, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1999. 11. oldal 7 Dr. Kun B. – dr. Láday I.: A fiatalkorúak kriminalitása ellen való küzdelem Magyarországon, Bp, 1905. 17. p., In: Volentics, 1999. 11. oldal 4

6

A kezdeti, problémakezelő állami gyermekvédelem jellemzői a következőek voltak:  a problémák súlyosbodásának és halmozódásának megakadályozására irányult;  a veszélyeztetett (anyagi, erkölcsi elhagyatottság), a fogyatékos, a beteg és az inadaptált

(bűntettes

–

antiszociális

fejlődésirányú)

gyermek-

népességcsoportokra terjedt ki;  szülőpótlás céljából a nevelőszülői családokban való gondozást, egyéb problémák esetében a bentlakásos intézeti neveltetési formát preferálta;  elsősorban a speciális egészségügyi és szociális szükségletek kielégítésére törekedett, s csak igen kevéssé a speciális nevelési-oktatási igények megoldására.8 A kezdő szakaszt a szabályozás fellendülésének időszaka követte. Sorra alakultak az állami gyermekvédelem eszközei: Magyar Gyermektanulmányi Társaság (1906), Ideges gyermekek alsó- és középfokú állami intézete (1909 – 1920), Állami Gyógypedagógiai Pszichológiai Laboratórium (1902) A fellendülés szakaszának legfontosabb küldetése a problémakezelés volt:  megtörtént a nyitás a problémamegoldó tevékenységfajták irányába;  a gondoskodás részlegesen kiterjedt az inadaptált (neurotikus, pszichotikus fejlődésirányú) és a nehezen nevelhető népességcsoportokra;  a bentlakásos, intézeti nevelési – oktatási formák bővítése és azok diagnosztikus tevékenységének szakszerűsítése mellett megkezdődött az ambuláns gondozási módok kialakítása;  lehetővé vált a speciális nevelési – oktatási és mentálhigiénés szükségletek részleges kielégítése.9 A pozitív változások töretlen előrejutását azonban számos tényező nehezítette. Az első és a második világháború, az erősödő szélsőséges ideológiák, illetve a gazdaságitársadalmi

viszonyok

mind-mind

rányomták

lehetőségekre.

8 9

Volentics, 1999. 14. oldal Volentics, 1999. 17. oldal

7

bélyegüket

a

gyermekvédelmi

A problémakezelő gyermekvédelem intézményrendszerének legfontosabb elemei (1901 – 1945)10

Fellendülés

Kezdet

Bentlakásos gondozási formák Szociális szükséglet

Egészségügyi szükséglet

Nevelésioktatási szükséglet

Gyámhatóságo k-árvaszékek

szanatóriumok

gyógypeda -gógiai intézetek

Menhelyek

gyógypedagógiai intézetek

Nevelőszülői hálózat Javítóintézetek Gyámhatóságo k-árvaszékek

szanatóriumok



ideges gyermekek iskolája

Gyámhatóságo k-árvaszékek

szanatóriumok


Menhelyek


Menhelyek

Területi gondozási formák Mentálhigiénés szükséglet

Szociális szükséglet



Mentálhigiénés szükség let

szülőhöz kihelyezés

Gyógypedagógiai Nevelési Tanácsadó

Gyógypedagógia i (Gyermekvéd elmi) Intézet klinikai nevelési tanácsa dók


Gyógypedagógiai Nevelési Tanácsadó

Gyerm.lélektan i Intézet


I. Kriminálpedagógiai Intézet

Hanyatlás

Nevelőszülői hálózat Javítóintézetek

klinikai nevelési tanácsa dók

Nevelőszülői hálózat Javítóintézetek

1.1.2 Az 1945 és 1990 közötti időszak A második világháború után Magyarország elsődleges feladata az újjáépítés volt. Ennek ellenére a kor első olyan intézkedése, amely a segítségre szorulók megsegítését célozta, már 1945-ben megszületett. A 6300/1945. sz. M. E. rendelet előírta a községi szociálpolitikai bizottságok létrehozását, a megyeszékhelyeken pedig törvényhatósági bizottságok szervezését.11 Ennek az évtizednek az eredménye az is, hogy a korábbi

10

A problémakezelő gyermekvédelem intézményrendszerének legfontosabb elemei (1901 – 1945), 1. táblázat In: Volentics, 1999. 21. oldal 11 Volentics, 1999. 22. oldal

8

menhely kifejezés helyett már az „állami gyermekvédő intézet” fogalma került bevezetésre. Ezekre az intézetekre pedig akkor még talán a korábbiaknál is nagyobb szükség volt. Ekkor alakult át a Fővárosi Pedagógiai Szanatórium, az Állami Gyermeklélektani Intézet, és az 1945 – 1948 közötti időszakban számos vidéki városban - többek között Egerben, Miskolcon, Szegeden, Debrecenben - jöttek létre ilyen intézmények azzal a céllal, hogy a mentálhigiénés gondozás intézményhálózata az egész országban kiépülhessen. Erről Gáti Ferenc így vélekedett: „ A bentlakásos otthonok gyarapítását nem azért kellett szorgalmazni, mert ideológiai vagy politikai szempontok azt diktálták, hanem azért, mert egyetlen lehetőségként kínálkozott a lelenc-sors megszüntetésére. „12 Ennek súlyát sokak szerint a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény is erősítette. A jogszabály már rendelkezik a családról, az örökbefogadásról, a szülői felügyeletről és a gyámságról is.13 A törvény így definiálja az örökbefogadást, és meghatározza annak célját is: az örökbefogadás célja az, hogy az örökbefogadó, valamint annak rokonai és az örökbefogadott között családi kapcsolatot létesítsen és elsősorban az olyan kiskorúak családi nevelését biztosítsa, akiknek szülei nem élnek, vagy akiket szüleik megfelelően nevelni nem képesek.14 A családjogi törvény 71. § - ában a szülők jogát, illetve kötelességét emeli ki a gyermek egészséges fejlődésének biztosítása érdekében, amikor kimondja, hogy a szülői felügyelet a kiskorú gyermek gondozásának, nevelésének, vagyona kezelésének, valamint törvényes képviseletének jogát és kötelességét, továbbá a gyámnevezésnek és a gyámságból való kizárásnak jogát foglalja magában. Ezen kívül azonban már arra az esetre is tartalmaz irányadó rendelkezést, amennyiben erre a szülő nem képes: A bíróság megszünteti a szülői felügyeletet, a) ha a szülő felróható magatartásával gyermeke javát, különösen testi jólétét, értelmi vagy erkölcsi fejlődését súlyosan sérti vagy veszélyezteti, b)http://jogszabalykereso.mhk.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=306.582489 - foot111 ha a gyermeket más személynél helyezték el, vagy átmeneti nevelésbe vették és a szülő felróhatóan gyermeke érdekét súlyosan sértő módon nem működik együtt a gyermekét gondozó nevelőszülővel vagy intézménnyel, gyermekével nem tart kapcsolatot, továbbá

12

Dr. Gáti Ferenc: Most a nevelőszülők…? Gyermek- és Ifjúságvédelem, 1991/1. sz., Bp. A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény (a továbbiakban: Csjt.) 14 Csjt 46. § 13

9

magatartásán, életvitelén, körülményein az átmeneti nevelés megszüntetése céljából nem változtat. c) ha a szülőt a bíróság valamelyik gyermeke személye ellen elkövetett szándékos bűncselekmény miatt szabadságvesztésre ítélte. A bíróság a szülői felügyeletet abból az okból is megszüntetheti, hogy a szülő életközösségben él a felügyelettől megfosztott másik szülővel, és ezért alaposan tartani lehet attól, hogy a felügyeletet nem fogja a gyermek érdekében megfelelően ellátni. A Csjt. 88. § - a alapján tehát megállapítható, hogy ebben az időszakban megvan a szándék egy olyan komplexebb szabályozás kialakítására, amelynek elsődleges célja a problémakezelés, illetve a feladatok állami szinten történő rendezése. Szorgalmazták a szegénygondozás túllépését, s a gyermekvédelmi intézmények nevelő jellegének hangsúlyozását.15 A kor „vívmánya” a társadalombiztosítási ellátások, juttatások jogosultjainak kiterjesztése, a szociális ellátások kiszélesítése. A gazdasági szféra erősödése nyomán vállalati bölcsődéket, óvodákat hoztak létre, és megszülettek az első üzemorvosi rendelők is. Ezek az intézkedések nagyban hozzájárultak az állampolgárok életszínvonalának emelkedéséhez. Az 1970-es évektől a gyermekvédelem területén azonban már az államosítás lett meghatározó. A kormány tanácsadó, ellenőrző, koordináló szerveként létrehozták az Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanácsot (OIOT), amely tulajdonképpen az Országos Gyermek – és Ifjúságvédelmi Tanács (OGYIT) jogutódjának volt tekinthető. 1973-tól pedig egymás után alakultak a különböző intézmények, amelyeket ebben az évtizedben számos funkcióval és feladattal bővítettek. Ekkor lettek mindenki számára elérhetőek a pályaválasztási és nevelési tanácsadók, családsegítő központok, lelkisegély-szolgálatok is, de a változás a bentlakásos intézeti rendszert sem hagyta érintetlenül. A differenciálódás eredményeként zárt és félzárt, speciális és nevelőotthonok között tehetünk különbséget. Ez utóbbiak elsődleges célja a „tematizált” problémák megoldása volt, ehhez azonban – sokak szerint –nem álltak rendelkezésre a megfelelő jogi és szakmai feltételek. Volentics Anna Gyermekvédelem és reszocializáció című munkájában állami túlvállalásnak érzi ezeket a lépéseket, amelyre az egyes területek túlhangsúlyozása mellett a társadalmi szervek, civil szféra teljes mellőzöttsége jellemző, elsősorban ideológiai szempontok miatt. Nehezményezi azt is,

15

Volentics, 1999. 29. oldal

10

hogy a nevelőotthonok feladatrendszere túlméretezett, komplex szolgáltatást vár el egyetlen intézménytől, amelyek ekkor még nem vizsgáltak az állami gondozásból kikerülő

fiatal

további

sorsát,

így

nem

tapasztalták

a

társadalomba

való

beilleszkedésének nehézségeit sem. 1987-től a gyermekvédelem a Szociális –és Egészségügyi Minisztérium irányítása alá került, azonban a fennálló problémákra nem nyújtott hatékony megoldást. Herczog Mária szavaival élve: „Az a tény, hogy a minisztérium felügyeleti szerepe megszűnt – ez önmagában se nem jó, se nem rossz – olyan vákuumot hozott létre, amiben sem az államigazgatás csúcsán dolgozók, sem a tulajdonos megyei, esetenként települési önkormányzatok, illetve törvényességi felügyeletet ellátó KMB, illetve közigazgatási hivatalok nem találták a helyüket. A jogszabályi rendezetlenség, a szakmai tisztázatlanságok, szokásjogok tovább zilálták az amúgy is kritikus helyzetben lévő gyermekvédelmi rendszert, és soha nem látott szakmai eróziót okoztak, miközben a rendszer beledermedt a bizonytalanságba.”16 A szándék a jóléti gyermekvédelem megvalósításához vitathatatlan volt, azonban a megvalósítás eszközei, módja és formái még nem voltak képesek a cél elérését megfelelően szolgálni: „Az állami gyermekvédelem sajnálatosan sokáig maradványelvű volt, és csak azokban az esetekben vállalta át a szülők gyermeknevelési, gondozási feladatait – koronként eltérő módon és mértékben –, amikor a gyermekek végveszélybe kerültek. …A megelőzésre, kezelésre és rehabilitációra való törekvés időtávlatát tekintve meglehetősen új keletű megközelítés.”17

16 17

Herczog Mária: A gyermekvédelem dilemmái, Pont Kiadó, Budapest, 1997. Herczog, 2001. 9. oldal

11

A problémakezelő gyermekvédelem intézményrendszerének legfontosabb elemei (1945 – 1990)18

A tévedésre ráébredve

Hitektől gúzsba kötve

Újrakezdve

Bentlakásos gondozási formák Szociális szükséglet


Gyámhatóságo k-Állami Gyermekvédő Intézetek Nevelőotthono k Nevelőszülői hálózat Javítóintézetek Gyámhatóságo kÁllami Gyermekvédő Intézetek

Szanatóriumok

Nevelőotthono k Nevelőszülői hálózat Javítóintézetek Gyámhatóságo k Állami Gyermekvédő Intézetek Nevelőotthono k

Gyógypedagógiai intézetek

Nevelőszülői hálózat Javítóintézetek Speciális otthonok Nevelőintézete k

Nevelésioktatási szükséglet gyógypeda -gógiai intézetek

Területi gondozási formák Mentálhigiénés szükséglet

Szociális szükséglet

Egészségügy i szükséglet



Mentálhigiénés szükséglet Állami Gyermeklé -lektani Intézetek

Gyógypedagógiai intézetek Fővárosi Lélektani Intézet Szanatóriumok



Szanatóriumok

gyógypedagógiai iskolák

Egészségügyi gyermekotthon ok Kórházak speciális osztályai

Gyógyped a-gógiai intézetek

kórházak speciális osztályai

Védő-óvó intézkedés

Napközi foglalkoztatá s

Áthelyező bizottságo k

Családsegí -tő központok

Gyermekideggondozó i hálózat

Nevelési tanácsadók

Pártfogói hálózat Nevelőotthonok

Faludi utcai Gyermeklé -lektani Intézet Drogambu -lanciák

SOStelefonszol gálatok iskolapszichológusok

1.1.3 Az 1990 és 1997 közötti időszak A XX. század a gyermekjogok történetének legfontosabb korszaka volt. Ebben az évszázadban ismerték el a gyerekeket születésüktől fogva megillető jogokat, és elkezdődött ezen jogok érvényesítéséhez szükséges intézményrendszer kialakítása. A Népszövetség 1924-ben fogadta el a Genfi Nyilatkozatot, mely a gyermekek jólétét biztosító alapvető jogokat tartalmazta. A dokumentum azonban a Népszövetség 1946-os

18

Volentics, 1999. 37. oldal

12

feloszlásával elvesztette jogi alapját. Az ENSZ Közgyűlése 1959-ben Nyilatkozatot fogadott el a Gyermekek Jogairól, mely olyan jogokat is elismert, mint a névhez, az állampolgársághoz vagy az ingyenes alapfokú oktatáshoz való jog. 10 évi előkészítés után, 1989. november 20-án született meg a Gyermekek Jogairól szóló Egyezmény. Ebben a dokumentumban foglalták össze azoknak a jogoknak azt a minimumát, amelyeket minden államnak biztosítania kell az ott élő gyermekek számára. 19 A New Yorkban elfogadott dokumentumot Magyarországon az 1991. évi LXIV. törvény hirdette ki. A jogszabály 2. cikke kimondja, hogy „a részes államok megteszik a megfelelő intézkedéseket arra, hogy a gyermeket hatékonyan megvédjék minden, bármely formában jelentkező megkülönböztetéstől és megtorlástól, amely szülei, törvényes

képviselői

vagy

családtagjai

jogi

helyzete,

tevékenysége,

véleménynyilvánítása vagy meggyőződése miatt érhetné őt”20, és kötelezi arra a ratifikáló államokat, hogy ehhez meghozzanak minden szükséges törvényhozási, közigazgatási és egyéb intézkedést, illetve törvénysértő magatartás fennállása esetén gondoskodjanak annak mielőbbi megszüntetéséről.21 Az Egyezmény a gyermekek jogait csoportosítva tartalmazza: 

6-10. és 12-17. cikkek: polgári és politikai jogok (a gyermek jogi helyzetét, életkorát és érettségét veszi figyelembe)



6., 18., 24., 26-29. és 31. cikkek: gazdasági, szociális és kulturális jogok (a gyermek speciális igényeit veszi figyelembe)



11., 19., 32-37., 39-40. cikkek: a gyermek helyzete a társadalomban, családban



20-21., 2., 25. és 30. cikkek: a gyermekek speciális csoportjainak védelme (állami beavatkozás, szülői felügyelet, örökbefogadott, fogyatékkal élő és kisebbséghez tartozó gyermekek védelme)



22. és 38. cikkek: gyermekvédelem rendkívüli helyzetekben (fegyveres konfliktusok, menekült gyermekek helyzete)



43-45. cikkek: ellenőrző apparátus felállítása (Gyermek Jogainak Bizottsága)22

Az Egyezmény tehát magában foglalja a teljes körű katalógusát az emberi jogoknak, amelyek középpontjába a gyermekeket helyezi. Rögzíti azokat az alapelveket és 19

http://unicef.hu/ismerje-meg/mire-forditjuk-az-adomanyokat/gyermekjogok/gyermekjogi-egyezmeny letöltve: 2014. május 24. 20 A Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről szóló 1991. évi LXIV. törvény 21 1991. évi LXIV. törvény 8. § 22 Dr. Filó Erika-Dr. Katonáné dr. Pehr Erika: Gyermeki jogok, gyermekvédelem, HVG Lap – és Könyvkiadó Kft., 2009. 26-27. oldal

13

kötelezettségeket, amelyeket a ratifikálási eljárás során minden aláíró tagállamnak figyelembe kell vennie. Az iránymutatás életbe lépése óta a legfontosabb cél, hogy a gyermekek jogai maradéktalanul érvényesülhessenek, megfelelő jogi és szakmai keretek között. Ezeket a célkitűzéseket számos - Egyesült Nemzetek Szervezete által létrehozott - speciális szerv (UNICEF, ILO, WHO) kiemelten kezeli, sőt az Európai Unió is rendelkezik az uniós tagállamokban érvényes gyermekjogok tiszteletben tartására vonatkozó vetülettel. A szupranacionális szinten elfogadott jogi eszközök tagállami szinten történő megvalósításával megerősítést nyer, hogy az EU kiemelt ügyként kezeli a gyermekek védelmét, annak fejlődésének előmozdítását. Az így elfogadott deklarációk, iránymutatások, javaslatok pedig – a Gyermekek Jogairól szóló Egyezmény mögött szorosan – hozzájárultak számos ország gyermekvédelmi szabályozásának, törvényi kereteinek megszületésében is.

14

2. A gyermekvédelem hatályos szabályozása Magyarországon A gyermekek a társadalom talán legsajátosabb csoportját alkotják. Az egyik legveszélyeztetettebb,

legkiszolgáltatottabb

réteget

képviselik.

Ahogy

a

gyermekvédelem kialakulását áttekintjük, egyértelműen megállapítható, hogy ennek a területnek a szabályozására, fejlesztésére szükség volt, nemzetközi és tagállami szinten egyaránt. Ezt felismerve egymást követték a különböző szervezetek, nemzetközi egyezmények, tagállamok közötti megállapodások, iránymutatások és egyéb jogi eszközök. A gyermekvédelmet azonban nem helyezhetjük el egyértelműen a jogágak rendszerében. Bár legfontosabb jogforrása természetesen minden országban az adott állam alkotmánya, mégis hatással vannak az alkotmányjog, a polgári jog és a közigazgatási jog szabályai is, valamint sajátos kiindulási pontot jelentenek a különböző kódexek (Munka Törvénykönyve, Büntető Törvénykönyv) is, amelyek speciális szabályokat rögzítenek a gyermekekre vonatkozóan.

2.1. Az Alaptörvény rendelkezései a gyermekek vonatkozásában Az Alaptörvény az általános rendelkezése között kimondja, hogy Magyarország védi a házasság intézményét mint férfi és nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját. A családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony. Magyarország támogatja a gyermekvállalást. Általános szabályként rögzíti azt is, hogy minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz.23 Az Alkotmánybíróság határozata alapján azonban a védelemhez való jog nem jelent alanyi jogot a vérségi család által nyújtott védelemmel. E jog a testület szerint azt alapozza meg, hogy a gyermek számára biztosítva legyen általában a családban való védelem, amely jelentheti a vér szerinti, de a nevelő család fogalmát is. A család a gyermek testi fejlődésére vonatkozó kötelessége a tartás, míg a szellemi fejlődés szempontjából pedig a taníttatás. Az állam kötelessége pedig a szükséges szabályozás kialakítása, és a megfelelő szociális biztonság megteremtése, ami igazgatási szervein és az önkormányzatokon keresztül valósul

meg.

Rendelkezik

továbbá

arról

is,

hogy

„Magyarország

külön

intézkedésekkel védi a családokat, a gyermekeket, a nőket, az időseket és a 23

Magyarország Alaptörvénye 2011. április 25. (a továbbiakban: Alaptörvénv)

15

fogyatékkal élőket.”24 Ehhez legfontosabb jogi eszközként a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényt, valamint a családok védelméről szóló 2011. évi CCXI. törvényt kell megemlítenünk.

2.2 A gyermekvédelmi törvény célja és alapelvei Hazánkban a gyermekvédelem törvényi szabályozásának döntő lépései az 1990-es években datálódnak. Ebben az évtizedben született meg hosszú előkészítő munka után a gyermekvédelmi törvény, 1997-ben, azzal a céllal, hogy meghatározza azokat az alapvető szabályokat, amelyben az állam, a helyi önkormányzatok, illetve egyéb szervezetek együttműködve, ellátásokkal és intézkedésekkel, segítséget nyújtsanak a gyermekek törvényben foglalt jogainak érvényesítéséhez, a szülői kötelességek teljesítéséhez. A törvény hatálya kiterjed, a)

minden „Magyarország területén tartózkodó magyar állampolgárságú, valamint -

ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik - a letelepedett, bevándorolt, illetve befogadott jogállású, továbbá a magyar hatóságok által menekültként, oltalmazottként, illetve hontalanként elismert gyermekre, fiatal felnőttre és szüleire, b)

minden olyan személyre, aki a „szabad mozgás és a három hónapot meghaladó

tartózkodási jogát Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik, c)

mindarra a 18. életévét be nem töltött külföldi gyermekre, aki „jogszabály vagy

szokás alapján felügyeletéért felelős nagykorú személy kísérete nélkül lépett Magyarország területére, vagy a belépést követően maradt felügyelet nélkül, mindaddig amíg ilyen személy felügyelete alá kerül - feltéve, hogy az illető gyermek kiskorúságát a menekültügyi hatóság megállapította.”25 A gyermekvédelmi törvény 5. §-ában az értelmező rendelkezések között találjuk meg azokat az alapfogalmakat, amelyek segítséget nyújtanak a jogszabály értelmezéséhez, a gyermekvédelmi gondoskodás rendszerének megértéséhez. Itt határozza meg a törvény a fiatalkorú, a gyermek, a fiatal felnőtt közötti különbségeket. Míg a gyermek fogalmát a Polgári Törvénykönyvről szóló törvénnyel összefüggésben kiskorúnak definiálja,

24

XIV. cikk (5) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 4. § 25

16

addig a fiatalkorú kifejezésnek egyértelműen a Büntető Törvénykönyvben keresendőek a gyökerei. A Btk. ugyanis a 14 és 18 év közöttieket tekinti fiatalkorúaknak. A Gyvt. pedig azt a nagykorú személyt nevezi fiatal felnőttnek, aki a 24. életévét még nem töltötte be. A gyermeki jogok alatt a gyermeket megillető jogok összességét értjük, amelynek alapját az Alaptörvény, a Gyermekek Jogairól Szóló Egyezmény kihirdetéséről szóló 1991. évi LXIV. törvény jelenti, de meghatározza a Gyvt. az ellátás (azon belül különbséget téve az alap –és szakellátás között), a gyermekvédelmi gondoskodás, a veszélyeztetettség, a nevelőszülő fogalmát is, illetve külön említést tesz a tartós betegségről és a fogyatékos gyermekről is. Az 1997-es jogszabály olyan rendszert vezetett be, egyrészt támogatásokkal segíti a családot a gyermek felnevelésében, másrészt megfelelő szolgáltatások nyújtásával védelmet biztosít a családból kiemelt gyermekek számára. A törvény erőteljesen támaszkodik azokra a nyugat-európai (elsősorban osztrák, francia, német) megoldásokra – hivatali rendszerek, prevenció elsődlegessége, kis létszámú gyermekotthonok -, amelyek Magyarországon is jól alkalmazhatóak.26 A gyermekvédelem alapelveinek egy részét expressis verbis megnevezi a törvény, másik részét a szöveg értelmezésével ismerhetjük fel. A törvény nevesített alapelvei:  a gyermek mindenek felett álló érdekeinek szolgálata - a törvény egészét átfogó, általános alapelv - az állam, a helyi önkormányzatok és a gyermekvédelem egyéb szervei eljárásuk során kötelesek a gyermekek törvényben elismert jogaikat biztosítani és együttműködni  család elsődlegességének elve - a gyermek nevelésére elsősorban a családja jogosult és köteles, melyhez segítséget nyújt az állam és az önkormányzat  célszerűség elve - a rászoruló gyermek gondozásához, neveléséhez, és társadalmi beilleszkedéséhez komplex, célzott, differenciált ellátást biztosít27 - a családjából bármely okból kiemelt gyermek biztonságát, korának megfelelő szellemi és testi fejlődését biztosítani kell 26 27

Dr. Filó -Dr. Katonáné, 2009. 48. oldal Dr. Filó -Dr. Katonáné, 2009. 48. oldal

17

 önkéntesség elve - a jogszabályban meghatározott ellátások igénybe vétele általában önkéntes - a család életébe történő hatósági beavatkozás kizárólag akkor engedhető meg, ha az a gyermek érdekében elkerülhetetlen  hátrányos megkülönböztetés tilalma - a gyermekek védelme során tilos a faji, nemi, vallási, politikai meggyőződési, származás, vagyoni helyzet illetve a gyermekvédelmi gondoskodásba kerülés alapján bármilyen hátrányos megkülönböztetés  személyi és vagyoni érdek biztosítása - a gyermekek személyi és vagyoni érdekvédelmét, a gyámügyi feladatok ellátását a gyámhivatalok biztosítják A törvényből levezethető alapelvek:  a gondozásba került gyermek sorsának végleges rendezése - a legfontosabb, hogy a gondozásba került gyermek sorsa minél hamarabb és véglegesen rendeződjön - három megoldás lehetséges: a vér szerinti családhoz való visszahelyezés, az örökbefogadás, a tartós nevelőszülői gondozás  a családi környezetbe való visszahelyezés előkészítése - ennek elősegítése elsősorban a gyermek helyettesítő védelmét ellátó intézmény vagy személy feladata  szükségletekhez igazodó speciális ellátás - a fogyatékkal élő vagy más problémákkal küzdő gyermekek számára speciális ellátást kell biztosítani  nevelőszülői ellátás elsődlegessége - a családjukból kiemelt gyermekeket elsősorban nevelőszülőknél kell elhelyezni, ha erre nincs lehetőség, akkor kell számukra gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben ellátást biztosítani 28

28

Dr. Rózsás Eszter: A gyermekjogok tartalma, érvényesülése és védelme, Pécs 2008. 89-91. oldal

18

2.3 Gyermeki jogok a Gyermekvédelmi törvényben A törvény a gyermekjogok két csoportját tartalmazza. Az egyik csoportba azok a jogok tartoznak, amelyek minden gyermeket megilletnek, a másik csoportot pedig azok a jogok alkotják, amelyek a gyermekvédelmi rendszerbe bekerültekre vonatkoznak. A minden gyermeket megillető jogok további három osztályra bonthatók: 1. alkotmányos alapjogok, amelyek mindenkire vonatkoznak, és a gyermekekre speciális többlettartalmat is kapnak 2. azok a jogok, amelyeknél kifejezetten a jog alanya a védelemre szoruló gyermek 3. azok a jogok, amelyek összefüggésbe hozhatóak a fenti alkotmányos alapelvekkel (családban nevelkedés joga, helyettesítő védelemhez való jog, kapcsolattartáshoz való jog)29 a) Családban nevelkedés joga A gyermeknek joga van ahhoz, hogy életkorának megfelelő testi, szellemi és lelki fejlődésének érdekében jólétéréről elsősorban a családja gondoskodjon, igénybe véve a meghatározott állami és önkormányzati támogatásokat. Megilleti az a jog is, hogy megkapjon mindennemű segítséget a személyisége kibontakoztatásához, a fejlődését veszélyeztető helyzet elhárításához, a társadalomba való beilleszkedéshez, valamint önálló életvitelének megteremtéséhez.30 Ennek a garanciának az érvényesülését szolgálja az a szabály is, hogy szüleitől vagy más hozzátartozóitól csak saját érdekében, törvényben meghatározott esetekben és módon választható el, viszont kizárólag anyagi okból fennálló veszélyeztetettség miatt nem szabad elválasztani a gyermeket családjától.31 A Gyermekjogi Egyezmény 18. cikke szerint is a gyermek mindenekfelett álló érdeke a domináns, mely szerint az Egyezményben részes államoknak megfelelő segítséget kell nyújtaniuk a szülők számára a gyermek nevelésével reájuk háruló feladatok gyakorlásához, valamint gondoskodniuk kell a gyermekjóléti intézmények, létesítmények és szolgálatok létrehozásáról. Mindemellett az Európai Tanácsnak is vannak olyan családpolitikával foglalkozó dokumentumai, amelyek kiemelik, hogy a család a társadalom alapegysége és az állam kötelessége a családokat feladataik teljesítésében támogatni.32 b) Helyettesítő védelemhez való jog

29

Rózsás, 2008. 40. oldal Gyvt. 6. § (2) 31 Gyvt.) 7. § (1) 32 Dr. Filó -Dr. Katonáné, 2009. 52. oldal 30

19

Amennyiben a család nem képes a gyermek számára szükséges gondoskodás, tartás biztosítására, a gyermeknek joga van – örökbefogadó család vagy családot pótló ellátás formájában – szülői vagy más hozzátartozói gondoskodást helyettesítő védelemhez, amelynek során tiszteletben kell tartani a gyermek lelkiismereti és vallásszabadságát, valamint figyelemmel kell lenni nemzetiségi, etnikai és kulturális hovatartozására.33 A családot pótló ellátás a nevelésbe vett gyermek részére teljes körű ellátást (étkezés, ruházat, oktatás, felzárkóztatás), valamint a fejlődését elősegítő nevelést és gondozást is jelenti. Ezekben az intézményekben is biztosítani kell a családias légkört. c) Kapcsolattartáshoz való jog A gyermeknek akkor is joga van megismerni származása, vér szerinti családját, amikor a szülő felügyeleti joga már megszűnt, illetve megilleti az a jog is a gyermeket, hogy mindkét szülőjével kapcsolatot tartson, abban az esetben is, ha a szülők különböző államokban élnek.34A jogszabály e rendelkezése a család egységét hivatott erősíteni. A

gyermeket

a

fentieken

túl

megilleti

a

tájékoztatáshoz

és

szabad

véleménynyilvánításhoz, fokozott védelemhez és művelődéshez való jog, illetve az emberi méltósághoz való jog is. d) Szabad véleménynyilvánításhoz és tájékoztatáshoz való jog A gyermeknek joga van ahhoz, hogy tájékoztatást kapjon jogairól, ezek érvényesítésének módjáról, illetve ahhoz, is, hogy a személyét és vagyonát érintő kérdésekben közvetlenül vagy egyéb módon (gyermekvédelmi szolgálat, más szervek, személyek bevonásával) meghallgassák, véleményét – korára, egészségi állapotára és fejlettségi szintjére tekintettel – figyelembe vegyék.35 e) Jogvédelemhez való jog A gyermek az őt érintő ügyekben a törvényben meghatározott fórumoknál panasszal élhet, és joga van ahhoz, hogy alapvető jogai megsértése esetén eljárást kezdeményezzen. Erre bíróság előtt vagy a törvényben meghatározott más szerveknél van lehetősége.36Ahhoz, hogy ezen jogát a gyermek érvényesíteni tudja, természetesen először a tájékoztatáshoz való jogának kell érvényesülnie. Itt azonban felmerülhet a kérdés, hogy kinek a feladata a gyermek tájékoztatása. Elsősorban a gyermek közvetlen környezetéé, tehát a szülőé/nevelőszülőé, illetve a családé, másrészt szerepet kapnak a gyermekvédelmi szervek, sőt az iskola és a pedagógusok is. 33

Gyvt.) 7. § (3) Gyvt.) 7. § (4) 35 Gyvt.) 8. § (1) 36 Gyvt.) 8. § (2-3) 34

20

f) Fokozott védelemhez és művelődéshez való jog Bár e két nevesített jogot a jogszabály külön tartalmazza, véleményem szerint a kettő között átfedést és összefüggést is felfedezhetünk. A gyermeknek ugyanis joga van ahhoz, hogy a médiában fejlettségének megfelelő, ismeretei bővítését szolgáló műsorokhoz hozzáférjen, emellett azonban ügyelni kell arra, hogy a fejlődésére ártalmas hatások ellen védelemben részesüljön. Ide a média mellett természetesen más környezeti és társadalmi hatásokat is sorolunk, de a gyermeket megilleti az a jog, hogy a gyűlöletkeltés, erőszak és a pornográfia elleni védelemben részesüljön.37

Ennek a

jognak a részletes szabályait a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény tartalmazza, ahol a jogszabály az alapelvek között rendelkezik a gyermekek és kiskorúak védelméről, amikor kimondja, hogy minden műsorszámot a sugárzás előtt kategóriákba kell sorolni, és csak a meghatározott műsoridőben, megfelelő piktogrammal ellátva lehet sugározni.38 Itt azonban véleményem szerint fontos megemlíteni a társadalom, a szülő és a család felelősségét is. Sok esetben ugyanis az ilyen visszaélések odafigyeléssel megelőzhetőek lennének. g) Emberi méltósághoz való jog A gyermeknek joga van emberi méltósága tiszteletben tartásához, a fizikai, szexuális vagy lelki erőszakkal, elhanyagolással szembeni védelemhez, és nem vethető alá kínzásnak, testi fenyítésnek vagy más embertelen bánásmódnak. 39 Itt is elsősorban a prevencióra kell a hangsúlyt helyeznünk – ahogy az előzőekben a fokozott védelem esetében is –, ugyanis a családon belüli erőszak és bántalmazás napjaink legégetőbb problémái közé tartoznak, amelynek sajnos legvédtelenebb alanyai a gyermekek. A Gyvt. ezeken kívül külön nevesíti a nevelésbe vett gyermek jogait. A jogszabály 9. §-a kimondja, hogy ezeknek a gyermekeknek joguk van életkoruknak, egészségi állapotuknak és egyéb szükségleteiknek megfelelő állandóságot, érzelmi biztonságot nyújtó ellátásra és gondozásra, oktatásra, érdekei érvényesítésére, amelyek során figyelemmel kell lenni a nemzetiségi, vallási és etnikai hovatartozásukra. Megilleti őket az a jog, hogy gondozási helyüket megváltoztassák, kezdeményezzék a testvéreikkel való együttes elhelyezést és a családi környezetbe való visszatérést, amelynek megvalósulásához gondozójától, törvényes képviselőjétől támogatásra jogosult. Joguk

37

Gyvt.) 6. § (4), (6) A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 9. § 39 Gyvt.) 6. § (5) 38

21

van személyes kapcsolataik ápolásra és az utógondozásban való részesülésre is.40 Speciális helyzetére való tekintettel pedig fokozott védelemben kell részesíteni a gyermekotthonban elhelyezett gyermeket.

2.4 Gyermeki jogok védelme A jogvédelem alapvetően állami feladat. Az állam garantálja a jogok érvényesülését, és létrehozza az ehhez szükséges intézményrendszert és a megfelelő szabályozást, ami a gyermekek vonatkozásában átfogó, komplex és sokrétű feladatot jelent. A gyermeki jogok védelme minden olyan természetes és jogi személy kötelessége, aki a gyermek nevelésével, oktatásával, törvényes képviseletének biztosításával, ügyeinek intézésével foglalkozik.41 Hazákban az Alkotmánybíróság és az ombudsman mellett az állam a gyermekek védelmére is hozott létre szerveket. Magyarországon a klasszikus jogvédő szervek mellett az ifjúságért felelős miniszter, a gyermekjogi képviselő és a gyámhatóság tölti be a legfontosabb szerepet a gyermeki jogok védelmének biztosítása érdekében. Az Alkotmánybíróság számos határozatot hozott a gyermekek joggyakorlásával, jogalanyiságával kapcsolatban és érdekeiknek védelmében. Megállapította, hogy Magyarország legfontosabb kötelezettsége a gyermekek érdekeinek és jogainak védelme, érvényre juttatása, amelyet alapvetően nemzetközi kötelezettségei – így elsősorban a Gyermekek Jogairól Szóló Egyezmény – alapoznak meg. Az alapvető jogok biztosának feladata nem más, mint a gyermekek alkotmányos jogait érintő, tudomására jutott ügyeket kivizsgálja, a jogellenes állapot vagy magatartás megszüntetésére pedig általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményezzen. Az ombudsmanhoz bárki panasszal fordulhat, amennyiben úgy érzi, jogát vagy jogos érdekét valamely hatóság az eljárása, döntése során sértette. A biztos eljárása hivatalból és kérelemre is indulhat, melyet a befogadhatóság vizsgálata után a részletszabályok feltárása, helyzetelemzés követ. A biztos évente az általa tett intézkedések, javaslatok, vizsgálatok eredményeiről beszámol az Országgyűlésnek.42 § A bíróság a két gyermeket az anyánál helyezte el ideiglenes jelleggel, és szabályozta az apa kapcsolattartását is, a gyermekekre vonatkozóan pedig védelembe vételi eljárás volt folyamatban. A panasszal kapcsoltban felmerült a jogbiztonság követelménye, a

40

Gyvt.) 9. § Gyvt.) 11. § (1) 42 Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 41

22

tisztességes eljáráshoz való jog, valamint a gyermek védelemhez és gondoskodáshoz fűződő joga sérelmének gyanúja. Ezért az ombudsman az eljárása megindítása után a tényállás tisztázása érdekében a gyámhivatal vezetőjéhez fordult tájékoztatásért. Az apa addigra ismételten kérte a gyermekei védelembe vételét, de a kérelmet a gyámhatóság elutasította, amely fellebbezésére a szociális és gyámhivatal új eljárás lefolytatását kezdeményezte, aminek végrehajtására a város jegyzőjét jelölte ki. A gyámhatóság felvette a kapcsolatot a gyermekjóléti szolgálattal, a gyermek háziorvosával, óvodájával. De az iratokhoz csatolták az idősebb, daganatos betegségben szenvedő gyermek kórházi leleteit is. Majd a Pest Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala megállapította, hogy az elsőfokú hatóság a védelembe vételi eljárást nem folytatta le, ezért 30 napon belüli döntéshozatalra hívta fel, amely később a panaszos védelembe vételi kérelmét elutasította. A Gyvt. 2012. december 31-ig hatályos állapota szerint a védelembe vételi eljárás a jegyző hatáskörébe tartozott, a módosítás után erről a járási gyámhivatal dönt. Az alapvető jogok biztosának álláspontja szerint azonban a kijelölt gyámhatóság nem döntött, az illetékes gyámhivatal is csak a felügyeleti szerv utasítását követően. Ezek alapján megállapította, hogy mindkét hatóság elhúzódó eljárása, valamint az indokolatlan késedelmes döntés visszásságot okozott a jogállamiság elvéből fakadó jogbiztonság követelményével, valamint a tisztességes eljáráshoz való joggal összefüggésben.43 Az ifjúságért felelős miniszter feladata a gyermekjóléti alap –és szakellátásra vonatkozó szabályok meghatározása, a törvényes képviselet ellátásával foglalkozó szervek és személyek eljárásában irányadó elvek és módszertan jóváhagyása.44 A gyermekvédelmi gyámot a gyámhatóság rendeli ki határozattal, azzal a céllal, hogy képviselje a gyermek érdekeit, elősegítse jogainak gyakorlását és ellássa a gyermek törvényes képviseletét és meghatározott ügyekben eljárást kezdeményezzen. A gyermeki jogok védelme szempontjából a hatályos jogrendszerben azonban talán legnagyobb szerepet a gyermekjogi képviselőnek szánta a jogalkotó. Ellátja a gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő gyermek jogainak védelmét, segíti őt ezek megismerésében

és

érvényesítésében,

valamint

kötelességeinek

teljesítésében.

Mindemellett kiemelt figyelmet fordít a különleges vagy speciális ellátást igénylő gyermek védelmére.45 Kitűnik tehát, hogy ez a jogintézmény a gyermekvédelmi

43

AJB-5977/2013 számú ügy Gyvt.) 11. § (1a) 45 Gyvt. 11/A. § (1) 44

23

gondoskodás alatt állók számára fennálló lehetőség, feltehetően azért, mert ők alkotják a gyermekek azon csoportját, akik leginkább jogvédelemre szorulnak. Jelentős részük saját családjából kiszakítva él (átmeneti vagy tartós nevelt, családba fogadták vagy ideiglenes helyezték el). A gyermekjogi képviselő segíti ezeket a gyermekeket panaszaik megfogalmazásában, állapotuknak megfelelő ellátáshoz jutásban, és képviseli a gyermeket a gyámhivatal kirendelése alapján a nevelési felügyelettel kapcsolatos ellátásban.46 Fontos szerepet kap azonban a gyermek és szülője (törvényes képviselője) közötti kapcsolat kialakításában is azzal, hogy gondozási helyükön is felkeresi az érintetteket, aminek segítségével a képviselő közelebbről is megismerheti a problémákat, a gondozás alatt állókkal pedig közvetlenebb, családias viszony alakíthat ki. A gyermekvédelmi rendszer részeként kapcsolatot tart a gyermekvédelmi intézmények és közoktatási intézmények vezetőivel, gyermek-és ifjúságvédelmi felelősökkel, a tanácsadó szolgálat munkatársával, a fővárosi (megyei) gyámhivatal alap-és szakellátási referensével és a városi gyámhivatal vezetőjével. 47 A Gyvt. 7 § - ának rendelkezése pedig kimondja, hogy figyelemmel kíséri az óvoda, az iskola, a kollégium és a pedagógiai szakszolgálat intézményeiben folyó gyermekvédelemmel

kapcsolatos

tevékenységet,

segíti

a

gyermeki

jogok

érvényesülését. Indokolt esetben megkeresi az említett intézmények fenntartóját, amennyiben a gyermek érdekei azt kívánják, a gyámhatóságnál eljárást kezdeményez. Ki lehet gyermekjogi képviselő? Betegjogi, ellátott jogi és gyermekjogi képviselő az a büntetlen előéletű, felsőfokú végzettséggel rendelkező személy lehet, - aki legalább 5 éves szakmai gyakorlattal rendelkezik - legalább 60 órás jogvédelmi képviselői tanfolyamot sikeresen elvégezte - akivel szemben kizáró ok nem áll fenn. Szükség van-e gyermekjogi ombudsmanra? A gyermekek alkotmányos jogainak védelme elsősorban az alapvető jogok biztosának feladata. Kérdésként, lehetőségként többször felmerült már a gyermekjogi ombudsman intézményének felállítása. Számos szakértő, a gyermekvédelem területén elismert szakember véleménye szerint indokolt lenne, hiszen a jelenlegi szabályozás sem a védendő jogok tekintetében, sem apparátusban nem elegendő a gyermeki jogok védelmére, tekintettel a gyermekek speciális helyzetére (ítélőképesség hiánya, 46 47

Rózsás, 2008. 187. oldal Rózsás, 2008. 189. oldal

24

cselekvőképtelenség, korlátozott cselekvőképesség). Az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága javasolta, hogy Magyarország erősítse meg a biztosok felügyeleti szerepét a gyermekek jogainak felügyelete és végrehajtása tekintetében, különösen megyei és helyi szinten, további emberi és anyagi forrásokkal.48 2002-ben merült fel először a gyermekjogi ombudsman létrehozására vonatkozó kormányzati szándék. Egy évvel később sor került a gyermekjogi miniszteri megbízott kinevezésére, akinek feladata a gyermekjogi miniszteri biztosi intézmény létrehozásának előkészítése volt. Erre azonban később nem került sor.

48

Dr. Filó -Dr. Katonáné, 2009. 76. oldal

25

3. Szülői jogok és kötelességek A szülői jogok és kötelezettségek nevesítése és felsorolása tovább erősíti azt a tényt, hogy a szülő jogosult arra, hogy a gyermek neveléséhez szükséges segítséget megkapjon annak érdekében, hogy a gyermek egészséges fejlődését szolgáló neveléshez és tartáshoz fűződő kötelezettségét teljesíteni tudja. Jogosult és köteles arra, hogy gyermekét gondozza, nevelje, az ehhez szükséges feltételeket, valamint az oktatáshoz és az egészségügyi ellátáshoz való hozzájutást biztosítsa.49 Joga van a szülőnek a gyermek nevelését segítő ellátásokról tájékoztatást kérni. Itt jutnak fontos szerephez véleményem szerint az önkormányzatok, a gyermekjóléti és családsegítő szolgálatok. Az ő feladatuk, hogy minél teljesebb körűen, átfogóan és érthetően tegyék ismertté és elérhetővé azokat a szolgáltatásokat, lehetőségeket, amelyek az érintetteket megilletik. Felvetődik a kérdés ugyanis, hogy amíg a szülő nincs birtokában ezeknek az ismereteknek, addig meg tudja-e maradéktalanul valósítani a gyermek mindenek felett álló érdekeinek védelmét. A szülő-gyermek jogviszony alapját részben a vér szerinti leszármazás ténye, részben a gyermek védelemre való feltétlen jogosultsága teremti meg. 50 A szülő köteles gyermekével együttműködni, véleményét figyelembe venni, jogainak érvényesítése érdekében a szükséges intézkedéseket megtenni. A Gyvt. 12. §-ának 4. bekezdésének értelmezése után általánosságban elmondhatjuk, hogy köteles megtenni mindent annak érdekében, hogy gyermeke fejlődését biztosítsa, önálló életvitelre nevelje, és személyiségének kibontakoztatásában segítse. A szülő felügyelet részletszabályait Csjt. 164. §-a tartalmazza, ahol az 1. bekezdés kimondja, hogy „a szülői felügyeletet a szülők – megállapodásuk vagy a gyámhatóság vagy a bíróság eltérő rendelkezése hiányában – közösen gyakorolják akkor is, ha már nem élnek együtt.51 Azonban sajnálatos módon nem minden gyermeknek adatik meg a „hagyományos” családmodellben nevelkedés. A nevelésbe vett gyermekre vonatkozóan is tartalmaz rendelkezéseket a hatályos gyermekvédelmi törvényünk, amikor kimondja, hogy amennyiben a szülő felügyeleti joga nem szűnt meg, jogosult arra, hogy

49

Gyvt. 12. § (1) Dr. Filó -Dr. Katonáné, 2009. 78. oldal 51 Csjt. 164. § (1) 50

26

a) a gyermeke gondozójától, gyermekvédelmi gyámjától a gyermek elhelyezéséről, neveléséről, fejlődéséről rendszeres tájékoztatást, a kapcsolattartáshoz segítséget kapjon, b) a gyámhatóságtól gyermeke gondozási helyének megváltoztatását kérje, c) a gyermeke családba történő visszahelyezése érdekében a települési önkormányzattól - a nevelésbe vétel okának elhárításához, a körülmények rendezéséhez, a gyermeke családba való visszailleszkedéséhez - segítséget kapjon, d) a gyermeke sorsát érintő lényeges kérdésekben - a gyermeke nevének meghatározásáról, illetve megváltoztatásáról, tartózkodási helyének kijelöléséről, iskolájának, valamint életpályájának megválasztásáról - meghallgassák.52 Az átmeneti nevelésbe vett gyermek szülője köteles azonban a) gyermeke gondozását ellátó személyekkel, intézményekkel, a gyermekvédelmi gyámmal - a nevelés érdekében - együttműködni, b) gyermekével - törvényben meghatározott módon - kapcsolatot tartani, c) minden tőle elvárhatót megtenni gyermeke családba történő visszahelyezéséért d) tiszteletben tartani a nevelőszülő családját és otthonát, az intézményben dolgozó személyeket, valamint köteles betartani az intézmény házirendjét, e) gyermeke ellátásáért gondozási díjat fizetni.53 A szülői felügyelet ellátása a szülőnek tehát nemcsak joga, hanem kötelessége is. A szülői felügyelet általában a gyermek nagykorúvá válásáig tart, amikor is okafogyottá válik a fokozott gondoskodás. Mára már közhelyszerű az a megállapítás, miszerint a gyermek önálló életét a családi minta, a szülők által biztosított légkör és az alkalmazott nevelési elvek határozzák meg. Ebben a rendszerben pedig a szülők mellett az iskolának, a pedagógusoknak, a gyermek közvetlen környezetének – például a barátainak –, és a gyermekvédelmi gondoskodás állami szerveinek is fontos szerep jut. § Jóska tizennégy éves, pályaválasztás előtt áll. Számítástechnikával szeretne foglalkozni és nyelveket tanulni. Szülei alacsony jövedelműek, és Jóskán kívül két gyermeket nevelnek még. Nem volt arra módjuk, hogy a fiú tagozatos iskolába járjon, vagy otthon megfelelő segítséget kapjon, mégis jelentkezett egy jó nevű középiskolába. Kiderült azonban, hogy kollégiumi férőhelyre nem jogosult, szülei pedig nem tudják vállalni sem a napi utazás költségeit, sem pedig az otthonra szükséges számítógépet nem tudják biztosítani. A szülők kétségbeesetten keresnek segítséget, de az 52 53

Gyvt. 13. § (1) a) – d) Gyvt. 13. § (2), (3)

27

önkormányzattól sem kaphatnak támogatást, mert nem pályázott az ehhez szükséges keretre.54 A fenti történet olvasása felvetődik a kérdés, hogy hogyan biztosíthatja a szülő gyermeke számára a szükséges javakat, ha erre jövedelmi helyzete miatt korlátozottak

a

lehetőségei.

Eleget

tehet-e

maradéktalanul

a

jogszabályban

meghatározott nevelési kötelezettségeinek az állam és helyi szerveinek támogatása nélkül? Véleményem szerint nagyon fontos, hogy a gyermeke neveléséhez szükséges minden tájékoztatást megkapjon azokról a támogatásokról, amelyekre jogosult. Sajnos nagyon sok, a Jóskáéhoz hasonló történetet ismerünk, ahol a szülőnek nincs esélye arra, hogy a gyermeke szükségleteinek érdekében megtegye a szükséges intézkedéseket.

54

Herczog, 2001. 41. oldal

28

4. A gyermekvédelmi szabályozás rendszere Azt a fentiek alapján láthatjuk, hogy az 1997-ben elfogadott Gyvt. új korszakot hozott a hazai gyermekvédelemben. A jogszabály megszületését nemzetközi kötelezettségeink és hazai problémák fennállásai is indokolták. Szükség volt egy egységes, új szemléletű megközelítésre, alapvető szemléletváltásra. A törvény azt a célt, hogy megvalósulhasson a minden gyermekre kiterjedő jogbiztonság, jogvédelem, fokozatosan valósítja meg. Ezt az állítást igazolja, hogy a norma elfogadása óta többször módosították, de ezek az alapvető célkitűzéseket, alapelveket nem érintették. Az 1997. november 1-jei hatályba lépését követő első módosítására 2002-ben került sor, amikor pontosabban rögzítették a helyi és települési önkormányzatok kötelező feladatait,

a

gyermekvédelmi

és

gyermekjóléti

szolgáltatások

rendszerét,

és

megcélozták a családjukból kiemelt gyermekek különleges ellátását biztosító intézmények rendszerének kiépítését.55 Az egy évvel későbbi módosítás létrehozta a gyermekjogi képviselő jogintézményét, és hangsúlyos lett a bántalmazott gyermekek védelme is. Magyarország 2004-es Európai Uniós csatlakozása újabb fordulópontot hozott. A jogrendszerünk számos területére kiterjedt ezután a jogharmonizációs kötelezettség, ami érintette a gyermekvédelmi törvényt is, amely ezután a Közösségen belüli szabad mozgásról szóló 1612/68/EGK rendeletben meghatározott alanyi körre is kiterjedt. A hátrányos helyzetűek óvodáztatási támogatását a Gyvt. 2008. évi módosítása vezette be. Természetesen a hazai szabályozást számos kormányrendelet és miniszteri rendelet teszi teljessé.

4.1 A gyermekvédelmi ellátások rendszere A Gyvt. meghatározása szerint a gyermekek védelme a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítésére, veszélyeztetettségének megelőzésére és megszüntetésére, valamint a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodásból kikerülő gyermek helyettesítő védelmének biztosítására irányuló tevékenység.56 A rendszer működtetése az állam és az önkormányzatok feladata. A hatósági feladat – és hatásköröket a helyi önkormányzat képviselő-testülete, a települési önkormányzat jegyzője, a polgármesteri

55 56

Dr. Filó- Dr. Katonáné, 2009. 271. oldal Gyvt. 14. § (1)

29

hivatal gyermekvédelmi-és gyámügyi ügyintézője, valamint a gyámhivatal gyakorolja.57 A gyermekvédelem rendszere az alábbi pillérekre épül: 1)

Alapellátások a)

pénzbeli

b)

természetbeni

c)

személyes gondoskodást nyújtó ellátás

2)

Szakellátások

3)

Hatósági intézkedések (gyermekvédelmi gondoskodás)

4.1.1 Alapellátások 2006. január 1-jén jelentős változás történt a gyermekeknek járó pénzbeli és természetbeni ellátások terültén. Szükség volt egy, az egész országra kiterjedő ellátási minimum törvényi szintű megállapítására, azaz rendszeres gyermekvédelmi támogatás bevezetésére.58 Az alapellátások célja nem más, mint a gyermek egészséges fejlődésének, családban történő nevelkedésének elősegítése, aminek elsődleges eszköze a prevenció, a veszélyeztető körülmények megelőzése. Az alapellátások pénzbeli segítségnyújtása az alábbi formában valósulhat meg: 1)

rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre a gyermek szociális rászorultsága esetén állapítható meg, de jogosult a gyermek után a gyermek családbafogadó gyámjául kirendelt hozzátartozó is, ha a) a gyermek tartására köteles, és b) nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban, megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban, időskorúak járadékában vagy olyan ellátásban részesül, amely a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások emeléséről szóló jogszabály hatálya alá tartozik (kiegészítő gyermekvédelmi támogatás).59 A gyámhivatal abban az esetben állapítja meg az ellátást, amennyiben a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (a továbbiakban: az öregségi nyugdíj legkisebb összege) a 140%-át. De megfelel a jogosultság feltételeinek az az

57

Dr. Filó-Dr. Katonáné, 2009. 300. oldal Dr. Filó -Dr. Katonáné, 2009. 301. oldal 59 Gyvt. 19. § (1a) 58

30

egyedülálló szülő is, aki a gyermeket egyedül gondozza, illetve ha a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos. A megállapított támogatás mértéke az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 22 százaléka, időtartama pedig – ha jogszabály másként nem rendelkezik – 1 év. 2)

gyermektartásdíj megelőlegezése

A gyermektartásdíj megelőlegezésének akkor van helye, ha a) a bíróság a tartásdíjat jogerős határozatában már megállapította és b) a gyermektartásdíj összegének behajtása átmenetileg lehetetlen, továbbá c) a gyermeket gondozó szülő vagy más törvényes képviselő nem képes a gyermek részére a szükséges tartást nyújtani, feltéve, hogy a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi átlagjövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegének kétszeresét.60 A gyámhivatal az összeget határozata alapján a központi költségvetés terhére teljesíti. A jogosultág napja pedig a kérelem benyújtásától a jogosultság alapjául szolgáló ok fennállásáig, maximum 3 évig tart, amely indokolt esetben egy alkalommal, újabb 3 évre meghosszabbítható. A gyermektartásdíj folyósításának felfüggesztése, megszüntetése, illetve ezek vizsgálata szintén a gyámhatóság feladatkörébe tartozik.

§ A panaszos beadványa szerint a bíróság számára megítélt havi 80 ezer forint tartásdíjat a külföldön tartózkodó kötelezettől évekig nem sikerült behajtania, ezért a gyámhivatal határozatot hozott annak állam általi megelőlegezéséről. A tartásdíj folyósítása meg is kezdődött, azonban egy későbbi jogszabályváltozásnak köszönhetően havi 14.250 forintra csökkent. Tekintettel arra, hogy a megelőlegezett tartásdíj összegét a vonatkozó jogszabály az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 50%-ában maximálja, ezért felmerült a gyermek védelemhez és gondoskodáshoz való jogát érintő visszásság gyanúja. A hivatalból megindult eljárás tényállásának tisztázása során kiderült, hogy a panaszos részére 2006-ban tartásdíjat állapítottak meg, aki 2009-ben kérelmezte annak behajtását a spanyol kötelezettel szemben, sikertelenül. Ezután az elsőfokú hatóság határozata alapján megkezdődött a tartásdíj megelőlegezése, azonban a Pest Megyei Kormányhivatal Ceglédi Járási Hivatala észlelte, hogy a korábbi eljárási szabályok alapján eljárt elsőfokú hatóság az összeget tévesen állapította meg, ezért került sor annak csökkentésére, majd a panaszost 394.500 forint visszafizetésére kötelezte. A panaszos fellebbezése alapján ettől az összegtől a másodfokú hatóság méltányosságból eltekintett, de a csökkentett összeg folyósítását rendelte el. A szociális és családügyért 60

Gyvt. 22. § (1)

31

felelős államtitkár az üggyel kapcsolatban kifejtette, hogy a megelőlegezéshez való jogosultság

szociális

rászorultsághoz

kötött,

és

tulajdonképpen

az

állam

„háttérfelelősként” teljesít a kötelezett helyett, a gyermek érdekeinek védelmében. Kifejtette azt is, hogy a jogosultak száma és a bíróság által megállapított összegek évről évre emelkedtek, ezért szükség volt az igényeknek és az állam teherbíró képességeinek összhangba hozatalára. Ugyanakkor a szaktárca álláspontja az, hogy szakmailag minden, a gyermekek érdekeit segítő további intézkedést támogatandónak tart. Az ombudsmani javaslatokat követően úgy módosultak a megelőlegezés szabályai, hogy sem a továbbfolyósítás, sem az ismételt megelőlegezés nem függ attól, hogy az adók módjára történő behajtás 3 éven keresztül hozott-e eredményt vagy sem. Véleményem szerint a szociálisan rászoruló szülő, aki egyedül neveli gyermekét, már csak akkor él ezzel a lehetőséggel, amikor hónapok óta nélkülöznie kell a megállapított díjat, pedig arra rászorulna, anélkül nehezen tudja biztosítani a gyermek megfelelő fejlődését. Ezáltal pedig gyermekek ezreinek ellátása kerülhet veszélybe, annak ellenére, hogy főként az ő érdekük, hogy a megállapított tartásdíj minél hamarabb a jogosultakhoz kerüljön. Ezért az alapvető jogok biztosa a jelentésében feltárt visszásságok orvoslására és a jövőbeni bekövetkezésének megelőlegezése érdekében arra kérte az emberi erőforrások

miniszterét,

készíttessen

felmérést

arról,

hogyan

alakult

a

gyermektartásdíjak megelőlegezése az elmúlt két évben, és fontolja meg a Gyvt. 23. § (1) 61 bekezdésének módosítását.62 3)

otthonteremtési támogatás

Az otthonteremtési támogatás célja, hogy a nevelésbe vételből kikerült fiatal felnőtt lakáshoz jutását, tartós lakhatása megoldását elősegítse. Otthonteremtési támogatásra jogosult az a fiatal felnőtt, akinek a) legalább hároméves időtartamú folyamatos nevelésbe vétele a nagykorúvá válásával szűnt meg, és b) készpénzének, biztosításra vagy más célból lekötött betétjének, vagy ingatlan vagyonának értéke a nagykorúvá válásakor nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hatvanszorosát.63 A támogatás kizárólag Magyarország területén használható fel, a fiatal felnőtt tulajdonában lévő lakás, családi ház lakhatóvá tételére, 61

A gyámhatóság a bíróság által a tartásdíj megfizetésére kötelező határozatában megállapított összeget, százalékos marasztalás esetében az alapösszeget előlegezi meg azzal, hogy a megelőlegezett gyermektartásdíj összege nem haladhatja meg gyermekenként az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 50%-át. 62 AJB-683/2014 számú ügy 63 Gyvt. 25. § (1), (2)

32

vásárlására,

felújítására

vagy

bővítésére,

lakás

bérleti

díjának

kifizetésére,

önkormányzati bérlakás felújítására, államilag támogatott lakásprogramokban való részvételre és otthonteremtést elősegítő hitelintézeti kölcsön egyösszegű törlesztésére. Indokolt esetben lehetőséget ad a jogszabály a tartósan beteg vagy fogyatékos fiatal felnőtt megfelelő ellátását biztosító bentlakásos szociális intézménybe fizetendő egyszeri hozzájárulás teljesítésére is ezen összegből. Az otthonteremtési támogatást – a gyermekvédelmi kedvezményhez hasonlóan – szintén a gyámhivatal állapítja meg a gondozásban eltöltött évek és a jogosult vagyonának értéke alapján. A maradéktalan megvalósulás érdekében pedig utógondozást rendel el, amelynek során az utógondozást végző intézmény a gondozott számára a cél megvalósulásáig segítséget nyújt. A központi költségvetés terhére nyújtott támogatás után a gyámhatóság öt év időtartamra elidegenítési tilalmat jegyeztet be az állam javára az ingatlan-nyilvántartásba.

Utógondozói ellátásból kikerülők megoszlása a távozás helye szerint, 201164 A Központi Statisztikai Hivatal által közzétett adatok alapján a fenti táblázatból jól látható, hogy az utógondozottak jelentős része saját tulajdonú vagy bérelt ingatlanba költözött, de nagy számban fordult elő az a lehetőség is, hogy visszakerülhetett akár a saját szűkebb vagy tágabb értelemben vett családjába is. 4)

óvodáztatási támogatás

A pénzbeli ellátások közül az óvodáztatási támogatás célja, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek minél hamarabb közösségbe kerüljenek, a szülők óvodába írassák őket. Ehhez a Gyvt. két lépcsőben nyújt segítséget. Azt a szülőt, aki az óvodaköteles kor előtt beírtatta gyermekét, és a gyermek legalább 3 hónapig rendszeresen jár, első alkalommal húszezer forint, ezt követően – ha a gyermek 64

Központi Statisztikai Hivatal, http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/pdf/allamigondoskodas.pdf letöltve: 2014. június 27.

33

továbbra is rendszeresen jár – esetenként és gyermekenként tízezer forint illeti meg.65 A települési önkormányzat rendeletben azonban határozhat úgy, hogy az első alkalommal nyújtandó támogatást természetbeni formában biztosítja. Ennek célja nem más, mint a gyermek rendszeres óvodába járásának segítése, biztosítása, így különösen utcai és váltó ruházat, cipő, tisztasági csomag rendelkezésre bocsátása. A fentiekben részletezett támogatások a képviselő-testület döntése alapján természetbeni ellátás formájában is adható. Ilyennek minősül többek között az általános iskolás gyermekek tankönyv –és tanszerellátásának támogatása és az étkeztetési támogatás is. Ezek

alapján

alapellátásait

általánosságban a

települési

megfogalmazhatjuk,

önkormányzatok

hogy

biztosítják.

a

gyermekvédelem

Magyarország

helyi

önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény kijelöli a kötelezően ellátandó feladatokat, amik között a helyi közszolgáltatások biztosítása, óvodai ellátás és szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások is nevesítve vannak.

66

A személyes

gondoskodás igénybevétele főszabályként önkéntes. Azonban ha a gyermek védelme nem valósul meg az ellátás igénybevétele nélkül, a gyámhatóság elrendelheti annak kötelező igénybevételét. A személyes gondoskodást nyújtó ellátásra irányuló jogviszony keletkezését a) a helyi önkormányzat képviselő-testületének határozata, b) a gyámhatóságnak a határozata, c) a települési önkormányzat által fenntartott átmeneti gondozást nyújtó intézmény esetében az intézményvezető intézkedése alapozza meg, amelyhez fontos tájékoztatási kötelezettség kapcsolódik (különösen az ellátás tartamáról és feltételeiről, az ellátásra jogosult gyermek, fiatal felnőtt és hozzátartozói közötti kapcsolattartásról, az intézmény házirendjéről, panaszjoga gyakorlásának módjáról, a fizetendő térítési, illetve gondozási díjról). 67 A gyermekjóléti alapellátások körébe az alábbiak tartoznak:  gyermekjóléti szolgáltatás  gyermekek napközbeni ellátása - bölcsőde - családi napközi 65

Dr. Filó -Dr. Katonáné, 2009. 310. oldal 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ 67 Gyvt. 32. § (1) 66

34

- házi gyermekfelügyelet - nyári napközis tábor, otthon  gyermekek átmeneti gondozása - helyettes szülőnél elhelyezés - gyermekek átmeneti otthonában való elhelyezés - családok átmeneti otthonában való elhelyezés68 1. gyermekjóléti szolgáltatás A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség

megszüntetését,

illetve

a

családjából

kiemelt

gyermek

visszahelyezését.69 Ennek érdekében szervezési, gondozási és szolgáltatási feladatokat lát el együttműködve a települési önkormányzat illetékességi területén a családsegítő szolgálat, védőnői szolgálat, valamint az egészségügyi (például házi gyermekorvos) és az oktatási-nevelési intézmények (óvoda, iskola) önálló egységei is, amelyeket a jogszabály egységesen gyermekjóléti szolgálatnak nevez. A tevékenységei között megemlíthetjük, hogy folyamatosan figyelemmel kíséri a településen élő gyermekek szociális helyzetét, veszélyeztetettségét, meghallgatja a gyermek panaszát, és annak orvoslása érdekében megteszi a szükséges intézkedést, elkészíti a védelembe vett gyermek gondozási-nevelési tervét, szervezi a - legalább három helyettes szülőt foglalkoztató - helyettes szülői hálózatot, illetve működtetheti azt, ezen kívül felkérésre környezettanulmányt készít és kezdeményezi a települési önkormányzatnál új ellátások bevezetését, valamint biztosítja a gyermekjogi képviselő munkavégzéséhez szükséges helyiségeket. A fentiek alapján elmondható, hogy ez a tevékenység a családsegítő központok tevékenységéhez, feladataihoz szorosan kapcsolódik, illetve minden gyermekre egységesen irányul azzal a kitétellel, hogy kiemelt figyelmet fordít a hátrányos helyzetű, illetve a valamilyen szempontból veszélynek kitett gyermekekre. 2. a gyermekek napközbeni ellátása A gyermekek napközbeni ellátásaként a családban élő gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását és étkeztetését kell megszervezni azon gyermekek számára, akiknek szülei, nevelői, gondozói 68 69

Rózsás Eszter: A gyermekvédelem rendszere, Jura 10. évfolyam 2. szám, Pécs 2004. 145. oldal Gyvt. 39. §

35

munkavégzésük, munkaerő-piaci részvételt elősegítő programban, képzésben való részvételük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni. A napközbeni ellátás keretében biztosított szolgáltatások időtartama lehetőleg a szülő munkarendjéhez igazodik.70 A szolgáltatás jelenthet bölcsődét, hetes bölcsődét a 3 éven aluli gyermekek számára, de megvalósulhat családi napközi formájában is olyan gyermekek esetén, akik bölcsődei vagy óvodai ellátásban nem részesülnek. A családi napköziben húszhetestől tizennégy éves korig gondozható gyermek, de a gondozott gyermekek száma nem lehet több 5 főnél. Ha ugyanitt fogyatékkal élő gyermeket is gondoznak, a számuk maximum négy fő lehet. A családi napközi tehát a családban nevelkedő gyermekek számára nyújt életkoruknak megfelelő nappali felügyeletet, gondozást, nevelést, étkeztetést és foglalkoztatást.71 Ugyanezt a definíciót alkalmazza a törvény a családi gyermekfelügyelet meghatározásakor is azzal a különbséggel, hogy ebben a formában két évestől négy éves korig gondozható, legfeljebb három gyermek. Ha a szülő a gyermek napközbeni ellátását nem vagy csak részben tudja megoldani, és a gyermek ellátása nappali intézményben sem valósítható meg valamilyen körülmény (például betegség) miatt, a szülőnek lehetősége van saját otthonában házi gyermekfelügyelet igénybevételére. Manapság hazánkban a bölcsőde és óvoda mellett elenyésző számban találunk családi napközire vagy házi gyermekfelügyeletre példát, pedig a szakemberek szerint a fenntartás költségei ez utóbbiak felé billenti a mérleget. Mindkettő erősítésére, fejlesztésére lenne szükség, mert olyan családbarát ellátási formák, ami nagy segítség lenne a családok számára és a gyermek egyéni szükségletei is nagyobb hangsúlyt kaphatnának. § Salgótarjánban az önkormányzat döntése alapján 1999-ben bezárták az utolsó két bölcsődét is. Az önkormányzat szerint a normatíva csak a fenntartási költségek 17 %-át fedezte, a kihasználtság pedig 82 %-os volt. Felajánlották az igénylő szülőknek, hogy jövedelempótlást kaphatnak és ahol erre szükség van, házi segítségnyújtással oldják meg a helyzetet. Továbbá támogatnák egy vállalkozói alapon működő bölcsőde működtetését, aminek térítési díjához szintén igényelhető lenne támogatás. Az esetet az ombudsman is vizsgálta, majd kifejtette, hogy az intézmény megszűnése tovább rontja a demográfiai mutatókat, azaz a munkavállalási lehetőségek csökkentésével szűkíti a gyermekvállalási képességet és kedvet. Álláspontja szerint túl rövid a lakosság 70 71

Gyvt. 41. § (1) Gyvt. 43. §

36

felkészülési ideje a bölcsőde nélküli időre, ezért javasolta a lakosságarányos napközbeni feladatellátási kötelezettség törvényi módosítását a Gyvt-ben.

A későbbi vizsgálat

megállapította, hogy két vállalkozó meg is kezdte működését 7-7 gyermek számára, de a szülők többsége a fennmaradó összeget sem tudja kifizetni az ellátásért, míg mások inkább otthon maradtak, nem kívánták azt igénybe venni.72 3. átmeneti gondoskodás A gyermekek átmeneti gondozását ideiglenes jelleggel, teljes körű ellátással kell biztosítani, ha a szülő egészségi állapota, életvezetési problémája, indokolt távolléte vagy más akadályoztatása miatt a gyermek nevelését a családban nem tudja megoldani, ehhez pedig a szülő kérelmére vagy belegyezésére van szükség. A gondozás az alapjául szolgáló ok fennállásáig, de legfeljebb 12 hónapig tart, és az alábbi formákban valósulhat meg: - helyettes szülő saját háztartásában (egyidejűleg saját háztartásában négy gyermek gondozását végezheti, beleértve saját gyermekeit is) - gyermekek átmeneti otthonában (az a gyermek, aki átmenetileg ellátás és felügyelet nélkül maradt, és az ő esetében szükség van a családhoz való visszatéréshez az átmeneti otthon segítségnyújtására) - családok átmeneti otthona (a szülő kérelmére akkor lehetséges, ha az elhelyezés hiányában lakhatásuk nem lenne biztosított, és a gyermeket emiatt el kellene választani szülőjétől, családjától, ezen okok megszüntetésében, otthontalanságának

a

család

felszámolásában

helyzetének az

átmeneti

rendezésében, otthon

és

a

gyermekjólét szolgálat segítségére szorul) A fentiek alapján megállapíthatjuk, hogy mindhárom ellátási forma a gyermekek életkorának, egészségi és mentális állapotának megfelelő gondozást tűzi ki célul, azt az elvet erősítve, hogy a család a társadalom legfontosabb alapegysége, amely a leginkább biztosíthatja a gyermekek számára a biztonságot és a kiegyensúlyozott fejlődést. Azonban azokra az esetekre is igyekszik a jogalkotó rendelkezést hozni, amikor a gyermeknek valamilyen körülmény (sok esetben pozitív, például a szülők munkahelye) miatt nem biztosított a napközbeni ellátása, illetve komplexebb szolgáltatásra van szüksége ahhoz, hogy a családjához visszakerülhessen. Fontos szerepet szán a gyermekvédelmi szolgálatoknak, családsegítő központoknak és a gyermek közvetlen

72


37

környezetének is, elsősorban a problémák megelőzése, okainak feltárása tekintetében. Ahhoz pedig, hogy ezek az intézmények maradéktalanul a gyermekek érdekeit szolgálják, folyamatos fejlesztésre, tényfeltárásra és kutatásra van szükség, hogy ezekből később eredményre vezető következtetéseket lehessen levonni azért, hogy a szolgáltatások a jelentkező igényekhez minél magasabb szinten alkalmazkodni tudjanak. Ehhez szükségünk van magasan képzett, elhivatott apparátusra, rendelkezésre álló pénzügyi forrásokra és megfelelő tárgyi eszközökre is. Itt főként a megelőzésre helyezném a hangsúlyt és az óvodai, bölcsődei férőhelyek számának bővítését tartanám jó megoldásnak, ugyanis a biztonságosabb személyiségfejlődést eredményező intézmények

igénybevétele

nyomán

csökkenthető

lenne

a

gyermekvédelmi

gondoskodásba kerülés esélye is.

4.1.2 Szakellátások A szakellátás és az alapellátás közötti alapvető különbséget az jelenti, hogy míg az utóbbi a megelőzésen alapszik, addig a szakellátás csak korrekciót tud nyújtani a gyermeknek, a valódi problémát nem képes megszüntetni. A gyermekvédelmi reform alapelvei új megközelítést hoztak, amelyek egybeestek a szakellátás teljes szerkezeti és szakmai átalakulásával is. Sokak szerint ez a változás olyan folyamatot indított el, amelyet a rendszerben dolgozóknak is „újra kell tanulniuk”, ami nehézségeket okoz. Herczog Mária így határozta meg a rendszer jól működő modelljét optimális esetben és hosszabb távon: 

a forrásokat a megelőzésre és a korai beavatkozásra koncentrálja



a hangsúly az eredményen, hatékonyságon van



családcentrikus, amely feltételezi a szülő és a gyermek folyamatos, aktív kapcsolatát



a szülő és a gyermek partnerként jelenik meg a szakemberekkel kialakított kapcsolatban



az erősségeket és a meglévő képességeket helyezi a középpontba



sokféle ellátást és szolgáltatást kínál az igénybevevő szükségletei szerint



a különböző intézmények, szakemberek között rendszeres konzultáció és aktív kapcsolat van

 73

maximális és optimális forrásfelhasználás73


38

A szakellátások körébe az otthont nyújtó ellátás, az utógondozói ellátás és a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás tartozik. 1. otthont nyújtó ellátás Az ideiglenes hatállyal elhelyezett, illetve a nevelésbe vett gyermek számára nyújtott olyan teljes körű szolgáltatást jelent, amelynek célja, hogy elősegítse a gyermek családi környezetbe való visszahelyezését, vagy örökbefogadását. Otthont nyújtó ellátást biztosíthat a nevelőszülő, a gyermekotthon, vagy a fogyatékosokat ápoló-gondozó bentlakásos intézmény, illetve a fogyatékosok vagy pszichiátriai betegek lakóotthona.74 2. utógondozói ellátás A gyámhivatal által a fiatal felnőtt részére elrendelt utógondozói ellátás célja, hogy felkészítse az érintett fiatalt az önálló életvitelre, és a társadalomba való beilleszkedésre. Utógondozást a nevelőszülő, a gyermekotthon, az utógondozó otthon és a területi gyermekvédelmi szakszolgálat által működtetett, lakhatást nyújtó külső férőhely (például albérlet) biztosíthat.75 3. területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás (TEGYESZ) A Gyvt. 60. § -a határozza meg a terültei gyermekvédelmi szakszolgálat által ellátandó feladatok körét, amikor kimondja, hogy javaslatot tesz az ideiglenes hatályú elhelyezést követően, valamint a nevelésbe vételi eljárás során, illetve a nevelésbe vételt követően a gyermek ideiglenes gondozási helyére és a gyermek sorsának rendeződéséig a számára otthont nyújtó ellátást biztosító gondozási helyére, kijelöli a nevelőszülőt vagy gyermekotthont. Ezeken felül nevelőszülői hálózatot és gyermekotthont működtet, a gyámhatóság megkeresésére gyámhatóság megkeresésére elvégzi a gyermek személyiségvizsgálatát és elkészíti a gyermekre vonatkozó szükséges szakvéleményt is.76 Tehát szolgáltatási, tanácsadói és gondozási feladatokat lát el. A szakellátás rendszerének jellemzői alapján tehát az elsődleges cél a rendszerbe való bekerülések számának csökkentése. A törvény is egyértelműen ezt jelöli meg prioritásként. § K. F. leszázalékolt teherautó sofőr és volt felesége E. megosztották a gyerekeket válásuk után, így a két fiú az apával, a két lány az anyával maradt. Mindkét szülőnek súlyos alkoholproblémái voltak. A feleség azzal vádolta volt férjét, hogy sokszor megverte őt és a gyermekeket korábban, míg a férj a jelenlegi élettárs korábban szeretőként való megjelenését panaszolta. A családgondozó tervet készített a

74

Gyvt. 53. § Rózsás, 2004. 144. oldal 76 Gyvt. 60. § 75

39

konfliktusok rendezésére. Mindenekelőtt az anyagi gondokat kellett megoldani, segített elintézni a juttatásokat, segélyeket, majd az apa egészségi állapotának javítása került előtérbe. A családgondozó a – szakmaközi esetmegbeszélést követően – a gyerekeket ismerő pedagógusok egyikével közösen ült le beszélni mindkét szülő jelenlétében. Megállapodtak, hogy mindketten felelősek a gyermekekért, és a viselkedésük nagyon rossz hatással van rájuk. Az alkoholproblémák megoldására a Névtelen Alkoholisták helyi csoportját javasolták, amelyet mindkét szülő elfogadott. Néhány hónap múlva annyira javult a helyzet, hogy már nincs szükség rendszeres konzultációra, a gyermekek lényegesen nyugodtabbak és ennek következtében iskolai eredményük is javult.77 A családgondozó tehát nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a válás ellenére a szülők kapcsolata rendeződjön, elsősorban a gyermekek érdekei miatt. Segítségével felismerték, hogy a változást csak a család tudja véghezvinni, kívülről csak segíteni tud, helyettük cselekedni nem.

4.1.3 Hatósági intézkedések (gyermekvédelmi gondoskodás) A gyermekvédelem rendszerében a Gyvt. az ellátások mellett a gyermek családjogi helyzetét, illetve a szülők jogait érintő hatósági jogosítványokról is rendelkezik, amelyeket akkor alkalmazhatnak, ha a gyermek ellátása a szülő beleegyezésével és közreműködésével nem biztosítható.78 A gyámügyi feladatok alapvetően két csoportra oszthatók. Az első csoportot a gyermek veszélyeztetettségének megelőzést vagy a kialakult veszélyhelyzet csökkentését szolgáló intézkedések alkotják, míg a második csoportba azokat a tevékenységeket soroljuk, amelyekben a gyerekek ügyeik vitelére képtelen személyes sorsát befolyásoló döntéseket kell hozni. Az állami gondoskodást szintén két területre bonthatjuk, ok és eszközrendszer szerint. Az egyik területet az állam védő-óvó tevékenységei alkotják, míg a másik rész akkor kerül előtérbe, ha az imént említett cselekvések nem vezetnek eredményre. Ezek a gyermek családból történő kiemelését eredményező beavatkozások, így a védelembe vétel, nevelésbe vétel, nevelési felügyelet és utógondozás elrendelése.79 Ha a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges ellátás a szülő beleegyezésével nem biztosítható és ez a helyzet a gyermek fejlődését veszélyezteti, a gyámhatóság a veszélyeztetettség mértékétől függően az alábbi intézkedések valamikével „élhet”: 77

Herczog, 2001. 158-159. oldal Ficzere Lajos – Forgács Imre: Közigazgatási jog – különös rész, Osiris Kiadó, Budapest 2006. 290. oldal 79 Dr. Filó-Dr. Katonáné, 2009. 363-364. oldal 78

40

1) védelembevétel Ha a szülő vagy más törvényes képviselő a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások önkéntes igénybevételével megszüntetni nem tudja, vagy nem akarja, de alaposan feltételezhető, hogy segítséggel a gyermek fejlődése a családi környezetben mégis biztosítható, a gyámhatóság a gyermeket védelembe veszi.80 Ezzel egyidőben a gyermekjóléti szolgálat családgondozóját rendeli ki annak érdekében, hogy a gyermek folyamatos ellátása és gondozása biztosított legyen, a fennálló veszélyhelyzet mihamarabb megszűnjön. Ennek érdekében a kirendelt családgondozó gondozásinevelési tervet készít a gyámhatósági határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül. A dokumentum tartalmazza azokat a feladatokat a szülő és a gyermek számára egyaránt, amelyek megtétele az okot adó körülmény megszüntetéséhez szükségesek és megjelöli a segítséget nyújtó intézményeket is. A gyermekjóléti szolgálatnak azonban nemcsak az eljárás során, hanem annak megindításában is fontos szerepe van. Főszabályként annak javaslatára indul, mely során nyilatkozik az alapellátás sikertelenségéről,

a

szülő

elmulasztott

kötelezettségeiről,

javaslatot

tesz

a

családgondozó személyére és a javasolt hatósági intézkedésekre. A jegyző - kérelemre bármikor, hivatalból legalább évente - felülvizsgálja a védelembe vétel indokoltságát, amelynél fontos követelmény, hogy részletesen indokolja meg a védelembe vétel további fenntartásának indokait is. Határozattal megszünteti azonban a védelembe vételt, ha - a gyermek családban történő nevelkedése védelembe vétel nélkül is biztosítható, - a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezését vagy nevelésbe vételét rendelték el, - a fiatalkorú szabadságvesztését vagy javítóintézeti nevelését tölti.81 2) ideiglenes hatályú elhelyezés A Gyvt. új jogintézményként vezette be az ideiglenes hatályú elhelyezést, amely az ideiglenes elhelyezés és az ideiglenes hatályú intézeti beutalás helyébe lépett. A változást az indokolta, hogy a gyermek ne a legközelebbi ideiglenes feladatot ellátó intézetbe kerüljön, hanem a lehetőségek kiválasztásánál elsőbbsége legyen a különélő másik szülő, hozzátartozó, más személy vagy nevelőszülő és gyermekotthon.82 Ha 80

Gyvt. 68. § (1) Gyvt. 69. § 82 Dr. Filó-Dr. Katonáné, 2009. 376. oldal 81

41

gyermek felügyelet nélkül marad, vagy testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését családi környezete vagy önmaga súlyosan veszélyezteti, és emiatt azonnali elhelyezése szükséges, a gyermeket fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható határozattal ideiglenesen a fenti lehetőségek valamelyikénél helyezik el, ami után a szülő gondozási, nevelési joga szünetel. A szülői felügyelet szünetelése azonban csak meghatározott per indításától kezdődik, illetve akkor, ha a szülő úgy ad hozzájárulást a gyermeke örökbefogadásához, hogy a leendő örökbefogadó szülő személyét és személyi adatait nem ismeri, mert ekkor a szülői felügyeleti joga akadályoztatása miatt szünetel.83 De milyen okok indokolják ezt a hatósági intézkedést? Az ideiglenes hatályú elhelyezést megalapozó súlyos veszélyeztetettségnek minősül a gyermek olyan bántalmazása, elhanyagolása, amely életét közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődésében jelentős és helyrehozhatatlan károsodást okozhat.84 Az intézkedés megtételét követő 30 napon belül a gyámhivatal felülvizsgálat céljából szakvéleményt kér minden olyan szervtől, amely kapcsolatban volt a gyermekkel. A vizsgálat eredményétől függően az ideiglenes hatályú elhelyezést megszünteti, ha a) megállapítja, hogy az ideiglenes hatályú elhelyezés feltételei nem álltak fenn, és a gyermek fejlődése korábbi környezetében - szükség esetén védelembe vétel mellett - biztosítható, b) a gyermeket nevelésbe veszi, c) a bíróság a szülői felügyelet megszüntetése, illetve a gyermek elhelyezésének megváltoztatása iránti perben jogerősen döntött, d) a gyermeket családba fogadják, e) a gyermeket örökbe fogadják. 85 § A panaszos nevelőszülő hat gyermekvédelmi gondoskodásba vett kiskorú ügyében kérte az alapvető jogok biztosának vizsgálatát. A 2-13 éves korú gyermekek közül két fiút a körjegyző ideiglenes hatállyal a panaszoshoz helyezett. Másik két fiú és két kislány pedig más városokban lakó nevelőszülőhöz került. A körjegyző a határozatot felülvizsgálatra megküldte a gyámhivatalnak, aki a gyermekeket 2012 decemberében átmeneti nevelésbe vette. Ezt követően a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Központ (a továbbiakban: gyermekvédelmi központ) telefonon értesítette a panaszost, hogy a nála nevelkedő gyermekeket fiútestvérei mellé helyezték,

83

Dr. Filó -Dr. Katonáné, 2009. 378. oldal Gyvt. 72. § 85 Gyvt. 76. § 84

42

a határozatot postázták neki. A panaszost arra kérték, hogy a gyermekek átadásával kapcsolatban egyeztessen időpontot a másik nevelőszülővel. A kérésnek – határozat hiányában – a panaszos nem kívánt eleget tenni. A panaszosnál nevelkedő gyermekeket 2012. december 21-én elvitték, az átmeneti nevelésbe vételre vonatkozó határozatot azonban panasza benyújtásáig (2013. január 3.) nem kapta meg, ezért sérelmezte a kiskorúak ideiglenes hatályú elhelyezése felülvizsgálata tárgyában folytatott eljárás elhúzódását, továbbá azt, hogy a gyermekeket úgy vitték el tőle, hogy a gondozási hely megváltoztatásáról szóló határozatot nem vette át. A szociális és gyámhivatal felügyeleti eljárás keretében vizsgálta a körjegyző gyermekek ideiglenes hatályú elhelyezésének tárgyában folytatott, valamint a városi gyámhivatal az ideiglenes hatályú elhelyezés felülvizsgálata, végül az átmeneti nevelésbe vétel tárgyában folytatott eljárását. A felügyeleti szerv a feltárt jogszabálysértéseket jelezte a körjegyzőnek és városi gyámhivatal jogutódjának, és felhívta a figyelmüket a jogszabályi előírások – különös tekintettel az ügyintézési határidők – betartására. A szakszolgálat 2012. szeptember 12-én elhelyezési értekezletet tartott. Az értekezleten a panaszos is részt vett. Az elhelyezési javaslatot aláírta, azzal egyetértett. Az elhelyezési értekezleten az anya is részt vett, a gyermekei elhelyezésére vonatkozó javaslatot ő is támogatta. Az elhelyezési értekezleten a 2 éves, valamint a panaszosnál nevelkedő 6 és 7 éves gyermek nem volt jelen, az idősebbek azonban igen, akik a gondozási helyükre vonatkozó javaslattal ugyancsak egyetértettek. A jogszabály rendelkezése alapján ismerjük, hogy a gyermekek gondozási helyének meghatározása érdekében a gyámhivatalnak szakvéleményt kell kérnie a megyei gyermekvédelmi szakértői bizottságtól.

A

szakértői

személyiségvizsgálatát.

A

bizottságnak vizsgálat

célja

el

kell a

végeznie

gyermek

a

egészségi,

gyermek illetve

személyiségállapotának meghatározása, annak érdekében, hogy a legjobb gondozásban részesülhessen. Az ombudsman előtt azonban ez a probléma nem volt ismeretlen: a gyermekek a jogszabályban előírt határidőnél hosszabb időt töltenek ebben az elhelyezési formában. Ezért rámutatott arra, hogy az eljárás elhúzódása visszásságot okoz a jogállamiság elvéből fakadó jogbiztonság követelményével, valamint a gyermekek védelemhez és gondoskodáshoz való jogával összefüggésben. Mindezek után a megyei szociális és gyámhivatalok vezetőit arra kérte, hogy tárják fel az ideiglenes hatályú elhelyezésekre irányuló eljárások elhúzódásának okait és tegyék meg a szükséges intézkedéseket megszüntetésük érdekében. A válaszok után arra a következtetésre jutott, hogy az átmeneti nevelésbe vételt megelőző eljárásra vonatkozó 43

jogszabályok indokolatlanul bonyolultak, és a szabályozás az elhelyezési eljárásban közreműködő szervek (gyámhivatal, szakszolgálat, szakértői bizottság) bürokratikus eljárását helyezi a középpontba, ezért a feltárt visszásságokat nem csak a gyámhivatalok mulasztására, hanem

az eljárást meghatározó jogszabályok nem

egyértelmű

rendelkezésére vezeti vissza. Ezért kérte a gyermekvédelmi szakértői bizottság és szakszolgálat Gyvt-ből eredő feladatainak egyértelmű elhatárolását. A gyermekek jogainak szempontjából pedig arra a következtetésre jutott, hogy a gyermekek gondozási helyének megváltoztatása tekintetében alapjogokkal összefüggő visszásságok nem tárhatóak fel. Ezt arra a tényre alapozta, hogy a szabályok értelmében a hat testvért együtt csak hivatásos nevelőszülőnél, lakásotthonban, vagy gyermekotthonban lehetett volna elhelyezni. A gyermekvédelmi törvénynek megfelelően a gyermekeket elsődlegesen pedig nevelőszülőhöz kell helyezni. Az elhelyezési értekezleten az ítélőképessége birtokában lévő gyermekek és édesanyjuk, valamint a panaszos nevelőszülő is részt vett, aláírásukkal igazoltan az elhelyezési tervvel egyetértettek. A panaszosnak tehát tudomása volt arról, hogy a nála nevelkedő gyermekek a közeljövőben másik nevelőszülőhöz kerülnek, ezért úgy ítéli meg, hogy a gyermekek gondozási helyének megváltoztatására való felkészítés elsődlegesen a panaszos feladata lett volna.86 3) nevelésbevétel Az állam kötelessége a családjából kiemelt gyermekek esetében is fennáll, ezért 

a családból való kiemeléskor célként kell kitűzni a család egységének helyreállítását, illetve a gyermek más családban vagy családias környezetben való elhelyezését,



a családot segíteni kell abban, hogy képes legyen a gyermek nevelésére, vagyis a családjából kiemelt gyermek helyzetének rendezésére folyamatos, célirányos tevékenységet kell folytatni,



a családból való kiemelés és máshol történő elhelyezés indokoltságát rendszeresen, érdemben kell felülvizsgálni.87

A gyámhatóság a gyermeket nevelésbe veszi, ha a gyermek számára családbafogadó gyám rendelésére nem kerülhet sor, és a gyermek fejlődését családi környezete veszélyezteti, és ezt az alapellátás keretében biztosított szolgáltatásokkal, valamint a 86

AJB-264/2013. számú ügy Szöllősi Gábor: Funkcióváltás a gyermek helyettesítő gondozásában, Magyar Közigazgatás 1987/3. szám 87

44

védelembe vétellel nem lehetett megszüntetni, illetve attól eredmény nem várható, továbbá, ha a gyermek megfelelő gondozása a családján belül nem biztosítható. (átmeneti nevelésbevétel) Ez az eset áll fenn akkor is, ha a szülő vagy mindkét szülő szülői felügyeleti jogát a bíróság megszüntette, vagy a szülő vagy mindkét szülő elhalálozott, vagy a gyermek ideiglenes hatállyal nem helyezhető el a leendő örökbefogadó szülőnél. A jogszabály a nevelésbe vétel igénybevételét jelöli meg abban az esetben is, ha a gyermek ismeretlen szülőktől származik, vagy a szülő gyermeke örökbefogadásához az örökbefogadó személyének és személyi adatainak ismerete nélkül tett hozzájáruló nyilatkozatot. (tartós nevelésbevétel)88 3) a) átmeneti nevelésbevétel A nevelésbe vétel elrendelésével egyidejűleg a gyámhatóság a gyermek ideiglenes gondozási helyéül nevelőszülőt, vagy - ha ez nem lehetséges, illetve a gyermek egészségi vagy személyiségállapota indokolja -, gyermekotthont, vagy fogyatékkal élők vagy pszichiátriai betegek otthonát jelöli ki, és ezzel egyidejűleg a gyermek mellé hivatásos gyámot rendel. A gyámhivatal eljárása során környezettanulmányt készít és feltárja azokat a körülményeket, amelyek gátolják a gyermek családban történő nevelkedését, megvizsgálja a gyermek személyiségével és egészségi állapotával kapcsolatos körülményeket és beszerzi a vagyoni helyzetre vonatozó igazolásokat. Emellett javaslatot tesz a gyermek gondozási helyének meghatározásáról a megyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottság, valamint egyéb szerv vagy személy szakvéleménye és a területi gyermekvédelmi szakszolgálat által készített egyéni elhelyezési terv figyelembevételével. A meghatározás során figyelemmel kell lenni szülő és a gyermek tervvel kapcsolatos véleményére, valamint a gyermek egészségi és mentális állapotára, életkorára és nevelési igényeire is. Annak érdekében, hogy a gyermek valóban csak ideiglenes jelleggel maradjon az átmeneti nevelésben, a gyámhivatal a gyermek gondozási helyét meghatározó döntés jogerőre emelkedését követő első két évben félévente - a harmadik évtől kezdve évente - felülvizsgálja, hogy az átmeneti nevelésbe vétel okai fennállnak-e, illetve a kijelölt hely megfelelő-e a gyermek számára és van-e lehetőség esetleg a kialakult helyzet más módon történő rendezésére (például örökbefogadásra).89 A felülvizsgálat eredményétől függően az alábbi döntéseket hozhatja: - fenntartja vagy megszünteti a gyermek átmeneti nevelésbe vételét, 88 89

Gyvt. 78. § Gyvt. 80/A. §

45

- fenntartja az eredeti vagy elfogadja a módosított elhelyezési tervet, - megváltoztatja a gyermek gondozási helyét, - felmentheti vagy elmozdíthatja a gyámot és új gyámot rendel ki, - a feltételek fennállása esetén pert indít a szülői felügyeleti jog megszüntetése iránt, vagy ha ez ne szükséges, dönt a gyermek örökbefogadhatóságáról.90 Az átmeneti nevelésbevétel tekintetében el kell különítenünk egymástól a megszűnés és megszüntetés fogalmát. Akkor, ha annak okai már nem állnak fenn, a szülő kérelmére, vagy a szülő és a gyermekvédelmi gyám együttes kérelmére, vagy hivatalból a gyermek nevelésbe vételét a gyámhatóság megszünteti. Ha pedig a gyermeket családbafogadták, örökbe fogadták, nagykorúvá vált, vagy a bíróságnak a gyermekelhelyezésre vonatkozó döntését követően a gyermek a különélő másik szülőhöz vagy harmadik személyhez került, a nevelésbe vétel megszűnik. 91 3) b) tartós nevelésbevétel Ha a szülő vagy mindkét szülő szülői felügyeleti jogát a bíróság megszüntette, vagy a szülő vagy mindkét szülő elhalálozott, vagy a gyermek ideiglenes hatállyal nem helyezhető el a leendő örökbefogadó szülőnél, esetleg ismeretlen szülőktől származik, vagy a szülő gyermeke örökbefogadásához az örökbefogadó személyének és személyi adatainak ismerete nélkül tett hozzájáruló nyilatkozatot, a gyámhivatal a gyermeket tartós nevelésbe veszi. Az átmeneti nevelésbe vételhez hasonlóan a gyermek elhelyezése után gyámot rendel ki, és elkészíti az egyéni gondozási és elhelyezési tervet. A legfontosabb különbség azonban, hogy míg az első esetben az átmeneti jelleg a kiemelendő, addig a tartós nevelésbevétel célja, hogy segítséget nyújtson az örökbefogadáshoz, tartós gondozáshoz és felkészítsen az önálló életvitelre. 4) nevelési felügyelet 2006-ban lépett életbe a nevelési felügyelet jogintézménye, amely megfelel az Emberi Jogok Európai Egyezményének, hiszen a nevelési felügyelet, mint intézkedés törvényen alapul és biztosított a bírói kontroll.92 Ha az ideiglenes hatállyal elhelyezett, nevelésbe vett gyermek egészségi vagy pszichés állapota következtében saját vagy mások életét, egészségét közvetlenül veszélyeztető magatartást tanúsít és ez csak teljes körű ellátásának azonnali, zárt körülmények közötti felügyeletével hárítható el, a 90

Dr. Filó-Dr. Katonáné, 2009. 393. oldal Gyvt. 81. § (1)-(2) 92 Dr. Filó-Dr. Katonáné, 2009. 398. oldal 91

46

speciális gyermekotthon vezetője (pszichológus, orvos) a gyermeket személyes szabadságában korlátozhatja. Ennek értelmében a gyermek a gyermekotthon területét nem hagyhatja el, illetve köteles a kijelölt helyiségekben tartózkodni. A korlátozás elrendeléséről a gyermekotthon vezetője haladéktalanul, de legkésőbb harminchat órán belül értesíti a gyermekjogi képviselőt, a megyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottságot, valamint az illetékes gyámhivatalt. Ha előreláthatólag a személyes szabadság korlátozása negyvennyolc órát meghaladóan szükséges, a gyermekotthon vezetője kezdeményezi a gyermek nevelési felügyeletének elrendelését, maximum két hónapra. A gyámhatósági határozat meghozataláig elsősorban a helyzet kivizsgálására, a veszélyeztető magatartás megszüntetésére, illetve a gyors állapotromlás megelőzésére kell törekedni. A határozat meghozatalára 8 napon belül sor kerül, amelynek során figyelembe kell venni a gyermek, a törvényes képviselő, a gyermekotthon vezetőjének valamint az illetékes gyermekvédelmi bizottság véleményét is. A gyámhatóság a nevelési felügyeletet szükség szerint, de legalább havonta felülvizsgálja a megyei, fővárosi szakértői bizottság véleménye alapján.93 A bizottság állandó tagja egy gyermekorvos, egy gyermek-szakpszichológus és egy szociális munkás. Amennyiben speciális szükségletű gyermekekről van szó, a három állandó tagból álló bizottság kiegészül egy pszichiáterrel és egy gyógypedagógussal. A nevelési felügyelet megszűnik a bíróság erre irányuló döntése alapján, a meghatározott idő elteltével, továbbá hivatalból vagy a gyermek, a gyermekjogi képviselő, a gyermekvédelmi gyám vagy a gyermekotthon vezetője általi kérelemre.94 5) gyermekvédelmi gyám kirendelése A gyámság a szülői felügyeletet helyettesítő jogintézménye családjogunknak, amely a gyermekek személyes és vagyoni érdekeinek védelmét szolgálja. A római jogban a gyámság a családfő törvényes gyámságát jelentette tizennegyedik éven aluli saját gyermeke vagy unokája felett, míg a gyermek tizennegyedik éves kora után a gyámság helyébe a gondnokság lépett. Jogrendszerünkben a kiskorú és gyámja közötti jogviszony családjogi jogviszony, míg a nagykorú és gondnoka közötti a polgári joghoz kapcsolódik. A gyermekekről való gondoskodás a szülők feladata. Ha a szülők nem élnek, vagy nem alkalmasak gyermekük nevelésére, gondoskodni kell olyan személyről, aki ezt a hiányt pótolja. Ez a személy a gyám, az a jogintézmény, amely a kiskorúak

93 94

Gyvt. 81/A. §, 81/B. § Gyvt. 81/D. §

47

gondviselését, képviselését vagyonkezelését biztosítja, gyámság. Az a kiskorú tehát, aki nem áll szülői felügyelet alatt, gyámság alá tartozik.95 Jelenlegi szabályozásunk szerint a gyámhatóság a gyermek részére gyermekvédelmi gyámot rendel, ha a) ideiglenes hatállyal nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben helyezte el a gyermeket, és pert indított a szülői felügyelet megszüntetése iránt, b) a gyermek szülei hozzájárultak a gyermek ismeretlen személy által történő örökbefogadásához, c) a gyermek szülei ismeretlen helyen tartózkodnak, vagy a szülők bármilyen okból nem gyakorolják szülői felügyeleti jogukat, és nem lehetséges családbafogadó gyám kirendelése, d) nevelésbe vette a gyermeket.96 A jogszabály meghatározza azokat a feltételeket is, amelyek szükségesek ahhoz, hogy valaki gyám lehessen, és nevesíti azon kizáró okokat is, amelyek fennállása kizárja ezt a lehetőséget. Rendelkezik arról is, hogy a gyermekvédelmi gyám tevékenységét a gyámhatóság irányítja és felügyeli, a feladatok ellátásához szükséges feltételeket pedig a területi gyermekvédelmi szakszolgálat biztosítja. A gyermekvédelmi gyám figyelemmel kíséri és elősegíti a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését,

nevelését,

valamint

ellenőrzi

a gyermek teljes körű ellátásának

megvalósulását. Ennek érdekében folyamatosan kapcsolatot tart a gyermekkel, biztosítja és figyelemmel kíséri a gyermek és szülei, valamint hozzátartozói között kapcsolattartás. Annak érdekében, hogy ez a tevékenység minél hatékonyabb legyen, a gyermekvédelmi törvény határt szab azzal, hogy kimondja, egyidejűleg maximum harminc gyermek gyámságát láthatja el. A gyermekvédelmi gyám joga és kötelessége, hogy a gyermeket személyi és vagyoni és ügyeiben képviselje, törvényes képviselőként nyilatkozatot tegyen és feladatkörében védje a gyermek vagyoni érdekeit, gondoskodjon a vagyon megfelelő hasznosításáról, kezeléséről és a rendes vagyonkezelés szabályai szerint intézze a gyermek ügyeit.97 6) utógondozás és az utógondozói ellátás

95

Dr. Filó-Dr. Katonáné, 2009. 199. oldal Gyvt. 84. § 97 Gyvt. 87., 88. § 96

48

A Gyvt. a családból kiemelt gyermekek speciális jogaként fogalmazta meg az utógondozáshoz való jogot, amikor célul tűzte ki az átmeneti vagy tartós nevelés megszűnését vagy megszüntetését követően a gondozott gyermek családjába történő visszahelyezésének vagy önálló életkezdésének elősegítését. Utógondozásnak van helye a) a nevelésbe vétel megszüntetését követően - kivéve ha a gyermeket örökbe fogadták legalább egy év időtartamra, de legfeljebb a gyermek 18. életévének betöltéséig, b) a nevelésbe vétel megszűnését követően a fiatal felnőtt kérelmére legfeljebb egy év időtartamra, c) az otthonteremtési támogatás igénylésének, felhasználásának és elszámolásának időtartamára.98 Az utógondozó feladata elsősorban tanácsadás a gyermek részére a tanulás, munkavállalás terén, illetve segítségnyújtás a problémák megoldásában. De közreműködik a fiatal otthonteremtési támogatása iránti kérelem benyújtásában, valamint a támogatás összegének hatékony felhasználásában is. Amennyiben a gyermek visszakerült a családba, az utógondozó közreműködik a megfelelő kapcsolat kialakításában, segíti a családba való beilleszkedést és a szociális problémák megoldását. Abban az esetben azonban, ha a fiatal felnőtt az utógondozó intézménnyel önhibájából legalább három hónapja nem működik együtt, megszűnik az utógondozás. A gyámhatóság megszünteti akkor is, ha azt a fiatal felnőtt kéri (kivéve, ha otthonteremtési támogatásban részesül), illetve egyéb gyermekvédelmi intézkedést rendeltek el.99 Az utógondozástól viszont el kell különítenünk az utógondozói ellátást. A kettő bizonyos esetekben nem kizárja, hanem kiegészíti egymást. A gyámhatóság a gyermek vagy a fiatal felnőtt kérelmére - a gyermek nagykorúságának elérése előtt a gyermekvédelmi gyám javaslatának figyelembevételével - elrendeli az utógondozói ellátást, ha a gyermek, illetve a fiatal felnőtt nevelésbe vétele nagykorúvá válásával szűnt meg, és a) létfenntartását önállóan biztosítani nem tudja, vagy b) oktatási intézménnyel jogviszonyban áll, vagy c) szociális bentlakásos intézménybe felvételét várja.100 Akkor nem biztosított a fiatal létfenntartása, ha jövedelme az öregségi nyugdíj legkisebb összegének háromszorosát, vagy készpénzvagyonának értéke az öregségi nyugdíj legkisebb összegének negyvenszeresét nem haladja meg, és lakhatása más

98

Gyvt. 92. § Gyvt. 92. § (6) 100 Gyvt. 93. § 99

49

módon nem megoldható. Az ellátás ezen formáját a fiatal 24. életévének betöltéséig kérheti, amelyről a gyámhatóság végrehajtható határozatban dönt. A döntés meghozatalától számított 15 napon belül a fiatal felnőtt és az ellátást nyújtó megállapodást köt, amely tartalmazza a szolgáltatások formáját, módját és mértékét, figyelembe véve a fiatal jövedelmi viszonyait, vagyonát, egészségi állapotát és szociális helyzetét, családi körülményeit. 101 Megszűnik az utógondozói ellátás - az utógondozói ellátás elrendelése okának megszűnésével, de legkésőbb a fiatal felnőtt 21. életévének betöltésével, - tanulói vagy felnőttképzési jogviszony fennállása esetén legkésőbb a 24., hallgatói jogviszony fennállása esetén legkésőbb a 25. életévének betöltésével, - a szociális intézménybe való felvételével, de legkésőbb a 22. életévének betöltésével. A gyámhatóság az utógondozói ellátást megszünteti, ha a fiatal felnőtt - utógondozói ellátásának jogosultsági feltételei már nem állnak fenn, - a nevelőszülőjével, az utógondozói ellátást nyújtó intézmény munkatársával, illetve az intézményben ellátott társával szemben elfogadhatatlan, az együttélés szabályait súlyosan sértő magatartást tanúsít, - a házirendet többször súlyosan megsérti, - az ellátás megszüntetését kéri, - az ellátás megállapításáról szóló gyámhatósági határozat közlésétől számított 15 napon belül az ellátást nem vette igénybe és ennek okáról önhibájából nem értesítette az ellátást nyújtót.102 Az utógondozás és utógondozói ellátás célja tehát nem más, mint a fiatal önálló életvitelének előkészítése, önállósodása. Ehhez az utógondozó a gyermekjóléti szolgálat mellett

társadalmi

és

civil

szervezetekkel,

alapítványokkal,

önkéntesekkel

együttműködve nyújt segítséget, és fontos, hogy az ellátás folyamatossága érdekében a családgondozói és utógondozói feladatokat ugyanaz a személy lássa el. Így könnyebb kapcsolatot kialakítania az érintettel, hatékonyabb lehet az együttműködés. A sikeres utógondozás eredménye hosszabb távon pedig egy sikeres felnőtt lehet, aki megfelelő életvezetés esetén kisebb eséllyel jelenik meg a szociális ellátórendszerben.

101 102

Dr. Filó-Dr. Katonáné, 2009. 410. oldal Gyvt. 93. § (9)

50

5. Az örökbefogadás és a nevelőszülői jogviszony A Gyvt. a gyermekvédelmi szakellátások között rendezi az örökbefogadás és a nevelőszülői jogviszony kérdését, én mégis szeretnék nekik külön fejezetet szánni, ugyanis talán ezeknek van a legnagyobb családépítő szerepük a hatályos szabályozásunkban. Az örökbefogadás a történelmünk során hosszabb időn keresztül az örökléssel volt kapcsolatba hozható, ezért a vagyonjogi szerződéshez hasonlították leginkább. Ezen elsősorban az 1887. évi XX. törvény (Gyámtörvény) változtatott, ami kimondta, hogy az örökbefogadó szülőre átszáll az atyai hatalom. A szerződés érvényesítéséhez ekkor az igazságügyi miniszter jóváhagyására volt szükség, amely engedély előtt azt vizsgálták, hogy fennáll-e a családba fogadás és megvan-e a nevelési célzat. A szemléletváltást az 1945. évi Csjt. hozta, amikor a családjogi kódexek elsődleges céljaként a kiskorú gyermek részére biztosított családi környezetet és a családi

nevelést

határozta

meg,

kizárva

ezzel

a

korábbi

nagykorúak

örökbefogadhatóságát. Ezzel megszűnt az örökbefogadás szerződéses formája.

103

A

hazai jogforrások mellett természetesen ezt a területet sem hagyták hatás nélkül a nemzetközi dokumentumok, egyezmények, többek között a Gyermekek Jogairól Szóló Egyezmény és a Hágai Örökbefogadási Egyezmény. Mindkettő jelentős abban a tekintetben, hogy kinyilvánítja, hogy minden gyermeket megillet az a jog, hogy szülei neveljék, azonban ha erre valamilyen okból kifolyólag nincs lehetőség, joga van a különleges helyettesítő védelemre. Ezt az elvet erősíti a Csjt. 119. §-a, amikor kimondja, hogy az örökbefogadás az örökbefogadó, annak rokonai és az örökbe fogadott gyermek között rokoni kapcsolatot létesít az örökbefogadott gyermek családban történő nevelkedése érdekében. Ennek megvalósítása érdekében a törvény részben az örökbefogadó, részben az örökbefogadott oldaláról meghatározza a szükséges feltételeket, valamint a kizáró okokat is. Ezeket a gyámhatóság részletesen megvizsgálja, felméri és mérlegeli. De ki lehet örökbefogadó szülő? Az a huszonötödik életévét betöltött, cselekvőképes személy lehet, aki a gyermeknél legalább tizenhat évvel, legfeljebb negyvenöt évvel idősebb, és személyisége, körülményei alapján alkalmas a gyermek örökbefogadására, örökbe fogadni pedig olyan gyermeket lehet, akinek a szülei nem élnek, vagy akit a szülei

103

Dr. Filó-Dr. Katonáné, 2009. 226. oldal

51

megfelelően nevelni nem képesek.104 Az örökbefogadásnak két fajtáját ismerjük: nyílt és titkos örökbefogadás. Akkor nyílt az örökbefogadás, ha a szülő ahhoz járul hozzá, hogy általa ismert személy fogadja örökbe a gyermekét, míg titkos örökbefogadásról akkor beszélhetünk, ha a vér szerinti szülő olyan módon járul hozzá gyermeke örökbefogadásához, hogy az örökbefogadó személyét és személyi adatait nem ismeri. Mindkét esetben igaz, hogy a szülő a hozzájáruló nyilatkozatot a gyermek születésétől számított hat héten belül visszavonhatja, amely jogról a szülőt tájékoztatni kell. A visszavonás hiányában a szülő felügyeleti joga ebben az időpontban megszűnik. Szintén a titkos örökbefogadás szabályait kell alkalmazni annak a szülőnek az esetében is, aki a szülői felügyeletet megszüntető jogerős bírósági ítélet hatálya alatt áll, illetve akinek nevelésbe vett gyermekét a gyámhatóság örökbe fogadhatónak nyilvánította, valamint aki gyermekét annak érdekében, hogy más nevelje fel – személyazonosságának feltárása nélkül – egészségügyi intézmény által arra kijelölt helyen hagyja és hat héten belül a gyermekért nem jelentkezik.105 Az örökbefogadás iránti kérelem előterjesztését és az érdekeltek hozzájárulását követően az örökbe fogadni szándékozó személynek a gyermeket legalább egy hónapig a saját háztartásában kell gondoznia, mely az örökbefogadás előtti eljárási szakaszra esik. Ez nem jelent mást, mint a gyámhivatal és a területi gyermekvédelmi szakszolgálat együttes vizsgálatát arra vonatkozóan, hogy alkalmas-e a kérelmet benyújtó, megfelelő-e az örökbefogadási szándék motivációja, a család élethelyzete biztosítani fogja-e a gyermek harmonikus fejlődését, nevelését. Az örökbefogadást a gyámhivatal határozattal engedélyezi. A magyar jog az örökbefogadás családjogi joghatásait illetően nem tesz különbséget a nyílt és titkos örökbefogadás között, amikor a következőket meghatározza: - családi jogállást biztosít az örökbefogadott részére az örökbefogadó családjában, - örökbefogadott – örökbefogadó között szülő – gyermek viszonyt hoz létre, - rokoni kapcsolatot eredményez az örökbefogadott és leszármazói, valamint az örökbefogadó és rokonsága között, - tartási jogokat és kötelezettségeket keletkeztet az örökbefogadással rokoni kapcsoltba került személyek között, - az örökbefogadott részére (főszabályként) az örökbefogadó nevének viselését biztosítja,

104 105

Csjt. 121-123. § Csjt. 127.§

52

- az örökbefogadóknak vér szerinti szülőként történő anyakönyvezésével elősegíti az örökbefogadott beilleszkedését az új családba, - megszünteti az örökbefogadás a vér szerinti szülői felügyeleti és tartási jogokat, kötelezettségeket.106 Az örökbefogadás hatálytalanná válásáról akkor beszélünk, ha az örökbefogadó az örökbefogadottat teljes hatályú apai elismerő nyilatkozattal gyermekének ismeri el, vagy ha az örökbefogadót jogerős bírósági ítélet következtében az örökbefogadott apjának vagy anyjának kell tekinteni, így ezekben az esetekben úgy kell tekinteni, mintha az örökbefogadásra nem került volna sor. De lehetőség van az örökbefogadás felbontására is. Sokakban felmerült a kérdés, hogy ha az örökbefogadás célja az életre szóló kapcsolat kialakítása, akkor lehetővé tegyék-e annak felbontását. A magyar jogalkotás az igenlő válasz mellett tette le a voksát, amikor megalkotta a kölcsönös és egyoldalú kérelmen alapuló felbontás szabályait. A felek kölcsönös kérelme alapján a gyámhatóság felbonthatja azt, de ha az örökbefogadott még kiskorú, az örökbefogadás csak a kiskorú érdekében teheti meg. A bíróság általi felbontásra akkor kerül sor, ha valamelyik fél olyan magatartást tanúsított, amely miatt az örökbefogadás fenntartása a másik fél számára elviselhetetlenné vált. Az elviselhetetlenség fogalmát a Csjt. nem határozza meg, ezért a bírói gyakorlat szolgálhat alapul. Lehetetlenné teszi az örökbefogadás fenntartását például a bűncselekmény, erkölcstelen életmód, de a durva bánásmód is. Ez egyébként a családon belüli erőszak problémáját is felvetheti, ahol szintén fontos szerepe van a gyermek közvetlen környezetének, figyelemmel a gyermek érdekeire, nevelésére, egészségére. Amennyiben az örökbefogadás felbontására sor kerül, az a fennálló jogviszonyt természetesen alapjaiban változtatja és szünteti meg. Megszűnik a felek közötti jogviszony, ezzel pedig a szülő-gyermek közötti kapcsolat és a családi jogállás is. Megszűnik továbbá a rokoni kapcsolat és az abból származó jogok és kötelezettségek, valamint a tartási és öröklési kapcsolatok is. A Csjt. azonban a legfontosabb joghatásnak a névviselés változását tartja azzal, hogy az örökbefogadás felbontása után az örökbefogadott és leszármazói az örökbefogadással felvett családi nevet –főszabályként- nem viselhetik. Ez alól felmentést indokolt esetben a gyámhatóság vagy a bíróság adhat, amennyiben az örökbefogadottnak ehhez érdeke fűződik és nem áll ellentétben az örökbefogadó érdekeivel.107

106 107

Dr. Filó-Dr. Katonáné, 2009. 423. oldal Csjt. 142.§

53

A családi kapcsolatok erősítésében véleményem szerint a másik fontos szerepet a nevelőszülő töltheti be, amely lehetőségről a Gyvt. kiegészítéseként a 2014. január 1-jén hatályba lépett, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony és a helyettes szülői jogviszony egyes kérdéseiről szóló, 513/2013. (XII. 29.) Kormányrendelet is rendelkezik. A nevelőszülő tevékenysége során az ideiglenes hatállyal elhelyezett vagy nevelésbe vett gyermeket otthont nyújtó ellátásának biztosítása céljából saját háztartásában gondozza és neveli attól az időponttól kezdve, amelytől a gyámhatóság a határozatában a gyermek gondozási helyeként a nevelőszülő háztartását határozta meg.108 Az örökbefogadó szülőtől alapvetően az különbözteti meg, hogy a nevelt gyermek jogilag nem válik a család részévé. Herczog Mária szerint manapság nem az a kérdés, hogy a gyermekeknek jó-e, ha nevelőszülőknél vannak, hanem hogy honnan lehetne több nevelőszülőt találni.109 Különböző felmérések azt mutatják, hogy számos oka lehet annak, ha valaki nevelőszülőnek jelentkezik. Gyakori, hogy az ismertségi körben van nevelőszülő, vagy az érintett saját maga is állami gondozott volt, és ő is szeretne gyermekeken segíteni, ahogyan korábban rajta segítettek. Sok nevelőszülőt ér azonban a vád, hogy pusztán az anyagiak miatt jelentkezik. Azt biztosan kijelenthetjük, hogy sokkal több hivatásos nevelőszülőre lenne szükség, amihez a 2014 januárjában elfogadott törvénymódosítás jó motiváció lehet. Azzal, hogy a jogalkotó megteremtette a foglalkoztatási jogviszony lehetőségét e tekintetben, 5200 nevelőszülő került foglalkoztatási jogviszonyba. A cél ezzel nem más, mint hogy az állami gondoskodásba kerülő gyerekek közül a lehető legtöbben nevelőszülői vagy örökbefogadó családba kerüljenek, és az intézkedés pedig magával hozza a szakmai színvonal emelkedését és a nevelőszülői hivatás elismertségét is.110 A hivatásos nevelőszülő a hazánkban a TEGYESZ alkalmazottjaként dolgozik, de az elhelyezés után nem marad magára: a szolgálat folyamatosan segíti őt munkájában, támogatja a felmerülő problémák megoldásában, kezelésében.111 A „helyettes szülő” tevékenysége során köteles együttműködni a működtetőjével, a gyermekvédelmi gyámmal, a gyermek kapcsolattartásra jogosult szülőjével és más hozzátartozójával, a gyámhatósággal, a területi gyermekvédelmi szakszolgálattal, és a gyermek számára ellátást, szolgáltatást nyújtó intézményekkel, különösen az egészségügyi szolgáltatókkal 108

Gyvt. 66/A. § Herczog Mária: A nevelőszülőkről. Család, Gyermek, Ifjúság, 2006. 110 http://www.origo.hu/jog/lakossagi/20140107-tobb-mint-otezer-neveloszulo-kerult-foglalkoztatasijogviszonyba.html letöltve: 2014. június 19. 111 http://www.tegyesz.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=10&Itemid=11&limit=1&limit start=2 letöltve: 2014. június 19. 109

54

és köznevelési intézményekkel is.112 Erre az együttműködésre pedig nagy szükség van. Ezt jól mutatja, hogy nagyon sok gyermek kerül vissza a gyermekvédelmi gondoskodás rendszerébe, ahol más megoldásra van szüksége. Ennek okát sokan a nevelőszülők túlterheltségében és alacsony létszámában látják. Az általánosan elfogadott nézet szerint a gyermekotthonok helyett a nevelőszülői hálózat erősítésére, fejlesztésére és szabályozására lenne szükség, bár azt is be kell látnunk, hogy számos olyan tényezőt ismerünk (speciális nevelési igényű gyermekek, fogyatékkal élők), amelyek fennállása az intézeti elhelyezést indokolja. Természetesen ez is szükségszerű eleme a gyermekvédelemnek, de álláspontom szerint csak azoknak nyújthat hatékony megoldást, akiknek lehetőségük és reményük van a mihamarabbi családba történő visszahelyezésükre.

112

Gyvt. 66/C. §

55

6. A gyermekvédelmi feladatok irányítása A gyermekvédelem és a gyámügyi igazgatás szorosan összefüggő fogalmak, ami között a gyermekvédelmi gondoskodás jelent átfedést. A Gyvt. szétválasztja a hatósági és szolgáltató tevékenységet. A gyermekvédelmi (szolgáltató jellegű) feladatokat a települési és megyei önkormányzatok, a gyámügyi igazgatás hatósági intézkedéseit a jegyző és a gyámhivatalok látják el.113 A rendszer működtetése tehát állami feladat, amelyhez a szükséges intézményrendszer létrehozására, fenntartására valamint a központi és helyi szint feladatainak egyértelmű körülhatárolására van szükség.

6.1 A települési (megyei, fővárosi) önkormányzat feladatai A települési önkormányzat feladata a gyermekek védelme helyi ellátó rendszerének kiépítése és működtetése, a területén lakó gyermekek ellátásának megszervezése. Így biztosítja a gyermekjóléti szolgáltatást, a gyermekek napközbeni ellátását, a gyermekek átmeneti gondozását, valamint szervezi és közvetíti a máshol igénybe vehető ellátásokhoz való hozzájutást. A megyei jogú város köteles gyermekjóléti szolgálatot működtetni. Az a települési önkormányzat, fővárosban a kerületi önkormányzat, amelynek területén a) tízezernél több állandó lakos él, bölcsődét, b) húszezernél több állandó lakos él, gyermekek átmeneti otthonát is, c) harmincezernél több állandó lakos él, a fentiek mellett családok átmeneti otthonát, d) negyvenezernél több állandó lakos él, az előzőekben meghatározottak mellett gyermekjóléti központot köteles működtetni.114 A települési önkormányzat által fenntartott intézmények ellátási területe főszabályként a település lakosságára terjed ki, kivéve, ha az intézményt társulás keretében közösen tartják fenn, vagy ha az ellátást szerződésben vállalta más önkormányzat lakosságára is kiterjedően, de a személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátásokat (bölcsőde, a gyermekek átmeneti otthona, a családok átmeneti otthona és a gyermekjóléti központ) társulás útján is biztosíthatják.

113 114

Rózsás, 2004. 128-129. oldal Gyvt. 94. §

56

6.2 Az állam feladatai A Gyvt. már a célok között meghatározza, hogy a gyermekvédelmi rendszer működtetése, az ehhez szükséges intézményrendszer kiépítése és fenntartása az állam feladata: biztosítja az otthont nyújtó ellátást, az utógondozói ellátást és a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást is, valamint a települési (fővárosi, kerületi) önkormányzatok által ellátandó feladatokhoz szükséges anyagi forrásokat is rendelkezésre bocsátja. A települési önkormányzat és az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról minden év május 31-éig átfogó értékelést készít. Az értékelést települési önkormányzat esetén a képviselő-testület általi megtárgyalást követően - meg kell küldeni a gyámhatóságnak. A gyámhatóság az értékelés kézhezvételétől számított harminc napon belül javaslattal élhet a települési önkormányzat, illetve az állami szerv felé, amely hatvan napon belül érdemben megvizsgálja a gyámhatóság javaslatait és állásfoglalásáról, intézkedéséről tájékoztatja.115 Emellett azonban lehetőség van arra is, hogy személyes gondoskodást nyújtó ellátást vagy egyes körülhatárolható és elkülöníthető feladatok ellátását (kivéve a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást) a települési önkormányzat, illetve az állam állami fenntartóval, egyházi fenntartóval és nem állami fenntartóval kötött is biztosíthatja. Ilyen ellátási szerződés csak fenntartóval köthető, amely jogerősen be van jegyezve a szolgáltatói nyilvántartásba. Egyes gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységek nyújtását azonban jogszabály kizárólag állami szerv hatáskörébe is utalhatja.

6.3 A miniszter (nemzeti erőforrás miniszter) feladatai A nemzeti erőforrás miniszter ellátja a gyermekek védelmét biztosító feladatok ágazati irányítását, ezzel összefüggésben pedig meghatározza a gyermekek védelmét biztosító feladatok szakmai, képesítési követelményeit, a feladatok törvényességi és szakmai ellenőrzési rendjét, ellátja a gyámhatóságok szakmai felügyeletével és irányításával kapcsolatos feladatokat, összehangolja és szervezi a gyermekek védelmét biztosító rendszer irányításához és egységes működéséhez szükséges nyilvántartási és információs rendszert, és gondoskodik az országos örökbefogadás elősegítéséről.116 A rendszer részletszabályait a többször módosított gyermekvédelmi és gyámügyi feladatés hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről 115 116

Gyvt. 96. § (6) Gyvt. 101. §

57

szóló 331/2006. (XII. 23.) Kormányrendelet tartalmazza, amely szerint a gyámhatóság feladat- és hatáskörét a) a települési önkormányzat jegyzője, b) a járási (fővárosi kerületi) gyámhivatal (a továbbiakban: járási gyámhivatal), valamint c) a szociális és gyámhivatal gyakorolja.117

6.4 A járási gyámhivatal feladatai A fenti Kormányrendelet szabályozása szerint a járási gyámhivatalokra hárul a legtöbb feladat a gyermekvédelem hatósági rendszerében. A rendelet 4. §-a taxatív felsorolást tartalmaz az ellátandó feladatok tekintetében. Így többek között ide sorolja az ideiglenes hatályú elhelyezést, utógondozást, a nevelésbe vételt és az örökbefogadást érintő döntéseket, amelyek mellett ellátja a kapcsolattartással, szülői felügyeleti joggal és gyermektartásdíjjal kapcsolatos teendőket is. A járási hivatal feladatkörébe tartozik továbbá a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat felvétele (ami korábban jegyzői hatáskör volt), valamint a 16. életévét betöltött gyermek házasságkötésének és a tanköteles gyermek művészeti, sport-, modell- vagy hirdetési tevékenység keretében történő foglalkoztatását engedélyezése is.

6.5 A szociális és gyámhivatalok feladatai A szociális és gyámhivatal a) ellátja az illetékességi területéhez tartozó települési önkormányzat jegyzőjének és a járási gyámhivatalnak a szakmai irányítását, felügyeletét és ellenőrzését, b) ellátja a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásával és ellenőrzésével kapcsolatos, jogszabályban meghatározott feladatokat, c) másodfokú hatósági jogkört gyakorol a települési önkormányzat jegyzőjének, a járási gyámhivatalnak a gyermekvédelmi és gyámügyi hatósági ügyeiben, d) ellátja a jogszabályokban hatáskörébe utalt egyéb feladatokat.118 Mindezeken túl ellenőrzési jogkörében legalább négyévenként ellenőrzi a gyámhatóságok gyámügyi és gyermekvédelmi

hatósági

tevékenységének

117

jogszerűségét,

jogosult

szakmai

A gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Gyár.) 118 Gyár. 13§

58

koordinációs értekezlet összehívására, és közreműködik az ágazati képzések, továbbképzések szervezésében is.

6.6 A települési önkormányzat jegyzőjének hatásköre Elsőfokú hatóság azokban az ügyekben, melyeknél a hatósági jogkör a gyermek családban maradását szolgálja: 

a gyámhatósági ügyekben megkeresésre környezettanulmányt készít,



megállapítja a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát,



megállapítja a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek, nagykorúvá vált gyermek hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetének fennállását,



megállapítja az óvodáztatási támogatásra való jogosultságot,



ellátja a törvényben vagy kormányrendeletben hatáskörébe utalt egyéb gyermekvédelmi és gyámügyi feladatokat.119

A fentiek alapján megállapíthatjuk tehát, hogy a Gyvt. és a Gyár. a hatósági és szolgáltató tevékenység szétválasztásának elsődleges célja a szakmai szempontok erősítése és az állami felelősségvállalás fokozása volt. A gyámügyi feladatokat ezek alapján alapvetően két nagy csoportra oszthatjuk: az első csoportot azok az ügyek alkotják, amelyek a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, megszüntetését segítik elő, míg a gyámhatósági ügyek másik részét azok teszik ki, amelyekben a gyermekek és más személyek sorsát alapvetően érintő döntéseket kell hozni, amely döntések visszafordíthatatlan helyzeteket eredményeznek. 2007-ben a Gyvt. új feladatmegosztást alakított ki az elsőfokú gyámügyi igazgatás terén, és ekkortól a feladat-és hatáskörök megoszlását a Gyár. tartalmazza. 120

119 120

Gyár. 3§ Dr. Filó-Dr. Katonáné, 2009. 417. oldal

59

7. A családtámogatások rendszere A gyermekkorhoz kapcsolódó szociális ellátások másik nagy csoportját a gyermeknevelés

költségeihez

való

állami

hozzájárulásként

az

úgynevezett

családtámogatási rendszer jelenti, amely annak ellenére, hogy közvetve nevezhető a gyermekvédelmi rendszer részének, abban fontos, kézzel fogható segítséget, támogatást jelent. Ezért tartom fontosnak, hogy a rendszer bemutatásakor erről is ejtsünk néhány szót. Ebbe a körbe alanyi jogon járó, fix összegű pénzbeli ellátások tartoznak.121 Az Országgyűlés az Alaptörvényben vállalt kötelezettségének megfelelően, a családok és gyermekek

jólétének

biztosítása

érdekében

törvényben

határozza

meg

a

családtámogatási rendszer felépítését, az ellátások jogosultjainak körét, valamint az ehhez kapcsolódó legfontosabb eljárási és hatásköri szabályokat. A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény már az alapelvek között hangsúlyozza, hogy az állam elismerve a család és a gyermekvállalás fontosságát - jövedelmi helyzettől függetlenül - a gyermeket nevelő szülőt megillető támogatási rendszert épít ki.122 Hatályos szabályozásunk szerint a családtámogatási ellátási formák a következők:  családi pótlék (a gyermek nevelésével, iskoláztatásával járó költségekhez havi rendszerességgel járó támogatás)  nevelési ellátás (a gyermek születésétől a tankötelezetté válásáig járó támogatás)  iskoláztatási támogatás (a tankötelezettség teljes időtartamára, valamint ennek megszűnését követően közoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermekre tekintettel is)  gyermekgondozási segély (jogosult a szülő, a gyám a saját háztartásában nevelt gyermek 3. életévének betöltéséig, ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig, tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek 10. életévének betöltéséig)  gyermeknevelési támogatás (az a szülő, gyám jogosult, aki saját háztartásában három vagy több kiskorút nevel. A támogatás a legfiatalabb gyermek 3. életévének betöltésétől a 8. életévének betöltéséig jár)

121 122

Ficzere– Forgács, 2006. 290. oldal A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) 3. §

60

 anyasági támogatás (a gyermek születésekor járó egyszeri pénzbeli juttatás) 123 A Cst. rendezi továbbá részletesen az eljárási szabályokat és feladatköröket, valamint az igénylés módját és feltételeit is. A családtámogatások megállapítását és folyósítását a Magyar Államkincstárra, illetve annak megyei igazgatóságainak jogkörébe utalja. De meg kell említenünk a családban nevelt gyermekek száma alapján igénybe vehető adókedvezményeket is, amelyek azzal, hogy csökkentik az adóalapot, szintén a gyermeknevelést segítik elő.

123

Cst. 6-29. §

61

8. Adatkezelés, - nyilvántartás Miután megvizsgáltuk a gyermekek védelmének szabályait, valamint a rendszer működését biztosító feladat – és hatáskörrel rendelkező állami és nem állami szervek tevékenységét, arra is választ kell keresnünk, hogyan szolgálja a gyermekeket az adatkezelés, a nyilvántartások vezetése, és jelenthetnek-e ezek rájuk nézve veszélyeket. Alapvető szabályként elmondhatjuk, hogy a természetes személyek magánszféráját az adatkezelők kötelesek tiszteletben tartani, valamint a közügyek átláthatósága a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismerésével valósulhat meg. 124 Az adatok kezelése, nyilvántartások a mindennapi életünk szerves részét alkotják, annak valamennyi szegmensére kiterjednek, így elkerülhetetlen, hogy a gyermekvédelem kapcsán ne essen szó róla. Nincs olyan részterület, ahol ne merülne fel kérdésként, hogy milyen adatokat lehet gyűjteni és tárolni, azok milyen módon és kinek a részére továbbíthatóak, hogyan és mit kell dokumentálni. A nyilvántartási rendszer alapját a gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról szóló 235/1997. (XII. 17.) Kormányrendelet teremtette meg. A „Gyermekeink védelmében” elnevezésű rendszer azon az elven alapul, hogy a veszélyeztetett, védelembe vett vagy családjukon kívül élő gyerekek ugyanolyan minőségű gondozásban, nevelésben, ellátásban részesüljenek, mint az adott közösségben szerető családban élő társaik. A nyilvántartás vezetéséhez elengedhetetlen a szakmai tudás és az együttműködés az ezen a területen dolgozók és tevékenykedők között (szülők, nevelőszülők, gyermekvédelmi szakemberek). A rendszer a gyerekek fejlődési szükségleteit hét kategóriába sorolta, és ennek megfelelően fejlesztette ki a nyilvántartó lapokat: -

egészség,

-

oktatás, értelmi fejlődés, játék,

-

önazonosság, identitás,

-

családi és közösségi kapcsolatok,

-

ápoltság, viselkedés, énfejlődés,

-

érzelmi és magatartásbeli fejlődés,

124

Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény

62

-

önállóság.125

A felosztás legnagyobb előnye, hogy a gyermek életkorának megfelelő bontásban, fejlődési szükségleteinek megfelelően tartalmaz egy helyen minden fontos információt a gyermekről, amelyek akár hatósági eljárások, döntések során is hasznosíthatók lehetnek. Tehát a Gyvt. célja egy átfogó, egységes nyilvántartás létrehozása volt. Ha pedig igyekszünk minden nyilvántartást „világosan”, tehát átláthatóan kezelni, garantáljuk, hogy a történések és módosítások ellenőrizhetőek legyenek, és határt szabunk a hozzáférhetőségnek és a felhasználhatóságnak, akkor véleményem szerint ezek a dokumentációk alkalmasak lehetnek következtetések levonására, amelyek pedig hatékonyabbá tehetik a rendszert. Ez pedig hosszabb távon a szolgáltatások, ellátások fejlesztését és az esetleges hiányosságok feltárását is magával hozhatja.

125


63

ÖSSZEGZÉS A fentiek alapján tehát meghatározó, hogy hogyan értelmezzük a gyermekvédelmet. Manapság sajnos azzal azonosítjuk, hogy azoknak a gyermekeknek van szükségük védelemre, akik valamilyen rajtuk kívülálló ok miatt az állam speciális védelmére szorulnak, pedig a gyermekvédelmi törvény minden gyermekre vonatkozik. Herczog Mária szerint két területen kerülhet szóba a gyermekek társadalmi fontossága: a családtámogatási

rendszer

kialakításakor,

változtatásakor,

a

prioritások

meghatározásakor, valamint a demográfiai folyamatok és ezek következményeinek elemzésekor.126 Ehhez véleményem szerint az iskolai rendszer, az oktatás minősége, a munkaerő-piaci viszonyok, de az egészségügyi és szociális ellátások is kapcsolódnak. Sokan az 1997-es gyermekvédelmi törvény bevezetését is megalapozatlannak tartották annak ellenére, hogy közel tízéves előkészítő munka után született meg. Mások szerint azonban a jogszabállyal rendkívül sokféle változás kezdődött el, amely nagymértékben segítette a családok életét. Bár a gyermek egészséges fejlődése, nevelkedése elsősorban a szülők és a család feladata, mégis fontos szerep jut az államnak is ebben a rendszerben. Ahogyan a fentiekben láttuk, az elsődleges feladata megteremteni a gyermekvédelem jogi kereteit és intézményeit, másrészt pedig támogatásokkal segíteni a szülőket abban, hogy a jogszabályban – és a köztudatban is - hangsúlyozott, evidensnek tűnő kötelezettségeinek eleget tudjanak tenni. De növelheti a gyermeki jogot társadalmi elismertségét az is, ha az állam tevékenysége kiterjed a jogvédő intézmények létrehozására vagy a meglévők fejlesztésére, illetve ezt az eredményt válhatja ki az is, ha növelik a civil szervezetek jelentőségét és részvételének súlyát. Azonban ha még ezek is tágabb kategóriára gondolunk, akkor az okokat a jogosultságok (és természetesen a kötelezettségek) ismeretére, illetve annak hiányára vezetném vissza. A gyermekjogok legerősebb korlátja ugyanis véleményem szerint az, hogy az érintettek nincsenek tisztában a jogaikkal. Ennek felszámolására már számtalan pozitív és követendő törekvést találunk: jó alkalmat adhatnak erre például a tematikus interaktív programok, akciótervek, a kifejezetten erről szóló gyermekeknek szánt honlapok, de fontos szerep jut a médiának és az internetnek is, valamint kiemelt jelentősége van az iskolának és a

126


64

pedagógusoknak. A gyermekjogokat csak ott lehet sikerrel tanítani, ahol maga az iskola, a pedagógusok is tiszteletben tartják azokat.127 A jog ismerete mellett a másik tényező, amit fontosnak tartok – nemcsak a gyermekvédelemre, hanem az élet-és jogviszonyokra vonatkozóan általánosságban – az együttműködés. Mikroszinten ez a szülők és a gyermek közötti viszonyban jelenik meg elsődlegesen, közvetlen beszélgetések formájában. Tágabb vizsgálat szerint már a családnak, örökbefogadó családnak és helyettes szülőnek is együtt kell működnie a védelmi rendszer szakembereivel, szerveivel. Ha pedig még tovább nyújtjuk a képzeletbeli kört, ezeknek a szerveknek az egymással való együttműködését, „párbeszédét” láthatjuk. Ehhez elengedhetetlen a folyamatos kapcsolat, tapasztalatcsere, de a kutatások, felmérések is nélkülözhetetlenek, amelyekből hosszú és rövid távú célokat és következtetéseket lehet meghatározni. Ahhoz, hogy ez eredményesebben működjön a jelenleginél, elsősorban szemléletváltásra, gondoskodásra van szükség, és jól képzett, elhivatott szakemberekre. Az odafigyeléssel ugyanis talán megelőzhetőek lennének napjaink legégetőbb problémái, mint a gyermekbűnözés, a családon belüli erőszak vagy a gyermekek családon kívüli nevelkedése. A számomra legfontosabb üzenettel zárom a dolgozatomat, amelyhez Ady Endrétől választottam egy gondolatot: „Meg kell érteni a gyermeklelket, s óvó, bizalmas társul kell odaadni neki a mi voltaképpen egyazon, csak éppen terjedelmesebb, fölnőtt lelkünket.”

127

Kecskeméti Edit: A gyermekek érdekei a politika felett állnak, Család Gyermek Ifjúság, 2002

65

Irodalomjegyzék 1. Dr. Filó Erika – Dr. Katonáné dr. Pehr Erika: Gyermeki jogok, gyermekvédelem HVG Orac Lap-és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2009 2. Dr. Rózsás Eszter: A gyermekjogok tartalma, érvényesülése és védelme, Pécs 2008 3. Ficzere Lajos – Forgács Imre: Közigazgatási jog különös rész, Osiris Kiadó, Budapest, 2006 4. Gáspár Károly: Gyermekvédelmi és gyámügyi kézikönyv, KJK-Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest 2003 5. Gergely Ferenc: A magyar gyermekvédelem története (1867-1991), Püski Kiadó, Budapest 1997 6. Herczog Mária: A gyermekvédelem dilemmái, Pont Kiadó, Budapest, 1997 7. Herczog Mária: Gyermekvédelmi kézikönyv, KJK-Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest 2001 8. Volentics Anna: Gyermekvédelem és reszociálizáció, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 1999

Folyóiratok: 9. Csatlós Sándor: Gondolatok a gyermekvédelemről, Család Gyermek Ifjúság 1996 10. Dr. Gáti Ferenc: Most a nevelőszülők…?, Gyermek- és Ifjúságvédelem 1991/1. 11. Dr. Rózsás Eszter: A gyermekvédelem rendszere, Jura 2004 12. Herczog Mária: A nevelőszülőkről. Család, Gyermek, Ifjúság 2006. 13. Kecskeméti Edit: A gyermekek érdekei a politika felett állnak, Család Gyermek Ifjúság 2002 14. Szöllőssi Gábor: A gyermekvédelem új rendszerének bemutatása, Háló 1997 15. Szöllőssi Gábor: A gyermekvédelmi probléma mint társadalmi konstrukció, Esély 2003/2. 16. Szöllősi Gábor: Funkcióváltás a gyermek helyettesítő gondozásában, Magyar Közigazgatás 1987/3.

66

Webhelyek: 17. http://unicef.hu/ismerje-meg/mire-forditjuk-azadomanyokat/gyermekjogok/gyermekjogi-egyezmeny letöltve: 2014. május 24. 18. http://www.origo.hu/jog/lakossagi/20140107-tobb-mint-otezer-neveloszulokerult-foglalkoztatasi-jogviszonyba.html letöltve: 2014. június 19. 19. http://www.tegyesz.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=10&Ite mid=11&limit=1&limitstart=2 letöltve: 2014. június 19. 20. http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/pdf/allamigondoskodas.pdf letöltve: 2014. június 27.

Jogszabályok: 21. Magyarország Alaptörvénye 22. A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény 23. A Gyermek Jogairól Szóló Egyezmény kihirdetéséről szóló 1991. évi LXIV. törvény 24. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 25. A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 26. A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 27. Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 28. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 29. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 30. A gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Kormányrendelet

67

A gyermekvédelem kialakulása és hatályos szabályozása Magyarországon

Recommend Documents