A Gázár és távhő-támogatás megváltozása Ki lesz jogosult januártól a gázár-, illetve a távhő támogatásra? Azok a gáz- illetve távhő-fogyasztók, akik gázt, illetve távhőt háztartási célra (pl. sütésre, főzésre, fűtésre) használják; és a háztartásban az egy fogyasztási egységre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum három és félszeresét. Az öregségi nyugdíjminimum 2006. január 1-től 26 830 forint, a három és félszerese 93 905 forint. Konkrétan mekkora támogatást kapnak a jogosultak? Egy fogyasztási egységre jutó havi Gázszolgáltatás
Távhőszolgáltatás
jövedelem
Ft/MJ
Ft/m3
(Ft/GJ)
Nem haladja meg az 53 660 Ft-ot
1,180
40,12
1680
53 661 és 67 075 Ft között van
0,965
32,83
1380
67 076 és 80 490 Ft között van
0,751
25,53
1068
80 491 és 93 905 Ft között van
0,536
18,24
768
Mit kell tenni a támogatások igényléséhez? Az új rendszerben egyszerűsödik az eljárás. A támogatás igényléséhez egy igénylőlapot kell kitölteni annak, aki a gáz- vagy távhő-szolgáltatóval a közüzemi szerződést megkötötte. Ez az igénylő lap ugyanaz a gázár- és a távhő-támogatás esetében is. Ha mindkettőt igényelni szeretné valaki, akkor külön kell beküldeni egy igénylapot a gázár-, és egyet a távhő-támogatásra vonatkozóan. Az igénylőlapot a Magyar Államkincstár küldi meg a háztartásoknak december közepéig, egy válaszborítékkal együtt. A kitöltött lapot a válaszborítékban a Magyar Államkincstárnak kell visszaküldeni, vagy személyesen bevinni a MÁK területi irodáiba. A Magyar Államkincstár határozatot állít ki a támogatás megállapításáról vagy a kérelem elutasításáról, és azt elküldi az igénylőnek, illetve értesíti erről a szolgáltató céget és társasházban élő esetén a közös képviselőt is. Kell-e jövedelemigazolás az igénylőlaphoz? Nem kell jövedelemigazolás, a rendszer önbevalláson alapul. Az igénylőlapon jövedelmi adatokat és az adóazonosító jelet is meg kell adni, illetve a kérelem benyújtását megelőző hónapra vonatkozó gáz- illetve távhő-számla másolatát csatolni kell. A háztartás jövedelemmel rendelkező tagjainak aláírásukkal igazolniuk kell, hogy a nevüknél feltüntetett jövedelem valódi. A támogatásokat számlán írják jóvá, vagy kézhez kapja a jogosult?
Megjegyzés:
Mindkét támogatás számlán jelenik meg, nem jelent készpénzt. Ez a gázár-támogatásnál nem jelent változást, eddig is így történt a folyósítás. Január 1-től azonban a távhő-támogatás is számlán jelenik meg. Mikortól jár a támogatás? Az igénylőlapot december 1-jétől lehet beküldeni a Magyar Államkincstár lakóhely szerinti igazgatóságához. •
Aki ezt december 31-ig megteszi, annak már a januári fogyasztásában, azaz a februári számlában megjelenik a támogatás.
•
Aki január 1. és március 31. között adja be az igénylést, és jogosult lesz, az január 1-ig visszamenőleg megkapja a támogatást - amely a gyakorlatban azt jelenti, hogy az áprilisi fogyasztásában, tehát a májusban kézhez kapott számlában jelenik meg a korábbi hónapok támogatása egy összegben.
•
Aki április 1. után adja be, az csak a benyújtás hónapját követő hónaptól kapja meg a támogatást. Tehát ha pl. április 15-én nyújtja be az igénylőlapot, akkor a támogatásra május 1től lesz jogosult, amely a júniusi számlájában fog megjelenni.
Csak a bejelentett állandó lakóhelyen lehet igényelni? Albérletben lakó nem igényelhet támogatást? A támogatást a lakóhelyen vagy a tartózkodási helyen lehet kérni. A támogatás megállapítására ott kerülhet sor, ahol életvitelszerűen él a kérelmező, és a számla az ő nevére szól. A párhuzamos megállapítás elkerülése érdekében ha a kérelmet a tartózkodási helyen nyújtják be, akkor erről értesíteni kell a lakóhely szerint illetékes MÁK területi igazgatóságát. Csak az kérheti a támogatást, aki a gáz- illetve távhő-szolgáltatóval szerződést kötött. Ez általában a lakás tulajdonosa. Albérletben lakó akkor kaphat támogatást, ha bejelentkezett a lakásba és a számla az ő nevére szól. Ki számít egy háztartásban élőnek? Akiknek ugyanabban a lakásban van a bejelentett lakhelye vagy tartózkodási helye. Ebben a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai az irányadóak. Mi a különbség a fogyasztási egység alapján történő és a korábbi, egy főre jutó jövedelmen alapuló elszámolás között?
A kiadások nem egyenes arányban nőnek a családtagok számával, hiszen nem mindegy, hogy az adott családban hány felnőtt és hány gyerek van, valamint ők milyen korúak. Az eltérő családtípusok különböző energia-kiadásaikat jobban kezelhetjük a fogyasztási egység számításának bevezetésével. Ez egy arányszám. A rendelet meghatározza, hogy pl. a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1.0, a második nagykorúnak 0.9. A gyerekeknél az első és második kiskorú arányszáma személyenként 0.8, a harmadiktól kezdődően személyenként 0.7. Hadd mondjak egy példát: ha két szülőt és két gyermeket magában foglaló családra gondolunk, akkor esetükben a fogyasztási egység 1.0 + 0.9 + 0.8 + 0.8= 3.5. A család összes jövedelmét ezzel a számmal kell elosztani, és az eredményt kell összehasonlítani az öregségi nyugdíjminimumban kifejezett értékhatárokkal. Ellenőrzik-e az önbevallásokat? És ha igen, ki jogosult erre? Mit jelent, hogy az APEH célzottan fogja vizsgálni azokat, akik kapnak támogatást? A jövedelemnyilatkozatokat az APEH fogja ellenőrizni. Ha valakiről bebizonyosodik, hogy jogosulatlanul vett igénybe támogatást, akkor azt az illetőnek kamatostul vissza kell fizetnie. A jövedelmet nettó vagy bruttó összegben kell megadni? Jövedelemként a kérelem benyújtását megelőző 3 hónap átlagos jövedelmét kell feltüntetni. Az igénylőlapon a havi nettó jövedelem megadása szükséges, azaz a havi bruttó jövedelemből le kell vonni a személyi jövedelemadót, társadalombiztosítási járulékot, magán-nyugdíjbiztosítási tagdíjat és a munkavállalói járulékot. Nem számít jövedelemnek pl. a segély, lakásfenntartási támogatás, rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a 13. havi nyugdíj, a fogyatékossági támogatás. Az igénylőlap kitöltéséhez részletes tájékoztató készül, amely tartalmazza a pontos definíciókat és azt, hogy mely juttatások számítanak jövedelemnek, és melyek nem. Társasházi fogyasztó esetén hogyan történik a fogyasztás megállapítása? A szabályozás nem változik. Társasházi fogyasztói közösségek esetén - azaz ha önálló mérővel nem rendelkezik a lakás - a közös képviselő nyilatkozatot állít ki, amelyet csatolni kell az igénylőlaphoz. A nyilatkozaton szerepel a társasházi közös mérő azonosítási száma; igazolás arról, hogy a fogyasztó tényleg igénybe vesz gáz- vagy távhő-szolgáltatást; és hogy a fogyasztó lakásának fogyasztása mekkora hányadát képviseli a társasház fogyasztásának. Ez utóbbit általában a helyiségek légköbméterben mért térfogata alapján kell megállapítani. A nyilatkozat tartalmáért a közös képviselő felel. A közös képviselő nyilatkozatának figyelembe vételével kerül a támogatás
megállapításra, amelyről a MÁK értesíti a kérelmezőt, a szolgáltatót és a társasház közös képviselőjét is. A gáz- vagy távhőszolgáltató a társasház számlájából levonja a támogatásokat. A közös képviselő a számla megérkezése után egyrészt tudni fogja, hogy mennyibe került a társasház teljes fogyasztása, ebből mennyi támogatást vont le a szolgáltató. Ezt követően a közös képviselő a lakásonkénti fizetendő költségből a jogosultaknál levonja a támogatás összegét, és ennek eredményeként megkapja azt a végösszeget, amelyet az egyes jogosultaknak fizetniük kell. A lakók természetesen tudni fogják, hogy ők jogosultak-e támogatásra, ha igen, akkor milyen mértékűre, így minden esetben kiderül, ha a közös képviselő által kiszámított támogatás eltér a jogosan járó összegtől. Társasházban előfordulhat, hogy cserélődik a lakók egy része, változik egyes háztartások vagyoni helyzete, vagy a háztartásokban élők száma. Ebben az esetben mi a teendő? A megállapított támogatás minden esetben 2007. december 31-ig jár, tehát a változások nem érintik Sokáig probléma volt, hogy a nagycsaládosokat nem segítette a gázár-támogatás. Hogy lesz ez most? Eddig is kiemelten támogattuk a nagycsaládosokat, hiszen a szociális gázár-támogatást többek között ők voltak jogosultak igényelni. A januártól életbe lépő támogatási rendszer is kiemelten kezeli a nagycsaládosokat. Egyrészt ha a sok gyermeket nevelők családjában kevés az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem, akkor az állam továbbra is támogatást nyújt a gáz- illetve távhő számlájuk kifizetéséhez. Másrészt a nagycsaládosok számára magasabb az az éves fogyasztási maximum, ameddig jár támogatás; azaz még akkor is jár nekik a támogatás, amikor másnak már nem. Más jogosultaknál ez a plafon 3000 m3, nagycsaládosoknál viszont 5000 m3-ig jár támogatás. Végül pedig fontos figyelembe venni a segítségek között azt is, hogy a leginkább rászoruló nagyfogyasztók (((éves fogyasztásuk 3000 m3))) esetén még csökken is a fizetendő gázár, 11 %-kal! Átlagosan mennyi gázt fogyaszt évente egy magyar család, egy nyugdíjas, egy nagycsalád? Az egyes fogyasztási csoportokra vonatkozóan tudunk számot mondani. A legkevesebbet fogyasztók, azaz akik évi 1500 m3 alatt fogyasztanak, a lakosság több mint felét (((52 %))) teszi ki. A következő kategória, az 1500 és 3000 m3 közöttiek a fogyasztók kb. egyharmada (((34 %))), a
legnagyobb fogyasztók, az éves szinten 3000 m3 feletti fogyasztásúak pedig a lakosság 14 %-át teszik ki. Mi a teendő, ha valaki nem kapta meg a Magyar Államkincstár levelét? Ha a fogyasztó nem kapja meg az igénylőlapot, vagy szüksége lenne újabbra (pl. távhő- és gáztámogatást is szeretne igényelni - hiszen ehhez 2 külön lap kell), akkor az igénylőlapot és tájékoztatót, a közös képviselő nyilatkozatának űrlapját megtalálhatja a MÁK területi irodáiban, illetve letöltheti a szociális tárca és a szolgáltatók honlapjáról (www.szmm.gov.hu).
