A felvilágosodás európai gondolkodóinak pedagógiai mûvei hazai gyûjteményekben Valamely tudományág egykori hazai elterjedésére vonatkozóan hasznos forrásoknak bizonyulnak azok a korabeli könyvtári katalógusok, amelyek tájékoztatást adnak e tudományág szakirodalmának magyarországi elterjedtségérõl és ismeretérõl. Bár sajnos könyvtár- és tudománytörténeti kutatásunk a felvilágosodás- és reformkori gyûjtemények katalógusainak teljes számbavételétõl és feldolgozásától még messze van, az eddig ismert és elérhetõnek látszó könyvtári leltárak, illetve nyomtatásban is megjelent katalógusok alkalmasak arra, hogy jelezzék: a 18. század végén és a 19. század elsõ felében a legjelentõsebb európai szerzõk híres pedagógiaelméleti munkái megtalálhatók voltak a legkülönbözõbb típusú hazai könyvtárakban is. A témával kapcsolatos, ma még hiányos ismereteink arra ugyan nem alkalmasak, hogy ennek az elméleti irodalomnak hazai elterjedtsége méreteirõl is számot adjanak, de arra igen, hogy szúrópróbaszerûen jelezzék a tárgy iránti érdeklõdést a különbözõ társadalmi rétegekhez tartozó könyvgyûjtõk körében. A 18. század végi legjelentõsebb fõúri könyvtárakról közismert, hogy nagy számban tartalmazták az angol német és a francia felvilágosodás íróinak mûveit.1 Ráday Gedeon, Teleki
Sámuel,
Széchényi
Ferenc
képzett
könyvbeszerzõk
által
gyarapították
gyûjteményeiket, akik fõként Bécsbõl és más európai városok könyvkereskedõitõl szerezték be a könyveket. A mûvelt könyvbeszerzõk mellett a gyarapítás munkáját nemegyszer olyan kiváló, felvilágosult szellemû titkárok és könyvtárosok végezték, mint amilyen Forgách Miklós, majd 1788-tól Széchényi Ferenc esetében Hajnóczy József volt. Hajnóczy újabban feltárt levelezésébõl ismeretes, hogy a bécsi Conrad Dominik Bartsch-csal, a Wiener Zeitung szerkesztõjével
közösen
munkálkodtak
azért,
hogy Széchényi
könyvtára
számára
megszerezzék a felvilágosodás kiemelkedõ íróinak, Voltairenek, Rousseaunak, Helvetiusnak és más szerzõknek munkáit.2 A felvilágosult fõurak családi könyvtáraiba így számos jelentõs pedagógiai mû is belekerült. Széchényi Ferenc gyûjteményében például a neveléstudomány fontos szerepet játszott; ezt bizonyítja, hogy az 1800-ban elkészített szakkatalógusban3 a pedagógia a filológiával együtt önálló, külön szakot képezett. A szakkatalógus VII. fejezete (Philologia et pedagogia cum historia literaria) éppen a neveléstudományi munkákkal kezdõdik. (1. De educatione juvent, et re scholasti Hung.) Az elméleti mûvek találhatók legelöl. (A. De educat. in gen.) Ezek sorában megvolt Locke mûvének Székely Ádám által 1
V.ö. Szarvasi Margit: Magánkönyvtáraink a 18. században. Budapest, 1939. és Kelecsényi Gábor: Múltunk neves könyvgyujtoi. Budapest, 1988. 2 Kókay György: Hajnóczy József, Széchényi könyvtárosa. Magyar Könyvszemle. 1978. 11-23. 3 Cathalogus bibliothecae hungariae Francisci Széchényi. Tom.3. Pesthini, 1800. 441-448.
franciából fordított magyar kiadása (A gyermekek nevelésérõl. Kolosvár, 1771.), Francke könyve (Oktatás a gyermeknevelésrõl. Halle, 1711., Bárány György fordításában) Salzmann munkája (Okosdi
Sebestyén. Kassa, 1797. fordította Igaz Sámuel). Képviselve voltak
természetesen a kortárs hazai szerzõk is. Érdekes, hogy az elsõ magyar nyelvû neveléstudományi munkának nem az 1776-os elsõ, hanem egy késõbbi kiadása volt meg Széchényi Ferenc könyvtárában: (Molnár János XV. Levelei a nevelésrõl. Komárom, 1791.) Megtaláljuk Szakonyi József: Oskolai vezér címû, Pozsonyban 1792-ben megjelent munkáját, Almási Szalai János prédikációgyûjteményét (Szülék kézikönyve avagy a gyermek nevelésre út mutató tíz prédikátziók. Kassa, 1794.) Szentmiklósi Timót mûvét (A jó nevelés tüköre. Miaburg, 1791.), valamint Vályi András könyvét (Beszéd a nemzeti nevelésrõl. Pest, 1791.) A következõ szakban (Libelli instruet. vel oblect. Juvent deserv.) található meg Campe több mûve (Erkölcsi könyvecske, fordította Földi Ferenc. Szeben, 1794.); (Psychológia. fordította Nagy Sándor. Pozsony, 1794.); (Ifjabbik Robinzon. fordította Gelei József .Pozsony, 1787.) és ugyanez a mû Gyarmathy Sámuel fordításában, (Kolozsvár, 1794.); (Amerikának feltalálásáról. Kolozsvár, 1793.) Itt található még többek között Beaumont mûve (Kisdedek Tárháza. Kolozsvár, 1781.); Péteri Takáts József könyve (Erköltsi oktatások. Béts, 1799.) és Weisse munkája (Gyermekek barátja. Kolozsvár, 1794.) A katalógus a továbbiakban még számos, iskolaüggyel kapcsolatos munkát és hivatalos kiadványt tartalmaz. A Ráday Pál által alapított, majd fia Ráday Gedeon által nagymértékben gyarapított könyvtár
igen
jelentõs
könyvgyûjteménynek
számított
a
felvilágosodás
korának
Magyarországán.4 A könyvtár katalógusában teljesen külön szakot képez a pedagógia. Természetesen képviselve voltak az angol és francia felvilágosodás nagy alakjainak mûvei. Eredetiben és fordításokban is megtalálható voltak Locke, Rousseau, Diderot, munkái. Feltûnõen nagy számban találhatóak meg Ráday Gedeon könyvtárában Basedow, Campe Trapp és a filantropisták mûvei, valamint a filantropisták iskoláira vonatkozó ismertetések, brosúrák. Teleki József (1738-1796) marosvásárhelyi könyvtára5 “nem enciklopédikus jellegû fõúri magánkönyvtár vagy tudós szakkönyvtár volt. Állománya tulajdonosának személyes igényei és érdeklõdése szerint formálódott. ... Anyaga más korabeli fõúri magángyûjtõk könyvtárához
4
V.ö. Segesváry Viktor: A Ráday Könyvtár 18. századi története. Budapest, 1992. 225-250. V.ö. F. Csanak Dóra: Két korszak határán. Teleki József a hagyományorzo és a felvilágosult gondolkodó. Budapest, 1983. 351-403. 5
hasonlítva “modern”-nek mondható.”6. mivel anyaga fõként 18. századi mûvekbõl tevõdött össze. Bár magánkönyvtár volt, nyitva állott az írók és tudósok elõtt. Használta Cornides Dániel, Pray György, Benkõ József, Márton István, Aranka György és sokan mások. Nyilvánvalóan használták azok a fiatal nevelõk is, akik a Teleki gyermekeket nevelték. Állománya az 1782-ben készült kéziratos katalógus szerint 1657 mûbõl állt. A szakrendben nem képez külön szakot a pedagógia. Találunk neveléssel foglalkozó mûveket a “Philosophia, logics et metaphisica“ szakban. Itt kaptak helyet Montaigne, Pascal, Christian Wolff, Leibniz valamint Locke és a francia enciklopédisták mûvei. A “Morale” szak vegyes tartalmú. Ide sorolták Locke mûvének német fordítását (Unterricht von der Erziehung der Kinder) és az ezzel egy kötetben megjelent
Fénelon mûvet (Erziehung der Töchter). Megtalálható a
könyvtárban Basedow Elementarwerk-je is. Érdemes megemlíteni a tényt, hogy Basedow Elementarwerkjének egyetlen magyar elõfizetõje volt, (Joseph Sonnemann von Morgenland) aki Waldapfel János szerint nem lehetett más, mint Teleki József. 7A protestáns iskolák tanügyével foglalkozó szakember könyvtárából nem hiányozhatott a “Ratio Educationis“ és a “Verbesserungsanstalten für das Königreich Ungarn” sem. A nagyméretû fõúri könyvtárak mellett a kisebbekben is számos jelentõs neveléstudományi mû volt található. Például Csáky István gróf és Erdõdy Julianna könyvtára is gazdagnak bizonyult a felvilágosodás és ezen belül a pedagógia elméleti irodalmában is. 8 Különösen a francia nyelvû könyvekbõl volt nagy a választék: még Campe és más német szerzõk mûvei is francia nyelven voltak meg. Helvetius valamint Rousseau számos munkája között megtalálható volt természetesen az “Emil”, de nem hiányoztak Locke könyvei sem. A felvilágosult szellemû Csáky grófnõ könyvtára nem volt nyilvános, így hatóköre igen szûk lehetett. Szélesebb körben terjeszthette legmodernebb pedagógiai eszméket a korszak egyik jelentõs magyarországi intézményének, a pozsonyi evangélikus líceumnak a könyvtára. A Bél Mátyás által a század elsõ évtizedeiben a pietista eszmék alapján átformált iskola értékes könyvtárral rendelkezett. E gyûjtemény 18. század végi, kéziratban összeállított katalógusa a felvilágosodás íróinak, gondolkodóinak számos jelentõs mûvét tartalmazta.9 Ezek sorában megvoltak a pedagógiaelmélet olyan kiemelkedõ képviselõinek mint Comeniusnak (Oratio 6
F. Csanak Dóra: i.m. 381. Waldapfel József: Basedow Elementarwerkjének magyar elofizetoje. Magyar Paedagógia.1922. 168. és u.o.:Basedow Elementarwerkjének magyar elofizetoje. Magyar Paedagógia.1927. 216-218. 8 Echardt Sándor: Az aradi közmuvodési palota francia könyvei. Arad. 1917. 7-9 9 Catalogus plenus Bibliothecae publicae Ecclesiae A.C. Poson. Anno 1793 conscriptus. Knihovna SAV.Bratislava. 7
de cultura ingeniorum. Pesthini, 1791.), Basedownak (Neue Aussichten in die Wahrheiten; Religion und Vernuft, Altona, 1764., Practische Philosophia, Dessau, 1777.), Salzmann-nak (Conrad Kiefer oder Anweisung zu einer vernünftigen Erziehung junger Edelleute, Grieffswald, 1708.; Über die Erziehung der Jugend, Leipzig, 1787.), Fenelon-nak (Von der Erziehung der Töchter, Leipzig, 1708.) jelzett mûvei és Campe több munkája. De képviselve volt a korabeli szerény hazai pedagógiaelméleti irodalom is a pozsonyi iskola könyvtárában. Megvolt Faludi Ferenc erkölcsfilozófiai mûve (Bölts ember vagy is az erköltses böltseségre vezérlõ rövid oktatások. Pozsony, 1788.), Bessenyei György nevelési vonatkozásokat is tartalmazó könyve (A holmi, Béts, 1779) és Glatz Jakab evangélikus lelkész munkája (Ein Wort über Erziehung. Pressburg, 1795.) E mûvek, a katalógus tanúsága szerint is, olvasásra, kölcsönzésre szánt könyvek voltak. S ha meggondoljuk, hogy a 18. század folyamán e líceumnak milyen sok olyan diákja volt, akik a magyar felvilágosodás szellemi mozgalmaiban késõbb fontos szerepet játszottak, akkor értékelhetjük csak helyesen a mûvek társadalmi hatását. A felvilágosodás kori fõúri könyvtárak és pedagógiai intézmények gyûjteményei mellett egyes korabeli értelmiségiek - írók, tanárok - is jelentõs neveléstudományi szakirodalommal rendelkeztek. Jó példa erre Péczeli József és Tompa Ádám könyvtára. A 18. század végének nyelvi és irodalmi mozgalmaiban és a felvilágosodás eszméinek terjesztésében egyaránt vezetõ szerepet játszó komáromi író és folyóiratszerkesztõ, Péczeli külföldi tanulmányútjáról jelentõs könyvtárral tért haza. Értékes állománya a felvilágosodás legkiválóbb mûveit foglalta magában, s köztük jelentõs angol, német és francia neveléstudományi munkákat is. Francia fordításban megvolt Locke nevezetes mûve (Abrege de l`Essay de Locke, traduit p. Bosset. Londres, 1746). Rousseautól megszerezte az Émile egy önálló kiadását (Emile ou de l`Education, Amsterdam, 1765), valamint mûveinek öt kötetét ( Oeuvres de J. J. Rousseau. Tom. 1, 2, 3, 4, 9. Amsterdam, 1769). Fenelon kedvelt könyve (Aventures de Telemaque. Leydae, 1787) mellett Campe két mûve is megvolt az író könyvtárában (Reise Beschreibungen für die Jugend. 1786.; Seelenlehre für die Kinder. Wien, 1789.)10 Péczelinek a pedagógia elméleti kérdései iránti érdeklõdésére jellemzõek még könyvtárának ilyenféle munkái mint a Schulmeister und Hausvater der wohlunterrichtete (Biel, 1747.); Betrachtungen über eine verstandige Erziehung der Kinder (1776) és a Lesebuch für Schuler der deutschen Schulen (Wien, 1785).11 Bár magánkönyvtárról volt szó - melynek összetételérõl a halála után 1793-ban nyomtatásban is megjelent kis katalógus alapján van 10 11
Catalogus librorum venalium quos relicta nuper beatae defune cl. Viri Josephi Pétzeli. Posonii. 1793. 21-23. I.m. 25.; 31.
tudomásunk - hatása így is megsokszorozódott. Péczeli ugyanis a Mindenes Gyûjtemény címû folyóiratában (1789-1791) gyakran felhasználta e forrásmûveket és cikkei egy részét éppen ezek alapján írta.12 A magyarországi értelmiségi ifjúsághoz hasonlóan az erdélyiek is szép számmal tanultak nyugat-európai, fõleg németországi és svájci egyetemeken, ahonnan hazatérve, szintén tekintélyes kis könyvtárat hoztak haza magukkal. Ilyen tele tarsollyal megtérõ diák volt az a Tompa Ádám is, akiben Pestalozzi elsõ erdélyi tanítványát szokták látni. A nagyenyedi könyvtárban fennmaradt 127 kötetes könyvtára rendkívül sokoldalú érdeklõdést árul el tulajdonosával kapcsolatban. A sokféle tudomány közül kiemelkedik a pedagógiai mûvek nagy száma,13 s ez Tompa pedagógiai érdeklõdésére vall. Az 1811-ben Bécsben majd két évvel késõbb Yverdunban tanuló Tompa Pestalozzival személyes kapcsolatba is került. Könyvei egy részét is itt vásárolta (mint pl. a Die Anwendung der Zahl nach Pestalozzischen Grudsatzen és a Die Elemente der Algebra nach Pestalozzischen Grundsatzen, mindkettõ Heidelberg, 1810. címûket). Késõbb Bécsben nevelõként tevékenykedett; 1838-ban a marosvásárhelyi kollégium anyakönyve szerint a Teleki-fiúk házitanítója volt. Könyvtárában a jelentõs számú, neveléssel foglalkozó mû közül elméleti jellegûek is szép számmal akadtak. Ilyen volt a Bell -Lancaster módszert ismertetõ munka ( Bell, A: Schulmethodus...Ein Seitenstück zu Lancasters Schrift: Ein einziger Schulmeister unter tausend Kindern, in einer Schule. Duisburg - Essen, 1808.) valamint a neves filantropistának, a német testnevelés atyjának alapmûvei (Guts Muths: Gymnastik für die Jugend...Wien, 1805. és ugyancsak tõle: Turnbuch für die Söhne... Frankfurt am Mayn, 1817.). Természetesen nem hiányoztak Tompa Ádám könyvtárából Pestalozzi mûvei sem: (Pestalozzi`s Erziehungs- unternehmung im Verhaltniss der Zeitkultur. Iferten, 1812-23.; Pestalozzi: Reden (H.é.n.). E könyveken kívül megvolt
még
a
könyvtárában
Pestalozzi
folyóiratának,
a
Wochenschrift
für
Menschenbildungnak az 1808. évfolyamából két szám. Emellett Rousseau Emilje (Rousseau, J.J.: Émile ou de l`éducation. Amsterdam, 1763.) és Schulze ismert mûve is (Philosophische Jugendlehre. Göttingen, 1817.) megtalálható volt Tompa Ádám könyvtárában. Bár arra a pedagógiai reformra, amelyre Tompa Ádám készülhetett hazájába való visszatérése után, nem voltak meg a feltételek és szélesebb körben nem volt alkalma a korszerû pedagógiai eszméket felhasználni, szûkebb nevelõi környezetében mégis hozzájárult Pestalozzi és más nagy európai reformerek elveinek a megismertetéséhez. 12 13
Bíró Ferenc: Péczeli József könyvtáráról. Magyar Könyvszemle. 1962. 326-333. Dankanics Ádám: Egy múlt század eleji magánkönyvtár és Pestalozzi hatása. KLTE Könyvtárának Évkönyve.
IV. 1964. 229-233.
Természetesen az itt tárgyalt könyvtárakon kívül számos más hazai gyûjtemény tartalmazott több-kevesebb - a felvilágosodás pedagógiai eszméit tükrözõ - pedagógiai témájú könyvet. Ezek felkutatása és bemutatása a jövõ feladata.
