LT t c l S 11 cL s a földadó-kataszter nyilvántartásáról szóló 1 8 8 5 . évi XXII-ik tv.-czikk végrehajtása iránt. (1885. évi 45.055. szám.) 1. F E J E Z E T . A földadó-kataszter nyilvántartásának czélja és tárgya. a) A n y i l v á n t a r t á s
czélja.
i . §• A földadó-kataszter nyilvántartásának czélja: a birtokos személyében vagy az adótárgyban, vagy annak adóközség szerinti beosztásában időfolytán bekövetkezett változásnak a földadó-munkálatokban oly módon való feljegyzése és keresztülvitele, hogy az adó mindenkor a tényleges birtokostól és a valóságban létező adótárgy után követeltessék, s e szerint a szükséges rend az adókivetés- és kezelésben helyreállittassék és szakadatlanul föntartassék. b) A n y i l v á n t a r t á s
tárgya.
2. §. A földadó-kataszterben nyilvántartandók és annak alapján készült évenkinti földadó egyéni kivetési munkálatban figyelembe veendők a következő esetek, nevezetesen: 1. a földbirtokos személyében beállott változások, ha t. i. vétel, csere, birói Ítélet, öröklés, kisajátítás, hagyományozás, ajándékozás, vagy közös birtokok fölosztása stb. folytán a) valamely birtokosnak egy birtokivben fölvett összes birtoka más birtokos vagy birtokosokra ruháztatik, vagy
2 b) egy birtokivből egyes földrészletek más birtokosra szállanak, vagy c) egy vagy több földrészlet két vagy több birtokos között osztatik föl. 2. A földadó-kataszterbe becsúszott kiszámítási hibák és téves bejegyzések (elírások), valamint azon esetek, a midőn valamely adóköteles földrészlet adó alá nem tartozónak, vagy adó alá nem tartozó földrészlet adókötelesnek vétetett föl. 3. A földrészletek mivelési ágazatában bekövetkezett változás folytán az ily földrészletek után megállapított adóalap mindaddig meg nem változtatható, mig a községi határ tagosítása, vagy ehhez hasonló művelet következtében uj földadómunkálat nem készül, minélfogva a mivelési ág változás nem tárgya a nyilvántartásnak, kivéve: a) a phylloxerarovar dúlásai következtében kiirtott és tényleg más mivelési ág szerint használt területeket, b) a szölök phylloxeramentességét sített uj szőlőültetéseket,
biztositó
homokterületeken
léte-
c) az 1875. VII. t.-cz. 6. §-nak c) pontja alapján engedélyezett erdőadómentességi eseteket, és d) a védgátaknak hatóságilag elrendelt vagy jóváhagyott áthelyezése folytán bekövetkezett mivelési ágváltozásokat. Ezen esetekben a II. fejezet, 87. és következő §§-aiban előirt eljárás követendő. 4. Ha valamely birtokrészlet földadótárgya lenni megszűnt. Földadótárgyát képezi minden gazdaságilag használható földterület a mennyiben nem adómentes (1875. VII. t.-cz. 5. §.) habár tényleg más czélra fordittatik is. 5. Ha valamely földrészlet, mely eddig adó tárgyát nem képezte, adókötelessé vált. Földadó tárgyát nem képezik: a) a gazdaságilag nem mivelhető és nem használható területek;
terméketlen
b) közútak, állandó dülőútak, utczák és közterek; közútak alatt értendők az országos, megyei és községi, valamint a pusztákhoz vezető útak. A vasutak közutaknak nem tekintethetvén, hasonlat utján sorozandók (az 1875. VII. t.-cz. 11. §-a).
3 Állandó dülőútnak tekintendő azon út, melyet a határbeli birtokosok, vagy ezek közül többen folytonosan és kizárólag azon czélra használnak, hogy közvetlenül birtokukhoz jussanak, valamint azon út, mely a birtokrendezés végrehajtása alkalmával vagy egyéb birói Ítélet vagy egyezség utján dülőútnak állapíttatott meg és hasittatott ki, végre az oly út, mely habár kizárólag egyes birtokos által használtatik is, azon körülménynél fogva, hogy folytonosan útnak használtatik és gazdaságilag nem miveltetik, szakadatlanul és kizárólag közlekedésre szolgál; ez utóbbiból azonban csak a tényleg útnak használt rész 1 — 3 öl (1*9—5*7 méter) szélességben vehető adómentesnek, többi részére nézve ellenben a mennyiben kaszálónak vagy legelőnek nem használtatik az előző kikezdés szerinti eljárás követendő; utczáknak és köztereknek tekintendők azon területek, melyek főleg és minden megszorítás nélkül a közönség közlekedésére szolgálnak s melyekhez egyesek sem közös, sem megosztott, vagy kizárólagos tulajdonjoggal nem bírnak. A közterek azon részei ellenben, melyek legeltetés vagy kaszáitatás által értékesíttetnek, használatuk szerinti mivelési ágba sorozandók. c) Beépített háztelkek és udvarok; beépített házteleknek veendő minden terület, mely állandó tető alatt van, feküdjék az bár városban, faluban, pusztán vagy szőlőhegyen. Udvarnak azon terület tekintetik, mely az épületek között és mellett fekszik, mivelés alatt nem áll és sem legeltetésre, sem szérűskert gyanánt nem használtatik; d) szállításra használható és vízművekre szolgáló csatornák. Szállítási csatornának azon vízmeder tekintetik, mely hajózásra, tutajozásra, vagy fausztatásra alkalmaztatik. Vízművekre szolgáló csatornák pedig azok, melyek öntözésre és malmok vagy bármely egyéb gépezetek hajtására használtatnak. A csatornákhoz tartozóknak tekintendők s ennélfogva adómentesek azon területek is, melyek a csatornák töltései, mesterséges gátak, zsilipek s az azokon keresztülvezető közhasználatú hidak által foglaltatnak el; e) az 1840. X., 1871. XXXIX. és XL. törvényczikkek (illetve a vízjogról szóló és az 1886. évi január hó 1-től kezdve életbelépő 1885. évi XXIII. törvényczikk) oltalma alá helyezett védtöltések és szállításra vagy vízművekre szolgáló csatornák. 1*
4 Az emiitett törvények oltalma alá helyezett védtöltések és csatornák fogalma alá tartoznak azon védgátak (töltések), gátrészek, vagy egész gátrendszerek, úgyszintén a gátakhoz tartozó vizlecsapoló árkok, zsilipek, a gátakat habverés ellen oltalmazó faültetvények és padkák, melyek törvényszerűen alakult ármentesitési vagy vízszabályozási társulat, egyes közbirtokosság, község vagy egyes által az illetékes hatóság által helybenhagyott terv szerint készíttettek el és befejeztettek. A víz oldalán a gát és anyaggödör közötti téren és magában az anyaggödörben levő faültetvények egészen, ott pedig a hol anyaggödrök nem léteznek csak 5 öl (9*5 m.) szélességben adómentesek, az ezen túlterjedő, valamint az ármentesitett téren levő faültetvények az erdőmivelési ágba veendők fel. Nem tekinthetők adómenteseknek a határárkok, a dülőútakat, egyes táblákat vagy birtokrészeket bármi czélból szegélyező, valamint az úgynevezett emésztő-árkok sem, melyek bizonyos területek vizét veszik magukba, de a melyekből a víznek biztos és rendes lefolyása nincsen. f ) Temetkezési helyek a mennyiben tényleg ezen czélra használtatnak és elhagyatásuk után is 50 évig; g) országos vagy közhatósági kezelés alatt álló kertek, melyek tudományos, közhasznú vagy jótékony intézetek czéljára közvetlenül szolgának; h) a közhatóságok vagy gazdasági, erdészeti és más hasonczélu egyesületek által közczélokra, nem pedig kereskedésre föntartott, úgyszintén tanítási czélokra szolgáló fa- és szőlőiskolák, ha azok közhatósági fölügyelet alatt állanak. 6. Ha egy és ugyanazon földrészlet többször, vagy nem azon adóközség telekkönyvébe, melyhez tényleg tartozik, vagy több adóközség kataszteri munkálatába, vagy végre, ha bármely földrészlet téves térfogattal vétetett fel. Adóközségnek tekintendő minden egyes saját elöljárósággal, vagy helyhatósággal biró helység, falu, mező, vagy szab. kir. város a hozzátartozó területtel és esetleg azon kisebb községekkel, pusztákkal, szállásokkal és tanyákkal együtt, melyek közigazgatási hatóság határozata folytán hozzá csatoltattak és összefüggő s közvetlen kapcsolatú területet képeznek. A község területéhez tartozó azon részek, melyek annak főterületével közvetlen kapcsolatban nem állanak, hanem attól idegen területek által elválasztatnak, mint a község II-od, Ill-ad részei stb., vagy külön adómunká-
5 latba vétetnek fel, vagy pedig a velők határos adóközséghez csatoltatva, ezzel együtt alkotnak egy adóközséget. Valamely adóközséghez csatolt egyes helység vagy pusztabeli birtok területe azon adóközségből, melyhez kapcsolva volt, elválasztható és külön adóközséggé alakulhat s esetleg más adóközséghez csatlakozhatik, ha a külön adóközséggé alakulandó terület bir azon kellékekkel, melyek föntebb a második bekezdésben felsoroltattak és az illető birtokosok az újból felveendő munkálatok elkészitését vagy az ezzel járó költségek viselését magukra vállalják; viszont több eddig önálló terület ugyanazon feltételek mellett, egy adóközséggé alakulhat. Ezen egyesitéshez, szétválasztáshoz, illetőleg külön adóközséggé alakuláshoz, az illető terület tulajdonosok, illetőleg képviselőik által mindenekelőtt a közigazgatási hatóság beleegyezése eszközlendő ki, a kérelem felett azonban mindenkor a pénzügyminister határoz. 7. Ha valamely földrészlet ideiglenes adómentességet nyert. Ideiglenes adómentesek: a) a fönnálló törvények értelmében már ideiglenes adómentességet nyert földrészletek, a még le nem járt adómentességi idő tartamára, b) az oly földrészletek, melyek az 1875. évi VII. t.-cz. és 1881. XL. t.-cz. értelmében végrehajtott munkálatokban még mint földadó tárgyát nem képezők vannak fölvéve, és később rendkivüli költséggel tétettek használhatókká ezen időponttól számitva 15 évre; c) erdősitések a másnemű mivelésre tartósan nem használható területeken, jelesen futóhomokon, köves vagy vizmosásos silány szántóföldeken vagy legelőkön, erdei kopár tisztásokon, az erdősítés nehézségéhez és költségéhez mérten 2 0 — 4 0 évig, a mely idő letelte után az ily területek akkori minőségük szerint megadóztatandók. A letarolandó erdőtalaj újra befásitásával ezen kedvezmény nem jár. d) Uj telepitvényeknél a telepitvényhez tartozó földek, ha a telep legalább ötven családból áll: hat, ha ötvennél kevesebb, de legalább 10 családból áll: három évre; e) oly szőlőterületek, melyeken a szőlők kivesztek, vagy rendes forgón kivül kivágattak, és melyek a talaj megforgatása után újból beültettettek hat évre;
6 f ) a szőlőnek phylloxeramentességét biztosító homokterületeken ültetett uj szőlők hat évre; g) elárasztásra berendezett szőlők a víznek egyszerű bevezetése mellett hat évre, vizemelő gépek vagy ártézi kutak alkalmazása mellett, tiz évre; h) a tűz által megkárosított vagy elpusztított erdők az okozott kár mérvéhez képest, ha azon terület tovább is erdő gyanánt kezeltetik, illetőleg újra befásittatik, az erdősítés nehézségéhez, költségéhez és a fanemekhez képest 8 — 4 0 évre; 8. ha valamely földrészlet ideiglenes adómentessége megszűnt; 9. ha a község határában bírósági vagy közigazgatási határozat vagy külön engedély alapján változás történik s ennek folytán a községi határ bizonyos része vagy részei adózási tekintetben más adóközséghez kebelezendők á t ; 10. ha valamely községben a tagosítás vagy birtokrendezés végrehajtatott ; 11. ha valamely községben a részletes fölmérés megtörtént. A 9. pont esetében a község által, a 10. pont esetében pedig hivatalból az evégre szervezett helyszínelő kataszteri felügyelőségek által az egész határra nézve, esetleg pedig ha a tagosítás vagy birtokrendezés a határnak csak egy részére terjedt ki ; ezen részre nézve uj kataszteri telekkönyv készítendő, melyben a földrészletek az uj felosztás szerint, az uj birtokos nevére Írandók és azoknak térfogata a mérnöki munkálat alapján veendő fel; 12. a jégeső, árviz, tűz, rovarok pusztítása, fagy, földárja, tartós szárazság által okozott elemi károk esetei. b) A b e j e l e n t é s i d e j e és m ó d j a . 3. §. A földadó-kataszterben és az évenkinti földadó egyéni kivetési munkálatban az előző §. értelmében nyilvántartandó és figyelembe veendő változások a következő mód szerint jelentendők be, nevezetesen: a) a birtokváltozások; b) az adótárgy változások a változás bekövetkeztétől számított 30 nap alatt; c) az ideiglenes adómentességi esetek a változás beálltától számított egy év, erdőknek tűz általi elpusztítása esetében 30 nap alatt;
7 d) a földadó-kataszterbe csúszott kiszámítási hibák és téves bejegyzések bármikor; e) az elemi károk esetei a káreset megtörténtétől számított 8 nap alatt. Ezen változások a községnél az illető földrészlet tulajdonosa által szóval vagy írásban, az e) pont esetében azonban mindenkor Írásban s a mennyiben a megkárosodott birtokosok többen vannak, e végre megbízott két képviselőjük által a kár felvételére szükséges nyomtatványok ivenkint 2 krral számított árának csatolása mellett jelentendők be; f ) valamely földrészletnek többször vagy más község, illetőleg községek telekkönyvébe vagy esetleg téves térfogattal történt fölvétele, a földrészlet tulajdonosa által a községnél vagy a község által a kir. adófelügyelőnél bármikor. Az itt felsorolt esetek kiigazítása iránt benyújtott folyamodványoknak a következőket kell tartalmazniok, nevezetesen: 1. ha a kiigazítást kérő folyamodvány a 76. §. a) pontjában említett esetre vonatkozik, az ily folyamodványban megnevezendők azon helyrajzi számok, a melyek alatt és birtokivek, a melyekben a kérdéses földrészlet fel van véve s a folyamodványhoz egyúttal csatolandó az érdekelt birtokos vagy birtokosoknak és a községi elöljáróságnak az illető földrészletek ugyanazonosságát bizonyító nyilatkozatai is; 2. ha a kiigazítást kérő folyamodvány a 76. §. b) és c) pontjában említett esetre vonatkozik, azon helyrajzi számoknak és birtokiveknek tüzetes megjelölése mellett, a melyek alatt és a melyekben a panasz tárgyát képező földrészletek az idegen községi adómunkálatokban felvéve vannak, a folyamodványhoz melléklendők, az illető községek elöljáróságának s az illető telekkönyvi tulajdonosoknak a panaszolt földrészletek közigazgatásilag hovátartozandóságát és azonosságát tanúsító nyilatkozatai; 3. a 76. §. d) és e) pontja esetében a benyújtott folyamodványban megjelölendők a panasz tárgyát képező földrészlettel szomszédos birtokrészletek helyrajzi számai és lehetőleg csatolandó azok térvázlata, végre: 4. a 76. §. f ) pontja esetében a kiigazítást kérő folyamodványhoz melléklendő a panaszolt földrészletnek kir. mérnök által hitelesített uj térfogati kiszámítása és térrajza, s a községi elöljáróságnak arra vonatkozó bizonyítványa, hogy a kérdéses földrészlet az utolsó kataszteri felvételkor is már jelenlegi kiterjedésében létezett és abból időközben más birtokos tulajdonába semmi át nem ment vagy át nem jött.
8 Arra való tekintettel, hogy a részletesen, vagy összterületileg (concretaliter) felmért község határának összterülete nem változhatik, ezen bizonyítványnak tartalmaznia kell még a lehetőségig az elöljáróság abbeli javaslatát, hogy a panaszolt földrészletnek a bemutatott hiteles felmérési adatok alapján történendő helyesbítése következtében mutatkozó különbözet mely földrészlet vagy mely földrészleteknél volna feltalálható. g) A község határának változása a község, illetőleg az érdekelt közigazgatási hatóság által az illető községekre vonatkozó határleirási jegyzőkönyveknek vagy a megváltozott községi határvonalat világosan kitüntető adatoknak közlése mellett, a változás beálltától számítandó 8 nap alatt a kir. adófelügyelőnél; h) a község határában végrehajtott tagosítás vagy másnemű birtokrendezés esete, a hitelesités megtörténtével a hitelesítést teljesített bíróság és a község által a kir. adófelügyelőnél. A birtokos személyében beállott és a terméketlenből termővé vált adótárgyváltozások eseteiben köteles bejelentésnek elmulasztása az 1883. évi XLIV. t.-cz. 100, illetőleg 101. §§-ai értelmében az adótárgy eltitkolása által a kincstárnak okozott kár 1—8-szoros összegében megállapított birsággal rovandó meg. Kár összegnek tekintendő azon összeg, melyet a földadó nyilvántartásának vezetésére, illetőleg a nyilvántartás vezetésének ellenőrzésére hivatott közegek jogérvényesen megállapítottak. Ha ezen összeg nem tudatik, a bírság 1 — 500 frt. A községi elöljáróság (városi adóhivatal) köteles a b), c), d), e), f ) pontok alatt fölsorolt esetekben hozzá benyújtott bejelentéseket 8 nap alatt a kir. adófelügyelőnek beküldeni, vagy a községben esetleg megjelenő nyilvántartási biztosnak szabályszerű elismervény mellett átadni.
A birtokos személyében bekövetkezett változások a régi és uj birtokos által jelentendők be, és köteles az uj birtokos a bejelentés alkalmával a változás alá jött földrészlet birtoklásához való jogosultságát bizonyító okiratot a nyilvántartás vezetésére hivatott községi (városi) közegnek bemutatni, vagy annak a telekkönyvi hatóság vagy kir. illetékkiszabási hivatalhoz történt benyújtását igazolni, ha pedig a tényleg már beállott birtoklási változás fölött
9 írásbeli szerződés még nem köttetett volna, a jogügylet megtörténtét, a bejelentés alkalmával a változás alá került földrészlet korábbi tulajdonosa által a jegyző előtt szóbelileg bizonyittatni és a bejelentés megtörténtének igazolására a nyilvántartási jegyzék utolsó rovatát az illető tételnél aláírni, megjegyeztetvén, hogy az utóbb emiitett esetben a nyilvántartási jegyzék utolsó rovatának illető tétele ugy az uj, mint a korábbi birtokos által is aláírandó.
II. FEJEZET. Végrehajtási
eljárás.
A. A községi (városi) végrehajtó közegek teendői. 5. §. a) A v á l t o z á s f e l v é t e l é r e és t á r g y a l á s á r a h i v a t o t t
közegek.
A változások bejelentésének fölvételére és tárgyalására rendesen közeg vagy hivatal van hivatva, mely az 1883. évi XLIV. t.-cz. 11., tőleg 35. §-a értelmében a földadó egyéni kivetésének könyvelését és vántartását eszközli, tehát kis és nagy községekben a községi jegyző ségi adóhivatal), városokban a városi adóhivatal vagy nyilvántartó. b) A b i r t o k v á l t o z á s o k f ö l v é t e l e
azon illenyil(köz-
körül.
6. §. A birtokos személyében beállott s a 3. §. értelmében a községi elöljáróságnál (jegyzőnél), városokban a városi adóhivatalnál, illetőleg nyilvántartónál bejelentett változásokat köteles a községi jegyző, városi adóhivatal, illetőleg nyilvántartó az e czélra szolgáló s a jelen utasításhoz I. szám alatt mellékelt minta szerinti nyilvántartási jegyzékbe a bejelentés alkalmával a következő §-okban előirt mód szerint azonnal beigtatni és a megjelent birtokost vagy birtokosokat a telekkönyvi hatóságnál és illetékkiszabási hivatalnáli bejelentés elmulasztásából reájuk háruló terhes következményekre, valamint a bemutatott okiratok hiányaira, s végre okirat nem létében annak szükséges voltára figyelmeztetni.
10 105. §. A bejelentett birtokváltozások az I. számú nyilvántartási jegyzékbe a következő mód szerint vezetendők be, nevezetesen beigtatandó: a) az 1. rovatba a bejelentett változási esetek folyó száma; b) a 2. rovatba a földrészlet korábbi birtokosának neve; c) a 3. rovatba annak lakhelye; d) a 4. rovatba annak házszáma; e) az 5. rovatba a korábbi birtokos egyéni birtokivének száma; f ) a 6. és 7. rovatokon, ha a birtokivben foglalt összbirtok másra száll át „az e g é s z b i r t o k " irandó keresztül; ha azonban csak egyes földrészlet száll át más birtokosra, vagy egy vagy több földrészlet két vagy több birtokos között osztatik föl, ez esetben a 6. rovatba a változás alá kerülő földrészlet helyrajzi száma és pedig megosztás esetében tekintettel azon szakasz n) pontjára kellő távolságban, a 7. rovatba pedig azon dülő neve, melyben a földrészlet fekszik. Ha egy birtokosnak több földrészlete esik változás alá, az esetben a nyilvántartási jegyzékbe mindenik külön sorba igtatandó; g) a 8. és 9. rovat azon esetben, ha valamely birtokosnak egy birtokivbe fölvett összes birtoka más birtokosra ruháztatik át, üresen hagyandó, ha ellenben egy birtokivből csak egyes birtokrészletek mennek át más birtokosra, vagy egy vagy több birtokrészlet két vagy több birtokos közt osztatik föl, ez esetben ezen rovatok a fejfelirásnak megfelelőleg töltendők ki; h) a 10. rovatba a változás alá kerülő birtokrészlet térfogata; i) a 11. rovatba annak tisztajövedelme minden esetben bejegyzendő; j) a 12. rovatba az uj birtokos neve; Jc) a 13. rovatba annak lakhelye; l) a 14. rovatba házszáma. A 13. és 14. rovat csak az esetben töltendő ki, ha az uj birtokosnak a községben még nem volna birtoka; m) a 15. rovatba az uj birtokos egyéni birtokivének száma irandó; n) a 16., 17. és 18. rovatok, ha a birtokivbe fölvett összbirtok vagy egy birtokrészlet egészben száll át más tulajdonosra, szintén üresen
11 hagyhatók, és csak az esetben töltendők ki, ha valamely földrészletnek csak egy része megy át az uj birtokos tulajdonába, s ekkor a 16. rovatba a változás alá jött földrészlet helyrajzi száma törve 1. vagy 2-vel stb. A 17. és 18. rovat csak akkor töltendő ki a fejfelirásnak megfelelőleg, ha a változás alá jött földrészletek megosztása következtében az illető földrészletekre nézve az osztálytételek másként alakulnak. A 19. rovatba az illető földrészletből az uj birtokos vagy birtokosok birtokába átment rész vagy részek térfogata, a 20. rovatba pedig annak vagy azoknak tisztajövedelme jegyzendő be. Ha azonban egy földrészlet több birtokosra száll át, akkor a 12. rovattól kezdve minden uj birtokos külön sorba irandó, a 16. rovatba az uj tört alakú helyrajzi számok, a 17. rovatba ezek művelési ága, a 18. rovatba pedig azoknak osztálya igtatandó; o) a 19. rovatba a földrészletek térfogata, a 20. rovatba azok tisztajövedelme egyenkint külön, végre a 21. rovatba bekövetkezett változás oka, ideje és a bejelentés napja vezetendő be s a 4. §. végén érintett esetben a változás alá jött birtokrészlet korábln tulajdonosa által ezen rovat irandó alá. Ha a birtokos személyében előforduló változás csere folytán állott be, ez esetben az I. számú nyilvántartási jegyzékbe mindkét változás közvetlenül egymás után következő sorba jegyzendő. 8. §.
Az előző §-ban érintett változás eseteiben az uj helyrajzi számok mindenkor törtszámmal jelölendők meg, például, ha 33 4. helyrajzi számú birtokrészlet háromfelé oszlik, az ekként keletkezett uj birtokrészletek 3 3 4 / j . , 3 3 4 / 2 . , 3 3 4 / g . helyrajzi számmal jelölendők, és pedig mindenkor ugy, hogy azon uj birtokrészlet, a mely a természetben a 333. számú birtokrészlettel szomszédos a 3 3 4 / - ^ , a mely a 3 3 5 . h. r. számú birtokrészlet mellett fekszik pedig a 3 3 4 / g . h. r. számot kapja. Ha pedig már a birtokos személyében beállott változás következtében megosztott és törtszámmal megjelölt birtokrészlet jön ujabb változás folytán megosztás alá, p. o. a 34/-^ h. r. számú birtokrészlet osztatik több felé, akkor az uj birtokrészletek 3 4 / x — a , 3 4 / x — b , stb. helyrajzi számokkal jelölendők meg.
12
105. §. Ha a bekövetkezett birtokváltozás folytán megosztandó földrészlet egy osztályba volt sorozva, annak tisztajövedelme az uj onnan keletkezett földrészletek között a terület arányában egyszerűen megosztandó. Ha azonban a megosztás alá kerülő birtokrészletre már eredetileg többféle osztály volt alkalmazva, azon esetben köteles a községi jegyző (városi adóhivatalnak e végre megbizott közege, nyilvántartó), az elöljáróság két tagjának és az illető uj tulajdonosoknak közbejöttével a helyszinén a földrészlet tényleges minősége szerint megállapítani, hogy a változás, illetőleg megosztás alá került birtokrészletre alkalmazva volt osztályokból a megosztás folytán keletkezett ujbirtokrészletekre mennyi esik, és ezen megállapításhoz képest az újonnan keletkezett földrészleteket a megfelelő osztályokba sorozni, ugy azonban, hogy ezen osztályozás következtében a megosztás alapjául szolgált eredeti birtokrészletnek földadó alapjául vett össztisztajövedelme ne változzék, p. o. ha a 35. h. r. számú birtokrészlet, mely felerészben az I., hasonfelerészben pedig a II. osztályba van sorozva, három részre osztandó, feltéve, hogy az osztási vonal a föld minőségét elválasztó vonallal egy irányba esik, akkor az újonnan keletkezendő három uj földrészlet közül a 35/ x . h. r. számú részlet az I., a 35/ 2 . számú részlet felerészben az I., felerészben a II., a 35/ 3 . h. r. számú részlet pedig a II. osztályba helyezendő. Ily esetekben a változás alá jött birtokrészletek megosztása föltétlenül a helyszinén ejtendő meg és az uj birtokosokra a szerint Írandók és osztályozandók, a mint azokat a természetben tényleg birják. 10. §. A községre nézve megállapított össztisztajövedelem a birtokosok személyében bekövetkezett változás folytán rend szerint meg nem változtathatik és ezen általános szabálytól eltérésnek csak az esetben lehet helye, ha egy holdnál nagyobb és eredetileg több osztályba sorozott birtokrészlet a birtokos személyében beállott változás következtében annyi felé oszlik, hogy az újonnan keletkezett birtokrészletek területe egy holdnál kisebb lesz, minthogy az ily területek a törvény értelmében nem alosztályozhatók, ily esetben azonban az előző §-ban megszabott eljárás szerint a megosztás folytán keletkezett uj birtokrészletekre a tényleges állapot szerint az eredeti birtokrészletnek azon
13 osztályai alkalmazandók, a melyeknek alkalmazása az eredeti birtokrészletre nézve megállapítva volt tisztajövedelemtől a legcsekélyebb eltérést adja. 11. §. A 9. és 10. §§-ok eseteiben végrehajtott osztályozás ellen a földrészlet tulajdonosa az osztályozás megtörténtétől számított 30 nap alatt felebbezéssel élhet. Ezen felebbezés akár a községi elöljárósághoz szóval vagy Írásban, akár a kir. adófelügyelőhöz, vagy esetleg a községben időközben megjelenő nyilvántartási biztoshoz pedig Írásban nyújtandó be. A föntebbi határidőn túl elkésve beadott felebbezések figyelembe nem vehetők. 12. §.
A be nem jelentett, de a községi (városi) elöljáróságnak tudomására jutott birtokváltozásokat köteles a községi jegyző (városi adóhivatal vagy nyilvántartó) az I. számú minta szerinti nyomtatványon ugyan, mindazonáltal külön jegyzékbe az összes rovatok pontos kitöltése mellett felvenni, a „ j e g y z e t " rovatba pedig a következő észrevételt: „a b e j e l e n t é s e l m u l a s z t á s a m i a t t h i v a t a l b ó l " beigtatni. 13. §. A birtokos személyében bekövetkezett változás folytán megosztás alá került földrészletekről a kataszteri térképek nyilvántarthatása czéljából tartozik a községi jegyző (városi adóhivatal vagy nyilvántartó) a jelen utasításhoz II. sz. al. mellékelt minta szerint külön jegyzéket vezetni. Ezen jegyzéknek minden egyes lapjára a megosztás alá került földrészletnek megosztás előtti eredeti, ez alá pedig annak megosztás utáni térvázlata rajzolandó, a megosztás előtti régi és a megosztás utáni uj helyrajzi számok föl- és a szomszédos földrészletek helyzajzi számainak melléjegyzésével. 14. §. Az I. számú minta szerinti rendes nyilvántartási, valamint a 12. és 13. §§-ok értelmében vezetett külön jegyzékek minden év deczember havának 15-ik napján keltezendők, lezárandók, a községi jegyző (városi adóhivatal
14 vagy nyilvántartó) által, annak jeléül, hogy a fölvett változások a községnél létező adóiimnkálaíokban szabályszerüleg keresztülvezettettek, aláirandók és a kir. adófelügyelőhöz beterjesztendők. A jegyzékek lezárása után érkezett bejelentések és bejelentés nélkül tudomásra jutott birtokváltozások a következő évre nyitott jegyzékekbe vezetendők be; c) A b i r t o k vá 1 1 o z á s o k n a k a z a d ó m u n k á l a t o k b a n k e r e s z tülvitele körül. 15. §. A birtokos személyében előfordult változásokról vezetett I. és II. minta szerinti nyilvántartási jegyzékbe fölvett birtokváltozások a nyilvántartás vezetésére kötelezett községi jegyző (városi adóhivatal, nyilvántartó) által az egyéni birtokivekben esetenkint; de minden év deczember hava 15-ik napjáig föltétlenül keresztülvezetendők, a változott egyéni birtokivek az adónak egyéni felosztása előtt lesommázandók és azokból az egyéni adófölosztási jegyzékbe már az ekkép kiigazított egyénenkénti tisztajövedelem és adóösszeg vezetendő be, hogy annak alapján a következő évre az adó egyéni helyes kivetése eszközöltethessék. 16. §.
A fölmerült és jegyzékbe foglalt birtokváltozásoknak az egyéni birtokivekben történendő keresztülvezetésénél a következő eljárás követendő: a) ha valamely birtokivben foglalt összes birtokrészletek a korábbi birtokosról egy uj birtokosra ruháztatnak át, akkor a birtokiv czimlapján a volt birtokos neve olvashatólag keresztülhuzatván, a fölé az uj birtokos neve, lakhelye, házszáma, és ha a községben más hasonnevű birtokos is van, megkülönböztető elnevezése a nyilvántartási jegyzék vonatkozó tételszámára való hivatkozással tisztán és olvashatólag följegyeztetik. Azon esetben, ha az uj birtokosnak a községben már van birtokive és a birtokos azt kivánja, hogy uj birtoka is az ő régi birtokivébe vitessék át, akkor a megszűnt birtokos birtokivének czimlapján eszközölt törlésen kivül a birtokiv béltartalma is kereszthuzás által törlendő, és a „ j e g y z e t " rovatba következő észrevétel: „ á t v i t e t e t t a ( ) számú birtokivbe, lásd I. s z á m ú n y i l v á n t a r t á s i j e g y z é k ( ) t é t e l s z á m á t " , irandó. Az ekként törült birtokrészletek a birtokos régi birtokivébe akként viendők át, hogy a régi birtokiv korábbi összege alá a szaporodáskép átjött
15 helyrajzi számok folyó sorrendbe külön-külön vonalon följegyeztetvén, az előbbi összeghez adatnak, a „ j e g y z e t " rovatba pedig a következő észrevétel: „ á t h o z a t o t t a ( ) számú b i r t o k i v b ő l , l á s d l . számú nyilvántartási jegyzék ( ) t é t e l s z á m á t " , iratik ; b) ha pedig egy birtokivből csak egyes helyzajzi szám alatti birtokrészletek szállnak át más birtokosra, ez esetben a változás alá jött birtokrészletek korábbi birtokosának birtokivében olvashatólag keresztülhuzatnak, térmértékük és tisztajövedelmük pedig a birtokiv végösszegei alá Íratván, azokból levonatik. Az ily módon törölt birtokrészletek szaporodásképen az uj birtokos ivébe az a) pontban előirt mód szerint vezetendők át; c) ha egy helyrajzi szám alatt fölvett birtokrészlet több birtokos között osztatik föl, akkor a korábbi birtokos birtokivében a változás alá jött birtokrészlet a b) pont alatt előirt módon még azon esetben is törlendő, ha az illető birtokrészletnek egyrésze a korábbi birtokos tulajdona marad is. A törölt birtokrészletnek a korábbi birtokos tulajdonában maradt része ennek, az uj birtokosok tulajdonába átment részei pedig ezeknek birtokivébe, a már föntebb elmondott elvek szerint vezetendők á t ; d) ha valaki, a ki a községben birtokivvel még nem birt, ott egy v#gy több birtokrészietet szerzett, az ily birtokos részére uj birtokiv nyitandó és ezen uj birtokiv, az utolsó birtokiv száma után következő folyószámmal jelölendő meg. 17. §. A mennyiben a községi jegyzők (városi adóhivatalok, nyilvántartók), a nyilvántartás és keresztülvezetés körüli teendőket nem a jelen utasitásban kijelölt módon, vagy nem a kitűzött határidőben teljesítenék, ellenök az 1883. évi XLIV. t.-cz. II. fejezet 37. §-ának szigora fog alkalmaztatni.
d) A d ó t á r g y v á l t o z á s o k
eseteiben.
18. §.
A községi elöljáróság (jegyző, városi adóhivatal, nyilvántartó), köteles a felek által nála bejelentett vagy általa fölfedezett adótárgyváltozási eseteket (I. fejezet, 2. §., 3. és 4. pontja) a jelen utasításhoz csatolt III. számú
16 minta szerinti jegyzékbe foglalni és ezen jegyzéket az illetékes kir. adófelügyelőhöz havonkint beküldeni, esetleg a községben (városban) időközben megjelenő nyilvántartási biztosnak elismervény mellett átadni. e) A k ö z s é g i h a t á r v á l t o z á s a
esetében.
19. §. Ha a község határa jogerejü birói ítélet, egyezség, közigazgatási határozat vagy törvényhozási intézkedés következtében változott és ezen változás tagosítással vagy másnemű birtokrendezéssel, a mely esetekre nézve a 21—53. §§-okban tétetik intézkedés — összekötve nincs, a községi jegyző (városi adóhivatal, nyilvántartó) az ezen változás folytán szükségessé vált telekkönyvi átalakítás körül a nyilvántartási biztosnak segédkezni köteles; ha azonban a község határában telepítés sat. folytán uj adóközség keletkezik vagy egyik adóközségtől a másikhoz nagyobb területek, puszták csatoltatnak át és a helyszínén megjelent nyilvántartó biztos azt tapasztalná, hogy a beállott változás oly mérvű, a melynek a földadómunkálatokban való keresztülvezetése a nyilvántartás vezetésére hivatott községi jegyző (városi adóhivatal, nyilvántartó) tulajdönképeni föladatát meghaladja, tartozik a község a 27. §. értelmében a változás alá esett terület birtokosainak költségére az idézett §-ban megszabott dijazás mellett ügyvezetőt fölfogadni, a ki az átcsatolandó területek ki- és átkebelezését s uj adóközség keletkezése esetében ennek munkálatát a nyilvántartási biztos utasítása értelmében a 21. és következő §§-okban előirt mód szerint teljesiti, illetőleg elkészíti.
20. §. A községi jegyző (városi adóhivatal, nyilvántartó) köteles az ideiglénes adómentességek engedélyezése tárgyában a községhez benyújtott folyamodványokat a kir. adófelügyelőhöz 8 nap alatt beküldeni, az engedélyezett ideiglenes adómentességeket az illető egyéni birtokivekben és az egyéni adófelosztási jegyzékben szabályszerűen nyilvántartani és az adómentességi időtartam lejártával az ily földrészletekre kiszámított tisztajövedelem alapján az adót előírni, illetőleg kivetni. A nyilvántartó közegeknek e részbeni mulasztása az 1883. évi XLIY. t.-cz. 37. §-ában érintett következményeket vonja maga után.
17
f ) Tagosítás vagy másnemű birtokrendezések
eseteiben.
21. §. Ha a község határában birtokrendezés, tagosítás, legelő elkülönítés, erdőkihasitás vagy telepítés hajtatott végre, és ennek folytán a birtokváltoztatásokkal az addigi mivelési ágak is egészben vagy csak részben változtak, az érdekelt község az uj állapot szerinti birtokba vételtől számított hat hónap alatt az alább következő §§-okkan meghatározott elvek szerint uj földadókataszteri munkálatot tartozik készíteni. 2 2 . §.
Ha azonban a birtokrendezés, tagosítás a község határának csak bizonyos részére terjedt ki, az esetben uj munkálat csak ezen határrészre nézve készítendő, a rendezés által nem érintett részek pedig az újonnan készített munkálatokba az érvényben levő munkálatokból a topográfiái sorrend megtartásával egyszerűen átveendők. 23. §. Ha a községben csak egyszerű legelőelkülönités vagy erdőkihasitás történik, vagy az ennek folytán a közbirtokosok birtokába átment terület azok között egyszerűen fölosztatik, az esetben uj adómunkálat nem készítendő, hanem az igy beállott változás a munkálatokba a 19. §-ban előirt mód szerint nyilvántartás utján veendő föl. 24. §. Midőn valamely község bármely oknál fogva a határ más részére telepedik át, ezen esetben az uj munkálat csak a változott határrészekre nézve készítendő, a kitelepülés által nem érintett földrészletekre nézve azonban a topográfiái sorrendre való tekintettel, minthogy az mindenkor a belső telkeknél kezdendő meg, változás csak a helyrajzi számok tekintetében tehető; azok mivelési ága és osztálya ellenben az érvényben levő telekkönyvi fölvétel szerint meghagyandó, de a korábbi helyrajzi szám a birtokrészletek azonosithatása czéljából az uj helyrajzi szám mellé a telekkönyv szélére (margó) irandó. 2
18 105. §. Mihelyt a község határában a 21. §-ban érintett változás beállott, tartozik erről a község a kir. adófelügyelőnek azonnal jelentést tenni s egyúttal az iránt is nyilatkozni, vájjon kész és képes lesz-e fölfogadandó ügyvezetője által az uj munkálatot a kitűzött határidő alatt elkésziteni.
26. §. Az ügyvezető a község által mindenkor az illetékes közigazgatási hatóság és a nyilvántartási biztos közbejöttével fogadandó föl, olyképen, hogy annak dija kataszteri hold- és földrészletenkint három krajczárt meg ne haladjon. A munkálatok készitésével járó egyéb költségek (nyomtatványok, fuvar, birtokbemondók dijai stb.) a községet terhelik. Ezen költségek, valamint az ügyvezetőnek a föntebbi mód szerint szerződésileg megállapított dijai az egyes községi birtokosokra, változott földrészleteiknek és birtokoknak hold számához képest vetendők ki. Ha a községi határnak csak egy bizonyos része tagosittatott és igy ujmunkálat csak a változott határrészre nézve készítendő, a tagosítás (birtokrendezés) által nem érintett területek pedig a régi adótelekkönyvből az uj adótelekkönyvbe a topograficus sorrend megtartásával egyszerűen átvezetendők, ezen átvezetésért az ügyvezetőt hold- és földrészletenkint egy krnyi díjazás illeti meg. 27. §. A község, illetőleg felfogadandó ügyvezető által a következő munkarészek készítendők: a) határleirási jegyzőkönyv; b) a munkálatok megindítása alkalmával a nyilvántartási biztos által kitűzött mintaterek jegyzéke; c) az osztályok felállítása iránti javaslat; d) a betüsoros névjegyzék; e) a földadósorozati telekkönyv; - f ) a részletes osztálykivonat; g) az egyes birtokosok birtokát kitüntető egyéni birtokivek, s végre h) az egyéni birtokivek összesítésének (summarium) három példánya.
19 28. §. Az előző §-ban felsorolt munkálatok elkészítésére a község a felfogadott ügyvezető mellé a községbeli birtokosokból ideszámítva a nagybirtokosság egy vagy több képviselőjét is, az illetékes közigazgatási hatóság (szolgabíró) közbejöttével külön (kataszteri) választmányt alakit, a mely választmány a község határában létező földrészletek helyszíni felvétele alkalmával az ügyvezetővel együtt működik, és a nyilvántartási biztost és nyilvántartási felügyelőt, hivatalos eljárása közben támogatni köteles. 29. §. A 27. §-ban felsorolt munkarészek az ügyvezető által a 28. §. értelmében megalakított községi (kataszteri) választmány közreműködése mellett a nyilvántartási biztos utmutatása és a következő §-okban körülirt elvek szerint, az érvényben levő munkarészek mintájára a tényleges állapotnak megfelelőleg készítendők. 80. §. Az uj földadómunkálatok megindításához szükséges érvényben levő határleirás és adótelekkönyv, valamint a birtokrendezésre, tagosításra vonatkozó mérnöki munkarészek (földkönyv és térkép) az uj munkálatok megindítása alkalmával az elöljáróságnak a községben megjelent nyilvántartási biztos által téritvény mellett adatnak át, és az elöljáróság köteles az igy átvett munkarészeket az uj munkálatok elkészítése után a felülvizsgálatot teljesítő nyilvántartási biztosnak az adott téritvény mellett ép állapotban visszaszolgáltatni. 31. §. A 27. §. értelmében első sorban az adóközség határának leírására vonatkozó jegyzőkönyv lévén elkészítendő, e végből a községi határ, a szomszédos községek elöljáróinak jelenlétében történt körüljárás után a határleirási jegyzőkönyvben határozottan megjelölendő. A határleirás olyképen készítendő, hogy a határjáró és leíró választmány a határleirást, a határvonalat sehol el nem hagyva azon pontnál fejezi be, melynél azt megkezdette; e szerint tehát a határleirási jegyzőkönyvbe sem a községhez nem tartozó idegen terület fel nem vehető, sem pedig abból a község területének valamely része ki nem hagyható. 2*
20 Ha a község területe és határvonalai a jelen utasitás 21. §-ában emiitett változás által nem érintettek, az esetben a korábbi határleirás változatlanul meghagyható, ellenkező esetben azonban az uj határvonalak az előző pont értelmében megállapit.andók és azok leirása jegyzőkönyvbe foglalandó, s egyúttal az érdekelt szomszédos községek határleirási jegyzökönyve is a szerint kiigazitandó. 32. §. Az uj földadó munkálatok készitése alkalmával a községben előforduló és ugyanazon mivelési ágba tartozó területek termőképességük szerint az illető osztályozási vidékre nézve az 1875. évi VII. t.-cz. alapján megállapított tisztajövedelmi fokozatok alkalmazásával a nyilvántartási biztos által kijelölt mintaterekhez hasonlítva osztályozandók, mely czélból az ügyvezető a nyilvántartási biztos által kitűzött mintaterek jegyzékét a IV. szám alatt mellékelt minta szerinti nyomtatványon azonnal elkészíteni és az osztályok felállítása iránti javaslatot az osztályozás végrehajtása czéljából a nyilvántartási biztostól másolatban kivenni tartozik. Ezen két munkarész a helyszíni felülvizsgálat alkalmával a többi munkarészekkel együtt a nyilvántartási biztosnak adandó át. 33. §. A földadómunkálatok főalapját az adótelekkönyv képezvén, annak készítésére a legnagyobb gond fordítandó, minélfogva a község ügyvezetője a szükséges utasításokkal a nyilvántartási biztos által ellátandó és teendőire nézve alaposan kitanítandó. 34. §. Az adótelekkönyvbe minden egyes birtokrészlet a községben létező dűlőknek sorrendjében helyirati (topográfiái) fekvés szerint veendő fel, a tényleges birtokos nevének, esetleg megkülönböztető elnevezésének, lakhelyének, házszámának, a birtokrészlet térfogatának, mivelési ágának és azon minőségi osztálynak bejegyzése mellett, melybe a 28. §-ban emiitett választmány által a kijelölt mintatérnek megfelelőleg soroztatott. Különös súly fektetendő arra, hogy az esetleg már elévült házszámozás a földadótelekkönyv elkészítése előtt reudeztessék.
21 105. §. Az 1875: VII. és 1 8 8 3 : XLIV. t.-cz. értelmében a földadó az adóköteles földrészlet tényleges birtokosát terhelvén, a birtokos nevének a kataszteri munkálatba történt bejegyzése törvényes birtoklási, illetőleg tulajdonjogot nem ad, minélfogva a kataszteri telekkönyvbe a jogczimre való tekintet nélkül rendesen a tényleges birtokos neve jegyzendő be, a mennyiben azonban valamely földrészlet birtoklása vitás, ezen körülmény a telekkönyvnek „észrevételi" rovatában feljegyzendő. 36. §. A földrészletek térfogata az adótelekkönyvbe, a tagositási vagy egyéb felmérések alapján készült földkönyvek és hitelesített térképek nyomán, a hol pedig a részletes kataszteri felmérés már megtörtént, ennek vagy a részletes felmérésnek végrehajtása után felmerült változásokat kitüntető mérnöki helyszínelés adatai alapján, és pedig 1600 • öles holdakban s egész négyszög ölekben veendő fel. 37. §. Minden egyes földrészlet azon mivelési ág szerint veendő fel, melyben rendesen használtatik. A figyelembe veendő mivelési ágak a következők: a) szántóföld; b) kert; c) rét (kaszáló); d) szőlő; e) legelő; f ) erdő; g) nádas. Oly földrészletek, melyek a felsorolt mivelési ágak valamelyike szerint kezeltethetnének, de tényleg azok egyike szerint sem használtatnak, azon mivelési ágba sorozandók, melyekbe azelőtt tartoztak, s ha az ki nem nyomozható, a velük határos vagy hozzájuk legközelebb fekvő hasonminőségü földrészletek tartoznak. (1875. évi VII. t.-cz. 11. §-a.) Ilyenek különösen a vasutakhoz kisajátított, valamint katonai lovardákhoz használt területek, kőbányák, téglavetők, rakhelyek, szérűs kertek,
22 vályogvető helyek, bányák és huták gorczai, mész, fősz (gipsz), agyag és homokvermek, tőzegásó-helyek, vasuttöltések, vasúti anyaggödrök és más hasonló telepek. 38. §. Az uj telekkönyvbe egy helyrajzi szám alatt veendő fel az egy birtokos tulajdonát képező s egy darabban fekvő és ugyanazon mivelési ághoz tartozó terület; ugyanazért, ha egyes földrészletek a kitűzött mintaterekhez hasonlitva több osztály jellegével birnak, a helyrajzi szám meghagyásával azok az illető osztályokba sorozandók és az alkalmazott osztályok aránya az „osztály" rovatban törtalakban fejezendő ki, a terület számszerinti felosztása pedig az „észrevételi" rovatban eszközlendő. Egy holdnál kisebb birtokrészletek nem alosztályozhatók. 39. §. Ha a tagositás alkalmával egy szám alatt felvett terület tényleg több mivelési ág szerint használtatik, az ily birtokrészlet az uj adómunkálatban annyi külön helyrajzi szám alatt veendő fel, a hány mivelési ágban tényleg és rendesen kezeltetik. 40. §. Azon területek, melyek a törvény értelmében földadó alá nem esnek, az adótelekkönyvben helyirati (topográfiái) sorrendben veendők fel, térfogatuk a „terméketlen" rovatába irandó, minőségük pedig az erre vonatkozó „jelzés" rovatba jegyzendő be. 41. §. A községben előforduló minden birtokos vezeték- és keresztneve, lakhelye, házszáma s a hasonnemü birtokosoknak, netalán a községben szokásos megkülönböztető elnevezése betíisorozatos külön jegyzékbe irandó, és mindenik birtokos neve mellé a birtokához tartozó minden egyes földrészlet helyrajzi száma bejegyzendő. 42. §. Az uj földadótelekkönyvbe felveendő földrészletekre, azon tiszta jövedelmi fokozatok (tarifák) alkalmazandók, melyek az 1875. évi VII. t.-cz.
23 alapján végrehajtott földadószabályozás folyamán azon becslőjárás illetőleg osztályozási vidékre nézve, melyben a község fekszik, megállapittattak. 43. §. Uj földadó munkálatok készítése esetében azon ártéri birtokoknál, melyek az 1875-ik évi VII. t.-cz. rendelkezései szerint végrehajtott osztályba sorozás után vagy oly időben, midőn a sorozásnál a védmüvek által elért jövedelem emelkedés már figyelembe vehető nem volt az 1871. XXXIX. és XL. t.-cz. (illetve 1885. XXIII. t.-cz.) értelmében készített és kezelt védmüvek által, akár egyes birtokos, akár érdektársulatok költségén árinentesittettek s ezen költségekre a kataszterben megállapított tisztajövedelemnek legalább ötszörös mennyisége igényeltetett, habár a birtokrendezés vagy tagosítás által vagy ezt megelőzőleg ezen birtokok mivelési ága változott is, az érvényben álló kataszter alapján kivetett adó 15 évig s a mennyiben a 2. §. 7. b) pontja értelmében azok adómentessége meghosszabbíttatott volna, a meghosszabbított adómentességi időtartam lejártáig, a mennyiben benyújtott kérelem folytán az adó változhatatlansága kimondatott, meg nem változtatható, mely czélból az uj állapot szerinti felvételen kivül az ily birtokrészleteknél az uj adótelekkönyv és egyéni birtokiv „észrevételi" rovatában az uj munkálatok készítése idejében érvényben levő kataszteri tiszta jövedelem az osztály ki vonat alapján bejegyzendő és az uj felvétel szerinti helyrajzi szám mellé a telekkönyv szélére az ily részletek azonosítása végett a korábbi helyrajzi szám is beírandó. 44. §. Az osztály kivonatba a községben levő mivelési ágakhoz s azokra nézve megállapított osztályokhoz tartozó földrészletek helyrajzi szám szerinti sorrendben a dülő nevével és térfogatukkal együtt bejegyzendők, a térfogat osztályonkint összegezendő és minden egyes mivelési ág után az oldalok ismétlése elkészítendő s annak alapján az osztály kivonat végén mivelési ágankint s osztályonkint a főösszesités egybeállítandó. 45. §. Az egyes birtokosoknak az adóközségben létező összes birtoka az uj adótelekkönyvből földrészletenkint kivonandó és az egyéni birtokivekbe,
24 melyekbe a birtokos nevén, házszámán és esetleg megkülönböztető elnevezésén kivül, minden egyes földrészlet helyrajzi száma, térfogata és osztálya, valamint azon dülő neve is, melyben a földrészlet fekszik, beírandó, végre pedig a birtokivekbe bejegyzett földrészletek térfogata mivelési ágankint leösszegezendő. A közös birtokok, a közbirtokosok nevének esetleges megkülönböztető elnevezésének, lakhelyének, ha a községben lakik házszámának és a birtoklási aránynak feljegyzése mellett külön közös birtokivbe veendők fel. 46. §. Az egyéni birtokivek alapján azok összesitésének (summarium) három egyenlő példánya készitendő el, melybe a birtokivek folyó száma szerint betűrendben a birtokosok neve azok birtokának mivelési ágak szerinti térfogata bejegyzendő. 47. §. Mihelyt a községi ügyvezető a jelen utasitás 27. §-ában felsorolt munkarészeket a 28. §-ban emiitett községi választmány közreműködése mellett elkészitette, tartozik ezen körülményt további eljárás végett a kir. adófelügyelőnek bejelenteni. 48. §. A munkálatok helyszini felülvizsgálatára a nyilvántartási biztos által kitűzött határnapot köteles az elöljáróság (városi polgármester) a községben (városban) legalább 8 nappal előbb szokott módon közzétenni s a helyben nem lakó birtokosoknak posta utján tudomására hozni oly czélból, hogy érdekeiket a felülvizsgálat alkalmával kellőleg képviselhessék. 49. §. A nyilvántartási biztos által a helyszinén megvizsgált s a nyilvántartási felügyelő által alakilag és lényegileg felülvizsgált és jóváhagyott uj munkálatokból a kir. adófelügyelő által téritvény mellett kiküldött uj kataszteri telekkönyvet és egyéni birtokiveket tartozik az elöljáróság a község házánál 30 napi közszemlére kitenni s erről a birtokosokat az előző §. rendelkezései szerint oly figyelmeztetéssel értesíteni, hogy birtokaiknak netaláni sérelmes telekkönyvi felvétele, nevezetesen a birtokbejegyzés helytelensége
25 ellen, ha oly birtok van nevükre irva, melyet az uj munkálat készítésekor nem bírtak, vagy, ha saját birtokuk másnak nevére van irva, avagy átalában nincsen felvéve, a földrészletek térfogata ellen hiteles felmérési adatok alapján, a mennyiben pedig a térfogat a tagositási földkönyvből tévesen vezettetett volna át, a tagositási földkönyvre való egyszerű utalással s végre a földrészleteknek mivelési ág és osztályba sorozása ellen, a fentebbi határidő alatt felszólalhatnak és felszólalásaikat az elöljáróságnál szóval bejelenthetik vagy irásba foglalva beadhatják. 50. §. A felszólalások érvényesítésére kitűzött 30 napi határidő lejártától számított 8 nap alatt köteles az elöljáróság a nála bejelentett és a községi jegyző által jegyzékbe foglalt vagy hozzá Írásban beadott felszólalásokat további intézkedés végett a kataszteri telekkönyvvel együtt a kir. adófelügyelőhöz különbeni felelősség terhe mellett azonnal beküldeni s azon napot, a melyen a 30 napu felszólalási határidő lejárt, egyúttal tüzetesen megjelölni. 51. §. A munkálatok ellen az előző §. értelmében benyújtott egyéni felszólalások helyszíni felülvizsgálására a nyilvántartási felügyelő által kitűzött határnapot az elöljáróság (városi polgármester) a községben (városban) a 48. §-ban előirt mód szerint közzétenni köteles. 52. §. A mint az egyéni felszólalások jóváhagyott vizsgálati eredménye alapján helyesbített egyéni birtokivek és azok összesítése a kir. adófelügyelő által a községi elöljáróságnak megküldettek, tartozik a jegyző (városi adóhivatal, nyilvántartó) azok alapján a kir. adófelügyelő rendeletéhez képest az egyéni adófelosztási jegyzéket nyomban kiigazítani, a felszólalók adókönyvecskéiben az előírást helyesbíteni és a közvetlen adófizetőkre nézve ennek folytán beállott változást a kir. adóhivatalnál bejelenteni. 53. §. A kataszteri helyszinelési felügyelőség által részletes felmérés vagy utólagos mérnöki helyszínelés folytán végzendő munkálatok körül a községi
26 elöljáróság és kataszteri választmánynak ugyanazon kötelességei vannak, mint a melyek fentebb a tagositás folytán készülő uj munkálatokra nézve megszabattak, mindazonáltal oly különbséggel: hogy ezen esetekben az ügyvezetői teendők a helyszinelési becslöbiztosok által láttatnak el.
g) Az e l e m i
károk
eseteiben.
54. §. A közadók kezeléséről szóló 1883. évi XLIV. t.-cz. 49. §-a értelmében az elemi csapások által okozott károk rendkivüli eseteiben adóelengedésnek van helye. Ily elemi csapások: a) jégeső, árviz és tűz, b) a terményeknek rovarok általi elpusztítása egész dűlőket magukban foglaló területeken,
nagyobb kiterjedésű,
c) szántóföldekre nézve: aa) oly fagy, vagy földárja által okozott árviz, mely egész dűlőket magukban foglaló területeken, bb) tartós szárazság s az a) és b) pont alatt felsorolt oly elemi csapás, mely egész dűlőket magukban foglaló nagyobb területeken a bevetett földeknek termését oly módon és időben semmisiti meg, hogy a megkárosított földek azon évben már ujabb veteményezés által jövedelmezőkké átalában nem tétethetnek ; d) szőlőkre és komlókertekre nézve a fagy és jégeső. A mint a káreset a községi elöljáróságnál a 3. §. e) pontja értelmében az illető birtokosok vagy ezek képviselője által bejelentetett ezen bejelentés vételétől számított 3 nap alatt, községekben a községi biró a jegyző közreműködésével két esküdt által, városokban a polgármester egy városi tanácsnok által a helyszínén szemlejegyzőkönyvet vétet fel, melyben meghatároztatik az elemi csapás természeti minősége és felsoroltatnak mindazon dűlők és helyrajzi számok, melyekben a termés károsult, vagy a ház, mely leégett vagy az árviz által elpusztíttatott.
27 105. §. Az előző §. értelmében felvett szemlejegyzőkönyvet, valamint a birtokos vagy birtokosoknak kárbejelentését a községi biró (városi polgármester a kár felvételéhez szükséges nyomtatványnak a 3. §. e) pontja szerint átvett árával együtt intézkedés és a megrendelt nyomtatványok kiszolgáltatása végett a kir. adófelügyelőhöz azonnal beküldi. 56. §. Mihelyt a községi biró (városi polgármester) a kir. adófelügyelőnél megrendelt nyomtatványokat kézhez veszi, a nyomtatványokkal együtt neki visszaküldött szemlejegyzőkönyv alapján a földekre nézve a kataszteri birtokivek adatai alapján az V. számú A. betűs jegyzék első 9. rovatát, a házakra nézve v. pedig az azon évi összeírás adatai alapján a Vl-ik számú B. betűs jegyzék yj. első 12. rovatát a községi jegyzővel (városi adóhivatallal) a kir. adófelügyelő által a kár felvételére kitűzött határidőig kitölteti az A. betűs jegyzék 6., 8. és 9-ik a B. betüsjegyzéknek pedig 8., 10., 11. és 12-ik rovatait összegezteti (sommáztatja) és a nyilvántartási biztos által a kár felvételére rendeletileg jó eleve kitűzött határnapra igy elkészitve készen tartja. 57. §. Mind az A., mind pedig a B. betűs jegyzék mellé ezen jegyzékek alapján a VH-ik számú C. betűs minta szerint a községi jegyző (városi adóhivatal) által külön kimutatás készitendő és annak első négy rovata szintén kitöltendő. 58. §. Ha az elemi csapás több és annyi birtokost ért, hogy a károsultak jegyzékbe vételére több iv szükséges, az esetben az ivek összevarrandók és az összevarrásra használt fonál vége a jegyzék (jegyzékek) czimlapján a község (város) pecsétjével lepecsételendők. 59. §. A kárfelvételi jegyzékben vakarásnak lenni nem szabad, hanem a hibásan beirt tétel vízszintes húzással olykép törlendő, hogy az eredeti irás világosan olvasható legyen.
v n
28 105. §. A bejelentett elemi kárt a helyszínén pítja meg.
bizottság veszi fel és álla-
Ezen bizottság elnöke a nyilvántartási biztos, esetleg a kir. adófelügyelőnek más kiküldött közege, kis és nagy községekben tagjai: az elöljáróság által e czélra megválasztott helybeli szakértő becsüs, rendezett tanácsú városokban két városi tanácsnok, törvényhatósági joggal felruházott városokban pedig két törvényhatósági bizottsági tag. 61. §. A bizottság tagjai napidíj vagy költség megtérítésre az állami pénztárból igényt nem tarthatnak. 6 2 . §.
A 60. §. szerint megalakult bizottság jogosítva van az 56. §. értelmében elkészített A. jegyzékből netán kimaradt károsult birtokrészietet a helyszíni szemle alkalmával utólagosan abba felvenni. 63. §. A mint a kár helyszíni felvétele befejeztetett a bizottság az A. jegyzéket következő felírással zárja le: „Hogy ezen jegyzékbe felvett kárt a helyszínén a valósághoz híven legjobb lelkismeretünk szerint becsültük fel, eskü helyett nevünk aláírásával bizonyítjuk, továbbá igazoljuk, hogy ezen jegyzék 5., 6., 7. és 8. rovata alatt bejegyzett helyrajzi számok, azok térfogata, mivelési ága és tisztajövedelme a kataszteri birtokivekben foglaltakkal mindenekben megegyeznek". Kelt stb. (aláírások és pecsét). A kárfelvételi A. B. és G. jegyzékek a kir. adófelügyelőhöz való beterjesztés végett a bizottság elnöke által vétetnek át. 64. §. A mint a községi elöljáróság (városi tanács) a kir. adóhivataltól a C. betűs kimutatást megkapta, köteles annak alapján a leengedett adót az adófőkönyvbe és az adózók adókönyvecskéjébe azonnal, de legkésőbb 14 nap alatt beíratni és a beirás megtörténtét az érdekelt birtokos sajátkezű aláírásával a C. jegyzéknek e czélra szolgáló 7. rovatában igazoltatni.
29 105. §. Mihelyt az előző §-ban érintett beirás valamennyi tételre nézve bevégeztetett, a beirást teljesítő községi (városi) tisztviselő a C. betűs kimutatásra a következő bizonyító záradékot igtatja: „Hivatalosan bizonyítom, hogy az ezen kimutatásban foglalt adótételeket az abban névszerint feljegyzett birtokosok adókönyvecskéjébe és a községi adófőkönyvbe hibátlanul bejegyeztem". Ezen záradék a bejegyzést teljesítő községi (városi) tisztviselő által keltezendő és sajátkezüleg aláírandó, azután pedig a községi elöljáróság (városi polgármester) által a C. jegyzék a kir. adófelügyelőhez azonnal beküldendő. 66. §. A kir. adófelügyelő által az elemi kár folytán első fokban megállapított adóleirási tételek ellen felebbezésnek van helye és pedig másodfokban a közigazgatási bizottsághoz, harmadfokban pedig a pénzügyi közigazgatási bírósághoz. Ha a kir. adófelügyelő a kellő időben beadott felebbezést visszautasítaná, ezen visszautasító végzés ellen annak kézbesítésétől számított 15 nap alatt további felebbezésnek, ha pedig a fél vagy annak képviselője tőle független és általa el nem háríthatott akadály miatt az ügy érdemére vonatkozó felebbezést a törvényes határidő alatt be nem adhatta, az elmulasztott határidő utolsó napját követő 15 nap alatt igazolásnak van helye, mely a kir. adófelügyelőnél nyújtandó be. A községi elöljáróság (városi tanács) által az adózó a leengedett adónak az adókönyvecskébe történt beiktatása alkalmával értesítendő, hogy a kir. adófelügyelő által engedélyezett adóleirási tételek ellen a közigazgatási bizottsághoz intézendő netáni felebbezését 15 nap alatt a kir. adófelügyelőnél — a közigazgatási bizottság határozata ellen a pénzügyi közigazgatási bírósághoz intézendő netáni felebbezését a közigazgatási bizottság elnökénél a másodfokú határozat kézbesítésétől számított 30 nap alatt benyújthatja.
B. A kir. adófelügyelő és kir. nyilvántartó biztos teendői. 67. §. A nyilvántartás vezetésének ellenőrzését a kir. adófelügyelő az 1885. évi XXII. t.-cz. értelmében az e czélból alárendelt nyilvántartási biztosok által gyakorolja.
30 A nyilvántartási biztosok működési köre a következő : 1. a kir. adófelügyelő rendelete alapján gyakorolják a községi jegy zők városi adóhivatalok és nyih'ántartók működésének ellenőrzését és pedig ellenőrzik : a) birtokváltozások bejelentését és felvételét, azoknak a kataszteri adómunkálatokban való bejegyzését, keresztülvezetését és az adó egyéni kivetésénél figyelembe vételét, továbbá a birtokváltozások bejelentésére kitűzött határidők pontos megtartását; b) a községi elöljárósághoz beadott és a kir. adófelügyelő működési körébe utalt ügyekre vonatkozó kérvények és felszólalásoknak a jelen utasitás 3. és 11. §-a értelmében való szabályszerű beterjesztését; c) a földadó és házosztályadó, valamint a községi és megyei adók, úgyszintén az egyenes adók módjára behajtandó s egyes vizszabályozó társulatokat terhelő járulékok kivetését, könyvelését és beszedését; 2. a helyszinén megvizsgálják a földadóra vonatkozólag a felek által a kir. adófelügyelőnél közvetlenül Írásban vagy a községi elöljáróságnál szóval bejelentett és jegyzékbe foglalt: a) téves bejegyzést, b) adótárgy változást, c) ideiglenes adómentességi kérvény tárgyát, d) elemi kár eseteit, e) a község határának változását, f ) a térfogat elleni panaszokat, a mennyiben azok mérnöki beavatkozást nem igényelnek; 3. két községi elöljáró jelenlétében meghatározzák azon földrészletek osztályait, melyek vagy felosztás vagy a 2. pontban emiitett, vagy a philloxera rovar pusztítása következtében az 1883. évi XVII. t.-cz. 8. és 9. §§-ai szerint figyelembe veendő változások eseteiben újból osztályozandók; 4. valósitják a kataszteri munkálatokban a már létező vízszabályozási társulatoknak esetleg változott és ujjonan keletkezetteknek ártereit; 5. a megye területén végrehajtott tagosítások és birtokrendezések eseteiben, kivéve az 1880. évi XLV. t.-cz. 6. §-ban emiitett erdélyi részeket, a változott földrészleteknek a tényleges állapot szerinti osztályba sorozhatása és megfelelő megadóztatása végett előzetesen megvizsgálják és kijelölik a község
31 határában létező mivelési ágak és azok osztályaira nézve az 1875. évi VII. t.-czikk értelmében megállapított mintatereket. Ha ezen mintatereknek mivelési ága időközben változott vagy oly mintaterek felállítása vált szükségessé, a milyenek azon. kataszteri járásban, melyhez az illető község tartozott, voltak ugyan, de a földadószabályozási munkálatok végrehajtása idejében a községben nem léteztek, a járásbeli szomszédos községekéinek megfelelőket tűznek ki és a munkába bevezetik a község által az ő és az illetékes közigazgatási hatóság közbejöttével felfogadandó ügyvezetőt. Felülvizsgálják az ügyvezető által elkészített munkálatot és szakszerű felülvizsgálat végett megküldik azt az illető nyilvántartási felügyelőnek és az ez utóbbi által felülvizsgált, jóváhagyott és a kir. adófelügyelőnek megküldött összmunkálatokból a kir. adófelügyelő rendelete alapján kiküldik a községi elöljáróságnak elismervény mellett az uj kataszteri telekkönyvet, birtokiveket és azok összesítését 30 napi közszemlére való kitétel végett oly czélból, hogy a munkálatok kitételéről szokott módon értesített birtokosok a telekkönyvi felvétel ellen felszólalhassanak; végre 6. végzik mindazon teendőket, melyeket a kir. adófelügyelők reájuk bíznak, nevezetesen a községekben lételük alkalmával beszerzik mindazon adatokat, melyeknek megszerzésére a kir. adófelügyelő által utasíttatnak. a) a b i r t o k v á l t o z á s o k b e j e l e n t é s e , f e l v é t e l e é s vezetése körül.
keresztül-
6 8 . §.
Midőn a nyilvántartási biztos rendszeres felülvizsgálati utazása vagy külön kiküldetése alkalmával a községben megjelenik, köteles a községi jegyzőnek (városi adóhivatalnak, nyilvántartónak) a beállott birtokváltozások felvétele körüli eljárását minden részletében tüzetes és beható felülvizsgálat tárgyává tenni, különösen a 6., 13. és 14. §-ban előirt nyilvántartási jegyzékeket tételről tételre pontosan átnézni és magának alapos meggyőződést szerezni arról, vájjon a bejelentett birtokváltozások az I. számú nyilvántartási jegyzékbe átalában és a szabályoknak megfelelőleg felvétettek-e és a (i. és 13. §-okban érintett jegyzékekbe foglalt birtokváltozások az egyéni birtokivekben és egyéni adófelosztási jegyzékben pontosan, helyesen és szabály-
32 szerüleg keresztül vezettettek-e, a megosztás alá került birtokrészleteknek térvázlatai a 13. §-ban emiitett jegyzékbe az elrendelt módon berajzoltattak-e, a bekövetkezett birtokváltozások a birtokosok által tényleg és a kitűzött határidőben bejelentetnek-e, a be nem jelentett, de köztudomásra jutott változások nem haladják-e meg a községi jegyző (városi adóhivatal, nyilvántartó) által a 13. §-ban előirt külön jegyzékbe felvett változások számát s végre a községi elöljáróság (városi polgármester) a birtokos által nála benyújtott folyamodványok és felszólalásoknak a kir. adófelügyelőhez kötelezett beküldése körül nem követ-e el mulasztásokat? 69. §. Ha a nyilvántartási biztos vizsgálata alkalmával azt tapasztalja, högy a bejelentett birtokváltozások a 6. §-ban előirt jegyzékbe vagy épen nem vagy hiányosan és nem a II. fejezet vonatkozó §-ainak rendelkezései szerint vétettek fel s a birtokivekben és egyéni adófelosztási jegyzékben vagy épen nem vagy hiányosan és szabálytalanul vezetettek keresztül, a 13. §. szerinti külön jegyzékbe, a be nem jelentett, de köztudomásra jutott birtokváltozások vagy nem vagy hiányosan vétetnek fel, a 13. §-ban érintett külön jegyzékbe a megosztott birtokrészletek térvázlata vagy épen nem vagy nem az előirt módon rajzoltatik be s végre a birtokosok által az elöljárósághoz (polgármesterhez) beadott folyamodványok és felszólalások a kir. adófelügyelőhez kötelezett beküldése körül hanyag eljárás követtetik, azon esetben a talált hiányokra a községi jegyzőt (városi polgármestert, adóhivatalt, nyilvántartót) figyelmezteti, teendőire névvé kitanitj a, es az észlelt hiányoknak késedelem nélküli pótlására utasitja, a mennyiben pedig a 13. §-ban érintett vázrajzot a községi jegyző (városi adóhivatal, nyilvántartó) el nem készitené vagy elkészíteni nem tudná, azt a II. számú külön jegyzéken a hivatkozott §. rendelkezése szerint rögtön elkészíti. A birtokosok személyében beállott változások folytán megosztott és az eredeti telekkönyvi felvétel alkalmával már alosztályozva volt földrészleteknek a birtokváltozás felvétele alkalmával a községi jegyző (városi adóhivatal, nyilvántartó) által eszközölt osztályozását akár adatott be az ellen felszólalás akár nem, a nyilvántartási biztos a községben léte alkalmával az elöljáróság két tagjának és lehetőleg az érdekelt tulajdonosoknak jelenlétében a helyszinén felülvizsgálja s az esetleges téves osztályozásokat helyes-
33 biti és a nyilvántartási jegyzék czimlapjára, annak tüzetes megjelölésével, hogy a felülvizsgálatot a jegyzékek hányadik tételéig foganatosította és osztályváltoztatásokat szám szerint mely tételeknél eszközölt, a felülvizsgálati záradékot rávezeti, keltezi és aláirja, a tapasztalt helytelenségeket, mulasztásokat és szabálytalanságokat pedig a kir. adófelügyelőnek bejelenti, mert ellenkező esetben a be nem jelentett és a felsőbbség részéről megejtendő felülvizsgálat alkalmával kiderített hiányok, szabálytalanságok és mulasztásokért szolgálati uton egyedül ő fog felelősségre vonatni. 70. §. A birtokváltozások folytán megosztott földrészleteknek a nyilvántartási jegyzékbe történt felvétele alkalmával a községi jegyző (városi hivatal, nyilvántartó) által eszközölt és a nyilvántartási biztos által megvizsgált osztályozása ellen az érdekelt birtokosok részéről a II. fejezet, 11. §-a értelmében benyújtott felebbezéseket köteles a kir. adófelügyelő helyszini felülvizsgálat végett az illető nyilvántartási felügyelőhez azonnal áttenni és a mennyiben ezen felebbezések az idézett §-ban kitűzött határidőn belül, mindazonáltal oly időben adatnak be, a midőn a 14. §. értelmében a nyilvántartási jegyzékek hozzá már beküldettek, a helyszini felülvizsgálat czéljaira a felebbezésekkel egyidejűleg a nyilvántartási felügyelővel azokat is közölni. A 11. §-ban kitűzött határidőn túl elkésve beadott felebbezések a kir. adófelügyelő által egyszerűen visszautasitandók. 71. §. A kir. adófelügyelő, mihelyt vele a nyilvántartási felügyelő a felebbezések helyszini felülvizsgálásának eredményét a felebbezések és nyilvántartási jegyzékek visszaküldése mellett közli, köteles azon esetben, ha a nyilvántartási felügyelő helyszini vizsgálata alkalmával a megosztott birtokrészleteknek a községi jegyző (városi adóhivatal, nyilvántartó), illetőleg nyilvántartási biztos által megállapitott osztályozásán változtatásokat tett, a változásokat tartalmazó nyilvántartási jegyzékeket a községi jegyzőnek (városi adóhivatalnak, nyilvántartónak) a változásoknak a vonatkozó egyéni birtokivekben és egyéni adófeloszlatási jegyzékben azonnal leendő keresztülvitele czéljából késedelem nélkül kiadni, azon esetben pedig, ha a nyilvántartási felügyelő a községi jegyző (városi adóhivatal), illetőleg nyilvántartási biztos 3
34 által végrehajtott osztályozást változatlanul helybenhagyta, erről az érdekelt birtokosokat felebbezési beadványuk visszaadása mellett értesíteni. 72. §. A községi jegyző (városi adóhivatal, nyilvántartó) által a kir. adófelügyelőhez a 14. §. értelmében beterjesztett nyilvántartási jegyzékek a nyilvántartási biztos által felülvizsgálandók és a mennyiben azokban a helyszinén általa meg nem vizsgált tételek fordulnának elő, azokat a helyszinén az előző §§. értelmében alkalmilag felülvizsgálja és annak megtörténte után, ha a 69. §-ban érintett eset fenn nem forog, a II. sz. nyilvántartási külön jegyzék további intézkedés végett a pénzügyminiszterhez felterjesztendő, az I-ső számú nyilvántartási jegyzékek és a 13. §-ban érintett külön jegyzék pedig a kir. illetékkiszabási hivatalhoz az abban foglalt birtokváltozások után esetleg még ki nem szabott jogilletékeknek megállapítása végett visszavárólag átteendők és a nyilvántartási biztosnak a 69. §. értelmében beterjesztett jelentése alapján a mulasztást elkövetett községi (városi) nyilvántartó közeg és birtokos ellen a nyilvántartásban szükséges rend helyreállítása és fenntartása czéljából a 3-ik, illetőleg 17-ik §. rendelkezése azonnal alkalmazásba veendő. 73. §. A kir. illetékkiszabási hivatal a kir. adófelügyelő által az előző §. értelmében vele közlött jegyzékeket átvizsgálja és a mennyiben az ezen jegyzékekbe felvett időközi birtokváltozások után a jogilletékek addig még ki nem szabattak volna, azokat, tekintettel a változás keletkezésének idejére és jogi természetére azonnal kiszabja s erről az érdekelt feleket a szabályszerű fizetési meghagyás közlése mellett értesiti. b) t é v e s
bejegyzések,
elírások
eseteiben.
74. §. Ha akár hivatalból, akár a községi elöljáróság, akár a földtulajdonos bejelentése alapján bármikor kiderül, hogy a földadómunkálatokban valamely kiszámítási hiba vagy téves bejegyzés (elirás) csúszott be, a kir. adófelügyelő a hibás tételnek kiigazithatása végett (1883. évi XLIV. t.-cz. 4. §. 5. a) pontja) a hibás egyéni birtokivet, a mennyiben hozzá be nem terjesztetett volna, azonnal bekivánja és a nyilvántartási biztos által azonnal megvizsgáltatja.
35 A nyilvántartási biztos a hibás birtokivet a részletes osztálykivonattal és a birtokivek összesítésével (summarium) összehasonlítja és ha az igy végrehajtott vizsgálat alkalmával kiderül, hogy a munkálatokban téves bejegyzés, helyesebben elirás vagy olyan számítási hiba fordul elő, a mely az osztálykivonat helyesen számított tiszta jövedelmi végösszegét és a községre nézve megállapított adóösszeget meg nem változtatja, a kir. adófelügyelőnél a téves bejegyzés vagy hibás számitásnak helyesbítését azonnal javaslatba hozza. Ha azonban a vizsgálat azt derítené ki, hogy a munkálatokba tényleg oly számítási hiba csúszott be, mely egy magában helyesbítve a részletes osztálykivonatnak helyesen kiszámított vég tisztajövedelmi összegét s ennek folytán az egész községre előirt adóösszeget is olyképen változtatja meg, hogy az ennek következtében apad vagy szaporodik ez esetben köteles a nyilvántartási biztos, esetleg a kir. adófelügyelő számvevőségének közreműködésével is, a bejelentett vagy felfedezett hibának ellenhibáját megkeresni s mindeniknek helyesbítését javaslatba hozni. A kir. adófelügyelő a nyilvántartási biztos javaslata alapján a hibás birtokivet vagy birtokiveket s azok alapján a birtokivek összesítését a nyilvántartási biztos, az egyéni adófelosztási jegyzéket pedig a községi jegyző (városi adóhivatal, nyilvántartó), ha közvetlen adófizetőről van szó, a kir. adóhivatal által is rögtön helyesbitteti és az adókiegyenlitést apadás esetén, figyelemmel az 5. évi elévülésre visszahatólag a téves előírás évéig eszközölteti, szaporodás esetében pedig a különbözetet azon évtől kezdve, melyben a téves bejegyzés vagy számítási hiba bejelentetett vagy felfedeztetett, előiratja. Ily esetekben a pénzügyminiszterhez rövid jelentés terjesztendő elő. 75. §. Ha az adómunkálatokba adó alá nem tartozó földterület adókötelesnek, vagy adóköteles földterület adó alá nem tartozónak vétetett fel, az ily téves bejegyzésnek tekintendő hiba szintén mindenkor kiigazitandó. Ily esetekben azon eljárás követendő, a mely az adótárgyváltozási esetekre nézve a 87. és következő §§-ban megállapittatott. 76. §. A hibás telekkönyvi felvétel kiigazításának helye van: a) ha egy és ugyanazon földrészlet, ugyanazon község földadómunkálatába többször vétetett fel; 1*
36 b) ha ugyanazon földrészlet több adóközség munkálatába van felvéve; c) ha valamely földrészlet nem azon adóközség telekkönyvébe vétetett fel, melyhez tényleg tartozik; d) ha valamely földrészlet a kataszteri munkálatokból egészen kihagyatott; e) ha a természetben nem létező földrészlet a munkálatokba felvétetett, végre f ) ha valamely földrészlet térfogata az adó munkálatokba hibásan vétetett fel. 77. §. A kir. adófelügyelő az előző szakasz eseteiben hozzá benyújtott folyamodványokat, a mennyiben a 3 §. f ) pontja alatt előirt kellékekkel nem birnak, egyszerűen visszautasítja, a mennyiben pedig az előirt feltételeknek megfelelnek, a nyilvántartási biztos által a helyszinén megvizsgáltatja. 78. §. A nyilvántartási biztos azon alapelvből kiindulva, hogy: 1. a község kataszteri munkálatába csak azon területek veendők és vehetők fel, melyek közigazgatásilag hozzátartoznak és 2. a község határának összterülete csak az esetben jöhet változás alá, ha tényleg bebizonyittatik, hogy a felmérés alkalmával a határvonal valamely része tévesen vétetett fel, a neki kiadott folyamodványokat s az azokat támogató körülményeket a helyszinén tüzetesen megvizsgálja és ha a 76. §. a) és f ) pontjaira alapított kérelem esetében a vizsgálat alkalmával az érdekelt birtokosok hozzájárulása mellett kétséget kizárólag kiderül, hogy a többszörösen felvett földrészletnek a topográfiái sorrendszerinti valódi helyrajzi szám alatt való meghagyása s a tévesen felvett helyrajzi szám alatti törlése által vagy a téves térfogattal felvett földrészlet területének helyesbítése folytán mutatkozó, de más esetleg kihagyva volt földrészletek felvétele által elenyésző térfogati különbözet miatt a község határának összetürelete nem változik, a vizsgálatot teljesítő nyilvántartási biztos ez esetről az I. számú minta szerinti nyomtatványon szabályszerű külön jegyzéket vesz fel, melybe a törlendő és ujj onnan felveendő birtokrészletek s annak térfogatán kivül az eddig kihagyva volt földrészlet fekvésének részletes meghatározását, szomszédjainak
37 megjelölését, valamint annak a tényleges használat szerinti mivelési ágát és a mintatérnek megfelelőleg megállapított osztályzatát is bejegyzi. A nyilvántartási biztos eljárásának befejezése után az általa felvett jegyzék alapján a panasz tárgyát képezett földrészlet vagy földrészletek térfogatának kiigazitását a kir. adófelügyelönél javaslatba hozza, a ki a javaslat alapján az illető birtokrészletek térfogatának és tisztajövedelmének kiigazitását a nyilvántartási biztos (esetleg levéltári tiszt) által, a mennyiben ezen mivelet folytán a község össztisztajövedelme nem változott, azonnal foganatosíttatja s az évi adóelőírásnak helyesbítését elrendeli, az adókiegyenlitést pedig azon évtől kezdve, melyben a kiigazítást kérő folyamodvány benyujtátott, eszközölteti. Az ilynemű változásról a kir. adófelügyelő a pénzügyminiszterhez egyszerű jelentést terjeszt elő. 79. §. Ha a nyilvántartási biztos a helyszini vizsgálat alkalmával a) a mutatkozó térfogati különbözetet elenyésztető földrészletet minden kétséget kizáró módon kipuhatolni nem képes, vagy b) a térfogati különbözetet a vizsgálat alkalmával kideríti ugyan, a nélkül azonban, hogy sikerülne a községre nézve megállapított össztisztajövedelmet a vizsgálat adatai alapján változatlanul fenntartani, a kir. adófelügyelő köteles a vizsgálat tárgyát képező kiigazítás iránti folyamodványt a nyilvántartási biztos jelentésének kíséretében az a) alatti esetben közvetlenül, a b) alatti esetben az illető nyilvántartási felügyelő utján a pénzügyminiszterhez felterjeszteni. 8 0 . §.
A 76. §. b) és c) pontjain alapuló folyamodványok helyszini vizsgálata alkalmával a nyilvántartási biztos az érdekelt községek elöljáróságának közbejötte mellett a rendelkezésére álló térképek és határleirások segítségével mindenek előtt arról győződik meg, vájjon az illető községek határvonala helyesen és biztosan van-e megállapítva. Ha ezen körülmény közmegegyezéssel és minden kétséget kizárólag megállapítható, az esetben a nyilvántartási biztos a kir. adófelügyelőnek jelentést tesz, de a 76. §. b) pontjára alapított térfogat kiigazítás iránti kérelem esetében vizsgálatát a panasz tárgyát képező földrészletek azonosságának meg-
38 állapítására még ez esetben is kiterjeszti s az e részben tapasztaltakat jelentésébe foglalja. A kir. adófelügyelő ezen jelentés alapján az illetékes törvényhatóságot vagy ha a kérdéses községek több törvényhatósághoz tartoznak, azokat a térfogat kiigazítását kérő folyamodványban kérdésessé tett községi határvonalnak közigazgatási uton való megállapítása iránt megkeresi és ha a 75. §. b) pontjára alapított kérelem esetében a vizsgálat alkalmával a nyilvántartási biztos által kétséget kizárólag megállapittatott, hogy egy és ugyanazon földrészlet több község határában van felvéve, haladéktalanul intézkedik, hogy az ily földrészlet adója a kiigazítást kérő folyamodvány érdemleges végelintézéseig csak azon községben szedessék, a melyhez való tartozandósága alaposan vélelmezhető. 8 1 . §.
A mint az érdekelt községeknek kérdésessé vált határvonala, akár az e czélból megkeresett törvényhatóság vagy törvényhatóságok által, akár pedig a nyilvántartási biztos első izbeni helyszíni vizsgálata alkalmával kétséget kizárólag megállapittatott, a nyilvántartási biztos megkezdett működését tovább folytatja és a 76. §. b) pontja esetében, a tényleg többször felvett földrészletnek azon községi munkálatban való meghagyását, melyhez közigazgatásilag tényleg tartozik, a másik községi munkálatból pedig, melybe a megejtett vizsgálat adatai szerint csak a határvonal téves megállapítása folytán vétetett fel többszörösen, annak egyszerű törlését hozza javaslatba. Ha azonban a nyilvántartási biztos arról győződik meg, hogy a többszörös felvétel nem a községi határvonalok téves megállapításából származik s ennélfogva a kérdéses földrészlet egyszerű törlése által azon község határának össztérfogata, melyhez tényleg nem tartozik, nem apadhat, hanem ezen földrészlet szükségképen más kihagyott földrészlet helyett vétetett fel, vizsgálatát ez irányban folytatja és a menynyiben a térfogati különbözetet kiderítő földrészletet kipuhatolnia kétséget kizáró módon sikerült, ez esetben a többszörösen felvett részletnek törlését s helyette a feltalált, de kihagyva volt földrészletnek felvételét hozza javaslatba. Ha a nyilvántartási biztosnak a kihagyottnak vélt földrészletet kipuhatolnia nem sikerülj ez esetben a kir. adófelügyelő a 79. §. értelmében jár el.
39 105. §. Ha a 76. §. c) pontján alapuló kiigazítás iránti kérelem megvizsgálásakor tényleg kiderül, hogy a kérdés tárgyát képező földrészlet közigazgatásilag csakugyan nem azon község határához tartozik, melynek kataszteri munkálataiba felvétetett, ez esetben a vizsgálatot teljesített nyilvántartási biztos annak azon telekkönyvből való törlését s a másik község telekkönyvébe való felvételét hozza javaslatba. 83. §. Az előző §. esetében a változásnak a kataszteri munkálatokban való keresztül vezetése az alább következő 99. §. szabványai szerint foganatosítandó. 84. §. A 76. §. d) pontjára alapított kiigazítás iránti kérelem esetében ugyanazon eljárás követendő, a mely kihagyva volt, de a megejtett helyszini vizsgálat alkalmával feltalált földrészletek felvétele tekintetében megszabatott. 85. §. A 76. §. e) pontján alapuló kiigazítás iránti kérelem a 77., illetőleg 79. §-ban foglalt elvek szerint tárgyalandó és bírálandó meg. 86. §.
Mindannyiszor, valahányszor az előző §-ok értelmében megejtett vizsgálatok adatai nyomán mivelési ág változás s ennek következtében osztályozás esete forog fenn, az érdekelt felek a 11. §. rendelkezései szerint a vizsgálat foganatosításától számított 30 nap alatt felebbezéssel élhetnek. A kellő időben benyújtott felebbezések a vizsgálat eredményéről felvett adótárgy változási F. jegyzékkel együtt a felülvizsgálat teljesítése végett az illető nyilvántartási felügyelőhöz azonnal áttendők, az elkésve benyújtott felebbezések azonban egyszerűen visszautasitandók. c) Az a d ó t á r g y v á l t o z á s f e l v é t e l e és k e r e s z t ü l v i t e l e
körül:
87. §. Ha oly földrészletek, melyek az 1875. évi YH. t.-cz. 5. §-a. értelmében földadó tárgyát képezték és a telekkönyvbe ilyenekül vétettek fel, a
40 birtokos akaratán kivül álló elemi események folytán elpusztultak vagy hasznavehetlenné váltak vagy a jelen utasitás 2. §. 5. pontjának 2. bekezdésében megjelölt czélokra fordíttatnak, az adó alul felmentetnek, még pedig, ha a változás 30 nap alatt bejelentetett, a változást, ha a bejelentés később történt, a bejelentést követő hónap első napjától kezdve. 88. §. Oly földrészletek, melyek eddig földadó tárgyát nem képezték, de folyóvizek folyásának megváltozása, tavak, mocsarak kiszáradása, utak, töltéstestek, vízcsatornák megszüntetése, épületek lebontása vagy a jelen utasitás 2. §-ának 5-dik pontja alatt felsorolt eseteknek időközben bekövetkezett megszűnése folytán rendes gazdasági mivelés alá vétetnek, vagy melyekre nézve az idézett §. 7-ik pontja által követelt adómentességi feltételek időközben megszűntek, a változásra következő év első napjától kezdve adó alá vonandók. A változás a 3. §. b) pontja értelmében 30 nap alatt jelentendő be és a bejelentés elmulasztása adóeltitkolásnak tekintetvén, az idézett §. utolsó előtti bekezdésében megszabott következményeket vonja maga után. 89. §. A kir. adófelügyelő a felek által, esetleg nála Írásban bejelentett és a községi elöljáróság által a 18. §. értelmében hozzá beküldött III. sz. minta szerinti jegyzékbe foglalt adótárgy változási eseteknek megvizsgálására a beérkezett folyamodványok és jegyzékek közlése mellett a nyilvántartási biztost küldi ki. 90. §. A nyilvántartási biztos a kir. adófelügyelő által neki kiadott és a 11. §. értelmében esetleg a községben átvett folyamodványok, illetőleg III. sz. jegyzékben foglalt adótárgy változási eseteket a községi elöljáróság legalább egy tagjának jelenlétében az érdekelt birtokos vagy birtokosok meghívása mellett a helyszínén megvizsgálja, s a vizsgálat eredményéről a VIII. sz. a. csatolt minta szerint adótárgyváltozási jegyzéket (eddigi F. jegyzék) vesz fel, melybe a változásokat, idejét, valamint a bejelentés napját is pontosan bejegyzi. Ha a megejtett vizsgálat adataiból alaposan vélelmezhető, hogy valamely földrészletnek adó alóli felmentése más földrészletnek adókötelessé válását vonhatta maga után, például: utak, védtöltések, áthelyezése stb. a vizs-
41 gálát ez irányban kiterjesztendő, és ha a feltevés valónak bizonyult, az illető földrészlet az adótárgyváltozási jegyzékbe szintén felveendő. Ugyanezen eljárás követendő az adótárgyát nem képezett, de időközben adókötelessé vált földrészletekre nézve is, csakhogy ezeknél a változás idejének, a bejelentés napjának és az adókötelezettség kezdetének megállapításán kivül egyúttal a használat szerinti mivelési ág és a községbeli mintaterekhez viszonyított osztály is megállapítandó, még pedig az esetben is, ha az ily földrészlet a jelen utasítás 2. §-ának valamely pontja értelmében ideiglenes adómentességi kedvezményre volna jogosult, mely esetben az adómentesség tartama is meghatározandó. A vizsgálatot teljesített nyilvántartási biztos saját javaslatait az adótárgy változási jegyzéknek erre szolgáló rovataiban teszi meg. 91. §. A vizsgálat eredményéről felvett adótárgyváltozási jegyzék keltezendő és a nyilvántartási biztos a községi elöljáróságnak a vizsgálat alkalmával jelenvolt tagjai és a vizsgálat tárgyát képezett földrészlet, vagy földrészletek tulajdonosai, s esetleg azoknak meghatalmazottjai által aláírandó. A tulajdonos vagy meghatalmazottja jogosítva van az adótárgyváltozási jegyzéken annak aláírása alkalmával saját észrevételeit mindjárt megtenni. 92. §. Az előző §-ok értelmében felvett adótárgyváltozási jegyzéket a nyilvántartási biztos a vonatkozó tárgyalási iratokkal együtt a kir. adófelügyelőhöz terjeszti be, a ki azt saját véleményes jelentése kíséretében elhatározás végett a pénzügyminiszterhez terjeszti fel. 93. §. Mihelyt a pénzügyminiszter a hozzá felterjesztett adótárgy változási esetekre nézve határozott és határozatát az adótárgy vátozási jegyzék és vonatkozó tárgyalási iratok visszaküldése mellett a kir. adófelügyelővel közölte, ez utóbbi a jóváhagyott adótárgyváltozásoknak a telekkönyvben, osztálykivonatban és az illető egyéni birtokivekben való keresztülvezetése, valamint a földadótörzskönyv évi adóelőírás és az egyéni adófelosztási jegyzék kiigazítása, illetőleg adókiegyenlités eszközlése iránt késedelem nélkül intézkedik.
42 105. §. Az előző §-ok értelmében végrehajtott vizsgálat alkalmával a nyilvántartási biztos által megállapított mivelési ágak és osztályozás ellen a birtokos a vizsgálat eredményének tudtul adásától számított 15. nap alatt a kir. adófelügyelőhöz felebbezhet, aki a hozzá beérkezett fellebbezést az adótárgy változási jegyzékkel és vonatkozó tárgyiratokkal együtt felülvizsgálat végett a nyilvántartási felügyelőhöz azonnal átteszi Az elkésve beadott felebbezések a kir. adófelügyelő által egyszerűen visszautasitandók. 95. §. Mihelyt a benyújtott fellebbezések felett a nyilvántartási felügyelő által megejtett helyszini vizsgálat adatai alapján a pénzügyminiszter határozott s határozata a kir. adófelügyelőhöz megérkezett, köteles ez utóbbi a jóváhagyott változásokat a 93. §. értelmében azonnal keresztülvezettetni s az adókiegyenlités iránt rögtön intézkedni. Az adótárgy változási jegyzékek, melyeknek czimlapjára a pénzügyminiszter jóváhagyó rendelete feljegyzendő, esetről-esetre az érdekelt községek munkacsomagjába (fasciculus) helyezendők és a kir. adófelügyelőnél levő kataszteri levéltárban megőrzendők. d) A k ö z s é g
határának
változása
esetében.
96. §. Midőn a község határvonalában birói Ítélet, közigazgatási határozat vagy külön engedély alapián változás történik s erről a kir. adófelügyelő az illető bíróság vagy közigazgatási hatóság utján, esetleg a község jelentéséből értesül, kivéve a tagosítás vagy másnemű birtokrendezés következtében beállott határváltozási eseteket, melyekre nézve külön eljárás követendő, a változásnak nyilvántartás utján való késedelem nélküli felvétele és ahoz képest az érdekelt községek munkálatainak szabályszerű kiigazítása iránt a következő §-ok rendelkezései tartandók szem előtt. 97. §. A község határvonalában beállott változás a nyilvántartási biztos által mindenkor a helyszínén veendő fel.
43 E czélból a nyilvántartási biztos magához véve az illető biróság vagy közigazgatási hatóság által megküldött, vagy a község jelentésével beterjesztett térvázlatot, az érdekelt községek határleirását, kataszteri telekkönyvét, osztálykivonatát és kataszteri térképét, a helyszinén megjelenik, s az illető községek elöljáróinak jelenlétében ezen munkarészek segitségével megállapítja azon földrészleteket, a melyek a határvonal változása következtében az egyik község telekönyvéből törlendők és a másik község telekkönyvébe átkeblezendők. Azon fel nem tehető, de rendkívüli okoknál fogva mégis előfordulható esetben, hogy a létező adatok alapján azon földrészletek, melyek a határvonal változása következtében az egyik községi telekkönyvből kihagyandók, és a másik községi telekkönyvbe átviendők, pontosan meg nem állapithatók, a nyilvántartási biztos a tárgyalási iratok és munkarészek csatolása mellett erről a kir. adófelügyelőnek jelentést tesz, a ki ez esetben a jelen utasítás 79. §-a értelmében jár el. 98. §. Ha a nyilvántartási biztos a vizsgálat alkalmával a határvonal változása következtében törlendő, illetőleg átvezetendő földrészleteket egész pontossággal megállapította, és a változás csak csekélyebb kiterjedésű területre vonatkozik, az esetben a változást az érdekelt és a vizsgálatnál jelen lenni köteles községi jegyzők által a kataszteri munkálatokban saját felügyelete alatt nyomban keresztül vezetteti. Ha ellenben a határváltozás következtében egyik községtől a másikhoz nagyobb területek, egész puszták csatoltatnának át, vagy valamely község határában uj adóközség keletkeznék, az ily változás felvételére a jelen utasítás 19., 21., 26. §-ai értelmében ügyvezető felfogadása iránt intézkedik, a kinek a munkálat elkészítésére határidőt tűz ki. A határleirás azonban a változott viszonyokhoz képest a nyilvántartási biztos által mindkét esetben kiigazítandó. 99. §. A határvonal változása folytán beállott változások az érdekelt községek kataszteri munkálataiban a következő elvek szerint veendők fel, illetőleg vezetendők keresztül, nevezetesen: 1. ha a változás csak csekély kiterjedésű területre vonatkozik, akkor az átviendő földrészletek az egyik község telekkönyvéből vízszintes vonással,
44 ha pedig az ily földrészletek a telekkönyvben egymásután következnek, keresztvonással törlendők, a „jegyzet" rovatban pedig megjegyzendő, hogy a törölt részletek X község telekkönyvébe vitettek át, X község telekkönyvébe pedig az igy törölt földrészletek az utolsó helyrajzi szám után folytatólagos helyrajzi számok alatt vezetendők be, s a mennyiben ezt a helyszűke meg nem engedné, a telekkönyvhöz készitendő külön függelékbe veendők fel, a „jegyzet"-rovatban pedig megjegyzendő, hogy a kérdéses földrészletek, mely község adótelekkönyvéből hozattak á t ; 2. ha a határvonal változása folytán egyik községi telekkönyvből a másikba, nagyobb területek, egész puszták vezetendők át, ez esetben az ily területek az illető tulajdonosok kivánságára, mint az érdekelt község II. vagy III. részei külön telekkönyvbe vehetők fel. Az egyik községi telekkönyvből törlendő és a másik községi telekkönyvbe átkebelezendő földrészletek minden változtatás nélkül épen ugy vezetendők át változott helyrajzi számaik alatt azon község telekkönyvébe, melyhez ezentúl tartozni fognak, a mint azok az eredeti telekkönyvben felvéve voltak, az uj helyrajzi számok mellé azonban a telekkönyv szélére (margó) az átvitt földrészletek azonosithatása czéljából azon korábbi helyrajzi számok, melyek alatt az átvitt részletek a korábbi adótelekkönyvben előfordultak, minden esetre feljegyzendők. Ezen eljárástól eltérésnek csak két esetben van helye, jelesen: a) ha az átvezetendő földrészleteknél egyúttal birtokváltozás esete is forog fenn, mely esetben a keresztülvezetésnél a jelen utasitás 6. és következő §-ainak rendelkezései alkalmazandók és b) ha az érdekelt községek, melyeknek határa változott, különböző becslőjáráshoz vagy osztályozási vidékhez tartozván, különböző tisztajövedelmi fokozatokkal birnak. Utóbbi esetben, ha az egyik községi telekkönyvből törlendő és a másik községi telekkönyvbe átvezetendő terület nagyobb kiterjedésű, vagy számos földrészletből áll; akkor a pénzügyminiszternek a nyilvántartási felügyelő véleményén alapuló előzetes engedélye folytán az egyik község telekkönyvéből törlendő terület eddigi tiszta jövedelmi fokozataival, mint a másik község II. vagy III. része külön telekkönyvbe veendő fel. Ha azonban a törlendő és átvezetendő terület oly csekély kiterjedésű, hogy ezen oknál fogva azt, mint a község II. vagy III. részét külön telek-
45 könyvbe foglalni nem érdemes, az átvezetendő földrészletekre nézve azon község tisztajövedelmi fokozatai alkalmazandók, a mely községhez a kérdéses földrészletek átcsatoltatnak. Ezen földrészletek azonban az uj községi telekkönyvben nem azon osztályba helyezendők, a mely osztályok a kérdéses részletek előbbi telekkönyvi osztályainak szám szerint megfelelnek, hanem azon osztályokba sorozandók, a mely osztályok tisztajövedelmi fokozatai az illető földrészletek korábbi osztálytételeihez legközelebb állanak, hogy igy az átkeblezendő földrészletek tisztajövedelme átlagban a lehető legcsekélyebb változást szenvedje. Ezen esetben azonban mielőtt az illető földrészletek tényleg átvezettetnének a nyilvántartási biztos osztályozási javaslata az illető nyilvántartási felügyelő utján, ennek veleményes jelentése kíséretében előzetes elhatározás végett a pénzügyminiszterhez terjesztendő fel, a keresztülvezetés és esetleges adókiegyenlités pedig a pénzügyminiszter jóváhagyó határozatának leérkezte után késedelem nélkül foganatositandó.
100. §. A község határában keletkezett uj községre nézve a földadómunkálatok az ügyvezető által, figyelemmel az előző §. 2. pontjának második bekezdésében foglalt rendelkezésre, ugyanazon eljárás és elvek szerint készitendők el, a mint az fentebb a 21. és következő §-okban a tagositás folytán készült uj földadómunkálatokra nézve megszabva van. Az ügyvezető által elkészített munkálat érvényesítés előtt a nyilvántartási biztos által részletesen felülvizsgálandó, az azokban esetleg talált hibák kiigazitandók s a munkálat felülvizsgálati záradékkal ellátandó és felülvizsgálat s jóváhagyás végett a nyilvántartási felügyelőhöz átteendő. A kir. adófelügyelő a nyilvántartási felügyelő által jóváhagyott és neki visszaküldött munkálat eredménye alapján a földadótörzskönyv, évi adóelőírás és adóegyéni felosztás kiigazitása s az esetleges adókiegyenlités eszközlése iránt azonnal intézkedik, a birtokivek összesitésének I. példányát betekintés végett a pénzügyminiszterhez felterjeszti, a régi és uj telekkönyvet, az uj birtokiveket és azok összesítésének III. példányát pedig a községnek közszemlére való kitétel végett oly értesítéssel küldi ki, hogy a község által szokott módon értesített birtokosok a munkálatokban előforduló netaláni téves bejegyzések kiigazitása iránt és amennyiben uj tisztajövedelmi fokozatok
46 is vétettek alkalmazásba, azoknak esetleg helytelenül történt alkalmazása ellen is a munkálatok kitételétől számitott 15 nap alatt a községi elöljáróságnál felszólalhatnak. A községi elöljáróság által a kitűzött határidő lejártától számitott 8 nap alatt a régi és uj adótelekkönyvvel együtt beterjesztett felszólalások a kir. adófelügyelő által felülvizsgálat végett az illető nyilvántartási felügyelőhöz késedelem nélkül átteendők és a felszólalásoknak a m. kir. pénzügyminiszter által jóváhagyott vizsgálati eredménye a vonatkozó rendelet leérkezte után nyomban keresztül vezetendő; e) az
ideiglenes
adómentességek
eseteiben.
101. §. Ha a jelen utasitás I. fejezet 2. §-ának 7. pontja esetekben a birtokos, vagy annak törvényes képviselője a kir. közvetlenül, vagy a község utján benyújtott folyamodványában mentesség engedélyezését kérelmezi, az ily esetben a kérelem vántartási biztos által a helyszínén megvizsgálandó.
alatt felsorolt adófelügyelőhöz ideiglenes adótárgya a nyil-
A vizsgálat meg nem tartható és a benyújtott folyamodvány a kir. adófelügyelő által rögtön visszautasítandó: 1. ha az a törvényes határidő után adatott be; 2. ha abban az ideiglenes adómentességre jogosult földrészlet kataszteri helyrajzi száma pontosan megjelölve nincsen. A 2. ponttól eltérésnek csak két esetben lehet helye és pedig: a) ha nagy kiterjedésű és ármentesitő társulatnak ártérfejlesztési viszonyai az ideiglenes adómentességi kedvezményben részesittetni kért földrészletek helyrajzi számainak pontos megjelöléset egyelőre lehetetlenné teszi és b) ha az uj telepitvényhez tartozó földterületek elkülönitése, illetőleg külön adómunkálatba való felvétele hosszabb időt igényel és az adómentességi igényre vonatkozó bejelentés az elkésés czimén történendő visszautasítás kikerülése czéljából általánosságban tétetett.
102. §. A rendes időben beérkezett és az előző §. 2. pontja szerint felszerelt ideiglenes adómentességet kérő folyamodvány netaláni csatolmányaival együtt a kir. adófelügyelő által a nyilvántartási biztosnak adandó ki, a ki a levél-
47 tárból magához veendő munkarészek segélyével a vizsgálatot hivatalos szemleutja közben, vagy alkalmilag ugyanazon mód szerint a mint az a 87. és következő §-okban az adótárgyváltozási esetekre nézve meghatározva van, teljesiti. 103. §. A nyilvántartási biztos első sorban összehasonlítja az ideiglenes adómentességet kérő folyamodványban megjelölt helyrajzi számokat a kataszteri munkálatokkal, és ha arról győződik meg, hogy 1. a 2. §. 7. b) pontja alapján ideiglenes adómentességi kedvezményben részesittetni kért földrészlet a kataszteri munkálatokban már földadó tárgyát képezőnek van felvéve; 2. az idézett § . 7 . c) pontja alapján ideiglenesen adómentesittetni kért földrészlet a munkálatokban nem mint utolsó osztályú szántóföld, vagy legelő fordul elő (mert a nem tartós mezőgazdasági használat csak az oly földeknél feltételezhető, a melyek az utolsó osztályokba vannak sorozva); 3. az ideiglenes adómentességet az idézett §. 7. e) és g) pontjai alapján igénylő földrészlet az adómunkálatokban nem mint szőlő, hanem mint más mivelési ághoz tartozó terület van felvéve, s végre 4. a 2. §. 7. h) pontja alapján ideiglenesen adómentesittetni kért földrészlet a munkálatokban nem mint erdő, hanem mint más mivelési ághoz tartozó, fordul elő, az esetben az ily kérvényeknek minden további vizsgálat nélkül való elutasitását hozza javaslatba azon oknál fogva, mert a 2. §. 7. b) pontja, csak a terméketlenekből rendkívüli költséggel termővé tett területekre alkalmazható, és a legutóbbi telekkönyvi felvétel óta más mivelési ágba átment területek, kivéve a 2. §. 7. d) és f ) pontjai alatt felsorolt eseteket, ideiglenes adómentességre igényt nem tarthatnak. 104. §. Azon folyamodványokra nézve, melyekben az ideiglenes adómentesség iránti kérelem a 2, 7. b) pontja alapján rendszeres ármentesitési vagy vízszabályozási társulatok által emelt védművekre alapittatik, a helyszíni vizsgálat foganatosítása előtt a nyilvántartási felügyelő utján a pénzügyminiszterhez jelentés teendő.
48 105. §. A 103. és 104. §-okban nem emiitett többi kérvények a nyilvántartási biztos által a 101. §. értelmében a helyszínén megvizsgálandók s e czélból a nyivántartási biztos utazásait akként rendezi be, hogy a 2. §. 6. h) pontjára alapitott kérelmeket lehetőleg mielébb, a többieket pedig az év folyamán okvetetlenül megvizsgálja.
106. §. A vizsgálat mindenkor két községi előljáró és lehetőleg a tulajdonos vagy igazolt képviselőjének jelenlétében hajtandó végre és a vizsgálat eredményéről rendes adótárgyváltozási jegyzék veendő fel. A 2. §. 7. b) pontjára alapitott adómentességi kérelem esetében a vizsgálat alkalmával megállapítandó: a) azon időpont, melyben az ideiglenes adómentességi kedvezményben részesittetni kért terméketlen földrészlet terményzővé vált; b) azon rendkívüli költség természete és mennyisége, melylyel az illető földrészletnek termővé tétele eléretett. Ezen rendkívüli költség összege rendszeres ármentesitő társulatokra nézve már rendszerint előzetesen liquidáltatván, az ily társulatok által kért ideiglenes adómentességek vizsgálata esetében csak azon pénzügyminiszteri rendeletre kell hivatkozni, melylyel a 104. §. értelmében az adómentes területek felvétele elrendeltetett. Más esetekben a rendkívüli költség összege a folyamodó társaság, érdekeltség vagy egyesek birtokában létező számodásokból állítandó össze, rendes számadás hiányában pedig becslés utján állapítandó meg; végre c) megállapítandó az ideiglenes adómentességi kedvezményben részesittetni kért földrészleteknek használat szerinti mivelési ága és azoknak a községi mintaterekhez mért osztálya. Az osztályozás arra való figyelemmel hajtandó végre, hogy a kérdéses földrészletek, mint mentesített árterek a külső árvíztől teljesen mentesek. 107. §.
*
Ha a 2. §. 7. c) pontjára alapitott ideiglenes adómentességi kérelem vizsgálata alkalmával a nyilvántartási biztos arról győződik meg, hogy a vizsgálat tárgyát képező földrészlet talaja a c) pont alatt felsorolt talajok
49 2
egyikének sem felel meg, a kérelem elutasítását javasolja, ellenkező esetben pedig a vizsgálatokhoz eleve meghívandó erdészeti szakértő véleményének meghallgatása után az ideiglenes adómentességi kedvezmény időtartamát és azon osztályt, melybe az újonnan ültetett erdőrészlet sorozandó, javaslatba hozza. 108. §.
Uj telepítések esetében a telepesek által birtokba vett földterületekre nézve akár képez az uj telepitvény külön adóközséget, akár pedig más, már létező adóközséghez csatoltatik, a jelen utasítás 21. és következő §§-ai értelmében mindenkor uj földadó-munkálatok lévén készítendők, addig is mig azok elkészülnek, a vizsgálatot teljesítő nyilvántartási biztos által meghatározandók az uj telepitvényhez tartozó földrészletek helyrajzi számai és az igy meghatározott földrészletekre nézve a letelepedett családok száma szerint javaslatba hozandó az ideiglenes adómentességi idő tartama. 109. §. A 2. §. 7. e) pontjára alapított kérelem esetében a nyilvántartási biztos által megvizsgálandó, vájjon az ideiglenes adómentességi kedvezményben részesittetni kért szőlőrészleten a tőkék rendes forgón kivül vágattak-e ki, s a talaj tényleg megforgattatott-e? A talaj megforgatása alatt a földnek legalább két lábnyi mélységben való felásása és megforgatása (rigolirozása) értendő. 110. §. A 2. §. 7. f ) pontja esetében megvizsgálandó, vájjon a szőlővel beültetett földrészlet talaja valóban homokterületet képez-e? /
Ha az adómentességi kedvezményben részesittetni kért uj ültetés a 2. §. 7. f ) pontjában követelt feltételnek megfelel, ez esetben a nyilvántartási biztos annak osztályát a községi illetőleg osztályozási vidékben létező szőlő mivelési ágra nézve kitűzött mintaterekhez viszonyítva megállapítja. 111. §. A 2. §. 7. g) pontjára alapított ideiglenes adómentességi kérelem esetében megállapítandó :
50 a) vájjon az elárasztás a víz egyszerű levezetése vagy vízemelőgépek, vagy ártéri kutak alkalmazása által történik-e és b) az elárasztásra fordított költség. 1 1 2 . §.
A 2. §. 7. h) pontja esetében megállapítandó a tűz által elpusztított vagy megkárosított erdőnek az égés alkalmávali kora; a községi elöljáróság pedig kihallgatandó arra nézve, vájjon a tűz kiütésekor az elpusztított vagy megkárosított erdőterületen az egész faállomány megvolt-e avagy részben már előbb kihasználtatott. Ezen vizsgálat befejezése után tekintettel az elpusztult vagy megkárosított erdő korára, faállományára és ültetett erdőknél az ültetés nehézségére és költségeire, lehetőleg egy szakértő erdészeti közeg véleményének meghallgatásával annyi évre terjedő ideiglenes adómentesség hozzandó javaslatba, a mennyi alatt a szenvedett kár pótolható. 113. §. A vizsgálat eredményéről szabály szerint felvett adótárgyváltozási jegyzék a nyilvántartási biztos, a vizsgálatnál jelen volt előljárósági tagok és az érdekelt birtokos vagy annak jelenvolt törvényes képviselője által aláírandó és ezen alkalommal, ha valamely földrészlet egyik vagy másik esetben más mivelési ágba ment át s ezen oknál fogva osztályoztatott, figyelmeztetendő, hogy a mennyiben az osztályozást magára nézve sérelmesnek találja, az ellen vagy az adótárgy változási jegyzék aláírásakor ezen körülmény feljegyzése mellett rögtön felszólalhat, vagy pedig felszólalását a vizsgálat befejezésétől számítandó 15 nap alatt a községi elöljáróságnál benyújthatja. A községi elöljáróság ugyanakkor utasítandó, hogy a hozzá esetleg beadott felszólalásokat a kitűzött 15 napi határidő lejártával számított 8 nap alatt a kir. adófelügyelőhöz küldje be. 114. §. Az adótárgyváltozási jegyzék a nyilvántartási biztos által rövid jelentés kíséretében a kir. adófelügyelőhöz beterjesztendő, aki azokat, a mennyiben mivelési ág változás esete fönn nem forog, azonnal, emezeket pedig, ha az
51 osztályozás ellen 15 nap letelte alatt felszólalás be nem érkezett, ezen határidő letelte után jóváhagyás végett saját észrevételei kíséretében a pénzügyministerhez terjeszti fel. Azon adótárgyváltozási jegyzékek, melyekben mivelési ág változás s ennek folytán osztályozás foglaltatik és e részben akár az adótárgy változási jegyzék aláírásakor, akár pedig a 113. §-ban kitűzött határidő alatt felszólalás adatott be a kir. adófelügyelő további illetékes eljárás végett az illető nyilvántartási felügyelőhöz azonnal átteszi, visszaérkezésük után pedig azokat jóváhagyás végett a pénzügyministerhez felterjeszti. 115. §. Mihelyt a pénzügyminister esetleg saját kiküldöttjének jelentése alapján a kir. adó és nyilvántartási felügyelő által jóváhagyás végett hozzá felterjesztett ideiglenes adómentességi esetek felett határozott és határozatát a felterjesztett adótárgy változási jegyzékek és vonatkozó tárgyalási iratok visszaküldése mellett a kir. adófelügyelővel közölte, ez utóbbi az engedélyezett ideiglenes adómentességek szabályszerű nyilvántartása, azokban a kataszteri munkarészekben való kitüntetése, mivelési ág változások esetében azoknak keresztülvezetése, a földadó-törzskönyvnek és az évi adóelőírásnak netán szükségessé vált kiigazítása, valamint az adókiegyenlitésnek eszközlése végett késedelem nélkül intézkedik. 116. §. A kir. adófelügyelő, illetőleg nyilvántartási biztos különös gondot tartozik fordítani arra, hogy az engedélyezett ideiglenes adómentességek lejártával a mentesség kedvezményében részesített földrészletek adója a jelen utasitás II. fejezet 20. §-a értelmében a községi jegyző (városi adóhivatal) által szabályszerüleg ismét előirassék. 117. §. A 2. §. 7. a) és b) pontjain alapuló esetekben az engedélyezett ideiglenes adómentesség az 1881. XLII. t.-cz. 1. és 2. §-a értelmében meghosszabbítható lévén, e részben a kir. adófelügyelő esetről esetre a pénzügyminister külön rendelete alapján jár el. 1*
52
f ) t a g o s í t á s o k és b i r t o k r e n d e z é s e k
eseteiben.
1 1 8 . §.
Az 1875. VII. t.-cz. Y. fejezet 58. és a jelen utasítás II. fejezet 21. §-a értelmében a község határában végrehajtott birtokrendezés, tagosítás, uj telepítés és esetleg legelőelkülönités, és erdökihasitás eseteiben a 21. és következő §§-okban szabályozott eljárás szerint uj földadó-kataszteri munkálat levén készítendő, mihelyt a kir. adófelügyelő akár az illetékes bíróság, akár pedig az érdekelt község elöljárósága által a fennebb elősorolt változások valamelyikéről értesül, a nyilvántartási biztost az illetékes bíróságtól átvett földkönyvek és térképek közlése mellett a községbe küldi oly czélból, hogy a községet az új munkálatoknak 6 hónap alatt való elkészítésére felhívja s e czélra a nyilvántartási biztos és illetékes közigazgatási hatóság (szolgabíró, városi polgármester) közbejöttével a 25 §. értelmében ügyvezetőt válasszon, a mennyiben pedig a község az uj munkálatoknak a kitűzött 6 havi határidő alatt való elkészítésére magát képesnek nem érezné, erről a községi elöljárósággal jegyzőkönyvet vegyen fel, s egyidejűleg a munkálatoknak az utóbb hivatkozott §. értelmében a község költségére hivatalból felfogadandó ügyvezető által való elkészítése iránt intézkedjék. 119. §. Mihelyt a község által, vagy annak költségére hivatalból az ügyvezető felfogadtatott, a 30. §-ban érintett munkarészek segélyével, melyeket a birtokrendezésre vonatkozó földkönyv és térképpel együtt a munkálatok elkészitéseig téritvény mellett a községi elöljáróságnál hágy a nyilvántartási biztos, a változott földrészleteknek a tényleges állapot szerinti osztályba sorozhatása és megfelelő megadóztatása végett az ügyvezető és a 28. §-ban említett községi kataszteri választmány közreműködése mellett előzetesen megvizsgálja és kijelöli az 1875. évi VII. t.-cz. alapján a község határában létező mivelési ágak és azok osztályaira nézve megállapított mintatereket és a mennyiben azok mivelési ága változott, vagy oly mintaterek felállítása vált szükségessé, a milyenek azon kataszteri járásban, melyhez a község tartozott — voltak ugyan; de a földadószabályozási munkálatok végrehajtása idejében a községben nem léteztek, a járásbeli szomszédos községekéinek megfelelőket tűz ki, és a
53 munkálatba bevezetvén a fentebbiek szerint felfogadott ügyvezetőt, azt a 27. §-ban felsorolt uj munkarészeknek a 29. és következő §§-okban meghatározott elvek és mód szerint a kitűzött határidő alatt történendő elkészítésére utasítja és eljárásáról a községgel esetleg felvett jegyzőkönyv hivatalból felfogadott ügyvezetővel kötött szerződés és a községben hagyott kataszteri munkarészek, mérnöki földkönyv és térképről kivett téritvény csatolása mellett a kir. adófelügyelőnek jelentést tesz. A munkálatok készítése folyamán a nyilvántartási biztos az ügyvezető működését időközönkint többször, de legalább kétszer a helyszinén megvizsgálni köteles oly czélból, hogy magának alapos meggyőződést szerezzen arra nézve: miként az ügyvezető a munkálatok készítésénél a vett utasítások értelmében jár-e el? Kisebb eltérések esetében a tapasztalt hiányoknak az ügyvezető által történendő pótlása iránt a nyilvántartási biztos ezen vizsgálatai alkalmával azonnal intézkedik, különösen pedig felügyelni köteles arra, hogy az uj adótelekkönyvbe, osztálykivonatba, egyéni birtokivek és azok összesítéseibe mindazon bejegyzések (nevezetesen adómentességek, ártérmegjelölések stb.) melyek az érvényben levő munkálatokban foglaltatnak, feljegyeztessenek; ha pedig azt tapasztalná, hogy az alkalmazott ügyvezető a munkálatokat a kitűzött időre és helyesen elkészíteni nem képes, annak elmozdittatása és más alkalmas ügyvezető felfogadása iránt rendelkezik.
120. §. Mihelyt az ügyvezető a munkálatokat elkészítette s erre vonatkozó jelentése a kir. adófelügyelőhöz beérkezett, a nyilvántartási biztos az általa kitűzött és a községi elöljárósággal jó eleve közlött határnapon, magához véve a községben hagyott kataszteri és mérnöki munkarészekről az elöljáróságtól kivett téritvényt, a községben megjelenik, az ügyvezető által elkészített munkarészeket alakilag átvizsgálja, a talált alaki hibákat az ügyvezető segítségével pótolja, ennek megtörténte után pedig az uj földadótelekkönyvet a községi kataszteri választmány, érdekelt birtokosok és ügyvezető jelenlétében a birtokbejegyzés, térfogat és osztályba sorozás tekintetében az esetleg jelenlévő birtokosok netaláni megjegyzéseinek figyelembe vételével, a helyszinén részletről-részletre felülvizsgálja és a tapasztalt helytelenségeket az uj adótelekkönyvben nyomban kiigazítja.
54 Ezen felülvizsgálat alkalmával az azt teljesitő nyilvántartási biztos különös figyelmet tartozik fordítani arra, hogy a földadó alapjául szolgáló korábbi tisztajövedelem indoklatlanul ne apadjon. 121. §. A korábbi adóalap fentartására támaszpontul szolgáland a használatban levő adómunkálatban felvett termőföld mivelési ágankinti térfogata és osztályonkinti tisztajövedelme, a mely tekintettel a biztos felmérési adatokra alább nem szállítható, mivel az uj földadó-munkálat készítése az adóalap leszállítására ürügyül nem szolgálhat, mert a változás, a mely az uj munka készítését előidézte, czélszerűbb földmivelést s következőleg az eddiginél emelkedettebb jövedelmezőséget feltételez, vagy legalább az eddigieknél hátrányosabb gazdasági és jövedelmezőségi viszonyokat nem eredményezhet és pedig annál kevésbbé, mivel a végrehajtott tagosítás következtében rendszerint a magasabb jövedelmezőséggel biró mivelési ágak szaporodása szokott bekövetkezni. Ha tehát a nyilvántartási biztos a felülvizsgálat alkalmával azt tapasztalja, hogy az ügyvezető és községi választmány által eszközölt osztályozás folytán az egyes mivelési ágak magasabb osztályai területileg apadtak és ez által a korábbi tisztajövedelem csökken, az esetben a mutatkozó különbözetet az ügyvezető és községi választmány közreműködésével az ily földrészletek korábbi osztályainak visszaállítása által pótolja s erről jegyzőkönyvet vesz fel, melyben eljárását indokolja s melybe a választmánynak netáni kifogásait felveszi. Ezen jegyzőkönyv a felülvizsgálat alkalmával jelen voltak által aláírandó. 122. §. Ezen jegyzőkönyvben a választmánynak tudtára adandó, hogy a nyilvántartási biztos által végrehajtott vizsgálat eredménye annak idején a községgel közöltetni fog, az egyes földbirtokosoknak jogában álland a földrészletek térfogata, mivelési ága és osztályozása ellen a kir. adófelügyelőhöz a 49. §. értelmében 30 nap alatt felebbezni. 123. §. A felülvizsgálat befejezése után a nyilvántartási biztos a régi birtokivek s azok összesítésének kivételével, melyek továbbra is a községben hagyandók, az összes régi és uj földadósorozati és felmérési munkarészeket
65 a községtől a 30. §. értelmében kivett téritvény visszaadása mellett a 121. és 129. §-ok értelmében esetleg felvett jegyzőkönyvvel és a IX. szám alatt csatolt sommás osztálykivonati nyomtatványon készitett oly összehasonlitó kimutatással együtt, melyből a tisztajövedelem osztályonkinti változása kivehető legyen — jelentése kapcsán a kir. adófelügyelőhöz terjeszti be, a ki azokat 1885. évi XXII. t.-cz. 2. §. 5. pontja értelmében szakszerű felülvizsgálat végett az illetékes nyilvántartási felügyelőhöz azonnal átteszi. 124. §. Mihelyt a nyilvántartási felügyelő által felülvizsgált és jóváhagyott uj munkálat visszaérkezett, a kir. adófelügyelő a nyilvántartási felügyelő által netán megjelölt hibák kiigazitása, a földrészletekre nézve az uj földadótelekkönyvben megállapított osztályoknak a további munkarészekbe való szabályszerű bevezetése, a tisztajövedelemnek a részletes osztálykivonatban való kiszámítása s azoknak az egyéni birtokivekben s azok összesítésének mindhárom példányban szakavatott alkumunkás által való keresztülvezetése iránt késedelem nélkül intézkedik. Az alkumunkás a fennt részletezett munkáért birtokrészletenkint egy osztr. ért. krajczárnyi díjazásban részesíthető, melyre a már teljesített munka arányában részletfizetés is engedélyezhető. 125. §. A mint a tisztajövedelem részletenkint kiszámíttatott, s az egyéni birtokivekbe és azok összesítésébe bevezettetett, a munkálatok a nyilvántartási biztos által azonnal felülvizsgálandók, s annak megtörténte után a kir. adófelügyelő által az uj földadótelekkönyv, egyéni birtokivek s azok összesítésének Ill-ad példánya a községi elöljáróságnak téritvény mellett 30 napi közszemlére való kitétel végett oly felhívással küldendők ki, hogy a birtokosokat a kitételről szokott módon értesítvén, azok a netáni sérelmes telekkönyvi felvétel ellen irányuló felszólalásaikat a kitűzött határidő alatt a községi elöljáróságnál benyújthassák. 1 2 6 . §.
A felszólalások érvényesítésére kitűzött határidő lejártával a községi elöljáróság által a 123. §. értelmében beküldött munkarészek és felszólalások
56 a kir. adófelügyelő által a felszólalások helyszini felülvizsgálata végett az illetékes nyilvántartási felügyelőkhöz azonnal átteendők. 127. §. Mihelyt a felszólalásoknak a nyilvántartási felügyelő által javaslatba hozott vizsgálati eredményét a pénzügyminister jóváhagyta és az erre vonatkozó határozat leérkezett, a kir. adófelügyelő a jóváhagyott változásoknak az nj kataszteri munkálatokban való keresztülvezetése s a földadónak a következő évre az uj alapon való előírása és kivetése iránt azonnal intézkedik s e czélból az egyéni birtokiveket és azok összesítésének Ill-ad példányát a községi elöljáróságnak, az összesítés Il-od példányát pedig az illetékes kir. adóhivatalnak megküldi. Az uj földadósorozati munkarészek megőrzés végett a kir. adófelügyelő kezelése alatt lévő kataszteri levéltárban helyezendők el, ezt megelőzőleg azonban az 0 betűs tábla kiigazítandó, s a község termő és terméketlen területének térfogata és földadóalapul szolgáló tisztajövedelme a földadótörzskönyvbe bevezetendő. A mennyiben azonban az uj adómunkálatnak elkészítése, felülvizsgálása és a tisztajövedelemnek kiszámítása, keresztülvezetése némely esetben hosszabb időt venne igénybe, sem mint az uj adókivetés az uj birtokbavételre következő évben bekövetkezhetnék, az egyénenkinti adóilletmény azonban a birtokok uj felosztása folytán lényegesen változnék, e tekintetben a múltra nézve vagyis az uj birtokvétel idejétől az uj kivetésig visszahatólagos adókiegyenlitésnek van helye. 1 2 8 . §.
Az adókiegyenlités által a birtokbavételre következő évtől kezdve az uj kivetés évéig, az egyes birtokosok tartozása az uj kivetés szerint kiigazítandó. 129. §. Az uj birtokbavétel ideje iránt az érdekelt felek például tagosításnál és elkülönítésnél, a volt földesúr és volt jobbágyok képviselői a nyilvántartási biztos által a helyszini vizsgálat alkalmával jegyzőkönyvileg kihallgatandók és azoknak megegyező bevallása elfogadandó; ha ellenben a bevallás helyességére
57 nézve kétség támad, az uj birtokbavétel ideje, az illetékes közigazgatási hatóságtól vagy úrbéri biróságtól (kir. törvényszéktől) bekérendő hivatalos bizony itvány alapján állapitandó meg. 130. §. Az adókiegyenlités az államkincstár irányában a tényleges adókivetés évétől visszahatólag számítandó 5 éven túl nem terjedhet, beleszámítva a kivetés évét is; ha a kivetés az évfolyamában, tehát nem a rendes évi kivetéssel egyidejűleg történik; a kivetett adótöbblet azonban feltétlenül ez esetben sem hajtandó be, hanem csak miután az évi adókiegyenlités folytán az egyes birtokosok terhére kivetett s évek szerint részletezett adószaporulat a községben közzététetvén, az érdekelt birtokosok felszólittattak, hogy ha ezen utólagos kivetés ellen alapos kifogásuk van, a kihirdetéstől számítandó 30 nap alatt az ellen felebbezhetnek. Az adókiegyenlités elrendelése alkalmával tehát a községi elöljáróság a kir. adófelügyelő által e részben kellőleg utasítandó és felhívandó, hogy az adókiegyenlités következtében eszközölt utólagos adókivetés ellen a községhez netán benyújtott felebbezéseket a közigazgatási bizottság elébe leendő terjesztés végett a 30 napi felebbezési határidő lejártától számított 8 nap alatt hozzá késedelem nélkül beküldjék (1883. évi XLIV. t.-cz. 90. és 5. §§-ai.) A felebbezési kifogás azon esetben tekinthető alaposnak, ha a felebbező fél beigazolja, hogy a terhére előirt adószaporulat valamely földrészlet mivelési ágának oly változásából keletkezett — mely mint utóbb bekövetkezett változás nem alkalmazható az adókiegyenlitési évek egész időtartamára; — például, ha valamely szántóföldi földrészlet után az adószaporulat 1885-től visszahatólag 1881. évig vettetik ki, s az illető földrészlet tulajdonosa hitelt érdemlőleg beigazolja, hogy a kérdéses földrészlet 1881. évben még legelő volt és csak 1882-ik évtől használtatik szántóföld gyanánt, ez esetben az illető birtokrészlet után 1881. évre előirt adószaporulat a kir. adófelügyelő által a közigazgatási bizottság határozatához képest törlendő. 131. §. Azon esetben, ha a tagosítás vagy másnemű birtokrendezés végrehajtása óta 5 évnél több folyt le anélkül, hogy az uj földadómunkálat elkészíttetett volna, a mi azonban csak rendkívüli kivételes esetekben fordulhat elő,
58 minthogy az előző §. értelmében a visszahatólagos adókiegyenlités az államkincstár irányában 5 éven túl nem terjedhet, az ezen 5 évet a birtokbavételre következő évig meghaladó több évekre az adókiegyenlités a régi adó alapján az egyes birtokosok között a kir. adófelügyelő által az illetők kérelmének bevárása nélkül hivatalból eszközlendő. Ezen adókiegyenlités mindenkor csak a régi adó szerint s az uj birtok térfogata és tisztajövedelme arányában a nyilvántartási biztos által elkészítendő kiegyenlítési kulcs alapján hajtandó végre. 132. §. Becslés helytelenségével indokolt túlterheltetés czimén a múltra nézve kért adómegtéritésnek helye nincs, valamint más részről a becslés alacsonyabb volta czimén a múltra nézve adóemelést vagy utánfizetést az államkincstár sem követelhet. Ha tehát az uj földadómunkálatban annak végleges megállapítása után valamely földrészlettől kisebb vagy nagyobb tisztajövedelem mutattatik ki, mint az előbbi felvételben volt és ennek folytán ugyanazon birtoktól az uj birtokbavétel után kisebb vagy nagyobb adó volna fizetendő, mint az előtt, ily birtok után a 1 2 7 — 1 3 1 . §-okban elrendelt adókiegyenlitésen felül sem adómegtéritésnek, sem adóutánfizetésnek helye nincs. g) a z e l e m i c s a p á s o k á l t a l o k o z o t t k á r o k állapítása körül.
felvétele
és
meg-
133. §. Az elemi csapások által okozott károk rendkívüli eseteiben adóelengedésnek van helye. Ily elemi csapások az 1883. évi XLIV. t.-cz. 49-ik §-a értelmében: a) jégeső, árviz és tűz általában; b) a terményeknek rovarok általi elpusztítása nagyobb kiterjedésű egész dűlőket magukban foglaló területeken; c) szántóföldekre nézve: aa) oly fagy vagy földárja által okozott árviz, mely egész dűlőket magukban foglaló területeken;
59 bb) oly tartós szárazság s az a) és b) pont alatt felsorolt oly elemi csapás, mely egész határokat magukban foglaló területeken a bevetett földeknek termését oly módon és időben semmisiti meg, hogy az illető földek azon évben ujabb veteményezés által jövedelmezőkké már általában nem tétethetnek; d) szőlőknél és komlókerteknél a fagy. 134. §. Az adóelengedés az alább szabályozott mód szerint megejtett vizsgálat alapján állapítandó meg és csak egy évre s a folyó adóra adható. 135. §. Az elemi csapás által sújtott földrészlet után járó adó egy harmadrészben, kétharmadrészben vagy egészen engedhető el, a szerint, a mily mérvben a termés megsemmisíttetett. Miután az ármentesitett területek bel- és fakadóvizei, valamint a rendes elöntésnek kitett földek ezen hátrányai már az 1875. évi VII. t.-cz. végrehajtása folyamán készült új földadósorozati munkálatokban figyelembe vétettek, annálfogva az ármentesitett vagy más, árvízzel rendszerint boríttatni szokott területekre nézve adóelengedésnek csak gátszakadás folytán bekövetkezett, illetőleg oly rendkívüli árvízkárok eseteiben lehet helye, midőn az árvíz egész községi határt elborít és a föld termését egészben vagy részben megsemmisíti. Ily esetekben az adó vagy annak egyrésze évenkint megújított kérelem folytán annyi éven át irandó le, a hány teljes évig a megkárosított földrészlet vagy annak bizonyos része tényleg viz alatt áll és igy egész éven át jövedelmezőtlenül hever. A szőlőkben mutatkozó phylloxera pusztítása 133. §. b) pontja alatt érintett elemi kárnak tekintendő mindaddig, mig a megtámadott szőlő ki nem irtatott vagy egészen el nem pusztult, az ily szőlőkre nézve évenkinti bejelentés mellett a földadó a kár arányában 1 / 3 vagy 2 / 3 részben engedhető el. Tűz vagy árviz által elpusztított épületek adója a kár mérvéhez képest engedendő el. A letakarított, de még be nem hordott, vagy asztagokban, kazalokban és csűrökben levő terményeknek elemi csapás által történt megsemmisítése esetén adóelengedésnek helye nincs.
60 Hasonlón nincs helye adóelengedésnek haszonbérbe adott oly birtok után sem, melyre nézve a tulajdonos az évi haszonbérösszegnek minden levonás nélküli kifizetését magának még elemi csapások által okozott károk eseteiben is kikötötte. Ezen szabály alul kivételnek csak oly esetekben van helye, melyekben a haszonbérlök a haszonbéri szerződés szerint a földadót is fizetik. (1883. évi XLIV. t.-cz. 50. §.) 136. §. Az adóleengedés összegét: első fokban a kir. adófelügyelő, második fokban a közigazgatási bizottság, harmadik fokban a pénzügyi közigazgatási (1883. évi XLIV. t.-cz. 51. §.)
biróság állapítja
meg.
137. §. Az elemi csapás által sújtott adótárgy után az előirt évi adó a következő mértékben engedhető el: a) a földekre nézve részben, vagy egészben a szerint, 1 2 a mint a termés / 3 , / 3 -ad részben vagy egészben károsult, illetőleg megsemmisíttetett ; b) épületekre nézve a kár mérvéhez képest a folyó évben előirt s az elemi csapás napján az 1883. évi XLIV. t.-cz. 39. §-a értelmében még esedékessé nem vált adók az épület azon részei után, melyek használhatatlanokká váltak. 138. §. Ha a szántóföld azon évben, melyben a 133. §. a) és b) pontja alatt emiitett elemi csapás érte, másodszor bevettetik: az első vetést ért kár egy harmadrészszel kevesebbnek veendő. E szerint ily esetekben az adó az első vetést ért egész károsulásnál két harmadrészben engedhető el; egy harmadrész károsulásnál pedig adóelengedés nem adható. Oly földekre nézve, melyeknek első termését elemi csapás nem érte, azok második termése azonban elemi csapás folytán megsemmisült, az adó egy harmad része engedhető el akkor, ha a második vetés teljesen megsemmi-
61 sült. Ha a második vetés csak részben semmisült meg, adóelengedés nem adható. 139. §. Rétekre nézve, ha a szénatermés elemi csapás folytán megsemmisült, sarjú azonban termett, a szénát ért kár egy harmadrészszel kevesebbnek veendő. Oly esetekben pedig, midőn a szénatermés megmaradt, a sarjút azonban elemi csapás érte, annak teljes megsemmisülése esetén az adó egyharmad része engedendő el. Ha azonban a sarjú csak részben semmisült meg, akkor adóelengedésnek helye nincs. 140. §. Szántóföldekben a 132. §. c) pontja értelmében adóelengedésnek csak akkor van helye, ha a termés egészen megsemmisült és az illető földeket azon évben ujabb veteményezés által jövedelmezőkké tenni többé nem lehet. 141. §. Ha az elemi csapás a földrészletet csak részben károsítja, az adó a földnek csakis azon része után engedhető el, melyet az elemi csapás ért. Oly földrészlet után, mely csak részben volt bevetve, részben pedig ugarul hagyatott, az adó csak a bevetett rész után engedhető el. 142. §. Ha a megkárosult földrészlet mivelési ága a kataszteri felvételhez képest változott, például a kataszteri munkálatokban rétnek vagy legelőnek felvett földrészlet időközben feltöretvén, szemes vagy egyéb terménynyel vettetett be s mint ilyen károsult, az elengedendő adó a kataszterben felvett mivelési ágra, tehát az emiitett példában a rétre vagy legelőre megszabott jövedelem után és a szerint: hogy az elemi csapás minő kárt okozott volna az illető földrészleten, ha az a káreset alkalmával is még mindig az eredeti telekkönyvi felvétel szerinti mivelési ágban használtatnék, állapitandó meg. 143. §. Az elemi csapás esete a kárvallott birtokos, vagy ha többen vannak ezek két képviselője által a községnél (városnál) a káreset megtörténtétől
62 számitott 8 nap alatt lévén bejelentendő, a mint a községi biró (városi polgármester) a bejelentett káresetről a községi jegyző (városi tanácsnok) által a helyszinén felvett szemle jegyzőkönyvet és a káreset felvételéhez szükséges nyomtatványoknak ivenként két krajczárral számitott árát a kir. adófelügyelőnek beküldötte, a kir. adófelügyelő a kért nyomtatványokat a községi bírónak (városi polgármesternek) azonnal megküldi és a nyilvántartási biztos másnemű elfoglaltatására való tekintettel rendeletileg meghatározza azon napot, a melyen a nyilvántartási biztos a bejelentett kár felvétele végett a községben (városban) megjelenik. Ezen határnap meghatározásánál különös figyelem forditandó arra, hogy az oly időre tűzessék ki, a midőn a termés a földtől még el nem választatott. 144.
§.
A bejelentett elemi kárt a helyszinén — földekre nézve az A., épületekre nézve pedig a B. betűs nyomtatványon bizottság veszi fel. Ezen bizottság elnöke : a nyilvántartási biztos vagy annak a kir. adófelügyelő által segédszemélyzete létszámából kiküldött más pénzügyi hivatalnok; tagjai: kis és nagy községekben a községi elöljárók által e czélra megválasztott két helybeli szakértő becsüs, rendezett tanácsú városokban két városi tanácsnok, törvényhatósági joggal felruházott városokban pedig két törvényhatósági tag. Ezen bizottság tagjai napidij vagy költségmegtéritésre az állami pénztárból igényt nem tarthatnak. 145.
§.
A bizottság a nyilvántartási biztos által a kitűzött kárfelvételi határidőre magával hozott kataszteri telekkönyv (esetleg egyéni birtokivek, illetőleg nyilvántartási jegyzékek) segitségével megállapított földrészletekre nézve a helyszinén szótöbbséggel határozza meg, vájjon az elemi csapás a termést mily mértékben V 3 , 2/3 részben vagy egészben kárositotta-e ? A bizottságnak e részbeni határozatát a nyilvántartási biztos az jegyzékbe nyomban beiktatni köteles.
A.
63 105. §. A község által eleve elkészített A. betűs jegyzékből netalán kimaradt károsult birtokrészleteket a bizottság a helyszíni szemle alkalmával jogosítva van abba utólagosan felvenni. 147. §. Midőn a kárfelvétel bevégeztetett, a bizottság, illetőleg a nyilvántartási biztos köteles az A. jegyzéket a 63. §. értelmében záradékolni és lezárni. Ennek megtörténte után az A., illetőleg B. és az 57. §. szerint a község által elkészített C. betűs jegyzéket a nyilvántartási biztos magához veszi és további eljárás végett a kir. adófelügyelőhöz beterjeszti. A kir. adófelügyelő a bizottság által megállapított kár mérvéhez képest az A. jegyzékben a leírandó adót számvevősége által kiszámíttatja, a tételeket összesitteti és a jegyzéket a következő záradékkal látja el: „kiszámíttatott és a leírandó föld (ház) adó . . . . frt . . krban állapíttatott meg. Kelt stb. N. N. kir. adófelügyelő" (pecsét). 148. §. Ennek bevégezte után a kir. adófelügyelő a leengedett adót a C. kimutatás illető rovatába beirja, az oldalokat összesíti és csak az után, ha a nyert főösszeg az A., illetőleg B. jegyzékben megállapított főösszeggel egyezik, a kimutatást a következő záradékkal látja el: „Ezen kimutatásban névszerint felsorolt birtokosok részére . . . frt . . krban megállapított föld (ház) adó leírása ezennel elrendeltetik. Kelt sat. N. N. kir. adófelügyelő" (pecsét). 149. §. A kir. adófelügyelő az A. és B. jegyzéket megőrzés végett megtartja, a C. kimutatást pedig az illető kir. adóhivatalnak oly meghagyással küldi meg, hogy a leírandó adót az egyenes adókról vezetett számfejtőkönyvbe, valamint a község adófizetési ivébe sommásan, a közvetlen fizetőkre nézve pedig az adófőkönyvbe és az illetők adókönyvecskéjébe a kimutatás 7-ik rovatában eszközlendő igazolás mellett irja be, — ennek bevégezte után pedig a C. kimutatást az érdekelt község elöljáróinak oly felhívással küldje meg, hogy a községnél fizető adózók javára adott adóelengedés összegeit az adófőkönyvbe és az adózók adókönyvecskéjébe irják be.
64
105. §. Midőn a község a C. kimutatást a kir. adófelügyelőhöz visszaküldötte, tartozik a kir. adófelügyelő azt az A., illetőleg B. jegyzékkel összehasonlítani, és a netalán felfedezett eltérést felderíteni, és ha a kimutatást hibátlannak találja, azt az egyenes adókról készített évi számadáshoz való csatolás végett a kir. adóhivatalnak megküldi. 151. §. A kir. adófelügyelő által első fokban megállapított adóleirási tételek ellen felebbezésnek van helye, és pedig másodfokban a közigazgatási bizottsághoz, harmadfokban pedig a pénzügyi közigazgatási bírósághoz. 152. §. A kir. adófelügyelő első fokú végzése ellen a közigazgatási bizottsághoz intézett felebbezések a leengedett adónak az adókönyvecskébe történt beírását követő 15 nap alatt a kir. adófelügyelőnél, a közigazgatási bizottság másodfokú végzése ellen a pénzügyi közigazgatási bírósághoz intézett felebbezések pedig a felebbezés tárgyát képező határozat kézbesítésétől számított 30 nap alatt a közigazgatási bizottság elnökénél nyújtandók be. Ha a határidő utolsó napja vasárnapra vagy Gergelynaptár szerint valamely más közönséges ünnepre esik, a felebbezés a következő napon még érvényesen beadható és elfogadandó. Á posta utján beérkezett felebbezés benyújtásának napjául a postára adás napja tekintendő és ezen körülmény igazolásául azon boríték, melyben a felebbezés beérkezett, a felebbezéshez csatolandó. 153. §. A kir. adófelügyelő a határidőn belül hozzá beérkezett felebbezéseket, a vonatkozó kárfelvételi iratokkal felszerelve, a közigazgatási bizottság elé terjeszti, a határidő letelte után elkésve beadott felebbezéseket ellenben, mint figyelembe nem vehetőket, egyszerűen visszautasítja. A kellő időben beadott felebbezést visszautasító végzés ellen, annak kézbesítésétől számitott 15 nap alatt beadandó felebbezésnek, ha pedig a fél vagy annak törvényes képviselője tőle független és általa el nem hárit-
65 hatott akadály miatt az ügy érdemére vonatkozó felebbezést a törvényes határidő alatt be nem adhatta, az elmulasztott határidő utolsó napját követő 15 nap alatt igazolásnak lévén helye, a kir. adófelügyelő tartozik a nála benyújtott és hitelt érdemlőleg indokolt igazolási kérelmet, az ahhoz csatolt érdemleges felebbezéssel együtt, valamint az ő visszautasító végzése ellen hozzá beadott felebbezést érdemleges határozat hozatal végett, kellőleg felszerelve az illetékes közigazgatási bizottság elébe terjeszteni, a mely, ha az igazolási kérelemnek helyt ad vagy az elutasító végzés megváltoztatásával a felebbezést kellő időben beadottnak jelenti ki, az érdemben felebbezett ügyet is azonnal fölülvizsgálat alá veszi. 154. §. A közigazgatási bizottság másodfokú határozatai ellen a pénzügyi közigazgatási bírósághoz való juttatás végett, a 152. §. értelmében benyújtott felebbezéseket köteles a közigazgatási bizottság elnöke, ha azok hozzá a határidőn belől érkeztek be, a bizottsági tárgyalási iratokkal felszerelve 8 nap alatt a pénzügyi közigazgatási bírósághoz felterjeszteni, ellenben ha elkésetten adattak be, egyszerűen visszautasítani. (1883. évi XLIY. törvényczikk 8. §-a.)
li) a f ö l d a d ó , h á z o s z t á l y a d ó , k ö z s é g i é s m e g y e i a d ó k , v a l a m i n t az e g y e n e s a d ó k m ó d j á r a b e h a j t a n d ó s e g y e s v i z s z a b á lyozó t á r s u l a t o k a t terhelő j á r u l é k o k kivetése, könyvelése és b e s z e d é s e k ö r ü l .
155. §. A földadó nyilvántartásáról szóló 1885. évi XXII. t.-cz. 2. §-ának 1. c) pontja értelmében a földadó, házosztályadó, községi és megyei adók, valamint az egyenes adók módjára behajtandó, s az egyes vizszabályozó társulatokat terhelő járulékok kivetését, könyvelését és beszedését a kir. adófelügyelő rendelete alapján a nyilvántartási biztos tartozván ellenőrizni, e részben az alább következő §-okban foglalt határozmányok tartandók szem előtt. 5
66
105. §. A földadóra
nézve.
Az egy év tartamára érvényes földadót, ezen adónak a kir. adófelügyelő által az adóévet megelőző év utolsó napján mutatkozó kataszteri tisztajövedelem alapján kidolgozott sommás kimutatása és a földbirtokban előforduló változásokról vezetett nyilvántartás nyomán évenkint kivetni, könyvelni és beszedni, a közadók kezeléséről szóló 1883. évi XLIV. t.-cz. II. Rész I. fejezet 11. §-ának 1. pontja értelmében, a községi közegek (városi adó- vagy számviteli hivatalok, községi jegyzők) tartozván, a helyszinén megjelenő nyilvántartási biztos köteles magának meggyőződést szerezni arról, hogy: 1-ör a fönt megnevezett községi (városi) közegek a községre (városra) sommásan előirt földadót a kir. adófelügyelő által kitűzött határidőben egyénenkint helyesen kivetették-e ? 2-or hogy a közvetlen adófizetők évi adótartozását kitüntető kimutatás a község (város) által az illetékes kir. adóhivatalnak az adó egyénenkénti kivetése után késedelem nélkül megküldettek-e ? 3-or hogy a kir. adófelügyelő által a községre (városra) sommásan előirt és a községi (városi) közegek által egyénenkint kivetett földadó a közadók kezeléséről szóló 1883. évi XLIV. t.-czikkben erre kijelölt községi közegek által a hivatkozott törvény szabványai értelmében, helyesen könyveltetik és szedetik-e b e ? (1883. évi XLIV. t.-cz. 11., 13., 36., 39., 42. §§-ai.) E czélból a nyilvántartási biztos az előző év végén lezárt nyilvántartási jegyzékek és egyéni birtokivek segélyével az adó egyéni felosztására vonatkozó jegyzéket tételről-tételre átvizsgálja, s ez utóbbit a községi adófőkönyvvel és a kir. adóhivatalhoz a 2. pont szerint megküldött kimutatással, az adófizetési lajstrommal, s esetleg az adófizetők adókönyvecskéivel tüzetesen összehasonlitja, s a mennyiben a kivetést, könyvelést és beszedést hiányosnak találja, annak rendbehozatala iránt az 1883. évi XLIV. t.-czikk 14. §-a értelmében azonnal intézkedik, esetleg e czélból a kir. adófelügyelőnek késedelem nélkül jelentést tesz.
67 157. §. A házosztályadóra
nézve.
A házosztályadóra nézve szem előtt tartandók a házadóra vonatkozó és az egyenes adótörvények és szabályok hivatalos összeállításában foglalt II. fejezetnek, valamint az 1884. évi februárhó 8-án 8.178. sz. alatt kelt pénzügyminiszteri rendeletnek határozatai. 158. §. A három év tartamára érvényes és az 1875. évi XXIII. t.-cz. 5. §-a értelmében megállapított osztályozás alapján kivetett házosztályadó helyes kivetésének ellenőrzése czéljából a nyilvántartási biztos a kivetési lajstromot mindenek előtt az előző időszakra érvényben állott kivetési lajstrommal hasonlítja össze, és azután a községben (városban) létele alkalmával arról győződik meg, vájjon nem fordulnak-e elő változások ugy az összeirt házak számára, valamint az egyes házak összeirt lakrészeire nézve és ha ily változások netalán előfordulnak, ezen változások indokolt vagy indokolatlan voltáról meggyőződik. Ha a nyilvántartási biztos az összeirási munkálatot hiányosnak találja, a fenforgó akadályok elhárítása iránt haladéktalanul intézkedik és ha azt tapasztalja, hogy az összeirási munkálat a pénzügyminiszter által kitűzött határidőben meg nem indíttatott vagy be nem fejeztetett, bebizonyult hanyagság esetén a mulasztó községi (városi) községeket annyiszor a mennyiszer 5 frttól 25 frtig terjedhető pénzbirságban — felebbezéssel a közigazgatási hatósághoz — marasztalja el, esetleg az összeírást teljesítő egyének helyébe, a hibás fél vagy végső sorban a község (város) költségén má3 alkalmas egyéneket rendel. Ha az ellenőrzést teljesítő nyilvántartási biztos vizsgálata folyamán annak jönne nyomára, hogy az összeirási munkálatba hamis adatok vétettek fel vagy azokból adózók vagy adóköteles tárgyak (lakrészek) kihagyattak és hogy ezen mulasztás az államkincstár megrövidítésére vagy egyenes adózók megkárosítására czélzó szándékkal követtetett el, köteles a nyilvántartási biztos, a mulasztást jegyzőkönyvileg megállapítani és a jegyzőkönyvet, tekintettel a büntető törvénykönyv (1878: V. t.-cz.) rendelkezéseire, az illetékes bűnfenyitő kir. törvényszéknek további eljárás végett beküldeni. 5*
68 A nyilvántartási biztos a találtakról és tett intézkedéseiről átalában a kir. adófelügyelőnek jelentést tenni tartozik. ( 1 8 8 3 : XLIV. t.-cz. 14. §-a.) 159. §. A községi
és m e g y e i
adókra
nézve.
A községi és megyei adók községi kezelése tekintetében köteles a nyilvántartási biztos mindenek előtt arról meggyőződni: vájjon ezen adók valóban azon egyenes állami adók összege után és a megbatározott százalékban helyesen vettetnek-e ki és könyveltetnek-e el, a mely összeg a községre nézve állami egyenes adó fejében megállapítva van. Különös gondot tartozik a nyilvántartási biztos egyúttal fordítani arra is: vájjon a községi adók az 1883: XLIV. t.-cz. 43. §-a értelmében az állami adókkal szemben helyes arányban szedetnek-e be, vagyis: hogy a befizetett vagy behajtott összeg azon arányban számittatik-e az állami és a községi adótartozás lerovására, a mily arányban az állami adó mennyisége a községi adó mennyiségéhez áll. 160. §. A közadók fejében beszedett pénzek sem községi, sem más czélokra fordíthatók nem lévén, a nyilvántartási biztos a községben léte alkalmával a beszedett összegek kezelését is megvizsgálja és meggyőződik arról, vájjon a beszedett adópénzek a kitűzött időben a kir. adóhivatalhoz az ez által rendszeresített napon havonkint rendesen beszállittatnak-e. (1883. évi XLIV. t.-cz. 45-ik §-a.) Minden tapasztalt visszaélés vagy mulasztás a kir. adófelügyelőnek azonnal bejelentendő. 161. §. A z e g y e n e s a d ó k m ó d j á r a b e h a j t a n d ó és e g y e s v i z s z a b á l y o z ó t á r s u l a t o k a t t e r h e l ő j á r u l é k o k r a nézve. Az egyes vizszabályozó és ármentesitő társulatoknak adott állami előlegek és azok által felvett kölcsönök kamatjára és törlesztésére fizetett és törvényhozási intézkedés folytán az egyenes adók módjára behajtandó járulékok községi kezelését a földadó nyilvántartásáról szóló 1885. évi XXII. t.-cz. 2. §-a értelmében, a nyilvántartási biztos tartozván ellenőrizni, e czélból köteles a nyilvántartási biztos a községben létele alkalmával a
69 társulati választmány által az 1871. évi XXXIX. t.-cz. 15., illetőleg 1885. évi XXni. törvényczikk 122. §-a értelmében elkészített és az illetékes kir. adóhivatal által a községek (városok) elöljáróinak megküldött X. számú A. és XI. számú B. minta szerinti egyéni kivetési kimutatást, melyek alapján az állami adók esedékességével összeeső határidőkben esedékes kamatrészletek s törlesztési járulékok a községek (városok) elöljárói által az ártéri birtokosoktól beszedetnek, s a mely kimutatás az előlegek főkönyveit képezi, tételről-tételre tüzetesen megvizsgálni, azokat a beszedett részletekről vezetett külön napi jegyzékek tételeivel összehasonlitani és ily kép ezen járulékok könyvelésének és beszedésének helyességéről meggyőződni, nevezetesen felügyelni arra, hogy az ártéri birtokosok által egyenes adók, községi pótlék és társulati járulék czimén fennálló hátralékokra befizetett, de összes tartozásaikat nem fedező összegek első sorban a mult évekből származó egyenes adó és községi pótadóhátralékok, másodsorban a mult évekből származó társulati költségj áruléki hátralékok, harmadsorban a folyó évben kivetett és esedékessé vált egyenes adó és községi póttartozások, s végre negyedsorban a társulati folyó évi költségjárulékok törlesztésére fordíttassanak és könyveitessenek, s úgyszintén a társulati költségjárulékok s felvett kölcsön kamat- és törlesztési járulékának hátralékai fizetni tartozott 6°/ 0 -os késedelmi kamatának 5 / 6 -od része a társulat, Vg-od része pedig az államkincstár javára szedessék be és könyveitessék el. (1879. évi XXXIV. t.-cz. 6. §. g) pontja, 1885. évi XXIII. t.-cz. 123. §-a és „P. K." 1879. évi 30. sz. 32.997/P. M., 1880. évi 25. sz. 29.358/P. M. és 1880. évi 41. sz. 66.704/P. M.) 162. §. A községi adókezelés megvizsgálása alkalmával a nyilvántartási biztos által mindenkor pénztári vizsgálat is tartandó, és ezen vizsgálat az egyéni adófelosztási jegyzéknek, községi adófőkönyvnek, adójukat a kir. adóhivatalnál közvetlenül fizetőkre vonatkozó kimutatásnak, a befizetési napi jegyzéknek az előző §-ban emiitett A. és B. minta szerinti kimutatásoknak és külön napi jegyzékeknek tételes összehasonlítása mellett a községi pénztárba befolyt, s a kincstárt, valamint a vizszabályozó társulatokat illető pénzekre kivétel nélkül kiterjesztendő és a pénztári lelet (rovancsolási eredmény) a kir. adófelügyelőnek részletes jelentés kiséretében késedelem nélkül megküldendő.
70
i) a m á r l é t e z ő v í z s z a b á l y o z á s i t á r s u l a t o k e s e t l e g v á l t o z o t t és az ú j o n n a n k e l e t k e z e t t ily t á r s u l a t o k á r t e r e i n e k valósítása körül. 163. §. Az ártéri birtokok az 1875. évi VII. és 1881. évi XLII. t.-czikk vonatkozó rendelkezései szerint különleges szabályok alá esvén, az ártérben fekvő és rendkívüli mivelési, t. i. védműfentartási költséggel terhelt, eddig még nem valósított vagy ezután változás alá eső területek valósitandók vagyis megállapítandó, mely földrészletek azok, a melyek után rendkívüli költség számitható fel. E czélra a nyilvántartási biztos a mentesített s az érdekelt vízszabályozó társulat vagy védműtulajdonos által az ártéri kataszter és más hiteles adatok alapján kimutatott ártéri területeket az érvényben lévő kataszteri telekkönyvből dülőnkint, helyrajzi szám, térfogat és mivelési ág vagy terméketlenségök szerint a XII. számú ártérvalósitási jegyzékbe felveszi. Ezen kimutatás (ártérvalósitási jegyzék) mintája mutatja annak elkészítési módját, megjegyeztetik azonban, hogy a mennyiben valamely társulatnak különböző vizszin szerinti árterei vannak (1830., 1855. és 1881. évi vizszinek), az ily árterek külön ártérvalósitási jegyzékben veendők fel. Az egyes jegyzékekben ott, hol az egész határ vagy annak nagyobb része az ártérben fekszik, nem minden egyes földrészlet külön veendő fel, hanem az egyes földrészletek felvétele az által jelzendő, hogy az illető dülő neve a hozzátartozó első és utolsó földrészlet helyrajzi száma és a dűlőnek mivelési ág szerinti összes térfogata bejegyeztetik, magától értetvén, hogy oly földrészletek, melyek csak részben feküsznek ártérben, a kimutatásba azon térfogat összegéig veendők fel, a mely térfogati összeg a társulat, illetőleg a birtokos által kimutattatott. Ott, a hol az egész községi határ ártérben fekszik, ezen körülmény a kimutatáson (ártérvalósitási jegyzéken) átalánosságban jelezhető és ez esetben az egyes földrészletek helyrajzi szám szerinti felsorolása felesleges. A valósításhoz a társulati képviselő általában mindig meghívandó és oly községek valósítása alkalmával, a melyekre nézve a birtokvázlatok (Indications-Skizzen) már elkészültek, a munkálat megkönnyítése czéljából
71 felhívandó az érdekeltség, (társulat) hogy az ártéri határvonalat Vagy a mennyiben a községekben különböző vizszin szerinti árterek vannak, azok határvonalait a birtokvázlatokon saját mérnöke által a nyilvántartási biztos hivatalos helyiségében vagy esetleg azon érdekelt községben, melyben a nyilvántartási biztos működik, tüntettesse ki. 164. §. Az előző §. szerint felvett kimutatásban (ártérvalósitási jegyzékben) felsorolt földrészletek a katasteri telekkönyvben, osztálykivonatban és egyéni birtokivekben feltűnő módon „ á r t é r " megjegyzéssel jelzendők, ott is azonban oly formán, hogy egész oldalok (a mennyiben az azokon foglalt összes részletek ártérben feküsznek) összefoglalva egy jegyzettel jelölhetők meg. (1878. évi 34.167. számú P. M. körrendelet.) h) a f ö l d a d ó s o r o z á s i
levéltárak
kezelése.
165. §. A földadószabályozás befejezése és a katasteri igazgatóságoknak ennek következtében történt feloszlatása folytán a földadóra vonatkozó teendők ellátása a kir. adófelügyelőkre menvén át, önként következik: hogy a kir. adófelügyelügyelők területi beosztása szerint a földadósorozati levéltárak is a kir. adófelügyelők által kezelendők. 166. §. A katasteri igazgatóságoktól szabályszerüleg átvett földadósorozati levéltárakat a kir. adófelügyelők, a mennyiben a földadó nyilvántartásáról szóló 1885. évi XXII. t.-cz. 1. §-ának a) pontja alapján melléjök e czélra irattári tisztek alkalmaztattak, ezek által, ilyenek nem létében pedig erre alkalmas és megbízható más kezelési közegek által a levéltárak kezelésére nézve általában fennálló gyakorlat szerint kezeltetik. 167. §. ^ Ugyanazért a nagy fontossággal biró és nagy értéket képviselő földadósorozati levéltárak és azokkal együtt átveendő birtokvázlatok (Indications-
72 Skizzen) szabályszerű és rendszeres kezelésére kiváló gond forditandó s e végből: a) a levéltár a lehetőségig tűzmentes helyiségben helyezendő e l ; b) a levéltári helyiséget fűteni, abban lámpával, gyertyával járni és dohányozni, abba magánfeleket felügyelet nélkül bebocsátani szigorúan tiltatik ; c) a levéltárból a kir. adófelügyelő Írásbeli meghagyása vagy a nyilvántartási biztosok téritvénye nélkül egyes munkarészeket akár eredetiben, akár másolatban kiadni vagy a munkálatokból birtokivi és térképi kivonatokat kiszolgáltatni semmi szin alatt sem szabad, mihez képest d) a levéltári kezelés helyességének sikeres ellenőrzése czéljából minden községi munkacsomag (fasciculus) „ t a r t a l o m j e g y z é k k e l " látandó el, melyben a csomagban őrzött munkarészek egyenkint és darabszám szerint felsorolandók, a mennyiben pedig egyes munkarészek a kir. adófelügyelő rendelete alapján a levéltárból időleges használatra kiadattak vagy a nyilvántartási biztos által hivatalos használatra kivétettek, a „tartalomjegyzék a -en ezen körülmény a kir. adófelügyelő Írásbeli meghagyásának, illetőleg a nyilvántartási biztos eredeti téritvényének csatolása vagy a mennyiben a kir. adófelügyelő meghagyása valamely a levéltárba el nem helyezhető tárgyiratra vezettetett volna, a meghagyás keltére és számára való hivatkozással röviden jelzendő. 168. §. A földadósorozati (katasteri) levéltárban elhelyezett munkarészekről a birtokvázlatok kivételével a községek vagy egyesek kérelmére a kir. adófelügyelő engedélye alapján az alább megállapított díjazás mellett hitelesített másolatok és kivonatok adhatók ki. 169. §. A kiadott másolatok és kivonatokról a mellékelt XIII. számú minta szerint megrendelési könyv vezetendő. Ezen megrendelési könyv az ellenőrzés szempontjából két példányban vezetendő, és pedig az egyik példány a kir. adófelügyelő vagy helyettese, a másik példány pedig a levéltár kezelésével megbízott irattári tiszt által.
73 105. §. A megrendelt és kiadott másolatokért és kivonatokért a megrendelő által a felhasznált nyomtatványnak ivenkénti 2 krban megállapított árán fölül minden lemásolt ívért 30 krajezár fizetendő, mely összeg fele részben a kincstárt, hason fele részben pedig a másolat vagy kivonat készítőjét illeti. A másolás kizárólag csak a levéltár kezelésével megbízott irattári tiszt által végezhető ; a kiszolgáltatott másolatok és kivonatokért befolyt s a kincstárt illető összegek pedig a kir. adófelügyelő által nyugta és ellennyugta mellett a kir. adóhivatalhoz havonként beszolgáltatandók és a földadónyilvántartási alap javára bevételezendők. 171. §. A földadósorozati levéltárak nélkülözhető iratainak kiselejtezése az általános szolgálati szabályok II. Rész 156. §. értelmében mindenkor csak a pénzügyminisztertől előlegesen kikérendő engedély alapján eszközölhető. A selejtezést a kir. adófelügyelő által megbizandó nyilvántartási biztos közreműködésével a levéltárt kezelő irattári tiszt teljesiti. 172. §. A kir. adófelügyelő vagy helyettese a földadósorozati levéltár kezelésének helyességéről a nyilvántartási biztos segédkezése mellett megejtendő vizsgálat által magának időnkint meggyőződést szerezni köteles. 173. §. A földadósorozati levéltárnak rendszeres kezeléseért az erkölcsi és anyagi felelősség a kir. adófelügyelőt és a levéltár kezelésével megbízott irattári tisztet együttesen és egyetemlegesen terheli.
C. Nyilvántartási felügyelők. 174. §. A nyilvántartási felügyelők működési köre a következő : 1. ellenőrzik a nyilvántartási biztosok működését és azok eljárásáról a pénzügyminiszterhez jelentést terjesztenek elő ;
74 2. felülvizsgálják a nyilvántartási biztosok által a 123. §. értelmében megállapított és hozzájuk beküldött uj munkálatokat s azokat esetleg helyszini vizsgálat alapján is kiigazítják s megküldik további eljárás végett a kir. adófelügyelőnek; 3. a helyszinén fölül-, illetőleg megvizsgálják a 69., 86., 94., 100. és 114. §§-ok esetében a nyilvántartási biztosok által eszközölt osztályozást és a 126. §. értelmében tagosítás vagy másnemű birtokrendezés folytán készített uj földadó-katasteri munkálatok ellen benyújtott, a kir. adófelügyelőtől hozzájuk érkezett felebbezéseket és a vizsgálat eredményére vonatkozó javaslat kíséretében felterjesztik azokat végelhatározás végett a pénzügyminiszterhez ; végre 4. közvetítik a pénzügyminiszter és a vizszabályozó és ármentesitő társulatok között folyó s az 1881. évi XLII., valamint az 1884. évi XIV. t.-cz. 23. §-a értelmében szükséges tárgyalásokat és részt vesznek a társulatokkal folytatott liquidátiók, esetleg pótliquidátiók és leszámolásokon. (1885. évi XXII. t.-cz. 4. §-a.) 175. §. A földadó helyes kezelésének főfeltételét az adó egyénenkénti helyes kivetése s ennek alapján a birtokosok személyében időközben beállott változásoknak kivétel nélküli és egyöntetű felvétele és az egyéni birtokivekben történendő szabályszerű keresztülvezetése képezvén, az előző §. 1. pontja értelmében a nyilvántartási felügyelő által különös gond fordítandó arra, hogy a birtokosok személyében időközönkint fölmerült változások községi fölvétele és keresztül vezetése a működési köréhez tartozó területen a jelen utasitás II. fejezetében elrendelt módon és egyöntetűen hajtassék végre. Ezen czél elérése és biztosítása tekintetéből köteles a nyilvántartási felügyelő a nyilvántartási biztosok működését a helyszinén általában behatólag ellenőrizni és szigorúan felügyelni arra, hogy a nyilvántartási biztosok által a jelen utasitás rendelkezéseitől eltérő eljárás ne követtessék. 176. §. Ha a nyilvántartási felügyelő helyszini vizsgálatai alkalmával azt tapasztalja, hogy a birtokosok személyében beállott változások községi felvétele és a változásoknak az egyéni birtokivekben való keresztülvezetése körül
75 a jelen utasítás rendelkezéseitől eltérő vagy azokkal mereven ellenkező eljárás követtetik, tartozik a nyilvántartási biztost a mennyiben az a községben ugyanakkor jelen van s illetőleg a községi jegyzőt, (városi adóhivatalt, nyilvántartót) a tapasztalt hiányoknak és szabálytalanságoknak azonnal való pótlására felhivni, esetleg pedig azon hiányok és szabálytalanságok sürgős pótoltatása és a nyilvántartásban annyira szükséges rend helyreállittatása czéljából kellő intézkedések megtétele végett az illető kir. adófelügyelőt késedelem nélkül megkeresni és ugy ezen megkeresésében, valamint a pénzügyminiszterhez a 198. §. értelmében felterjesztendő időszaki jelentéseiben arra kiterjeszkedni, vájjon a vizsgálat alkalmával talált hiányok oly tételekre vonatkoznak-e, a melyeket a nyilvántartási biztos már megvizsgált vagy a melyek csak a nyilvántartási biztos utolsó vizsgálata után vétettek jegyzékbe. 177. §, A nyilvántartási ügyek községi fölvétele és keresztül vezetése körül szerzett tapasztalatairól és a nyilvántartási biztosok eljárásáról általában, valamint a bármely irányban mutatkozó hátralékok indokairól a nyilvántartási felügyelő sürgős eseteken kivül évnegyedenkint, azaz január, április, julius és október hó 5-ik napjáig a pénzügyminiszterhez részletes jelentést tenni köteles. Ezen jelentésében a nyilvántartási felügyelő egyúttal a gyakorlat által netalán indokolt és általa czélszerünek talált concrét intézkedések megtételét is javaslatba hozhatja. 178. §. A nyilvántartási felügyelő alakilag és lényegileg felülvizsgálja és helybenhagyja a községi határnak tagositása vagy másnemű birtokrendezés folytán készített és a nyilvántartási biztos által a helyszinén megvizsgált és a 123. §-a értelmében a kir. adófelügyelő által hozzá áttett uj földadómunkálatokat s további eljárás czéljából visszaküldi azokat a kir. adófelügyelőnek ; általában pedig megvizsgálja a helyszinén mindazon felebbezéseket, melyek a jelen utasítás II. fejezete alatt foglalt szabályok értelmében a felek részéről a nyilvántartási biztosok által eszközölt mivelési ág- és osztálybasorozása ellen benyujtattak és a kir. adófelügyelő által e czélból neki megküldeiitek; végre indokolt javaslat kíséretében felterjeszti ezen felebbezések vizsgálati eredményét végelhatározás végett a pénzügyminiszterhez.
76
105. §. A 174. §. 4-ik pontja értelmében a pénzügyminiszter és a vizszabályozó s ármentesitő társulatok között folyó s az 1881. évi XLIL, valamint az 1884. évi XIV. t.-cz. 23. §-a értelmében szükséges tárgyalások közvetitésére és a társulatokkal folytatott liquidátiók, esetleg pótliquidátiók és leszámolásokon való részvételre a nyilvántartási felügyelő lévén hivatva, e részben a következő szabályok tartandók szem előtt. 180. §. A földadószabályozásról szóló 1875. évi VII. t.-cz. 18. §-ának 3-ik bekezdésében azon elvet mondja k i : miszerint oly földterületeknél, melyeknek jelen termőképességben tartása, a rendes gazdasági költségeken felül folytonosan különös költségeket igényel, minők a vizöntés és elhomokosodás elleni gátak, a vizek levezetésére vagy öntözésre szolgáló csatornák, csövek és készülékek, vizmosások, zuhatagok és hószakadások elleni védművek, a határvédek és a telek vagy a telek egy részének mivelhető állapotban tartására szükséges töltések, árkok vagy alagcsövezés stb. fentartására szükséges költségek, a rendes gazdasági költségek közé számitandók. Az 1875. évi VII. t.-cz. 18. §-ának fentebbi rendelkezése tulajdonképen az uj földadósorozati munkálatok készitése alkalmával már végrehajtatott, a mennyiben ott a hol a meliorátió (ármentesitett területek haszonvételi javulása, jövedelmezőségi javulás) az osztályba sorozásnál tekintetbe vétetett, a liquidátiók is megtörténtek és azok eredménye alapján a betudás, illetőleg visszatérítés eszközöltetett és mivel ott a hol a meliorátió figyelembe nem vétetett, liquidátiónak helye egyáltalában nincsen, a jövőben voltaképeni liquidátió esete elő sem fordulhatna. Minthogy azonban nincs kizárva azon eset, hogy ez néhol tévedésből elmaradt és másfelől a régi társulatok ártereinek jelen termőképességben fentartására szükséges ujabb befektetések is liquidálandók (mindkét esetben a minisztérium előleges jóváhagyása alapján), annál fogva a pótliquidátió a következő §§-ok határozmányai szerint hajtandó végre. Azon módozatokat, melyek szerint ezen beszámítás azon védmüvekre nézve, melyek egy és ugyanazon védmű által nagy területeket mentesítő és az 1879. évi XXXIV. és XL. t.-cz. oltalma alatt álló társulatok által emel-
77 tettek, valamint minden egyéb nem ily társulati, hanem magánfelek által nagy költséggel mentesített területekre nézve eszközlendő, az 1881. évi XLII. t.-cz. 6 —14. és 17. §§-ai részletezik. 181. §. A fentebbi §-ban hivatkozott törvények elrendelik, hogy minden oly, bármi néven nevezett költséges védmüvek különös költségei, a mely védmüvek által egyes vagy több földrészletek mentesittettek vagy használhatóbbá tétettek, az uj katasteri tisztajövedelmek megállapításánál, mihelyt jelenlegi állapotukban a termőképességre és használhatóságra befolynak, számításba veendők, tekintet nélkül arra, hogy a védmüvek az eredetileg megállapított tervek szerint egészen készen vannak-e vagy sem. Ezen különös gazdasági költségnek megállapítására és betudására nézve a törvény azt rendeli, hogy az érdekelt területek jelen termőképességben tartására szolgáló védmüvek elkészítésére fordított alaptőke 8 % - a a védmüvek fentartására kiadott 6 évi költségnek egy évi átlagával együtt vétessék azon különös gazdasági költségnek, mely a rendes gazdasági költségen felül a tisztajövedelem kiszámításánál mint levonandó kiadás figyelembe veendő. 1 8 2 . §.
Alaptőkének tekintendő azon összeg, mely az érdekeltek (társulat, község vagy egyes birtokos) által, a védműveknek az épités alkalmávali méretek és állapot szerinti egyszerű elkészítésére, az arra felhasznált területnek e czélra történt fordításától kezdve tényleg fordíttatott ; tehát a költségeknek azon összege, mely az illető területnek megszerzése czimén, továbbá a védtöltések, védsarkanytyúk, csatornák, hidak, zsilipek, őrházak, kőfalak, sövényfonások, faültetések, átereszek stb. egyszeri elkészítésére, esetleg azoknak későbbi kibővítésére, erősbitésére, magasítására karikatöltés általi biztosítására és földszakadások vagy csúszások által előidézett áthelyezésére stb., továbbá a csatorna- és zsiliprendszer, öntözési és alagcsövezési készülékek előállítására, esetleg későbbi nagyítására tényleg kiadatott. 183. §. Az előző §. szerint befektetett összes költség után kiszámított 8 °/ 0 képezi tehát a különös gazdasági költség egyik részét.
78
105. §. A különös gazdasági költség másik részét képezik az évenkénti fentartási költségek vagyis azon kiadások egy évi átlaga, mely kiadások a létező védműveknek állandó jókarban tartására folytonosan szükségesek, ily költségekhez számitandók: a befejezett védműveknek időszakonkénti vagy évenkénti igazitására, tatarozására és tisztítására szükségelt s felhasznált munkaerőre és anyagszerekre, továbbá kizárólag a védművekre való felügyelet érdekében tartott tiszti és szolgaszemélyzet, ugy mint igazgató, mérnök, pénztárnok, biztosok és gátőrök fizetésére, valamint az irodai, utazási, napdij- és postaköltségekre tényleg kiadott összegek. Ezen összegnek a védmű befejezése óta lefolyt 6 évi kiadásai összeadatván, s az igy nyert összegnek egy évre eső átlaga kiszámíttatván, az igy nyert egy évi átlag tekintendő évi fentartási költségnek. 185. §. A védművek elkészítésére és fentartására fordított alaptőke és fentartási költség megállapításánál (nem tekintve a befektetett alaptőkének az illetők által felvett kölcsön összegét, sem fentartási költségnek a kölcsön kamatját s törlesztési százalékát) kizárólag csakis azon kiadások vehetők számításba, melyek az érdekelt birtokosok terhével, a védművekbe tényleg beépíttettek; mig ellenben a védművekre fordított bárminemű oly költségek, melyek a birtokosokat nem terhelik, s melyek akár régibb, akár ujabb időben állami, közhatósági, megyei vagy bármely más uton az érdekelt birtokosok megterheltetése nélkül fizettettek, valamint az állam részéről vagy bármely más oldalról hasonló czélu védművekre társulatoknak, községeknek vagy egyes birtokosoknak visszafizetés és megtérítés nélkül ingyen adott vagy esetleg utóbb elengedett készpénz vagy bármi másféle segélyezések, a különös gazdasági költségek megállapításánál kivétel nélkül mellőzendők és számításon kívül hagyandók. E szerint tehát ott, a hol a védművek nem az illető birtokosok, hanem az állam költségén vagy országos vagy megyei közmunkával készültek és tartatnak fen, s igy a védművek költségei a birtokosokat nem terhelik, semmiféle betudásnak helye nincs és a költségek kiszámítása mellőzendő.
79 105. §. Ott, a hol a védmüvek nem a birtokosok költségén készültek ugyan, de azoknak költségén tartatnak fenn vagy hol a védmüvek a birtokosok költségén készültek, de azok fentartása nem a birtokosokat terheli, előbbi esetben csak az évenkénti fentartási költség, utóbbi esetben pedig csak a befektetési alaptőke veendő számitásba. 187. §. Ott, a hol akár a védmüvek elkészitése, akár azoknak fentartása a birtokosokat csak részben terheli, csak ezen résznek költsége vagy a hol a birtokosok előre meghatározott pénzösszeggel s természetben adott munkaerő s anyagszerekkel járultak, akár a befektetési, akár a fentartási költséghez, csak az általuk viselt költség része és csak ott, a hol a védmüvek elkészitése s azoknak fentartása egészen s teljes mérvben a birtokosokat terheli, veendő az egész költség számitásba. 188. §. Az alaptőkének és az évi fentartási költségnek külön-külön megállapítása, az arról vezetett eredeti számadásokból a kiadás czime szerint s az évnek jelzésével, melyben a kiadás előfordult, rendszeres liquidálás utján a 191. §. értelmében eszközöltetik. 189. §. A hol a községek rendes számadások hiányában vagy mivel a védmunkák egészben vagy részben az érdekeltek által természetben teljesíttettek, számszerűleg ki nem mutathatók, ott a befektetési és fentartási költség a védmüvek köbtartalma, hossza és a felhasznált munkaerő és anyagszerek értéke s egyéb kiadások szerint a befektetés idejekor fennállott helyi viszonyoknak tekintetbe vételével, szakszerű becslés utján vagy esetleg más hason viszonyú védművekhez arányosítva állapítandó meg. 190. §. Az alaki eljárás, illetőleg a különös gazdasági költség liquidálása és betudása körüli teendők végrehajtása kétféle esethez alkalmazott eljárási mód szerint eszközlendő:
80 az első eset alá tartoznak mindazon kisebbszerü magánvállalatu védművek, (még akkor is, habár azok valamely társulati vagy községi védmű kötelékébe tartozó területen az egyes birtokosok által önállólag létesittettek is), melyek nem állanak a hivatkozott törvény oltalma alatt, s nem társulatilag, hanem egyes birtokosok által a) egyes földrészletnél, vagy b) több összefüggő, de egy község határán túl nem terjedő földrészletnél saját költségükön tartatnak fenn, s az azokkal járó költségek kizárólag az illető birtokost terhelik. Ily kisebbszerü védműveknek tekintendők a vizáradás, vízmosás, vízfolyás, elhomokosodás, beiszapolás, leomlás, hószakadás és zuhatagok ellen emelt töltések, védsarkantyuk, átereszek, kőfalak, sövényfonások, vizemésztő és felfogó gödrök, továbbá vízlevezető csatornák és árkok vagy öntözési és alagcsövezési készülékek. Ezen kisebbszerü költségekkel terhelt területeknél a különös gazdasági költségek betudása, ha ezen költségek az osztály holdankénti tisztajövedelméből ennek megállapításakor le nem vonattak (1879. évi 31.015. sz. alatt kiadott utasitás 15. §-a) az illető földrészlet alsóbb osztályba való helyezése által arra való tekintettel eszközlendő, hogy a két osztály közötti különbözet a különös költség évenkénti átlagának megfeleljen; ehhez képest tehát az ily területek vagy egészen vagy a térfogat annyi részével helyezendők alsóbb osztályba, hogy az által a különös gazdasági költség összege kellő betudást nyerjen. Az ily betudás indoka a kataszteri telekkönyv „Jegyzet" rovatában az illető földrészletnél feljegyzendő. A különös gazdasági költség ily esetben az érdekelt birtokos közbejöttével az általa bemutatandó számadások vagy más hiteles adatok, esetleg a helyi viszonyok tekintetbe vételével megejtendő szakszerű becslés vagy más hasonló védművekhezi arányosítás utján jegyzőkönyvileg állapítandó meg. 191. §. Azon nagyobb terjedelmű rendszeres védművekre nézve (úgymint: védtöltések, csatornák s azokat kiegészítő részek), melyek számosabb földrészletből álló s összefüggő nagyobb területeken fordulnak elő, s társulatok által tartatnak fenn, továbbá ezeken kívül az 1879. évi XXXIV. és 1871.
81 évi XXXIX. és XL. t.-cz. oltalma alatt álló összes, tehát mindazon védművekre nézve, melyeknek kötelékébe tartozó területek, a védművekre forditott különös gazdasági költség viselésével olykép terhelvék, hogy a társulati védműveknél az érdekelt birtokosok aránylagos járulékaival, a községi védműveknél a községi közköltőből vagy a község egész lakosságára, esetleg annak egy részére, a helyben szokásos mód szerint kivetett községi munkával, avagy csupán az érdekelt birtokosok aránylagos hozzájárulásával; az egyes birtokosok védműveinél pedig az érdekelt birtokosok terhével fedeztetnek a költségek, a védművekre forditott befektetési alaptőkének és az évi fentartási költségnek megállapítása az alább következő rendelkezések szerint rendszeres liquidálás utján bizottságilag eszközlendő. 192. §. A liquidáló bizottság elnöke a pénzügyminiszter által a minisztérium kebeléből e végre kiküldendő miniszteri tisztviselő vagy esetleg ezen teendővel megbízandó nyilvántartási felügyelő, tagjai pedig a pénzügyminiszter, illetőleg a bizottság elnöke által kijelölt két pénzügyi tisztviselő és az érdekelt társulatnak vagy egyes birtokosnak két meghatalmazott kiküldöttje. A 190. §. értelmében megejtendő liquidátió a pénzügyminiszter által esetről-esetre kiküldendő tisztviselő által eszközlendő a védmű tulajdonosa illetőleg annak képviselője jelenlétében a községi elöljáróság egy tagjának közreműködésével. 193. §. Minden egyes önálló külön védmű költségeinek liquidálása külön eszközlendő még az esetben is, ha ugyanazon község határában fordulna elő több ily védmű. Ha pedig ugyanazon egy terület két külön és önálló védmű kötelékébe tartozik s mind a két védmű költségeivel külön terheltetik, a kérdéses területre eső költség mindenik védműnél külön-külön liquidálandó. 194. §. A liquidáló bizottságot annak a 192. §. szerinti elnöke hivja Össze, ő tűzi ki a liquidálás megejtésének napját és helyét is, s erről 14 nappal előbb az érdekelt társulat elnökét, illetőleg a község elöljáróságát, vagy az 6
82 érdekelt egyes birtokost oly felhivással értesiti, hogy két megbízottnak kiküldetése s a kitűzött napon és helyen való megjelenése, valamint az iránt is intézkedjék, hogy a küldöttek a bizottsági tárgyalásokhoz s a liquidálás megejtéséhez szükségelt s a kővetkező §-ban felsorolt adatokat, valamint a megbízatásukra vonatkozó okmányt magukkal vigyék. 195. §. A küldöttek által a bizottságnak bemutatandó, s a liquidálás, esetleg pótliquidálás megtartásánál alapul s támpont gyanánt tekintendő adatok a következők, u. m.: a) a védműveknek a mult s jelenlegi szervezése s építésére vonatkozó, s azon állami vagy megyei közhatóságtól, melynek hatósági intézkedése vagy ellenőrzése alá a védművek tartoznak, beszerzendő hiteles okmányok, melyekből tüzetesen beigazolva határozottan kitűnjék a védművek szervezése, műszaki jellege és terjedelme, teljesen bevégzett vagy bevégzetlen volta, (azoknak hossza, szélessége, magassága és a pótliquidatiónál ezeknek alapul szolgáló különbözete) és a mennyiben a kataszteri munkálatban még felvéve nem volna vagy időközben változott volna, az azoknak kötelékébe tartozó s a költségek viselésével terhelt területek összes térfogata községenkint kimutatva, úgyszintén okmányilag beigazolva kitűnjék, hogy az ártér fejlesztése a törvény értelmében befejeztetett-e már? b) a védművek építésére fordított költségekről vezetett mindazon évi eredeti számadások, a mely években alaptőke befektetés történt, továbbá az évi fentartási költségekről a befejezés óta lefolyt 6 évben vezetett számadások, c) ott, a hol rendes számadások nem vezettettek, vagy a hol a munkák egészben vagy részben az érdekeltség által természetben teljesíttettek, s igy a költségek számadásilag és számszerűleg ki nem mutathatók, tartoznak az érdekeltek a védművek hossza, szélessége, magassága, köbtartalma és a felhasznált anyagszerek, valamint a napszám- és szakmamunka értéke szerint a befektetés idejekor fennállott árak alapján az alaptőkét és az évi fentartási költséget kimutatni, s az arra vonatkozó lehetőleg hiteles szerkezetűt okmány, a liquidáló bizottsághoz tárgyalás alapjául beterjeszteni, d) ott pedig, a hol számadások és egyéb megbízható adatok hiányában más hason viszonyú védművekhez arányosítva kívánja az érdekeltség
83 a liquidálást megejteni, kötelesek az illetők közhatósági okmánynyal beigazolni, hogy a hasonlat alapjául szolgáló és általuk megnevezendő védművekhez egészben vagy csak bizonyos meghatározott arányrészben hasonlók-e saját védműveik? Továbbá tartoznak kimutatni ugy a hivatkozott, mint saját védműveik műszaki méreteit, s a mennyiben tudomásuk van a hivatkozott védmüvek költségeinek megállapításánál alapul szolgáló adatokat is csatolni, s a fentebbiek tekintetbe vételével az alaptőkéről és az évi fentartási költségről egybeállított hiteles szerkezetű okmányt a liquidáló bizottságnak tárgyalási alapul bemutatni. A pótliquidatiónál különös figyelem fordítandó arra, hogy oly tétel, mely az eredeti liquidatiónál felszámittatott, a pótliquidátió alkalmával újra fel ne vétessék. 196. §. A bizottság a tárgyalás megkezdésekor legelőbb átvizsgálja az érdekelt védmüvek szervezésének és épitkezésének körülményes viszonyaira vonatkozó s az előző §. a) pontja alatt emiitett adatokat; ezeknek alapján meghatározza a teendőket s foganatba veszi a védmüvek költségeinek liquidálását, még pedig vagy az illető küldöttek által bemutatott, s az előző §. b) és c), esetleg d) pontja alatt jelzett eredeti számadások vagy becslési okmányok alapján vagy esetleg hasonlítás útján más hason viszonyú védmüvek költségeinek tekintetbe vételével. 197. §. Ott a hol a liquidálás rendszeres számadásokból eszközöltetik, a bizottság a 195. §. b) pontja alatt említett évekre vonatkozó számadásokat tételenként átvizsgálja s megállapítja a védművekbe tényleg beépített kiadásokat, s az évek és a kiadások czime szerint kivonja azokból külön a befektetési alaptőkét, s külön az évenkinti fentartási költséget képező összegeket. A számadásokból kivont és igazoltnak talált alaptőke részösszegei összesitendők s a végösszegnek, mint megállapított befektetési alaptökének 8°/ 0 -a kiszámítandó, továbbá összesitendők a kivont fentartási költség évenkinti összegei, ezeknek végösszegeiből kiszámítandó az egy évre eső fentartási költség átlaga s hozzáadatván az alaptőke 8°/ 0 -ához, megállapítandó a védmüvek egy évi egész fentartási átlag költségét képező összeg. 6*
198. §. Az előző §-okban előirt eljárás szerint megtartott bizottsági tárgyalásokról jegyzőkönyv vezetendő, melyben mindenekelőtt a tényálláshoz képest tüzetesen felemlitendők mindazon helyi körülmények, melyek az illető védműveknek szervezésére, épitkezésére s egyéb sajátságos viszonyaira vonatkoznak s a 195. §. a) pontja alatt jelezvék, úgyszintén felemlitendő, hogy a védművek költségeinek liquidálása miféle alapon (számadások, becslés, arányosítás vagy hasonlat) eszközöltetett; továbbá a megejtett liquidálás eredménye a szerint vezetendő be a tárgyalási jegyzőkönyvbe, hogy abba az évek és a kiadások czime szerint a megállapított alaptőke összegei (külön az első collaudálásig és külön az azóta történt befektetés), ezeknek végösszege s ennek kiszámított 8 % - a , továbbá az évi fentartási költség évenkinti összegei, ezeknek végösszege s az ebből kiszámított egy évi egész fentartási átlag, s végre ezen átlagnak az alaptőke 8°/ 0 -ához hozzáadott s e szerint megállapított egy évi egész fentartási átlag költség összege számszerint kimutatva legyenek. Mielőtt a jegyzőkönyv bezáratnék, felveendő abban az ártérfejlesztés azon idő szerinti állapota, illetőleg megemlítendő, hogy a védművek kötelékébe tartozó területeknek fejlesztése a törvény értelmében befejeztetett-e vagy nem? Ha igen, vájjon az érdekeltség kitudja-e azokat részletesen mutatni, s a mennyiben az még meg nem történt volna, képes-e a kataszteri térképen az ártéri vonalakat biztosan kijelölni? Végre a jegyzőkönyv utolsó pontjában ott, a hol az árterek részletesen és biztosan kimutathatók, felveendő még az érdekeltség küldötteinek az iránti nyilatkozata, hogy a védműfentartási költségek részletesen avagy cumulative leendő betudása iránt határozott-e már közgyülésileg a társulat vagy nem, s utóbbi esetben a küldöttek figyelmeztetendők, hogy az érdekeltség e czélra záros határidő alatt, ha különben rendes közgyűlés nem tartatnék, egybehívandó közgyűlésének e részbeni határozata hat hét alatt a pénzügyministerhez felterjesztendő lesz, mert ha ezen idő alatt a határozat be nem érkezik, a részletes betudás fog alkalmaztatni. 199. §. Ott, a hol a liquidálás nem rendszeres számadásokból, hanem azokat pótló becslési okmányok alapján történik, az azokban kimutatott tényezők s
ezek szerint kiszámitott költségek összegei, a védművek köbtartalma s a felhasznált munkaerő s anyagszerek értéke, s más egyéb kiadások szerint a befektetés idején fennállott helyi viszonyoknak és pénzértéknek tekintetbevételével birálandók meg a bizottság által, az ez értelemben okadatolva helyesnek ismert vagy módosított vagy esetleg más uj alapon felvett becslési tényezők és számitások szerint liquidálandók az alaptőke és az évenkinti fentartási költség összegei, s a megállapitott eredmény az előző §-ban érintett módszerint részletezve vezetendő be a jegyzőkönyvbe. 200. §. Ott pedig, a hol más hasonló viszonyok között levő védművekhez arányosítva eszközöltetik a költségek liquidálása, a jegyzőkönyvben megnevezendők azon védművek, melyekhez az arányositás történt, továbbá jelzendő azoknak viszonylagos aránya az érdekelt védműhöz s felemlitendők a hasonlat tárgyát képező védművek költségeinek liquidálásánál s megállapításánál alapul szolgált adatok s ezen hivatkozott adatoknak s a befektetés idejekor fennállott helyi viszonyoknak tekintetbe vételével az alaptőke és a fentartási költségeknek összegei azon eljárás szerint liquidálandók és állapitandók meg, mint a 198. és 199. §-ok eseteiben s a megállapitott eredmény szintén azon mód szerint vezetendő be a jegyzőkönyvbe. 201. §. A védmű által elfoglalt terület értéke, ha nem kisajátítás utján vétetett, szintén becslés által állapítandó meg, még pedig a mentesítés előtti állapotnak és időnek megfelelő értékben. 202. §. Ha a költségek liquidálása a bemutatott okmányok és adatok hiányossága vagy megbizhatlansága miatt czélszerüen eszközölhető nem volna, a tárgyalás elnapolásával s okának felemlítése mellett a liquidálás megtartására jegyzőkönyvileg a lehető legrövidebb uj határidő tűzendő ki s az érdekeltség a liquidáló bizottság elnöke által Írásban külön is felhívandó, hogy a hiányos és elégtelennek talált okmányokat haladék nélkül kiegészítve s pótolva, a kívánt értelemben kiállított adatokkal ellátott megbízottjait utasítsa, hogy a kitűzött uj határnapon a tárgyalásra megállapitott helyen megjelenjenek.
86
105. §. Előforduló kétes esetekben a liquidáló bizottság elnökének szabadságában áll a liquidálási eljárás felfüggesztésével vagy elnapolásával helyszini vizsgálat utján a pénzügyministertől kikérendő kataszteri mérnök vagy más szakértők közbejöttével a védművek műszaki méretei s köbtartalma, a védművekre vonatkozó egyéb helyi körülmények, különösen a befektetés idejekor az anyagszerekre s munkabérekre fennállott árak iránt közhatósági uton vagy más hiteles forrásból biztos tudomást és adatokat szerezni s azoknak alapján és tekintetbe vételével a liquidálási tárgyalásokat az uj határidőben megtartani. 204. §. Ha az előző §-ok értelmében megejtett bizottsági tárgyalás és liquidálás folytán a bizottságilag megállapított összegek ellen kifogás nem emeltetik, a jegyzőkönyv lezáratik és a jelenvoltak által aláiratik. 205. §. Ha azonban a felveendő összegekre nézve eltérő vélemények nyilvánulnak, valamennyi jelen volt bizottsági tag véleménye a jegyzőkönyvbe igtatandó, a kétes összegekre nézve a bizottság elnöke határoz, ha az elnök határozatában az érdekelt védművek képviselői meg nem nyugszanak, joguk van az elnök határozatára észrevételeiket megtenni; de kötelesek azokat a bizottsági ülés befejezése után 48 óra alatt irásba foglalva az elnöknek átadni, aki azokra észrevételeit megteszi s azokat a jegyzőkönyvhöz csatolja. A jegyzőkönyvek a mellékletekkel együtt minden egyes liquidálásnak befejezése után 6 nap alatt véleményes jelentés kíséretében a pénzügyministerhez terjesztendők fel.
206. §. Ott, a hol részletes ártérfejlesztés befejezése következtében az egyes birtokrészletek biztosan azonosíthatók és a cumulative betudást a társulat nem kérte, a liquidatió befejezésével a bizottság elnöke a különös gazdasági költséggel terhelt s ugyanazon egy védmű kötelékébe tartozó területeket a kataszteri munkálatokból községenkint helyrajzi szám, mivelési ág, osztály, térfogat s a megállapított holdankinti és összes tisztajövedelem szerint egy
87 külön kimutatásban összeállítja, azután kiszámítja azon száztólit, melyet a különös gazdasági költség az illető védmű kötelékébe tartozó összes területre megállapított tisztajövedelem vég főösszege után képez s a kiszámított száztólinak a megállapított holdankinti és az összes tiszta jövedelemből levonásba hozatalával kimutatja azon holdankinti és összes tisztajövedelmet, mely az érdekelt területeknél adóalapul tekintendő. 207. §. Oly esetekben, hol az ugyanazon egy védmű kötelékébe tartozó területek két különböző kulcs szerint járulnak a költséghez (alantabb és fentebb fekvésű árterek), a különös gazdasági költség elébb felosztandó a társulati kulcs arányában a kétféle természetű ártér között s mindegyik résznél saját külön száztólija szerint történik a levonás. 208. §. Ott, a hol ugyanazon egy terület két külön védmű kötelékébe tartozik s kétféle különös gazdasági költséggel terheltetik, az ily terület a 206. és 207. §. értelmében elkészült két kimutatásból egy külön kimutatásba állítandó össze, melyben a kétféle száztóli hányadrész összesitendő, s ezen öszszesitett száztóli résznek a 207. §. szerinti levonásával mutatandó ki az adókivetés alapját képező holdankinti és összes tisztajövedelem. 209. §. Ott a hol a védmüvek kötelékébe tartozó területek a kataszteri munkálatok alapján helyrajzi szám szerint ki nem mutathatók vagy ha kimutathatók is, de a társulatok által a cumulative megtérítés kéretett, a 206., 207. és 208. §-ok szerint kivánt kimutatás helyett a különös gazdasági költséggel terhelt területeknek községenként! összes térfogata, és az említett költségeknek egy holdra eső átlaga állítandó össze egy kimutatásban. 210. §. Mihelyt a liquidatió befejeztetett és a betudandó különös gazdasági költségek összege végérvényesen megállapittatott, a pénzügyminister külön rendeletek által intézkedni fog, hogy a különös gazdasági költség az 1881.
88 évi XLII. t.-cz. 7. §-a értelmében vagy az egyes ártéri birtokrészeknél részletesen levonassék vagy pedig a különös gazdasági költségek után eső adó az érdekelteknek cumulative megtéríttessék.
D. Helyszínelő kataszteri felügyelőségek. 2 1 1 . §.
A helyszínelő kataszteri felügyelőségek feladatát a kataszteri mérnökök által részletesen felmért vagy utólagosan helyszínelt községek határaira vonatkozó uj kataszteri munkálatoknak az alábbi §-ok értelmében való elkészítése képezi. (1885. évi XXII. t.-cz. 5. §-a.) 2 1 2 . §.
A helyszínelő kataszteri felügyelő az illetékes kir. adófelügyelőt a községi határleirás, mintaterek jegyzéke, kataszteri telekkönyv, osztálykivonat és osztályok felállítása iránti javaslatnak megküldése végett oly időben keresi meg, hogy egyfelől mindenkor kellő munkaanyag álljon rendelkezésére, másfelöl pedig a kikért munkálatok felesleges ideig a kir. adófelügyelőtől el ne vonassanak. 213. §. A külső munkára alkalmas idő kinyiltával a helyszínelő kataszteri felügyelő a részletesen felmért vagy utólagosan helyszínelt községek uj földadósorozati munkálatainak a helyszínelő becslő biztosok által való elkészítése, illetőleg a részletes felmérés alapján készült uj kataszteri telekkönyvnek és egyéni birtokiveknek a becslési adatokkal való kiegészítése iránt azonnal és olyképen intézkedik, hogy a becslési személyzet működését a külső munkaszak alatt folytonosan és akadálytalanul végezhesse. 214. §. A becslőbiztosok a helyszinelési kataszteri felügyelőtől vett utasitás alapján magukhoz véve a 212. §-ban érintett munkarészeket, a felmérés folytán készült uj telekkönyvet s illetőleg mérnöki helyszinelési munkálatot, a jó eleve kitűzött és a községi elöljárósággal tudatott határnapon az illető községben megjelennek és az elöljáróság közbejöttével, mindazonáltal ügy-
89 vezető alkalmazása nélkül a Il-ik fejezet A. és B. pontjai alatt foglalt s a tagositás folytán készülő uj földadósorozati munkálatok készítésére vonatkozó rendelkezések szemelőtt tartásával a községi elöljáróság és érdekelt birtokosok jelenlétében megállapítják a részletes felmérés folytán készült uj földadókataszteri telekkönyvben, illetőleg utólagos mérnöki helyszinelési munkálatban előforduló birtokrészletek mivelési ágát és osztályzatát s ennek megtörténtével a munkálatot lezárván, a 123. §-ban emiitett összehasonlító kimutatást elkészítik és beküldik azt a községre vonatkozó összes munkálatokkal együtt további eljárás végett a helyszínelő kataszteri felügyelőnek. 215. §. A helyszínelő kataszteri felügyelő az előző §. értelmében hozzáküldött uj telekkönyvet alakilag és lényegileg felülvizsgálja, az esetleg tapasztalt hiányokat pótolja vagy pótoltatja és ennek megtörténte után a telekkönyvet helyben hagyja, végre pedig intézkedik, hogy a nyári munkaszakra következő tél folyamán a becslőbiztosok a helybenhagyott uj kataszteri telekkönyv alapján a további munkarészeket elkészítsék, az osztálykivonatban a tiszta jövedelmet részletenkint kiszámítsák és az egyéni birtokivekbe s azok összesítéseibe bevezessék. 216. §. A mint a tisztajövedelem részletenkint kiszámíttatott és a további munkarészekbe bevezettetett, a helyszínelő kataszteri felügyelő a részletes felmérés, illetőleg utólagos mérnöki helyszínelés folytán készült uj kataszteri telekkönyvet, egyéni birtokiveket és azok összesítésének III. példányát a községi elöljáróságnak elismervény mellett 30 napi közszemlére való kitétel végett oly felhívással küldi meg, hogy a birtokosokat a kitételről szokott módon értesítvén, azok a netáni sérelmes telekkönyvi felvétel ellen irányuló felszólalásaikat a kitűzött határidő alatt a községi elöljáróságnál benyújthassák. 217. §. A munkálatok ellen benyújtott és a 49. §. értelmében a község által közszemlére kitett uj kataszteri telekkönyvvel együtt hozzá beterjesztett felszólalásokat a helyszínelő kataszteri felügyelő a helyszinén tüzetesen megvizsgálja s a vizsgálat eredményét indokolt javaslat kíséretében a régi és
90 uj kataszteri telekkönyvvel, osztályok felállitása iránti javaslattal, mintaterek jegyzékével és a 214. §-ban érintett összehasonlító kimutatással együtt elhatározás végett a pénzügyminiszterhez felterjeszti. 218. §. Mihelyt az egyéni felszólalásoknak jóváhagyott vizsgálati eredménye a pénzügyminisztertől leérkezett, a helyszinelési felügyelő annak a munkálatokban való keresztülvezetése iránt azonnal intézkedik s annak megtörténte után az adó előiratása és egyéni kivetése czéljából az összes munkálatokat az illetékes kir. adófelügyelőnek küldi meg.
E) Kataszteri igazgatóság Kolozsvárott. 219. §. A kolozsvári kataszteri igazgatóság feladatát az erdélyi részekben és az e tekintetben hatósága alá tartozó Szilágy vármegye területén az 1880. évi XLV. t.-cz. alapján folyamatban lévő tagosítások és birtokrendezések folytán készülő uj kataszteri munkálatoknak felülvizsgálása és az adókivetés czéljára való kidolgozása képezi. 220. §. Mihelyt a kataszteri igazgatóság a hatósága alá tartozó területen végrehajtott tagosítás vagy másnemű birtokrendezésre vonatkozó hitelesített mérnöki földkönyveket és térképeket az illetékes bíróságtól vagy közigazgatási hatóságtól megkapta és a községeknek a tagosítás vagy másnemű birtokrendezés megtörténtére vonatkozó jelentése hozzá megérkezett, az illető kir. adófelügyelőt a 212. §-ban felsorolt kataszteri munkarészek megküldése iránt azonnal megkeresi és az uj földadósorozati munkálatoknak az érdekelt községek által a jelen utasitás 2 3 — 5 2 . §§-aiban előirt mód szerint való elkészítése iránt a 118. és 119. §§. értelmében a becslőbiztosok által azonnal intézkedik. (1885. évi XXII. t.-cz. 6. §-ának 3. kikezdése.) 221.
§.
Ha az érdekelt községek az uj földadósorozati munkálatokat elkészítették és a községi ügyvezetőknek erre vonatkozó jelentése az igazgatósághoz
91 megérkezett, a kataszteri igazgató a munkálatokat a jelen utasítás 1 2 0 — 1 2 2 . §§-aiban foglalt eljárás mellett a becslőbiztosok által a helyszinén megvizsgáltatja. Az igazgató, illetőleg kataszteri felügyelő a becslőbiztosok működését lehetőleg minden hónapban a helyszinén felülvizsgálni köteles. 222.
§.
A becslőbiztosok által megvizsgált és a 123. §. szerint az igazgatósághoz beküldött munkálatokat a kataszteri igazgató, illetőleg kataszteri felügyelő s a mennyiben saját teendői mellett arra reá ér a nyilvántartási felügyelő a 178. §. értelmében alakilag és lényegileg felülvizsgálja, a munkálatoknak a 124. §. szerint a becslőbiztosok által való kiegészitése, a tisztajövedelem részletenkénti kiszámitása és az egyéni birtokivek s azok összesitéseiben történendő keresztülvezetése iránt intézkedik. 223. §. Mihelyt a tisztajövedelem részletesen kiszámíttatott, a birtokivekben és azok összesítésében keresztül vezettetett és ezen művelet az igazgató, illetőleg kataszteri felügyelő által felülvizsgáltatott, a kataszteri igazgató az egyéni felszólalások érvényesithetése czéljából az uj adótelekkönyvet és egyéni birtokiveket a 125. §. értelmében az érdekelt községeknek, közszemlére való kitétel és az egyéni felszólalásoknak érvényesítése végett azonnal megküldi. 224. §. Midőn a felszólalások érvényesítésére kitűzött határidő lejárt és a községi elöljáróság a kézhez vett munkarészeket és benyújtott felszólalásokat a 49. §. értelmében a kataszteri igazgatóhoz beküldötte, a kataszteri igazgató, illetőleg kataszteri felügyelő, s a mennyiben abban rendes teendői nem gátolják, az előbbi által e czélból megkeresett nyilvántartási felügyelő a felszólalásokat a 178. §. értelmében a helyszinén megvizsgálja és a vizsgálat eredményére vonatkozó javaslatát végelhatározás végett a pénzügyminiszterhez felterjeszti. 225. §. Mihelyt a pénzügyminiszter a felszólalásoknak az előző §. értelmében hozzá felterjesztett vizsgálati eredményét jóváhagyta és erre vonatkozó ren-
92 delete a kataszteri igazgatóhoz megérkezett, ez utóbbi a jóváhagyott változásokat az uj kataszteri munkálatok minden részében, tehát a változás alá eső birtokivekben és azok összesitésének valamennyi példányában is keresztülvezetteti és azután a 218. §-ban emiitett czélból, az összes uj földadó, valamint a 220. §. szerint átvett régi kataszteri munkarészeket további eljárás végett a kir. adófelügyelőnek késedelem nélkül megküldi. Budapest, 1885. julius 18-án.
Gróf Szapáry Gyula s. k., m. kir. pénzügyminiszter.
Tárgymutató. I. FEJEZET. A földadó kataszter nyilvántartásának czélja és tárgya. a) A n y i l v á n t a r t á s c z é l j a . 1. §. A nyilvántartás czélja. b) A n y i l v á n t a r t á s
tárgya.
2. §. A nyilvántartás tárgya. c) A b e j e l e n t é s i d e j e é s m ó d j a . 3. §. A földadó kataszterben és a földadadó évenkinti egyéni kivetési munkálataiban nyilvántartandó és figyelembe veendő változások bejelentése. 4. §. A birtokos személyében bekövetkezett változások bejelentése.
II. FEJEZET. A.
Végrehajtási eljárás.
A községi (városi) végrehajtó közegek teendői. a) A v á l t o z á s o k f ö l v é t e l é r e é s t á r g y a l á s á r a h i v a t o t t
közegek.
5. §. A változások bejelentésének fölvételére és tárgyalására hivatott közegek. b) V é g r e h a j t á s i e l j á r á s a b i r t o k v á l t o z á s o k f ö l v é t e l e k ö r ü l . 6. §. A birtokos személyében beállott változás beigtatása (I. sz. minta.) 7. §. A bejelentett birtokváltozások bevezetése az I. számú nyilvántartási jegyzékbe.
94 8. §. Az előző §-ban érintett változás eseteiben, az uj helyrajzi számok mindenkor törtszámmal jelölendők. 9. §. A bekövetkezett birtokváltozás folytán megosztandó földrészlet osztályozása. 10. §. A községre nézve megállapított össztisztajövedelem esetleges módositása, a birtokosok személyében bekövetkezett változás folytán. 11. §. A 9. és 10. §§-ok esetében végrehajtott osztályozás elleni felebbezés határideje és módja. 12. §. A be nem jelentett de a községi (városi) elöljáróságnak tudomására jutott birtokváltozások elintézése. 13. §. A birtokos személyében bekövetkezett változás folytán megosztás alá került földrészletekről vezetendő II. számú minta betöltése. 14. §. Az I. és II. számú minták kezelése. c) A b i r t o k v á l t o z á s o k n a k az a d ó m u n k á l a t o k b a n v a l ó k e r e s z t ü l v i t e l e körül követendő eljárás. 15. §. A birtokos személyében előfordult változásokról vezetett, I. és II. minta szerinti nyilvántartási jegyzékbe fölvett birtokváltozások keresztülvezetésének ideje és módja. 16. §. A fölmerült és jegyzékbe foglalt birtokváltozásoknak, az egyéni birtokivekben történendő keresztülvezetésénél követendő eljárás. 17. §. A nyilvántartás és keresztülvezetés körül, a községi jegyzők (stb.) részéről tapasztalt mulasztások következményei. d) A d ó t á r g y v á l t o z á s o k e s e t e i b e n k ö v e t e n d ő e l j á r á s . 18. §. A bejelentett vagy fölfedezett adótárgy változási esetek beiktatása a III. számú mintába. e) A k ö z s é g i h a t á r v á l t o z á s e s e t é b e n k ö v e t e n d ő e l j á r á s . 19. §. A községi határváltozás mely esetében kell ügyvezetőt fogadni. 20. §. Az ideiglenes adómentességek engedélyezése végett a községhez benyújtott folyamodványok kezelésének módja; a nyilvántartó közegek e részbeni mulasztásainak következménye. f ) T a g o s i t á s vagy másnemű b i r t o k r e n d e z é s e k elj árás.
eseteiben
követendő
21. §. Birtokrendezés, tagositás, legelő elkülönités, erdőkihasitás vagy telepités következtében készitendő uj földadó kataszteri munkálat. 22. §. A 21. §-ban felsorolt esetek folytán készitendő uj földadókataszteri munkálat, ha a változás a község határának csak bizonyos részére terjed ki.
95 23. §. Legslőelkülönités vagy erdőkihasitás esetén követendő eljárás. 24. §. A község határán belül történt áttelepülés esetén követendő eljárás. 25. §. A 21. §-ban körülirt változások beálltával, a község a kir. adófelügyelőt azonnal értesíteni tartozik. 26. §. A 21. §-ban körülirt változások esetén fölfogadandó ügyvezető díjazása. 27. §. A 21 §-ban körülirt változások következtében felfogadott ügyvezető által készítendő munkarészek (mintaterek jegyzéke). 28. §. A 27. §-ban felsorolt munkálatok elkészítése, a község a felfogadott ügyvezető mellé külön (kataszteri) választmányt küld ki, ennek hatás és működési köre. 29. Az ügyvezető, a 27. §-ban felsorolt munkarészeket a tényleges állapotnak megfelelőnek készíti. 30. Az uj földadó munkálatok megindításához szükséges munkarészek az elöljáróságnak az uj munkálat megindításakor a nyilvántartási biztos által átadatnak és annak a munkálat befejezése után ismét visszaadatnak. 31. §. A 27. §. értelmében készítendő határleirás. 32. §. A 27. §. végrehajtandó munkálathoz a mintaterek jegyzéke és az osztályok fölállítása iránti javaslat az ügyvezetőnek másolatban kiadandó a nyilvántartási biztos által. 33. §. Az adótelekkönyv elkészitésére kiváló gond fordítandó. 34—36. §§. Az adótelekkönyv elkészítésénél követendő eljárás. 37. §. A figyelembe veendő mivelési ágak és az egyéb czélokra használt területek beosztályozása. 38—42. §§. Az adótelekkönyv elkészítésénél követendő eljárás. 43. §. Az 1871. XXXIX. és XL. (1885. XXIII.) t.-cz. értelmében készített és kezelt védmüvek által ármentesitett területekre vonatkozó eljárás, a 21. §-ban felsorolt esetek beálltával. 44. §. Az osztálykivonat elkészítése. 45. §. A birtokivek elkészítése. 46. §. A birtokivek összesítésének (summarium) elkészítése. 47. §. Az ügyvezető a 27. §-ban felsorolt munkarészek befejezéséről a kir. adófelügyelőnek jelentést tesz. 48. §. A munkálatok helyszíni felülvizsgálásának határnapja. 49. §. A jóváhagyott kataszteri telekkönyv és egyéni birtokivek közszemlére való kitétele, az érdekelt felek felszólalásai. 50. A 49. §. értelmében beadott felszólítások körüli további eljárás. 51. §. Az egyéni felszólalások helyszíni felülvizsgálásának határnapja. 52. §. Az egyéni adófelosztási jegyzéknek és adókönyvecskéknek a jóváhagyott uj munkálathoz képest kiigazitása. 53. §. A községi elöljáróságnak és kataszteri választmánynak kötelességei, a kataszteri helyszinelési felügyelőség által részletes felmérés vagy utólagos mérnöki helyszínelés folytán végzendő munkálatok körül.
96 g) Az e l e m i k á r o k e s e t e i b e n k ö v e t e n d ő e l j á r á s . 54. §. Azon elemi csapások elősorolása, melyek eseteiben az 1883. XLIV. t.-cz. 49. §-a értelmében adóelengedésnek van helye. 55. §. A községi biró (stb.) teendői, az 54. §. értelmében fölvett szemlejegyzőkönyv, nyomtatványok stb. iránt. 56. §. A községi biró (stb.) további teendői ugyanezen ügyben, egyúttal utasitás az A. és B. betűs jegyzékek betöltésére nézve. 57. §. A községi jegyző, az előző szakaszban fölemiitett A. és B. betűs jegyzékek alapján, a G. minta szerinti kimutatást elkészíti. 58—59. §. Az 54. §. értelmében készitendő károsultak fölvételi jegyzéke vagy jegyzékeinek kezelése. 60. §. Az elemi károk helyszinén eszközlendő fölvételével megbizott bizottság tagjai. 61. §. A 60. §-ban fölemiitett bizottság díjtalanul működik. 62. §. A 60. §. szerint megalakult bizottság jogai. 63. §. A 60. §. szerint megalakult bizottság teendői. 64. §. A községi (stb.) elöljáróság teendői, a C. betűs jegyzékben kimutatott adóleengedés elkönyvelése körül. 65. §. A 64. §-ban érintett leirás befejeztével a G. betűs kimutatásra iktatandó bizonyitó záradék szövege. 66. §. Az adóleirási tételek elleni felebbezések határideje és a követendő eljárás. B. A kir. adófeiügyelő és kir. nyilvántartó biztos teendői. 67. §. A nyilvántartási biztosok működési köre. a) A b i r t o k v á l t o z á s o k
bejelentése,
fölvétele
és k e r e s z t ü l
vitele.
68. §. A községi jegyző (stb.) által a beállott birtokváltozások körül követett eljárásnak felülvizsgálása. 69. §. A nyilvántartási biztos eljárása az előző §. szerint megejtett vizsgálat alapján kiderített hiányokra nézve. A 10. §-ban érintett jegyzékben fölvett új osztályozást igényelt eseteknek a helyszinén eszközlendő fölülvizsgálata. 70. §. Az érdekelt felek által beadott felszólalások tárgyalásának módja. 71. §. A nyilvántartási felügyelő vizsgálati eredményeinek foganatosítása. 72. §. A kir. adófelügyelőhöz beterjesztett (14. §.) nyilvántartási jegyzékek iránti további intézkedések (3., 17. és 69. §§-ok.) 73. §. A kir. illetékkiszabási hivatalnak teendői. b) T é v e s b e j e g y z é s e k , e l í r á s o k . 74. §. A kir. adófelügyelő és nyilvántartási biztos teendői, a földadó-munkálatban előforduló kiszámítási hiba vagy téves bejegyzés (elirás) esetén.
97 75. §. Adó alá nem tartozó földterület adókötelesnek történt beírása, vagy megfordított esetben követendő eljárás. 76. §. Azon esetek elősorolása, melyekben hibás telekkönyvi fölvétel kiigazításának helye van. 77. §. A kir. adófelügyelő teendője az előző szakaszban emiitett esetekben. 78. §. A nyilvántartási biztos és kir. adófelügyelő teendői, némely területek elírása (kihagyása vagy többszöri leírása) esetén. 79. §. További teendők, ha az előző §-ban körülirt eset vagy esetek kétséget kizáró módon ki nem deríthetők. 80—82. §§. A 76. §. b) és c) pontjaiban körülirt térfogati különbözetek kiderítésénél követendő eljárás. 83. §. A 82. §. esetében, a változásnak a kataszteri munkálatokban való keresztülvezetését a 98. §. szabályozza. 84. §. A 76. §. d) pontjára alapított kügazitás körüli eljárás. 85. §. A 76. §. e) pontjára alapuló kiigazítás a 79. §. szerint eszközlendő. 86. §. Az előző §§-ok értelmében megejtett vizsgálatok esetén előállott mivelési ágváltozás és uj osztályozás elleni felebbezések módozatai. c) Az a d ó t á r g y - v á l t o z á s f e l v é t e l e és k e r e s z t ü l v i t e l e . 87. §. Azon esetek elősorolása, melyekben bizonyos adóköteles földrészlet vagy földrészletek az adó alul fölmentetnek, a bejelentés és az adóleirás ideie. (1875. VII. t.-cz. 5. §. jelen utasítás 2. §. 5. pontja 2. bekezdése). 88. §. Az adókötelessé vált területek eseteinek bejelentése, fölvétele. 89. §. A 18. §. értelmében a kir. adófelügyelőhöz beküldött III. számú jegyzékben foglalt adótárgy-változási esetek körüli eljárás. 90. §. A nyilvántartási biztos teendői a 89. §-ban foglalt esetekben. 91. §. Az adótárgy-változásról felveendő jegyzék betöltése. 92. §. Az adótárgy-változásról felvett jegyzék továbbítása a kir. adófelügyelőhöz. 93. §. A pénzügyminister által jóváhagyott adótárgy-változási esetek keresztülvitele az illető munkarészekben. 94. §. Az előző §-ban körülirt eljárás elleni felebbezések. 95. §. A 94. §-ban felemlített felebbezésekre hozott pénzügyministeri határozatok foganatosítása. d) E l j á r á s a k ö z s é g h a t á r á n a k v á l t o z á s a e s e t é n . 96. §. A kir. adófelügyelő teendői, ha a község határvonala birói Ítélet, közigazgatási határozat, vagy külön engedély alapján változik. 97. §. A nyilvántartási biztos teendői. 98. §. A 96. §-ban felsorolt esetek keresztülvezetése. 99. §. Azon elvek, melyek szerint a község határvonalában történt változások keresztűlvezetendők. ?
98 100. §. Az ügyvezető, a nyilvántartási biztos és kir. adófelügyelő teendői, a község határában keletkezett uj község földadó-munkálatainak elkészítésére nézve. e) I d e i g l e n e s
adómentességek.
101. §. A jelen utasitás 1. fejezete 2. §-ának 7-ik pontja alatt felsorolt ideiglenes adómentességi esetekben benyújtott folyamodványok elintézése; a nyilvántartási biztos és a kir. adófelügyelő teendői. 102. §. A 101. §. eseteiben a nyilvántartási biztos által megejtendő helyszini vizsgálat. (Lásd 87. és következő §§-ait.) 103. §. A nyilvántartási biztos további teendői a 101. §. eseteiben. 104. §. A 2. §. 7. b) pontja alapján beadott és rendszeres ármentesitési vagy vizszabályozó társulatok által emelt védművekre alapitott folyamodványok tárgyalása. 105. §. A nyilvántartási biztos teendői a 2. §. b) és h) pontjaiban leirt esetekben. 106. §. A helyszini vizsgálat módozatai és az adótárgy változási jegyzék fölvétele. 107. §. A nyilvántartási biztos teendői a 2. §. 7. k. c) pontja (1875. VII. t.-cz. 6. §-a c) pont) eseteiben. (Erdősítések.) 108. §. A nyilvántartási biztos teendői uj telepítések esetében. 109. §. A nyilvántartási biztos teendői, a 2 §. 7. e) pontja alapján szőlőrészletre kért ideiglenes adómentesség esetében. 110. §. A nyilvántartási biztos teendői, a 2. §. 7. f ) pontja alapján philloxeramentes területen ültetett uj szőlőre ideiglenesen kért adómentesség esetében. 111. §. A nyilvántartási biztos teendői, a 2. §. g) pontja alapján elárasztásra berendezett szőlőterületre kért ideiglenes adómentesség esetében. 112. §. A nyilvántartási biztos teendői, a 2. §. 7. h) pontja esetében, a tűz által elpusztított vagy megkárosított erdők ideiglenes adómentességére nézve. 113. §. Az előző §. esetén megejtendő vizsgálat alkalmával felveendő F. jegyzék, az érdekelt fél felszólalása — a felebbezés beadásának határideje. 114. §. További teendők az adótárgyváltozásról fölvett F. jegyzékkel. 115. §. A pénzügyminister által jóváhagyott, az F. jegyzékben foglalt ideiglenes adómentességi esetek nyilvántartása, illetve keresztülvezetése. 116. §. Az ideiglenes adómentességek lejáratának határideje pontosan vezetendő s az adó szabályszerűen előírandó. 117. §. Az 1881. XLII. t.-cz. 1. és 2. §. értelmében meghosszabbítható ideiglenes adómentességekkel (2. §. 7. a) b) p) a kir. adófelügyelő, a pénzügyminiszter által esetről esetre kiadandó rendeletek szerint jár el. f ) T a g o s í t á s o k és b i r t o k r e n d e z é s e k . 118. §. A kir. adófelügyelőknek és a nyilvántartási biztosoknak teendői az 1875. VII. t.-cz. V. f. 58. §-a és a jelen utasitás II. R. 2. f. 21. §-a értelmében a község határában végrehajtott birtokrendezés stb. esetén.
99 119. §. A határ és a mintaterek előzetes felülvizsgálata az ügyvezető és a községi kat. választmány által a nyilvántartási biztos jelenlétében, az ügyvezető működésének ellenőrzése. 120. §. A 27. §-ban felsorolt uj munkarészek elkészültével a nyilvántartási biztos által megejtendő vizsgálat s annak határideje. 121. §. A földadó alapjául szolgáló korábbi tisztajövedelem indokolatlan apadásával szemben követendő eljárás. 122. §. A 121. §. alapján felvett jegyzőkönyv czélja. Az érdekeltek felebbezési joga. 123. §. A felülvizsgálat befejeztével a nyilvántartási biztos által a kir. adófelügyelőhöz beterjesztendő jelentés és munkarészek s ezeknek áttétele a nyilvántartási felügyelőhöz. (Sommás osztálykivonat.) 124. §. A nyilvántartási felügyelő által teljesített felülvizsgálat utáni eljárás, és a helyesbítések keresztülvezetéseért járó munkadíj. 125. §. A nyilvántartási biztos által felülvizsgált munkarészeknek a községekben közszemlére való kitétele a felszólalások érvényesítése czéljából. 126. §. A felszólalások felülvizsgálata a nyilvántartási felügyelő által. 127. §. A nyilvántartási felügyelő által javasolt változásoknak keresztülvitele; a pénzügyminiszter jóváhagyása után; az adóelőírása a következő évre; az uj földadó sorozati munkálatok elhelyezése; visszahatólagos adókiegyenlités. 128. §. Az egyes birtokosok tartozásának az uj kivetés szerinti kiigazitása. 129. §. Az uj birtokbavétel idejének kipuhatolása és megállapítása. 130. §. Az adókiegyenlités visszahatólag számítandó ideje; az adótöbblet behajtásának módozatai, az ennek folytán érvényesíthető felszólalások határideje és a felebbezés föltételei. 131. §. Az adókiegyenlités módozatai, ha a tagosítás stb. végrehajtása óta 5 évnél több idő folyt le. 132. §. A 127—131. §§-ban elrendelt adókiegyenlitésen kivül sem adómegtéritésnek, sem adó utánfizetésnek helye nincs. g) Az elemi c s a p á s o k á l t a l o k o z o t t k á r o k f e l v é t e l e és m e g á l l a p í t á s a . 133. 134. 135. 136. 137. 138. 139. 140. 141. 142.
§. §. §. §. §. §. §. §. §. §.
Az Az Az Az Az Az Az Az Az Az
elemi csapások esetei. adóleengedés megállapítása. adóleengedés mérve. adóleengedés megállapítására hivatott közegek. adóleengedés mértéke. adóleengedés mértéke szántóföldeknél. adóleengedés mértéke réteknél. adóleengedés mértéke szántóföldeknél (132. §. c) p.) adóleengedés mértéke szántóföldeknél. adóleengedés mértéke mivelési ág változás esetén. 7*
100 143. §. Az elemi csapás esetének bejelentési határideje, a helyszini fölvétel; a szükséges nyomtatványok. 144. §. Az elemi kár felvételére hivatott bizottság tagjai. (A. és B. betűs nyomtatványok.) 145—146. §§. A bizottság eljárása. 147. §. A nyilvántartási biztos és kir. adófelügyelő további eljárása. (C. minta.) 148. §. A kir adófelügyelő helybenhagyási záradéka. (C. betűs jegyzék.) 149—150. §§. A kir. adófelügyelő által helybenhagyott C. betűs kimutatással való további elbánás. 151—154. §§. Az adóleirási tételek elleni felebbezés. h) A f ö l d a d ó , h á z o s z t á l y a d ó , k ö z s é g i és m e g y e i a d ó k , v a l a m i n t az e g y e n e s adók m ó d j á r a b e h a j t a n d ó s egyes v i z s z a b á l y o z ó t á r s u l a t o k a t t e r h e l ő j á r u l é k o k k i v e t é s e , k ö n y v e l é s e és b e s z e d é s e . 155. §. A nyilvántartási biztos teendői az 1885. XXII. t.-cz. 2. §-ának 1. e) pontja alatt elősorolt adónemek ellenőrzése körül. 156. §. A nyilvántartási biztos teendői a földadóra nézve. 157. §. A nyilvántartási biztos teendői a házosztályadóra nézve. 158. §. A három év tartamára kivetett házosztályadó helyes kivetésének ellenőrzése; a kiderített hiányokkal szemben követendő eljárás. 159. §. A nyilvántartási biztos teendői a községi és megyei adókra nézve. 160. §. A közadók fejében beszedett pénzek ellenőrzése. 161. §. A nyilvántartási biztos teendői, az egyenes adók módjára behajtandó és egyes vizszabályozó társulatokat terhelő járulékok ellenőrzésére nézve. (A. és B. minták.) 162. §. A nyilvántartási biztos teendői, a községi adókezelés megvizsgálása alkalmával. i) A m á r l é t e z ő v í z s z a b á l y o z á s i t á r s u l a t o k e s e t l e g v á l t o z o t t és az újonnan keletkezett társulatok ártereinek valósítása. 163—164. §§. A nyilvántartási biztos teendői (ártéri valósítási jegyzék). h) A f ö l d a d ó s o r o z a t i l e v é l t á r a k
165. 166. 167. 168.
§. §. §. §.
kezelése.
A A A A
földadó-sorozati levéltárak a kir. adófelügyelők által kezelendők. földadó-sorozati levéltárak kezelésének módja. földadó-sorozati levéltárak helyiségei. földadó-sorozati levéltárakban elhelyezett munkarészekről készitendő másolatok és kivonatok. 169. §. Megrendelési könyv a 169. §-ban emiitett másolatok és kivonatok beiktatására. (Megrendelési könyv mintája.)
170. §. A megrendelt másolatok és kivonatokért fizetendő dijak.
101 171. §. Kiselejtezés. 172. §. A földadó-sorozati levéltár kezelésének ellenőrzése. 173. §. A földadó-sorozati levéltár kezelésével járó erkölcsi és anyagi felelősség. C. Nyilvántartási felügyelők. 174. §. A nyilvántartási felügyelők működési köre. 175—176. §§. A nyilvántartási biztosok működésének ellenőrzése. 177. §. A nyilvántartási felügyelő időszaki jelentései. 178. §. A nyilvántartási felügyelő által eszközlendő alaki és helyszini vizsgálatok. 179. §. A nyilvántartási felügyelő teendői a vizszabályozó és ármentesitő társulatokkal megejtendő liquidatiók alkalmával. 180—191. §§. A liquidatió körüli eljárás. 192. §. A liquidáló bizottság tagjai. 193. §. Egyes önálló külön védmüvek liquidálásának módja. 194. §. A liquidáló bizottság összehivása. 195. §. A liquidatió alapjául szolgáló adatok beterjesztése. Í96—197. §§. A liquidáló bizottság tárgyalási sorrendje és tárgya. 198—200. §§. Liquidationalis jegyzőkönyv. 201. §. A védmű által elfoglalt terület értékének megállapítása. 202. §. A tárgyalás elnapolása és uj határidő kitűzése. 203. §. A liquidálás megejthetése czéljából szakértők közbenjöttével tartandó helyszini vizsgálat. 204. §. A jegyzőkönyv lezárása. 205. §. Az eltérő véleményeknek jegyzőkönyvbe való foglalása. 206. §. A bizottsági elnök teendői oly társulattal szemben, mely kumulatív betudást nem kért, de a hol a részletes ártér-fejlesztés befejeztetett. 207. §. Az egy védmű kötelékébe tartozó, de különböző hozzájárulási kulcscsal biró területek költségeinek kiszámítása. 208. §. A két külön védmű kötelékébe tartozó területek költségeinek kiszámítása. 209. §. Azon területek költségeinek kiszámítása, a melyekre nézve a kumulatív megtérítés kéretett. 210. §. Az adó kumulatív megtérítése körüli intézkedések. D. Helyszínelő kataszteri felügyelőségek. 211. 212. 213. 214. 215.
§. §. §. §. •§.
A A A A A
helyszínelő kataszteri felügyelőségek feladata. működéséhez szükséges munkarészek. helyszínelő kataszteri felügyelő teendői. helyszínelő kataszteri becslőbiztosok teendői. helyszínelő kataszteri felügyelő további teendői.
102 216. §. A munkarészeknek közszemlére való kitétele; és a felszólalások érvényesítésének határideje. 217. §. A felszólalások helyszini felülvizsgálata. 218. §. A pénzügyminiszter által jóváhagyott felszólalások vizsgálati eredményének keresztülvezetése és azzal kapcsolatos további teendők.
E. 219. 220. 221. 222.
§. §. §. §.
Kataszteri igazgatóság Kolozsvárott.
Az igazgatóság hivatása. A munkálatok meginditása körüli teendők. Az uj földadó-sorozati munkálatoknak a helyszinén való megvizsgálása. A helyszinén megvizsgált uj földadósorozati munkálatoknak felülvizsgálása és azzal kapcsolatos további teendők. 223. §. Az egyéni felszólalások érvényesithetése czéljából szükséges intézkedések megtétele. 224. §. Az egyéni felszólalások helyszini felülvizsgálata. 225. §. A pénzügyminister által jóváhagyott változások keresztülvezetése és azzal kapcsolatos további teendők.
103 község.
megye.
I. számú nyilvántartási jegyzék az 18
év folyamán a birtokosok személyében beállott és bejelentett változásokról.
1. rakt. szám.
104
Változás s N
a
a
b i r t o k o s
xr
ház neve
lakhelye
száma
"o 1
előtt
birtokiv száma
dülő neve
f ö l d r é s z l e t
hely-
mive-
rajzi
lési
száma
ága
7
8
tiszta osz-
területe
k. hold Q öl 2
3
4
5
6
jövedelme
tálya
9
10
frt
| kr 11
105
Változás a
b i r t o k o s
ház neve
után
lakhelye
száma
a birtok
hely-
mive-
iv
rajzi
lési
száma száma
ága
f ö l d r é s z l e t
osz-
területe
tálya k. hold | o öl
12
13
14
15
16
17
18
19
tiszta
Észrevételek
jövdelme frt
| kr 20
21
107 megye.
község.
II. számú nyilvántartási jegyzék.
11.
rakt.sz.Kis-Medián.(Küliv.)(Egyen sadókD.)C.minta.
id eo U
U
o1—ö1 eo
ü
t
Nyugoti dülö.
320. Tőkés István
k ö z t i
320.
ut 319. Ferenczy Pál
318. György Endre
U
319.
j
317. Somosy Ignácz
316. Varga Mihály két
317/j Meyer Salamon
317/j Somosy Ignácz
316.
315. Varga János
108
Keleti dülő. t d ü l ő
t
Nyugoti dülö.
Keleti dülő.
t
109 megye.
község.
III.
számú
Nyilvántartási jegyzék a községi
(városi) elöljáróságnál az 18
év folyamán bejelentett,
vagy az elöljáróság által felfedezett adótárgy változásokról.
11. rakt. sz.Kis-Medián.(Küliv.)(EgyenesadókD.)C.minta.
110
Folyó szám
A
b
e
j
e
l
e
n
ő
A ház
n e v e
birtokiv
ideje o k a
száma
•
v á l t o z á s
lakhelye
•
V
t
év
hónap
111
A
b e j e l e n t é s
k e l t e
év
hónap
i
A változás tárgyát képező földrészlet
helyrajzi nap
száma
területe
k. hold
•-öl
mivelési ága
Észrevétel
-
,
;
113 megye.
község.
IY. szám.
Mintaterek, jegyzéke.
29. ralit. sz. (Kataszter. (Küliv.)
8
1
ág
2
3
d) Községek megnevezése
4
t e r m o mélysége láb
Tételszám
Mivelési
Minőségi osztály
114
5
l
JS/L
i
n
r é t e g é n e k
e
í
r
á
6
s
a
t
a -
115
•fc é
r f
altalajának Lejtése, l e í r á s a
nedvességi
foka
s egyéb tulajdonságai
d ü l ő
e
k
v
'N 'S5 S Oj
ŰQ
é
s
e Jegyzet.
birtokosának n e v e
r£3
7
8
9
12
11 lü
8*
117 megye.
A kir. adófelügyelő székhelye:
község.
A kir. adóhivatal székhelye:
V. szám.
Jegyzéke azon földrészleteknek, melyek hó
község határában az 188
-ik napján
évi
által károsulván, e
miatt adóleirás czéljából az 1883. évi XLIY. t.-cz. 49. 50. §-a értelmében felvétettek.
Bejelentetett a kir. adófelügyelőnél 18
évi
napján
hó szám alatt.
A bejelentés valóságát bizonyitom
kir. adófelügyelő.
11. rakt. sz.Kis-Medián.(Küliv.) (Egyenes adók D.)
C. minta.
-ik
118 1.
2.
|
3.
| 4.
5. |
6.
|
A károsult
7. |
8.
|
9.
földrészletnek
A kárvallott földbirtokos
hold
öllel
•
öl
tiszta jövedelem osztrák értékben
•
mivelési ága
helyrajzi száma
lakása házszáma
| Folyószám
neve
11.
|
12.
A helyrajzi vizsgálat alkalmával a földrészlet
kataszter szerinti
térmértéke
10.
frt
termése megkárosult bevetve, beültetve adója vagy ugarban találtatott évi
kr frt kr
a bizottsági becslés előszéná- szerint ban vagy V/ 3T / /3 részben sarjuban vagy egészben réteknél
2
119 14.
13.
Az 18 évre törvényesen megállapított adó-elengedés
tételenként
1G.
15.
birtoko-
"S á - a ^ N be £
O)
ö
:> %
5S -S oi
18.
2 'C
« « -s O -O a -o > ™ 0< 03 S
.SS •T cs3 ^ "3 a
•o » S <5
*r «
kr
frt
! kr
•W ® xí »© N CL,
kr
frt
o £ -o
u 22 rs 0rH 0 bc 0> £M
pC
•
Q} CQ W) a
> N e3 O eS =© 03 Jr> -03 »-S —1 >a t>Ö frt
bo , -o
c£
N :©
« <:=> t-i .3
d
frt
20.
19.
2 -S . 03 s sO a
.©
sokként összesen
17.
A ^
kr
frt
kr
frt
kr
frt
kr
Jegyzet.
121 megye.
A kir. adófelügyelő székhelye:
község.
A kir. adóhivatal székhelye:
VI. szám.
Jegyzéke azon épületeknek, melyek
községben az
hó
napján ^ ^
e miatt adóleirás czéljából az
1883.
18
évi
által lakhatlanná váltak, s
XLIV. t.-cz. 49. 50. §-a értelmében
felvétettek.
A káreset bejelentetett a kir. adófelügyelőnél 18 napján
évi
hó
szám alatt.
A bejelentés valóságát bizonyítom:
kir. adófelügyelő.
11. rakt. sz.Kis-Medián.(Küliv.) (Egyenes adók D.)
C. minta.
122 1
2
|
3
4
5
| 6
| 7 |
8
9
10
11
|
12
13 | 14 | 15
16
|
A helyszini vizsgálat
Az adókivetési lajstrom szerint
é s lakhat-
A kárvallott birtokos
házosztályadó alá tartozó
kr
után leírandó házosztály-adó
a
CQ
fokozata
összes házadója (8. és 11. rovat)
évi házbéradója
frt kr frt kr frt
c3
vs5 N
osztálya
kr
tiszta házbérjövedelme
1 frt
száma
| évi házosztály | adója
lakhelye
fokozata
neve
j osztálya
N >o CQ
h á z b é r a d ó
alá tartozó lakrészek
száma
a
•eS
A megkárosult házszáma
, f vSK
h ázosztály adó
frt kr
-
—
—
-
123 17
18
19
szerint a megkárosult lanná vált
házbér-adó
20
21
22
a 16 ik
a 19-ik
24
Ált. jöv. pótadó
adó, az ált. jöv. pót- a 20-ik adó kiszámítása B
ns
végett az 1883. évi XLYI. t.-cz. 15. §-a értelmében kikere-
rovat alatti, kikerekített törzsadó után
kítve |kr
frt
kr
frt
kr
frt
kr
frt
kr | frt
26
25
-$2 A ® 00 ÍZ >H »seS 2:0 ea — «©a co 00 CtH a ns 00 03 O J b O S O b D a > p, 3 10 « fl -O § •Si fll a <X>fl)-Ö 2 Q3 cq £ « •gio'o 1 e aj 'o S a ö H-) «« > 3 £ ej
40%
rovatban foglalt
lakrészek
frt
23
kr
frt
kr
frt
kr
27
® S
C O > <X> •
ofi -V >
>
© ! ^ 9--oá CO Q
N ^
ÍC
©
r n s « >"8
Z. co -cí -©
frt
kr
125 Törvényhatóság: Kir. adófelügyelő: Kir. adóhivatal: község, város.
VII. szám.
Kimutatása azon adóleengedéseknek, melyekben a bent névszerint feljegyzett föld(liáz-) birtokosok az 1 8 8
év
hó
községben volt által szenvedett károk folytán részesültek.
11. rakt. sz. Kis-Medián. (Küliv.) (Egyenes adók D.)
C. minta.
^n
126
1
2
3
4
5
- 6
7
Az 188 évre törvényesen megállapított leengedés
A károsult birtokos Folyószám
föld-
n e v e
lakhelye
házszáma
házbér-
házosztály-
a d ó b a n frt
kr
frt
kr
frt
kr
a 6-ik
11
a 7-ik
rovatban foglalt adó az általános jövedelmi pótadó kiszámítása végett az 1883. évi 46. t.-cz. 15. §-a értelmében kikerekítve frt |kr
frt
kr
frt
kr
13
12
Általános jövedelmi pótadó
40 %
30 %
a 8-ik
a 9-ik
a 10-ik
rovat alatti kikerekített adó után frt
kr
frt
kr
frt
kr
frt
•
—
kr
16
15 ; . • 0)s be-;
S-ss ®
frt
kr
17
Az 5., 6., 7. és 15. rovatban foglalt összegek együtt véve
az 5-ik
10
9
Tekintettel a 14. rovati lalt összegre az 1883. törv.-czikk 15. §-a ért leírandó általános jöv., potado
8
A birtokos terhére 188... évben 1 az 5 — 7. rovat alatti adónemek 1 után, az esetleges törlésekfigye-1 [r* lembe vételével még fennálló általános jövedelmi pótadó
127
frt
kr
A birtokos sajátkezű aláírása annak elismeréseül, hogy a 16. rovatban foglalt összeg adókönyvecskéjébe beíratott
129 megye.
község.
VIII. szám.
J e g y z é k adóközségben 18
év
bejelentett adótárgybeli változások és az azok felett tartott helyszíni vizsgálatnak hivatalos leletéről.
6. rakt. sz. Nagy-fogalmi. (Egyenes adók C.)
F. minta.
9
neve lakhelye öllel
A földrészletnek
hold • öl frt kr frt kr
A bekövetkezett változás oka, időpontja (év, hó, nap) és a bejelentésnek ideje (év, hó, nap)
A nyilvántartási jegyzőkönyv tételszáma, mely alatt a változás bejelentetett
évi földadója o. é.
tiszta jövedelme o. é.
térfogata 1600 •
osztálya
művelési ága
A birtokosnak
a dülő megnevezése
helyrajzi száma
házszám
birtokiv száma
Tételszám
130
j
131
^
h o l d | n ö l frt
fa-
frt
fa hold •
az évi földadó o. é.
a tiszta jövedelem p. p.
a terményzo terület 1600 • öllel
öl frt kr frt kr hold •
fogyatkozott
a terméketlen terület
öl frt kr frt kr h o l d | Q ö l hold •
9*
öl
Észrevétel.
9
szaporodott
fogyatkozott az évi földadó o. é.
u
a tiszta jövedelem o. é.
'3?
osztálya
03
szaporodott a terményzo terület 1600 • öllel
S
N ÖC ;s 'aa
E n n é l f o g v a
évi földadója o. é.
cí
tiszta jövedelme p. p. |
«c8 -0cg3 >"3'S>
térfogata 1600 •
öllel
i
A földrészletnek a hivatalos lelet szerinti
133 megye.
község.
IX. szám.
Sommás osztálykivonat.
31. rakt. sz. Kataszter.
134
II. osztály
I. osztály .... frt
kr
frt
kr
III. osztály frt
IY. osztály
kr
frt
kr
Y. osztály frt
kr
Község N CD Q3
tiszta
r
hold jövedelem
H
forintoktan
tiszta
hold jövedelem forintokban
tiszta
hold jövedelem
tiszta
hold jövedelem
forintokban
forintokban /
Szántóföld
. .
Kert
Két
1
Szőlő
. . . .
Legelő
. . . .
Nádas
. . . .
Erdő
. . . .
Mindösszesen .
tiszta
hold jövedelem forintokban
135
VI. osztály frt
kr
VII. osztály frt
kr
VIII. osztály ....... frt
Összesen
A község összes területe és tiszta jövedelme
Átlag
kr
térfogat és tisztajövedelem tiszta tiszta tiszta hold jövedelem hold jövedelem hold jövedelem hold forintokban forintokban forintokban
tiszta jövedelem forintokban forintokban
hold
1
tiszta jövedelem forintokban
137 A m. kir. adófelügyelő székhelye: A m. kir. adóhivatal
megye.
székhelye:
X-ik szám.
Egyénenkinti kimutatás (főkönyv)
azon kamatokról, melyeket a
társulatnak
az 1879. XXXV. törvényczikk alapján adott
forintnyi állami
előleg után az érdekelt és adójukat a k"' to^éT'*1 fizető ártérbirtokosok 18...
évi
:
9. rakt. sz. Nagy-fogalmi. (Küliv.)
hó 1. napjától fizetni tartoznak.
A. minta.
138 1
3
2
|
4
T Az Folyó- 1879. évi adótételfőkönyv szám tételszáma
Az
|
a
5
r
t
|
o
6
z
|
á
ártérbirtokos terhére eSö Az é v i és a kamat- kamatjáház- járulék alaprulék ját képező összege e l ö l e g r é s z száma összege
neve
frt
kr
frt
7
s
év
kr
Összesen 1879 1880 Összesen 1879 1880 Összesen 1879
j
egyenként frt
1880
|
8
A 6. rovat alatti évi kamatjárulékból fizetendő
1879
:
|
.
1880 Összesen 1879 1880 Összesen 1879 1880 Összesen 1879 1880 Összesen 1879 1880 Összesen
kr
összesen frt
| kr
139 9
A befizetés
|
10
|
11
|
12
L
e
|
13 r
o
|
14 v
| á
15 s
|
16
|
17
|
18
Összehasonlítva a 8. és 15. rovakése- behaj- tokat, mutatko- jegyzet. zik az 1880. év delmi tási végén kamat illeték
1880.
1879.
behaj- kamatjárulék tási egyen- összeilleték egyen- összenapló- ként sen ként sen hátralék túlfizetés kelte czikke frt kr frt | kr frt kr frt kr frt kr frt kr frt |kr frt kr frt | kr frt Ikr kamatjárulék
késedelmi kamat
—
— — —
—
—
-
—
—
— — —
—
—
—
—
—
19
.
141 A m. kir. adófelügyelő székhelye: A m. kir.
megye.
adóhivatal
székhelye:
XI-ik szám.
Községenkinti kimutatás (számfejtőltönyv)
azon kamatokról, melyeket a
társulatnak
az 1879. XXXV. törvényczikk alapján adott
forintnyi állami
előleg után érdekelt adójukat a kir' ka^éjnéi1^ fizető ártérbirtokosok évi
8. rakt. sz. Nagy-fogalmi. (Küliv.)
18
hó 1. napjától fizetni tartoznak.
B. minta.
142 1
2
3
|
4
T Az 1879. évi Folyóadószám főkönyv tételszáma
a
|
j
5
r
t
o
Az ártérben fekvő községek ártér birtokosai
neve
száma
6
z
|
á
Az é v i
terhére eső kamatjábamatjárulék rulék alapját képeösszege ző előlegrész összege
frt
kr
frt
7
s
|
8
.
A 6. rovat alatti évi kamatjárulékból fizetendő
év
kr
egyenként frt
kr
1879 1880 Összeses 1879 1880 Összesen 1879 1880 Összesen 1879 1880 Összesen 1879 1880 Összesen 1879 1880 Összesen 1879 1880 Összesen
—
összesen frt
kr
143 9
|
10
|
11
| L
12
|
e
13 r
| o
14 v
| á
15 s
|
16
|
17
|
18
19
.
Összehasonlítva a 8 . é s 15. rovakamatjárulék kése- behaj- tokat, mutatko- Jegyzet. behaj- kamatjárulék késezik az 1880. év tási delmi tási delmi végén egyen- össze- kamat illeték egyen- össze- kamat illeték napló - ként hátralék túlfizetés ként sen sen kelte czikke frt kr frt |kr frt | kr frt kr frt kr frt kr frt kr frt kr frt kr frt kr 1880.
1879.
A befizetés
— — —
—
—
— —
—
—
—
—
— —
—
—
—
—
— —
145
XII-ik szám.
Ártérvalósitási jegyzéke községben a
vízszabályozási
árterületében fekvő ármentesitett földrészleteknek. Kataszt. telekkönyv helyrajzi száma
T e r m ő t e r ü l e t
t é r f o g a t a
Dülő neve t
szántóföld h. | öl
kert
rét h.
h.
öl
öl
szőlő h. | öl
legelő
nádas
h.
h.
öl
erdő
cl
h
| öl
•
•
-
35. rakt. sz.
10
Adómentes terület h. | öl
146 Kataszt. telekkönyv helyrajzi száma
T e r m ő t e r ü l e t
t é r f o g a t a
Dülő neve
szántóföld h.
öl
rét h.
kert öl
h.
öl
szőlő h.
öl
legelő h.
öl
nádas h.
öl
erdő h.
öl
Adómentes terület h.
öl
147
XIII. szám.
Megrendelési könyv a
megyei kir. adófelügyelő kezelése alatt álló földadó-sorozati levéltárból kiadott másolatok és kivonatokról.
m
36. rakt. sz.
10*
148 A megrendelt másolatok
Folyószám
A megrendelő
A
megrendelés
kelte
neve
lakhelye hónapja
napja
tárgya
darab vagy iv száma
másolási egységi ára frt
kr
149 vagy kivonatok dijának összes ára frt
kr
A darab vagy iv száma
felhasznált
nyomtatványok egységi
összes
Az átvétel
ideje
jelzése vagy meg-
á
r
és
a
nevezése frt
kr
frt
kr
igazolása
151
I.
FÜGGELÉK.
1875-ik ÉVI
VII. TÖRVÉNYCZIKK a földadó
szabályozásáról.
/
(Szentesítést nyert 1875. évi márczius 21-ód. Kihirdettetett az országgyűlés mindkét házában 1875. évi márcziushó 30-án.)
Ml
ELSŐ
FERENCZ
JÓZSEF,
Isten k e g y e l m é b ő l A u s t r i a i Császár, C s e h o r s z á g K i r á l y a stb., é s M a g y a r o r s z á g A p o s t o l i Királya. Kedvelt Magyarországunk és társországai hű főrendei és képviselői közös egyetértéssel a következő törvényczikket terjesztették szentesítés végett Felségünk elé: I. FEJEZET. Általános határozatok, i . §• A földbirtok arányos megadóztatása czéljából a magyar állam területén fekvő minden földbirtok tisztajövedelme ezen törvény rendeletei szerint újból kinyomoztatik, és általános földadó-kataszter készittetik. A földbirtoknak ezen törvény értelmében kinyomozott tisztajövedelme — kivéve az 52., 53. és 58. §§., illetőleg az utóbbi §-ra való vonatkozásban a 4. és 5. §§-ok és a 6. §. b) és c) pontjai alatti eseteket — sem egyes vidékekre, sem egyes földrészekre nézve nem jöhet változás alá mindaddig, mig az ország egész területére nézve uj földadó-szabályozás nem eszközöltetik.
152 11. §• A földadó azon évtől kezdve, melyben a jelen törvény szerinti adókivetés életbe lép, a tisztajövedelem után minden földrészletre egyenlő, külön adótörvény által megállapítandó százalékban vettetik ki. 3. §• Á 2-ik §. szerinti állami földadóhoz a földtehermentesitési alap évi szükségletéhez megkivántató összeg külön százalékban lesz kiszámítandó és hozzá adandó. A határőrvidéki részek ebbeli mentessége fentartatik.
A földadó tárgyát képezi minden gazdaságilag használható földterület, a mennyiben nem adómentes (5. §.), habár tényleg más czélra fordittatik is. 5. §• A földadó tárgyát nem képezik: a) a közutak, állandó dülőutak, utczák és közterek; b) a beépitett háztelkek és az udvarok; c) szállitásra használható és vízművekre szolgáló csatornák; d) az 1871. XXXIX. és XL., illetőleg az 1840. X. törvényczikk oltalma alá helyezett védtöltések és csatornák; e) temetkezési helyek; f ) országos vagy közhatósági kezelés alatt álló kertek, melyek tudományos, közhasznú vagy jótékony intézetek czéljára közvetlenül szolgálnak; g) a közhatóságok vagy gazdasági, erdészeti és más hasonczélu egyesületek által közczélokra, nem pedig kereskedésre fentartott, — úgyszintén a tanítási czélokra szolgáló fa- és szőlőiskolák. 6. §.
Ideiglen adómentesek: a) az 1868. XXV. törvényczikk 7. és 8. adómentességet nyert földrészletek a le nem járt m á r a ; — ezen adómentesség kiterjed a határőrvidéki téseknél engedett ideiglenes adómentességi esetekre
§§-ai alapján ideiglenes adómentességi idő tartarészekben történt telepíis;
153 b) oly földterületek, melyek a jelen törvény szerinti adókivetéskor még földadó tárgyát nem képezték, s utóbb csak rendkivüli költséggel váltak gazdaságilag használhatókká, ezen időponttól fogva 15 évig; c) erdősitések a másnemű mivelésre tartósan nem használható területeken, jelesen: futókomokon, köves vagy vízmosásos silány szántóföldeken vagy legelőkön, erdei kopár tisztásokon, az erdősités befejezésétől kezdve, az erdősités nehézségéhez és költségéhez mérten 2 0 — 4 0 évig, mely idő letelte után ily területek akkori minőségük szerint megadóztatandók. A letarolandó erdőtalaj újra befásitásával e kedvezmény nem jár. d) Uj telepitvényeknél a telepitvényhez tartozó földek, ha a telep legalább ötven családból áll: hat, ha ötvennél kevesebb, de legalább 10 családból áll: három évre; e) oly szőlőterületek, melyeken a tőkék kivesztek, vagy rendes forgón kivül kivágattak és melyek a talaj megforgatása után újból beültettettek, a beültetéstől számitva hat évre. A változás, melyen az adómentesség alapszik, annak bekövetkeztétől számítandó egy év alatt az adóhivatalnál bejelentendő, különben az adómentességi igény elenyészik. Az adómentességi időszak a változást követő évvel kezdődik. 7. §• A földadó a földbirtokot terheli és annak fizetendő.
tényleges
birtokosa
által
II. FEJEZET.
A földbirtok tisztajöyedelméiiek kiszámítása. 8. §. A föld tisztajövedelmének vétetik a közönséges gazdálkodás mellett tartósan nyerhető közép termésnek értéke, levonván belőle a gazdálkodási rendes költségeket. A fölbirtokkal összekötött jogok, úgyszintén annak valamely iparággal vagy más földbirtokkal való gazdasági összefüggése a tisztajövedelem kiszámításánál tekintetbe nem vétetnek, de viszont az azon fekvő terhek is figyelmen kivül hagyatnak.
154 9. §• A tisztajövedelem mivelési ágak és minőségi osztályok szerint becslés utján nyomoztatik ki. *
10. §. A a) b) c) d) e) f) g)
mivelési ágak következők: szántóföld, kert, rét (kaszáló), szőlő, legelő, erdő és nádas.
»
S z á n t ó f ö l d e k azon földrészletek, melyeken gabonanemüek, kapás vagy kereskedelmi növények vagy ezek egymást felváltva termeltetnek, miveltessenek bár e földek szakadatlanul vagy takarmánytermelés, ugarlás vagy másnemű használat közbejöttével. A k e r t e k h e z , tekintet nélkül arra, be vannak-e kerítve vagy sem, a virág-, zöldség- és gyümölcsös kertek tartoznak, feküdjenek bár a lakhelyek körül vagy külön, gyümölcsösök azonban csak azon esetben, ha a terület jövedelmének nagyobb részét a gyümölcs szolgáltatja. R é t (kaszáló) azon földterület, melynek fütermése évenkint rendesen kaszáltatik. S z ő l ő k azon területek, melyek szőlőtőkékkel be vannak ültetve. L e g e l ő azon tér, mely rendesen legeltetésre szolgál. Az e r d ő k h ö z az állandóan faizásra szánt területek tartoznak, még pedig a szál- és sarjerdőkön kivül az apróbb fákkal benőtt vessző- és rőzsevágásra használható ligetek és füzesek, valamint a lomberdők is, melyeknek lombja takarmányul szolgál. N á d a s o k n a k azon földrészletek tekintetnek, melyeken rendes vágás szerint használni szokott gyékény vagy nád terem. Az 5. §. b) pontjában emiitett háztelkeken és udvarokon felül levő belsőségek, akár legyenek bekerítve, akár nem, a használatuknak megfelelő mivelési ágba sorozandók.
155 11. §• Oly földrészletek, melyek a 10. §-ban felsorolt mivelési ágak valamelyike szerint kezeltethetnének, de tényleg azok egyike szerint sem használtatnak, azon mivelési ágba sorozandók, melybe azelőtt tartoztak, s ha az ki nem nyomozható, a melybe a velők határos vagy legközelebb fekvő hasonminőségű földrészletek tartoznak. 12. §.
A becslés az egész állam területén egyidejűleg hajtatik végre. E czélból a pénzügyminister az országot kerületekre, s ezeket lehetőleg egyenlő becslőj árasokra osztja fel. 13. §. Rendszerint minden egyes becslőjárásra egy tisztajövedelmi fokozat készíttetik, melynek tételei pénzértékben fejezik ki az illető minőségi osztály holdankinti tisztajövedelmét. De ha a tisztajövedelmre befolyással biró viszonyok egy becslőjárás területén belől annyira különbözők, hogy az egész becslőjárásra ugyanazon egy tisztajövedelmi fokozat czélszerüen nem alkalmazható, a becslőjárás több osztályozási vidékre osztandó fel, melynek mindenikében külön osztályozás alapján külön tisztajövedelmi fokozat készítendő. Minden mivelési ágban annyi osztály állítandó fel, a mennyi a tiszta jövedelem tényleges befolyással biró gazdasági és értékesítési viszonyok különbségei szerint szükséges. Egy mivelési ágban azonban járásonkint, illetőleg osztályozási vidékenkint legfeljebb nyolcz minőségi osztály állitható fel. 14. §. Az osztályok jelzése végett mivelési ágankint az osztály jellegét leginkább kitüntető mintaterek jelöltetnek ki oly számban, hogy minden község határában az ott előforduló osztályok legalább egy-egy mintatér által legyenek képviselve. 15. §. A föld tisztajövedeleme a termés, a terményár és a gazdálkodási költségek évi átlagai szerint számíttatik ki.
156 109. §. A föld tisztajövedelmének kiszámításánál a termés és a gazdálkodási költség következő módon veendő fel; a) Szántóföldek terméseül vétetik a közönséges gazdasági vetésforgások alatt termelt összes termények és ezekből vett haszon értéke, a miből gazdálkodási költség fejében a trágya értéke, s ennek kihordására, továbbá a felügyeletre, szántásra, kapálásra, boronálásra és hengerelésre, a termények le- és betakarítására, cséplésére megkívántató költség, illetőleg szükséges kézi- és igás napszám vagy ezek egyenértéke, s ott, hol az rendszerint előfordul, a gyomirtás költsége, továbbá a vetésre és vetőmagra szükséges kiadás vonandó le. b) Kertek terméseül vétetik a zöldség, gyümölcs és esetleg fütermés; a miből gazdálkodási költség fejében az ültetésre, mivelésre, öntözésre, őrizésre, szedésre és betakarításra szükséges napszám, és a vetőmagra, illetőleg ültetményekre és trágyázásra szükséges kiadás vonandó le. Virágos kertek a hasonló talajú és fekvésű haszonkertek módjára becsülendők meg. c) Rétek (kaszálók) terméseül vétetik az anyaszéna, esetleg a sarjutermés és a legeltetési haszon, a miból mivelési költség fejében a kaszálásra, gyűjtésre, behordásra és összerakásra szükségelt gyalog- és igás-napszámok költségei vonandók le. d) Szőlők terméseül vetetik a szőlő, illetőleg must- és törköly termés, továbbá az összes gyümölcs és más melléktermények értéke, a miből mivelési költség fejében az elfedésre, kinyitásra, a kapálásra, metszésre, kötésre, kocsolásra, szüretelésre és őrizésre szükséges napszám, továbbá a trágyázásra, karózásra, tőkésítésre, (homlitás, döntés, bujtás), és a telek épségben tartására szükséges művekre fordított költség vonandó le. e) Legelők termése és költsége a hasonló fekvésű és talajú rétekkel egybehasonlitva állapítandó meg. Fekvésüknél és talajuknál fogva más mivelési ágba nem alkalmas legelők, az azokon eltartható lábasjószág száma, s a szokásos legelési érték szerint vétetnek fel, minek kiszámításánál figyelembe veendő, hogy hány darabot, s évenkint mennyi ideig képesek eltartani. f ) Erdők hasznául vétetnek a fatermés (a tő-árt számítva), tekintettel a tartós fatermelés határai között előállítható és a helybeli viszonyok szerint
157 állandóan értékesíthető famennyiségre, és az erdei mellék-haszon vételek, u. m. a legeltetés, a makk, a kéreg és a gubacs; a miből mivelési költség fejében az erdőtenyésztésre, ápolásra s az erdészeti személyzet fizetésére szükségelt évi kiadások vonandók le. Gesztenye-, eperfa és hasonnemü ültetvények használatuk módja szerint a gyümölcsös kertek vagy az erdők egyik osztályának módjára becsülendők meg. g) Nádasok terméseíil a nád- és gyékénytermés vétetik, a miből gazdálkodási költség fejében a letakaritásra és behordásra szükséges kézi és igás napszámra fordított kiadás vonandó le. h) Mulató-, disz- és vadaskertek a talajminőség kellő tekintetbe vételével azon mivelési ágba sorozandók, melybe főalkatrészeik szerint tartoznak. 17. §. A termés évi átlaga a becslőjárás, illetőleg osztályozási vidék nagyobb részében szokásos gazdálkodási rendszer alapján, a fánál a vidékben szokásos erdővágatási forga (turnus) egész évsorozatának átlaga, — az erdei mellékhaszonvételeknél 25, szőllőknél az utolsó 15 év, — egyéb mivelési ágaknál pedig az utolsó 10 év tapasztalatai szerint számíttatik ki. 18. §. A gazdálkodási költségek kiszámításánál a napszám és anyag értékének átlaga 1867—1872-ig terjedő hat évi időszak közép árai szerint és pedig a gazdaságban felhasznált termények ára a 19. §. értelmében számíttatik ki. A munka-ár átlagának kiszámításánál azonban a kivételes körülmények, például vasúti vagy más nagyobb mérvű építkezések által ideiglenesen előidézett áremelkedések számításba nem vétetnek. Oly földterületeknél, melyeknek jelen termőképességben tartása folytonosan különös költségeket igényel, minők a vizöntés és elhomokosodás elleni gátak, a vizek levezetésére vagy öntözésre szolgáló csatornák, csövek és készülékek, vízmosások, zuhatagok és hószakadások elleni védművek, a határvédek és a telek vagy a telek egy részének mivelhető állapotban tartására szükséges töltések, árkok, vagy alagcsövezés stb. fentartására szükséges költségek a rendes gazdálkodási költségekbe számitandók.
158 19. §. A becslésnél, a fa kivételével, a termények árául az 1867 — 1872-ig terjedő hat évi középárak átlaga 20°/ 0 levonásával veendő, — a fa áránl pedig az 1855 — 1874-ig terjedő húsz évi időszak alatt fennállott középárak átlaga minden levonás nélkül veendő. Oly terményeknél, melyek eladás végett vásárra vagy valamely gyárhoz vitetnek, az illető piaczi vagy gyári, más terményeknél a helybeli, még pedig a bornál a szüreti árak vétetnek alapul, ha az eladás hordóval együtt történik, a hordó ára levonandó. 20. §. A megállapitott piaczi ár a vitelbér levonásával alkalmaztatik. A vitelbér leszámitása oly községeknél, melyek rendes piaczaiknál közelebb fekvő hajózható folyókat, csatornákat vagy vasutakat használhatnak, azok állomásáig a tengelyen való szállítási ár, azon tul a piaczig vagy gyárig az illető közlekedési vállalatok részére megállapitott árszabás szerint történik. Azon vidékekben, melyek a kiszámítási időszak folyama alatt vasúti összeköttetést nyertek, a szállítási költségek ugy számitandok le, mintha a vasút már az egész idő alatt létezett volna. 21. §. Az egyes földrészletek tisztajövedelme térfogatuk szerint a tisztajövedelmi fokozat megfelelő tétele alapján számíttatik ki. III.
FEJEZET.
Végrehajtó közegek. 22. §. A földadó-kataszteri munkálatok vezetése és igazgatása a pénzügyministert illeti, ki az e törvény végrehajtásához szükséges szabályrendeleteket és utasításokat kiadja. 23. §. A következő végrehajtó közegeket és a kellő számú segédszemélyzetet a pénzügyminister nevezi ki:
159 a) a becslőjárásokban
a becslőbiztost,
erdőbecslőt
és
a szükséghez
képest mérnököt; b) a becslőkerületekben a kataszteri igazgatót, kerületi és erdőbecslési felügyelőt és a szükséghez képest főmérnököt; c) a pénzügyministeriumban a központi felügyelőket. 24. §. A a) b) c)
23. §-ban felsorolt közegeken kivül: minden becslőjárásban egy járási, minden becslőkerületben egy kerületi és a központban országos földadó-bizottság alakittatik. 25. §.
A járási bizottság az elnökön kivül rendesen tizenöt tagból áll. Előadó a becslőbiztos, illetőleg az erdőbecslő, kik a bizottságban szavazattal birnak. 2 6 . §.
Az elnököt és a bizottsági tagokat, illetőleg póttagokat a kijelölő választmány közbenjöttével azon törvényhatósági bizottság választja, melynek hatósága alá a becslőjárás tartozik. A bizottsági tagok a becslőjárás különböző vidékein biró földbirtokosokból választandók, mely czélra a becslőjárás őt, lehetőleg egyenlő aljárásra osztatván, minden aljárás után az ottani földbirtokosokból három rendes és három póttag választandó, arra való tekintettel, hogy ezen három bizottsági tag, illetőleg póttág által a nagy-, közép- és kisbirtok képviselve legyen. Azon kivételes esetekben, ha a becslőjárás egyes részei különböző törvényhatóságok alá tartoznak, az elnököt és a bizottsági tagokat azon törvényhatóság választja, melynek hatósága alá a becslőjárásnak azon része tartozik, melytől a becslőjárás földadójának nagyobb része fizettetik, de ha a kisebb résztől ezen földadónak legalább 1 /i5-de fizettetik, a bizottsági tagokat az érdekelt törvényhatóságok azon arányban választják, melyben az azok alá tartozó részek a becslőjárás földadójához járulnak. A törvényhatóság a pénzügyminister felhívására, ennek vételétől számítandó négy hét alatt gyűlést tartani, s e gyűlésben választani köteles,
160 különben az elnököt és a bizottsági tagokat a főispán, illetőleg a törvényhatóságnak hasonállásu főnöke nevezi ki. A választás, illetőleg kinevezés eredménye a becslőjárásban kihirdetendő. 27. §. A kerületi földadó-bizottság áll: egy elnökből és kétannyi tagból, a hány járásból a kerület alakíttatott. — Elnöke a kataszteri, igazgató, illetőleg annak a pénzügyminister által kinevezett helyettese. A bizottság tagjai a kerületbeli járási bizottságok mindenikének egy küldöttje, s a kerületnek valamennyi becslőbiztosa. Előadó szavazat nélkül a kerületi felügyelő, illetőleg az erdőbecslési felügyelő. A járási bizottságok mindjárt megalakálásuk ságba egy tagot és egy póttagot választanak.
után a kerületi bizott-
28. §. Az országos földadó-bizottság az elnökön kivül kétannyi tagból áll, a hány kerületi földadó-bizottság alakíttatott. Elnöke a pénzügyminister, vagy általa kinevezett helyettese. Az országos földadó-bizottság tagjai felében a pénzügyminister által neveztetnek ki. Felerészben pedig a kerületi földadó-bizottságok választott tagjai által választatnak ezen földadó-bizottságok megalakulása után. A rendes tagokkal egyenlő
számban póttagok is Deveztetnek ki, ille-
tőleg választatnak. Előadók szavazat nélkül a központi felügyelők. 29. §. Ugy a járási, mint kerületi, valamint az országos föladó-bizottságok tagjai az első ülésben, s a mennyiben ezen meg nem jelentek volna, mindenesetre működésük megkezdése előtt következő ünnepélyes fogadást kötelesek letenni: „Én N. N. becsületemre fogadom, hogy a 1
földadó-
bizottság tagjává ^ e z t ^ n ! ' ezen állásommal járó feladatok teljesítésében lelkiismeretesen és részrehajlás nélkül fogok eljárni."
161 30. §. A földadó-bizottságok a megjelent tagok számának tekintetbe vétele nélkül határozatképesek. Üléseik nyilvánosak, s azokról rendes jegyzőkönyv vezettetik. A tagok rendesen meghívandók. De az egyéni érdekeket közvetlenül érintő osztályba sorozási munkálatok és azok elleni felebbezések elintézésénél, sem a bizottsági üléseken valő határozathozatalban, sem vizsgálati kiküldetésekben és véleményadásban nem vehetnek részt, ha oly kérdés merül fel, melyben: a) saját személyükre nézve érdekeltek lévén, közvetlenül vagy közvetve, kártól tarthatnak vagy hasznot remélhetnek; b) ha feleség vagy jegyes, fel vagy lemenő ágbeli rokonai vagy oly személyek vannak érdekelve, kik velők negyedizig oldalrokonságban vagy másodizig sógorságban, továbbá fogadott gyermeki, végre gyámsági vagy gond- , noksági viszonyban állanak. Határozataikat a jelenlevők szavazattöbbséggel hozzák. A szavazatok egyenlő megoszlása esetében az elnök szavazata dönt. Minden bizottságnak jogában áll szakértőket hallgatni ki. IV. FEJEZET.
Végrehajtási eljárás. 31. §. A földadó-kataszteri munkálatok a tényleges állapotnak megfelelőleg igazitandók ki. E czélból minden földrészletnél a tulajdonos neve, a mivelési ág és a térfogat a 32., 33., 34. és 35. §§-ok határozatainak utmutatása mellett, a jelen állapot szerint teendő ki. 32. §. A földadó-kataszteri munkálatokban a birtokrészek rendszerint a tényleges birtokosok nevére Írandók. Ha a jelentkezők között a tényleges birtoklás vitás, a birtokrész annak nevére írandó, a ki magát mint telekkönyvi tulajdonos igazolja; — ellen esetben a jelentkezők mindnyájan beirandók. 11
162 Oly földrészlet, melynek birtokosa ki nem tudható, egyelőre a községre Írandó. A két utóbbi esetben a birtoklás minősége az észrevételek rovatában kitüntetendő. A kataszteri munkálatokba igtatott birtoklás magánjogi következményekkel nem bir. 33. §. A mivelési ág a törvény kihirdetését megelőzött utolsó három év alatt folytatott gazdálkodási rendszer alapján határozandó meg, kivéve, ha igazoltatik, hogy azon föld ezen mivelési ágban csak kivételesen használható. 34. §. A fent érintett kiigazítások eszközlése végett a pénzügyigazgatóság a jelenlegi kataszteri munkálatokat kerülete minden községében négy héten át közszemlére kitéteti, s egyúttal a községben helyi szokás szerint közzéteendő hirdetményben a földbirtokosokat felszólítja, hogy a tettleges állapotot, a mennyiben az a földadó kataszter munkálatok alkalmával felvett földkönyvekben foglalt beigtatásoktól eltér, az e végre alakítandó községi bizottságnak jelentsék be. E községi bizottságok, a járási bizottságok megválasztása után, az illető szolgabíró által kitűzendő határnapon, annak felügyelete alatt, a község képviselő testülete által alakittatnak meg. A községi bizottság az emiitett kataszteri munkálatok beérkezése után azonnal összeülvén, a helyszínének megszemlélésével s az érdekelteknek meghallgatásával, a község adó-telekkönyvét, észrevételeinek külön ivekre leendő feljegyzése mellett, a tényleges állapot szerint hivatalból előlegesen kiigazítja; egyszersmind azon földrészleteket, melyek az adó-telekkönyvekbe fel nem vétettek, vagy terméketlenek közé soroztattak, jelenleg azonban mivelés alatt állanak, — s azokat, melyeknek mivelési ága változott, azon osztályba sorozza, melybe azok az érvényben levő osztályozás és jövedelmi fokozatok szerint tartoznának. Addig, mig a jelen törvény szerinti adókivetés életbelép, a földadó az ekképen kiigazított adó-telekkönyvek és birtokivek alapján az 1868: XXV. t.-czikk 7., 8. és 12. §§-ai által biztosított mentességek fenntartása mellett 1876-ik évi január 1-től kezdve fog ideiglenesen kivettetni.
163
A pénzügyi közegek négyheti idő letelte utánra minden községben határnapot tűznek ki, s arra a községi elöljárókat s azok által a községi bizottságot és az érdekelteket meghivják. Ez alkalommal az előleges bejelentések, a községi bizottság által eszközölt előleges kiigazítások, és az ekkor felmerülő nehézségek megvizsgáltatnak, s az érdekeltek jelenlétében és közreműködésével elintéztetnek, hogy ez alapon a községnek ujabb adó-telekkönyve, illetőleg birtokivei elkészittethessenek. A határidők, melyek alatt a községi bizottságok az e §-ban reájuk bizott teendőket végrehajtani kötelesek, a pénztigyminister által rendeleti uton fognak meghatároztatni. Ezen rendeletekben kellő tekintettel leend arra, hogy az adószabályozási munkálatok tárgyalására és elintézésére hivatott községi és járási bizottságoknak ebbeli feladataik alapos teljesítésére elégséges idő engedtessék, de viszont gondoskodni fog arról is, hogy egyik vagy másik bizottság netaláni halogató eljárása által a munkálatok folyamát meg ne akaszthassa, s e czélból minden általuk eszközlendő eljárásnak befejezésére zárhatáridőket fog megállapítani azon hatálylyal, hogy a mely bizottság ennek határai közt valamely teendőjét el nem végzi, az nélküle fog a kormány közegei által végrehajtatni. Az ezen §. értelmében készült ideiglenes munkálatok ellen a kincstár és az érdekelt felek részéről felszólamlásnak van helye, mely az ideiglenes adó-telekkönyvek és birtokiveknek a község által 8 napon át eszközlendő közszemlére kitétele után 15 nap alatt a járási bizottsághoz beterjesztendő. Ezen felszólamlások felett a pénzügyminister által a 22. §. értelmében kiadandó eljárási utasítás szerint a járási bizottság elsőfokulag határoz. A járási bizottság határozatai ellen az adókivetés és beszedés folyamának megakasztása nélkül vagyis birtokon kivül 15 nap alatt felebbezésnek van helye a kerületi bizottsághoz, mely az ügyben végérvényesen határoz. 35. §. A térfogat kiigazitása, illetőleg a birtokosok arra vonatkozó bejelentései helyességének ellenőrzése ott, hol a részletes kataszteri felmérések már megtétettek, ezen felmérési munkálatok, hol a részletes felmérés még nem eszközöltetett, a tagositási munkálatok, ezekhez tartozó vagy más földkönyvek és térképek, s a hol ezek sincsenek, a tényleg fennálló földadó-ideiglen behozatala alkalmával készített concretális térképek, s egyéb segédadatok alapján történik. 11*
164 E czélból közhatóságok és magánosok a birtokukban levő térképeket, földkönyeket, vagy azokból készült kimutatásokat a kiigazítással megbízott közegeknek téritvény mellett kiszolgáltatni, vagy azoknak megtekintésére s lemásolására módot nyújtani tartoznak. Az állam az átadott okiratok épségben tartása és visszaszolgáltatásáért felelős. 36. §. A járási bizottság mindjárt megalakulása után, egy járásbecslőt, s ennek akadályoztatása esetére egy helyettes becslőt választ, s ezen járásbecslő, illetőleg helyettese, a 37., 38. §§-ban körülirt teendőkhöz a becslőbiztos által meghiva, azzal együttesen eljár. A járásbecslőnek és helyettesének akadályoztatása vagy meg nem jelenése a munka folytatását fel nem tartóztathatja, s ily esetben a becslőbiztos azt maga folytatja és fejezi be. Ha a becslők valamely tárgyra nézve nem tudnak megegyezni, a bizottságban mind a kettőnek nézete meghallgatandó. 37. §. A becslők elkészítik a járás gazdasági leírását, melyben mindenesetre elősorolandók a járás kiterjedése, határai, községei, földrajzi fekvése, égalji viszonyai, talajának átalános jellege, ennélfogva mivelhetésének könnyű vagy nehéz volta, a rajta előállítható termékek nemei, a nyerhető termések nagysága, azoknak szokásos árai, a járásban szokásos gazdálkodási rendszer, az igás és kézi napszámosok bére, a talaj termőképességét fokozó és biztosító mesterséges csatornák, védtöltések vagy azokat csökkentő föld árjai, vadvizek vagy vízállások, a közlekedési eszközök és a piaczi viszonyok, a járás népességének arányai, szokott foglalkozási módja, a földbirtok megoszlása kis és nagy gazdaságokra. Kimutatandó továbbá a kis-, közép- és nagybirtokok vagy egyes mivelési ághoz tartozó földrészletek után holdankint fizetni szokott évi haszonbér is, mely adatok nem az egyes birtokok jövedelmezőségének megállapítására, hanem azon czélból használandók, hogy a járások és majdan a kerületek közötti arány megítélésénél tájékozóul szolgáljanak. A leírás adatainak helyességét a járásbizottság megvizsgálja, megállapítja, s az így megállapított járásleirás alapján eldönti, vájjon több osztályozási vidékre legyen-e a járás elkülönítendő, s ha igen, hányra.
165 19. §. A becslök a bizottság által átvizsgált s megállapított járásleirás adatai (37. §.) alapján a minőségi osztályok s a tisztajövedelmi fokozatok felállítása iránt javaslatot dolgoznak ki. A minőségi osztályok mivelési ágankint a vidéken szokásos gazdálkodási rendszer mellett nyerhető holdankinti tisztajövedelem nagyobb vagy kisebb foka szerint állitandók fel. Ehhez képest megállapitandók a járásban, illetőleg osztályozási vidéken található legjövedelmezőbb, legcsekélyebb jövedelmű és a szükséghez képest a többi közbeeső osztályok. A tisztajövedelmi fokozatok egyes tételei oly módon szabandók meg, hogy: a 2 krtól 20 krig terjedő tételek 2 krral; a 20 krtól 1 frtig 5 „ az 1 frttól 4 frtig 10 „ a 4 frttól 10 frtig 25 „ a 10 frton felül terjedők pedig 50 krral oszthatók legyenek. Ha a kinyomozott összeg a fentebbi módon nem osztható, a legközelebbi kisebb vagy nagyobb, de a fentebbi módon osztható összeg veendő a szerint, a mint a kinyomozott összegtől kevésbé tér el. Egyenlő eltérés esetében a kisebb összeg veendő. 39. §. A tervezett tisztajövedelmi fokozat alapján a becslők megnevezik azon községi határokat, illetőleg dűlőket, melyekben az egyes minőségi osztályok előfordulnak, s az azokat jelző mintatereket kitűzik. E mintaterek talaj minőségük és helyi fekvésük leírásával külön jegyzékben is kimutatandók. Azután községről-községre minden határbeli földterületeket a minőségüknek megfelelő s a mintaterek által képviselt osztályokba besorozzák. Az osztálybasorozás a községi bizottságnak (34. §.) és ha az illető földbirtokos jelen van vagy magát képviselteti, ennek is meghallgatásával a helyszinén hajtandó végre. E czélból a sorozás napja az egyes községeknek a becslőbiztos által előre tudtul adandó és a községekben közhírré teendő, hogy az érdekelt birtokosok a sorozásnál jelen lehessenek.
166 A községi bizottság köteles a sorozásnál megjelenni s a szükséges felvilágosításokat a becslőknek megadni. Az osztálybasorozásnál
következő
szabályok
lesznek szem előtt tar-
tandók : a) ha egy dűlőnek egész területe ugyanazon talajminőséggel és tulajdonságokkal bir, az egész dűlő egy osztályba sorozandó; b) ha a dűlőnek talajminősége és tulajdonságai különbözők, a különböző részek a minőségüknek megfelelő osztályokba sorozandók; c) egy kataszteri holdig terjedő földrészletek, habár talajminőségük és tulajdonságaik különbözők is, egy és pedig azon osztályba sorozandók, melyben eltérő tulajdonságaiknak aránya kellő kiegyenlítést talál; d) az ideiglenes adómentességgel biró földrészletek (6. §.) szintén sorozás alá esnek; e) ha a 18. §. értelmében egyes földterületeknek termőképességben tartása a rendes gazdálkodási költségeken felül különös költségekkel jár, ily területek a nagyobb gazdálkodási költség betudása fejében a tisztajövedelmi fokozat, illetőleg minőségi osztályoknak egyik kisebb tételű osztályába is sorozhatók. Az osztálybasorozás eredménye külön táblázatban összeállitandó és abban az egyes osztályokba sorozott területek térfogata községenkint és a járás, illetőleg osztályozási vidék szerint összeadandó és kimutatandó. Az ekként kitöltött minőségi osztályokat képviselő mintaterek határozott jelzőkkel látandók el és ezeknek holléte a járásban közhirré teendő. A becslők munkálataikat a járás-bizottság elé terjesztik. 40. §. A járási bizottság a 39. §. értelmében eléje terjesztett munkálatot megvizsgálván, mind a tisztajövedelmi fokozatok, mind az osztályba sorozási munkálat felett, különös tekintettel az egyes télelek arányosságára, határoz, s ha az előterjesztett munkálaton változtatásokat tesz, azokat jegyzőkönyvileg indokolja. Ha a becslők valamelyike vagy bármely bizottsági tag kivánja, helyszini vizsgálat tartandó, melyen a becslőbiztos és a vele működött járásbecslő jelen lenni köteles.
167 A megállapított munkálat a jegyzőkönyvvel s az összes iratokkal együtt a bizottsági elnök által a kataszteri igazgatónak azonnal megküldendő, ki azokat a kerületi bizottság előadóinak véleménye kíséretében a kerületi bizottság elé terjeszti. 41. §. A kerületi földadó-bizottság a kerületében fekvő járások jövedelmi fokozatainak és osztálybasorozási munkálatainak helyességét megvizsgálja, s azokat egymással helyes arányba hozza. E czélból választott tagjaiból megalakulása után azonnal egy küldöttséget nevez, mely a kerületi és erdő-becslési felügyelőkkel együtt a kerületet járásonkint beutazza, s a szükséges adatokat összegyűjti. Ezen beutazás ugy intézendő, hogy a küldöttség a minőségi osztályoknak és azokra alapított jövedelmi becslésnek, ugy a minőségi osztályokat jelző egyes mintatereknek helyes vagy helytelen megállapítása felől (38. §.) a helyszinén szerezhessen meggyőződést. 42. §. A kerületi bizottság, a küldöttség javaslatának tekintetbe vételével, a járási fokozatokat és osztálybasorozási munkálatokat megállapítja, s a szomszédos kerületi bizottságoknak, valamint a kerületben levő járási bizottságoknak oly felhívással küldi meg, hogy netaláni észrevételeiket legfelebb 50 nap alatt közöljék. A járási bizottságok a megállapított összes munkálatokat s a mintaterek jegyzékét a községeknek oly felhívással küldik meg, hogy a felállított minőségi osztályok száma, valamint a fokozattételek s végre a földek osztálybasorozásának helyessége iránt, ugy az általuk, mint netalán egyesek által beadott kifogásokat 25 nap alatt a járási bizottságnak írásban adják be. A kerületi bizottság a beérkezett észrevételeket ujabb tárgyalás alá veszi, ha szükségesnek látná, helyszini vizsgálatot rendel el és a megállapított s kellőleg indokolt fokozatokat és osztálybasorozási munkálatokat az összes iratokkal a pénzügyministerhez felterjeszti. 43. §. A pénzügyminister a felérkezett tisztajövedelmi fokozatokat és osztálybasorozási munkálatokat kapcsolatosan megvizsgáltatja s reájuk vonatkozó javaslatával együtt az országos földadó-bizottság elé terjeszti.
168 Az országos földadó-bizottság a tisztajövedelmi fokozatok és osztálybasorozási munkálatok megállapithatására már előzőleg adatokat gyűjt. E czélből megalakulása után választott tagjaiból azonnal küldöttséget nevez, mely a központi felügyelőkkel együtt a becslési munkálatok tartama alatt az ország különböző vidékeit beutazza s a szükséges adatokat öszszegyüjti. A kerületi bizottságoknak ez utazás folyta alatt beérkező jelentései használat végett e küldöttség tagjainak megküldetnek s ha az utazások bevégezte után az országos földadó-bizottság a beérkező jelentések folytán egyes vidékekre nézve szükségesnek találja, azokat újból beutaztatja. E küldöttség tagjai a járási és kerületi bizottságok tanácskozásaiban részt vehetnek, de szavazatuk nincs. A küldöttség az összes tisztajövedelmi fokozatok és osztálybasorozási munkálatok megállapítására nézve javaslatot terjeszt az országos földadóbizottság elé, mely e javaslat és a pénzíigyminister véleményének tekintetbe vételével a tisztajövedelmi fokozatokat és a földek osztálybasorozását, ez utóbbit azonban az egyéni felszólalások fentartásával, az állam egész területére nézve járásonkint megállapítja. 44. §. Ha az országos földadó-bizottság a kerületi földadó-bizottság által javaslatba hozott járási tisztajövedelmi fokozatokat vagy a földek osztálybasorozását tetemesen megváltoztatja, ezen változásokról, az azokra vonatkozó munkálatok megküldése mellett, az illető járási bizottságokat oly felhívással értesiti, hogy a változásra vonatkozó véleményeiket és netáni kifogásaikat 30 nap alatt a kerületi bizottságnak Írásban adják be. A kerületi bizottság a járási bizottságok kifogásait tárgyalás alá veszi, s észrevételeivel együtt az országos bizottsághoz felterjeszti. Az országos bizottság, kellő tekintettel a kifogásokra és észrevételekre, az összes munkálatokat a 43. §-ban kitett fentartás mellett végleg megállapítja. 45. §. Az országos bizottság határozatai alapján a telekkönyvekbe és birtokivekbe minden egyes földrészlet osztálya bejegyeztetvén, a járási bizottságok utján minden községnek a reá vonatkozók megküldetnek és a községi elől-
169 járóság azokat a község vagy a biró házánál kiteszi, egyszersmind a helyi szokás szerint közzéteendő hirdetményben a községi földbirtokosokat fölhivja, hogy netaláni fölszólalásaikat a 47. §-ban kitett időben és módon adják be. Ezen határidő a becslőbiztos által a járás minden községeire nézve egyenlően szabandó meg. A közszemlére kitett sorozási munkálatok épségben és tisztántartásaért a községi elöljáróság felelős és az ebbeli mulasztása miatt netalán szükségessé válható munkaujitás költségeit viselni tartozik. 46. §. Felszólalásnak van helye: a) ha oly földrészlet, mely földadó tárgyát nem képezi, mint adóköteles soroztatott vagy ha adóköteles földrészlet kihagyatott (4. és 5. §-ok); b) ha valamely földrészlet többször vagy ha nem a saját községe telekkönyvébe igtattatott be, úgyszintén, ha a tulajdonos hibásan van bejegyezve ; c) ha a térfogat hibásan tétetett ki; d) ha a földrészlet nem a megfelelő mivelési ág alá foglaltatott; e) ha a földrészlet nem a megfelelő minőségi osztályba soroztatott; f ) ha a földrészlet a járáson belül fekvő határozottan megjelölendő más földrészlettel összehasonlitva egyenlőtlenül soroztatott. 47. §. A felszólalások azon községi elöljáróságnál jelentendők be, melynek határában a felszólalás tárgyát képező földrészlet fekszik vagy ha pusztán feküdnék, a melyhez a puszta a törvény értelmében tartozik, körjegyzőséghez tartozó községekben a felszólalás a körjegyzőség székkelyén is történhetik. A felszólalások a községekben történt kihirdetést (45. §.) követő 30 nap alatt a községi elöljáróságnál személyesen, rendes meghatalmazott vagy az elöljáróság előtt kijelölt megbízott által szóval vagy Írásban jelentendők be. A községi elöljáróság a szóval tett bejelentésekről jegyzőkönyvet vesz fel, az írásbelieket pedig abba tárgyuk rövid megjelölésével bejegyzi. A fennebbi 30 nap letelte után a járási bizottság a községi elöljáróságoktól a felszólalásokat, e czélra kirendelt tagjai által 15 nap alatt összeszedi. A kik annak megérkezte alkalmával még felszólalásokat jelentenek be,
170 azoknak szóval vagy írásban tett felszólalásait e kirendelt bizottsági tag elfogadja és bejegyzi. Az elöljáróság e kiküldöttnek a felszólalásokkal együtt a telekkönyveket és birtokiveket is átadja, s mind a nála bejelentettekre, mind azokra, melyek az összeszedésre kiküldött bizottsági tag előtt történtek, jogositva van észrevételeit megtehetni. A bizottsági kiküldött a felszólalási eseteket, a helyszínének megszemlélésével és a felek felvilágosításával s megnyugtatásával kiegyenlíteni törekszik s eljárását bevégezve, arról kimerítő jelentést tesz. Ha felszólalás nem történt, a bizottság elnöke erről is értesítendő. 48. §. A felszólalások felett a járási bizottság a becslőbiztos véleményének meghallgatása után határoz és ha szükségét látja, a helyszínén tartandó vizsgálatra küldöttséget nevez, melynek elnöke a bizottsági elnök vagy helyettese, tagjai a becslő-biztos és a bizottság egy tagja. A vizsgálatra a községi elöljáróság a felszólaló és a kérdéses földrészlet tulajdonos meghívandók. A vizsgálat eredménye a felszólaló és a földtulajdonos netaláni nyilatkozatával a bizottság elé terjesztendő, mely a felszólalás felett határoz. A hozott határozatok a felszólalónak és a földrészlet tulajdonosának vevény mellett kézbesítendők. 49. §. A felszólalások feletti határozatok ellen, akár az érdekelt fél, akár a becslőbiztos, a kerületi bizottsághoz felebbezhet. A felebbezések a kézbesítés napját követő tizenöt nap alatt a járási bizottságnak írásban beadandók, mely a határidők letelte után a felebbezéseket az összes iratokkal a kerületi bizottsághoz azonnal felterjeszti. 50. §. A kerületi bizottság a felebbezett ügyek fölött határoz. E határozat a feleknek vevény mellett kézbesittetik. Ellene csak azon esetben van helye a további felebbezésnek, ha a kerületi bizottság határozata a járási bizottságétól eltér s ez esetben a felek a kézbesítéstől számított 15 nap alatt s ugyanazon idő alatt a becslőbiztos
171 vagy a kerületi felügyelő is felebbezhetnek. E felebbezések a járási bizottság elnökénél nyújtandók be. Ha ez idő alatt egyik részről sem nyujtatik be felebbezés, az ügy befejezettnek tekintendő. 51. §. A kerületi bizottság határozata ellen a járási bizottság elnökéhez benyújtott felebbezések az iratokkal együtt a pénzügyministerhez terjesztendők, ki azokat saját véleménye kiséretében az országos bizottsághoz teszi át. Az országos bizottság a felülvizsgáltatni kért ügyet véglegesen eldönti s az egész ország sorozási munkálatait véglegesen megállapítja. 52. §. A pénzügyminister intézkedik a tisztajövedelemnek földrészletenkint való kiszámítása, a földadó-kataszterbe való bejegyzése és községenkinti összeállítása iránt. A netalán becsúszott kiszámítási és bejegyzési hibák, úgyszintén a 46. §. a), b), c) pontjai alatti esetek bármikor ismertessenek is fel, hivatalból vagy a felek bejelentésére mindenkor kiigazitandók. 58. §. Ha valamely határban a részletes kataszteri felmérés vagy tagosítás jelen törvény hatályba lépte után történik meg s a birtok térfogatában különbség mutatkozik, ezen különbség az adó-telekkönyvbe felveendő és az adóztatásnál érvényesítendő. Az ekként bekövetkező adónövekedés vagy leszállítás a tagosítás folytáni birtokbavételt, illetőleg a kataszteri felmérést követő évnek kezdetével áll be. Ellenben ártérben fekvő birtokoknál, melyek a jelen törvényszerinti adókivetés életbe léptetése után az 1 8 7 1 : XXXIX. és XL. törvényczikk értelmében készített és kezelt védmüvek által, akár egyes birtokos, akár érdektársulatok költségén ármentesittettek, azon kataszteri jövedelem, mely az egyes földrészletekre az ármentesítés előtt megállapítva volt, a védmüvek elkészítésétől számítva 15 évig változás alá nem jöhet, habár ezen 15 év alatt az ország egész területére uj földadó-szabályozás eszközöltetnék.
172 19. §. A mégelőző 53. §. esetében a térfogatbani különbség folytán előállott változás felvétele hivatalból vagy az érdekelt fél szorgalmazása folytán inditandó meg. E czélból az illető közigazgatási vagy birói hatóságok a pénzügyigazgatóságokat értesíteni tartoznak. 55. §. A 6. és 53. §. eseteiben szükségessé vált kataszteri mivelet a jelen törvényben megállapított elvek szerint küldöttség által hajtatik végre, mely áll a pénzügyigazgatóság által kiküldött becslő-biztosból és az illető törvényhatóság által a pénzügyigazgatóság megkeresésére a törvényhatósági földbirtokosok közül választandó két tagból. A küldöttség munkálata felett a pénzügyi igazgatóság határoz s ennek megtörténtével a megállapított munkálatot az illető községnek megküldi. A község elöljárósága azt közszemlére kiteszi (45. §.), s erről az érdekelteket helyi szokás szerint közzéteendő hirdetmény utján oly felhívással értesiti, hogy a felszólalások nála, szóval vagy Írásban, a közzétételt követő 30 nap alatt nyújtandók be. (46. és 47. §§.) A község elöljárósága tartozik a beérkezett felszólalásokat a fentebbi határidő lejárta után azonnal a pénzügyigazgatósághoz beküldeni, mely azok felett határoz s határozatát az érdekelteknek kézbesitteti. A pénzügyigazgatóság határozata a kézbesítést követő 15 nap alatt a pénzügyministerhez felebbezhető, ki az ügyet véglegesen eldönti. 56. §. Az ezen törvényben meghatározott eljáráshoz szükségelt iratok és beadványok bélyegmentesek. A bizottságokhoz vagy azok elnökeihez intézett beadványok és a bizottságok tagjainak hivatalos levelezései posta-dijmentesek. 57. §. A földadó szabályozásának költségeit az állam viseli. A községekben teljesítendő írásbeli munkálatok végzésére szükséges irodai helyiségeket, egyéb helyszíni munkák végzéséhez pedig a szükséges gyalog-napszámokat, anyagokat, kocsikat és a hol kell, ladikokat a községek ingyen tartoznak adni.
173
V. FEJEZET.
A földadó-kataszter nyilvántartása. 58. §. A következő változások a földadó-kataszterben nyilvántartandók: a) ha valamely községben a tagosítás vagy birtokrendezés végrehajtatott ; b) ha valamely községben a részletes kataszteri felmérés megtörtént; c) ha a község határára nézve változás jött létre; d) ha valamely földrészlet a 4. és 5. §§-ok értelmében földadó tárgya lenni megszűnt; e) ha valamely földrészlet, mely eddig földadó tárgyát nem képezte, adókötelessé vált (4. §.); f ) ha valamely földrészlet ideiglenes adómentésséget nyert (6. §.); g) ha valamely földrészletnek ideiglenes adómentessége megszűnt; In) ha a földrészlet tulajdonosa változott. Az a) és b) alatti esetekben, az egész határra nézve, esetleg pedig ha a tagosítás és birtokrendezés a határnak csak egy részére terjedt ki, ezen részre nézve uj kataszteri telekkönyv készítendő, melyben a földrészletek, az uj felosztás szerint, az uj birtokos nevére Írandók, és azoknak térfogata mérnöki munkálat alapján veendő fel. 59. §. Az 58. §. c) esetébeni változást az érdekelt községek elöljárói az illető adóhivatalnál a d), e), h) esetekbeni változást pedig az illető földrészlet tulajdonosa és pedig: a h) alatti esetben az 1 8 6 8 : XXI. törvényczikk 91. §-ában megszabott büntetés terhe alatt a községi elöljáróságnál, 3 hónap alatt bejelenteni kötelesek. A községi elöljáróság ezen bejelentésekről további 30 nap alatt az adóhivatalt értesíteni tartozik. Az 58. §. c), d) és e) eseteiben az eljárás rendes közigazgatási uton az illető községi elöljáróság közbejöttével történik.
174 109. §. Az adókötelezettség a változást követő évnek kezdetével áll be, az adómentesség pedig, ha valamely adóköteles földrészlet adó tárgya lenni megszűnt, a bejelentést követő hónnappal veszi kezdetét. 61. §. Ha az 58. §. c), e), f ) , g), h) pontjainak esetében a változások bejelentése elmulasztatnék, azok hivatalból jegyzendők be. 62. §. Ezen törvény végrehajtásával a pénzügyminister bizatik meg.
Mi e tör vény czikket és mindazt, a mi abban foglaltatik, összesen és egyenkint helyesnek, kedvesnek és elfogadottnak vallván, ezennel királyi hatalmunknál fogva helybenhagyjuk, megerősítjük és szentesitjük, s mincl Magunk megtartjuk, mind más hiveink által megtartatjuk. Kelt Bécsben, ezernyolczszáz hetvenötödik évi márcziushó huszonegyedikén.
FERENCZ JÓZSEF, S. k.
(P. H.) Br.
WenckJieim Béla, s. k.
175
II. FÜGGELÉK.
1881. ÉVI
XLII. TÖRVÉNYCZIKK az 1875: VII. törvényczikk ármentesitett területekre vonatkozó rendelkezéseinek megváltoztatásáról. (Szentesítést nyert 1881. évi május hó 29-én. Kihirdettetett az országgyűlés mindkét házában 1881. évi május hó 31-én.)
Mi
ELSŐ
F E R E M C Z
J Ó Z S E F ,
Isten k e g y e l m é b ő l Austriai Császár, C s e h o r s z á g K i r á l y a stb., és M a g y a r o r s z á g A p o s t o l i Királya. Kedvelt Magyarországunk és társországai hü főrendei és képviselői közös egyetértéssel a következő törvényczikket terjesztették szentesítés végett Felségünk elé: i . §• Oly területeknél, melyek terméketlenségüknél fogva megadóztatva nem voltak, de tulajdonosaik által költséges vízszabályozási, csatornázási vagy más munkával haszonvehetőkké tétettek, s e czimen az 1868. XXV. t.-cz. 7. §-a és az 1875. évi VII. t.-cz. 6. §-ának b) pontja alapján 15 évi adómentességben részesittettek, az ideiglenes adómentesség ezen 15 év leltelte előtt vagy után is meghosszabbítható, a következő §§-ban részletezett esetekben és módon. 2- §• Ezen meghosszabbítás azon társulatoknak, meg, kiknek védművei az 1876. évi, vagy esetleg által saját hibájukon kivül oly mérvben rontattak vagy mentesített területeiknek termőképességben
illetőleg egyeseknek adandó ezután bekövetkezhető árviz meg, hogy helyreállításukra, tartására szükséges új véd-
176 művek elkészítésére vagy a létezők nagyobbitására befektetett költség legalább egy negyedét kellett ezen helyreállítási munkálatokat az 1879. évi XXXIX. és XL., illetőleg az 1840. évi X., esetleg mében hajtották végre. 3. §.
az eredeti vizmentesitésre újra befektetniök s a kik XXXIV., az 1871. évi 1874. évi XI. t.-cz. értel-
Az ideiglenes adómentesség azon esetben, ha a helyreállítási költség az eredeti befektetésnek legalább egy negyedét teszi, de a felét nem éri el, öt évvel, — ha annak felét eléri, de 3/4-dét meg nem haladja, 10 évvel; ha pedig 3 /4-dét túlhaladja, 15 évvel hosszabbítható meg. 4. §. Az ideiglenes adómentesség meghosszabbítása iránti kérvény a pénzügyministernél, az 1876. év óta felülvizsgált védművekre nézve jelen törvény kihirdetésétől számítva egy év alatt, az ezutániakra nézve pedig azon év deczember 31-ig benyújtandó, melyben a védművek úiabbi helyreállítása, illetőleg az újak elkészítése befejeztetett és műszakilag felülvizsgáltatott. Ez ezen határidő lefolyása után benyújtott kérvények figyelmen kivül hagyatnak. A kérvényben hiteles bizonyítványok alapján kimutatandó a védművek eredeti kiépítésének összes költsége, a most teljesített munkálatok mérve és helyreállításának költsége, továbbá kimutatandók azon területek és helyrajzi számok, melyekre az adómentesség meghosszabbítása kéretik. A pénzügyminister a kérvényben kimutatott adatokat megvizsgáltatja és ha valóságuk megállapittatott, az ideiglenes adómentesség meghosszabbítását engedélyezi és az illető adófelügyelő által érvényesítteti. 5. §. A fentebbi §-okban leirt esetekben, hasonló módon és időtartamra meghosszabbitandó az 1875. évi VII. t.-cz. 53. §. harmadik kikezdésében, a mentesített területek számára, az adónak 15 évre biztosított változhatlansága is. Az osztályba-sorozás után történt mivelési ág-változások a törvény értelmében még ott sem vehetők az új kataszter keretében tekintetbe, hol időközben mentesítés által következett be a változás és ezen védművek által mentesített területekre, az 1875. évi VII. t.-cz. 53. §-a 3. kikezdésének rendelkezése kiterjesztetik.
177 109.
§.
Az 1875. évi VII. t.-cz. 18. §. 3-ik bekezdésének rendelkezése mindazon védművekre nézve, melyek egy és ugyanazon védmű által nagy területeket mentesitő és az 1879. évi XXXIV. és az 1871. évi XXXIX. és XL. t.-cz. oltalma alatt álló társulatok által emeltettek, hatályon kivül helyeztetvén, azok a jelen törvény következő szakaszaiban részletezett eljárás alá esnek. Minden egyéb nem ily társulati, hanem magán felek által nagy költséggel mentesitett területekre nézve, habár azok valamely társulat mentesitett területébe esnek is, de egyesek által bel- vagy talajvíztől külön védmű által is mentesittettek, a 18. §. 3-ik pontjának rendelkezése érvényben hagyatik és ezek különös gazdasági költsége, a^ rendes gazdálkodási költségekkel együtt, a kataszteri tiszta jövedelem megállapítása alkalmával számításba vétetik.
A társulatok mentesitett ártereinek kataszteri tisztajövedelme a 6. §-ban emiitett védművek emelésére és fentartására fordított költségre való tekintet nélkül, azonban tekintettel sajátságos viszonyaira, megállapítandó ugyan, de azon társulatoknál, melyeknél az ártér fejlesztése a törvény értelmében már befejeztetett s az egyes ártéri részletek biztosan kimutathatók, a 6. §-ban emiitett költségek az egyes ártéri részletekre megállapított kataszteri tisztajövedelemből annyi száztólival vonandók le, a hány száztóliját az említett költségek a társulathoz tartozó összes ártérre megállapított kataszteri tisztajövedelem végfőösszegének képezik, s az ezen levonás után fenmaradó tisztajövedelem adóztatandó meg. Ezen különös költség azonban ott, hol a társulat árterei két különböző kulcs szerint járulnak a költséghez (alantabb és fentebb fekvésű árterek), legelőször felosztandó a társulati kulcs arányában a kétféle természetű ártér közt, és mindegyik résznél saját külön % - j a szerint történik a levonás. Az oly társulatoknál pedig, hol az ártér fejlesztése a törvény értelmében még nem eszközöltetett s az egyes ártéri részletek biztosan meg nem jelölhetők, mindaddig, mig az megtörténhetik, a társulatok mentesitett ártereinek kataszteri tisztajövedelme, a 6. §-ban emiitett költségekre való tekintet nélkül, de figyelemmel sajátságos viszonyaira, állapítandó és adóztatandó ugyan meg, azonban a befizetett állami törzsadó s földtehermentesitési járulék és 12
178 általános jövedelmi pótadó azon része, mely az emiitett költség czimén megállapitott és a tisztajövedelemböl le nem vont összeg után apadásba jönne, az illető vizszabályozó vagy ármentesitő társulatnak készpénzben megtéritendő, esetleg annak, mint ilyennek közös tartozásaiba betudandó. A megtérites ezen módja alkalmazandó azon társulatoknál is, melyeknél az ártér fejlesztése befejeztetett, ha a társulat e czélra összehívott közgyűlésén az ily társulatokra szabályozott és fentebb érintett megtérítési módról határozatilag lemond és ezen határozatát a pénzügyministernek beterjeszti. Az ily módon megtérített összeg a társulati tagoknak közös vagyonát képezi, saját hozzájárulási kulcsuk arányában. 8. §. A 6. §-ban' emiitett védművek költségeinek tekintendő az ármentesitési művek elkészítésébe fektetett alaptőke nyolcz százaléka, hozzáadva eh ez a védművek fentartására hat éven át fordított költségeknek egy évi átlagát. 9. §. Alaptőkének tekintendő azon összeg, mely az érdekelt társulat által a védműveknek a jelen méretek szerinti elkészítésére tényleg fordíttatott, tehát a költségeknek azon összege, mely a védtöltések, csatornák vagy zsilipek egyszeri elkészítésére, esetleg későbbi erősbitésére, magasítására, padkázására, karikatöltés által biztosítására és földszakadások vagy csúszások által előidézett áthelyezésére, továbbá a jelenlegi csatorna- és zsiliprendszer előállítására tényleg kiadatott.
10. §. Az évi fentartási költséghez számitandók: az előző szakaszban emiitett védművek időszakonkinti vagy évenkinti igazítására, tatarozására és tisztítására, a kizárólag ezekre való felügyelet érdekében tartott tisztviselők és szolgák: u. m. igazgatók, mérnökök, biztosok és gátőrök fizetésére, az irodai költségekre s az anyagszerek évenkinti beszerzésére vagy jó karban tartására fordított összegek. Ezen kiadások az illető vizszabályozó társulat által az 1873. évi január 1-ső napjától 1878. évi deczember utolsó napjáig terjedő 6 évben vezetett eredeti számadásokból kivonandók, összeadandók és ezen összegnek
179 egy évre eső átlaga kiszámíttatván és a megállapított alaptőke 8 % - a hozzáadatván, ezen igy kijött összeg képezi a védmüvek egész fentartási egy évi átlag költségét. 11. §•
Ott, a hol a vízszabályozási munkálat az 1873. év után fejeztetett be, a fentartási költség átlaga, az annak befejezése óta lefolyt 6 év, esetleg az 1880. év január l-ig lefolyt évek kiadásaiból számítandó ki. Ott, a hol vízmentesítési munkálatok elkészítésének és a védmüvek fentartásának költsége, azok befejezetlen volta miatt ki nem mutatható vagy rendes számadások hiányában vagy mivel ezen munkák egészben vagy részben az érdekeltek által természetben teljesíttettek, a múltra nézve a 7. 8., 9. és 10. §§. értelmében meg nem állapitható: az azokra fordított munka és anyag értéke és egyéb költség, a befektetés idejének tekintetbe vételével, becslés utján, esetleg más hasonviszonyú társulathoz arányosítva állapítandó meg. 12. §. A befektetési tőkének és az évi fentartási költségnek a 7., 8., 9., 10. és 11. §§. szerinti megállapítása bizottságilag eszközöltetik. A bizottság elnöke: az illető kataszteri igazgató vagy az általa kinevezett helyettes, tagjai pedig: a kataszteri igazgató által kirendelt két kataszteri tisztviselő és az illető társulat két küldöttje. Ha a szóban forgó területek több kataszteri kerületre terjednek ki, az ebbeli teendők azon kerület kataszteri igazgatója által teljesitendők, melybe ezen területek nagyobb része esik, a többi kerületek igazgatói pedig, a jelen §. szerinti tárgyalások eredményéről, az azokról felvett jegyzőkönyv másolatának közlése mellett értesitendők. A bizottságot az elnök hivja össze; tárgyalásairól jegyzőkönyv vezetendő, melybe a bizottságilag megállapított összegek, melyek a befektetési tőkét és az évi átlagos fentartási költséget képezik, az időszakok és czimek kitételével, szám szerint bejegyzendők. Ha a megállapított összegek ellen kifogás nem emeltetik, a jegyzőkönyv lezáratik és a jelenvoltak által aláiratik. Ha a felveendő összegre nézve eltérő vélemények nyilvánulnak, valamennyi jelen volt bizottsági tag véleménye a jegyzőkönyvbe igtatandó és a 12*
180 kétes összegekre nézve a bizottság elnöke határoz; ha az elnök határozatában az érdekelt társulat képviselői meg nem nyugosznak, joguk van az elnök határozatára észrevételeiket megtenni; de .kötelesek azokat a bizottsági ülés befejezése után 48 óra alatt irásba foglalva az elnöknek átadni, ki azokra ellenészrevételeit megteszi s azokat a jegyzőkönyvhöz csatolja. 13. §. A kataszteri igazgató becslőjárásonkint külön kimutatásban a különös gazdasági költséggel terhelt területeknek községek szerinti térfogatát s a fentebbi költségeknek egy holdra eső átlagát összeállitatja, ezen kimutatást a 12. §. szerint felvett jegyzőkönyvvel az illető járási becslőbiztosnak oly meghagyással küldi meg, hogy azt a választott becslővel is közölvén, maga idején a többi becslési munkálatokkal együtt a járási földadó-bizottság elé terjeszsze. Ha a szóban levő terület több bocslőjárásra terjed, minden érdekelt járásra vonatkozó külön ily kimutatás készitendő és az illető becslőbiztosnak, a jegyzőkönyv hiteles másolatával, hasson czélra megküldendő. 14. §. Az illető járási becslő-biztos a 13. §. szerint átvett kimutatást és jegyzőkönyvet minden csatolmányaival, a többi becslési munkálatokkal együtt, megvizsgálás végett a járási földadó-bizottság elé terjeszti, mely a különös gazdasági költség fejében, a tisztajövedelemből levonásba hozandó összeg felett határozván, határozatát javaslatképen a többi becslési munkálatok feletti határozataival együtt, a kataszteri igazgató utján, a kerületi földadó-bizottság elé terjeszti. Ha a járási földadó-bizottságnak a kiszámitott különös gazdasági költség mennyisége ellen kifogása van, kifogását indokolva a jegyzőkönyvbe igtatja. A kerületi földadó-bizottság az ekkép elébe került javaslatok felett határoz és határozatát a többi becslési munkálatok feletti határozataival a pénzügyminister utján az országos földadó-bizottsághoz juttatja, mely ez ügyben végleg — különös tekintettel azon társulatokra, melyeknek árterei több járás, sőt esetleg több kerületre kiterjednek — határoz. 15. §. Mihelyt az 1875. évi VII. törv.-czikk 2. §-a értelmében alkalmazandó új földadókulcs megállapittatott, a pénzügyminister intézkedik, hogy a társulatok-
181 nak különös gazdasági költség czimén betudandó összeg azon társulatoknál, hol az végrehajtható, a jelen törvény 7. §-a első és második bekezdése értelmében, a kataszteri tisztajövedelemből levonassék, — azon társulatoknál pedig, hol az ártér rendszeres fejlesztése még keresztül nem vitetett, a 7. §. harmadik bekezdése értelmében oly módon számittassék be, hogy az ezen összegre az új adókulcs szerint eső földadó, a földtehermentesitési járulék és általános jövedelmi pótadónak mennyisége, a társulatoknak évnegyedes részletekben kiszolgáltassák, illetőleg visszatérittessék. Az igy megállapított összeg változás alá nem eshetik addig, mig valamely társulat mentesitett ártereinek jelen termőképességben tartására szükséges új védművek emelése vagy az eddigieknek nagyobbitása folytán annyi új költséggel meg nem terheltetnék, a mennyi a liquidált alaptőkének V 4 részét teszi; a társulat az esetben jogositva van az újonnan készített védműveinek collaudálása után új liquidálást kívánni és ha az új befektetés fentebbi mérvét igazolja, az új liquidátió megtartatván, az alaptőke 8°/ 0 azonnal érvényesítendő, a szoros értelemben vett fentartási költség azonban csak a collaudálás utáni 7-ik évben liquidáltathatván, az a collaudálás évig visszahatólag érvényesíttetik. 16. §. Elemi károk vagy földadó-tárgy megsemmisülése folytán történt adóleengedés vagy leirás esetében, a különös gazdasági költség czimén visszatérítendő összeg meg nem változtatik ugyan, de viszont a 15-ik §. második bekezdésének esetét kivéve, a megtérítendő összeg az 1875. évi VII. t.-czikk alapján életbeléptetendő kataszter tartama alatt sem emeltetik felebb.
17. §. A 9. és következő §-okban leirt módhoz hasonló eljárás követendő az egyesek által emelt védművek különös költségeinek kiszámításánál, habár azok a betudás tekintetében az 1875. évi VII. t.-cz. 18. §-ának 3. pontja rendelkezése alá esnek is, csakhogy az egyes földrészletekre terjedő mentesítések költségeinek megállapításánál a 12. §-ban érintett bizottságot az illető fél és a kataszteri igazgató megbízottja képezhetik.
182 109. §. Ezen törvény végrehajtásával a pénzügyminister bizatik meg.
Mi e töryényczikket és mindazt, a mi abban foglaltatik, összesen és egyenkint helyesnek, kedvesnek és elfogadottnak vallván, ezennel királyi hatalmunknál fogva helybenhagyjuk, megerősitjük és szentesitjíik, s mind Magnnk megtartjuk, mind más hiveink által megtartatjuk. Kelt Bécsben, ezernyolczvanegyedik évi május hó huszonkilenczedikén.
FERENCZ JÓZSEF,
k.
Tisza Kálmán, s. k.
(P. H.)
Ezen, a legfelső szentesítést nyert eredeti szöveggel egyező másolat, az 1868: III. t.-cz. 5. §-a értelmében a törvényhatóságoknak megküldetik. Budapesten, 1881. évi junius hó 4-én. Gróf Szapáry
Gyula,
pénzügyminister.
Ill-ik FÜGGELÉK. A HÁZADÓ. Alaptörvény :
1868: XXII. t.-cz. Kiegészítő törvények:
1870: 1871: 1873: 1875: 1876: 1879: 1880: 1881:
XXII. és LI. t.-cz. XLI1. t.-cz. VI. t.-cz. IV., XXIII. és XXXIV. t.-cz. XIV. t.-cz. XXXVI. és XL11. t.-cz. XV111. és LXV. t.-cz. IX. és XXXVI. t.-cz.
ÁTALÁNOS SZABÁLY, i . §• A házadó tárgya: a házak évi tiszta haszonértéke. (1868. XXII. t.-cz. 1. §.) I. FEJEZET.
Adómentes épületek. 2. §.
Házadó alá nem tartoznak: a) isteni tiszteletre szánt épületek; b) a királyi udvar palotái és lakházai; c) államépületek és kormányépületek, ide
184 nem értve az államnak , mint jószágok birtokosának magánjogi czimen birt épületeit; d) országházak; e) megyeházak; f ) községházak, dologházak és fegyintézetek; g) állami, törvényhatósági és községi hivatalos helyiségek; h) tudományos akadémiák, muzeumok, egyetemek, nyilvános tanintézetek, iskolák; i) lelkészi és tanitói lakások; j) katonai laktanyák; h) gazdasági épületek és gazdasági cselédlakok vagy a gyáros tulajdonát képező és munkásainak bérfizetés nélkül átengedett gyármunkáslakok, úgyszintén gyári és azokhoz hasonló iparépületek azon részei, melyek nem lakásra, hanem az üzlet folytatására szolgálnak; l) kórházak, szegénysorsu tanulók és szegények ellátására szánt épületek; m) kolduló szerzetek kolostorai, a mennyiben mindezek a kérdéses czélra kibérelve vagy más czélokra bérbeadva nincsenek; n) halottas házak. (1868. XXII. t.-cz. 2. §. és 1870. LI. t.-cz. 2. §.)
3. §. Ha isteni tiszteletre szánt épület lakházzal van összekötve vagy ha a lakház valamely része szolgál isteni tiszteletre: a lakház ugyan azért nem adómentes, de az isteni tiszteletre szánt épületet vagy épületrészt ez esetben sem lehet az adókivetésnél felvenni. 4. §• A királyi udvar palotáinak és lakházainak mentessége kiterjed az illető főépületek melléképületeire is, például kertész-, erdész- és vadászszemélyzeti lakházakra is.
;
5. §.
Sóaknai és sófőzési épületek, a mennyiben csak sótermelési, üzleti és jövedéki czélokra használtatnak, államéptiletekiil tekintetvén, adó alá nem tartoznak. 6. §• Államépületeknek tekintendők a nyilvános útvámházak is. 7- §• Oly államépület, mely egészben vagy részben bérbe adatik vagy más haszonhajtó czélra fordittatik, nem tekinthető többé államépületnek, és azon lakrészekre nézve, melyek bért vagy egyéb hasznot hoznak, adó alá kerül.
185 109. §. A községházak adómentessége csupán azon épületekre, illetőleg épületrészekre szorítkozik, melyek kizárólag községi hivatalos helyiségekül használtatnak, melyek tehát bérjövedelmet nem hoznak. 9. §. Községházak alatt pusztán csak azon községi tulajdont képező házak értetnek, melyek a közigazgatással megbízott hatóságok vagy hivatalok elhelyezésére vannak szánva vagy esetleg a közigazgatással és nem a község magán vagyonának kezelésével megbízott községi hivatalnokoknak bérfizetés nélkül lakásul átengedtetnek. (1869. 13.407. P. R. 1870. 37. és 45.)
10. §. Ha ily épületek egészben vagy részben bérbe adatnak vagy valamely épület községi hatóság részére hivatalos helyiségül kibéreltetik, azon épület vagy annak ekkép használt része adó alá esik.
11. §. A nyilvános tanintézetek és tanitói hivatalos lakok adómentessége nem terjed ki az ily czélokra bérelt épületekre vagy épületrészekre. Ezektől a háztulajdonos, ki a bért húzza, adózni köteles. 12. §. A püspöki lakok azon részei adómentesek, melyek hivatalos helyiségül (iroda, ülésterem stb.) használtatnak. Ellenben az adómentesség nem terjesztetik ki a püspöki lakok (residentiák) azon részeire, melyek a püspök által magán lakásul használtatnak. Ugyancsak adó alá tartozik a püspöki javadalmazáshoz tartozó minden laképület és épületrész is. [1869. 24.270. P. R. 1870. 39. aj] 13. §• A kanonokok széképületei nem számithatók az adómentes épületek közé. 14. §. Ha adó alá tartozó kolostorok egy része lelkész hajlékául van rendelve, e rész addig, mig e rendeltetése tart, adó alá nem veendő. 15. §. Sekrestyések, egyházfiak és harangozok lakjai, a mennyiben a plébánia épületéhez tartoznak és azokért bér nem fizettetik, adómentesek; az emiitett egyének azonban, ha földmivelők ás házbirtokosok, mint ilyenek adót fizetnek.
186 109. §. Azon épületek, melyek valamely község, vármegye, az ország vagy magán személy részéről, az 1879. XXXVI. t.-czikk által meghatározott megtérítések élvezése mellett állandóan a katonabeszállásolás czéljaira szánvák, ezen rendeltetésük tartamára a házadótól és az általános jövedelmi pótadótól mentesek. (1879. XXXVI. t.-cz. 18-ik §.) A törvény ezen intézkedése alá eső épületek a következők: laktanyák, fióklaktanyák, betegápoló házak, csapatkórházak, a mennyiben ezek a törvény- és utasitásszerü követelményeknek megfelelnek. L a k t a n y a oly épület, mely kizárólag beszállásolás czéljaira van szánva s a férőhelyekre s egyéb minőségére nézve a rendeleti nton meghatározandó követeléseknek lényegileg megfelel. F i ó k l a k t a n y á k ellenben a közös beszállásolásra használható oly helyiségek, melyek nem kizárólag beszállásolás czéljaira szánt épületben vannak, valamint azok, melyek férőhelyeik és minőségük tekintetében a rendes laktanyákra nézve fennálló igényeknek teljesen meg nem felelnek. A laktanyákra és fióklaktanyákra vonatkozó határozványok a b e t e g á p o l ó h á z a k r a és c s a p a t k ó r h á z a k r a is kiterjednek, melyek, ha valamely külön e czélra szánt épületben vannak és minden egyéb igényeknek megfelelnek, a laktanyákkal, különben pedig a fióklaktanyákkal egyenlő szabályok alá esnek. (1879. XXXVI. t.-cz. 5. §.) Hogy azonban az elősorolt épületek az 1879. XXXVI. t.-czikk 18. §-ában engedélyezett adómentességben részesüljenek, szükséges, hogy azok nem i d ő l e g e s e n , hanem á l l a n d ó a n (a katonaság állandó béke-elhelyezésének czéljaira) és pedig a t ö r v é n y b e n m e g s z a b o t t m e g t é r i t é s e k élvezése mellett legyenek a katonabeszállásolásra szánva. E tekintetben tájékozásul szolgáljon az a körülmény, hogy az emiitett törvény 33. §-a szerint, a törvény hatálya alatt felállított új laktanyáknál, az átengedő részére a beszállásolásért járó megtérítésnek szakadatlan élvezete biztosíttatik és pedig egy már meglévő épületnek laktanyává alakítása esetében az első t i z e n ö t , uj építkezés esetében az első h u s z o n ö t évre azon naptól számítva, melyen a laktanya a katonai igazgatásnak átadatott. Az emiitett épületeknek katonai beszállásolás czéljaira való rendeltetésük és ezzel ezen épületek adómentességének tartama is mindenesetre a jelzett időszakra terjed, akár tényleg használja a katonai igazgatás az épületeket, akár nem. (1879. 2868/P. M., P. K. 1879. 35.) 17. §. Adómentes gazdasági épületek alatt csak a mezőgazdaság folytatására szükséges, emberi lakásul nem használható és valamely jószág (földbirtok) tartozékát képező oly épületek értendők, melyek tulajdonképeni rendeltetésüknek megfelelőleg használtatnak és bérbe adva nincsenek. Oly magtárak ellenben, melyek önállólag s valamely földbirtoktól függetlenül, p. o. terménykereskedő vagy nagyobb földbirtokos részéről termesztményeik tartása és azoknak könnyebb eladhatása végett az átalános házbéradó alá eső valamely községben
187 használtatnak, a 34. §. (1868. XXII. t.-cz. 4. §.) értelmében az esetben is házbéradó alá esnek, ha tényleg kibérelve nincsenek. (1871. 21.211. P. R. 1871. 33.)
18. §. Gyár nevezet alatt oly iparvállalat értetik, mely a nyers anyag vagy félgyártmány feldolgozását a munkamegosztás alkalmazásával s túlnyomólag gépek segélyével eszközli, emberi munkát inkább csak azok vezetésére vévén igénybe, továbbá a mely az egyes megrendelésektől függetlenül nagyban eladásra a raktár számára is dolgozik. Nem tekinthetők tehát gyárépületeknek a vaspályák és a gőzhajózási vállalatok tiszti lakai, állomás és őrházai s raktárai, ellenben ipari épületeknek tekintetnek az ezen vállalatok tulajdonában levő gép-, hajó-, sat. gyárak helyiségei. Nem tekinthetők továbbá gyárépületeknek a kávé- és vendéglőházak, mészárszékek, vágóhidak, kőnyomdák és könyvnyomdák, fürdőintézetek, állatkertek épületei, ellenben ily épületek a tégla- és mészégetési üzletek, gőzmalmok, serfőzdék, kékfestődék, petróleum finomitó gyárak helyiségei. A gyáros tulajdonát képező oly raktárak, melyek az illető gyártól elkülönítve más épületekben vannak, az esetben sem adómentesek, ha azokban kizárólag az illető gyár saját gyártmányai tartatnak. (1871. 14.171. P. R. 1871. 32.) 19. §. Ha valamely gyárépület bérbe adatik, a 25. §. értelmében járó adómentesség megszűnik; bérbe nem adott gyáraknak csak azon részei esnek adó alá, a melyek lakásra szolgálnak. (1871. 14.191. P. R. 1870. 31.) 20. §. Oly kisdedóvodák, melyek nyilvános közintézetek, mint nevelési intézetek adómentesek, ha azokért bér nem fizettetik. 21. §. A házadómentességre nézve kolduló szerzeteseknek ezek ismertetnek el: az Üdvözítőről, a szűz Máriáról, a Szent Lászlóról és Kapisztráni Szent Jánosról nevezett Ferencz-rendiek, továbbá a kapuczinusok, a minoriták, a karmeliták, a dominikánusok, a szerviták, az irgalmas barátok, végre a Szent Erzsébetről nevezett apáczák és a szürke nénék. 22. §. A házadómentességet élvező szerzetesek közé a kegyesrend nem tartozik. (1869. 31.682. P. R. 1869. 27.)
188 19. §. Oly sátorok és bódék adó alá nem tartoznak, melyek használata vagy bérbeadása a tulajdonosnak csak ideiglenesen van megengedve, a nélkül, hogy azon területnek is, melyen állanak, birtokosa volna, sőt melyeknek helyét bizonyos idő multával vagy előleges felszólitásra elhagyni tartozik. 24. §. Oly sátorok és bódék ellenben, melyek állandóak, melyek területe valamely épülethez tartozik, adó alá esnek, akár a tulajdonos által használtassanak, akár bérbe legyenek adva. 25. §. Csupán földből alkotott és csakis ideiglenes menhelyül, de nem állandó lakúi szolgáló pinczebódék vagy putrik adó alá nem esnek. 26. §. Hegyek közötti legelőkön fekvő oly nyári építmények, melyek laképületekül nem tekinthetők a mennyiben csupán rövid legeltetési idő alatt pásztoroknak és lábas jószágnak menhelyül és megvonulásra használhatók, továbbá állandó lakul nem használható kendertörő vagy szárító házikók, adó alá nem tartoznak. 27. §. Mihelyt azonban a 23—26. §§-ban említett sátorok, bódék, házikók sat. tűzhely állítása, ablakok alkalmazása, szelek elleni megvédés által állandó lakásra idomíttatnak, ezekre nézve is beáll az adózás kötelessége. 28. §. A házadó átalában véve két adónemre oszlik, tudniillik: házbéradóra és házosztályadóra. II. FEJEZET.
A házak haszonértékének megállapítása. A házbér
alapján.
29. §. Oly ház, lakrész és a háznak minden oly helyisége, mely tényleg bérbe van adva, különbség nélkül mindenütt házbéradó alá esik a tiszta bérjövede-
189 lem alapján; kibérletteknek azonban nem tekintendők a földbirtokkal együtt a föld bérlőjének használatra átengedett gazdasági épületek és cselédlakok, úgyszintén a gazdasági és erdei tisztek bérfizetés nélküli szabad lakai, valamint a vasúti őrházak sem. (1868. XXII. t.-cz. 3. §., 1870. LI. t.-cz. 2. §.) 30. §. A földbirtokkal együtt a haszonbérlőnek használatra átengedett gazdasági épületek és cselédlakok tehát mindenütt adómentesek; a gazdasági és erdőtisztek bérfizetés nélküli szabad lakai, valamint a vasúti őrházak azonban a házosztályadó alá tartozó községekben házosztály adóval, házbéradó alá tartozó községekben pedig házbéradóval rovandók meg. (1871. 14.171. P. R. 1871. 32.) 31. §. Minden egyéb esetben, a 2. §. szerint adómentesség kedvezményében részesített épületek is házbéradó alá esnek, mihelyt bérbe adatnak. (1871. 21.211. P. R. 1871. 33.) 32. §. Oly szobák, melyeknek egyik felét a háztulajdonos használja, másik fele pedig bérbe van adva, a tulajdonos által használt rész lakértékének a bérlő által fizetett bérhez való hozzászámitása mellett, házbéradóval rovandók meg. (1869. 14.559. P. R. 1870. 43.) 33. §. Azon körülmény, hogy valamely ház felépítése bizonyos megszorító feltételekhez vagy terhekhez van kötve, mint az a várak és erődök bástyái alatt lenni szokott, a házadó alkalmazására befolyást nem gyakorol. 34. §. Azon városokban és községekben, hol a tényleg bérbe adott lakrészek, t. i. szobák és boltok száma legalább felét képezi a létező lakrészek összes számának, a ki nem bérelt épületek is házbéradó alá vonandók, a tényleg kibéreltekkel összehasonlítás után megbecsült tiszta bérjövedelem alapján. (1868. XXII. t.-cz. 4. §.) 35. §. Az e végre eszközlendő összeírásnál egyes épületek vagy épületrészek állandó vagy ideiglenes adómentessége kérdésbe nem jő, ezek tehát az összes számból le nem
190 számithatók, hanem a rendeltetésűknél fogva adómentes házak vagy házrészek, a mennyiben bérbe vannak adva, önérthetőleg, a bérbeadottakhoz; ha pedig nincsenek bérbeadva, a bérbeadás utján nem használtakhoz számitandók. A mi különösen az időlegesen adómentes házakat és lakrészeket illeti (IY. Fejezet), ezek, ha bérbeadattak, a kibérelt lakrészek számához, ha ellenben bérbeadva nincsenek vagy maga a tulajdonos által használtatnak, a bérbeadás utján nem használtakhoz Írandók. A rendeltetésüknél fogva adómentes házak és lakrészek (2. §.) pedig, ha csak bérbe nem adattak volna, a bérbeadás utján nem használtak számához számitandók. (1869: 52.763. P. R. 1870: 35.) 36. §. Lelkészi és tanítói lakások, valamint a püspöki és kanonoki székházak a bérbeadás utján nem használt házakhoz sorozandók. (1869: 28.438. és 52.763. P. R. 1870: 38. és 35.) [L. 57. §-t.] 37. §. Állami, országos, törvényhatósági és községi épületek vagy épületrészek, melyek az illető tulajdonosok tisztviselőinek vagy szolgáinak bérfizetés nélküli lakásul engedvék, az összeírásnál a kibérelt lakrészek közé sorozandók. 38. §. A kibérelt házakhoz sorozandók a magánosok, s jogi személyek által tisztviselőik és szolgáik részére lakásul átengedett házak s lakrészek is. (1869: 52.763. P. R. 1870: 35.) 39. §. Azon körülmény, miszerint a házak, illetőleg lakrészek többsége néhol, mint például fürdőhelyeken, az évnek csak rövidebb részében használtatik bérbeadás utján, azon kivül pedig nem, a házbéradónak az ily helyekre alkalmazása iránt kivételt nem állapithat meg. 40. §. Tisztajövedelemnek (29. és 34. §§.) tekintetik azon jövedelem, melyből az épületfentartási költség és értéktörlesztés fejében bizonyos százalék már levonatott. ( 1 8 6 8 : XXII. t.-cz. 5. §.) 41. §. A házak nyersjövedelméből épületfentartási költség és értéktörlesztés fejében Budapest fővárosban az ó-budai rész kivételével, melyre nézve az
191 1 8 7 2 : XXXVI. t.-cz. 133, g-a 1 ) érvényben marad, tizenöt, az általánosházbéradó alá tartozó egyéb városokban és községekben, ha legalább 10.000 lakossal és egyszersmind rendes vágány vasúti állomással2) vagy gőzhajózási állomással birnak, húsz, másutt pedig harmincz forint számitandó a nyers jövedelem minden száz forintja után. ( 1 8 7 5 : XXIII. t.-cz. 2. §.) 42. §. Az eképen kiszámitott tisztajövedelem minden száz frtja után Budapesten 24, egyéb helyeken, ha a tényleg kibérelt lakrészek (34. §. törv. 4. §.) az összes lakrészeknek legalább felét teszik 20, különben pedig 16 frt fizetendő házbéradóul. (1868: XXII. t.-cz. 7. §.) b) Rákosztály
alapján.
43. §. A tényleg ki nem bérelt lakrészek házosztályadó alá esnek mindazon városokban és községekben, hol a tényleg bérbe adott lakrészek (34. §, törv. 4. §.) száma kevesebb a lakrészek összes számának felénél. (1868. XXII. t.-cz. 8. §.) 44. §. Ezen helyeken a tényleg kibérelve nem lévő lakrészekre (34. §. törv. 4. §.) a házosztályadó a lakrészek száma alapján vettetik ki. ( 1 8 6 8 : XXII. t.-cz. 9. §.) 45. §. A házosztályadó három fokozat szerint vettetik ki. Az elsőbe azon kis és nagy községek tartoznak, a melyekben az összes lakrészeknek egyharmada sincs bérbe adva. A másodikba a rendezett tanácscsal biró azon városok tartoznak, a melyekben az összes lakrészeknek egyharmada bérbe adva nincs. ') J e g y z e t . Ezen §. igy szól: »A házadóról szóló 1868: XXII. törvényczikknek Budapestre vonatkozó határozatai a főváros egész területére kiterjesztetnek; azon kivétellel, hogy Ó-Budán a házadó jelenlegi fokozata az adótörvények átalános szabályozásáig fentartatik.« 2 ) J e g y z e t . A rendes vágányu vasút fogalmát meghatározza a keresetadóról szóló törvény 7. §-ához csatolt 2-ik jegyzet.
192 A harmadikba mindazon községek és városok tartoznak, a melyekben a lakrészek összes számának legalább egyharmada bérbe van adva és tartoznak erre való tekintet nélkül mindazon szabad királyi vagy törvényhatósági joggal felruházott városok, a melyek az 1 8 6 8 : XXII. törvényczikk 4. §-ának (34. §.) rendelete alá nem esnek. Ezen fokozatok alapján a házosztályadó a következő táblázatok szerint vettetik ki:
Osztály
E
-CÖ ÍM CO rsj co . S_ qj Jsí CÖ
l-ső fokozat kis és nagy községekben
2-ik fokozat rendezett tanácscsal biró városokban
ha az összes lakrészeknek egy harmada nincs bérbe adva
_l
3-ik fokozat minden községben és városokban, ha a lakrészek összes számának legalább egy harmada bérbe van adva és erre való tekintet nélkül minden az 1868 : XXII. t.-cz. 4. §-a alá nem tartozó szab. kir. és törvényhatósági joggal felruházott városokban
az egyes házakra kivetendő házosztályadó tétele i.
1
80 kr
1 frt
1 frt 20 kr
II.
2
2 frt
3 »
3 » 60 »
III.
3
4 »
5 »
6 frt
IV.
4—5
8 »
10 »
V.
6—7
12 »
15 >
18 »
VI.
8—9
18 »
22 >
27 »
VII.
10—11
24 »
30 »
36 »
VIII.
12—13
30 »
36 »
45 »
IX.
14—15
36 »
45 >
54 »
X..
16 és ennél több lakrésznél mii.den egyes lakrész után fizetendő1)
3 »
4 »
5 »
12 »
( 1 8 7 5 : XXIII. t.-cz. 5. §.) 46. §. Oly házakra, melyek nyitott helyiséggel (mészárszékkel, bolttal, kávéházzal, korcsmával) birnak, a 45. §-bau megállapitott házosztályadó tételeken ^ J e g y z e t . A X. osztályba tartozó házak minden egyes lakrésze után az illető fokozat 3, 4, illetőleg 5 forintos tétele fizetendő; e szerint például az 1. fokozat alá tartozó s 20 lakrészszel biró ház után 60 forint, a 2., illetőleg 3. fokozat alá tartozó s ugyanannyi lakrészszel biró ház után 80, illetőleg 100 frt fizetendő házosztályadóul. (1880: 48.964. P. K. 1880: 31.)
193 felül, a nyitott helyiséghez tartozó minden egyes bolt és szoba után, ha a helység összes lakrészeinek egy harmada sincs bérbe adva: kis és nagy községekben 1 forint, rendezett tanácscsal biró városokban 2 forint, oly helyeken pedig, hol az összes lakrészek számának legalább egy harmada bérbe van adva, úgyszintén erre való tekintet nélkül az általános házbéradó ( 1 8 6 8 : XXII. törvényczikk 4. §-a) alá nem tartozó szabad királyi vagy törvényhatósági joggal felruházott városokban 3 forint vettetik ki. (1875. XXIII. t.-cz. 6.§.) 47. §. Az előbbi szakasz határozmányai alá csakis valamely háznak nyitott helyiségei, t. i. mészárszékek, boltok, kávéházak, korcsmák, valamint a háznak ezekkel közvetlen kapcsolatban lévő, magát a nyitott helyiséget mintegy kiegészitő alkatrészei, mint péld. az iroda (comptoir), raktár, külön étkező, ivó vagy játékszoba, esnek. —Azon szobák, melyek szorosan véve a nyitott helyiséghez nem tartoznak, mint például az illető tulajdonosnak lakásul szolgáló szobák, habár a nyitott helyiséggel közvetlen kapcsolatban vannak is: a 46. §-ban meghatározott külön tételekkel nem róhatok meg. (1875: 31.774. P. K. 1875: 28.) 48. §. Oly házak, melyek a városon vagy helységen kivül, de annak határában feküsznek, rendszerint ugyanazon fokozatú házbér vagy házosztályadó alá esnek, mely alá ezen város vagy helység többi házai tartoznak. Ezen szabály alól kivétetnek s a házosztályadó első fokozata szerint vétetnek adó alá azon házak, melyek a várostól vagy helységtől, a melyhez tartoznak, egy kilométernél (527 ölnél) távolabb feküsznek, ha nem nyaralókul, hanem a tulajdonos és tisztje házi cselédei által lakásul használtatnak. A gazdasági cselédség lakásául használt helységekre és az 1 8 7 0 : LI. t.-cz. 2. §-ban (2. §.) emiitett többi épületekre ezen rendelkezés ki nem terjed. ( 1 8 7 5 : XXIII. t.-cz. 7. §.) 49. §. Osztályozás alá csak lakházak és lakrészek esnek, azaz olyanok, melyek valósággal lakásul használt, vagy ily használatra szánt részeket foglalnak magukban. Oly épületek, melyekben lakrész nincs, osztályozás tárgyai nem lehetnek, p. o. csűrök, istálók, magtárak s e félék, a mennyiben ezek kizárólag önálló czélra épitvék s lakul nem használtatnak, sem nem használhatók. 13
194 19. §. Az osztályozásra nézve lakrészekül csak szobák, boltok és mészárszékek vétetnek. Szobákul tekintetnek azon helyiségek, melyek valósággal lakásul szolgálnak, vagy lakásra szánvák és arra alkalmasak, tekintet nélkül arra, hogy mikor és meddig és tekintet nélkül a módra, mely szerint használtatnak. A szoba, bolt nagyobb vagy kisebb térfogata rendesen tekintetbe nem vehető. (1869: 2994/P. M. 1870: 2.) 51. §. Oly épületben tehát, mely egészben vagy részben üres, a szobák és boltok az osztályozásnál még azon esetben is lakrészekül vétetnek fel, midőn bizonytalan, vájjon fog-e az és mikor lakul használtatni. 52. §. Lakrészekül tekintetnek az osztályozásnál az előszobák, termek, társalgási szobák, irodák, háló szobák stb. 53. §. Ellenben a konyhák, pinczék, padlások (lakszobákat, melyek a tetőzetben vannak, azaz padlásszobákat kivéve), falakon az úgynevezett pitvárok, melyek szobába vagy konyhába bejárásul használtatnak, továbbá árúrakhelyek, eleségkamrák, istállók, műhelyek, az osztályozásnál lakrészekül nem vétetnek. 54. §. Valóságos szobák, t. i. oly helyiségek, melyek lakásul szolgálnak vagy minőségük szerint lakásra vannak szánva, a házosztályadóra nézve azon esetben is lakrészeknek tekintendők, ha ezekben takaréktűzhelyek állittatnak fel vagy időlegesen gabonanemüek tartatnak vagy pedig azok egyúttal műhelyekül is használtatnak, a nélkül, hogy e szobák valóságos rendeltetése, t. i. az, hogy lakásul szolgálnak vagy lakásra szánvák, megszűnnék. (1869: 21.551. P. R. 1870: 39.; továbbá 1870: 5.782. P. R. 1870: 41.) 55. §. Mindezen helyiségek azonban, habár az osztályozásnál lakrészekül nem tekintetnék is, házbéradó alá esnek, mihelyt kibérelvék. 56. §. Azon kérdés eldöntésére, vájjon egy vagy több háznak tekintendők-e az e g y házszám alatt elő forduló, de külön fedél alatt álló házak, a házosztályadó kivetése
195 alkalmával, ott, hol rendes telekkönyvek már behozattak, első sorban a telekkönyv irányadó és azon ely tartandó szemelőtt, hogy azon épületek, melyek egy h á z t e l k e n állanak, habár külön fedél alatt, együttvéve csak egy háznak tekintendők. Ott, a hol a házak számozása rendesen keresztülvitetett, különösen pedig az ország azon részeiben, melyekben még rendes telekkönyvek nincsenek, a házak számozása is támpontul veendő. A mi különösen a más f ő é p ü l e t h e z t a r t o z ó ugyanazon háztelken álló melléképületeket, (udvar- vagy szárnyépületeket) illeti, ezek, habár külön fedél alatt állanak, a főépülettel együtt csak egy háznak tekintendők, ha azzal ugyanegy összeirási házszám alatt vannak. Ha egy házszám alatt lévő épületek több birtokos között vannak felosztva, vagy egy számmal jelölt háztelek részekre osztatván, azon több különálló ház építtetik, az ily önálló, más főépülethez nem tartozó és esetleg több házbirtokos külön tulajdonát képező házak, habár egy házszám alatt foglaltatnak is, a házosztályadóra nézve külön házaknak tekintendők. (1869: 22.661. P. R. 1869: 19.) 57. §. A püspöki és kanonoki lakok, ha tényleg bérbe adva vagy az illető főpap szorosabb értelemben vett háztartásához nem tartozó tisztviselőinek vagy szolgáinak bérfizetés nélküli lakásul átengedve nincsenek (mi ép ugy tekintendő, mintha bérbe volnának adva), az összeirás alkalmával a bérbeadás utján nem használt lakrészekhez számitandók. (1869: 28.438. P. R. 1870: 38.) [Lásd 36. §-t.] 58. §. A házbéradó- és házosztályadó-tételek 70 százaléka állami adóul, 30 százaléka földtehermentesitési járulékul tekintetik. ( 1 8 6 8 : XXH. t.-cz. 12. §.) 59. §. Részben kibérelve levő épületek osztályozásánál a bérbe nem adott lakrészeknek száma veedő alapul, a kibérelt részek pedig a bérösszeg után vonatnak adózás alá. ( 1 8 6 8 : XXII. t.-cz. 13. §.) c) Becslés
alapján.
60. §. A 34. §-ban (törv. 4.) emiitett becslés kizárólag a tényleg bérbe nem adott lakrészekre értendő. A becslésnél mérvadó a ki nem adott házak és lakrészek összehasonlítása a tettleg bérbe adottakkal, tekintetbe vétetvén 13*
196 a fekvés, építési állapot és minden oly körülmény, melyből a haszonérték megítélhető. (1868: XXII. t.-cz. 14. §.) 61. §.
Azon házak, melyek nem pénzért, hanem bizonyos mezőgazdasági szolgálmányokért vannak kibérelve, a házbéradó alól kivétetnek, s osztályozás alapján róvandók meg. ( 1 8 6 8 : XXII. t.-cz. 15. §.)
62. §. Az eddigi házbéradó szabályok alapján eszközlött megadóztatási állapotnak az illető község által kért megváltoztatása helyszini vizsgálatot igényel, melynek költségeit az azt szorgalmazó község tartozik viselni, kivévén azon esetet, ha a kérelmezésre okot az államközegek által elkövetett hiba adott volna. (1868. XXII. t.-cz. 16. §.) 63. §. Az épületeken fekvő adósságok, adó és más terhek a kivetésnél tekintetbe nem vétetnek. ( 1 8 6 8 : XXII. t.-cz. 17. §.)
házbéradó-
64. §. Bútorzattal együtt bérbe adott épületek vagy lakrészek házbéradó alapjául ugy vétetnek fel, mintha bútorzat nélkül adattak volna ki, levonatván az összes bérből azon többlet, mely a bútorzatra esik. 65. §. Ugyanaz áll akkor is, ha a ház kerttel együtt adatik bérbe. 66. §.
Ha valamely háztulajdonos vagy a ház állandó haszonélvezője az egész épületet valakinek bérbe adta, ez pedig az épületet albérlőknek részenkint adja ki, a házbéradó-kivetésnek csak azon házbérmennyiség szolgál alapul, melyet a vallomástevő háztulajdonos vagy haszonélvező a főbérlőtől valósággal kap, tekintet nélkül az albérlők által fizetett lakbérekre; a főbérlőnek a részenkinti bérbeadásokból származó nyeresége ugy mint egyéb haszonhajtó foglalkozásból eredő nyeremény, a keresetadó III. osztálya alá tartozik.
197 III. FEJEZET.
A házadóalap iránti vallomások. 67. §. Oly háztulajdonosok, kik a 29. és 34. §§. szerint házbéradó alá esnek, a kormánynak eziránt rendeletileg kiadott s eddig is gyakorlatban volt utasitási szabályaihoz képest bérvallomással tartoznak, és az adóhatóság felszólítására mindazon adatot tudomásuk szerint közölni kötelesek, mely az adó törvényszerű kivetésére szükséges. ( 1 8 6 8 : XXII. t.-cz. 18. §.) 68. §. A háztulajdonos vagy állandó haszonélvező a házbér bevallását meghatalmazott által is eszközölheti. 69. §. Hitbizományoknál a hitbizomány használója vagy ennek meghatalmazottja, oly tulajdonosok helyett pedig, kik kiskorúak vagy kik gyámság alatt állanak, a gyám vagy gondnok köteles a vallomást megtenni és aláirni. 70. §. Ha több a tulajdonos, a vallomást valamennyinek, vagy az általok e végre különösen felhatalmazottnak kell aláirni, és a vallomás helyességeért valamennyi felelős. 71. §. A bevallás és adókivetés alapjául szolgál az u t o l s ó évi bérjövedelem. 72. §. Minthogy az épületfentartási és értéktörlesztési százalék levonását (40. és 41. §§.) csak akkor lehet teljesíteni, ha a bemondások helyeseknek ismertettek, ezt az adókivető tisztviselő végzendi. — A háztulajdonos vagy annak meghatalmazottja tehát a lakbéreket minden épületnél, lakosztálynál vagy egyes lakrészeknél általában minden levonás nélkül ugy köteles bevallani, mint azok megköttettek, illetőleg a ki nem bérelteknél megköthetők volnának. 73. §. A szoros értelemben vett lakbéreken kívül bevallandók azon összegek is, melyeket a lakbérlők a bérbeadónak, a) vízvezeték, éjjeli világítás, szemét-
198 kihordás és más ilynemű mellékköltségek fejében, vagy pedig, b) átalakitási, előbbeni karba visszahelyezési és efféle költségek czimén fizetnek. Az adókivetésnél az a) alatti költségek főösszegének azon része, mely a lakbérnek hat százalékát meghaladja; a b) alatt emiitett költségek pedig egészen számittatnak a lakbérjövedelemhez, és evvel együtt képezik az adókivetés alapját. ( 1 8 7 3 : VI. t.-cz. 2. §.) 74. §. Be kell vallani azon levonásokat is, melyek bútorzattal vagy kerttel együtt bérbeadott épületeknél előfordulnak. 75. §. A házbér azon pénznemben jelentendő be, melyben kikötés szerint fizettetik. Az osztrák értéktől különböző szerződés szerinti házbér azonban osztrák értékre átszámitva is kiteendő. 76.§. Ha a háztulajdonos bérbevallási kötelességét (67. §.) teljesiteni vonakodik, az adókivető közegeknek jogukban áll, az adót további meghallgatás nélkül, más uton szerzett adatok alapján határozni meg. ( 1 8 6 8 : XXII. törv.czikk 19. §.) 77. §. Tényleges viszonyok és adatok iránt, melyekből bárkinek hazbérjövedelme megítélhető, köteles mindenki tudomása szerint felvilágosítást adni, ha erre a pénzügyi közegek által felszólittatik. ( 1 8 6 8 : XXH. t.-cz. 20. §.) 78. §. A lakbérlők magán a bérvallomási íven bizonyítják a vallomás helyességét, nevöknek a háztulajdonos kötelességszerű felhívása folytán az illető rovatba bejegyzése által. (1868: XXII. t.-cz. 21. §.) 79. §. Ha a házbirtokos és lakbérlő közötti egyetértésből szándékosan követtetett el az adókivetés kijátszása s ezáltal az államkincstár megkárosítása, mindkét fél a megrövidítésnek kitett összeg háromszoros megfizetésével büntetendő. ( 1 8 6 8 : XXII. t.-cz. 22. §.)
199
109. §. E büntetés alól azonban felmentetik a lakbérlő, ha a törvény megszegését 15 nap alatt ő maga jelenti fel a pénzügyi hatóságnak. Azon házbirtokos, ki a bérvallomási ivet annak kitöltése előtt, azaz mielőtt abba a bérösszegeket bejegyezte volna, a lakbérlőkkel aláiratja, anynyiszor büntettetik 100 forinttal, a hány bérlőnél követte el ezen mulasztást. A befizetett birság egészben a feljelentőnek adatik. Ezen birság a - j e l e n törvény kihirdetése (vagyis 1873. évi áprilhó B-ka) előtt már megtörtént bejelentésekre nem alkalmazható. ( 1 8 7 3 : VI. t.-cz. 3. §.) 81. §. Az önkéntes vallomások alapján kiderített bérjövedelem nem szolgálhat visszahatólag, elmúlt évekre való pótlólagos adókivetésre. Az 1 8 6 8 : XXII. törv.-czikk életbeléptetése előtt történt bérjövedelem eltitkolások miatt büntetés alá vonni senkit többé nem lehet, ha eddigelé el nem marasztaltatok. ( 1 8 6 8 : XXII. t.-cz. 48. §.) 8 2 . §.
A vallomások gyűjtésére, közszemlére tételére és megvizsgálására, valamint az adótörvények és szabályok elleni kihágások büntetésére vonatkozó egyéb szabályok a közadók kezeléséről szóló ( 1 8 7 6 : XV.) törvényczikkben foglaltatnak. IV. FEJEZET.
Kivételes adómentességek. A.
Atalában. 83. §.
Tiz évi adómentességnek van helye, ha olyan helyen, a hol előbb épület nem létezett, uj ház építtetik; vagy ha valamely fennálló épület előbb beépítve még nem volt területen eszközlött építkezéssel vagy toldással, vagy elébb nem létezett emelet felépítésével olyan gyarapodást nyer, hogy ezáltal
200 nj adótárgy keletkezik, ezen utóbbi esetben azon újonnan keletkezett adótárgyra való szorítással. — Nyolcz évi adómentesség adatik akkor, ba előbb fennállott, de a földszinéig lebontott épület helyébe ó-falak vagy falrészek felhasználása nélkül, uj épület állittatik. ( 1 8 6 8 : XXII. t.-cz. 23. §.) 84. §. Budapesten ily esetekben az adómentesség uj épületeknél és toldaléképitéseknél tizenöt, lerombolt házak újból felépitésénél tizenkét évre terjed. ( 1 8 6 8 : XXII. t.-cz. 24. §.) A főváros ó-budai részére nézve azonban érvényes a 83. §. rendelkezése. (41. §•) 85. §. Azon általános házbéradó alá tartozó városokban azonban, melyekben az épület fentartására a nyersjövedelemből az 1 8 7 5 : XXIII. t.-cz. 2. §. szerint (41. §.) húsz forint számitandó, a nyersjövedelem minden száz forintja után — az ezen törvény kihirdetése után megkezdendő uj épületek 12 évi — lerombolt házak újból felépítései pedig 10 évi adómentességben részesülnek. ( 1 8 7 5 : XXIII. t.-cz. 3. §.) 86. §. A 83. és 84. §§-ban adott kedvezmény az 1868. év elejétől már épittetni kezdett és építendő házakra alkalmazandó. (1868: XXII. t.-cz. 25. §.) B. Külön
adókedvezmények Budapest főváros, Szeged- és Zágráb valamint a gyógyfürdőkre nézve.
városokra,
a) B u d a p e s t . 87. §. I. Azon házak, melyek a pest-dunai rakparton 1870. junius 11-ig már épültek, vagy az ott már akkor kijelölt telkeken ezentúl építtettek, ha 1871. deezember 31-ig lakható állapotba helyeztettek, husz évi adómentességben részesülnek. ( 1 8 7 0 : XXII. t.-cz. 1. §.)
201
109. §. II. A budapesti nagy körút mentében emelendő építmények: a) melyek akár puszta telken, akár földig lerontott épületek helyébe, minden ócska fal felhasználása nélkül, teljesen újból építtetnek, az egész épületre; b) melyek folytán valamely telken már meglevő épülethez előbb be nem épített területen oly toldás vagy pótépités avagy előbb nem létezett emelet adatik, mely által ujabb és eddig nem létezett adótárgy keletkezik, ezen ujabb adótárgyra nézve : a mennyiben legalább 48 láb magassággal birnak és jelen törvény kihirdetésétől (1871. junius 11.) számítandó 10 év alatt teljesen lakható állapotba helyeztetnek, közadózás tekintetben : 1-ször tizenöt évig mentesek ugy az állami, mint az állami adó után kivettetni szokot minden községi adótól; 2-szor ezenfelül a tizenöt év letelte után az építményekért még tizenöt évig állami adó fejében a házbér jövedelmi adó helyett csak egyszerű jövedelmi adó fizettetik, még pedig a ház jövedelmének 10 százaléka; ugyszinte a községi adópótlék is csak ezen jövedelmi adó után fog kivettetni. (1871 : XLII. t.-cz. 8. §.)!) 89. §. A 88. §-ban érintett adózási kedvezmény kiterjesztetik mindazon uj épületekre is, melyek az 1870. LX. t.-cz. alapján nyitandó főközlekedési sugárut létesithetése végett a fővárosi közmunkák tanácsa által kisajátított területen emeltetnek. (1871 : XLII. t.-cz. 9. §.) 90. §. III. A 88. és 89. §-ban vagyis az 1871. évi XLII. t.-cz. 8. és 9. §-aiban meghatározott adómentesség azon villákra és nyaralókra is, melyek a sugárutnak a körtér és a városliget közötti legkülsőbb részén a közmunkatanács által jóváhagyott terv szerint építtetnek, oly értelemben kiterjed, hogy ezekre nézve azon körülmény, hogy a 88. §-ban az adómentesség feltételeül ') J e g y z e t . Az 1 8 7 5 : XXEX. t.-cz. által a jövedelemadó „jövedelmi adó" alatt most a III. osztályú keresetadó értendő.
hatályon kivül helyeztetvén,
202 kijelölt magasságig nem emeltetnek fel, az adózási kedvezmény elnyerésében akadályt nem képez. (1875 : IV. t.-cz. 5. §.) 91. §. IV. A 88. és 89. §-ban vagyis az 1871 : XLII. t.-cz. 8. és 9. §-ai, valamint a 90. §. vagyis az 1875 : IV. t.-cz. 5. §. által a budapesti sugáruton, a nagy körúton és annak három bárány-utczai kiágazásán, az 1881. évi juniushó 10. napjáig emelt építményekre engedélyezett közadózási kedvezmények kiterjesztetnek azon uj házakra és nyaralókra is, melyek a felsorolt utak mentében az 1881. évi juniushó 10. napján túl, 1891. évi juniushó 10. napjáig építtetnek s az idézett törvényekben körülirt föltételek figyelemben tartásával ezen határidőig teljesen lakható állapotba helyeztetnek. Ezen épületek után az első 15 évi adómentesség lejártával a 88. §., vagyis az -1871. XLII. t.-cz. 8. §-ának 2. pontjában említett további tizenöt év alatt, az ott megnevezett jövedelem-adó helyett, az 1875. XXIX. t.-cz. alapján annak helyébe lépett III. osztályú keresetadó fizetendő. (1879 : XLII. t.-cz. 1. §.) 92. §. V. Azon épületek, melyeknek építése Budapest főváros alább (93—95. §§.) körülirt területein a jelen törvény kihirdetése (1875. február 12.) után kezdetik meg, ha 1877. évi augusztushó 1. napjáig teljesen lakható állapotba helyeztetnek, a következő (93—95.) szakaszokban meghatározott adómentességben részesittetnek. (1875 : IV. t.-cz. 1. §.) 93. §. Azon épületek, melyek azelőtt beépítve nem volt, puszta telken teljesen újból építtetnek, az egész épületre nézve; oly építmények, melyek folytán valamely telken már meglevő épülethez előbb beépítve nem volt területen oly toldás vagy pótépités vagy előbb nem létezett emelet adatik, mely által eddig nem létezett uj adótárgy keletkezik, ezen uj adótárgyra nézve : a) huszonöt évig mentesek az állami adótól, ha a főváros dunabalparti részében a belső körúton és ezen körút s a tüköri védgát között fekvő területen vagy a Duna jobbparti részén a „császár-fürdőtől" a „sáros-für-
203 dőig," a felső és alsó főutcza s a Széchenyi utcza mindkét oldalán, a dunaparton és alsó dunasoron legalább két emeletre építtetnek; b) husz évig mentesek az állami adótól, ha a főváros duna-balparti részén a belső s külső nagykörút között fekvő területen vagy a dunajobbparti részen a Margitsziget-hidnál kezdődő és a déli vaspálya indóházáig vezető körúton, az iskola-, Gellérthegy-, Sáncz- és felső Gellérthegy-utczákon s az emiitett körúton és utczákon belől eső területen legalább egy emeletre épittetnek, ( 1 8 7 5 : IV. t.-cz. 2. §.) 94. §. Ha a földig lerontott épület helyén az ó falak, vagy falrészek felhasználása nélkül teljesen uj épület állíttatik fel, ez, ha a 93. §. a) pontja alatt körülírt területen építtetik, husz, ha a 93. §. b) pontja alatt körülirt területen építtetik, tizenöt évi adómentességben részesittetik. (1875 : IV. törvényczikk 3. §.) 95. §. A fővárosnak a fentebb (93. §.) körülirt területeken kivül eső részeiben emelendő uj épületek és toldalék-épitések adómentességre nézve az 1868. évi XXH. t.-cz. rendeletei tovább is érvényben maradnak; azon házak mindazonáltal, melyek a főváros körül jelenleg (1875.) fennálló vámvonalakon belül, annak bármely részében oly berendezéssel épittetnek, hogy a főváros szegényebb, főkép kézi munka és napi kereset után élő osztályai számára csupán egy vagy legfeljebb két szobából és konyhából álló lakásokat foglalnak magukban, a fentebbiekben részükre biztosított állami adómentességen felül tiz éven át a községi adó fele részének fizetésétől is mentesítve lesznek. (1875 : IV. t.-cz. 4. §.) 96. §. VI. A budapesti nemzeti szinház bérháza az 1875 : XXXIV. t.-cz értelmében felvett kölcsönről szóló szerződés keltétől számítandó 30 évre az állami és községi adók alól felmentetik. (1875 : XXXIV. t.-cz. 3. §.) 97. §. VII. A Budapest főváros által felállítandó közraktártelepen emelendő épületek, tekintet nélkül azok hosszúságára és magasságára, hasonló adózási
204 kedvezményben részesittetnek, mint a minők a fővárosi kör- és sugáruton levő épületek részére az 1871 : XLII. t.-cz. 8. §-ában és az 1879 : XLII. törvényczikk 1. és 2. §-ában biztosíttattak. ( 1 8 8 0 : LXY. t.-cz. 2. §-a.)
98. §. VIII. Azon épületek, melyek ezen törvény kihirdetése ntán (1881. évi május 17.) azelőtt beépítve nem volt puszta telken teljesen újból építtetnek és 1890. évi augusztus hó 1-ső napjáig teljesen lakható állapotba helyeztetnek, az egész épületre nézve; oly építmények, melyek folytán valamely telken már meglévő épülethez előbb beépítve nem volt területen oly toldás vagy pótépités vagy előbb nem létezett emelet építtetik, mely által eddig nem létezett uj adótárgy keletkezik, ezen uj adótárgyra nézve : a) huszonöt évig mentesek az állami házadótól, ha a főváros Dunajobbparti részében az alaguttól a várba vezető „Főherczeg Albrecht-utnak", valamint az ezzel folytatólagos vonalban levő „Ilona"-útnak mentében, legalább két emeletre építtetnek; b) húsz évig mentesek az állami házadótól, ha az „Albrecht"-úttal folytatólagos vonalban levő „ Ilona "-uton, valamint az Albrecht-úttól balra kiágazó „Csolnak" utczában legalább egy emeletre építtetnek. (1881: XXXVI. t.-cz. 5. §.) 99. §. Ha földig nélkül teljesen új nevezett területen XXXVI. t.-cz. 2.
lerontott épület helyén az ó falak vagy falrészek használása épület állíttatik fel, ez, ha a 97. §. a) pontja alatt megépíttetik, tizenöt évi adómentességben részesittetik. ( 1 8 8 1 : §.) b)
Szeged.
100. §. Szeged szabad királyi város területén az 1879-ik évi árviz után téritvény mellett épült ideiglenes házak, az 1882-ik évi deczember hó 31-éig, sem állami, sem községi adóalap tárgyát nem képezik.
205 Á téritvényes épületek közül: azok, melyek bármi okból az 1882. évi deczember hó 31-én túl fenmaradnak, az 1883. évi január hó 1-ső napjától kezdve községi pótadóval rovatnak meg; azok pedig, melyek bármi okból az 1884. évi deczember hó 31-én túl is fenmaradnak, az 1885. évi január hó 1-ső napjától kezdve állami adóval rovatnak meg. Az 1882. éven túl fenmarad téritvényes épületek, a községi pótlék, illetőleg állami adó kivethetése czéljából, a fennálló adótörvények értelmében, az 1883. évi január havában összeirandók. ( 1 8 8 0 : XVIII. t.-cz. 1. §.)
101. §. Az 1879. árviz után épült és az 1884. évi deczember hó 31-éig lakható állapotba helyezett végleges új házak közül azok, melyek az árviz következtében földig lerombolt épületek telkén, a korábbi épületek falanyagainak vagy tetőrészeinek felhasználásával vagy a nélkül, az újra megállapított építkezési rendszabályoknak megfelelőleg építtettek, legyenek ezen épületek akár önállóak, akár az 1868. évi XXII-ik törvényszikk 23. §-a szerint új adó tárgyát képező toldaléképítmények, azon naptól kezdve, melytől fogva lakható állapotba helyeztettek, az 1896. évi deczember hó végéig állami adómentességben részesittetnek. ( 1 8 8 0 : XVIII. t.-cz. 2. §.)
102. §. a) Azon épületek, a melyek a város szabályozása folytán előállott új telkeken teljesen újonnan építtetnek és a jelen törvény kihirdetésétől számitott 10 év alatt lakható állapotba helyeztetnek: általánosságban tizennégy évig mentesek az állami adótól; b) azon épületek, melyek a város szabályozási terve szerint nyitandó kis körút mentén emeltetnek: tizenhat évig; c) azon épületek végre, melyek a kis körút és a Tiszafolyam között fekvő és továbbá az úgynevezett Sina-telken eddig házhelyeknek nem használt területeken legalább egyemeletre építtetnek: tizennyolcz évig mentesek az állami adótól. w Az ezen §-ban körülirt adómentesség kezdetét veszi:
206 1. azon épületeknél, melyek 1884. évi deczember hó végéig lakható állapotba helyeztetnek, 1885. évi január hó 1-ső napjától; 2. azon épületeknél, melyek 1884. évi deczember hó 31-ike után lakható állapotba helyeztetnek, az épités bevégeztét követő béridőszak 1-ső napjától. ( 1 8 8 0 : XVIII. t.-cz. 3. §.) 103. §. A 2. és 3. §-okban emiitett házak adómentességét a házadó iránti gyakorlati szabályokban körülirt módon és időben a kir adófelügyelő állapítja meg. ( 1 8 8 0 : XVIII. t.-cz. 4. §.) c)
Zágráb. 104. §.
Zágráb városban az 1880. évben előfordult földrengés alkalmából a házadó tekintetében a következő kedvezmények adatnak : a) azon házak után, melyek a földrengés által megrongáltattak ugyan, de nem annyira, hogy azoknak egészben vagy részben újjáépítése szükségessé vált volna, az 1881. évre járó házadó vagy a mennyiben az illető ház jelenleg adómentes volna, azon évre járó házadó, mely az adómentesség megszüntetését követi, oly módon fog kirovatni, hogy azok nyersjövedelmének minden 100 forintja után épületfentartás és értéktörlesztés fejében ötven forint fog számíttatni; b) tiz évi adómentességnek van helye azon lakrészekre nézve, melyek a földrengés által megrongált házak egyes lebontott emeletei helyébe felépített és 1883. év végéig lakható állapotba helyezett új emeletekben foglaltatnak ; c) tizennégy évi adómentességnek van helye, ha a földrengés által megrongált és a földszineig lebontott ház helyébe, ó falak és falrészek felhasználása nélkül új épület állíttatik, és 1883. év végéig lakható állapotba helyeztetik; d) tizenhat évi adómentességnek van helye, ha oly helyen, a hol előbb épület nem létezett, legalább is egy emelettel ellátott új ház építtetik, és 1885. év végéig lakható állapotba helyeztetik vagy ha valamely fennálló, szinte emelettel biró épület előbb beépítve még nem volt területen eszközlött
207 építkezéssel vagy toldással olyan gyarapodást nyer, hogy ezáltal új adótárgy keletkezik; ezen utóbbi esetben az újonnan keletkezett adótárgyra való megszorítással. ( 1 8 8 1 : IX. t.-cz. 16. §.)
d)
Gyógyfürdők. 105. §.
Gyógyfürdőknek tekintetnek: a) ásványfürdők, melyek egyes ásvány forrásaikra nézve előzetesen teljesített pontos vegyelemzés alapján szakértői vélemény által kimutattatik, mikép ásványvizeik fontosabb kórok ellen hatályosan használhatók; b) vízfürdők, melyek kellő mennyiségű tiszta és üde vizzel bírnak. A gyógyfürdői elnevezésre az engedélyt, ha okmányilag kimutattatik, hogy a törvényszabta kellékeknek megvan felelve, a belügyminister adja meg. Gyógyfürdőkben eszközlött új építkezések húsz évi adómentességet élveznek. (1876: XIV. t.-cz. 100., 101. és 103. §§.)' . Ezen kedvezmény csak magukat a gyógyfürdőket s az azokhoz tartozó, a fürdővendégek elszállásolására emelt épületeket illeti meg; fürdőket is magukban foglaló helyeken magán birtokosok által épített házakra nézve azonban nem terjeszthető ki. (1878: 17.834. P. K. 1878: 13.)
106. §. A 87—105. §-okban felsorolt kivételes adómentesség, az általános jövedelmi pótadóra nem terjed ki, ennélfogva ezen adó a kivételes házadómentességben részesített házak után is fizetendő. (1879: XLII. t.-cz. 2. és 1881: XXXVI. t.-cz. 3. §.) 107. §. Ha valamely fennállott f ö l d s z i n t i épület a földszineig lebontatván, helyébe ó falak vagy falrészek felhasználása nélkül új emeletes épület állíttatik, ezen új épület már az előtt is létezett f ö l d s z i n t i r é s z e 8, illetőleg 10; annak az előtt nem létezett e m e l e t e ellenben, valamint a netalán előbb beépítve még nem volt területén épült földszinti része is 10, illetőleg 12 évi adómentességben részesül. (P. R. 1870: 45.)
108. §. Fennálló épületek kijavításáért vagy külön kibérlésre alkalmas lakosztályok átalakításáért, a mennyiben az egész épület a földszinéig le nem bontatott és újra fel nem építtetett és új adótárgy sem keletkezett, adómentességnek sehol sincs helye. E részben különbséget nem tesz: több vagy kevesebb maradt-e a régi falakból?
208 109. §. Egyes lakrész akkor sem lehet adómentesség tárgya, ha az a földszinéig bontatott le és újból épült fel. 110. §. Ha azonban régi fal maradt is, de annak felhasználásával elébb be nem épített területen új adótárgy keletkezett, az adómentességnek helye van. 111. §. Ezen adómentesség csak a folyó állami házadóra (beleértve a földtehermentesitési pótlékot is) szorítkozik, tehát nem ad igényt oly egyéb köz- vagy községi terhektől fölmentésre, melyeket a háztulajdonos azon épülettől törvény szerint viselni tartozik. (1870: 1339. P. M. P. R. 1870: 115.) 112. §. Az adómentességre igényt tartó köteles azt a kir. adófelügyelőnél Írásban szorgalmazni, még pedig minden bevégzett épület vagy osztályra nézve, az épités bevégzése napjától számítandó hat hét alatt és minden esetre azon osztály használatba vétele előtt; mulasztás esetében abbeli igénye megszűnvén. (1877: 61.789. P. K. 1878: 4.) 113. §. E kérvény következtében a vizsgálat az igény jogosultsága iránt bizottságilag megtörténvén, az ügyben határozatot első fokon az illető kir. adófelügyelő hozand. 114. §. A házbéradó-mentesség kezdete minden osztályra nézve a bevégzett épités után következő béridőszak kezdetétől számítandó, a mennyiben azon lakosztály előbb használatba nem vétetett. 115. §. Ott, a hol a lakosztály használatba vételére hatósági külön engedély szükséges: a hatósági engedélyben kitűzött haszonvehetési nap tekintendő a kellő időben szorgalmazott adómentesség kezdetének. 116. §. A házosztályadóra nézve az új adótárgy, ha tényleg bérbe nem adatik, csak az épités bevégzése után következő évben kerülvén adózás alá, a tárgy ezen adókötelezettségének kezdete tekintendő egyszersmind az adómentesség kezdetének is.
209
109. §. A házadómentesség kedvezményéből átalában kizárvák azok, kiknek az épitkezés kegyelem utján engedtetik meg oly helyen, hol ez az átalános szabályok szerint tilos.
118. §, Oly épületeknél, melyek újból épités czéljából leromboltatnak, a kivetett házadó a lakhatlan állapot beálltától kezdve irandó le. (1869: 14.556. P. R. 1870: 42.) 119. §. Ha valamely ház elemi csapások (vizáradás, tűz) által egészen vagy részben lakhatlanná vált, a reá eső házbér- vagy házosztályadó egészen vagy arányos részben, a lakhatlan állapot kezdetétől az épület vagy lakrész helyreállitásáig elengedtetik. (1876: XV. t.-cz. 49. §.)
120. §. Minden elemi csapás azonban, mely természete szerint ily elengedésre jogot ád, a káros fél vagy felek részéről, két arra kirendelt egyén vagy a községi elöljáróság által, az adómentességi igény elvesztésének terhe alatt, a kár helyszini felvétele tekintetéből, tűzkáresetben legfölebb nyolcz, ha pedig a kár vizáradás következése, legfölebb tizennégy nap alatt a kir. adófelügyelőnél bejelentendő. 121. §. Ha házbéradóval terhelt ház vagy lakrész használatlan maradt, e czimén azon évnegyedre, melyben az üresedés beállt és bejelentetett, adóelengedésnek nincs helye; a következő évnegyedre azonban már lerovandó róla a rá vetett adó és utóbb is mindaddig, mig újra bérbe nem adatik vagy használatba nem vétetik. Az üresedés első évnegyedében illetéktelenül megfizetett adóra való tekintettel pedig az újra kibérlés vagy használás esetén az első évnegyed megrovatlan marad. ( 1 8 6 8 : XXII. t.-cz. 26. §.) 122. §. A laküresedéseknél figyelembe veendő évnegyed alatt a rendes adó (naptári) év negyedrésze értetik. 123. §. Azon esetben, ha valamely lakás nem egy egész évnegyeden át, hanem csak rövidebb időn, p. o. egy hónapig állott üresen, a kivetett egész évi házbéradónak 14
210 csakis az üresen állás idejére, p. o. egy hónapra eső aránylagos része engedhető el. (1869: 21.551. P. R. 1870: 39.) 124. §. A háztulajdonos köteles e végett az esetet az illető községi elöljáróságnál, városi adóhivatalnál vagy közvetlenül a kir. adófelügyelőnél azon naptól fogva, melytől a lak üresen áll s érette bér nem fizettetik, legfölebb tizennégy nap alatt Írásban bejelenteni s a jelentésben az üresen álló lakrészeket pontosan kijelölni. 125. §. A kir. adófelügyelő ezután helyi szemlét tartat, hogy az előadás valóságáról meggyőződjék s e szemlét az ujrakibérlésről történendő jelentésnek'hosszabb kimaradása esetére ismétlendi.j 126. §. Laküresedési jelentések, melyek a 124. §-ban emiitett tizennégy napi határidő után adatnak be, csakis beérkeztök napjától vehetők tekintetbe. E napot megelőző időre tehát adóelengedésnek helye nem lehet, még akkor sem, ha a lak üres volta a korábbi időre nézve is bebizonyittatik. 127. §. Ha az üresen állott lak ismét kibéreltetik, köteles azt a háztulajdonos a 124. §-ban megszabott idő alatt és mód szerint a kialkudott bér bevallásának melléklésével bejelenteni. 128. §. A házbéradó a megelőző évi b é r j ö v e d e l m i k é p e s s é g (haszonérték) alapján lévén kiszabandó, az adókiszabás alapjául az e g é s z évi h a s z o n é r t é k , tehát nemcsak a tényleg húzott házbér, hanem az üresen állott, vagy a háztulajdonos által használt házrészek összehasonlitás" utján megállapított bér értéke is szolgál. Ebből kifolyólag az a d ó é v b e n beálló üresedések következtében csak az előbbi évre megállapított adónak megfelelő folyó adó írandó le. (1869: 14.556. P. R. 1870: 42.) 129. §. Ha az ujrakibérlés vagy használás 14 nap alatt be nem jelentetik, ez szándékos megrövidítésnek tekintendő. ( 1 8 6 8 : XXII. t.-cz. 27. §.) 130. §. nem
Ha valamely ház vagy lakrész két éven át ki nem béreltetnék, se használtatnék, az oly községekben is osztályadó alá lesz ^vonandó,
211 melyekben különben a haszonérték összehasonlítás (1868: XXII. t.-cz. 3., 4. és 28. §§.)
utján becsültetik
meg.
131. §. A két évig üresen álló, előbb azonban bérben állott oly házak is házosztályadó alá veendők, melyek házosztályadó alá tartozó községekben feküsznek.
V. FEJEZET.
A házadóalap nyilvántartása. 132. §. A házak és lakrészek összeírása a községi elöljárók kötelessége. Ezek gyűjtik össze a háztulajdonosoktól bekivánt bérvallomásokat is. Az összeírásban megjegyzendő, melyik ház bir nyitott helyiséggel. ( 1 8 6 8 : XXII. t.-cz. 29. §.) 133. §. Ugyancsak a községi elöljáróságok tartoznak az illető adóhivatalnál időről-időre bejelenteni a házosztályadó alapjában időközben beállott változásokat, akár vonatkozzanak azok személyre, akár dologra. (1868 : XXII. t.-cz. 30. §.) 134. §. Dologban akkor történik változás: a) ha a földterület, melyen egy vagy több épület áll, közigazgatási intézkedésnél fogva egy községtől elszakasztatik és másikhoz csatoltatik; b) ha valamely épület földrengés, sülyedés, hóomlás, árvíz, tűz s efféle által egészen vagy részben megsemmisittetik és többé fel nem építtetik; c) ha valamely épület oly rendeltetést nyer, melynél fogva adómentessé lesz vagy megfordítva; cl) ha új épület keletkezik vagy a fennálló épület bővíttetik ugy, hogy az ennek folytán más osztályba sorozandó; e) ha fennálló épület leromboltatik vagy részben elhordatik ugy, hogy lakrészei megváltozása következtében más osztályba esik. 135. §. Az előbbi §-nak a) alatti esetében a változás következése csak az, hogy az átengedett területen levő épületek adóösszege átvitetik az egyik község tartozásából a másik község tartozásába, a kérdéses épületekért járó adó változást nem szenvedvén. 14*
212
109. §. A 131. §-nak b) és e) alatti eseteiben az adó tárgya egészen vagy részben eltűnvén, a reá vetett adónak is egészen vagy részben ki kell töröltetni és törölve maradni mindaddig, mig az épület újraépítése és esetleg az adómentes éveknek — a mennyiben ezekre szabályszerű igény lehet, — lejárata után az adózási kötelezettség be nem áll. 137. §. A 134. §-ban c) alatt foglalt változás adómentességet vagy ellenkezőleg adómentesség megszüntetését idézvén elő, az adótárgyakban is fogyatkozásnak vagy szaporodásnak kell mutatkozni. 138. §. A 131. §-nak d) alatti esetei adótárgy-szaporodást foglalván magukban, ezen szaporodás az esetleges adómentes évek után adó alá kerül. 139. §. A birtokos személyében előforduló változás vagy olyan, hogy az épület egyik magán birtokosról másra megy át, vagy olyan, hogy az adókötelezett birtokostól adómentes birtokos tulajdonába kerül vagy megfordítva. A változás ez esetekben részint az adóbehajtásnak, részint az adótörlésnek vagy új adókivetésnek eszközlése végett, vétetik nyilvántartásba. 140. §. Szükséges lévén tehát, hogy az adókivetéssel és annak nyilvántartásával foglalkozó köztisztviselők mindezen változásokat ismerjék, kötelessége az illető adófizetőnek, a 134. §-ban b) c) és d) alatt emiitett válltzásokat azonnal, vagy legfölebb a változásra bekövetkező részletfizetés idejéig, az illető községtanácsnál, szolgabirónái, vagy adóhivatalnál bejelenteni. 141. §. Épugy köteles minden háztulajdonos házosztályadó alá tartozó épület emelését vagy már létezett épület megszerzését, még pedig az előbbit a bevégzett épités, illetőleg az épületnek habár csak részbeni használata napjától számitandó négy hét alatt bejelenteni. 142. §. A bejelentés elmulasztása adótárgy eltitkolásának tekintendő.
213
109. §. A mennyiben a változás a tárgyat illeti, az illető pénzügyi tisztviselő helyszini szemle után győződik meg a bejelentett változás valóságáról és terjedelméről. 144. §. Birtokos személyébeni változásoknál a változás valósága vagy jogérvényü okirattal, melyen az új birtokos szerzeményi jogczime alapszik vagy a régi és új birtokos személyes megjelenése és a történt változásra vonatkozó nyilatkozata által igazolandó. 145. §. A mult időben keletkezett, de még le nem járt házadómentességek, a mentesség tartamának igazolása mellett, a házak és lakrészek összeirása alkalmával (132. §.), a községi elöljáróságnál szintén bejelentendők, mit az elöljáróság a mentesség nyilvántartása tekintetéből, jegyzékbe venni köteles. 146. §. az de és is
Az előző §§-ban elősorolt változások és adómentességek kisebb községekben összeirás „észrevétel" czimü rovatában való megjegyzése által is nyilvántarthatok, nagyobb terjedelmű községekben és népesebb városokban, hol az emiitett változások mentességek gyakoriak, sőt néha tömegesen fordulnak elő, ezek külön kimutatásban összeállitandók. 147. §.
Az 1868: XXII. törvényczikknek a házadó kivetését és kivetése elleni felszólalások elintézését szabályozó 31—47. §-ai, az 1876: XV. t.-czikk 83. §. által érvényen kivül helyeztetvén, a házadó kivetése és kezelése iránt a közadók kezeléséről szóló törvény és utasitások intézkednek. 148. §. Jelen törvény és utasitás hatálya a polgárositott határőrvidéki részekre, tekintettel az 1873: XXVIII. törvényczikkre és az ezen törvényczikk 5. §-ában foglalt kivétel fentartása mellett, egyelőre ki nem terjed.
4
IV. FÜGGELÉK. Á m. kir. pe'nzügyminiszter az 1 8 8 4 . évi február hó 8-án 8 1 7 8 . sz. a. a törvényhatósági közigazgatási bizottságokhoz e's kir. adófelügyelőkhöz a következő rendeletet adta k i : Az egyenes adók 1884. évre vonatkozó kivetésének megindítása tárgyában múlt 1883. évi november 1-én 64.042. sz. a. kelt s a „Pénzügyi Közlöny" azon évi folyamának 43. számában közzétett körrendelet I. és III. szakaszaival, valamint a közadók kezeléséről szóló 1883. évi XLVI. törvényczikk 12. §-ával kapcsolatban az 1883. évi XLVI. törvényczikk a házadó iránti törvények módosítására vonatkozó II. fejezetének végrehajtása, illetve a házadó kivetésének és előírásának eszközlése czéljából rendelem a következőket: I. A földadó, házadó, tőkekamat és járadékadó, valamint az általános jövedelmi pótadó iránti törvények módosításáról a törvényhozó testület elé terjesztett törvényjavaslat időközben mint 1883. évi XLVI. t.-cz. szentesittetvén s kihirdettetvén, a házadónak az 1883. évi XLIV. t.-cz. 11. §-a szerint a községi közegek által három év tartamára leendő kivetése és előirása most már haladék nélkül foganatosítandó. II. A házadónak kivetésénél az e részben fennálló korábbi törvények s szabályok mellett különösen az imént idézett 1883. évi XLVI. törv.-czikk II. fejezetének 2., 3., 4., 5. és 6. §§-aiban megállapított következő módosítások is mérvadókul szolgálván, ezek, mint a régi eljárástól való eltérések, szorosan szem előtt tartandók.
216 Ugyanis a házadóról szóló 1 8 6 8 : XXII. törvényczikk 7. §-a, az 1 8 7 3 : VI. t.-cz. 2. §-a és az 1 8 7 5 : XXIII. t.-cz. 2. §-a hatályon kivül tétetvén, azok helyett a házbéradó alá tartozó házakra nézve a közadók kezeléséről szóló 1883 : XLIV. t.-czikk 12. §-ával kapcsolatban a következő rendelések lépnek életbe. III. A házak nyersjövedelmét képezik együttvéve : a) a szoros értelemben vett lakbér ; b) azon összegek, melyeket a bérlő a bérbeadónak vizvezeték, éjjeli világítás, szemétkihordás és más ilynemű mellékköltségek czimén fizet és esetleg c) azon összegek, melyeket a bérlő a bérbevett ház vagy lakrészek állandó átalakításának vagy jobb karba helyezésének költsége fejében a bérbeadó beleegyezésével sajátjából előlegezett oly feltétel alatt, hogy ezen költség visszatérüléséig készpénzben aránylag csekélyebb összegű lakbért tartozzék fizetni. Ha a c) pont alatt emiitett költség visszatérítése a szerződő felek által több évre osztatott fel, a nyersjövedelemhez a költségnek csak azon része számítandó, mely a megállapitott felosztás szerint az illető évre esik. Bútorzattal vagy házi kerttel együtt bérbe adott ház vagy lakrészek nyersjövedelmének vétetik azon összeg, mely a bútorzat vagy házi kert becsértékének levonása után fenmarad. (1883. XLVI. t.-cz. 3. §.) IV. A háznak nyersjövedelméhez nem számittatnak azon összegek, melyeket a bérlő községi pótadó czimén, házbérkrajczárok elnevezése alatt fizet, ha a bérbeadó ezen összegeket a ház nyersjövedelmétől elkülönítve mutatja ki vagy bérvallomásában oda nyilatkozik, hogy ezen házbérkrajczárok a mellékjárulékaival együtt bevallott nyers házbérjövedelemben már benfoglaltatnak. (1883 : XLVI. t.-cz. 4. §-a.) V. A házak nyersjövedelméből minden száz forint után épületfentartási költség és értéktörlesztés fejében leszámítandó :
117 a) Budapest
fővárosban —
az ó-budai
rész kivételévei —
husz
forint; b) Budapest főváros ó-budai részén, valamint az 1868 : XXII. t.-cz. 4-ik §-a értelmében az általános házbéradó alá tartozó egyéb városokban és községekben, huszonöt forint; c) másutt harmincz forint. A fenmaradó összeg képezi a házak tisztajövedelmét. (1883. évi
XLVI. t.-cz. 5. §.) VI. Az ekkép kiszámitott tisztajövedelem minden száz forintja után házbéradóul fizetendő :
a) Budapest fővárosban — az ó-budai rész kivételével — huszonkét forint; b) Budapest főváros ó-budai részén, valamint az 1868 : XXII. t.-cz. 4. §-a értelmében általános házbéradó alá tartozó egyéb városokban és községekben husz forint ; c) másutt tizenhat forint. (1883 : XLVI. t.-cz. 6. §.) VII. A házadónak alapját és mérvét megállapitó, az 1883. évi XLIV. törvényczikk 12. §-ában körülirt körülményekre nézve beállott változások nyilvántartására az ide mellékelt nyilvántartási jegyzék szolgáland. VIII. Az 1 8 7 5 : XXIII. t.-cz. 3. §. az 1 8 8 3 : XLVI. t.-cz. által érintetlenül érvényben hagyatván, az emiitett §-ban uj épületek után 12 évvel, lerombolt házak újból felépitése után pedig 10 évvel megállapított házadómentességben az általános házbéradó alá tartozó városok közül csak azok részesíthetők, melyek legalább 10.000 lakossal és egyszersmind rendes vágányu vasúti vagy gőzhajózási állomással birnak. IX. Az 1884. évi házadóra eddigelé teljesített befizetések a többször idézett 1883. évi XLVI. t.-cz. életbeléptetése következtében fizetendő adóba 15
118 beszámitandók lesznek. A mennyiben pedig a folyó évre történő házadókivetés eredménye az adófizetés teljesitése végett a községnél (városnál) vagy kir. adóhivatalnál megjelenő adózók könyvecskéjébe az idő rövidsége miatt még be nem jegyezhető, a folyó év első negyedére járó részlet a mult 1888. évi adókiróvás szerint lesz fizetendő (1883: XLIV. t.-cz. 39. §.), és a netaláni különbözetek az adónak az adókönyvecskébe történt bejegyzést követő részletfizetés alkalmával lesznek kiegyenlitendők. X. A házadó iránt mint ezen törvényeknek tett s előirt házadónál kir. adófelügyelők által számvevőségéhez leendő ki. („P. K.K 1884. 6.
érvényben álló korábbi törvények és szabályok, valaa fentebbiekben foglalt módosításai értelmében kiveelért kivetési eredményekről szóló összesítéseknek a a pénzügyminisztérium egyenes adó- és jövedéki beterjesztésére, 1884. évi márczius hó végét tűzöm sz.)
219
V. FÜGGELÉK.
1885. ÉVI
XXII. TÖRVÉNYCZIKK a földadókataszter nyilvántartásáról. (Szentesítést nyert 1885. évi junius hó 10-én. — Kihirdettetett az »Országos Törvénytárában 1885. évi junius hó 23-án.)
Ml
ELSŐ
FERENCZ
JÓZSEF,
I s t e n k e g y e l m é b ő l Austriai Császár, C s e h o r s z á g K i r á l y a stb., é s M a g y a r o r s z á g A p o s t o l i Királya. Kedvelt Magyarországunk és társországai hű főrendei és képviselői közös egyetértéssel a következő törvényczikket terjesztették szentesités végett Felségünk elé:
Az 1 8 6 8 : XXV. törvényczikk, valamint az 1 8 7 5 : VII. törvényczikknek 54., 55. és 59. §-ai hatályon kivül helyeztetvén, a most emiitett 1875. évi VII. törv.-czikk alapján végrehajtott földadó-szabályozás eredményeit kitüntető földadó-kataszterben, a törvény értelmében nyilvántartandó változások szakszerű felvétele s azoknak a földadó kivetésénél való érvényesítése körüli teendők ellátására és ellenőrzésére állami közegek rendeltetnek ki, illetőleg szerveztetnek és pedig a) földadó-nyilvántartási biztosok és irattári tisztek; b) földadó-nyilvántartási felügyelők; c) helyszínelő kataszteri felügyelőségek; d) egy kataszteri igazgatóság Kolozsvárott. Ezen állam közegek működési körét és szolgálati viszonyát az alább következő 2 — 6. §-ok szabályozzák.
220
109. §. A földadó-nyilvántartási biztosok, a földadó-szabályozásnál alkalmazott közegek által eddig végzett és ezentúl az 1 8 8 3 : XLIY. t.-cz. 4. §-ának 14. pontja értelmében a kir. adófelügyelők működési körébe utalt nyilvántartási ügyek elsőfokú elintézésére, az irattári tisztek pedig a kataszteri munkálatokkal megszaporodott adófelügyelői irattár kezelésére, a kir. adófelügyelők mellé rendeltetnek ki, azok segédszemélyzetéhez tartoznak, szolgálati és fegyelmi tekintetben is, a fent idézett t.-cz. rendelései értelmében, a kir. adófelügyelők alatt állanak. A földadó nyilvántartási biztosok a kir. adófelügyelő rendelete alapján: 1-ször. Gyakorolják a községi jegyzők, városi adóhivatalok és nyilvántartók működésének ellenőrzését és pedig ellenőrzik: a) a birtokváltozások bejelentését és felvételét, azoknak a kataszteri és adómunkálatokban való bejegyzését, keresztülvezetését és az adókivetésnél figyelembevételét, továbbá a birtokváltozások bejelentésére a 7. §-ban megjelölt határidők pontos megtartását; &) a községi elöljárósághoz beadott és a kir. adófelügyelő működési körébe utalt ügyekre vonatkozó kérvények és felszólalások szabályszerű beterjesztését; c) a földadó és házosztályadó, valamint a községi és megyei adók, úgyszintén az egyenes adók módjára behajtandó s egyes vizszabályozó társulatokat terhelő járulékok kivetését, könyvelését és beszedését. 2-szor. A helyszinén megvizsgálják a földadóra vonatkozólag a felek által a kir. adófelügyelőnél közvetlenül Írásban vagy a községi elöljáróságnál Írásban vagy szóval bejelentett és jegyzékbe foglalt a) téves bejegyzést; b) adótárgy változást; c) ideiglenes adómentesitési kérvény tárgyait; d) elemi kár eseteit; e) a község határának változását; f ) a térfogat elleni panaszokat, a mennyiben azok mérnöki beavatkozást nem igényelnek. 3-szor. Két községi előljáró jelenlétében meghatározzák oly földrészletek osztályait, melyek vagy felosztás vagy a 2-ik pont eseteiben, vagy az
221 1883. évi XVII. törv.-czikk 8. és 9. §-ai szerint a phylloxera rovar pusztításai következtében figyelembe veendő változások folytán újból osztályozandók. 4-szer. Valósítják a kataszteri munkálatokban a már létező vízszabályozási társulatok, esetleg változott és az újonnan keletkezetteknek ártereit. 5-ször. A megye területén végrehajtott tagosítások és birtokrendezések eseteiben, kivéve a 6-ik §-ban említett erdélyi részeket, a változott földrészleteknek a tényleges állapot szerinti osztályba sorozhatása és megfelelő megadóztatása végett előzetesen megvizsgálják és kijelölik a község határában létező mivelési ágak és azok osztályaira nézve az 1875. évi VII. t.-cz. értelmében megállapított mintatereket. Ha ezen mintatereknek mivelési ága időközben változott, vagy oly mintaterek felállítása vált szükségessé, a milyenek azon kataszteri járásban, melyhez az illető község tartozott — voltak ugyan, de a földadó-szabályozási munkálatok végrehajtása idejében magában a községben nem léteztek, a járásbeli szomszédos községekéinek megfelelőket tűznek ki és a munkába bevezetik az ő és az illetékes közigazgatási hatóság közbejöttével a község által felfogadandó ügyvezétőt. A mint az ügyvezető a munkálatot elkészítette és erre vonatkozó jelentése a kir. adófelügyelőhöz beérkezett, felülvizsgálják az ügyvezető munkálatát és beküldik azt szakszerű felülvizsgálat végett a nyilvántartási felügyelőnek. A nyilvántartási felügyelő által felülvizsgált és általa a kir. adófelügyelőnek megküldött összmunkálatokból, a kir. adófelügyelő az uj kataszteri telekkönyvet és birtok-iveket a községi elöljáróságnak 30 napi közszemlére való kitétel végett, elismervény mellett, oly czélból adja á t : hogy a jelzett határidő alatt a munkálatok kitételéről szokott módon értesített birtokosok a telekkönyvi felvétel ellen felszólalhassanak. 6-szor. Végzik mindazon teendőket, melyeket a kir. adófelügyelők reájuk biznak. 3. §. A 2. §. 3. pontja esetében a birtokos az általa sérelmesnek vélt osztályozás ellen 15 nap alatt a kir. adófelügyelőhöz felebbezhet, a ki a hozzá érkezett felebbezést, valamint az előző szakasz 5-ik pontja szerint tagosítás vagy másnemű birtokrendezés folytán készült uj földadó-munkálatok
222 ellen, a községi elöljáróságnál benyújtott és a kitűzött 30 napi felszólalási határidő letelte után 8 nap alatt a munkálatokkal együtt hozzá beterjesztett felebbezéseket, a következő szakasz értelmében, felülvizsgálat végett, az illető nyilvántartási felügyelőhöz átteszi, a 2. §. f ) pontja alatt érintett és mérnöki beavatkozást igénylő térfogat elleni panaszokat pedig, intézkedés végett, a pénzügyministerhez felterjeszti.
A földadó-nyilvántartási felügyelők közvetlenül a pénzügyminister alá vannak rendelve, a ki kerületeiket meghatározza. Működési körük a következő: 1. ellenőrzik a nyilvántartási biztosok működését és azok eljárásáról a pénzügyministerhez jelentést tesznek; 2. felülvizsgálják a nyilvántartási biztosok által a 2. §. 5. pontja értelmében megállapított és hozzájuk beküldött uj munkálatokat s azokat esetleg helyszini vizsgálat alapján is, kiigazítják s megküldik további eljárás végett a királyi adófelügyelőnek; 3. a helyszinén felül-, illetőleg megvizsgálják a 2. §. 3. pontja esetében a nyilvántartási biztosok által eszközölt osztályozást és a 2. § . 5 . pontja értelmében tagositás vagy másnemű birtokrendezés folytán készített uj földadó-kataszteri munkálatok ellen benyújtott, s az előző szakasz alapján a kir. adófelügyelőtől hozzájuk érkezett felebbezéseket, és a vizsgálat eredményére vonatkozó javaslat kíséretében felterjesztik azokat végelhatározás végett a pénzügyministerhez; végre 4. közvetítik a pénzügyminister és a vizszabályozó s ármentesitö társulatok között folyó s az 1881. évi XLII., valamint az 1884. évi XIV. törv.-czikk 23. §-a értelmében szükséges tárgyalásokat, és résztvesznek a társulatokkal folytatott liquidátiók, esetleg pótliquidatiók és leszámolásokon. 5. §. Helyszínelő kataszteri felügyelőségek: a részletes kataszteri felmérés haladásával elkészülő uj kataszteri telekkönyvek és birtok-iveknek, a becslési adatokkal leendő kiegészítése végett, a felmérés alatti vidékek fekvése és kiterjedésének megfelelő számban állíttatnak fel és közvetlenül a pénzügyminister alatt állanak.
223 A helyszínelő kataszteri felügyelőség áll: egy felügyelőből mint vezetőből és megfelelő számú helyszínelő becslőbiztosokból. Ezen felügyelőségek feladatát képezendi: a kataszteri mérnökök által részletesen felmért vagy utólagosan helyszínelt községek határaira vonatkozó kataszteri becslési munkálatoknak a 2. §. 5. pontjában elmondott elvek szerinti elkészítése. A becslőbiztosok által elkészített és a kataszteri felügyelő által jóváhagyott munkálatok 30 napra a községben közszemlére kiteendők. A községi elöljáróságnál ezen idö alatt benyújtott felebbezések 8 nap alatt a községi elöljáróság által a kataszteri felügyelőhöz beküldendők, a ki ezen felebbezéseket a helyszínén megvizsgálja és a vizsgálat eredményére vonatkozó javaslat kíséretében végelhatározás végett a pénzügyministerhez felterjeszti.
6. §. A Kolozsvárott felállítandó kataszteri igazgatóság közvetlenül a pénzügyministernek van alárendelve és a vezető kataszteri igazgatón kívül egy kataszteri felügyelőből, egy számtiszt és megfelelő számú kataszteri becslőbiztosból áll. Feladata: az 1880. évi XLV. t.-cz. alapján folyamatba tett és teendő tagostitások és birtokrendezések folytán átalakítandó kataszteri munkálatoknak felülvizsgálása és az adókivetés czéljára való kidolgozása. Működési köre e részben ugyanaz, mely a 2. §. 5. és 4. §. 2. pontjában körüliratott, azon különbséggel: hogy e nyilvántartási biztos teendőit a becslőbiztosok, a nyilvántartási felügyelő teendőit a kataszteri igazgató az adófelügyelő közbejötte nélkül teljesitik. 7. §• A tagosítás megtörténtéről ( 1 8 7 5 : VII. t.-cz. 58. §. a) pontja) és a bekövetkezett határváltozásról ( 1 8 7 5 : VII. t.-cz. 58. §. c) pontja), a kataszteri munkálatok azonnali átalakítása végett a szükséges mérnöki munkálatok megküldése mellett, az illető közigazgatási hatóságok vagy bíróságok, az illető kir. adófelügyelőt, illetőleg a kolozsvári kataszteri igazgatóságot (6. §.) azonnal értesíteni kötelesek; a kolozsvári igazgatóság pedig az általa végzett munkálatok eredményéről az illető királyi adófelügyelőt értesiti.
224 A részletes kataszteri felmérés megtörténte esetében (1875: VII. t.-cz. 58. §. b) pontja) az eljárás hivatalból történik, az adótárgyban és birtokos személyében bekövetkezett változásokat (1875: VII. t.-cz. 58. §. d), e) és h) pontjai) az illető földrészlet tulajdonosa, az 1883. évi XLIV. t.-czikk 100., esetleg 101. §-ában megszabott pénzbüntetés terhe alatt, a d) és e) esetekben egy év, a h) esetben 30 nap alatt, a községi elöljáróságnál bejelenteni, ez utóbbi pedig az ennek folytán szükségessé vált nyilvántartási eljárást további 8 nap alatt a pénzügyminister által rendeleti uton kiadott utasitás szerint megindítani tartozik. 8. §. A pénzügyminister felhatalmaztatik: hogy a jelen törvény alaki eljárást rendeleti uton szabályozza és a földadó-szabályozás befejezéséhez képest az 1875. évi VII. t.-cz. 23. és 24. §-ai állított végrehajtó közegek és földadó bizottságok működését illetőleg azokat felmenthesse. 9. §.
alapján, az szakonkénti alapján felbeszüntesse,
Az 1. §-ban elsorolt tiszti állomások első betöltéséhez szükséges egyének, a földadó-szabályozásnál tényleg alkalmazottak sorából, végleges minőségben és az 1883. évi XLIV. t.-cz. 2. §-ban meghatározott módozat szerint nevezendők ki és az azok által a földadó-szabályozásnál tiszti eskü alatt szakadatlanul töltött idő, az esetleges nyugdíjaztatásnál beszámítandó.
10. §. Ezen törvény életbeléptetése idejét a pénzügyminister rendeleti utoa határozza meg és a törvény végrehajtásával a pénzügyminister bizatik meg, a ki e tekintetben Horvát-Szlavonországokra nézve, ezen országok bánjával egyetértőleg jár el.
Mi e törvényczikket én mindazt, a mi abban foglaltatik, összesen és egyenkint helyesnek, kedvesnek és elfogadottnak vallván, ezennel királyi hatalmunknál fogva helybenhagyjuk, megerősitjíik és szentesit^ jük, s mind Magnnk megtartjuk, mind más hiveink által megtartatjuk. Kelt Eeldafingban, ezernyolczszáznyolczvanötödik évi junius hó tizedikén. FERENCZ JÓZSEF, S. k. (P. H.)
Tisza Kálmán, s. k.
